A magyar nemzeteszme átalakulása – 1/9

 A nemzeti eszme újraértelmezése

 a II. Jó zseffel szembeni nemesi-rendi ellenszenv alakult á t
 felvilá gosodá s és liberalizmus: nemzetfogalom bővült
- nem nemesekre is kiterjedt a polgári jogegyenlőség
 irodalom: nyelvújító mozgalom – Kazinczy Ferenc;
magyar nyelvű színjátszás – Katona, Kisfaludy
 „nemzethalál”: a német Herder nyomán („herderi jóslat”)
„A magyarok mint az orszá g lakosainak legcsekélyebb
része, most szlávok, németek, vlachok [romá nok] és
má s népek kö zé vannak beékelve, és szá zadok mú ltá n
talá n má r a nyelvü ket is alig lehet felfedezni.”
(J. G. Herder, 1791)
- Kölcsey F.: Himnusz, 1823

 MI LEHET A MEGOLDÁS?
 A magyar nemzeteszme átalakulása – 2/9

 Nemzeti eszme újraértelmezése

 a nemzeti megú julá s programja a köznemesség köréből
indult ki
 program: reformkori országgyűléseken kristályosodott
ki
 a nemességet a honoráciorok (nem nemesi szá rmazá sú
értelmiségiek) is tá mogattá k
- liberális nacionalizmus = nemesi nemzet
hagyománya
+ jogkiterjesztés gondolata

Az 1832–1836-
os országgyűlés
Pozsonyban
 I. Ferenc abszolutizmusa – 3/9

 Felvilágosult abszolutizmus
 XVIII. szá zad: mérsékelt eredmények
 1790–1792-es ogy.: korszerű sítési javaslatokat kidolgozó
bizottsá gok mű kö dtek (pl. oktatá s, kö zegészségü gy stb.)
- a javaslatok „fió kban maradtak” (há ború k, jakobinus
ö e.)
 I. Ferenc (1792–1835): elutasította a reformokat, feloszlatta
az ogy-t, majd á ttért a rendeleti kormányzásra
(1812-tő l)
 Szent Szövetség: a „régi rend” („ancient régime”)
fenntartá sa

I. Sándor cár (1801–1825),

I. Ferenc osztrák császár és
III. Frigyes Vilmos (1797–1840) porosz király
 I. Ferenc abszolutizmusa – 4/9

 Felvilágosult abszolutizmus
 görög szabadságharc (1821–1829) és má s felkelések
Dél-Euró pá ban: nö vekvő katonai terhek a Habsburg
Birodalomban
- I. Ferenc a vá rmegyékre há rítottaa az adó - és az
ú joncozá s terheit
- a vármegyék egy része ellenállt, amit karhatalmi
beavatkozás követett
- a magyar vezető réteget a rendi
alkotmány felfüggesztése,
a kiváltságok védelme mozgatta
 romló gazdasági helyzet (dekonjunktúra):
nemesi eladósodás
 végül I. Ferenc összehívta az
országgyűlést 1825-ben

I. Ferenc
 A politika színterei – 5/9

 Rendi politizálás
 hagyomá nyosan a vármegyei közgyűlések és az
országgyűlések
a legfontosabb fórumok
- fő nemesek (kormá nyszervek)
+ kö zépbirtokos nemesek (vá rmegyék irá nyítá sa)

A magyar állam működése a

reformkorban
 A politika színterei – 6/9

 A vármegye
 élén: főispán
 ténylegesen a helyettese, az alispán vezette a vá rmegyét
 közgyűlés: minden vá rmegyei nemes személyesen
szavazhatott
- a kisnemesek szavazatai felértékelő dtek 1819-tő l
- megyei és orszá gos ü gyek megvitatá sa
- kö vetvá lasztá s + kö vetutasítá s (e szerint kell
szavaznia!)

Nagy Ignác: Tisztújítás című vígjátékának

színpadképe, falusi nemesekkel, 1843
 A politika színterei – 7/9

 Az országgyűlés (+ 4 kerületi ülés, Dunán és Tiszán inneni/túli)

 Pozsonyban székel
 Erdélybő l nincsenek
 kétkamarás
- felsőtábla
- alsótábla:
=> megyei kö vetek (2)
=> Ho. kö vetei
=> já szkunok&hajdú k
kö vetei
=> szkv.-ok kö vetei
=> egyhá zi rend
=> fő rendi kö vetek
(csak taná csko-
zá si jog!)

Az országgyűlés működése
 A korabeli nemesi mentalitás – 8/9

 Az egyén politikai–jogi helyzetének, megítélésének alapja

a rendi hovatartozás
 nemesség: kb. 5%
- differenciált:
=> kb. 500 mágnás/főnemes/arisztokrata
csalá d
=> néhá ny ezer birtokos nemes
=> 90%-ban kisnemesek (~ jobbá gysá g)

A magyar társadalom
tagozódása
 A korabeli nemesi mentalitás – 9/9

Főúri női és férfi viselet – Két falusi nemes ember – Falusi nemesek téli öltözetben

Városi polgár és polgárné – Kunsági paraszt lóháton – Alsó-magyarországi parasztok