Kognitív fejlesztő

módszerek
Fogalmi meghatározás
• Másnéven cognitve enhancement.
• Ami:
• egy interdiszciplináris szemléletű módszercsalád,
• elsődleges célja egészséges személyeknél a mentális teljesítmény növelése vagy a kognitív
képességek hatékonyabbá tétele.
• az elme alapvető képességeinek felerősítése vagy kiterjesztése, belső vagy külső
információfeldolgozó rendszerek fejlesztésén vagy bővítésén keresztül (Bostrom & Sanders,
2006).
• Szigorúbb értelemben véve kognitív fejlesztésről csak akkor beszélhetünk, ha
azok specifikus kognitív képességekre irányulnak (Hildt, 2013).
• Azokat a globális agyi folyamatokat (érzelem, motiváció, személyiség) érintő
módszereket, amelyek a mentális funkciók fokozásának céljából lehet
hasznosítani, neurális fokozásnak (neuro-enhancement) nevezzük.
• Nem egy képesség vagy állapot helyreállítására történik.
• A beavatkozásnak egészséges vagy optimális működésen túl van hatása.
• Kategóriák:
• technológiai és a nem-technológiai
• külsőleg, vagy belsőleg indukált
• farmakológiai és nem-farmakológia
(Dresler, 2019)
Neuroplaszticitás
• A neuroplaszticitás, más néven neurális plaszticitás vagy agyi plaszticitás, az
idegrendszer azon képessége, hogy növekedés és újraszerveződés révén
megváltozzanak.
• Agyterületeket, idegsejteket, hálózatokat érintő változások, mint például a
neuronális kapcsolatok módosulása, új neuronok keletkezése (neurogenezis) és
neurobiokémiai változások.
Testmozgás
• Szív és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések megelőzésében már
bizonyított a hatása.
• A keringésen kívül az idegrendszer működését is befolyásolja.
• Lehetséges tényezők:
• Jobb oxigén és glükóz ellátás.
• Neuroplaszticitás.
• Kortizol egyensúly.
(Fernandes és mtsai., 2018)
• Szignifikáns javulást lehetett kimutatni:
• Munkamemória
(Fernandes és mtsai., 2018)
• Szignifikáns javulást lehetett kimutatni:
• Munkamemória
• Egyszerű reakció idő:
• gyorsabb,
• pontosabb
(Fernandes és mtsai., 2018)
• Szignifikáns javulást lehetett kimutatni:
• Munkamemória
• Egyszerű reakció idő:
• gyorsabb,
• pontosabb
• Hibadetekció
(Fernandes és mtsai., 2018)
• Szignifikáns javulást lehetett kimutatni:
• Munkamemória
• Egyszerű reakció idő:
• gyorsabb,
• pontosabb
• Hibadetekció
• Téri-vizuális figyelem
(Stranahan, 2008.)
(Hötting & Röder, 2013)
• Funkcionális és strukturális változások a frontális kéregben.
• Hippokampuszban és az anterior cinguláris kéregben.
• Másképpen hat a súlyzós, állóképeségi és a koordinációs tréning.
• Neurális szinten összeadódik a tanulás és a tréning hatása.
Kortizol
• A szénhidrát anyagcserét befolyásoló szteroid hormon.
• A szervezet stressz helyzetekhez való élettani alkalmazkodását szolgálja:
• növeli a vércukorszintet,
• gyulladáscsökkentő,
• mentális hatásai is vannak
• A stresszválaszt követően csökkent a:
• Munkamemória teljesítmény,
• Emlékezeti előhívás
• Testmozgás hatására csökkent a kortizol szint klinikai depresszióban (Beserra,
2018).
Étrend
Nyugati étrend
• A nyugati étrend idegrendszeri elváltozásokat okoz (Seetharaman, 2016).
• A túlzott cukor és telített zsír fogyasztás metablikus szindrómát okoznak:
• Inzulinreszitencia
• Érszűkület
• Magas vérnyomás
• Elhízás
(Pistell és mtsai 2009.)
• Magas zsírtartalmú étrend hatása:
• Rosszabb téri képességeket,
• alacsonyabb BDNF*,
• gyulladásos tünetek az agyban
(Baran és mtsai 2004.)
(Janthakhin, 2022.)
Inzulinrezisztencia
• Az inzulin hormon serkenti a glükóz felvételét a sejtekbe energiatermelés céljából.
• Az inzulinrezisztencia akkor alakul ki, amikor a sejtek ellenállóvá válnak az
inzulin hatásaival szemben.
• A hasnyálmirigy, megpróbálja leküzdeni ezt az ellenállást, ezért több inzulint
választ ki, ami az inzulin túltermeléséhez vezethet.
• A tartósan magas inzulinszint inzulizrezisztenciához vezet.
• A glükózt a szervezet zsírként tárolja, ami gyulladáshoz vezet.
(Stranahan és mtsai, 2008.)
Meditáció
A meditáció fogalma.
• Nincs általános munkadefiníció, de közös bennük, hogy a meditáció:
• Gyakorlása a figyelem és az észlelés szándékos megváltoztatásán keresztül
történik.
• Testi – szellemi egyensúly megteremtését szolgálja.
• Fokozott éberséget jelent a jelenben történő tapasztalatokra.
• Alapvető vonása az élettani folyamatokban rövid és hosszútávon
megfigyelhető változás.
(Sedlmeier, 2012.)
A meditáció idegrendszeri mechanizmusai.
• A különböző technikák eltérő idegrendszeri mechanizmusokon keresztül
fejtik ki a hatásukat.
• Számos hipotézist állítottak fel a meditatív állapotokhoz köthető strukturális
és funkcionális változások magyarázatára, pl.:
• Agyi hálózat modell
• Limitált agyi kapacitás hipotézis
• Figyelmi állapot tréning
A figyelem fejlesztését célzó programok 2 típusa (Tang, Posner 2009)
• Attention training (AT) vagy Network training
• Konfliktust előidéző (pl. Stroop task), munkamemória vagy más végrehajtó
funkcióhoz köthető feladatok gyakorlása, (köztük a videó játékok)
• Specifikus agyi hálózatok fejlesztése repetitív próbák vagy egy célzott tanmenet
végrehajtása során.
• Attention state training (AST).
• Valamilyen tapasztalást követően (pl. meditáció) a test és elme állapotában
bekövetkező tartós változások.
• Globális agyi aktivációs mintázatok jellemzik.
Az AST hatása (Tang 2007).
Agyi hálózatok modell (Malinowski 2013).
A meditáció gyakorlásával összefüggő viselkedéses és
eseményfüggő agyi válaszok. (Malinowski 2013)
Mentális tréning hatása a limitált agyi kapacitás eloszlására. (Slagter
2007)
Aktivitás függő mielinizáció. (Fields 2015)
Frontális theta aktivitás és fehér állomány mielinizáció mindfulness
meditációt követően. (Tang 2019)
• Középső-frontális (főleg ACC és környező területek) theta (5-8 Hz) és alpha (9-14 Hz)
hullámok követik leggyakrabban a sikeres meditációt, és ez az aktivitásmintázat korrelál a
képeségteszteken mutatott jobb teljesítménnyel.
• Az alpha hullámok a relaxált állapot megteremtésével függenek össze, míg a theta hullámok
az elmélyült meditációval.
• A fehérállomány módosulása kapcsolatba hozható a theta agyhullámok jelenlétével.
• A képalkotó eljárások eredményét sikerült egerekben reprodukálni, ahol az ACC alacsony hullámhosszú
(1-8 Hz) stimulációja aktiválta a mielin-t létrehozó oligodendrocitákat.
Felnőttkori agyi plaszticitás. (Wang 2014)
Számítógépes tréning
Az akció játékok és a szelektív figyelmi működés kapcsolata. (Green 2003 &
Bavelier)
Népszerű elméletek, korábbi kutatások.
• Videójátékok fejlesztik az agy információfeldolgozó képességét:
• Green C.S & Daphne Bavelier (2003). Action video game modifies visual selective attention Nature vol. 423.
• Green C. S., & Bavelier, D. (2006). Effect of action video games on the spatial distribution of visuospatial attention. Journal of
Experimental Psychology. Human Perception and Performance, 32(6), 1465–1478
• Green, C. S., & Bavelier, D. (2007). Action-video-game experience alters the spatial resolution of vision. Psychological science, 18(1),
88–94.
• Boot WR, Kramer AF, Simons DJ, Fabiani M, Gratton G. The effects of video game playing on attention, memory, and executive
control. Acta Psychol (Amst). 2008;129(3):387-398.
• Egy újabb meta review nem talált ok okozati kapcsolatot:
• Sala, Giovanni & Gobet, Fernand. (2018). Cognitive Training Does Not Enhance General Cognition. Trends in Cognitive Sciences.
10.1016/j.tics.2018.10.004.
• Alapvető problémák: a részvételi kritérium meghatározása, a játékteljesítmény adekvát mérésének a hiánya, a vizsgált játékok kategorizálásának
pontatlansága, a mérési és statisztikai eljárások heterogenitása, publikációs torzítás, nem replikált kutatások, nem megfelelő kontroll csoport.
• Ugyanakkor kimutatható trend, hogy kutatásokba bevont aktívan játszó játékosok több képességteszten magasabb teljesítményt mutattak, mint
játékos tapasztalattal nem rendelkező alanyok (lásd következő dia).
• Leggyakoribb magyarázat a fenti állításra a játékos populáció képességeiben eleve létező különbség a kontroll csoportokkal
szemben.
• Megnyilvánulhat-e ez abban ki milyen játék mellett kötelezőik el szívesebben, illetve lesz benne sikeres?
• Megtudhatunk-e a játékosok összehasonlításán keresztül valamit a játékokról, játékosokról?
De…
• 3,5-6 éves gyerekek körében javultak a végrehajtó funkciók (Yang lés mtsai,
2016.).
Sauce és mtsai, 2022.
• 2 éves utánkövetés végén 11 éves korban átlagosan 2,5 pontos IQ növekedés.
Super Mario (Kühn és mtsai, 2013.)
Köszönöm a figyelmet!
Hivatkozások
• Baran, S. E., Campbell, A. M., Kleen, J. K., Foltz, C. H., Wright, R. L., Diamond, D. M., & Conrad, C. D. (2005, January). Combination of high fat diet and chronic stress retracts hippocampal
dendrites. NeuroReport, 16(1), 39–43. https://doi.org/10.1097/00001756-200501190-00010
• Bavelier, D., Achtman, R. L., Mani, M., & Föcker, J. (2012). Neural bases of selective attention in action video game players. Vision research, 61, 132–143. https://doi.org/10.1016/j.visres.2011.08.007
• Beserra, A. H. N., Kameda, P., Deslandes, A. C., Schuch, F. B., Laks, J., & Moraes, H. S. D. (2018, December). Can physical exercise modulate cortisol level in subjects with depression? A systematic
review and meta-analysis. Trends in Psychiatry and Psychotherapy, 40(4), 360–368. https://doi.org/10.1590/2237-6089-2017-0155
• Bostrom, N., & Sandberg, A. (2009, June 19). Cognitive Enhancement: Methods, Ethics, Regulatory Challenges. Science and Engineering Ethics, 15(3), 311–341. https://doi.org/10.1007/s11948-009-
9142-5
• Dresler, M., Sandberg, A., Bublitz, C., Ohla, K., Trenado, C., Mroczko-Wąsowicz, A., Kühn, S., & Repantis, D. (2018, December 14). Hacking the Brain: Dimensions of Cognitive Enhancement. ACS
Chemical Neuroscience, 10(3), 1137–1148. https://doi.org/10.1021/acschemneuro.8b00571
• Fernandes, R. M., Correa, M. G., dos Santos, M. A. R., Almeida, A. P. C. P. S. C., Fagundes, N. C. F., Maia, L. C., & Lima, R. R. (2018, June 8). The Effects of Moderate Physical Exercise on Adult
Cognition: A Systematic Review. Frontiers in Physiology, 9. https://doi.org/10.3389/fphys.2018.00667
• Fields R. D. (2015). A new mechanism of nervous system plasticity: activity-dependent myelination. Nature reviews. Neuroscience, 16(12), 756–767. https://doi.org/10.1038/nrn4023
• Green, C., Bavelier, D. Action video game modifies visual selective attention. Nature 423, 534–537 (2003). https://doi.org/10.1038/nature01647
• Hötting, K., & Röder, B. (2013, November). Beneficial effects of physical exercise on neuroplasticity and cognition. Neuroscience &Amp; Biobehavioral Reviews, 37(9), 2243–2257.
https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2013.04.005
• Kühn, S., Gleich, T., Lorenz, R. C., Lindenberger, U., & Gallinat, J. (2013, October 29). Playing Super Mario induces structural brain plasticity: gray matter changes resulting from training with a
commercial video game. Molecular Psychiatry, 19(2), 265–271. https://doi.org/10.1038/mp.2013.120
• Malinowski P. (2013). Neural mechanisms of attentional control in mindfulness meditation. Frontiers in neuroscience, 7, 8. https://doi.org/10.3389/fnins.2013.00008
• Pistell, P. J., Morrison, C. D., Gupta, S., Knight, A. G., Keller, J. N., Ingram, D. K., & Bruce-Keller, A. J. (2010, February 26). Cognitive impairment following high fat diet consumption is associated
with brain inflammation. Journal of Neuroimmunology, 219(1–2), 25–32. https://doi.org/10.1016/j.jneuroim.2009.11.010
• Sala, G., & Gobet, F. (2019, January). Cognitive Training Does Not Enhance General Cognition. Trends in Cognitive Sciences, 23(1), 9–20. https://doi.org/10.1016/j.tics.2018.10.004
• Sauce, B., Liebherr, M., Judd, N., & Klingberg, T. (2022, May 11). The impact of digital media on children’s intelligence while controlling for genetic differences in cognition and socioeconomic
background. Scientific Reports, 12(1). https://doi.org/10.1038/s41598-022-11341-2
• Sedlmeier, P., Eberth, J., Schwarz, M., Zimmermann, D., Haarig, F., Jaeger, S., & Kunze, S. (2012, November). The psychological effects of meditation: A meta-analysis. Psychological Bulletin,
138(6), 1139–1171. https://doi.org/10.1037/a0028168
• Seetharaman, S. (2016). The Influences of Dietary Sugar and Related Metabolic Disorders on Cognitive Aging and Dementia. Molecular Basis of Nutrition and Aging, 331–344.
https://doi.org/10.1016/b978-0-12-801816-3.00024-8
• Slagter, H. A., Lutz, A., Greischar, L. L., Francis, A. D., Nieuwenhuis, S., Davis, J. M., & Davidson, R. J. (2007). Mental training affects distribution of limited brain resources. PLoS biology, 5(6),
e138. https://doi.org/10.1371/journal.pbio.0050138
• Stranahan, A. M., Lee, K., & Mattson, M. P. (2008, February 14). Central Mechanisms of HPA Axis Regulation by Voluntary Exercise. NeuroMolecular Medicine, 10(2), 118–127.
https://doi.org/10.1007/s12017-008-8027-0