Prologus

Bevezetes

1.

I:I
1128. - Tl-ia sunt homini necessaria ad salutem: scilicet
scientia credendo71lm, scientia desidemndorum, et sci entia
opemndonmz. hinlllm doce1.ur in symbolo, ubi traditur
scientia de articulis fidei; SeC!lndllm in omtione dominica;
tatium autem in lege.
Nunc autem de scientia operandonmz intendimus: ad
quam tractandam quadmplex lex invenitur.

1128. - Harom dolog szukseges az ember szamara az udvosseghez: a hinl1ival6k ismerete, a kivannival6k ismerete es
a tennival6k ismerete. Az elsa! a hitvallas tani~a, amely a
hitagazatokrol val0 ismeretet adja elo, a masodikat az Ur
imadsaga, a hmmadikat pedig a torveny tartalmazza.
Most a iennival6k ismeretere figyelunk, amelynek targyalasanal negyjile torvenyt talalunk.

1129. - a) Prima dicitur lex naturae; et haec nihil aliud est

nisi lumen intellectus insitum nobis a Deo, per quod
cognoscimus qUid agendum et qUid vitandum. Hoc lumen
et hanc legem dedit Deus homini in creatione. Sed multi
credunt excusari per ignorantiam, si hanc legem non
observant. Sed contra eos dicit Propheta in PsaL IV, 6:
Multi diczmt: Quis ostmdit nobis bona 1, quasi ignorent
quid sit operandum. Sed ipse ibidem 7, respondet:
Signatzmz est sllper nos lumen VUltIlS tui, Domine: lumen
scilicet intellectus, per quod nota sunt nobis agenda.

1129. - a) Az elsat termeszettorvenynek hivjak, amely

nem mas, mint az ertelemnek Istent61 belenk oltott fenye,
amellyel felismerjuk, hogy mit kell tenniink es mit kell keriilnunk. Ezt a fenyt es ezt a torvenyt Isten a teremtesben
adta az embemek. De sokan azt hiszik, hogy folmenti 6ket
a tudatlansag, ha ezt a torvenyt nem tartjak meg. Ezekkel
szemben mondja a Profeta a zsoltarban (4, 6): "Sokan
mondjak: Ki muta~a meg nekiink a jot?", mintha nem tudmik, hogy mit kell tenniok De ugyanott valaszol is (7):
"Rank ragyogtattad arcod fenyet, Vram", tudniillik az ertelem fenyet, ame1y altai ismertek szamunkra a tenniva10k Nincs senki ugyanis, aki ne tudna, hogy azt, amit nem

12

13

Nullus enim ignorat quod illud quod nollet sibi fieri, non
faciat alteri, et cetera talia.
Sed licet Deus in creatione dederit homini hanc
legem, scilicet naturae, diabolus tamen in homine
superseminavit aliam legem, scilicet concupiscentiae.
Quousque enim in primo homine anima fuit subdita Deo,
servando divina praecepta, etiam caro fuit subdita in
omnibus animae vel rationi. Sed postquam diaboJus per
suggestionem retraxit hominem ab observantia divinorum
praeceptorum, ita etiam caro fuit inobediens rationi. Et
inde accidit quod licet homo velit bonum secundum
rationem, tamen ex concupiscentia ad contrarium
inelinatur. Et hoc est quod Apostolus dicit Rom. Vll, 23:

1130. -

b)

'\

Video autem aliam legem in membris meis, repugnantenz legi

mentis meae. Et inde est quod frequenter lex

concupiscentiae legem naturae et ordinem rationis

corrumpit. Et ideo subdit Apostolus, ibid.: Capti7.mntenl
me in lege peccati, quae est i11 membTis meis.
I

c)

Sed sciendum, quod homo retrahltur a malo et

inducitur ad bonum ex duobus.
Primo, tim ore: primum enim propter quod aliquis
maxime incipit peccatum vitare, est consideratio poenae
inferni, et extremi iudicii. Et ideo dicitur Eccli. 1, 16:
/nitiwl1 sapientiae timor Domini; et ibidem 27: Timor

torvenye lerombolta, szukseges volt, hogy az ember

visszavezettessek az ereny tetteihez es elvonassek a bunoktal: ehhez volt szukseges a Szentiras torvenye.
De tudnunk kell, hogy az embert kit dolog tartja
vissza a rosszt61 es vezeti a j6ra.
El5sziir a felelem, az elsa ugyanis, ami miatt valaki
leginkabb keriilni kezdi a bunt, a pokol biintetesenek es
az utols6 iteletnek a megfontolasa. Ezert mondja a PeId
(1,7): "A bolcsesseg kezdete az Urnak felelme", es ugyan-

1132. -

1132. -

14

1130. - b) De j611ehet Isten a teremtesben atadta az embernek ezt a temleszettorvenyt, az ordog ma.s torvenyt,
nevezetesen az erzeki vagy torvenyet is beleplantalta az
emberbe. Innen van, hogy az elsa emberben a Jelek Istennek volt alavetve, megarizven az isteni parancsokat, a test
is ala volt vetve mindenben a leleknek vagy az ertelemnek. De miutan az ordog amftas reven eltantoritotta az
embert az isteni parancsok megtartasa~61, a test sem engedelmeskedett tovabb az ertelemnek. Igy ad6dott, hogy
j611ehet az ember az ertelem szerint akarja a j6t, az erzeki
vagyb61 fakad6an megis az ellen tete fele hajlik. Ez az,
amir61 az Apostol beszel a r6maiakhoz irt levelben (7, 23):
"Mas torvenyt latok tagjaimban, amely kiizd ertelmem
torvenye ellen." Innen van, hogy az erzeki vagy torvenye
a tem1eszettolvenyt es az ertelem rendjet gyakran lerontja. Ezert teszi hozza az Apostol ugyanott: "A bun torvenyenek rabjava (tesz), amely a tagjaimban van."
1131. - c) MiveJ tehat a termeszettorvenyt az erzeki vagy

Quia ergo lex naturae per legem

concupiscentiae destructa erat, oportebat quod homo
reduceretur ad opera virtu tis, et retraheretur a vitiis: ad
quae necessaria erat lex scripturae.
1131.

akar, hogy vele megtortenjek, ne tegye meg masoknak, es

mas ilyeneket.

I
1

'I

15

Domini expellit peccatum. Licet enim ille qui ex timore non

peccat, non sit iustus: inde tam en incipit iustificatio.
Hoc ergo modo retrahitur homo a malo et inducitur
ad bonum per legem Moysi, quam quidam initantes,
morte puniebantur. Hebr. X, 28: !77'itam quis faciells legem
Maysi, sine ulla miseratiolle duobus vel tribllS testibus
mOTitun>.

ott (27): "Az Ur telelme elUzi a bunt." Jollehet az, aki felelemb6l nem vetkezik, nem megigazult, am itt kezd6dik
a megigazulas.
Ezen a m6don vonja el a rosszt61 es vezeti a j6ra az
embert M6zes torvenye, amelynek a megszeg6i halallal
bunh6dtek. "Aki M6zes torvenyet megszegi, annak ket
vagy M.rom tanti szavara irgalom neHrul meg kell halnia."
(Zsid 10, 28.)

1133. - d) Sed quia modus iste est insufficiens, et lex quae

data erat per Moysen, hoc modo, scilicet per timorem,
retrahebat a malis, insufficiens fuit: licet enim coercuerit
manum, non ceoercebat animum; ideo est alius modus
retrahendi a malo et inducendi ad bonum, modus scilicet
am oris. Et hoc modo fuit data lex Christi, scilicet lex
evangelica, quae est lex amoris.

1133. - d) De mivel ez a m6d elegtelen, es a Mozes altaI

adott torveny ily m6don, vagyis a felelem reven visszatartott ugyan a rosszt61, megis keves volt: j611ehet ugyanis
visszafogta a kezet, de nem fogta vissza a lelket; ezert van
masik m6dja is a rosszt6l val6 visszatartasnak es a jora
vezetesnek, ez pedig a szeretet m6dja. Ezert adatott Krisztus torvenye, vagyis az evangeliumi torveny, amely a szeretet torvenye.

1134. - Sed considerandum est quod inter legem timoris

et legem am oris rriplex differentia invenitur.
Et primo, quia lex tim oris facit suos observatores
servos, lex vero amoris facit liberos. Qui enim operatur
solum ex timore, operatur per modum servi; qui vero ex
amore, per modum Iiberi vel filii. Vnde Apostolus II Cor.
III, 17: Ubi Spiritus Domini, ibi libertas; quia scilicet tales
ex amore ut filii operantur.

1134. - Am meg kell fontolnunk, hogy a felelem es a szel'etet kozott juirmGs kulonbseg talalhato.
Az elsa, hogy a felelem torvenye a megtart6it szolgakka teszi, mig a szeretet torvenye szabadokka. Aki ugyanis
csak felelemb61 cselekszik, szolga m6djara, aki pedig szeretetb61, szabad es gyermek ~n6djara cselekszik. Ezert
mondja az Apostol: "Ahol az Vr Lelke, ott a szabadsag"
(2Kor 3, 17); mivel ti. az ilvenek szeretetb61, mint fiak cseIekszenek.

1135. - Secllnda differentia est quia observatores primae

legis ad bona temporalia introducebantur. Isai. 1, 19, "Si
voilleritis et alldieritis me, bonG te1Tae comedetis. Sed
observatores secundae legis, in bona caelestia

1135. - A masodik kulonbseg abbol ad6dik, hogy az elsa

torveny megtartoit foldi javakkal ruhaztak tel. "Ha keszsegesen hallgattok rfun, majd a fold legjavab6l esztek." (1z
1,1 9) Am a masodik torveny megtart6i mennyei javakban
/'

16

f~c;.--

;~

it
J

..

,:" ,

,'. '",
..,.:-

~"

17

introducuntur. Matth. XIX, 17, Si vis ad vitam il1gredi, serva

mandata; et ibid. ill, 2: Foenitentiam agite: appropinquGvit
enim regnum caeloTllnl.

reszesulnek.. "Ha el akarsz jutni az orok eletre, tartsd meg

a parancsokat" (Mt 19, 17) es ugyanott: "Tartsatok biinbiinatot, mert kozel van a mennyek orszaga." (3, 2)

1136. - TeItia differentia est, quia prima gravis: Act. XV,

10: Cur tentatis imponere iUg!lnl super celuicem nostmm,
quod neque nos neque partres nosiTi pOltare potuenlllt?;
secunda autem levis: Matth. XI, 30: "Jugum enim meum
suave est, et onus meum leve; Apostolus, Rom. Vill, 15:
Non accepistis spi1-itUYJl servitutis itel'IWl in tim07"e, sed
accepistis spiritum adoptionis jilioTUm.

1136. - A hm-rnadik kiilonbseg az, hogy az elsa (torveny)

nehez: "Miert kisertitek (!stent) a nyakunkba rakva olyan
igat, amelyet sem mi, sem atyamk nem birtunk elviselni"
(ApCsel 15, 10), a masodik pedig konnyii: "Az en igam
edes es az en terhem konnyii." (Mt 11, 30) Az Apostol szerint: "Nero a szolgasag lelket kaptatok ugyanis, hogy ismet felelemben eljetek, hanem a fogadott fiusag Lelket
nyertetek el." (R6m 8, 15)

1137. - Sicut ergo iaro praedicturo est, quadTllplex lex

invenitur: et prima quid em lex naturae, quam Deus in
creatione infudit; secunda lex concupiscentiae; tertia lex
scripturae; qumta est lex carita tis et gratiae, quae est lex
Christi.
Sed roanifestum est quod non orones possunt
scientiae insudare; et propterea a Christo data est lex
brevis, ut ab omnibus possel sciri, et null US propter
ignorantiam possit ab eius observantia excusari. Et haec
est lex divini amoris. Apostolus, Rom. IX, 28: VeI'bllm
b"eviatum faciet Dominlls SIlpel' tmam.

1137. - Amint tehat mar mondtuk, negyjele torveny letezik az elsa a termeszettorveny, amelyet Isten a teremtesben kozvetitett, a nuisodik az erzeki vagy torvenye, a hm'madik a Szenmas torvenye, a negyedik a szeretet es a kegyelem, azaz Krisztus torvenye.
De nyilvanva16, hogy nem mindenki kepes az ismereteket megszerezni, ezert Krisztus ad ott egy rovid torvenyt, hogy mindenki megismerhesse es senki se n;:tenthesse fel magat megtartasa a161 tudatlansag cimen. Es ~z
az isteni szeretet torvenye. Az Apostol mondja: "Az Ur
gyorsan vegrehajtja szavat a foldon." (R6m 9, 28)

II.

II.

1138. - Sed sciendum, quod haec lex debet esse regula

omnium actuum humanorum. Sicut enim videmus in
artificialibus quod unumquodque opus tunc bonum et
rectum dicitur quando regulae coaequatur; sic etiam

1138. - Tudnunk kell, hogy ennek a torvenynek kell szabiilyoznia minden emberi cselekedetet. Amint az epitkezeseknel is azt latjuk, hogy egy muvet akkor mondunk j6nak es megfelelanek, ha a szabaIyoknak megfelel, ugyan-

18

19

qoudlibet humanum opus rectum est et virtuosum

quando regulae divinae dilectionis concordat; quando
vera discordat ab hac regula, non est bonum nee rectum
aut perfectum. Ad hoc autem quod actus humani bani
reddantur, oportet quod regulae divinae dilectionis
concordent.

ugy valamely emberi cselekedet akkor helyes es erenyes,

amikor az isteni szeretet torvenyevel osszhangban all, ha
pedig elter e szabaIyt6!, nem j6, nem helyes vagy lokeleles. Ahhoz ugyanis, hogy az emberi cselekedetek j6k legyenek, arra van szukseg, hogy az isteni szeretet szabalyaival osszhangban alljanak

III.

III.

1139. - Sed sciendum quod haec lex, scilicet divini

amOlis, qllatllor efficit in homine valde desiderabilia.
1) Primo causat in eo spiritualem vitam. Manifestum
est enim quod naturaliter amatum est in amante. Et ideo
qui Deum diligit, ipsum in se habet: I loan. IV, 16: Qui
1111111et i11 caritate, ill Deo manet, et DellS in eo.
Natura etiam am oris est quod amantem in amatum
transfom1at: unde si vilia diligimus et caduca, viles et
instabiles efficimur: Os. IX, 10: Facti slmt abominabiles siwt
ea quae dilexenmt. Si autem Deum diligimus, divini
efficimur, quia, ut dicitur I Cor. VI, 17: qui adhae?"ei
Domino, 1I11l1S spiritus esf,>.

1139. - Tudnunk kell, hogy ez a torveny, ti. az isteni szeretet torvenye, az emberben negy nagyon kivanatos dolgot
idez elo.
1) El5szo)" letrehozza benne a lelki eletet. NyiJvanval6
ui., hogy akit szeretnek, termeszetszeruJeg benne van abban, aki szereti. Ezert aki Istent 5zereti, magaban birja ot.
"Aki a szeretetben marad, Istenben marad es az !sten
6benne." (lJn 4,16)
A szeretetnek a termeszete ezenkiviil az, hogy a szeretot azza teszi, amit 5zeret: ezert ha hitvanysagokat es
esendo dolgokat szeretunk, hitvanyakka es allhatatlanokka valunk. "Utalatra melt6k lettek, mint az, amit szerettek" (Oz 9, 10) Ha pedig Istent szeretjii].<, isteniek leszunk,
miveJ amint az IKor mondja: "aki az Urhoz ragaszkodik,
egy lelek (6vele)." (6,17)

1140. - Sed sicut Augustinus dicit, siwt anima est vita

corporis, ita Deus est vita a71imae. Et hoc manifestum est
Tunc enim dicimus corpus per animam vivere quando
habet operationes proprias vitae, et quando operatur et
movetur; anima vero recedente, corpus nee operatur nee
movetur. Sic etiam tunc anima operatur viliuose et

1140. - Ahogy Szent Agoston 1 mondja, "amint a lelek a

test eJete, ugy Isten a leJek elete". Es ez nyilvanva16. Akkor mondjuk ui., hogy a testet a lelek elteti, amikor az az
elet sajatos tevekenysegevel rendelkezik es amikor muk6dik es mozog. Amikor pedig a I~Jek eitavozik, a test sem
nem mukodik, sem nem mozog. Igy akkor tevekenykedik

20

21

perfecte quando per caritatem operatur, per quam habitat

Deus in ea; absque caritate vero non operatur: I loan. ill,
14, Qui non diligit, manet in morte.
Considerandum est autem, quod si quis habet omnia
dona Spiritus sancti absque caritate, non habet vitam. Sive
enim sitgratialinguarum, sive sitdonum fidei, vel quicquid
sit aliud, sine caritate vitam non tribuunt. Si enim corpus
mortuum induatur auro et Japidibus pretiosis, nihilominus
mortuum manet. Hoc est ergo primum quod efficit caritas.

a lelek erenyesen es tokeletesen, ha a szeretet altal tevekenykedik, amely altal Isten benne lakik; szeretet nelkiil
pedig nem tevekenykedik. "Aki nem szeret, halaIban marad." (lJn 3, 14)
Meg kelI azonban fontolnunk, hogy ha valaki a Szentlelek osszes ajandekat2 birtokolja is szeretet nelkiil, nincs
benne elet. Legyen meg bar a nyelvek kegyelme vagy a
hit adomanya vagy valami mas, (ezek) szeretet nelkiil az
eletben nem reszesitenek. Ha a holttestet arannyal es dragakovekkel ruhazzak is fel, att61 meg holt marad. Ez tehat
az elsa, amelyet a szeretet letrehoz.

1141. - 2) Secundum quod facit caritas, est divinorum

mandatorum observantia. Gregorius: Nunquam est Dei
amor otiosus: operatU1' enim magna si est; si vero opera)"i Tenuit,
amOl' non est. Unde manifestum signum caritatis est
promptitudo implendi divina praecepta. Videmus enim
amantem propter amatum magna et difficilia operari.
loan. XIV, 23: Si quis diligit me, sermon em meum seJ"vabib>.

1141:- 2) A nuisodik, amit a szeretet letrehoz, az az isteni

1142. - Sed considerandum, quod qui mandatum et

legem divinae dilectionis servat, totam legem implet. Est
autem duplex modus divinorum mandatorum. Quaedam
enim sunt affirmativa: et haec quidem implet caritas; quia
plenitudo legis quae consistit in mandatis, est dilectio, qua
mandata servantur. Quaedam vero sunt prohibitOlia; haec
etiam implet caritas, quia non agit perperam, ut dicit
Apostolus I Cor. XIII.

1142. - De meg kelI gondolnunk, hogy aki az isteni szeretet torvenyet es parancsat megtartja, az egesz torvenyt
teljesiti. Az isteni parancsoknak pedig ketfele formaja van.
Nbnelyek parancsol6k: ezeket biztosan teljesiti a szeretet,
mivel a torveny teljessege, amely a parancsokban nyilvanul meg, a szeretet, amellyel a parancsokat megtartjuk.
Nemelyek pedig tilt6k; ezeket is teljesiti a szeretet, mert
nem cselekszik helyteleniil, all0gy az Apostol mondja.
(IKor 13)

22

parancsok megtartasa.,tJagy Szent Gerg~I? szerint "az Istenszeretet sohasem tetlen: nagy dolgokat muvel ugyanis,
ha megvan, ahol pedig megszunik tevekenysege, ott nincs
szeretet". Ezert a szeretet nyilvanval6 jele az isteni parancsok megtartasanak a keszsege. Azt latjuk ui., hogy aki
szeret, szeretete targyaert nagy es nehez dolgokat muveL
"Ha valaki szeret engem, az en beszedemet megtartja." (In
14, 23)

23

1143. - 3) Tel,tium quod facit caritas, est, quia est

praesidium contra adversa. Habenti emm caritatem nulla
adversa nocent, sed in utilia convertuntur: Rom, VIII, 28:
Diligentibus Dwm omnia cOOYel'antur in bonum; immo
etiam adversa et difficilia suavia videntur amanti, sicut et
apud nos mamfeste videmus,
1144. - 4) Qum'tum vero est quod ad felicitatem perducit.
Solum emm caritatem habentibus aetema beatitudo
promittitur. Omnia enim absque caritate insufficientia
sunt. IT Tim, IV, 8: In reliqllo Teposita est mihi COTona
iustitiae, quam l'eddet milzi ill ilia die iustus iudex: 11011 solum

1143. - 3) A Iwmwdik, amit a szeretet e16idez, nem mas,

mint oltalom a bajok ellen. Akinek szeretete van, annak
semmilyen baj nem art, hanem hasznara valik. "Az Istent
szeretOknek minden javukra vaJik" (Rom 8, 28), sot a bajok es neMzsegek is edesnek runnek a szeretonek,. amint
azt magunk koriil is vilagosan la~uk.
l

II

ardenl mihi, sed et his qui diligll11t adventum eius.

1145. - Et sciendum, quod solum secundum differentiam

caritatis est differentia beatitudinis et non secundum
aliquam aliam virtutem, Multi emm magis abstinentes
fuerunt quam Apostoli; sed ipsi in beatitudine omnes alios
excellunt propter excellentiam carita tis: ipsi emm fuerunt
primitias spiritus habentes, sicut dicit Apostolus, Rom,
Vlll. Unde differentia beatitudinis est ex differentia
carita tis.
Et sic patent quatuor quae in nobis efficit caritas.
1146. - Sed praeter iIla, quaedam alia efficit quae
praetem1ittenda non sunt.
5) PTimo emm efficit peccatorum remissionem. Et hoc
mamfeste videmus ex nobis, Si emm aliquis ali quem
offendit, et ipsum postea intime diligat, propter
dilectionem sibi offensam laxat. Sic et Deus diligentibus
24

,,)

1144. - 4) A negyedik pedig az, hogy boldogsaghoz vezet.

Ugyanis csak a szeretettel rendelkezOknek igertek meg az
orok boldogsagot. Szeretet nelkiil minden eJegtelen, "Keszen var mar ram az ig~zsag koszoruja, meJyet megad nekem azon a napon (az Ur), az igazsagos biro, sot nemcsak
nekem, han em mindazoknak, kik s6varogjak az 0 eljovetelet." (2Tim 4, 8)
1145. - Tudnivalo tovabba, hogy egyedUl a szeretet kiilonboz6sege szerint kiilonbozik a boldogsag, 4 nem valamely mas ereny alapjan. Sokan uL sokkal onmegtartoztat6bbak voltak, mint az apostolok, ok a boldogsagban megis mindenki mast foliimulnak a kiemelkedo szeretet miatt
Ok ui, magukban hordtak a Lelek zsengeit, ahogy az
Apostol mondja, (Rom 8) Ezert a boldogsag l<iilonbOzosege a szeretet kiilonbozosegebol ad6dik.
EzaJtal nyilvanvalo az a negy dolog, amelyet benniink a szeretet hoz letre,
1146. - De ezeken kiviil bizOllYOS nlCis dolgokat is eloidez,
amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kiviiL
5) El6szor is eloidezi a bunok bocsanatat. Ezt vilagosan la~uk a magunk eleteben. Ha ugyanis valaki valakit
megsert es kesObb 6t bensoleg szereti, az a szeretet miatt
a shtest neki elengedi. fgy Isten is megbocsatja a bunoket
25

se peccata dimittit. I Petro IV, 8: {<Caritas operit multitudinem

peccatonml. Et bene dicit, Operit, quia scilicet a Deo non
videntur ut puniat. Sed licet dicat quod operit
multitudinem, tamen Salomon dicit, Provo X, 12, quod
universa delicta operit emitas. Et hoc maxime manifestat
Magdalenae exemplum, Luc. VII, 47: Dimissa slmt et
peccata multm>, et causa subditur: quolliam dilexit mllltlmp>.

az 6t szeretC:1<nek. "A szeretet befodi a bunok sokasagat."

(IPet 4, 8) Es helyesen mondja, hogy "befodi", mivel ti.
Isten 01dalar61 nem ugy latszik, hogy megbunteti. De j615
lehet ugy fogalmaz: a (bunok) sokasagat fCdi be, Salamon
megis azt mondja, hogy "a szeretet fatylat b~nt minden
hibara." (peld 10, 12) Es ezt kulonosen is nyilvanva16va
teszi Magdolna peldaja: "Megbocsattatott az 6 sok bune"
es hozzateszi az okot is: "mert nagyon szeretett". (Lk 7,
47)

1147. - Sed forte dicet aliquis: Sufficit ergo caritas ad

delenda peccata, et non est necessaria poenitentia. Sed
considerandum, quod nullus vere diligit qui non vere
poenitet. Manifestum est enim quod quanto magis
aliquem diligimus, tanto magis dolemus si ipsum
offendimus. Et hie est unus caritatis effectus.

1147. - De talan azt mondana valaki: Eleg tehat a s~eretet

a bunok eltOrlesere es nem szukseges a bunbanat. Am vegyiik tudomasul, hogy senki sem szeret igazan, aki nem
tart igazi bunbanatot. Nyilvanva16 ui., hogy minel jobban
szeremnk valakit, annal inkabb bank6dunk. ha megsertetmk. Es ez a szeretet egyik kovetkezmenye.

1148. - 6) Item causat cordis illuminationem. Sicut enim

dicit lob XXXVII, 19: omlles involvimllr tellebris.
Frequenter enim nescimus quid agendum vel
desiderandum. Sed caritas docet omnia necessaria ad
salutem. Ideo dicitur I loan. II, 27: Unctio eills docet vos de
omnibus. Et hoc ideo est, quia ubi caritas, ibi Spiritus
sanctus, qui novit omnia, qui deducit nos in viam rectam,
sicut dicitur in Psal. CXLII. Ideo dicitur Eccli. II, 10: Qui

1148. - 6) Hasonl6kt?ppen letrehozza (a szeretet) a sZlv6

megvilagosodasat. Amint ui. a J6b-konyv mondja, "mindnyajan sotetsegbe vagyunk burkolva." (37, 19) Gyakran ui.
nem tudjuk. hogy mit kell tenniink vagy kivannunk De a
szeretet megtanlt mindenre, ami szukseges az udvosseghez. Ezert mondja az IJn: "Az 6 kenete megtanlt titeket
rnindenre." (2, 27) Es ez azert van, mert aho! a szeretet, ott
a SzentltHek, aki ismer mindent, aki elvezet minket a helyes
utra, amint a 142. zsoltar tanitja. Ezert mondja a Peld:
"Akik felitek lstent, szeressetek 6t es megvilagosodnakszlveitek" (2,10), ti. az udvosseghez szUkseges dolgok megismeresehez.

timetis Dellm, diligite illum; et illllmillab!lIltw' corda lIestm,

scilicet ad sciendum necessaria ad salutem.

1149. - 7) Item perficit in homine perfectam laetitiam.

NulJus enim vere gaudium habet, nisi existens in caritate.

26

1149. -7) Ugyancsak e16idezi (a szeretet) az emberben a t6keletes oromet. Senkinek sem lehet va16di gyonyorUsege,
27

Quicumgue enim aliguod desiderat, non gaudet nee

laetatur nee guietatur donee illud adipiscatur. Et aecidit
in rebus temporalibus quod non habitum appetatur, et
habitum despieitur et taedium generat; sed non sic est in
spiritualibus; immo qui Deum diligit, habet ipsum, et ideo
animus diligentis et desiderantis quietatur in eo. Qui enim
manet in cmitale, in Deo manel, et Deus in eo, ut dicitur I
loan. IV, 16.

haesak nem a szeretetb61 ered. Ha valaki valamit kivan,

nem gyonyorkodik, nem 6riil es nem nyugszik meg, amig
azt el nem nyeri. De megtortenik a muland6 dolgokkal
kapcsolatban, hogy azt kivanjuk, amivel nem rendelkeziink, amivel pedig rendelkeziink, azt megvetjiik es megunjuk De nem igy all a dolog a Ielkiekkel, s6t, aki lstent
szereti, birja 6t es ezert a szeret6 es vagy6d6 lelek megnyugszik benne. "Aki ugyanis a szeretetben marad, lstenben marad es Isten 6benne", ahogyaz lJn 4, 16 mondja.

8) Item efficit paeem perfectam. Accidit enim in

1150. - 8) Tot'dbM (a szeretet) letrehozza a t6k"Hetes beket.

Megt6rtenik ui. a muland6 dolgokkal, hogy gyakran kivanjuk Oket, de miutan birtokoljuk azokat, a kivan6nak a
lelke megsem nyugszik meg, s6t, ha egyikkel rendelkezik,
masikat kivan. "Az istentelen szive olyan, mint a haborg6
tenger, amely nem bir megnyugodni." (1z 57, 20) Es
ugyanott: "Nincs bekejiik az istenteleneknek." (21) De
nem igy tortenik az Istennel kapcsolatos szeretetben. Aki
ui. szereti lstent, t6keletes beket elvez. "Akik szeretik t6rvenyedet, azoke a beke teljessege, azert soha el nem buknak." (Zsolt 118, 154)
Es ez azert van igy, mert egyediil Isten kepes arra,
hogy betoltse kivansagunkat: Isten ui. nagyobb a ~ziviink
nel, ahogy az Apostol irja (lJn 3) es ezert mondja Agoston7
a Vallomdsokban (1): "Magadnak alkottal minket Uram es
nyugtalan a mi sziviink, amig meg nem nyugszik benned." "A19 betolti javaival vagyadat." (Zsolt 102, 5)

1150. -

rebus temporalibus, quod frequenter desiderantur; sed

ipsis habitis adhuc animus desiderantis non quiescit;
immo uno habito aliud appetit. Isai. LVII, 20: Co)" autem
impii quasi maTe jeruens, quod quiescere 110n potest. Item
ibidem, 20: Non est pax impiis, dicit Dominus. Sed non sic
accidit in caritate cirea Deum. Qui enim diligit Deum,
pacem pelfectam habet. Psal. CXVIII, 165: "Pax muIta
diligentilms legem tuam, et 110n est illis scandalum.

Et hoc ideo est, quia solus Deus sufficit ad

implendum desiderium nostrum: Deus enim maior est
corde nostro, sicut dicit ApostoJus (I loan. ill): et ideo dicit
Augustinus in I Conjessio11um: Fecisti 1105 Domine ad te, el
inquietum est cor nostmm, donee requiescat in te. Psal. cn,
5: Qui Ieple! in bonis desiderium tuum.

9) Item facit caritas hominem magnae dignitatis.

Omnes enim creaturae ipsi divinae maiestati serviunt
(omnia enim ab ipso 5unt facta) sicut artificialia
subselviunt artifici; sed caritas de servo facit liberum et
1151. -

28

9) TovdbM a szeretet az embeli: nagy melt6sagra

em eli. Ugyanis minden teremtmeny maganak az isteni
f61segnek szolgal (hiszen mindent 6 alkotott), amint a mualkotasok is engedelmeskednek a muvesznek; de a szere-

1151. -

29

anucum. Unde ait Dominus ApostoJis, loan. XV, 15: <<lam

tet a szolgab6l szabadot es baratot csinal. Ezert mondja az

71011 dicam vos servos ... sed amicos.

Vr az apostoloknak: "Mar nem hivlak titeket szolgaknak ..

hanem baratoknak" Gn 15, 15)

1152. - Sed nunquid Paulus non servus; sed et alii

Apostoli, qui se servos scnbunt?
Sed sciendunl, quod duplex est servitus. Prima est
timoris; et haec est poenosa, et non meritoria. Si enim
aliquis a peccato abstinet solum tim ore poenae, non
meretur ex hoc, sed adhuc est servus. Secrmda est amoris.
Si enim quis operatur non tim ore iustitiae sed amore
divino, non sicut servus operatur, sed sicut Jiber, quia
voluntarie. Et ideo dicit: lam 710n dic([m vos servos. Et
quare? Ad hoc respondet Apostolus, Rom. VIII, 15: Non
accepistis spiTitum set"Vitutis itenlm in tim01'e; sed accepistis
spi1'itllm adoptionis filiomm. Timor enim non est in caritate,

sicut dicitur I loan. IV; habet enim poenam; sed caritas

facit non solum liberos, sed etiam filios, ut scilicet filii Dei
nominemur et simus, ut dieitur I loan. III.
Tunc enim extraneus efficitur alicuius filius
adoptivus, quando acquilitur sibi ius in hereditate illius.
Sic et caritas aequilit ius in hereditate Dei, quae est vita
aeterna: quia, ut dicitur Rom. VIII, 16-17: Ipse Spi1'itus
testimonium l'eddit spiTitui nostTO, quod sunws filii Dei. Si
autem filii, et heredes: het'edes quidem Dei, cohet'edes autem
ChTisti. Sap. V,S: Ecce quomodo computati sunt inter filios
Dei.

1152. - De vajon csak PaI nem szolga - es mi van a t6bbi

apostollal, aki magar6l mint szolgar6l beszeJ?
Tudnunk kell, hogy ketjele szolgasag van. Az elsa a feleleme; es ez a biintetesbol ered es nem erdemszerzo. Ha
ui. valaki csak a biintetestol val6 felelemb61 tart6zkodik a
bunt61, ezzel nem szerez erdemet, hanem meg mindig
szolga. A masodik a szeretete. Ha ui. valaki nem az igazsagos eljarast6l val6 felelmeben, hanem isteni szeretetb61
cselekszik, nem mint szolga cselekszik, han em mint szabad, 6nkentesen. Ezert mondja: "Mar nem hivlak titeket
szolgaknak." Es miert? Erre az Apostol igy vaIaszol:
"Nem vettetek a szolgasag lelket, hogy ismet esak feljetek,
hanem vettetek a gyermekke fogadas lelket." (R6m 8, 15)
Felelem ui. nines a szeretetben, amint azt az IJn 4 mondja,
az ui. a biintetessel all kapcsolatban, mig a szeretet nemesak szabadol<ka, hanem fial<ka is tesz, hogy ti. Isten fiainak neveztessiink es azok is legyiink, ahogy az IJn 3
mondja.
Az idegen pedig akkor valik valakinek a fogadott fiava, ami~or megszerzik szamara azt a jogot, hogy orokose
legyen. Es igy szerzimeg a szeretet az Isten 6r6ksegehez va16 jogot, amely az or6k elet, mivel amint a R6m mondja:
"Maga a Lelek tesz lelkUnkkel egyiitt bizonysagot, hogy Istennek a fiai vagyunk. Ha pedig fiai, akkor 6rok6s6k is: Istennek az orok6sei, Krisztusnak pedig tarsor6k6sei." (8,1617) "Hogy lehet az, hogy lsten fiai k6ze soroltak?" (Boles 5,
5)

30

31

,!!

IV.
Ex iam dictis patent utilitates caritatis. Postquam
igitur tam utilis est, studiose laborandum est ad
acquirendam eam et retinendam.
Sed sciendum, quod nullus a se caritatem habere
potest, immo soIius Dei est donum: unde loannes dicit (I
loan. IV, 10): Non quasi nos dilexerinllls Deum, sed quoniam
ipse p1iO? dilexit nos: quia videlicet non propterea ipse nos
diligit quia nos prius dilexerimus eum; sed hoc ipsum
quod diligimus eum, causatur in nobis ex dilectione
ipsius.
1153. -

11

mls.i..,
,

'I

JI
I

IV.
A mar elmondottakb61 vilagossa valt a szeretet
haszna. Mivel tehat ennyire hasznos, szorgalmasan torekedni kell a megszerzesere es megtartasara.
De tudnunk kell, hogy senki sem birtokolhalja a szeretetet a maga erejeb61, sot ellenkez61eg, az egyed iiI az Isten ajandeka, ezert mondja Janos: "Nem mintha mi szerettUk volna az Istent, hanem mivel {5 elObb szeretett minket." (lJn 4, 10) Ugyanis nyilvanval6, hogy nem azert szeret minket, mert mi eJObb szerettiik ot, hanem eppen az
o szereteteb6! jon letre benniink az, hogy szereljiik
1153. -

1154. - Considerandum etiam, quod licet omnia dona

sint a Patre luminum, istud tamen donum, scilicet
caritatis, omnia alia dona superexcellit. Omnia enim alia
sine caritate et Spiritu sancto habentur, cum caritate vero
necessario Spiritus sanctus habetur. Apostolus, Rom. V, 5:
Cnritas Dei diffusa est in cordivus /loshis per Spiriturll
sanctum, qui datus est navis. Sive enim sit donum
linguarum, sive scientiae, sive prophetiae, absque gratia
et Spiritu sancto habentur.

Megfontoland6 az is, hogy bar minden ajandek

a vilagossag atyjat61 ered, ez az ajandek, vagyis a szeretet,
megis minden ajandekot 61iilmul. Minden mas ui. a szeretet es a SzentIelek nelki.il van jelen, a szeretettel viszont
szubegkeppen jeIen van a Szentlelek Az Apostol mondja: "Az 1sten szeretete kiarad sziviinkbe a Szentlelek altaI,
aki nekiink adatott." (R6m 5,5) Legyen az bar akar a nyelvek, akar a tudomanyok, akar a pr6fetaIas adomanya, kegyelem es SzentJelek nelkiil van jelen.8

V.

V.

Sed licet caritas sit donum divinum, ad ipsam

tamen habendam requiritur dispositio ex parte nostra.
Et ideo sciendum, quod duo specialiter ad
acguirendam caritatem necessaria sunt, et dllo ad
augmentum calitatis iam acguisitae.

1155. - J611ehet a 5zeretet isteni ajandek, birtoklasahoz

m~gis sziikseges a felkesziiltseg a mi resziinkr61.

1155. -

32

1154. -

Ezert tudnunk kell, hogy kiilonoskeppenket dolog kell

a szeretet megszerzesehez es ketto a mar megszerzett szeretet novelesehez. ~

33

divini verbi auditio. Et hoc manifestum est satis ex his quae

sunt apud nos. Audientes enim bona de aliquo, in eius
dilectionem accendimur. Sic et Dei verba audientes,
accendimur in amorem ipsius. Psal. CXVIII, 140: fgnitum
eloquium tuum vehementer, et serous tuus dilexit ilIud. Item
Psal. CIV, 19: Eloquium Domini inflammavit eum. Et
propterea illi duo discipuli divino amore aestuantes
dicebant, Luc. XXIV, 32: Nonne COl l1ost1"Um Grdms erat in
nobis dum 10qlleretur in via, et aperiret nobis Scripturns?. Unde
et Act. X, legitur, quod praedicante Petro, Spiritus sanctus
in auditores divini verbi cecidit. Et hoc frequenter accidit in
praedicationibus, quod qui duro corde accedunt, propter
verbum praedicationis ad divinum amorem accenduntur.

A szeretet megszerzesehez az elsokovetelmeny az

isteni ige figyelmes hallgatasa. Is ez eh?gge nyilvanval6 a
veliink kapcsolatos dolgokb61. H~ j6t hallunk ui. vaIakirol, szeretetre gyulladunk iranta. Igy ha Isten szavat hallgatjuk, iranta gyulladunk szeretetre. "Nagyon tiszta a te
beszeged, szolgad szereti azt." (Zsolt 118, 140) Tovabb~:
~,A...z Ur szava .langra lobbantotta ot." (Zsolt 104, 19) Es
ezerfazaket isteni szeretett61 heviilo tanitvanv9 azt
mondta: ,;Hat nem langolt a sziviink, amikor bes~e1t az
uton es kifejtette az Irasokat?"(Lk 24,32) Ezert az ApCsel-ben is azt olvassuk (10), hogy Peter predikaci;'>ja nycman a Szentlelek leszaIlt az isteni ige haIIgat6ira. Es gyakran megtortenik a pndikaci6k aIatt, hogy akik kemeny
sZlvve1 erkeznek, a predikaci6 szavara isteni szeretetre
gyulladnak.

1156. - SeC1lndum est bonorum continua cogitatio. PsaJ.

XXXVIII, 4: Concaluit cor meum intra me. Si ergo vis
divinum amorem consequi, mediteris bona. Durus enim
nimis esset qui divina beneficia quae consecutus est,
pericula etiam quae evasit, et beatitudinem quae sibi a Deo
repromittitur, cogitans, ad divinum amorem non
accenderetur. Unde Augustinus: Durus est animus
hominis, qui etsi dilectionen7 nolit impendere, saltem non velit
rependere. Et universaliter, sicut cogitationes malae
desh"1lUnt caritatem, ita bonae eam acquirunt, nutriunt et
conservant. Unde uibemur Isai. I, 16: Auferte malum
cogitatiomml vestmn1111 ab owlis meis. Sap. 1, 3: Perversne
cogitationes separGllt a Deo.

1156. -. A l1uisodik a javaknak a folyan1atos megfontolasa.

,/:\ szivem egett bens6mben." (2s01t 38, 4) Ha teh~t az isteni szeretetet el akarod nyemi,elmell<edfalavak:r61. Szerf6lott erzeketlen lenne ugyanis, aki meggondolva az isteni j6tetemenyeket, amelyeket elnyert, a veszelyeket, amelyektol megmenekiilt es a boldogsagot, amelyet neki Isten meg1gert, nem gyulladna isteni szeretetre. Ezert mondja Szent
Agoston10 : "Erzeketlen az az ember, aki j611ehet aszeretetet
nem ,akalja elfogadni, legalabb ne akama megis viszonozni." Es altaIaban, amint a rossz gondolatok lerontjak a szeretetet, ugy a j6k megszerzik, tapli3.ljak es megorzik azt.
Ezert sz611t fel Izaias: "Vigyetek el szemem elal gonosz
gondolataitokat." (1, 16) "Az alnok gondolatok eltavolitanak Istent61." (Boles 1, 3)

a) Ad acquirendam igitur caritatem primum est diligens

34

a)

35

1157. augent.

b) Sunt autem et duo quae habitam caritatem

?rinmm est cordis separatio a tenenis. Cor enim

perfecte in diversa ferri non potest. Unde nullus valet
Deum et mundum diligere. Et ideo quanto magis ab
amore terrenorum noster animus elongatur, tanto magis
firmatur in dilectione divina. Unde Augustinus dicit in lib.
83 Quaest.: Caritatis venemml est spes adipiscendorunl aut"
retillendomm tempomlium; IlUITimentllm eius est immimdio
cupiditatis; pelfectio, nulla cupidilas: quia radix omnium
malonml est cllpiditas. Quisquis igitur caritatem nutrire

vult, instet minuendis cupiditatibus.

1157. - b) Van tovabba ket olyan dolog is, amely a mar

meglevoszenitetet novelic
Az elso sZi'v"levafasztasa a foldi dolgokr6I. A sziv ui.
neul :Kepes "kiilonlJOz6a61gokhoz tokeletesen vonz6dni.
Ezert senki sem tudja Istent es a vilagot szeretni. Es igy minel inJ.cibb eltavolodik lelkiink a foldi dolgok szeretetet61,
annal inkabb u1E!geroso-dlkaz isteni szeretetben. Ezert
mondja Szent Agoston: "A szeretet mergezo itala a foldi
dolgok eleresenek vagy megtartasanak remenye; taplaleka
pedig az erzeki vagy csokkentese; a tokeletesseg az rzekiseg teljes hianya: mivel minden rossznak a gyokere az erzekiseg." (Quaest. 83. konyv.) Aki teMt a szeretetet taplalni akalja, szorgoskodjek az erzekiseg csokkentesen.

1158. - Est autem cupiditas amor adipiscendi aut

obtinendi temporalia. Huius imminuendae initium est
DeUU1 tim ere, qui solus timeri sine amore non potest. Et
propter hoc ordinatae fuerunt religiones, in quibus et per
quas a mundanis et conuptibilibus animus trahitur, et
erigitur ad divina: quod signatur II Mac. 1, 22, ubi dicitur:
Refllisil soL, qui prills el"at in nubiLo. Sol, idest intellectus
humanus, est in nubilo, quando deditus est telTenis; sed
refulget, quando a telTenorum amore elongatur et
retrahitur. Tunc enim splendet, et tunc divinus amor in eo
crescit.

1158. - Az erzekiseg nem mas, u1int a muland6 dolgok

megszerzesenek es megtartasanak a vagya. Csokkentesenek a kezdete az Isten felelme, akit csak felni, szeretet nelkiil nem Jehet. Es eppen ezert alapitottak a szerzetesrendeket, amelyekben es amelyek altal a vilagi es romland6
dolgokt61 az ember elszakad es az isteni dolgokhoz emelkedik, amit jelez a 2Mak, amikor azt mondja: "Kisiitott a
nap, aUlelyet eddig felM takart." (1, 22) !>- nap, Nagyis az
emberi ertelem felhOben van, amikor a foldi dolgok ki"szolgaltatotija, de felragyog, amikor a foldi dolgok szereteb~t61 eltavolodik es tart6zkodik. Akkor tiindokol ui. es
akkor novekszik benne az isteIrlszeretet. "

Secundum est firma patientia in adversis.

1159. Manifestum est enim quod quando gravia pro eo quem
diligimus, sustinemus, amor ipse non destruitur, immo
crescit. Cant. VIII, 7: Aquae nluitne (idest tribulationes
multae) 11011 potueTIl11t e:dingllere emilatem. Et ideo sancti

1159. - A mcisod ik a nehezsegek kitart6 elviselese. N yilvanval6 ui., hogy amikor nehezseget viseliink el azert, akit szeretiink, a szeretet nem szunik meg, sot novekszik. "Tengern)j_viz(azaz sok szenvedes) sem oIthatja ki a szeretetet."
(Enekek 8, 7) Ezerta szent fernak, akik Istenert gyotrelme-

36

37

viri qui adversitates pro Deo sustinent, magis in eius

dilectione fim1antur; sicut artifex illud artificiulJ1 magis
diJigit in quo plus Iaboravit. Et inde est quod fideles
quanto plures afflictiones pro Deo sustinent, tanto magis
elevantur in amore ipsius. Gen. VII, 17: MlIltiplicatae slmt
aquae (idest tlibulationes) et eIe-tJaverunt arcam in sublime,
idest Ecclesiam, vel animam viri iusti.

ket viselnek el, jobban meger6sodnek az 6 szereteteben,

amint a mester is azt az alkotasat szereti jobban, amelybe
t6bb munkat fektetett. Innen van, hogy minel tobb szenvedest viselnek el a hivek Istenert, annal inkcibb f61emelkednek az 6 szeretebehez. "A vizek (azaz a szenvedesek) megsokasodtak es folemeltek a barkat- azaz az egyhazatvagy
az igaz ember lelket - a magasba." (Gen 7, 17)

38

39

"'i{

De dilectione Dei

Az Isten szeretete

1160. Interrogatus Christus ante passionem, a

legisperitis, quod esset maximum et plimum mandatum,
dixit, Matth. XXII, 37: Diliges Dominlln1 Dwm tuum ex toto

1160. - Krisztus, akit szenvedese el6tt a torvenytud6k

megkerdeztek, hogy melyik a legfObb es els6 parancs, a
kovetkez6ket mondta: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes
szivedb6l, teljes lelkedb6l es teljes elmedb6l. Ez a legnagyobb (es els6) parancs." (Mt 22, 37) Es val6ban ez a legnagyobb, a legkival6bb es leghasznosabb minden parancs
kozott, amint az elegge nyilvanva16. Ebben ui.E!indel!.Ea~
r~cs teljesjiJ.

cOlde tllO, et in tota anima tlla, et in tota mente tua; hoc est
nlllximum (el p,inlllm) mandatZlnl. Et vere istud est maius

et nobilius et utiJius inter omnia mandata, sicut satis

manifestum est. In hoc enim omnia mandata implentur.

1161. - Sed ad hoc quod istud praeceptum dilectionis

possit perfecte impleri, quatuoT requiruntur.
PTimum est divinorum beneficiorum rememoratio:
quia omnia quae habemus, sive anima, sive COlPUS, sive
exteriora, habemus a Deo: et ideo oportet quod sibi de
omnibus serviamus, et eum diligamus cOlde perfecto.
Nimis enim ingratus est qui cogitans alicuius beneficia,
eum non diligit. Haec recogitans David dicebat, I Paralip.
XXIX, 14: Tua sunl omnia: quae de m1l7l1l lua accepi111uS,
dedimus, libi. Et ideo in eius laudem dicitur Eccli. XL VII,
lQ: De 07lmi corde suo lnlldllvit Domil111m, et dilexit De1l111
qui fecit ilium.

40

1161. - Am ahhoz, hogy ~ s~~:retetnek_~zapar,u)c~atO

keletesen teljesiil!tessert,2I~gy..ggl.()g_~z.Q.ksege5....
Az elsa az isteni j6tetemenyek emleke.ze.tbe idezese: mivel mindazt, amivel rendelkeziink, alscir alelek, akar a test,
akara kiils~dolgok, Istent6l kaptuk ezert sziikseges, hogy
neki mindenben szolgaIjunk es 6t tokeletes szivveJ szeressiik. Ugyanis szerfol6tt halatlan az, aki felismerve valakinek a j6tetemenyei t, 6t nem szereti.David ezt megfontolva
mondta: "Minden t6led jon, s azt is a te ke~edb6l kaptuk,
amit felajanJottunk neked." (lKr6n 29,14) Es ezert sz6l az
6 dicsereter6l a Sirak: "Egesz sziveveJ dicserte az Urat (David) es szerette Istent, aki letrehozta 6t." (47,10)

41

1162. - Secundum est divinae excellentiae consideratio.

Deus enim maior est corde nostro, I loan. ill: unde si toto
corde et vinous ei serviamus, adhuc non sufficimus. Eccli
XLill, 32-33: Glorificantes Dominum quantumcllmque
potuerifis, sllpervalebit ad/mc. .. Benedice71tes Domi71Ilm exaltate
illum quantum potestis: maio)" est enim omni laude.

1162. - A masodik az isteni kivaI6sagokmegf()!l!olas~ !sten ui. nagyobb a sziviinknel (lJn 3): ezert ha teljes SZlvvel
es er6vel neki szolgaJunk, meg mindig nem elegend6.
"DicseIjetek az Urat, amennyire tOletek telik, mert meg
tobbre melt6... aldvan az Urat, magasztaljatok 6t,
amennyire tudjatok, mert nagyobb minden dicseretneL"
(Sirak 43, 32-33)

1163. - Tertium est mundanorum et terrenorum abdicatio.

Magnam enim iniuriam Deo facit qui ali quid ei adaequat.
Isai. XL, 18: Cui similem fecistis Deum ?. Tunc autem alia
Deo adaequamus, quando res temporales et corruptibiles
simul cum Deo diligimus. Sed hoc est omnino impossibile.
Propterea dicitur Isai. XXVill, 20: Coangllstafun7 est
smtwl1, ita Ilt alte-r decidat; et pallium brwe Iltrumque opelire
n071 potest. Ubi cor hominis assimilatur strato arcto et
pallio brevi. Cor enim humanum arctum est in respectu
ad Deum: unde quando alia ab eo in corde tuo recipis,
ipsum expellis: ipse enim non patitur consortem in anima,
sicut nee vir in uxore. Et ideo dicit ipse Exod. XX,S: Ego
sum DellS tuus zelotes. Nil1i.1 enim vult quod diligamus
quantum eum aut praeter eum.

1163. - A hannadik a vilagi es a foldi dolgok elutasltasa.

Nagy jogtalansagot kovet el ui. Istennel szemben az, aki
valamit vele egyenl6ve tesz. "Kihez hasonlithatnatok az
Istent?" (Iz 40, 18) Akkor teszunk pedig mas dolgokat !stennel egyenl6ve, amikor az id61eges es romland6 dolgokat az !stennel egyiitt szeretjuk. De ez teljesseggellehetetlen. Ezert mondja Izaias: "Az agy keskeny lesz arra, hogy
mas is belefekiidjek es kicsi lesz a takar6, mindkett6 nem
tud betakar6zni." (40,18) Ahol az ember sZlvet hasonlitja
a szuk agyhoz es a rovid takar6hoz. Az emberi sziv ui.
szuk az Istent illet6en: ezert, amikor tOle kiilonboz6 dolgokat a szivedbe fogadsz, 6t kiuzod: 6 ui. nem rur meg
tarsat a lelekben, ,:hogy a ferj sem a feleseg mellett. Ezert
mondja amaga: "En a te feltekeny Istened vagyok." (Exod
20, 5) Nem akarja ui., hogy barmit is ugy szeressunk, mint
6t, vagy hogy szeressiink valamit rajta kivul.;
C-/.? ~';:. -';. ;' ~

1164. - Qllmtum est omnimoda peccatorum vitatio.

Nullus enim potest diligere Deum in peccato existens.
Matth. VI, 24: Non pates tis Deo ser"Vire et mammonae. Unde
si in peccato existis, Deum non diligis. Sed ille diligebat
qui dicebat, Isai. XXXVITI, 3: Meme1lto quomodo
ambuim)erim coram te in veritafe ef in corde pe7fecto.
Praeterea dicebat Elias, ill Reg. XVill, 21: Quousque
42

... ~ :,..... '-'

1164. - A 71egyedik a biinok minc:lE!I\keppen val6 elkeriiJese. Senki sem szeretheti ui. Istent, ha bunben eL "Nem
szolgalhattok Istennek es a mammonnak." (Mt 6, 24) Ezert
ha bunben elsz, Istent nem szereted. Hanem az szerette,
aki ezt mondta: "Emlekezz, mikent jmam szined elatt
igazsagban es tokeletes szivvel" (Iz 38, 3) Ezenkiviil Illes
azt mondta: "Meddig santikaJtok ketfele?" (3Kir 18, 21)
43

claudicalis in duas pmies?. Sicut claudieans nunc hue nunc

illue inclinatur; sic et peccator nunc peccat, nunc Deum

quaerere nititur. Et ideo Dominus dicit, Ioelis II, 12:
CoIT17l!1iimini ad me in Iota cOl'de VestTO.

Amint a santikaJ.6 egyszer erre, maskor arra hajIik, ugy a

bfultis is, egyszer vetkezik, maskor Isten keresesere ttirekszikJ:zert mondja az Ur: "Terjetek hozzam teljes sZlvet~l%el.'i:(Jo.ell1, 12)

1165. Sed contra istud praeceptum duo genera

hominum peccant.
Illi scilicet homines, qui vitando unum peecatum,
utputa luxuliam, aliud committunt, ut usuram. Sed
nihilominus damnantur: quia qui offendit in uno, factus est
omnium reus, ut didtur lac. II, 10.
Item sunt aliqui qui confitentur quaedam, quaedam
non, vel quantum ad diversos confessionem dividunt. Sed
isti non merentur, immo peccant in hoc, quia Deum
decipere intendunt, et quia divisionem in sacramento
committunt.
Quantum ad primum dicit quidam: Impium est a Deo
dimidiam spemre veniam. Quantum ad secundum, PsaI. LXI,
9: EJjllJ1dite comm ilIa corda vesP'a: quia videlicet omnia
sunt in confessione revelanda.

1165. - Am ez ellen a parancs ellen az emberek ket fajtaja

v.etkezik
Tlldniillik azok az emberek, akik elkeri.ilven az egyik
bunt, mondjuk a paraznasagot, masikat ktivetnek el, pI.
az uzsorat. De megis buni:isi:ik, mert aki "egy ellen vet,
mindegyik ellen vet", amint Jakab mondja. (2, 10)
Hasonl6kippen vannak nemelyek, akik egyes buni:iket
meggy6nnak, masokat nem, vagy mint kiilonbi:izoknek a
meggy6nasat szetvalasztjak De ezek nem szereznek erdemet, sot vetkeznek ebben, mivel lstent felre akarjak vezetni es a szetvalasztast a szentsegben val6sitjak meg.
Az elso vonatkozasaban azt mondja valaki: "Vetkes
dolog Istentol fel bocsanatotremelni." A masodik vonatkozasaban: "Ontsetek ki elotte sziveteket" (Zsolt 61, 9) - mivel nyilvanval6, hogy a gy6nasban mindent fel kell tarm.

1166. - lam ostensum est quod homo se Deo dare tenetur.

Nunc eonsiderandum est quid homo de se Deo dare
debeat. Debet enim homo Deo dare quaillor: sdlicet cor,
animam, mentem et fortitudinem. Et ideo dieitur Matth.
idest fortitudine tua.

1166. - Mar kimutattuk, hogy az ember tartozik magat

Istennek atadni. Most azt kell megfontolnunk, mit ki:iteles
az ember magab61 lstennek ajanJani. Az ember negy dolgot ki:iteles Istennek aldozni: espedig a szivet, a lelket, az
elmet es az erat. Ezert mondja Mate: "Szeresd Uradat 1stenedet teljes szivedb61 es teljes lelkedbol es teljes elmedb61 (es teljes erodb61)"1l, vagyis kepessegedboI. (22, 37)

1167. - Sdendum est autem, quod per cor intelligitur hie

intentio. Est autem intentio tantae virtutis quod omnia
opera ad se trahit: unde quaecumque bona mala

1167. - Tudnunk kell azonban, hogy sziven itt a szandekot ertjuk A szandek pedig akkora ero, hogy minden cselekedetet vezerel: innen van, hogy barmely rossz szandek-

XXII, 37: Diliges Domimmz Deum tuum ex toto cOTde /110, et

ex tota anima lua, e/ ex tala mente tua (et ex tota virtute)>>,

44

45

intentione facta, in mala convertuntur. Luc. XI, 34: Si

oculus tuus (idest intentio) nequam fuerit, tatum COJPIlS
tenebrosllm erib>; idest, congeries bonorum operum tuorum
tenebrosa erit. Et propterea in omni opere nostro intentio
ponenda est in Deo. Apostolus, I Cor. X, 31: Sive ergo
manducatis, sive bibitis, vel aliud quid facitis, omnia in glOJ-iam
Dei faa te.

kal veghezvitt j6 rosszra fordul. "Ha a szemed (azaz a

szandekod) rossz, az egesz tested sotet lesz" (Lk 11, 34),
azaz j6cselekedeteid sokasaga elsoterul. Ezert minden cselekederunkben Istenre kell a szandekot iranyitani. Az
Apostol mondja: "TeMt akar esztek, akar isztok, akar barmi mast tesztek, mindent Isten dicsosegere cselekedjetek"
(lKor 10, 31)

1168. - Sed bona intentio non sufficit; i=o oportet quod

adsit bona voluntas, quae per animam significatur.
Frequenter enim aliquis bona intentione operatur, sed
inutiliter, cum bona voluntas desit; ut si quis furetur ut
pascat pauperem, est quidem recta intentio, sed deest
rectitudo debitae voluntatis. Unde nullum malum bona
intentione factum excusatur. Rom. Ill, 8: (Qui diwnt),
Faaamus mala zii veniant bona: quomm dan117atio iusta esb>.
Tunc autem adest bona voluntas intentioni, quando
ipsa voluntas voluntati divinae concordat; quod quotidie
postulamus dicentes: "Fiat voluntas tZla sicut in caelo et in
te7Ta; et Psal. XXXIX, 9: "Ut faCe7enl voluntatem tuam, DellS
meus, volui. Et propter hoc dicit, <<In tota anima tua.
Anima enim in Scriptura frequenter pro voluntate
aCcipitur, ut Hebr. X, 38: Quod si subtmxerit se, n071 placebit
animae meae, idest voluntati meae.

1168. - De a j6szandek nem eleg, hanem kell, hogy jelen

legyen a j6akarat, amelyet a lelek jelent. Gyakran elofordul ui., hogy valaki j6szandekkal cselekszik, de hasztalanul, mivel hianyzik a j6akarat, mint amikor valaki azert
lop, hogy tapJalja a szegenyt, ahol megvan ugyan a helyes
szandek, de hianyzik a kello akarat helyessege. Ezert semmil yen j6szandek..l(al tett rossz nem nyer mentseget.
,,(Akik azt mondjak) tegyiink rosszat, hogy j6 szarmazzek
belole: ezeknek elkarhoztatasa igazsagos." (R6m 3, 8)
A j6akarat pedig akkor csatlakozik a szandekhoz,
amikor maga az akarat az isteni akarattal osszhangban all,
amit minden nap keriink, mondvan: "Legyen meg a Te
akaratod, mikent a mennyben, a foldon is"; es "Abban telik kedvem, hogy akaratodat teljesitsem". (Zsolt 39, 9)
Ezert mondja azt: "teljes lelkedb61". A lelek ui. a Szentirasban gyakran az akarat helyett szerepel, mint a Zsid6khoz ITt levelben: "Ha azonban visszahuz6dik, nem tetszik
az en lelkemnek", azaz akaratomnak (10, 38)

1169. - Sed aliquando est bona intentio et bona voluntas,

sed in intellectu quandoque aliquod peccatum habetur, et
ideo totus intellectus dandus est Deo. Apostolus, II Cor.
X, 5: In captivitatem redigentes Oml1e7n intellectum in
obsequillm Christi. Multi enim in opere non peccant, sed

1169. - De neha megvan a j6szandek es a j6akarat, am

az ertelmet ugyanakkor valamilyen bUn tartja fogva, es
ezert kell az egesz ertelmet Istennek adni. Az Apostol
mondja: "Szolgasagba hajtunk minden ertelmet, Krisztus
irant val6 engedelmessegbe." (2Kor 10, 5) Sokan ui. cse-

46

47

tamen volunt ipsa peccata cogitare frequenter; contra quos

didtur Isai. I, 16: Allferte malum cogitatiol1um vestranmz.
Sunt etiam multi qui in sua sapientia confidentes, nolunt
fidei assentire, et tales non dant mentem Deo. Contra hos
didtur Provo ilL 5: Ne innitaris prudentiae tu.ae.

lekedettel nem vetkeznek, de megis gyakran akarnak magukra a bunokre gondolni, akikkel szemben Izaias azt
mondja: "Vegyetek el gonosz gondolataitokat." (1, 16)
Vannak tovabba sokan, akik a sajat bolcsessegiikben bizva, nem akarnak a hittel egyeterteni, es az iIyenek nem
adjak az elmet Istennek Ezek ellen mondja a Peldabeszedek konyve: "Sajat okossagodra ne hagyatkozz." (3, 5)

1170. - Sed istud non sufficit; immo totam virtutem et

fortitudinem Deo dare oportet. PsaL LVill, 10:
FoTtitudinem meam ad te custodiam. Aliqui enim sunt qui
fortitudinem suam tnbuunt ad peccandum, et in hoc suam
potentiam manifestant; contra quos dicitur Isai. V, 22: Vae
qui potmtes estis ad bibendum vinum, et viIi fortes ad
miscendam ebrietatenz. Aliqui ostendunt potentiam suam
vel virtutem in nocendo proximis; deberent eam ostendere
in subveniendo ipsis. Provo XXIV. 11: Eme eos qui

1170. - De ez nem eleg; hiszen a teljes eret es kepesseget

kell Istennek adni. "Read blzom megerzesre eremet."
(Zsolt 58,10) Vannak ui. nemelyek, akik erejii.ket a bUn6zesre fordl~ak es ebb en nyilvaru~ak ki kepessegiiket,
akikkel szemben Izaias a kovetkezOket mondja: "Jaj azoknak, akik hesok a borivasban es bator ferfiak, ha mamorit6 italt kevernek" (5, 22) Nemelyek a kepessegiiket vagy
erejiiket a felebarat meglcirosltasaban muta~ak ki, noha
azok megsegiteseben kellene azt kinyilvanltani. "Mentsd
meg azokat, kiket halaIra visznek, el ne mulaszd menteni
a vesztehelyre trunolyg6kat." (peld 24, 11)
-TehafIsten szeretetehez ezeket keII adni Istennek a
szandekot, az akaratot, az elmet es az eret.-

dllCll1ltuT ad mortem; et qui tmlllmtllT ad inte-ritllm, libeTm'e ne

cesses.

Igitur ad diligendum Deum danda sunt ista Deo: scilicet intentio, voluntas, mens, fortitudo.

~,

48

49

'-:..>-'

_,'r.

/.1_

/I

~,,/u

De dilectione proximi

A felebanit szeretete

1171. - Interrogatus Christus quod esset maximum

mandatum, urn interrogationi duas responsiones dedit. Et
prima cit: Diliges Dominum Deum tuum; de quo
dictum est. Secunda vero fuit: Et proximum tuum sicut
teipsum. Ubi considerandum est, quod qui hoc servat,
totam legem implet. Apostolus, Rom. XlII, 10: Plenitudo
ergo legis est dilectio.

1171. - Amikor Krisztust arrol faggattak, melyik a legfObb parancsolat, egy kerdesre ket vruaszt adott Az elsa ez
volt: "Szeresd Uradat, )stenedet", amelyr61 mar szo esett.
A masodik pedig ez: "Es felebaratodat mint onmagadat."
Ezzel kapcsolatban meg ken fontolnunk, hogy aki ezt
megtartja, az az egesz torvenyt betOlti. Az Apostol mondja: "A torveny teljesltese teMt a szeretet." (Rom 13, 10)

1172. - Sed sciendum, quod ad dilectionem proximi

quatuoT nos inducunt.
Primo divinus amor: quia sicut dicitur I loan. IV, 20:
Si quis dixe7it quoniam diligo Oeum, et fratrem suum oderit,
mendax esb>. Qui enim dicit se diligere aliquem, et filium
eius vel eius membra odio habet, mentitur. Omnes autem
fideles filii etmembra Christi sumus. Apostolus, I Cor. XII,
27: \los estis corpus Ch1"isti, et membra de membro. Et ideo
qui odit proximum, non diligit Deum.

1172. -De tudnunkkell, hogy a felebarlit szeretetere negy

dolog indit bennunket.
Az elsa az isteni szeretet: miveI ahogy az elsa Janoslevellrja: "Ha valaki azt mondja, szeretem az Istent es felebaratjat gytiloli, az hazug." (4, 20) Aki ui. azt mondja,
hogy szeret valakit, es annak fiat vagy cSaladtagjat gyuloti, hazudik. 1 hlvOk azonban mindnyajan Krisztus fiai
es tagjai vagyunk. Az Apostol mondja: "Ti Krisztus teste
vagytok es egyenkent tagjai." (IKor 12, 27) Ezert aki gytiloti felebaratjat, nem szereti Istent.

1173. - Secundum est divinum praeceptum. Cluistus enim

in recessu suo inter omnia alia praecepta, hoc praeceptum

1173. - A masodik az isteni parancs. Krisztus ui. eltavozasakor minden mas parancs kozott ezt a parancsot k6-

50

51

discipulis praecipue commendavit dicens, loan. XV, 12:

Hoc est praeceptum meum, ut diligatis invicem sicut dilexi
vos. Nullus enim praecepta divina servat qui proximum

odit. Unde istud est signum observantiae divinae legis,

dilectio proximi. Unde Dominus, loan. XIll, 35: ,,[n hoc
cognoscent onmes quia discipuli mei estis, si diiectione111
habueritis ad invice111. Non dicit in suscitatione
mortuorum, non in aliquo evidenti signo; sed hoc est
signum, si dilectionem habueritis ad invicem. Et hoc beatus
loannes recta considerabat unde dicebat, I loan. ill, 14:
Nos scimus qlloniam tmnslati sumus de morte ad vitam. Et
quare? Quo12iam diligimus fmtres. Qui non diligit, manet in
11101"te .

totte tanitvanyai lelkere, mondvan: "Ez az en parancsom,

hogy szeressetek egymast, amint en szerettelek titeket."
(In 15, 12) Senki nem tartja meg teha.t az isteni parancsokat, aki a felebaratjat gyiiloli_ Ezert az isteni torveny m~g
tartasanak a jele a felebarat szeretete. Ezert mondja az Ur:
"Arr61 fogja mindenki megismerni, hogy az en tanitvanyaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymashoz". (In
13,35) Nem a holtak fOltamadasar61 vagy mas nyilvanva16 jelr61 arutja ezt; hanem ez a jel: "ha szeretettel vagytok
egymashoz". Es ezt Szent Janos helyesen latta, ezert
mondta: "Mi tudjuk, hogy a halaIb61 atvitettiink az eletre." (IJn 3, 14) Es miert? "Mivel szeretjUk testvereinket.
Aki nem szeret, halaIban marad."

1174. - Tertium est naturae communicatio. Sicut enim

dicitur Eccli. XIll, 19, omne animal diligit simili sibi. Unde
cum omnes homines sint similes in natura, invicem se
diligere debent. Et ideo odire proximum non solum est
contra divinanl legem, sed etiam contra legem naturae.

1174. - A hm-madik a termeszet kozos volta. Ahogy ui. a

Sirak mondja: "Minden el61eny szereti a maga fajtajat."
(13,15) Ezert, minthogymjnden ember azonos termeszetCi,
egymast szeretniok kell. Es igy a felebarat gyiilolete nemcsak az isteni torvennyel all szemben, hanem a termeszet
torvenyevel is.

Quartum utilitatis consecutio. Omnia enim

1175. alterius alii sunt utilia per caritatem. Haec enim est quae
unit Ecclesianl, et omnia communia facit. Psal. CXVill, 63:
Pmticeps ego sum omnium timentium te, et custodientium
mandata tua.

1175. - A negyedik a bel6le kovetkez6 haszon. A szeretet

reven ui. az egyiknek mindene hasznara van masoknak.
Ez az, ami egyesiti az egyhazat es letrehoz Dlinden kozosseget. "Reszese vagyok mindazoknak, akik felnek teged
es megtartjak parancsaidat." (Zsolt 118, 63)

1176. - Diliges proximum tuum sicut teipsum. lstud est

secundum praeceptum legis, et est de dilectione proximi.
Quantum autem proximum diligere debeamus, iam
dictum est; et dicendum restat de modo dilectionis: qui
quid em innuitur cum dicitur, Sicut teipsum.

1176. - "Szeresd felebaratodat, mint onmagadat." Ez a

torveny masodik parancsa, es a felebarat szereteter61 sz6l.
Hogy miert tartozunk a felebara.tot szeretni, mar mondottuk; hatra van, hogy sz61junk a szeretet m6djm-61: amelyre
akkor utalunk, anlikor azt mondjuk; "mint onmagadat".

52

53

Circa quod verbum quinque considerare possumus,

quae in dilectione proximi servare debemus.
1) Primum est quia debemus eum diligere vere sicut
nos: quod facimus, si propter seipsum ipsum diligimus,
non propter nos.

E korill az ige ki:iriil at dolgot fontolhatunk meg, amelyeket a felebarat szereteteben meg kell tarta..,unk.
1) Az elsa, hogy oszinten kell szeretniink ot, mint magunkat ezt akkor tesszuk, ha onmagaert szeretjiik, nero
pedig magunkert.

1177..- Ideo notandum, quod triplex est amor; quorum

duo non sunt veri, tertius autem verus.
Primus est qui est propter utile. Ecdi. VI, 10: Est
amicus socius mensae, et non permanebit in die necessitatis.
Sed certe iste non est verus amor. Deficit enim deficiente
utilitate. Et tunc nolumus bonum proximo, sed potius
bonum utilitatis volumus nobis.
Est et alius amor qui est propter delectabile. Et hie
etiam non est verus, quia deficiente delectabili deficit. Et
ideo nolumus bonum propter hoc principaliter proximo,
sed potius bonum suum nobis volumus.
Tertius est amor qui est propter virtutem. Et iste solus
est verus. Tunc enim non diligimus proximum propter
bonum nostrum, sed propter suum.

1177. - Ezert megkell jegyeznunk, hogy a szeretet hdromfele, amelyek kozul ketto nem oszinte, a harmadik
azonban oszinte.
Az elsa, amely a haszonert van. "Van barcit, akiaszt~tars, de nero an helyt a szukseg napjan." (Srrak 6,10)
Am ez nyilvanvaI6an nem oszinte szeretet. Megszunik ui.
a haszon megsmntevel. Ebben az esetben nem a felebaratnak akarunk j6t, hanero inkabb magunknak akarunk
hasznot.
Van masik szeretet is, espedig a gyonyor miatt. Es ez
szinten nem oszinte, mert a gyogyor megszu.ntevel emulik. Ezert ezzel elsosorban nem a felebaratnak akarunk jot,
hanem inkabb az 0 javat akarjuk magunknak.
,
A harmadik az a szeretet, amely az erenybOl ered. Es
egyedUl ez oszinte. Ekkor ui. a felebaratot nem a sajat javunkert, hanem onmagaert szeretjii.k

1178.- 2) Secundum est quod debemus diligere ordinate:

ut scilicet non diligamus eum supra Deum vel quantum
Deum, sed iuxta sicut teipsum debes diligere. Cant. IT, 4:
"Ordinavit in me caritatem. Hunc ordinem docuit
Dominus Matth. X, 37, dicens: Qui amat patrern aut matrern
plus quam me, non est me dignus; et qui amat filium aut filiam
super me, non est me dignus.

1178. - 2) A mtisodik, hogy rendezetten kell szeretnUnk:

hogy ti. ne szeressuk ot Istennel jobban vagy ugy, mint
Istent, hanem pontosan ugy, amint onmaga<;'lat kell szeretned. "Elrendezte bennem a szeretetet" (Enekek 2, 4)
ErrOl a rendrOl tanitott az Vr, mondvan: "Aki atyjat vagy
anyjat jobban szereti, mint engero, nem melt6 enhozzam;
es aid fiat vagy leanyat jobban 5zereti, mint engero, nem
melt6 enhozzam." (Mt 10, 37)

54

55

1179. - 3) Tertium est quod debemus eum diligere

efficaciter. Non enim te solum diligis, sed etiam procuras
stu diose tibi bona, et vitas mala Sic quoque debes facere
proximo. I loan. ill, 18: Non diligamus verba neque lingua,
sed opere et veritate. Sed certe illi pessimi sunt qui ore
diligunt et corde nocent; de quibus Psal. XXVII, 3:
Loquuntur pacem cum proximo suo, mala autem in cordibus
eorum. Apostolus, Rom. XII, 9: Diledio sine simulatione.

1179. - 3) A hamladik, hogy ot tevekenyen kell szeretniink. T e ui. nemcsak szereted magadat, hanem szorgalmasan gondoskodsz i~ magad szamara a javakrol es eIkeriili:id az artalmakat. Igy kell tenned a felebaratoddal is.
"Ne szeressiink sz6val, se nyeIvvel, hanem cselekedettel
es igazsaggal." (IJn 3, 18) Hiszen ketsegteIeniil gonoszok
azok, akik szajjal szeretnek es szivvel artanak; ezekrol
mondja a zsoltaros: "Bekesen sz61nak embertarsaikhoz,
holott sziviikben gonoszsag vagyon." (27,3) Az Apostol
pedig: "A szeretet (legyen) tettetes nelkiil." (R6m 12, 9)

1180. 4) Quartum, quod debemus eum diligere

perseveranter, sicut et te perseveranter diligis. Provo xvn,
17: Om:ni iempore diligit qui amicus est, et frater in angustiis
comprobatur: scilicet tam tempore adversitatis quam
prosperitatis; immo tunc, scilicet tempore adversitatis,
maxime probatur amicus, ut dicitur ibidem.

1180. - 4) Negyedik, hogy ot aIlhatatosan kell szeretniink,

amikent te is aIIhatatosan szereted magadat. "A barat
mindig szeretetrOI tesz tanusagot, de szorult helyzetben
testvemekbizonyu1" (peld 17, 17), vagyis mind kedvezotlen, mind pedig sikeres idOben, sot akkor, ti. kedvezotlen
idOben aIlja ki leginkabb a probat a barM, amint ugyanott
olvassuk

1181. - Sed sciendum, quod duo sunt quae iuvant ad

amicitiam conservandam. Primum est patientia: vir enim
iracundus suscitat rixas, ut dicitur Provo XXVI, 2l.
Secundum est humilitas, quae causat primum, scilicet
patientiam: Provo XIII, 10: Inter superbos semper iurgia
sunf,>. Qui enim considerat magna de se, et despicit allum,
non potest defectus illius patio
.

1181. - De tudnunk kel1, hogy kef dolog van, amely hozzasegit a baratsag megorzesehez. Az elsa a furelem: "az izgaga ember ugyanis viszaIyt szit", amint a PeId mondja.
(26, 21) A masodik az alazatossag, amely letrehozza az elsot, vagyis a tiirelmet: "A kevelyek kozott mindig veszekedes van." (Peld 13, 10) Aki ui. nagyot gondoI magar61
es lenezi a masikat, nem kepes annak hianyossagait elviselni.
.

1182. - S) Quintum est quod eum debemus diligere iuste

et sancte, ut scilicet eum non diligamus ad peccandum,
quia nec te sic debes diligere, cum Deum ex hoc amittas.
Unde loan. XV, 9: Manete in dilectione mea: de qua

1182. - 5) Az BtBdik, hogy ot helyesen es tisztan kell szeretniink, hogy ti. ot ne a bUn miatt szeressiik, mivel magad at sem igy kell szeretned. hiszen ezzel lstent elveszted.
Ezert mondja Janos: "Maradjatok meg az en szere-

56

57

"En va-

dilectione dicitur Eccli. XXIV, 24: Ego mate,. pulchrae

dilectionis .

tetemben" (15, 9), amely szeretetr61 irja a Sirak:

gyok a szep szeretet anyja." (24, 24)

1183. - Diliges proximum tuum sicut teipsum. Hoc

praeceptum Iudaei et Pharisaei male intelligebant,
credentes quod Deus praeciperet diligendos amicos, et
odiendos iniroicos; et ideo per proximos intelli~ebant
tantum arnicos. Bunc autem inteliectum intendit Christus
reprobare, dicens Matth. V, 44: Diligite inimicos vestms,
benefacite his qui odenmt vos.

1183. - "Szeresd felebaratodat, mint i:inmagadat." Ezt a

paranesot a zsid6k es a farizeusok rosszul ertettek, azt ruven, hogy Isten azt parancsolta, hogy szeressiik baratainkat es gylili:iljiik ellensegeinket, es ezert felebaraton esak
a baratokat ertettek Ezt az ertelmezest azonban KriSZnlS
el akarta utasitani, mondvan: "Szeressetek eliensegeiteket,
j6t tegyetek azokkal, akik titeket gyUli:ilnek" (Mt 5, 44)

1184. - Sciendum autem, quod quicurrique odit fratrem

suum, non est in statu salutis. I loan. II, 9: Qui ... odit
fratrem suum, in tenebris est. Est autem attendendum,
quod etiam in hoc invenitur quaedam contrarietas. Nam
sancti aliquos oderunt: Psal. CXXXVIII, 22: FeTfecto odio
odeTam illos; et in Evangelio Luc. XIV, 26: Si quis ... non
odit patrem suum et matrem et uxorem et filios et fratres
et sorores, adhuc autem et animam suam, non potest meus
esse discipulus.

1184. - Tudnunk kell pedig, hogy aki gylili:ili testveret,

nines az iidvi:isseg aIlapotaban. "Aki... gylili:ili testveret,
si:itetsegben van." (lJn 2, 9) De figyelmet erdemel, hogy
ebben valami ellentmondas talaIhat6. A szentek ui. egyeseket gyilli:ilnek "Hatartalan gyillolettel gylili:ili:im Oket"
(2solt 138, 22) es Lukacs evangeliumaban: "Ba valaki...
nem gylili:ili atyjat es anyjat, feleseget es gyermekeit, fivereit es novereit, s6t meg onni:in leket is, nem lehet az en
tanitvanyom." (14, 26)

1185. - Et ideo sciendum, quod in omnibus factis nostris

factum Christi debet esse nobis exemplum. Deus enim
diligit et odit. Quia in quolibet homine duo sunt
consideranda: scilicet natura et vitium. Natura quid em in
hominibus diligi debet, vitium vero odin. Unde si quis
vellet hominem esse in inferno, odiret naturam; si quis
vero veliet ipsum esse bonum, odiret peccatum, quod
semper odiendum est. Psal. V, 7: Odisti omnes qui
opeTantur iniquitatem. Sap. XI, 25: Diliges (Domine)
omnia quae sunt, et nihil odisti eorum quae fecisti. Ecce

1185. - Itt azonban tudnunk kell,. hogy minden cselekedetiinkben Krisztus eselekedetenek kell szamunkra peldaul szolgaIni. Isten ui. szeret es gylili:il. Mivel minden em~erben ket dolgot kellszemlelni: ti. a termeszetet es a bUnt.
Am a termeszetet szeretni, a bunt pedig gyUli:ilni kell az
emberekben. Ezert ha valaki azt akarna, hogy az ember a
pokolba keriilji:in, gyUli:ilne a termeszetet; ha pedig valaki
azt akarna, hogy legyen j6, gylili:ilne a bUnt, amelyet mindig gylili:ilni kell. "Gylili:ilted mind, akik gonoszat tesznek" (2solt 5, 7) "Szeretsz (Uram) mindent, arni van, es
semmit sem utalsz abb6l, amit alkottaI." (Boles 11, 25) ime

58

59

ergo quod Deus diligit et odit diligit naturam et odit

vitium.

tehat, amit Isten szeret es gyUlol: szereti a termeszetet es

gyGloli a bUnt.

1186. - Sciendum etiam, quod homo aliquando sine

peccato potest malum fa cere: quando scilicet sic facit
malum ut veJit bonum: quia et Deus sic facit Sicut cum
homo infirmatur, convertirur ad bonum, qui in sanitate
erat malus. Item in adversitate aliquis convertitur et est
bonus, qui in prosperi tate erat malus, iuxta illud Isai.
XXVIII, 19: Vexatio illtellectum dabit auditui. Item si
desideras malum tyranni destruentis Ecciesiam,
inquantum desideras bonum Ecclesiae per destructionem
tyranni: unde II Mac. I, 17: Per onmiq bel1edidus DellS, qui
tmdidit impios.
Et hoc omnes debent velle non solum voluntate, sed
etiam opere. Non enim est peccatum suspendere iuste
mal os: ministri enim Dei sunt tales, secundum A postolum,
Rom. Xill, et servant isti dilectionem, quia poena fit
aliquando propter castigationem, aliquando propter
bonum melius et divinius. Est enim maius bonum unius
civitatis quam vita unius hominis.

1186. - Tudnunk kell meg, hogy az ember olykor bUn

nelkiil is tud rosszat tenni: amikor ti. ugy teszi a rosszat,
hogy a jot akarja, mivel Isten is igy cselekszik. Mint mikor
az ember, aki egeszsegesen rossz volt, megbetegszik, es
megjavul. Eppen igy van, ha valaki a balsorsban megvaltozik es j6va lesz, aki a joletben rossz volt, Izaias ezen tanitasa szerint "A gyotrodes megerteti a kinyilatkoztatast." (28, 19) Ez a helyzet, ha rosszat kivansz az egyhiizat
rombolo zsamoknak, amennyiben jot kivansz az egyhaznak a zsamok artalmatlanna tetele altal, ezert irja a 2Mak
,,Isten legyen aId ott mindenben, aki kiszolgaItatta az istenteleneket." (1, 17)
Es ezt mindenkinek akamia kelt nemcsak szandek
szerint, hanem tettlegesen is. Nem bun ui. jogszeruen felakasztani a gonoszokat: Isten szolgai ui. az ilyenek az
Apostol szerint (Rom 13) es ezek megorzik a szeretetet,
mert a biintetes olykor a megtorlas, olykor a nagyobb es
isteni jo miatt van. Nagyobb ui. egy aIlam java, mint egy
ember elete.

1187. - Sed sciendum, quod non sufficit non yelle malum,

sed oportet velIe bonum; scilicet emendationem suam, et
vitam aetemam.
Duobus enim modis quis vult bonum alterius. Uno
modo generaliter, inquantum est creatura Dei, et
participabilis vitae aetemae; alio modo specialiter,
inquantum est amicus vel socius.
A generali autem dilectione nullus excluditur: debet
enim quilibet pro quolibet orare, et cuilibet in necessitate

1187. - De tudnunk kell, hogy nem eleg nem akami a

rosszat, hanem sZiikseges akarni a jot, vagyis az 0 megjavitiisat es az orok eletet.
. Ketfele modon akarja valaki a masik javat. Egyik m6dol1
aItalanossagban, amennyiben !sten teremtrnenye es az
orok elet reszese; nlCisik m6dol1 kiilonlegesen, amennyiben
barM vagy rokon.
Az altalanos szeretetbOl senki sines kizarva: koteles
ui. mindenki mindenkiert imadkozni es vegso sziiksegben

60

61

ultima subvenire. Sed non teneris cum quolibet habere

familiaritatem, nisi peteret veniam: quia tunc esset amicus;
et si refutares, haberes odio amicum.
Unde Matth. VI, 14, dicitur: Si dimiseritis hominibus
peeeata eorum, dimittet et Pater vester caelestis delicta vestra;
si autem non dimiseritis hominibus, nee Pater vester dimittet
vobis peccata vestra. Et in Oratione dominiea quae ponitur
Matth. VI, 9, dicitur: Dimitte nobis debita 1rostra, siezd et nos
dimittimus debitoribus nostris.

1188. - Diliges proximum tuum sicut te ipsum. Dictum

est, quod tu peccas, si non parcis veniam postulanti; et

quod perfectionis est, si tu eum ad te revocas, licet non
tenearis. Sed ad hoc ut eum trahas ad te, multae rationes
inducunt.
Prima est propriae dignitatis conservatio. Diversae
enim dignitates diversa signa habent. Nullus autem
propriae dignitatis signa dimittere debet. Inter omnes
autem dignitates maior est quod quis sit filius Dei. Huius
autem dignitatis signum est, si diligis inimicum: Matth. V,
44-45: DiZigite inimicos vestros, ut sitis filii Patris vest"j qui
in caelis est. Si enim diligis amicum, non est hoc Signum

filiationis divinae: nam publicani et ethnici hoc faciunt, ut

dicitur Matth. V.

mindenkinek segitsegere lenni. De nem vagy koteles mindenkivel meghitt viszonyt fenntartani, hacsak nem kerne
bocsanatot, mert akkor barat lenne, es ha visszautasitamid, gyiilolned a baratot
Ezert mondja Mate: "Ha megbocsatjatok az embereknek, amit vetettek ellenetek, mennyei Atyatok is megbocsat nektek De ha nem bocsattok meg az emb~rekne]<,
Atyatok sem bocsatja meg biineiteket." (6, 14) Es az Ur
imadsaga, amelyet Mate ad ela, 19y 5z01: "Bocsasd meg a
vetkeinket, amint mi is megbocsatunk az elleniink vetkezOknek" (6, 12)
"Szeresd felebaratodat, mint onmagadat." Mondtuk, hogy vetkezel, ha nem bocsatasz meg a bocsanatot
keranek es hogy a tokeletesseg jele, ha hozzad vale viszonyat helyreallitod, noha erre nem vagy koteles. De ahhoz,
hogy at megnyerd magadnak, sok szempontot kell szaroba
venniink
Az elsa a sajat meltosag megarzese. A kiilonbOza meltosagoknak ui. kiilonbOz6 jelei vannak De senki s~m k6teles a sajat meltosaganak jeleir61 lemondani. Am az
osszes meltosag kozott a legnagyobb, hogy valaki Isten
fia. E meltosagnak a jele pedig, h9GY szereted az ellenseget. "Szeressetek ellensegeiteket. Igy lesztek fiai mennyei
Atyatoknak" (Mt 5, 44-45) Ha ui. a baratot szereted, ez
nem az istenfiusag jele: hiszen a vamosok es a poganyok
is ezt teszik, ahogy Mate mondja (5).

1188. -

Secunda est victoriae acquisitio: omnes enim hoc

1189. - A masodik a gyazelem megszerzese: ezt ui. terme-

naturaIiter desiderant. Oportet ergo quod vel trahas eum

qui te offendit ad dilectionem bonitate tua, et tunc vincis;

szetszeriileg mindenki klvanja. Sziikseges tebat, hogy

vagy te inditsd szeretetre j6sagoddal azt, aki teged megsert es akkor gyazel, vagy pedig a masik indit teged gyli-

1189. -

62

63

vel quod alius trahat te ad odium, et tunc perdis. Rom.

XII, 21: Noli vinci a malo, sed vince in bono malum.

loletre, es akkor elveszeL "Ne engedd, hogy legyozzon a

rossz, inkabb te gyozd Ie a rosszat j6val." (R6m 12, 21)

1190. - T~iia est multiplicis utilitatis consecutio. Acquiris

enim ex hoc ami cos. Rom. XII, 20: Si esurieJ'it inimicus
tllUS, ciba ilium; si sitit, potum da illi: hoc enim jaciens, cm'bones
ignis congeres super caput eius. Augustinus: Nulla maio)'

1190. - A harmadik a sokfele hasznossag kovetkezmenye.

Ezaltal ui. baratokat szerzel. "Ha ellenseged ehezik,. adj
neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izz6
parazsat raksz a fejere." (R6m 12, 20) Agoston szerint
"Nines nagyobb kihiviis a szeretetre, mint szeretettel eiebe
menni. Senki sem annyira erzeketlen ui., hogy j6llehet a
szeretetet nem akarja elfogadni, ne akarna megis viszonozni" , mivel ahogy a Sirak mondja: "A huseges b~atnak
nines parja." (6,15) "Ha egy ember utja kedves az Ur elott,
ellensegeidet is kibekiti vele." (peld 16, 7)

pmvocatio ad amorenz, quam praevenire amanda. Nullus enim

est ita dUJ"lls, qui etsi dilectionenz nolit impeJ1de)'e, nolit tanum
rependere: quia, ut dicitur Eccli. VI, 15: amico fideli nulla
comparatio. Prov. XVI, 7: "Cum placuerint Domino viae
Izominis, inimicos quoque eius convertet ad pacem.
1191. - Qumta est, quia ex hoc preces tuae facilius
exaudiuntur. Unde super illud Ier. XV, Si steterint Moyses
et Samllel ccram me, dicit Gregorius quod fecit potius de
istis mentionem, quia rogaverunt pro inimicis. Similiter
Christus ait, Luc. XXIII, 34: Pater, dimitte illis. Item
beatus Stephanus orando pro inimicis magnam utilitatem
fecit Ecclesiae, quia Pauium convertit.

1191. - A negyedik, hogy ezaltal kereseid konnyebben

meghallgatasra talalnak. Ezm Jeremias ezen mondasar61
"Ha M6zes es Samuel aIlna elem"12 (15) azt mondja Gregorius, hogy f61eg azert tesz r6luk emlitest, mert imadkoztak az ellensegekert. Hasonl6keppen mondta Krisztus:
"Atyam! Bocsass meg nekik" (Lk 23, 34) Tovabba Szent
Istvan imiidkozva az ellensegekert nagy hasznot hozott az
egyMznak, mert Pal megtert. 13

1192. Quinta est peeeati evasio, quam maxime

desiderare debemus. Aliquando enim peceamus, nee
Deum quaerimus: et Deus trahit nos ad se vel infirmitate,
vel aliquo huiusmodi. Os. Il, 6: 5epiam viam tllam spinis.
Sic fuit tractus beatus Paulus. Psal. CXVIIl, 176: En'Gvi
sicllt ovis quae peJiit. QUGeJ"e seJ"vum tuum, Domine. Cant. I,
3: Trahe me post te. Hoc autem consequimur, si inimicum
ad nos trahimus, primo remittentes: quia, ut dicitur Lue.
VI, 38: Eadem quippe meJ"1.5ura qua mensi jlleJ'itis, remetietw'

1192. - Az otodik a bun elkeriilese, amit leginkiibb kell

6hajtanunk. Neha ui. vetkeziink, nem Istent keressiik: es
Isten betegseggel vagy valami hasonl6val terit mazal10z
bennUnket "Elrekesztem utadat tovissel." (Oz 2, 6) Igy teritette magahoz Szent Palt. "Eltevedtem, mint a barany,
amelyelveszett. Keresd meg szolgastat, Uram." (Zsolt 118,
176) "Vonj engem magad utan." (Enekek 1, 3) Ez pedig
akkor kovetkezik el, ha az ellenseget magnnkhoz vonjuk,
elsosorban azzal, hogy megboesatunk neki, mivel ahogy

64

65

vobis; et ibidem 37, Dimittite et dimittemini; et Matth. V,

7: Beati misencordes, quoniam ipsi misericordiam
consequentzLP>. Nulla est enim maior misericordia quam
offendenti dimittere.

66

Lukacs mondja: "Amilyen mertekkel ti mertek, olyannal

memek nektek is." (6, 38) es ugyanott "Bocsassatok meg
es nektekis megbocsajtanak." (37) es Matena!: "Boldogok
az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak." (5, 7) Am
nines nagyobb irgalom, mint megboesatani a vetkezOknek.

67