A publicisztikai és a tájékoztató műfajok,

valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet)

A médium(ok)/média latin eredetű szó, jelentése: tömegközlési és tájékoztató eszköz(ök). Napjainkban a

tömegtájékoztatás a sajtó, rádió és a televízió segítségével történik. Az internetes sajtóorgánumok a
hagyományos műfajokat használva és új műfajokat teremtve (pl. blog) felgyorsították az információáramlást.

I.) A SAJTÓMŰFAJOK

1.) A tájékoztató (információs) sajtóműfajok:

a) Hír:
- az újságírás egyik alapműfaja
- friss, közérdekű információt kell közölnie
- az alábbi kérdésekre válaszol: Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért? + Hogyan? (5+1)
- elsősorban tájékoztat
- három fő feladat szerkesztésnél: tömöríteni, kiemelni és tálalni
- a hír alapja az információ
- a hírláncok összessége több kisebb hírre bontható
- mindig címmel jelenik meg

c) Közlemény:
- valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját tartalmazó üzenet

d) Tudósítás:
- a hír rokona
- szintén válaszolnia kell a fenti 5+1 kérdésre
- a tudósító a helyszínről szolgáltat minél pontosabb információkat
- pontosnak, tárgyilagosnak, tényszerűnek kell lennie
- megfogalmaz saját tapasztalatot, tehát fontos a személyes jelenlét, helyszíni tapasztalat
- a tudósító csupán szemlélő, leíró – szubjektív véleményét nem fejti ki

e) Riport:
- cselekménye van
- az újságíró egyszerre elbeszélő és cselekvő résztvevő
- témája általában valamilyen izgalmas történet, szokatlan jelenség
- a helyszínről, az érintetteket megszólítva
- tárgyilagosságra törekszik, de a tudósításnál jóval több teret nyer a személyesség
- párbeszédeket, helyzetrajzot, jellemfestést, személyes hangot alkalmaz

f) Interjú:
- párbeszédes szerkezet (kérdés—felelet)
- kifejtett beszélgetés egy a befogadó érdeklődésére valamilyen szempontból számot tartó személyiséggel
- az újságíró csupán közvetítő, személyisége háttérbe szorul
- témája bármilyen elméleti vagy gyakorlati kérdés
2.) A publicisztikai (véleményközlő) sajtóműfajok:

a) Cikk:
- kevert műfaj
- korrekt, tényszerű közlés a cikkíró véleményével, elemzésével

b) Kommentár = hírmagyarázat:
- hírek, információk megértését segíti elő háttéranyagok bemutatásával
- megjelenhet hírbe foglalva és elkülönülve is
- célja a közvélemény-formálás
- fogalmakat magyaráz, értékel, véleményt mond benne

c) Glossza:
- rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záródó írás
- bármilyen hétköznapi jelenséget gúnyol
- személyes hangvételű
- stíluseszközei: a nagyítás, túlzás, fokozás
- az olvasó érzelmeire kíván hatni

d) Jegyzet:
- valamilyen hétköznapi esemény egy-egy szálát ragadja meg
- rövid, stíluseszközökben gazdag
- célja: hasson az olvasó érzelmeire és gondolkodásra késztesse

e) Nyílt levél:
- közérdekű, nyilvánosságra tartozó témájú
- levélformában ír
- ismert vagy kitalált (fiktív) személyhez szól

f) Olvasói levél:
- olvasók véleményét, hozzászólásait, tanácskéréseit tartalmazza
- rövidítve, átdolgozva jelennek meg

g) Kritika:
- műbírálat, értékelő írás
- tárgya: irodalmi, színházi, képzőművészeti, zenei alkotás, tévé-, rádióműsor vagy film
- fajtái: Ismertetés: ajánló módon mutat be egy művet, szerzőt
Recenzió: értékel, értelmez, tudományos eszközökkel is alátámaszt
Bírálat: részletes recenzió, elhelyezi a művet az alkotó munkásságában, kifejti a mű üzenetét

h) Esszé:
- elmélkedő, elmélyült, irodalmi és tudományos jellegű
- személyes hangvételű
- fajtái: Tanulmány: egy adott kérdést jár körbe
Monográfia: egyetlen alkotó teljes életművét elemzi
II.) A RÁDIÓS ÉS TELEVÍZIÓS MŰFAJOK

- egy részük felvételről, előre rögzítve és megszerkesztve kerül adásba

- másik részük azonnal hallható/látható élőadás

1.) Terjesztés köre szerint:

- világméretű (pl. BBC, CNN)
- országos (pl. M1, MR1)
- határon túli (pl. Duna TV)
- regionális, helyi: egy településen, közösségen belül sugároz (pl. Budapest rádio, BpTv)

2.) Fenntartó szerint:

- közszolgálati: állami vagy önkormányzati támogatással, előfizetők díjából működik (pl. M1, MR1)
- kereskedelmi: magánerőből, reklámokból működik (pl. RTL Klub, TV2, Danubius)
- társadalmi, civil: kisebb közösség által működtetett (pl. Civil rádió, Tilos rádió)

3.) Műsorok témakörei szerint:

- egyprofilú adók: egy témakörű, pl. hírtévék (HírTV), zenei adók (VIVA)
- többprofilú adók műfajai:
Hír, híradó, hírműsorok, információ, krónika, politikai jellegű műsorok
Hirdetés, reklám
Dokumentumműsorok
Közvetítések (művészeti vagy sporteseményekről)
Háttérműsorok, beszélgetős műsorok, viták
Korosztályi és kisebbségi rétegműsorok, vallási és szociálpolitikai műsorok
Tudományos-ismeretterjesztő és művészeti-irodalmi műsorok
Szórakoztató műsorok: vetélkedők, tévéshow-k, sportműsorok
Szolgáltató műsorok: magazinok
Folytatásos műsorok: teleregények, szappanoperák, sorozatok
Film

III.) AZ INTERNET

Internet: az egész világot körülölelő számítógép-hálózat

Eltérés a többi médiumtól: míg azokban egyirányú a kommunikáció, gyakorlatilag nincs lehetőség a
befogadói visszajelzésre, addig az internet lehetőséget ad a kétirányú kommunikációra, az interakcióra (vö.
kommentelés, saját tartalmak feltöltése).
Átfogó médium: mindhárom klasszikus médium tartalmait képes megjeleníteni (írott sajtó, hang- és
képanyag)
Műfajai:
 a hagyományos médiumok kialakítják saját internetes felületeiket: hagyományos sajtó-, rádiós és
tévés műfajok, interaktívabb formában
 új kommunikációs és tömegkommunikációs formák
o felhasználói oldalak: felhasználói cikkeket tartalmazó enciklopédiák, lexikonok,
véleményközlő blogok, közösségi oldalak
o a műfajhatárok elmosódnak, hiszen bárki új „műfajt” alkothat
Problémák: ellenőrizhetetlen – a hitelesség és a jogi ellenőrzés kérdései…