ELEK APÓ UNOKÁI EGYESÜLET

BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI LÍCEUM, SZÉKELYUDVARHELY

HARGITA MEGYE TANFELÜGYELŐSÉGE

Elek Apó meséi

kooperatív, interaktív tanulási, tanítási technikák
a Regionális Szimpóziumra beküldött dolgozatok gyűjteménye

2013. november 8.

ISBN 978-973-0-15531-0
Tartalomjegyzék
Ambrus Katalin
ELEK APÓ NYOMÁBAN .......................................................................................................... 4
Ambrus - Torzsa Mónika
SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE, OLVASÓVÁ NEVELÉS BENEDEK ELEK
MESÉI ÁLTAL .................................................................................................................................. 7
Antal Kinga
MESEVARÁZS – KÍSÉRLETI HÉT BENEDEK ELEK MESÉIVEL................................ 10
Biró Erika, Csender Erika
INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN...................... 14
Fancsali Adélka - Leilla
MACKÓ KOMA ÉS RÓKÁNÉ KOMÁMASSZONY ........................................................... 18
Farkas Ildikó - Tankó Csilla
ELEK APÓ MESÉI – MESEPROJEKT ................................................................................. 22
Ferencz Edith-Mária, Molnár-Kovács Emese
PROJEKTOKTATÁS: BENEDEK ELEK MESÉI AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN . 26
Fiegel Kinga-Hanna, Szabó Mária
ELEK APÓ MESEFÁJA - TANULÁSI EGYSÉG TERVE..................................................29
Fügedi Anikó - Erzsébet
ELEK APÓ MESÉJÉNEK KÜLÖNBÖZŐ KLASSZIKUS ÉS MODERN
MÓDSZEREKKEL VALÓ FELDOLGOZÁSA: VILÁGSZÉP NÁDSZÁL KISASSZONY
(NEM KIMONDOTTAN LECKETERV – ÖTLETEK LECKETERVEKHEZ) ..................... 33
Fülöp Katalin
DRÁMAJÁTÉKOK ALKALMAZÁSA A MESEFELDOLGOZÁSBAN ........................... 37
Gergely Gabriella
MESÉK BŰVÖLETÉBEN ........................................................................................................ 40
Hadas Ágnes
BENEDEK ELEK: TÖBBET ÉSSZEL, MINT ERŐVEL (ÓRAVÁZLAT) ....................... 44
Imre Ildikó
AZ ÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE A II.OSZTÁLYBAN - BENEDEK ELEK,
„A SÜNDISZNÓ” CÍMŰ MESE FELDOLGOZÁSÁVAL ......................................................... 49
Jakab Enikő
BARANGOLÁS MESEORSZÁGBAN .................................................................................... 51
Jászay Laura
OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK MEGTERVEZÉSE BENEDEK ELEK
MUNKÁSSÁGÁRA ÉS MESÉIRE ALAPOZVA ........................................................................ 53
Kapusi Emese, Mircse Zsuzsánna
ÍZES MAGYAR MESEVILÁG ................................................................................................ 58
Khell Jolán-Rozália, Khell Levente-László
MESEKÖRBEN MESE RÖPPEN ......................................................................................... 62
Lakatos Márta-Ildikó
ÓRATERV INTERAKTÍV TÁBLÁRA ................................................................................. 64
László Hajnal
BENEDEK ELEK EMLÉKMŰSOR ....................................................................................... 69

2
László Mária
A TIZENKÉT VARJÚ- MESENAP ELEK APÓVAL .......................................................... 73
Lőrincz Tünde, Sebestyén Jolán
ELEK APÓ NYOMDOKAIN – PROJEKT ............................................................................ 77
Márton Annamária
IV.OSZTÁLYOS ÓRATERV A SZEGÉNYEMBER A VÁSÁRON CÍMŰ
NÉPMESÉRŐL INNOVATÍV MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL ................................... 80
Nagy Lenke
AZ ELÁSOTT PÉNZ................................................................................................................. 84
Nyárádi Izabella
BENEDEK ELEK MESÉI KICSIKTŐL NAGYOKNAK .................................................... 88
Opra Mária-Erika, Simó Hajnalka
INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT A II. OSZTÁLYBAN - NAGYAPÓ MESEFÁJA 93
Péterfi Antónia-Imola
HÁROM KÍVÁNSÁG ............................................................................................................... 97
Pruteanu Róza-Izabella
BENEDEK ELEK: KRISZTUS ÉS A FÖSVÉNY ASSZONY............................................ 100
Sebestyén Klára
BENEDEK ELEK ÁLLATMESÉI – HÁROMHETES INTERDISZCIPLINÁRIS
PROJEKT AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN ........................................................................ 105
Silló Juliánna
BESZÉD- ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE, KREATIVITÁS
ÉRVÉNYESÍTÉSE BENEDEK ELEK MESÉIVEL ................................................................. 108
Szabó Juliánna
MESÉRŐL MESÉRE – EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROJEKT ............................................... 112
Szotyori Enikő
KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE MESÉVEL INTERAKTÍV
MÓDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL................................................................................................ 116
Vass Ágota, Demeter Magda
MIRE TANÍT A MESE? ......................................................................................................... 120
Viszhányó Aranka
BENEDEK ELEK AZ EMBER A LEGERŐSEBB CÍMŰ MESÉJÉNEK
FELDOLGOZÁSA KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁKKAL .................................... 124

3
ELEK APÓ NYOMÁBAN

Ambrus Katalin, Fogarasy Mihály Általános Iskola, Gyergyószentmiklós

A mese az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével a gyerekekkel szót válthatunk

arról, ami a kézzelfoghatón túl a legjobban foglalkoztatja őket. A teljes világ kerek tükörképe.
Képsorai mindig konkrétak és érzékiek, és mégis térben, időben hatalmasan kitágítottak. ,, Hol volt,
hol nem volt...’’ - történet, ami éppen azt a pszichikus sávot érinti meg, ami a kisgyermekekben
leginkább érzékeny. A gyerek követi a mese cselekményét, issza a hangulatát, továbbgondolható
válaszokat ad.
A mese az anyanyelv zenéje és észjárása. Beszédnevelő, énerősítő és a személyiséget
összerendező hatása felbecsülhetetlen. Társas lelki szempontból az ,,én és a másik’’ első nagy
élményei közé tartozik. A jó mese azt az illúziót tudja felidézni a hallgatóban, olvasóban, mintha
megélt eseményeket keltene életre belső vizualitással. A mese fantasztikus túlzásaival, az élőbeszéd
erejével igaznak hat. Ezért jobb hallgatni, olvasni a mesét, nem pedig rajzfilmen megnézni.
A mese megtanít az emberi együttélés törvényeire is. Magyar népünk szép erkölcsi
szokásaira. Minden mesénk arról szól, hogy a vándorlót be kell fogadni, az éhezőt meg kell
vendégelni, az adott szót meg kell tartani, jó tettért jó kell tenni, a küzdelmet szemtől szemben és
nem alattomos eszközökkel megvívni, a végakaratot minden körülmények között teljesíteni kell. A
mese tehát a gyermekkor valóságos lelki és érzelmi színvonalán képekben, eseményekben jeleníti
meg azt, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át: hogy az ember szereti az életet és féli a
halált, s számára csak a másik emberrel kialakított boldog kapcsolat lehet a megoldás.
Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek c. könyvében így ír a mese
szerepéről: „…utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását, és hogyan találja meg
helyét az életben. Ráadásul még azt is elmondja, milyen tapasztalatokra van szüksége jelleme
fejlesztéséhez. A mese azt sugallja, hogy a boldog és tartalmas életet bárki elérheti – de csak
akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől. Mert az igazi identitáshoz csakis rajtuk
keresztül vezet az út. Azt is ígéri, hogy ha valaki elindul ezen a kockázatos úton, a jóakaratú
hatalmak megsegítik, és végül eléri célját. De arra is figyelmeztet, hogy a gyávákra és
kishitűekre sivár élet vár...”
Az elmúlt évtizedekben a „racionalista” beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy
vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért
támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, „hagyományos” fogalmazásban való megjelenését.
Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt
ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek

4
lelki „anyagcseréjében”, és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, melyek
lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű
felnőtté.
A mi Elek apónk már a XIX. században tudta a mese sokrétű nevelői szerepét, ezért
gyűjtötte össze népmeséinket, hogy az utókor is gazdagabb legyem általa. Ki volt Elek apó?
A magyar mese- és gyerekirodalom megteremtőjeként számon tartott Benedek Elek
Kisbaconban 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot. Édes anyaföldem című könyvében ezt
írja: ,,Kicsiny falu az én falum, legkisebb az egész vidéken s a legszebb…”
Gazdálkodó székely katonacsaládból származik, Kisbaconban kezdi diákéveit. Alig nyolc
évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba Az itt töltött diákévek mély nyomot
hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanitt érettségizik.
A budapesti egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon, majd filozófiát is hallgat.
Tanárnak készül, de igazából író szeretne lenni. Nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát
választja.
Benedek Elek mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmesét adjanak a gyermekek
kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a eléjük. A gyermekirodalom
művelése számára misszió. Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar
művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is.
Népköltészetének, gyűjtőmunkájának első anyagai (másokéival együtt) 1882-ben
Székelyföldi gyűjtés címmel látott napvilágot. A Székely Tündérország 1885 már saját népmese-
feldolgozásainak gyűjteménye. Szépirodalmi ihletettségű mesefeldolgozásai máig a magyar
mesekincs legnépszerűbb kötetei.
A népmese gyűjtések mellett jelentősek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és
Arany mesekönyvek. Novellái, regényei: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a
magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásai: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy
magyarok élete.
1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Életének utolsó éveit teljes
egészében a Cimborának szenteli. 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés éri.
Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált:
„Fő, hogy dolgozzanak”.
Az új tanév Elek apó szállóigéjével kezdődött a III. C osztályosoknak. A tananyag
mellett, az ismert versenyek mögé újabbak sorakoznak fel. A versenyeken a helytállást (tanulásban
is) a folyékony értő olvasás biztosítja. A legnagyobb hangsúly az anyanyelvi szóbeli és írásbeli
képességek fejlesztésén van. Mindezek eléréséért nagy segítségünkre vannak Benedek Elek meséi.
A mesék cselekménye, nyelvezete hozzájárul az olvasás megszerettetéséhez. A folyékony hangos

5
olvasás pedig hozzásegít az értő olvasás kialakulásához. A cél érdekében olyan tevékenységeket
szerveztem, amik több részből állnak.
A gyerekek azt a feladatot kapták, hogy válasszanak egy-egy Benedek Elek mesét,
olvassák el, készítsék el a mese térképét majd illusztrálják a mesét. Az osztályban kiállítást
szerveztünk a rajzokból, (2. melléklet) könyvtárat rendeztünk be Benedek Elek meséskönyvekből,
majd mindenki bemutatta röviden a meséjét. 3. melléklet)
A Magyar Népmese Napja is Benedek Elek nevéhez fűződik. Szeptember 30-án
ünnepeljük a nagy mesemondónk születésnapját és a mesét is. Résztvettünk a Városi Könyvtár által
szervezett rendezvényen. A város iskoláiból meghívtak egy-egy osztályt, a gyerekek Benedek Elek
meséket olvastak fel, dramatizáltak, majd egy bábelőadást tekinthettek meg. (4. melléklet)
Benedek Elek rövid életrajzának ismertetése a tanulókkal (5. melléklet)
Benedek Elek meséinek feldolgozása egyéni és csoport munkában
A mesefeldolgozások által bővül a tanulók szókincse, olyan szavakat ismernek meg, amelyek
már nem használatosak (saroglya, rosta stb.) a hétköznapokban. Közmondásokat, szólásmondásokat
gyűjtünk a mesékkel kapcsolatosan. Minél változatosabb feladatokat állítok össze: eseménysorrend
felállítása, szereplők jellemzése, kérdések megfogalmazása, igaz- hamis állítások, dramatizálás is
jelen van.
Mindemellett minden hétvégén az olvasónaplóban a tanulók leírnak egy általuk
kiválasztott mesét vagy mondát. Az idén a Mesék szárnyán vetélkedő is Benedek Elek meséket
választott és ez is arra sarkall, hogy még jobban belemerüljünk a mesék világába.
Év végén az osztállyal meglátogatjuk a Benedek Elek emlékházat. Ezzel zárul az idei
Benedek Elek mese évünk.

Bibliográfia:
1. Óvodai nevelés játékkal, mesével, Eötvös József Kőnyvkiadó, Budapest, 1996
2. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina
Kiadó,Budapest, 2008
3. Ki kicsoda a magyar irodalomban? ,Könyvkuckó, Budapest, 1996
4. Benedek Elek

6
SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE, OLVASÓVÁ NEVELÉS
BENEDEK ELEK MESÉI ÁLTAL

Ambrus - Torzsa Mónika, Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely

Mottó:“A mesék világa, melyet én bejártam, színekben pompázó világ.”Benedek Elek

A gyermek figyelmét az olyan történet köti le a legjobban, amelyik szórakoztatja és felkelti

a kíváncsiságát. De életét csak akkor gazdagítja, ha fejleszti intellektusát, ha mozgásba hozza
képzeletét, ha eligazítja érzelmeiben, ha megbékíti félelmeivel és vágyaival, és megoldásokat is
javasol. Ezeknek a kritériumoknak az egész gyermekirodalomból leginkább a népmesék, Benedek
Elek meséi felelnek meg. A gyerekek elsősorban nemzetük népmeséit értik meg leginkább,
legkevésbé érthető számukra a más nemzetiségű szerző által írt mese. Fontosnak tartom kiemelni,
hogy a tankönyveinkben szereplő lehetőségek és a tanítási órákon történtek közé nem lehet
egyenlőségjelet tenni: a tanítók kreativitásán, módszertani kultúráján igen sok múlik, sokat tudunk
javítani a tankönyvek által kínált alaplehetőségeken. Mindenképpen szükségesnek tartom a
tankönyvek által kínált meseválaszték bővítését, így a következő Benedek Elek mesékkel próbálom
a tanulók értő olvasását fejleszteni, jó olvasóvá nevelni őket második és harmadik osztályban :
Icinke-picinke-csalimese
A kutya meg a nyúl – verses állatmese
Gyűszű, fésű, hadd el – csalimese
A Tülökvár – csalimese
A kakas és a pipe – láncmese
A szegény ember hídja –legendamese
A bujdosó macska –állatmese
A dicsekedők-tréfás, csúfolódó mese
A só – tündérmese
A világvándor herceg – tündérmese
Célom, hogy diákjaimmal megismertessem nemcsak Benedek Elek meséit, hanem az ő életét és
munkásságát is, kedvet, érzelmi alapot teremtve a meséinek olvasására : "Fő, hogy dolgozzanak..."
Elek apó meséinek titka, hogy mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki
hatását. A példák megértetik a gyermekkel, hogy súlyos gondjaira létezik átmeneti vagy végleges
megoldás. A mesében (és így az életben is) a problémákat nem lehet elkerülni, a küzdés, a harc
elválaszthatatlan az emberi élettől. A mese mindig jól végződik, ha a hős felveszi a küzdelmet,
bátor, szembeszáll az igazságtalanságokkal, akkor legyőz minden akadályt.

7
 A következő játékos feladatokat használtam fel a Benedek Elek “Só” című meséjéhez:
1. Igaz vagy hamis?
a. Az öreg királynak három teljesen egyforma országa volt.
o igaz o hamis
b. Mikor a királylány eltévedt az erdőben, sokat vadászott, hogy legyen mit ennie.
o igaz o hamis
c. Amikor a királykisasszony észrevette a királyfit, ijedtében beszaladt egy nagy fa odvába.
o igaz o hamis
d. Száz ember ült az asztalnál a fiatal király és az öreg király ebédjén.
o igaz o hamis
e. Az öreg király szívből megbánta, hogy elkergette legkisebb leányát.
o igaz o hamis

2. Egészítsd ki a mondatot!
a. A legidősebb leány úgy szerette az apját, mint ________________________ a tiszta búzát.
b. A középső leány úgy szerette az apját, mint forró nyárban a
______________________________.
c. A kicsi királykisasszony úgy szereti az apját,mint az emberek a _______________________.

3. Fejtsd meg a rejtvényt! Írd be a rejtvény soraiba a hiányzó szavakat!

1. A fel ___________ már a koporsóban volt a királynak.
2. Úgy szeretem, édesapám, ahogy az ________ a sót!
3. Betévedt egy _________________________ erdőbe.
4. Egyszer, mikor már egy ___________ is eltelt volt,…
5. Felöltöztette _________ aranyos-gyémántos ruhába.
6. Úgy _________________ egymást, mint két galamb.
7. Harmadnap jött a _______________ hatlovas hintón.
8. Fölvezette a fiatal király az ______ királyt a palotába.
9. Hordjak az inasok a finomabbnál finomabb ________.
10. No, ez volt csak az __________________________!
11. Meg ma is _________________, ha meg nem haltak.

4. Keresd ki a szövegből a hasonló jelentésű szavakat!

a. ifjú _____________________________
b. uralkodó _____________________________

8
 c. zokogás _____________________________
d. kastély _____________________________
e. ennivaló _____________________________
f. év _____________________________
g. birodalom ____________________________

5. Csoportmunka: Vágjátok ki a mondatokat, majd tegyétek egymás alá őket a helyes

sorrendben.
Az öreg királynak nem ízlik a só nélkül készült étel.
A fiatal király ebédre hívja az öreg királyt.
A király elkergeti a legkisebb lányát.
Az öreg király megkérdezi a lányait, ki hogyan szereti.
A királyfi feleségül veszi a legkisebb leányt.
Az öreg király a legkisebb leányának adja legnagyobb országát.

6. Beszélgessünk a meséről!
a. Szerinted miért haragudott meg a király a legkisebb lányára?
b. Te mit válaszoltál volna a legkisebb királylány helyében az öreg királynak?
c. Milyen érzéseket élt át a királykisasszony a történetben?
d. Hogyan bizonyította be a fiatal király, hogy a legkisebb királylány valóban szereti az apját?

7. Neked mi tetszett a mesében a legjobban?

Készíts festményt vízfestékkel, vagy temperával!

8. Mese dramatizálása, bábozás.

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szavaival összegezném :

„A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég
mesét. A sok mesét hallgató gyermek későbbiekben is jó - értő és élvező - olvasóvá lesz. Az
olvasóvá váláshoz, azonban szükség van arra is, hogy a gyermek kiskorában könyvet olvasó
embereket –szülőket, pedagógusokat- lásson maga körül!”
Az olvasás megtanítása, a szövegfeldolgozás műveletrendszerének elsajátítása csak eszköze
az olvasni szerető, az irodalmi élményre vágyó, ezt az élményt befogadni képes ember nevelésének.
Régi tapasztalat, hogy amihez nem értünk, azt tenni sem szeretjük. Az a gyermek, aki az
olvasottakat nem érti, illetve a mélyebb, rejtett szövegtartalomig eljutni sohasem tud, aki az

9
olvasottakra érzelmileg nem képes reagálni, akinek az olvasás esztétikai élményt sohasem nyújt,
nem is szeret olvasni, vagy csak igénytelen irodalmat olvas. Az olvasás – az értékes irodalom
olvasása - mindig intellektuális erőfeszítés is. Több szinten az, mert a leírtakat (a helyszíneket, az
embereket, az eseményeket) el kell képzelnünk, fantáziánkkal élővé kell varázsolnunk; aztán
fokozatosan szerezhetjük csak meg az olvasottak megértését szolgáló “alapadatokat”, s végül az
olvasottakra teljes erkölcsi-szellemi lényegünkkel reagálnunk kell: elfogadunk, elvetünk,
vitatkozunk vagy továbbgondolunk.
Csak e személyes viszony kialakulásakor beszélhetünk a mesék személyiségformáló
erejéről, az emberiség fejlődésében betöltött szerepéről.

Bibliográfia:
Kiből lesz az olvasó?
Kádár Annamária: Mesepszichológia
Vekerdy Tamás: Beszélgessünk iskolásokról

MESEVARÁZS – KÍSÉRLETI HÉT BENEDEK ELEK MESÉIVEL

Antal Kinga, Fogarasy Mihály Általános Iskola, Gyergyószentmiklós

Napjainkban az iskola szerepe nem csupán az ismeretek átadására, bizonyos jártasságok,

készségek kialakítására hivatott, hanem egyéb társadalmi elvárásoknak is eleget kell tennie. Szembe
kell néznie a pedagógusnak azzal a jelenséggel, hogy a sokféle környezetből jövő gyerekek sokféle
szokással rendelkeznek, az otthoni tevékenységeik széles skálán helyezkednek el. A pedagógus
ezeket az eltéréseket kell, hogy egybehangolja, a változatos kihívásoknak kell eleget tennie.
Természetesen nem tekinthetünk el a gyerekek otthoni tevékenységeitől sem az iskolai
munkánk során, hiszen ezek a tevékenységek befolyásolják a kisiskolás terhelhetőségét,
koncentrációs képességét, idegrendszerének állapotát.
Jelenlegi II. osztályom esetén az összpontosító képesség alacsony szintjét észlelvén, keresni
kezdtem annak okát, hogy mi állhat ennek a „fáradt” állapotnak a hátterében. Elbeszélgettem a
tanulókkal, hogy milyen tevékenységek töltik ki a délutánjaikat. Azt észrevételeztem, hogy minden
gyerek délutánjának egy részét valamilyen digitális eszközzel való játszással, vagy éppen

10
tévénézéssel tölti. Ebből a megállapításból született az az ötlet, hogy a szülőkkel közösen tematikus
hetet szervezzünk a gyerekeknek.
Erre a hétre Benedek Elek meséit hívtuk segítségül. A „Felcserélem a filmemet
meseolvasásra!” jelszóval indított kezdeményezés során egy hétig a gyerekek rajzfilmnézés helyett
meseolvasással, közös mesemondással vagy meseillusztrálással töltötték a szabad perceiket. A
kezdeményezés célja az volt, hogy a gyerekek fantáziavilágát tartsuk ébren, minél kevesebb olyan
inger érje őket, ami visszafogja a gyermeki képzelet szárnyalását.
Az ötlet születését szülői értekezlet követte, amikor az észrevételeimet oszthattam meg a
szülőkkel, valamint felvázoltam javaslatomat. Ezt követően ismertettem néhány pszichológiai
vonatkozást, mely a kisiskolás tanulását befolyásoló tényezőket foglalta össze. Ezek szerint
összefüggést állapítottak meg a kisgyermekkori tévénézés valamint a 7 éves kor utáni
figyelemzavar között. A szakemberek azt állítják, hogy a televíziózás azt az időt rabolja el a
gyerektől, amit hasznos, mentális tevékenységekre fordíthat, ugyanakkor fáradt, akár kialvatlan is
lehet másnapra. Ami ennél sokkal súlyosabb hatása a tévénézésnek, hogy a gyereket egyfajta
mentális renyheség jellemzi, ami abban nyilvánul meg, hogy képtelen a hallottak, olvasottak alapján
belső képteremtésre.
Ezt kellő indoknak véltem, hogy fellépjek annak érdekében, hogy képesek legyenek
hosszabb szöveg olvasására, és létrejöhessen valamilyen belső képteremtés is, hiszen mindez
hatalmas jelentőséggel bír az olvasóvá válás során. A II. osztály nagy jelentőséggel bír az olvasóvá
válás folyamatában, hiszen ebben az időszakban a tanulók olvasási szintje eléri azt a fokot, amikor
már képesek hoszabb szövegek elolvasására is. Fontosnak tartottam, hogy az életkornak megfelelő
Benedek Elek meséken keresztül a szülők bevonásával segítsem ezt a belső képteremtést, az
olvasást.
Az általános vélemények ismertetése után közös megegyezés alapján elkészítettük az
egyhetes „kísérleti” időszak tervét. A szülői értekezleten résztvevő szülők készítettek már a
helyszínen egy kis leltárt a gyermekek délutáni tevékenységeiről. Meglepő észrevételem, hogy
viszonylag kevés esetben sorolták be a szabad játékot. A játszás fogalma alatt sok esetben
számítógépes játékokat, vagy kerékpározást esetleg egyéb mozgásformát említettek.
Ezt követően egyezséget kötöttünk, hogy amennyiben lehet, nem szegi meg senki a kísérleti
hét alatt a szabályt: tévénézés helyett mesét mondanak, olvasnak, közösen mesélnek a gyerekeknek.
Amennyiben a szülőnek nem adódik éppen lehetősége a gyerek pillanatnyi igényét kielégíteni,
akkor valamilyen kreativitást igénylő elfoglaltságot ajánl fel gyermekének. A mesék kiválasztása
tetszés szerint történt, mindenki a saját ideje, belátása, lehetősége szerint választott, az egyetlen
kritérium, hogy Benedek Elek által gyűjtött, átdolgozott vagy írt mese legyen. Fontosnak tartottam,
hogy elsősorban magyar nyelven született gyermekirodalmi alkotás legyen segítségünkre ebben a

11
kísérletben, ezért választottam alapul Benedek Elek meséit. A választás sikeresnek bizonyult,
ugyanis a családokban volt Benedek Elek mesekönyv.
Az iskolai napok során számba vettem hányan kapcsolódtak be a kísérletbe. Eszerint 27
tanítványomból 19 esetben tudtak eleget tenni az egyezségnek, valamint még 2 esetben előfordult,
hogy az említett hét alatt sor került közös meseolvasásra.
Az egy hét alatt 43 mese címét jegyeztük fel, és nagyon sok meséről illusztráció is készült
ebben az időszakban.
A hetet egy közös mesedélutánnal fejeztük be, amit egy szülő érdekes, ízes mesemondása
tett színessé, majd a gyerekek kis jeleneteket elevenítettek meg papírfigurákkal, általuk készített
bábokkal. Ekkor került sor az élmények számbavételére is, mely során sok érdekes tapasztalatot
osztottak meg a résztvevők.
A gyerekek beszámolói is nagyon pontosan megfogalmazták az igényüket a mesék – magyar
mesék, népmesék, Benedek Elek meséi – iránt. Nagyon szembeötlő volt a gyerekek részéről az az
észrevétel, hogy a közös mesemondás mennyire meghitt hangulatot tudott teremteni a családban.
Sok esetben elhangzott az is, hogy nagyon rég nem olvastak már a szülei esti mesét, mert megtanult
olvasni, így a gyerekre hárult sokszor ez a „kötelező” feladat. Ezen a héten ez is átalakult, gyakori
volt az is, hogy a teljes család bekapcsolódott ezekbe a közös mesélésekbe.
A szülők részéről is érdekes véleményekkel találhattam szembe magam. Itt is többször
elhangzott, hogy kellemes hangulata volt ezeknek a meséléseknek. A családok életét is
meghatározta ez az egyhetes „tévé mellőzés”, ugyanis, a gyereket segítendő – a felnőttek sem
kapcsolták be a készüléket. Elhangzott olyan beszámoló is, ami arról mesélt, hogy a házban teljesen
más volt a hanghatás: másként hallotta a gyerekek hangját az édesanya, és ebben természetesen az
is benne volt, hogy nagyobb odafigyeléssel lehetett gyerekeire, nem volt egyéb figyelemelterelő
tényező. Ugyancsak a szülői beszámolók között volt olyan is, mely szerint a gyermekkor felidézését
segítették elő ezek a felolvasott mesék. Ezáltal úgy érezte a szülő, hogy jobban át tudja élni gyereke
helyzetét, nagyobb beleélést tudott tanúsítani a gyereke cselekedeteit, gondolatait illetően.
A kísérleti egy hét természetesen a pedagógusi munka szempontjából nem hozott látványos
eredményt, ugyanis a figyelem megosztottsága – ami tulajdonképpen elindította a gondolatot –
mérhetően nem változott. Azonban mégis sikeresnek értékelem a kezdeményezést, hiszen több
olyan pozitív vetülete volt, amelyet előre sem lehetett vetíteni. Itt említeném azt a tényt, hogy a
szülők – bár sok esetben tudatában vannak annak a ténynek, hogy gyermekük több időt tölt a
számítógép avagy a tévé előtt – nem ismerik annak káros hatását, így hasznosnak vélték az
pszichológiai háttér bemutatását. Többnyire szeretnék a szülők, hogy gyerekeik megváljanak
ezektől a tevékenységektől, de nem elég kitartóan állnak ki ennek érdekében – ez esetben
segítségükre volt az iskola általi kezdeményezés. Így a gyerekek is könnyebben fogadták el a

12
döntést, hogy egy időszakra nem tévézhetnek, és az iskolai társas kapcsolataik során is egymásnak
hasonló élményekről tudtak beszámolni. A családok számára egy utat sikerült megmutatni, amit kis
kitartással tovább is lehet járni.
Amit a továbbiakban még inkább követni szeretnék, az a szabad játékok és a tévénézés
kapcsolata. Ugyanis tekintettel arra, hogy a képernyő kész képeket szolgáltat a gyereknek, a szabad
játék során – éppen a mentális renyheségnek (Ranschburg Jenő, Áldás vagy átok? 52. o)
köszönhetően – silány sőt sokszor kezdeményezésképtelen magatartást mutatnak a gyerekek. Ez a
silányság azonban nem annyira jellemző kevesebb tévézés esetén, viszonylag hamar észlelhető
változás a gyerekek játékaiban is. Azok a tanulók, akik nem néznek tévét sokkal kreatívabbak,
ötletesebbek a játékaikban is.
Azt a tényt is figyelembe véve, hogy a szülők gyakran úgy gondolják, 8-9 éves gyermekeik
lassan kinőnek a mese világából, szeretném, ha ezekkel a tevékenységekkel megerősíteném a
szülőket, hogy ne hagyják abba a mesélést. Éppen ezért akár a szakirodalommal alátámasztva is
fontosnak találom a szülőkkel ismertetni a gyermeki világ jellemzőit.
Szeretném, ha tanítványaim nem szenvednének a mesélés hiányában. Hiszem, hogy a
mesélés még a mai felgyorsult XXI. századunkban is átsegíthet a nehézségeken. Vallom én is Jung
gondolatát mely szerint „ A mese a mindenség kulcsa. A lélek ajtaján kopogtat.” Szeretném, ha nem
vonná el a figyelmünket a csillogó reklám, és esténként a Vitéz szabólegénnyel, Tündér Erzsébettel,
vagy Mirkó királyfival térhetnének nyugovóra gyermekeink. És ha hallgatunk a mese szavára
bizonyára meg fogjuk hallani: tiszta, csengő, kulcscsörgése van, mely a mindenség kapuját
nyitogatja. Ne hagyjuk a mesevarázst!

Felhasznált irodalom:
Benedek Elek, A vitéz szabólegény, Móra Könyvkiadó, 2010.
Kádár Annamária, Mesepszichológia, Kulcslyuk Kiadó, 2013.
Ranschburg Jenő, Áldás vagy átok? Saxum Kiadó, 2006.

13
INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN
„Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack ”

Szerzők: Biró Erika, Csender Erika

A projekt általános céljai:

Diákközpontú tanulási modell alkalmazása, érdeklődési körhöz, képességekhez igazodó
differenciált tevékenykedtetés, haladási szinten figyelembe vevő fejlesztés, élményszerű
tapasztalatokon alapuló tanulás, önállóságra nevelés, együtttanulás, személyiség- és
tehetségfejlesztés (kíváncsiság, tanulásvágy, sokrétű érdeklődés kielégítése, önálló tanulásra való
hajlam segítése, kreativitás fejlesztése, társas kapcsolatok, kötődések erősítése; kommunikációs
készségek javítása, készség-, attitűd-, kompetenciaközpontú megközelítési tanítási mód
megvalósítása.
A projekt során felhasznált mese a „Szoló szőlő, mosolygó alma, csengő barack ” című mese.
Elsősorban a gyerekek igényeit ajánlott figyelembe venni, hiszen a célunk az, hogy a gyermek
hallgasson mesét és megszeresse a meséket.
Az előkészítő osztály igényeinek figyelembe vétele alapján téma- és feladatválasztás, egyéni
illetve csoportos munka; az individualizálás stratégiájának alkalmazása a fő célunk.
Tantárgyak - Műveltségi területek:
Anyanyelven folytatott kommunikáció, Zene - mozgás, Személyiségfejlesztés, Vizuális nevelés
– Kézimunka
SPECIÁLIS/ SAJÁTOS KOMPETENCIÁK:
A.F.K. 1.2. Szintaktikai és szemantikai jelek felismerése rövid szóbeli szövegekben
1.3. Aktív befogadóként való részvétel egyszerű kommunikációs helyzetekben
2.1. Fonológiai jelenségek alkalmazása
2.3. Kommunikációs helyzetekben való részvétel aktív közlőként és befogadóként
3.2. Fonématudatosság, szimbólumokkal jelölt fonémák felismerése
É-M 1.1. Tiszta, helyes intonációval, csoportban való éneklés
1.2. Különböző tárgyak, játékhangszerek használata ritmushangszerként éneklés közben
1.3. Az énekelt vagy hallott zene ritmusának mozdulatokkal való kísérése
2.1. A környezetünkben levő hangforrások érzékelése, különbség észlelése a csend a
zaj és a zene között, az alapvető hangszínek érzékelése
3.2. A zenehallgatásra szánt anyag figyelemmel követése
SZ.F. 1.1. Alapvető személyes tulajdonságok meghatározása
2.1. Alapérzelmek felismerése egyszerű, ismert helyzetekben

14
 2.2. A kommunikáció szabályainak ismerete és különböző élethelyzetekben való
alkalmazása
V-K 1.1. Egyszerű vizuális üzenetek mondanivalójának megértése
1.3. Érdeklődés felkeltése egyszerű vizuális üzenetek megfejtése iránt
2.2. Gondolatok, személyes tapasztalatok kifejezése a képzőművészetekben alkalmazott
egyszerű eljárásokkal
2.3. Kompozíciók, tárgyak, egyszerű szerkezetek elkészítése
Ismeretek:
- hallást és beszédhallást fejlesztő játékos tevékenységek
- a magánhangzók fonetikai differenciálását segítő gyakorlatok ismétlése
- a mindennapi társas érintkezés nyelvi fordulatai: Szerepjáték, szüreti mulatságot reprodukáló
bemutató a tanító vezetésével
- óvodai dalkészlet Szüretelnek javában..., Érik a szőlő... , De jó a dió…, Alma, alma, piros
alma..., Ősszel érik babám…, Lipem- lopom a szőlőt…ismétlése
- a ritmus: egyenletes lüktetés
- a zenei hang (az őszi természet hangjai, a szüret munkazaja)
- az osztálytársak hasonló tulajdonságainak meghatározása
- hasonló tulajdonságokon alapuló csoportalkotások hívóképekkel
- szerepjátékok, úgynevezett bál szervezése, őszi vásár szervezése
- az udvarias kommunikáció szabályai a rendezvényeken, mulatságokon: szüret, szüreti bál,
séta az őszi erdőben, „szőlőlopáskor”
- kompozíciók készítése (szőlőgerezd, szüretelünk), a mese jeleneteinek rajzos ábrázolása
Készségek:
- felsorolja az ősz jellegzetességeit, párhuzamot von két évszak között (Venn-diagram)
- megnevezi és felismeri az őszi gyümölcsöket
- alkalmazza a jóslás technikáját a címre vonatkozólag
- a szereplőket egyesével a megadott sorrendben megnevezi, alkalmazva a Fekete-fehér, igen-
nem játékot
- párbeszéd alkalmazása adott kommunikációs helyzetekben (pl. Te vagy a király, aki vásárba
indul, végy búcsút a lányaidtól)
Magatartás és értékek:
- megtanulják a helyzetnek megfelelő kommunikáció szabályait
- társakra való aktív figyelem, tématartás
- egyéni tapasztalatok és a megismert mű összekapcsolása
- beszélgetésbe való bekapcsolódásra késztetés

15
 - szerepjátékokban való aktív résztvétel, úgynevezett lakodalom, vásári jelenet szervezése
- empatikus magatartás, a szereplőkhöz való pozitív viszonyulás gyakorlása
A projekt időtartama: A projektet 5 napra terveztük, napi 60 percben dolgozzuk fel a témát.
Eszközök: Cd-lejátszó, projektor, vetítővászon, letöltött népmese, koronák, fejdíszek, kellékek,
ruhák a mesejelenethez, kartonok, filc, flipchart lapok, évszaot ábrázoló képek, puzzle a
mesejelenetekből, érzelmeket, hangulatokat kifejező kártyák, kartoncsillagok, gyümölcskártyák,
fényképezőgép, színes ceruzák
Módszerek: beszélgetés, bemutatás, szemléltetés, dramatizálás, kooperativ tanítási-tanulási
módszerek (csillagrobbanás, igaz-hamis játék, barchóba, grimaszjáték, érzelemforgó,
csoportalakítás), munkáltatás, problematizálás, magyarázat
Munkaformák: frontális, csoportos, egyéni
A projekt értékelése: szóbeli dicséret, jutalomkártyák, kiállítás a gyerekek munkáiból, séta a
galériában
A mese meghallgatása és megtekintése után: A mese dramatizálása fejdíszek
segítségével. Vásári játék: Tanítónő kihírdeti, hogy vásár lesz a király városában!
Legyünk mi az árusok!, betartva az udvarias kommunikáció szabályait a vásárban.
HÉTFŐ 60 perc

Kosarakban vásári portékát kínálunk (gyümülcs, zöldség, ruha). Az árusok köszöntik a

királyt /meghajlás,köszönés/. A király minden árusnál megáll, közben alkudozik.
Szomorú, mert nem talált szóló szőlőt, mosolygó almát, csengő barackot. A nap végén
gyümölcs és zöldségek kóstolása.

Képek feldarabolva puzzle kirakónak: disznóól, királyi palota, úton megy a hintó. A
gyermekek tetszés szerint csoportokat alkotnak és összerakják a képeket.
Csoportalakítás: Zenére gyümölcsöket (szőlő, alma, barack, dió, szilva)
KEDD 60 perc

cserélgetnek a gyerekek. Ha a zene megáll az egyforma gyümölcsök megkeresik

egymást..
A Csillagrobbanás módszerét alkalmazva öt darab csillagra felírjuk a
kérdőszavakat: Ki? Mi? Hol? Mikor? Miért?. Minden gyümölcs-csapatnak egy
kérdésre kell rajzban válaszolnia.

16
 Grimaszjáték: A gyerekek zenére táncolnak (Vivaldi: Ősz), amikor a zene elhalkul
minden gyermek egyszerre vágjon: vidám arcot (mint a királylányok az apjuktól kapott
ajándék láttán), csalódott arcot (mint a legkisebbik királykisasszony, amikor nem kapta
meg az ajándékot), szomorú arcot (mint a király mikor búcsút vett a lányától), dühöset
SZERDA 60 perc

(mint a király, amikor beragadt a szekér a sárba), boldogat (mint a királylány, amikor
palotában ébredt), elégedettet (mint a királylány, mikor meglátja a kertben a kívánt
gyümölcsöket)
Venn-diagram: felsorolják az ősz jellegzetességeit, párhuzamot vonunk két évszak
között.

Barchóba: Fejkoronákra tűzzük a meseszereplőket, akinek a fején van az nem

tudja, hogy mit visel. A társak leírásai alapján kell kitalálniuk, hogy melyik szereplők.
Képzeld magad a helyébe. Mit tettél volna?: Ha én… lennék a király... ,Ha én
CSÜTÖRTÖK 60 perc

lennék a disznó..., Ha én lennék a királylány...

Érzelemforgó: Egy kör nyolc körcikkre osztunk, nagy mutatót helyezünk a
közepére. A körcikk végében érzelmeket kifejező képek vannak. A gyerekek az
utasításoknak megfelelően irányítják a mutatót, a képek felé. (Pl. Mit érezhetett a
királylány, mikor kukoricával kínálta meg a disznó? )

Mesekönyv készítése: A meséből minden gyermek a kedvenc részét lerajzolja.

Miután elkészültek a rajzok, a gyerekekkel közösen időrendi sorrendbe állítjuk az
PÉNTEK 60 perc

alkotásokat.
Királyi lakodalom: Helyszín alakítása: asztalok egymás mellé tolása, tánc.

17
MACKÓ KOMA ÉS RÓKÁNÉ KOMÁMASSZONY
mese feldolgozása kooperatív tanulási technikákkal

Fancsali Adélka-Leilla, Tamási Áron Elméleti Líceum, Székelyudvarhely

Feladatok:
 Oktatási: A témával kapcsolatos szemelvények, ismeretek felelevenítése, rendszerezés
 Képzési: Kommunikációs képesség , olvasási, íráskészség fejlesztése, szókincs bővítése,
rész-egész viszony, logikus gondolkodás képességének alakítása.
 Nevelési: segítségnyújtás, egyéni felelősség, feladattudat alakítása, erkölcsi nevelés, jó,
rossz cselekedetek közötti különbségtétel, igazság felismerése

Óra típusa: kooperatív óra

Módszerek: válogatás, párosítás, részekből egész, meseillusztráció közös készítése, barkochba,
beszélgetőkör.
Csoportalakítás: véletlenszerű
Beszélgetőkör: Üdvözlés, kézfogással stb.- Kérdés: Neked melyik a kedvenc meséd? Miért
szereted?
Ismert mondóka előadása ritmushangszerekkel kísérve: Pl. Mese, mese, mátka..
Csoportok helyet foglalnak, szerepkörök kijelölése.

Óra eleji szervezés:

Véletlenszerű csoportalkotás:
Mindenki húz egy kis képet, amelyen szegény ember, róka, medve ill. nyúl képe látható. Az
azonos képpel rendelkezők kerülnek egy csoportba.

RÁHANGOLÁS
1. Szókincsbővítés, közmondás aktualizálása: Nagyméretű szókártyán a táblán:Többet
ésszel, mint erővel!– jelentés megbeszélése (szó szerint, átvitt értelemben) majd egy-egy

18
 példa a saját életükből vagy korábban olvasott mesékből – csoportmunka, majd együttes
megbeszélés.
2. Asszociációs gyakorlat: Kiinduló szó: SZÁNTÓ-VETŐ – az elsőnek súgom, mi jut
eszedbe róla? Hangosan mondd ki azt az egy szót! Kígyóvonalban haladva mindig az utolsó
elhangzott szóhoz mondanak azonnal egy következőt.
Az utolsó szó után kérdés: Mi lehetett a kiinduló szó? (Tippelés, majd kimondás.)
3. Előismeretek mozgósítása: Egy szántóföld képe kivetítve projektorral. Mi volt a szegény
ember munkája? Mikor lehetett több munkája a szántó-vető embernek? Miért? –
beszélgetés.

4. Célkitűzés: Olyan mesével ismerkedünk meg, melynek főszereplői az ember mellett állatok.

JELENTÉSTEREMTÉS
1. Előzetes címvizsgálat: Jóslás cím alapján: Miről szólhat a mese? – néhány előfeltételezés
meghallgatása.
2. Ismerkedés a szöveggel:
a/ Összerakósdi: a történet négy részre esett szét, összekeveredtek a darabjai: nektek
kell összeraknotok.
Segítség: az utolsó mondat – csoportmunka
b/ Olvassuk el a mesét! – mindenki egy mondatot olvas
3. Utólagos címvizsgálat: Kinek sikerült legjobban megjósolni a mese tartalmát? –
beszélgetés
4. Új cím adása: Adjatok új címet a mesének! – csoportmunka
5. Szövegértés ellenőrzése: Állapítsátok meg a szöveggel kapcsolatos állításokról, hogy
igazak vagy hamisak! – csoportmunka
A szegény embernek volt négy ökre. I H

19
 A medve egy fazék mézet igért a szegény embernek. I H
Rókámé komámasszony segít a szegény embernek. I H
Rókáné komámasszony egy nagy fa mögé bújt el. I H
A kutyák elkergették a rókát. I H
6. Tájékozódás a szövegben:
a./ Történetbontás:
A történet három részre bontható.
b/ Kulcsszavak keresése: Találjátok meg a történet kulcsszavait, mely az események
idejére utal, és húzzátok alá azokat is – páros munka, csoportellenőrzés, majd közösen.
7. Belső hang: Írjátok le nagyon röviden, mit gondolhattak magukban a szereplők az adott
szituációban! A választ a szóvivőktől kérem! – differenciált csoportmunka
1. csoport: Mit gondolhatott magában a szegény ember, mikor látta, hogy a nyuszi megcsókolta
a medvét?
2. csoport: Mit gondolhatott magában a medve, mikor meghallotta, hogy arra vadászik a király?
3. csoport: Mit gondolhatott magában a róka, mikor meghallotta, hogy egy zsák csirkét kap?
4. csoport: Mit gondolhatott magában a szegény ember, mikor megszabadult a két vadállattól?

8. Szórokonság: Kössétek össze a feladatlapon azokat a szavakat, melyek ugyanazt jelentik! –

egyéni munka, csoportellenőrzés, majd a közös megoldást a szóvivőtől kérem!
Kössétek össze azokat a szavakat, melyek ugyanazt jelentik!
haszontalan köszönet
sompolygottt csalafinta
hála mihaszna
huncut osont
9. Némajáték: A meséből kivett megadott részt kell csak mozdulatokkal megjeleníteni a
csoportoknak, majd felkészülés után előadni. Mindig a következő csoport próbálja kitalálni,
melyik részt játszották el.
10. Képzeld magad a helyébe. Mit tettél volna?
- Ha én… lennék… tennék.
- Ha 3 kívánságom lehetne… kívánnék....
Eljátsszuk.

REFLEKTÁLÁS

20
 1. Vallatószék: Először az egyik, majd a másik főszereplő bőrébe bújva kell a széken ülőnek
válaszolnia az osztály tanulói által feltett kérdésekre. Kérdezzetek tőlük, de ők csak igazat
válaszolhatnak!
2. Egyetértés-játék: A szöveg tartalma alapján kell olyan megállapításokat tennetek,
amelyekkel mindannyian egyet tudtok érteni. – csoportmunka, majd közös ellenőrzés.
3. Visszatérés a közmondásra: miért ezt választottam vajon? – beszélgetés.
4. Otthoni feladat: illusztráció készítése a mese tanuló által kiválasztott mozzanatához.
5. Az óra értékelése: a/ tanítói, b/ tanulói : Csak az arcoddal mutasd, hogyan érezted magad a
mai órán!

Megfigyelési szempontok: jól dolgoznak-e együtt a csoportok, mindenki bekapcsolódik-e a

munkába, segítik-e egymást, reálisan értékelnek-e?

Bibliográfia:
http://www.didactic.eoldal.hu/cikkek/kooperativ/kooperativ-tanulasi-modszerek.html
http://mek.oszk.hu/04700/04776/04776.htm - Benedek Elek - Vége jó, minden jó és más mesék
http://tanitoikincseim.lapunk.hu - Kooperatív tanulási technikák
http://www.zalai-iskola.hu/hirek/2009/09/28/kooperativ-modszerek-gyujtemenye

21
 ELEK APÓ MESÉI – MESEPROJEKT

Farkas Ildikó- Mártonffi János Általános Iskola- Szentegyháza

Tankó Csilla- Gábor Áron Szakközépiskola- tagintézmény:
Tamási Áron Általános Iskola- Szentegyháza

Bevezetés
„Egyszer volt, hol nem volt…” Varázsszavak. Hallatára felkapja fejét gyerek, felnőtt. Hiszen a
mesék ideje nemcsak a gyermekkor. A mesékre mindig szükség van, mindenki vágyik a varázslatra,
a csodák átélésére.
Elek apó meséit hallgatni, olvasni, tanulmányozni nélkülözhetetlen gyermekeink számára,
hiszen kincsesláda, amiből kedvükre válogathatnak erkölcsi tanulságokat, megoldásokat,
útmutatást, felüdülést.
A mesékkel való találkozás egyik módja a projektmódszer, amikor a gyermeknek lehetősége
van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására és újak kialakítására.
Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös
élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre lép. A nyitottság,
kíváncsiság, sikerorientáltság, az egyes problémák felfedezése megalapozza és kibontakoztatja a
gyermek sajátos és harmonikus személyiségét.

Célcsoport:
A 3.B osztály
A projekt megvalósításának ideje:
2013. október 7- október 11.
A projekt megvalósításának helye:
Mártonffi János Általános Iskola- Szentegyháza
A projekt általános céljai:
 diákközpontú tanulási modell alkalmazása
 képességekhez igazodó differenciált tevékenykedtetés
 élményszerű tapasztalatokon alapuló tanulás
 önállóságra nevelés
 személyiség- és tehetségfejlesztés
 kommunikációs készségek javítása
 társas kapcsolatok, kötődések erősítése
 kreativitás fejlesztése
 kompetenciaközpontú megközelítési tanítási mód megvalósulása.

22
 Konkrét célok:

 olvasóvá nevelés
 mesék megszerettetése
 olvasás és könyvek iránti intenzív érzelmi élmények felkeltése
 tolerancia, az együttműködés erősítése
 a kifejezőképesség fejlesztése,
 az információkeresés technikájának fejlesztése
 az esztétikai képesség fejlesztése.
 alkotó fantázia felkeltése
 cselekedtetéssel, önálló tapasztalatszerzés által a már meglévő ismeretek gazdagítása,
 képességek integrált alkalmazása
 kooperativitás, szocializáció fejlesztése
 a könyvtár használatára nevelés

Fejlesztésre kiválasztott képességek, készségek, kompetenciák

 Anyanyelvi kommunikáció
 Hatékony, önálló tanulás
 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
 Szociális kompetencia
 Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejező képesség

Tervezett produktumok: rajzok, képregények, PowerPoint- bemutatók, levél Elek apónak,

mesekönyvek, plakátok.
Projektterv

HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖ PÉNTEK

K
(október 7.) (október 8.) (október 9.) (október 11.)
(október 10.)

Délelőtt: Délelőtt: Délután: Délelőtt: Délelőtt:

A projekt Mesefeldolgo Látogatás a Mesék Mese-

ismertetése zás interaktív városi dramatizálása, illusztráció
tanulási könyvtárban bábozás Mesekönyv
Benedek Elek módszerekkel készítése
élete és
munkássága

23
 HÉTFŐ (október 7.): A projekt ismertetése / Benedek Elek élete és munkássága
A gyerekekkel megbeszéltük a projekt-hét tevékenységeit, szükséges eszközöket.
Felelevenítettük Benedek Elek életének fontosabb állomásait PowerPoint-bemutató segítségével,
majd levelet fogalmaztak Elek apónak.

KEDD (október 8.) : Mesefeldolgozás interaktív tanulási módszerekkel

A Szélike királykisasszony című mesével dolgoztunk, páros és csoportos tevékenységek
keretében, interaktív tanulási módszereket alkalmazva: fürtábra, jóslás, csillagrobbanás,
jellemtérkép, történetpiramis.

SZERDA (október 9.): Látogatás a városi könyvtárban

Kihelyezett anyanyelv órát tartottunk a városi könyvtárban, ahol Finta Erika könyvtáros
kiselőadást tartott Benedek Elek meséiről, könyvbemutatót tartott, kisdiákok Elek apóhoz írt
leveleit olvasta fel.

24
 CSÜTÖRTÖK (október 10.): Mesék dramatizálása, bábozás – Szélike királykisasszony
Mackó úr meg Ordas koma
Kutya szeretne lenni

PÉNTEK (október 11.): Mese-illusztráció / Mesekönyv készítése

A Hattyú vitéz című mesét illusztrálták a tanulók, majd az események sorrendjében
összefűztük saját mesekönyvvé.

25
PROJEKTOKTATÁS:
BENEDEK ELEK MESÉI AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN

Ferencz Edith-Mária, Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely

Molnár-Kovács Emese, George Cosbuc Gimnázium, Marosvásárhely

Dale, amerikai kutató 1969-ben így fogalmazott: „Ereszkedj olyan alacsonyra a skálán
amennyire csak szükséges a megértés biztosítása érdekében, de emelkedj olyan magasra, amennyire
csak tudsz a leghatásosabb tanulás érdekében.”
Az előkészítő osztályok bevezetésével a hazai pedagógustársadalom olyan mérföldkőhöz
érkezett, amely nemcsak újraértékeltette pedagógiai szemléletmódunkat, de górcső alá vette az
oktatáshoz való viszonyunkat is: tudunk-e, és ami még fontosabb, akarunk-e olyan mélyre
ereszkedni, amennyire szükséges, és fel tudjuk-e emelni tanítványainkat abba a magasságba, ahova
a törvényalkotók, tantervírók és elméleti szakemberek „fellőtték a mércét” az előkészítő osztályok
számára?
Számunkra - akik az első perctől kezdve a kezdeményezés pozitív vetületeit tartottuk
lényegesnek, - nyilvánvaló volt, hogy a pedagógusoknak nagy többletmunkát jelent megfelelni
ennek az új feladatnak. Tapasztalatainkra alapozva vágtunk bele tehát egy komplex oktatócsomag
megalkotásába, és mondhatni napról-napra formálódott annak tartalma. Az előkészítő osztályok
számára ajánlott alapvető stratégia, a projektoktatás módszere generálta az oktatócsomag
kidolgozását. Bár a hazai körülmények közt ez nem számít szokványos megoldásnak,
meglátásunkban ez bizonyult az egyetlen járható útnak a tantervek célkitűzéseinek hatékony
megvalósítása érdekében. A szerkezeti és tartalmi összefüggésekre alapozó anyagok egymás
hatékonyságát is növelik, és úgy differenciálnak, hogy nem feledkeznek meg arról sem, hogy
vidámságot, szórakozást nyújtsanak az őket alkalmazóknak
Munkánk, a Medvecukor iskolás lesz című didaktikai anyag egy kompetenciaalapú,
interdiszciplináris oktatócsomag. Ebből a nagyobb lélegzetű munkából most egy olyan hét anyagát
szeretnénk bemutatni, amely Benedek Elek meséinek jegyében dolgozza fel a tantervi tartalmakra
épített heti témakört. Az egyhetes projekt anyanyelvi anyaga Benedek Elek: Szóló szőlő, mosolygó
alma, csengő barack című meséjével indít, s ezt egészíti ki sok más irodalmi élményt,
szövegértésfejlesztést, illetve grafikai elemek oktatását hordozó anyag. Így például az egyhetes
témakörökhöz tartozó anyanyelvi munkalapok egy klasszikus vagy modern mese, illetve egy vers
meghallgatására alapozva olyan feladatokat kínálnak, mint mesélés illusztráció vagy
illusztrációsorozat alapján, hangoztatási és hangdifferenciálási gyakorlatok, hangok helyének
meghatározása, hangösszevonás, szótagolás, szómagyarázat, egy vers hangulatának kifejezése
képkiegészítéssel, színezéssel, rajzolással, hasonló hangzású szavak párosítása, rímkereső játék,

26
íráselemek írásának bevezetése, gyakorlása, stb. A gyakorlatok szóanyaga az irodalmi szövegek
része, s egyben a szókincsbővítést és a szókincs aktivizálását is segíti.
Azonban az előkészítő osztály központi feladata mégiscsak a szóbeli kommunikáció
fejlesztése és a szövegértő képesség megalapozása. Mindezt a szóbeli gondolatközlés tartalmának,
nyelvi megformáltságának, fonetikai jellemzőinek tudatosítása révén kívánatos elérni elsősorban.
Fontos tehát, hogy a napi tevékenységekben mindig szerepeljenek beszédtechnikai gyakorlatok (pl.
légzőgyakorlatok, hangadástechnikai gyakorlatok, ajakartikulációs gyakorlatok, gyorsasági
gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása, időtartamgyakorlatok,
hangsúlygyakorlatok) és kommunikációs készséget fejlesztő játékok.
A projekt keretében a szóbeli kommunkikáció fejlesztésére ajánljuk a következő, kooperatív
tanulási technikákra alapozó és a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című Benedek Elek
meséhez adaptált gyakorlatokat:

1. Beszélgető-kör mesehallgatás előtt: A diákok körben ülve sorban elmondhatják mindazt,

amit a mese címe sugall számukra, előrevetíthetik a témát (pl. Szerinted miről fog szólni a
mese? Milyennek képzeled a szóló szőlőt? Hát a mosolygó almát? És a csengő barackot?)
2. Részenkénti interaktív szövegfeldolgozás
Többen úgy gondolhatják, hogy a szöveg feldarabolt felolvasása / elmesélése az esztétikum
rovására megy. Véleményünk szerint a szöveg válaszútjain meg lehet szakítani a mesélést,
hiszen ezzel erősíthetjük a szöveggel való találkozás iránti kíváncsiságot, s az egyes részek
megbeszélésével azok mélyebb megértésére, befogadására is lehetőség nyílik.
3. Kíváncsi kocka: Fogalmazz meg egy kérdést!
„A kérdések alapvetően vagy gondolkodásra késztetik a gyereket, vagy pedig ellenőrzik az
ismereteket. Előbbiek kíváncsiságot és érdeklődést keltenek, illetve gondolatokat, érzéseket és
tapasztalatokat hívnak elő, miközben összpontosítják a figyelmet vagy vitát gerjesztenek,
utóbbiak pedig ellenőrzik a megértését és rátapintanak a nehézségekre vagy ismétlik a tanultakat
és kapcsolják a tananyaghoz.” (Suhajda, 43)
A tanulók kérdezésre szoktatása a világ iránti nyíltságuk és kíváncsiságuk megmaradásának
biztosítéka, s ez a játék éppen a tanulók aktív kérdésre ösztönzését segíti. (2. sz. melléklet)
4. Csoport-interjú: Mesehallgatás után a gyerekek, gyermekmikrofonnal, vagy játék
mikrofonnal a kézben, önállóan fogalmaznak meg kérdéseket az olvasott/meghallgatott mesével
kapcsolatban.
5. Keveredj, állj meg, csoportosulj!
A gyerekek szabadon mozognak a tanteremben. A tanár olyan kérdést tesz fel, amelyre egy
mesei bűvös számmal lehet felelni. A tanulók - beszélgetés nélkül - a válasznak megfelelő

27
 létszámú csoportokat hoznak létre.(pl. Hány lánya volt a királynak? Hány dolgot kért apjától a
legkisebbik királylány? Hány országra szóló lakodalmat csaptak? stb.)
6. Képtár-látogatás: A gyerekek 3-4 fős csoportokra oszlanak (pl. kártyahúzással – a
mesében előforduló azonos tárgyakat/élőlényeket ábrázoló képek vagy összetartozó
mesejelenet-részletek alapján). Az így kialakult csoportok választott technikai eljárással közös
alkotást hoznak létre, majd kiállítják, megfigyelik, megbeszélik és értékelik munkáikat.

Meglátásunkban, az írott szöveg az előkészítő osztályosok esetében egészen biztosan nem

pótolja a szóbeli mesélés, mondókázás, drámajáték, verselés élményét, de nem is ez a feladata. A
mesehallgatás, drámajáték, vagy bábozás után az előkészítő osztályosok a meghallgatott mese, vers
alapján a számukra összeállított színezőket, szövegértő munkalapokat akár önálló munkával is
megoldhatják, értékes időt szabadítva fel ezzel a pedagógus számára, hogy egyéni fejlesztési
feladatokat, differenciált oktatási stratégiákat is alkalmazhasson.
A kreatív pedagógus - egyéniségéhez és az osztály képességeihez mérten - szabadon válogathat
a felkínált témakörök, anyagok, ötletek közül, hiszen valamennyi rugalmasan kezelhető, a feladatok
átcsoportosíthatók, bővíthetők illetve szűkíthetők, hiszen mindenik feladat anyanyelvi értékeink
megőrzésének jegyében született, és ahogyan azt nagy mesemondónk szavaival mondhatnánk: „fő,
hogy dolgozzanak...!”

28
ELEK APÓ MESEFÁJA - TANULÁSI EGYSÉG TERVE

Fiegel Kinga-Hanna, Kós Károly Általános Iskola, Gyergyószentmiklós, Hargita megye

Szabó Mária, Keresztvári Általános Iskola, Brassó megye

Osztály: I. és III.
Tantárgy: Anyanyelv
Tanulási egység: Elek Apó mesefája
Időpont: szeptember 23-30 (a magyar népmese hete)
Alapkompetenciák:
1. az olvasási készség fejlesztése
2. a szövegértés képességének a fejlesztése
3. a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése
4. a helyesírási készség fejlesztése
Sajátos kompetenciák:
1.1. Elek Apó meséinek a megismerése és megszerettetése
1.2. Benedek Elek meséi által olvasásra való ösztönzés
2.1. a mesékben a helyszínek, időpontok, szereplők pontos megnevezése
2.2. a szereplők jellemvonásainak megfogalmazása
3.1. a kedvenc mesejelenet szóbeli bemutatása
3.2. mesejelenet dramatizálása verbális és nonverbális kommunikációs eszközök segítségével
4.1. a mesékkel kapcsolatos írásbeli feladatlap pontos, helyes, esztétikus megoldása
Tartalom Sajátos kom- Tanulási Idő- Megoldási Eszközök Értékelés
petenciák tevékenységek pont módozatok
Benedek 1.1 -Benedek Elek mesekönyvek kiállítása (I.oszt.) IX. -Benedek Elek -szóbeli
Elek: 1.2 -ismerkedés az író életrajzával lexikonból (III.oszt) 23. meséskönyvek
Az ember a 2.1. - a mese megtekintése DVD-ről -Cimbora folyóirat -
legerősebb 2.2. -szómagyarázat: kullog, cudar, huszár, nyeregkápa, -képek az író Mari folyamatos
3.2. vackor, beretva lakjáról,
-a mese helyszínének, időpontjának, szereplőinek -frontális íróasztaláról, utolsó
szóbeli bemutatása munka leveléről
-Kérdezz-felelek játék a mese tartalmáról az -Benedek Elek
események sorrendjének betartásával (III.osztály meséi DVD
kérdéseket fogalmaz meg szóban, az I. osztály
válaszol) -Értelmező szótár
- a mese szereplőinek jellemzése nonverbális -egyéni
kommunikációs eszközökkel
-rögzítés: a mesecím kitűzése a mesefára
-házi feladat kijelölése: I.o. kedvenc mesehős
lerajzolása, III. o. B.E. mese elolvasása.
A koró és a 1.1 -a III. osztályosok elsős párt választanak, és számukra .IX. -kooperatív
kismadár 1.2 bemutatják az otthon elolvasott mesét. 24. tanulás
-az elsősök hangosan ismertetik az osztállyal a mese
címét, amit hallottak. A III.oszt. egy kivágott
2.1. papírlevélre ráírják a mese címét és feltűzik a
 2.2 mesefára.
3.2. -képek bemutatása:madár, száraz ág, kecske, farkas, -frontális -képek
falu, tűz, víz, ökör, járom. Feladat: melyik mese tevékenység
szereplőit látjuk
-bemutató olvasás a tanító által
-kedvenc szereplő lerajzolása -önálló Időszalag
-Memóriajáték: Időszalagra a lerajzolt szereplők munka
kitűzése
-rögzítés: a mesecím kitűzése a mesefára
-h.f kijelölése: I.o. Az aranymozsár című mese CD
meghallgatása CD-ről, III. o. . A só című mese
bemutatása az olvasónaplóba.
A só 1.1 -láncmeséléssel az elsősök bemutatják Az IX. -frontális -szóbeli
Az 1.2. aranymozsár, a harmadikosok pedig A só című mesét. 25. tevékenység
aranymozsár 2.1 Ezt követi a mesecímek kitűzése a mesefára.
2.2. -vegyes csapatok alakítása névválasztás alapján (só,
4.1. aranymozsár, huszár, okos leány, királyfi, galamb, -csoportos
3.1. kismadár) tevékenység -feladatlap -írásbeli
-feladatlap megoldása csapatokban A só és Az
aranymozsár című mesék alapján
-játék: csapatonként egy rövid mesejelenet
dramatizálása az eddig hallott mesékből.
-h.f. kijelölése: A mesékben olvasott, hallott tárgyak
 gyűjtése: mozsár, só, koró, búza, nyárfalevél, málna,
puska, kanál, korona, díszes ruha, ásó, kapa, kendő.
Furulyás 1.1 -népdalok előadása furulyán, közös éneklés IX. -csoportos -furulya
Palkó 1.2. -a mese címének előrevetítése 27. előadás
2.1 -ismerkedés a mese egy bekezdésével -szóbeli
2.2. -bemutató olvasás a harmadikosok által
3.1. -bábjátékhoz szükséges bábok, kellékek elkészítése a Csoport- -klb anyagok, tű,
már kialakult csoportokban munka cérna, olló
-bábjáték bemutatása
-h.f. kijelölése: III.o. egy keresztrejtvény, I.o. egy
puzzle készítése a mese alapján
Elek apó 1.1 -a kiállítás elrendezése: a mesében szereplő tárgyak, IX. -a héten
mesefája 1.2. rajzok, bábok, puzzle,aBenedek Elek mesekönyvek, 30. összegyűjtött
(Népmese 2.1 fényképek a heti tevékenységekről tárgyak, könyvek,
ünnepe) 2.2. - a mesefa kiegészítése fényképek, rajzok -szóbeli
3.1. -a szülők, vendégek köszöntése, a kiállítás közös -frontális
megtekintése, bemutatása a tanulók segítségével és a munka
mesefa közös megünneplése
-a Furulyás Palkó bábjátékának a bemutatása -mézespogácsa
-mézespogácsa lakoma.

Bibliográfia: Benedek Elek: A két bors-ökröcske, Puedlo kiadó, Debrecen, 2000.

Baji-Gál Ferencné, Elek Éva, Nagyné Tóth Tünde: Drámapedagógia alkalmazása, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2001.
ELEK APÓ MESÉJÉNEK KÜLÖNBÖZŐ KLASSZIKUS ÉS MODERN
MÓDSZEREKKEL VALÓ FELDOLGOZÁSA: VILÁGSZÉP NÁDSZÁL
KISASSZONY (NEM KIMONDOTTAN LECKETERV – ÖTLETEK
LECKETERVEKHEZ)

Fügedy Anikó – Erzsébet, Horváth János Elméleti Líceum Margitta

A mesefeldolgozás 1. órája
1. ÖTLETBÖRZE

Az osztály félkörben ül, megszólal a furulya hangján a Magyar népmesék dallama. A tanulók
felismerik. Bemutatom a székely tarisznyámat, s elmondom, hogy tele van meglepetésekkel.
Belenyúlnak, kihúznak egyet-egyet, s elmondják, mit gondolnak róla, milyen szerepük lehet egy
mesében. (Ötletbörze: kihúzott tárgyak: kép egy nádszálról – segít a szegény vándoroknak; furulya
– hangjával átváltoztat dolgokat, élőlényeket, megnyugtatja a meseszereplőket; cirok – a
boszorkányok seprűje készül belőle; ló – táltos paripa, amely beszél, öt lába van, parazsat eszik,
repül stb.; sárkány – a hétfejű sárkány, aki lehet jó szereplő is <például matematika órán, mi
segítettünk neki, hogy ne legyen magányos>; réz, ezüst, arany gyűrű – próbatételek, a hármas szám;
süveg – aki a fejére teszi, láthatatlanná válik; pohár – az élet és a halál vizét tehetik bele; korona – a
mesebeli király fejdísze;) A tanulók megszólaltatják ezeket a tárgyakat. Mit mondanának, ha
beszélni tudnának? (nádszál: - Olyan magányos vagyok itt a tó partján...; furulya: - Változz át!;
cirok: - De kár, hogy ilyen gonosz boszorka eszköze vagyok! Majd csak kiszabadít valaki...!; ló: -
Megvédem a kis gazdám! Csak hallgatna már rám is egyszer!; sárkány: - Örülök nektek, hogy
matematika órán bevontatok a játékba!; a három gyűrű: - Mi együtt vagyunk erősek!; süveg: -
Csiribí – csiribá...Légy láthatatlan!; pohár: - Én csak az ÉLET vizét szeretem!; korona: Olyan sok
szomorúságot látok! Ti boldogabbak vagytok, mint én! Segítsetek!)
Bemutatom a mesénk főszereplőjét, Világszép Nádszál kisasszonyt, azaz a vászon konyharuhát,
amelyet a terem közepén helyezek el. Minden gyermek elfogadja, hogy az a királykisasszony.
Kézbe veszik az előbb kihúzott tárgyakat, és körbeállják a mese főszereplőjét, közben éneklik
Weöres Sándor megzenésített versét: Kacsa úsztató: Tó vize, tó vize, csupa nádszál... Kitalálják, hol
lehet a királykisasszony. (a tó fenekén, a tó mélyén lévő palotájában, egy kis szigeten stb.) Ezzel az
énekkel haladnak át Meseországba, ahol egy idős ember fogadja őket, Elek apó (bemutatom az
osztálytársuk rajzát, amit Elek apóról készített az ő születésnapján. - Ő figyelni fog most
benneteket, hogyan kel életre az, amit ő leírt!)
Kezdődik a mese: (akkor emelkedjen az a bizonyos tárgy a levegőbe, amikor a mi mesénk
szereplőjévé válik.)Témabejelentés: Világszép Nádszál kisasszony – Elek apó meséje (volt egy

33
király – magasba emelkedik a korona; nádszál – kép; boszorkány – cirok; ló – gyékényszék;
ezüstpolcon aranyfésű... – a gyűrűk; Világszép Nádszál kisasszony – konyharuha, víz..-pohár;
süveg - széki szalmakalap).
Elmondom a mellékletben aláhúzott részig. Közben zenei aláfestés, kopogás, tapsolás, éneklő
doboz hangja, papír gyűrése stb. fokozza a mesei hangulatot.
2. JÓSLÁS-TÁBLÁZAT, ami egy megszakított olvasási módszer és arra ösztönzi a
tanulót, hogy megjósolja, azaz előre elgondolja mi fog történni a további részekben. Logikus és
kritikai gondolkodásukat fejlesztjük ezáltal. Ez a módszer is elnyerte a tanulók tetszését. Íme egy
általunk feldolgozott mű Benedek Elek: Világszép Nádszál kisasszony. Bemutatom az előre
elkészített táblázatot, kérem, hogy fejezzék be elképzelésük alapján a mesét, hisz ők Elek apó
unokái, s ő ezért nem haragszik, sőt örül neki, ha folytatják a mesét. Lejegyzik lapra, néhányat
felírnak a táblára a táblázatba. Sok érdekes befejezés születik.
Felolvassák néhányan a mese befejezését. (Olvasási gyakorlatok)
Mit gondolsz, mi fog Mi erre a bizonyíték? Mi történt valójában?
történni?
Holló Réka:
- valóban megszerzi a világ - mert már ott van előtte a Levágja egyből a három
legszebb királykisasszonyát; három nádszál; nádszálat, meghal a boszorka;
Kiss Alexandra:
- kiszabadítja a nádszálból, - világosság lett, biztos a Hazamenet felhasít két
és ott a Fekete-tenger partján el dolgában, hisz a nádszálak is nádszálat, de mivel nem volt
is vette feleségül; meghajoltak előtte; nála víz, mindkét lány meghal;
Hajas Dorottya - Zsófia:
- vizet ad nekik, majd - figyelmeztették, hogy víz Egy forrásnál felhasítja a
hazamennek, ott legyen nála; harmadikat is, és kiesik belőle a
összeházasodik a királyfi a világszép kisasszony, akivel
világszép lánnyal; otthon összeházasodik.
A táblázat a minilecke vagy a hagyományos óra elején kerül megbeszélésre általában, itt a
mese elmondása előtt. Az utolsó oszlop az értékeléskor kerül előtérbe. Érdeklődéssel hallgatták
egymás felolvasását, s izgalommal figyelték, hogy mely társul „jóslata”, gondolata áll leközelebb
Elek apóéhoz. Tudják, hogy nem az a lényeg kié hasonlít leginkább a szerző által leírtakhoz, hanem
az, hogy gondolkodjanak, legyenek kreatívak.
3. VITA, mely kétpólusú (eldöntendő) kérdés kidolgozását követeli meg, amely a szöveg
által felvetett kérdés lényegére tapint. A tanulók pozitív és negatív választ adhatnak, melyet
alaposan meg kell indokoljanak. Beszédkészségük, kifejezőképességük, kritikai gondolkodásuk

34
fejleszthető ezzel a módszerrel. A tanulóktól nem azt várjuk, hogy megoldják a problémát, hanem
azt, hogy felsoroljanak néhány indokot, amely a felmerült probléma mellett szól, majd soroljanak
fel indokokat, amelyek ellene szólnak.
Konkrét példa a vita módszerére ennek a mesének a feldolgozásában:
- Fontos-e az, hogy valaki külsőleg szép? Ezt a kérdést tettem fel.
Egy perc alatt egyénileg eldöntötték, hogy miként foglalnak állást a kérdésben. Aki úgy
gondolta, hogy fontos a külső szépség az osztály egyik részébe vonult, míg aki úgy gondolta, hogy
nem, a másikba. Felkértem egy-egy önkéntest mindkét csoportból, hogy ismertesse csoportja
álláspontját. Miután mindkét oldal álláspontjai elhangzottak, bármely csoport tagjai csatlakozhattak
a vitához, hogy ellenérveket sorakoztassanak fel, vagy hogy megvédjék csoportjuk álláspontját.
Akiket meggyőzött a másik oldal érvelése, átment ahhoz a csoporthoz, jómagam is állást foglaltam
az ügyben és vándoroltam én is a terem egyik oldalából a másikba, az elhangzott érvek súlyának
megfelelően. Itt valóban a divergens gondolkodásé a főszerep. 5 perc vita után megkértem mindkét
csoportot (egyetlen kislányt, hisz ő egyedül maradt abban a csoportban, érvelése nem fontos a külső
szépség, inkább a jóság), hogy jelöljön ki egy tanulót, aki megteszi a csoport zárónyilatkozatát. Ez
meg is történt.
Tehát a vita versenyszerű eszmecsere volt formális, informális szabályok alapján.
4. ÖTSOROSOK (CINQUAIN), mely egy versforma, amely az információ és a téma olyan
tömör kifejezésekké való szintetizálását követeli meg a tanulóktól, amelyek leírják a témát vagy
arról gondolkodnak, elmélkednek. Ez a módszer kitűnően hasznosítható komplex információk
szintetizálására, valamint az információk és koncepciók összegzésére.
Ez a módszer került leggyakrabban alkalmazásra most a tanév kezdetén, mert ez nyerte el a
tanulók tetszését, szívesen írtak Ötsorosokat. A módszer nagymértékben hozzájárult a gyermekek
lényegkiemelő képességeinek kialakításához. Segített kialakítani továbbá a tanulókban a tömör,
lényegretörő fogalmazási készséget. Kritikai gondolkodásuk megnyilvánult, amikor egymás
Ötsorosait bírálták. Megtanulták megtalálni saját verseikben a lényeget. Közel két hónap eredménye
az alábbi Ötsorosokban fellelhető helyes fogalmi sorrend kialakítása. Szókincsük gazdagodott az
olvasmányokból átvett szavakkal, melyeket felhasználtak ötsorosaikban, valamint az ötödik sor
egyszavas szinonimáival, melyeket szótárakból kerestek ki, vagy próbáltak egy megfelelő
befejezést adni a versnek.

Íme az Ötsorosaink:

35
 Világszép Nádszál kisasszony - cím 1. sor
Titokzatos, bonyolult, - 2 szó tulajdonság, melléknév 2. sor
Rejtőzik, vár, megszabadul - 3 szó cselekvés, ige 3. sor
Fájdalom, sírás, vágás, öröm - 4 szó érzelem, főnév 4. sor
Mese - 1 szó - a cím szinonimája vagy egy összefoglaló szó 5. sor

Világszép Nádszál kisasszony

Szép, elvarázsolt
Várakozik, sír, szeret, iszik
Kedvesség, szeretet, szabadság, öröm
Elek Apó
A mese feldolgozásának 2. óráján
5. KOCKÁZÁS, melyben a tanulók úgy gondolnak a témára, hogy azt vizsgálják, mit
látnak, s ezáltal gördülékenyebbé válik egy tárgy vagy személy leírása. Az analizáló, szintetizáló,
összehasonlító, elvonatkoztató, általánosító, konkretizáló képességeket fejleszti. Egy kocka
oldalaira kérdéseket írtam: Kik a mese szereplői? Milyen mesei elemeket találtunk? Mit jelent a
„táltos” szó? Milyen próbatételeket kellett kiálljon a királyfi? Ki a gonosz szereplő a mesében? Mi a
tanulsága? (Légy mindig bátor, kitartó és akkor eléred a célod!) Ezt a módszert lehet frontálisan is,
de a Step by step osztályokban centrumokban is alkalmazni, ott leírhatják a kérdéseket, és
válaszolhatnak is rájuk. Frontális tevékenység esetén egy nagyobb kockára van szükség, a
centrumban elegendő egy kisebb is. Mindenki arra a kérdésre próbál válaszolni, amelyet lát a kocka
elgurítása után.
6. DRAMATIZÁLÁS – mesél a tanító, a tanulók a mese közben játszák a tárgyakkal
(meseszereplők) a mesét: vászon konyharuha – Világszép Nádszál kisasszony, fekete anyag (cirok)
– a boszorka, kesztyű – százfejű sárkány, öregasszonyok – kb. 100 éves korsók (belebeszélnek),
telik az idő – pereg a rokka kereke, széki szalmakalap – királyfi. A tárgyak akkor elevenednek meg,
ha a diákok megszemélyesítik őket, egy tárgyat többen is megszemélyesíthetnek, mivel elhangzik
többször a RADÍR szó, ami kiradírozza az addigi szereplőket a színről, s a hogy a mese folytatódik,
már a szereplők is kicserélődnek. Sokan aktívan vehetnek részt a mese dramatizálásában. A
párbeszédes részek spontán beszélgetések.
Utolsó momentum: Lerajzolják azt a részt, ami a legjobban tetszett nekik a meséből.
(mellékletben)

36
 Felhasznált szakirodalom – Bibliografie
1. Charles Temple, Jeannie L. Steele, Kurtis S. Meredith: A kritikai gondolkodás elősegítésének
további módszerei, Northern Iowa, 1988
2. Charles Temple, Jeannie L. Steele, Kurtis S. Meredith: Óratervezés és értékelés, VI.
Tankönyv, Northern Iowa, 1988.
3. Jeannie L. Steele, Kurtis S. Meredith, Charles Temple: A kritikai gondolkodás elősegítésének
módszerei, II. Tankönyv, Northern Iowa, 1988.
4. Kate Burke Walsh: Step by step – un program pentru copii şi familii – Predarea orientată după
necesităţile copilului, Titlul original: Creating Child – Centered Classrooms, România,
Bucureşti, 1998.
5. Közoktatás XIV. évfolyam, 1. szám, 2003. január – Step by step oktatási program Romániában
II. rész- Fügedy Anikó és Krisztik Kornélia.
6. Közoktatás XIV.évfolyam, 1.szám, 2003.január – Step by step oktatási program Romániában
III.rész – Fügedy Anikó és Krisztik Kornélia cikksorozata.
7. Fügedy A., Erzsébet: Az átmenet biztosítása az elemi oktatás Step by step oktatás módszereiről
az általános iskola kritikai gondolkodásához – I. fokozati dolgozat -2002-2004.

DRÁMAJÁTÉKOK ALKALMAZÁSA A MESEFELDOLGOZÁSBAN

Fülöp Katalin - Petőfi Sándor Általános Iskola – Oroszhegy

A drámapedagógia a személyiségre figyelő reformmetodika, amelynek célja, hogy a

csoportos tevékenységben résztvevő gyerekek morális érzékenységére, érzelmi stabilitására, kreatív
gondolkodásra tegyenek szert. Így válhatnak önmagukat jól ismerő, a világra nyitott, harmonikus és
alkotó személyiségekké.
A drámapedagógia eszköze a drámajáték. A drámajáték különböző készségeket fejlesztő
gyakorlatokat és a szerepvállalást igénylő rögtönzéseket egyaránt magába foglal, játék, amelyben a
személy a „mintha” varázslatos birodalmában próbára teheti magát, új, színesebb
személyiségjegyekkel távozhat.
A sokféle játéknak főleg első-második osztályban van fontos szerepe, hiszen a nagy
csodavárással iskolába kerülő gyerek még kevés ideig képes figyelmét a feladatra összpontosítani.
Mivel most összevont osztályban tanítok elsős és másodikos gyerekeket, igen gyakran
mesélünk, dramatizáljuk a mesét. Próbálom kihasználni a játék adta lehetőségeket, a játékdalok,

37
utánzó mozgások, fantáziálások, a rajz, kézimunka, építőjáték mind segítenek érdekessé tenni a
tanítás-tanulás folyamatát.
Úgy gondolom, hogy a drámapedagógia - „Módszer és szemléletmód. Gyerekközpontú –
azaz résztvevő központú.” (Tolnai Mária 1994: 13.) – nem a tudás passzív befogadására épít, hanem
az élményen alapuló cselekedtetve tanításra.
A mesék morális üzeneteikkel segítséget nyújtanak a gyerekek számára, alkalmasak arra,
hogy a feszültségeket, vágyakat, örömöket megjelenítsék. A mese lényegét a gyerekek a saját
maguk szintjén értelmezik.
A mese feldolgozása drámajáték, különböző gyakorlatok alkalmazásával azért jó, mert a
játékos tevékenység során olyan készségek kialakítása, fejlesztése válik lehetővé, mint a
problémamegoldás, alkotó gondolkodás, szabad és spontán megnyilatkozások, kommunikáció
fejlesztése, szókincs gyarapítása, konfliktuskezelés, empátiás készség, együttműködési készség,
egymásra figyelés, fantázia, kreativitás fejlesztése.

A továbbiakban néhány ötletet szeretnék megosztani Benedek Elek: Szóló szőlő, mosolygó
alma, csengő barack című meséjének feldolgozásából.
1. Előkészítés, ráhangolódás
A gyerekek halk zenére járkálnak, kézfogással üdvözlik egymást. Mikor a zene elhallgat,
megállnak.
Közben megérkezik a gonosz tündér (a tanító néni) és elvarázsolja a gyerekeket a
varázspálcával.
Például: királykisasszonnyá, öreg illetve fiatal királlyá, kocsissá, szolgálóvá, malaccá, almává,
palotává, szőlővé, barackká.
Képzeld magadat a helyébe. Mit tennél, ha te lennél a…?
- Ha én lennék…..tennék ( király, királykisasszony, malac stb.)
- Ha 3 kívánságom lehetne, kívánnék…. eljátsszuk.
Közben kiteszek a földre puzzle darabokat. Én azt kívánom, hogy ezekből tegyünk ki képeket.
A gyerekek tetszés szerint csoportokat alkotnak, és három képet tesznek ki: királyi palota, úton
megy a hintó, disznóól.
2. Problémafelvetés
Mit gondoltok, miért tettük ki ezeket a helyszíneket? Meghallgatjuk az ötleteket. Azt
javasolom, hogy induljunk el és látogassuk meg ezeket a helyszíneket.
Elindulunk, közben légző gyakorlatokat végzünk, mondókázunk: Sétálunk, sétálunk, egy kis
dombra lecsücsülünk, csüccs!. Beérünk egy erdőbe. Madárcsicsergést, patakcsörgedezést utánzunk

38
ritmushangszerrel, ugrándozunk, mint a nyuszik, repülünk, csipogunk, fütyülünk, megszagoljuk a
virágokat, szó-mi hangokkal zümmögünk, míg egy tisztásra érünk.
Megérkeztünk meseországba, egy várat építünk építőkockákból. Mikor be akarunk menni
két gyerek, az oroszlánok nem engednek be, csak, ha felelünk egy találós kérdésre. A helyes válasz
után bemegyünk és leülünk. Én a kör közepére a leterített székre.
3. Narráció:
Volt egyszer egy király és annak három szép leánya…….kezdem mondani a mesét.
4. Szerepbe lépés:
Megjelenik az öreg király és a három lány. Mímes-improvizatív játékkal bemutatják, hogy
mit kérnek a királylányok.
A király elindul a vásárra. A gyerekek zenére sétálnak, párt választanak maguknak, úgy,
hogy amikor elhalkul a zene, a mellettük állónak megfogják a kezét.
A jó tündér (a tanító néni) varázspálcával megérinti a pár egyikének fejét és megsúgja, hogy
milyen tárgy lesz a vásáron. Például fazék, trombita, kendő, csizma, szőnyeg.
Az árusok, akiket nem érintettem meg mondókával, pár szóval bemutatják az árukat.
A király megérkezik, érdeklődik az árusoknál, de nem talál szóló szőlőt, mosolygó almát,
csengő barackot. Egyre szomorúbb lesz, végül beül a hintójába s elmegy.
Az asztalokból, székekből, terítőből hintót készítenek, kiosszuk a szereplőket (kocsis,
kísérők),
Király és kocsis párbeszéde: - Gyerünk kocsis, miért nem megy a hintó? – Sárba ragadt.
A kocsis pattogtatja az ostorát, de hiába, nem megy. A király küldi a szolgát a falusiakért, hogy
húzzák ki a hintót.
Hogyan húzzuk ki a hintót? - fantáziajáték, nem sikerül a hintót kihúzni. A király mérges,
csengőszó hallszik.
A gonosz tündér disznóvá változtatja az egyik gyereket. A disznó kitolja a hintót a sárból.
A király hazaér, elmeséli, hogy egy disznó szabadította ki.
A három királylány kiválasztása kiszámolóval, az lesz a legkisebbik, aki nem neveti el magát a
fiúk tréfájára.(tréfás mozdulatokkal próbálják megnevettetni őket)
A vásári portékák nézegetése, mindenki örül, csak a kis királylány szomorú.
Énekszó hallatszik (CD-ről): Egy kis malac röf, röf, röf…A gyerekek bekapcsolódnak az
énekbe, aztán halkan, majd egyre erősebben röfögnek.
Megérkezik a disznó, kéri a királylányt.
A királylány elbújtatása, ötletbörze: hogyan járjanak túl a disznó eszén (más lányt küldnek szép
ruhába, aztán a királylányt rongyos ruhában). A disznó eszén nem tudnak túljárni, elviszi a
királylányt. Megérkeznek a disznóólba, ahol a síró királylány elalszik.

39
 Reggel a palotába ébred, ahol terített asztal mellett a királyfi várja (berendezik a helyszínt,
amíg alszik). Elvezeti a kertbe, ahol a királylány megtalálja a szóló szőlőt, a mosolygó almát, a
csengő barackot. Ezeket a többi gyerek alakítja, akik beszélnek, mosolyognak, csilingelnek, amikor
a királylány elhalad előttük. A királylány és a királyfi meghívja az öreg királyt a lakodalomba, aki a
hintón meg is érkezik a kocsissal, a kíséretével. Lakodalom, tánc.
5. Levezetés, befejezés
Három kendőre papírgolyókból kirakják a szóló szőlőt, a mosolygó almát és a csengő barackot
az elsősök, a másodikosok röviden összefoglalják a mesét képek alapján, egy körbe adogatott labda
segítségével elmondják pár szóval, hogy mi tetszett vagy mi nem tetszett és miért.
Aztán mind körbe állnak és a meséből igaz-hamis állításokra felelnek mozgással: igaz-taps/
hamis-lábdobogás.
A körtéfa című énekes játékkal fejezzük be a tevékenységet. A játék végén egymás kezét
megfogjuk, megszorítjuk, megköszönjük, hogy együtt voltunk és tapssal jutalmazzuk egymást. A
legügyesebbek nagyobb tapsot kapnak.

Bibliográfia:
Tolnai Mária: Dráma és nevelés, Korona kiadó, 1994 (13.o.)
Baji –Gál Ferencné: Drámapedagógia alkalmazása, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006
Török Kajtár Emőke: Gyermekközpontú ötletek az iskolában, I.- II. osztályban, Hoppá Kiadó,
Tg. Mures, 2011

MESÉK BŰVÖLETÉBEN

Gergely Gabriella tanítónő, „Mártonffi János” Általános Iskola, Szentegyháza

A projekt témája: Mesék bűvöletében– Benedek Elek: A mostohatestvérek

Indoklás: Véleményem szerint a mese rendkívül hasznos és nélkülözhetetlen a gyermekek
fejlődése szempontjából, hiszen annak segítségével gazdagodik fantáziája, szókincse, a mese
szereplőivel azonosulva átélhet különböző helyzeteket. A mesékre mindig szükség volt, van és lesz,
hiszen mindenki vágyik a varázslatra, a csodák átélésének élményére. "Mi hasznom benne? – én
nem kérdezem, csak ültetek a jövő nemzedéknek!"(Benedek Elek)
Egy mesekutató fejezte ezt ki egyszer így: - "Akárhogy kérdezi az ember a mesét, az mindig
válaszol..."- mert a mese: maga az élet.

40
 A felnövekvő gyermeknek óriási szüksége van arra, hogy átlássa az egyszerű emberi
kapcsolatokat, szimpatizáljon a hősökkel, és felismerje a rosszakarókat. A főhősök bőrébe bújva éli
át a veszélyt, a megmenekülést, az örömöt, a bánatot, vesz részt kalandokban, harcol az igazságért, és
nyeri el méltó jutalmát – vagy büntetését. A kicsikben így – tehát nem direkt módon - rögzülnek az
erkölcsi tanulságok. Fejleszti intellektusát, mozgásba hozza képzeletét, eligazítja érzelmeiben,
megbékíti félelmeivel és vágyaival, és megoldásokat is javasol. Ezeknek a kritériumoknak az egész
gyermekirodalomból leginkább a népmesék felelnek meg. A jó mese titka, hogy mindig a gyermek
valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását. A példák megértetik a gyermekkel, hogy
gondjaira létezik átmeneti vagy végleges megoldás.
A mesék nem csak szórakoztatnak, nevelnek is: útmutatást, kapaszkodót nyújtanak bizonyos
élethelyzetekben, segítenek a személyiség fejlődésében.
„A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. A sok mesét hallgató gyermek a
későbbiekben is jó – értő és élvező – olvasóvá lesz. „(Vekerdy Tamás gyermekpszichológus)

A projekt megvalósításának ideje: 2013. október 17.

A projekt megvalósításának helye: A „Mártonffi János” Ált. Iskola, Szentegyháza
Célcsoport: Első (I.A) osztály
Humán erőforrások: az első osztályos gyerekek, tanítónő, a városi könyvtár könyvtáros nénije,
szülők;

A projekt célja:
A mesék megszerettetése, olvasóvá nevelés, az olvasás és könyvek iránti intenzív érzelmi
élmények keltése, tolerancia, az együttműködés, közösségépítés, a közös munka öröme, a
kifejezőképesség fejlesztése, az esztétikai képesség fejlesztése cselekedtetéssel, önálló
tapasztalatszerzés által a már meglévő ismeretek gazdagítása, új ismeretszerzés,
személyiségfejlődés, önmegvalósítás segítése, ismeretek rendszerezése, felhasználása,
kompetenciák fejlesztése, az információkeresés technikájának fejlesztése, rendszeretetre nevelés.
Fejlesztendő kompetenciák:
Együttműködő készség, kommunikációs készség, szociális készségek (empátia, türelem,
tolerancia), rendszerező készség, lényegkiemelő képesség, információkezelő –képesség, tanulási
képesség, figyelem, koncentráció, megfigyelőkészség, emlékezet, kreativitás, fantázia, önbizalom,
pozitív énkép;
Munkaformák, módszerek:
Szemléltetés, bemutatás, frontális, páros, egyéni és csoportmunka, cselekedtetés,
megfigyelés, irányított beszélgetés, beszéltetés, problematizálás, magyarázat, ellenőrzés, értékelés,

41
 differenciálás, interaktív- kooperatív technikák alkalmazása: brainstorming (ötletroham), szóforgó,
mozaik módszer, csoportalakítás, csapatkapitányok kiválasztása, csoportfejlesztés, önálló
ismeretszerzés;
Eszközök, didaktikai anyagok: Benedek Elek meséskönyvei- régi és új könyvek, kellékek,
illusztrációk, projektor, kivetítő vászon, a meseíró képei, mese kirakók, meseképek, gyurma, karton,
színes papír, színes ceruza, ragasztó, olló;
Tervezett produktumok:
Meseillusztrációk: „Kedvenc részem a meséből”címmel, mese puzzle, képregény, társas
játék- hozzá egyéni lépegető, drámajáték: A mostohatestvérek;
Levél a szülőknek:
Levélben értesítettem a szülőket, hogy a következő napon Benedek Elek meséiről fogunk
beszélni, és megkértem őket, ha van saját gyűjteményük, könyvük, képük, bármilyen ehhez
kapcsolódó ötletük, osszák meg velünk, s ha tehetik, vegyenek részt ők is ebben a tevékenységben.
Szeretettel várjuk őket.

A projekt térképe:

Nyelv és kommunikáció:

Anyanyelven folyt. komm.

Esztétika és
„Egyszer volt, hol nem kreativitás:
volt…” Vizuális nevelés és
-Mesehallgatás: kézimunka:
Benedek Elek: A Mesék bűvöletében -rajzok „Kedvenc
mostohatestvérek részem a meséből”
-Magyar népmesék:
címmel
-mesegyűjtők
-színezés
-meseszereplők
-meseelemek -lépegető készítése
-a szorgos és a rest lány a társasjátékhoz
-mesekezdet
-mesevégződés

Tudományok:
Ember és társadalom: Matematika és
környezetismeret:
Személyiség fejlesztés: -halmazok alkotása megadott
Problémaleltár: szempontok szerint
- tulajdonságok -halmazok elemeinek
-a pozitív tulajdonságok kiemelése összehasonlítása
-milyen a jó viselkedés? -
-drámajáték 42
 Mit tudunk?
-A könyv életünk szerves részét képezi
-Van színes, képes könyv és képek nélküli
is
-Többféle mesét is ismerünk már
-Ismerjük a népmeséket, jellemzőit
-A mesék tanulságát közmondásokban is
meg szoktuk fogalmazni
-Voltak és vannak olyan személyek, akik
mesét írnak, gyűjtenek a gyerekeknek
Mit szeretnénk megtudni?
- Miért írtak mesét a meseírók?
- Mi tudunk-e ilyet készíteni?
- Imerjünk meg minél több magyar
meseírót, mesegyűjtőt
- Ki a legnevezetesebb mesegyűjtőnk?
- Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a
meseszereplők?
- Hogyan fejezik ki érzelmeiket a
mesehősök?
- Miben segítenek nekünk a mesék?

A projekt tevékenységei tapasztalati területek szerinti lebontásban:

Nyelv és kommunikáció
kommunikáció
Tudományok
környezetismeret
Ember és társadalom
ztés
Esztétika és kreativitás
Anyanyelven „Mesetár”: Benedek Elek meséskönyvei-
folytatott kiállítás megtekintése
Benedek Elekről- előadás
A mostohatestvérek- filmvetítés
Szülők meséi
Tanítónő meséje
Gyermekek meséje képsorozat alapján-
mozaik módszerrel, csoportmunkával
Matematika és Könyvek rendezése- csoportosítás
Matematikai példák kedvenc
mesehősünkkel
Halmazalkotás megadott szempontok
szerint
Halmazok elemeinek összehasonlítása
Környezetvédelmi felhívás
megfogalmazása
„Növényvédők klubja”tagok
Személyiségfejles Kik a mese szereplői, milyen jellemek?-
beszélgetés
Mi jellemzi viselkedésüket?-
problematizálás, csoporttevékenység
Tulajdonságok szerinti különválogatás-
játék, „Jó tett helyébe jót várj!”
Hogyan viselkedünk a könyvtárban,
előadás alatt, a kultúrotthonban?-
bemutatás
Drámajáték: A mostohatestvérek
Vizuális nevelés „Legkedvesebb mesejelenetem”-rajz
és kézimunka képzelet után
Lépegető készítése társasjátékhoz:
gyurmával, képes kartonnal

Könyvészet:
 Csokonai Attila (1889-1914) : Az én újságom, Válogatás Benedek Elek és Pósa Lajos
gyermeklapjaiból, Skíz Könyv és Lapkiadó Kft., Budapest
 Benedek Elek (1990): Kék Mesekönyv, Kritérion Könyvkiadó, Bukarest

43
  Benedek Elek (2008): Az aranytulipán és más népmesék, Regun- Press Kiadó Kft., Üllő
 Török Kajtár Enikő (2011): Gyermekközpontú ötletek az iskolában, Hoppá Kiadó, Marosvásárhely

BENEDEK ELEK: TÖBBET ÉSSZEL, MINT ERŐVEL (ÓRAVÁZLAT)

Hadas Ágnes, Kálmánd-i Általános Iskola

Osztály: Előkészítő osztály
Műveltségi terület: Nyelv és Kommunikáció
Tantárgy: Anyanyelvi kommunikáció
Téma: Benedek Elek: Többet ésszel, mint erővel
Óratípus: ismeretszerző
tantárgyközi
Időtartam: 35 perc
Alapkompetenciák:
Anyanyelvi kommunikáció:
1.A szóbeli közlés megértése.
2.A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.
Vizuális nevelés és kézimunka
2.Gyakorlati vagy esztétikus alkotások készítése különböző anyagok és technikák alkalmazásával.
Sajátos kompetenciák:
 Anyanyelvi kommunikáció:
1.3.Aktív befogadói szerep egyszerű kommunikációs helyzetekben.
2.3.Kommunikációs helyzetekben való részvétel aktív közlőként és befogadóként.
Vizuális nevelés és kézimunka:
2.3.Egyszerű kompozíció készítése.

Módszerek, eljárások: beszélgetés, irányított megfigyelés, magyarázat, bemutatás, gyakorlás, csoportmunka, Puzzle módszere, “Galéria” (Turul Galeriei)
módszere
Eszközök: zsetonok, puzzle, színes papír, ragasztó, jutalomcsillagok
Munkaformák: frontális, csoportos
Értékelési rendszer: típusa: formatív
módszere: folyamatos megfigyelés, szóbeli értékelés, önértékelés, egymás értékelése

Didaktikai Tanítónő tevékenysége Tanulók tevékenysége Sajátos Módszerek Eszközök Értékelés

mozzanatok kompetenciák
1.Az osztály Félkörbe helyezem a székeket. Leülnek a félkörbe -Anyanyelvi -bemutatás CD lejátszó, folyamatos
megszervezése helyezett székekre kommunikáci -beszélgetés CD megfigyelés
ó: 1.3, 2.3 -magyarázat
2.Figyelem Állathangokat mutatok be CD-rol: Kitalálják milyen állatok -Vizuális -gyakorlás zsetonok
felkeltése oroszlán, vaddisznó, farkas. hangjait hallották. nevelés és -csoportmunka szóbeli
kézimunka: -Puzzle színes lapok értékelés
-Ma egy olyan mesét fogunk 2.3 módszere
4.Téma meghallgatni, amelyikben ezek az -Turul Galeriei ragasztó
bejelentése állatok megjelennek. módszere önértékelés
-irányított jutalom-
-Ezt a mesét Benedek Elek apó írta. megfigyelés csillagok egymás
Információkat adok Benedek Elekről. értékelése
5. Az óra -Elmondom a mesét. Figyelemmel hallgatják a
irányítása
-Ezután zsetonokkal fogunk
játszani.
Zsetonok segítségével beszéljük
meg a mesét.
Három csoportot alkotunk.
-Válasszuk ki a sok szereplő közül
melyek szerepeltek a mesében.
-Ragasszátok fel a szereplőket a
lapra.
Miután kiválasztottuk a
szereplőket, megbeszéljük a mesében
történteket.
-Milyenek voltak az állatok?
-Milyen volt az ember?
-Most pedig játszani fogunk.
Minden csapat kap egy puzzle-t,
rakjátok ki, majd ragasszátok fel a
második színes lapra.
Az egyik csapat a iskolást, a
második a favágót, a harmadik az
öregembert kell kirakja majd
felragassza.
mesét.
Kiválasztják a mese
szereplőit
Visszaülnek a helyeikre.
Három csoportot alkotnak,
majd kiválasztják a csapat
nevét, amely egy szín
lehet. Kapnak két, a csapat
nevének megfelelő színű
lapot.
A zsetonok közül
kiválasztják a mese
szereplőit, felragasztják az
egyik kapott színes lapra.
Elmesélik a mesében
történteket.
Megbeszéljük, milyenek a
szereplők (tulajdonságok).
Szó esik a barátságról,
oktalanságról,
agyafurtságról.
A második színes lapra
felragasztják a kirakott
puzzle-t.
 Megfigyelik egymás
munkáját, és javítanak.
A Galéria módszer szerint Értékelik egymás és saját
kifüggesztjük az elkészült munkákat. A munkájukat, megtapsolják
csapatok elindulnak, leellenőrzik a helyes kompozíciókat.
egymás munkáját. Megbeszéljük,
melyik csapat oldotta a feladatokat
helyesen.
Elmondják észrevételeiket
6.Feed-back Értékelem a csoportmunkákat. is a játékkal kapcsolatban.
biztosítása A helyes csoportmunkák
jutalomcsillagot kapnak, majd a csoport
tagjai is.
7.Értékelés

Bibliográfia: Benedek Elek: Vége jó, minden jó és más mesék

Használt zsetonok
AZ ÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE A II.OSZTÁLYBAN
BENEDEK ELEK, „A SÜNDISZNÓ”CÍMŰ MESE FELDOLGOZÁSÁVAL

Imre Ildikó, Tompa László Általános Iskola

Az értő olvasás a tanulás alapját képezi. Ezért különös figyelemmel, változatos módszerek
alkalmazásával igyekszem fejleszteni a tanulóim értő olvasását.
Ezúttal azt szeretném bemutatni, hogyan dolgoztuk fel „ A sündisznó”című Benedek Elek mesét
az értő olvasást fejlesztő módszerek alkalmazásával.
A mese kicsit hosszúnak bizonyult, de figyelembe vettem a tanulók életkori sajátosságait és
kisebb részekre tagoltam. A kivetítő használatával érdekesebbé tettem az olvasást- a részeket
különböző színnel jelöltem.
A mese feldolgozását a jóslás módszerével indítottam. A címből kellett következtetniük a
tanulóknak. Érdekes elképzelések születtek- a tanulók nagy érdeklődéssel várták, hogy kinek a
jóslata válik be a mese olvasása során.
Ezt követte a tanulók önálló olvasása:

1.rész: Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy boltos, egy király
meg egy szegény ember. Ez a boltos eljárogatott az erdőbe vadászni, de egyszer úgy eltévedt
az erdőben, hogy három nap egymásután járt-kelt, bolyongott, s nem tudott kitalálni. Már a
lábán is alig állott a nagy fáradtságtól és éhségtől, s nagy keservesen felkiáltott:

- Istenem, istenem, ha valaki engem innét kivezetne, három lányom közül a legszebbet
annak adnám, s három zsák pénzt is adnék melléje.

A kivetített rész elolvasása után csoportmunka következett. A csoportok azt a feladatot kapták,
hogy megbeszéljék egymással, hogy ki-mit olvasott. Ezt követően meg kellett jósolniuk: Hogyan
jutott ki az erdőből a boltos?
Ezt a lépést követte a második rész elolvasása önállóan, majd a rövid teszt-amit szintén
kiscsoportokban oldottak meg:
2. rész:
Abban a pillanatban megszólalt mellette valaki, s azt mondta:
- Kivezetlek én, csak gyere utánam.
Néz a boltos mindenfelé, nem lát senkit, aztán lenéz a földre, s hát ott hentereg egy kis
sündisznó. Mit volt mit nem tenni, a boltos megígérte a sündisznónak, hogy neki adja a
legszebb leányát, s ad még három zsák pénzt is, csak vezesse ki.

49
 A csoportok számára kijelölt feladat:
1. Ki szólalt meg a boltos mellett?
a. a medve
b.az oroszlán
c.a sündisznó
2. A boltos azt igérte, hogy a süninek adja a lányát és a királyságát, ha kivezeti az erdőből
őt. I-H

A csoportmunkát azonnali ellenőrzés követte. Minden helyes válasz egy pontot ért a csoport
javára. Így ösztönöztem a csoportokat a pontos munkára.
Mivel az értő olvasás fejlesztése volt a célom, igyekeztem a tanulók számára bevágott részeket
az életkori sajátosságaiknak megfelelően lerövidíteni. Arra is figyeltem, hogy a közepes és
gyengébb tanulóknak is biztosítsak sikerélményt. A 3. önálló olvasásra szánt rész ezért kicsit
rövidebb.

3. rész:
Azzal a sündisznó elindult előre, a boltos utána, s egy fél óra sem telt belé, kivezette az
erdőből. Ott elváltak egymástól, a boltos ment haza, a sündisznó vissza az erdőbe.
Ezúttal villámkérdésekre kellett válaszolniuk- természetesen a csoport kapta a pontszámot.
A mese hosszúsága miatt, én is bekapcsolódtam az olvasásba. Olvastam egy-egy részt. A
fordulópontoknál álltam meg és a jóslás módszerét alkalmazva a csoportoknak előre kellett vetíteni
a következő rész történéseit.
Minden csoport ötletét értékeltem- megfelelő pontszámmal. Igazi versengés alakult ki a
csoportok között és érdekes megoldásokat hallhattunk.
Ezt követte ismét a tanulók olvasása:
4. rész:
- Ugyan minek lovagolsz azon a kakason, ülj ide mellém a hintóba.
- Hát nem félsz tőlem? - kérdezte a sündisznó.
- Nem félek biz én, nem bántasz te engem.
- Nem is undorodol tőlem?
- Nem én.
A rész elolvasása után, egy választásos feladatot kaptak a csoportok:
A királylány undorodott a sünitől, de arra kérte,hogy üljön mellé. I-H

50
 A mese elolvasása után folytatódott a csoportok közti versengés. A csoportoknak
dramatizálniuk kell a legjobban tetszett részt. Az értékelés során pontot kaptak a párbeszédre, az
ötletes megoldásokra.
A dramatizálást a csoportmunkák kiértékelése követte. A csoportok örömmel fogadták a
számukra előkészített okleveleket.
A mese feldolgozása rajzolással zárult. Ez már önálló munka volt. Minden tanulónak le kellett
rajzolnia azt a jelentet, ami neki a legjobban tetszett.
A rajzokat értékeltük .A három legsikerültebbnek bizonyuló alkotást elküldtük a szimpózium
kiállítására.

Könyvészet:
1.Zsigmond István, Porsche Éva: Olvasási stratégiák, Pro-Print Kiadó, 2009.
2. http://mek.oszk.hu/00200/00232/html/01.htm#18

BARANGOLÁS MESEORSZÁGBAN

Jakab Enikő, Petőfi Sándor Általános Iskola, Székelykeresztúr

A projekt leírása:
A magyar népmesék őseink üzenetét hordozzák, segítenek a kicsinek felnőni, a bánatosnak
vigasztalódni, a gyengének erőt meríteni – és mindez az olvasás varázslatával történik. A
gyerekeknek olvasni kell, ismerniük kell a magyar meséket! A szülők egyre kevesebbet olvasnak a
gyerekeiknek, ám kellő tapasztalattal lehet alakítani a hagyományok ápolása iránti igényességet is.
Ezt a célt szolgálja a Barangolás Meseországban projekt, mely több ízben és változatos
tevékenységekkel hivatott megszerettetni a kicsikkel a népmeséket:
Szövegértő vetélkedő: már hatodik alkalommal kerül rá sor. Ezt a versenyt az Iskolai Könyvtári
Világnap alkalmából szervezzük. Székelykeresztúrról és környékéről, érkeznek a harmadikos és
negyedikes gyerekekből álló csapatok a kísérő pedagógusokkal és szülőkkel. A gyerekek egy
megadott mese elolvasása után játékos feladatok megoldásával mérik össze tudásukat, szövegértő
képességüket. Ezt követi a díjak kiosztása.
Célcsoport: 60 harmadik és negyedik osztályos kisiskolás gyerek, azok szülei, pedagógusok
Résztvevő szakemberek: pszichológusok, logopédusok, tanítók, óvónők

51
 Projekt tevékenység Megvalósítás Megvalósítás vége
kezdete
1. A projekt tervezése 2013. október 1. 2013. október 10.
2. Iskolák meghívása 2013. október 11. 2013. október 30.
3. Zsűri kijelölése 2013. november 11. 2013. november 15.
4. Feladatsorok elkészítése 2013. november 15. 2013. november 17.
5. Verseny előkészítése, távoli vendégek 2013. november 18. 2013. november 20.
fogadása
6. Szövegértő vetélkedő 2013. november 21. 2013.november 21.
7.Pénzügyi elszámolás, eredmények 2013. november 22.
ismertetése a sajtóban

A projekt számszerűsíthető eredményei

Szövegértő vetélkedő: 15 iskola részvételével, 60 gyerekkel, 40 pedagógussal, 150 felnőttel

Kommunikációs terv
A szülők bevonásával, szórólapok szétosztásával tesszük meg az első lépést a projekt és a
vetélkedő bemutatásához. A szövegértő versenyre városunk körzetében minden faluba iskolák
bevonásával elküldjük a meghívókat, fogadjuk a résztvevőket. Idén a karcagi testvériskolánk
tanulóit is várjuk a versenyre. A vetélkedő lejártával ugyanitt közöljük az eredményeket, a
rendezvényeinkről pedig három újság szokott tudósítani: Kisváros, Udvarhelyi Híradó és
Székelyhon.ro. A népmesék megismertetése, megszerettetése a kisgyermekekkel mindig
példaértékű.

Melléklet (Microsoft PowerPoint):

 Benedek Elek meséje: A szóló szőlő, a mosolygó alma meg a csengő barack
 Feladatsor megoldással

52
 Mottó: „ Az írástudók megtisztelő feladata: kézen fogva vezetni a gyerekeket a bölcsesség
házába, ahogy a nevelő szerepét a régi görög fogalom megjelölte.”

OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK MEGTERVEZÉSE BENEDEK ELEK

MUNKÁSSÁGÁRA ÉS MESÉIRE ALAPOZVA

Jászay Laura tanító, Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely

Tanítóképzős koromban felfigyeltem egy rövid mondatra, amit a tábla fölött olvastam egyik
tanító nénink osztályában: „Fő, hogy dolgozzanak.” Elek apó utolsó lejegyzett üzenetének
szellemében igyekeztem én is a magam módján nevelni tanítványaimat. Hisz olyan volt ő, akiben
ösztönösen élt a pedagógus is, akinek a legfőbb törekvése az volt, hogy emberebb embert és
magyarabb magyart faragjon olvasóiból.
A 2009-2010-es tanévben az akkori harmadikosaimmal „ Benedek Elek évet ” tartottunk. /
Ma úgy fogalmaznék, hogy egyéves projektet állítottam össze az osztályom számára. / Célom az
volt, hogy az ő életét, munkásságát megismertessem a tanulóimmal és ezáltal érzelmi alapot
teremtsek meséinek olvasására. Szeptember 30-án, a születésnapján, mesemondó versenyt
szerveztünk Mindenki elmondta kedvenc Benedek Elek-meséjét. Ezeket szüleiktől vagy az
óvónéniktől hallották. A mesefára mindenki rárajzolhatta kedvenc hősét. Elhatároztuk, hogy ezentúl
rendszeresen olvassa mindenki a meséket. Az olvasónaplóban ezt havi rendszerességgel
ellenőriztem is és Könyvkukac-díjjal jutalmaztam tanulóimat.
Miért éppen Benedek Elek meséit kértem olvasásra tanulóimtól? Azt tudjuk, hogy a mese
létfontosságú a gyermek számára. Úgy tapasztaltam, hogy ezen mesék segítségével jól fejleszthető a
gyermekek képzelete, szókincse, erkölcsi érzéke. A mese taníthatja meg a gyermeknek, hogy
hogyan lehet hasznos, értékes tagja környezetének. Segítségével olyan emberré válhat, akit barátai,
munkatársai, ismerősei és – ami talán a legfontosabb – családtagjai szeretnek, tisztelnek, akire
felnéznek és akinek adnak a véleményére.
A további tevékenységek megszervezésekor fokozottan vettem figyelembe néhány elvet.
Ezek közül a játékosság talán a legfontosabb. Több tantárgy esetében /tehát nemcsak anyanyelv,
hanem matematika, ének, rajz, kézimunka, polgári nevelés/ gondot fordítottam arra, hogy a
gyakorlatokat, feladatokat alakítsam át játékká. Igyekeztem a feladatokat kis történetekbe foglalni
pl. mentsék meg a királylányt, győzzék le a sárkányt, szervezzenek vetélkedőt, kincskeresést,
rejtvényfejtést. Így a gyermekek legtöbbször csak a játékot látták, észre sem vették, hogy közben
mennyit tanultak a feladatok elvégzése által. Olyan feladatokat adtam nekik, melyek végrehajtása,
megoldása kihívást jelentett számukra, sikerélményhez juttatta őket. Sokat dicsértem őket és

53
megerősítettem bennük, hogy érdemes dolgozni, hisz elnyerjük jutalmunkat érte, akárcsak a
mesében a legfiatalabb királyfi. A tanulók érdeklődését saját olvasmányélményeim
felelevenítésével is igyekeztem felkelteni. Sokat beszélgettem erről velük. Tudtam, hogy amiért én
lelkesedek, amiről szeretettel beszélek, az a gyermekek érdeklődését is felkelti. Érzékelték, hogy
számomra az olvasás nem nyűg és teher, így tehát ők sem így álltak hozzá. Kértem tőlük, hogy ne
kampányszerűen olvassanak. A rendszeresség kivitelezésében a szülők segítségét is kértem:
határozzanak meg egy napirendet, melyben legyen pontosan meghatározott helye az olvasásnak.
Havonta legalább egyszer, amikor az olvasónaplókat értékeltem, a vállalkozó kedvű
gyermekek bemutattak osztálytársaiknak egy általuk olvasott mesét / eljátszották, dramatizáltak,
báboztak/.
Februárban részt vettünk a könyvtárban a felolvasó maratonon, ahol mindenki felolvasott
kedvenc Benedek Elek meséjéből. A gyermekek érdeklődve hallgatták a polgármester bácsi és az
igazgató néni felolvasását is.
Munkámban nagy segítségem volt Mészely József: „Nem untam meg pásztorod lenni” című
kiadványa. A tanév folyamán megoldottuk az összes anyanyelvi játékot, amelyek Benedek Elek
munkásságáról és életéről szóltak. Ezeket beiktattam a napi tevékenységeink közé. Nagyon sokat
tanultak általuk a gyermekek, sok információhoz jutottak hozzá. Kedvelték az eszperente nyelvet, a
betűrejtvényeket. A helyesírási hibák vadászása is izgalmas feladatnak bizonyult. Meggyőződhettek
arról, hogy egy-egy hiba könnyűszerrel értelmetlenné teheti a mondatokat. A mesemondó neve csak
akkor vált olvashatóvá, ha a helyes betűpótlás megtörtént. Benedek Elek szülőfalujának a neve, a
zsellérlány neve csak akkor vált ismertté, ha a gyermekek a helyesírási tudnivalókat jól ismerték / s
vagy ss, l vagy ll, j vagy ly /. A bujkáló betűkből sikeresen kirakott tájnév, az intarziás mondatokból
a szülők keresztnevének megismerése, a négybetűs szavak gyűjtése során a Bezerédi Amália
könyvcímének a kirakása, az ő-re végződő szavak gyűjtésével Benedek Elek második tanítója
nevének a megismerése, a hárombetűs szavak gyűjtésével a székelyudvarhelyi Református
Kollégium alapítója nevének a megismerése, a kétbetűs szavak gyűjtésével Benedek Elek barátja
nevének a kirakása, az ellentétes szavak keresésével a „félelmetes kritikus” nevének megismerése,
betűvadászat során az első irodalmi értékű magyar gyermeklap nevének a kitalálása, az egérrágta
betűkből gyermeklap nevének a kirakása, a szóvarázslat játékból az író felesége nevének a
megismerése, a párkereső játékból az író önéletrajzi regényének a címe, a választ rejtő
kérdőmondatokból a gyermeklap nevének kirakása stb. mind-mind izgalmas és tartalmas munkát
jelentettek a gyermekek számára. A megoldások kitartást, búvárkodást, tájékozottságot,
olvasottságot igényeltek.
Tavasszal vetélkedőt szerveztünk, ahol a gyermekek bebizonyíthatták, hogy értően olvasták
a Benedek Elek meséit. Kérdések:

54
 1. Melyik Benedek Elek meséből származik a következő részlet?
Ha a te apád azt hiszi, hogy rajta kívül nincsen király, rosszul hiszi, mert van még sok király, s
azok között különösen egy, akinek éppen annyi országa van, mint a te apádnak. Ennek a királynak
Absolon a neve. Van neki három fia s három leánya. Ez a három fiú folyton készülődik, hogy
elfoglalja a te apádnak a földjét.
a. Az aranygyapjas kosokb. A só c. Többsincs királyfi A helyes válasz: c.
2. Melyik mesében található a következő szöveg?
„Elindult keserves sírás közt a kicsi királykisasszony, s betévedt egy rengeteg erdőbe. Onnan
nem is tudott kivergődni, szállást vert egy odvas fában, s ki-kijárt az erdőbe, szedett epret, málnát,
szedret, mogyorót, s amit csak talált, úgy éldegélt egymagában.”
a. A só b. A tejkút c. Többsincs királyfi A helyes válasz: a.
3. Melyik Benedek Elek meséből származik a következő?
“No, most kinyithatod a szemedet, kicsi fiam, itt vagyunk az óriások országában. Tudd meg,
ennek az országnak én vagyok a királya, s mától fogva fiamnak tekintelek"
a. A tejkút b. A só c. Az aranygyapjas kosok A helyes válasz: a.
4. Hogy hívják Többsincs királyfi szolgáját a mesében?
a. Habakuk b. Jancsi c. Nemtudomka A helyes válasz: a.
5. Mit ivott az óriás a kútból, amiért a király tömlöcbe vetette?
a. vizet b. tejet c. narancslét A helyes válasz: b.
6. Hol lakott a legkisebb királykisasszony, aki úgy szerette az édesapját, mint az emberek a sót,
miután az édesapja elkergette?
a. odvas fában b. barlangban c. erdei házikóban A helyes válasz: a.
7. Hány aranygyapjas kosa volt a legénynek a mesében?
a. 1 b. 5 c. 3 A helyes válasz: c.
8. Melyik mesében szerepel Salamon?
a. A tejkút b. Többsincs királyfi c. Az aranygyapjas kosok A helyes válasz:b.
9. Melyik mesében találkozhatunk Földnehezével?
a. A só b. Az aranygyapjas kosok c. Többsincs királyfi A helyes válasz:b.
10. Hol szerepel Fehérország királya?
a. Az aranygyapjas kosokb. A só c. A tejkút A helyes válasz: c.
11. Mit jelent a gúnya szó?
a. nevetséges b. kalap c. ruha A helyes válasz: c.
12. Mit jelent a früstök szó?
a. tűz b. friss tök c. reggeli A helyes válasz: c.
13. Mi a katlan mai megfelelője?

55
 a. üst b. kakas c. bögre A helyes válasz: a.
Jutalomkiránduláson vettünk részt, ami nagyon hasznosnak bizonyult. Az emlékház
meglátogatása, a sírnál tett tiszteletadás, az élmények mind tartalmasak voltak. Már a buszban
hazafele tartva, szervezkedni kezdtek a gyermekek. Összeállítottak ők maguk egy vetélkedőt, amit
meg is tartottunk következő héten.

1. ÍGY VAGY ÚGY – Így Fekete István regényhőse, úgy híres mesemondó keresztneve./
Kele, Elek/
2. EGYBEN TÍZ – A következő mesketében tíz Benedek Elek által írt eredeti mese címe
rejtőzik. „ Hol volt, hol nem volt, az aranyréten is túl, volt egyszer egy Bolond Jankó, aki elindult,
hogy megkeresse az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszonyt, akit elraboltatott
Feketeország királya, egy gonosz sárkány. Útitársul szegődött Furulyás Palkó és az ő testvére.
Napestig együtt ment a három szerencsepróbáló, s mikor elfáradtak, letelepedtek az égig érő fa
árnyékába. Egyszer csak szomorú madárdalt hallottak, az aranytollú madár kesergőjét, akit, miután
megvigasztaltak, ajándékot adott nekik. Az arany nyílvessző segítségével kimentették a sárkány
rabságából az elrabolt királykisasszonyt. Azóta minden tavasszal még a nap fája is kizöldül és
kivirágzik az emberek örömére.” / Az aranyréten, Bolond Jankó, Az erdőzöldítő és mezővirágító
királykisasszony, Feketeország, Furulyás Palkó, A három szerencsepróbáló, Az égig érő fa, Az
aranytollú madár, Az arany nyílvessző, A nap fája/
3. ESZPERENTE NEVEK – Milyen utóneveket adhatott volna gyermekeinek Benedek
Elek, ha csak e magánhangzókat használt volna? / Ede, Etel, Szemes, Vencel, Emese, Levente,
Szende, Bence /
4. MILYEN TŰ VAN SOK A BENEDEK ELEK MESÉSKÖNYVEIBEN? /betű/
5. HÁNY BETŰ VAN A KÖNYVBEN? / 4 K, Ö, NY, V /
6. MELYIK KOS TUD KÖNNYEN TANULNI? /OKOS /
7. MELYIK MESECÍMBEN SZEREPEL EZ A SZÓ ? / Az okos lány /
8. EGÉSZÍTSD KI TALÁLÓ SZAVAKKAL A MESECÍMEKET! …........ Jankó, Az
….....lány, A …...... kívánság, A ….. nevető királykisasszony, Maros … Olt, …........Királyfi, Az
…........... bárány / Babszem, okos, kívánság, rózsát, és, Többsincs, aranyszőrű /
9. MIHEZ HASONLÍTOTTA BENEDEK ELEK A SZÜLŐFALUJÁT? A fenti szavak
kezdőbetűiből rakj ki egy szót! / bokréta /
10. MI VOLT ELEK APÓ UTOLSÓ LEJEGYZETT ÜZENETE? / Fő, hogy dolgozzanak./

56
 Összegzésképpen elmondhatom, hogy a tanév elején választott keret, a Benedek Elek-év
meghozta a várt eredményeket. A gyermekek tárgyi ismeretekre is szert tettek, sokat fejlődött értő
olvasásuk, helyesírásuk, kifejezőkészségük, értelmileg és érzelmileg is gyarapodtak. A nagy
mesemondó örökségének szellemében talán sikerült emberebb embert és magyarabb magyart
faragni tanulóimból.

57
ÍZES MAGYAR MESEVILÁG

Kapusi Emese, Mircse Zsuzsánna – Benedek Elek Pedagógiai Líceum

Benedek Eleket, a mai romániai magyar irodalom első úttörői között tiszteljük,
munkásságában a mi szellemi kibontakozásunk kezdetét ismerjük állapítja meg Balogh Edgár 1969-
ben a kisbaconi emlékház avatóünnepségén. Benedek Elek 1859-ben született Kisbaconban, 1929-
ben halt meg Budapesten. Hét évtized munkásságának köszönhető, hogy értéket teremtett az ifjú
olvasóknak, a szó és az írás fegyverével. Meggyőződése volt, hogy a puszta tehetség, írói zsenialitás
nem elégséges a gyermekkönyvek, ifjúsági könyvek írásához. Ha nem társul mindezek mellé
mélységes mély kedély és a gyermekvilág erős szeretete, akkor kudarcot vall az író, hisz a
gyermekeknek, ifúságnak szánt alkotások a legnehezebb fajai az irodalmi műnek. Ugyanakkor
Benedek Elek vallotta, hogy a XIX. század gyermek- és ifjúsági irodalma szegényes, keveset nyújt
az adott korosztály olvasóközönségének. Az olvasók ki vannak szolgáltatva a könyvkereskedők
üzleti vállalkozásainak, a külföldről importált silány fordítású képeskönyveknek, melyek
úgyszolván minden kritika nélkül kerülnek a gyermekek kezébe, s együgyű tartalmukkal
megtompítják az elmét, idegen szellemükkel csírájában elfojtják a hazafias szellemet, évekre vetik
vissza a magyar irodalom jó termékei iránt való egészséges érzék kifejlődését.
És ez ma sincs másként. A XXI. században ugyanezekkel a problémákkal küszködünk, a
bőség zavara és az elektronikus világ hálóin egyensúlyozunk, hogy mélyebbre ne zuhanjunk. Ma
már nem az irodalomhoz való hozzáférés jelenti a gondot, hanem a végtelen iformációhalmaz,
amelyből nem egyszerű kiválogatni a számunkra, gyermekeink számára legmegfelelőbb, értéket
teremtő, -hordozó könyveket, meséket, írásokat. A rohanó világ gyermekei elektroninkus
bébiszitterekkel nőnek fel, kíváncsiságukat, elméjük tágulni vágyó részeit az internet által gyorsan
és rögtön kínálkozó tucattartalmakkal tömjük be. Eléjük terítjük a megkreált fantáziaképeket,
passzívitásra nevelve őket. Majd mély csodálkozással fordulunk feléjük, hogy beszédfejlődésük,
íráskészségük, könyvszeretetük a vártnál alacsonyabb értékeket mutat. Ezért hangsúlyozattan fontos
szerepe van az intézményesített anyanyelvi nevelésnek. A mi feladatunk, hogy gyermekeinknek
megmutassuk nagyjaink által összegyűjtött kincseinket, értékeinket, elvezessük őket a magyar
gyermekirodalom változatos, gazdag, ízes, találékony világába, ahol számos erkölcsi példát találnak
útravalóul.
Az osztálytermi tanítás-tanulás folyamatát is meg kell színesíteni, hogy a gyerekek
interaktív módon kapcsolódjanak be az anyanyelvi órák által kínált témák, tartalmak
feldolgozásába. A mesék olvasását, feldolgozását megszínesítik az általunk összeállított feladatok,
érdekessé téve a tanulás folyamatát. A feladatsor Benedek Elek alkotásai által megismert szavakat,

58
meséket rejt, amely a II-IV. osztályos tanulók részére lett összeállítva. A tanulók háromfős
csapatokba szerveződve oldják meg a feladatokat. Ez a típusú tanulás-tanítás a gyermekek számára
lehetőséget kínál egy egészséges versenyszellem kibontakozására, ezáltal serkentve a csapatmunka,
kooperatív, interaktív tanulás csíráit. A feladatok részét képezik egy Benedek Elek meséi
projektnek, amely során a háromfős csapatokkal feldolgozunk 5-10 (korosztálytól függően)
Benedek Elek mesét (Az aranyréten, Az aranytollú madár, Az arany nyílvessző, A három
szerencsepróbáló, Az égig érő fa, A nap fája, Bolond Jankó, Erdőzöldítő és mezővirágoztató
királykisasszony, Feketeország, Furulyás Palkó), a meséket felolvassák, különböző technikákkal
illusztrációkat készítenek, kedvenc meséjük szereplőit gyurmából kiformálják, valamint megoldják
a záró feladatsort a gyermekek. A projekt zárásaként a csapatok, csapattagok oklevélben
részesülnek, kiemelve minden csapat erősségét.
Az alábbiakban az összeállított feladatsor látható, itt a tanulók tárgyilagos tudása kerül
felmérésre: szókincs gazdagsága, helyesírás, meseismeret, analízis-szintézis. Az illusztrációk,
gyurmafigurák készítésénél a gyermekek találékonyságát, kreativitásukat, esztétikai érzéküket
fejlesztjük. Összességében azonban a projekt észrevétlenül kitartásra, kötelességtudatra,
együttműködésre, a munkához való megfelelő hozzáállásra neveli a gyermekeket.

1. Írjátok le a felsorolt szavak ellentétes párját! A kezdőbetűkből fentről lefelé haladva egy
magyar mesemondó nevét olvashatjátok össze.

vidám-…………………..
görbe-…………………...
kicsi- ……………………
beteg-……………………
szomorú-………………..
gyenge-…………………
széles-…………………..

buta-…………………….
kemény-………………...
bonyolult-……………….
durva-…………………..
Ez a mesemondó:…………………………………..

59
 2. A kapott szavak kezdőhangjait összeolvasva Benedek Elek szülőfalujának nevét kapjátok:

1. Kedvenc háziállat:…………………………………..
2. Tavaszi virág:……………………………………….
3. Egyik alapszín:……………………………………...
4. Benedek Elek mesehőse: …………………………...
5. Ilyen alma is van a mesében:………………………..
6. Benedek Elek gyermeklapja: ……………………….
7. Vágóeszköz:…………………………………………
8. Mindenki számára ez Benedek Elek: ……………….

A falu neve: ……………………………………………..

3. Egészítsétek ki egy- egy szótaggal a hiányos szavakat! Ha helyesen dolgoztatok, a szótagokat

fentről lefelé haladva összeolvasva egy gyermeklap nevét kapjátok.
fül-……-pa
dom-……-rú
ha-……..-gos
Az általa szerkesztett gyermeklap neve: ………………………………………….

4. A következő mesketében tíz Benedek Elek által írt eredeti mese címe rejtőzik:

Hol volt, hol nem volt, az aranyréten is túl, volt egyszer egy Bolond Jankó, aki elindult,
hogy megkeresse az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszonyt, akit elraboltatott
Feketeország királya, egy gonosz sárkány.
Útitársul szegődött Furulyás Palkó és az ő testvére. Napestig együtt ment a három
szerencsepróbáló, s mikor elfáradtak, letelepedtek az égig érő fa árnyékába. Egyszer csak szomorú
madárdalt hallottak, az aranytollú madár kesergőjét, akit miután megvigasztaltak, ajándékot adott
nekik. Az arany nyílvessző segítségével kimentették a sárkány rabságából az elrabolt
királykisasszonyt.
Azóta minden tavasszal még a nap fája is kizöldül és kivirágzik az emberek örömére.

A tíz Benedek Elek mese címe: ……………………...................................................……

60
 5. Elek apó utolsó lejegyzett üzenetét az alábbi szavak utolsó szótagjaiból olvashatod össze:

államfő………………….
akárhogy………………..
hazagondol……………...
összebogoz………………
törökbúza……………….
halászcsónak……………

Benedek Elek utolsó szavai: ………………………………………………………..

Csapat neve:…………………………………………………………………………

Csapattagok:…………………………………………………………………………

Könyvészet
Gyermek- és ifjúsági irodalom, Editura Didactică și Pedagogică, București 1991
Mi van a ladikóban?, Benedek Elek meséi, Novum Kiadó 2008
Mészely József, Benedek Elek születésének 140. és halálának 70. évfordulójára, Roserved
Cathedra Kft., Sepsiszentgyörgy 1999
Benedek Elek Többsincs királyfi, Könyvkuckó Kiadó, Dunaújvárosi Nyomda
Nagyapó mesefája, Pallas – Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda 1999

61
MESEKÖRBEN MESE RÖPPEN

Khell Jolán-Rozália, Khell Levente-László Csiky Gergely Főgimnázium Arad

Számunkra a tanítói munka egyik legszebb mozzanata a mesetanítás,de nem csak a

tanórákon találkozunk ezzel a hálás feladattal,hanem különböző iskolai,vagy iskolán kívüli
tevékenységek során is.
Tanítványaink szeretik a különböző versenyeket,így jelentkeztünk a mesékről szóló
versenyre is. Harmadik- és negyedik osztályos tanulóinkkal többféle módszert,eljárást is
kipróbáltunk,és a csoportmunka vált a legnépszerűbbé. Ez a tanulási mód segíti az olyan tanulókat,
akik kisebb segítséggel, útbaigazítással képesek alkalmazni tudásukat, és erős sikerélményt nyújt
azoknak, akik már önállóan képesek felidézni tudásukat.Ez a módszer kedvező hatással van mind a
kognitív, mind a társas-affektív tanulási folyamatra. Mindezek mellett hatékonyabb az elsajátítás,
maradandóbb a tudás, de ugyanakkor jótékonyan hat a diákok önbecsülésére, a kreativitásra, a
kifejezőkészségre. A csoportok képesek hatékonyan együttdolgozni az interaktív tanulásban,
amelyben az egyén sokoldalú együttműködésben jut el az új tudás megszerzéséhez. Mindehhez
ideális tananyag a mese. A mesevilág igen színes és izgalmas részeit sikerült összegyűjtenie
Benedek Eleknek, akinek népszerűsége napjainban is töretlen. Szeretném bemutatni, hogy miként
készülünk egy olyan versenyre, amelynek témája Benedek Elek : Az ember a legerősebb című
meséje.
Nem tanórát, hanem versenyre való felkészítést választottunk,mert talán az ilyen
tevékenységekről kevesebb szó esik, pedig ezek is fontosak diáknak és pegűdagógusnak egyaránt.
A tevékenység mozzanatai a következők:
 Ráhangolódás
 Anyagfeldolgozás
 Reflektálás

1.Ráhangolódás
Zenés,mozgásos feladattal repülünk Meseországba, ahol egy csodálatos mese vár ránk.
Minden tanuló (5 csapat) repülő mozdulatokkal,hegyeket, tornyokat kikerülve érkezik a
mesesarokba. Itt leülnek, és megnézik mi várja őket. Képek a medvéről meg a farkasról és Benedek
Elek Kék mesekönyve.
Mindenki előtt lap van, amelyre leírják, hogy mi jut eszükbe a rajzokról meg a könyvről..Ezek
közé beírjuk: Az ember a legerősebb. Elmondják, hogy szerintük ez mi lehet. Megpróbálunk
összefüggést találni a szavak között.

62
 Felelevenítjük az előzetes tudásukat a mesékkel kapcsolatosan. Ez lehet korábbi olvasói
tapasztalat, szövegelemzés felidézése, de akár színházi élmény is. Összegyűjtjük a benyomásaikat,
megbeszéljük a képzettársítésokat. Fürttáblát készítünk, összegyüjtjük amit Elek apóról tudunk,
megnézzük a meséskönyvet, feladatként majd megnézik, hogy mely meséskönyvei vannak meg
könyvtárunkban.
Ma egy nagyon szép mesével foglalkozunk: Benedek Elek: Az ember a legerősebb című
meséjével.
2. Anyagfeldolgozás
Elovassuk a mesét,úgy, hogy minden gyermek sorra kerüljön. Megbeszéljük,hogy van-e
számukra ismeretlen szó vagy kifejezés. Ha szükságes értelmező szótárt is használhatunk.
Minden csoport megkapja a feladatát : 1.Milyennek ismerted meg a farkast a meséből?
2.Milyennek ismerted meg a medvét a meséből?
3.Meséljétek el a medve és a huszár takálkozását !
4.Mit mondott a farkas a gyermekről, a koldusról meg az
asszonyról?
5.Hogyan meséli el a medve a farkasnak a huszárral való
találkozását?
A csoportok beszámolnak a feladatuk megoldásáról. A többiek véleményezik, ha nem értenek
egyet a megoldással, akkor indokolnak.
A következő feladat minden csapat számára a szópiramis készítése. Például:

erdő

medve farkas

falu báránypecsenye gazda

gyermek koldus asszony huszár

A farkas megnyerte a fogadást.

A csapattagokkal döntik el, hogy milyen szavak kerüljenek be a piramisba. Ha elkészültek

felovassák a szavakat és megindokolják,hogy miért ezeket választották.
Elovassuk újra a mesét szerepekre való felbontással.

63
 3.Reflektálás
Megbeszéljük,hogy milyen más mesében szerepelt még a medve meg a farkas, s hogy ott
milyen emberi tulajdonságokat képviseltek.
A következő feladattal fejezzük be a foglalkozást : minden csapat bemutat egy állóképet a
meséből. A megfigyelőknek ki kell találniuk,hogy melyik jelenetet mutatják be.
Ha még van idő rá, akkor rajzot is készítünk a meséhez, de ez lehet otthoni feladat is a mese
olvasása mellett.
A mesék tanítása során változatos módszereket lehet alkalmazni, amelyek az ismeretek
alapos elmélyítését erdményezik, de a hatékony tudásra jellemző a többszöri hozzáférés, azaz a
sokféle helyzetben való felhasználás lehetősége.A tudásra viszont csak úgy lehet szert tenni,ha
elsajátítása is sokféle helyzetben megy végbe, vagy sajátos gyakorlatokkal általánosítjuk és új
helyzetbe át is tudjuk helyezni.
Elek apó meséi ebben segíthetnek minden pedagógusnak, ha úgy nyúl e mesékhez mint egy
olyan aranykészlethez, amely segíti gyermekeinket a mindennapi élet gondjainak megoldásában.

Könyvészet
1.Pethőné Nagy Csilla: Mődszertani kézikönyv, Korona kiadó,Budapest 2005
2.Zakárné Horváth Ida : Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése, Modinfo Kft. 2003
3.Pethőné Nagy Csilla : Az irodalom óra szervezésének tapasztalatai, Internet, 2010.08.24.

ÓRATERV INTERAKTÍV TÁBLÁRA

Lakatos Márta Ildikó, Kálmándi Általános Iskola

Tantárgy: Anyanyelvi kommunikáció (vagy választott tantárgyként: A mesék birodalma)

Osztály: I
Az óra tárgya: Benedek Elek- Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
Az óra célja: a tanulók irodalmi ismereteinek bővítése Benedek Elek- Szóló szőlő, mosolygó
alma, csengő barack című meséjének megismerése által
Az óra feladatai: a tanulók:
- illesszék össze helyesen a kirakó darabjait

64
 - fejtsék meg a találós- kérdést
- alkossanak értelmes szót, az adott betűk felhasználásával
- hallgassák figyelmesen a mesét
- válogassák ki és nevezzék meg a mese szereplőit
- állítsák időrendi sorrendbe és számozzák meg a mese jeleneteit
- meséljék el a történetet (a képek segítségével)
- válaszoljanak helyesen a kérdésekre
- jelöljék a király útját a palotához
Az óra típusa: ismeretszerző
Módszerek és eljárások: bemutatás, beszélgetés, felfedeztetés, cselekedtetés, magyarázat,
szemléltetés, , Galéria módszer, R.A.I. módszer
Didaktikai eszközök: interaktív tábla, zsetonok meseszereplőkkel, képkártyák mesejelenetekkel,
mesepálca, munkalap
Szervezési formák: frontális, csoportos, egyéni
A tanító tevékenysége A tanulók tevékenysége
1. Az osztály megszervezése
Készítsétek elő a tolltartóitokat, aztán Előkészítik a tolltartókat és leülnek a
helyezkedjetek el kényelmesen a szőnyegen! szőnyegre.
2. Hangulatkeltés:
- Nézzétek, egy függöny van a táblánkon! Mit
gondoltok, miért van letakarva? - valamit eltakar
- Megnézzük mit? - igen
- Gyertek, egyik kezével mindenki fogja meg Lehúzzák a függönyt a tábláról.
a függönyt és húzzuk le a tábláról!
- Hűha, mik ezek? - ajándékok
- Én nagyon kíváncsi vagyok, mi van ezekben
az ajándékokban. Ti nem? - de
- Azt javaslom, sorban érintsük meg őket, és Egy tanuló megérinti az első ajándékot és
nézzük meg, mi van bennük! közösen összeillesztik a kirakó darabjait
(Az I. ajándék internetes oldalra irányít, ahol
kirakót találnak)
- Ezek szerint mi van az első ajándékban? - szőlő
- Nézzük meg! Toljuk félre az első dobozt! Egyik gyerek félretolja az ajándékdobozt.
- Tényleg egy szőlőt rejtett!
- Nézzük meg, mi lehet a másik ajándékban! Egy tanuló megérinti az ajándékot.

65
Érintsük meg azt is! Közösen elolvassák a találós- kérdést és
(A II. ajándék új lapra visz, ahol egy találós megfejtik azt.
kérdés olvasható) Megfejtés: alma
- Menjünk vissza (a nyíl segítségével), vegyük
félre a dobozt és nézzük meg! Jól gondoltátok, Egyik gyerek félretolja az ajándékdobozt.
ebben egy alma rejtőzött.
- Már csak egy ajándékunk van. Érintsük meg!
(A III. ajándék új oldalra visz, ahol betűk Egy tanuló megérinti az ajándékot.
vannak. Az összes betű felhasználásával kell egy Megnevezik a betűket, majd szavakat alkotnak
szót alkotni. Elfogadom, ha olyan szavakat velük. Aki kitalált egy szót, kimegy a táblához
alkotnak, amelyekben nincs felhasználva minden és megfelelő sorrendbe teszi a betűket.
betű, de a végén kérem majd azt a szót is,
amelyikben mindegyik betű előfordul.)
- Menjünk vissza (a nyíl segítségével) és Végeredmény: barack
tegyük félre a dobozt! Igazatok van, ez egy
barack.
3. Témabejelentés
A mai órán egy olyan mesével fogunk
megismerkedni, amelyikben szőlő is, alma is, és
barack is van. A mesénk címe pedig (lehúzom a
táblán az elrejtett címet és közösen olvassuk): - olvassák a címet
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack.
4. A tanulási tevékenység irányítása
Ha megérintjük a címet, megtudhatjuk ki írta Egyik tanuló megérinti a táblán a mese
ezt a mesét. (új oldalra jutunk, ahol Benedek Elek címét.
látható)
- Olvassátok el, hogy hívják ezt az író bácsit
és mi van írva róla! Elolvassák Benedek Elek nevét és az
(Megbeszéljük az olvasottakat.) információkat róla.
Akkor most menjünk vissza a mese címéhez
(nyíl segítségével) és hallgassuk meg a mesét!
(A cím alatt van egy kis hangszóró. Meghallgatják a mesét.
Megérintem és Hatás Andrea előadásában
elhangzik a mese)
A mese végén megérintem a nyilat, amely a

66
következő lapra visz.
- Hű, mennyi meseszereplő! Jól látom, hogy
más meséből is idekeveredtek a szereplők? - Igen.
Azokat a szereplőket, amelyek nem Aki talál egy nem ide illő szereplőt,
szerepeltek a hallott mesében, tegyétek fel a jelentkezik, és a hintóhoz húzza.
hintóra, hogy visszamehessenek a saját
meséjükbe!
Nagyon ügyesek voltatok. Három csoportba szerveződnek és
- Most szerveződjünk hamar három csoportba! időrendi sorrendbe teszik a képkártyákat.
(csoportalakítás meseszereplők segítségével:
kártyákon öreg király, királylány, királyfi)
Mindegyik csoportnak adok egy borítékot,
amelyikben képek vannak a meséből. Helyezzétek
ezeket a képeket időrendi sorrendbe! 2 percetek
van rá. Hajrá! Megnézik a többiek munkáját, értékelik
Amikor mindhárom csoport elkészült (vagy azt.
letelt az idő) mindegyik csoport megnézi a másik
két csoport munkáját, értékelve azt: jó, hibás…
- Akkor most tegyük sorba a táblán is ezeket a Sorba húzzák a táblánál a képeket és
képeket! Jelöljük is számjeggyel a sorban elfoglalt számjeggyel jelölik a sorban elfoglalt
helyüket! helyüket.
- Nagyon ügyesek vagytok!
- Indítsuk el a mesepálcánkat! Akinél a pálca
van, az kezdi mesélni a történetet. Amikor jelt A mesepálca adogatásával elmesélik a
adok, átadja a pálcát másnak, aki folytatja a történetet.
mesélést. Addig jár a pálca, amíg a mese végére
érnek. (mindenki részt vesz a mesélésben)
5. Rögzítés
- Álljatok körbe! Dobjátok egymásnak a
labdát és annak, akinek dobjátok, tegyetek fel egy Körbe állnak, kérdéseket tesznek fel
kérdést a mesével kapcsolatban! egymásnak a mesével kapcsolatban,
(Az utolsó kérdést én teszem fel, és labdadobással jelezve kinek szól a kérdés.
mindenkinek szól: Tudta a király, hogy hol van a
királyfi palotája?) - Nem tudta.
- Mindenkinek adok egy lapot. Ceruzával

67
jelöljétek rajta a király útját a palotáig! Segítsünk Jelölik a király útját a palotához.
neki odajutni! Akinek a leghamarabb sikerül,
bejelölheti a táblán is.
6. Házi feladat
- Holnap remélem, mindenki el fogja tudni
mesélni ezt a történetet!
Otthon rajzoljátok le, azt a meserészletet,
amelyik nektek a legjobban tetszett!
7. Értékelés
Szóban értékelem a tanulók munkáját. Az
aktívabb gyerekek öntapadós meseszereplőt
kapnak.
- Most pedig, ha már segítettünk a királynak
eljutni a lakodalomba, mulassunk mi is Táncolnak.
násznéppel! (megérintem a tábla anyagának
utolsó oldalán levő hangfalat és kezdődik a tánc)
Kicsengetés után, aki akar, táncolhat tovább,
aki akar, kimegy szünetre.

Megjegyzés: Soknak tűnik, de meg lehet csinálni egy óra alatt- kipróbáltam.

Könyvészet:
http://www.youtube.com/watch?v=Sy70RzNbdMY- hanganyaga
http://www.youtube.com/watch?v=J_fs_lltrVA- hanganyaga

68
BENEDEK ELEK EMLÉKMŰSOR
(I. osztály vagy II. osztály részére)

László Hajnal, Nagy Imre Ált. Isk., Csíkszereda

I. BEVEZETŐ ( a tanító mondja)

A mesék varázslatos világába hívunk Benneteket. Útra kelünk –gondolattal és szóval –
Kisbaconba, nagy mesemondónk falujába. Megismerkedünk néhány mesehőssel: a rátótiakkal és
Habakukkal. Szembenézünk néhány jó- és rossz emberi tulajdonsággal, hogy majd együtt
nevethessünk egyik vagy másik szereplő tanulságos esetén. Biztos, hogy így a meséket még jobban
megszeretjük, hiszen megmutatják számunkra, hogy csak az válik hőssé, aki a próbák elől nem tér
ki, hanem vállalja a nehézségeket.

II. VIRTUÁLIS UTAZÁS KISBACONBA ( kivetítőn megnézünk 5-6 fényképet a

meseíró házáról, a dolgozószobájáról, az ebédlőjéről, a ház körüli kertjéről, a Benedek-
házaspár sírjairól) - közben frontális beszélgetés folyik a nemrég megtett kiránduláson
látottakról:

 Hol született a nagy mesemondónk?

 Mi a születésének a dátuma?
 Mi annak a könyvnek a címe, amelyet Kisbaconba látogatásunk előtt elolvastunk?
 Hol találkozott először ennek a könyvnek a szerzője Benedek Elekkel?
 Melyik gyermekkori történetét ismertük meg Elek apónak ebből a könyvből, ami jó
esetet mesél el? Hát melyik volt egy rossz eset, ami a kis Elekecskével történt?
 Kik voltak azok az emberek, akik fontos szerepet töltöttek be Benedek Elek életében?
(szülei, testvérei, könyvszerzők, tanítók, kollégiumtársak, írótársak, szerkesztőtársak, stb.)

III. DIDAKTIKAI JÁTÉK ( egy asztalon a következők vannak letakarva: Kriza János
Vadrózsák c. könyve, egy palatábla, régi kalamáris, egy kartonból készült kis karácsonyfa,
Marton Lili Elek Nagyapó c. könyve) – mielőtt leveszem a takarót a tárgyakról, magyarázat
folyik arról, hogy mit használtak a kicsi Elekecske idejében a diákok az iskolában, mire írtak,
mivel írtak akkor...
- Most figyeljétek jól meg az asztalon található tárgyakat, és mondjátok meg azt, hogy melyik
az a tárgy innen, amelyiket nem láthatta még gyermekkorában Elekecske a falujában?
MIÉRT?

69
 ( a kiskarácsonyfa lesz az,mivel később terjedt el nálunk németországi hatásra; ezt
pontosan leírja Marton Lili is a fent említett könyvének a 100. oldalán)

IV. SZÓKERESÉS (a régi tanszerek bemutatása után mai tanszerek ízelítője lehet az, ha
kirakó-, vagy kitűző táblán összepárosítunk néhány olyan szót, amit Elekecske idejében
használtak)

suttyó legény nagyobbacska

fenyővíz pálinka
nyújtópad ravatal
cocó ló
boroszlán orgona
deák latin

V. MIT TUDUNK MÁR? (az osztályunk 14 lánykája felolvas gondolatonként elosztva

egy összefoglaló szöveget Benedek Elek életéről, munkásságáról – mellékelem az
összefoglalót – úgy, hogy mindenki tartja a kezében a kinyomtatott példányokat szép
egyforma borítóban )

VI. MESEJÁTÉKOK ELŐADÁSA (az osztályunk 15 fiújával betanultuk a Habakuk

és A rátóti csikótojás c. népmesei feldolgozásokat)

ÖSSZEFOGLALÓ BENEDEK ELEK ÉLETÉRŐL ÉS MUNKÁSSÁGÁRÓL

(Válogatás Marton Lili : Elindult a Hargita mellől c. színjátékból)
- Lányok olvassák fel előre megbeszélt felosztás szerint -

„Erdővidék az én hazám,
Székelynek szült édesanyám.
Zöld erdő zúgásán,
Vadgalamb szólásán
Nevelt fel jó apám.”

Hol volt, hol nem volt ...

Így kezdi örökszép meséit a nép ...
Így kezdi örökszép meséit Benedek Elek ...
Tudjuk: ismeritek, szeretitek őt ...
A csodálatos mesemondót, aki, míg ki nem hullott kezéből a toll, 150 könyvet írt ...
S ebből a legtöbbet a gyermekeknek, a jövendőnek ...
A legnagyobb erdélyi mesemondó volt, de harcos újságszerkesztő és újságíró is, aki azt
vallotta:

"...Ha csak magadra gondolsz,ha csak a magad sebe fáj,menj a rengeteg erdő mélyébe,lakjál a
vadak s ne az emberek között.Élj vad gyümölcsön,sebedet gyógyítsd füvekkel;így is el lehet

70
élni,ameddig halálod órája üt.De ha emberek között élsz,vedd ki a magad részét minden
igaz,becsületes,jogos küzdelemből.Állj a védtelenek,gyengék közé;az erősek,hatalmasak oldalán
harcolni nem virtus."

De nemcsak a tollat forgatta mesterien, hanem a kaszát is. Idézzük újra az ő szavait:
" Hidd el nekem, csak az a valamennyire egész ember,kinek könnyű a toll és nem nehéz a
kasza."

Szép, oszlopos háza Kisbaconban áll. Betűk milliárdjaiból, tehetsége, fáradhatatlan

szorgalma erejéből építtette. Jöjjetek velünk, látogassuk meg! ...

Aki fáradt, szomorú, reménytvesztett – itt igazi vigaszt, békességet lel ...

Az Emlékházban, és ennek kertjében minden róla mesél: a maga kezével ültetett

csaknem évszázados fenyők, a gyümölcsös, a ház, a kert, gyermeklapjának – a Cimborának
elsárgult példányai, könyvei, személyi tárgyai, a tornácon a fecskefészek ...

A szeretetnek, megértésnek, az együttélő népek barátságának hírdetője, híve volt ... Aki
70 éves fejjel is fiatal tudott maradni!
Jöjjetek hát velünk a házba, ahol élt, s ahol egyeteln fegyvere: a toll – kihullott kezéből.

Oly szép volt végigmenni a fasoron, amelyet ő ültetett. Megállni a gyümölcsfák alatt,
amelyeket ő álmodott ide ... Megpillantani a Macskás patakot, amelynek partján annyit játszott,
amikor még mindenki Elekecskének szólította ...

Mindenhonnan valami szép békesség árad felénk. Sehol sem tapasztaltuk ezt a
gyönyörű, tiszta csöndet!

Benn a nagy ebédlő, ahol sokan ültek az asztalhoz egy-egy ebédnél: nagyapó,
nagyanyó, 6 gyermekük, és számos unoka, s nem utolsósorban a 2 szeretett szülőpár: Benedek
Huszár János és Benedek Marcella, vagyis Benedek Elek szülei. Mert Apó nem feledkezett meg a
szüleiről akkor sem, amikor jobbra fordult a sorsa: az asztalfőre helyezte őket, soha el nem múló
szeretetének jeléül.

1898-ra épült fel ez a 8 szobás kiskastély, amelyből ma 2 terem látogatható a

turistáknak: az ebédlőterem és Apónak a dolgozószobája. Itt látható az az utolsó levele, amit éppen
íróasztalánál írt, s amelynek utolsó szavai ezek: „ ... FŐ, HOGY DOLGOZZANAK ... „

Bizony, Benedek Elek munkássága nélkül jóval szegényebb lenne az a kincsesbánya,

amely ma már szinte kimeríthetetlen: a népmesék kincsesbányája, melyben olyan nagy gyönyörűség
otthonosan bolyongani ...

Népmesegyűjtő vándorútjai előtt Elek, már kicsi legényke korában, főleg mint
udvarhelyi kollégista, szabad idejében verseket írt. Verselt titokban, eszményképe – mint minden
akkori diáknak -, Petőfi Sándor volt; őt, a lángeszű költőt szerette volna túlszárnyalni.

Benedek Elek – apa is volt. Saját gyermekei szellemi fejlődését gondosan figyelő,
irányító, szerető édesapa. De szeretett ő minden gyermeket, azt akarta, hogy mindnyájan helyes
irányba fejlődjenek, jó olvasmányokkal ébresszék rá őket arra, ami szép, igazságos, becsületes,
amiért élni érdemes.

71
 Azt hangoztatta: “Valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a
magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell elkezdeni.”

Legtöbb könyvét 1881 és 1920 között írta. Mikor 1921-ben végleg hazaköltözött
Kisbaconba, tovább folytatta e lázas, írói tevékenységet.

A SZÉKELY TÜNDÉRORSZÁG volt az első mesekötete. Ekkor tett először betűivel

is hitet szülőföldje iránti mélységes szeretetéről és csodálatáról.

Mesék, regék legendás világa a mi földünk – erre tanít Benedek Elek, aki
gyermekkorának egy kirándulására így emlékszik vissza: "Lám, mennyi mese, mennyi történet,
mennyi kép rakódik lelkemre egy napi járó úton. Erdő, mező, hegy, völgy, falu – mindel
mesél itt. A mesék földje ez - csoda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?"

És megszületett a MAGYAR MESE- és MONDAVILÁG című könyve. Majd a

KÉK-, PIROS-, ARANY- és EZÜSTMESEKÖNYVEK következtek. Az erdélyi rétek, erdők
illatát árasztja a híres ÉDES ANYAFÖLDEM című kötet, s a gyermekeinek tanácsaként írott
TESTAMENTUM.

Valahányszor kezünkbe vesszük valamelyik könyvét, s olvasni kezdjük a sorokat,

melyeket ő vetett papírra, - Elek nagyapó életre támad, s megszólal, élőbben az élőknél !

Mert az igazi író sohasem hal meg, örökké él műveiben s az emberek szívében …

KÖNYVÉSZET:

1. Színjátszás és szereplés az iskolában

( Válogatta és összeállította Petre Judit – I. Creangă Könyvkiadó, Bukarest, 1979) c.
könyvből
használtam fel Marton Lili : Elindult a Hargita mellől c. színjátékot Benedek Elek
ifjúságáról.
2. Napsugár 1999. évi műsorfüzetéből sokszorosítottuk a két mesejáték szövegét.
3. Marton Lili : Elek Nagyapó (I. Creangă Könyvkiadó, Bukarest, 1976)
4. „Jézus tanítványa voltam” – Válogatás Benedek Elek műveiből (Bak-Fisch Kft., Budapest,
1999)

72
A TIZENKÉT VARJÚ- MESENAP ELEK APÓVAL

László Mária, Tamási Áron Gimnázium

Mottó:
„ A mese egy olyan történet, amelyben mindenért meg kell dolgozni, semmi sem magától szép és
jó, semmi sem magától működik rendben. A hős épp azért jár be egy utat, hogy széppé, jóvá,
működővé tegye maga körül mindazt, ami rút, rossz vagy működésképtelen”
(Boldizsár Ildikó)

Dolgozatomban egy tematikus nap tervét mutatom be, amelyet Elek apónak: A tizenkét varjú
című meséje alapján állítottam össze. Tanítványaimmal végigkísérjük a mese hősét, együtt izgulunk
vele, közösen legyőzve minden akadályt, hogy aztán a győzelem örömében együtt osztozhassunk.

A tematikus nap előkészítése:

Gondolat-térkép segítségével ismerkedünk meg Benedek Elekkel, minden gyerek „Elek
apójával”.

A gyerekekkel felelevenítjük előzetes tudásukat Benedek Elekről, mesecímeket gyűjtünk, majd

projektor segítségével kivetítjük a gondolat-térképet és átbeszéljük a kulcsfogalmakat, kiegészítve
hozzájuk kapcsolódó fotókkal.
A tizenkét varjú című mesét második osztályos tanulóimmal részenként olvassuk el és beszéljük
meg, lévén, hogy terjedelmes a szövege. Egy-egy rész elolvasása után előrejelzéseket fogalmazunk

73
meg: hogy folytatódhat a mese? Minden választ elfogadunk, az a lényeg, hogy minél érdekesebb
ötletek szülessenek.
A tematikus nap terve:
Csoportalakítás:
Benedek Elek meséi közül választok 5 címet, amelyek 5-5 szótagból állnak (Furulyás Palkó, A
hazug legény, A varjúkirály, Az aranymozsár, Többsincs királyfi). 5-ös létszámú csoportokat
alakítunk a következőképpen: a gyerekek egy kalapból húznak cédulákat, amelyen csupán egy
szótag van; addig kell keresgélniük, amíg össze nem rakják a mesecímeket.

Ha megalakultak a csoportok, elkezdődik a küzdelem a „legekért”, ugyanis a nap végén minden

csoport tagjai oklevelet kapnak, attól függően, hogy melyik próbában teljesítettek a legügyesebben.
o Mesei elemek gyűjtése:
Csoportonként minél több olyan elemet gyűjtenek össze, amelyek csak a mesében léteznek,
majd el is mondják azokat.
Pl. a fiúk varjakká változnak, aranykörte, aranydió stb.

o Tulajdonságvadászat:
A szereplők felsorolása után (varjak, kishúg, édesanya, öreganyók), elkezdjük gyűjteni a
tulajdonságaikat. Csoportonként le is jegyzik, majd bemutatják a többieknek. A társak elmondhatják
a véleményüket, ha pl. oda nem illő tulajdonságot észlelnek.
o Rím keresés:
A varjú és a szegénység szavaknak kell minél több rímelő párt gyűjteni. Lejegyzik és be is
mutatják.
Pl. varjú- hajú, szagú, borjú.
szegénység- szerénység, kevélység, merészség stb.
o Villámkérdések:
Minden csoporthoz intézek kérdéseket, ha nem tudják megválaszolni, segíthetnek a többiek.
Pl. Mit adott az első öreganyó a kislánynak ajándékba?
Mivel kente be a harmadik öreganyó a kislány vállát? stb.
o Műhelymunka:
A csoport megbeszéli, hogy a mesének melyik részét szeretné megjeleníteni, majd eldöntik a
technikát: filc anyagból ragasztás vagy olajpasztellel rajzolás. A kész munkákat kiállítjuk az
osztályteremben vagy a folyosón.
o Dramatizálás, kellékek előállításával:

74
 Minden csoport kap különböző színű krepp-papírt, amelyekből a szereplők öltözetét kell
elkészítsék. Előre megegyezett felkészülési idő után csoportonként eljátszák a mesét.
o Matek mese:
A mese alapján matematikával kapcsolatos kérdésekre kell írásban válaszolniuk.
Pl. Melyik számok szerepelnek a mesében?
Hány gyereke volt az édesanyának?
Hányadik öreganyó mutatta meg a varjakhoz vezető utat?
Gondoltam egy számra, 3-mal kisebb, mint a varjak száma a mesében. Melyik ez a szám?
o Vita módszere:
A vita témája: meg tudják-e érteni az édesanyát, aki átkot mondott a fiúkra? Rövid megbeszélés
után állást foglalnak, majd mindkét fél érvel a saját igaza mellett. Ha időközben valakit
megggyőzött a vitapartner, át lehet állni a másik oldalra.
o Fantáziajáték:
A fiúk a kastélyból elhozták a sok kincset, amit varjúkorukban gyűjtögettek össze. A feladat az,
hogy engedjék el a fantáziájukat és gyűjtsenek minél több ötletet, mire költhették a sok kincset?
o Mondd másképp!
A mesében előforduló szavakból, kifejezésekből válogatok, azoknak kell a rokon értelmű párját
leírniuk.
Pl. csudaír, álmélkodás, búbánat, temérdek.
o Plakát tervezés:
A3-as méretben csoportonként egy plakátot kell készíteniük a kislánynak, aki a testvéreit keresi.
Követelmény: rajzoljanak le egyet a varjútestvérek közül, hogy lássák az emberek, milyen állatokat
keres és legyen egy kérés is rajta.
A plakátokat galéria körrel értékeljük: kiállítjuk az osztályban és mindenik alá ragasztunk egy
üres papírt, amelyre a többi csoport tagjai értékelést írnak.
o Varjúkárogás:
Elkezdett mondatokat kell befejzniük a varjak helyett.
Kár, kár, kár, hogy………………………!
o Házi zenekar:
Megbeszéljük, hogy a mese mely szereplőiről ismerünk dalokat és azokat ritmushangszerekkel,
fakopogtatókkal, zörgetőkkel kísérve elénekeljük.
Pl. Egy boszorka van…
Zöld erdőben jártam…

75
 Értékelés
Ahogy a játékok lejártak, következik az értékelés. Előbb önértékeléssel kezdenek a csoportok,
hogy érzik, melyik próbában sikerült jól teljesíteniük és melyik próbában nem tudtak elég jól
helytállni. Az önértékelés után a csoportok is értékelik a többi csoportot és ekkor el is döntjük, hogy
melyik csapat miben volt a legügyesebb és az a „leg” kerül az oklevelükre.

Végszó:
„A mesék azért nyűgözik le a gyerekeket, mert a világot olyannak láttatják, amilyen az
valójában: a határtalan lehetőségek birodalmának. „ (Boldizsár Ildikó)
Tanítóként hiszem és tapasztalom, hogy a mese csodákra képes, megtanít hinni önmagunkban
azáltal, hogy azonosulhatunk hőseivel, akik tesznek azért, hogy boldogulhassanak.
Éltessük, tápláljuk gyerekeinkben a mese szeretetét, hogy aktív, cselekvő, kiegyensúlyozott
felnőttekké válhassanak!

Könyvészet:
Boldizsár Ildikó (2010): Meseterápia, Magvető Kiadó, Budapest
Benedek Elek (1998): Magyar mese-és mondavilág, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
kiadása, Budapest
Zsigmond István, Porsche Éva (2009): Olvasási stratégiák, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda
Barabási Tünde (2008): Kommunikáció és tanulásszervezés az iskolában, Kolozsvári Egyetemi
Kiadó
Barabási Tünde (2008): Tanítástanulási és tanulástanítási alapismeretek, Kolozsvári Egyetemi
Kiadó

76
ELEK APÓ NYOMDOKAIN – PROJEKT

Lőrincz Tünde, Sebestyén Jolán

Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely

Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe… Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük
újra és adjuk tovább az eleinktől kapott mesebeli kincseket!
Ha mesét hallgatunk vagy akár olvasunk, ki is juthatna először eszünkbe, ha nem más, mint
Benedek Elek, a nagy mesemondó, meseíró és gyűjtő.
Benedek Elek pályája kezdetétől nagyon tudatosan fordult a gyermekek felé. Jól tudta, hogy a jövő
nemzedék nevelésében a felnőtt generációknak megalapozó szerepe van. Művelte, ápolta, gondozta a
gyermek- és ifjúsági irodalmat, mert tudta, hogy az ízlést és az olvasást egészen kis korban kell és lehet
megalapozni. A gyermekolvasókat minőségi élményekhez igyekezett juttatni. Olyan értékes irodalmat
kívánt kezükbe adni, amely emberbaráti, nemzeti és egész életre szóló segítséget jelenthetett. Fontosnak
tartotta a nemzeti, a történelmi és erkölcsi értékeket, valamint az irodalmi hagyományokhoz való igazodást.
Arra figyelmeztetett, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalom művelése nem könnyű feladat. Az írói tehetség
csak az egyik feltétel. Az erkölcsi és esztétikai értékek akkor találhatnak visszhangra, ha az irodalmi
alkotások világképe a gyermekvilág elvárásaihoz idomul: „Ide nem elég erős írói tehetség… a
gyermekvilágnak erős szeretete szükséges”.
Benedek Elek több mint egy évszázados felismerése ma sem veszít jelentőségéből és igazán csak
most van aktualitása, hiszen a televízió, a számítógép háttérbe szorítják az olvasást, mindannak ellenére,
hogy a könyvpiac el van árasztva színesebbnél színesebb, értékes és kevésbé értékes vagy értéktelen
könyvekkel.
Nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy felébresszük a gyerekekben az olvasási vágyat,
olyan olvasnivalót ajánlva, melyek örök értékeket képviselnek. A gyermeki, bontakozó személyiség számára
elengedhetetlenül fontos a mese hallgatása és olvasása.
Vekerdy Tamás szerint: „A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem
hallgatott elég mesét. A sok mesét hallgató gyermek későbbiekben is jó – értő és élvező – olvasóvá lesz. Az
olvasóvá váláshoz azonban szükség van arra is, hogy a gyermek kiskorában könyvet olvasó embereket –
szülőket, pedagógusokat – lásson maga körül!”
Benedek Elek meséi, valós történetei, mondái, regéi a legalkalmasabbak arra, hogy fejlesszék
anyanyelvi kultúrájukat, esztétikai érzéküket, kreativitásukat, ugyanakkor önismeretre, emberségre,
jóságra, hazaszeretetre neveljék őket.
Ezen gondolatoktól vezérelve valósítottuk meg az „Elek apó nyomdokain” című projektünket, mely
az író életének, munkásságának megismerésén keresztül sok gyönyörű népmese elolvasását, interaktív
feldolgozását és dramatizálását jelentette. A projekt megvalósítása során igyekeztünk olyan módozatokat

77
választani, amelyek a tanulók aktivitására épültek. Érdekes rejtvényekkel, csapatmunkával, művészi
tevékenységekkel próbáltuk érdeklődésüket fenntartani. Könnyedén, játékosan nagyon sok információt
gyűjtöttek, sok új ismeretet sajátítottak el tanulóink a témával kapcsolatosan. Az osztályunkban felállított
mesefa „roskadozott a ráaggatott kincsektől”, az elolvasott mesecímektől. A több héten át tartó projekt
lezárásaként ellátogattunk a kisbaconi emlékházba.
Az alábbiakban kis ízelítőt ajánlunk az érdekes feladatokból.

Eszperente: Ki az a magyar író, akinek a nevében csupán “e” magánhangzó fordul elő?
Ez az író neve: ...................................................

Betűrejtvény: Kinek a nevét rejti a betűrejtvény?

B ED ED L L L L
A név: ...............................................................
E ED ED

Intarziás mondatok: Szüleinek keresztnevét az intarziás mondatok rejtik.

A szerzetes karján ostorcsapások nyomait pillantottuk meg.
Csakhamar cella sötétlett előttünk.
Apja neve: .............................................. Anyja neve: ...................................................

Betűpótlás: “l” vagy “ll”? A “l” betűs szavak kezdőbetűit összeolvasva a zsellérlány nevét kapod.
remé..., ro...er, indu...ó, ger...e, i...an, ina..., rab...ó, gőzö...ög, ó...om, ga...ér, ó...á...kodik, óriáscsi...ag,
nape...em, nebu...ó, a...ázat, ih...et, a...ábbszá..., a...att, nove...a, istá...ó, serdü...ő, irga...mas, súro..., suga...
A zsellérlány neve: .................................................................

Így vagy úgy? A következőkben olyan szavak meghatározásait láthatod, amelyek elülről és hátulról
olvasva is értelemmel bírnak. A kapott szópárok első és utolsó betűiből fentről lefelé haladva kétszer is
összeolvashatod Benedek Elek “nagyokat füllentő“ mesemondójának a nevét.
Így népnév, úgy vízinövény.
Így városnév, úgy mesés történet.
Így becézett női név, úgy lendület, sebesség.
Így háziállat, úgy igekötő.
Így földparcella, úgy égtáj.
Így nagy erejű, úgy hízásra fogott háziállat.
Így vörös, úgy szúrófegyver.
Így kiálló szemfog, úgy heg, himlőhely.
Így valakinek, vagy valaminek azonosítására szolgáló kifejezés, úgy öreg.

78
 Így rombol, pusztít, úgy háziszárnyas.
Így csúnya, úgy kotor.
Így fiúnév, úgy a hosszú idő múlva népies formája.
Így rengeteg, úgy hím állat.

Benedek Elek mesemondója: ....................................................................

Szóvarázslat: Az alábbi szót egy mássalhangzó segítségével Benedek Elek feleségének keresztnevévé
varázsolhatod.
ÁRIA Benedek Elek feleségének keresztneve: ...........................................

“s” vagy “ss” ? A rövid “s” betűt tartalmazó szavak kezdőbetűiből Benedek Elek szülőfalujának a nevét
olvashatod össze.
fri...en, kormo...abb, fri...ebb, i...meretlen, sebe...ült, béke...ég, barát...ág, béke...éges, alapo...abb,
ki...é, cukro...abb, lako...ág, orda...abb, fri...e...ég, napo...abb
Benedek Elek szülőfalujának a neve: .............................................................

Választ rejtő kérdőmondatok: Az alábbi kérdőmondatok mindegyike tartalmazza a választ is. Ha a

válaszok kezdőbetűit fentről lefelé haladva összeolvadod, Benedek Elek által szerkesztett gyermeklap nevét
olvashatod össze.
Mi nem bántja Micinket? .......................................................................
Mi a firka nyugágya? ..............................................................................
Mi fekszik a barlangban megdermedve? ...............................................
Mi szállt Pali fejébe a táborban? ............................................................
Mi üldözte ki az erdőből a boszorkányt? ...............................................
Mi fanyalodott a boróka bogyóra? ........................................................
Mi nő a takács kertjében? ......................................................................
A gyermeklap neve: ......................................

Képrejtvény: A színes mesekönyvek összefoglaló címét a következő képrejtvényből olvashatod ki.

i=o g=d
A színes mesekönyvek összefoglaló címe:
..........................................................................

Felhasznált irodalom:

79
  Szabó Zsolt: Benedek Elek a gyermek- és ifjúsági irodalomért. A mese szerepe a nevelésben és a
kommunikációs készség fejlesztésében = Könyv és nevelés. 2003. 2. sz. 93-98.p
 Benedek Elek: Édes anyaföldem. Egy nép s egy ember története. I-II. Magyar Könyvklub, Budapest,
1993.
 Mészely József: „Nem untam meg pásztorod lenni”, Proserved Cathedra KFT, Sepsiszentgyörgy,
1999

IV.OSZTÁLYOS ÓRATERV A SZEGÉNYEMBER A VÁSÁRON CÍMŰ

NÉPMESÉRŐL INNOVATÍV MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL

Tanító neve: Márton Annamária

Iskola: Petőfi Sándor Technológiai Líceum, Csíkdánfalva
Az óra típusa: ismeretközlő
1. Részletes követelmények
1.1. A szóbeli közlés lényeges információinak felismerése, a köznyelvi kiejtési normához való
igazodás
1.3. A szavak jelentésének értelmezése szövegkontextustól függően
1.4. A konkrét kommunikáçiós helyzetek érdeklődéssel való követése
2.1. A gondolatok megfelelő nyelvi formában való kifejezése
2.3. Mondatok alkotása, szöveggé formálása
2.4. Aktív részvétel a konkrét kommunikációs helyzetben

80
 3.1. Szöveg folyamatos, kifejező olvasása
3.2. A szöveg tartalmi összetevőinek felismerése
3.3. A szövegfeldolgozás műveletrendjének alkalmazása tanítói segédlettel
4.2. Rövid terjedelmű írott szöveg alkotása
2. Műveletesített (operacionális) célok
O1 Benedek Elek meséinek ismerete az összetartozó mesecímek alapján
O2 Benedek Elek munkásságának megismerése a PowerPoint-os bemutató alapján
O3 A bemutatón tanultak felmérése a kvíz kérdések segítségével
O4 A mese tartalmának előrevetítése a cím jelentésén keresztül
O5 Más, hasonló cím megfogalmazása a hallott meséhez
O6 A manapság használt kifejezések régebbi változatának megkeresése a szövegben
O7 A kifejezések lejegyzése a füzetbe
O8 Az olvasmány helyes, értő, (kifejező) olvasása
O9 A cselekményes művek szerkezeti egységeinek felismerése
O10 A mese műfaji jellemzőinek alapszintű feltárása
O11 A szövegértést felmérő feladatlap kitöltése csoportokban
O12 Vitasarkak kialakítása a szereplők magatartásával kapcsolatban
O13 A mese eljátszása négy csoportban bábozással
O14 A négy szereplő jellemzőinek leírása négy csoportban
O15 Mesetérkép és mesekép készítése
Módszerek, eljárások: irányított beszélgetés, szemléltetés, magyarázat, bemutatás, jóslás,
hangos olvasási gyakorlatok, vitasarkak, dramatizálás, mesetérkép, értékelés
Tevékenységi formák: frontális, egyéni, csoportos
Eszközök: tankönyv, színes szótagkártyák, kártyák kérdésekkel, mesekép, feladatlap, munkalap
mesetérképpel, PowerPoint-os bemutató

Az óra Részl Tanulási Didaktikai, módszertani feldolgozás

felépítése . tevékeny-
köv./ ség/tarta-
Op. lom
célok
I. 1.1 Figyelem, Hangulatkeltés Benedek Elek mesék felidézésével.
Szervezett O1 érdeklődés A kihúzott hasonló színű szótagkártyáddal három vagy
órakezdés felkeltése négy társad segítségével mesék címét rakhatod ki. Akikkel
sikerül kiraknod, azokkal egy csoportot alakítasz.

81
 Ka-cor ki-rály, Az o-kos le-ány, Csiz-más kan-dúr,
Ham-mas Gyur-ka
II. Az új 2.4. Bemutatás, Kinek a meséit raktuk ki?
anyag O2 megfigyelés Rövid PowerPoint-os bemutató Benedek Elek
előkészítése O3 munkásságáról
Figyelmesen nézzétek meg Benedek Elekről a bemutatót,
hogy a végén válaszolhassatok a mesekalapban rejtőző
kérdésekre, pl. Ki volt Benedek Elek?
Minden csoportból egy tanuló húz egy kérdést, és ha jól
válaszol rá, a csoportja kap egy képet a meséjéről.
III. 1.1. Az óra A Szegény ember a vásáron című népmese megismerése
Célkitűzés céljának és eljátszása fakanálbábokkal
megnevezé-
se
IV. Az 2.4. Jóslás A cím előrevetítő szerepe
új anyag O4 módszer Vajon miről fog szólni a mese, mit sugall nektek a címe?
feldolgozása Elmondják a véleményüket.
1.3. A szöveg Bemutató olvasás
globális Megfigyelési szempont: Talál-e a mese címe a hallott
megértése meséhez? Miért?
3.1. Olvasási Stafétaolvasás
O5 készség Az olvasottak alapján próbálj más, találó címet adni a
fejlesztése mesének.
2.3. Az Válogató olvasás szókártyák segítségével: élt egyszer,
O6 ismeretlen üzletet kötöttek, nagyon szegény volt, kiegészítem az árát
szavak Keresd meg a mesében, hogy használták régen ezeket a
értelmezése kifejezéseket.
4.1. Mondatal- A kifejezések mindkét formáját lejegyzik a füzetbe, és
O7 kotások szóban mondatot alkotnak az új szavakkal.

82
 3.1 A mese Részolvasás: Olvasd fel a bevezetést, a befejezést, a
O8 információs tárgyalást.
O9 tartalmának Hova megy a szegény ember?
O10 elsajátítása Kikkel találkozik az úton?
Jól járt-e a cserével? Milyen ember az, aki sorozatosan
rosszul dönt? Vajon miért döntött így?
Tréfás-e a mese befejezése? Miért? Ezért milyen
mesének nevezzük?
3.2. Szövegértő A mese önálló néma olvasása után szövegértést felmérő
O11 olvasás feladatlap kitöltése csoportokban:
ellenőrzése 1. Húzd alá a helyes választ az alábbi mondatból:
A Szegény ember a vásáron: tündérmese/
állatmese/tréfás mese.
2. Jelöld meg a mese szereplőit: a szegény ember, a
felesége, a szomszédasszony, a macska, a hagymás bácsi, a
szamaras bácsi, a kecskés bácsi, a borjú.
3. Hova megy a szegény ember?
a piacra/a vásárba/az erdőbe
4. Húzd alá a tréfás mondatot:
Volt egyszer hajdanában egy szegény ember.
Olyan szegények vagytok, hogy nincs egy rohadt
hagymátok se!
Cseréljünk, s még adok pótlást is rá!
1.4. Vitasarkak Ki járt jól a mesében, a szegény ember vagy akikkel
O12 csereberélt? Bal sarokba állnak, akik a szegény embert
választják, jobb sarokba pedig akik az eladókat, középre,
akik nem tudnak dönteni. A sarkokban állók megindokolják
a választásukat, a bizonytalanokat is meggyőzve.
V. 2.1. Bábozás Olvassátok el szerepekre osztva a mesét. Figyeljétek
Rögzítés O13 meg, melyik szereplő, mit mond.
Mindegyik csoport eljátssza a mesét a fakanálbábok
segítségével.
Az előadások véleményezése
4.2. Személy- Négy szereplő jellemzőit leírják négy csoportban, majd
O14 leírás felolvassák.

83
 VI. A O15 Rendszeres Egy mesekép lerajzolása és a Mesetérkép kitöltése
házi feladat -ségre A mese címe:
kijelölése nevelés A főszereplő:
A főszereplő külső és belső tulajdonságai:
A többi szereplő:
Mikor és hol játszódik a mese?
Mi az a legfőbb problémája a főszereplőnek?
Hogyan próbálja a főszereplő megoldani a problémát?
VII. Önbizalom, A tanulók munkájának frontális és egyéni értékelése
Értékelés és pozitív Mind az osztály, mind az egyes tanulók tanórai munkáját
szervezett motiváció minősítem – szervezett módon befejezem az órát.
befejezés fejlesztése

Bibliográfia:
Winkler, M. (2001). Kinek kaloda, kinek fészek. Budapest: SHL Hungary kft.
Zsigmond, I. (2008). Az értő olvasás fejlesztése. Útmutató kézikönyv pedagógusok és
pedagógusjelöltek számára. Kolozsvár: Ábel kiadó.
Zsigmond, I. Kádár, A. Porsche, É. (2009). Az értő olvasás és szövegírás fejlesztése.
Módszertani útmutató. Marosvásárhely.
Zsigmond, I. Porsche, É. (2009). Olvasási stratégiák. Csíkszereda: Pro- Print kiadó.

AZ ELÁSOTT PÉNZ

Nagy Lenke Dr. Boros Fortunát Elméleti Líceum, Zetelaka

Ráhangolódás a tanórára
Keresztrejtvényt fogunk oldani, alkalmazva a kooperatίv csoportmunkát. A tanulókat négy
csoportra osztom, minden csoport öt tanulóból fog állni. Csoportalakítás: a meséről négy kép 5 – 5
részre van darabolva puzzle formában. Minden darab hátán egy tanuló neve található. Ki kell
rakniuk a puzzleket, így kiderül, hogy ki melyik csoport tagja. A rejtvény a mese cίmét és szerzőjét
rejti.
A rejtvényfejtés menete:
I. csoport szava: „BENEDEK”
84
 Mindenki kap egy cetlit amelyen a rejtvénynek egy sora található ( a maradék cetlit az kapja,
aki kettőt szeretne ). A feladat felolvasni a cetlin szereplő rejtvényt és megfejteni. Ha nem megy,
kérheti a csoporttársak segίtségét. Ha a csoport kész, kézfelnyújtással jelzi.
II. csoport szava: „ ELEK”
A feladat menete ugyanaz, annyi változással, hogy itt az 5. tanulóra hárul az a feladat, hogy
megkeresse azt a csoportot, amelyiknél a Benedek szó található. Majd ő is olvassa egybe az osztály
előtt.
III. Csoport szava: „AZ PÉNZ”
A feladat menete ugyanaz, mint az első csoportnál. Annyi változással, hogy ebből a csoportból
indul el egy jelentkező, és keresi meg a cίm második felét és olvassa össze.
IV. csoport szava: „ELÁSOTT”
A feladat menete ugyanaz, mint az első csoport esetében.
Rejtvények
I. csoport II.csoport
1. R A B 1. F E C S K E
2. F É S Z E K 2. O R O S Z L Á N
3. M O N D A 3. E R D Ő
4. T E G E Z 4. D A J K A
5. V A D
6. P E S T I S
7. T Ö R Ö K
1.Fogoly más szóval 1. Fészkét az eresz alá rakja
2. A madarak ebbe rakják tojásaikat 2. Az állatok királya
3. Olyan népi elbeszélés, mely hίres emberek 3. Sok-sok fa alkotja
tetteit, történetét idézi 4. A király gyermekeit nevelő
asszony
4. Nyίlveszzőknek való hordozható tok
5. A szelίd ellentéte
6. Régen pusztίtó járványos betegség
7. Törökország népe
III. csoport IV. csoport
1. R A B 1. E R D Ő
2. T E G E Z 2. O R O S Z L Á N
3. P O L I P 3. K I R Á L Y
4. É D E S 4. P E S T I S

85
 5. N E M 5. M O N D A
6. Z A M A T O S 6. T Ö R Ö K
7. É T E L
1. Fogoly más szóval 1. Sok-sok fa alkotja
2. Nyίlvesszőknek való hordozható tok 2. Az állatok királya
3. Nyolc lábú vίzben élő állat 3. Uralkodó más szóval
4. A keserű ellentéte 4. Régen pusztίtó járványos betegség
5 Az „igen” szó ellentéte 5. Olyan népi elbeszélés, mely hίres
6. Az ίzletesnek egy szinonίmája emberek tetteit, történetét idézi
6. Törökország népe
7. Eledel más szóval

A két tanuló felolvassa a rejtvény megfejtéseit: „Benedek Elek: Az elásott pénz”

A rejtvény sikeres megfejtése után mesélek Benedek Elekről.
A téma bejelentése és a tevékenység irányítása
A mai órán egy Benedek Elek mesét fogunk tanulni, címe: Az elásott pénz.
Négyes csoportokat alkotnak a továbbiakban ( ugyanúgy, mint az óra elején). A téma
bejelentése után ismét a tanulóké lesz a főszerep, az anyag feldolgozása és elsajátίtása az ő
feladatuk. Megvalósίtásához újabb kooperatίv módszert alkalmazok, a Partnerek nevűt. A csoportok
párokba szerveződnek. Minden pár kap egy lapot, amelyen különböző kérdések vannak. Elolvassák
a rájuk eső részt, a kérdésekre válaszolva elkészίtik a vázlatot, és felkészülnek, hogy továbbadják
frissen szerzett tudásukat a csoport másik két tagjának, akik saját részük bemutatásával és
megtanίtásával várják őket. A mese két részre van felosztva és egyesίtve tudásukat a teljes mese
története kerül birtokukba.
I. rész.
Benedek Elek: Az elásott pénz

Vásárba indult három kereskedő. Amint mentek, mendegéltek, rájuk esteledett. Olyan sűrű,
vastag sötétség ereszkedett le, hogy fejszét lehetett volna rá akasztani. Egyszerre csak azon vette
észre magát az egyik kereskedő, hogy egymaga tapogatózik a vaksötétben. Sok pénz volt nála, s
mind azon tűnődött, hova rejthetné el, nehogy kirabolják.
Végre megvirradt, s egy rétre ért, ott jól körülnézett, nagy hirtelen gödröt ásott, s a pénzt
abba rejtette. A régi gazdája egy nagy szénaboglya mögül leste, s amint jó messzire távolodott a
betemetett gödörtől, azonnal odament, s a pénzt kiásta.
Mikor a kereskedő visszatért, hűlt helyét találta a pénznek.

86
 Kérdések
1. Hány kereskedő indult a vásárba?
2. Mit vett észre az egyik kereskedő?
3. A magára maradt kereskedőnek, mi körül forogtak gondolatai?
4. Mit tett a kereskedő a sok pénzzel?
5. Ki leste meg és honnan a kereskedőt?
6. Mit tett a rét gazdája miután a kereskedő elment?
7. Mi vett észre a kereskedő mikor visszatért?
II. rész

Most már mit csináljon? Végül abban állapodott meg, hogy elmegy a királyhoz, aki bölcs is,
igazságos is volt, s elpanaszolja neki az ő búját-baját.
A király ezt mondta:
- Először is tudakold meg, fiam, hogy kié a rét, aztán menj hozzá, s mondjad neki: „Kedves
atyámfia, én igen sok pénzzel indultam útnak, s a rablóktól való félelmemben egy részét elástam, de
a nagyobbik része nálam van. Most azon tűnődöm, hogy ezt hova el: a többi mellé-e vagy más
helyre, vagy tán egy megbίzható embernek adjam át?” Te csak tedd azt, amit a rét gazdája tanácsol.
A kereskedő ίgy is tett, ahogy a király mondta neki.
- Igen egyszerű – felelte a gazda. – Minek rejtenéd két helyre a pénzedet? Legjobb, ha mind egy
helyre rakod.
Persze a gazda úgy okoskodott, hogy majd ezt a pénzt is kiássa. Mίg a kereskedő pihent, a
gazda a lopott pénzt visszatette a helyére. Aztán várt. Mikor a kereskedőeltávozott, egyenesen a
gödörhöz ment, hogy a rengeteg pénzt elvegye.
Hej, uram, teremtőm, biz leesett az álla gazduramnak, amikor egy nagy üres gödörnél egyebet
nem látott!
Hát ez ίgy éppen jó volt, ahogy volt.
Itt a vége, fuss el véle!
Kérdések
1. Hogyan döntött a kereskedő, mit fog tenni?
2. Miért megy a kereskedő a királyhoz?
3. Mit tanácsol a király a kereskedőnek?
4. Megfogadta-e a kereskedő a király tanácsát?
5. Hogyan okoskodott a rét gazdája?
6. Mit tett a rét gazdája, mίg a kereskedő pihent?
7. Miért esett le az álla a „gazduramnak”?
Az ismeretek ellenőrzése:
87
 A négyes csoportok maradnak. Minden csoportba kiosztok A, B, C, D betűjeleket.
Ismét kooperatίv csoportmunkát alkalmazok. Minden csoportból minden tanuló felίr ugyanarra
a lapra egy kérdést a tanult anyagból. A hátuljára viszont a választ is. Tehát a lap tartalmazni fog 4
kérdést.
A feladat menete a következő: Az I. csoport felteszi a kérdéseit a II. csoportnak. A
kérdésfeltevés menete: aki ίrta a kérdést az olvassa fel, mondd egy betűt (A, B, C vagy D-t) és
akinél az a betű található a II. csoportból, az válaszol a feltett kérdésre. Minden betűt csak egyszer
lehet mondani, hogy mindenkinek jusson egy kérdés. Ha nem tud válaszolni a megkérdezett tanuló,
kérhet segίtséget a csoporttársaitól.
A folyamat így megy tovább: II. a III.nak teszi fel kérdéseit. A III. a IV.nek és így tovább, az
utolsó csoport az I.nek.
A házi feladat kijelölése
A következő órára házi feladatként mindenki leίrja, hogy ő milyen tanácsot adott volna a király
helyében.

BENEDEK ELEK MESÉI KICSIKTŐL NAGYOKNAK

(mese - délután szülőknek)

Nyárádi Izabella, Tamási Áron Elméleti Líceum, Székelyudvarhely

„ Kincses ládikóval születünk tele mesékkel, mítoszokkal, ősképekkel, és ha szerencsések

vagyunk, a környezetünk felpattintja a ládikónk fedelét”
(Dr. Boldizsár Ildikó meseterapeuta)

Szerencsések vagyunk mi magyar pedagógusok, hogy mesegyűjtőink, mint Benedek

Elek, Kriza János, Ipolyi Arnold stb. felnyították e kincses ládikónk fedelét, melyből sok, sok
csodálatos mesét válogathatunk magunknak. Fontosnak tartom az elemi osztályokban mind a
szülők, mind a gyerekek becsalogatását a mesék világába. Ezen célból tervezek mese-délutánokat
III. és IV. osztályokban, melyen részt vesznek tanítványaim és a szülők. Benedek Elek meséi is
terítékre kerülnek. E tevékenység keretén belül egy PowerPoint bemutatót tartok „Ha hiszitek, ha
nem…” címmel, mely segítségével interaktív beszélgetést alakítunk ki a mese keletkezéséről és
evolúciójáról, mesegyűjtőkről, Benedek Elek munkásságáról, és az általa gyűjtött mesék

88
gyerekekhez és felnőttekhez szóló üzenetéről. Célom, ráébreszteni mind a gyereket, mind a
felnőttet, hogy nagy szükségünk van a mindennapi életünkben a mesékre.
A mai emberek általában naiv, gyerekeknek szóló történetecskéknek gondolják a meséket.
Pedig már a múlt században, Benedek Elek mesegyűjtőnk is figyelmeztet rá, itt nem egyszerű
történetecskékről van szó. Sokkal komolyabb üzeneteket rejtenek nekünk felnőtteknek is a mesék,
mint gondolnánk.
Régen Elek Apó, nagy mesemondónk gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt mesélt, és éppen
az volt a mesélés célja, azért mondták a mesemondók az ősi történeteket, hogy a serdülő ifjakat,
felnőtt nőket és férfiakat eligazítsák az élet nehézségeiben. Jellegzetes különbség van a férfi és a női
mesehősök között, mint ahogyan a természetben is mások a férfi- és a női szerepek. A nőknek nem
bátorságukat, hősiességüket, erejüket kell bizonyítaniuk, hanem az eltűnt vagy rejtett értékeket kell
megóvniuk. Vissza kell hozniuk a világba azt, hogy megteremtsék és fenntartsák a harmóniát,
ugyanakkor vigyázzanak a létezés csíráira. A mese a férfiaknak azt üzeni, hogy őrizzék, tisztítsák
meg a Földet a szörnyetegektől, és védjék meg családjukat! A nőknek meg azt üzeni, hogy a
magocskából a megtisztított földön életet, harmóniát teremtsenek!
A PowerPoint megtekintése után a gyerekek Benedek Elek meséket mutatnak be
csapatmunkában: Az égig érő fa, Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, A napnyugati király
leánya. A mesék bemutatása játékszabályokkal, lépésről lépésre történik:
 Csapattagok kiválasztása: az osztályt három csapatra osztom. Minden gyerek kap egy állatképet,
amit csak jelre szabad megnézni. Jelre mindenki megnézheti, és olyan hangot hallat, amilyen állat
képét tartja a kezében: a röfögők egy csapatot, a brekegők még egy csapatot, az iázók egy harmadik
csapatot fognak alkotni.
 Időrendi besorolás: a csapatoknak külön-külön egy próbát kell kiállniuk. Mivel mindhárom
mesében szerepel a királykisasszony, választanak a csapatok egy királylányt és egy királyfit. A
királyfik kimennek a teremből, a királylányokat a csapat többi tagja által körbefonja az inda.
Amilyen időrendi sorrendben sikerül a királyfiaknak kiszabadítaniuk a királylányokat, aszerint
következnek a meséik bemutatásával.
 Sorsolással mese kiválasztása: egy kalapból kell húzniuk egy-egy cetlit. A cetliken van szerre
egy veres vitéz, egy gebe, meg egy disznó. A csapattagoknak rá kell jönniük arra, hogy akik a veres
vitézt kapták, A napnyugati király leánya, akik a gebét húzták, Az égig érő fa, akik pedig a disznó
cetlit tartották kezükben, azok a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack mesét mutatják be.
 Felkészülés: a csapatok egy jól meghatározott idő alatt felkészülnek a mese bemutatására,
felhasználva a teremben lévő kendőket, papírmasé maszkokat, meg minden egyéb eszközt
használhatnak, ami mozdítható a teremben.

89
 A csapatok sorrend szerint kapnak egy arany-, egy ezüst- és egy rézkincstárnokot (őket egy-egy
szülő fogja megszemélyesíteni). Ezek a kincstárnokok számlálják a pénzeket (egy arany, egy ezüst
és egy rézpapírt tépegetnek apró darabokra, és dobálják a zsákjukba. Mindez a terem szélén történik
a dramatizálás alatt).
 Mesék dramatizálása a csapatok által
 A szülők próbatétele: ahogyan a gyerekek csoportosultak, úgy oszlanak meg a szülők is
csapatokra: Aranyerdő lakói, Ezüsterdő lakói és Rézerdő lakói csapatnevekkel. A feladat az, hogy
minden felnőtt csapatnak szóban elő kell adnia (ebben inaskodhatnak, segíthetnek a gyerekek
szüleiknek a felkészülésben) a gyerekcsapatok által előadott meséket. De nem akárhogyan!
 Dramatizálás szülők által, összevonva a három mesét: Aranyerdő lakói kezdenek mesélni (A
napnyugati király leánya), igen ám, de amikor meséjük egyharmadához érnek megjelenik az
erdőben a Hétfejű Sárkány és az erdő lakói ijedtükben kővé dermednek. Nincs más mit tenni, az
Ezüsterdő lakói folytatják a mesélést tovább a saját meséjükkel (Az égig érő fa), teljes mértékben
kapcsolva az előző történethez. A mesélés egyharmadánál megint megjelenik a Sárkány. Ők is
megdermednek, majd a Rézerdő lakói fejezik be a történetet (Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő
barack), vigyázva a teljes kapcsolódásra.
 Újra megjelenik Hétfejű Sárkányunk, de ekkor már teljes sötétség borul egész
Mesebirodalomra. A Mesebirodalom lakói csak úgy juthatnak ki a Sötétség birodalmából, ha
Segítőt keresnek.
 Mesei Segítő hívása: meg kell szerezniük az alvó kincstárnokoktól az arany-, ezüst- és
rézpénzeket, majd azokból a földön ki kell rakniuk közösen egy Mesei Segítőt (táltos, disznó, égig
érő fa stb.). Mindezt némán, nem szabad beszélgetniük egymással, nehogy a Hétfejű megneszelje
tervüket. A mesei Segítőre, az Égig érő fára felmászván, kijutnak a Sötétség birodalmából.
 Mesebeli hősök jellemzése (játék): a Mesebirodalom lakói elvesznek egy-egy falevelet az Égig
érő fáról, és ráírják egy bármely Benedek Elek meséből általuk ismert mesehős nevét, akinek a
személyébe szeretnének bújni. Visszahelyezik lefele fordítva a faleveleket. Körbeülnek, a kör
közepére két széket háttal egymásnak állítanak, az egyikre ül egy várkapu-őr, a másikra az
érdeklődő, aki egy mesehőst keres. Közöttük a képzeletbeli hatalmas várkapu. Az érdeklődő
„leszakít egy falevelet”, megnézi a nevet és a cetlin lévő mesehősről kezd érdeklődni. A várkapu-őr
kérdések feltevésével segít az érdeklődőnek jellemezni, körülírni a keresett mesehőst. A jellemzés
alatt, aki magára ismer a mesehős személyében, helyet cserél az érdeklődővel, miután a találkozás
örömére megölelgetik egymást, és folytatódik tovább a játék.
 Mesehősök, mesejelenetek illusztrálása: csapatokban dolgoznak. Egy hosszú, szőnyegszerű
papírra az első csapat lerajzol egy mesejelenetet, és betűri a papírt. Jön a következő, az is ugyanezt

90
ismétli, majd sorra a csapatok, míg mindenik sorra jut. Kiterítik a telerajzolt „meseszőnyeget”, és
körbeállva, mackódobálással egy új mesét szőnek a képsorból.
 Munkák kiállítása, értékelése
Egy ilyen mesedélután alatt gyerek és felnőtt közös játékában öröm látni azt, hogyan válik
a felnőtt játszadozó gyermekké, a gyerek pedig mesehőssé. Mesehőssé válni, ami annyit jelent,
hogy bevinni a tudatalattiba a mesehősök üzenetét. Azonosulni a mesehőssel, aki az egyensúlyt
helyreállítja bennünk. Mert észrevétlenül és mégis erővel viszik a hallgatót a jóhoz. Mesehőseink
cselekszenek, tetteiknek ereje van. Helyettünk azonban soha nem cselekszenek, utat mutatnak a
helyes döntéshozatalra és lépésekre, üzenik, hogy valósítsuk meg önmagunkat, és cselekedjünk.
Meséink hősei tudják, miért indulnak útnak, tudják, mi a feladatuk, megválaszolják a kérdéseket,
kiállják az összes próbát, és azt teszik, amit nekünk embereknek kellene tennünk, azaz példát,
megoldási módot mutatnak.
A mese óriási mozgásokat és változásokat tud előidézni a pszichében. Bizonyos
megkövesedett formák, elzáródott érzelmi csatornák élővé, élettelivé válnak azáltal, hogy a
mesehősök utánzásra késztetik a hallgatót. (A. Propp)
A kisiskolás gyerek nagyon szeret játszani és mesét hallgatni. A játék és a mese, mint
gyógyító erők, mint immunrendszer erősítők, mint határfeszegetők, mint bekopogtatók, mint
ajtónyitogatók, mint kapcsolat és énképerősítők, mint optimizmust, pozitív látásmódot,
személyiséget alakító elemek, elengedhetetlenek a kisiskolás érzelmi intelligenciájának
fejlesztésében.
Olyan mesterséges világot építünk magunk körül, ami a felszínét tekintve gyönyörű, csillog-
villog, viszont fakó az értékrendje, belső tartása. A szellemi zűrzavar stílus-kavalkádjában
felnövekvő nemzedék percenkénti váltásban válik követőjévé különböző típusú
műveltségmorzsáknak. Így az éppen aktuális divatdiktátumnak megfelelően nő ki eredendő
világából". Nekünk, pedagógusoknak és szülőknek pedig nem hadakozni kell ez ellen, hanem az a
dolgunk, hogy az értéket felmutassuk, és a természetes világrendbe utat mutassunk Benedek Elek
meséi által, népmeséink és műmeséink által.
A mesei motívumok ősvallási elemek törmelékét rejtik magukban, és egységes, egylényegű
világképről tudósít, csak mi kiestünk ebből a természetes rendből. Ez az oka annak, hogy tudunk
ugyan a szimbólumokról, melyek csak "lógnak a levegőben, de nem tudjuk mindezeket hétköznapi
életünkhöz kapcsolni." (Életfa Kulturális Alapítvány országos népmese találkozóján, Boldizsár
Ildikó és Solymossy Sándor professzor gondolataiból)
Bátran olvassunk felnőtt fejjel is meséket, mert ezek a csodás történetek a földi élet jobbá
tételéhez adnak gyakorlati segítséget, hiszen világuk, a fantasztikum, csak egy eszköz megmutatni
valami időtállót az élet realitásából. S ez a realitás nem csupán az archaikus korok mítoszaiban élő

91
ember számára lehet eleven valóság, hanem a ma embere is erőt meríthet belőle a sokszor élettelen
és fantáziátlan hétköznapokban. (Bruno Bettelheim)
Saját gyerekeinkkel, tanítványainkkal együtt mesélve bizonyos fokig az ő mesék által
kiváltott reakciójukból újraélhetjük, mélyebben megérthetjük saját gyerekkorunkat és érett
felnőttként, felnőttkori tapasztalatainkkal összevetve, befogadhatjuk a mesék felnőtteknek szóló
üzeneteit.
„ Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai
oktatás segítőtársa lett, hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar
népé az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok.
Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat.” (Benedek Elek)

Hallgassuk tehát ezeket a csodálatos történeteket, buzdítsuk tanítványainkat meseolvasásra,

hogy otthonaikban kedves vendég legyen a mese, és hinni tudjanak a mesehősök életigazságában.

Könyvajánló:

 Boldizsár Ildikó: Meseterápia

 Benedek Elek: Nagy mesekönyv 1-5. kötet
 Bruno Bettelheim: A mese bűvöletében és a bontakozó gyermeki lélek
 Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások
 Berze Nagy János: Égig érő fa

92
INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT A II. OSZTÁLYBAN
NAGYAPÓ MESEFÁJA

Opra Mária-Erika, Simó Hajnalka, Mártonffi János Általános Iskola, Szentegyháza

Téma: Nagyapó mesefája

Résztvevők: a szentegyházi Mártonffi János Általános Iskola II. A és B osztályos tanulói
Létszám: 31 tanuló
Időtartam: két hét
Témaválasztás indoklása:
Az anyanyelvi nevelés elsődleges célja, hogy megszerettesse az olvasást. A kisiskolások
érdeklődési körét figyelembe véve, ezt a célt leginkább a magyar népmesék által látjuk
megvalósíthatónak. Elek apó legszebb gyűjtéseiből válogattunk a gyerekekkel közösen.
A projekt célja:
A résztvevő gyerekek minél több Benedek Elek mesét ismerjenek meg különböző interaktív
módszerek alkalmazásával, s ezáltal fejlődjön beszéd- és kifejezőképességük, kreativitásuk,
együttműködő készségük
Eszközök: Benedek Elek könyvek, meseillusztrációk, színes papír, olló, ragasztó, kartonok,
ívpapír, írószer, krepp-papír, folyóiratok, filctollak, színes ceruza, flipchat-tábla, video projektor,
CD-lejátszó, emléklap
Tantárgyi kapcsolódások: magyar nyelv és irodalom, képzőművészeti nevelés, kézimunka
Szervezés:
Az első három nap adatgyűjtés, csoportok kialakítása a Benedek Elek mesekönyvek színei
szerint (Arany, Ezüst, Kék, Piros) történik.
A következő hat nap az osztályok át naponta egy-egy mesét feldolgoznak különböző interaktív
módszerek alkalmazásával.
Az utolsó nap a két osztály közös vetélkedőn vesz részt.
1-3. nap: adatgyűjtés
A gyermekek behozzák kedvenc meséiket, közösen kiválasztjuk a feldolgozandó meséket. A
tanítók megkeresik az egyes mesék feldolgozására alkalmazható interaktív tanulási módszereket.
4-9. nap: a téma feldolgozása
I. tevékenység – A só
Ötletbörze – a táblán összesítjük a gyermekek sóval kapcsolatos ötleteit
Ismerkedés a mesével – a gyermekek önállóan megismerkednek a mese szövegével

93
 Differenciált csoportmunka
Tulajdonság
Arany csoport: alkossa meg a mese rajzos történetét gyűjtemény:
képekben (2. melléklet) Öreg király

Ezüst csoport: jellemezzék a szereplőket (öreg király, királyfi,

királylány) tulajdonságaik alapján
Kék csoport: helyezzék időrendi sorrendbe a kapott mondatcsíkokat (3. melléklet)
Piros csoport: rajzolják le, hogy milyen sótlan menüt szolgálhattak fel az öreg királynak
(4. melléklet)
Kiállítási körséta – a csoportok szóvivői sorban bemutatják csoportjuk munkáját, majd adott
jelre a csoportok körbejárják, megszemlélik, véleményezik társaik munkáit.
II. tevékenység – A kis gömböc
Jóslás kulcskifejezések alapján - párkereső játék segítségével párokat alkotunk. Minden pár
azonos feladatot kap. A meséből kivett négy kifejezés (szegény asszony, felhizlalták, regiment
katona, paprikás szalonna) segítségével rövid történetet alkotnak, majd páronként bemutatják.
Ismerkedés a mesével – CD-ről meghallgatjuk a mese szövegét
Történettérkép – a csoportok kiegészítik a mese térképet (5. melléklet)
Értékelés – közösen megbeszéljük a történettérkép feladatait, a hiányos részeket kiegészítjük
III. tevékenység – Az ember a legerősebb
Otthoni tevékenység – a gyermekek előre megkapják a mese szövegét, elolvassák, a meglévő
csoportok tagjai megbeszélik, előkészítik a dramatizáláshoz szükséges kellékeket
Ráhangolódás a mesére – a csoportok egy-egy tagja szókártyát húz, melyen a mese négy
szereplője (farkas, medve, öregember, gyermek) közül egy található. Pantomimmel bemutatják az
adott szereplőt, a csoport tagjai ki kell találják.
Ismerkedés a mesével- a gyermekek szerepekre osztva olvassák a mesét
Dramatizálás – a csoportok felkészülnek, majd előadnak egy tetszőlegesen választott részt a
meséből
Értékelés – aki szeretné, elmondhatja, hogy melyik csoport előadása tetszett a legjobban
IV. tevékenység – A bolondok
Jósló olvasás – ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás
A mesét hat részre osztjuk, a részeket csíkokra vágva kapják meg a párok. Az első rész
elolvasása után megjósolják a mese folytatását, amit táblázatba jegyeznek. A jóslásokat a párok
felolvassák, és a táblán összesítjük. Elolvassák a következő részt, megbeszéljük és közösen
lejegyezzük. Hasonló módon dolgozzuk fel a mese többi részét is.

94
 Mit gondolsz, mi fog történni? Mi történt valójában?

Értékelés - aki szeretné, elmondhatja, hogy melyik pár jóslása tetszett a legjobban
V. tevékenység – A három kívánság
Ráhangolódás a mesére – Mit kívánnál a jótündértől?
Ismerkedés a mesével – a gyermekek párokban egymásnak
Mi-
felolvassák a mesét lyen?
Csillagrobbanás – a csoportok egy-egy tagja húz
egy csillagot, majd közösen a csillagon található
kérdőszóval kezdődő kérdő mondatokat Mit? A három Hol?
fogalmaznak meg. A feltett kérdésekre a többi kívánság

csoport kell válaszoljon.

Értékelés – minden csoport annyi csillagot
kap, ahány kérdést tudott megfogalmazni, illetve ahányra Ki?
válaszolt.
VI. tevékenység - A királykisasszony cipője
Ötletbörze – a táblán összesítjük a gyermekek cipőkészítéssel kapcsolatos ötleteit
Ismerkedés a mesével – megtekintjük a Magyar népmesék sorozatban készült változatot
Mese keretben – a gyerekek önállóan kitöltik az alábbi táblázatot:
1. Mi a mese címe? Jelöld I-vel az igaz, H-val a hamis
……………………………………… állításokat!
……………………………………… A királykisasszony cipője
disznóbőrből készült.
2. Kik a mese szereplői? A legény az ágy alá bújva hallgatta ki
……………………………………… a királykisasszony titkát.
……………………………………… A herceg piszkos kalibába vitte a
1. Sorold fel a mese helyszíneit? feleségét.
……………………………………… A napszámosasszony ezüstkanalat
……………………………………… csúsztatott a királykisasszony zsebébe.
Te mit tettél volna a királykisasszony Rajzold le a valódi és a koldusruhába
helyében, hozzámentél volna-e a öltözött királykisasszonyt.
koldusruhába öltözött királyfihoz?
Válaszodat indokold!
……………………….......................
95
 Értékelés – közösen megbeszéljük a kiegészített részeket, aki pedig szeretné, felolvashatja az
indoklását.
A produktum bemutatása:
10. nap: vetélkedő
Nagyapó mesefájának árnyékában dolgozunk. Mindenki megrajzolja a kivágott tenyéralakjába a
kedvenc meséjének egy részletét, amit levélként az előre elkészített fára tűzzük.
Csoportalakítás: Egyféle madarak egyfelé repülnek! felszólításra az azonos színű madárkát
fogó gyermekek csoportokba szerveződnek, majd ismertetjük a vetélkedő forgatókönyvét.
A vetélkedő menete:
1. próba: A csapatok a feldolgozott mesékből kapnak egy-egy képet puzzle formájában. Ki kell
rakják a képet (1 pont), majd ki kell találják, hogy melyik meséből van (1pont).
(6. melléklet)
2. próba: Fel kell állítsák a mese szerinti helyes sorrendet. Minden helyes lépés egy pontot ér.
(7. melléklet)
3. próba: Ismerjék fel a kapott három meserészletet 3 pontért (8. melléklet)
4. próba: Sorshúzás alapján dramatizálnak egy-egy meserészletet, amit a többi csapat fel kell
ismerjen. Minden felismerés egy pontot ér az előadó csapat részére.
5. próba: Az előbb előadott meséket különböző technikákkal (kollázs-montázs krepp-papírral,
folyóiratbeli képekkel, saját rajzolt képekkel, vízfesték ecsettel, ujjbeggyel, ceruzarajz) illusztrálják.
Értékelés: Folyamatosan irányítjuk és értékeljük a közös munkát. Figyelembe vesszük a
tanulók teljesítményét egyénileg és csoportosan is. A tanulók értékelik a saját és a többi csoport
tevékenységét.
A projekt lezárása:
A projekt végén megbeszéljük a projekttel és a két osztály közti együttműködéssel kapcsolatos
élményeket, meghallgatjuk a véleményeket.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Felhasznált irodalom:
 dr. Szabó-Thalmeiner Noémi: Interaktív pedagógia – tanulmányi útmutató
 Birta-Székely Noémi: Tanárok pedagógiai műveltsége, Kolozsvár, Ábel Kiadó, 2008
 Török Kajtár Enikő: Nekünk bejött – aktivizáló módszerek óvodában, iskolában
 Benedek Elek mesekönyvek
 Magyar népmesék rajzfilmsorozat

96
HÁROM KÍVÁNSÁG

Péterfi Antónia – Imola, Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely

Osztály: előkészítő vagy I.

Az óra tárgya: Három kívánság
Az óra típusa: integrált
Műveletesített célok:
Az óra végére a gyerekek képesek lesznek:
- A szépirodalmi szöveg segítségével emberi tulajdonságok, jellemvonások megismerése,
megfigyelése.
- Önálló vélemény megfogalmazása a mese cselekményéről, szereplőiről.
- Aktívan részt venni a csoport tevékenységein hallgatóként és beszélőként egyaránt.
- Felidézni a tanult verset, éneket.
- Megállapítani, hogy milyen hanggal kezdődnek és végződnek az adott szavak, hány hangból
állnak.
- Válaszolni a feltett kérdésekre

Alkalmazott módszerek, munkaformák: Kooperatív technikák, beszélgetés, magyarázat, bemutatás,

értékelés, frontális-, egyéni-, csoportmunka
Eszközök: mese, szókártyák, szótagkártyák, hangkorongok, csomagolópapír, színes ceruzák, színes
kartonok, olló, ragasztó, hurkapálca

A feldolgozás menete
I. Szervezett órakezdés
A didaktikai anyag előkészítése
II. Ráhangolódás
1. Kívánságok:
a). Kívánságrajz: Egyéni munka – A gyerekek lerajzolják egy vagy két kívánságukat. Az önként
vállalkozók bemutatják rajzaikat és elmondják a lerajzolt kívánságokat társaiknak.
b). Mit kívánnál egy tündértől?: Kooperatív munkaforma – Háromlépcsős interjú – A
csoportok a szóforgó technikával megbeszélik, hogy ki mit kívánna egy tündértől. Ha a
rendelkezésre álló időbe belefér a kívánságokat csoportosítják: teljesíthető, mesebeli, a teljesítése
mástól függ (pl. kistestvér).
2. Mozgásos játékok:

97
a). Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút,
Emelkedő, emelkedő, emelkedő, emelkedő, (lassan)
Lejtő, lejtő, lejtő, lejtő, (gyorsan)
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)
Hopp egy gödör! (ugrás)
b). Csirr-csurr, csepergő (eső utánzása)
esik, esik az eső. (helyben ugrálás)
c). Erdőt járunk, árkot lépünk, (nagy léptekkel körbejárás)
bükkfa-lábunk, venyige-térdünk, (járás, a kezek magas tartásban, hajlongás)
szél se tudja, merre térünk, (magas lábemelés)
jegenye-sudaras utakon élünk. (gyors apró léptekkel helyremenetel)
III. A téma feldolgozása
1. A mese bemutatása a tanító által.
2. Beszélgetés, véleménynyilvánítás - a gyerekek röviden elmondják véleményüket, gondolataikat
a szereplőkkel, a cselekménnyel kapcsolatban. Feltehetnek kérdéseket, amelyek a mesével
kapcsolatban megfogalmazódtak bennük.
3. Közös rajz: A gyerekek nagyméretű csomagolópapírra rajzolják le a mese helyszíneit és a
szereplőket (erdő, házikó, szegény ember, feleség).
4. Grimaszjáték: A tanító utasításának megfelelően minden gyermek egyszerre vág boldog arcot,
dühös arcot, szomorú arcot.
5. Keveredj, állj, csoportosulj!: Minden gyerek kap egy-egy szókártyát, amire a kívánság,
összeperlekedik, lecsippent szavak szinonimája van felírva. A keveredj szóra a gyerekek elindulnak,
az állj utasításra megállnak, és a csoportosulj szóra csoportokat alkotnak az előre megbeszélt
módon.
6. Szövegfeldolgozó feladatok: A feladatot csoportmunkában valósítják meg. Minden csoport más-
más feladatot kap, ha megbeszélték elmondják társaiknak, akik kiegészíthetik az elhangzottakat.
Feladatok: a). A szereplők tulajdonságai. b). Kívánságok, vágyak. c). Adjanak más címet a
mesének. d). Mesei szófordulatok
7. Szótagolás, hangokra bontás: A gyerekek egyénileg dolgoznak a megadott szavakat
szótagolják, A szótagoknak megfelelő számú szótagkártyákat kirakják a padra, megszámolják hány
hangból áll a szó, kirakják a hangkorongokat, majd megkeresik a kezdő és az utolsó hangját a
szónak.
9. Síkbábok készítése: A gyerekek csoportokba rendeződve elkészítik a mese szereplőit,
helyszínét, kiegészítőket.

98
10. Szerepjáték, dramatizálás: a). A gyerekek eljátsszák szerepek szerint a történetet a maguk
készítette eszközök segítségével. b). Kis csoportokra osztva különböző részeket jelenítenek meg, a
többi csoportnak ki kell találnia melyik rész volt.
11. Befejezésvariációk - Kooperatív csoportmunkával megbeszélik, és társaiknak elmondják
hogyan történhetett volna másképp.
12. Véleménykérő beszélgetés: Mit gondoltok? Mi történt volna, ha nem esik ki a kolbász a
fazékból?, Mi történt volna velük, miket kérhettek volna még?, Mi történt volna, ha az ember
orrán marad a kolbász?, A tündér megint segített volna?
IV. Visszacsatolás
1. Mese illusztráció: A gyerekek megrajzolják a meséhez a rajzot.
2. Kulcsszavak: A gyerekek elmondják kinek mi volt a legfontosabb 5 szó a meséből.
V. Értékelés
Kockázás: Egy kockára, befejezetlen mondatok vannak felragasztva. A gyerekeknek azt a
mondatot kell befejezniük, amely az eléjük ledobott kocka legfelső oldalán van. Pl.: Azért tetszett a
mai óra, mert … A mai órán a tanító néni…A mai órán a csoport tagjai…Szerintem a mai óra…
Jobban örültem volna, ha… Jó lett volna, ha….

Bibliográfia:
- Benedek Elek (1995): Magyar mese- és mondavilág. Videopont, Bp.
- Lukács Józsefné – Ferencz Éva (2010): Itt van az ősz, elmúlt a nyár, kelepel a gólyamadár,
Flaccus Kiadó, Bp.

99
BENEDEK ELEK: KRISZTUS ÉS A FÖSVÉNY ASSZONY

Pruteanu Róza Izabella, Domokos Pál Péter Általános Iskola

Osztály: IV.
Tantárgy: Választott tantárgy: Mesék szárnyán
Az óra anyaga: Krisztus és a fösvény asszony
Az óra típusa: Ismeretközlő
Időtartam: 1 tanóra- 50 perc
Általános célkitűzések:
- a mese megismerése, feldolgozása;
- önálló véleményalkotás kulturált megfogalmazása;
Műveletesített célkitűzések:
A tanulók óra végére legyenek képesek:
- saját élményeik mozgósítására, véleményalkotásra, vitára;
- a történések dramatikus játékban való megjelenítésére;
- a társas környezetben való eligazodásra, az önismeret fejlesztésére.
Készségek, képességek: Szövegértő képesség fejlesztése, emlékezet, logikus gondolkodás, aktív részvétel, figyelem, beszédbátorság,
szerepvállalás, egyenlő részvétel, empátia, elfogadás, kompromisszum, türelem, megértés, együttműködés, emlékezet, memóriafejlesztés
Módszerek, eljárások: magyarázat, frontális osztálymunka, csoportos tevékenység, beszélgetés, dramatizálás, bemutatás,
véleményalkotás, differenciálás, problémamegoldás
Didaktikai eszközök: mesepárnák, gyertya, feladatlapok, csomagolópapír, filctollak
 Az óra menete
Tevékenységek Kiemelt készségek, Módszerek, eszközök
időmegjelöléssel Tanítói instrukciók képességek
Szervezés- 3 perc
1. Meseszereplők Ki adhatta fel az alábbi apróhirdetéseket?
kitalálása 1. Szeretnék feljutni a felvilágba! A fuvarosnak bármennyit - tanult mesék Kooperatív
apróhirdetés hajlandó vagyok fizetni, akár saját húsomból is vágok. szereplőinek csoportalakítás:
alapján- 2.Laktam már kunyhóban, szép házban, kastélyban, palotában, de felismerése - azonos
csoportalakítás ez mind nem elég. Aki valami jobbat, szebbet tud ajánlani, meseszereplők egy
jelentkezzen a tengerparton. - meglévő ismeretek csoportot alkotnak
3.Éjjeli őrszolgálatra alkalmaznék komoly, talpraesett, megbízható aktivizálása
fiatalembert. - apróhirdetések
4.Királyfi keresi a saját levesében talált gyűrű tulajdonosát. papírcsíkon
Ráhangolás- 12 perc
1. „Abban a A tanulók elfoglalják helyüket, ezután elmesélem nekik, hogy - beszélgetés, dráma
házban „egyszer régen, igen- igen régen” hallottam /olvastam egy házról. - gondolati és - papírcsíkon a
egyetlen „Abban a házban egyetlen jószívű lélek sem lakott.” (Az érzelmi reakciók meséből kiemelt
jószívű lélek elkövetkező játékoknak ez lesz a kiindulása). Rövid beszélgetést kifejezése, fantázia, mondat: „Abban a
sem lakott” – kezdeményezünk a ráhangolódás érdekében. Segítő kérdések szóbeli szöveg házban egyetlen
beszélgetés lehetnek: alkotása, beszéd- jószívű lélek sem
- Milyennek képzelitek ezt a házat és környékét? bátorság, lakott.”- ezt jól látható
- Mit lát az ide tévedő idegen? együttműködés helyre illesszük
- Milyen illatok, hangok fogadják?
2. „Abban a Mint minden házban, itt is történtek olyan események, aminek
házban „híre terjedt”. - gondolati és - drámajáték
egyetlen Pl: 1. A lánynak születésnapja van. Meg szeretné hívni mind a érzelmi reakciók - papírcsíkon a
jószívű lélek húsz barátnőjét, de a szülei csak 5-öt engednek. Mit tegyen? kifejezése, meséből kiemelt
sem lakott” – a 2. Készül a születésnapi torta. Kiderül, hogy kevés a tojás. A bolt nonverbális mondat: „Abban a
család életére már bezárt, és nekik nincs tyúkjuk. Mi legyen? kommunikációs házban egyetlen
jellemző 3. A fösvény asszony nem veszi elő az ezüst evőkészletet, mert képesség jószívű lélek sem
jelenetek attól tart, hogy elkopik. Mit tesz? lakott.”
4. Nem szeretné, ha a vendégek az igazi tortát megennék. Ezért csapatonként 1-1
torta helyett… nyomtatott eszköz
3. Mi lehetne a - Szeretnél-e ebben a családban élni? - megbeszélés
család neve? – Ezt a családot a szomszédok nem a valódi nevén, hanem fantázia, kreativitás
„beszédes” gúnynéven emlegették. Találjátok ki, milyen nevet adhattak a - papírcsíkok a
névtábla családnak! (Olyan családnevet, ami jellemzi ezt a családot! A névtáblához , vastag
kitalálása csapatok írnak 1-1 család-névtáblát, amit jól látható helyre filctollak
kiteszek a teremben!)
Új tartalom feldolgozása: a mese megismerése. A pedagógus bemutató mesélése- 5 perc
1. A mese A tanító az osztály megszokott mesélő helyére hívja a gyerekeket, - a szöveg-tartalom - bemutatás
bemutatása és elmeséli a Krisztus és a fösvény asszony című mesét. („Akár követése, a hallott
hiszitek, akár nem, így keletkezett a teknősbéka.”) szöveg befogadása - mese lapon
Feladatok megoldása kooperatív csoportmunkában- 25 perc
1. Mi, a család, Mi leszünk az illető család. „Írjátok le egy-két mondatban,
miért nem adunk miért nem adunk egy kis kenyeret!” (Segítjük a mondatalkotást - egyszerű érvek véleményalkotás
 a szegény meghatározván, hogy a mondat így kezdődjön: Azért, mert… meg-fogalmazása csoportonként
vándorlegénynek írásban
egy kis kenyeret? - feladatkártya
2. A kifogás Az előző feladat ellenőrzése szerepbe lépéssel. A tanító a - drámajáték
előadása szerep- vándorlegény szerepében végigjárja a „házakat”, minden - párbeszédek (a tanítónak a
helyzetben családtól (csoporttól) bebocsáttatást kér. Nem erőszakoskodik, gyakorlása, vándorlegény
de azért megpróbálja a párokat érvelésre késztetni. Nem éhező meggyőzés megjelenítéséhez
koldust játszik! A gyerekek ne érezzék, hogy a legény „élete szükséges jelzésszerű
függ” az ő döntésüktől! Ha esetleg durvább elutasításban jelmez: tarisznya,
részesül, elegánsan otthagyja a „házat”, mondván, hogy ilyen vándorbot,
helyre akkor se térne be, ha kaláccsal kínálnák. kalap
3. Az események A tanulók csoportokban dolgoznak feladatlapon. A cselekmény - szöveg-elemzés, - differenciálás
sorrendje mondatait rakják sorrendbe. szövegértés, sorba - probléma-megoldás
____Az asszony másnapra hívta . rendezés - feladatlapok
____A vándor teknősbékává varázsolta .
_____A vándor kenyeret kért a fösvény asszonytól.
_____A lány azt mondta, hogy nincs otthon az anyja.
- differenciálás lehetőségei: - gyengébben olvasók: a mondatok
megszámozása a történések sorrendjében, az ügyesebbek: a
kenyér elkészítése- receptleírás
A házi feladat előkészítése- 2 perc
Az osztály megbeszéli a házi feladatot: a mese önálló - fantázia, írásbeli Frontális
elolvasása, önként jelentkező tanulók a mese alapján írnak a kifejezőkészség, osztálymunka
 mesefüzetbe 1-2 mondatot, összetett szavakat gyűjtenek kenyér vizuális megjelenítés - megbeszélés
előtaggal vagy utótaggal, mások rajzolnak.
Értékelés- 3 perc
A csoportok Beszélgetőkörben a tanulók a következő mondatot fejezik be: - elismerést adni,
önértékelése, „Ma az tetszett a legjobban…” kapni Egész csoport együtt
a tanító értékelése A csoportok megbeszélik, hogyan sikerült a közös munkájuk. A - ön-és társértékelés - beszélgetőkör
a csoportok tanító értékeli az osztály és a csoportok munkáját, tekintettel az - vélemény kulturált
munkájáról aktivitásra, együttműködésre, figyelemre, találékonyságra. megfogalmazása
BENEDEK ELEK ÁLLATMESÉI – HÁROMHETES
INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN

Sebestyén Klára, Benedek Elek Pedagógiai Líceum

Indoklás
„Mit nevetsz? A mese rólad szól, csak a név más.”
Ez a Horatius-i gondolat voltaképp minden mesére érvényes, mégis ez adta az alapötletet a
projektem elkészítéséhez. Az előkészítő osztályos gyerekek az iskoláskor első évében ismerkednek
elsősorban saját magukkal, egymással, tanítóikkal egy teljesen új környezetben. Ugyanakkor
szembesülnek azzal, hogy egyes viselkedési formákat az új környezet jónak tart, másokat viszont
kevésbé. Ő maga, a gyerek ekkor még nem tud objektív véleményt formálni ezekről. Ezekben a
mindennapi, sokszor teljesen új élethelyzetekben a gyerek folyamatosan felfedezi önmagát: hogyan
viselkedett az adott szituációban, és milyen következményei lettek a viselkedésének. Ebben a
korban sokszor ellátjuk a gyerekeket jó tanáccsal, de az igazi cél az, hogy önállóan fel tudja majd
ismerni a problémákat és lehetőleg lelki sérülés nélkül kerüljön ki a problémás helyzetek
nagyrészéből. A mesék szereplőivel, eseményeivel való azonosulás hozzásegíti a gyerekeket az
érzelmi intelligencia fejlődéséhez már egészen kisgyermek korban – tartja a mesepszichológiával
foglalkozó szakember, Kádár Annamária. A meséken keresztül átláthatja az egyszerű emberi
kapcsolatokat, szimpatizál a hősökkel, felismeri a veszélyt, a megmenekülést, örömöt, bánatot,
harcol az igazságért. A mesékben, akár az életben, a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni,
nem tudomásul venni, bátran küzdeni kell a megoldásokért, a célért, és akkor a jó elnyeri méltó
jutalmát, a gonosz pedig büntetését.
A 6-7 éves korú gyerekhez nagyon közel áll a tanítómese: rövid, állatokról szól, akiknek
ugyanolyan tulajdonságaik vannak, mint neki, vagy a barátjának, olyan élethelyzeteket mesél el,
amivel ő is nap mint nap szembesül és konkrét tanulságot fogalmaz meg, ami teljes mértékben
kielégíti igazságérzetét. Akaratlanul is ráeszmél, hogy egyik mesében a róka pont úgy be akarta
csapni a társát, mint tegnap ő a szomszédját, a másik mesében pedig a medve volt olyan hiszékeny,
mint ő az elmúlt szünetben. Ez mozgásba hozza képzeletét, megbékíti félelmeit, beteljesíti vágyait
és megoldásokat is javasol. Ezek a mesék szórakoztatják és nevelik a gyereket, útmutatást,
kapaszkodót nyújtanak számos élethelyzetben, segítenek a gyereknek helyesen megítélni bizonyos
emberi tulajdonságokat, cselekedeteket.
Munkámhoz Benedek Elek állatmeséit választottam, ő iskolánk névadója. A mesék bemutatásán
túl a gyerekek röviden megismerhetik Elek Apó életét, munkásságát.

105
 A projekt célja
A legfontosabb tudnivalók ismertetése Benedek Elek életéről, munkásságáról, a mese
megszerettetése, az irodalmi szövegek üzeneteinek befogadása, hasonlóságok felfedeztetése a
gyerekek saját életében, mindennapi helyzetekben, a tanítómesékben fellelhető jelképek,
szimbólumok felfedeztetése, spontán mesélésre való ösztönzés, történetek továbbgondolása,
könyvtárral való ismerkedés, rendszeres könyvtárlátogatásra buzdítás, a gyerekek állatokról való
ismereteinek bővítése, felelősségtudat alakítása, vállakozókedv növelése, buzdítás arra, hogy saját
ötleteik által aktívan részt vegyenek a közösségi életben.
Fejlesztendő kompetenciák: a gyermekhez közel álló rövid történetekeben kifejezett üzenetek
értelmezése, önismeretre való törekvés, pozitív viszonyulás magunkhoz és másokhoz, az érzelmek
megfelelő kifejezése osztálytársakkal, felnőttekkel szemben, az egyszerű emberi kapcsolatokhoz
való helyes hozzáállás megalapozása: együttműködő készség, kommunikációs készség, szociális
készségek (empátia, türelem, tolerancia), rendszerező készség, lényegkiemelő készség, figyelem,
koncentráció, megfigyelőkészség, emlékezet, előadóképesség fejlesztése, kreativitás, fantázia
érvényesítése, önbizalom, pozitív énkép, másság elfogadása, funkcionális, esztétikai értékű
alkotások létrehozása, alapvető zenei kifejezőeszközök, zenei élmény iránti fogékonyság, a tanult
állatok csoportosítása, jellemzők felfedezése, tudatosítása, állat és környezete – összefüggések
megláttatása, egyszerű számítási gyakorlatok végzése.
További bevont személyek: az iskola tanítói, alsó tagozatos tanulói, rajz szakos tanár, szülők.
Tantárgyak: anyanyelven folytatott kommunikáció, román nyelvű kommunikáció, matematika
és természetismeret, vizuális nevelés, ének és mozgás, személyiségfejlesztés.
Iskolán kívüli tevékenységek a projekt megvalósítása során: farm meglátogatása, Benedek
Elek iskolájának meglátogatása, könyvtárlátogatás, kirándulás Elek Apó emlékházához,
Kisbaconba.
Tervezett produktumok: rajzok, meseillusztrációk, botbábok, fakanál bábok, állatfigurák
kartonból és gyurmából, makettek: az erdő állatai, a ház körül élő állatok.
Munkaformák, módszerek: egyéni és csoportmunka, frontális tevékenység, megfigyeltetés,
problematizálás, beszélgetés, beszéltetés, cselekedtetés, felfedeztetés, magyarázat, összehasonlítás,
megkülönböztetés, drámajáték, ellenőrzés, értékelés.
Tevékenységek, tartalmak
Anyanyelven folytatott kommunikáció
Benedek Elek állatmeséi: Holló úr meg rókáné, A ló meg az egér, A beteg oroszlán, Többet
ésszel, mint erővel, Rókáné komámasszony bujdosása, Farkas koma
A mese szereplőinek elmutogatása – fonématudatosság – hangok jelek összekapcsolása,
tőmondatok elmutogatása ezekkel a jelekkel, képek alapján.

106
 Mesedramatizálás
A mesék tanulságának megfogalmazása, a mesékben megjelenített emberi tulajdonságok
elemzése, találós kérdések állatokról, kapcsolódó szólások, közmondások keresése, értelmezése.
Román nyelven folytatott kommunikáció
Háziállatok – a mesékben szereplő háziállatok megnevezése román nyelven.
Vadállatok – a mesékben megjelenő vadállatok megnevezése román nyelven.
Versek: Vulpea şireată, Iepuraşul, Pisicuţa şi căţelul
Énekek: Ursuleţul doarme, Căsuţa din pădure, Vulpea şi gâsca, Graiul animalelor
Matematika és természetismeret
Háziállatok, vadállatok – élettér, tulajdonságok, jellemzők, táplálkozási szokások
Összehasonlítás, megkülönböztetés, halmazalkotás, csoportsítás, azonosítás, irányok,
támpontok.
Vizuális nevelés
Makettek: az erdő állatai, a ház körüli állatok – kartonból, gyurmából
Rajzok, meseillusztrációk
Bábok – botbábok, fakanálbábok
Gyurma – állatfigurák
Az elkészült rajzokból, meseillusztrációkból verseny szervezése, a botbábok, fakanál bábok
felhasználása dramatizálásnál.
Ének és mozgás
Versek, mondókák: Kányádi Sándor: Róka mondóka, Két kis kakas összeveszett, Gyí paci,
paripa
Dalok, dalos játékok: A part alatt, Három görbe legényke, Én elmentem a vásárba, Bújj, bújj
medve, Kint a bárány bent a farkas, Ha én cica volnék, Jön a kocsi most érkeztünk, Kisegér, kisegér
Audícióra: Vuk dala, Bárdos: Házasodik a tücsök, Dr. Bubo: Miért nyúl a nyúl, Gryllus: A cica,
A vadász és a róka, Macska jár a kert alatt
Személyiségfejlesztés
Gyakorlati tevékenység: szituációs játékok párban, csoportosan
Szerepjáték – én vagyok a ...(egyik állatszereplő) – hogyan viselkedtem volna a helyében? – a
gyerekek ilyen típusú „állatbőrbe bujtatását” minden mesénél fel lehet kínálni, a játék végén
érdemes a gyerekeket a miértekről is faggatni.
Projektzárás
Kiállítás szervezése az elkészült rajzokból, meseillusztrációkból, makettek, bábok kiállítása,
rajzverseny eredményhirdetése, mesemondás, a tanult mesék eljátszása a projekt során készült
kellékek felhasználásával, népi dalos játékok bemutatása.

107
 Meghívottak: alsó tagozatos tanulók, tanítóik, az iskola vezetősége, szülők, hozzátartozók.
Értékelés: az értékelés folyamatosan, minden tevékenység közben, végén, a napok, hetek végén
zajlik. Értékel a pedagógus, a gyerekek – önmagukat és egymást. A projektzárón az iskola
pedagógusai, szülők, az alsó tagozatos diákok értékelik a bemutatott produktumokat, a projekt
megvalósításáért felelős pedagógus összefoglaló értékelőt tart a projektzárón a projekt teljes
idejéről, a részt vevő tanulók egyéni, rövid beszámolóikkal is értékelhetik a projekt teljes időszakát,
kiemelve, mi volt számukrara a legérdekesebb, leghasznosabb, legemlékezetesebb, stb. A
projektben részt vevő tanulók oklevelet kapnak a háromhetes tevékenységükért.

Bibliográfia
Forrai Katalin: Ének az óvodában
Ivánné Sélley Erzsébet: Szótagoló ábécéskönyv
Világháló

BESZÉD- ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE,

KREATIVITÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE BENEDEK ELEK MESÉIVEL

Silló Juliánna; Cserei Mihály Általános Iskola, Csíkrákos; Hargita megye

„… A gyermek figyelmét az olyan történet köti le a legjobban, amelyik szórakoztatja és

felkelti kíváncsiságát. De életét csak akkor gazdagítja, ha mozgásba hozza képzeletét,n ha egyszerre
reagál személyiségének minden megnyilvánulására…, teljes mértékben, ám egyben erősítve a
gyermek bizalmát önmagában és jövőjében. Mindezt és sok más szempontot is figyelembe véve azt
látjuk, hogy az egész gyermekirodalomban - néhány kivételtől eltekintve – nincs olyan gazdag és
tartalmas, gyermekeket és felnőttet kielégítő olvasmány, mint a népmesében.”
E néhány mondatot Bruno Bettelheim A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című
munkájából vettem át. Ez a néhány mondat indoklása is lehetne annak, hogy választható tantárgy
keretében az osztályomban népmeséket dolgoztunk fel változatos tanulási tevékenységeket
alkalmazva. A népmesék többségét a magyar népmesekincsből válogattam, mert a népmese a
magyar nyelv kincseskamrája, amiből a gyermek nemcsak a magyar nyelvet, hanem a magyar
ember észjárását is megtanulja. Benedek Elek meséiben megtaláljuk a népmesék eredeti hangulatát
és népi zamatát, meséit logikus szerkezeti felépítettség jellemzi, amely a gyerekek számára
beláthatóvá teszi a mesék világát. Ezért több Benedek Elek mesét dolgoztunk fel tanórákon és
108
tanórán kívüli tevékenységek során. változatos tanulási módokat alkalmazva, amelyek a
mesefeldolgozásokat játékossá, élményszerűvé teszi, biztosítja a kisgyerekek aktív részvételét és a
kreativitásuk érvényesítését.
Dolgozatomban Benedek Elek meséinek feldolgozása során alkalmazott tanulási
tevékenységet írok le konkrét példákkal illusztrálva. Benedek Elek: A három kívánság című meséjét
mesedélelőtt keretében dolgoztuk fel harmadik osztályos tanulókkal. A foglalkozás célja a játékos
tanulás biztosítása élményt nyújtó tevékenységekkel; kommunikációs készség, kreativitás és
együttműködés fejlesztése; önkifejező készség fejlesztése a képzőművészet nyelvének segítségével;
a tanulók mesék iránti érdeklődésének erősítése, olvasóvá válásának elősegítése. A tevékenység
megtartásához szükséges eszközök: olvasásra szánt meseszöveg, meséskönyvek, meseírók és
mesegyűjtők arcképei, az olvasott mese tartalmához kapcsolódó drámajátékok, rajzlapok, színes
ceruzák, zsírkréták, papírlapok, írószerek, dramatizáláshoz szükséges néhány eszköz. A mese
feldolgozását 4x50 percnyi időre terveztem, változatos munkaformákat, módszereket és eljárásokat
választottam. A tanulási tevékenységekhez fontos egy pozitív tanulási környezet megteremtése,
amely a gyerekeket meseolvasásra hangolja, majd egy aktív befogadói attitűd kialakítása.
A téma előkészítése : gondolkodás, személyes vágyak megfogalmazása
- Gondolkodj el, ha találkoznál egy jóságos tündérrel, amely teljesítené három kívánságodat mit
kívánnál? A kívánságokat jegyezzétek le az előttetek lévő papírlapra!
A tanulók felolvassák a kívánságaikat.
A téma bejelentése: kíváncsiság felkeltése, motiváltság megteremtése
- Nézzük meg, hogy mit kívánt egy nagyon szegény asszony, akinek a jó tündér teljesítette a
kívánságait. A mese címe: A három kívánság
A mese felolvasása a jóslás, előremondás módszerével történik. A tanító kifejező olvasása a
kulcspontokon abbamarad, a tanulók lejegyzik, hogy mivel folytatódik a történet. ( Arra gondolok,
hogy… Arra számítok…Úgy érzem, hogy…) A mese elolvasása után spontán beszélgetésre kerül
sor a mese kapcsán, a tanulók beszámolnak arról, hogy előremondásaik beigazolódtak- e vagy sem.
Előkészületek a mese dramatizálásához
Drámajáték– mímes improvizatív játékok: Két csoportot alakítunk ki. Az egyik csoport tagjai
papírcsíkokra felírt mondatokat jelenítenek meg. (1. számú melléklet) A másik csoport tagjai
kitalálják, hogy a mese mely mozzanatát jelenítették meg társaik.
Hangsúly, hanglejtés gyakorlatok: Hogyan mondhatták a szereplők? Táblára felírt mondatokat
olvassa egy-egy tanuló a tartalomhoz találó hangsúllyal. (2. számú melléklet)
Csoportmunka: Háromtagú csoportokat alakítunk. Minden tanuló választ egy kártyát, amelyen
érzelmek vagy emberi tulajdonságok vannak megnevezve (szeretet, öröm, kételkedés, harag,
irigység, elkeseredés, aggodalom,szánalom,rosszindulat, bosszúság,kapzsiság,szorongás). A csoport

109
tagjai megbeszélik és lejegyzik, hogy a megnevezett érzelem a mese melyik mozzanatában van
jelen. A csoportok egyik tagja ismerteti osztálytársaival a csoportmunka eredményeit, a más
csoportok tagjai kiegészíthetik társaikat, Dramatizálás
A dramatizáláshoz a szereplőket önkéntesség alapján válogatjuk ki. A tanulók berendezik a
játékhoz a megfelelő teret. A játékhoz szükséges eszközöket a tanító készíti elő.
A mese illusztrálása: Minden tanuló illusztrálja a számára legkedvesebb részt. Az illusztrációk
értékelése az osztálytársak által történik. A név nélkül kiállított, megszámozott illusztrációk közül
minden tanuló kiválaszt hármat. A szavazatok összesítése után a tanító bemutatja az osztálynak azt
a három illusztrációt, amelyre a legtöbben szavazat esett.
Könyvajánló:A tanító bemutat néhány meséskönyvet és olvasmányokat ajánl a tanulóknak.
A tevékenység zárása, értékelés: A mesedélelőtt során a tevékenységek szóbeli értékelése
folyamatos, de helyet kap a társak általi értékelés és az önértékelés is. Az értékelés a tanuló számára
pozitív megerősítés. A tevékenység zárásakor minden tanuló oklevelet kap azért a tevékenységért,
amelyben jól szerepelt.
Tanórák keretében került feldolgozásra Benedek Elek: Égig érő fa című meséje. Közös
meseolvasás, megbeszélés, szereplők jellemzése után a tanulók síkbábokat készítettek és ezt
követte a mese reprodukciója bábok segítségével
A tanulók rajzkészségének ismeretében személyre szólóan történt egy adott síkbáb
elkészítőjének a megnevezése. A bábok elkészítése után a tanulók értékelik egymás munkáját. Az
elkészített bábokkal történik a bábozás, a mese reprodukciója. Nem alkalmazunk mesélőt, a
szereplők egyénileg fogalmazzák meg mit jelent számukra egy-egy fogalom. Egyes szám első
személyben mondják el mondanivalójukat. Azokat a tanulókat, akik nehezebben fejezik ki magukat
a tanító kisegíti. A bábjáték során értékeljük a nyelvi ötletességet, improvizációt, illetve azt, hogy a
bábok a helyzetnek megfelelően saját nevükben vagyis egyes szám, első személyben beszélnek. A
párbeszédeknél fontos lehet, hogy érzékeljük-e a mondanivaló, a hangulat és a báb mozgatásakor,
hogy a párbeszéd megfelel-e a szituációnak.
Gyakran alkalmazott tanulási tevékenység volt mesefeldolgozások során a meseillusztrációs
könyvek készítése. Ezzel a tanulási tevékenységgel dolgoztuk fel például A három arany
nyílvessző, A papucsszaggató királykisasszonyok vagy A Ludas Matyi című Benedek Elek meséket.
A részekre bontott meséket illusztrálják a tanulók, majd az események sorrendjébe a rajzokat
könyvbe fűzik. A meseillusztrációs könyv segítségével történik a mese reprodukciója.
A felsorolt tanulási tevékenységekben a tanulók aktívan és örömmel vettek részt. Ezek a
tanulási tevékenységek nagymértékben hozzájárultak a tanulók kreativitásának érvényesítéséhez
beszéd- és kifejezőképességük fejlődéséhez.

110
 Könyvészet:
Bruno Bettelheim (1985): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek.Gondolat Kiadó,
Budapest. Dankó Ervinné: Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában. Okker Oktatási és Kiadói
Kft Gasparicsné Kovács Erzsébet ( 2007): A mese szerepe az anyanyelvi nevelésben. Könyv és
Nevelés, 2007.3. szám
Szentirmai László (1998): Nevelés kézzel,bábbal. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Török Enikő (2005): 404 Drámajáték. Hoppál Kiadő, Marosszentgyörgy

MELLÉKLETEK
1. számú melléklet
Mondatok a drámajátékhoz
Nincs miből vacsorát főzni.
Hazatért jó hírrel a szegény ember.
A szegény ember kisegíti az aranyos kiskocsit a sárból.
Az asszony hitetlenkedik férje állításai hallatán.
Csodálkozás a teljesült kívánság láttán.
Az asszony meglátja férje orrán a kolbászt.
Beletörődés a harmadik kívánságba .

2. számú melléklet
Hangsúly, hanglejtés gyakorlatok
- Hej feleség, ha tudnád mi történt !Vége a szegénységnek, lesz ezután minden, amit szemünk,
szánk kíván!
- Ugyan ne tréfáljon kend,talán bizony kincset talált?
- Meghiszem azt, hallgass csak ide!
Hallja-e, ne tréfáljon, mert nincs kedvem tréfára!
- Jól van, jól , hát próbáljuk meg, kívánj valamit!
Hát jól van kívánok! , uramisten, bárcsak egy rőfös kolbász kerülne ide!
Jaj, de ügyetlen kend, bárcsak az orrára nőne a kolbász!
Hát bizony ezt le kell vágni. Egy kicsit az orrából lecsippentünk nem olyan nagy baj az.
– Azt már nem engedem!
- Bizony, ha nem, akkor járjon kend a kolbásszal!
Istenem, istenem, mit tudjunk csinálni!
Tudod mit asszony? Kívánd azt, hogy a kolbász essék le az orromról!

111
MESÉRŐL MESÉRE – EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROJEKT

Szerző: Szabó Julianna

Iskola: Petőfi Sándor Iskolaközpont, Csíkdánfalva

A projektben résztvevő intézmények

Petőfi Sándor Iskolaközpont, Csíkdánfalva
Csíkdánfalvi Községi Könyvtár
Indoklás
A gyerekek motiváltsága megnő, ha az osztályteremtől különböző, új helyszínt választunk a
már megismert tanulási módszerek alkalmazására. Erre kínál lehetőséget a könyvtári óra, amely
kimozdítja úgy a tanulót, mint pedagógust a megszokott iskolás szerepéből.
A projekt általános célja az olvasás iránti érdeklődés felkeltése Benedek Elek meséi által.
A projekt során bármilyen mese választható, a gyermekek életkori sajátosságainak és
igényeinek megfelelően.
Konkrét célok:
 a gyerekek szívesen olvassanak Benedek Elek meséket és leljék örömüket az olvasásban;
 kooperativitás;
 tehetséggondozás;
 a beszédkészség és előadásmód fejlesztése;
 a kitartás fejlesztése;
 a képzelőerő fejlesztése;
 közösségépítés.
Célcsoport:
III. osztályos tanulók
A projekt időtartama:
Havonta egy alkalom a 2013/2014-es tanévben
Fejlesztendő kompetenciák
Kommunikációs készségek és szövegértés, kooperativitás, kreativitás, együttműködés,
képzelőerő, esztétikai érzék, memória, figyelem, közösségépítés, tolerancia, egymásra való figyelés,
társas kapcsolatok
Várható eredmények:
Az olvasmánnyal való személyes kapcsolat megtapasztalása. A tanulók Benedek Elek
meséket ismernek meg. Sikerélmény. A kreativitás és a szépérzék alakulása. A csoportmunkák
során erősödik az egymásra figyelés, fejlődik az osztályközösség.
112
 Tervezett tevékenységek:

Időpont Tartalom Megvalósítási módozatok Értékelés, eredmény

szeptember Az aranytulipán A népmese napja fényképek, illusztrációk,
PPS bemutató Benedek Elekről, Mesetáblázat
meseolvasás, Mesetáblázat, Olvasóvá nevelés
meseillusztrációk készítése
október Üssed, üssed, Meseolvasás Kettéosztott napló,
november botocskám! Kettéosztott napló, a mese tömörítése fényképek
dramatizálás csoportmunkában, az Lényeglátás,
előadás előkészítése közösségépítés
december A szegény ember a mese megtekintése Szabó Gyula mesebábok és eszközök
szőlője előadásában Képzelőerő fejlődése,
mesebábok és eszközök készítése kooperativitás
január A szegény ember bábjáték bemutatása csoportosan fényképek,
szőlője Kreativitás fejlődése
február Kutya szeretne Mesefeldolgozás Jellemtérkép
lenni Jellemtérkép Önálló ismeretszerzés
március „A nagy mesélő” kedvenc mese kiválasztása oklevelek, emléklapok,
mesemondó verseny jutalomkönyvek
április Három próba interaktív játék mesebeli feladatokkal hamuba sült pogácsa
Mesekártyák-mesefigurák párosítása Kreativitás fejlődése,
Mese-activity összefüggések meglátása
május Kedvenc mesém kedvenc mesék címének leírása rajzok, kiállítás,
rajzverseny-kedvenc mesefigura oklevelek, emléklapok
lerajzolása Képzelőerő fejlődése

A projekt során használható RWCT program módszereinek, technikáinak leírása

Kettéosztott napló
A Kettéosztott napló adaptív változata a vizuális jelentésteremtés (rajzkészítés) által
elősegíti az olvasmánnyal való személyes kapcsolat kialakítását, a szöveg alaposabb értelmezését.
A tanulók feladata, hogy egy kettéosztott papírlap bal oldalára rajzokat készítsenek a mese
cselekményének főbb mozzanatairól, a jobb oldali hasábba pedig röviden összefoglalják azokat.
Mesetáblázat
A Mesetáblázat egyik lehetséges változata Az Aranytulipán című mese feldolgozásához:

113
 Mesetáblázat
A mese címe
A főszereplők száma
A próbák száma
Jótevők
A királylány viselkedésének indítékai
A királyfi sikerének okai
Következmény

Jellemtérkép
A szereplők jellemzését szemléltető grafikai szervező, amelyben érvek felsorakoztatásával
bizonyíthatjuk vagy cáfolhatjuk az egyes tulajdonságokat. Az érvek lehetnek idézetek, saját
megfogalmazások, illetőleg mindkettő együtt.

(érv) (érv) (érv)

(tulajdonság)
(érv) (érv)

(tulajdonság) szereplő (tulajdonság)

(érv) (tulajdonság) (érv)

(érv) (érv) (érv)

Bibliográfia
Chereja, Florica, (2004): Dezvoltarea gândirii critice în învăţământul primar. Editura Educaţia
2000+, Bucureşti.
Kovács Zoltán (2009): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Módszertani segédlet. Kolozsvári
Egyetemi Kiadó. Kolozsvár.
Zsigmond István – Porsche Éva (2009): Olvasási stratégiák. Pro-Print Kiadó. Csíkszereda.

114
 Petőfi Sándor Iskolaközpont Csíkdánfalvi Községi Könyvtár
Csíkdánfalva 784 Csíkdánfalva 32
Hargita megye Hargita megye

PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

Mely létrejött ma, 2013. szept. 23-án, egyrészről a Petőfi Sándor Iskolaközpont, mint az
együttműködés kezdeményezője és vezetője, másrészről a Csíkdánfalvi Községi Könyvtár, mint
közreműködő partner között a Meséről mesére – együttműködési projekt megvalósítása érdekében.
Projektvezető: Szabó Julianna tanítónő
Célcsoport: III. SBS osztály
Az együttműködés célja:
 az olvasás iránti érdeklődés felkeltése Benedek Elek meséi által
 a könyvtár népszerűsítése az iskolások körében;
 a tanulási folyamatok elősegítése;
 a könyvtár állományának és technikai felszereltségének hasznosítása;
 egy olyan együttműködési légkör megteremtése, amelyből a tanulók, mint a projekt
célcsoportja, gazdagon kerülhet ki.
Megvalósítási módozatok:
 Megemlékezés a Magyar népmese napjáról; Meseolvasás; Az olvasott mesék
dramatizálása; Bábjáték; Interaktív csoporttevékenységek; Kézműves tevékenységek;
Mesemondó verseny; Rajzverseny

Jelen partnerségi megállapodás a felek aláírásának időpontjában lép érvénybe és a

2013/2014-es tanévre vonatkozik.

Csíkdánfalva, 2013. szept. 23.

Petőfi Sándor Iskolaközpont Csíkdánfalvi Községi Könyvtár

Kajtár Csaba, igazgató Szabó Imre, könyvtáros

115
KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE MESÉVEL
INTERAKTÍV MÓDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL

Szotyori Enikő, Molnár Józsiás Általános Iskola, Kézdivásárhely

Az új kompetenciaalapú anyanyelvi tanterv a magyar nyelv új szemléletű tanítását/tanulását

kívánja megvalósítani az alsó tagozatos alapozó ciklusban, amely az anyanyelvi nevelést a
kommunikáció kompetenciaterületének egységes fejlesztési feladatrendszerében értelmezi. A
kompetenciafejlesztés igazodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz, játékos tevékenységek és
gyakorlatok során valósul meg, továbbá lehetőséget ad a pedagógus-kisiskolás szerepkörének
megváltozására: az oktatás-nevelés középpontjába a kisiskolást helyezi, a pedagógus pedig
ismeretátadó szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik.
Az előkészítő osztályban a fejlesztés középpontjában a szóbeli kommunikáció megalapozása
és fejlesztése, valamint a szövegértő képesség megalapozása áll, a szóbeli gondolatközlés
tartalmának, nyelvi megformáltságának, fonetikai jellemzőinek tudatosítása révén, hangsúlyt
fektetve arra a kulturális örökségre, melynek ismerete hozzájárul a társadalomba való
beilleszkedésre. Erre kínál lehetőséget a mese, amely a gyermekkor sajátja, az egyetlen
közlésforma, amelynek segítségével a gyermekekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl
legjobban foglalkoztatja őket. A mese az anyanyelvi nevelés semmi mással nem pótolható
lehetősége. A mesemondás a szövegminőségben és a beszédkapcsolat intenzitásában különbözik a
mindennapi beszédaktusoktól. Különös beszédhelyzet, amely erős, tartós, önkéntelen figyelmet vált
ki. Anyanyelvi nevelő hatása abban van, hogy ráfigyelteti a kisgyermeket az emberi beszéd
érdekességére. A jó mese szövege hangzásban, ritmusban, hangulatban, képi erőben messze
felülmúlja hétköznapi beszédünket.
Mindezek tudatában bátran merítettem gazdag népmesekincsünkből és állítottam a
kommunikációfejlesztés szolgálatába. A továbbiakban ízelítőt kívánok nyújtani abból a fejlesztési
tervből, amelyet előkészítősöknek dolgoztam ki a beszédértés-beszédprodukció fejlesztésére.
A fejlesztést a délelőtti és délutáni tevékenységek idejére tervszerűsítettem, frontális,
kiscsoportos és egyéni tevékenységek formájában. Minden héten egy mesét dolgoztunk fel,
különböző módszerekkel. A mesék feldolgozásakor szem előtt tartottam a beszédértés
fejlesztésének területeit, így minden mesefeldolgozás négy terület köré csoportosult:
1. szókincsfejlesztés(cél: a szókincs bővítése, a fogalmak rendszerezése; eszköz: nyelvi
játékok)
2. kommunikációs helyzetek teremtése (cél: a gyermek beszédre késztetése; eszköz: spontán
beszélgetés)

116
 3. értésellenőrzés (cél: részletek megértésének ellenőrzése, ok-okozati viszonyok
megértésének ellenőrzése, tanulság levonásának képessége; eszköz: interaktív módszerek)
4. visszamondatás (cél: a lényeglátás fejlesztése, az élmények kijátszása, kivetítése; eszköz:
dramatizálás, bábozás, mesélés illusztráció alapján)

Mesefeldolgozás interaktív módszerek – kooperatív tanulási technikák segítségével

A kooperatív tanulási forma a gyermekek kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet
játszik a gyermekek intellektuális képességeinek, valamint a szociális és együttműködési
képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis ebben a
formában az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A kooperáció nem
azt jelenti, hogy a gyermekek csoportokba rendeződnek, és külön-külön a saját feladatukkal
foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van.
A következőkben az általam kipróbált és felhasznált technikákból és módszerekből
ismertetek néhányat.

A csillagszórás egy olyan kreativitást és kritikus gondolkodást fejlesztő eljárás, amely

kérdések segítségével keresteti meg a leglénygesebb elemeket a feldogozandó szövegből, így az
egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések, kapcsolatok megláttatására is lehetőséget kínál. A
játékhoz egy nagyméretű csillag és öt kisebb sárga csillag szükséges. A nagy csillagra kerül rá a
központi téma, a kisebb csillagok körülötte helyezkednek el a következő kérdésekkel: Mi?, Ki?,
Hol?, Mikor?, Miért?. A játék úgy is variálható, hogy a gyermekek fogalmazzanak meg kérdéseket
az illető szöveggel kapcsolatban, így a kérdő mondat gyakorlására is lehetőség nyílik.
Benedek Elek: A macskacicó
→Szókincsfejlesztés: ,,Ki tudná másként mondani?”- jár, szép, nagy, sok, kacag
→Kommunikációs helyzet:,,Hogy cselekedtél volna a legkisebb királyfi helyében?”
→Értésellenőrzés:,,Csillagszórás”- ki?, mi?, mit?, hol?, mikor? kérdések megválaszolása
→Visszamondatás: a mese eljátszása

A kockázás egy olyan gondolkodást fejlesztő eljárás, amely különböző szintű műveletekkel
egy adott téma más és más szemszögből való vizsgálatára késztet. Egy kockára van szükség,
melynek minden oldalán egy-egy utasítás áll. Ezek a rövid utasítások olyan hívószavak (képek),
melyek egy-egy gondolkodási műveletet mozgósítanak a megadott témával kapcsolatban: Írd le!,
Hasonlítsd össze!, Társítsd valamihez (Asszociálj)!, Elemezd!, Alkalmazd!, Értékeld! (Érvelj
mellette vagy ellene!). A mesefeldolgozásnál a műértelmezési szempontokat részesítettem előnyben
a helyszínre, időre, szereplőkre, cselekményre, az időrendi sorrendre, ok-okozati viszonyokra
összpontosítottam.

117
 Benedek Elek: A háromágú tölgyfa tündére
→Szókincsfejlesztés: ,,Mondj valamit róla!”- szereplők jellemzése (nyúl, róka, őz, királyfi,
tündérlány, boszorkány)
→Kommunikációs helyzet: ,,Ha a háromágú tölgyfa lehetnék”
→Értésellenőrzés: Kockázás
→Visszamondatás: a mese eljátszása drámajátékokkal

A rajzos történettérkép a lényeges információkat aknázza ki az előadott szövegből. A

csoportok különböző feladatokat kapnak rajzban, amelyek a mese jelentéstartalmához
kapcsolódnak: hely, szereplők, történések, okok feltárása, megoldás, következtetés. Amikor a
csoportok elkészülnek a feladattal, a szóvivők bemutatják a produktumot, majd egy közös nagy
papírlapra elkészítik a mese rajzos történettérképét.
Benedek Elek: A tulipánná változott királyfi
→Szókincsfejlesztés: azonos fogalomkörbe tartozó szavak gyűjtése – varázseszközök,
meseszereplők, valóságos elemek
→Kommunikációs helyzet: ,,Szívesen lennék a ...szereplő, mert...”
→Értésellenőrzés: Rajzos történettérkép
→Visszamondatás: mese reprodukálása síkbábokkal

A közös illusztráció a hallott mesének a lerajzolása és elmondása kiscsoportos

feladatmegoldások során. A csoportok különböző műértelmezési feladatokat kapnak a helyszínre,
szereplőkre, cselekményre vonatkozóan, amelyeket közösen készítenek el, majd be is mutatnak. A
módszer nagyfokú együttműködést kíván a csoporttagok részéről, egymás véleményének, ötletének
elfogadását, kompromisszumkészséget az eredmény érdekében.
Benedek Elek: A csillagszemű juhász
→Szókincsfejlesztés: ,,Hogy tudod másképpen mondani?”- rokon értelmű szavak gyűjtése
→Kommunikációs helyzet:,,Hasonlóságok és különbségek”- mesekönyvből mondott mese és
mesefilm összehasonlítása
→Értésellenőrzés: Közös illusztráció – csoportos rajzos feladatok
→Visszamondatás: mesefeldolgozás drámajátékokkal

A jóslás olyan eljárás, amely arra ösztönzi a gyermeket, hogy korlátozott számú információ
birtokában előfeltevéseket, elvárásokat fogalmazzon meg az olvasandó szöveggel kapcsolatban. A
megfogalmazott feltevéseket, hipotéziseket azután a szöveg elolvasása után összevetjük a
ténylegesen tapasztaltakkal, és magyarázatot keresünk az eltérésekre, illetve végiggondoljuk, mely
előfeltevéseink nyertek igazolást, hogyan és miért. Az előrejelzés nemcsak a kíváncsiság
felkeltésének és az aktív, értő, értelmező befogadásnak a lehetséges technikája, de a tudományos

118
gondolkodás alapja is, amennyiben az előfeltevőt a ,,detektív” szerepébe helyezi azzal, hogy egy
megoldandó rejtvényt ad a számára. A következő kérdéseket lehet használni a játék során: Mit
gondolsz, mi fog történni?, Mi erre a bizonyíték? Miből gondolod?, Mi történt valójában?.
Benedek Elek: Az aranyszóló pintyőke
→Szókincsfejlesztés: ,,Mit visz a kishajó?”- szavak gyűjtése megadott hanggal
→Kommunikációs helyzet: ,,Ha a legkisebb királyfi lennék”
→Értésellenőrzés: a mesében szereplő tárgyak és kérdések alapján
→Visszamondatás: csoportmunka: meseillusztráció készítése, majd az illusztrációk alapján a
történet elmondása
„A mese a nyelv ünnepi ruhája” – írja Zilahi Józsefné Mese, vers az óvodában című
könyvében. A gyermekek a mese által készen kapott szép szöveget hallanak, olyasmivel
találkoznak, amiben sűrítve benne van mindaz, ami az élő beszédből tartalmilag és formailag is a
leghatásosabb. Ízelítőt kapnak az epikai, drámai beszédmódról. A mese szép, magyaros nyelvezete,
ritmusa, állandó szókapcsolatai, a szavak játékos összecsengése, hangutánzásai, hangulatfestő
szavai, gyakori jellegzetes népi kifejezései, mozgást kifejező igéi észrevétlenül belopják magukat a
gyermek szókincsébe. Egyértelműen olyan beszéd, ami örömet válthat ki. Társas élmény. Nemcsak
az írott, hanem a mondott és meghallgatott szóval, valamint a szavakon túli érzelmi és mozgásos
megnyilvánulásokkal hat. Kisdiák számára egy hatékony tanulási forma, az élő embertől való,
úgynevezett szociális tanulás páratlan lehetősége.

Könyvészet:
1. Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak, Nikol
GMK, Budapest, 1994
2. Magyar anyanyelvi kommunikáció- tanterv az anyanyelv kompetenciaalapú oktatásához,
Bukarest, 2013
3. Nekünk bejött – aktivizáló módszerek óvodában, iskolában: szerk. Török Kajtár Enikő, Hoppá
Kiadó, Szatmárnémeti, 2008
4. Ordánné Kalina Krisztina: Játékos foglalkozások a beszédmegértés fejlesztésére, Nikol Kkt, Bp
5. Silvia Breben - Elena Gongea - Georgeta Ruiu - Mihaela Fulga: Metode interactive de grup,
Editura Arves
6. Vasile Flueraş: Paidea şi gândirea critică, Editura Nemira, Bucureşti, 2002
http://mek.oszk.hu/02000/02009/

119
MIRE TANÍT A MESE?

Vass Ágota, Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely

Demeter Magda, Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely

A mese különleges helyet foglal el az irodalmi termékek sorában. Szinte olyan, mintha nem
is az ember, hanem közvetlenül a természet műve volna. Az évszázadok során létrejött és
fennmaradt, számtalan ember nyomát hordozó történetekben valami nagyon általános, örök érvényű
igazság kristályosodik ki. Mindaz, ami nem fontos, ami esetleges, ami nem igaz, ami érdektelen,
ami nem időtálló: lekopott, lecsiszolódott róluk. Csak az maradt meg, ami kortól és egyéni
tulajdonságoktól függetlenül mindenki számára érvényes és létfontosságú. A meséket végtelen
gazdagságuk miatt sok szempontból lehet elemezni, vizsgálni.
Megkülönböztetett figyelmet érdemel a mese nyelvi anyaga, ami nevelési és oktatási
szempontból külön kincstár. A mese nyelve nem a hétköznapok nyelve, pedig a gyerek számára
természetes. A varázslatok színes világának, gazdag, varázslatos nyelve is. A mese a gyermek
anyanyelvén szól és nem szabad elkerülnie figyelmét az, hogy az ő anyanyelvének varázsereje van.
Ez az alapköve a későbbi felismerésének, amikor majd rájön, hogy ez, ha más szinten és más
formában is, de igaz.
A gyermek nyelve forma és szókincs tekintetében egyaránt gazdagodik a mese révén. A
mese nyelvezete képzeletserkentő. Tele van következményes mellékmondatokkal, amelyek a
gyerek számára egyébként nehezen érzékelhető következményt tesznek szemléletessé. Az ismétlődő
szókapcsolatok, mesekezdő és befejező formulák, más sztereotip fordulatok, támaszok a gyermek
beszédkészségének fejlesztésében. A mese által ismeri fel a gyermek, hogy túlzással, kicsinyítéssel,
szavak ismétlésével, hangutánzó szavakkal, mondattömörítéssel hangulatot, érzelmeket lehet
kifejezni és kiváltani. Következésképpen a különböző szépirodalmi műfajok megértése, átélése és
megítélése az életkornak, pontosabban a személyiség fejlettségének a függvénye.
Ahogy telnek az évek az iskolában, úgy növekednek a követelmények, egyre többet kíván a
gyerektől az iskola. A játékos és szinte észrevétlen tanulást idővel fölváltja a tudatos, munkához
hasonlító ismeretszerzés.
A munkához eszközökre, módszerekre és képességekre van szükség. Az ácsnak baltája,
fűrésze van, s tudnia kell, hogyan használja azokat, ha ácsolni akar. Ismernie kell munkája
mesterfogásait, hogy munkáját megkönnyítsék, eredményessé tegyék.
A tanulás is mesterség, méghozzá a legelső, amihez értenünk kell. Aki rossz módszerrel
dolgozik, az nem élvezheti a tevékenységet. Ezért is a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességeket
kell fejlesztenünk. Ezek a következők:

120
 a koncentrálóképesség, mely minden szellemi munka alapfeltétele,
 a beszédképesség, ezen belül a tiszta beszéd, a szókincs, az írásbeli és szóbeli
kifejezőképesség,
 a hatékony olvasás képessége, mely alatt a haladás gyorsasága és a szövegek jó megértése
értendő,
 az emlékezőképesség, mellyel gondolkodásunk számára megőrizzük a tudás építőelemeit,
 a gondolkodóképesség, mely a problémák felismerésében és megoldásában való jártasságot
jelenti,
a tájékozódó képességet a tudás világában, mely segít eligazodni abban az
információözönben, melyet az emberiség önmagának szolgáltat.
Ezek a képességek kiválóan fejleszthetők a mesék által is. Többféle módszert alkalmazva,
változatos egyéni és csapatfeladatokkal dolgozunk fel meséket. Tanítványaink nagyon szeretik a
csoportmunkát, mert mindenki sikerélményhez juthat. Ezért népszerűek nálunk a csapatversenyek.
Minden évben eljön az az idő, amikor vállalkozó kedvű gyerekek négyfős csapatokat alkotva
beneveznek a Mesék szárnyán országos mesevetélkedőre. Játékos írásbeli feladatokkal merülnek
bele egyre jobban és jobban a csodálatos mesevilágba. Az idén mindannyiunk Elek Apója
szolgáltatja a verseny meséit: A só, A bujdosó macska, Az ember a legerősebb, Az aranymozsár. A
versenyfeladatokhoz hasonló munkalapokat készítünk tanítványainknak. Szívesen és örömmel
végzik ezeket.
Íme egy pár feladat!

1. Színezzétek ki a betűhálóban található 10 szereplő nevét, lehetőleg más-más színnel, majd

a megmaradt betűket összeolvasva írjátok le a kapott mondatot!

K I R Á LY M O D T
A M, K I R Á LY F I
F E L E G E R E K
S G O M B O S T Ű
É G H E S K ZS I R
Á LY U O M, S I M E
G S SZ E M I V S I
L E Á NY M Á Á S N
CS I R K E O NY L A
O M . * T O J Á S

A kapott mondat: ___________________________

Melyik mesében olvastad? ____________________

121
2. Keressétek az alakzatok párját! Húzzátok össze a párokat, majd színezzétek a meséknek
megfelelő színre!
esős
narancssárga – A bujdosó macska
vörösrépa
zöld – Az ember a legerősebb legerősebb
piros – A só
legszebbik
sárga – Az aranymozsár
mozsár

állat
szekérre
kicsi színarany

mozsarat
ország
hintón át törője
hatlovas házikó
idő

3. Húzzátok át pirossal a mondatba nem illő szavakat!

A négy ereget bekötötték/ bekötözték az istállóba.
Tovább vártak, várakoztak, leskelődtek/ leselkedtek, s, ím erre jött egy öreg koldus.
Elindult keserves rívás/ sírás közt a királykisasszony.
Egyszeribe parancsolja a király, hogy hozzák/ húzzák fel az öreget.
De bizony hiába turkálta/ kereste, nem találta meg.
Rongyos, mocskos/ piszkos volt a ruhája.
–Nézd, farkas koma, így tépném/ szaggatnám össze az embert.
Hej, Istenem, lett nagy ijedtség/ ijedelem…

4. Karikázd be a kakukktojást!

odú macska ördög nyárfalevél meghúzódtak szaladtak leskelődtek

A mese címe: ……………………………… várakoztak
A mese címe: ………………………………
halak törő öregember mozsár
A mese címe: ……………………………… leves pecsenye katonák
szakács
csirke pacsirta macska A mese címe: ………………………………
medve
A mese címe: ……………………………… gyermek öreg koldus király egy asszony
A mese címe: ………………………………
portéka tömlöc kocsisaroglya szekér
A mese címe: ……………………………… fokos hamu vizesdézsa törölköző
A mese címe: ……………………………

122
 5. Találjátok meg, melyik dobozban mi lakik! A csillaggal jelzett betűkből kirakott szót
írjátok az üres dobozba, majd színezzétek a megfelelő színre!

1. 2. 3.

4. 5. 6.

1. Kitépett egy bokrot és miszlikbe szaggatta.

2. Elkezdtek csiripelni a fecskék és a ….
3. Ez a tárgy színaranyból volt.
4. Ő készítette a vörösrépa szekeret.
5. Ő ment el szántani.
6. Mikor már egy esztendő is eltelt, arra vetődött.

A bujdosó macska – zöld

Az ember a legerősebb - sárga
A só – piros
Az aranymozsár - kék

6. Írjátok be a magánhangzókat, s a meséknek megfelelő színre színezzétek a figurákat!

piros – A só
zöld – Az aranymozsár
kék – A bujdosó macska
sárga – Az ember a legerősebb
M R D S N K
K R LY K S SSZ NY
M SZ L K B
L L N D K P P N
NY R F L V L
NY G D L M T K
K NNY H L L T S
R NY M ZS R T
V Z S D ZS B

Bibliográfia:
Vass Ágota – A mese szerepe a kisiskolás magatartás- és viselkedésmodelljének alakulásában – I.
fokozati dolgozat, 2O12

123
BENEDEK ELEK AZ EMBER A LEGERŐSEBB CÍMŰ MESÉJÉNEK
FELDOLGOZÁSA KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁKKAL

Viszhányó Aurelia, Aurel Vlaicu Általános Iskola, Arad

"Erdő, mező, hegy, völgy, falu - minden mesél itt. A mesék földje ez - csuda-e, ha szép
csendesen mesemondóvá nő az a gyermek..." - írja Benedek Elek. Napjainkban, főleg a városok
forgatagában, már nem olyan könnyű mesemondóvá, akár mesolvasóvá nevelni a gyermeket. Ebben
a nehéz, de szép feladatban Elek apó meséit hívhatjuk segítségül. Egy tevékenységtervet szeretnék
bemutatni, amelyben a kooperatív tanulás eszközei vannak segítségünkre, hogy a meséket értő,
érző, magukat választékosan kifejező, egymással együttműködö gyerkőcöket nevelhessünk.

Tevékenységterv
Osztály: III.
Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom
Téma: Benedek Elek Az ember a legerősebb című meséjének feldolgozása
Időtartam: 50 perc
Fejlesztendő készségek:
 az olvasástechnika fejlesztése az értő olvasás érdekében;
 lényegkiemelés, kérdésalkotás;
 szóbeli kifejezőkészség, szókincsbővítés;
 önálló tanulás képessége, saját vélemény kifejezése;
 memória;
 egyöttműködés, kreativitás.
Módszerek, eszközök: kooperatív tanulási módszerek, játék
Szóbeli értékelés szempontjai: részvétel a közös munkában, figyelem és együttműködés szintje,
aktivitás, igényesség.

I. Ráhangolódás
1. Én elmentem a vásárba...
ELŐKÉSZÍTÉS: Először körben ülnek, majd mozgásos játék.
SZABÁLY: Kiosztják a síkbábokat, és eljátsszák a dalt. A szokványos szereplők helyett a mese
szereplőit is használjuk: a medvét, farkast.
2. Így kell járni!

124
 ELŐKÉSZÍTÉS: A tanító kis történetet mond: Egy sűrű erdőben járunk. Ha csendben maradunk
sokféle állattal találkozhatunk. A sűrűből egy róka settenkedik elő. A nyúl futva menekül előle.
Hatalmas medve cammog át a tisztáson. Fürge mókus kapaszkodik az ágon. Most röppent fel egy
fenyőcinke. Egy farkas ólálkodik az akol mellett ....stb.
SZABÁLY: A gyerekeknek azoknak az állatoknak a mozgását kell utánozniuk, amelyeket a
tanító a mese során megnevez.
II. A szöveg feldolgozása
1. Vak kéz
ELŐKÉSZÍTÉS: Mindenki leül a csoportjához. Borítékból húznak egy-egy lapot. Minden lapon
az olvasmány egy-egy részlete van 3 - 4 mondatban leírva.
SZABÁLY: Mindenki elolvassa mi van a lapjára írva, és egy mondatban összefoglalja a
lényeget. A csoport eldönti, hogy milyen sorrendben követhetik egymást az események. Sorrendbe
rakják a lapokat, felolvassák csoporton belül.
Farkas koma Medve koma azt Leskelődtek, várták Medve koma a
bement a faluba. A állította, hogy úgy az embert. Először egy huszár elé állt. A huszár
kutyaugatásra kijött az széttépi az embert, mint gyermek jött, később rálőtt a pisztollyal,
ember, és ellátta a egy bokrot. Farkas egy öreg, végül egy majd a kardjával is jól
baját. A medve koma nem hitte ezt el. asszony. elagyabugyálta.
kikacagta farkas komát. Egy nyúlban fogadtak. Legvégül A medve úgy
megérkezett egy elszaladt, mintha
huszár. szemét vették volna.
ELLENŐRZÉS: Minden csoportból a kijelölt tanuló felolvassa a soron következő szöveget.
2. Olvasás szóforgóban
ELŐKÉSZÍTÉS: Felkészülnek a hangos olvasásra. Kiosztják egymás között a számokat (1-4).
SZABÁLY: A csoportok szóforgó módszerrel haladnak körbe. Az egyes kezdi, olvas egy
mondatot, majd a kettes, és így tovább.
ELLENŐRZÉS: A tanító egy-egy tanulóval külön olvashat.
3. Feladatküldés
ELŐKÉSZÍTÉS: Mindenki kap egy lapot. Elgondolkoznak egy jó kérdésen, ami a meséhez
kapcsolódik.
SZABÁLY: Felírja mindenki a kérdését a lap egyik oldalára, felteszik a kérdést a csoport többi
tagjának. Ha megállapodtak a válaszban, ráírják a lap másik oldalára. Ha a csoport kész, kicserélik a
kérdéseiket egy másik csoportéval. Szétosztják a kérdéseket, felolvassák egymásnak, és ha
megállapodtak a válaszban felfordítják, hogy valóban jóra gondoltak-e.

125
 ELLENŐRZÉS: Ha van olyan kérdés, amelyik nem egyértelmű, akkor közösen megbeszélik.
Ha van olyan kérdés, amit mindenki nagyon jónak tart, felolvassák.
4. Beszéld meg párban
ELŐKÉSZÍTÉS: Egyesek a hármasokkal, kettesek a négyesekkel alkotnak párt.
SZABÁLY: Előre elkészített kérdésekből húznak. (pl. Mit tett a farkas / medve / huszár ami
miatt kedveled / nem kedveled? Miért hasonlít hozzád / különbözik tőled a medve / a huszár? Mi
történt a medvével / farkassal / huszárral a későbbiekben? Miért szeretnél / nem szeretnél a medve /
a huszár barátja lenni? ) Párokban válaszolnak a kérdésekre.
ELLENŐRZÉS: A felszólított tanuló a párja véleményét kell elmondja.
5. Füllentős
ELŐKÉSZÍTÉS: A csoport kitalál a mesével kapcsolatban két igaz és egy hamis állítást, a
jegyző leírja.
SZABÁLY: A szóvivő felolvassa az állításokat. A többi csoport összedugja a fejét, és
megállapítják melyik állítás a hamis.
ELLENŐRZÉS: Jelre annyi ujjukat mutatják fel, ahányadik állítás szerintük a hamis.
III. Zárás, értékelés
Melyik feladat tetszett legjobban? Miért? A felelősök hogyan végezték a munkájukat?
Legközelebb mire kell jobban odafigyelni? Egy lapra ráírnak egy számot 1-től 10-ig, ami legjobban
kifejezi, hogy hogyan érezték magukat a csoportban. A tanító értékeli az osztály munkáját, az
aktivitást, az együttműködést, egymás iránti türelmet, figyelmet, találékonyságot.
Következő órán történetkeretet vagy történettérképet tölthetnek ki a tanulók.
Történetkeret kitöltése:
ELŐKÉSZÍTÉS: A párok megkapják a történetkeretet.
SZABÁLY: A történet tartalmát összefoglaló hiányos szöveget töltenek ki páros munkában.
Az ember a legerősebb
Farkas koma bement a ______________. A kutyaugatásra kijött az _________, és
ellátta a baját. _______________ azt állította, hogy ő legyőzi az embert. Egy nyúlban
fogadtak.
Leskelődtek, várták az embert. Először egy __________ jött, később egy
__________, majd egy ___________. Legvégül megérkezett a ___________.
Medve koma a huszár elé állt. A huszár rálőtt a _______________, majd a kardjával
is jól _____________________. A medve úgy ______________, mintha szemét vették volna.

ELLENŐRZÉS: A párok megmutatják megoldásukat a másik párnak.

Történettérkép kitöltése
126
 ELŐKÉSZÍTÉS: Nagyméretű papíron előkészítve a történettérkép.
SZABÁLY: A csoportok közös munkával töltik ki a történettérképet.
Az ember a legerősebb
Szereplők:.......................................................................................................................................
.....
A probléma:
….....................................................................................................................................
I. fontos
esemény:................................................................................................................................
II. fontos
esemény:...............................................................................................................................
III. fontos
esemény:.............................................................................................................................
Megoldás:........................................................................................................................................
.....
ELLENŐRZÉS: Csoport szóforgóval. A szóvivők egymás után bemutatják a megoldásokat.
Közös megvitatásra, kiegészítésre kerül sor. A gyerekek lemásolhatják a füzetükbe a
történettérképet. Tollbamondás után vagy emlékezetből is leírhatják.
A mese feldolgozását követő rajz órán a mese egy-egy jelenetét festhetik meg a gyerekek.
Ha minden fontos jelenet elkészül, a kiállított képek alapján el lehet mondani a mesét. Kézimunka
órán pedig el lehet készíteni a mese szereplőit síkpálcás bábokként, és eljátszani a mesét.
A kooperatív technikákat használva a gyerekeknek több megszólalási lehetőségük van egy
tanórán. Bátran megoszthatják egymással ötleteiket, megbeszélhetik gondolataikat, az
együttműködés során gyakorolják a társas érintkezés formáit. Egyidejűleg fejlődnek
kommunikációs képességeik és szociális készségeik is, mint a segítségadás, együttműködés,
tolerancia, alkalmazkodóképesség.
Alkalmazva ezeket a módszereket a gyermekekben kialakul egy belső késztetés arra, hogy
tanuljanak, sikereikben bízva dolgozzanak, cselekvő, felfedezni vágyó felnőttekké váljanak. Ha
mindezt elérjük, Benedek Elekkel együtt vallhatjuk:
„ Jézus tanítványa voltam,
Gyerekekhez lehajoltam,
A szívemhez felemeltem,
Szeretetre így neveltem.”

127
Felhasznált szakirodalom:
1) Arató F., Varga A. 2006. Együtt tanulók kézikönyve. Bevezetés a kooperatív
tanulásszervezés rejtelmeibe - Pécsi Tudomány Egyetem, Pécs
2) Horváth A. 1994. Kooperatív technikák – hatékonyság a nevelésben - ALTERN füzetek,
OKI, Budapest
3) Dr. Kagan, S. 2001. Kooperatív tanulás – Önkonet Kiadó, Budapest
4) http://mek.oszk.hu/05800/05867/05867.htm
5) http://mek.oszk.hu/04800/04873/04873.htm

128