2013.09.08.

Szív ingerképzésének és
ingerületvezetésének
vizsgálata

Ingerképzés
• autoritmicitás (automácia + ritmicitás) →
ingerképzés + ritmusosan összehúzódás

• spontán diasztolés depolarizáció (SDD) =

pacemaker potenciál (PP)
– ingerképzés alapja
– mindig a leggyorsabb vezérel
– normálisan az inger a sinuscsomóban jön
létre (nomotop ingerképzés) → SDD
frekvenciája itt a legmagasabb (kb. 95/min)

• SDD-t kialakító ioncsatornák:

– nem specifikus kationcsatornák (If)  Na+-
beáramlás (f- (funny) áram)
– T-típusú Ca++–csatornák (ICa++T )

1
 2013.09.08.

Ingerületvezetés
• gap junction-ökön át (nexus)
• normálisan 220-230 ms alatt ér végig a szíven

• speciális vezetőkötegek → gyors vezetés

– pitvari vezetőkötegek
– kamrai vezetőkötegek

• AV-csomó → lassú vezetés + késleltetés

– késleltetés teszi lehetővé a normális kamrai telődést
– nomotop (normál úton történő) ingerületterjedés a pitvar felől a kamra felé →
His-kötegen át

• izomrostok (myogén út) → lassú átvezetés

(nem része a fiziológiás vezetőrendszernek)

Szív ingerképző- és ingerületvezető

rendszere

2. Bal pitvar

1. Sinuscsomó

4. His-köteg
2. Jobb pitvar 3. AV-csomó
7. Kamraizomzat
7. Kamraizomzat
(jobb)
(bal)
6. Purkinje-rostok 5. Bal Tawara-szár

5. Jobb Tawara-szár

2
 2013.09.08.

Ingerületvezetési sebességek

sinuscsomó 0,01-0,05 m/s

internodális traktusok 1 m/s
pitvari munkaizomzat 0,5-1,2 m/s
AV-csomó 0,05 m/s (felső rész)
(Aschoff-Tawara-csomó) 0,02 m/s (alsó rész)

His-köteg 1–2 m/s

Tawara-szárak 2 m/s
Purkinje-rostok 4 m/s
kamrai munkaizomzat 0,3–1,0 m/s

Ingerületterjedés a kamrákban

• speciális vezetőkötegekről (Purkinje-rostok) jut

el a munkaizomrostokig → gyors átvezetés

• aktiváció sorrendje:
– septum → kamrák csúcsi része → bázis
– endocardium felől az epicardium felé

3
 2013.09.08.

Szívizomszövet típusai az akciós

potenciál alapján
Gyors, SDD-vel:
• gyors válaszú AP
• de képes SDD-re
ide tartozik:
MDP
– His
– Tawara
– Purkinje
Lassú válaszú AP: Gyors válaszú AP SDD nélkül:
• ide tartoznak a nodális szövetek: • ide tartozik:
– sinus- (SA-) csomó – munkaizomzat
– pitvar-kamrai (AV-) csomó
• nincs gyors, feszültségfüggő Na+- • gyors feszültségfüggő Na+-csatornák
csatorna (INa+-csatorna) • nincs T-típusú Ca2+-csatorna és f-áram
• membránpotenciál folyamatosan vált.
(nincs igazi NYP)
• spontán ingerképzés (SDD) • nincs spontán ingerképzés (SDD)
• rövid AP (kb.100 msec) • hosszabb AP (200-300 msec)

Nodális szövetek ionáramai

• folyamatos K+-kiáramlás  negatívabbá teszi a membránpotenciált
• minimális (maximális) diasztolés potenciál (MDP) 
– K+-kiáramlás csökken (a negatívabb potenciál hatására)
– repolarizáció leszálló ága folyamatosan megy át a következő depolarizáció felszálló
ágába (nincs igazi nyugalmi potenciál)
• spontán diasztolés depolarizáció (SDD)
– háttér Na+-áram (INa+/b)  lassú, folyamatos Na+-beáramlás
– nem specifikus kationcsatornák (If)  Na+-beáramlás (f- (funny) áram)
– Ca++ csatornák:
• T-típusú Ca++–csatornák (ICa++T ) → rövid, átmeneti ionáramlás → SDD gyorsítása a
küszöbig
• L-típusú Ca++–csatornák (ICa++L) → küszöbpotenciál nyitja őket, AP felszálló szárát
ezek hozzák létre
• AP felszálló ága ívben végződik, majd csökkenni kezd
• repolarizáció: depolarizáció hatására nő a K+-kiáramlás (IK) → végül eléri az MDP-t
• Na+/K+-pumpa is működik közben (3 Na+ ki, 2 K+ be 1 ATP árán)

4
 2013.09.08.

Munkaizomrostok ionáramai
• 0. gyors depolarizáció → Na+-beáramlás (Na+-konduktancia itt a legnagyobb)
– gyors, feszültségfüggő Na+-csatornák (INa+-csatornák)

• 1. korai repolarizáció → K+-kiáramlás (K+-konduktancia ekkor a legnagyobb)

– tranziens kifelé vezető (outward) K+-csatornák (IKTO)
– ATP-függő K+-csatornák (IKATP)
– Cl- -beáramlás (ICl)

• 2. plátó fázis (lassabb repolarizáció) → Ca2+-beáramlás, K+-kiáramlás

– L-típusú Ca++–csatornák (ICa++L) → Ca+-konduktancia ekkor a legnagyobb
– tranziens kifelé vezető (outward) K+-csatornák (IKTO)

• 3. késői (teljes) repolarizáció → K+-kiáramlás

– késői K+ csatornák (IK = IKLate)

• 4. nyugalmi potenciál → Na+-kiáramlás, K+-beáramlás

– Na+/K+-pumpa állítja helyre az egyensúlyt (3 Na+ ki, 2 K+ be 1 ATP árán)

Gyors, feszültségfüggő Na+-csatornák

működése

• a feszültségfüggő, inaktiválódó ioncsatornák közé tartoznak

• van aktivációs és inaktivációs kapujuk is
– nyitásuk és zárásuk állapotfüggő
– akkor van ionáramlás, ha mindkét kapu nyitva van
• aktivációs („m”) kapu
– nyugalmi potenciál esetén zárva van
– küszöbpotenciált elérő depolarizáció (aktiváció) hatására kezd el megnyílni (aktiválódni)
– majd adott időállandóval záródik (gyorsan)
• inaktivációs („h”) kapu →
– depolarizáció (aktiváció) hatására lassan (adott időállandóval) bezáródik (inaktiválódik)
– repolarizáció → lassan újra megnyílik az inaktivációs kapu (de közben az aktivációs
gyorsabban zár)
• refrakteritás oka az inaktivációs kapu inaktivált állapota (mivel ahhoz, hogy újra nyitni
lehessen, előtte repolarizálódnia kell a membránnak)

5
 2013.09.08.

Gyors, feszültségfüggő Na+-csatornák

működése
gyors feszültségfüggő Na+-csatornák Na+- Csatorna állapota
aktivációs kapu inaktivciós kapu áram
legjobban nyitott
nyugalmi zárt
nincs zárt (aktiválható)
potenciál

nyílik lassan záródik

küszöb feletti
van nyitott (aktivált)
depolarizáció

legjobban nyitott zárt

AP csúcsa nincs

zárt (inaktivált)
záródik zárt
plátó fázis nincs

lassan nyílik
zárt (refrakter periódus)
repolarizáció nincs zárt (aktiválható)

Kapuk működésének összefoglalása

gyors feszültségfüggő Na+-csatornák Na+- fesz. függő K+- K +-
aktivációs kapu inaktivciós kapu áram csatornák áram
(aktivációs kapu)
legjobban nyitott
nyugalmi zárt zárt
nincs nincs
potenciál

nyílik lassan záródik nyílik

küszöb feletti
van van
depolarizáció

legjobban nyitott zárt legjobban nyitott

AP csúcsa nincs van

záródik zárt záródik

plátó fázis nincs van

lassan nyílik záródik

zárt (refrakter periódus)
repolarizáció nincs van

6
 2013.09.08.

Refrakter periódusok
• abszolút (effektív) refrakter periódus (ARP, ARF, ERP):
– szív minden inger számára ingerelhetetlen
– ez egybe esik a platóval
• relatív refrakter periódus (RRP, RRF):
– ARP után
– ingerküszöb közeli ingerre nem válaszol
– ingerküszöb feletti ingerre a szív AP-lal és
kontrakcióval válaszol
• szupernormális fázis (SNF):
– RRP után
– már ingerküszöb alatti (de annál nem sokkal kisebb) ingerre is AP-lal és
kontrakcióval válaszol
– a repolarizáció utáni rövid, átmeneti szakaszban jöhet létre

• jelentősége: védő funkció → szívizom nem tetanizálható

Elektromechanikai csatolás
• elektromos inger (AP) mechanikai válasszá (izomösszehúzódás) alakítása

• depolarizáció → T-tubulus (TATS) ezt bevezeti a rost belsejébe is (a deploarizáció az izomrost

minden részéhez eljut)

• depolarizáció hatására Ca2+ jut a cytoplazmába

– előbb az extracelluláris térből: L-típusú Ca2+-csatornákon
– majd a szarkoplazmatikus retikulumból (90 %): rianodin-érzékeny Ca2+-csatornákon
– mitokondriumokból: Ca2+/Na+ csere
– glycocalyxból

• troponin C megköti a Ca2+–t → miozin ATPáz aktiváció → kontrakció

• folyamat leállítása:
– repolarizáció
– relaxáció (mikor a Ca2+ leválik a troponinról)
– Ca2+-visszaáramlás az SR-be, és kiáramlása a sejtből (Ca2+/Na+-csere)

7
 2013.09.08.

Elektromechanikai csatolás

Szívizom szerkezete
• különálló sejtekből áll, melyek funkcionális syncytiumot alkotnak (ezeket a gap
junction-ök és a discus intercalarisok alakítják ki)
• szerkezeti és működési egység: sarcomer
– Z-lemezek → a-aktinin-ből épülnek fel
– vékony filamentumok (7 nm átmérő) → aktin + szabályozó fehérjék
• aktin
• tropomiozin
• troponin →
– troponin C: Ca2+-kötő aktivitása van 4 kötőhellyel
– troponin T: tropomiozin és troponin-alegységek összekapcsolása
– troponin I: inhibitoros alegység (aktinhoz köt, akadályozza a miozinhoz
kapcsolódást)
– vastag filamentumok (14-15 nm átmérő) → miozin

8
 2013.09.08.

½ I-csík A-csík I-csík

H-sáv
Z-csík
M-vonal Z-csík

Vékony Vastag
Z-csík Titin Z-csík
filamentum
(rugó funkció) filamentum
(aktin) (miozin)

Sarcomer
• kontrakciókor:
– miozin mélyebben befut az aktin filamentumok közé →
– A-csík szélessége nem változik
– I-csík és H-csík szélessége csökkenni fog
– M-csíkok és a Z-lemezek közelebb kerülnek egymáshoz

• túlfeszítéskor →
– Z-lemezek távol kerülnek egymástól
– A-csík és M-csík eltűnik

9
 2013.09.08.

Szívizom Maxwell-Voight-féle 3 elemes

modellje
• 3 komponensből áll:
– kontraktilis elem (aktomiozin)
– sorosan kapcsolt elasztikus elemek (aktin, Eberth-vonalak)
– párhuzamosan kapcsolt elasztikus elemek (szarkolemma, tubulin)

• izometriás (izovolumetriás) kontrakció:

– az izom feszülésének mértéke megnő, de összehúzódás még nincs, munkavégzés sincs
– pl. szisztolé elején (a kamrák kontahálni kezdenek, de a billentyűk még zártak) → a
kamrában lévő vér nyomása megnő, de a kamra térfogata még nem változik meg

• izotóniás kontrakció
– az izomzat szabadon rövidülhet
– munkavégzése mérhető
– pl.: nyitott semilunaris billentyűk mellett történő kamrai kontrakció

SE

PE PE K

SE

Izometriás kontrakció Izotóniás kontrakció

10
 2013.09.08.

Szívciklus
• Szívciklus: 1-1 szívverés alatti történések összessége
– hossza:
• szívciklus hossza (RR-távolság) = (60 sec/min) / (szívfrekvencia (/min))
• normál szívfrekvencia esetén kb. 0,8 sec (800 msec)
– szisztolé: a szívizom összehúzódásának fázisa
• szívciklus 1/3-a
• hossza kevésbé változik a szívfrekvencia növekedésével
– diasztolé: a szívizom elernyedésének fázisa
• szívciklus 2/3-a
• frekvencia növekedésével a diasztolé (telődés) rövidül
(ez a coronariakeringére is kedvezőtlen hatással van)

• szívciklus során változik:

– EKG
– térfogatok
– nyomások
– szívbillentyűk működése (szívhangok, PKG)

Szívciklus (Wiggers-diagram)

semilunaris nyílik
AP → aorta nyomásgörbéje
semilunaris zár
LVP → bal kamrai nyomásgörbe
cuspidalis nyílik
cuspidalis zár LAP → bal pitvari nyomásgörbe

billentyűk működése

bal kamrai térfogatgörbe

EKG

PKG

11
 2013.09.08.

Szívciklus (Wiggers-diagram)

semilunaris nyílik
AP → aorta nyomásgörbéje
semilunaris zár
LVP → bal kamrai nyomásgörbe
cuspidalis nyílik
cuspidalis zár LAP → bal pitvari nyomásgörbe
Izovolumetriás kontrakció

Izovolumetriás relaxáció
billentyűk működése
Maximális ejekció

Csökkent telődés
Csökkent ejekció

bal kamrai térfogatgörbe

Pitvari szisztolé

Gyors telődés

(diastasis) EKG

PKG

12
 2013.09.08.

Szélkazán funkció

Aorta rugalmas fala

Zárt semilunaris
billentyű

Szisztolés és diasztolés nyomásértékek

Szisztolés nyomás Diasztolés nyomás
(Hgmm) (Hgmm)
bal kamra (BK) 120-140 5-10
aorta 120-140 60-80
bal pitvar (BP) 15 5
jobb kamra (JK) 20-24 1-4
a. pulmonalis 20-24 9-15
jobb pitvar (JP) 10 3
Vénák:
• nyomásuk megfelel a disztális pitvar nyomásának, de a vénás nyomás kicsivel
magasabb (mivel a vér a vénák felől a pitvarok felé áramlik)
• centrális vénás nyomás (CVP): v. jugularis, vena hepatica ~ jobb pitvari nyomás
• v. pulmonalis nyomás (éknyomás, PAOP) ~ bal pitvari nyomás

13
 2013.09.08.

Bal kamra és nagyvérkör

térfogatváltozásai

végdiasztolés térfogat (EDV) 130-145 ml

végszisztolés térfogat (ESV) 50-65 ml
verőtérfogat (SV = EDV-ESV) 70-80 ml
perctérfogat (CO = SV * f) 5000 ml
ejekciós frakció (EF = SV/EDV) 50-60 %

Ejekciós frakció (EF)

• EF = SV/EDV = (EDV-ESV) / EDV

– kamrából egy összehúzódás alkalmával kiürülő vér térfogatának aránya a végdiasztolés
térfogathoz képest (ha EF ↑ → ESV ↓)

• normálisan 50-60 %
– szív teljesítőképességének fontos indikátora (ha EF ↑ → SV ↑ → CO ↑ → MAP ↑)
– 40 % alatt szívelégtelenségről beszélünk
– kórosan alacsony EDV esetén normális EF mellett is lehet szívelégtelenség (ha EDV ↓ →
EF ↑), azonban ekkor az SV és így a CO is alacsony

14
 2013.09.08.

Élettani mérőállomások felépítése

• preparátum
• transducer
• analóg/digitális (A/D) konverter
• erősítő
• szűrő
• regisztráló (számítógép)

Béka szívműködésének vizsgálata in

situ

Elvégzendő kísérletek (célok):

• kontrakció megfigyelése
• szívműködés regisztrálása
(kontrakciós görbe + EKG)
• frekvencia meghatározása
• extraingerek alkalmazása
• termikus ingerek alkalmazása

15
 2013.09.08.

Béka szívműködésének vizsgálata in

situ
Módszer:
• altatott békán (uretán a háti nyiroktasakba, 1 ml / 50 g (kb. 0,6 ml))
• decapitálás (agyi szabályozó mechanizmusok kikapcsolása)
• gerincvelő elroncsolása (gerincvelői szabályozó mechanizmusok kikapcsolása)
• szív kipreparálása:
– bőr-hasfal lebenyt a béka combjaira fektetjük
– claviculákat átvágjuk, sternumot levágjuk
– szívre és nagy erekre vigyázzunk
– pericardiumot felvágjuk
– béka-Ringerrel sűrűn locsoljuk (abból kapja az ionokat)
• regisztráció:
– szív csúcsára serafint csiptetünk
– összekötjük a transducerrel (fonál függőlegesen álljon!)

Béka szívműködésének vizsgálata in situ

Megfigyelések:
• béka: 3 üregű szív (2 pitvar + 1 kamra)
• szívfrekvencia (béka): kb. 50/min
• kontrakció sorrendje:
sinus venosus → pitvarok → kamra
• szívműködés (kontrakciós görbe, mechanogram):

• a kontrakciós görbével szimultán EKG-t is regisztrálhatunk (egyik elektródát a serafinra, másikat a béka felső végtagjára tesszük)
szisztolé diasztolé
Kontrakció nagysága (feszülés)

kamrai kontrakció

pitvari kontrakció
szívciklus Idő

16
 2013.09.08.

Telepes ingerlő

gombnyomásjelző LED
kimeneti polaritásváltó

potenciométer nyomógomb kimenet

Béka szívműködésének vizsgálata in

situ
• extraingerek alkalmazása → telepes ingerlővel
– kamrai szisztolé alatt → ingerlés hatástalan (oka: abszolút refrakter periódus)
– kamrai diasztolé alatt → extraszisztolé (ES) + kompenzációs pauza
• ES az EKG-n és a mechanogramon is látszik!

Ingerlés Ingerlés

hiányzó szisztolé
Kontrakció nagysága (feszülés)

ES

Kompenzációs pauza
1 szívciklus hossza 1 szívciklus hossza 1 szívciklus hossza
Idő

17
 2013.09.08.

Béka szívműködésének vizsgálata in

situ
• sorozatos ingerlés (pl. 10 Hz = 600/min)→ nem tetanizálható
Kontrakció nagysága (feszülés)

Idő

Szívizom
(automácia, nem tetanizálható)

Harántcsíkolt izom
(nincs automácia, tetanizálható)

18
 2013.09.08.

Béka szívműködésének vizsgálata in

situ
• termikus ingerek alkalmazása
(termóddal):

Sinus venosus Kamra (izoláltan)

Melegítés frekvencia ↑ kontrakcióerő ↑,
frekvencia nem változik
Hűtés frekvencia ↓ kontrakcióerő ↓,
frekvencia nem változik

Szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének

vizsgálata

• cél: ingerküszöb és ingerület terjedésének vizsgálata

• módszerek:
– ingerületvezető kötegek roncsolása (Stannius-ligaturák)
– kamra izolált ingerlése

• Stannius-ligaturák:
– I: sinus venosus lekötése
– II: pitvar-kamrai határ lekötése
– III: szívcsúcs leválasztása

19
 2013.09.08.

I. Stannius-ligatúra
• sinus venosus lekötését jelenti → III. fokú sinoatrialis blokknak felel meg
• eremény:
– szív hosszabb időre (15-20 min) megáll, majd újraindul, de:
– szívfrekvencia ↓

50 / min 25 / min

• következtetések:
– nem csak a sinusnak van ingerképző funkciója
– a pitvar átvette a sinus funkcióját → de lassabb frekvenciával (pótritmus)

Bowditch „minden vagy semmi”

törvényének demonstrálása
• módszer:
– I. vagy II. Stannius-ligaturában megállt szíven
– elemes ingerlővel ingereljük 1-1 impulzussal
(egyre növekvő feszültséggel)
• eredmény: szív

– bizonyos erősség alatt → nincs kontrakció

– kontrakció megjelenése → ingerküszöb hcs.izom
– inger erősségét tovább emelve → kontrakció nagysága nem változik
• minden vagy semmi elv (Bowditch):
ha az inger nagysága elér egy adott küszöböt → szív teljes
egészében kontrahál (↔ harántcsíkolt izomnál a
küszöbingerre csak néhány rost reagál)

20
 2013.09.08.

Béka szívműködésének vizsgálata in

situ (videófilm)
insituFrogHeart2012atxtcut.avi:

• 0.22: EKG és mechanogram regisztrálása

• 0.35: ingerlő elektróda a kamrán
• 1.14: extrasystolé (2.29: spontán ES) és kompenzációs pauza
• 3.52: kamra már áll, csak a sinus venosus kontrahál
• 4.03, 4.07, 4.12: kamra elektromos ingerlése egyes ingerekkel (4V) → kontrakciók
• ingerküszöb meghatározása és minden vagy semmi törvény demonstrálása:
– 2V (4.20, 4.23) → küszöb alatti
– 3V (4.26, 4.28) → küszöb alatti
– 4V volt a klüszöb
– 6V (4.36, 4.41) → kontrakciók
– 4.48-4.56: a kamra spontán újraindul, majd megáll
– 9V (4.59, 5.10, 5.14) → kontrakciók
• 5.26: minden vagy semmi törvény regisztrátumának elemzése

Summatio vizsgálata
• módszer:
– I. vagy II. Stannius-ligaturában megállt szíven
– küszöb alatti sorozatingerekkel ingereljük
– ingerlési frekvenciát fokozatosan emeljük

• eredmény: időnként 1-1 kontrakció

• summatio:
– sorozatos küszöb alatti ingerekkel is ki lehet váltani kontrakciót
– magyarázata: a küszöb alatti potenciálok térben és időben
összegződnek (szummálódnak) → csillapodásukhoz idő kell, így ha elég
gyorsan követik egymást, összeadódhatnak

21
 2013.09.08.

II. Stannius-ligatúra
• pitvar-kamrai határ lekötését jelenti → III. fokú AV-blokknak felel meg
• eremény:
– hosszabb időre megáll (nem jut el az ingerület az AV-csomóról a kamrára)
– majd újraindul a kamra is, de lassabban (pótritmus)
– pitvar-kamrai disszociáció → a pitvar és a kamra egymástól függetlenül működik (az
ingerület a lekötés miatt nem jut át az AV-csomón)

kamrai kontrakciók

• következtetés:
pitvari kontrakciók
kamra bizonyos részeinek is van ingerképző funkciója (de még lassabb) → kamrai
pótritmus

III. Stannius-ligatúra

• szív csúcsát levágjuk, majd béka-Ringer-oldatba tesszük (pl. óraüvegen)

• magától nem végez kontrakciókat → kamrai munkaizomrostoknak már nincs

ingerképző képességük

• mechanikai ingerek (tűszúrások) → 1-1 kontrakció (az ingerületvezető- és

összehúzódási képesség megmarad)

22