Tamási Áron

(Farkaslaka, 1897 – Budapest, 1966)

 Tamási Áron író Tamás János néven született a

Hargita megyei Farkaslakán sokgyermekes, szegény
székely földművescsaládban.
 Apja Tamás Dénes, földműves, anyja Fancsali Márta.
Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal
hüvelykujját, ezért a szülők úgy határoztak, hogy
taníttatni fogják, mert nem lesz képes elvégezni a
gazdasági munkát.
 7 évesen Farkaslakán kezdi meg az elemi iskolát.
 13 évesen a székelyudvarhelyi katolikus
főgimnázium tanulója lett (amit halála után róla
neveztek el).
 1916-ban behívták katonának. 1917-ben
hadiérettségit tett Gyulafehérváron, majd 1918-
ban az olasz frontra került.
 Néhány hónapig volt a fronton, haza jött, és még
1918-ban megkezdte jogi egyetemi tanulmányait a
kolozsvári egyetemen, 1921-ben, miután diplomát
szerzett
 a Kereskedelmi Akadémián tanult tovább, ahol 1922-
ben kapott diplomát.
 Nevét is ekkoriban változtatta meg Tamás Jánosról
Tamási Áronra.
 Tanulmányai befejeztével banktisztviselőként
helyezkedett el előbb Kolozsváron, majd
Brassóban.
 A trianoni békeszerződés után Erdélyben,
Kolozsváron maradt.

Amerika
  26 éves korában (1923) kivándorolt az Amerikai
Egyesült Államokba
 1923-1925 között New Yorkban élt, majd rövid ideig
a Chicago melletti Garyben és végül a nyugat-
virginiai Welchben
 alkalmi munkásként dolgozott
 Írói karrierje Amerikában kezdődött: ott írta Szász
Tamás, a pogány (1925) című novelláját, amellyel
megnyerte a kolozsvári Keleti Újság
novellapályázatát.
 A székely népballadák, népdalok és népi mókák
ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete,
a Lélekindulás összeállt.
 Amerikából Kolozsvárra települt haza 1926-ban.
 1926-tól 1944-ig Kolozsvárott élt, ahol újságíróként
dolgozott.
 A két háború között gyakran jelentek meg
novelláskötetei, regényei.
 Első munkái a székely falu világát ábrázolták, mesei
ihletésű költői realizmussal, életrevaló humorral
mutatta be hőseit. 1935 után írásaiban gyakori lett
az irreális elem, a mese. Művei az erkölcsi
megigazulás útját keresték. Hamarosan az egyik
legnépszerűbb íróvá vált Erdélyben és
Magyarországon.
 A második világháború után, 1944-től Budapesten
élt.
 Életének utolsó 20 évében Budapesten élt.
Emléktábla látható háza falán.

ÁBEL trilógia (1932-34)

Fő műve, az Ábel-trilógia. Előbb az Ábel a

rengetegben, majd folytatásai: Ábel az országban és
Ábel Amerikában jelent meg, melyek tartalmát
javarészt saját életéből merítette.
Ábel személyében klasszikus népi hőst teremtett, aki
erkölcsi tisztaságával és furfangos eszével győzi le a
veszedelmeket.

Családja
1. Tamási 29 évesen (1926) alapít először
családot.

Felesége Haliker Erzsébet. A házasság válással

végződött. Nem született gyermekük.

2. Öt év múlva élettársi kapcsolatot létesít a 23

éves Salgó Magdolnával. Tíz évet éltek együtt,
ebből négyet mint törvényes házasok. Nem lett
gyermekük. Kapcsolatuk válással végződött, hiszen
Tamási Áron a hűséget a szülőföldjének tartogatta,
nem a nőknek. 
3. Harmadik felesége Basilides Aliz. Elváltak, nem
lett gyermekük.
4. Negyedszer a több évtizeddel fiatalabb Bokor
Ágotát vette feleségül. Gyermekük nem született.

Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten.

Kívánságára szülőfalujában, Farkaslakán temették el.
Sírja a farkaslaki templom kertjében található. Sírkövén
a következő felirat olvasható:
„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”