Romantizmus v slovenskej literatúre

Spoločensko - historické pomery (1830-1850)

Za slobodný národný a sociálny rozvoj Slovákov vystúpila revolučno-demokratická generácia
mládeže Mladé Slovensko (...a szlovákok szabad nemzeti és szociális fejlődéséért az Ifjú
Szlovákia elnevezésű forradalmi-demokratikus nemzedék lépett fel). Činnosť mladej
slovenskej generácie sa sústreďovala najmä v študentských samovzdelávacích spolkoch
(...diák önképző körökben összpontosult). Najvýznamnejšia z nich bola Spoločnosť česko-
slovanská (1828). Medzi jej najaktívnejších členov patril Ľudovít Štúr, podľa ktorého sa celé
hnutie (hnutie=mozgalom) nazýva Štúrova škola. Najvýznamnejšími predstaviteľmi Štúrovej
školy boli básnici Samo Chalupka, Janko Kráľ, Andrej Sládkovič, Ján Botto a prozaici Jozef
Miloslav Hurban a  Ján Kalinčiak.
Literatúra v období romantizmu (1840-1850) – uzákonenie spisovnej slovenčiny
Najvýznamnejším kultúrnym činom mladej generácie bolo uzákonenie spisovnej slovenčiny
(a szlovák irodalmi nyelv törvényerőre emelése/törvényesítése). K rozhodnutiu došlo v roku
1843 na schôdzke Ľudovíta Štúra, Jozefa Miloslava Hurbana a  Michala Miloslava Hodžu na
Hurbanovej fare v Hlbokom (...a döntésre 1843-ban került sor Štúr, Hurban és Hodža
gyűlésén Hurban plébániájában Luboka községben, Hlboké=Luboka). Za základ spisovnej
slovenčiny si zvolili stredoslovenské nárečie a fonetický pravopis (...a szlovák irodalmi nyelv
alapjának a közép-szlovákiai nyelvjárást és a fonetikus helyesírást választották). Prvou knihou
v stredoslovenčine bol 2. (druhý) ročník almanachu Nitra (1844) (...a Nyitra évkönyv
második évfolyama). Nový spisovný jazyk bol prijatý širokou verejnosťou (...az új irodalmi
nyelvet a nyilvánosság/nagyközönség is elfogadta), čím sa podarilo zjednotiť celý národ,
katolíkov a evanjelikov (...sikerült egyesíteni az egész nemzetet, a katolikusokat és az
evangélikusokat). Za ňu sa postavila mladá generácia, proti nej konzervatívci na čele s Jánom
Kollárom (...mögé állt az ifjú nemzedék, ellene a konzervatívok, élükön Kollárral). Kollár
v tomto čine videl rozbíjanie slovanskej spolupatričnosti (...ebben a tettükben látta a szláv
összetartozás szétverését). Štúrovci nevytvorili len jazyk, ale aj modernú slovenskú literatúru.
Charakteristické znaky romantickej literatúry
 autori čerpali z ľudovej slovesnosti
 literatúra mala národný charakter, postavy si vyberali z ľudu
 postavy často idealizovali (idealizovať=eszményesíteni), hrdina má len kladné alebo
záporné vlastnosti
 romantickí hrdinovia chcú vykonať veľký čin, sú vo večnom rozpore so svetom
(...örökké ellentmondásba kerülnek a világgal), búria sa proti spoločenským zákonom,
preto sa stávajú zbojníkmi, väzňami, tulákmi, žobrákmi, vyhnancami z  vlasti
(...foglyokká, csavargókká, koldusokká, hazájukból számkivetetekké válnak)
 romantický historizmus – autori sa vracali do slávnej (dicső) minulosti, tým chceli
povýšiť národné povedomie (národné povedomie=nemzeti öntudat) ľudí
 využívali také témy, kde mohli vyjadriť svoje túžby. Takýmito témami boli napr.
ľudový odboj, revolučné nálady, idea vlastenectva, boj za slobodu, kladné hodnoty
ľudu (olyan témákat használtak fel, ahol kifejezhették a vágyaikat, ilyen témák pl.
népi ellenállás, forradalmi hangulat, hazafiasság eszméje, szabadságharc, a nép jó
tulajdonságai)
 romantický hrdina je autoštylizáciou básnika, čiže autor je sám hrdinom diela (...a
romantikus hős a költő önstilizációja, vagyis a szerző művének főhőse)
 romantizmus zdôrazňoval intuíciu, fantáziu, veľké vášne a city ako láska k vlasti,
láska k žene (...hangsúlyozta az ösztönös megérzést, fantáziát, a nagy szenvedélyeket
és érzéseket, mint pl. hazaszeretet, a nő iránti szerelem)

1
  narúšajú sa hranice medzi literárnymi druhmi a žánrami, to nazývame synkretizmom
(...megbontódnak az egyes irodalmi műnemek és műfajok közötti határok, ezt
nevezzük szinkretizmusnak)
 Hlavným literárnym druhom sa stáva lyrika, obľúbené sú lyriko-epické skladby,
vznikajú ponášky na ľudové piesne a balady, tematika bola protifeudálna,
jánošíkovská a protiturecká (...fő irodalmi műnemmé válik a líra, kedveltek az
elbeszélő költemények, műdalok és műballadák, témájuk a feudalizmus-ellenesség,
Jánošík-témakör, török-ellenesség). Rozvíja sa aj próza, najmä historické povesti
a kratšie prózy zo súčasného života (...a próza is fejlődött, legfőképp a történelmi
mondák és a jelenkorról szóló rövidebb prózai művek)
 uplatňujú živý  hovorový jazyk (...érvényre juttatták az élő beszélt nyelvet)
 základným znakom romantického štýlu je aj hromadenie kontrastov. Hlavným
protikladom je rozpor medzi snom a skutočnosťou (...a romantikus stílus alapvető
jegye az ellentétek halmozása, fő ellentét az álom és a valóság közötti különbségben
van)
Romantická literatúra uzatvára epochu slovenského národného obrodenia.
Ľudovít Štúr (1815-1856)
Bol kodifikátor spisovnej slovenčiny, politik, pedagóg, básnik a publicista, ústrednou
osobnosťou slovenského kultúrno-politického života 19. storočia. Na lýceu v Bratislave sa
zapojil do práce Spoločnosti česko-slovanskej, v roku 1835 sa stal jej podpredsedom. V tom
čase sa Štúr stal námestníkom (námestník=helyettes) profesora Juraja Palkoviča na Katedre
reči a literatúry česko-slovenskej (...a cseh-szlovák nyelv és irodalom tanszéke).
Prostredníctvom prednášok o slovanskej minulosti a prítomnosti zvyšoval vlastenecké cítenie
študentov. V roku 1843 bol Štúr z katedry pre svoje pokrokové myšlienky odvolaný (...a
haladó gondolatai miatt leváltották). Jeho študenti odišli vtedy na protest (protest=tiltakozás)
do Levoče (Levoča=Lőcse). Pri tejto príležitosti (...ebből az alkalomból) Janko Kráľ napísal
báseň Duma bratislavská a Janko Matuška Nad Tatrou sa blýska, ktorá sa neskôr stala
slovenskou štátnou hymnou. Potrebu kodifikácie spisovnej slovenčiny zdôvodnil v spise
Nárečja slovenskou alebo potreba písaňja v tomto nárečí (...szlovák nyelvjárások avagy
ezen nyelven való írás szükségessége) (1846), gramatickú sústavu jazyka načrtol v spise
Náuka reči slovenskej (...a szlovák nyelv tana) (1846). V roku 1845 začal vydávať
Slovenskje národňje novini (...szlovák nemzeti újság) literárnou prílohou Orol tatránski
(..irodalmi melléklet...tátrai sólyom), v ktorých sa zaoberal aktuálnymi hospodárskymi a
politickými problémami Slovákov. Boli to prvé slovenské politické noviny (...ez volt az első
szlovák politikai újság) V roku 1848 v Liptovskom sv. Mikuláši (Liptovský svätý
Mikuláš=Liptószentmiklós) spolu s Hurbanom a Hodžom formulovali
(formulovali=szövegezték, fogalmazták, formulázták) Žiadosti slovenského národa (...a
szlovák nemzet követelései).
1. Uhorsko – krajina rovnoprávnych národov
2. rovnaké zastúpenie národov v celouhorskom sneme
3. Slovensko – vlastný snem
4. úradný jazyk – slovenčina
5. vlastné slovenské školy
6. vlastnú zástavu (červeno-bielu)
7. všeobecné volebné právo
8. sloboda tlače, zhromažďovania, prejavu (...sajtószabadság, gyülekezési szabadság,
szólásszabadság)
9. zrušenie poddanstva pre všetkých poddaných
10. vrátiť zabrané majetky roľníkom

2
V tom čase naňho maďarská vláda vydala zatykač (zatykač=elfogatóparancs). V revolúcii sa
priklonil na stranu Viedne (poznámka: Slovenská národná rada na čele so Štúrom, Hurbanom
a Hodžom organizovala povstanie proti uhorskej vláde), no po revolúcii Viedeň nesplnila
očakávania, ktoré do nej vkladal (...a forradalom alatt Bécs oldalára állt a magyarokkal
szemben, a forradalom után Bécs nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket). Stiahol sa do
úzadia (stiahol sa do úzadia=a háttérbe vonult), žil pod policajným dozorom (...rendőri
felügyelet alatt élt) krátko v Uhrovci, po smrti brata Karola sa ujal jeho rodiny a presťahoval
sa do Modry. Koncom roku 1855 sa na poľovačke nešťastne zranil a začiatkom roka 1856
zraneniam podľahol (...belehalt a sérüléseibe).