Magyar Terminológia 2 (2009) 2, 155–173

DOI: 10.1556/MaTerm. 2.2009.2.1

A terminológia-menedzsment
gazdasági haszna a minõségirányítás
pénzügyi mutatói alapján

DEMECZKY JENŐ
IBM Magyarországi Kft.
H-1117 Budapest, Neumann J. u. 1.
jeno@hu.ibm.com

Benyújtva: 2009. május 2.; elfogadva: 2009. július 2.

A terminológiai munka értelmét a nyereségérdekelt vállalkozások vezetői egyre nagyobb számban isme-
rik föl, ám a terminológiai munkafolyamat hasznáról már jóval kevesebbet tudnak, ezért amikor arról
döntenek, hogy vállalkozásuknál bevezetik-e a rendszeres, szervezett terminológiai munkát (a terminoló-
giai munkafolyamatot), a szokásos pénzügyi-gazdasági megfontolások helyett inkább a minőség javítása,
a vállalkozás hírnevének megőrzése és ehhez hasonló egyéb érvek alapján döntenek. Ebben a cikkben ki-
mutatom, hogy a terminológiai munka gazdasági haszna számítható, és a terminológiai munkafolyamat
költségeit és hasznát egybevetve gazdasági szempontból is ésszerűen megalapozható a bevezetéséről ho-
zott döntés. Először a minőségirányítás pénzügyi és gazdasági mutatói alapján elemzem a terminológiai
munkát, majd négy esettanulmányt mutatok be a különféle megvalósítási modellek számítási módszerei-
nek szemléltetésére.

Kulcsszavak: terminológia, terminológiai munka, terminológiai munkafolyamat, terminológia-kezelés,

terminológia-menedzsment, jövedelmezőség, megtérülés

Economical benefits of terminology management – evaluated by financial metrics of quality con-

trol. Terminology work is reasonable – this statement is accepted by an increasing number of leaders of
profit-oriented companies, but the economical benefits of establishing a terminology management process
is not so widespread. When it comes to decide about introducing terminology management, leaders of
business companies are accustomed to the absence of well-known financial and economic arguments,
instead of them, they are told about quality improvement, preserving their goodwill, and similar qualita-
tive indicators. The current paper shows that the financial and economic benefits of the terminology man-
agement process can be calculated, and taking into account its costs and benefits, an economically well-
substantiated decision can be made on the implementation of terminology management. First, the eco-
nomic aspects of quality control are applied to the terminology management process, and then four busi-
ness cases are detailed to show calculating methods for various implementation models.

Keywords: terminology, terminology work, terminology process, terminology management, terminology

management process, profitability, return on investment, RoI

1789-9486/$20.00 © Akadémiai Kiadó, Budapest

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
156 DEMECZKY JENŐ

1. Bevezetés

Ebben a tanulmányban az információs társadalom közegében működő vállalkozások

szempontjából vizsgálom a terminológiai munka hasznosságát. A gazdaságossági
számításokat a minőségirányítás pénzügyi szempontjai alapján végzem, hogy a ter-
minológiai munka hasznát gazdasági mutatókkal is igazoljam. Ugyanakkor felsoro-
lom a nem (vagy nehezen) számszerűsíthető, a minőség javításából származó gazda-
sági előnyöket is, remélve, hogy előbb-utóbb ezek is számíthatók lesznek.
A terminológiai munkának van más, nem gazdasági haszna is, az emberi kultú-
ra sokszínűségének megőrzése. A kihalófélben lévő nyelvek és kultúrák körében vég-
zett terminológiai munka hasznát a föld élővilágának fejlődéstörténete igazolja: a
sokféleség kifejezetten hasznos a körülmények hirtelen megváltozása esetén; mert ha
vannak alternatív megoldások, akkor nagyobb az esély arra, hogy valamelyik életre-
valónak bizonyul a megváltozott körülmények között. Az emberi kultúra sokszínűsé-
gének megőrzése ezért nemcsak az egyes kultúrák önértéke miatt fontos, közvetett
módon az emberi faj túlélését is szolgálhatja. Pusztay János (2008) tanulmányában az
oroszországi finnugor nyelvek helyzetét elemezve jut arra a következtetésre, hogy a
terminológiai munka a kisebb nyelvek és a kisebbségi helyzetben élő népcsoportok
esetében az anyanyelv és a kisebbségi kultúra megmaradásának egyik feltétele.

2. Elõzetes megfontolások

Terminológiai munkának nevezem a terminusok, fogalmak és azok viszonyának vizs-

gálatát (Fóris 2005), mint fordítást támogató tevékenységet a fordítás bármely fázi-
sában, beleértve a forrásnyelvi szöveg létrehozását is. Ez a fogalom tartalmazza az
összes fogalmi és nyelvészeti tevékenységet, amely a terminusok létrehozásához, ter-
minológiai rendszerbe állításához, forrásnyelvi és célnyelvi szövegek létrehozásához
(ekvivalensek kereséséhez) szükséges.
Terminológiai munkafolyamatnak nevezem azon üzleti folyamatok és eljárások
terminológiai munkákkal kapcsolatos részeinek összességét, amelyekkel egy vállal-
kozás vagy szervezet saját szolgáltatásai és termékei értékesítését segíti elő. Ebbe tar-
tozik: a vállalaton belüli terminológiai munkafolyamat szervezeti kiépítése, nemzeti
és nemzetközi rendszerbe illesztése, a működés feltételeinek biztosítása. Például:
szabványosított (vállalati, nemzeti, nemzetközi) terminusok létrehozása, karbantar-
tása és hasznosítása (Lionbridge 2005).
A terminológiai munkafolyamat felgyorsítja az új termékek fejlesztését, gyártá-
sát, nemzetközi terjesztését, hatékonyabbá teszi a cég alkalmazottai közötti belső
kommunikációt, javítja az üzleti partnerekhez fűződő kapcsolatokat. Napjaink globa-
lizált üzleti környezetében elengedhetetlen, hogy a közölni kívánt fogalmak és az
őket jelölő szakkifejezések pontosak és egyértelműek legyenek. A honosítás sokrétű
feladatát ma már nemcsak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak, minden vál-
lalkozás szembesül a globális piaci jelenlét problémáival, ha túl akar lépni saját nyel-
vének és kultúrájának határain (Demeczky 2008).

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 157

A nemzetközi együttműködés egyik nélkülözhetetlen résztvevője a fordító, aki-

nek nemcsak a megcélzott idegen nyelvet és kultúrát kell kiválóan ismernie, hanem a
cég termékeit, gyártási folyamatait, belső kommunikációs eljárásait, informatikai inf-
rastruktúráját, az egyes szakterületek sajátos szókincsét, a különféle kiadványokban
elvárt stílusváltozatokat. A fordító ezt a sokrétű tudást évek hosszú munkájával építi
föl saját maga számára, s ha egyéni munkája nem része egy átfogó, jól tervezett ter-
minológiai munkafolyamatnak, akkor többnyire csak saját elméjében tárolja ismere-
teit. Ha bármilyen okból távozik a cégtől, a helyébe lépő fordító kezdheti elölről a
munkafolyamatba való beilleszkedést, s a cég szempontjából hatalmas szellemi be-
fektetés megy veszendőbe a fordítók cseréjével (Keglevic 1999).
A terminológiai munka hasznosságát nagymértékben növeli a világháló haszná-
lata révén egyre terjedő elektronikus üzletkötés, amelynek során az üzleti partnerek-
nek elsősorban az egymástól beszerezhető leírásokra és termékdokumentációkra kell
támaszkodniuk, sok esetben magát a terméket vagy szolgáltatást akkor látják először,
amikor már megvásárolták. A pontos, egyértelmű tájékoztatás sok félreértést, magya-
rázkodást és utólagos javítást, végső soron időt és pénzt takarít meg mindkét fél szá-
mára, ez pedig világosan meghatározott fogalmak, terminusok és ekvivalensek nélkül
nehezen képzelhető el. Ahol nagy mennyiségű adat cserél gazdát egy üzletkötés so-
rán, ott a terminológiai munka alkalmazása biztosan csökkenti a költségeket, és nö-
veli a hatékonyságot, igaz, csak hosszú távon. Egy-egy alkalommal lehet szerencséje
is egy cégnek vagy üzletkötőjének, ám átfogó terminológiai munka nélkül ez semmi-
lyen előnyt nem biztosít egy másik nyelvterületen vagy a következő termék esetében.
Új piacokra történő termékbevezetés esetén igen nagy a kulturális különbségekből
fakadó kockázat, ezért érdemes minden lehetséges lépést megtenni, hogy a pontatlan
terminushasználatból fakadó esetleges anyagi és erkölcsi veszteségeket elkerüljük
(ISO 2006).
A terminológiai munka legfontosabb feladatai ebből a szempontból röviden ösz-
szefoglalhatók: a vállalatnál használt kulcsfogalmak kiemelése és szakszerű megha-
tározása; az egyes kulcsfogalmakat legjobban reprezentáló terminusok kiválasztása;
a terminusok hatékony célnyelvi ekvivalenseinek kiválasztása; végül mindezek elfo-
gadtatása a felhasználókkal. Saját tapasztalataim alapján biztosan állíthatom, hogy a
negyedik feladat a legnehezebb. Egy üzleti vállalkozás szakemberei és kereskedői
a fordítók munkájának hasznát még elismerik (bár a legtöbb esetben nem gondolják,
hogy a fordítók valamiféle tudással rendelkeznének, hiszen „csak” az igazi szakem-
berek tudását fordítják le egy másik nyelvre), ám a terminológus munkáját a legrit-
kább esetben ismerik (el), azt pedig végképp nem értik, hogy miért kellene saját ked-
venc szóhasználatukat bárki kedvéért megváltoztatniuk.
Mindezen előzetes megfontolások valószínűleg igazak, de az üzleti életben
(különösen a mai nehéz gazdasági körülmények között) csak olyan tevékenységekre
költhet egy vállalat vezetése, amelyek bizonyíthatóan megtérülnek. A következőkben
a terminológiai munka megtérülésének elvi szempontjait veszem sorra, majd néhány
gyakorlati példát ismertetek.

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
158 DEMECZKY JENŐ

3. A terminológiai munkafolyamat költség/haszon számításának elvei

3.1 A terminológiai munkafolyamat bevezetésének haszna

3.1.1 A terminológiai munkafolyamat bevezetése és a vállalkozás elsõdleges

céljának viszonya

A vállalkozások elsődleges célja termékek és szolgáltatások eladása a lehető legna-

gyobb vevőkör számára. Terminológiai munkafolyamat bevezetése akkor indokolt,
ha a vállalkozás bevételeinek jelentős hányada származik külföldi értékesítésből, az
eladási folyamat sikere érdekében nagy mennyiségű információt kell átadni, továbbá
a pontos fogalom- és terminushasználat elengedhetetlen a kölcsönös megértés érde-
kében. Például: festmények értékesítése esetén nagy mennyiségű előzetes adatcseré-
re lehet szükség (nagy felbontású, jó minőségű képek), ám a járulékos szöveges in-
formáció néhány kulcsfogalom kölcsönös ismerete esetén már kielégítő. Ugyanakkor
egy vállalkozás üzleti folyamatainak automatizálását és a mindenkori üzleti adatok
elemzésére épülő optimalizálását végző szoftvercsomag eladása több száz pontosan
meghatározott fogalom és terminus szabatos használatát és kölcsönös elfogadását
igényli, hogy az eladó és a vevő egyáltalán előkészíthessék az üzletkötésre vonatko-
zó döntésüket. Hasonlóan bonyolult előzetes egyeztetést kíván egy összetett mérnöki
tervező és modellező programcsomag értékesítése, amely az anyagbeszerzéstől a
gyártástechnológián át a végtermékek szimulált teszteléséig magában foglalhatja
a vásárló összes üzleti és gyártási folyamatát, beleértve ezek kulcsfogalmait, forrás-
nyelvi terminusait és célnyelvi megfelelőit, különben az eladó és a vevő nem tudja,
hogy mire vállalkozik.
A terminológiai munkafolyamat bevezetésének indoklása ezért vállalkozáson-
ként és szakterületenként jelentősen eltérhet egymástól, csakúgy, mint a bevezetendő
terminológiai munkafolyamat kidolgozottsága (szintjei, vertikális kiépítettsége a vál-
lalkozáson belül), személyi és tárgyi feltételeinek mértéke. Például: kevéssé valószí-
nű, hogy egy üzleti vállalkozás vezetői hajlandóak lennének egy olyan terminológiai
munkafolyamat bevezetésének költségeit fedezni, amely iparági vagy országos szin-
tű terminológia-egyeztetési és -szabványosítási feladatok megoldására is alkalmas.
Az ilyen jellegű igényeket más szinten és más támogatással kell kielégíteni. A java-
solt terminológiai munkafolyamat kidolgozottsága és eszközigénye legyen összhang-
ban a vállalkozás elsődleges céljával, ez esetben a javaslattevők ésszerű döntésre szá-
míthatnak a vállalati döntéshozók részéről (Kelly 2009).

3.1.2 A terminológiai munkafolyamat bevezetésének pozitív hatása

a vállalkozás üzletfeleinek elégedettségére

Egy vállalkozás minden megnyilvánulása formálja vásárlói körében a vállalkozásról

kialakított képet, és ebben az arculatformálásban egyre jelentősebb szerephez jutnak
a termékbejelentések, piacszervező kiadványok, termékdokumentációk és az üzlet-

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 159

felekkel folytatott sokrétű kommunikáció. Nemcsak a cégek, a gazdasági verseny is

globálissá válik, ezért egy cégről kialakított kép apró részletei is fontosak a piaci
megítélés szempontjából. A zavaros fogalom- vagy a következetlen terminushaszná-
lat belső rendezetlenséget, gondatlanságot, vagy legalább is szervezetlenséget sejtet
a potenciális vásárlók szemében.
Terminológiai munkafolyamat nélkül a meglévő vevőkör számára valóságos kín-
szenvedést jelenthet egy-egy új termék vagy alkalmazási terület bejelentése, hiszen
nem egyszer teljesen új megnevezéseket kell már jól ismert fogalmak és funkciók
jelölőiként azonosítaniuk, ha egyáltalán hajlandók rászánni az ehhez szükséges szel-
lemi erőfeszítést, és nem legyintenek a cég piacszervezési hadjáratának anyagaira,
mondván, ennek a felét sem értjük, jó lesz továbbra is a régi megoldás, nem frissítünk
az új változatra. Még rosszabb, amikor a partnerek érdeklődéssel olvassák a verseny-
társak termékbejelentéseit,1 mert azok világosan és érthetően építenek az iparág be-
vett terminológiájára, és szervesen ahhoz kapcsolódva építik fel az újabb megoldások
fogalmait és terminusait. Ebben a versenyben az nyer, aki a cégen belüli terminoló-
giai munka során végzi el azt a szellemi munkát, amelyre a vevők nem mindig haj-
landóak.

3.1.3 A terminológiai munkafolyamat bevezetésének pozitív hatása

új üzletfelek megnyerésére

Még inkább érvényesek a fenti szempontok, amikor egy vállalkozás új vevőkört vesz
célba. Korábbi üzletfelek esetében még egy kevésbé jól sikerült dokumentáció is el-
érheti a kívánt hatást, hiszen a vevők már ismerik a terméket, tisztában vannak az
alapfogalmakkal, és korábbi befektetéseik értékének megőrzése elemi érdekük, ezért
ismeretlen terminusokkal és homályos magyarázatokkal nehezített szövegen is haj-
landóak átrágni magukat.
Teljesen más azon új vevők nézőpontja, akik még csak tájékozódnak egy szá-
mukra is új terület elérhető termékeiről és szolgáltatásairól. A korábbi befektetések
védelme számukra nem létező szempont, csak azt nézik, hogy mit kapnak a pénzü-
kért: mennyire fedik le a kínálatban szereplő megoldások saját feladataik kulcsfogal-
mait és folyamatait, mennyiben könnyítik meg iparáguk kötelező technológiai és ad-
minisztratív előírásainak betartását, milyen könnyen vezethetők be, és mennyit kell
majd költeniük a folyamatos üzemeltetésre, karbantartásra és bővítésre. Ebben az
esetben bármilyen apró kommunikációs zavar, fogalom- vagy terminushasználatbeli
következetlenség kudarchoz vezet. Ha egy termékbejelentést olvasva a potenciális
vevő kettőnél többször elakad, mert nem érti meg azonnal, hogy számára mit kínál az
ajánlat; legyint és ugrik a következő termékbejelentésre, esetleg éppen egy verseny-
társéra.

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
160 DEMECZKY JENŐ

3.1.4 A terminológiai munkafolyamat bevezetésének pozitív hatása a vállalat

bevételeire az állandó és új üzletfelek elégedettségének növekedése révén

Az előző két pont alapján nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a megfelelően

kidolgozott terminológiai munkafolyamat bevezetése növeli a meglévő vevőkör elé-
gedettségét, elősegíti újabb vevők megnyerését, és e két hatás következtében hozzá-
járul a vállalkozás bevételeinek növeléséhez. Az ilyen jellegű közvetett hatások mé-
rése azonban nem egyszerű feladat. Először is: a közvetett hatásokat csak hoszszabb
időn át végzett mérésekkel lehet kimutatni, inkább évekre, mint hetekre vagy hóna-
pokra vetítve. Másodszor: egy vállalkozást nem lehet kísérleti körülmények közé szo-
rítani, még látványos hosszú távú eredmények esetén sem lehetünk biztosak abban,
hogy ezek csak és kizárólag az időközben bevezetett terminológiai munkafolyamat
következményei. A vállalkozásokat sokféle hatás éri, az üzleti környezet napról-nap-
ra változik, új lehetőségek és új veszélyek váltogatják egymást, ezért a várt ered-
mények elmaradása sem tekinthető csak és kizárólag a terminológiai munkafolyamat
kudarcának. Ebben a tekintetben valószínű előrejelzésnél többet nem lehet felelős-
séggel állítani.

3.1.5 A terminológiai munkafolyamat bevezetésének pozitív hatása

a honosítási tevékenység hatékonyságára

A terminológiai munkafolyamat bevezetése a vállalkozás fordítói és terminológusai

számára nagymértékben megkönnyíti a gyors és hatékony munkavégzést. A termino-
lógiai munkafolyamat bevezetésének szerves része a minősített információforrások
és adattárak2 meghatározása és elérhetővé tétele. Ezek hiányában a honosítás munka-
folyamatai egyéni ismeretekre és kezdeményezésekre támaszkodnak, ami egyrészt
jóval időigényesebb a központi adattárak elérésénél, másrészt nem biztosítja a szük-
séges és elvárt minőséget. A terminológiai munkafolyamat bevezetése után a honosí-
táson dolgozó munkatársak által összegyűjtött tudás a szakértők közösségének folya-
matos minőségi ellenőrzésével kerül be a központi adattárakba, ahol minden felhasz-
náló, így az új alkalmazottak számára is azonnal elérhetővé válik.
Akár vállalaton belüli, akár külső fordítók végzik a tényleges szakfordítási mun-
kát, a terminológiai munkafolyamat részeként bevezetett egy-, két- és többnyelvű ter-
minológiai adatbázisok elérhetősége, az ezekből készített kétnyelvű témakör-specifi-
kus szótárak naprakész előállíthatósága jelentősen javítja a fordítások minőségét és
konzisztenciáját.
Nem hanyagolható el a terminológiai munkafolyamat bevezetésének a hono-
sítási tevékenység gyorsaságára gyakorolt kedvező hatása sem. Ha egy új termék
globális megjelenésének határidejét akár csak néhány héttel vagy hónappal sikerül le-
rövidíteni, ez jelentősen befolyásolhatja a piaci részesedést, nem szólva az „elsőség”
presztízsértékéről.
Az itt felsorolt pozitív hatások számszerű mérése az előzőleg említettekéhez ha-
sonlóan nehéz, hiszen nem kísérletezhetünk két megszólalásig egyforma vállalkozás-

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 161

sal, az egyiknél terminológiai munkafolyamattal, a másiknál terminológiai munka-

folyamat nélkül, hogy összehasonlíthassuk a honosítás költségeit és eredményeit
(Fidura 2007).

3.1.6 A terminológiai munkafolyamat bevezetésének következtében

megtakarítható költségek

Mérhetők viszont azok a költségek, amelyek a terminológiai munkafolyamat beveze-

tése révén megtakaríthatók. Pontosabban, felmérhetjük, hogy milyen költségtöbblet-
tel jár, ha egy vállalkozás nem vezeti be a terminológiai munkafolyamatot. Ennek
számos összetevője van: a pontatlan terminushasználat miatt utólag javítandó forrás-
nyelvi szövegek szerkesztési költségei; a forrásnyelvi szövegek javítása előtt elkészí-
tett fordítások szerkesztési költsége (szorozva a célnyelvi változatok számával); a for-
dítás során felmerülő fogalomértelmezési és terminushasználati kérdésekre fordított
idő, mind a fordítók, mind a célnyelvi terminológusok részéről. Hasonló feladat-
ismétlési költségekkel jár a tisztázatlan fogalom- és terminushasználat az üzleti mun-
kafolyamat alaptevékenységei során is, nem szólva a félreértések okozta bizalom-
vesztésről és késedelemről. Vannak olyan szakterületek, amelyek esetében a leg-
kisebb tévedés is végzetes üzleti hatásokkal járhat, például: jogi, biztonságtechnikai,
szabványosítási szövegek esetében, továbbá az egészségügyi, pénzügyi, biztosítási,
banki szolgáltatások területén, ezért ilyenkor a terminológiai kutatást a lehető legszé-
lesebb körre ki kell terjeszteni, és teljességre törekvően kell elvégezni. A költségmeg-
takarítások mérésére részletesen kitérek az esettanulmányokban.

3.2 A terminológiai munkafolyamat bevezetésének költségei

3.2.1 Számítógépek és programok

A terminológiai munka során ma már természetesen számítógépeket és programokat

használnak a terminológiai adatok tárolására és elérésére. A szükséges gép- és prog-
ramállomány jellege és mennyisége függ a bevezetni kívánt terminológiai munka-
folyamat céljától, kidolgozottságától, a terminusok mennyiségétől és jellemzőitől, az
adatfrissítés gyakoriságától és terjedelmétől, a szolgáltató személyzet és a felhaszná-
lók számától, az adatelérés gyakoriságától és mennyiségétől.
Adatelérés céljára rendszerint megfelelnek azok a személyi számítógépek, ame-
lyeket egy szervezet munkatársai egyébként is használnak. Központi adattárolásra
olyan teljesítményű kiszolgálógép szükséges, amely hasonló jellegű feladatok, pél-
dául: a szervezet dokumentációinak, belső szabályzatainak, szabványainak, adatbázi-
sainak elérését biztosítani tudja a felhasználók számára. Amennyiben a szervezet in-
formatikai rendszere virtualizációs technikát alkalmazó korszerű kiszolgálógépeket
használ, lehetséges, hogy a terminológiai munkafolyamat bevezetéséhez nem kell új,
fizikailag különálló gépet beszerezni, az ehhez szükséges adattárolási és adatszolgál-

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
162 DEMECZKY JENŐ

tatási teljesítmény a meglévő számítástechnikai kapacitás jobb hasznosításával is elő-

teremthető.
A terminológiai munkafolyamat bevezetéséhez szükséges alkalmazói progra-
mok költségének legjelentősebb részét a központi adattárolást megvalósító adatbázis-
program és az arra épülő terminológiai adatbázis-kezelő program használati díja adja.
Az adatok egyéni elérését biztosító program – az alkalmazott adatbázis-kezelő jelle-
gétől függően – akár a személyi számítógépeket működtető rendszerprogramok tar-
tozéka is lehet (például: távoli elérést nyújtó ügyfélprogram vagy világhálós böngé-
sző), így nem jár külön költséggel. Más felépítésű terminológiai adatbázis-kezelők
esetén az egyedi ügyfélprogramok használati díját is meg kell fizetni, ennek összkölt-
sége a felhasználók számával egyenesen arányos (Warburton 2003).
A terminológiai munkafolyamatot kiszolgáló gépek és programok felügyelete,
frissítése és karbantartása előre becsülhető folyamatos kiadással jár.

3.2.2 Képzés

A terminológiai munkafolyamatot kiszolgáló programokat a szolgáltatóknak és a fel-

használóknak is meg kell ismerniük, ez egyrészt a szervezett oktatás, másrészt a ta-
nulásra fordított munkaidő árával növeli a terminológiai munkafolyamat bevezetésé-
nek költségeit.

3.2.3 Adatbázis-használati díj

Amennyiben van olyan elérhető terminológiai adatbázis, amelyet az adott szervezet

azonnal használatba tud venni, akkor ennek telepítési költsége és használati díja is a
kiadásokat növeli. Bár viszonylag ritkán van erre lehetőség, általában érdemes a ter-
minológiai munkafolyamat bevezetését ezzel a lépéssel felgyorsítani. Egy megfelelő
minőségű (nemzeti vagy nemzetközi terminológiai szervezet által készített és gondo-
zott) terminológiai adatbázis használatának összköltsége kevesebb, mintha azt saját
erőforrásainkra támaszkodva újra elkészítenénk.

3.2.4 A terminológiai munkafolyamat szolgáltatóinak munkabére

A szervezet sajátos működéséhez szükséges egyedi terminológiai adatbázisokat ter-

mészetesen csak a terminológiai munkafolyamat szolgáltatói tudják elkészíteni, az ő
munkabérük és egyéb költségeik folyamatos kiadást jelentenek. A terminológiai
munka hatékonyságát nehéz előre tervezni. Egy-egy fogalom tisztázásához, a legjobb
jelölő kiválasztásához szükséges idő mennyisége nyilván függ a fogalom egyszerűsé-
gétől vagy összetettségétől, közeli rokonfogalmainak számától, a lehetséges jelölők
számától, a témakör általános feldolgozottságától, az adott tárgykörben nyilvánosan
elérhető terminológiai adatbázisok tartalmától, a terminológus korábbi ismereteitől és
gyakorlottságától.

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 163

A megvásárolt vagy létrehozott terminológiai adatbázisok gondozásának és bő-

vítésének költségei, beleértve az új adatok ellenőrzését és bevitelét is, szintén a folya-
matosan jelentkező kiadásokat növelik.

3.2.5 A terminológiai munkafolyamat rendszerbe állítása

Eddig csak a terminológiai munkafolyamat bevezetésének közvetlen költségeit gyűj-

töttük össze. Ám a terminológiai munkafolyamat nem önmagában áll, hanem egy vál-
lalkozás vagy szervezet számos más munkafolyamatának szövedékébe ágyazódik be-
le, sok ponton érintkezik már meglévő munkafolyamatokkal, ezért bevezetése sokak
mindennapi munkájában hoz változásokat. Ezek remélhetőleg előnyös változások,
amint azt az előzőekben (3.1.2 – 3.1.6) felvázoltam, de minden változás nehézségek-
kel jár, ezért a terminológiai munkafolyamat rendszerbe állítása eleinte valószínűleg
lassítani fogja az érintettek munkáját, sőt, esetenként ellenállásukkal is számolni kell.
A terminológiai munkafolyamat bevezetésével kapcsolatos kezdeti hatékonyságcsök-
kenést és az esetleges aggályok feloldására fordított energiát a nehezen számszerűsít-
hető kezdeti költségekhez kell számítanunk.

4. A terminológiai munkafolyamat költségének és hasznának összevetése

Tekintettel arra, hogy csak számszerűsíthető adatokat lehet összevetni, a terminoló-

giai munkafolyamat bevezetésének gazdaságossági számítását az előbbiekben fel-
sorolt tényezőkből csupán néhány számszerűsíthető tételre korlátozom.
A költségek sorából a következőkkel számolok:
– (számítógépek és) programok beszerzése,
– (számítógépek és) programok karbantartása,
– adatbázis-használati díj (ha van ilyen),
– a szolgáltatók és felhasználók képzése,
– a szolgáltatók munkabére.
A haszon számításánál az alábbi tényezőkre szorítkozom:
– költségmegtakarítás a forrásnyelvi terminológiai keresések során,
– költségmegtakarítás a forrásnyelvi dokumentumok javítása során,
– költségmegtakarítás a célnyelvi terminológiai keresések során (nyelvenként),
– költségmegtakarítás a célnyelvi dokumentumok javítása során (nyelvenként).
Látható, hogy a költségek egy része kezdeti, egyszeri költség, amelyhez a ter-
minológiai munka mennyiségétől függő folyamatos költségek járulnak. A terminoló-
giai munkafolyamat bevezetésének haszna viszont folyamatosan jelentkezik; egyene-
sen arányos a dokumentumok mennyiségével, használati gyakoriságával; a honosítás
mértékével, továbbá a dokumentumokban előforduló fogalmak és terminusok tisztá-
zására irányuló keresések és a terminológiai munkafolyamat bevezetése nélkül el-
kerülhetetlen utólagos javítások számával.

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
164 DEMECZKY JENŐ

Ezek az elvi megfontolások már sejtetik, hogy a terminológiai munkafolyamat

bevezetésének költségei kezdetben jóval meghaladják várható anyagi hasznát, meg-
térülése csak kiterjedt, gyakori használat esetén és hosszabb távon várható. Ezért
a terminológiai munkafolyamat tervezésekor érdemes olyan eszközök bevezetésére is
gondolni, amelyekkel jól mérhető a terminológiai munkafolyamat szolgáltatásainak
használata.

5. Esettanulmányok

5.1 Microsoft

Robin Lombard (Terminology Research Manager, Microsoft Language Excellence)

az STG 2008-as konferenciáján tartott előadásában olyan esettanulmányt ismertet,
amely egy nagy nemzetközi szoftvergyártó cég honosítási tevékenységének termino-
lógiai munkafolyamat nélküli költségeit (vagyis a jelen tanulmány 3.1.6 pontja sze-
rint számított megtakarított költségeket) veti össze a már működő terminológiai mun-
kafolyamat költségeivel (vagyis a jelen tanulmány 3.2.4 pontja szerint számított költ-
ségekkel). Ez az eset csak a folyó költségeket hasonlítja össze, nem tér ki a termino-
lógiai munkafolyamat bevezetésének kezdeti költségeire. Eltekint annak vizsgálatától
is, hogy a hét éves munkával felépített terminológiai munkacsoport dolgozói vajon
munkaidejük minden órájában olyan munkát végeznek-e, amelynek gazdasági hasz-
na eléri az ismertetett esetben kimutatható megtakarítást (Lombard 2008).
Az ismertetés a honosítás munkafolyamatának mindennapos tevékenységeiből
a terminológiai munka szempontjából legjellemzőbbeket emeli ki. Egy termék cél-
nyelvi változatainak elkészítése során a fordítók új forrásnyelvi terminussal találkoz-
nak, amelyről nem tudják eldönteni, hogy új fogalmat jelöl, vagy ismert fogalmat
jelöl új módon, ezért nem tudják, hogy mely célnyelvi ekvivalenst válasszák a termék
fordítása során. A leírás szerint 10 új jelölőt vezettek be egy termék fejlesztése során,
a terméket 30 nyelvre fordították, és 17 nyelv esetében 6 új jelölő fordításával kap-
csolatban akadt gondjuk a fordítóknak.
Terminológiai munkafolyamat nélkül ennek a problémának a megoldása a követ-
kező költségekkel jár.
A honosítást végző fordítóiroda terminológusa (vagy ha ilyen nincs, fordítója)
átlagosan két órát tölt egy-egy terminus jelentésének tisztázásával, beleértve a saját
kutatómunkáját is, hiszen nem szeretne olyan kérdést föltenni, amelyre maga is meg-
találhatja a választ. Mire kiderül, hogy erre nincs esélye, mert az új terminus valóban
új fogalmat jelöl, már egy-másfél órát eltöltött keresgéléssel és a szakirodalom tanul-
mányozásával, ekkor kéri a megbízó segítségét, majd további félórát-órát vesz igény-
be a megbízóval folytatott levelezése, mire választ kap.
A megbízó forrásnyelvi terminológusa átlagosan három órát tölt azzal, hogy
megkeresi az új terminus bevezetőjét (angol számítástechnikai terminusok eseté-
ben gyakran alkotóját), tisztázza az illetékes szakemberrel az új fogalom tartalmát,
elkészíti a fogalom meghatározását, leírja az új terminus jellemzőit, felkutatja a

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 165

terminus használatát, vagy annak hiányát, és megadja a kért tájékoztatást a fordí-

tónak.
Amennyiben a forrásnyelvi és célnyelvi terminológusok munkabérét egyfor-
mának tekintjük, a kiinduló adatok alapján az utólagos terminológiai munka össz-
költsége 33.838,50 USD. A célnyelvi terminológusok (fordítók) időráfordítása
17 × 6 × 2 = 204 óra; a forrásnyelvi kutatás 6 × 3 = 18 órát vesz igénybe, a célnyelvi
ekvivalensek kutatása és kiválasztása feleennyit, mindössze 17 × 6 × 1,5 = 153 órát.
A végösszeg és az összes óraszám (375) hányadosa több mint 90 USD óradíjat ad, eb-
ben nyilván figyelembe vették az alkalmazottakat foglalkoztató cégek járulékos költ-
ségeit is. Az így számított rezsióradíj vélhető munkabérhányada még így is szép re-
ményeket ébreszt a hazai terminológusokban és fordítókban.
Bevezetett, folyamatosan működő terminológiai munkafolyamat esetében mind
a 10 új fogalom bekerül a cég többnyelvű terminológiai adatbázisába, mind a 30 cél-
nyelv esetében a megfelelő ekvivalenseket is megállapítják és az új bejegyzésekhez
rendelik, még mielőtt a fordítás elkezdődne. Lombard közlése szerint ennek költsége
1.566 USD. A szerző nem adja meg ennek a költségnek a szerkezetét, ezért csak fel-
tételezésekkel élhetünk. Amennyiben föltesszük, hogy az összes új fogalom szerepel
már a cég többnyelvű terminológiai adatbázisában, ezek ekvivalenseivel együtt, ak-
kor a 10 × 30 = 300 célnyelvi ekvivalens kikeresésének költsége 5,22 USD/ekvi-
valens, az előbbi óradíjjal számolva kb. 3 és fél perc. Ez az érték reális, hiszen lehet,
hogy egy-egy új terminusnak több célnyelvi ekvivalense is van, és ezek közül kell
kiválasztani a megfelelőt. Ennél elmélyültebb munkát, például ismeretlen terminusok
vagy célnyelvi ekvivalensek kutatását a megadott költségkeret alapján nem lehet
valószínűsíteni.
A terminológiai munkafolyamat által megtakarított kiadás a két költség különb-
sége: 32.272,50 USD. Jelentős összeg, ha meggondoljuk, hogy mindössze 10 új fo-
galomról volt szó, és ezek közül is csak 6 okozott gondot alig több mint a célnyelvek
felének esetében. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy helyesen fordí-
tották-e mind a 10 új terminust arra a 13 nyelvre, amelyek honosítása során a fordí-
tók nem tettek fel kérdéseket. Ha mégsem így történt, akkor nemcsak a honosítást
végző alvállalkozók felelősek a hibás fordításokért, hanem a terminológiai munka-
folyamat hiánya is. Az esetleges negatív következmények pedig egyértelműen a ter-
méket előállító vállalkozást terhelik. A terminológiai munka során gyarapodó adat-
bázisok egyre több esetben teszik lehetővé a példában bemutatott rendkívül kedvező
költségmegtakarítást.

5.2 TMC

Janaina Wittner (Strategic Development Manager, WhP) a Multilingual című elektro-

nikus és nyomtatott formában is megjelenő nemzetközi magazinban írt érdekes cik-
ket a terminológiai munkafolyamat megtérüléséről, ebben egy esettanulmányt is kö-
zölt. Az esettanulmányban szereplő cég nevét azonban nem hozhatta nyilvánosságra,
ezért helyette a TMC (Terminology Management Client) nevet használta. Ebben az

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
166 DEMECZKY JENŐ

esetben (az előzővel szemben) már figyelembe vették a terminológiai munkafolyamat

bevezetésének kezdeti költségeit is, ám a választott megoldásban külső céget bíztak
meg a terminológiai munkafolyamat létrehozásával és üzemeltetésével, tehát a TMC
meglévő szerkesztőin és fordítóin túl nem kellett számolni cégen belüli terminoló-
gus(ok) költségeivel (Wittner 2007).
A felmérés idején a TMC honosítási tevékenysége már húsz éves múltra tekin-
tett vissza. Ennek első tíz évében csak öt nyelvre fordították a cég termékeit. Ebben
az időszakban meglehetősen sok energiát fektettek a terminus- és ekvivalenslisták
karbantartására, táblázatos formában. Amikor a honosítandó termékek és a célnyel-
vek száma jelentősen megnőtt, nem maradt elegendő idő és pénz a terminológiai lis-
ták bővítésére és karbantartására, ezért fokozatosan elavultak, és feledésbe merültek.
A piaci verseny fokozódása sok más cég esetében is oda vezet, hogy csak a közvet-
len hasznot hajtó tevékenységekre jut pénz és idő, és sok hasonló terminológiai kez-
deményezés marad abba.
Amikor a TMC termékválasztékát már húsz nyelvre honosították külső fordító-
irodák, a cégnél még mindig nem működött terminológiai munkafolyamat. A fordí-
tóirodák a TMC szerzőitől várták a forrásnyelvi szövegek konzisztenciáját, a TMC a
fordítóirodáktól várta a honosított termékekét. Minőségellenőrzést csak ritkán, szúró-
próbaszerűen végeztek. Terminológiai munkafolyamat hiányában a következetlen fo-
galom- és terminushasználat egyre jobban terjedt, és a termékhonosítás minősége
egyre bizonytalanabbá vált. Egységes terminológiai munka és anyagi fedezet hiányá-
ban a helyzet kezelhetetlenné vált.
A megoldáshoz egy külső tényező vezetett el, az új tulajdonos, aki a cég üzleti
tevékenységét kiterjesztette, új termékeket vezetett be, átalakította a régi termékeket,
és átvilágította a cég szervezeti felépítését. Új arculatot adott a cégnek, ennek során
áttekintette a dokumentációk előállítását, a honosítást, és a terminológiai munkát is.
Az átvilágítás során kiderült, hogy nemcsak a termék-előállító, hanem a szolgáltató
részlegek (ügyfélszolgálat, jogi és pénzügyi osztály, tájékoztatás) is rendkívül érde-
kelt a terminológiai munkafolyamat bevezetésében. A vizsgálat eredményeként a
TMC ajánlatokat kért a terminológiai munkafolyamat bevezetésére.
A legjobb ajánlat egy nagyteljesítményű, világhálós környezetben üzemelő adat-
bázis-kezelőt javasolt, amely egyszerű, felhasználóbarát böngészővel érhető el a cég
külső portálján keresztül, bármely világhálós eléréssel rendelkező személyi számító-
gépről. Az adatbázis-szolgáltatás különféle funkcióit előre meghatározott felhaszná-
lói csoportok vehetik igénybe sajátos feladataiknak megfelelően kialakított hozzáfé-
rési jogosultságuk révén. Így a legváltozatosabb igényekkel jelentkező felhasználói
csoportok használhatják a központi terminológiai adatbázist a cégen belül és kívül
(leányvállalatok, üzlettársak, alvállalkozók) egyaránt. A gördülékeny, méretezhető
munkafolyamaton és a felhasználókra háruló minimális terhelésen túl az ajánlat kiter-
jedt a folyamatos, távolról is elvégezhető nyelvészeti és műszaki karbantartásra is.
Ez utóbbi volt az a döntő pont, amelynek alapján a TMC új vezetői ezt a javas-
latot választották számos hasonló közül. Az átvilágítás eredményeként már jól tudták,
hogy a leghatékonyabb terminológiai adatbázis sem ér sokat, ha folyamatos karban-
tartását nem biztosítják. A nyertes ajánlat kiterjedt a terminológiai adatbázis folyama-

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 167

tos, valós idejű frissítésére, beleértve a fordítók, lektorok, és a TMC belső szakértői
által tett javaslatok összehangolását, és lehetőséget kínált a dokumentumkészítő esz-
közök későbbi integrációjára is.
A terminológiai munkafolyamat bevezetésének költségei és várható megtérülési
ideje már az átvilágítás során fontos szempontja volt az új vezetésnek. Új kezdemé-
nyezés lévén, nem volt viszonyítási alapjuk, ezért saját maguk állapították meg a gaz-
daságossági mérőszámokat, és az információgyűjtés módszereit. A mérhető pénzügyi
hatások nélküli, pusztán minőségi előnyöket (3.1.2 – 3.1.6) nem vették figyelembe.
Az átvilágítást végző szakemberek a termelékenység növekedését és az időmegtaka-
rítást vizsgálták, mert ezeket viszonylag könnyű mérni és hatásaikat pénzügyi ered-
ményre váltani.
Minden részleg alkalmazottaitól megkérdezték, hogy mennyi időt töltenek ter-
minológiai kérdések tisztázásával. A dokumentációs, a marketing és a jogi osztály
dolgozóinak esetében a sajátos terminusok és kifejezések keresésével töltött időt, a
fejlesztők és az oktatási osztály dolgozóinál a megfelelő célnyelvi ekvivalensek kere-
sésével töltött időt, az ügyfélszolgálatnál a hiányos, ellentmondó vagy zavaros termi-
nológia miatt befutott felhasználói kérdések tisztázására fordított időt mérték. A dol-
gozók a felmérés idején, a munkanap végén följegyezték, hogy aznap mennyi időt
töltöttek terminológiához kapcsolódó problémákkal.
A kérdőíves felmérés mint módszer mindig tartalmaz szubjektív elemeket, ám az
egyes dolgozók válaszainak összevetése azt mutatta, hogy már néhány száz fő esetén
jól felismerhető a válaszok konzisztenciája, és kiszűrhetők a komolytalan adatközlők.
A TMC felmérés adatai nyilvánvalóan nem általánosíthatók, de a pénzügyi elemzést
megelőzően mégis érdemes őket áttekinteni. A számértékek az jelzik, hogy az egyes
részlegek dolgozói munkaidejük hány százalékát töltötték terminológiához kapcso-
lódó problémákkal.

Lektorálás: 25%
Fordítás: 5%
Ügyfélszolgálat: 5%
Műszaki dokumentáció készítése: 3%
Oktatás és képzés: 2%
Tájékoztatás: 2%
Szoftver- és honlapfejlesztés: >1%
Jog: <1%
Pénzügy: <1%

A jogi és pénzügyi osztály dolgozóitól érkezett adatok elhanyagolható időmeg-

takarítást mutattak, ugyanakkor érdeklődésük a terminológiai munkafolyamat beve-
zetése iránt kiemelkedően nagy volt, ennek oka a 3.1.6 pontban említett különleges
érzékenység lehet. A fordítók és lektorok adatait foglalkoztatásuk arányában vették
figyelembe (öt éves átlagban).
Az időmegtakarítást ezután az egyes osztályok átlagos munkahelyi költségével
átváltották pénzügyi megtakarítássá. A műszaki dokumentációt készítő szakemberek

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
168 DEMECZKY JENŐ

bruttó óradíja 80 USD, a havi munkaidő 160 óra, így a 3%-os megtakarítás egy tíz fős
csapatnál 10 × 5 = 50 óra, évente 600 óra, pénzben kifejezve 48.000 USD. A húsz fős
mérnökgárda havi két órás időmegtakarítása évente 480 óra, ugyanilyen óradíjjal
számolva 38.400 USD. Az éves megtakarításnak (86.400 USD) azonban csak a felét
tekinthetjük haszonnak, a cég ugyanis a költségeihez viszonyítva 50%-os haszon-
kulccsal működik, így az elért éves haszon 43.200 USD.
A terminológiai munkafolyamat kiépítésének kezdeti költségei a következők:
számítógépek és programok, a cég számára készítendő világhálós elérési felület, a
munkafolyamat kidolgozása, az adatbázis-kezelő használati díja és telepítési költsé-
ge, a meglévő terminusok ellenőrzése és importálása (ezeket ellenőrzött dokumentu-
mokból kell kiemelni), és a rendszer betanítási költségei. Ha kezdetben csak öt nyelv-
re telepítik a rendszert, a kezdeti költség 63.500 USD, amelyet három év alatt írnak
le (amortizáció: 21.200 USD évente). A rendszer folyamatos üzemeltetése évente
10.000 USD további költséget jelent (karbantartás, programfrissítés, adatbázis-frissí-
tés, munkafolyamat módosítása). Az éves költséget az éves haszonnal összevetve az
első három évben 38,5% a beruházás megtérülési aránya:

[(haszon-befektetés)/befektetés] × 100
[(43.200 – 31.200)/31.200] × 100 = 38,5%

A harmadik év után, amikor a kezdeti költséget teljes egészében leírja a cég,

a terminológiai rendszer a TMC legnyereségesebb beruházásává válik:

[(haszon-befektetés)/befektetés] × 100
[(43.200 – 10.000)/10.000]× 100 = 332%

éves megtérüléssel.
Az esettanulmány legfontosabb tanulsága az, hogy a terminológiai munkafolya-
mat gazdasági haszna számítható, még akkor is, ha csak az egyértelműen kimutatható
pénzügyi hatásokat vesszük figyelembe. A terminológiai munkafolyamat gazdasá-
gossági számításainak egyértelműen meg kell győzniük a vállalkozások vezetőit
arról, hogy befektetéseik ezen a területen is megtérülnek. A terminológiai munka-
folyamat minden további előnye, például a vevők elégedettsége, új üzletfelek meg-
nyerése, az eladások növekedése, a piaci megjelenés felgyorsítása csak járulékos ha-
tás, amelyet a gazdasági vezetők utólag kedvezően fogadnak, de amikor dönteniük
kell a terminológiai munka finanszírozásáról, aligha vesznek figyelembe.

5.3 Két példa Németországból

A német tolmácsok és fordítók szövetségi egyesülete a kölni egyetemmel közösen

szervezte 2007-es éves találkozóját, amelynek egyik témája a hatékony terminológiai
munka szervezése és irányítása volt, Effektives Terminologiemanagement címmel.
Ezen a tanulmányi napon tartott előadást François Massion Terminologiearbeit in der

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 169

Praxis címmel (Massion 2007). Előadásában két esetre közölte a terminológiai mun-
kafolyamat bevezetésének költségeit és várható gazdasági hasznát. Az egyik esetben
szervezeten belüli főállású terminológus is szerepelt.
A költségek között az alábbiakat vette figyelembe:
– munkahely létesítése (amennyiben van saját terminológusa a cégnek; külső
szolgáltató megbízása esetén a kezdeti költség ennyivel kisebb lehet),
– a programok használati díja,
– a kezdeti terminológiai adatbázis létrehozásának költségei (ebben a munka-
fázisban a szótár szerkezetétől függően legföljebb 50–100, legkevesebb 3 ter-
minus létrehozásával számolt óránként),
– célnyelvi ekvivalensek keresése (ennek költségét 1-2 euróra becsülte ekviva-
lensenként),
– karbantartás: a kezdeti költség 10%-a.
A szerényebb példa ezer terminusból álló kezdeti adatbázist tartalmaz 4 nyelven,
saját terminológus alkalmazása nélkül, a terminusoknak nincs meghatározásuk az
adatbázisban:
– a (német) terminusok kiemelése és ellenőrzése: 500 i,
– a célnyelvi ekvivalensek keresése három nyelvre: 8.400 i,
– terminuskivonatoló program: 250 i,
– összesen 9.150 i.
Az igényesebb példában a vállalkozás saját terminológust alkalmaz, és ötezer
terminusból álló kezdeti adatbázist hoz létre négy nyelven:
– a saját terminológus költsége (az első évben): 55.000 i,
– a kezdeti (német) terminusok kiemelése és érvényesítése: a saját terminoló-
gus feladata,
– célnyelvi ekvivalensek keresése három nyelvre: 17.000 i,
– terminológiai adatbázis használati díja (betanítással): 15.000 i,
– más területen dolgozó munkatársak költségei: 3.000 i,
– összesen: 90.000 i.
A várható megtakarítások:
– a cég ezer munkatársa havonta tíz percet takarít meg, mert nem kell terminu-
sokat és ekvivalenseket keresnie, ez 60 eurós óradíjjal számolva évente:
120.000 i,
– a vállalat méreténél fogva már ez a szerény megtakarítás is meghaladja a be-
ruházás költségét az első év végére,
– a korábbi egyéni terminológiai kezdeményezésekre nincs szükség, ez három
emberhónapnyi megtakarítást eredményez: 18.000 i,
– a dokumentációk korábbi javítási költségét is megtakarítja a cég: 6.000 i,
a további két tétel esetleges, de a lehetőségek nagyságrendjét jól érzékelteti:
– a hatékonyabb információáramlás következtében több üzleti megállapodást
ér el a cég: 20.000 i,
– nő a beszállítókkal folytatott együttműködés hatékonysága, így a terméket a
tervezettnél két héttel korábban vezetik be: 20.000 i,
– összesen: 184.000 i.

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
170 DEMECZKY JENŐ

Ha az előző esetben feltételezett 50%-os haszonkulcsot a német cégekre is mérv-

adónak tekintjük, az igényesebb megvalósítás kezdeti költsége már az első év végére
megtérül.

5.4 Kanada

Az előző példákban értékes részleteket találtunk a terminológiai munkafolyamat be-

vezetésének költségeiről és megtérüléséről, ám ezek az esettanulmányok egyediek,
nem adnak átfogó képet arról, hogy miként alakulnak ezek az adatok egy nemzeti
gazdaság egészében. Utolsó példánk egy olyan átfogó felmérés része, amelyet a ka-
nadai kormány (Public Works and Government Services Canada/Travaux publics et
Services gouvermementaux Canada) Fordítási Hivatala (Translation Bureau/Bureau
de la traduction) rendelt meg (Champagne 2004).
Guy Champagne felmérése szerint a megvizsgált 3.155 kanadai cég 7,8%-ánál
folyik rendszeres, szervezett terminológiai munka, cégen belüli vagy külső szakértők
segítségével, és az erre fordított kiadások elérhetik a fordítási költségek 50%-át is.
A terminológiai munkára fordított kiadások megtérülése átlagosan évi 10%, vagyis a
terminológiai munkába fektetett összeg 1,1-szeres hasznot hoz egy év alatt.
Tizenkét kiválasztott cég (négy pénzügyi szolgáltató, két gyógyszergyártó, egy
áruházlánc és három nyelvi szolgáltató) esetében mélyebben is elemezték a termino-
lógiai munka gazdasági hasznát: a bevételt, a megtérülést és a költségcsökkentést.
A cégek által fordított és lektorált szöveg mennyisége évi négy és tizennégy millió
szó között van.
A terminológiai munka közvetlen értékét a ráfordított időben adták meg, ezt a
megvalósítás helyén alkalmazható, egységnyi munkaidőre vetített költséggel lehet
pénzben kifejezni. A terminológiai adatbázisok terminusainak létrehozása és frissíté-
se együttesen és átlagosan 15 percet vesz igénybe. A dokumentumok írására, fordí-
tására, lektorálására fordított idő 15–30%-át köti le a terminológiai problémák meg-
oldására fordított munka.
A terminológiai munka közvetett értékét méri a termelékenység növekedése.
A dokumentumok írásának termelékenysége 10–33%-kal, a fordításé 5–9%-kal nő
a jól végzett terminológiai munka eredményeként. Ez a termelékenységnövekedés
összességében 10%-kos költségcsökkentést jelent a cégek számára. Ennek a költség-
csökkentésnek hozzávetőleg 35%-a származik terminológusok tevékenységéből,
35%-a terminológiai eszközök használatából, 25%-a fordítást segítő eszközök hasz-
nálatából, a maradék 5% egyéb tényezőknek köszönhető.
A terminológiai munka értékét mérhetjük az elmaradása esetén jelentkező költ-
ségekkel is. Könnyen hozzáférhető terminológiai adatbázis hiányában az írók, szer-
kesztők, fordítók 20–30 percet is eltölthetnek egy-egy fogalom vagy terminus kere-
sésével. Egy meglévő terminológiai adat értékét ezért minden rá irányuló keresés
20–30 percnyi munkaidő árával növeli.
A felmérésben szereplő egyik pénzügyi szolgáltatónál pontosan kiszámították,
hogy mennyit ér a terminológiai adatbázis egyetlen bejegyzése. A szervezetnél éven-

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 171

te 2500 új terminológiai bejegyzést készítenek. Az átlagos létrehozási idő 15 perc, en-

nek az ára 80 CAD óradíjjal számolva 20 CAD, az éves mennyiségé összesen 50.000
CAD folyó költség. (A terminológiai rendszer létesítési költségeit nem vették figye-
lembe, mert a munkafolyamatot már évekkel korábban létrehozták, és a kezdeti költ-
ségeket leírták.) Évente egyszer frissítik az adatbázis egyes tételeit, ez átlagosan
5 percet igényel 6,67 CAD értékben, az éves állománynövekedésre ez 16.667 CAD
költséget jelent. Az adatfeldolgozás egyéb költsége 2.500 tételre 800 CAD. Az összes
költség tehát 67.500 CAD évente. Ha nem létezne a terminológiai adatbázisban a ke-
resett bejegyzés, akkor a létrehozás költsége 20 CAD lenne. A létező bejegyzések ke-
resésére átlagosan 1,5 perc (1,75 CAD) kell, ezért a nyereség minden egyes keresés-
re 18,25 CAD. Ha a szervezet dolgozói évente egyszer keresik az éves szinten létre-
hozott 2500 új bejegyzést, akkor a létrehozásuk 2.500 × 18,25 = 45.625 CAD hasznot
hoz. A szervezetnél évente összesen 15.000 keresés irányul a terminológiai adatbázis
tételeire. Ha a keresések az adatbázis-bejegyzések között egyenletesen oszlanak el,
akkor kb. 10.000 bejegyzésig érdemes bővíteni az adatbázist, hogy a keresések hasz-
na fedezze a létrehozás költségeit. Amennyiben a terminológiai adatbázisra irányuló
keresések száma (termelésnövekedés miatt) nő, nagyobb adatbázis fenntartása is
nyereséges lehet.
Minél nagyobb egy szervezet, minél nagyobb a dokumentációk és fordítások
mennyisége, minél többen keresik a terminológiai adatbázis bejegyzéseit, annál in-
kább megtérül a létesítésére fordított befektetés. Mivel a terminológiai adatbázisok
nyereségessége nagymértékben függ a terminológiai adatbázis tényleges használatá-
nak gyakoriságától, ezért a keresések várható számát érdemes jó előre fölmérni.

6. Összefoglalás

A minőségirányításra vonatkozó pénzügyi és gazdasági megfontolások a terminoló-

giai munkára és a terminológiai munkafolyamat egészére is érvényesek, így jó kere-
tet adnak a mennyiségi és a minőségi mutatók összefoglalásához. Napjainkig a minő-
ségi mutatók felsorolása volt a megszokott érvelési mód a terminológiai munkafolya-
mat bevezetését előkészítő vitákban. Továbbra is megfontolást érdemlő szempontok
ezek, hiszen nem mindegy, hogy milyen képet alakít ki magáról egy cég üzletfelei kö-
rében, mennyire elégedettek az üzleti partnerek, milyen hatékony az új vásárlók meg-
nyerését célzó tevékenységük, mennyivel járul hozzá a vevőkör elégedettsége a be-
vételek növeléséhez, milyen gyorsan tudja forgalomba hozni új termékeit a hazai és
a külföldi piacokon a vállalkozás.
Ugyanakkor a globalizáció, a piaci verseny és a gazdasági visszaesés hatására
előtérbe kerülnek a döntéshozók számára megszokott pénzügyi, gazdasági szempont-
ok, amelyek minden egyes munka és munkafolyamat esetében a költségek és a vár-
ható haszon összevetését igénylik. A kezdeti és a folyamatos anyagi és személyi költ-
ségek főként informatikai és nyelvi szolgáltatásokat fedeznek, a várható pénzügyi
eredmény főként általános munkaidő-megtakarításban és a nyelvi szolgáltatások költ-
ségeinek megtakarításában áll. A terminológiai munkafolyamat bevezetésének házon

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
172 DEMECZKY JENŐ

belüli és külső megoldása között jelentős eltérés van mind a kezdeti létesítési költsé-
gekben, mind a folyamatos ráfordítások mértékében, ezért kis és közepes vállalko-
zások esetében érdemes megfontolni külső terminológiai szolgáltatás igénybevételét.
A terminológiai munkafolyamat megtérülésére is igaz a „minél nagyobb, annál gaz-
daságosabb” elve, ezért nagyvállalatok esetében indokolt lehet saját terminológiai
munkafolyamat rendszerbe állítása.
Ebben az írásban megmutattam, hogy a terminológiai munka és a terminológiai
munkafolyamat gazdasági szempontból is elemezhető, és bevezetésének szükséges-
sége pénzügyileg indokolható. Úgy gondolom, hogy a terminológusok munkája nem-
csak elméleti és tudományos szempontból fontos, nemcsak a minőséget javítja a vál-
lalkozásokban, hanem számítható gazdasági hasznot is hajt, ezért megérdemli az
ennek megfelelő támogatást és elismerést.

JEGYZETEK

1 Tipikus termékbejelentés látható ezen a hálószemen: http://www-142.ibm.com/software/dre/ecatalog/

Detail.wss?locale=hu_HU&synkey=Y105969D91324B60
2 Sokféle, nem adatbázisba szervezett forrása lehet a minősített adatoknak, például: címlisták, ontológiák,
szószedetek, jogi formulák, hiteles fordítások, jogszabályok, műszaki specifikációk, szabványok. Mindezeket
az érdekeltek számára könnyen és gyorsan elérhetővé kell tenni, függetlenül attól, hogy milyen formátumban
vannak, és később adatbázisba szervezik-e őket vagy sem. Többek között azért kell a minősített adattárakat
könnyen elérhetővé tenni, hogy a terminológusok ezek alapján hozhassák létre a terminológiai adatbázisokat,
ennyiben ez a tevékenység is a terminológiai munkafolyamat bevezetéséhez tartozik.
3 Az irodalmi hivatkozások összegyűjtésében és értelmezésében értékes segítséget nyújtottak munkatár-
saim, Kara Warburton és Stefanie Schraub, fáradozásaikat ezúton is köszönöm.

IRODALOM3

Champagne G. 2004. The Economic Value of Terminology – An Exploratory Study. Guy Champagne Inc.
(2004) 1–54., http://www.termologic.com/EconomicValueTerminology.pdf (hozzáférés: 2009. má-
jus)
Demeczky J. 2008. Terminológia a szoftveriparban. Magyar Terminológia 1 (2), 189–204.
Fidura C. 2007. Terminology Matters. Business White Paper SDL 1–18.
Fóris Á. 2005. A terminus és a terminológia. In: Hat terminológia lecke. Pécs: Lexikográfia Kiadó.
ISO 10014:2006 Quality management – Guidelines for realizing financial and economic benefits ISO TC
176/SC 3
Keglevic, D. 1999. The economics of terminology management in business environments. MA Thesis,
University Wien, 51–62.
Kelly N., DePalma D. A. 2009. The Case for Terminology Management, Common Sense Advisory Inc.
1–27.http://www.commonsenseadvisory.com/research/report_view.php?id=99&cid=0 (hozzáférés:
2009. május)
Lionbridge Technologies Inc. 2005. Enterprise Terminology Management. White Paper 1–7.
http://www.lionbridge.com/lionbridge/en-US/kc/globalization/enterprise-terminology-manage-
ment.htm (hozzáférés: 2009. május)
Lombard, R. 2008. More Than Glossaries: Managing Terminology at Microsoft. STC Technical
Communication Summit, www.stc.org/edu/55thConf/download.asp?ID=142 (hozzáférés: 2009. má-
jus)

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
 A TERMINOLÓGIA-MENEDZSMENT GAZDASÁGI HASZNA 173

Massion, F. 2007. Terminologiearbeit in der Praxis. Seminare und Veranstaltungen für Dolmetscher und
Übersetzer 2007. http://www.dog-gmbh.com/fileadmin/download/info/Terminologiemanage-
ment%20-%20Pr%C3%A4sentation%20beim%20BD%C3%9C%20in%20K%C3%B6ln.pdf (hoz-
záférés: 2009. május)
Pusztay J. 2008. A terminológia mint a nyelv megmaradásának feltétele. Magyar Terminológia 1 (2),
205–216.
Warburton K., Vanni P., Geller I., Prono R. 2003. Terminology Management. A comparative study of
costs, data categories, tools, and organizational structure. LISA Publication 1–14.
http://www.lisa.org/Terminology-Manageme.520.0.html (hozzáférés: 2009. május)
Wittner J. 2007. Unexpected ROI from Terminology. Multilingual #87 April/May 51–54.

Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC
Brought to you by Eotvos Lorand University | Unauthenticated | Downloaded 03/18/21 03:55 PM UTC