BARABASI TUNDE STARK GABRIELLA

6VODAM6DSZERTANI
ALAPISMERETEK

PRESA UNIVERSITARA CLUJEANA / KOLOZSVAlu EGYETEMI KIAD6

2015
 ,..-.~

TARTALOMJEGYZEK
A kotet szerzifi: Bevezetes ............................................................................................................................... 9
1. Az 6vodai oktatas celjai ................................................................................................... 11
Barabasi Tiinde, Stark Gabriella 1.1. Nevelesi eel es szintjei .............................................................................................. 11
1.2. Celtaxon6mi8k .......................................................................................................... 13
1.3. Az 6vodai oktat6-nevelo tevekenysegek sajatos celjai. Funkci6k ............................ 17
Szakmai lektorok: 1.4. Az 6vodai oktatas sajatos celjainak/kovetelmenyeinek osztalyozasa ....................... 19
Dr. Fodor Laszl6-egyetemi docens 1.4.L Altalanos fejlesztesi es reszletes kovetelmenyek ............................................... 19
Dr. Vegh Balazs Beta - egyetemi docens 1.4.2. Miiveletesitett feladatok ..................................................................................... 20
1.4 .3. A tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek kovetelmenyei ......................... 25
1.4.4. A szabad tevekenysegek, jatekok kovetelmenyei; sajatossagai ......................... 31
2. Az 6vodai tevekenysegek sajatos tartalmai ..................................................................... 35
2.1. Tapasztalati teriiletek ................................................................................................ 35
2.2. Fejlesztesi teriiletek .................................................................................................. 39
2.3. A fejlesztesi teriiletek es a tapasztalati teriiletek kapcsolata ..................................... 44
2.4. Az 6vodai tevekenysegek megval6sitasi m6dozatai: Integralt tevekenysegek ......... 45
2.5. Differencialas es egyeni banasm6d az ovodaban ...................................................... 49
3. Az 6vodai tevekenysegek sajatos szervezesi formai es m6djai ....................................... 53
3.1. A tevekenyseg - az 6vodai nevelesi celok megval6sitasanak sajatos formaja ......... 53
3.2. Az 6v6no altal iranyitott tapasztalati teriiletek szerinti kotelez0 tevekenysegek ...... 54
3.2.l A tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek osztalyozasa ............................. 56
© Barabasi Tiinde, Stark Gabriella 2015. 3.2.2 A tevekenysegek didaktikai mozzanatai ............................................................. 59
3.3. Szabadon valasztott tevekenysegek (szabadtevekenysegek) esjatekok ................... 66
3.4. A szemelyes fejlodest biztosit6 tevekenysegek: szokasok (rutinok) fejlesztese,
athajlasok (atmenetek) egyik tevekenysegtipusb6l a masikba, valasztott
Descrierea CIP a Bibliotecii Naponale a Romaniei (opcionalis) tevekenysegek, delutani tevekenysegek a napkoziotthonban ...................... 70
3.4.1 Rutinok/ szokasok ............................................................................................... 70
BARABAS!, TUNDE
3.4.2. Atmenetek/athajlasok ........................................................................................ 76
Ovodam6dszertani alapismeretek I Barabasi Tande, Stark Gabriella. - 3.4.3. Opcionfilis tevekenysegek. ................................................................................. 77
Cluj-Napoca : Presa Universita.ci Oujeana, 2015
3.4.4. Delutani tevekenysegek ..................................................................................... 77
Bibliogr. 4. Csoportszervezesi m6dok tanulasi tevekenysegek eseten ............................................... 79
ISBN 978-973-595-859-6
4.1. A csoportszervezes pszicho-pedag6giai es ergon6miai kovetelmenyei.. .................. 79
4.2. A gyermekcsoport szervezese a mindennapi tevekenysegek soran (frontalis,
I. Stark, Gabriella kiscsoportos, par-, egyeni) ............................................................................................... 82
371 4.3. A csoportszoba berendezesenek leheilisegei (kor, felkor, osztalyterem-jelleg) ........ 86
4.4. Szervezesi formak. Heterogen es homogen eletkoru csoportok szervezese ............. 88
5. Az 6vodai nevelesi legkor megteremtese ......................................................................... 93
5.1. Nevelesi komyezetek ................................................................................................ 93
Universitatea Babe~-Bolyai 5.2. A gyermek, a csoport es a targyi komyezet kapcsolata (tanulasi, jatek es pihenesi
Presa Universitara Clujeana komyezet) ........................................................................................................................ 94
Director: Codruta Sacelean 5.3. Az 6voda nevelesi terere (targyi komyezetere) vonatkoz6 elmeletek esj6-
Str. Hasdeu nr. 51 gyakorlatok ...................................................................................................................... 95
400371 Cluj-Napoca, Romania 5.4. Az 6vodai nevelesi legkor jellemroi ......................................................................... 96
Tel./ fax: ( +40)-264-597 .401 5.4.l. Targyi feltetelek ................................................................................................. 96
E-mail: editura@editura.ubbcluj.ro 5.4.2. Szemelyes viszonyok az 6vodaban .................................................................... 98
http:/ /www.editura.ubbcluj.ro/
5
 ~·

Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

6. Jatek az ovodaban .......................................................................................................... 103 10. A helyi kozl>sseg bevonasanak lehetosegei a nevelesi folyamat tamogatasaba ........... 201
6.1. Az 6vodai jatekok iobb tipusai ............................................................................... 103 10.1. Az 6voda- csalad- helyi kl>z0sseg kapcsolata ....................................................... 201
6.1.1. A gyakor16- vagy funkci6jatek ........................................................................ 103 10.2. A partnerseg, mint a koz0s tevekenyseg alapja .................................................... 202
6.1.2. A konstrukci6sjatek ........................................................................................ 105 10.3. £10 partneri kapcsolatok es kozos tanulasi tevekenysegek ................................... 203
6.1.3. A szerepjatek ................................................................................................... 106 10.4. Egyilttmfikodesi strategiak .................................................................................... 205
6.1.4. A szabalyjatek .................................................................................................. 109 10.4.1. Az 6vodapedag6gus szerepe az egyilttmfikodesben ...................................... 207
6.1.5. A didaktikaijatek ............................................................................................ 110 10.4.2. A csalad es 6voda egyilttmfik:Odesenek formai es ,,m6dszertana" ................. 208
6.2. Az 6vodai jatek soran felhasznalt eszkl>zok .......................................................... 113 10.4.3. Az egyilttmfik:Odes etikaja es a varhat6 hatasok/ eredmenyek ....................... 214
6.2.1. Jatekszerek es osztalyozasuk ........................................................................... 114 10.5. Egyilttmfik:Odesi programok, gyakorlatok ............................................................. 216
6.2.2. A jatekszerekkel szemben tamasztott kovetelmenyek ..................................... 115 11. Specialis nevelesi igenyii gyermekek az 6vodai oktatasban ........................................ 219
6.2.3. A jatekeszkozok, jatekszerek pedag6giai jelenilisege ...................................... 117 11. l. A specialis nevelesi igenyii gyermekek csoportjai ............................................... 219
6.2.4. A jatekba bevont egyeb eszkl>z0k ....... ;............................................................ 117 11.2. Tehetseges gyermekek .......................................................................................... 220
6.3. Az 6vodai jatekok megval6sulasanak sajatos jegyei .............................................. 118 11.3. Tanulasi nehezsegekkel kiizdo gyermekek ........................................................... 223
6.3 .1. Spontan es kezdemenyezett jatekok. ................................................................ 118 11.4. Gy6gypedag6giai banasm6dot igenylo, serult gyermekek ................................... 226
6.3.2. Ajatekok tanitasanak menete .......................................................................... 120
11.5. lnkluziv oktatas a roman oktatasi rendszerben ..................................................... 227
6.3.3. M6dszertani megjegyzesek ajatekok szervezesehez/ iranyitasahoz ................ 123
11.5.1. Szegregalt es integralt neveles a roman oktatasi rendszerben ........................ 227
6.4. Ajatek a kiilonbOzo 6vodai tevekenysegek kereteben ........................................... 124
11.5.2. A specialis nevelesi igenyii gyermekek integralasaval foglakoz6 intezmenyek
6.4.1. Jatek es szabad tevekenyseg ............................................................................ 124
6.4.2. Jatek es tapasztalati terilletek szerinti tevekenyseg .......................................... 125 ................................................................................................................................... 229
6.4.3. Jatek es szemelyes fejlOdest celz6 tevekenyseg ............................................... 125 12. Az 6vodasok kreativitasanak fejlesztese az 6vodai nevelesben ................................... 235
7. Az 6vodai nevelesi tevekenyseg tervezesenek, szervezesenek, kivitelezesenek 12.1. A kreativitas fogalma ............................................................................................ 235
es ertekelesenek sajatossagai ..... ················· ....................................................................... 127 12.2. A kreativitast befolyasol6 tenyezok ...................................................................... 236
7.1. Az 6vodai oktat6-nevelo tevekenyseg tanulasi celkitiizesei ................................... 127 12.3. A kreativitast gatl6 tenyerok ................................................................................ 238
7.2. A tartalmak bemutatasa tapasztalati terilletenkent.. ................................................ 127 12.4. Az 6vodaskori kreativitas sajatossagai ................................................................. 240
7.3. 6vodai fejlesztesi m6dszerek ................................................................................. 136 12.5. Az 6vodasok kreativitasanak serkentese ............................................................... 241
7.3.1. Cselekvessel kapcsolatos modszerek ............................................................... 137 Melleklet. ........................................................................................................................... 245
7.3.2. A szemlelettel es a kepszerii megismeressel kapcsolatos m6dszerek .............. 137
7.3.3. A sz6beli (verbalis) ismeretszerzes m6dszerei ................................................ 138
7.3.4. A projektm6dszer............................................................................................. 140
7.3.5. 6vodai alternativ m6dszerek ........................................................................... 145
7.3.6. M6dszervalasztas ............................................................................................. 151
7.4. Oktatasi eszkozok ................................................................................................... 152
7.5. A tevekenysegek tervezese ..................................................................................... 153
7.6. A tanultak ertekelese G6 gyakorlatok, a fejlodes mutat6i) ..................................... 161
8. A gyermek felkeszitese az iskolai tevekenysegekbe val6 optimalis beilleszkedesre ..... 167
8.1 Az iskolaerettseg fogalma ........................................................................................ 167
8.2 Az iskolaerettseg terilletei ........................................................................................ 170
8.3. Az iskolaerettsegi szint variabilitasa ....................................................................... 176
8.4. Az iskola- a gyermeki szilksegletek megismerese es megfelelo feltetelek
biztositasa ezek kielegitesere ......................................................................................... 177
8.5. A csalad. A csalad szerepe a gyermek szocio-emocionalis fejlOdeseben ............... 180
9. Altemativpedag6giai iranyzatok aromamai 6vodai oktatasban ................................... 185
9.1. Romaniai altemativ pedag6giai iranyzatok ............................................................ 185
9.2 Maria Montessori pedag6giaja................................................................................. 185
9.3. Celestin Freinet Modem Iskolaja ............................................................................ 187
9.4. A Waldorf-pedag6gia ............................................................................................. 189
9.5. A Jena-plan ............................................................................................................. 192
9.6. Az altemativ pedag6giak beepitesi lehetosegei a hagyomanyos oktatasba ............ 195
6 7
,---

Bevezetes

Az alapkepzesben szerzett szakmai kompetencia tovabbfejlesztesenek

szilksegesseget minden gyakorl6 pedag6gus tapasztalja, hiszen a mindennapi
nevelesi gyakorlat olyan helyzetek ele allitja, amelyekben a szakmai tudasanak
aktualisnak, naprakesznek, az adott generaci6 igenyeihez illeszkedonek kell lennie.
Ugyanakkor, a pedag6gus szakmai fejlOdesenek es az elomeneteli rendszerben val6
haladasanak feltetele, hogy meghatarozott vizsgak altal bizonyitsa tudasanak
aktualitasat es alkalmazhat6sagat.
Jelen kotettel elsosorban azokat az 6vodapedag6gus kollegakat igyekszi.ink
segiteni, akik veglegesito, illetve IL fokozati vizsgara kesziilnek, azaltal, hogy - az
ervenyes tetelsorral osszhangban - azokat a temakoroket dolgoztuk fel es mutatjuk
be, amelyek Az 6vodai neve/esi tevekenysegek modszertana vizsgara eloirtak. A
tetelsor igen komplex, szerteagaz6 temakoroket foglal magaba, amelyekhez a
szilkseges anyag osszegyiijtese okozhat gondot a vizsgara keszilloknek. Azaltal,
hogy a megadott tetelsort kovetjiik, ennek a nehezsegnek a kikiiszobOieseben
kivanjuk tamogatni oket. A kotetet ugyanakkor haszonnal forgathatjak mindazok
az erdekl0d6k, akiket foglalkoztat az 6vodai neveles-fejlesztes problemakore,
kiilonos tekintettel a megval6sitasi m6dozatok vonatkozasaban.
A kotet szerkezeti felepiteseben az 6vodai neveles celkitiizeseinek
pontositasa, valamint a tartalmi elemek felvazolasa tekintheto kiindul6pontnak,
amely ertelmezesi keretet kepez, es az 6vodai neveles megval6sitasanak
iranyvonalat kijeloli. A kovetkez6 harom fejezet 6vodai didaktikai es
tanulasszervezesi kerdeseket feszeget. A kotet hatodik fejezete az 6vodaskoru
gyermek alapvet6 tevekenysegi formajat, a jatekot teszi elemzes targyava,
osszpontositva mindazokra a vetiiletekre, melyek az 6vodai jatek formaival,
tartalmaval, konkret kivitelezesevel kapcsolatosan felmeriilnek, illetve elemzi a
kiilonboz6 6vodai tevekenysegi valtozatokkal val6 illeszkedesi pontjait,
lehet6segeit. Az 6vodai tevekenysegben sajatos konnotaci6val megjeleno tanulasi
tevekenyseg kerdeseinek osszefoglalasat kovetoen az iskolara val6 felkeszites
6vodai feladatanak az ertelmezesere is sor keriil. A problemakor azert is erdekes,
mert sajatos megkozelitest tesz sziiksegesse azaltal, hogy az iskolael6keszites
feladatat napjainkban deklaraltan az iskola vette at az elokeszit6 osztalyok
bevezetese altal. Egy 6vodapedag6gusnak, fiiggetleniil att61, hogy milyen tipusu
6vodai intezmenyben dolgozik, ismemie kell az altemativ oktatasi iranyzatok
szemleletet, jellemzoit. Ennek el6nye, hogy azokat a pozitiv elemeket, amelyek
alkalmazhat6k a hagyomanyos szervezesben es kiemelhetok az altemativ
9
 ~···
Ovodam6dszertani alapismeretek
szemleletm6d egeszebOl, az 6vodai nevelesi tevekenysegiik valtozatossa,
hatekonnya tetele celjaval felhasznaljak az 6vodai nevelesi gyakorlatukban. A
kotetet zar6 harom fejezet olyan temak feldolgozasat szorgalmazza, amelyek
reszletkerdeseknek minosiilhetnek ugyan, de az erdemi megval6sulasuk donto a
hatekony fejlesztes szempontjab61. Ide tartozik a partneri kapcsolatok apolasa a
helyi kozosseggel es a esaladdal, a sajatos nevelesi igenyii gyennekek
fejlesztesenek komplex kerdesei, valamint a kreativ megnyilvanulasokhoz val6
viszonyulas es serkentesenek probiemakore.
Osszessegeben azt latjuk tehat, hogy a kotetben szintetikusan
visszakoszonnek az 6vodai neveies sarkalatos pontjai, kerdesei. Az egyes temak
bernutarasa rendjen igyekeztiink minel attekinthetobbe tenni az oda kapesol6d6
isrnereteket, peldakkal konkret 6vodai nevelesi helyzetekre utalassal konnyen
ertherove, ertelmezhetove tenni. A tanulas Soran javasoljuk, hogy tovabbi
tapasztalatokat kapesoljon az olvas6 az egyes felvetett kerdesekhez, reflektaljon
ezekre, hozza osszefliggesbe nevelesi gyakorlataval, amely altal nern esupan a
rogzites vatik konnyebbe es gyorsabbli, hanern a j6tekony hatasok az 6vodai
gyakorlatra is visszavetiilnek a szakmailag tudatosabb tevekenyseg rnegval6sitasa
altal.
A felkesziileshez es a vizsgahoz sok sikert, az 6vodasokkal val6
foglalkozas soran szep elmenyekre epillo hatekonysagot kivanunk!
A Szerzok
10
1. Az ovodai oktatas celjai
1.1. Nevelesi eel es szintjei
Az ernberi tevekenyseg egyik meghataroz6 tulajdonsaga, hogy eeliranyos;
az ember elore elkepzeli tevekenysege eredrnenyet, ez segiti hozza tevekenysege
megtervezesehez, megszervezesehez, vegrehajtasahoz. A neveles is emberi
tevekenyseg, tehat meghatarozott eellal rendelkezik, a nevelo eeliranyosan neveli
rabizott novendekeit.
Mit neveziink eelnak?
Cel: a tevekenyseg varhat6 eredmenyenek elorevetitett kepzete;
jellemzoje, hogy befolyasolja az egyen magatartasat.
Nevetesi eel: magaba foglalja azoknak a tulajdonsagoknak a rendszeret,
melynek kialakitasara a neveles soran toreksziink. A eel rneghatarozza, hogy
milyen ismeretekkel, kepessegekkel, keszsegekkel, ertekekkel eelszerii
rendelkeznie a tanul6nak a nevelesi folyamat eredmenyekent. Czike Bemadett
meghatarozasa szerint ,,a nevelesi eelok a neveles eredrnenyerol alkotott
kijelentesek, amelyek felvilagositast adnak arr61, hogyan viselkedjen a nevelendo
szemely a jelenben es a jovoben, hogyan cselekedjenek a sziilok es mas nevelok a
neveles soran ahhoz, hogy a nevelendo szemely egyszer majd kepes legyen az
elvart viselkedesi fonnakat - amennyire esak lehet - megval6sitani." (Czike, 1996,
55.)
A eel meghatarozasakor az alabbi modellt kovetjiik: megfogalmazzuk a
tevekenysegiink eeljat, elorevetitjiik az elvart eredmenyt. A eel tudatositasa
lehetove teszi a tevekenyseg megtervezeset, megszervezeset, kivitelezeset a
gyakorlatban. A tevekenyseg vegrehajtasa utan osszehasonlitjuk az elert es elvart
eredrnenyt.
A eel tehat szabalyoz6 funkei6val is bir: eredmenytelenseg eseten
szabalyozzuk a tevekenyseg folyamarat, elemezzuk a tevekenyseg reszleteit,
kikovetkeztetjiik a sikertelenseg okat (ez - a tevekenyseg jellemzoitol fiiggoen -
lehet egy rosszul alkalmazott m6dszer, vagy eljaras, rosszul kivalasztott eszkozok,
rossz szervezes stb.) (Stark-Nagy, 2007, 4-5).
A nevelesi eelok szintjeit az alabbi nagy kateg6riakba oszthatjuk: nevelesi
eszmeny, neve/esi celok es feladatoklk6vetelmenyek rendszere. A nevelesi eelok
szintjeinek ez az elkiilonitese viszonylagos, a val6sagban ezek egy egyseges
11
 r'''''"i'""

Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

folyamatot kepeznek. A konnyebb erthetoseg erdekeben azert kiilonitsiik el ezeket Nevelesi Alacsony fokll -Egy nevelesi - oktatasi rendszerre
a szinteket altalanossagi fok szerint: feladatok/ aJ.talanossag tevekenyseg vegen elvart - miiveltsegi
kovetel- jellemzi eredmenyt irja le. terilletekre,
menyek Rovid tantargyakra, tanulasi
Ttirsadalmi elwirasok idotartamon belill egysegekre,
val6sithat6 meg fejezetekre, temakra,
leckerendszerekre
Nevelesi eszmeny
Tehlit a neve/esi eszmeny, neve/esi eel es
neve/esi feladatoklkovetelmenyek
kozott szoros kapcsolat letezik. A nevelesi eszmenynek tobb nevelesi eel felel meg,
mig egy nevelesi celnak szinten tobb nevelesi feladat/kovetelmeny felel meg. Tehlit
Altalanos nevelesi eel ahhoz, hogy megkozelitsiik a nevelesi eszmenyt, elobb meg kell va16sitanunk a
(Pszichol6giai lebontas) (SzoeiaJ.pedag6giai lebontas)
nevelesi feladatokat/kovetelmenyeket, majd a nevelesi eelokat.

Kovetelmenyek
1.2. Celtaxonomiak
(feladatok)
A neveles eredmenyet elorevetito celrendszer ml altalanos
1. abra: A nevelesi celok szintjei (Stark-Nagy, 2007, 5) megfogalmazasokat tartalmaz, ml komplex tulajdonsagrendszereket iranyoz elo.
Ezert le kell bontani oket. Az altalanos nevelesi eel lebontasakor Benjamin Bloom
Tekintsiik at a kovetkezo tablazatban a fentebb bemutatott szintek tomor psziehol6giai, Rene Hubert szocialpedag6giai szempontokat vett figyelembe:
jellemzeset:
Altalanos nevelesi eel
1. tablazat: A nevelesi celrendszer szintjei (Stark-Nagy, 2007, 5-7)
Nevelesi Riivid jellemzes Mit foglal magaba? Melyik szintre
celrendszer vonatkozik?
szintjei Pszichol6giai lebontas Szoeialpedag6giai lebontas
Nevelesi -Nagy fokU -A szemelyiseg (Benjamin Bloom) (Rene Huber!)
-a nevelesi rendszer
eszmeny altalanossag legelvontabb, az egyes egysegere
-Hoss.zU tavon resztulajdonsagok
kognitiv} ertelmi }
erheto el alapjan kialakithat6 affektiv szfera erkolcsi
integraJ.t modellje, egy celjai esztetikai neveles
bizonyos tortenelmi pszieho- tee~ol6gia eeljai
korban motorikus testl
Nevelesi eel -Kozepfoku -Egy nevelesi - az oktatasi
aJ.talanossag tevekenyseg rendszerre
-Kozepes rendszerenek vegen - oktatasi 2. abra: Az altalanos nevelesi eel lebontasa (Stark-Nagy, 2007, 7)
idotartam alatt elvart eredmeny szakaszokra,
val6sithat6k meg iskolatipusokra

12 13
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

a) Pszicho/Ogiai lebontds: a pszichol6giai paradigmak fiiggvenyeben - tartalmi vetiilet: a kognitiv, affektiv es pszichomotorikus osszetevo
beszelhetilnk az ertelmi, erzelmi, pszichomotrikus szfera vonasair61. Ez a megkiilonboztetesen alapszik a tanulasban.
megkozelites nem sziimol a neveles tarsadalmi meghatarozottsagaval, es figyelmen A kognitiv teriilethez tartozik a megismeres, megertes, alkalmazas,
kiviil hagyja a tenyt, hogy a szemelyisegtulajdonsagok nem kiilon-kiilon elemzes, szintezis, ertekeles. Az erzelmi!affektiv teriilet az erzesekkel, em6ci6kkal,
alakithat6k, hanem a tevekenyseg soran egymasba fon6dva, egymast kiegeszitve attitiidokkel foglalkozik. A pszichomotorikus teriilethez tartoznak a mozgasos
alakulnak es fejlodnek (lasd reszletesebben kifejtve: B. Bloom taxon6miaja). keszsegek, mint peldaul a keziras, gepiras, tancolas, hangszeres zeneles, stb.
b) Szocialpedagogiai lebontas: a neveles ot teriiletet hatarozza meg, - rendszerezesi vetiilet: a tanulasba bevont lelki folyamatokra vonatkozik,
melyek mindegyike sajatos eel- es feladatrendszerrel rendelkezik: a rangsorolja oket a nehezsegi fokuk fiiggvenyeben.
tudomanyos/ertelmi/intellektualis neveles, az esztetikai neveles, az erkolcsi
neveles, a testi/ fizikai neveles, a szakmai/ technol6giai neveles teriileteinek celjai. 2. tablazat: Rendszerezesi vetiilet (Mogonea, 2014, 20).
Ebben az esetben a neveles tartalmat tartottak szem elott a celok Ertekeles
lebontasakor, ezert a szemelyisegfejlesztes a hatterbe szorul, atadva a helyet az Teljes reakci6 Szintezis Jellemzes
ismeretek elsajatitasanak. Automatizmus Analizis Szervezes
A celok rendszerbe foglalasakor tobb modellt dolgoztak ki (pl. Guillford Iranyitott reakci6 Alkalmazas Ertekesites
morfol6giai modellje, Bloom klasszikus hierarchiai modellje). A legelterjedtebb a Diszpozici6 Megertes Reakci6
Benjamin Bloom altal kidolgozott klasszikus hierarchiai modell, mely abb61 a Felfogas Megismeres/ismeret Felfogas
tetelbol indul ki, hogy a szemelyiseg fejlodese interiorizal6dott miiveleteknek Pszichomotorikus Kognitiv szfera Affektiv szfera
koszonheto. Ezert a fejlOdes alapjanak nem az ismeretanyag felhalmoz6dasat, szfera
hanem a pszichikus folyamatok miiveleti szintjet hatarozta meg.
Bloom modellje alapjan kiilonbozo celtaxon6miakat dolgoztak ki: Bloom Mint a kutatasok eredmenyei is bizonyitottak, a legjobb eredmenyeket a
modellje, Mager modellje, Nagy Sandor modellje, Nagy J6zsef modellje. Ezek kognitiv szfera feladatainak meghatarozasaban ertek el, hiszen az erzelmi szfera
reszletes bemutatasat lasd egy korabbi munkankban (Stark-Nagy, 2007, 8-11). fejlesztese nehezen vazolhat6 fel miiveletek sorozata segitsegevel. Bloom
Mivel a legelterjedtebb a bloomi modell, ezert itt ezt a taxon6miat mutatjuk be munkassaga alapjan az erzelmi szfera miiveleteit Krathwohl dolgozta ki, a
reszletesebben. pszichomotorikus szfera miiveleteinek kidolgozasa pedig J. Simpson nevehez
A taxon6miai kutatasok koziil ez az egyik legismertebb kateg6riarendszer. filzodik (Mogonea 2014. 19).
Taxon6miai munkassaga soran megallapitotta az ertelmi, erzelmi,
pszichomotorikus miiveletek megkivant szintjeit leir6 rendszert. Mint mar Kognitiv sefera
Bloom a kognitiv szfera miiveleteinek meghatarozasakor ez egyszeriitol
korabban is emlitettiik, abb61 a tetelbol indult ki, hogy a szemelyiseg fejlodese
haladt az osszetett fele. Ertelmezeseben a kovetkezo miiveletek kovetik egymast
interiorizal6dott miiveleteknek 1 koszonheto. Ezert a fejlodes alapjanak nem az
ismeretanyag felhalmoz6dasat, hanem a pszichikus folyamatok miiveleti szintjet (Falus-Szivak 1996 nyoman az 6vodara adaptalva a peldakat):
hatarozta meg. 3. tablazat: A kognitiv szfera miiveletei (Fa/us - Szivak, 1996)
A kidolgozott taxon6miai rendszer ket vetiilettel rendelkezik: egy tartalmi
1. Ismeret/megismeres
es egy formai vetiilettel (Pavelea, Pavelea, Gheorghe, 2005):
Mfivelet leirasa PeIda
A tanul6 kepes tenyeket, fogalmakat, A gyermek fel tudja sorolni a bet napjait.
m6dszereket, szabalyokat felismemi, A gyermek fel tudja sorolni a
A muvelet az emberi tevekenyseg alkot6eleme, az emberi gondolkodas alapveto haziallatokat.
vagy felidezni.
faktora. A muvelet reverzibilis, megfordithat6 (pl. szintezis - analizis)
14 15
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

2. Megertes az elsajatitott normak filggvenyeben. Szintjei: felfogas, reakei6 ertekesites,

A tanul6 megerti, amit kozoltek vele, fel A gyermek el tudja magyarazni az szervezes,jellemzes (Ferenczi-Fodor, 1997; Mogonea, 2014).
tudja haszn8.lni a kozlestartalmat, evszakok egymas utani valtakozasat.
anelkiil, hogy masfajta tartalommal A gyermek le tud forditani egy kifejezest Pszichomotorikus sefera
hozna kapcsolatba. rom8nb6l magyarra. Kidolgozasa J. Simpson nevehez fiizOdik. Egy mozgasos keszseg
A gyermek peldat tud mondani koltozo kialakulasanak szakaszait foglalja magaba (uo.):
madarakra. A keszseg alkot6 elemeinek eszlelese
3. Alkalmazas A cselekves megval6sitasahoz sziikseges allapot elokeszitese
A tanul6 kepes elmeleti ismereteket, A gyermek kepes berendezni az allatfarm- (diszpozici6)
szabalyokat, elveket, m6dszereket makettet. Mindegyik reszcselekves gyakorlasa, illetve az egesz gyakorlasa
konkret es sajatos esetekben hasznalni. A gyermek kepes megoldani a szam es Automatizmus es a keszseg alkalmazasa kiilonfole kontextusokban
mennyiseg megfelelteteset ellenorzo
feladatlapot.
4. Elemzes/analizis
A tanul6 kepes a kozlest osszetevo A gyermek kepes osszehasonlitani a 1.3. Az ovodai oktato-nevelo tevekenysegek sajatos
elemeire bontani. haziallatokat es vadallatokat. celjai. Funkciok
5. Szintezis
A pedag6giai celrendszer negy funkci6 betoltesere hivatott az oktatasi
A tanul6 kepes elemekkel, reszekkel A gyermek kepes 5 mondatos osszefilggo
folyamatban (Szab6-Thalmeiner 2001 ):
dolgozni es osszerakni ezeket egy szoveget alkotni a keprol (kepolvasas
a) BetajolO, iranyt szabO funkcio: megmutatja a nevelo szamara az utat,
egessze, egy uj modellt vagy struktUrat kereteben).
letrehozni. amelyet kovetnie kell a tanitas soran, vagyis a szemelyisegfejlesztes utjat. Az
6. Ertekeles altalanos eel tavoli eelnak minoslil, a nevelo szamara csak az elerendo
A tanul6 kepes mennyisegi es minosegi A gyermek kepes megitelni, hogy tarsa tulajdonsagrendszert vazolja fel. igy nem alkalmas a mindennapi gyakorlatban
iteleteket alkotni arr61, hogy az anyagok munkaja megfelel-e az esztetikai megval6sul6 konkret tevekenyseg szabalyozasara. Ennek betoltesere a koztes,
es m6dszerek. mennyiben tesznek eleget kovetelmenyeknek. illetve konkret celok hivatottak.
a kriteriumoknak b) Szelekcios funkcio: a eel - tarsadalmi meghatarozottsaga folytan -
megszabja az oktatasi tartalom kivalasztasanak kriteriumait. Az oktat6-nevelo
folyamat soran azokat az ertekeket fogjuk kozvetiteni, melyek a kor tarsadalma
A Bloom altal meghatarozott miiveletek alkalmazhat6ak a tanitasi altal elfogadottak, melyek biztositjak az egyen szamara az aktiv beilleszkedest a
folyamat soran a tevekenyseg megszervezesekor. Egyetlen kriterium, hogy tOltsiik tarsadalmi rendszerbe. Nemesak a tartalom, hanem az oktatas, neveles soran
fel tartalommal a felvazolt miiveleteket (hiszen nem mindegy, hogy tarsadalmilag alkalmazott es7kozok, m6dszerek, szervezesi formak es munkaformak kivalasztasa
elfogadott tartalmat kozvetitilnk, vagy azzal ellenkezot). is a eel filggvenyeben tortenik. Peldaul, ha eelunk a kreativ szemelyiseg
kialakitasa, akkor olyan m6dszereket fogunk hasznalni, melyek a kreativitast
Affektiv sefera fejlesztik; ha egyiittmiikodo egyenek kialakitasat tiizziik ki celul, akkor a
Kidolgozasa Krathwohl nevehez fiizOdik. Egy norma vagy tarsadalmi, csoportmunkat fogjuk eloterbe helyezni, stb.
erkolcsi, esztetikai ertek belsove valas8nak/interiorizal6das8nak szakaszait foglalja
magaba. Az egyszerii felfogasb61 indul ki, eljutva a sajat szemelyseg jellemzesehez
16 17
 ~·
~
6vodam6dszertani alapismeretek
c) Organizacios f unkcio: a nevelo mindig a eel fiiggvenyeben szervezi
meg a nevelo tevekenyseget, valasztja ki a tartalom feldolgozasahoz szilkseges
m6dszereket, eszkozoket, szervezesi formakat. igy a tanitasi 6ra megtervezesekor,
megszervezesekor is az altalanos celb61 indulunk ki, ahhoz viszonyitjuk a nevelo
tevekenyseg eredmenyeit.
d) Ertekelff-minffsitff funkciO: a felmeresnek, ertekelesnek nemcsak a
tanul6k altal elsajatitott ismeretekre kell koncentralnia. Nagyon fontos ertekelniink
sajat munkank eredmenyesseget, szabalyoznunk a nevelesi folyamatot a
hatekonysag biztositasa erdekeben. Mindez csak ugy lehetseges, ha a tanul6k
teljesitmenyeit (ismeret-, keszseg- es kepessegrendszer) osszehasonlitjuk a celban
meghatarozott tulajdonsagok rendszerevel.
Az 6vodai tanterv (2008. 6-7) magaba foglalja a kovetkero kimeneti
kovetelmenyeket, melyeket az 6vodai oktatas sajatos celjainak tekinthetiink:
- A gyermeki szemelyiseg szabad, integralt es harmonikus fejlesztese, a
sajat ritmus es szilksegletek fliggvenyeben, tamogatva az auton6m es
kreativ szemelyiseg kialakulasat.
- Mas gyermekekkel, felnottekkel es targyi kornyezettel val6 interakci6
kepessegenek fejlesztese, uj ismeretek, keszsegek, attitiidok es
magatartasformak elsajatitasa vegett.
- A felfedezesek, gyakorlatok, pr6balkozasok, kiserletek mint az auton6m
tanulasi tapasztalatok tamogatasa.
- A gyermek sajat identitasanak es auton6miajanak felfedezese, pozitiv
enkep kialakitasa, az iskolaba lepeshez es eletben val6 boldogulashoz
szilkseges ismeretek, keszsegek, kepessegek, attitiidok megszerzesenek
tamogatasa.
Ezek a kimeneti celok szoros osszefiiggesben allnak az 1/2011-es Oktatasi
Torvenyben megfogalmazott a roman iskola nevelesi idealjaval.
Az 6vodai oktatasnak sajatos celjai vannak oktatasi szintenkint is. Jelenleg
az 6vodai oktatast ket szintre tagoljuk: a kezdo szintet jelento szocializaci6
szakaszara, valamint a ,,halad6" szintet jelolo iskolaelokeszites szakasz8.ra (Ovodai
tanterv 2008, 17-18). Az elsa szinten a fO eel a szocializaci6, vagyis a szocialis
keszsegek elsajatitasa es begyakorlasa, a sajat identitas felfedezese, az onismeret.
A masodik szint mar felretelezi a gyermek felkeszireset egy uj statuszra es uj
szerepre, a tanul6i szerepkorre (Glava,Glava 2002, 96-97).
18
6vodam6dszertani alapismeretek
1.4. Az 6vodai oktatas sajatos celjainak/
kovetelmenyeinek osztalyozasa
Az aktualis 6vodai tanterv a teljesitmenykozponru tantervek csoportjaba
sorolhat6. A tanterv kovetelmenykozponrusaga kiilonb0z0 szinteken val6sul meg
(Glava ,Tataru, Pocol, 2009, 8):
- a korai neveles kovetelmenyei;
- a fejlesztesi teriiletek kovetelmenyei;
- a tapasztalati teriiletek kovetelmenyei;
- a tanulasi tevekenysegek kovetelmenyei.
A tanterv a gyermekkozponrusag elvet helyezi a kozeppontba a fejlesztesi
teriiletekre val6 f6kuszalas, a tapasztalati tanulas elveinek kiemelese, valamint a
differencialas es egyeniesites elvenek alkalmazasa reven (Stark, 2011, 32).
Az 6vodai tanterv meghat8.rozza a ciklus vegen, illetve az egyes szintek
vegen elerendo kovetelmenyeket (altalanos fejlesztesi kovetelmenyek, reszletes
kovetelmenyek), ezeket bontja le majd a pedag6gus az egyes tevekenysegek
megtervezesekor miiveletesitett feladatokra.
t.4.t. A.ttalanos fejlesztesi es reszletes kovetelmenyek
Az 6vodai tanterv minden tapasztalati teriilet eseteben meghat8.rozza az alta-
liznos fejlesztesi kovetelmenyeket. Az altalanos fejlesztesi kovetelmenyek altalanos
megfogalmazasuak, azokra a kompetenciakra vonatkoznak, melyeket ki kell
alakitani az 6vodai ciklus soran az ot tapasztalati teriilet kereteben. Az altalanos
fejlesztesi kovetelmenyek biztositjak a gyermek tanulasi tapasztalatat rendszerero
tantervi kovetelmenyrendszer egyseges vazat, kereteit. A fejlesztesi
kovetelmenyeket magas fokU altalanossag es komplexitas jellemzi. Az illeto
tevekenysegteriilet sajatos kepessegeinek es attitiidjeinek/ magatartasformainak
kialakitasara vonatkoznak.
A reszletes kOvetelmenyek a megnevezesiik szerint - az altalanos fejlesztesi
kovetelmenyeket ,,reszletezik", bontjak le. Egy-egy fejlesztesi kovetelmenyhez
tobb reszletes kovetelmeny tartozik, amely a fejlesztesi kovetelmenyben jelzett
kepesseg reszkepessegeit jeloli (F6ris-Ferenczi, 2008, 107-108). A reszletes
kovetelmenyek azokat a kepessegeket fogalmazzlik meg, amelyekkel a
gyermeknek az 6vodaskor vegere kell rendelkeznie. A tanterv a sajatos
kovetelmenyek mellett kiemeli a motivaci6 fontossagat, annak a kepessegnek a je-
lentoseget, hogy az 6vodaskoru gyermek tudjon erdeklOdessel reszt venni egy adott
19
 Ovodam0dszertani alapismeretek
tevekenysegen, legyen kivancsi az adott tartalmakra es tevekenysegekre. A reszle-
tes kC>vetelmenyek minden tema es tapasztalati teriilet szamara szintenkent vannak
megfogalmazva. Megfogalmazasukkor a k6vetkezo tenyezoket vettek figyelembe
(Ovodai tanterv 2008, 9.):
- az 6vodas gyermek erdeklodesi kore, lehetosegei, szilksegletei,
valamint a gyermek sajat fejlodesi ritmusanak tiszteletben
tartasa;
- az uj tanulasi tapasztalatok osszekapcsolasa a regiekkel;
- a kezdemenyezokeszseg tamogatasa, a gyermek bevonasa a
celok meghatarozasaba, a tartalom es az ertekelesi m6dozatok
kivalasztasaba;
- az ona116 es a csoportos tanulas batoritasa;
- onreflexi6, onertekeles, onszabalyozasi keszseg alakitasa.
A reszletes kC>vetelmenyek a minimalis teljesitmenyszintet jeWlik, igy
teljesitesiik a kC>vetkezo tanulasi szakaszba val6 lepes feltetelekent ertelmezheto.
A reszletes kovetelmenyeket bontjuk le miiveletesitett feladatokra a
tevekenysegi tervek elkeszitesekor a bloomi celtaxon6mia alapjan.
1.4.2. Miiveletesitett feladatok
A miiveletesites magaba foglalja az altalanos kovetelmenyek lebontasat es
kepzesi szinteken torteno kimunkalasat, a megfelelo tartalom miiveletesitett
formaban val6 kidolgozasat, a m6dszerek es eszk6z6k miiveleti felhasznalasat es
alkalmazasat, es csak vegso soron a megval6sitand6 feladatok miiveletesiteset.
A miiveletesites szakaszanak megval6sitasa a tanitasi tevekenyseg keretei
koz6tt meg vegbe. A kovetelmenyek miiveletesitese osszetett pedag6giai feladatot
jelent. Miutan a pedag6gus meghatarozta a tevekenyseg altalanos celjat a reszletes
kC>vetelmenyek fliggvenyeben, pontositja azokat a miiveleteket, melyeknek varhat6
eredmenyekent a gyermekek elerhetik a kivant teljesitmenyszintet. Ezek a
miiveletesitett feladatok segitik a tanulas tudatos szabalyozasat, a tanitasi folyamat
hatekonysaganak ellenorzeset.
A miiveletesites magaba foglalja a reszletes kovetelmenyek, ill. a
tevekenyseg altalanos celjanak a lebontasat es neveltsegi szinteken torten&
kimunkalasat, a megfelelo tartalom miiveletesitett formaban val6 kidolgozasat, a
m6dszerek es eszkozok miiveleti felhasznalasat es alkalmazasat, es csak vegso
soron a megva16sitand6 feladatok miiveletesiteset. A miiveletesitett feladatokat a
pedag6gus fogalmazza mega tevekenysegi terv/lecketerv elkeszitesekor.
20
Ovodam6dszertani alapismeretek
A miiveletesitett feladatoknak/kovetelmenyeknek ket vetiilete van
(Pavelea, Pavelea, Gheorghe, 2005):
a) Formai: megjeloli a tanulasi feladatot a tanul6 szamara
b) Tartalmi: tartalmazza az elsajatitand6, megtanuland6 informaci6t
Pl: A gyermekfelsorolja (1) a nytir legaltibb negy jellegzetesseget (2)
J.forma (tanultisifeladat)
2. tartalom (megtanuland6 informtici6)
A miiveletesitetett feladatok megfogalmazasanak pedagogiai
kovetelmenyei:
A. Formai kovetelminyek: (tanulasi feladat)
Meg kell jelolniiik a tanul6 lelki strukmrajaban es viselkedeseben
vegbemeno elvart valtozasokat.
A vart valtozasokat a leheto legkonkretabban kell megfogalmazni, hogy
megfigyelhetoek es megerthetoek legyenek a tanul6k szamara mint tanulasi
feladatok, s hogy merhetoek legyenek a tanulasi tevekenyseg befejezese
utan.
Mindegyik feladat egyetlen tanulasi feladatot foglal magaba.
A feladatokat t6moren, gazdasagosan kell megfogalmazni, minel kevesebb
sz6val.
A feladatokat logikusan kell csoportositani a lecke tematikus egysege kore.
A feladatban meg kell jelolni az ertekelesi kriteriumokat is.
B. Tartalmi kovetelminyek (elsajtititando informticio)
Mindegyik miiveletesitett feladatnak meg kell jelolnie mind a tartalmat,
mind megval6sitasi m6dot.
A tanulasi feladat megjelolese minel valtozatosabb legyen (ne csak a
mem6riat celozzuk meg).
A tanulasi feladatnak arra kell kesztetnie a pedag6gust, hogy a megfelelo
m6dszereket es eszkozoket valassza ki.
A tanulasi feladatnak elerhetonek kell lennie a tanu16k szamara.
A miiveletesitesi technikakat szamos szakember munkajaban megtalaljuk,
C>sszefoglaltunk ezek kC>ziil nehany jellemzobbet a teljesseg igenye nelkiil (Szab6-
Thalmeiner, 2001; Mogonea, 2014; Boco~-Jucan, 2008)
21
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani a/apismeretek

4. tablazat: A m'fiveletesites jObb jellemzoi - A konkret miiveletesitett feladatot a tanul6/gyermek altal elerendo teljesitmeny
Szerzlf I A muveletesltes /lfbb jellemzlfi formajaban fogalmazzuk meg, nem pedig a pedag6gus tevekenysegere
R. F. Mager I (l)A tanul6 vegso magatartasanak leirasa (tanulasi feladat es vonatkoztatjuk:
tartalom) pl. a gyermekek ismerjek mega vadallatokfobb jellegzetessegeit (helyes); az
(2)Azoknak a felteteleknek a meghatarozasa, melyekben meg 6vodapedag6gus ismertesse meg a vadallatok fobb jellegzetessegeit
kell nyilvanulni a teljesitmenynek (helytelen).
(3)Az elfogadott teljesitmeny kriteriumanak pontos - A feladatot a konkret viselkedesben konnyen megfigyelheto es felmerheto,
megjelolese (a sikeresseg kriteriuma) cselekvest kifejezo igek segitsegevel fogalmazzuk meg. Keriilniink kell a
pl A gyermek csoportositsa a mertani formakat ( 1) meret es sematikus megfogalmazasokat (a gyermek tudja, ..ismerje), mert ezek a
forma szerint (2) 4 hazik6ba 5 perc alatt (3) tananyagban kozolt ismeretanyag mechanikus szamonkeresere utalnak.
G. de I Minden miiveletesitett feladatnak 5 elemet kell tartalmaznia: - Elore kell vetiteniink az eredmenyhez vezeto ut valtozatos eljarasait,
Landsheere (l)Alany: Ki hozza letre az elvart magatartast? m6dszereit, eszkozeit, koriil kell hatarolnunk az eredmenyhez vezeto strategiak
(2)Magatartas : Milyen megfigyelheto magatartas fogja rendszeret.
bizonyitani, hogy elertiik a kitiizott celt? - Meg kell hatarozni a sikeressegi kriteriumokat. A gyermek magatartasbeli
(3)Teljesitmeny: Mi a magatartas termeke (teljesitmenye)? valtozasat konkretan kell megfogalmaznunk, hogy biztosithassuk az alland6
(4)Feltetelek: Milyen koriilmenyek kozott kell jellegii szabalyozast es ertekelest.
megnyilvanulnia a magatartasnak? A sikeressegi kriteriumok megfogalmazasa lehet:
(5)Ertckclcsi kriteriumok: Milycn kritcriumok alapjan -Mennyisegi: a gyermekek 80%-a, 20 gyermek, 20 gyakorlat, 5 ige, 10 perc
allapithatjuk meg, hogy a termek kielegito? alatt, 4 h<izik6ba, stb.
PL A gyermek(l) epitsen (2) egy parkol6t kamionok szamara(3) -Minosegi:j6/, helyesen, szepen, segitseg nelkiil.
egyediil megvalasztva a sziikseges anyagokat (4) biztositva Mogonea (2014, 22) szerint a sikeressegi kriterium meghatarozasa nem
megfele/o nagysagzl teret 3 kamion szamara (5) kotelezo az oktatasi gyakorlatban, ezek hianyaban meg helyesnek tekintheto az
C. Birzea I A miiveletesitett feladat nemcsak mennyisegi, hanem illeto miiveletesitett feladat.
minosegi valtozast is feltetelez R. F. Mager altal javasolt modell szerint a kovetkezokeppen epithetjiik fel
Mindegyik miiveletesitett feladat eseteben meg kell hatarozni a miiveletesitett feladatot:
a tanulasi helyzeteket vagy a koriilmenyeket, melyek 5. tablazat: M'fiveletesitett feladatok megfogalmazasa
eloidezik a tervezett valtozast.
Tanulasi feladat Tartalom Feltetele Teljesitmenyszint
Meg kell hatarozni a megval6sitas szintjet
Csoportositsa a mertani formakat meret es forma 4 hazik6ba 5 perc alatt
D'Hainaut I A miiveletesitett feladatnak tartalmaznia kell: szerint
A miiveletesitett feladat termeszetet Magyarazza meg a meseben szerepllJ a szoveg- 3 ismeretlen sz6:
Az elert szintet ismeretlen szavak kornyezet kegyed, papsajt, k6c.
jelenteset alapjan
Soro/jafel az osz (legal<ibb 3) egy reprezentativ (legal<ibb 3
Altalanos elvarasok a muveletesitett feladatok megfogalmazasahoz jel/egzetesseget kepblJ/ kiindu/va je/legzetesseg)
(Szab6-Thalmeiner 2001, Stark-Nagy 2007, Boco~-Jucan 2008, Mogonea 2014): lndokolja meg az allatok kepek, fot6k lega/abb 5 ervvel
A miiveletesitett feladatot a megtanitand6 (uj) anyaghoz fogalmazzuk meg. vedelmenek segitsegevel
szuksegesseget
22 23
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

Jellemezze a csi/lagszemii az 6v6n0 meseje legalabb 3 fogalmak es szaba.J.yok

juhaszt alapjan
A szakirodalomban szamos cselekvo iget tartalmaz6 listat talalunk a
miiveletesitett feladatok megfogalmazasanak segitese erdekeben. Ezekbol az
igekbol keszitettiink egy osszegzo tablazatot (Ferenczi, Fodor 1997; Szab6-
Thalmeiner, 2001; Stark-Nagy, 2007; Mogonea, 2014).
6. tablazat: A miiveletesftett feladatok megfogalmazasahoz javasolt cselekw5 igek
Pszichomotoros szfera Kognitiv szfera
1. Felfogas 1. Megismeres
Figyelje meg, ismerje A tanul6 tudjon: emlekezni,
fel, hasonlitsa ossze, azonositani, felismerni, felidezni,
stb. meghatarozni, stb.
2. Diszpozici6 2. Megertes
Akarja;pr6balkozzon A tanul6 legyen kepes: igazolni,
bemutatni, megindokolni,
ujrafogalmazni, onall6 kifejezeseket
hasznalni, meghatarozni, atszervezni,
megkillonboztetni, elore latni,
atalakitani, kovetkeztetni, ervelni
3. lranyitott reakci6 3. Alkalmazas
Alkalmazza, A tanul6 legyen alkalmas:
valaszoljon felhaszna.J.ni, csoportositani,
atalakitani, felbecstilni
4. Automatizmus 4. Analizis
vegezze el helyesen A tanul6 legyen alkalmas arra, hogy
megkillonbOztessen, kiilonvalasszon,
egymas melle rendeljen,
osszehasonlitson, szembeallitson,
elvonatkoztasson
5. Teljes reakci6 5. Szintezis
vegezze el helyesen, A tanul6 valjon alkalmassa: az
erofeszites nelkill a.J.talanositasra, a megtervezesre, az
osszeftlggesek feltarasara, a
kl>lcsonhatasok mega.J.lapitasara, a
kovetkeztetesek levonasara,
24
tulajdonsaggal
Ajfektiv szfera
1. Felfogas
KillonbOztesse meg,
valassza szet,
differencialja,
asszimilalja, va.J.assza ki,
illessze ossze, fogadja
2. Reakci6
Alkalmazkodjon, fogadja
el, beszelje meg,
alkalmazza a
gyakorlatban
3. Ertekesites
Asszisztalja, segitse,
batoritsa, javitsa
teljesitmenyet, tagadja,
vedje, indokolja
4. Szervezes
Beszelje meg, hasonlitsa
ossze, hatarozza meg,
fogalmazza meg,
hangolja ossze
5. Jellemzes
KillonbOztesse meg,
ertelmezze at, egeszitse
ki, kerillje el, iranyitsa
meghatarozasara
6. Ertekeles
A tanul6 rendelkezzen annak
kepessegevel, hogy legyen alkalmas
indokolni, felbecsillni, dontest hozni,
megitelni, rendszerezve ertekelni,
ertekiteleteket megalkotni
Tipikus hibak a mfiveletesitt feladatok megfogalmazasaban
A miiveletesitett feladatok megfogalmazasakor az oktatasi gyakorlatban
elkovetheti.ink par tipikus hibat (Szab6-Thalmeiner, 2001; Mogonea, 2014):
Osszetevesztjiik a miiveletesitett feladatokat a tantervi
kovetelmenyekkel: irodalmi izles kialakitasa.
Osszetevesztjiik a pedag6gus szandekaval: a termeszetnaptar
hasznalatdnak bemutatasa.
2 tanulasi feladatot tesziink egy miiveletesitett feladatba: a gyermek
nevezze meg es jellemezze a mese szereploit.
Homalyos ertelmii kifejezeseket hasznalunk.
,,Intellektualis" igeket hasznalunk: tudja, ismerje meg, ertse meg.
Tul sok miiveletesitett feladatot fogalmazunk meg egy tevekenyseghez.
Nern minden feladat miiveletesitheto (a kreativitast, attitiidoket,
meggyozodeseket erinto feladatok), ezekben az esetekben javasolt
azoknak a felteteleknek a felsorolasa, amely kozott el szeretnenk erni a
kitiizott celokat.
1.4.3. A tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek kovetelmenyei
A) Altabinos fejlesztesi kovetelmenyek az ovodai tantervben
Az 6vodai tanterv minden tapasztalati teriilet eseteben meghatarozza az altala-
nos fejlesztesi kovetelmenyeket. Tekintsiik at ezeket (Ovodai tanterv 2008,
26-35):
a) Nyelv es kommunikdci6 terulet:
A szobeli kozles megertese.
A sz6beli kifejezokepesseg fejlesztese.
A nyelvi kreativitas fejlesztese.
Az irodalmi izles es az irodalom iranti fogekonysag megalapozasa.
25
 6vodam6dszertani alapismeretek
b) Tudomcinyok teriilet:
Ertelmi kepessegek, gondolkodasi miiveletek fejlesztese.
Mennyisegek es szamfogalom kialakitasa, mertekegysegek megertese es
megfelelo matematikai nyelvezet hasznalata.
Geometriai tapasztalatszerzes: geometriai formak felismereset, megneve-
zeset, szerkeszteset es hasznalatat celz6 kepessegek fejlesztese.
A kornyezo vilag megismerese es megmagyarazasa iranti kivancsisag
felk.eltese.
A problemamegold6 kepesseg fejlesztese a megfelelo strategiak elsajati-
tasa reven.
Idobeli, terbeli viszonyok es ok-okozati osszefilggesek felismerese es
meghatarozasa.
Megfelelo nyelvhasznalat a termeszeti es kornyezeti jelensegek bemuta-
tasara (szabatos, pontos megnevezes).
A kornyezettudatos magatartas kialakitasa (a kornyezetet apol6 es vedel-
met szolgal6 kepessegek fejlesztese es gyakorlasa a kornyezethez val6
pozitiv viszonyulas nevelesenek erdekeben).
Egeszseges eletm6dra neveles.
c) Ember es tarsadalom terulet:
Viselkedesi szabalyok megismerese es tiszteletben tartasa; tarsas kapcso-
latok alakitasa.
Pozitiv akarati es jellembeli tulajdonsagok nevelese; onbizalom es pozi-
tiv kozossegi magatartas fejlesztese.
Az egyiittmiikodesi es kezdemenyezo kepesseg fejlesztese.
A massag felismerese, elfogadasa es tiszteletbetartasa.
Nepiink tortenelmere, foldrajzara, vallasara jellemzo fontosabb adatok,
esemenyek megismerese, az identitastudat kialakitasa; a lak6hely es az
orszag foldrajzara jellemzo fontosabb adatok megismerese.
Az eletkori sajatossagokhoz igazod6 gyakorlati keszsegek fejlesztese,
egyszerii haztartasi tevekenysegek megismerese.
Az anyagok tulajdonsagainak es a kiilonbOzo technikl:iknak a megismere-
se, valamint ezek alkalmazasa valtozatos produktumok letrehozasa
erdekeben.
Gyakorlati es haztartasi keszsegek fejlesztese.
A tapasztalati teriiletnek megfelelo nyelvezet hasznalata.
Esztetikai es gyakorlati erzek fejlesztese.
d) Esztetikai es kreatfv teriilet:
26
6vodam6dszertani alapismeretek
Az abrazolas (rajzolas, festes, mintazas) keszsegenek fejlesztese.
A kornyezo vilag abrazolasa a kepz&muveszet sajatos eszkozeivel.
A kreativitas fejlesztese rajzolas, festes, mintazas altal.
A zenei kifejezo kepesseg es kreativitas fejlesztese.
Az egyetemes es nemzeti zeneirodalom nagy ertekeinek megismerese.
Ritmuserzek fejlesztese.
A zenei elmeny irlinti fogekonysag kialakitasa, zenei muvek hallgatasa.
A kepzomiiveszet es a zene sajatos nyelvezetenek hasznalata.
e) Pszichomotoros terU/et:
Alapveto mozgaskeszseg kialakitasa es fejlesztese, gyakorlati alkalma-
zasa
Az elsajatitott keszsegek egyeni alkalmazasa ertelmi, akarati es erzelmi
tulajdonsagok fejlesztesevel.
Az egeszseg megorzesehez sziikseges higieniai szabalyok ismerete.
Annak tudatositasa, hogy a mozgas az egeszseges eletm6d feltetele.
Erdeklodes tanusitasa altalaban a mozgas es a testnevetes irant.
B) Reszletes kovetelmenyek az ovodai tantervben
Tekintsiik at az 6vodai tantervben szereplo reszletes kovetelmenyeket (Ovodai
tanterv 2008, 26-35):
a) Nyelv es kommunik<ici6 terU/et:
A gyermek legyen kepes:
aktivan reszt venni a csoport tevekenysegein hallgat6kent es beszelokent
egyarant;
egyszerii es osszetett kozlesek megertesere es tovabbitasara;
a kozlemenyek megerteset igazol6 tevekenysegformakban va16 reszve-
telre;
tarsas kapcsolatai es szemelyes tapasztalatai reven aktiv es passziv sz6-
kincse gazdagitasara es alk.almazasara;
az elhangzott szoveg befogadasl:ira, erzekelni annak kifejezo erejet es
esztetikai jellegzetessegeit;
az adott tajegyseg nepkolteszeti alk.otasainak megismeresere, a nepkolte-
szeti alkotasok befogadasara;
alkot6 m6don letrehozni rovid szoveget, visszamondani mond6kat, tala-
16s kerdest, meset stb.
felismerni az irott es nyomtatott szoveg letet komyezeteben;
27
 Ovodam6dszertani alapismeretek
tudatositani, hogy az irott sz0vegnek jelentese van;
kepsor alapjan osszefiiggo, logikus szoveget alkotni;
erdeklodni a konyv es az irott sz0veg irant;
tudatositani, hogy a beszed mondatokb6l, szavakb6l, sz6tagokb61 es
hangokb61 all;
felismemi az egyezmenyes jeleket (a jelzotablakat, az iranyokra utal6
jeleket, a veszelyekre, mentesre utal6 jeleket);
rajzok es iraselemek segitsegevel feladatok elvegzesere.
b) Tudomanyok teriilet:
A gyermek /egyen kepes:
a matematikai ismeretek alapjaul szolgat6 erzekszervi tapasztalatok, is-
meretek gazdagitasara: targyak felismerese, megnevezese, mennyisegek
megatlapitasa, osztalyozas, csoportok/halmazok alkotasa egy vagy tobb
kozos tulajdonsag alapjan (alak, meret, szin);
megadott vagy altaluk valasztott szempont alapjan kiilonbozo miivelete-
ket elvegezni halmazokkal: valogatas, csoportositas/ ujracsoportositas,
osszehasonlitas, osztalyozas, sorba-rendezes, mennyiseg-megallapitas,
egyeztetes;
megerteni es megnevezni a relativ terbeli viszonyokat, elhelyezni targya-
kat es onmagat egy adott terbe, egy viszonyitasi ponthoz kepest;
megerteni a cselekedetek, jelensegek kozotti okozati viszonyokat (hogy-
ha ... , akkor), megfigyeles es kiserletek elvegzese altal;
felismemi, megnevezni, megepiteni, es hasznalni jatekaban a mertaui
formakat (kor, negyzet, haromszog, teglalap);
miiveleteket vegezni es logikus kovetkezteteseket levonni a mertani
formakkal val6 jatekokban;
szamolni 1-tOl 10-ig, felismerve az 1-10 elemet tartalmaz6 halmazokat,
es hozzarendelni a megfelelo szamjegyet;
osszeadasi es kivonasi miiveleteket elvegezni (1-2 egyseggel a 10-es
szamkorben);
meghatarozni egy targy helyet a sorban a megfelelo sorszamnevet
hasznalva;
sorozatokat alkotni targyakb61 adott vagy altala valasztott szempont
alapjan;
egyszerii szoveges feladatokat szerkeszteni es megoldani, hasznalva az
osszeadast/kivonast 10-es szamkorben;
28
Ovodam6dszertani alapismeretek
kiilonfele megoldasokat talalni a mindennapi eletben es a mesekben
talalhat6 realis es kepzelt problemahelyzetekre;
megismemi a komyezo vilag el6lenyeit es egyes alkot6 elemeit (targyak,
leveg6, viz, talaj, noveny- es allatvilag, az emberi leny mint a termeszet
resze, termeszetijelensegek), es a kozottiik levo kolcsonos fiigg6seget;
felismemi, megfogalmazni, grafikusan abrazolni kozvetlen komyeze-
tenek valtozasait es atalakulasait;
a komyezet kulturalis es szocialis jellemz6inek felismeresere;
az egitestek letezesenek es az iirutazas lehet6segeinek a felfogasara;
kozolni benyomasait, otleteit az elvegzett megfigyelesek alapjan;
aktivan reszt venni a termeszet apolasaban, gondozasaban, vedelmeben;
alkalmazni az egeszseges eletm6dra, az ember es a termeszet 6vasara
vonatkoz6 viselkedesi normakat
c) Ember es tarsadalom teriilet:
A gyermek legyen kepes:
a kozossegbe val6 beilleszkedesre, a szemelyes biztonsagara vonatkoz6
szabalyok megismeresere es tiszteletben tartasara (pl. az egeszseges tap-
llilkozas fontossaga, a csoport es jatekszabalyok betartasa a veszelyes
helyzetek elkeriilese celjab61, komyezetvedelmi szabalyok betartasa,
sajat es tarsai testi epsegenek meg6vasa stb.)
pozitiv enkep, akarati es jellembeli tulajdonsagok alakitasara;
kapcsolatteremtesre es kapcsolattartasra;
a csoporthoz val6 alkalmazkodasra es abban val6 tevekenykedesre (csa-
lad, 6voda, jatsz6tarsak);
a kozos donteshozatalban val6 reszvetelre;
a kozosseg ertekrendjenek tiszteletben tartasara;
magatartasi formak ertekelesere a kozossegi normak fiiggvenyeben,
baratsagokat kotni, toleransnak lenni es onfegyelmet tanusitani;
a sziilofold es az orszag sajatossagainak megismeresere (felszini formak,
foldrajzi fekves, tarsadalmi, kulturalis, tortenelmi, vallasi, nemzetisegi
jellemzok);
a magyar nephagyomanyok megismeresere es apolasara;
egyszerii munkaeszkozok megismeresere es hasznalatara a gyakorlati
tevekenysegek soran;
az anyagok tulajdonsagainak a megismeresere, a klilonbozo anyagok
hasznalatara;
valtozatos megoldasok alkalmazasara a temak megval6sitasaban;
29
 ~
1:
6vodamodszertani alapismeretek
komyezet diszitesere sajat alkotasaival;
a higieniai es egeszsegfigyi szahalyok betartasara;
gyakorlati keszsegek elsajatitasara;
haztartasi tevekenysegek megismeresere es vegzesere.
d) Esztetikai es kreativ teriilet:
A gyermek legyen kepes:
a komyezo vilag formainak, szineinek a megkfilonbOztetesere;
a komyezo vilag plasztikus abrazolasara;
miiveszi hams eleresere a kfilonbOzo festesi technikak alkalmazasaval es
kombinalasaval;
a mintazasi keszsegek alkalmazasara, a mintazasi technikak eredeti al-
kalmazasara;
a munkaeszkozok es kfilonbOzo anyagok felismerese es azok helyes
hasznalatara;
sajatos jellegzetes nyelvezet hasznalatara a miiveszi tevekenysegeken;
eredeti miivek alkotasara az Aftala kivalasztott eszkozokkel,
technikakkal;
ertelmezni sajat es masok kepromiiveszeti alkotasait;
felismemi es ertelmezni koranak megfelelo miiveszi alkotasokat (gyer-
mekportre, eletkepek, tajkepek, felnottek napi tevekenysegei stb.)
a komyezo vilag hangjainak erzekelesere;
a csend, a zorej es a zenei hang megkfilonbOztetesere;
a termeszet es a komyez6 vilag hangjainak erzekelesere, utanzasara;
a komyez6 es zenei vilagb61 val6 hangok idotartamanak megkfilonbozte-
tesere;
a magas es mely hangok erzekelesere;
a hangerosseg megkfilonbOztetesere (balk, hangos);
a hangok idotartamanak erzeketesere (hosszu, rovid);
erzekelni a metrumot, a temp6t;
erzekelni a szfinetet;
helyes intonaci6ra;
6v6noi kiserettel val6 eneklesre;
csoportosan es egyenileg enekelni;
az enekhang, a hangszerek hangjanak es a beszedhangnak a megkfilon-
bOztetesere;
a dallam iranyanak felismeresere (ereszked6- emelked6);
a dallam szoveg nelkfili felismeresere;
30
6vodamodszertani alapismeretek
hangszerkiserettel enekelni;
ritmushangszerekkel, testmozgassal kisemi a dallamot;
kifejezni zenei elmenyeit (pantomim, dramatizalas)
az enekszoveg es a dallam egysegenek az erzekelesere;
spontan zenei improvizaci6ra es zenei parbeszedre;
ritmusok, dallamok megalkotasara, el6adasara;
zenehallgatasra, a zenemiivek ertesere;
zenei anyanyelvfink, irodalmunk megismeresere, ertekelesere;
a gyermek eletkori sajatossagainak es tevekenysegenek megfelel6
egyetemes es nemzeti zenei alkotasok, zenereszletek hallgatasara es
felismeresere;
a kepzomiiveszet es a zene sajatos nyelvezetenek hasznalatara.
e) Pszichomotoros teriilet:
A gyermek legyen kepes:
alapmozgasok Garas, futas, ugras, bukfenc, kuszas, maszas) vegzesere;
a tomaeszkozokre vonatkoz6 egeszsegiigyi szabalyok ismeretere es tisz-
teletben tartasara;
az erokifejtesek egeszsegfigyi szabfilyainak ismeretere es tiszteletben
tartasara;
helyes testtartasra kfilonbOzo helyzetekben (all6, filo helyzetben es moz-
gas kozben);
a labdakezeles es a killonbozo labdajatekok megismeresere (guritas, do-
bas, labdavezetes, celba dobas, kosarba dohas stb.);
a terbeli es idobeli tajekoz6das osszetev6inek az erzeketesere: (ritmus,
idotartam, tavolsag, tampont, irany);
az elsajatitott mozgaskeszsegeket kfilonbozo helyzetekben alkalmazni;
kifejezni erzelmeket kiilonbOzo mozgasos tevekenysegek altal;
csapatjatekban reszt venni, versenyezni, hozzajarulni a csapat sikerehez,
csapatszellemet es versenyszellemet tanusitani;
a mozgasigenyenek alakitasara, annak tudatositasara, hogy ez az egesz-
seges eletm6d feltetele.
1.4.4. A szabad tevekenysegek, jatekok kovetelmenyei; sajatossagai
Az 6vodai tanterv szerint a jatekok es szabad tevekenysegek segitik a
gyermeket a szocializal6dasban, fejleszto jellegiiek; bevezetik a gyermeket a
fizikai vilag megismeresebe, a kulturalis es szocialis komyezet megismeresebe,
31
 6vodam6dszertani alapismeretek
illetve a matematika, kommunikaci6, az irott es beszelt nyelv valtozataiba (6vodai
tanterv 2008, 19).
A jatek es a szabad tevekenyseg tortenhet egyenileg es kiscsoportban. E
tevekenysegek kisebb csoportokban, parban vagy akar egyenileg zajlanak, a
napirend 2-3 mozzanataban:
Rovid programu 6voda: reggeli napszakban az integralt tevekenysegek
elott, a kiegeszito napszakban a tapasztalati teriiletek szerinti tevekenyse-
gek utan (a gyermekek hazamenetele elott).
Napkozis 6voda: reggeli napszakban az integralt tevekenysegek elott, ki-
egeszito napszakban az ebed elott, illetve a delutani napszakban.
Bizonyos esetekben ezek a tevekenysegek beepillhetnek az integralt
tevekenysegekbe is.
A jatekok es szabad tevekenysegek sikere nagy mertekben a komyezet
megszervezeserol fUgg2• Olyan komyezetet kell teremtenilnk az 6vodasok szamara,
amely motivalja, iranyitja, tevekenysegre serkenti oket.
A reggeli napszakban a szabad tevekenysegek leggyakrabban a tevekeny-
segi sarkokban zajlanak. A m6dszertani levelek a kovetkezo sarkok letrehozasat
javasoljak: konyvtar, szerepjatek-sarok, epitosarok, a tudomanyok sarka, miiveszeti
sarok, asztali vagy tarsas jatekok sarka, homok es viz (M6dszertani level 2004,
2005).
A sarkok kialakitasakor figyelembe kell venni az adottsagokat, a helyi
lehetosegeket. Nern kotelezo a sarkokra osztas, viszont ajanlatos legalabb ket sarok
letrehozasa (elsosorban a konyvtar es az epitosarok).
A sarkokban folytatott szabad tevekenysegek sikere gyakran fUgg a gyer-
mekek rendelkezesere bocsatott anyagokt6l. E sarkok erdekes temakat es foglalko-
zasokat sugallhatnak a gyermekeknek, elokeszitik, illetve kiegeszitik a nap vagy a
het temajat. E tevekenysegek es jatekok reven az 6vodapedag6gus segithet a gyer-
mekeknek kepessegeik, erdeklOdesi teriiletiik felismereseben, kepessegeik fejlesz-
teseben (Stark, 2011 ).
A szabad tevekenysegek, jatekok3 szamara az 6vodai tanterv nem fogalmaz
meg sajatos celokat, kovetelmenyeket, csak a tapasztalati teriiletek szerinti
tevekenysegek szamara. A jatekok es szabad tevekenysegek soran a pedag6gus a
gyermeki szemelyiseg fejleszteset tiizi ki celul, tovabba az illeto napi temara val6
rahangolast, a tema elokesziteset, elmelyiteset, stb. A tanterv szerint (Ovodai
2 Az 6vodai komyezet megszervezesenek sajatossagait lasd a 4. es 5. fejezetben.
3 Reszletesebb bemutatast lasd a 6. fejezetben.
32
6vodam6dszertani alapismeretek
tanterv 2008, 20) a jatek az 6vodas gyermeknek az az alapveto tevekenysege,
melyre tamaszkodnak a rutinok, atmenetek, es termeszetesen a tanulasi
tevekenysegek. A jatek befolyasolja a gyermek magatartasat, elorevetiti a
szemelyiseget.
Szakirodalom
***2004: M6dszertani level: Az oktatasi ter megszervezesetol a minosegi oktatasig.
Scrisoare metodicii: De la amenajarea spa/iului educational la o educa/ie de
calitate. Ministerul Educatiei, Cercetarii ~i Tineretului, Bucure~ti.
***2005: M6dszertani level: Az 6vodai oktatasban alkalmazott didaktikai strate-
giak. Scrisoare metodica: Strategiile didactice utilizate in inva/iimantul pre$CO-
lar. Ministerul Educatiei, Cercetarii ~i Tineretului, Bucure~ti.
***2008: 6vodai tanterv. Curriculum pentru inva/amantul pre$colar (317 ani).
Ministerul Educatiei, Cercetarii ~i Tineretului, Bucure~ti.
http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pre/TT/Curriculum%20pentr
u%20invatamantul%20prescolar%203%20%E2%80%93 %206-7%20ani. pdf
Boco~, M., Jucan, D. (2008): Teoria si metodologia instruirii. Teoria si
metodologia evaluiirii. Repere si instrumente didactice pentru formarea
profesorilor. Editura Paralela 45, Pite~ti.
Czike B. (szerk, 1996): Bevezetes a pedag6giaba. Budapest.
Falus I. - Szivak J. (1996) : Didaktika. Foiskolaijegyzet.
Ferenczi Gy., Fodor L. (1997): A pedag6gia tudomanyelmeleti alapjai. Smdium
Konyvkiad6, Kolozsvar.
F6ris-Ferenczi R. (2008): A tervezestol az erteke/esig. Tanterv- es erteke!eselmelet.
Tervezes es hasznalat. Abel Kiad6, Kolozsvar.
Glava, A. - Glava, C. (2002): Introducere in pedagogia prescolara, Editura Dacia,
Cluj-Napoca.
Glava, A. - Pocol, M. - Tataru, L. L. (2009): Educa/ia timpurie. Ghid metodic
pentru aplicarea curriculumului prescolar. Editura Paralela 45, Pite~ti.
http://www.edu.ro/index. php/articles/3613
Mogonea, F. (2014): Obiectivele educationale in invatamantul pre~colar. In
Mogonea, F. (coord.) Metodica activita/ilor instructiv-educative in gradini/a de
copii. Ed. Paralela 45, Pite~ti, 12-26.
Pavelea, C. - Pavelea, D. T. - Gheorghe, A. (2005): Psihopedagogie aplicata in
activita/ile de practica pedagogica. Editura Gheorghe Alexandro, Craiova.
Stark G. (2011): Ovodai tevekenysegek m6dszertana. Abel Kiad6, Kolozsvar.
33
 Ovodam6dszertani alapismeretek

Stark-Nagy G. (2007): A neveles celrendszere. In: F6ris-Ferenczi R. - Birta 2. Az ovodai tevekenysegek sajatos tartalmai
Szekely N. (szerk.): Pedagogiai kezikiinyv. Az oktatas pedagogiaelmeleti
alapjai. Abel Kiad6, Kolozsvar. 4-25.
Az aktmilis tanterv kidolgozasakor az oktatasi szakemberek nehany
Szab6 Tualmeiner N. (2001) : Bevezetes a pedagogiaba. Egyetemi jegyzet.
alapelvbOl indultak ki, tekintsilk at, melyek ezek (Ovodai tanterv 2008, 8-9.):
Eurotrend kiad6, Szatmarnemeti.
- rendszerjellegu megkozelites;
o folyamatossag a pedag6giai szakaszon belill:
o osszefiigges megteremtese az 6vodai tevekenysegek
es az iskolai I-II. osztalyos tantargyak kozott;
o nyitas az opcionalitas fele: I. szinten legfeljebb egy
opcionalis tevekenyseg iktathat6 be, II. szinten
legfeljebb ket tevekenyseg.
- nyitas a minel tagabb tapasztalati terilletek iranyaba;
- egyensuly a tapasztalati terilletek kozott;
- relevancia, vagyis a szilksegletekhez val6 igazitas;
- differencialas;
- elore haladas es folyamatossag.
A tantervben nyomon kovetheto a gyermek globalis fejlesztesenek a
szemlelete, az integralt neveles elveinek az alkalmazasa. A gyermek globalis
fejlesztesenek hangsulyozasa eloterbe helyezi a fejlesztesi teriiletek es tapasztalati
terilletek fontossagat.

2.1. Tapasztalati terilletek4

A tapasztalati terilletek5 fogalmat az 1988-ban kezdodott angliai tantervi
reformb61 illesztettilk be (talan ml konnyeden) a roman 6vodai tantervbe. A tapasz-
talati terilletek val6jaban kulturalis rendszerek, az oktatasi tartalmak potencialis
forrasai (Munteanu - Munteanu 2009. 27-30). A tapasztalati terilletek a megisme-
res megszervezesenek terilleteit kepviselik (informaci6rendszerek, fogalmak, tarsa-

4 A vizsgaprogram 2. temaja szamos atfedest mutat az 1., 3., illetve 7. temaval. Mivel a
tapasztalati teriiletek sajatos kovetelmenyeit, valamint a miiveletesitest mar bemutattuk az
1. fejezetben, e fejezet keretei koz0tt nem teriink ki ra ismet. A tevekenysegek
megval6sitasi m6dozatait a 3. fejezetben mutatjuk be reszletesen. Szinten a vizsgaprogram
2. temajaban szerepelnek a munkaformak, szervezesi m6dok, strategiak, m6dszerek,
didaktikai eszkozok, valamint az 6vodai ertekeles sajatossagai. Ezt majd a 7. fejezetben
mutatjuk be reszletesen, kikiiszobolve a vizsgaprogram tematikaja kozotti atfedeseket.
5 Angol nyelvi megfeleloje: areas of experience.
A temak:ort Stark, 2011 nyoman mutatjuk be
35
 6vodam6dszertani alapismeretek
dalmi es fizikai val6sag), valamint a val6saghoz val6 kUlonbozo viszonyulasm6-
dokat (a kUlonbOz6 fejlesztesi terUletekre jellemz6 kompetenciakat, kepessegeket,
attitiidoket es magatartasformakat). Mas sz6val, a tapasztalati terUletek a val6sag
megertesenek szisztematikus, rendszeres, felfedezo, tapasztalati es szervezeti pers-
pektivai, amelyek kozelebb allnak a megismeresi terUletekhez. (Glava, Pocol,
Tataru, 2009, 15).
A tapasztalati terUletek (az uj tanterv meghatarozasa szerint, L. Vliisceanu
tolmacsolasaban) igazi ,,integrlilt kognitiv mez6k'', amelyek feloldjak a tantargyak
kozotti hatarokat, es melyek talalkozhatnak a hagyomanyos fejlesztesi terUletekkel
(pszichomotorikus terUlet, nyelvi terUlet, tarsas-erzelmi terUlet, kognitiv terUlet,
tanulasi kepessegek terUlete) (Ovodai tanterv 2008, 9). A tapasztalati terUletek a
regi tantervben talalhat6 tudasterUleteknek/miiveltsegi terUleteknek feleltethetok
meg, illetve ml formalis a kapcsolatuk a fejlesztesi terUletekkel a tanterv aktualis
formajaban (Munteanu, Munteanu, 2009, 28)
Vizsgaljuk meg alaposabban az 6vodai tantervben talalhat6 ot tapasztalati
terUletet (Ovodai tanterv 2008, 9-12; Stark, 2010, 59--60):
a) Esztetikai es kreativ terUlet
Ide tartozik az erzelmi es intellektualis reagalasi kepesseg, a mmoseg
megnyilvanulasaival szembeni erzekenyseg, a szep ertekelesenek kepessege stb. A
jellegzetes tapasztalatok es elmenyek feltetelezik az erzelmi atelesek es az alkotasi,
felfedezesi folyamatok kiaknazasat. Az ilyen tapasztalatok reven a gyermek olyan
ismereteket es keszsegeket sajatit el, amelyek lehetove teszik az egyeni m6don
val6 reagalast mindarra, amit lat, hall, megerint vagy erez. Ezek a tapasztalatok
minden tantervi egysegben megtalalhat6k, de rokent azokban, amelyek szemelyes,
erzelmi, kreativ megkozelitest igenyelnek (lasd: zene, kepzomiiveszet, drama,
euritmia stb.)
b) Ember es tarsadalom terulet
Magaha foglalja az embert, az eletm6dot, a kapcsolatokat mas emberekkel
es a komyezettel, erkolcsi normakat, valamint az emberi cselekvesek kovetkezme-
nyeit. E terUlet kiterjed a technol6giara is, hangsulyozva az embemek azt a kepes-
seget, hogy kontrollalni tudja az esemenyeket, es rendben tartja a komyezetet. E
terUlet reven az 6vodasok megismerkednek ki.il0nboz6 anyagokkal es egyszerii
munkafolyamatokkal a gyakorlati tevekenysegek kereten beliil. Megismerkednek
az ember szerepevel, a mindennapi elettel, betekintest nyemek a regi korok vila-
gaba, felfedezik sajat komyezeti.iket. A csalad, a fizikai, human es szocialis komye-
zet oktatasi eroforraskent hasznalhat6 fel, akarcsak az irodalmi szoveg, kepek, mas
audio-vizualis eszkozok. E terUlet hozzajarul az 6vodasok erkolcsi nevelesehez is,
36
6vodam6dszertani alapismeretek
mivel kialakitja az egyszerii erkolcsi fogalmakat (igazsag, j6sag, jog, egyenloseg
stb. ), illetve megismerteti a gyermekekkel az erkolcsos magatartas alapszabalyait.
c) Nyelv es kommunikacio terulet
A sz6beli es irasbeli kifejezokepessegre fekteti a hangsulyt, valamint a sz6-
beli es irasbeli kommunikaci6 megertesenek kepessegere. E celok megval6sitasat
segitik az eletkori sajatossagok fiiggvenyeben megvalasztott megfelelo irodalmi
alkotasok. E terUlet teremti meg a gyermek els6 talalkozasi lehet6seget egy idegen
nyelvvel vagy egy regionalis nyelvvel. Az 6vodas megismeri es felismeri az idegen
nyelv hangzasvilagat, ritmusat, fonemait, intonaci6jat. Megismerkedik a sajat sze-
melyevel es komyezetevel kapcsolatos szavakkal is, ez elosegiti majd a kapcsolat-
teremtest. A gyermeket motivalni kell az illeto orszag es videk kulmrajanak megis-
meresere is (helytortenet, jellegzetes nepmiiveszeti alkotasok, tradicionalis etelek,
nepszokasok stb.)
Ajanlott tevekenysegek e terUlethez: szavak, mondatok, enekek es zenes
jatekok memorizalasa, ritmizalas, nyelvtorok, irodalmi alkotasok megismerese.
d) Tudomtinyok terulet
Magaha foglalja a matematika megismereset konkret tapasztalat reven,
valamint a termeszet megismereset es megerteset. Fontos, hogy az 6vodast iranyi-
tott jatek reven vezessi.ik be a matematika vilagaba: anyagokkal val6 jatekok (ho-
mok es viz), bolti vasarlas szimulalasa, kiserletek vegzese reven. A termeszet meg-
ismeresekor is hasznaltassuk a tudomanyos megismeres m6dszereit, mint megfi-
gyeles, hipotezisalkotas, kiserletezes, altemativak keresese, adatok osszesitese stb.
Ezeket olyan egyszerii tevekenysegek reven val6sithatjuk meg az 6vodasokkal,
mint: a kozvetlen komyezetben levo novenyek/targyak/allatok/elolenyek megfi-
gyelese, gyurmazas (pl. h6merseklet hatasanak szemleltetese az anyagokra), haz-
tartasi tevekenysegek vegzese (pl. joghurtkeszites), jatekok es hangszerek keszite-
se. Szorgalmazni kell a kiserletezest, az eszkozok es felszerelesek hasznalatat meg-
felel6 biztonsagi feltetelek mellett, valtozatos informaci6forrasok felhasznalasat,
eredmenyek rogziteset, problemak megoldasat stb.
e) Pszichomotoros terUlet
A testmozgasok koordinalasat foglalja magaba, az altalanos mobilitast es a
fizikai ellenall6kepesseget, a mozgasos keszsegeket es finommozgasokat, valamint
anat6miai es elettani jellegii elemi ismereteket. Ezt a terUletet az 6vodasok moz-
gasos tevekenysegek, egyeni es csoportversenyek reven tapasztalhatjak meg.
A tapasztalati terUletek ugyanannak a val6sagnak a szeletei, ,,puzzle-darab-
kai"' amelyet a gyermeknek tapasztalas reven meg kell ismemie.
37
 Ovodami>dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

Mivel az 6vodai tanterv a nemzeti alaptanterv resze, a folytonossag elve amelyek nelkill elkepzelhetetlen az egyen tarsadalmi fejlodese. Az 6vodaban nines
miatt indokolt a tapasztalati teriileteknek az iskolai tantervekben szereplo miivelt- killon tanacsadas teriilet, ezt a teriiletet az 6vodaban a szemelyes fejlOdest celz6
segi teriiletekkel6 val6 osszevetese. Erdemes ezt az osszevetest kiegeszitenilnk a tevekenysegek korebe sorolhatjuk, mivel a szemelyes fejlodest celz6 tevekenyse-
2006-os 6vodai tantervben szereplo tudasteriiletekkel/miiveltsegi teriiletekkel. A gek korebe tartoz6 reggeli talalkozashoz kotodnek szorosan az onismeret, kommu-
regi 6vodai tantervben nem voltak explicit m6don megnevezve ezek a tudasteriile- nikaci6, donteshozatal, eletm6d tematikak.
tek, a rejtett szerkesztesi elv a tevekenysegtipusok csoportositasa alapjan volt kiko-
vetkeztetheto (F6ris-Ferenczi, 2007, 242-243).
2.2. Fejlesztesi teriiletek
A 7. tablazatban lathatjuk, hogy az aktualis tanterv megorizte/folytatta a
korabbi tantervi hagyomanyokat, hisz val6jaban az ot tapasztalati teriilet lefedi a A fejlesztesi teriiletek (Stark, 2011 nyoman) fogalma a XX. szazadban
korabbi tanterv rejtett szerkesztesi elvenek megfelelo tudasteriileteket (I. elso es jelent meg a ket vilaghaboru kozotti idoszakban. Arnold Gesell gyermekorvos es
masodik oszlop), ugyanazt a rendezo elvet koveti, csak mas elnevezeseket hasznal. pszichol6gus az elsok kozott kovette nyomon a gyermek fejlOdeset szilletesetol
fogva, es kidolgozta a fejlesztesi teriileteket. Gesell felfogasa szerint e fejlesztesi
7. tablazat. A tapasztalati teruletek es a miiveltsegi teraletek osszevetese (Stark, 2011, 28)
teriiletek a kovetkezok: motoros, kognitiv-szenzorialis, nyelvi-kommunikaci6s,
onall6sag, onkiszolgalas. Ezt a megkozelitest hasznalja a kesobbiekben R. Spitz, o.
A regi 6vodai tantervben Az aktualis 6vodai A iskolai tantervben Brunet, I. Lezin stb. (Ovodai tanterv 2008, 14).
szereplo tudasteriiletek tantervben szereplo szereplo miiveltsegi Fontos kihangsulyoznunk a fejlesztesi teriiletek fogalmat, mivel a mai tar-
tapasztalati teriiletek terUletek sadalomban a gyermeknek az iskolara es eletre val6 felkeszitesekor mar nemcsak
Nyelv es kommunikaci6 Nyelv es kommunikaci6 Nyelv es kommunikaci6 az ismeretekre kell fektetnilnk a hangsulyt, hanem ugyanolyan mertekben oda kell
Tudomanyok Tudomanyok Matematika es figyelnilnk a tarsas-erzelmi fejleszteshez kapcsol6d6 kepessegekre, keszsegekre,
tudomanyok attimdokre (egyiltt elni es dolgozni masokkal, kezelni az erzelmeket, elfogadni a
Szocialis es gyakorlati Ember es tarsadalom Ember es tarsadalom massagot stb.); a kognitiv fejlesztesre (problemahelyzetek megkozelitese, diver-
kepessegek Technol6giak gens gondolkodas, ok-okozati osszefuggesek megallapitasa, korrelaci6k felfede-
Miiveszetek Esztetika es kreativitas Miiveszetek zese stb.), a fizikai fejlesztesre (mozgas, egeszseg, helyes taplalkozas stb.). Az 6vo-
Testneveles es sport Pszichomotoros Testneveles es sport dai tantervnek a gyermek globalis fejlesztese szemszogebOI va16 megkozelitese
-- -- Tanacsadas es palyaori- magaba foglalja a fejlesztes minden aspektusat, osszhangban a gyermek eletkori es
entaci6 egyeni sajatossagaival.
Mivel a korai neveles (szilletestol 6/7 evig)7 kimeneti kovetelmenyei a
Az 1. tablazat masodik es harmadik oszlopanak osszevetesebOl megallapit- gyermek globalis fejleszteset celozzak meg, az aktualis 6vodai tantervben az alta-
hatjuk, hogy az 6vodai ot tapasztalati teriilet megfeleltetheto az iskolai alaptanterv lanos fejlesztesi es reszletes kovetelmenyek a tapasztalati teriiletek szintjen globali-
het muveltsegi teriiletevel. Az 6vodaban a technol6gia meg nines killon valasztva, san vannak megfogalmazva, figyelembe veve a fejlesztesi teriiletek altal megsza-
hanem az ember es tarsadalom teriilethez kapcsol6dnak a technikai vivmanyok, bott iranyvonalakat. Ebben az ertelemben a tapasztalati teriiletek a kovetelmenyek
eleresenek eszkozeive valnak; ugyanakkor a gyermek elorehaladasat megallapit6
6 A miiveltsegi terillet a tantargyaknak multi- es/vagy transzdiszcipliruiris megkl:>zelitesi
m6djat nylijtja. Ugy hatarozhat6 meg, mint tantargyak csoportja, melyeknek kt>zt>s kepzesi
celjaik vannak. A roman nemzeti alaptenterv 7 muveltsegi terilletre van osztva a francia 7 A korai neveles curriculuma a mostani 6vodai tantervet elokeszito munkadokumentum
modell alapjan, e terilletek kt>zl:>tt dinamikus az egyensUJ.y. A muveltsegi terilletek azonosak volt: Curriculum pentru educatia timpurie a copiilor cu wirsta cuprinsii intre na~tere ~i 617
maradnak a kiilonbl:>z0 ciklusokban es osztalyokban, de aranyuk valtozik ciklusonkent es ani. Ministerul Educatiei, Cercetarii ~i Tineretului, Bucw-e~ti. 2008.
osztalyonkent (Manolescu, 2004, 288). http://www.edu.ro/index.php/articles/10135
38 39
 6vodam6dszertani alapismeretek
,,meroeszkozokke'', mivel a fejlesztesi teriiletekre jellemzo jartassagokat, keszsege-
ket, kepessegeket, tartalmakat jelzik.
Ajelenlegi 6vodai tantervben ot fejlesztesi teriilet van kiemelve:
- a fizikai fejlesztes, az egeszseg es a szemelyes higienia teriilete;
- a szocialis es erzelmi fejlesztes teriilete;
- nyelvi-kommunikaci6s teriilet;
- a kognitiv fejlesztes teriilete;
- a tanulasi kepessegek teriilete.
Tekintsilk at a tantervi dokumentum (Ovodai tanterv 2008) es A 0-7 eves
korit gyermek tanulasanak es korai fejlesztesenek alapk6vel cimii dokumentum
alapjan a fejlesztesi terilletek reszletes bemutatasat, valamint szemleltetve ezek
kapcsolatat a tantervben szereplo tapasztalati teriiletekkel.
A) Afizikai/ejlesztes, az egeszseg es a szemelyes higienia teriilete
A fizikai fejlesztes, az egeszseg es a mozgas all minden olyan tapasztalat
kozeppontjaban, amely a gyermek tanitasaval kapcsolatos, ugyanakkor egy aktiv es
egeszseges eletstilus alapjat kepezi. Az egeszseges fizikai allapot a gyermek ener-
giajat, kiegyensulyozottsagat es ellenall6 kepesseget biztositja a kiilonbozo teve-
kenysegek folyaman.
A fizikai fejlesztes szorosan kotOdik a beszedkeszseg fejlesztesehez, a meg-
ismeresi kepesseghez, valamint az erzelmek kialakulasahoz (Ionescu, 20 l 0, 19).
A fizikai fejlesztes, az egeszseg es a szemelyes higienia teriileten a kovet-
kezo jartassagok, keszsegek kialakitasa a legfontosabb:
- a termeszetes mozgaskedv fenntartasa, a mozgasigeny kielegitese es
a mozgas megszerettetese;
- a mozgasszint fejlesztese, a mozgas-tapasztalatok bovitese;
- a fizikai eronlet fejlesztese;
- erzekszervi fejlesztes;
8 Reperele fundamentale privind inviifarea ~i dezvoltarea timpurie a copilului intre ~tere
# 7 ani, Reprezentanta UNICEF Romania 2007. Ionescu, Mihaela (2010, coord.): Reperele
fundamentale privind inviitarea # dezvoltarea timpurie a copilului de la n~tere la 7 ani.
Editura Vanemonde, Bucure~ti. A 0-7 eves koro gyermek tanultisanak es koraifejlesztese-
nek alapk6vei dokumentum a 2010/2011-es tanevtol lepett eletbe 3851/2010 Miniszteriumi
rendelet alapjan.
40
6vodam6dszertani alapismeretek
- a szemelyes higieniaval, a helyes taplalkozassal, az etkezessel, az
egeszseg megorzesevel es a szemelyes biztonsaggal kapcsolatos
ismeretek elsajatitasa es gyakorlasa.
Reszteriiletek:
Ez a fejlesztesi teriilet ket reszteriiletre bonthat6, megpedig a fizikai fej-
lesztes teriiletere, valamint az egeszseg es a szemelyes higienia teriiletere.
a) Afizikaifejlesztes reszteriilete:
A fizikai fejlesztes a nagymozgasok fejlesztesere, a finommozgasok fej-
lesztesere, valamint a szenzomotoros kepessegek fejlesztesere osszpontosit.
- A nagymozgasok fejlesztese az egesz test vagy a test nagy reszenek
a mozgatasara vonatkozik. A nagy izmokat veszi igenybe, es olyan mozgasokat
tartalmaz, mint peldaul a bukfenc, jaras, futas, ugras, maszas. Ezek a
kepessegek biztositjak a gyermek szamara az izmok koordinaci6jat a kornyezet
megismeresenek folyamataban, segitik a kornyezetbe val6 beilleszkedest,
illetve a kornyezet megtapasztalasat.
- A finommozgasok fejlesztese a kisebb izmok mozgatasanak koordi-
nalasat helyezi eloterbe, mint peldaul a kez, a kar, az ujjak vagy az arc izmai.
Ide tartozik a targyak erintese, illetve megfogasa, az irashoz, rajzolashoz,
ragasztashoz, vagashoz szilkseges felszerelesek hasznalata stb.
- A szenzomotoros fejlesztes a latast, ballast, szaglast, izlelest,
tapintast iranyit6 erzekszervek hasznalatanak kepesseget allitja eloterbe. Az
erzekszervek egymassal szoros kapcsolatban val6 hasznalatanak a kepessege
hozzasegiti a gyermeket a szinek es aranyok megismeresehez, a beszedkeszseg
kialakulasahoz es a megismeresi kepesseg fejlodesehez.
b) Az egeszseg es a szemelyes higienia reszteriilete:
Az egeszseg es a szemelyes higienia feltetelezi a gyermek egeszseges fej-
lodeset. Ez magaba foglalja a testi es szellemi higieniat, az alvas, etkezes es
mozgas higieniajat. E reszteriilet legfontosabb feladatai koze tartozik:
az egeszseg megorzesere es a helyes taplalkozasra val6 neveles;
a testapolas es a szemelyes higienia tanulasa;
a szemelyes biztonsag megorzesere val6 neveles.
B) A szocialis es az erzelmifejlesztis teriilete
Az 6vodaba lepes ideje a tarsadalmi beilleszkedes kezdete, ekkor kezd ki-
alakulni a masokkal val6 kapcsolatteremtes kepessege.
41
 Ovodam6dszertani alapismeretek
A gyennek szocialis es erzelmi fejlOdesenek jelent6s szerepe van a szeme-
lyiseg kialakulasaban es a tanulas folyamataban. E terillet a gyenneknek ama ke-
pessegeit erinti, amelyeknek fontos szerepiik van a feln6ttekkel es a kortarsakkal
(gyerekekkel) val6 kapcsolatteremtes folyamataban.
Reszteriiletek:
E fejlesztesi terillet ket reszterilletet foglal magaba, megpedig a szocialis
fejlesztes, valamint az erzelmi fejlesztes reszterilleteit.
a) Szocialis fejlesztes:
A szocializal6das a kapcsolatteremtes kepessegenek az elsajatitasat jelenti.
A feln6ttekkel val6 kapcsolatteremtes folyaman a gyenneknek fel kell ismemie a
felnott szerepet, bizalmat ereznie iranta, es megertenie, hogy a felnott iranyitja, se-
giti abban, amit tesz, gondol vagy erez.
A kortarsakkal val6 kapcsolatteremtes kepessege fontos a sajat szemelyi-
seg alakulasaban, illetve a komyezet megismereseben. A kapcsolatteremtes folya-
man a gyermek gyakorolja a segitsegkeres, segitsegnylijtas attitiidjeit.
A kozossegi fejl6des folyamataban a gyermek megtanulja felismemi, tisz-
telni es ertekelni az egyenek kozotti kiilonbsegeket, gyakorolja az egyiittmiikOdest
masokkal, a donteshozatalt, a kozosseg szabalyainak tiszteletben tartasat.
E reszterillet feladatai a kovetkez6k:
- a feln6ttekkel va16 interakci6 kepessegenek fejlesztese;
- a tarsakkal val6 interakci6 kepessegenek fejlesztese;
- a massag elfogadasa;
- a proszocifilis magatartas fejlesztese.
b) Erzelmifejlesztes:
Az erzelmi fejlesztes a gyermek onertekelesenek megalapozasat jelenti, va-
gyis hogy milyen m6don eli meg sajat elmenyeit, onmagat, hogyan viszonyul ma-
sok erzelmeihez a kapcsolatteremtes folyaman. A pozitiv onertekeles nagyon eros
alapja a folyamatos tanulasnak. Az erzelmi fejlesztes terilleten fontos, hogy az er-
zelmi kontroll kialakitasara is hangsulyt fektessiink, illetve az erzelmek kifejezesi
kepessegere (Ionescu 2010. 31).
E reszterillet feladatai a kovetkez6k:
- az entudat fejlesztese;
az erzelmi kontroll fejlesztese;
- az erzelmek kifejezesi kepessegenek a fejlesztese.
42
Ovodam6dszertani alapismeretek
C) A nyelvi-kommunikticios teriilet
A nyelvi kommunikaci6s terillet a nyelvi-kommunikaci6s fejlesztes reszte-
riiletet, valamint az olvasas es iras megalapozasanak reszteriiletet foglalja magaba.
A nyelvi-kommunikaci6s fejlesztes osszetett folyamatban val6sul meg, ez tulajdon-
keppen a sziileteskor kezdodik. Az ujszillott g6gicseleset61 a jatekig megtett ut,
amely mar feltetelezi a nyelv ismeretet, val6jaban egy interaktiv folyamat. Ennek
soran a gyermek megtanulja a hangokat, szavakat es nyelvtani szerkezeteket, ezek
helyes hasznalatat. A gyermek nyelvi kommunikaci6jat a csalad, az oktatasi intez-
menyek es kortarsak alland6an fejlesztik, feliigyelik es osztonzik.
Reszteruletek:
a) Nyelvi-kommuniktici6s fejlesztes:
- a beszedertes fejlesztese;
- a sz6beli kifejezokepesseg fejlesztese.
b) Az olvasas es iras megalapozasa:
- a konyv megismerese, megtapasztalasa, ertekelese;
- a hangokat megkiilonbOzteto kepessegnek a fejlesztese (hang-betii
tarsitasa);
- az irasbeli/sz6beli iizenet tudatositasa;
- az iraskeszseg megalapozasa, elsajatitasa.
D) A kognitiv fejlesztes teriilete
A kognitiv fejlesztesnek fontos szerepe van kiilonosen az elet elso harom
eveben, amikor az agy diszponibilitasa es rugalmassaga igen jelentos. Ezen a
terilleten beliil fontos a targyak, jelensegek, esemenyek, tortenesek es szemelyek
kozotti viszonyok, osszefiiggesek megertese, a logikus gondolkodas, a problema-
megoldas kepessegenek a fejlesztese, az elemi matematikai ismeretek, a vilagra es
a kornyezetre vonatkoz6 alapveto ismeretek tanulasa.
Reszteruletek:
a) A logikus gondolkodas es a prob/emamegold6 gondolkodas fejlesztese
Ez a reszterillet a gyermeknek arra a kepessegere osszpontosit, hogy ele-
mezze es megallapitsa a targyak, esemenyek, helyzetek kozotti kapcsolatokat. E
kapcsolatok felismerese, megoldasa megannyi tampontot jelent, amelyek a tovabbi
fejlodes alapjat kepezik. A feln6tt szerepe, hogy problemamegold6 gondolkodasra
serkentse a gyermeket, segitsen megerteni hogyan, mikor, melyen korillmenyek
kozott tortenik egy adott esemeny, hogy a gyermek logikus kapcsolatokat teremt-
sen az esemenyek, illetve elsajatitott ismeretek kozott (Ionescu 2010. 69).
43
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

b) Elemi matematikai ismeretek, a vilag megismerese es megertese:

- az elemi matematikai reprezentaci6k (szamok, miiveletek,
rerfogalmak, mertani fogalmak, modellek ertese, meres); Kognitiv
fejlesztes
- a vilag megismerese es megertese (elovilag, Fold, vilagiir, a
komyezet megismeresenek m6dszerei).

E) A tanultisi kipessegek terulete Tanulasi

Ez a fejlesztesi teriilet arra m6dra vonatkozik, ahogyan a gyermek bekap- kepessegek: a
Nye/vi tanulas tanulasa
csol6dik egy tanulasi tevekenysegbe, ahogyan viszonyul a feladatokhoz es tanulasi kommunikaci6s
helyzetekhez; vonatkozik tovabba a komyezettel es a koriilotte elo szemelyekkel fejlesztes
val6 interakci6ban megnyilvanul6 gyermeki attitiidokre.
Reszteriiletek:
- kivancsisag es erdeklOdes;
- kezdemenyezokepesseg;
- kitartas, allhatatossag a tevekenysegben;
- kreativitas. Fizikai fej lesztes,
az egeszseg es
szemelyes higienia
fejlesztese
2.3. A fejlesztesi terfiletek es a tapasztalati teriiletek
kapcsolata
Szocialis es erzelmi
Az 6vodapedag6gusokra harul az a feladat, hogy val6s kapcsolatot teremt- fejlesztes
senek a fejlesztesi teriiletek es a tapasztalati teriiletek kozott. Nern a tapasztalati es
fejlesztesi teriiletek kizar6lagos egymasra tevodeset kell keresniiik, hanem a gyer-
mek globalis fejleszteset biztosit6 strategiak: megtalalasat. A fejlesztesi teriiletek
celjai megval6sithat6k akar az osszes tapasztalati teriilet, akar valamelyik tapasz- 3. abra. A fejlesztesi teriiletek es a tapasztalati teriiletek viszonya (Glava, Tataru,
talati teriilet reven megszerzett tanulasi tapasztalattal. A didaktikai gyakorlatban a Pocol, 2009, 16 nyoman)
tapasztalati es fejlesztesi teriiletek osszemosasa nem kivanatos es nem is funk-
cionalis. Az 6vodapedag6gusoknak meg kell erteniiik a fejlesztesi es tapasztalati
teriiletek sajatossagait, es parhuzamosan, hangsulyozottan kell osszpontositaniuk
2.4. Az ovodai tevekenysegek megvalositasi modozatai:
rajuk. Ha a rovidebb egysegek tervezesekor a tapasztalati teriiletekre f6kuszal az Integralt tevekenysegek
6vodapedag6gus, akkor a tanulasi helyzetek tervezesekor a fejlesztesi teriiletekre Az aktuatis 6vodai tanterv integralt szemleletm6dban lett kidolgozva
kell osszpontositania: alapkepessegek, transzferkepessegek, attitiidok, a szemelyi- (Stark, 2011 nyoman), hisz a tapasztalati teriiletekre es az integralt temakorokre
seg kognitiv es nonkognitiv kifejezesm6djai (Stark, 2011 ). epiil, ugyanakkor lehetoseget ad hosszabb-rovidebb idotartamu integralt didaktikai
A 3. abra szemlelteti a tapasztalati teriiletek es fejlesztesi teriiletek viszo- tevekenysegek tervezesere es megval6sitasara. A tanterv az integralt
nyat: tevekenysegeket a hagyomanyos (tantargyankent lebontott) tevekenysegek
altemativajakent kinalja fel, hisz a tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegeket
44 45
 Ovodam6dszertani alapismeretek
integralt vagy tantargyankent lebontott tevekenysegek fonnajaban val6sithatjuk
meg a gyerekekkel.
Az 6vodai tanterv alkalmazasanak m6dszertani utmutat6ja szerint maxi-
mum ot integralt tevekenyseg tarthat6 egy heten, filggetleniil a gyennekek eletko-
rat61. Az 6vodapedag6gus tervezhet:
- ona/16 (hagyomanyos) tevekenysegeker targyankent (beszedneveles,
roman nyelv, matematika, komyezetismeret, kozossegi neveles, testneveles,
gyakorlati es haztartasi tevekenysegek, zenei neveles, kepzomiiveszeti
neveles);
- integralt tevekenysegeker 0 •
Szamos lehetosegiink van az 6vodai tevekenysegek integralasara. Tekint-
silk at a leggyakrabban alkalmazott integralasi m6dozatokat, formakat (Glava '
Pocol, Tataru, 2009, 52-54; M6dszertani level, 2010):
a) Ona/16 didaktikai tevekenyseg integralt tartalmakkal
Ez az integralasi fonna 2 vagy tobb tapasztalati teriilethez tartoz6 tartalmat
kapcsol ossze harmonikusan. Egy ilyen integralt tevekenyseg idotartama ugyanaz,
mint mas hagyomanyos 6vodai tevekenysege (a gyermekek eletkoranak megfele-
loen). Ez val6jaban olyan tevekenyseg, mely ket vagy tobb tapasztalati teriilethez
tartoz6 tartalmat kapcsol ossze.
Peldakent adhatjuk az ,,Emberek es hazak" temaju integralt tevekenyseget,
mely az esztetika es kreativitas, illetve tudomanyok tapasztalati teriileteket integ-
ralja. A kozeppontban egy gyakorlati tevekenyseg, vagyis a hazepites all, mely
matematikai ismereteket is feltetelez: merest, szamialast, csoportositast stb.
(M6dszertani level, 2010)
Egy masik pelda: ,,A vadallatok" heti temakor eseten javasolhatunk integ-
ralt didaktikai tevekenyseget, amely a Tudomanyok, illetve Ember es tarsadalom
tapasztalati teriilet ismereteit kapcsolja ossze erkolcsi erintettsegii matematikai
problemaval: Egy vadnylil-anyukanak ket kicsinye van. A kozelben lev6 zoldseges
kertbOl elhoz ebedre ot sargarepat, amelyet el akar fogyasztani a kicsinyeivel. Ho-
gyan fogja elosztani a nyul-anyuka a sargarepakat? A tevekenyseg menetehez intu-
itiv anyagot hasznalunk, a gyermekek egyenileg vagy kiscsoportban keresnek meg-
oldasokat. A gyermekek altal talalt minden megoldast bemutatunk, szemleltetiink
es megbeszeljilk erkolcsi szempontb61 (Glava, Pocol, Tataru, 2009,52).
9 A hagyomanyos tevekenysegek sajatossagainak bemutatasat lasd: 3. fejezetben.
10 Az integralt tevekenysegek bemutatasat lasd mega 7.5. alfejezetben.
46
Ovodam6dszertani alapismeretek
b) lntegralt tevekenyseg, amely tobb didaktikai mozzanatot/esemenyt jog/al
magaba
Ez az integralasi forma olyan tanulasi helyzeteket teremt, amelyek tartalma
(2 vagy tobb tapasztalati teriiletrol, vagy 2 vagy tobb tevekenysegkateg6riab61) egy
tantervi integralt mag koriil kapcsol6dik ossze. Egy ilyen integralt tevekenyseg a
kozos tevekenysegekre szant idointervallumban val6sul meg.
Pelda: ,,A ny-Ul" temaju integralt tevekenyseg, melynek mozzanatai:
- Nyelv es kommunikaci6 tapasztalati teriilet: Mese a nylilr61 7
- A mese egy adott mozzanataban athajlunk a Tudomanyok
tapasztalati teriiletre: a nylil megfigyelese 7
- Esztetika es kreativitas tapasztalati teriilet: nyuszis enekes jatek 7
- Visszahajlas a mese befejezesere: Nyelv es kommunikaci6
(M6dszertani level, 2010).
Egy masik pelda: ,,A piacosdi" elnevezesii tevekenyseg, amely a Tudoma-
nyok, illetve az Ember es tarsadalom tapasztalati teriilet tartalmait integralja. A
tevekenyseg idotartama 50 perc (2 onall6 tevekenyseg idotartama osszevonva).
Helyszinkent piacot rendezilnk be, ahol oszi zoldsegeket arulunk. A gyermekek
egyik resze elad6, masik resze vasarl6 lesz. A piaci arusok dontik el, hogy milyen
zoldsegeket arulnak, hogyan kell ezeket elkesziteni, hogyan kell oket gondozni,
milyen mennyisegben arusithat6k, mi a megfelelo lira, mi tOrtenik a zoldseg araval
specialis koriilmenyek eseten (a zoldseg elkezd fonnyadni, romlani, beesteledik,
egy vevo nagy tetelben szeretne vasarolni stb.). A vevoknek tajekoz6dniuk kell a
piacon kaphat6 zoldsegek fogyasztasi es feldolgozasi m6djair61, illetve a vasarl6k-
ra jellemzo magatartasi formakat kell gyakorolniuk (koszones, ar utani erdeklodes,
alkudozas, fizetes stb.). (Glava, Pocol, Tatam, 2009, 53)
c) lntegralt tevekenysegi program
Az integralt tevekenysegi program olyan tartalmakat dolgoz fel, amelyek
egy tantervi integralt mag koriil kapcsol6dnak ossze, magukba foglalva a nap
osszes kozos tevekenysegeit vagy ezek egy reszet, illetve az osszes szabad teve-
kenyseget vagy ezek egy reszet. Konyhanyelven azt mondhatnank, hogy a
kozos/tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegeket es szabad tevekenysegeket
integraljuk. Hetkoznapi nyelvhasznalatban az 6vodapedag6gusok erre az integra-
lasi formara gondolnak, ha integralt tevekenysegrol beszelnek.
Valfajai:
- az interdiszciplinaris ismeretek harmonikusan ossze vannak
kapcsolva egy tanitasi nap folyaman a jatekokkal, szabad tevekenysegekkel is;
47
 Ovodam6dszertani alapismeretek
- az interdiszciplinans ismeretek bizonyos tapasztalati teriiletekre
f6kuszalnak, a jatekok es szabad tevekenysegek ezeken kivill zajlanak.
Integralt forgatokonyvek
Ahhoz, hogy biztositsuk az integralt tevekenysegek tanulasi helyzeteinek
integralt jelleget, ahhoz integralt didaktikai forgat6konyveket kell kidolgoznunk.
Az integralt forgat6konyv egy egyseges, koherens vonatkozasu magot je-
lent, mely kore csoportosulnak az integralt tanulasi helyzetek.
A tovabbiakban a teljesseg igenye nelkUl bemutatunk nehany integralt for-
gat6konyv-lehetoseget (Glava, Pocol, Tataru, 2009, 54-60).
a) A mese, mint integral6 mag
Ebben a megkozelitesben a mese lehet az integralt tartalmak kozponti ele-
me, a mese narrativ szalja kapcsolja ossze a temakat.
Cant Annabell erre alapozva kidolgozott egy sajatos m6dszert, melyet
Annabella-m6dszemek nevezett el, s mely a meset helyezi az integralt 6vodai teve-
kenysegek kozeppontjaba (Cant, 2010).
b) A probtema, mint integral6 mag
Egy bizonyos problema is lehet integraI6 mag, az integralt tevekenyseg ki-
indu16pontja. Nehany pelda ilyen problemakra:
- uj jatsz6ter tervezese az 6voda udvarara: tudomanyok, ember es
tarsadalom, esztetika es kreativitas, pszichomotoros tapasztalati
teriiletek osszekapcsolasa;
- kirandulas tervezese;
- detektivesdi: elveszett kines, elrabolt targy megtalalasa.
c) A verseny, mint integral6 elem
A verseny, mint integral6 elem rokent az ertekelo tevekenysegeknel hasz-
nosithat6 j61. A verseny temaja egyseges (pl. Mit tudunk az erzekszerveinkrol?), a
verseny soran minden tapasztalati terliletet erintO feladatot kapnak a versenyzo
gyerekek. Termeszetesen a verseny velejar6ja a nyeremeny, az oklevel stb.
d) A didaktikai jatek, mint integral6 elem
Ez a megkozelitesi mod hasonlit a versenyhez, csak kisebb lelegzetvetelii
tevekenyseget jelent. Olyan temat valasztunk a didaktikai jatekhoz, melyhez a
gyermekek tobb tapasztalati teriilet ismereteit kell, hogy felhasznaljak. Peldaul:
Melyik a kakukktojas? Didaktikai jatek eseten a gyermekeknek kiilonoozo targya-
kat kell jellemezniUk negy kijelentes reven, melyek kozUl az egyik hamis.
48
Ovodamodszertani alapismeretek
e) Az integral6 temakor
Maga a tanterv is javasol olyan temakoroket, melyek onmagukban mar in-
tegralt jellegiiek. Peldaul: Felfedezesek es talalmanyok, Gyiijtemenyek, Kiserletek
stb.
Hasonl6 jellegiiek azok a temak, melyek rendszerek tervezeset feltetelezik:
party tervezese, kepzeletbeli sziget tervezese, egy uj bolyg6 elovilaganak megter-
vezese stb.
Az 6vodai integralt tevekenysegekjellemzff jegyei
Az 6vodai integralt tevekenysegek jellemz6 jegyeit a kovetkezokben fog-
lalhatjuk ossze (Glava, Pocol, Tataru, 2009, 54):
A tevekenyseg vegso celjat a tapasztalati teriiletek fejlesztesi es reszletes
kovetelmenyeibOl valasztjuk, a pedag6gus altal megfogalmazott miiveletesitett
feladatok pedig egy lesziikitett egyseget kepeznek 4-5 feladat formajaban,
konkret utalassal a tervezett tanulasi tapasztalatokra.
A feldolgozand6 tartalom kivalasztasa szoros kapcsolatban van a tantervi
integralt maggal.
Minden tervezett es megva16sitott tanulasi helyzet hozzajarul a tema
kifejtesehez, elemzesehez, megoldasahoz.
Magaha rejti az integralas fejleszto erteket, vagyis a transzferkepessegek
kiemeleset (kommunikaci6s, egyiittmiikodesi, felfedezesi, donreshozatali
helyzeteket teremtve a gyermekek szamara)
Az integralt tevekenyseg didaktikai terve magaba foglalja az integralt
forgat6konyvet, anelkUl, hogy szetvalasztana tapasztalati teriiletek vagy teve-
kenysegkateg6riak szerint a tanulasi helyzeteket.
A miiveletesitett feladatok kozott meg kell jelenjen egy integral6 eel is,
mely osszekoti a kiilonbOzo teriileteket.
2.5. Differencialas es egyeni banasmod az ovodaban
A differencialt banasm6d elve az 6vodai neveles elvei koze tartozik, az
erzelmi dominancia elve, a motivaci6 elve, a tevekenyseg elve, valamint a
jatekossag elve mellett (Barahasi, 2011, 42-44).
Popescu (2014, 58-59) szerint a differencialas es egyeni banasm6d elve
magaba foglalja:
49
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

a specialis nevelesi igenyii gyerrnekek, illetve az iskolai kudarc Glava, A., Pocol, M., Tataru, L. (2009): Educafia timpurie. Ghid metodic pentru
kockazatat mutat6 gyerrnekek mielobbi azonositasa; aplicarea curriculumului pre$colar. Editura Paralela 45, Pite§ti.
egyeni es differencialt programok bevezetese, amelyek lehetove http://curriculum2009.edu.ro/Educatie_timpurie/
teszik a lemaradas vagy a problemak kialakulasanak megelozeset; Ionescu, M. (2010, coord.): Reperele .fundamentale privind invafarea si dezvol-
komplex tanacsadasi, szocialis, orvosi szolgaltatasok nepszeriisitese, tarea timpurie a copilului de la n~tere la 7 ani. Editura V anemonde, Bucure§ti.
melyek megerositik/kiegeszitik a differencialt banasm6d hatasait; Manolescu, M. (2004): Curriculum pentru invafamdntul primar si pre$colar.
a korai neveles beavatkozas biztositasa a nehezsegek lekiizdese Teorie si practica. Universitatea din Bucure§ti, Editura Credis.
erdekeben egy tolerans es rugalmas kornyezetben; Munteanu, C. - Munteanu,E. N. (2009): Ghid pentru invafamdntul pre$colar. 0
eselyegyenloseg biztositasa minden gyerrnek szamara, felkeszites a abordare din perspectiva noului curriculum. Editura Polirom, la§i.
szocialis es iskolai integraci6ra. Popescu, A. M. (2014 ): Continuturi specifice activitatii in gradinita. In Mogonea,
Barabasi szerint (2011, 43) a differencialt banasm6d elvenek alapveto F. (coord.) Metodica activitafilor instructiv-educative in gradinita de copii. Ed.
kovetelmenye, hogy a gyerrnek szocialis kapcsolatrendszerenek figyelembevetelet Paralela 45, Pite~ti, 27-65.
ervenyesitse a szocializalasi funkci6 teljesitese kozben. Az 6vodai szocializaci6s Stark G. (2010): Ovodapedag6gia esjatekm6dszertan. Status Kiad6, Csikszereda.
kozeg lehetoseget teremt a gyerrneki csoportosulasok letrejottere, illetve ezek
kozossegge fejlodesere. Az 6vodasok az egyszerii egymas melletti jatszas, egyiittlet
allapotab61 jutnak el az egyiittmozgas szakasza altal a targy koriili csoportosulas,
majd az osszedolgozas, az egyiittmiikOdes szintjere. Az 6vodai egyiittes elmenyek,
kisebb barati kapcsolatok meghataroz6ak a kesobbi tarsas kapcsolatok alakulasa
szempontjab61 is.
Az 6vodapedag6gus kiemelt feladata, hogy differencialt, egyeni
banasm6dban reszesitse a csoport tagjait, szem elott tartsa a fejlOdesi
sajatossagaikat, otthoni elmenyeiket, tarsas magatartasukat. Mindezek tudataban a
fejlodest leginkabb elosegito banasm6d alkalmazasa valik igen fontossa. A
pedag6gusnak sziikseges kiemelten odafigyelnie a tarsas kapcsolatok fejlesztese
soran a hatranyos helyzetii, valamint elkenyeztetett gyerrnekekre.

Szakirodalom:
***2007: Reperele .fundamentale privind invafarea $i dezvoltarea timpurie a copi-
lului intre n~tere si 7 ani. Reprezentanta UNICEF Romania 2007.
***2008: 6vodai tanterv. Curriculum pentru invafamdntul pre$colar (317 ani).
Ministerul Educatiei, Cercetarii §i Tineretului, Bucure§ti.
***2010: Modszertani level: Meg egy !epes a megszokott mederbol va/6 kizokke-
neshez. Scrisoare metodica: inca un pas spre descatu$area de conventional.
Ministerul Educatiei, Cercetarii §i Tineretului, Bucure§ti
Barabasi T. (2011): 6vodakezdestol iskolaba lepesig. Kolozsvari Egyetemi Kiad6,
Kolozsvar.

50 51
 3. Az ovodai tevekenysegek sajatos szervezesi formai
es modjai

3.1. A tevekenyseg - az ovodai nevelesi celok

megvalositasanak sajatos formaja
A tevekenyseg az egyen motiva.J.t es celiranyos cselekveseinek,
miiveleteinek, mozgasainak a rendszere, amelyek altal hat a komyezetere, azt
szilksegleteinek megfelell>en alakitja, mikozben altala sajat szemelyiseget is
fejleszti (Leontyev, idezi Ferenczi, Fodor, 1999). A tevekenyseget a pszichol6giai
szakirodalomban az emberi pszichikus fejll>des es a szemelyiseg kibontakozasanak
alapfeltetelekent, meghataroz6 tenyerojekent ertelmezik. Olyan neves
pszichol6gusok vizsgalati eredmenyeire epitve, mint Leontyev, Rubinstein,
Galperin, Zorgo, stb. Ferenczi es Fodor (uo.) ugy veli, hogy a tevekenyseg
folyamataban alakulnak ki a fogalmak, az ismeretek egyre magasabb
elvonatkoztatasi es a.J.talanositasi szintbe szervezodnek, valamint fejlodnek a
tevekeny egyen keszsegei es kepessegei.
Amennyiben elfogadjuk, hogy a szemelyiseg fejlOdese a tevekenysegben
es a tevekenyseg a.Ital megy vegbe, igy fontos, hogy a fejlesztes soran
gondoskodjunk olyan tevekenysegi altemativakr61, amelyek a gyermeket
va.J.tozatos tevekenysegi szituaci6ba hozzak/ helyezik, cselekvesek vegrehajtasat,
psziches miiveleteik mozg6sitasat igenylik, eza.J.tal eloidezve es serkentve a
szemelyiseg kiilonbOzo teriileteinek fejlOdeset (Lappints, 2002).
Az 6vodai neveles vonatkozasaban a tevekenyseg kifejezest tobb
ertelemben is haszna.J.juk. Egyreszt a tevekenyseg fogalmaval jeloljilk a gyermek
egymasba szervezOdo miiveleteinek es cselekveseinek a rendszeret, amelyek
megval6sitasa kovetkezteben a tanulas, fejlodes bekovetkezik, masreszt azonban az
6vodai neveles megval6sulasanak kotott keretet (amely funkci6t az iskolaban a
tan6ra tolti be). Ez ut6bbi esetben talan a pontossag erdekeben ell>nyosebb a teljes
elnevezes haszna.J.ata: 6vodai oktat6-nevelo tevekenyseg.
Az 6vodas pszichol6giai sajatossagait ismerve tudatositjuk, hogy ebben az
eletkorban a ro tevekenysegi forma - vitathatatlanul - a jatek. Eppen ezert nagyon
lenyeges, hogy az 6vodai tevekenysegek meghataroz6 jellemz6je legyen a
jatekossag. A jtitekosstig az 6vodai eletnek es benne a tevekenysegnek, mint
tanulasi formanak tanulasnak is olyan alapelve, amelynek kovetelmenye a gyermek
jatekos beallit6d8.sanak es a jatek dominanciajanak figyelembe vetele a tanulas
53
 Ovodam6dszertani alapismeretek
folyamataban. Tebat, egyfelol jelenti az 6voda egesz legkorenek, mint a killonbOzo
tanulasi formak szinterenek jatekos hangulatat, masfelol jelenti (a kezdemenyezett
/iranyitott/ tanulashoz kapcsol6dva) azoknak a belso es kUlso felteteleknek a
megteremteset, amelyek reven a jatekban megnyilvanul6, illetve a jatekra jellemzo
vonasok, jatekelemek a tanulasi, fejleszto tevekenyseg alkot6 reszeve vatnak. A
jatekossagot az alabbiak segitsegevel biztosithatjuk: a tevekenysegek gyermek-
kozeli tartalma; a gyermeki onall6sag, kezdemenyezes biztositasa; gyermeki
szabad megnyilvanulasok es kotetlenseg biztositasa a fejleszto munka adta
lehetosegeken beliil; tobbfele szervezesi form.a es m6d otvozese; a tanulasi,
megismeresi vaggyal osszefiiggo feltetelek biztositasa es a jelentkezo igenyek
kielegitese (ismetles, pr6balkozas, kerdezes stb.); utanzasi alkalmak teremtese;
nyitottsag az varialasra, ujszerii megoldasok keresesere; a spontan megnyilvanulas
lehetosegenek biztositasa (Barabasi, 2011 ).
A jelenleg ervenyben levo 6vodai tanterv a tanulasi tevekenysegeket
harom nagy csoportba sorolja (6vodai Curriculum 2008, 7):
a. Tapasztalati teriiletek szerint: integralt vagy tantargy
(fejlesztesi teriilet) szerinti tevekenysegek
b. Szabadon valasztott tevekenysegek
(szabadtevekenysegek) es jatekok
c. A szemelyes fejlodest biztosito tevekenysegek: szokasok
(rutinok) fejlesztese, athajlasok (atmenetek) egyik
tevekenysegtipusbol a masikba, valasztott (opcionalis)
tevekenysegek, delutani tevekenysegek a napk6ziotthonban.
A kotelezo es a kotetlen foglalkozasok ezen tevekenysegtipusokban kevert
formaban jelentkeznek, de altalaban a kotott (vagy kotelezokent is emlegetett)
tevekenysegek, a tapasztalati teriilet szerintiek, valamint az opcionalisok;
kotetlenek a szabad tevekenysegek, a gyermek valasztott tevekenysegei, valamint a
szemelyes fejlesztest celz6ak.
3.2. Az ovono altal iranyitott tapasztalati teriiletek
szerinti kotelezo tevekenysegek
Az 6vodai tanulasi tevekenyseg tervezett, szervezett, m6dszeres, intenziv
jellegii tevekenysegek osszessege, amelyeket az 6vodapedag6gus szervez es iranyit
a kovetelmenyek elerese erdekeben. E tevekenysegek megval6sitaslihoz sziikseges
a tanitasi-tanulasi-ertekelesi folyamat barom partnerenek - ovodapedagogus, szulo,
54
Ovodam6dszertani alapismeretek
gyermek- kozas erofeszitese. A tanulasi tevekenysegek a gyerm.ek kezdemenyeze-
set igyekeznek elOterbe helyezni, az egyeni donteshozatalt, a tapasztalati tanulast
es az egyeni gyakorlast (Frasineanu, 2014).
Mig kis csoportban a szabad tevekenysege dominanciaja erzekelheto
tantervi szinten is, addig nagy- es iskolaelokeszito csoportban a tapasztalati
teriiletek szerinti tevekenysegek keriilnek eloterbe, mintegy jelezve, hogy nem
csak a gyereknek kell iskolaertette lennie, mikozben az 6vodai foglalkozasi
rendszer valtozatlan, hanem maga a rendszer valtozasa is a gyermeki fejlOdes/
fejlesztes igenyeit koveti.
Bar az 6v6no altal ir8nyitott tevekenysegekrOl van sz6, fontos
hangsulyozni, hogy az 6vodapedag6gusnak tudatosan kell ugy felepitenie a
foglalkozasokat, hogy azokban optimalis aranyban jelenjenek meg a kozvetlenill
es kozvetetten ir8nyitott tevekenysegi elemek, annak erdekeben, hogy a
kreativitas, egyeni kibontakozas, onall6 viselkedesbeli megnyilvanulasok
alakulasanak is teret engedjen.
A jelenlegi tantervben ot tapasztalati teriiletet jelol meg: nyelv es
kommunikaci6, tudomanyok, ember es tarsadalom, esztetika es kreativitas es
pszichomotoros. Ezeket a tapasztalati teriileteket a tanterv integralt kognitiv
mez6kkent hatarozza meg, amelyek tulajdonkeppen helyettesitik a hagyomanyos
fejlesztesi teriileteket (pszichomotoros, a nyelvi fejlesztes, az erzelmi-szocialis,
kognitiv fejlesztes).
A tapasztalati terilletek szerinti tevekenysegek megszervezeseben az
integralt szemleletm6d ervenyesitese javallott, az alabbi hat nagy temlihoz
kapcsol6d6 projektek kereten beliil, a gyermekek eletkora, sziiksegletei es
erdeklOdesi korenek megfeleloen:
Ki vagyok? Kik vagyunk?
Mikor, hogyan es miert tortenik?
:E1et a roldon
Hogyan tervezzttnk?
Hogyan fejezzttk ki erzelmeinket?
Mi akarok lenni/milyen akarok Jenni
A feldolgozasnak az integralt valtozata, a tematikus projektek kivitelezese
altal a gyerm.ekek kiilonbOzo terilletekrol szereznek informaci6kat, felfedezik a
fogalmak kozotti kapcsolatokat, valamint osszekapcsoljak a kiilonb0z6
kontextusokban szerzett tudaselemeket. Az 6v6no szamara az integralt
megkozelites a tevekenysegek globalis es rendszerezett szemleletm6djat adjak,
55
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

ugyanakkor nagyfoku kreativitast, kovetkezetessegek igenyel a didaktikai
folyamatban. (Frasineanu, 2014).
Az 6vodai tanterv alkalmazasanak m6dszertani utmutat6ja szerint maxi-
mum ot integralt tevekenyseg tarthat6 egy heten, fiiggetleniil a gyermekek eletko-
rat6l. E tevekenysegek idotartama 15-45 perc kozott mozog, az 6vodapedag6gus
hatarozza meg a csoport szintjenek, a gyermekek eletkori es egyeni sajatossagai-
nak, illetve a tevekenyseg tartalmanak es celjanak fiiggvenyeben. Az elso szinten
(3-5 ev) a 15-25 perc javasolt, kiscsoportban 15-20 perc, kozepso csoportban pe-
dig 20-25 perc. A masodik szinten (5-7 ev) 25-30 perc ajavasolt idotartam. Nagy-
csoportban 25-30 perces tevekenysegeket ajanlatos beiktatni. (Stark, 2010, 61).
A tapasztalati tertiletek szerinti tevekenysegek reven szisztematikus m6-
don, apr6lekosan megtervezve val6sitjuk meg a nevelesi celkitiizeseket. A m6dsze-
reket es eljarasokat az 6v6n6 valasztja meg a csoport szintjenek megfeleloen, a
tema es a celkitiizesek fiiggvenyeben.
Ezeknek a tevekenysegeknek fontos szerepiik van az ismeretek
feldolgozasaban es megszilarditasaban, a kepessegek es keszsegek kialakitasaban,
a magatartasformalasban. Noha egyszerii, elemi ismereteket dolgozunk fel az
6vodas gyermekekkel, ezeknek tudomanyosan megalapozottaknak kell lenniilk.
E tevekenysegek hozzajarulnak az iskolai elethez szukseges erkolcsi es
akarati jellemvonasok kialakitasahoz: fegyelmezett magatartas, a tevekenyseg veg-
hezvitele, sajat erobe vetett hit, csoportszellem, a tanulasi tevekenyseg iranti erdek-
lOdes, onmegval6sitasi vagy, onuralom, masokkal szembeni tisztelet, a munkaval
szembeni pozitiv attitiid. Ezek a tapasztalati tertiletek szerinti tevekenysegek ser-
kentik a szemelyes tevekenyseget, a kreativitast es a megismeres vagyat, a
kivancsisagot, ugyanakkor befolyasoljak a tobbi tevekenysegtipust is,
hozzajarulnak az 6vodas gyermek fejlOdesehez es eresehez, s elokeszitik oket az
iskolai eletre.
3.2.1 A tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek osztalyozasa
A tapasztalati tertiletek szerinti tevekenysegeket meg lehet val6sitani
integraltan, de hagyomanyos m6don is, tantirgyankent. Errol a kerdeskorrol, az
integralt tervezes lehetosegeirol a 2.4 ill. a 7 .5 alfejezetben olvashatnak
reszletezoen.
56
Ezek a tevekenysegek a kozos tevekenysegek helyet vettek at a regi tan-
tervbol 11, igy a tapasztalati tertiletek szerinti tevekenysegeket is (a kozos tevekeny-
segek anal6giajara) harom kriterium szerint osztalyozzuk: tartalom, megval6sitasi
mod es didaktikai feladat fiiggvenyeben (Stark, 2010, 62-63):
a) Hagyomanyos megkozelitesben a tartalom ftiggvenyeben a tapasztalati
tertiletek szerinti tevekenysegek lehetnek: anyanyelv, roman nyelv, matematika,
komyezetismeret, kepzomiiveszeti neveles, enek-zenei neveles, gyakorlati-haztar-
tasi neveles, kozossegi neveles es testneveles.
b) A megval6sitasi mod fiiggvenyeben ezek a tevekenysegek lehetnek:
megfigyeles, kepolvasas, mesetes (az 6v6n6 meseje, ujrameseles, gyermekek altal
alkotott mese ), beszelgetes, memorizalas, didaktikai jatek, egyeni anyaggal vegzett
tevekenyseg, mozgasos gyakorlatok, mozgasos jatekok, enekes es zenei jatekok.
c) A didaktikai feladat ftiggvenyeben a tanulasi tevekenysegek lehetnek:
ismeretfeldolgoz6, begyakorl6-alkalmaz6, ismetlo-rendszerezo, felmero-ertekelo,
vegyes tevekenysegek.
Napi munkajaban az 6v6n6 kombinatja a tevekenysegtipusokat es -for-
makat az oktat6-nevelo kovetelmenyek megval6sitasa erdekeben.
A tovabbiakban figyeljilk meg egy osszesito tablazatban a killonbozo ta-
pasztalati tertiletek kovetelmenyeinek megval6sitasat elosegito tanulasi tevekeny-
segtipusokkal.
8. tab!azat. Tanul<isi tevekenysegek megval6sitasi m6dozatai (Stark, 2010, 158-159)
Tapasztalati Tanu/tisi
Tevekenyseg megva/Osittisi m6dja
teriilet tevekenyseg
Kepolvasas
Az 6v6n6 meseje
Beszedneveles l)idaktikaijatek
Irodalmi felolvasas
Nyelv es Szabad meseles
kommunikaci6 Megbeszeles
tapasztalati tertilet Verstanitas
l)ramatizatas
11A kOzos tevekenysegek a 2006-os tantervben azokat a tevekenysegeket jeloltek, melyeket
az egesz csoporttal val6sitott meg az 6v6no: anyanyelv, roman nyelv, matematika, komye-
zetismeret, kepzomiiveszeti neveles, enek-zenei neveles, gyakorlati-haztartasi neveles, ko-
z0ssegi neveles, testneveles.
57
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

Romannyelv Kepolvasas (lectura dupa imagini) 3.2.2 A tevekenysegek didaktikai mozzanatai

Meseles (povestire) R. Gagne es R. Briggs a kovetkezo didaktikai mozzanatokat hataroztak
Verstanitas (memorizare) meg, kiemelve, hogy nem mindig ebben a sorrendben jelennek meg; illetve nincse-
Didaktikai jatek (joc didactic) nek jelen mindig minden didaktikai tevekenysegben (idezi Glava , Pocol, Tataru,
Convorbire (megbeszeles) 2009, 37):
can.tee (enektanitas) • a figyelem felkeltese;
Komyezetismeret Megfigyeles • a tevekenyseg temajanak, a kovetendo celoknak a kozlese/beje-
Kepolvasas lentese;
Tudomanyok Megbeszeles • az elozetesen elsajatitott ismeretek es kepessegek
tapasztalati teriilet Didaktikai jatek felelevenitese;
Meseles • az uj tartalom feldolgozasa es a tanulas iranyitasa;
Egyenianyaggalvegzetttevekenyseg • a teljesitmeny elerese;
Matematika Didaktikai jatek • a visszacsatolas biztositasa;
Matematikai-logikai jatek • az elmelyites es transzfer biztositasa;
Kozossegi neveles Az 6v6no meseje • ertekeles.
Kepolvasas Egy egyszeriisitett valtozatot talalunk Rauscher-Kecskes (2003) 6vodai
Ember es Didaktikai jatek m6dszertankonyveben. Az o megkozeliresilkben az uj ismereteket feldolgoz6
tarsadalom Verstanitits 6vodai tevekenysegek a kovetkezo mozzanatokb6l epiilnek fel: elokeszites;
tapasztalati teriilet Megbeszeles bemutatas; gyakorlas; befejezes. Az ismetlo-rendszerezo vagy begyakorl6
Dramajatek tevekenysegek eseteben a bemutatas mozzanata kimarad.
Gyakorlati, Gyongyfilzes Lassuk, hogy a tevekenysegek megval6sitasi m6dozatainak :fiiggvenyeben
haztartitsi Ragasztits melyik tevekenysegnek milyenjellemzo mozzanatai vannak (Stark, 2011, 58-65).
tevekenysegek Kollazs
9. tablazat. A tanulasi tevekenysegek didaktikai mozzanatai
Hajtogatits
Enek-zenei neveles Enektanitas Mod Varians Didaktikai mozzanatok/esemenyek
Esztetikai es Enekes jittek D Sz6beli di- Figyelemfelkeltes:
kreativ tapasztalati Zenehallgatas I daktikai jate- - a jatekba val6 belepes jatekeszkozok,
teriilet Zenei jatekok D kok meseszereplo, enek, kep segitsegevel,
Euritmiai gyakorlatok A beszelgetessel;
Kepzomiiveszeti Rajz K - a szemleltero anyag bemutatasa meglepeteskent.
neveles Festes T A tema es a celok bejelentese:
Modellezes I Bemutat6 - a jatek celjanak es cimenek kozlese;
Pszichomotoros Testneveles Pszichomotrikus gyakorlatok K vagy egyeni - a jatek szervezeset es menetet illeto pontositasok
teriilet Mozgasos jatekok A anyaggal (tartalom, megval6sulasi mod).
Tanc I vegzett Az elozo ismeretek felelevenitese:
didaktikai - jatekos gyakorlas az ismeretek felelevenitesere a

58 59
 6vodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

J I jatekok szemlelteto anyaggal. Ertekeles:

A A tartalom bemutatasa es a tanulas ininyitasa: - ertekelo megjegyzesek arra vonatkoz6an, hogyan
T - a jatek szabalyainak ismertetese, a jatek kovettek a gyermekek a meset, illetve valaszoltak
E tartalmanak ismertetese; a kerdesekre.
K - az 6v6no altal vegzett bemutat6jatek; M Ujrameseles I Figyelemfelkeltese:
- pr6bajatek: megjegyzesekkel, kiegeszito E - talal6s kerdesek, versikek, mas eszkozok.
pontositasokkal; s Az elozo ismeretek felelevenitese:
- a sikeressegi kriteriumok meghatarozasa. E - az ujrameselendo mese cimenek, illetve mas
A teljesitmeny elerese: L ismert mesek cimenek felelevenitese.
- a tulajdonkeppeni jatek. E A tema es a celok bejelentese:
A visszacsatolas biztositasa: s - a mese cimenek kozlese.
- ajatek bonyolitasa (1-2 varians); A tanulas ininyitasa:
- uj szabalyok es uj celok beiktatasa csapatonkent - a mese ujrameselese kepek, gondolati terv alapjan
vagy egyenileg. vagy szabadon.
Ertekeles: A teljesitmeny elerese:
- ertekelo megjegyzesek a feladat megval6sitasat - a gyermekek elmeselik a meset elobb az 6vodape-
illetoen a kitiizott celok filggvenyeben. dag6gus segitsegevel, majd onall6an.
M I Az 6,~6no Figyelem felkeltese: A visszacsatolas biztositasa:
E meseJe - talal6s kerdesek, versikek, bah, zene, - a mese cimenek rogzitese.
s kepeskonyvek vagy meseskonyvek nezegetese Ertekeles:
E Az elozo ismeretek felelevenitese: - ertekelo megjegyzesek a gyermek valaszaira
L - hangulati-erzelmi felkeszites (esetleg beepitett vonatkoz6an.
E sz6magyarazattal); M Agyerme- A figyelem felkeltese:
s - a mese beillesztese egy mesesorozatba; a mese- E kek altal al- - talal6s kerdesek, versikek, mas eszkozok.
szereplok felelevenitese. s kotott mese A tema es a celok bejelentese:
A tema es a celok bejelentese: E - a gyermekek szamara hozzaferheto m6don.
- a gyermek szamara hozzaferheto m6don ( eleg a L A tanulas ininyitasa:
mese cimenek bejelentese) E - kiindul6pont a gyermekek szamara:
A tanulas ininyitasa: s o vizualis segitseg: kepek, plakatok,
- a mese 6v6no altali bemutatasa. vetites, festmenyek, rajzok;
A teljesitmeny elerese: o auditiv segitseg: zenehallgatas;
- a gyermekek elmeselik a meset az o az 6vodapedag6gus mesejenek mintaja;
6vodapedag6gus segitsegevel, a fObb gondolatok o az 6vodapedag6gus altal megkezdett
menten. mesereszlet, amelyet a gyermekek
A visszacsatolas biztositasa: folytatnak;
- osszefoglalas: a mese cime, f6 gondolata. 0 sz6beli vazlat;
o megadott cim.
60 61
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

A teljesftmeny elerese: M -uj ismere- A figyelem felkeltese:

- a gyermekek elkepzelik egy mese, egy tOrtenet E tek elsajatita-
- erdekes kep, talal6s kerdes, versike stb.,
esemenyeit. G sa amelyekkel megfelel6 beszedhelyzetet teremtiink.
- az 6vodapedag6gusnak tapintatosan segftenie kell B A tema es a celok bejelentese:
az egyenes- es fiiggo beszed alkalmazasat. E -ismeretek - minel erdekesebben, vonz6bban.
A visszacsatolas biztosftasa: sz rendszerezese A tanulas iranyit:Asa:
- felelevenftik a mese, a tOrtenet lenyeges E - egy kerdesterv reven val6sitjuk meg a negy
mozzanatait. L -ismeretek beszelgetes-varians egyiket;
Ertekeles: E rogzitese - beszedgyakorlatok.
- ertekelo megjegyzesek a gyermekek meselesi s A teljesitmeny elerese:
kepessegere vonatkoz6an. -ismeretek - reszosszefoglalasok, reszkovetkeztetesek
M -allat A figyelem felkeltese: ertekelese megfogalmazasa vagy az 6vodapedag6gus vagy a
E - tallil6s kerdesek, versikek, mas eszkozok. gyermekek altal;
G -noveny A tema es a celok bejelentese: - jatekelemek beiktatasa, osztalyozas,
F - a gyermekek szamara hozzaferheto m6don, egy osszehasonlit:As.
I -akornyezo meglepetes-elem reven, amely keltse fel a A visszacsatolas biztositasa:
G vilag targyai gyermekek erdeklodeset. - altalanos osszefoglalas, kovetkeztetesek
y A tartalom bemutatasa es a tanulas iranyitasa: megfogalmazasa es rogzitese.
E -elelmi- - a megfigyelend6 anyag bemutatasa, megtapasztal- Ertekeles:
L szerek tatasa minel tobb erzekszerv bevonasaval tortenik; - megjegyzesek a gyermekek aktivit:Asara,
E a megfigyeleshez megfelel6 lelkiallapot kivaltasa tevekenysegere vonatkoz6an.
s -nyers- (abb6l induljunk ki, amit kedvelnek a gyermekek); M 1-uj vers A figyelem felkeltese:
anyagok az elemzes kezdetben szabadon tOrtenik, majd E tanulasa - kep, talal6s kerdes stb.
szisztematikusan, egy kerdesrendszer alapjan a M - a gyermek felkeszftese az uj vers befogadasara
- cselekvesek reszletektol eljutunk az egeszig, az egesz megfigye- 0 hangulati, erzelmi sikon.
Ieseig, majd az alkot6elemekig, a killso struktUnik R A tema es a celok bejelentese:
elemzesetol a jellemzo tulajdonsagokig es forditva. I - a vers cimenek kozlese.
A teljesitmeny elerese: z Elozo ismeretek felelevenitese:
- szintezisek, altalanositasok, egyszerii kovetkezte- A - a gyermek felkeszitese az uj vers befogadasara
tesek megfogalmazasa. L hangulati, erzelmi, ertelmi sikon (kepeket
A visszacsatolas biztosit:Asa: A hasznalunk, sz6magyarazatot alkalmazunk);
- az ismeretek rogzitese a megfigyelt targy s - a vers szovegehez kapcsol6d6 fogalmak
hasznanak megallapftasa reven. pontosit:Asa.
Ertekeles: (V A tartalom bemutat:Asa es a tanulas iranyitasa:
- ertekel6 lapok kitoltese; E - a vers 6vodapedag6gus altali bemutatasa;
- megjegyzesek a gyermekek vataszadasi m6djara R - a vers masodszori elmondasa;
vonatkoz6an. s - rovid megbeszeles.
62 63
 Ovodam6dszertani alapismeretek
T A teljesitmeny elerese:
A - a vers gyakoroltatasa: lehetOleg az egesz verset
N gyakoroltassuk az elejetol a vegeig. Ha a
u hossrusaga miatt kenytelenek vagyunk reszekre
L osztani, gondolategysegenkent gyakoroltassuk. A
A gyakorllis folyaman mindig a megtanult reszhez
S) kapcsoljuk az ujonnan elsajatitottat.
Az ujramondasnal elobb a tiszta kiejtesii,
hangosan beszelo gyermekeket sz61itsuk. Uj
verset ne gyakoroltassunk kozos mondogatassal,
k6rusban.
A visszacsatolas biztosftasa:
- egy versmond6 elmondja az uj verset, vagy
koz0sen mondja a csoport;
- a vers cimenek rogzitese.
Ertekeles:
- hangulati lezaras: a vers elemeinek imitalasa moz-
gasokkal, hangutanz6 szavakkal, rajzban val6 meg-
jelenfres, verskotet lapozgatasa, zenehallgatas stb.
- egyeni es csoportos ertekeles a gyermekek teve-
kenysegben val6 reszvetelere vonatkoz6an.
M -a tanult A figyelem felkeltese:
E versek rogzf- - a temahoz kapcsol6d6 hangulat, erzelmek, erdek-
M rese, ismet- lodes felebresztese a tarsmiiveszetek (festeszet,
0 lese szobniszat, zene, rajz) segitsegevel;
R - olyan didaktikai eszkozok igenybevetele, melyek
I emlekeztetik a gyermeket a versre, felfedeztetik a
z remat, kezdemenyeztetik a versismetlest.
A A tema es a celok bejelentese:
L - a begyakorland6 vers cimenek kozlese.
A Eloz0 ismeretek felelevenitese:
s - avers bemutatasa az 6vodapedag6gus altal;
- esetleg csak rovid utalasok a versre.
A teljesitmeny elerese:
- egyeni es kozos versmondas valtakoztatasa;
- az 6vodapedag6gus elkezdi a verset, a gyermekek
folytatja.k;
64
Ovodam6dszertani alapismeretek
- az 6vodapedag6gus megmondja a cimet, a gyer-
mekek folytatjak;
- egy sor, egy sz6kep, egy jellegzetes sz6szerkezet
is lehet a felidezes eszkoze.
A visszacsatolas biztositasa:
- a vers cfmenek, gondolatmenetenek rogzitese.
Ertekeles:
- esetleg az 6vodapedag6gus bemutathat egy
hasonl6 remaju verset, melyet nem kell
megtanulni, csak meghallgatjak a gyermekek.
- megjegyzesek a gyermekek tevekenysegben val6
reszvetelere vonatkoz6an.
M -a tanult A figyelem felkeltese:
E versek ellen- - a remahoz illo hangulat, erzelmek, erdeklodes eb-
M orzese resztese a tarsmiiveszetek (festeszet, szobraszat,
0 zene, rajz) segftsegevel;
R - olyan didaktikai eszkozok igenybevetele, amelyek
I emlekeztetik a gyermeket a versekre, felfedeztetik
z a temat.
A A tema es a celok bejelenrese:
L - egy temakorhoz kapcso16d6 max. 3-5 vers elsaja-
A titasanak ellenorzese.
s Elozo ismeretek felelevenitese:
- az ismetlesre kerillo versek cfmenek
felelevenitese;
- kerdesek a tanult versekkel kapcsolatban.
- esetleg csak rovid utalasok a versre.
A teljesitmeny elerese:
- a gyermekek ismetlik elobb segitseggel, aztan on-
a116an az 6vodapedag6gus altal sugallt verseket.
Ertekeles:
- megjegyzesek a gyermekek memorizalasi kepes-
segeire vonatkoz6an.
A visszacsatolas biztositasa:
- a vers cimenek es az erintett remakomek a
rogzitese.
65
 6vodam6dszertani alapismeretek
K A figyelem felkeltese:
E - meglepetes-elem hasznaJ.ata;
p - az intuitfv anyag elokeszftese.
0 Az el6z6 ismeretek felelevenitese:
L - a kepek tartalmaval val6 megismerkedes, spontan
v megfigyeles.
A A tema es a celok bejelentese:
s - a gyermekek szamara hozzaferheto m6don.
A A tartalom bemutatasa es a tanulas iranyftasa:
s - a kepek elemzese ertelmezese megbeszeles
kereteben (az 6vodapedag6gus es gyermekek ko-
zott);
- reszkovetkeztetesek, resz- es aJ.talanos osszefogla-
lasok megfogalmazasa lefr6 vagy narratfv kifejtes
reven.
A teljesftmeny elerese:
- a kepek lattan kivaJ.tott hangulatok, erzelmek,
gondolatok kifejtese, elmeselese a gyerekek altal;
- szintezisek alkotasa, kovetkeztetesek megfogal-
mazasa, megfelel6 cimvalasztas.
A visszacsatolas biztositasa:
- a kepek rekonstrualasa az alkot6elemekb0l;
- hasonl6 hangularu, tartalmu enek, vers felidezese.
Kiertekeles:
- megjegyzesek arra vonatkoz6an, hogy a
gyermekek hogyan tudnak sajat szavaikkal
beszamolni a kepek kivaJ.totta elmenyr6l.
3.3. Szabadon valasztott tevekenysegek
(szabadtevekenysegek) es jatekok
A jatekok es szabad tevekenysegek segitik a gyermeket a szocializal6dasban,
fejleszro jellegiiek (olykor ak8r az egyeni felz8rk6ztatast is szolgaJ.hatja); bevezetik a
gyermeket a fizikai vilag, a kulturaJ.is es szociaJ.is komyezet megismeresebe, illetve a
matematika, kommunikaci6, az irott es beszelt nyelv vaJ.tozataiba.
66
6vodam6dszertani alapismeretek
E tevekenysegek kisebb csoportokban, parban vagy akar egyenileg zajla-
nak, a napirend 2-3 mozzanataban: reggeli napszakban az integralt tevekenysegek
el6tt, a kiegeszit6 napszakban a tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek utan -
ebed elott (a gyermekek hazamenetele elott a rovid programu 6vodakban), illetve a
delutani napszakban. Bizonyos esetekben ezek a tevekenysegek beepillhetnek az
integralt tevekenysegekbe is.
A szabad tevekenysegek formai
Tekintsilk at aszabad tevekenysegek formait Stark (2010, 64) nyoman:
o jatekok
o kiilonb0z6 tevekenysegek:
• alkot6 tevekenyseg: rajz, festes, modellezes;
• grafikai gyakorlatok;
• gyakorlati tevekenyseg: varras, gyongyfiizes,
hajtogatas, vagas, ragasztas stb.;
• novenyek, allatok gondozasa az elosarokban;
• jatekok megjavitasa, tisztantartasa, a jatekpolc
elrendezese.
• szorakoztato tevekenysegek az 6vodapedag6gus
iranyitasaval:
• babszinhaz-latogatas;
• diafilmvetites;
• egesz csoporttal szervezett szenzoros jatek;
• sz6rakoztat6 es trefas jatekok;
o differencialt foglalkoz<isok egy gyermekkel vagy kisebb
gyermekcsoporttal.
A jatekok es szabad tevekenysegek sikere nagy mertekben a komyezet
megszervezeserol fiigg. Olyan komyezetet kell teremteniink az 6vodasok szamara,
amely motivalja, iranyftja, tevekenysegre serkenti.
A reggeli napszakban a szabad tevekenysegek leggyakrabban a tevekeny-
segi sarkokban zajlanak. Gyakorl6 pedag6gusok koreben kiilonboz6 megneveze-
sekkel talalkozhatunk: tevekenysegi sarok, szektor, z6na, erdek16desi kozpont,
tanulmanyi z6na, stb. A m6dszertani levelek a kovetkezo sarkok letrehozasat
javasoljak: konyvtar, szerepjatek-sarok, epitosarok, a tudomanyok sarka, miiveszeti
sarok, asztali vagy tarsas jatekok sarka, homok es viz (M6dszertani level 2004b,
2005).
67
 Ovodam0dszertani alapismeretek
A sarkok kialakitasakor figyelembe kell venni az adottsagokat, a helyi
lehet6segeket. Nern k<>telez<> a sarkokra osztas, viszont ajanlatos legatabb ket sarok
letrehozasa (elsl>sorban a k6nyvt8r es az epitl>sarok). Sz.8mos 6vodapedag6gus akar
uj sarkot is letrehoz sajat Btlete alapjan. Ilyen peldaul a csend-sarok, a gondolkod6
sarok, stb.
A tovabbiakban tekintsilnk at nehany Btletet a csoportszobaban letreho-
zand6 sarkok felszerelesehez (Stark, 2010, 64-65):
• epito sarok epitokocka-keszlet, LEGO, tangram, felnl>tt es
gyermekfigur8.k, Mzi es/ vagy Aflatkerti allatok figurai, k<>zlekedesi
kellekek, kis es nagy aut6k, vonatok, aut6buszok, repiill>k, babahaz,
sator, kiegesziro anyagok (palcikak, gombok, csavarok) stb.
• konyvtar: k<>nyvek, foly6iratok, ujsagok, enciklopediak, albumok,
kepeslapok, ir6szerek, betiikarty8.k, iras-elokesziro gyakorlatokat
tartalmaz6 feladatlapok, hanglemezek, CD-lejatsz6, video- vagy DVD-
lejatsz6, hintaszek stb.
• szerepjatek-sarok: asztal es szekek, babaagy, tiizhely, hiitoszekreny es
mosogat6, edenyek, babak (rongyb61, sajat keszitesii), babaruhak es
takar6k, kiil6nboz6 szovetdarabok, jelmezek, babuk, alarcok,
pliissallatok stb.
• tudomanyos sarok szoban<>venyek, eszk<>zok egyszerii kiserletekhez,
nagyit6, gukker, kaleidoszk6p, domin6-kartyak, palcikak, szamkartyak,
matematikai-logikai keszlet, egyszerii feladatlapok stb.
• miiveszeti sarok vizfestek, ceruzak, filctollak, rajzlapok, szines papir,
gyurma stb.
• asztali jatekok sarkaltarsas jatekok sarka: tarsasjarekok, puzzle, mozaik,
sakk, malom stb.
• esetleg: udvari kornyezet: homokoz6.
A bemutatott sarkakban elhelyezett eszkoz0k segitsegevel nagyon
valtozatos tevekenysegeket ajanlhatunk fel az 6vodasok szamara.
10. tablazat. Tevekenysegjavaslatok az egyes sarkokban (Stark, 2011, 69)
Tevekenysegi Javasolt tevekenysegek
sarok
Tudomanyos Erzekelesi jatekok; intellektualis jarekok; matematikai-logikai
jatekok, egyszeru kiserletek, szabad beszelgetesek
68
Ovodamodszertani alapismeretek
Kepolvasas, kepek kronologikus sorrendbe helyezese, ujrameseles,
gyermekek altal alkotott mese, audici6 (mesehallgatas,
zenehallgatas, vershallgatas), mesenezes, nyelvi jarekok, tala16s
kerdesek, nyelvWrl>k, versmondas, intellektualis jatekok
Kepzelet uta.ni rajzolas/festes, szinezes, modellezes, zenehallgatas,
pecseteles, ritmikus-melodikus mozgasos jatekok, koll8.zs,
hajtogatas, gyiires, fiizes
Puzzle, csoportositasi gyakorlatok, kepek es targyak sorrendbe
helyezese es osztalyozasa, mozaik, jatek zsetonokkal, hianyz6
elemek kiegeszitese
Mindennapi eletbl>I ihlerod<>tt szerepjarekok (boltosdi, orvososdi,
iskolasdi/ 6vodasdi, csaladjarek stb.), televizi6b61 ihletodott
szerepjatekok, mesebOl ihletl>d<>tt szerepjatekok, dramatizalas,
babozas, babkeszites
Puzzle, leg6zas, epites kock8.kb61, epites kiilonbozo anyagokb61,
labirintus
A sarkakban megval6sitott szabad tevekenysegeknek Lespezanu (2007) az
alabbi menetet javasolja:
a) a sarkok es felszere/esuk bemutattisa: a gyermekeknek
bemutatjuk a sarkokat es az itt vegezhet<> tevekenysegjavaslatokat,
valamint bemutatjuk a sarkokban levo didaktikai eszkozoket. Az
6vodapedag6gus bemutatja az esetleges jatekszabalyokat, a rend es
fegyelem szabalyait.
b) a tevekenyseg megva/Osittisa, a tulajdonkeppeni
tevekenyseg: a gyermekek egyenileg vagy csoportosan, szabad
vatasztas alapjan reszt vesznek a kiilonbozo tevekenysegekben,
jatekokban.
c) erteke/es: az 6vodapedag6gus ertekeli (globalisan es
egyenileg) azt a m6dot, ahogy a gyermekek reszt vettek a szabad
tevekenysegekben.
Lathat6 teh8.t, hogy a szabad tevekenysegeket es jatekokat a pedag6gus
ell>kesziti elsosorban a sziikseges anyagok, kellekek biztositasa altal, ,,szabad"
jellegiik ellenere, mindvegig k6veti az itt zajl6 tevekenyseget es ertekeli a
gyermeki reszvetelt. A sarkokban folytatott szabad tevekenysegek sikere gyakran
filgg a gyermekek rendelkezesere bocsatott anyagokt6l. E sarkok erdekes remakat
69
 Ovodam6dszertani alapismeretek
es foglalkozasokat sugallhatnak a gyermekeknek, elokeszitik, illetve kiegeszitik a
nap vagy a het temajat.
Megfigyelheto az is, hogy az 6vodas egyre nagyobb onall6sagot igenyel az
eletkor elorehaladtaval az egyes kozpontokban zajl6 tevekenysegek
kezdemenyezesekor, kivitelezesekor, ertekelesekor.
3.4. A szemelyes fejlodest biztosito tevekenysegek:
szokasok (rutinok) fejlesztese, athajlasok (atmenetek) egyik
tevekenysegtipusbOI a masikba, valasztott (opcionalis) tevekenysegek,
delutani tevekenysegek a napkoziotthonban
A szemelyes fejlodest celz6 tevekenysegeket (Stark, 2011 alapjan) minden
nap megval6sitjuk az 6vodai tevekenysegek kereten beliil. Sugalmaz6 a
tevekenysegkateg6ria megnevezese is: utal arra, hogy olyan tevekenysegekrol van
sz6, melyek a gyermek szemelyes, egyeni fejlodesehez jarulnak hozza.
Az ervenyben levo curriculum szerint a szemelyes fejlodest celz6 6vodai
tevekenysegek csoportjaba tartoznak a rutinok/szokasok, az atmenetek, delutani
tevekenysegek (napkozis es hetes programmal miikodo 6vodak eseten), valamint
az opcionalis tevekenysegek.
Szemetyes fejlodest
celz6 tevekenysegek
Rutinok Atmenetek Opcionalisok Delutani
tevekenysegek
Reggeli Jellegzetes
talalkozas szokasok
4. abra: Szemelyes fejlodest celz6 tevekenysegek (Stark, 2010, 73)
3.4.1 Rutinok/ szokasok
Az 6vodanak olyan teret kell jelentenie a gyermek szamara, ahol bizton-
sagban erzi magat. A biztonsagos legkor egyik elOfeltetele az 6vodaban toltott ido
megfelelo megszervezese stabil napirend alapjan, amely osszhangban van a higie-
70
Ovodam6dszertani alapismeretek
niai alapelvekkel es a fejlodeslelektani javaslatokkal, ugyanakkor osszhangban van
a gyermek altal a csaladb61 magaval hozott napi tevekenysegritmussal.
A rutinok a nap alland6 ,,pontjai", amelyek kielegitik a gyermek sztikseg-
leteit, hozzajarulva globalis fejlodesehez. Olyan mozzanatokat jelentenek, amelyek
naponta ismetlodnek nagyjab61 azonos idokozokben es azonos tartalommal
(Frasineanu, 2014).
Az 6vodai napirend soran a rutinok csoportjaba tartozik: a gyermekek
erkezese, a reggeli talalkozas, a reggeli, testi higienia (mosakodas, toalett), az ebed,
az alvas es a delutani pihenes, az uzsonna es a hazamenetel.
A tovabbiakban tekintsilk at az 6vodai napirend nehany jellegzetes rutinjat
(Glava, Pocol, Tataru, 2009, 112-114).
Erkezes es luizamenetel
Fontos, hogy az erkezes es hazamenetel oldott Iegkorben tortenjek, hogy a
gyermek termeszetesnek talalja a tevekenysegeket, es ne kelljen szembesillnie a
valtozast okoz6 stresszel. Ezek a mozzanatok gazdag nevelesi tartalommal telitod-
nek: a gyermek megszoktatasa, hogy nagyjab61 azonos idoben erkezzen/ tavozzon,
a testi higienia es oltOzet felelossegtudatanak kialakitasa, egeszsegilgyi es eletviteli
szabalyok megismertetese stb. Ajanlatos hangsulyt fektetni a koszonesre, az onall6
vetkozesre/ oltozkodesre, valamint a sajat ruhak elrendezesere. A szimb6lumok,
jelek hasznalata a szekreny/ szek azonositasara j6 dek6dolasi lehetoseget biztosit a
gyermek szamara.
A hazamenetel varasa lehetoseget teremt az idorol folytatott beszelgetesre:
Mennyi idot toltilnk az 6vodaban? Mennyi ido mulva mehetilnk haza? Mennyi ido
mulva kelilnk fel vagy fekszilnk le?
Kezmosas
A kezmosas rutinja lehetoseget teremt tanulsagos kerdesek megfogalma-
zasara: Hova folyik a viz a lefoly6b61? Mi tortenik, ha lehilzzuk a vizet? Hany
szappan van a mosd6ban? Ugyanakkor olyan beszelgetesi temak is felvetodnek,
mint a kez anat6miaja, bacilusok terjedese stb.
Etkezes
A kozos etkezesek rutinja hozzajarul az egeszseges eletviteli szokasok ki-
alakitasahoz. A gyermek elsajatitja a tarsas magatartas szabalyait, megtanul vami a
sorara, egyilttmiikodni stb. Etkezeskor ajanlatos tobbszor es helyesen megnevezni a
felszolgalt eteleket. Kiemelten nevelo jelleggel bir az etkezesek alatti nyugodt,
kellemes, pozitiv legkor, mely arra osztonzi a gyermeket, hogy j6 etvaggyal egyek.
A megfelelo hangulat megteremtese erdekeben akar a gyermekeket is bevonhatjuk
az asztal megteritesebe, szalvetat helyezhetnek az asztalra stb. Az asztalnal va16
71
 Ovodam6dszertani alapismeretek
elhelyezkedes matematikai feladatok megoldasara is leheroseget teremt: egy az
egyhez val6 megfeleltetes, a gyermekek szamanak osszehasonlitasa a tanyerok
szamaval, az etel mennyisegenek becslese stb.
Alvas
Az alvas nemcsak fiziol6giai szilksegletet elegit ki, hanem onall6sodasi
lehetoseget is nyiljt a gyermek szamara az onall6 oltozes/vetkozes reven. Fokent
kisebb csoportokban ajanlatos, hogy az 6vodapedag6gus alakitson ki egy elalvas
elotti ritualet (meseolvasas, zenehallgatas, relaxaci6s gyakorlat stb.). Az alvashoz
val6 kesziilOdeskor is felvethetUnk matematikai problemakat: Hogyan helyezziik el
a matracokat, hogy elferjenek a rendelkezesUnkre all6 terben? Hany matracra van
szilksegiink, hogy minden gyermeknek legyen helye?
A rutin-tevekenysegek soran kiilonbOzo jellegzetes keszsegeket alakitunk
ki es gyakorlunk be, ezek altal nagy hangsulyt fektetUnk a szemelyisegfejlesztesre,
a megfelelo magatartas kialakitasara kiilonbOzo helyzetekben. Ugyanakkor,
erzekelhetjiik, hogy a rutinok nagyon hatekonyan beepithetok a napi/ heti tema
feldolgozasaba, es mint ilyen az integralt fejlesztest erdemben szolgaljak.
Mivel a napi rutin-tevekenysegek tobbsege a higieniai keszsegek, a civili-
zalt magatartas kialakitasat szolgalja. Jellegzetes szokdsok amelyek alakitasara
naponta figyeliink az 6vodaban:
• szemelyes targyak megfelelo hasmalata (pohar,
zsebkendo, szappan, fesii, fogkefe stb.},
• szalveta hasznalata,
• etkezes utan a maradekok eltakaritasa,
• hibazas eseten bocsanatot kerni,
• etkezes elotti/utani kezmosas,
• erkezeskor/tavozaskor koszonni,
• megfelel6 magatartas etkezes kozben,
• helyes testtartas az asztalnal,
• jatekok tisztan tartasa,
• udvariassagi kifejezesek helyes hasmalata: kerlek, tessek,
kOszonom,
• elokesziteni az agyat az alvashoz,
• megadott id6ben lefekiidni,
• rendet rakni a csoportszobaban stb.
A napi rutinok vegzesekor folyamatosan kommunikalni kell a gyermekek-
kel, s ajanlatos kiemelni mindegyik tevekenyseg nevel6 jelleget. Ugyelniink kell
72
6vodam6dszertani alapismeretek
arra, hogy az automatizmus miatt a rutinok ne valjanak kiilresedett, gepies cselek-
vesekke.
Nern erdemes naponta uj es uj rutint bevezetni a gyermekek szamara. A
szakemberek szerint egy hetig erdemes ugyanannak a rutinnak a kialakitasara
torekedni, majd egy bizonyos ido utan erdemes visszaterni egy regebbi rutinra
(Stark, 2011 alapjan).
A reggeli talalkozas mint rutin
Az uj tanterv koncepci6janak kidolgoz6i fontosnak tartjak a nap inditasat.
Ahogyan kezdodik az 6vodai nap, az befolyassal van/lehet a gyermek egesz napi
hangulatara, lelkiallapotara. EbbOl a meggondolasb61 kiindulva keriilt be a
tantervbe, illetve az 6vodai napirendbe a napot indit6, szemelyes fejlodest celz6
tevekenyseg.
Mi is a reggeli talalkozas?
A reggeli talalkozas egy demokratikus es cselekvesen alapul6 nevelesi
m6dszer. A m6dszer kidolgoz6ja a Children's Resources International szervezet, ez
a m6dszer a Step by step alternativ oktatasi program resze (Colleen 2004). Cioflica
es tarsai (2009) szerint egy demokratikus m6dszer hangsulyozottan szocialis
jelleggel, amely altal az 6vodapedag6gus es a gyermek konnyebben tud
egyiittmiikodni, ugyanakkor segit a megfelelo csoportlegkor kialakitasaban is. Egy
olyan szokas, amelynek fO celja, hogy a gyermek fejezze ki tiszteletet a tarsai irant,
legyen hiteles es meggyozo, amikor megosztja szemelyes elmenyeit. A reggeli
talalkozas j6l megtervezett, kigondolt es megszervezett tevekenyseg, amelynek
jelentosege es helye van az 6vodai napirendben; olyan tevekenyseg, amelyre
naponta raszanunk 20-25 percet mega nap kezdeten, ezaltal kialakitva egy pozitiv
legkort, amely kihat az egesz napra (Cioflica et all, 2009, 3-6; Glava , Pocol,
Tataru, 2009, 116-117).
A reggeli talalkozasjellemzoi (uo.):
• megtanitja a gyermeket, hogy figyeljen a koriilotte levokre;
• lehetoseget teremt az egyen es a csoport kolcsonhatasara;
• vidam, baratsagos, lelkes legkort teremt egesz napra;
• a szabalyok es ritualek megalkotasanak eszkoze;
• lehetoseget nyiljt minden gyermek ertekenek elismeresere;
• alapkepessegek gyakorlasara teremt lehetoseget (pl. aktiv
hallgatas, kommunikaci6, problemamegoldas, donteshozas,
indoklas stb. ).
73
 6vodam0dszertani a/apismeretek
A reggeli talalkozas egy olyan pedag6giai szituaci6, mely osztonzi a kom-
munikaci6t, az erzelmek megosztasat, illetve megalapozza a kicsik kozotti kapcso-
latokat. Minden gyennek sorban a figyelem kozeppontjaba keriilhet meselve/be-
szelve a tarsainak, resztvevokent a jatekban es csoporttevekenysegben. fgy a
gyennekek fontosnak es felelossegteljesnek erzik magukat, mivel tarsaik rajuk
figyelnek, es kerdeseket tesznek fel nekik.
A reggeli talalkozasnal a hangsuly az alabbi elemekre tevodik (a tenne-
szetnaptar es jelenlet mellett): onismeret, kommunikaci6s kepessegek fejlesztese,
tanulas menedzsmentje jatek reven, empatia, donteshozatal, konfliktuskezeles
alakitasa.
A reggeli talalkozas fe/epitese
A reggeli talrukozasnak specialis felepitese van. Akkor kezdOdik, amikor
mar megerkezett minden gyennek az 6vodaba. Standard elemei vannak: koszontes,
megosztas, csoporttevekenyseg es hinnond6.
Reggeli talalkozas
Kosz0nes Elmenymegosztas Csoporttevekenyseg Hirmond6
5. abra: Reggeli ta/(z/kozas (Stark, 2010, 73)
A talalkoz6ra val6 hivas jelzese az 6vodapedag6gus kreativitasan mulik.
Lehet egy csengosz6, egy harangocska, egy dallam, egy rovid vers vagy mond6ka
stb.
a) Koszontes
A koszones a reggeli talalkozas elso mozzanata. Ebben a mozzanatban a
gyennekek egymast, illetve bannilyen jelen Ievo vendeget koszontenek. Hasznal-
junk meleg, baratsagos hangvetelt, j6, ha a gyennekek nevilkon sz6litjak egymast a
koszoneskor. Ajanlatos e mozzanatot kor alakban megval6sitani, s odafigyelni arra,
hogy minden koszonesre vfilaszt adjunk. Figyeljiink arra, hogy a koszontes legyen
valtozatos, mindennap mas, sz6rakoztat6, tisztelettud6, mozg6sit6. Lehetseges
fonnai: kezfogas, koszones idegen nyelveken, koszones b6kokkal, koszones
jelzokkel, koszones nevvalasztassal stb.
74
6vodam6dszertani alapismeretek
b) Elmenymegosztas
Az elmenymegosztas fontos eleme a reggeli talalkozasnak. Ebben a
atban az 6vodapedag6gus ,,szabad kezet ad a gyennekeknek", akik
1lemakat fogalmaznak meg, tapasztalatokat mutatnak be, kiilonbOzo benyoma-
1t fejeznek ki, egysz6val velemenycsere tortenik. Ebbe a mozzanatba a pedag6-
csak annyira kapcsol6dik be, mig segit kivalasztani azokat, akik a gondolataikat,
seiket, meglarasaikat megosztjak a csoporttal. A kivalasztas szempontjai nagyon
.zatosak lehetnek, fontos, hogy a pedag6gus odafigyeljen arra, hogy a bet
aman minden egyes gyennekre sor keriiljon megosztaskor. Egy alkalommal,
'.ban 3-5 gyerek oszthatja meg gondolatait, erzeseit, meglatasait (mi tortent elozo
p, mit almodott, mit erzett stb.). Ezfiltal a gyennekek jobban megismerik egymast,
.:~gyozik a felenkseg gatjait, s megfelelo hangulatot teremtenek, lehetoseget kapnak a
:]Visszahuz6d6bb, csendesebb gyennekek is velemenyilk elmondasara.
c) Csoporftevekenyseg
A csoporttevekenyseg az elmenymegosztas nyugodt, meditativ mozzanatat
koveti. Ebbe megpr6balunk minden gyermeket aktivan bevonni. A csoportteve-
kenyseg lehet jatek, mozgasos gyakorlat, a napi temahoz kotOdo valamilyen teve-
kenyseg. Ugyeljiink arra, hogy ebben a mozzanatban a kivalasztottjatekok never-
senyjellegiiek legyenek, inkabb egytittmiikodest szorgalmaz6 tevekenysegeket
valasszunk.
d) Hirmond6! A nap hirei
A hirmond6 a reggeli talalkozas zar6 mozzanarat kepezi. Ez az a mozzanat,
amelynek f6 celja uj informaci6k szolgaltatasa; ekkor a naptari adatok megbesze-
lese tOrtenik (ev, h6nap, nap), illetve a jeles napok, esemenyek, sziiletes- es nevna-
pok kiemelese. Itt keriilhet sor a termeszetnaptar kiegeszitesere, a nap iizenetenek
megfogalmazasara, stb. A nap iizenetet erdemes kiirni a csoport tablajara, hogy a
sziilok is tudomasul vehessek az eppen aktualis napi iizenetet. A nap hirei rovid
kijelentesekben vannak megfogalmazva es lenyege, hogy felkeltse mindenki
figyelmet. Ezek atmenetet teremthetnek az aznapi tevekenysegek megkezdesehez.
A nap torteneseinek, hireinek kozlese is a gyermekek biztonsagerzetenek noveleset
szolgalja. Ha a gyermek elore tudja, mi fog tortenni a nap kesobbi mozzanataiban,
akkor konnyebben valt majd egyik mozzanatr61 a masikra, s megelozhetokke
valnak az esetleges problemahelyzetek.
A korabban bemutatott mozzanatok kozill csak a koszonest tartjak a
reggeli talalkozas kotelezo elemenek, ez kiegesziil a jelenlet ellenorzesevel es a
termeszetnaptar kitoltesenek mozzanataval. Velemenyiink szerint a jelenlet
ellenorzese megval6sithat6 szervesen a reggeli talalkozas kereten beliil kepekkel,
75
 6vodam6dszertani alapismeretek
nevkartyakkal, szimb6lumokkal, a ,,Megerkeztem!" tabla kiegeszitesevel stb. A
termeszetnaptar pedig osszekapcsolhat6 a hirmond6 mozzanataval, egyszeriibb es
logikusabb megorizni a reggeli talalkozas eredeti felepiteset. A szabadon
valaszthat6 mozzanatok koze tartozik Cioflica es tarsai (2009) felosztasaban a
reggeli talalkozas tobbi eleme: az elmenymegosztas, a csoporttevekenyseg es a hir-
mond6.
3.4.2. Atmenetek/athajlasok
Az atmenetek/ athajlasok rovid idotartamu tevekenysegek, melyek megte-
remtik az atmenetet a rutinjellegii tevekenysegek es mas tanulasi tevekenysegek, a
szervezett tanulasi tevekenysegek es a sz6rakoztat6 tevekenysegek kozott. Tehlit
olyan momentumok, melyeket ket tevekenyseg kozott val6situnk meg.
Tulajdonkeppen tevekenysegek kozotti sziinetet jelolnek a (mint az iskolaban a
csengovel jelzett szilnet).
Ezek a rovid ,,szilnetek", atmenetek elosegitik azt, hogy egy nap forgat6-
konyvenek esemenyei harmonikusan kovessek egymast, ugyanakkor osztonozzek a
gyermekek erdeklodeset a tevekenysegek irant. Figyelembe veve, hogy a jatek a
dominans tevekenyseg az 6vodaskoru gyermek eleteben, fontos, hogy az atmenetek
a gyermekek szamara jatekka alakuljanak at, es ezalatt felszabadultaknak erezzek
magukat. Az atmenetek lecsendesitik, felszabadultta es j6kedviive teszik a
gyermekeket, ezaltal nagyobb erdeklodest tanusitanak az ezt koveto tevekenysegek
irant.
E tevekenyseg megval6sitasi m6dozatai nagyon valtozatosak lehetnek a
gyermekek eletkora, a mozzanat kontextusa es a pedag6gus szemelyisege ftiggve-
nyeben. Gyakran alkalmazott atmenetek lehetnek: ritmikus meneteles, kiszamol6,
mozgasos toma, nyelvtoro, mond6ka, hangutanz6 szavak hasznalata, sz6jatek,
zenei alafestesre vegzett tevekenyseg, mozgasokkal kisert enek, stb. Fontos, hogy
ezeket az atmeneteket j61 ismerjek a gyermekek, mar egyetlen mozdulatb61
felismerheto legyen szamukra, melyik atmenetrOl is van sz6. Az 6vodapedag6gus
feladata, hogy olyan atmeneteket valasszon a napi tevekenysegekhez, melyek ossz-
hangban vannak a tObbi tevekenyseggel, kialakitva ezaltal a nap forgat6konyvet.
76
6vodam6dszertani alapismeretek
3.4.3. Opcionalis tevekenysegek
A regi tantervben az opcionalis tevekenysegek ona116 tevekenyseg-kateg6-
riat kepeztek, azonban az uj tanterv a szemelyes fejlodest celz6 tevekenysegek ko-
ze sorolja oket, s ezaltal is e tevekenysegek egyeni fejleszto jelleget hangsulyozza.
Az 6vodai opcionalis tevekenysegek megszervezesenek kereteit a
41945/18.10.2000-as torvenyrendelet szabalyozza12 • A sziilok valasztjak meg az
6vodapedag6gus/6voda altal felkinalt javaslatok koztil. E tevekenyseget tarthatja az
6vodapedag6gus, vagy szaktanar az 6vodapedag6gussal egylittmiikodve. Az 6vo-
dapedag6gus dontese alapjan az opcionalis tevekenyseg lehet feleves, eves, vagy
csak kisebb peri6dust felolelo tevekenyseg (nehany het). Az 6vodai oktatas elso
szintjen beiktathat6 maximum egy opcionalis tevekenyseg, a masodik szinten
maximum ket ilyen tevekenyseg. A rendelkezesre all6 idotartam ugyanaz, mint a
tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek eseten: 15-45 perc. A tevekenyseg
megszervezese maximum 10-15 fOs gyermekcsoporttal tOrtenik. (Ovodai tanterv
2008, 20; Lespezanu 2007, 25-27.)
Az 6vodapedag6gus hatarozza meg a valasztott tevekenyseg tartalmi egy-
segeit, kovetelmenyeit es megval6sitasi m6dozatait az opcionalis tevekenyseg
kateg6riaja, idotartama, a csoport szintje ftiggvenyeben. Egyes valasztott tevekeny-
segeket tarthat szaktanar is (idegen nyelv, tanc stb.).
A valaszthat6 tevekenysegek tartalmahoz a m6dszertani segedanyagok pel-
dakat javasolnak. Ezt viszont az 6vodapedag6gusnak nem kotelezoen eloirt tartal-
makkent, hanem javaslatkent kell ertelmeznie: a valaszthat6 tevekenysegek reper-
toarjat bovitheti, adaptalhatja az 6voda sajatos nevelesi programjanak, illetve a
gyermekcsoport igenyeinek, erdeklodesi korenek megfeleloen.
3.4.4. Delutani tevekenysegek
Ez a tevekenyseg-kateg6ria a napkozis es hetes programmal miikOdo 6vo-
dakra jellemzo. A delutani tevekenysegek alabbi formaival talalkozhatunk (Ovodai
tanterv 2008, 20):
• felzlirk6ztat6 tevekenysegek;
• egyeni keszsegfejleszto tevekenysegek;
• sz6rakoztat6 tevekenysegek.
12 A torvenyrendelet megtalalhat6 az uj tantervi dokumentum 4. mellekleteben:
http://curriculum2009.edu.ro/Educatie_timpurie/
77
 6vodamodszertani alapismeretek
E tevekenysegek igazodnak a gyermek egyeni tanulasi ritrnusahoz, figye-
lembe veszik egyeni kepessegeit, osszhangban vannak a het/projekt temajaval.
A napkozis rendszerben miik:Odo 6vodak tanterve a delelotti foglalkozasok
mellett a delutani programra vonatkoz6lag is javaslatokat fogalmaz meg. Ezek
meghatarozasaban a tevekenysegek funkci6jab61 indul ki: a delutani foglalkozasok
az egyeni fejlesztest szolgaljak, a masodik szinten pedig, az iskolaelokeszites
szakaszaban az egyeni felzark6ztatast.
Szakirodalom
***2008: Ovodai tanterv. Curriculum pentru inwifamantul prescolar (317 ani).
Ministerul Educatiei ~i Cercetarii. Ministerul Educatiei, Cercetarii ~i Tineretu-
lui, Bucure~ti.
Barabasi T. (2011): Ovodakezdestol iskolaba /epesig. Kolozsvari Egyetemi Kiad6,
Kolozsvar.
Cioflica, S. et all (2009): Ziua buna incepe la intalnirea de dimineafa. Editura
Tehno-Art, Petro~ani
Colleen, B.(2004): Euna dimineafa, ma bucur ca esti aici! Centrul pentru Educatie
~i Dezvoltare Profesionala, Bucure~ti.
Ferenczi Gy. es Fodor L. (1999): A pedagogia tudomiznyelmeleti alapjai. Stlidium
Konvkiad6, Kolozsvar.
Frasineanu, E. S. (2014): Forme specifice si moduri de realizare a activitatii cu
prescolarii. In Mogonea, F. (coord): Metodica activitatii instructiv-educative in
gradinita de copii. Ed. Paralela 45, Pitesti, 66-72.
Glava, A., Pocol, M., Tataru, L. L. (2009): Educafia timpurie. Ghid metodic pentru
aplicarea curriculumului prescolar. Editura Paralela 45, Pite~ti.
Gram.a, F. et all. (2009): Aplicafiile noului curriculum pentru invafamantul
prescolar. Vol. I. Didactica Publishing house, Bucure~ti.
Lappints, A. (2002): Tanulizspedagogia. Comenius Bt., Pees.
Lespezanu, M. (2007): Traditional si modern in invafamantul prescolar. 0 meto-
dicii a activitatilor instructiv-educative. Editura Omfal Esential, Bucure~ti.
Rauscher E., Kecskes E. (2003): Anyanyelviink az ovodaban. Prolog Kiad6,
Nagyvarad.
Stark G. (2010): Ovodapedagogia esjatekmodszertan. Status Kiad6, Csikszereda.
Stark G. (2011): Ovodai tevekenysegek modszertana. Abel Kiad6, Kolozsvar.
78
6vodamodszertani alapismeretek
4. Csoportszervezesi modok tanulasi tevekenysegek eseten
4.1. A csoportszervezes pszicho-pedagogiai es
ergonomiai kovetelmenyei
A tanulasi tevekenyseg szervezese sziiksegesse teszi a csoportszervezes
jellemzoinek, kovetelmenyeinek, vetiileteinek a szambavetelet. A gyermekcsoport
tanulas erdekeben torteno szervezese osszetett tevekenyseg. Latsz6lag csak a
tanul6i/tanulasi feladatok jeloleset, megoldasuk elokesziteset. fizikai feltetelek
teremteset jelenti. A feltetelteremtes tobb vetiilet atgondolasat igenyli (Barabasi,
2008/a):
1. Az ergon6miai dimenzi6, amely olyan fizikai komyezeti feltetelek
biztositasat jelenti, amelyek befolyasoljak az oktat6 nevelo tevekenyseg
hatekonysagat (pl. csoportszoba, osztalyterem Mtorzata; latasi viszonyok;
csoportszoba felszerelese/diszitese, stb., amelyeket ebben a fejezetben
reszletezoen is kifejtiink.)
2. A pszichol6giai dimenzi6, amely az 6vodasok egyeni es eletkori
sajatossagainak megismereset es figyelembe vetelet, valamint a tarsas-
kapcsolati interakci6k es erzelmi-akarati sajatossagok ervenyesiteset
jelenti.
3. A szocialis dimenzi6, arra a tenyre alapoz, hogy a nevelesi
tevekenyseg a gyermekcsoportban/ kozossegben es altal val6sul meg, es
ezt a jellemzot a nevetesi tevekenyseg megszervezesekor sziikseges szem
elott tartani.
4. A normativ dimenzi6 annak az 6vodai tevekenysegben ervenyeslilo
normarendszemek az atgondolasat feltetelezi, amely a tevekenyseg es
altalaban az egylittlet alatt ervenyesiil (explicit es implicit; alapoz6 es
intezmenyi normak), es amely egyreszt viselkedesszabalyoz6, masreszt
biztonsagteremto funkci6 szerepet lat el.
5. A miiveleti (operativ) dimenzi6 arra utal, hogy a nevelesi
tevekenyseghez, az 6vodai iskolai val6 gyermeki viszonyulasm6d
sziiksegesse teszi a pedag6gus beavatkozasi eljarasainak es strategiainak a
mozg6sitasat. Magaha foglalja a tervezett beavatkozasokat, az azonnali
dontesek kovetkezmenyeit, nevelesi-fejlesztesi, fegyelmezesi
tevekenyseget egyarant.
79

Ovodam6dszertani alapismeretek
6. Az innovativ dimenzi6 azokat a val.tozasokat es valtoztatasokat
jelenti, amelyeknek a celja a nevelesi tevekenyeg hatekonysaganak
folyamatos optimalizal.asa.
Az alabbiakban az ergon6miai kovetelmenyeket, illetve az ezekool
szarmaz6, 6vodai nevelesi ter elrendezesere vonatkoz6 kivanalmakat jelenitjiik
meg. Fontos azonban megjegyezniink, hogy ezek mellett a terelrendezes pszicho-
pedag6giai es esztetikai elvarasok ervenyesiteset is sziiksegesse teszi.
A roman oktatasi rendszerben az 6vodai neveles a korai neveles reszekent
jelentik meg, es a 3-6 eves gyerekeket harom korcsoportba, kicsi-, kozep-, es
nagycsoportba szervezi.
A miikodes folyamataban szamos sajatos kovetelmenynek kell, hogy eleget
tegyen az 6voda. Ezeknek egy resze az 6vodai komyezet ergon6miai, higieniai
elvarasaira vonatkozik, amelyeket az Egeszsegiigyi Miniszterium (1995/ 1955-os
szamu rendelete) szabalyoz, az alabbiak szerint (Popescu, 2014 alapjan):
1. Egeszsegiigyi es technikai feltetelek: Az 6vodai csoportszobak
jatektereben gyermekenkent minimum 5 m3, a Ml6termekben pedig
gyermekenkent minimal.isan 8m3 levegot sziikseges biztositani. A taplal.asa. Az ennival6 illeszkedjen a gyermekek eletkorahoz es egeszsegi
csoportszobakban es hal6termekben egyarant 20 c fokot es 30-60%-os
paratartalmat, biztositsunk. ugyanakkor minden 6vodas szamara biztositani kell
egyeni fekhelyet, kisagyat vagy matracot, takar6t, val.tas-agynemiit. A terem zaj-
szintje nem haladhatja mega 35dB-t.
A termek szellozteteset termeszetesen oldjuk meg. Ez lehetoleg legyen
alland6 jellegii. A nyilaszar6k a helyiseg 1/50-ed reszet tegyek ki legalabb; ezek
befele nyiljanak es felfele.
A megvilagitas lehetoleg termeszetes fenyforras alapjan tortenjek. A
mesterseges megvilagitas a csoportszobaban 200 lux erossegii legyen. A
konnektorok es kapcsol6k magasabban helyezkedjenek el, mint a gyerekek
magassaga, vagy biztositsuk, hogy biztonsagosan vedve legyenek a gyermekek
erintesetoL
Az oltozokben es a mosd6kban az alabbiakat kell mindenkeppen szem
elott tartani: minden 10 6vodasrajusson egy kis kad, illetve zuhanyz6. A kagyl6k
elhelyezesenek magassaga a gyermekek meretehez igazitott legyen, azaz 45-55cm
magasak legyenek a padl6hoz kepest. Az 6vodai intezmenyeket a telepiiles
kanalizalasi rendszerehez csatlakoztatjuk. Amennyiben erre nines lehetoseg, akkor
az intezmeny egyeni berendezest hasznal erre a celra. Az 6vodai egysegekben
folyamatosan sziikseges biztositani azokat az eszkozoket es tisztit6anyagokat,
amelyek szUksegesek a takaritashoz, fertotleniteshez. Osszegezve tehat, a
80
Ovodamodszertani alapismeretek
csoportszoba mikroklimajanak (zajszint, szinek, fenyero, hOmerseklet,
paratartalom, stb.) hatekony tevekenyseg megval6sitasat kell lehetove tennie.
2. A butorzat: minden bUtorzati elemet az Egeszsegiigyi Miniszteriumnak
j6va kell hagynia. Az asztalok es szekek merete az 6vodasok magassagahoz
igazodik. A meret mellett, fontos, hogy a bUtorzat kerekitett szelii legyen az
esetleges balesetek megelozese erdekeben. A polcok, amelyeken jatekszereket
tarolnak, felerhetoek legyenek az 6vodasoknak, igy nem ereznek kesztetest arra,
hogy felmasszanak rajuk. A magasabb bUtorelemek (pl. szekreny) legyenek zartak,
csokkentve a felkapaszkodas, baleset eselyet. A napkoziotthonos 6vodakban az
agyak igazodjanak a gyermekek mereteihez oly m6don, hogy kenyelmes
elhelyezkedest biztositsanak alvas kozben. A jatekszerek es didaktikai eszkozok
alapanyaga nem jelenthet veszelyforrast a gyermek egeszsegere nezve.
Ugyanakkor tegyek lehetove a rendszeres tisztitast es fertotlenitest. Minden
gyermekcsoportnak sajat jatekeszkozei legyenek, megfelelo mennyisegben, a
gyermekek pszichikus fejlettsegehez igazodva.
A napkoziotthonokban ugyanakkor odafigyelest igenyel a gyermekek
allapotahoz, ugyanakkor az evszaknak is feleljenek meg, biztositva a gyermekek
fejlodeset.
Mindezek mellett az ergon6miai kovetelmenyek kitemek a nevelesi ter, a
hasznal.t eszkozok jellemzoire is, valamint az 6vodaban eltolrott ido esszerii
felhasznalasanak szabalyozasara is.
3. A nevelesi ter megszervezesekor az alabbi elvarasokat celszerii szem
elott tartani:
legyen biztonsagos, azaz ne jelentsen kockazatot a gyermekek
biztonsaga, egeszsege szempontjab6l. Az 6v6pedag6gusnak kotelessege
naponta ellenorizni, hogy azt a teret, ahol a nevelesi tevekenyseg zajlik, az
esetleges problemak megelozese celjab61.
legyen tobb erdeklodesi kozpontra/ sarokra osztva: konyvtar, tudomany,
miiveszet, homok es viz, epito- es barkacs sarok, alkotas sarka, stb. A sarkak
elrendezeseben kerheti a sziilok velemenyet, felhasznalhatja ezeket a terem
elrendezeseben.
legyen megfelelo meretii, hiszen minel kisebb a gyerek, annal nagyobb
terre van sziiksege, annak erdekeben, hogy gondolatait kipr6balhassa,
felfedezzen, jatszodjon, akar egyediil, akar tarsaival
81
 6vodam6dszertani alapismeretek
legyen serkento hatasu, praktikus elrendezesii, azaz a gyermekek
konnyeden ferjenek hozm a jatekszerekhez, kepes konyvekhez; kiallithat6ak
legyenek az alkotasaik, stb.
legyen valtozatos, azaz a csoportszobai komyezetet egeszitse ki az 6voda
udvara. A legnagyobb gonddal es igenyesseggel berendezett csoportszoba sem
tudja helyettesiteni a gyermek azon termeszetes igenyet, hogy a komyezetet a
maga val6sagaban birtokba vegye, felfedezze (Munteanu, Munteanu, 2009).
Az 6vodaban hasznalt eszkozok tekinteteben is megfogalmazhat6k az
elvarasok:
- Legyenek veszelytelenek.
- Illeszkedjenek a gyermekek eletkorahoz.
- Legyenek szepek, esztetikusak, valtozatosak es serkento hatasuak .
- Megfelelo mennyisegiiek.
- Legyenek modem eszkozok is (CD/DVD lejatsz6, Internet,
smmit6gep.
- Biztositsak: az eszkozok optimalis feltetelek melletti tarolasat.
Az ovodaban eltOltott idot is okosan celszerii hasznalni. Kiscsoportban a
tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek 15-20 perc, kozepcsoportban 20-25,
nagycsoportban 25-30 perc idotartamu. Ugyanakkor fontos a tevekenysegek
valtozatos jelleget biztositani, amelyben a rutin, athajlas es nevelesi tevekenysegek,
a szabad levegon tart6zkodas a napi program soran esszeriien valtakoznak
(Munteanu, Munteanu, 2009)
A csoportszoba berendezesi kellekeinek elrendezesi m6djar6l, ennek
lehetosegeirol egy kovetkezo alfejezetben sz6lunk.
4.2. A gyermekcsoport szervezese a mindennapi
tevekenysegek soran (frontalis, kiscsoportos, par-,
egyeni)
Amikor az 6vodai nevelesben szervezesrol hallunk, elsodlegesen az 6vodai
csoport jut az esziinkbe. Ez azert is elfogadhat6, mivel az 6vodaban a szervezett
tanulasi-tanitasi folyamatban a gyermekcsoportot tekintjiik szervezeti egysegnek,
es a kiilonbOzo celjaink, feladataink, a tananyag a teljes gyermekcsoportra
vonatkoznak. Ezek megval6sirasaban, feldolgozasaban kiilonbozo szervezesi
(foglalkozasi) m6dokat alkalmazunk/ alkalmazhatunk, ugy mint: frontalis,
csoportos es egyeni.
82
6vodam6dszertani alapismeretek
A) Afrontalis modnak a legnagyobb az elterjedtsege es altalaban egy uj
magatartasi forma vagy ismeret atsmrmaztatasakor, egy erdekes targy vagy
valamilyen esemeny bemutatasakor, illetve megbeszelesekor, az erdeklodes
felkeltesekor, a tanult ismeretek kozos gyakorlasakor (pl. testneveles, enek), stb.
alkalmazzuk. Bar a kozvelemeny szerint a fronralis munka a pedag6gus szamara
valamennyi szervezesi mod koziil a legkenyelmesebb, val6jaban hatalmas
erofeszitest kivan, hiszen egyszerre igenyli a figyelemkoncentraci6t es nagyfokU
figyelemmegosztast kiilOnfele tevekenysegi teriileten, es raadasul nem egyszer
harcba, fegyelmezesi csatarozasokba keveredik az egyiitt haladni nem tud6, nem
akar6 gyerekkel, ami mindennel faraszt6bb. Ebben az esetben is a megoldast a
differencialas - mint oktatasi megoldas - jelentheti, nem az alland6 hadakozas a
lemarad6 vagy unatkoz6 gyerekkel. A frontalis munka legtobbszor osztalykeretben
zajlik es kozpontja tartalmilag es formailag is a pedag6gus, hiszen 0 kozol, kerdez,
mutat be, adja a feladatot, ertekel, o engedelyezi a gyerekeknek a koztest, a
valaszolast, a feladatok elvegzeset. Hatranyai ellenere (a tanul6k kozti kiilonbsegek
figyelembevetelenek hianya stb.) a frontalis munka jelenleg az oktatas domin<ins
szervezesi m6dja mert:
• A tomegoktatas a legolcs6bb;
• A leggyorsabb tanitast teszi lehetove;
• Nagy osztalyletsmm eseteben a legkonnyebben alkalmazhat6;
• Sok esetben megadja a pedag6gusnak az egyiitt haladas
illilzi6jat;
• A legtobb pedag6gusnak erre a szervezesi m6dra vannak
kovetheto mint:ai.
A frontalis munkaban a kozos gondolkodas nem feltetleniil egyforman
gondolkodast jelent, de minden bizonnyal lenyege az egysegesseg, amelyen beliil
megjelenik a spontan differencial6das. Ebbe a kiugr6 gyermeki teljesitmenyek
eppugy belefemek, mint a lemaradas es a vegervenyes leszakadas. Az 6vodasok
egy resze (akik tudnak az 6vodapedag6gussal egyiitt haladni, gondolkodni) szereti
a frontalis munkat fOleg tarsas jellege, es azon kozos elmenyek miatt, amelyeket
egyiitt elnek at az oktatas folyamataban. Ezen kiviil a fronralis munka
intellektualisan sokiranyilan fejleszto lehet, hiszen a gyermekek egymast61 is
tanulnak es a tarsak elotti ertekelesek, konfliktusok, kommunikaci6s
megnyilvanulasok fejleszto hatasUak az erre fogekonyakra nezve (Barabasi,
2008/b).
83
 Ovodam6dszertani alapismeretek
A csoportos es az egyeni foglalkoztatasi mod azonban jobban megfelel az
6vodaskoruak sajatossagainak. Alkalmazasukkal jobban kozelithetiink a
gyermekek erdeklodesehez, egyeni adottsagaihoz (foleg a kotetlen
tevekenysegeken ervenyesiilnek).
B) A csoportos fogla/.koztatds soran a feladatok differencialhat6ak;
kaphatnak a gyerekek egyidejiileg azonos feladatokat, adhatunk olyan feladatokat,
amelyeket mas m6don vagy mas eszkozzel oldanak meg, egy nagyobb temat
bonthatunk resztemakra, de adhatunk kiilonbOzo feladatokat is. A csoportban val6
munkaltatas ketfelekeppen va16sulhat meg: Homogen es heterogen csoportokban.
A homogen csoportszervezes eseten azonossagra epitiink a csoportok
kialakitasakor: azonos erdeklOdes, azonos kepessegek, azonos eredmenyesseg. A
megval6sitand6 feladatokat termeszetesen itt is differencialhatjuk. A heterogen
csoportszervezes eseten a gyermekek mas-mas erdeklodest mutatnak, kiilonboznek
a kepessegeik, es az eredmenyesseg tekinteteben is nagyok az elteresek. Felmeriil
az a kerdes, hogy mely csoportalkotasai alternativat reszesitse elonyben az
6vodapedag6gus. Iucu (2008) azt hangsulyozza, hogy a kiegyensulyozott
alkalmazasukra torekves lehetove teszi a ket csoportszervezesi lehetoseg
elonyeinek a kidomboritasat, hiszen mig a homogen csoportszervezes inkabb a
kognitiv kepessegfejlesztesben elonyos, addig a heterogen a szocialis kepessegek
fejlesztesenek kedvez.
A csoportmunkanak egy sajatos vonulata a kooperativ tanulas, amely
lenyegesen kiilonbOzik a hagyomanyos szervezesi m6dt61. A kooperativ tanulas
soran a gyerekek szinten csoportokban dolgoznak, de a feladat megoldasa
lehetetlen a megfelelo egyilttmiikodes, ugyanakkor az egyes csoporttagok hatekony
egyeni munkaja nelkiil. A csoport tagjai ugyanannak a feladatnak mas-mas
vetiiletevel foglalkoznak, amelyek majd egyiittesen adjak a csoportfeladat
megoldasat. Az 6vodasok szocialis kepessegei az 6vodaban jelentos fejlodest
val6sitanak meg. A kiscsoportos egyiittmiikodesi kepessegei meg - eletkorab61
ad6d6an - szerenyek. Ez azonban nem lehetetleniti el a kooperativ csoportmunka
6vodai megjeleneset, de eletkorhoz val6 adaptalasa termeszetesen alapos
atgondolast tesz sziiksegesse.
Popescu (2014) kiemeli, hogy csoportos tevekenyseg eseteben a csoport
merete is befolyasolja az elonyok ill. hatranyok megjeleneset. Ennek megfeleloen a
kis meretii csoport, mely 2-3 gyermekbOl all, lehetove teszi a tanulasi helyzetbOl
fakad6 szorongas csokkenteset es a gyermekek onbizalmanak noveleset, a tarsak
megismereset, a segitokeszsegiik fokozasat. Esetleges Mtranyt jelenthet, ha a
gyermekek elutasitjak azokat a tarsaikat, akikkel egy csoportba keriiltek. A
84
Ovodam6dszertani alapismeretek
nagyobb meretii csoport (5-7 gyermek) tobbfele es arnyaltabb tanulasi helyzeteket
es feladatelosztast hozhat, es jobban is kozelit az iskolai csoportos tevekenysegek
jellegehez. A Mtranyok kozott meg kell emliteniink annak veszelyet, hogy a
gyermek nem von6dik be megfeleloen a csoportos tevekenysegbe, es az 6v6no
nem, vagy csak keson veszi ezt eszre. A harmadik csoportszervezesi lehetoseg az,
amelyben az 6vodapedag6gus a teljes gyermekcsoporttal egyilttdolgozik. Ez a
munkaforma a gondolatok es velemenyek valtozatossagat teszi lehetove, es az
6v6nonek is konnyebb a nyomon kovetes. A korlatok eppen a gyermekek
tevekenysegbe val6 bekapcsol6dasanak mertekeben es az egyiittmiikodesi
kepessegek fejleszteseben mutatkoznak.
C) Szinten Popescu (2014) emeli ki, hogy az 6vodai fejleszto
tevekenysegben nagy hatekonysaggal alkalmazhat6 a parmunka is.
Legkonnyebben a heterogen csoportokban vezetheto be, es eredmenyekeppen a
gyermekek aktiv reszveteli aranyanak novekedese varhat6. Ugyanakkor elonye,
hogy a gyermekek kozotti egyiittmiikOdest serkenti, kiegeszithetik, kijavithatjak
egymas tevekenyseget, es barmilyen eel megval6sitasanak szolgalataba allithat6.
Figyelmi kell azonban arra, hogy nagy letszamu csoport eseten, a parok szama is
magas lehet, ami esetleg a parmunka nehez kovethetoseget idezheti elo. Mindezt
alapos szervezomunkaval es megfelelo pedag6gusi attitiiddel pr6baljuk
kikiiszobOlni.
D) Az egyeni foglakozdsi modot ugy a tapasztalati terilletek szerinti
tanulasi tevekenysegben, mint az ezen kiviili tanulas kereteben is megval6sithatjuk.
Eloterbe keriil az egyeni fejlesztes folyamataban. Ezekben az egyenre szabott
feladatok altal kovethetjiik a gyermekek munkatemp6jat, felzark6ztatasi
feladatokat oldhatunk meg, figyelembe vehetjiik specialis terhelesi igenyiiket,
novelhetjiik onall6sagukat.
A csoportos es az egyeni tanulasi tevekenysegek eloterbe keriilnek
azokban a strategiai ajanlasokban is, amelyek napjaink 6vodaiban alkalmazottak. A
kiilonbozo sarkokban vegzett tevekenysegekre is ezek a szervezesi formak a
jellemzoek, az egyre inkabb leterjedo projekt m6dszer is eppen az egyeni tanulasi
feladatok vallalasat, az egyeni vagy csoportos kivitelezeset szorgalmazza. Mindez
nem jelenti azt, hogy a frontalis szervezesi alternativa kevesbe ertekes, hiszen
vannak olyan tanulasi helyzetek, amikor kifejezetten elonyos es gazdasagos az
alkalmazasa.
85
 Ovodam6dszertani alapismeretek
4.3. A csoportszoba berendezesenek Iehetosegei (kor,
fetkor, osztalyterem-jelleg)
Ahhoz, hogy a mindennapi tevekenysegek optimalis k6riilmenyek k6zott
val6sulhassanak meg, alaposan at kell gondolnia a pedag6gusnak, hogy milyen
fizikai felteteleket teremt meg. Ehhez egyreszt a tanev kezdeten sziikseges ugy
kialakitani a nevelesi teret, hogy az eleget tegyen az ergon6miai, pedag6giai,
esztetikai k6vetelmenyeknek, masreszt a napi tevekenyseg soran hogyan helyezi el
a butorzatot, a kialakitott tevekenysegi sarkakban milyen tevekenysegeket ajanl
meg.
A csoportszoba berendezesekor szem elott kell tartani az 6vodai
curriculum kornyezetre es ennek alakitasara vonatkoz6 eloirasokat. Ennek
megfeleloen a nevelesi k6rnyezetnek biztositania kell a gyennek szabad fejlodeset,
oly m6don, hogy legyen lehetosege a k6rnyezet aktiv felfedezesere, a tarsakkal es
6vodapedag6gussal val6 interakci6ra, es az eszk6z6kkel val6 cselekvesre. Ahhoz,
hogy ezt megval6sithassa, az alabbi kovetelmenyeket celszerii szem elott tartani a
nevelesi kornyezet szervezesekor:
Altaltinos elvarasok: a k6rnyezet legyen serkento hatasu, kesztesse
tevekenysegre, vizsgaJ.6dasra, kipr6balasra a gyenneket; legyen 6sszhangban a
gyennek testi es psziches fejlodesi jellemzoivel; biztositson fizikai es erzelmi
biztonsagot a gyennek szamara; legyen vonz6 a gyennekek szamara, a gyermeki
vilag jellegzetes jatekeszk6zeit tartalmazza, amelyek megfelelnek igenyeiknek,
erdeklodesiiknek.
Az altalanos elveken rulmenoen azt is at kell gondolnia az
6vodapcdag6gusnak, hogy a fcnt cmlitctt eszkozoket mikint helyezi el a
csoportszobtiban. A leggyakoribb es igen hatekony elrendezesi mod a
tevekenysegi sarkak/ kozpontok kialakitasa. Altalaban az alabbi sarkak
kialakitasara t6rekszi az 6v6n6: konyvtar, szerepjatek, tudomany, epit6-, miivesz,
homok es viz. Ezeknek kialakitasa fiigg az anyagi er6forrasokt61, a rendelkezesre
all6 tertol, a gyennekcsoport eletkorat61. Mogonea (2014) szerint amennyiben
nines lehetoseg mindenik erdeklodesi kozpont kialakitasara, a pedag6gusnak arra
kell torekednie, hogy naponta legalabb ket sarkat ajanljon fel a gyermeknek,
amelyekben val6 jatek lehetoseget szabadon valaszthassa meg a gyennek.
Az eszkozok csoportszobaban es erdeklodesi kozpontokban val6
elhelyezeset celszeriiseg kell, hogy jellemezze, nem tortenhet esetlegesen,
veletlenszeriien. Ezeket az 6vodapedag6gus figyelmesen valasztja ki, es helyezi el
a heti temanak vagy az eppen megval6sul6 projekt temajanak megfeleloen. A
86
Ovodam6dszertani alapismeretek
didaktikai eszkozoket a gyennekek ertelmi, erzelmi, szocialis, testi, motivaci6s
jellemzoihez igazitottan valasztjuk ki es helyezzilk el, oly m6don, hogy ezek
lathat6k, illetve elerhetok legyenek a gyennekek szamara. Az eszkozoket egy ido
utan megunjak a gyennekek, ezert fontos meghatarozott idokozonkent cserelni,
fokozatosan ujakat bevezetni. A rendelkezesre al16 anyagi keretek kozott is fontos,
hogy minosegi, balesetveszelyes, vonz6 szep, esztetikus, konnyen kezelheto es
tisztithat6 eszkoz6ket biztositsunk.
Az altalanos terrendezes mellett a butorzat napil tevekenysegek szerinti
elrendezese is fontos szerepet tolt be a kivitelezes sikeressegeben.
Amikor a csoportban a szekeket es asztalokat helyezi el a pedag6gus,
elsosorban a nyomon kovetett celokat kell, hogy szem elott tartsa. Ezek menten
igen valtozatos megoldasokban gondolkodhat. Az egyik leggyakoribb a I elkorben
torteno elrendezes, melynek elonye a szemtol-szemben zajl6 kommunikaci6
eredmenyes megval6sirasa, hiszen mindenki mindenkit j61 lat. Elhelyezhetjiik a
blltorzatot L alakban is, amelyben az el6z6 elrendezesnek az elonyei
ervenyesiilnek. Teljes korben - mely elrendezest az uj 6vodai asztalok-szekek
megkonnyftnek, altalaban vizualis neveles, gyakorlati tevekenysegek alatt
hasznalnak a pedag6gusok. Talalkozhatunk az U alaku elrendezessel. A felk6r
alaku elrendezes sajatos valtozata tulajdonkeppen, de meg inkabb lehetove teszi az
6vodapedag6gus szamara, hogy minden gyenneket j61 lasson, es lathat6 is legyen.
A fenti elrendezesek mindenike a frontalis szervezesi m6dot tamogatja. Modultiris
elrendezes mellett akkor dont az 6vodapedag6gus, amikor csoport- vagy
parmunkat ajanl mega gyennekeknek (Mogonea, 2014). Ilyenkor a feladathelyzet
hatarozza meg, hogy 2-6 gyerek egyiittmunkalkodasahoz az eszk6zoket es szekeket
mikent helyezi el. Oszttilyterem-jelleg elhelyezest a fenti megoldasok
valamelyikevel erdemes kivaltani, mert neheziti a szocialis kapcsolatok letesiteset
es idegen az 6vodas korosztalyt61. Neha valtozatossag celjaval, peldaul amikor
teljesen egyeni munkat adunk az 6vodasoknak, alkalmazhat6.
Fontos, hogy az 6vodapedag6gus ne veletlenszeriien dontson, hanem a
nevelesi-fejlesztesi celok tudataban, a gyennekek igenyei, sajat tapasztalatai
menten donts6n, es igyekezzen valtozatosan elrendezni a csoportszobat, mert ez
mar onmagaban serkento, motival6, tevekenysegre keszteto, pozitiv viszonyulast
alakit6 hatasu lehet.
87
 6vodam6dszertani alapismeretek
4.4. Szervezesi formak. Heterogen es homogen eletkoru
csoportok szervezese
A szervezesi for1na kifejezes a didaktika teriileterol ismeretes, es azokat a
szervezeti kereteket jeloli, amelyek koz6tt a tevekenyseg megval6sul. fgy peldaul
szervezesi forma maga a csoportszobaban a tapasztalati terillet szerint zajl6 kozos
tevekenyseg, vagy egy kirandulas, latogatis, akar egy seta, vagy jatsz6teri szabad
tevekenyseg, erdei 6voda, stb. is. Erzekeljiik, hogy a pedag6gusi munka sajatos
m6don kell, hogy megval6suljon a pedag6gus altal valasztott szervezesi formanak
megfeleloen.
Hasonl6an fontos a csoportszervezes problemaja is. Kerdes tehat, hogy a
gyermekcsoportba milyen elvek szerint kerillnek a gyermekek, hiszen ez
meghatarozza a veliik val6 foglalkozas jelleget. Mit jelent az, hogy egy 6vodai
csoport vegyes, homogen vagy heterogen, osztott, osztatlan, esetleg reszben
osztott? Miert hasznalunk ennyi jelzot a csoportszervezesi m6dokra?
A gyermekcsoport osszetetele az eletkor szerint lehet homogen (azonos
eletkoru gyermekek) vagy heterogen csoport (kiilonbOzo eletkoru gyermekek
egyiittese).
A homogen 6vodai csoportokban tOrteno foglalkoztatis soran
hagyomanyos kis-, kozepso- es nagycsoportokat hoznak letre a gyermekek
eletkorat alapul veve.
A heterogen osszetetelii 6vodai csoport lehet reszben osztott (3-4 es 4-6
ev) vagy osztatlan (3-6 ev), mas neven vegyes osszetetelii csoport. A gyermek
fejlodese szempontjab6l mindket csoportszervezesi m6dnak sajatos jegyei, es
cgybcn clonyci cs hatranyai ncvczhctock mcg (Barabasi, 2011 alapjan).
A. Heterogen eletkoru csoport (vegyes csoport)
A heterogen csoportok kialakitisakor a kovetkezo szempontokat kell
figyelembe venni:
o a csoport letszama
o a csoportszoba elrendezese
o jatekeszkozok kivalasztasa
o napirend, hetirend kialakitisa
A nevetesi feladatok megval6sitisakor fontos, hogy minden gyermeknek,
eletkorat61 fiiggetleniil meg kell teremteni a fejlOdes lehetoseget, a ki.ilonbozo
korosztalyoknak megfelelo helyet es idot biztositani a tevekenysegeik
megval6sitisahoz, figyelembe veve az eltero fejlodesi iitemet. Ez azt jelenti, hogy
a nevelesi tevekenyseg szervezesekor a gyermekek alapos megismeresen, igenyeik,
88
6vodam6dszertani alapismeretek
erdeklodesiik figyelembevetelen nyugv6 didaktikai folyamatot sziikseges
szervezni. Fontos, hogy az 6vodaban eltoltott ido minden gyermek szempontjab61
hasznos es hatekony legyen. Ezt elsodlegesen a megfelelo tervezessel segithetjiik
elo, melyben atgondoljuk az egyseges tartalmi elemek differencialt feldolgozasi
lehetosegeit. A vegyes eletkorii. csoportban fontos felhasznalni mindazt, amit mar
tudnak a gyerekek. Termeszetesen az idosebbeket celszerii bevonni a kicsik
segitesebe. A 6vodasok gyorsan tanulnak egymast61, megosztjak tapasztalataikat,
ismereteiket, a val6sag felfedezesenek m6djait, lehetosegeit. (Nyilvan ebben az
,,attanulasban" lehetnek olyan elemek is, amelyek nem kivanatosak pedag6giai
szempontb6l, ezert az 6vodapedag6gus mindig figyelemmel kell, hogy kiserje az
egymasra-hatisokat.)
A kozossegi nevetes teren a heterogen csoportok szamtalan elonnyel
birnak, mint peldaul:
0 a regi 6vodasok aktiv reszvetele az uj gyermekek beszoktatisaban,
igy a beszoktatis idotartama lecsokken es zokkenomentesebben
val6sul meg
o szociabilitisuk gyorsabb temp6ban fejlOdik, hiszen nem csak a
kozvetlen kortarsakkal val6 tarsas egyiitteles szabalyaival ismerkednek
es gyakoroljak, hanem megtanuljak a nagyobb/kisebb gyerekekkel
val6 banasm6d rejtelmeit is
o konnyebben alkalmazkod6va valnak (Gajdos, 1996)
o onmagaban is differencial6 hatisu, hiszen a gyorsabb iitemben
fejlodo gyerekek tevekenysege tovabb serkentheto, a szerenyebb
kepessegiiek lemaradasa is termeszetszeriibben hozhat6 be
0 hozzaszoknak a kozvetett es kozvetlen iranyitis valtakozasahoz, igy
az onall6 tevekenyseg megval6sitisaban is egyre sikeresebbe valnak az
6vodasok.
A heterogen csoportban jatek eseten figyelni kell a szokasok es szabalyok
kialakitisara, oly m6don, hogy minden gyermek szamara egyidoben jelentsen
bizonyos mertekii kihivast es bekapcsol6dasi lehetoseget is, valamint az
egyiittjatszas es egyilttmiikOdes elsajatitisanak lehetoseget nyiljtsa.
Sajatos format olt a reszben osztott, illetve osztatlan csoportokban
gyermekek tanulasi tevekenysege. Tapasztalataik jellege es ezek feldolgozasanak
melysege kell, hogy alkalmazkodjon az eletkori sajatossagokhoz. A lemaradt
gyermekeket ugy kell felzark6ztatnia, hogy ne erezzek hatranyban magukat azonos
koru tarsaikhoz kepest.
89
 Ovodamodszertani alapismeretek Ovodamodszertani a/apismeretek

B. ~omogen eletkoru csoport szervezese o Korai nagyobb onall6sag

A:z azonos eletkoruak eseteben is csak latszat-homogenitasr61 lehet sz6, Kontra 0 Kevesbe fejlett tlirsas 0 Konfliktus helyzetek
hiszen a homogen eletkor nem jelenti a gyermekek azonos fejlettsegi szintjet is. Az kapcsolatok gyakoribb kialakulasa
oktatasi gyakorlatban a leggyakrabban elofordul6 csoportszervezesi forma, melyet 0 Egy bizonyos retegbe 0 Esetleges kommunikaci6s
az 6v6pedag6gusok es szillok egy resze is elonyben reszesit, mivel az egyeni soroljak a gyermekeket zavarok
fejlettsegi szint figyelembe vetelet inkabb lehetove teszi.
0 A nagyok fejlettebb jateka
A pedag6gus szervezesi feladatai konnyebbe valnak, hiszen
szokasrendszerilk rogzillese utan onall6saguk novekszik. Az is teny, hogy az es tanulasi tevekenysege nem tud
eletkoron belilli fejlOdes-iltem eltereseit sokkal inkabb van lehetosege az igazan kibontakozni, mert a
6v6pedag6gusnak szem elott tartani, es segiteni a felzark6zast. kisebbek folyton belezavarnak,
A kozossegi nevelesben is meghatliroz6 lehet, hogy a homogen eletkoruak akarva-akaratlanul.
erdeklodesi kore es verblilis fejlettsegilk hasonl6, igy egyszeriibb az eletkornak es 0 Kevesebb figyelem jut
fejlettsegi szintnek megfelelo szokasok es szablilyok kialakitasa es betartatasa. egy-egy korcsoportra
A jatektevekenysegben torekedni kell az eletkornak es egyeni fejlettsegnek
megfelelo jateklehetosegek biztositasara. Az eletkori azonossag az azonos
jatekszerek, majd szerepek egyidejii igenylese kovetkezteben gyakran vezet A felsorolas egyik ablakban sem teljes. Termeszetesen mindket
konfliktusokhoz, melyeknek megoldasaban sokszor az 6v6pedag6gusnak is
csoportszervezesi m6dban talalunk meg elonyoket es hatranyokat egyarant. Sot,
szerepet kell vallalnia.
gyakran azt tapasztaljuk, hogy ami az egyik szervezesnek az elonye, az a masiknak
11. tabliizat: A homogen es heterogen csoportszervezes e/onyei es hatranyai a hatranyara irhat6. A lenyeges, hogy a pedag6gus fol tudja hasznalni azon
(Kormoci, 2010) csoportszervezes elonyeit, amellyel eppen dolgozik, es minimalizruja annak
ERVEK Homogen csoport Heterogen csoport hatranyait.
Pro o A beszoktatas, a kicsikkel o Csallidiasabb legkor Sipos (2010) vizsgruatai arra mutattak ra, hogy a gyakor16
val6 egyeni banasm6d o A szocialis klima, a tanulasi 6vodapedag6gusok mindket szervezesi formanak latjak az elonyeit es hatranyai
kimeletesebb kedv es az erzelmi viszonyula- egyarant. Kis killonbseggel ugyan, de a heterogen eletkoru csoportokat elonyosebb
oA pedag6gus munkajat sok elonyei szervezesi formanak itelik meg az 6v6nok a gyermek fejlodese szempontjab61, bar
konnyitheti - hiszen nines o A:z idosebb gyerekek segito, kiemelik, hogy az 6v6pedag6gusnak konnyebb a homogen csoportokkal val6
akkora kenyszer a kettos modellnyiljt6 viselkedese, nevelomunka, az alabbiak miatt:
differencialasra magatartasa - az anyagok elokeszitese egyszeriibb
o Az egy eletkorra val6 o A tanulasi teljesitmenyek - konnyebb a tervezes, a m6dszervruasztas
odafigyeles alaposabb nevelo- kedvezobb volta mind a - konnyebb a foglalkozasok vezetese, iranyitasa
fejleszto tevekenyseget tesz tehetseges, mind a gyenge az erdeklOdesi kor tobbnyire azonos, nem olyan nagy a
Iehetove kepessegiiek reszere. figyelemosztottsag igenye
o Kialakul6 hagyomanyok o Szocialis kompetencia - jobban oda lehet figyelni az elmaradt, vagy a kival6bb teljesitmenyii
tart6ssaga tartalma es fejlOdesi ilteme gyerekekre- eroteljesebb a fejlodes, a gyermekek tOrekszenek az egymashoz val6
o A ket veglet (beszoktatand6k felzlirk6zasra
es iskolaeretlenek) konnyebb - az ad6d6 problemak nagyjab61 azonosak, konnyebben lehet megoldas
kezelese talalni rajuk, stb. (Sipos, 2010 alapjan)

90 91
 6vodam6dszertani alapismeretek
A csoportszervezes formaja altalaban az 6vodapedag6gus szamara adott,
nem meggyozOdese alapjan valasztja meg. Ami azonban tudatos dontes, hogy a
tevekenyseg minden egyes vetilletet, ezen beltil a szervezesi m6dot is mindig a
gyermekcsoport jellemzoi es a megval6sitand6 celoknak alarendelten celszerii
kivalasztania, alkalmaznia.
Szakirodalom:
Barabasi T. (2008/a): Kommunikacio es tanultisszervezes az isko/tiban. Kolozsvari
Egyetemi Kiad6, Kolozsvar.
Barabasi T. (2008/b): Tanulastanitasi es tanulastanit<isi alapismeretek Kolozsvari
Egyetemi Kiad6, Kolozsvar.
Barabasi T. (2011): Ovodakezdestol iskolaba !epesig. Kolozsvari Egyetemi Kiad6,
Kolozsvar.
Gajdos T. (1996): Gondolatok a csoportszervezesrfJI. In: 6vodavezetok
kezikonyve, OKKER Oktatasi Iroda, Budapest.
lucu, R. (2000): Managementul $i gestiunea clasei de elevi. Ed. Polirom, Ia~i
Kormoci Katalin (2010): Velemenyek a vegyes eletkoru csoportokrol.
http://www.kormocikatalin.hu/?menu=40 (letoltve 2010.08.20)
Mogonea, F. (2014): Construirea mediului educational in gradinita. ln Mogonea, F.
(coord.) Metodica activitatilor instructiv-educative in griidinita de copii. Ed.
Paralela 45, Pite~ti, 88-102.
Munteanu, C - Munteanu, E.N. (2009): Ghid pentru invafamdntul pre~colar. Ed.
Polirom, Ia~i.
Popescu, A. M. (2014): Modalitati de organizare a grupei pentru activitatile de
invatare. In Mogonea, F. (coord.) Metodica activitafilor instructiv-educative in
griidinita de copii. Ed. Paralela 45, Pite~ti, 73-87.
Sipos K. (2010): A differencialas sajatossagai homogen es heterogen
csoportokban. Kezirat.
92
5. Az ovodai nevelesi legkor megteremtese
5.1. Nevelesi kornyezetek
A neveles szervezett tarsadalmi tevekenyseg. A neveles tenyezoi
szervezett tarsadalmi keretet biztositanak a nevel6i tevekenyseg szamara. A
neveles tenyezoi koze soroljuk az 6vodat, a csaladot, a kulturalis-nevelo
intezmenyeket, a tomegkommunikaci6s eszkozoket, stb. Ezek a tenyezok nevelesi
kornyezeteket teremtenek.
A nevelesi kornyezet alland6 nevelo hatassal rendelkez6 kornyezet,
melynek tagjai kozott pszichoszocialis kapcsolatok bal6ja letezik.
Fobb nevelesi kornyezetek (egyes szakemberek nevelesi szintereknek
nevezik) (Macavei, 1997):
- A csaltid nevelisi kornyezete
- Az ovoda nevelesi kornyezete
- Mas nevelisi kornyezetek: civil szervezetek, egyhdz, tomegkommu-
nikacio, stb.
Addig, amig a gyermek egyik vagy masik kornyezet tagja, nevelo hatasok
erik. E hatasok a pszichoszocialis viszonyokban val6 reszvetelt eredmenyezik. A
viszonyok hal6zata valtja ki es tartja fenn az illeto kornyezet neveloi legkoret.
E kornyezetek neveloi legkore spontanul, folyamatosan megnyilvanul,
bivalens ertekii (pozitiv es negativ hatasai is lehetnek).
A nevelesi kornyezet szocialis teret, nevelesi szinteret is jelent. A
kiilonbOzo szinterek kozott kiilonbsegek fedezhetoek fel nevelesi m6dszerek, a
jellemzo tevekenysegformak, a legkor, a kapcsolatok rendszere tekinteteben. A
nevelohatas eredmenyessege azon is mulik, hogy a ktilonfele szinterek/kornyezetek
mennyire tudnak egyiittmukodoen, egymas hatasait megerositve miikodni.
Fontos kiemelni, hogy a nevelesi tenyezoknek reodszert kell alkotniuk,
hiszen egyik hatasa filgg a tobbi tenyez6t61, kolcsonosen befolyasoljak es
kiegeszitik egymast.
93
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani a/apismeretek

5.2. A gyermek, a csoport es a targyi kornyezet az ergon6miai, esztetikai es pszichopedag6giai feltetelek figyelembevetelevel,
majd ezt a terkepet megvitatjak a sztilokkel, s a m6dositott terkep alapjan
kapcsolata (tanulasi, jatek es pihenesi kornyezet) egylittesen rendezik be a csoportszobat.
Az 6voda nevelesi komyezetet a fo 6vodai tevekenysegkateg6ri8k szerint
tagoljuk: a jatek, a tanulas es a pihenes fiiggvenyeben (Mogonea, 2014, 91). A
komyezet mindharom dimenzi6ja az illeto tevekenyseg sajatossagai es
kovetelmenyei fiiggvenyeben struktural6dik.
5.3. Az ovoda nevelesi terere (targyi kornyezetere)
A gyermek kapcsolata a targyi komyezettel szorosan osszefiigg az vonatkozo elmeletek es jo-gyakorlatok
6vodapedag6gussal es a gyermekcsoporttal val6 interakci6val (lasd reszletesebben
Mogonea szerint a targyi felteteleket tekintve a pszichopedag6giai,
kifejtve a Szemelyes viszonyok az 6vodaban alpontban). didaktikai feltetelek, ergon6miai feltetelek es esztetikai feltetelek szorosan
Colceriu (idezi Mogonea, 2014, 91-92) alapjan felvazoljuk a csoportszoba
osszekapcsol6dnak (Mogonea, 2014, 93)
tagolasanak fobb elemeit, elore bocsatva, hogy a helyi adottsagok fiiggvenyeben az
Pszichopedagogiai feltetelek: a targyi komyezet kialakitasaban fontosak.
6vodapedag6gus szabad kezet kap a csoportszoba berendezeseben.
Par szempont, amit az 6vodapedag6gusnak figyelembe kell vennie
Colceriu fontosnak tart egy kiemelt, szonyeggel ellatott helyet fenntartani,
(Mogonea, 2014, 93-94):
ahol nyugodt koriilmenyek kozott megval6sulhat a reggeli talalkozas, a mozgasos
- A Mtorzat es a ter elrendezese segitse elo a celok elereset.
jatekok es spontan jatekok. Itt kaphat helyet a termeszetnaptar, a Megjottem tabla,
- A terem elrendezese tegye lehetove a gyors atrendezest az adott
a meseloszek, stb. A lehetoseg fiiggvenyeben minel tobb sarkot rendezziink be,
tevekenyseg vagy mozzanat fiiggvenyeben, minden munkaforma gyors
neki megfelelo eszkozokkel (lasd reszletesen 4. fejezetben). A csoportszoba fontos
kialakitasat lehetove reve.
elemet kepezi az asztalkak es szekek tere, a csoportos tevekenysegek, illetve az
- A bUtorzat segitse elo a pedag6gus-gyennek, gyennek-gyennek
etkezesek megval6sitasahoz. Fontosnak tartja tovabba, hogy legyen egy tanszertar,
interakci6t, adjon teret az egylittmiikodesre.
ahol a pedag6gus elhelyezi az eppen nem hasznalt eszkozoket. Ha nines tanszertar,
- A ter legyen adaptalva a gyennekek szintjehez, erdeklOdesi korehez,
akkor egy zart szekrennyel lehet ezt p6tolni. Masik resztere a csoportszobanak a
motivaci6jahoz.
gyermekek munkainak kiallitasara szolgal6 hely, tovabba a tematikus kozpont.
- A termet diszito targyak, didaktikai eszkozok mennyisege es minosege
A tematikus kozpont az a hely, ahova kitessziik/ kozszemtere helyezztik a
feleljen meg a pszichopedag6giai kovetelmenyeknek.
projckt tcmajahoz kotodo anyagokat olyan m6don, hogy folyamatosan a
- A terelrendezes tartsa tiszteletben az egyeniesitett es differencialt
gyermekek szeme elott, illetve keze ligyeben legyenek, hogy jatszhassanak veltik,
oktatas elvet.
beszelgessenek r6luk, tovabba kiegeszithessek uj anyagokkal, amelyeket a
Ergonomiaifeltetelek (uo., 94-96):
gyermekek maguk hoztak vagy alkottak. A tematikus kozpont helye lehet egy
- A gyermekcsoport nagysaga legyen osszhangban a terem meretevel.
szekrenyke, egy pole, egy allvany, egy asztalka, egy kartondoboz, vagy barmi,
A csoportszoba legyen felszerelve modemtil.
ahova kihelyezztik a projekttema meghirdeteset es a hozza korodo anyagokat. Van
A csoportszoba ergon6mikus Mtorzattal legyen felszerelve.
olyan 6voda, ahol a tematikus kozpont helye egy tabla, netalan a falnak egy
Legyen megteremtve az aktiv tanulashoz sztikseges mikroklima
elktilonitett resze, melyet a szakirodalomban projektfalnak is neveznek. Ha a tablas
(zajszint, szinek, feny, hOmerseklet).
vagy falas megoldast valasztjuk, akkor ligyelntink kell arra, hogy a kihelyezett
A butorzat es terem elrendezesere vonatkoz6 fObb egyeszsegligyi es
anyagok ne vesszenek el a mar a falon levo egyeb dekoraci6 kozott (Barabasi,
technikai felteteleket lasd reszletesen bemutatva a 4. fejezetben.
Demeny, Stark, 2012). A hOmerseklet nyaron 22-24 fok, telen 18-21.
Munteanu szerzoparos szerint (2009, 86) a pedag6gus a sztiloket is
bevonhatja a targyi komyezet kialakitasaba. Elobb elkesziti a nevelesi rer terkepet
94 95
 Ovodam6dszertani alapismeretek
- Paratartalom: 3o-7o% (atlag. 50%); a rul nedves levego akadalyozza az
izzadast, a rul szaraz irritalja a nyalkahartyat.
- Legmozgas: 4-8 mis.
- Fenyviszonyok: minel robb termeszetes feny bal oldalr61; vagy
mesterseges izz6feny.
- Hangzas/akkusztika: a normalis hangterjedelem 20-60 decibel, 250-
4000 Hz frekvencia.
Esztetikai feltetelek (Mogonea, 2014, 96):
- megfelelo szinhasznalat;
- egyensuly a targyak szine es formaja kozott;
- harmonikus, szimmetrikus jatekszerek, targyak;
- egymast61 elkiilOntilo tevekenysegi sarkok (szinhasznalat vagy vilagitas
reven).
5.4. Az 6vodai nevelesi Iegkor jellemzoi
A legkor az 6voda egyeni arculata, karaktere, melyet elsosorban a
szemelyes viszonyok es a targyi feltetelek befolyasolnak. Jellemzoi az 6vodaban
dolgoz6k kozerzete es munkajuk minosege alapjan vizsgalhat6. (K6sane Ormai
2001, 26):
Az 6vodai curriculumban utalasokat talalunk a nevelesi legkor szerepere,
ill. megszervezesere. A curriculum kiemeli, hogy a targyi komyezet tegye lehetove
a gyermek szabad fejlodeset es helyezze eloterbe az interkulturalis dimenzi6t es a
szocialis inkluzi6t Az 6vodai komyezetnek az aktiv felfedezest kell lehetove
tennie, tovabba a tlirgyakkal, valamint a gyermekekkel va16 interakci6t (Ovodai
tanterv 2008).
Az 6vodai nevelesi legkor mutat6ja a mas nevelesi komyezetekkel
kapcsolattartas m6dja: csaladdal, iskolaval, kulturalis intezmenyekkel, stb. (Glava,
Glava 2002, 229). Ezt lasd reszletesen kifejtve a 11. fejezetben.
5.4.1. Targyi feltetelek
A tantervi dokumentumokb61 kiindulva Mogonea (2014, 96-98) par
szcmpontot emclt ki az 6vodai lcgkorrc cs czcn bcliil a tlirgyi komyczetrc
vonatkoz6an.
96
Ovodam6dszertani alapismeretek
a) Altalanos feltetelek
, A komyezet legyen stimulal6, megfigyelesre es cselekvesre osztonzo.
Fontos, hogy feleljen meg a gyermek biol6giai es pszichikus sajatossagainak,
ugyanakkor ne veszelyeztesse sem fizikailag, sem erzelmileg a gyermeket. Fontos,
hogy a jatekos beallit6dasnak, a gyermek elettapasztalatanak megfelelo elemeket,
targyakat tartalmazza.
b) A csoportszoba es az udvar elrendezese
A csoportszobat tevekenysegi sarkokra tagoljuk. A sarkok kialakitasakor
figyelembe kell venniink a rendelkezesiinkre all6 teret, az anyagi eroforrasokat,
illetve a gyermekek eletkorat. Ha megfelelo nagysagu ter all a rendelkezesiinkre,
akkor kialakithatunk minden sarkot, sziikebb tcr eseten legalabb ket sarkot kell
kialakitanunk.
A szabadban folytatott jatekok es tevekenysegek eseteben kiilonosen
fontos gondot kell forditanunk az udvar elrendezesere, biztonsagara.
c) Didaktikai eszkozok
A tevekenysegi sarkokba ne veletlenszeriien elhelyezett eszkozok
kerliljenek, hanem a bet vagy projekt temajahoz szorosan kapcsol6d6 anyagok.
Fontos, hogy a didaktikai eszkozok feleljenek meg a gyermek fejlettsegi
szintjenek. Ugyeljiink arra, hogy az eszkozoket a gyermekek szemmagassagaba
helyezziik el, s hogy elerhetoek legyenek a gyermekek szamara.
Mikor felel meg az 6voda targyi felteteleit tekintve a gyermekek, 6v6nok
es sztilok igenyeinek? K{trpati Andrea (idezi K6sane Ormai, 2001, 26) a kovetkezo
szempontokat tartja fontosnak:
• praktikussag: a komyezet, a helyisegek praktikusak legyenek, azaz
alljanak osszhangban funkci6jukkal;
• kenyelem;
• tisztasag;
• esztetikussag: szep, izleses, vonz6 legyen;
• alkalmassag a kapcsolatok apolasara, a tlirsasagi eletre;
• jlexibilitas: a belso terek alakithat6ak legyenek;
• szeparaltsag: nyiljtson leheiliseget az elvonulasra, igeny szerinti
esetleges maganyra, illetve az 6vodara vonatkoztatva (peldaul a
csoportszobak zaja ne zavarja egymast);
• biztonsag: a gyermek szamara az esemenyek kiszamithat6sagat, a
tlirgyi es szemelyi komyezet alland6sagat jelenti.
97
 6vodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

5.4.2. Szemelyes viszonyok az 6vodaban • id6till6sag - abban az ertelemben, hogy nem bomlanak fel a feladatok
vegrehajtisa utan, hanem csak hosszabb idoszak elteltevel.
Az 6vodaban letrejovo szemelyes viszonyok koziil az 6vodapedag6gus-
Kapcsolattfpusok
gyermek kapcsolatit tanulmanyozzuk behat6bban.
Az 6vodapedag6gus es gyermek kozott harom fele kapcsolatot
kiilonbOztetiink meg: kommunikaci6s kapcsolatok, tirsas-erzelmi kapcsolatok es
Az ovodapedagogus-gyermek kapcsolatanak alta/anos sajatossagai
vezetoi kapcsolatok (Nagy, 2001, 7-9).
Leven, hogy ez a kapcsolattipus a nevetesi folyamat kereteben, kozos es
egyseges tevekenyseg feltetelei kozott keletkezik, bizonyos sajatossagokat nyer
a) Kommunikacios kapcsolatok
(Nagy, 2001, 6):
Pedag6giai funkci6it illetoen lehetnek:
• Generaciok kOzotti ku/onbseg: idosebb es nagyon fiatal generaci6
informaciokozles: esemenymeseles, velemenykifejtes, magyarazat,
kozott jon Ietre.
stb.;
• Asszimetrikus: - pedag6gus felsobbrendii pozici6ja stitusz,
- rendszerezes: az informaci6k tartalmara es az elvegzendo
felkesziiltseg, kepesseg es tapasztalat alapjan.
tevekenysegre iranyitja, osszpontositja a figyelmet;
- iranyitisra, nevelesre szorul6 gyermek .
- reagalas: elfogadas, elutasitis, ertekeles;
• A kapcsolatot befolyasolja az 6vodapedag6gus szemelyisege
- erzelmi allapotok koz/ese: koszonet, elegedettseg, csodalkozas,
(gyermekek fele iranyul6 szeretet, gondoskodas, tisztelet, bizalom,
orom, harag, stb. Kifejezese.
igazsagossag, mertektartas, igenyesseg; erdeklodes es felelossegvallalas
merteke, pedag6giai tapintat, stb. ).
b) Tarsas-erzelmi kapcsolatok: a gyermek es 6vodapedag6gus kozott
• Fiigg a gyermekek egyeni es eletkori sajatossagaitol, illetve a
spontan m6don kialakul6 erzelmi viszonyokra vonatkoznak, a vonz6das es taszitis,
csoport normaitol.
ragaszkodas es elutasitis, rokonszenv es ellenszenv allapotit fejezik ki. Minel
• Dinamikus kapcsolat: folyton gazdagodik, melyiil es valtozik a
kisebbek a gyermekek, annal fontosabb az affektiv kozeledes, a meleg,
gyermekek korban val6 elorehaladasaval, szemelyisegfejlodesevel.
szeretetteljes legkor kialakitisa. A pozitiv erzelmi kapcsolatok minden nevetes
fontos reszet kepezik. Jelentos szerepet kapnak a kisgyermek erzelmi alapjainak
Az ovodtis csoport jellegzetessegei
alakulasaban, de a kesobbi gyermekevekben is fontosak maradnak.
Az 6vodascsoport a kovetkezo jellegzetessegek alapjan kiilonbozik mas
tirsadalmi csoportokt61 (Popescu, 1998, 83):
c) Vezetoi kapcsolatok: a szigoru iranyitis es a teljes gyermeki ona116sag
• a tagok viszonylag kis szama;
kozti fokozatok szerint tobbfelek lehetnek, a szakirodalom ezeket neve/esi
• szemtol-szemben tipusu kolcsonos akci6k, melyek kiilonb0z6 szinten
sll1usoknak is nevezi.
val6sulnak meg (6v6n6-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-csoport
Schmerz Istvan meghatlirozasa szerint a nevelesi stilus a nevelesi folyamat
szinten) es a kovetkezokben kiilonboznek egymast61: meghatirozottsag
iranyitisaban megjeleno neveloi magatartasnak azon viszonylag tart6s es tipikus
foka, tagok kozotti cselekves milyensege, megval6sitis eszkozei;
sajatossagai, amelyek a nyilt viselkedesben, egy-egy konkret pedag6giai szituaci6
• a celok sajatos termeszete;
soran alkalmazott nevelesi m6dszerek jellegzetessegeiben hatirozhat6k meg
• sajatos es megkiilonbOztetett tanitisi-tanulasi-ertekelo tevekenysegek,
(Schmerz, 2002.154.).
nevelesi tartalommal es cellal;
Kurt Lewin a '30-as evekben vegzett kiserleteihez hatirozta meg a
• viszonylag egyseges osszetetel (korosztaly, nemzetiseg, szarmazas,
napjainkban ismeretes nevelesi stilusokat: az autoriter, demokratikus es
komyezet tekinteteben);
engedekeny nevelesi stilusokat. Magyarorszagon Lewin kiserleteit Kantis Laszlo es
Merei Ferenc ismetelte meg 6vodas gyermekekkel. Egy 6v6no foglalkozott a
98 99
 Ovodamodszertani alapismeretek
harom gyermekcsoporttal. Az egyikre a dresszlirara epiila vakfegyelem (autoriter),
a masikra a belatas, onfegyelemre alapozott nevelesi m6dszerek ( demokratikus ), a
harmadikra pedig a szabadossag (laissez-faire) volt a jellemza 13 (idezi Schmerz,
2002).
Ennek alapjan tekints'iik at a harom nevelesi stilust annak fiiggvenyeben,
hogy milyen hatassal van az 6vodas gyermekek szemelyisegere, valamint jatekara:
Dominativlautoriter nevellfi sti1us
E stilus jellemzaje a mlzott iranyitas, dorgalas, szigoru kovetelesek, feltetel
nelkiili engedelmesseg kovetelese. A hangsuly az iranyitasra, rendre, fegyelemre es
szigorusagra tevadik, a kreativitas es kezdemenyezes elnyomasara.
Ez egy rideg es merev 6vodapedag6gusi magatartas, melyre jellemza a
gyermekek erdeklOdesnek, tapasztalatanak figyelmen kiviil hagyasa (Nagy, 2001,
7).
A leggyakoribb nevelai viselkedes a parancsok, utasitasok osztogatasa.
Jellemzaje a letora rendelkezesek, amelyek keresztezik a gyermekek onkentes
aktivitasat, es a pedag6gus valamilyen kivansagat ervenyesitik. (Pl: Most ahirmit
lehet a papirb6/ hajtogatni? Csak piros poharat kerek kesziteni.).
Nern alkalmaz targyilagos biralatot az 6vodapedag6gus: ellenseges,
szemelyeskedo hangot hasznal. Nern mutat ra a hiba okara, nem ad tanacsot, a
hibas cselekedetekbOl nem emeli ki a j6 elemeket. (pl: Ez a tojas nem Jo, tessek
osszegyumi. XY, ez sem jo.)
Ennel a nevelai magatartasnal a dicseret sem targyilagos, a statusz
hierarchiajat hangsulyozza. Gyakori az en nevmas hangoztatasa egoisztikus
szinezettel. (pl. En az ilyen szep munhit szeretem, mint ahogy XY dolgozik, ro/a
igazan peldat vehetnetek. XY, mostmar hajtogathatsz piros poharakat is.)
Az autoriter nevelesi stilus hatasai:
Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszi6 es biinbakkepzes gyakran
elafordul.
Gyerek-felnott viszonylatban: a lappang6 elegedettseg ajellemzo.
A csoport legkore ellenseges, jellemza a debilizal6 szorongas. Az ilyen
kapcsolatok az 6vodasoknal konfliktusosak, elegedetlenseget · keltenek a
gyermeknel es ellensegeskedest valtanak ki.
13 A kiserletrC>l Vas Judit keszitett filmet Modszerek cimmel, amely a Miskolci Rovidfilm
Fesztiva.J. dijnyertes alkotasa lett.
100
Ovodamodszertani alapismeretek
A teljesitmenyre az eras eredmenyessegi tenyezak, a sok munka, de
ugyanakkor keves egyeni otlet, megnyilvanulas ajellemzo. (Schmerz, 2002, 155)
Demokratikus nevelisi sti1us
Legfontosabb jellemzai: az egyiittmiikodes, kozvetett befolyasolas (az
6vodapedag6gus inkabb sugalmaz, mint kovetel es kenyszerit), a tamogatas
legkore; gyermekek onall6saganak es kezdemenyezokepessegenek novelese,
spontan megnyilvanulasok, kreativitas tamogatasa, felelassegtudat alakitasa,
erdeklOdes es kivancsisag serkentese (Nagy, 2001, 7-8).
A leggyakoribb vezetai viselkedes a j61 idazitett iranyit6 tanacsadas, amely
a viselkedesi iranyt osszekapcsolja a gyerek valamelyik sajat celjaval. A pedag6gus
iranyit (pl. A b<iranynakftI is kell, keszits neki ennivalot. fgy ez a baranyka nem fog
ehen halni. ), tajekoztat (pl. hat ez jo, csak egy kicsit a fejet igazitan<id meg, igy .. .),
ugyanakkor serkenti az oniranyitast, hogy megtanitsa a csoportot megallni a laban.
M6dszere a csoportdontes, a tObbsegi szavazas, szabad vita. (Pl. ,, Szines agyagot
hoztam nektek. Mit csinaljunk belfJle? Te mit szeretnel?" ,,Piacot. ",,Ho/ lesz a
piac? Mutasd meg! " ,, ltt kozepen! "). A pedag6gus viselkedese szives, bizalommal
teli. Kooperativan, felnottal fiiggetleniil ertekel, nem torOdve a sajat statuszaval.
(pl. Te ...... , olyan jol sikeriilt az a kis logo fiilii nyuszi... lgazan.)
E nevelesi stilus hatfisait. az alabbiakban foglalhatjuk ossze tOmoren:
Gyerek-gyerek viszonylatban barati megnyilatkozasok jellemzaek.
Gyerek-felnfJtt viszonylatban empatiara epiilo kolcsonos elfogadas jelenik
meg.
A csoport legkore oldott, a szorongas facilital6.
A teljesitmeny j6, elegedettseg es eras munkamotivaci6 jellemza.
(Schmerz, 2002, 155-156)
Engedekeny (l.aissez-jaire) nevelisi sdlus:
E stilus eseteben a hangsuly a szabad fejladesre tevOdik, az
6vodapedag6gus a veletlenre bizza a gyermekek tevekenyseget abb61 kiindulva,
hogy a szigort a gyermek fenyegetesnek, korlatozasnak fogja fel; pedag6giai
liberalizmus (iranyitas es vezetes sziiksegessegenek ketsegbevonasa) jellemzi
(Nagy, 2001, 8).
A leggyakoribb vezetai viselkedes az, hogy a pedag6gus kiz8.r6lag a
tanul6k ismereteit akarja bOviteni. A nevela viselkedesenek jellemzai:
-az iranyitas serkentese azert, hogy a felelosseget a csoportra haritsa.
101
 6vodam6dszertani a/apismeretek
-a tajekoztatas csupan a technikai informaci6kra szoritkozik. A csoport
belso ilirteneseivel nem torOdik. (Pl. 6voneni, szetrontotta a Marci a Mzamat!"
,,Nem baj, Timi, gyere, megcsinalom!")
E stilus hattisai az alabbiakban foglalhat6k ossze:
Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszi6 es felelem igen gyakori.
A gyerek-felnott viszonylat esetleges, szituativ.
A csoport legkore felszabadult, de fesziiltseggel is terhes.
Teljesitmeny: a csoport nem teljesit megfeleloen, ml sok a jatek es a
rombolas. (Schmerz, 2002, 156)
Szakirodalom:
***2008: Ovodai tanterv. Curriculum pentru invafiimantul pre:jcolar (317 ani).
Ministerul Educatiei, Cercetarii ~i Tineretului, Bucure~ti.
http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pre/TT/Curriculum%20pentr
u%20invatamantul%20prescolar°/o203%20%E2%80%93%206-7%20ani.pdf
Barabasi T., Demeny P., Stark G. (2012): GyakorlatkOzelben. Aprojektmodszer
ovodai alkalmazasa. Abel Kiad6, Kolozsvar.
Glava, A., Glava, C. (2002): lntroducere in pedagogia pre:jcolara, Editura Dacia,
Cluj-Napoca.
K6sane Ormai V. (2001): A mi ovodank. Nevelespszichol6giai m6dszerek az
6vodaban. Okker Kiad6, Budapest.
Macavei, E. (1997): Pedagogie. Propedeutica. Didactica. Editura Didactica ~i
Pedagogica, Bucure~ti.
Mogonea, F. (2014 ): Construirea mediului educational in griidinita. In Mogonea, F.
(coord.) Metodica activitafilor instructiv-educative in griidinifa de cop ii. Ed.
Paralela 45, Pite~ti, 88-102.
Munteanu, C - Munteanu, E.N. (2009): Ghid pentru invafamantul pre:jcolar. Ed.
Polirom, I~i.
Nagy G. (2001): Ovodai neveles. Tanulmanyi utmutato. Eurotrend Kiad6,
Szatmarnemeti.
Popescu, E.a (1998, szerk.): Ovodai pedagogia. Didaktika. Tankonyv az 6v6no- es
tanit6kepz0k XI. osztalya szamara, 6v6no szakosoknak. EDP, Bucure~ti.
Schmerz I. (2002, szerk.): Pedagogiai szocialpszichologia. Foiskolai jegyzet.
Elmeny '94 Kiad6, Nyiregyhaza.
102
6. Jatek az ovodaban
Az 6vodai tanterv szerint a jatek a gyermek kozponti tevekenysege,
amelyre a tantervben szereplo rutinok es atmenetek epiilnek, s termeszetesen
maguk a tanulasi tevekenysegek is. Az 6vodai oktat6-nevelo tevekenyseg egyik
megval6sitasi eszkoze a jatek, mely lehet szabad jatek, iranyitott jatek es didaktikai
jatek (Ovodai tanterv 2008, 20).
6.1. Az ovodai jatekok fobb tipusai
Didaktikai szempontb61 a jatekformak osztalyozasanak egyik kriteriuma
lehet a felnott kozremiikodese a jatek szervezeseben es a jatek nevelo hatasainak
kiaknazasaban. E kriterium szerint beszelhetiink ket nagy jatekkateg6riar61
(Popescu, 1998, 57):
- a gyermek(ek) altal szabadon kezdemenyezett jatekok,
- a (pedagogus altal iranyitott) didaktikai jatekok
A jatek fejlodeset, illetve a jatek tartalmat is figyelembe veve a gyermekek
altal szabadon kezdemenyezett jatekokat a kovetkezo kateg6ri8.kba sorolhatjuk:
gyakor/6- vagy funkciojatek, konstrukcios jatek, szerepjatek es szabalyjatek. A
tovabbiakban tekintsiik at roviden ezeket a szakirodalom altal altalanosan
elfogadott jatektipusokat, jatekfajtakat.
6.1.1. A gyakorlo- vagy funkciojatek
A gyakor/6-funkcio jatekban a kisgyermek az ismetlesek reven a
kiilonbOzo kepessegeit gyakorolja. Fel eves kort61 kb. ket eves korig a kisgyermek
jellemzo jateka, azonban atnytilik a kovetkezo eletszakaszba is. Erzekszervi
mozgasos, kiserletezo jateknak is szoktak nevezni, mert a kisgyermek ezen az uton
sajatitja el az egyszerii targyak haszmilatat, illetve ezen az uton alakul ki a
mozgaskoordinaci6ja (Popescu 1998., Kovacs, Bakosi, 1997, 66-67; 155-160).
Alapveto ismerve a mozgas, a targyakkal vegzett manipulaci6, az ismetles es
utanzas. Kovacs-Bakosi megkiilonbOztet (1997, 66-67):
mozgasos gyakor/6 jatekot: a gycrmck ujabb cs ujabb mozgas-
funkci6it gyakorolja, a funkci6 gyakorlasanak fesziiltsegcsokkento
hatasa van, es ez oromszerzest valt ki.
103
 Ovodam6dszertani alapismeretek
ttirgyakkal (anyagokkal, jtitekszerekkel) vegzett gyakor/O jtitekot.
Piaget 6ta a targyakkal vegzett gyakor16jatekon belill megktilonboztetiink:
explortici6s jtitek. a targy, tapasztalat meg annyira uj, hogy ez valtja
ki az ismerkedest, a tajekoz6d6 gyakorlast. A gyermek megismeri az
anyagok, targyak tulajdonsagait, halmazallapotait, egymashoz val6
viszonyat, mennyisegtiket, nagysagukat, stb.
manipultici6s jtitek. olyan jatekok, melyekben a ta.rgy nem jelent mar
semmi ujat. Ebben az esetben az orom fomisa maga a manipulaci6. A
manipulalassal egy sor miiveletet tanul meg a gyermek a kezevel:
fogni, emelni, letenni, osszeilleszteni, dobni, guritani, nyomni,
csusztatni, lokni; mindettol kezei, uijai ligyesednek.
Maszler Iren (1993, 63-65) a gyakor16jateknak az alabbi kateg6riait
ktilonbozteti meg:
a. hang es beszed gyakorltisa: dallam, mond6ka, szoveg ismetelgetese,
pl: kopp-kopp sz6par kopogassal.
b. mozgtist gyakor/6 jtitek: ugr6kotellel val6 jatek, labdapattintgatas,
szonyeg/jardaszelenjaras, futkosas a teremben (valamilyen cellal).
c. eszkOzzel va/6 jtitek: babakocsi-tologatas, magneses figurak
egymasra rakasa, aut6tologatas, epitoelemek egymasra rakosgatasa.
d. anyagokkal va/6 jtitek: homokozas, kavicsgyiijtagetes, papir
tepkedese, gyiirogetese, viz ontogetese, frocskolese, levelek gyiijtese.
A gyermekkori manipulaci6 es exploraci6 minden tudas kezdete. Fokent a
bolcsodes korra jellemzo, de nagyon gyakori kiscsoportos 6vodasok koreben is, sot
meg nagyobbaknal is gyakran eszlelheto konstrukci6s vagy szerepjatek
reszmozzanatakent, vagy mozgasos jatekok nehany formajaban (labdazas,
szokdeles ugr6kotellel). E jatek a legegyszeriibb funkci6k gyakorlasat6l az
anyagokkal, eszkozokkel es targyakkal vegzett gyakorl6jatekon keresztlil elvezet a
konstrukci6s es szerepjatekokig.
A gyakor16jatek kialakulasaban es fejlodesben tobb szakasz ktilonitheto el
(Kovacs, Bakosi 1997, 155-160.):
• Jatekszerek es eszkozok rakosgatasa: ket targgyal vegzett miivelet,
mely majd kiegeszlil harom targgyal.
• Tabb targyas jatekok: a gyermek mar kepes egymashoz tartoz6
eszkozokkel folytatott jatekra.
• Tenneszetben levo anyagokkal vegzett manipulaci6k. A viz, homok,
kavics, szilardan osszerakott fahasabok mind-mind alkalmasak a
komyezet felfedezesere, a klilonbOzo funkci6k gyakorlasara.
104
Ovodam6dszertani alapismeretek
• Targyak kepzeletbeli hasznalata: ez mar atmenetet jelent a szerepjatek
fele.
• Tarsas jatekok kialakulasa: a targyakkal vegzett mozgasok
bonyolultabba valasa elvezet a tarsas jatekok kialakulasahoz. PL labda
elguritasa, kocklik dobalasa. Itt meg a gyermek nem erzi pontosan a
szabalyokat, de elvegzi mindazokat a mozgasokat, melyeket a
nagyobbakt6l lat.
• Szerszamok hasznalata: manipulalasi lehetoseg, kiegeszlilve
kombinaci6s leheilisegekkel.
Az 6vodasok gyakorl6jatekat az uttinztisban bekovetkezett vtiltoztis alapjan
IS lehet jellemezni. A gyermekben megvan a termeszetes vagy a felnottek
hasznalati targyainak bevonasara a jatekba. A jatekaut6 kormanya helyett az igazi
auto kormanyaval szeretne kormanyozni, a jatekvarr6geppel varrni, stb.
A gyakorl6jatek szintjen all6 utanzas sajatos megnyilvanulasa a ritmikus
uttinztis. Gyakori jelenseg az 6vodaskor kezdeten a tarsak figyelese, majd ezt
kovetoen utanzasa. Az utanzas neha nem ket gyermek kozott zajlik, hanem sokszor
reszt vesz benne az egesz csoport, s egyszerre csinalja mindenki ugyanazt. Pl. Ha
valaki kopogtatni kezd a kockaval, akkor pillanatok alatt mindenki kocka vagy mas
targy utan nylil. Nern a targy, hanem a mozgas, a ritmus erdekes a gyerekek
szamara (Stark, 2010, 119-121).
6.1.2. A konstrukcios jatek
A konstrukci6s jatek besorolasa vitatott.
A konstrukci6s tevekenyseg olyan jatek, amely tobb munkaelemet is
hordoz magaban. Lenyege maga a konstrualas, alkotas. A jatek fesztiltsege a
konstrualas kivansagab61 fakad, a konstrualas feszliltsegcsokkento hatasab61 pedig
a jatek orome.
A konstruti/6 jtiteknak tobb formaja van (Kovacs, Bakosi, 1997, 67-68;
193-194):
a) Epito jtitek: ez a konstrual6 jatek legegyszeriibb formaja, a
gyakor16jatekb61 fejlOdik ki. A kisgyermek egymashoz valamilyen kapcsol6dasi
m6ddal egyszerii elemekbOI (epitokocklikb6l, de nem csak abb61) minta vagy sajat
elgondolas alapjan alkot, epit valamit.
b) Gyermeki barkticsoltis: kismeretii keziszerszamok igenybevetelevel a
gyermek klilonbozo anyagokb61 uj targyakat, uj alkotast keszit elsosorban
jatekahoz vagy pusztan csak a jatekos alkotas oromeert.
105
 Ovodam6dszertani alapismeretek
A barkacsolas fajtii (Maszler, 1996, 69-70):
• Jatekeszkoz-keszites: a hianyz6 jatekeszkozt a gyermek maga hozza
Ietre.
• Ajandekkeszites, diszites.
• Targyak keszitese.
A barkacsolas ujabb wiltozatat a gyermekek altal is kezelheto modem
technol6giak es az alkotishoz sziikseges reszelemek kepezik.
c) Konstrualas: ez egy sziikebb csoportot kepez, ide tartoznak a
konstrukci6s jatekelemekre epillo jatekok. E jatek temakinalata koveti a kor
igenyeit, kesziilhet minta, rajz, abra utan vagy a gyermek kreativitasara
timaszkodva.
A konstrualas egyarant elofordul onal16 jatekkent, vagy valamelyik mas
jatekkal - leggyakrabban a szerepjatekkal - kombinalva.
E jatek legfontosabb pedag6giai erteke a kreativitasra neveles, velejar6i a
megfigyeles, emlekezes, a kepzelet, a problemamegoldas, az esztetikai erzek es
manualitas (iigyesseg) fejlesztese. Barkacsolas soran mar 6vodaskorban kialakulhat
a gyermekekben az, hogy hogyha elromlik valami, megjavitjuk, ha valamire
sziiksegiink van, eloallitjuk. A barkacsolasban, epitesben a gyerekeknek
sikerelmenyiik lesz, az orommel egyidejiileg no onbizalmuk, ontudatuk. Kozos
epites, barkacsolas kozben tirsas kapcsolatok keletkeznek, erosodnek. Sok
lehetoseg ad6dik az egyiittjatszasra, az egyiittmiikodesre, kolcsonos
segitsegny(Ijtasra.
Hogyan fejlodik a konstrukci6s jatek? A gyermekek kezdenek erdeklodni a
kisszerszamok irant: papirt vagnak, ruhat varmak. A gyermek kezd hazat epiteni
onmaga szamara a rendelkezesre al16 anyagb61. A gyermek killonb0z6 targyakb61
mar sajat kis vilagot szerkeszt onmaga szamara, melyben a dolgok manipulalasaval
a felnotteket utanozza. A gyermeket nem szabad elhalmozni ml sok kesz
jatekszerrel, mert ez a j6 fantaziaju gyermeket is kenyelmesse teszi (Stark, 2010,
121-122).
6.1.3. A szerepjatek
A gyakorl6jatek a legegyszeriibb funkci6k gyakorlasat61 az anyagokkal,
eszkozokkel es targyakkal vegzett gyakorl6jatekon keresztiil elvezet a
konstrukci6s- es szerepjatekokig.
A szerepjatek a gyermeknek az a tevekenysege, melyben a maga a.Ital
(valasztott) elkepzelt mintha-helyzetben az onkent felvett szerepet/szerepeket
106
Ovodam6dszertani alapismeretek
igyekszik megeleveniteni az erzelmi sziirojen at feldolgozott komyezeti
tapasztalatokra, benyomasokra tamaszkodva. A mintha helyzetben a val6sagos
targyakat kepzelete segitsegevel eppen ugy atvaltoztatja, kepzelt vagy val6s
targyakkal helyettesiti, mint ahogy az egesz cselekmenynek uj komyezetet teremt,
vagy mint ahogy utinzott, elkepzelt szerepekhez is ervenyesiilhet a behelyettesites,
az osszevonas vagy atvaltozas. Ezert a szerepjatek mindig a gyermek altal teremtett
vilagbanjatsz6dik le. (Kovacs, Bakosi, 1997, 163)
A szakirodalomban e jatekfajtanak tobb megnevezeset hasznfiljak. igy
talalkozhatunk: utanz6-, fantazia-, fikci6s-, tematikus-, szimb6lum-, projekci6s
jatek elnevezessel (B. Mehes, 1993, 37).
A szerepjateknak tobb jellemzojet emelik ki a szakemberek (Kovacs,
Bakosi, 1997, 163-185; B. Mehes, 1993, 37-44):
• a mintha helyzet;
• az erzelmek;
• a szerep es a szerepbeeles;
• a kepzelet;
• a tarsak es resztvevok egyiittmiikOdese;
• utinzas (ez ajellemzo csak B. Mehesnel talalhat6 meg).
Az 6vodasok szerepjatekanak leggyakoribb forrasai a csaladi elet, az
ovoda elete, a mindennapi elet, valamint a televizio 14 • (B. Mehes, 1993, 52)
a) A csaladjatek
A csaladi elet a gyermekek szerepjatekanak leggazdagabb elmenyforrasa.
A csaladjatek vegigkiseri az egesz 6vodaskort, a szerepjatek altalanos fejlodesi
fokozatainak megfeleloen formajaban valtoztatva, tartalmaban gazdagodva. Mivel
a csaladjatek az 6vodasok otthoni elet tiikrozi, az 6vodapedag6gus ertekes
informaci6kat gyiijthet a jatek megfigyelese reven a gyerekek csaladi eletere,
csaladi kapcsolataira, otthoni eletformajukra vonatkoz6an. (B. Mehes, 1993, 55-66)
b) Mestersegekjatekai: Az orvososjatek
Az orvosos jatek a legkillonbOzobb koru gyerekek kedvelt szerepjateka.
Egyreszt az orvost61 val6 felelem fesziiltseget vezetik le a gyermekek az orvosos
jatekban, masreszt az orvosi szerep mindentud6sagaval szivesen azonosulnak, ezert
akar a jatekban a gyermekek tObbsege orvos vagy apol6 lenni (a vezeto tipus
altalaban orvos, az alkalmazkod6bb apol6). A beteg szerepet is szivesen vallaljak a
gyerekek, hiszen a betegsegben elviselt serelmek megismetlesenek szinten
14 A televiziO ihlette szerepjtitekok mindig val.tomak az epp aktualis tevemusorok
fiiggvenyeben, ezert ezek bemutatasara nem terunk ki.
107
 6vodam6dszertani alapismeretek
fesziiltsegcsokkento szerepe van; ugyanakkor a beteg sokkal tobb torodest,
gyengedseget, szeretetet kap, mint az egeszseges. A:z orvosos szerepjatekban
fontos tenyezo a szerepvallalas es a szerepjatszas m6dja, illetve tartalma. (B.
Mehes, 1993,67-69)
c) Kozlekedesi szerepjatek
A mindennapi kozlekedest utanz6 jatekokat a gyermekek bOviilo
tartalommal igen sokat jatsszak. A kisebbeknel tobbnyire a gyakorl6 jatekb61,
nagyobbaknal gyakran konstrukci6s jatekb6l alakul ki. Sok esetben az orvosos
jatek es a csaladjarek kiegeszito mozzanatakent, neha pedig onall6 jatektemakent
jelennek meg. A kozlekedesi jatekban a kozlekedesi ismeretek alkalmazasa es
gyakorlasa az elsodleges, tovabba megmutatkozik benne a felnottekkel val6
erzelmi azonosulas is. A jarek fesziiltseget es az ebbOl fakad6 oromet a szerzett
ismeret es a szabalyok alkalmazasa mellett az "ugy teszek, mint az apukam" orome
is okozza, hisz megfigyelhetjiik, hogy a kozlekedesi jatekban mennyivel nagyobb
szamban vesznek reszt a fiUk, kiilonosen a jatekszerek tologatasaban, a
konstrualasban, a vezetesben, az iranyitasaban. A lanyok tobbnyire csak utaskent
szerepelnek ezekben ajatekokban. (B. Mehes, 1993, 69-71)
d) Ovodtisdi: Az ovoda, mint a szerepjatek elmenyforrasa
A gyerekek szerepjateka nagyon sokszor tiikrozi 6vodai elmenyeiket.
Ezeket ajatekokat B. Mehes ket fo csoportba osztja (B. Mehes, 1993, 72-77):
Az egyik csoportba sorolhatjuk azokat, amelyeknek temaja maga az 6vodai
elet, a gyerekek a jatekban 6v6nenit es 6vodasokat jatszanak, a masik csoportba
azokat, amik temajukat az 6vodaban szerzett ismeretek anyagab61 meritik. A
gyerekek szemelyisegenek fejlesztese es a szocializaci6 szempontjab61 fontos az
6vodaban kapott j6 minta utanzasa, ugyanakkor az ismeretek jatekban lehetseges
elmelyitese, gyakorlasa es alkalmazasa is rendkiviil fontos.
A:z 6voda mindennapjainak tiikroz0dese a gyerekek jatekaban jelentheti
azt, hogy nagyon j61 erzik magukat az 6vodaban, de jelentheti nem kivant
fesziiltsegek levezereset is. A:z 6v6nenivel val6 azonosulas lehet az erzelmi kotodes
es a szeretet megnyilvanulasa, de autoriter vezetes eseteben, esetleg eppen a
vezetesi stilus elleni tiltakozas.
A gyerekek sokszor otthon is jatszanak 6vodasdit, babillal, macikkal,
nem egyszer a sziilok vagy nagysziilok bevonasaval is. Elmondas helyett
eljatsszak, mi tortent az 6vodaban.
108
6vodam6dszertani alapismeretek
A szerepjatek segiti a szocialis kompetencia gazdagodasat, mivel altalaban
kozosen kialakitott helyzetekben folyik. A jatekban fejlOdik a gyermekek egymas
iranti erdeklOdese, no a tarsakkal val6 kommunikaci6 igenye (Danko, 2005, 220)
6.1.4. A szabalyjatek
Az 6vodaskoru gyennekek jatekpiramisanak a csucsat a szabalyjatek
jelenti. A szabalyjatekok koze azokat a jatekokat soroljuk, amelyek elore
meghatarozott, pontos szabalyok szerint folynak. E jatektipus legjellemzobb
tulajdonsaga a szabaly dominanciaja. A szabalyjarek oromforrasa a szabaly
betartasaban all, a komolysagat is a szabaly adja. (Kovacs, Bakosi, 1997, 198-202).
A szabalyjatek fejleszti a gyermek mozgaskeszseget,
megfigyelokepesseget, emlekezetet, fejleszti tovabba a figyelem megosztasat es
nem utols6 sorban a gyermek ertelmi kepesseget, ismereteit is. Ezen kiviil a
szabalyjateknak jelentos szerepe van a kiilonbOzo szemelyisegjegyek
kialakitasaban es fejleszteseben (kozossegi erzes, egyeni felelossegerzes,
pontossag, a siker adta oromszerzes). A szabalyjatekok letezese nem zarja ki annak
lehetoseget, hogy a szervezett jatekban iigyesseg, lelemenyesseg is bekeriiljon
azert, hogy a jatek elenkebb, vidamabb legyen (Stark, 2010). A szabalyjatekok
alkalmazasara akkor keriil sor, ha:
- a gyermekek ertelmileg kepesek a feladat megertesere es a legegyszeriibb
megoldas megvalasztasara;
- a gyermekek mozgasfejlettsege, a mozgasok osszerendezettsegenek
szintje lehetove teszi a sikeres vegrehajtast;
- a gyermekek szocialis erettsegi foka olyan szintet er el, hogy kepesek a
szabalyokat betartani.
A szabatyjatekokat tobb szempontb61 csoportosithatjuk.
Tartalmi szempontb61 klasszikus felosztaskent meg szoktuk kiilonboztetni
a mozgasfejleszto es ertelmi kepessegeket fejleszto szabtilyjatekokat. (Kovacs,
Bakosi, 1997, 200-201; Karl6czai, 2005)
A mozgasos szabtilyjatekoknak biol6giai es pedag6giai fejleszto ertekiik
van. Fobb csoportjai a kovetkez0k: fog6cskak, fut6jatekok, korjatekok,
szembekotosdik, labdajatekok, ugr6 es szokdelo jatekok, ligyessegi jatekok,
versenyjatekok, szobai mozgasos jatekok, egyeb (szerrel) vegzett jatekok.
(Kar16czai, 2005).
109
 Ovodam6dszertani alapismeretek
Az ertelemfejleszt6 szabalyjatekok a gyermek valamely ertelmi kepesseget
( erzekeles, figyelem, emlekezet, gondolkodas, beszed) kiemelten mozg6sitjak, s
ezaltal az illeto ertelmi kepesseget intenzivebben fejlesztik. Ide tartoznak
hallasfejleszto es hangkepro jatekok, gyors reagal6 kepesseget fejleszto jatekok,
megfigyelokeszseget fejleszto jatekok, figyelemfejleszto jarekok, ismeretfejleszto
jatekok, beszedfejleszto jatekok, logikus gondolkodast fejleszto jatekok, nevetteto
jatekok, kiolvas6k, enekes jatekok, zalogkivaltas (Karl6czai, 2005).
Maszler Iren elter a klasszikus tartalom szerinti felosztast6l
(mozgasfejlesztO es ertelmi kepessegeket fejleszto szabalyjatekok). 6 a tartalom
fiiggvenyeben harom nagy kateg6riaba sorolta a szabalyjatekokat: testnevelesi
jatekok, sportjatekok es tarsas jatekok. (Maszler, 1996, l 02-115)
A testneve/esi jatekok az 6vodai/iskolai testneveles feladatainak
megval6sitasat szolgal6 didaktikai jatekok
A sporljatekok osszetett mozgasfeladatokat tartalmaz6 jatekok, melyek
szabalyait nemzetkozi szinten egysegesitettek: tollaslabdazas, roplabdazas,
aszµtlitenisz, foci, kosarlabda, stb.
A tarsas jatekok azok a jatekcselekvesek, melyeket ket vagy tobb
gyermek, illetve felnott egyiitt kozosen jatszik, rokent a jatekosok kombinaci6s
keszseget fejleszti. E jatekok kozos lenyeges jegyei: kockazatvallalas, szabadido
eltoltese, tarsasag, rogzitett szabalyok (de lehetnek apr6 elteresek), ertelmei
kepessegek fejlesztese. Maszler Iren idesorolta a tablasjatekokat, kirak6jatekokat,
kartyajatekokat, valamint intellektualis jatekokat.
6.1.5. A didaktikai jatek 15
Mint mar a fejezet elejen is emlitettiik, a didaktikai jatekot a pedag6gus
kezdemenyezi.
A didaktikaijatek kifejezest a magyar 6vodai·szakirodalomban fOkent 6vo-
dai foglalkozasi m6dszer megnevezesere hasznaltak. Azt a kedvelt es igen hate-
kony, sajatosan 6vodapedag6giai m6dszert ertettek ezen, amely a jatek elemeinek
felhasznalasaval segiti a fogalmak kialakitasat, az uj ismeretek alkalmazasat, gya-
korlasat, osszefiiggesek felismereset (B. Mehes, 1993, 91).
15 A vizsgatematikaban szereplo mozgasos jatekot es zenei jatekot nem targyaljuk klill>n,
ezeket mint a didaktikai jatek alkateg6riait, illetve a szabalyjatekok tipusait targyaltuk.
110
Ovodam6dszertani alapismeretek
A didaktikai jatek lehet tevekenysegtipus, m6dszer es eljaras. Tevekeny-
segtipuskent sajatos format olt, hosszabb ideig tart, szabalyokhoz alkalmazkodik,
szervezesi mozzanatokra epiil, kijelolt didaktikai feladat megoldasat celozza. M6d-
szerkent barmelyik tevekenyseg soran alkalmazhat6, hatekony, kedvelt, sajatos
mozzanat, amely a jatek elemeinek felhasznalasaval segiti a fogalmak kialakitasat,
uj ismeretek alkalmazasat, gyakorlasat, az osszefiiggesek felismereset . Eljaraskent
valamelyik mas m6dszerbe epill be reszelemkent (Rauscher, Kecskes, 2003, 87).
A didaktikai vagy oktat6 jatek a jatekr61 a tanulasra val6 atteres egyik esz-
kozenek tekinthero, mivel altala megval6sul a jarekossag osszekapcsolasa az isme-
, retszerzessel es kepessegfejlesztessel, s legjobban megfelel az 6vodas koru gyer-
mek eletkori sajatossagainak. Mas tevekenysegi formillal osszehasonlitva, az
oktat6 jatek tartalmaval, jatekszabalyok alkalmazasaval, versenyelemek beiktatata-
saval, erdekes valtozatokkal aktivizalja a gyermekcsoportot, biztositja az egyeni
tenykedest, a feladatok onall6 megoldasara serkenti a gyermekeket. Hozzajarul a
gyermek ertelmi, erzelmi es akarati tulajdonsagainak fejlesztesehez (Nagy, Peter,
1981, 78). A jarek soran az 6vodas gyermek gondolkodasi miiveleteket vegez, a
jatekszabalyok betartasa onuralomra, becsilletessegre neveli a gyermeket.
A didaktikai jatekot a pedag6gus javasolja, szervezi, vezeti, konkret didak-
tikai feladatok megval6sitasa erdekeben. Az a jatekfajta, amely a jatek elemeinek
felhasznalasaval segiti a fogalmak kialakitasat, az uj ismeretek alkalmazasat,
gyakorlasat, osszefiiggesek felismereset. Szervezesi forma szempontjab61 frontalis,
csoportos es egyeni formaban egyarant alkalmazhat6 (Ji~a, 2001, 85-86).
Minden didaktikai jatek standard elemekbol epill fel, ezek megkiilonboz-
tetik a tobbi jatekfajtat6l (Ji~a, 2001, 86-88; Popa, 2006, 11-12; Rauscher,
Kecskes, 2003, 87-88). Ezek a standard elemek a kovetkezok:
- tartalom;
- didaktikai feladat;
- jatekszabaly;
- cselekves es jatekelemek: mozgas, meglepetes, varakozas,
megmerettetes, sz6, taps stb.
Ezeknek az alland6 elemeknek a sorat Ezechiel meg kiegesziti a didaktikai
cellal es didaktikai anyaggal (Ezechiel, Piii~i Lazarescu, 2007, 150-152), Rauscher
es Kecskes pedig a jatek eredmenyevel. Kovessilk nyomon ezeket a standard
elemeket a 12. tablazatban!
111
 6vodam6dszertani alapismeretek
12. tablazat. A didaktikai jatek standard elemei (Stark, 2011, 156)
1. Jatekos didaktikai Pontosan k5rillhatarolt, ez a jatek oktatasi tartalma, telje-
sitese intellektualis tevekenyseget, cselekvest igenyel.
feladat
2. Jatekos tevekenyseg Sz6rakoztat6v8., vonz6va teszi a feladat teljesiteset.
(cselekves es jatekos Jatekos elem jelenletet feltetelezi (meglepetes, varakozas,
taps, jatekeszk()z, allathangok felvetelrol, z()rejek, moz-
elemek)
gas, megmerettetes, sz6 stb.
3. A jatek szabalya Szervezo tenyezo, nevelo funkci6ja van, igazodnia kell a
gyermek eletkorahoz. Fontos, hogy vonz6 legyen, moz-
g6sit6, helyesen, egyertelmiien megfogalmazott nyelvi
formaban, erthetoen ismertetve.
Az ertekeles a tevekenyseg befejezo mozzanata. A jatek
4. Ajatek eredmenye
erk5lcsi ertelmu, erzelmi hatasat merlegeljtik: a j61 veg-
zett munka 5r5met nylijtotta-e a csoportnak, elerte-e di-
daktikai celjat?
Mivel a gyermek spontan jatekab61 inspiral6dik, a didaktikai jateknak sza-
mos valtozata ismeretes a szakirodalomban.
Tartalom szerint a didaktikai jatekok lehetnek (Ji~a 2001. 90, Popa 2006.
11-12, Ezechiel, Pai~i Lazarescu, 2007, 150-152; Stark, 2010, 134-135):
- k5rnyezetismereti didaktikai jatekok;
- beszedfejlesztesi didaktikai jatekok;
o hallasfejleszto jatekok: Milyen hanggal kezdodik a
sz6?
o sz6kincsgazdagit6 es a nyelvtani strukt6r8.k
elsajatitasat segito jatekok: En mondok egyet, te
mondasz tobbet!
o sz6beli kifejezokeszseget fejleszto jatekok;
- matematikai didaktikai jatekok;
- zenei jatekok;
- viselkedesi normak elsajatitasat segito didaktikai jatekok.
A felhasznalt didaktikai anyag fiiggvenyeben az oktat6jatekok lehetnek
anyaggal vegzett jatekok Gatekszerek, tarsas jatekok, hasznalati ta.rgyak, kill5nMzo
segedeszk5z5k), illetve anyag nelkiili, vagyis sz6beli jatekok (Ji~a, 2001, 90). A
sz6beli didaktikai jatekokat inkabb II. szinten hasznaljuk, ide tartoznak a talal6s
kerdesek, mesealkotas, sz6jatekok stb.
112
6vodam6dszertani alapismeretek
Annak fiiggvenyeben, hogy a mozgasra vagy intellektualis miiveletekre
fektetjiik a hangsulyt, megktil5nb5ztetjiik a k5vetkezo kateg6ri8.kat (Popescu,
1998, 59):
- Mozgcisos oktat6jatekok: figyelem, mem6ria, kepzelet fejleszteset,
automatizmusok gyakorlasat segitik elo egyszerii tevekenysegek, val6s
cselekvesek utanzasa reven.
- Intellektualis oktat6jatekok:
o Szenzorialislerzekszervi jatekok: egy targy felismerese,
kitalalasa mas erzekszerv segitsegevel mint a latas.
o Latasi-eszlelesi elemzo jatekok: a formaerzekeles, szin,
nagysag erzekeleset fejlesztik, hozzajarulnak az
analizatorok erzekenysegenek n5velesehez.
o Logikai jatekok: targyak osztalyozasa, 5sszehasonlitasa
megadott kriteriumok alapjan.
o Nye/vi jatekok: kifejezokepesseg fejlesztese. Pl: En
mondok egyet, te mondasz tobbet (tobbes szam
gyakorlasa), sz6tagolas stb.
o Zenei jatekok: dallam, ritmus ismet/ese, hangszer
hangjanak felismerese stb.
o Epito jatekok: minta alapjan.
Didaktikai szempontb6l az oktat6 jateknak t5bb tipusat kfilonMztetjiik meg
(Rauscher, Kecskes, 2003, 88):
o gyakor/6, keszsegfejleszto;
o ismetlo-rendszerezo;
0 uj ismereteket, osszefaggeseket felfedezteto.
A didaktikai jatekok vonz6 je/lege es hatekonysaga nagy mertekben fiigg a
pedag6gus lelemenyesseget61/talalekonysagat61: hogyan kapcsol ossze egy neve-
lesi feladatot egy vonz6 szabalyjatekkal. A mesterseges, nem osszefiiggo jatekele-
mek megnehezitik a tanulast es untatjak a gyermeket (Stark, 2011).
6.2. Az 6vodai jatek soran felhasznalt eszkozok
Az 6vodai spontan es iranyitott jatek soran a gyermekek szamos eszkozt
felhasznalnak. Ezek egy reszet kifejezetten a jatek celjara gyartottak, mas
eszkozoket a pedag6gus keszitett a jatek celjab61, vagy a gyermekek a mindennapi
elet targyait, a felnottek altal hasznalt eszkoz5ket, a termeszetben levo anyagokat,
targyakat is felhasznaljak jatekuk soran.
113
 Ovodam6dszertani alapismeretek
6.2.1. Jatekszerek es osztalyoz8suk
A pedag6giai szakirodalomban jdtekszemek nevezzilk azokat a dolgokat,
melyeket kifejezetten azert gyartottak, hogy jatszanak velilk. Jdtekeszkoz minden
olyan targy, dolog, anyag, eszkoz, amelyet a gyermek (vagy felnott) a jatekhoz
felhasznal, a jatekba bevon. (Kovacs, Bakosi, 1997, 133.; B. Mehes, 1993, 18;
Maszler, 1996, 54-55; Barabasi, 2011, 65-66)
Tehat ezek szerint minden jatekszer lehet jatekeszkoz, de nem minden
jarekeszkoz jatekszer. A jatekszer a gyermek kezeben, illetve tevekenysegeben
valik jatekeszkozze. A gyermek, illetve a felnott donti el, hogy egy targy, eszkoz
vagy szerszam jatekeszkozze valik-e, amivel kedve szerint fog tevekenykedni, akar
azok eredeti funkci6jat is megvaltoztatva. V annak olyan jatekszerek, melyek nem
nagyon alkalmasak arra, hogy jatekeszkozokke valjanak. Szamtalan eszkozt
viszont kiva16an tudnak a gyerekek jatekszerkent felhasznalni, peldaul esernyot,
salat, edesanya magas sarku cipojet, stb.
A szakirodalomban szamos pr6balkozast talalunk a jatekszerek,
jatekeszkozok csoportositasara. A jatekeszkozok pedag6giai erteke alapjan
jatekban felhasznalhat6 targyakat, eszkozoket Kovacs es Bakosi (2007) a
kovetkezokeppen csoportositja:
a) Tematikus jdtekszerek: a felnottek a jatek celjara keszitettek.
- va/Osagos eszkozok, hasznalati targyak kicsinyitett masai, modelljei:
hatarozott rendeltetesiiek, ide tartoznak a keziszerszamok utanzatai, babak,
kozlekedesi eszkozok
- ku!Onbozo kepessegeket fejleszto jatekszerek: kognitiv, mozgasos es
szocialis hatasuak lehetnek, ide sorol6dnak a modern technikai eszkozok kozfil a
szamit6gepes jatekok is.
- fantazia jatekszerei: a meseszereploket, allatokat elevenitik meg; illetve
sz6rakoztat6-nevetteto jatekszerek.
b) Polijunkciondlis jdtekszerek: szinten a jatek celjara keszfilnek, de
megjelenitesilk reven tobbfelekeppen is felhasznalhat6k: epitokockak, konstrukci6s
jarekszerek.
c) Kuliinbiiz6 anyagfelesegek: fa, viz, ko, homok, stb.
d) A gyermek kornyezeteben levo haszndlati tdrgyak, eszkozok: pl. ta.ska,
esernyo, bot, stb.
114
Ovodam6dszertani alapismeretek
e) Nepi jdtekeszkozok: mindazok a jatekeszkozok, targyak, amelyek
anyagukat, elkeszitesfiket, tematikajukat tekintve a nep hagyomanyaib61,
mindennapi eletebol, finnep- es jeles napjainak esemenyeibOl taplalkoznak.
Maszler lren a kovetkezo kateg6riakat hatarozta meg (Maszler, 1996, 55):
Kuliinfele anyagok: homok, kavics, papir, fa, fem, fiveg, viz,
festek, s6-lisztgyurma, stb.
- Szerszamok: kalapacs, fiiresz, csavarhllz6, 0116, stb.
Gepek: kicsinyitett formaban elektromos meghajrasu vonat,
mos6gep, varr6gep, stb.
KU/on/e/e haszndlati tdrgyak, esetleg kicsinyitett formaban:
edenyek, blltorok, ruhak, stb.
Felkesz vagy teljesen kesz eszkozok, melyek a gyermekek vagy
felnottek kozremiikodesevel a tovabbi felhasznalasra alkalmasak
az osszerak6s jatekokt61 a tarsas jatekokig.
- Sportszerek: labdak, karika, ugr6kotel, bot, kendo, babzsak,
tornazsamoly, tornapad, stb.
- Jsmerethordozo konyvek, leporell6k, kepeskonyvek,
mesekonyvek, lexikonok, stb.
- Elektromos jatekok, szamitogepes jatekok.
Frasineanu (2014, 113-115) a jatekszerek fejleszto hatasa szerint
osztalyozta a jarekszereket, megkiilonbOztetve a mozgasfejleszto, kepzeletet es
kreativitast fejleszto, affektivirast fejleszto, utanzast fejleszto, valamint intellektust
es erzekszerveket fejleszto jatekszereket.
6.2.2. A jatekszerekkel szemben tamasztott kovetelmenyek
A szakirodalomban szamos kovetelmenyt fogalmaznak meg a
jatekszerekkel szemben. Ezek a kovetelmenyek ket nagy kateg6riaba sorolhat6k:
minosegi es pedag6giai kovetelmenyek (Kovacs, Bakosi, 1997; Maszler, 1996; B.
Mehes, 1993; Takacs, 2001; Stark, 2010).
Tekintsfik at ezeket a kovetelmenyeket:
a) Min6segi kovetelmenyek
A jatekszerek gyart6i, illetve eloallit6i felelosek azert, hogy azok
balesetmentesek legyenek, ujabb fontos kovetelmeny, hogy alapanyagukban es
miikodtetes kozben sugdrveszely-mentesek legyenek (egeszsegfigyi kovetelmeny ).
V annak jatekszerek, amelyek onmagukban ugyan nem, de helytelen hasznalat miatt
115
 6vodam6dszertani alapismeretek
balesetet okoznak. Eppen ezert pedagogiai feladat a veszelyesse valhato eszkozok
helyes hasznalatara felhivni a gyennekek figyelmet, es az alland6 felilgyeletrol
gondoskodni. A legfontosabb igenyeket a jatekszerrel szemben biztonsagi es
higieniai szenqJontb61 tamasztjuk: anyaga legyen szilard, lemoshat6, eleg nagy
ahhoz, hogy bizonyos eletkorban ne lehessen lenyelni; ne fogjon, ne legyen eles
szele vagy sarka, ne valjek le r61a konnyen valamilyen apr6 alkatresz, gombelem
ne legyen benne, veszelyesek lehetnek a gombok, babaszemek is.
A jatekszereknek legyenek tartosak, tisztithatoak, szinben, meretben es
funkcionalitasbanfeleljenek mega gyermekek igenyeinek.
Fontos minosegi kovetelmeny, hogy a jatekszerek esztetikusak legyenek,
keltsek /el a gyerekek erdekllfdeset, osztonzlf jellegiiek legyenek, teremtsenek
kedvet a jatekhoz. B. Mehes Vera szerint fontos, hogy esztetikusak legyenek a
jatekszerek, mert a gyennekek (:ffikent a kisebbek) megszeretik jatekaikat, hisz sok
orom fiizi oket hozzajuk, es amit szeretnek, az szep is szamukra. Az izlestelen,
giccses jatekszer rombolja az izlest, ilyet meg akkor sem erdemes megvenni, ha
,,elokelo" gyar vagy ilzlet hozza forgalomba. A szep jatekszerek, szep anyagok es
eszkozok az izlesfonnalas, esztetikai neveles megalapozasanak fontos tenyezoi.
A valOsaghiiseg vitatott minosegi kovetelmeny. B. Mehes Vera (1993)
szerint csak bizonyos mertekben szilkseges, hogy va16saghiiek legyenek, sokkal
inkabb fontosabb, hogy felidezzek a val6sagos targy kepzetet es feleljenek meg az
adott korcsoport jatekfunkci6janak. Lehetnek leegyszeriisitettek es bizonyos fokig
stilizaltak is; de soha ne legyenek torzak, felrevezetok, hanem a gyerekek szamara
konnyen felismerhetoek.
b) Pedagogiai kovetelminyek
Nern eleg, hogy minden minosegi kovetelmenynek megfeleljen egy
jatekeszkoz/jatekszer, nagyon fontos, hogy a gyennek hasznalni is tudja. Tudjon
vele hosszil ideig, tartalmasan, elmelyillten, fejlOdeset elosegitve jatszani.
Maszler Iren (1996) szerint talan legfontosabb kovetelmeny, hogy a
jatekeszkoz/jatekszer ne legyen oncelu, hanem funkci6jaban hordozza a jatek
fejlesztesenek lehetoseget. A gyennek szamara egy eszkoznek akkor van
tevekenysegre, cselekvesre osztonzlf ereje, ha a gyermek be tudja epiteni
mindenkori jatekaba A funkci6-nelkilliseg akkor kovetkezik be, ha egy
jatekeszkozt nem akkor adunk a gyennek kezebe, amikor a gyennek erett arra a
tevekenysegre, cselekvesre. Kovetkezeskeppen figyelembe kell vennilnk a
gyennek eletkori sajatossagait is a jatekeszkoz megvalasztasakor.
Takacs Bemadett jatekrendszereben (2001, 212-214) kiemeli, hogy a
jatekszemek magaban kell hordoznia a pszichikus funkci6k fejlesztesenek
116
6vodam6dszertani alapismeretek
lehetoseget (amellett, hogy megfelel az altalanos pedag6giai kriteriumoknak,
illetve az anyagi sajatossagok ertekelesi kriteriumainak)
A j6 es szep jatekszereknek az alabbi funkci6terilletek fejleszteset kell
megval6sitaniuk (Takacs, 2001, 213):
Motorium: nagymozgasok es finommozgasok fejlesztese.
Percepci6: percepci6 fejlesztese.
lntellektus: kognitiv kepessegek, gondolkodas, emlekezet, figyelem es
nyelvi kepessegek fejlesztese.
Szociabilitas: szemelyiseg es tarsas kepessegek fejlesztese.
6.2.3. A jatekeszkozok, jatekszerek pedagogiai jelentosege
A jatekszerek pedag6giai ertekenek vizsgalatanal killonbseget kell tennilnk
az eszkozok nepszeriisege es pedagogiai erteke kozott. Nern mindig a
legnepszeriibb eszkozoknek magasabb a pedag6giai erteke, ugyanakkor a
pedag6giai szempontb61 kevesbe ertekeseket sem lehet teljesen mellozni. (Kovacs,
Bakosi, 1997, 136-137)
A jatekszerek nepszeriiseget elsosorban az adott tarsadalmi kozeg
kulturalis, miiveltsegi szintje, torteneti es tarsadalmi valtozasai, s nem kevesbe a
szillo-gyermek kozott kialakult kapcsolatrendszer hatarozza meg.
A jatekszerek egy resze tObb evszazados multtal rendelkezik, mas reszilk
rendszeresen cserelodik (jatekfegyverek) vagy teljesen eltiinik (babaruha tisztitas
eszkozei: kis mos6tekno, mos6gep) vagy csak megujul, modemizal6dik
(szenesvasal6, villanyvasal6) mindig kovetve a felnottek hasznalati targyainak
valtozasait.
Retter szerint kiemelt pedag6giai ertekilk van az olyan jatekeszkozoknek,
amelyekhez a gyermek szivesen nyiil, melyek meghatarozott idore lekOtik
figyelmet es kielegitik cselekvesi vagyait (Retter, 1988, 88). A jatekeszkoz annal
ertekesebb, minel inkabb kesz arra, hogy oromet keltsen es cselekvesre motivaljon;
segitse a kepessegek es erdeklodes kibontakozasat; erthetobbe tegye a gyermekek
szamara a vilagot; onkifejezesre es masokkal folytatand6 kommunikaci6ra
kesztessen; a va16sag atalakitasara es szimbolikus ujrateremtesere kesztessen.
6.2.4. A jatekba bevont egyeb eszkoz0k
A csoportszobaban a killOnbOzo sarkokban elhelyezett eszkozok jatekra
felhiv6 szerepet is betoltenek. Tekintsilk meg ezeket a fObb eszkozoket (Ezechiel,
117
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

Pai~i Uzarescu, 2006, 156; Nanszakne Cserfalvi, 1998, 76-78; Cant, 2010, 107-
111; Stark, 2010, 64-65):
- epito sarok:. epitokocka-keszlet, LEGO, tangram, felnott es SPONTAN JATEK
gyermekfigurak:, hazi es/vagy allatkerti allatok figurai, kozlekedesi kellekek,
kis es nagy aut6k, vonatok, aut6buszok, repiilok, babahaz, sator, kiegeszito
anyagok (palcikak, gombok, csavarok) stb.
- kOnyvtar: konyvek, foly6iratok, ujsagok, enciklopediak, albumok,
kepeslapok, ir6szerek, betiikartyak, iraselokeszito gyakorlatokat tartalmaz6
I OVODAPEDAGOGUS I
feladatlapok, hanglemezek, hintaszek stb. TUDATOSAN ALAKITOTT
SZABAD VALASZTA.S
- szerepjatek-sarok: asztal es szekek, babaagy, tiizhely, hiitoszekreny FELTETELEK
es mosogat6, edenyek, babak (rongyb61, sajat keszitesii), babaruhak es takar6k,
-TEvEKENYSEGBEN -CSOPORT OSSZETETELE
kiilOnbOzo szovetdarabok, jelmezek, babuk, alarcok, pliissallatok stb. -JATEK HEL YE
- tudomanyos sarok:. szobanovenyek, eszkozok egyszerii -TEVEKENYSEG -HELY- ES TERELOSZTAS
TARTALMAflAN -NAPIREND
kiserletekhez, nagyit6, gukker, kaleidoszk6p, domin6-kartyak, palcikak, -TAASBAN -JATEKSZOKASOK
szamkartyak, matematikai-logikai keszlet, egyszerii feladatlapok stb. -ELMENY
-ESZKOZBEN -TAPASZTALATNYVJTAs
- miiveszeti sarok: vizfestek, ceruzak, filctollak, rajzlapok, -HELYBEN
szinespapir, gyurma stb. -IDOTARTAMBAN
- asztali jatekok sarka/tarsas jatekok sarka: tarsasjatekok, puzzle, -MEGEROSiTES
-OVODAPEDAGOGUS
mozaik, sakk, malom stb. KESZENLETE
- esetleg: udvari kornyezet: homokoz6, homokoz6keszlet. KONFLIKTUSFELOLDAS

6.3. Az ovodai jatekok megvalosulasanak sajatos jegyei

6. abra: Spontanjatek (Kovacs-Bakosi, 1997, 226)

6.3.1. Spontan es kezdemenyezett jatekok
Az 6vodai eletben megkiilonbOztetjiik a gyermekek spontan jatekat es az
6vodapedag6gus altal kezdemenyezett jatekot. Kovacs-Bakosi szerzoparos alapjan
(1997, 226-227) hasonlitsuk ossze e ketjatektipust az abrak: segitsegevel:

118 119
 Ovodam0dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

tak, hibatlanok legyenek, ugy kell elhelyezniink oket, hogy minel rovidebb ido alatt
KEZDEMENYEZETI elerhetoek legyenek.
b) Ajatek megnevezese
I u- GYERMEK I [ 6VODAPEDAG6GUS I A jatekot pontosan kell megnevezniink. Pl. A Keresd meg a parjat! cimii
jatekot fogjuk jatszani. Semmikepp nem elegendo, ha csak azt mondjuk: egy
ADOTT FELTETELEK, erdekes jatekot fogunk jatszani, mert a jatek erdekessege a pedag6guson is mulik.
SZABAD VALASZTAS: KORULMENYEK A jatek akkor erdekes a gyermek szamara, ha ugy tudjuk szervezni, vezetni es
-A RESzvETELBEN ertekelni, hogy maradand6 elmenyt jelentsen.
-A FELKiNALT SZEREPBEN -TEMA
-JATEKSZITUACI6 c) A jatek tartalmanak ismertetese, jatekszabalyok megmagyar<izasa
-FELHASZNALT
ELFOGADASABAN ESZKOZOK TOBBSEGE Eloszor a jatek tartalmat ismertetjiik, majd azutan elmagyarazzuk a szaba-
-JATEK IDEJEBEN -RELY lyokat. Kiteriink minden Ienyeges reszre, a kisebb mozzanatok ismertetesere pedig
-PARTNERVALASZTASBAN -JATEK MENETE
-SZABALYOK jatek kozben keritiink sort. Hangsulyoznunk kell az egyen es a csoport konkret
-EREDMENY feladatat, az esemenyek egymasutanisagat, ( esetleg mi a gyozelem feltetele a
versenyszerii jatekoknal), kinek a teljesitmenyet fogadjuk el. A szabaly megertese
A FOLYAMAT VALTOZ6
ELEMEI a j6 magyarazatt6l fiigg. A magyarazatunk pedig annal ertherobb, minel ponto-
sabban fogalmazunk, ha roviden, szemleletesen es j61 hangsulyozottan tolmacsol-
juk mondanival6nkat. Szines, meleg hangvetellel meg fokozhatjuk is a hatast, meg-
teremtjiik vele a jatek legkoret, s biztosithatjuk a gyermekek figyelmet. A szines
magyarazat fokozza az erdeklodest, az egyoldalu beszed farasztja a gyermekek
7. abra: Kezdemenyezettjatek (Kovacs, Bakosi, 1997, 227) figyelmet. A jatek ismertetese legyen rovid, mindig alkalmazkodjek a gyermekek
ertelmi szintjehez. A pedag6gusnak a kisebbek szamara erzekszerveik bekapcsola-
6.3.2. A jatekok tanitasanak menete
saval (lams, hallas, tapintas) kell a jatekot megmagyarazni, a nagyobbaknfil mar
A jatek megtanitasa m6dszertani mozzanatokra epiil. Tekintsiik at az tobb tapasztalatra, ismeretre lehet szamitani.
alabbiakban a jatektanitas :ffibb mozzanatait (Ji§a, 2001, 88-90; Ezechiel, Pai§i A szabaly magyarazatakor ki kell temiink az ismeretlen szavak ertelmeze-
Lazarescu, 2007, 152-156; Rauscher, Kecskes, 2003, 86-95; Stark, 2010, 135- sere, valamint a vezenyszavak vagy mas szakkifejezesek ismertetesere. A mar is-
137; Stark, 2011, 158-162): mert jateknal csak felelevenitjiik a szabalyt. Az ismertebb reszeket a gyermekekkel
a) A jatek elokeszitese mondatjuk el, a pedag6gus esetleg csak kiegeszito megjegyzeseket tesz a mondot-
Az elokeszites mozzanata a gyermek figyelmet a szandekossag latszata takhoz. A szabalyismertetes utan fel kell hivni a csoport figyelmet az elso alkalom-
nelkiil iranyitja a jatekra. Tortenhet jatekeszkowk, enek, kep segitsegevel, meg- mal elofordul6 hibfua es a megelozes m6djara.
beszelessel. Nagyon fontos ez a mozzanat, mivel biztositja a megertest, a feladattar-
A jatek elokeszitese a jatekter koriilhatarolasat jelenti, valamint a kellekek, talom kijeloleset, a feladatmegoldas sikeret, kilatasba helyezi a varhat6 jutalmat
eszk:ozok elokesziteset. vagy biintetest (pl. zalogadas).
A jatekteriilet legyen mindig koriilhatarolt, a pedag6gus allapitsa meg pon- d) Ajatek bemutatasa
tosan es j6l lathat6 m6don jelolje meg a hatarokat. A bemutatas a jobb megertest szolgalja. Rovidithetjiik a sz6beli bemuta-
A jatekhoz sziikseges hely biztositasa mellett az eszkozoket idoben elo kell tast, ha a pedag6gus szemleltet, de esetenkent elegendo egy mozdulat vagy egy
kesziteni, mert labdakeresessel, kreta vagy kartyak keseresevel stb. sok ertekes ido mozgas bemutatasa. Fontos lehet a bemutatas akkor is, ha a jatek a gyermekek sza-
veszhet el, a gyermekeket acsorgasra, tetlensegre iteljiik. Az eszkozok mindig tisz- mara nem uj, de eloz6leg esetleg tobb gyermek betegseg vagy egyeb ok miatt tavol
120 121
 Ovodamodszertani alapismeretek
volt; vagy esetleg a gyermekek hangulata olyan, hogy sziikseg van sz6beli
motival6 magyarazat mellett bemutatasra is.
A magyarazatot gyakran osszekapcsolhatjuk a jatekkal, vagy a magyaraza-
tot koveti a jatek bemutatasa. Van, amikor a bemutatast egy ligyesebb gyermekkel
vagy kisebb letszamu csoport segitsegevel tudja a pedag6gus eredmenyesse tenni, s
igy megkonnyiteni a jatek lenyegenek a megerteset.
e) Probajatek
Fontos, hogy minden gyermek vegyen reszt egy pr6bajatekban a jatek
tulajdonkeppeni inditasa elott. Celja, hogy mindenki ismerje meg a jatek tartalmat,
feladatait, menetet, es legyen onbizalma, hogy azt 0 is meg tudja oldani es el tudja
jatszani. U gyanakkor a pr6bajatek a jatekszabalyok megerteserol, alkalmazhat6sa-
gar61 gyoz meg.
j) A tulajdonkeppeni jatek
A pr6bajatek utan tObbszor ismeteljiik a jatekot. Ebben a mozzanatban a
gyermekek a jatekeszkozok, jatekos elemek alkalmazasaval tevekenykednek. Az
erdeklodes, j6 hangulat biztositja az 6vodasok aktiv reszvetelet, a jatekszabalyok
betartasat meg tObbszori ismetles eseten is. Dgyelni kell arra, hogy a jatekot a gye-
rekek ne unjak meg. minden jatek csak addig ismetelheto, amig a gyermekek a
jatek kozben oromet, lelkesedest, aktiv reszvetelt mutatnak.
A jatek alatt a pedag6gus mindig ugy helyezkedjen el, hogy az egesz cso-
portot j61 lathassa, ugyanakkor ne zavarja a jatekot. Kozos hibanal allitsa le a jate-
kot, es ugy magyarazza el ismetelten a szabalyt. Kisebb, egy-ket gyermeknel elo-
fordul6 hiba javitasara a jatek befejezese utan is sor kerlilhet. Azoknak, akik tObb-
szor sem tartjak be a szabalyt, esetleg rovid idore megfigyelo szerepet adhatunk. A
szabalyjatek iranyitasa az elmondottakon tUlmenoen csak akkor lehet eredmenyes,
ha a jatek egesz idotartama alatt biztositani tudjuk a j6 hangulatot, a jatekelmenyt.
A pedag6gusnak maganak is jatekosnak kell lennie; hangvetele, szines beszede
mellett a gyermekek esetleges figyelmeztetese, megsz61itasa is ebben a hangulat-
ban tOrtenhet. Torekedni kell arra, hogy egyszerre j61 erezze magat a batortalan, a
tUlzottan szerepelni vagy6, az agressziv, a rendbont6, a szeretetre vagy6, azaz
minden klilonboz0 egyenisegii gyermek is.
g) Ajatek bonyolit<isa
Beiktathatunk egy uj szabalyt a mar megismert jatek bonyolitasara, nehezi-
tesere. Ez a mozzanat nem kotelezo, kis csoportban nem is igazan ajanlott, inkabb
kozep es nagycsoportban, leginkabb masodik szinten. Bonyolitas eseten megnehe-
zitett feladattal ismeteljlik meg a jatekot. A beiktatott uj elem valtozatossli, erde-
kesse teszi a jatektevekenyseget, a gyermeket fokozott erofeszitesre osztonzi. Meg-
122
6vodam6dszertani alapismeretek
szlinteti a faradtsagot, unalmat. Bar visszaelni nem szabad vele, egy jatekon bellil
az ujabb bonyolitasnak ujabb nehezsegi fokot kell jelentenie.
h) Erteke/es, a jatekelmenyek megbesze/ese
A gyermek nehezen valik meg a jatekszerektol, a jatek folyamatab61 nehe-
zen szakad ki. A pedag6gusnak tapintatosan, ertekelve, jutalmazva kell atvezetnie a
csoportot egy masik hangulatba, tevekenysegbe. Idot kell adni az elmenyek feldol-
gozasara.
A pedag6gus ertekelje a jatekot, a gyermekek reszvetelet, aktivitasat, a sza-
balyok betartasat; verseny jellegii jatek eseten a gyoztes csapatokat mindig nevez-
ziik meg, mert anelklil a jatek elveszti erdekesseget. A pedag6gus torekedjek arra,
hogy gyorsan es tevedesmentesen dontson. Ez kezdo pedag6gusoknak nem megy
konnyen.
A jatek utani hangulat lehetoseget ad az esemenyek ujb6li atelesere.
6.3.3. Modszertani megjegyzesek a jatekok szervezesehez/ iranyitasa-
hoz
Ahhoz, hogy hatekonyan tudjuk a jatekot szervezni, iranyitani, szamos te-
nyezore oda kell figyelntink. Lassunk nehanyat (Oszetzky, 1995; B. Mehes, 1993;
Stark, 2010):
A verseny jellegii jatekokhoz sziikseges csapatalakittis, azaz a csapatok
korliltekinto kijelolese fontos neveloi feladat. A pedag6gus segit a csapatok kiala-
kitasaban. A valogatast a csoport elott ugy vegzi, hogy a gyermekek kozben j61
megismerhessek a csapatalakitas szempontjait. Ennek tudatositasa azert lenyeges,
mert a nagyobbak mar onall6an is alakithatnak csapatot, s ilyenkor hajlamosak a
szamukra kedvezobb szemelyi osszetetelii csapat kivalasztasara. Ervenyeslilnie kell
a csapatalakitas minden szempontjanak: ligyesseg (mindket csapatban egyenlo
aranyban legyenek ligyesebb gyermekek), gyorsasag, fiUk-lanyok aranya, uj es
regi, idosebb es fiatalabb gyermekek szama. Ezzel elkerlilhetjiik azt a veszelyt,
hogy mindig ugyanazokb61 a gyermekekbOl alljon ossze a csapat. A csapat kijelO-
lesenek mindig a legegyszeriibb m6don kell tortennie, ebben az esetben a szervezes
nem mehet a jatekido rovasara, a gyermekeket sem szabad foloslegesen varakoz-
tatni. Biztositani kell a csapatok kozotti megfelelo tavolsagot, ezzel elejet vehetjiik
a ket csapat osszekeveresenek.
A szerepelni vagyok hamar leszerelhetok, ha kiolvas6kra bizzuk a szerep-
lok kivalasztasat. A szeretetre vagy6 gyermekek vagy batortalanabbak is orommel
jatszanak, ha a pedag6gus tobbszor veszi oket maga melle. Egylitt jatszhatunk ve-
123
 6vodam6dszertani alapismeretek
lilk, kozillilk keriilnek ki a jatekparok. Termeszetesen arra is vigyazni keU, hogy a
tobbiekrol nehogy megfeledkezzilnk, ezert mikor a szeretetre vagy6, gatlasos gyer-
mek mellettilnk es batoritasunkra mar felold6dott a jatekban, masokat valasztha-
tunk. Kozben ereztetjilk velilk, hogy tovabbra is figyelemmel kiserjilk a tevekeny-
segilket (tekintettel, egy-egy mosoUyal), igy a gyermekek nem erzik azt, hogy ma-
gukra maradtak.
A ml mozgekony vagy alland6an beszelni vagy6 gyerekeket azzal is fegyel-
mezettebb magatartasra kesztethetjilk, ha a kevesbe mozgekonyak koze, a ml sokat
beszeloket pedig a csendesebb, jobban figyelo gyermekek melle illtetjilk vagy
allitjuk.
A pedag6gusnak meg keU hataroznia a jatek idotartamat is. Ezt azonban
nem keU mereven ertelmezni. Elofordul, hogy a gyermekek jatekhangulata vagy
mas koriilmenyek merlegelese utan erdemes a jatek folytatasa mellett donteni.
Maskor meg a jatekido leroviditese celszerii azert, mert a gyermekek nem ertik a
jatek lenyeget vagy nem j61 valasztottuk meg magat a jatekot. Neha egy-ket gyer-
mek magatartasa, hangulata is meghatarozza az egesz csoport jatekhangulatat. A
betegsegbOl felgy6gyult gyermekek faradekonyabbak, masoknal meg esetleg atme-
neti kozombosseget eszlelilnk. Az okok felismerese megadja a megoldas m6djat is.
A fizikailag legyengillt gyermeket pihentessilk, a szabalyt nem ismeroknek magya-
razzuk el a jatekot, a kozombOseknek engedjilk meg a jatekb61 val6 kilepest. A
pedag6gusnak tudnia keU azt is, hogy abbahagyatni a jatekot akkor erdemes, ami-
kor mar kezdenek kifaradni a gyermekek, lankad a figyelmilk, nagyobb a zaj, tobb
a mozgas, mint amennyit a jatek igenyel.
Vannak olyan jatekok, amelyekbol meg ajatek befejezese elott kiesnek a
gyermekek. A jatekb61 kilepok reszere is keresnilnk keU elfoglaltsagot, lehetoleg
olyat, amivel biztositani tudjuk, hogy - ha tavolabb is - de tovabbra is benne elje-
nek a jatekban.
6.4. A jatek a kiilOnbozo ovodai tevekenysegek
kereteben
6.4.1. Jatek es szabad tevekenyseg
A szabad tevekenysegek kereteben egyreszt a gyermekek spontan
jatekanak tudunk terepet biztositani, mikor a gyermekek szabad valasztas alapjan,
124
6vodam6dszertani a/apismeretek
barmifele iranyitas nelkill valasztanak jatekot, jatekszert, egyedill vagy tarsaikkal
egyiltt: babazas, aut6kazas, epites, stb.
A szabad tevekenysegek kerereben a reggeli napszakban a sarkokban az
6vodapedag6gus killonfele jatekokat kezdemenyezhet: az asztali jatekok sarokban
memoritert, kirak6s jatekot; a szerepjarek sarokban az adott temahoz kotodo
szerepjatekot (boltosdi, orvososdi, fodraszosdi); az epitosarokban garazsepitest
vagy egy mesebeli hOs hazanak megepfteset, stb.
A szabad tevekenysegek kereteben a nap vegen, a kiegeszito napszakban
lehetoseg nyflik mind a spontanjatekra (a csoportszobaban vagy szep ido eseten az
udvaron), mind a kezdemenyezett jatekra. Az 6vodapedag6gus nepi jatekokat
(Feher liliomszal, A gunarom elveszett, stb), mozgasos jatekokat (a fog6cska
killonbOzo valtozatai, M6kusok, ki a hazb61, stb) kezdemenyez leggyakrabban a
nap vegen a gyermekek feliiditese celjab61 .
6.4.2. Jatek es tapasztalati teriiletek szerinti tevekenyseg
Az 6vodapedag6gus kreativitasan es jatekos beallit6dasan mulik, hogy
mennyi jatekot epft be tapasztalati teriilet szerinti tevekenysegbe is. A
tevekenysegek nagy resze didaktikai jatek formajaban is megval6sithat6:
anyanyelv (En mondok egyet, te mondasz tObbet! Eltevedt sz6tagok; Hol all meg a
szerencsekerek?), matematika (Keresd a parjat! Konyvtarosdi, Vezesd a garazsba a
kisaut6kat!), komyezetismeret (Vezesd haza az eltevedt allatot! Hova bujtak a
vada11atok?), kozossegi neveles (Illik-nem illik), stb. A szerepjatek is szamos
tapasztalati teriilet szerinti tevekenysegbe beepitheto: anyanyelv, roman nyelv,
kozossegi neveles. Enek-zenei tevekenysegek tartalmat gyakorta az enekes jatekok
kepezik, testneveles tevekenysegeken is elengedhetetlenek a mozgasos jarekok
rahangol6 jatekkent, a f6 temat rogzito jatekkent vagy epp lecsendesito jatekkent.
6.4.3. Jatek es szemelyes fejlodest celzo tevekenyseg
A rutinok 6vodai gyakoroltatasa nagyon gyakran szerepjatek formajaban
tortenik (az udvariassagi illemszabalyok elsajatitasa, higieniai szabalyok
begyakorlasa, stb). A reggeli talalkozasba is altalaban beepill egy jatek, hisz az
6vodaban a reggeli talalkozas csoporttevekenyseg-eleme leggyakrabban
valamilyen mozgasos tevekenyseg formajaban val6sul meg.
Az atmenetek, athajlasok is leggyakrabban mond6kak, mozgassal kisert
versikek, menetelesek (Piszkos a kezem ... , Aki nem lep egyszerre ... , stb)
125
 6vodam6dszertani alapismeretek
Az opciomilis tevekenysegek tartalma lehet jatek is. Egyre nepszeriibbek
a sziilok es gyermekek koreben a nepi gyermekjatekokat feldolgoz6 opcionalisok, a
pedag6gusok gyakran a mozgasos jatekokra epito opcionalisokat javasolnak, vagy
kiilonbozo nepek jatekkultlirajaval megismerteto opcionalis tevekenysegeket.
Szakirodalom:
***2008: Ovodai tanterv. Curriculum pentru invafamantul prescolar (317 ani).
Ministerul Educatiei, Cercetarii ~i Tineretului, Bucure~ti. http://programe.ise.ro/
Portals/1/Curriculum/Progr_Pre/TT/Curriculum%20pentru%20invatamantul%2
Oprescolar%203%20%E2%80%93%206-7%20ani.pdf
B. Mehes V. (1993): Az 6v6no es az 6vodaijatek. Calibra Kiad6, Budapest.
Barabasi T. (2011): 6vodakezdestol iskolaba lepesig. Kolozsvliri egyetemi Kiad6,
Kolozsvar.
Danko E. (2005): Nyelvi-kommunikaci6s neveles az 6vodaban. Okker kiad6,
Budapest.
Ezechiel, L., Piii~i Lazarescu, M. (2006): Laborator prescolar. V &Integral,
Bucure~ti.
Frasineanu, E. S. (2014): Jocul in gradinita. In Mogonea, F. (coord.) Metodica
activitafilor instructiv-educative in gradinifa de copii. Ed. Paralela 45, Pite~ti,
103-120.
Ji~a, E. (2001): Pedagogie pre~colara. Editura Napoca Star, Cluj.
Karl6czai M. (2005): Komamasszony, ho/ az ol/6? Mertek Kiad6, Budapest.
Kovacs Gy. - Bakosi E. (1997): Jatek az 6vodaban. Debrecen.
Kovacs Gy. -Bakosi E. (2007): Jatepedag6giai ismeretek. Debrecen.
Maszler I.(1996). Jatekpedag6gia. Comenius BT, Pees.
Nagy E. - Peter A. (1981): Ov6nok kizikonyve. Az 6vodai oktat6-nevelo teve-
kenyseg gyakorlati utmutat6ja. Editura Didactica ~i Pedagogica, Bucure~ti.
Oszetczky T. (1995): Testneve/esi jatekok az 6vodaban. OKI, Budapest.
Popa, C. (2006): Elemente de pedagogie prescolara aplicata. Editura Universitatii
Oradea.
Popescu, E. (1998, szerk.): Ovodai pedag6gia. Didaktika. Tankonyv az 6v6no- es
tanit6kepz0k XI. osztalya szamara, 6v6no szakosoknak. EDP, Bucure~ti.
Rauscher E. - Kecskes E. (2003): Anyanyelv'iink az 6vodaban. Prolog Kiad6,
Nagyvarad.
Stark G. (2010): Ovodapedag6gia esjatekm6dszertan. Status Kiad6, Csikszereda.
Stark G. (2011): Ovodai tevekenysegek m6dszertana. Abel Kiad6, Kolozsvar.
Takacs B. (2001): Gyermek-Jatek-Terapia. Okker Kiad6, Budapest.
126
7. Az ovodai nevelesi tevekenyseg tervezesenek,
szervezesenek, kivitelezesenek es ertekelesenek sajatossagai
7.1. Az ovodai oktato-nevelo tevekenyseg tanulasi
celkitiizesei
A 2008 6ta ervenyes Ovodai tanterv (2008) az oktat6-nevelo tevekenyseg
tanulasi celkitiizeseit kompetenciak, cselekvesi m6dok es a.Italanos ismeretek
formajaban kifejezett kovetelmenyek formajaban jeleniti meg. Minden tapasztalati
teriilet menten meghata.rozza az a.Italanos fejlesztesi es a reszletes
kovetelmenyeket16 • A jelenleg ervenyes tanterv szerint a mutatjuk be ezeket a
kovetelmenyeket.
Minden reszletes kovetelmenyt robb magatartasi modellre/ tevekenyseg-
peldara bont le a tanterv, es ezekhez tartalomjavaslatokat tarsit. A magatartasi
modellek/ tevekenysegpeldak a tanulas eredmenyenek explicit kifejezesei, es
magukba foglaljak az ismeretek, kepessegek, es attitiidok rendszeret, vagyis azokat
a szemelyisegkompetenciakat, amelyeknek az ismereteket es keszsegeket
miikodtetve 6vodaskor vegere meg kell jelenniiik (Stark, 2011 ). Ilyen formaban
azonban egyertelmiien a tanulasi celokat jelenitik meg, egy konkretabb,
egyertelmiibb, megfigyelhetobb szinten.
7.2. A tartalmak bemutatasa tapasztalati terilletenkent
Az 6vodai tantervben (2008) a tartalmi elemek expliciten vannak
megfogalmazva, de a kirajzol6d6 iranyvonalak megis magas foku altalanossagi
szinten maradnak meg, lehetove teve a pedag6gus szamara az altala relevansnak
tartott tematikak kidolgozasat az 6vodasok szamara.
Ellentetben az iskolai tantargyi tantervekkel, az 6vodai tanterv eseten nem
minden tartalmi egyseg kotelezo jellegii; a robbseg val6jaban javaslat, pelda, a
hatekony didaktikai gyakorlat modellje. Kotelezo jelleggel csupan a hat nagy integ-
ralt temakor bir (Stark, 2011 ).
16 Az 1.4.3. alfejezetben mutattuk be ajelenleg ervenyes tanterv szerinti kovetelmenyeket.
127
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

8. abra. Integralt temakOrok es tapasztalati teriiletek osszekapcsol6dasa
(Ovodai tanterv, 2008, 22.)
A vizsgalt problematika alapjan a hat temakort ket csoportba sorolhatjuk
(Glava, Pocol, Tataru, 2009, 17). Negy temakor az 6vodas gyermeket helyezi az er-
deklOdes kozeppontjaba, illetve kiindul6pontjaba (Ki vagyok/kik vagyunk? Ho-
gyan fejezziik ki erzelmeinket? Mi akarok lenni/Milyen akarok lenni? Hogyan ter-
veziink es szervezilnk egy tevekenyseget?), ket temakor pedig a fizikai vilag es tag
kozosseg problematikajat emeli kozeppontba (Mikor, hogyan es miert tortenik?
Milyen volt, milyen most, es milyen lesz a f6ld?). Figyeljiik meg az integralt temak
fentebb javasolt csoportositasat a 13. tablazatban.

13. tablazat. Integralt temakOrok az 6vodai tantervben

Fizikai vilag es emberi koz0ssegek a
Ovodas gyermek a kozeppontban
kozeppontban
Integralt Integralt
TemakOr kulcsfogalmai TemakOr kulcsfogalmai
tema tema
Ki vagyok? En, Te, Mi: fizikai, tar- Mikor, Termeszetes es mester-
Kik sadalmi es kulturalis hogyan es seges kepzodmenyek
vagyunk? szemszogbOl. miert torte- Termeszeti es tarsadalmi
Hogyan fe- En, Te: kulturalis ter- nik? jelensegek
jezzilk ki meszetii erzelmek es Folyamatok es terme-
erzelme- erzelmi kifejezesek kek, rendszerek.
inket?
Mi akarok En, Mi: jogok es ko- Milyen volt, A fizikai vilag es az em-
lenni? Milyen telezettsegek, celok, milyen most, beri kozossegek multja,
Mint ahogy a 8. abran is lathatjuk, es azt korabbi fejezetekben is akarok lenni? patyavatasztas, sze- es milyen jelene es jovoje.
emlitettiik, a jelenleg ervenyben levo 6vodai tanterv hat integralt tema kore melyes kepessegek. lesz a f6ld?
csoportosul: Hogyan ter- En, Te, Mi: munka- (Elet a Fol-
o Ki vagyok? Kik vagyunk? vezilnk es celok, tervezes, munka. don)
o Mikor, hogyan es miert tortenik? szervezilnk
o Elet a Foldon (Milyen volt, milyen most, es milyen lesz a egy teve-
Fold?) kenyseget?
o Hogyan tervezilnk es szervezilnk egy tevekenyseget?
o Hogyan fejezziik ki erzelmeinket?
o Mi akarok lenni? Milyen akarok lenni? A tovabbiakban tekintsiik at a hat integralt temakor korillirasat, illetve
Altalanossagi fokuk szerint ezek a temak jelzes-jelleggel birnak, inkabb nehany konkret temajavaslatot az illeto terilletekhez (Ovodai tanterv, 2008, 23-25)
csak hatarkovek a val6sag minel szelesebb lefedesehez, nem gatoljak a pedag6gus
szabadsagat a konkret tartalom szelektalasaban.
128 129
 6vodam6dszertani alapismeretek
Kivagyok?/Kikvagyunk?
A tema Ieinisa:
• Enkep atakitasa, onismeret fejlesztese (testsema, erzekszervek, tulajdonsagok)
egeszseges eletm6dra neveles
• Tarsas kapcsolatok alakitasa (szokasok, jogok es kotelessegek,
meggyozodesek, csalad, tarsak, baratok)
• A targyi, szellemi es kulturalis orokseg megismerese (hagyomanyok, hitvilag)
Projekttemak, tematikus hetek/napok:
> Ki vagyok en? (a nevem, ,,itt a fejem, itt a szam", kiilso es belso
tulajdonsagok stb.)
> Erzekszerveink (Mit latok? Mit hallok?, a szaglas, a tapintas, az
izleles)
> En es te (nyelvi, faji, vallasi, kulturalis kulonbsegek, baratsag,
elfogadas, tarsas kapcsolatok stb.)
> En es a csaltidom (sziilok, testverek, nagysziilok, ,,edesanyam,
szeret engem", csaladi iinnepek, szokasok a csaladban, felelossegek a
csaladban, az otthon, gyerekszoba stb.)
> Mi szeretnek lenni? (,,mestersegem cimere", foglalkozasok: doktor
bacsi, 6v6 neni, katona, rendor, vasutas, informatikus, pastas stb.)
> Tudom, tudni akarom, kepes vagyok ra... (etkezes, oltozkodes, a
csoportszoba rendben tartasa, iinkiszolgalas, novenyek gondozasa stb.)
> Onnepeljunk egyutt! (,,Szep a huszar, ha feliil a lovara",
gyermeknap, sziiletesnapok stb.)
> Hagyomanyaink (jeles napok, hagyomanyok: pl. Szent Mihaly
napja, Szent Marton napja, Luca-nap, balazsolas, Marcius 8, Gergely-nap,
Szent Gyorgy-nap stb.)
Mikor, hogyan es miert tortenik?
Temaleiras
• Az evszakok vilaga, termeszeti jelensegek megtapasztalasa, ok-okozati
osszefiiggesek felfedezese, az anyagi vilag megismerese;
• A kozvetlen es tagabb kornyezet rejtelmeinek a felfedezese, betekintes a
tudomanyok es a technol6gia (anyagok felhasznalhat6saganak) vilagaba.
Projekttemak, tematikus hetek/napok:
> Az osz (termeszeti jelensegek, idojaras, novenyek, allatok, termesek,
munkalatok)
130
6vodam6dszertani alapismeretek
> A tel (termeszetijelensegek, idojaras, telijatekok, sportok)
> A tavasz (termeszeti jelensegek, idojaras, novenyek, allatok,
termesek, munkatatok)
> A nyar (termeszeti jelensegek, idojaras, nyari zoldsegek,
gyiimolcsok, rovarok)
> Oszi jeles napok, unnepek, szoktisok, hagyomanyok szeptember 22.
- Takaritas Vilagnapja, szeptember 29 - Mihaly-napi vasar, okt6ber 5 -
Allatok Vilagnapja, sziiret, november 27 - Takarekossagi Vilagnap)
> Teli hagyomanyok, unnepek: Advent, december 1. - Romania
Nemzeti Unnepe, december 3. - Fogyatekosok Vilagnapja, december 6 -
Mikulas-nap, december 24. - karacsony, januar I. - Ujev, februar 2. -
Gyertyaszentelo, Hamvaz6 Szerda, Farsang.
> Tavaszi hagyomanyok, unnepek marcius 8. - Nemzetkozi Nonap,
marcius 15. - az 1848-as magyar forradalom es szabadsagharc Napja,
marcius 22. - Viz Napja, marcius 15. - aprilis 15. Az erdo h6napja, aprilis
7. - Egeszsegiigyi Vilagnap, Husvet, aprilis 18. - Miiemlekvedelmi
Vilagnap, aprilis 22. - Fold Napja, majus elso vasamapja - Anyak Napja,
majus 10. -Madarak es Fak Napja, Piinkosd, majus 31. -Nern dohanyz6k
Vilagnapja
> Nyari jeles napok es unnepek jilnius 1. - Nemzetkozi Gyermeknap,
junius 5. -Kornyezetvedelmi Vilagnap, Bucsu az 6vodat61
> Egitestek (bolyg6k, csillagok, iirutazas)
> Feny es arnyek (termeszetes es mesterseges fenyforras)
> Kornyezet, noveny- es allatvedelem (kis kornyezetvedok, erdei
6voda, hulladekgyiijtes es ujrahasznositas)
> Egeszseges eletm6d (egeszseges taplalkozas: egyes elelmiszerek
fogyasztasanak karos hatasa az egeszsegre)
> Ki mivel foglallwzik? (mestersegek, szerszamok, termekek)
> Ho! es mivel kOzlekediink? Garmiivek es iizemanyagok)
> Mi mibol keszul, es mire hasznaljuk? (kiilonbOzo anyagok
atalakulasa, kiilonbOzo technol6giai folyamatok)
> Kiserletek (viz korforgasa es tulajdonsaga, magok csiraztatasa,
lebeges, meriiles, eses)
131
 6vodam6dszertani a/apismeretek
Hogyan /ejezziik ki erzelmeinket?
Temaleiras
• Gondolatok, erzesek, meggyoz6desek, kifejezesek nyelvi eszkozokkel es
kiilonb0z6 miiveszetek kifejezesi formaival
• Nemzeti es egyetemes ertekek felfedezese
Projekttemak, tematikus hetek/napok:
> Egyutt /enni jo! De jol telt a szilnido! (sziinid6 ut:ani talalkozas,
elmenybeszamol6 stb.)
> 6! 16! Acio! Vakdcio! (kesziil6des a vakaci6ra, tervek, vagyak, stb.)
> Kor, kOr, ki jatszik? (nepi gyermekjatekok, a kozos jatekok orome)
> De szep a mi ovodank! (ismerkedes, bemutatkozas, biiszke vagyok
az 6vodamra stb.)
> Mese, mese, matka (mesehallgatas, meseles, dramatizalas, babozas,
abrazolas)
> Ha Mese-tunder lennek ... (dramajatek)
> Ilyen vagyok en... (,,szemelyi igazolvany" keszitese,
tulajdonsagterkep stb. )
> Madarat tollarol, embert baratjarol (Ki vagyok en? Ki vagy te?
barati viszonyok stb.)
> En es a csa!adom (csaladtagok kozotti viszony, en es a nagytatam,
en es az anyukam: anyak napi eloadas stb.)
> Ki kopog a nagykapun? Jon a Mikulas!, Karacsonyra keszu!Unk!
(adventi koszoru, gyertyatart6 keszites, betlehemes jatekok, mit hozott a
Mikulas?, karacsonyfa diszites)
> Hull a ho es hozik. .. (h6emberkeszites, h6goly6zas, szank6zas)
> Gondozzuk a novenyeket, madarakat (csiraztatas, madarak etetese
stb.)
> Itt afarsang, all a Ml (alarcok keszitese, farsangi szokasok, farsangi
mulatsag stb.)
> Emlekezzunk hoseinkre (nemzeti iinnepeink, miiemlekeink,
miiemlek koszoruzasa stb.)
> Mondd mit erzel! (az en vallasom, templomi szertartas stb.)
> ltt, Erdelyben.... (sziilohelyem es komyeke, a telepiileshez val6
kotodes, ragaszkodas stb.)
> A vilag gyermekei (zenehallgatas, albumkeszites, kisfilm)
132
6vodam6dszertani alapismeretek
Hogyan terveziink es szerveziink meg egy tevekenyseget?
Temaleiras
• Az emberi kozossegek vilaganak a felfedezese, a munka vilaganak a
megismerese, a munkaero felhasznalasa az emberi kozossegekben, vallalkoz6i
kepessegek (kezdemenyezokepesseg, kitartas stb.) fejlesztese
• Tevekenysegek, jatekok tervezese, szervezese, a munka eredmenyenek
felfedezese; az eredmenyhez vezet6 ut tudatositasa
Projekttemak, tematikus hetek/napok:
> A mi csoportszobank (szabalyok, jatekterek, jatsz6sarkok kialakitasa,
evszakonkenti diszitese, csoportnapl6: sziiletesnaptar, jelek stb.)
> A piacon, A mi kertunkben (pl. vetemenyezes, iiltetes, szfiret,
betakaritas, eltevesek)
> Somvirag, somvirag aranyszinii a vilag (erdei 6voda, kirandulas
szervezese a termeszetbe, allatkertbe stb.)
> Vilagnak vilaga (tOklampas, lampasok, gyertyak, adventi naptar
keszitese)
> En elmentem a vasarbafelpenzzel... (vasar, kiallitasok szervezese)
> Teniezziink es epitsiink hazat (pl. iglu, jurta, sator, haz epitesenek terve)
> Gondoskodjunk kedvenceinkrol (madaretet6 keszites, madaretetes telen,
szobanovenyek es kisallatok gondozasa)
> Fogadjunk orokbe egy foly6t (patakot), fat! (komyezetvedelmi munkak
megszervezese)
> Mestersegem cimere (regi es mai mestersegek, foglalkozasok: cipesz,
6ras, asztalos, pek, kondas, sziics, erdesz stb.)
Elet a Foldon
A tema leirasa:
• Ismerkedes a naprendszerrel, az elet fejlodesevel a Foldon, az
eletfeltetelekkel, napjaink problemaival (komyezetszennyezes, globalis
felmelegedes, rulnepesedes stb.)
• Tajekoz6das idoben es terben, a szemelyes mult, a helytortenet megismerese,
komyezetiink, a helyi foldrajz megismerese, felfedezese, kutatasa .
• A csalad, a kozosseg, a nep hozzajarulasa az eur6pai fejlodeshez
Projekttemak, tematikus hetek/napok:
> Naprendszer (pl. Orutazas: Fold, Nap, Hold, csillagok stb.)
> 6s!enyek( pl. Dinoszauruszok stb.)
133
 6vodam6dszertani alapismeretek
> Az osembertol napjainkig (pl. Csal<idfa, V<irjatek, Ryenek vagyunk
napjainkban stb.)
> Vigy<izzunk a Foldre! (pl. Fold napja, Viz napja, Kornyezetszennyezes,
Veszelyben az elet!, Veszelyeztetettfajok, Noe bdrk<ija stb.)
> Evszakok es nepi hagyomanyok (pt. unnepek. Jeles napok: szuret,
Mikulds, kar<icsony, farsang, husvet, Any<ik napja, punkOsd; az
unnepekhez es jeles napokhoz kapcso/6d6 hagyom<inyok stb.)
> A jurtatol a felhokarcoloig (pl. Otthonunk ma es regen: regi es mai
lak6h<izak, epuletek stb.)
> Kis felfedezok (pl. A jato/ a papirig, a homokt6/ az iivegig stb.)
> Itt elek en, ezen a tajon! (pl. domborzati form<ik, a lak6hely fontosabb
tortenelmi es kultura/is esemenyei, a /ak6hely targyi es szellemi
oroksege stb.)
> Magyar vagyok, magyarnak szUlettem! (magyar nepkolteszet, nepzene,
neptanc, nepmiiveszeti targyak, nepviselet stb.)
> Egyutt Europaban! (pl. europai nepek es jellegzetessegeik)
Mi akarok lenni I milyen akarok lenni?
Temaleinis
• Jogaink, kotelezettsegeink, gondolataink, vagyaink, kepessegeink tudatosirasa,
az onismeret es onbecsilles fejlesztese
• Betekintes a munka, a mestersegek, a termeszet es a rarsadalmi ertekek
vilagaba (A munka mint az ember alaptevekenysege.)
Projekttemak, tematikus hetek/napok:
> Kicsi a hangya, de nagy a szorgalma (otthoni es csoportbeli munkak,
feladatok vallalasa es elvegzese)
> Nekem is vannakjogaim es kOtelessegeim (viselkedesi szabalyok,
normak betartasa)
> Aki nem do/gozik, nem is eszik (a munka ertekelese, megbecsillese)
> Kicsi vagyok en, majd megnovok en (mestersegek megismerese,
baleset megelozesi szabalyok)
> Szorgalmas, becsuletes es }6 szakember szeretnek lenni (egyeni
kepessegek, ertekek tudatosirasa, megerositese)
> Mi lenne, ha nem lenne (pl. a foglalkozasok fontossaga: orvos,
kemenysepro stb.)
> Mz lenne, ha ... ... ... ... ... lehetnek? (vagyak es kepessegek
osszehangoiasa stb.)
134
6vodam6dszertani alapismeretek
> Isko/as szeretnek lenni (az iskolai komyezet, iskoiai tevekenysegek,
tanfeiszerelesek stb.)
Stark (20 I I) kiemeli, hogy az 6vodai tantervben talalhat6 temakat nem kell
a megadott sorrendben tanulmanyozni, es az elso szinten nem is kell koteiezoen
megval6sitani (minimum 4 temat kotelezo megval6sitani). Maximum 7 projektet
lehet beiktatni maximum 5 hetes idotartammal, de beiktathat6 1-3 hetes projekt is
a feldolgozand6 tema kompiexirasa es a gyerekek erdeklodese fiiggvenyeben.
Lehetnek oiyan hetek, mikor a gyermekek nincsenek bevonva projektbe, ekkor
viszont meg kell hatarozni a het erdeklodesi temakoret. Lehetnek 1 napos vagy
feleveken athajl6 projektek is, am a feleveken athajl6 projektek is legfeljebb ot
hetet oielhetnek fel.
A teljesitmenykozponm tanterv fO problemaja a tartalom szelektalasa. A
tanterv csak tartalomjavaslatokat ad, az 6vodapedag6gusnak kell megvalasztania a
konkret temakat.
Peldaul a Ki vagyok? Kik vagyunk? temakomel a nyelv es kommunikticio
tapasztalati teriliethez a kovetkezo tartalomjavaslatokat talaljuk I. szinten (Ovodai
tanterv, 2008, 36.):
0 keresztnev es vezeteknev;
o csaladtagok;
o kozossegek (baratok, szomszedok, csoportt<irsak, az 6voda sze-
melyzete);
o csaladi haz, sajat szoba, 6voda, csoportszoba stb.;
o feladatok a csaladban/6vodaban.
A tartalmat a gyakorlati szakember, vagyis az 6vodapedag6gus valasztja
ki. A tartalom szeiektalasanak feladata kezdo pedag6gusok szamara nehezseget
jelenthet, fennall a veszely, hogy a hangsuly a dokumentumok kidolgozasara fekte-
todik, s nem a gyermekek val6di fejiesztesere.
Killon ki kell emelni, hogy a tantervben talalhat6 reszietes kovetelmenyek,
magatartasi modellek, vaiamint tartalomjavaslatok csak iranyad6 jellegiiek, s in-
kabb segedanyagkent szoigalnak a kezdo pedag6gus szamara. A tanterv szakmai
kihivast tartogat a pedag6gus szamara, hogy megbirk6zzon a tantervvel es uj ertel-
mezeseket, megkozeliteseket, alkalmazasi strategiakat fedezzen fel.
135
 Ovodam6dszertani alapismeretek
7.3. 6vodai fejlesztesi modszerek
A tanulas-tanitis modszereirol elmondhatjuk (Barabasi, 2011), hogy a
didaktikab61 ismert m6dszerek nagy resze 6vodaban is alkalmazhat6, amennyiben
ezeknek jatekos szinezetet kolcsonziink, az eletkori sajatossagoknak, valamint az
6vodai neveles alapelveinek megfeleloen adaptaljuk ezeket az 6vodai tanitasi -
tanulasi folyamatban. Kiilonosen keriiljenek eloterbe a cselekvest szolga16
m6dszerek es eszkozok, illetve a szemleletre epiro eszkozok es m6dszerek.
Papp Eszter es Makar Eva szerint (idezi Stark, 2007) harom csoportba
sorolhatjuk az 6vodai oktatis m6dszereit az ismeretszerzes forrasa alapjan:
- cse/ekves
- szemte/tetes es kepszeril megismeres
- sz6beli megismeres
Az ismeretszerzes legfObb forrasa a tapasztalas es maga a cselekves.
Ekozben a gyermekek minden erzekszerviiket igenybe veszik, mUkodtetik. A
cselekvo megismeres termeszetesen nemcsak a mozgasos aktivitist jelenti, hanem
a gondolkodassal atszott, iranyitott tevekenyseget is. Mivel a cselekvesben
erzelmek is megnyilvanulnak, az igy szerzett ismeretek elmenyszeriive valnak. A
masodik csoportba soroljuk a szemteletet, a kepet. Ide tartoznak az erzekszervek
utjan nyert ismereteken ml a kepszerii, de mar kozvetett megismeresi formak, az
emlekezes es a kepzelet termekei. A sz6beli cselekves eszkoze a beszed. A beszed,
a val6sagr61 alkotott mondanival6 szempontjab61, kozlo es kifejezo, a hallgat6nal
elerendo eel szempontjab61, felhiv6 es r8.hat6.
Ennek megfeleloen, pszichol6giai szempontb61 harom csoportba
oszthatjuk az 6vodai oktatasi m6dszereket is.
A cselekvessel kapcsolatos mndszerek:
a. didaktikai jatekok
b. feladatlappal (munkalappal) vegzett tevekenysegek
c. gyakorlati munkak, egyszerii kiserletek
A szemlelettel es a kepszerli megismeressel kapcsolatos mndszerek:
a. szemleltetes, bemutatas
b. onal16 megfigyelesek
A szobeli megismeressel kapcsolatos m0dszerek:
a. elbeszeles
b. magyarazat
c. beszelgetes
136
Ovodam6dszertani alapismeretek
7.3.1. Cselekvessel kapcsolatos modszerek
a) Az didaktikai jatekok alatt valamely oktatasi feladat szolgalataba
allitott jatekot ertjiik. Jelentosege, hogy jatekosan - tehat a gyermek
sziiksegleteinek megfeleloen - ad m6dot az ismeretek megszerzesere, a
gondolkodasi miiveletek es a beszed gyakorlasara. A szabalyok nelkiilOzhetetlen
elemei a didaktikus jateknak, betartasuk nemcsak oktatasi funkci6juk miatt
jelentos, hanem az erkolcsi neveles szempontjab61 is. M6dszerkent is kival6an
alkalmazhat6 ez a jatek, illetve foglakozas-tipus.
b) Feladatlapokkal vegzett tevekenyseg egyszerre minden gyermeket
foglalkoztat, onall6 munkara szoktat, ismereteket, keszsegeket, kepessegeket
fejleszt. Sikerelmenyhez juttatja azt a gyermeket is, aki sz6ban nehezen fejezi ki
magat. Az 6v6no visszajelzeseket kap az egyes gyermekek fejlodeserol. Az
oktatasi folyamat barmely mozzanataban alkalmazhatjuk a feladatlapokat, ha azok
a celnak megfeleloen szerkesztettek.
c) Gyakorlati munkak, egyszerfl kiserletek vegzesere az 6vodaban foleg
a kerti munka, az elosarok gondozasa kereteben van lehetoseg. Az itt elvegzett
feladatok nagy elonye, hogy a gyermekeknek nemcsak uj ismeretek szerzesere
nyilik lehetosegilk, hanem az ismeretek alkalmazasara, valtozasok, okozati
osszefilggesek meglatasara is. A gyakorlati munka kozben felismert tenyt vagy
tOrvenyt a gyermekek sokkal tart6sabban megjegyzik. A gyakorlatban vegzett
munka olyan szemelyisegjegyek megalapozasat is j61 szolgalja, mint a pontossag,
a tilrelem, a kitartas.
A feladatlapok, gyakorlati munkak egysegesek, a klasszikus didaktikab6l
ismert begyakorlas m6dszerenek csaladjaba tartoznak. fgy az alkalmazasukban
azoknak az elvarasoknak es elveknek kell ervenyesillniilk, amelyek meghatarozzak
a begyakorlas m6dszerenek hatekonysagat is.
7.3.2. A szemlelettel es a kepszerii megismeressel kapcsolatos
modszerek
a) Bemutatas (szemleltetes) az 6vodas kon'.i gyermek ismert eletkori
sajatossagainal fogva az oktatas egyik leggyakrabban alkalmazott m6dszere. A
bemutatas, a spontan szemlelodes nem eleg a megerteshez. Csak tudatos es
tervszerii iranyit6 munkaval erheto el az erzekeles, eszleles, megfigyelokepesseg
fejlOdese. A Ienyeges es lenyegtelen killonvalasztasa, az alapveto gondolkodasi
muveletek (analizis, szintezis) meginditasa - kezdetben - a gyermekeknel meg
nebezseggel jar. A tagolatlan egeszet nem kepesek felbontani, osszefilggo
137
 Ovodam6dszertani alapismeretek
rendben latni. Az egesz elmoshatja a reszleteket, vagy egy-egy reszlet folebe
kerekedhet az egesznek (pointillizmus), s az egesznek egy reszlet onkentes
osszekapcsolasaval uj jelentes keletkezhet (szinkretizmus). A gyermeki eszleles
fenti sajatossagait ismerve, az 6v6n6 feladata, hogy iranyit6 kerdeseivel,
magyarazataval rendszert vigyen a bemutatott targy, jelenseg tanulmanyozasaba.
b) Megfigyetes: mig a bemutatasnal kozvetleniil az 6v6n6 szemleltet,
addig a megfigyelesnel a gyermekek - megadott szempontok szerint - onall6an
szerzik a tapasztalatokat. Ez tortenhet setak, kirandulasok, a kertben vegzett
munkak, elosarok gondozasa, otthoni feladatok kerteben. Peldaul figyeljek meg,
mit eszik a sertes, hogyan miikodik a kozlekedesi lampa, mikent fejlodnek a
novenyek. Az evszakok jelensegeinek megfigyelesere is minel tobb onall6
megfigyelesi szempontot kell adni. Ezek alapjan kepesek lesznek az un.
mindennapi ,,termeszeti naptar" rendszeres kezelesre (kivalogatva a napra
jellemzo kepeket: esik az eso, rujja a fakat a szel, esemyovel jamak az emberek,
stb.)
Az ilyen onall6 megfigyelesen alapu16 feladatok kozben alakul ki es
valik keszsegge az, hogy a dolgokat valtozasukban, fejlOdesiikben figyeljek.
6nal16 megfigyeleseik alapjan ok-okozati osszefilggesek meglatasara is tobbszor
lehetosegiik nyilik. Amennyiben peldaul a g61ya eletet folyamatosan figyeltek,
rajonnek a koltozes indokolt voltara, es maguk fogalmazzlik meg: ,,El kell
repiilniiik, mert itt nem talalnak mar taplalekot maguknak."
Mindez csak akkor tortenhet igy, ha a gyermek onall6an szerzett
megfigyeleseinek eredmenyeit sz6ban megfogalmazhatja az 6v6novel val6
rendszeres es folyamatos beszelgetes soran.
7.3.3. A szobeli (verbalis) ismeretszerzes modszerei
a) Az elbeszeles/ elmesetes m6dszere esemenyek, jelensegek, targyak,
szemelyek eleven, szines ismerteteset, illetve erzelemgazdag kifejteset jelenti.
Akkor alkalmazza az 6v6no, amikor olyan ismereteket kivan nyujtani,
amelyekrol a gyermekeknek nem lehet kozvetlen tapasztalatuk. Keves gyermek
latott banyat, Ult repiilogepen, haj6n, de erdekli, milyen az iirhaj6 es a tenger. Az
errol vagy ehhez hasonl6 elmenyrol sz616, kepekben gazdag 6v6noi elbeszeles
eros hatast gyakorol a kepzeletre, s maradand6 erzelmeket kelt a gyermekben. Az
6v6n6 tortenetei, elbeszelesei az erkolcsi, erzelmi neveles szempontjab61 is
rendkiviil jelentosek. A sziiloi szeretet, tisztelet, becsiiletesseg, hOsiesseg erzeseit
ezaltal is fel tudjuk ebreszteni (elmelyithetjiik) a gyermekben, hisz egyiitt
138
6vodam6dszertani alapismeretek
izgulnak, oriilnek, vagy szomorkodnak veliik. Sz6kincsiik is bOviil, mivel, az
elbeszelesek soran olyan kifejezesekkel is megismerkednek, amelyeknek
ertelmet eloszor csak hangulati osszefilggesek alapjan fogjak fel, kes6bb azonban
egyre inkabb megertve, maguk is hasznalni kezdik, es a gondolkodas is
gazdagodik. A gyermekek elbeszelese egyre elevenebb es szinesebb lesz,
amennyiben sok leheroseget biztositunk sajat elmenyeik felfedezesere es ezek
verbalizalasara is.
b) Magyarazat: a gondolkodashoz kapcsol6dik, segiti a megertest
azaltal, hogy az osszefilggeseket, torvenyszeriisegeket megvilagitsa.
A ,,miert"- korszakban a gyermekek kiilonosen tiirelmetleniil kovetelik
az 6v6n6 magyarazatait, mivel a mar ismert tenyek es reszletkerdesek
onkenteleniil is felkeltik erdeklodesiiket. Az 6v6nonek ertekelnie kell a gyermek
szokatlan kerdeseit, es ki kell elegitenie a kivancsisagat, termeszetes
tudasvagyat. Az 6v6no celszerii magyarazata fejleszti a gyermek gondolkodasat.
A magyarazat m6dszerere szinte minden foglalkozas kereteben sziikseg van a
feladatok megertesehez, azok megfelelo vegrehajtasahoz.
Az 6v6no magyarazata csak akkor segiti a megerteshez, ha rovid,
lenyegre tapint6. Amennyiben hosszabb magyarazatra van sziikseg, akkor egy-
egy szakasz utan, kerdesek kapcsan kell meggyozodni arr61, hogy a gyermekek
mennyire ertettek meg az elhangzottakat. A magyarazat veglegesitese elott
elonyos a gyermeket j61 iranyitott kerdesfelteves altal ok-okozati osszefilggesek
keresesere osztonozni. Ezert a magyarazatot, amikor csak lehet, kapcsoljuk ossze
a beszelgetes m6dszerevel.
c) A beszelgetes m6dszerenek alkalmazasa soran az 6v6no arra keszteti
a gyermekeket, hogy a kolcsonos kerdes-felelet alapjan maguk fedezzek fel az
osszefilggeseket, vonjanak le kovetkezteteseket, termeszetesen az o iranyitasaval.
El6nyos tehat, a klasszikus beszelgetes m6dszeret a problematizalassal otvozni,
annak erdekeben, hogy a gyerek az ismeretek aktiv felfedezojeve valhasson. A
beszelgetes kiva16 ertelemaktivizal6 m6dszer, mivel segiti megtalalni a lenyegeset
es azt elkiiloniteni a lenyegtelentol. Fejleszti a koncentralt es megosztott figyelmet,
igenybe veszi - a meglevo ismeretek felelevenitesevel - az emlekezetet.
A gyermekek aktiv szereplokent vesznek reszt a beszelgetesben, mikozben
ertelmi kepessegeik, gondolkodasuk, kifejezokeszsegiik is fejlOdik. A beszelgetes
soran varatlan problemak is felbukkanhatnak, gyakran eppen egy-egy gyermek
valasza, kerdese ad lehetoseget a tema erdekessegenek kibontakoztatasahoz. fgy
szokjak meg azt, hogy a latottakon, hallottakon erdemes elgondolkodniuk.
139
 Ovodam6dszertani alapismeretek
A gyennekek valasza jelzi az 6v6n6 szamara azt, hogy az ismereteket vagy
a megertest hol kell tovabb erositeni. A beszelgetesnek tehat nemcsak fejleszto
hatasa van, hanem segiti a gyennekek megismereset, az 6v6noi munka
eredmenyeinek ellenorzeset is.
A beszelgetes m6dszeret eredmenyesen csak akkor hasznalhatjuk,
o ha a gyennekeknek az adott temaban elozetes
tapasztalatuk mar van,
0 ha az 6v6n6 ismeri a feladand6 kerdesek celjait, funkci6jat
s ezeknek megfeleloen, tudatosan atgondolt kerdeseket fogalmaz
meg,
0 ha az 6v6n6 kerdesei helyesek es valtozatosak,
o ha a kerdesek az egesz csoporthoz sz616an meginditjak
minden gyennek gondolkodasat es az 6v6no tilrelmesen kivarja a
lassabban gondolkod6k valaszat is,
o ha gyennekek kerdezo kedvet is serkentik.
A helyesen szervezett beszelgetes reflexi6ra serkenti es megtanitja a
gyennekeket gondolataik kifejtesere, de arra is, hogy a kello idoben hallgatni
tudjon. Ez tilrelmes, udvarias magatartasnak is nelkiilozhetetlen elem.
A bemutatott sz6beli, verbalis ismeretszerzesi m6dszerek, a
szemleletessegre epiilok, es a cselekvesre alapu16 m6dszerek eseteben is igen
Ienyeges a pedag6gusi attitiid megfelelo volta. A kiindul6pontot az a pedag6gusi
szemlelet kell, hogy kepezze, amely szerint a gyenneknek nem az a feladata, hogy
minel tobb ismeretet elfogadjon es befogadjon, hanem, hogy minel tobb
tapasztalasra epiilo tanulasi tevekenyseget val6sitson meg, amelyben
megfigyelesenek iranyitasat, elmeletalkotasanak serkenteset, cselekveseinek
elomozditasat val6sitja meg az 6v6n6 a bemutatott m6dszerek segitsegevel. Ne
akarjuk tehat azonnal a helyes valaszt visszahallani a gyerektol, hanem inkabb arra
torekedjiink, hogy 6 maga tapasztalja meg, es fogalmazza meg a kerdeseire,
kerdeseinkre a valaszokat!
7.3.4. A projektm6dszer
Az 6vodai Curriculum (2008) a minosegbiztositasi ajanlasok rendjen
kiemeli, mint ennek egyik lehetoseget, a projektek tervezeset es kivitelezeset.
6vodaink egyre gyakrabban es egyre hatekonyabban alkalmazzak ezt a
tanulasszerve7,6si altemativat, es hatekonysaganak visszaigazolasa nem marad el.
A projektm6dszer az 6vodai nevelesnek egy nagy lehetosege es egyben kihivasa.
140
Ovodam6dszertani alapismeretek
Egy olyan komplex hatasszervezesi megoldas, amely lehetoseget teremt a
tevekenysegbe integralt tanulas eredmenyes megval6sitasara, valamennyi
tapasztalati terillet egyiittes feldolgozasara.
Mi a projekt, a projektmOdszer, hogyan egyeztethetlf ossze a vi;.sgalt
korosztallyal?
A projekt, pedag6giai ertelemben nem mas, mint sajatos tanulasi egyseg,
egyszeri, komplex, szisztematikus, a hagyomanyos iskolai es osztalystrukruran
rullepo programterv' amely a pedag6gus - diak kozotti bensoseges, partneri
egyiittmiikodesen alapszik (Karik6, 2001 ). A projektet mindig olyan problema kore
szervezziik, amelynek megoldasa tobbfele tevekenyseget igenyel, es amelyben
minden gyermek megtalalhatja azt, aminek az elvegzese, felfedezese, ,,kutatasa"
kihivast es elmenyt jelent szamara. Mint m6dszer nevelestorteneti kateg6ria,
Dewey es Kilpatrick nevehez filzodik, legnagyobb erteke pedig, hogy a tananyag-
orientalt strategiaval szemben nem a tananyaghoz rendeli hozza a gyermeket,
hanem a gyermek rendeli onmagahoz a ,,tananyagot" (Hegedus, 2002). E
meghatlirozas elfogadasa annak a szemleletm6dnak az ervenyesitesi torekvesere
kotelezi a pedag6gust, hogy egyreszt egy-egy projekttema kivalasztasaban (is) mar
figyeljen a gyermek felol erkezo jelzesekre, annak biztositasa erdekeben, hogy a
kivalasztott tartalmak osszhangban legyenek azzal, ami a gyermeket foglalkoztatja,
erdekli; masreszt a megfogalmaz6d6, felkinalt projekttema feldolgozasi
folyamataban hangol6djon ra a gyermeki otletekre, ezeket rendszerezze es epitse ra
a tanulasi, nevelesi folyamatot.
A projektm6dszer jellegebol ad6d6an differencial, minden gyermek egyeni
motivaci6kt61 hajtva, egyeni iitemben dolgozik, kutat, ismerkedik es ismeri meg/fel
a korillOtte levo val6sag jellemzoit, igy fejlodik, halad. Ugyanakkor, mivel
komplex jellegii feltetelezi egyreszt a gyerekek kozotti eredmenyes kooperaci6t,
masreszt a pedag6gussal val6 alland6 konzultaci6, segitsegkeres, elorelendites
lehetoseget. Ennek kovetkezteben projektek pedag6giai gyakorlatban val6
alkalmazasa megvaltoztatja a pedag6gus szerepet is: az iranyitas helyett a hangsuly
az egyiittmiikodest elosegito, problemafelveto, az egyes munkafolyamatokat
koordinal6, a motival6, a tanacsad6i szerepkorok kerillnek eloterbe.
A projektek es az 6vodaskoru gyermekek
A 4-8 eves korosztalyr61 ismeretes, hogy legkonnyebben konkret
tartalmakat, szemleletes jelensegeket idez fel, gondolkodasa erzeki, a gyakorlati
cselekveshez kotodik Ebben a szakaszban tehat, a projektm6dszer szerepe nem
141
'ry? !.1f:!44JP%41,A.!'!fi%··" '!W.'.!· -~•c
Ovodam6dszertani alapismeretek
egyszeriien a megalapozas, a tapasztalatszerzes biztositasa, hanem egyben a
gondolkodas helyessegenek kipr6Mlasat biztosit6 keretkent van jelen.
A vizsgalt korosztaly kognitiv es affektiv-motivaci6s fejlodesi
sajatossagai, es a projektek biztositotta fejlesztesi lehetosegek jelzik, hogy a
gyermeki tanulast, a fogalmak kialakulasat, ismeretek gazdagodasat, keszsegek es
kepessegek fejlodesenek folyamatat egy olyan aktiv tevekenysegkent fogjuk fel,
amelyben a gyermek egyeni tevekenykedesen, konstrualasi folyamatan mlmenoen
az interaktivitas, a ko-konstrukci6 (szocialis konstrukci6) is kiemelt fontossag1lva
valik.
Szerepek a projektben
A projektekben felertekelOdik az egyeni gyermeki kezdemenyezes szerepe,
a sajat elmeny, elgondolas es megtapasztalas biztositasanak torekvese. A nevelesi
tevekenyseg ket alaptenyezoje kozotti partneri viszony biztositasanak
sziiksegessege nem ketseges. Ertelmezesiinkben ez azt jelenti, hogy engedjiik a
gyermeki kezdemenyezesek megnyilvanulasat, teret engedve annak, hogy
beepiiljenek, sot alappillereive valjanak a tudasepitesi folyamatnak. ugyanakkor
azonban - elfogadva a pedag6gus hatterbOI iranyit6 szerepet - a partneri viszonyt
akkor veljtik kiteljesedettnek, amennyiben nem hagyjuk magara a gyermeket a
megelt elmenyeivel, a kipr6balt gondolataival, hanem segitjiik ot ezeknek
tudatositasaban, tovabbgondolasaban, sot rairanyitjuk a figyelmet a kerdeskor
olyan mas elemeinek felkutatasara, megvizsgalasara is, amelyek az egyeni
kezdemenyezesben nem voltak nyilvanval6ak, de hozzaferhetoek szamara,
erdekesek, fontosak lehetnek, a tudasepites kiteljesedeset szolgalhatjak:. Ebben a
pedag6gus motivaci6s tevekenysegenek van kiemelkedo szerepe. Konkretizalva a
projektek altali tudasepites folyamatara, igen lenyeges, hogy a gyermek
valaszthassa ki, mely tertilet erdekli ot leginkabb, abban vallaljon nagyobb reszt.
Serkenteni kell azonban arra, hogy mas tertileteket is kipr6baljon, megismerjen
(Barabasi, 2009).
A projektalkalmazas neh<iny modszertani kerdese
A projektek altali tanulas megval6sitasanak folyamataban is - mint
barmilyen mas tanulasi helyzetben - kulcskerdes, mikent tudjuk megnyemi a
gyerekeket a tevekenysegnek, hogyan vonjuk be oket a tervezesbe es a
megval6sitasba.
Mas remaju projektek eseteben is javallott, de a termeszeti jelensegek
gyermekkozelive reteleben hangsulyozottan kinalkozik annak lehet:Osege, hogy
142
Ovodam6dszertani alapismeretek
maga a projekttema, barmilyen feldolgozasi format megelozoen, valamilyen kozos
(gyermekek - pedag6gus) elmenybOI fakadjon, mint pl. egy kozos kirandulas, ahol
racsodalkozhat a gyermek az adott jelenseg egy fizikai vagy kemiai tulajdonsagara,
szepsegere, komyezetforma16 hatasara, erejere, stb.
A kozos elmenybOI fakad6 temamegragadasban spontan m6don jelenik
meg a gyermek szemelyes erintettsege az adott termeszeti jelenseggel es annak
feldolgozasaval kapcsolatosan. Ily m6don a gyermeket az onszervezodo tanulas
iranyaba tudjuk mozditani, hiszen kerdeseket, problemak:at fogalmaz meg egy-egy
tema kapcsan, keres sajat valaszokat kerdeseire, tehat a kinalkoz6 temahoz rendeli
onmagat, es nem egy kiilso tekintely eroltet ra bizonyos gondolatokat,
tevekenysegeket. A projektben az eroltetes automatikusan megsziinik, mivel, meg
abban az esetben is, amikor nem maga a gyerek jut el egy-egy erdekes tema, vagy
annak valamely vetiilete megragadashoz, hanem a pedag6gus, illetve a tarsak
kinaljak: azt, a kerdeskorrel kapcsolatos otletborze nyoman megjeleno szamtalan,
erdeklodesre szamot tart6 altema koziil a gyerek valasztja ki azt, amely irant
vonz6dast erez. Ez azt jelenti tehat, hogy a szemelyes erintettseg eletre hivasa, az
erre val6 tudatos pedag6gusi torekves megtertil, azaltal, hogy egyreszt a gyermek
erdeklOdeset bekapcsolja a folyamatba - mint kognitiv motivumot -, masreszt eros
pozitiv erzelmi viszonyulasm6dra epitenek (pl. a gyerekek nagyon szeretik a vizet,
ezzel val6 tevekenykedest) - amelyek affektiv motivumokkent energizaljak: a
tevekenyseget.
A gyermeki bevon6das fenntartasaban a valtozatos, erdekes, eletkomak
megfelelo jatekos, kivancsisagara egyidejiileg valaszol6 megis serkento
tevekenysegvalasztek, az ujabb es ujabb kisebb kozos elmenyek, racsodalkozasok,
megfejtesek es ezek feletti kozos orom jatszik igen fontos szerepet. Elonyos tehat,
egyreszt olyan pedag6gus altal teremtett helyzetbe hozni a gyermeket, hogy ez a
szemelyes erintettseg megjelenjen, masreszt, hogy a gyermek altal letrehozott,
kezdemenyezett ,,helyzeteket" epitsiik be a projekt altali feldolgozas folyamataba,
es mint ilyen a projekt nyitott, alland6an alakithat6 (de a celmegval6sitas iranyaba
tudatosan halad6) jelleget oltson.
A projektek szerkezete
Amennyiben megpr6balunk meghatarozni egy olyan vezerfonalat,
szerkezetet, amelyre a termeszeti jelensegek feldolgozasat celz6 projektek
felepithetok a 4-8 eves korosztaly esteeben, szem elott tartva a projektek
szerkezetet, ezt a kovetkezokeppen konkretizalhatjuk:
1. A projektotlet megragadasa, a rema megfogalmazasa
143
 Ovodam0dszertani alapismeretek
2. Celok tetelezese; a pedag6gus es a gyennek celjainak megragadasa
(osszehangolas-mint pedag6gusi feladat)
3. A temaval kapcsolatos otletek osszegyiijtese (otletborze,
megbeszeles, a gyennekek feladatvallalasa)
4. Az adatok osszegyiijtese, rendszerezese: projektterkep-keszites
(peldaul lasd a III. es IV. mellekletet)
5. A tema - kisebb egysegekre bontott - feldolgozasa (tantervi
integraci6ban); a menet kozben felmeriilo otletek integralasa
6. A produktum osszeallitasa (esetenkent nyilvanossa tetele)
7. A folyamatos ertekelest kiegeszito, kiteljesito vegso projektertekeles
8. Kovetkeztetesek megfogalmazasa, mit nem sikeriilt megvalaszolni,
miert, stb. - a projekt lezarasa
Ezeket a Iepeseket, a magyar 6vodai projektpedag6gia elmeleti teteleit
rendszerezve Palfi Sandor (2010) az alabbiakban ragadja meg:
Tervezes, temavalasztas: kezdemenyezhet a pedag6gus, gyenneki csoport,
egy gyermek, de fontos, hogy a pedag6gus eldontse, megfelel-e a gyennekek
eletkoranak es belat6 kepessegenek, valamint a temafeldolgozasnak megj6solhat6
pedag6giai eredmenyei is lesznek.
Tervkeszites - celkepzes, feladatok. a celkepzesben mindenki erdekelt,
ezert ugy fogalmaz6djon meg, hogy minden erintett szamara ertheto es elfogadhat6
legyen
Szervezes - operacionalizalas, anyaggyUjtes: a problema lebontasa, a
benne levo feldolgozhat6 tartalmak megragadasa, projektterkep (ha.16) elkeszitese.
Fontos mozzanat a teendok operacionalizalasa, ezekhez megfelel6 szemelyek
rendelese, helyszinek es mas eroforrasok meghatarozasa.
Szervezes - kivitelezes, megval6sitas: a legnehezebb szakasz a gyermekek
szamara. Itt valik fontossa a motivalas es a differencialas ervenyesitese a tervezett
tevekenysegek megval6sitasa kozben.
Ellenorzes - projektzaras, bemutatas: nyilvanossag megteremtese, a
produktum bemutatasa valik itt fontossli, amely noveli a felelosseg sulyat is a
megval6sitas folyamataban, ugyanakkor tovabbi projektek elomotivatorakent hat.
Ellenorzes - erteke/es: itt tekintjiik at az els0 gondolatt61 a produktum
elkeszillteig, az egesz projektet, a folyamat kUlonbOzo fazisait, megfogalmazzuk a
maradand6eredmenyeket es tanulsagokat.
A projekt altalanos folyamatanak fazisai nem mechanikusak, de
mindeniknek megvan a maga szerepe a projekt altali fejlesztes teljessegenek es
144
Ovodam6dszertani alapismeretek
sikeressegenek biztositasaban. Az egyes fazisok m6dszertani fogasaira meg a
tovabbiakban visszateriink.
A projektek altali tanulas szerkezeti elemeinek ervenyesitese a feldolgozas
folyamataban biztosithatja a mar bemutatott jellemzoinek es elonyeinek az
ervenyesiileset. Ezek kozill is kiemeljiik a gyermeki otletek, gondolatok
kipr6balasanak lehetoseg-biztositasat, a temaval kapcsolatos, a tapasztalatszerzes
folyamataban megszilleto elgondolasaik, reflexi6ik megfogalmazasat, ezek
beepiilesiiket a tanulasi folyamatba; az egyiittmiikodes (gyennek-gyennek,
pedag6gus-gyennek, pedag6gus-szillo-gyermek) es szocialis konstrukci6
ervenyesiilesenek lehetoseget; a rendszerezett tudasepitesi folyamatot (Barabasi,
2009).
7.3.5. 6vodai alternativ mOdszerek
Az altemativ m6dszerek alatt (Bugja, 2013 alapjan) azokat a
hagyomanyost61 eltero megoldasi lehetosegeket ertjiik, amelyek a gyermeki
aktivitasra epiilnek, kozpontjukban maga a gyermek all. Az 6vodai oktatasban
kiemelkedo alternativ m6dszerek koze soroljuk tulajdonkeppen mar a
projektm6dszert is (de elterjedtsege miatt nem itt, hanem kiilon kateg6riakent
mutattuk be) illetve az interaktiv tanulasi m6dszereket, melyek egy resze
viszonylag uj keletii m6dszemek tekinthetoek az 6vodai oktatasban. Ezek koziil
csak nehanyat mutatunk be vazlatosan szemleltetesi cellal:
a. Brainstorming (OtletbOrze, Otletroham):
Az Otletroham kozvetlen aktivizal6 m6dszer, mely fejleszti a divergens
gondolkodast (olyan oldaliranyit gondolkodasm6d, amely ugrasszeriien egymast61
kiilonall6 dolgokat is kepes osszekapcsolni). Csoportos munkan alapszik, fejleszti a
kreativitast es egyeni otleteket keres a felmeriil6 problemakra.
Lenyege, hogy felvetiink egy temat es a eel minel tobb spontan otlet
osszegyiijtese es rogzitese, mindenki altal j61 lathat6 helyen, pl. rablan. Fontos az
oldott Iegkor, hogy minden gyerek fontosnak erezze az otleteit.(Ghid de buna
practici, 2008)
Az elso mozzanat a szabalyok tisztazasa: mindenki mondhat barmilyen
eszebe jut6 otletet, egyet sem vetiink el, feljegyezzilk a tablara erkezesi sorrendben,
mega kesobb hibasnak itelt otleteket is. Nern kritizalhatjak egymas otleteit, senki
sem sertodhet meg.
145
 6vodamodszertani alapismeretek
Minden gyerek elmondja az otletet, minden otlet ujabb otleteket sziil,
ezeket szinten felvezetjiik. A foglalkozas legvegen az 6v6no segitsegevel
kiertekelodnek az otletek, a gyermekek osszehasonlitjak az elozoleg gyiijtott
otleteket a foglalkozason szerzett tapasztalatokkal, es valtoztathatnak az otleteiket
a megszerzett informaci6k, adatok altal. A gyerekek a temaval kapcsolatos
meglevo informaci6it aktualizalja es segit uj megoldasokat talalni az adott
problemara.
A m6dszer bevezetesenel, az otletek gyiijtesenel segithetnek a kovetkezo
kerdesek:
• Mit tudtok a ....... -r61? Szerintetek hogy nezhet ki a ....?
• Mit tennetek ha ...... lennetek? Mit tanacsolnatok a . . . . .-nak?
• Hogy gondoljatok, hogy mit tenne ..... ? Hogyan magyarazzatok a ..... ?
• Miben tudnatok ti segiteni? Melyik a legfontosabb ......... ?
Hol kereshetnenk meg a .......... ?
• Hogyan tudnank ............?
• Mire szamitotok a dokumentumfilm megnezese utan?
• Mire gondolhatott a szereplo ......... ? Ha tehetnetek mit kerdeznetek tole?
A Brainstorming m6dszert altalaban egy ismeretlen tema bevezetesenel
alkalmazzuk, de hasznalhatjuk a projekt futamideje alatt egy felmeriilo problema
megoldasanal es a projekt vegen ismetleskent, hogy attekinthessiik, milyen
informaci6k rogziiltek a gyerekekben a tema feldolgozasa kozben.
Hasznalhatjuk az integralt foglalkozasokba epitve, de a hagyomanyos
foglalkozasokon is (peldaul: Tudomanyok/ komyezetismeret: Mit tudunk az
allatokr61?)
A modszer el/Jnye: Egyik otlet sziili a masikat, az otletek
osszekapcsol6dnak. Rovid ido alatt sok otlet sziiletik. Hatranya: A gyerekek nem
szeretnek egyforman felsz6lalni, igy nehany dominans gyermek mondhatja az
egeszet. Lassu rogzites eseten elveszhetnek az otletek.
b. Fiirt modszer
A Fiirt-m6dszer egy olyan interaktiv m6dszer, melynek lenyege, hogy a
gyerekek a tapasztalataik altal szerzett informaci6kat kategorizaljak es a
fogalomcsoportokat grafikailag is abrazoljak, korongok segitsegevel kifiiggesztik a
tablara. A kiilOnbOzo kateg6riakat mas-mas szinnel jeloljiik meg, hogy konnyen
eligazodjanak (kiilonbozo szinii korongok vagy szines filcek segitsegevel).
A ,,flirt" nev abb61 ered, hogy az 6v6no altal adott tema kore fiirtszeriien
felhelyezziik a kapott informaci6kat abrazol6 korongokat.
146
6vodamodszertani alapismeretek
A Fiirt-m6dszert hasznalhatjuk a projekt kezdeten: felhelyezziik a
kozponti temat es a gyerekekkel kozosen meghatarozzuk a kateg6riakat. A tanulasi
folyamat alatt ezeket a kateg6riakat folyamatosan bOvitjiik, kiegeszitjiik, majd a
vegen atbeszeljiik minden kateg6riat es osszegezziik a kapott informaci6kat. igy a
gyerekeknek nagyobb lesz a ralatasa a temara. Hasznalhatjuk a tanulasi folyamat
vegen, osszegzeskent, a tanultak felmeresere.
A m6dszer mozzanatai:
• Megmutatjuk a gyerekeknek egy lapon, hogy hogyan kesziil a flirt, vagy
kozosen keszitiink egyet.
• A lap vagy tabla kozepere felirjuk, vagy felhelyezziik a kozponti temat.
• Kerdeseket alkotunk, melyek kapcsol6dnak a kozponti temahoz es ezek
alapjan a gyerekekkel koz0sen hatarozzuk meg a kateg6riakat.
• A csoportokat kiilonbozo szinnel jeloljiik, felhelyezziik fiirtszeriien a
kozponti tema kore, majd nyilak segitsegevel hozzakotjiik. A
csoportokat jelekkel, grafikillal is
• abrazolhatjuk. A pozitivan megfogalmazott kerdesekkel minden
kateg6riat atbeszeliink, kutatunk, keresiink, informaci6kat gyiijtiink.
Peldaul: a het temaja a Tavaszi viragok. A eel, minel tObb informaci6
gyiijtese a viragokr61 az irodalmi miivek es sajat tapasztalataik, kutatasaik,
kiserleteik soran.
A gyerekek a bet folyaman ellatogatnak egyik sziilo viragoskertjebe es
megfigyelik a viragokat, a kerti munkalatokat. A napkozi udvaran is iiltetiink
viragokat, ezekre naponta odafigyeliink. A bet soran a gyerekek onall6an szereztek
informaci6kat, ezeket a bet vege fele kategorizaltuk, rogzitettiik. A grafikai
abrazolas segitette az informaci6k rogziteset, melyiteset.
c. Gondolkodo kalap:
A ,,Gondolkod6 kalap" Edward de Bono amerikai pszichol6gus altal
kifejlesztett kommunikaci6s m6dszer, amelynek lenyege az ugynevezett
parhuzamos gondolkodcis a vita.val szemben. A parhuzamos gondolkodas lenyege,
hogy a folyamat soran a resztvevok egyidejiileg egyazon szempontb61 vizsgciljak
az adott dolgot, az erveket egymas melle es nem egymassal szembe allitja es a
hangsuly mindig a megoldas keresesen van. A eel, hogy a kommunikaci6ban
resztvevo osszes fel szempontja szepen rakeriilhessen az ugynevezett ,,mentalis
terkepre" es kozosen pr6bciljak ebbOl az optimalis megoldast megtalalni a felvetett
problemara. Bono szerint a problemak megoldasaban nem csupan az ertelem
vezerel minket, helyet kapnak a pillanatnyi befolyasok, az erzelmek is. A
147
 6vodam6dszertani alapismeretek
,,Gondolkod6 kalap" m6dszer killonvalasztja az erzelmeket a logikat61, a
benyomasokat a tenyektol. Barmelyik kalapot tessziik is a fejiinkre, az
meghatarozza a gondolkodasunkat. Egy komplex aktivizal6 m6dszer. Elonye, hogy
segiti a gondolatok iranyitasat es hatekonnya teszi a megbeszeleseket.
Hat kalap van, mindegyik mas-mas szinu: feher, fekete, kek, sarga, zold,
piros.
•Feher kalap: Tenyek
Ha feher kalap van rajtunk, akkor csak a tiszta tenyeket gyiijtjiik ossze.
Objektiv gondolkodast feltetelez. (Pelda: A meseben ez tOrtent: adatok felsorolasa.)
•Piros kalap: Erzesek
Amikor a piros kalapot viseljiik, akkor nem csak az erzeseket fejezziik ki,
hanem benyomasokat, sejteseket kozvetitiink. (Pelda: A meseben a fOszereplo
szerintem nem viselkedett helyesen. Nekem nem tetszett, ahogy beszelt.)
•Fekete kalap: Ellenvetesek
A fekete kalap az ellenvetesek, az 6vatossag kalapja. Ha ezt viseljiik,
elmondhatjuk aggalyainkat, milyen buktat6i, karos kovetkezmenyei lehetnek a
dontesiinknek. (Pelda: A mesehOs ha nem vigyaz magara akkor megtortenhet a
baj.)
• Sarga kalap: Elonyok
A sarga kalap viselesekor a pozitiv gondolatokra koncentralunk.
Elmondjuk az otlet elonyeit, mitol fog mukodni. Eszreveteleinknek tenyekkel
megalapozottaknak kell lenni.
• Zold kalap: Kreativitas
A zold kalap viselesekor uj utakat keresiink a megoldasra. Minden
lehetseges otletet osszegyujtiink, aztan ha valamelyik otlettel elkezdiink
foglalkozni, akkor feher kalapban osszegyujtjiik a tenyeket, a feketeben a
hatranyokatesigytovabb
• Kek kalap: Folyamat
A kek kalap biztositja a keretet, ez fogja ossze az egesz folyamatot. Kek
kalapban kezdjiik a beszelgetest es ebben is zarjuk le. Megallapitasokat vonunk le,
ebben a kalapban hatarozzuk meg milyen sorrendben vessziik fel a kalapokat.
A kalapokat lehet a foglalkozas alatt cserelgetni, de fontos, hogy egyazon
idoben mindenkin egyforma kalap legyen.
Peldaul: az 6v6no elmondja a Hollo es a roka cimu meset.(La Fontaine)
Ezutan szetosztja a kalapokat, es megbeszelik a kalapok szineinek a jelenroseget.
Amikor mindenki megertette az 6v6no felteszi a kek kalapot es elinditja a
148
6vodam6dszertani alapismeretek
beszelgetest. A feher kalapban a gyerekek elmondjak a mesebOI ismert tenyeket, ez
utan piros kalapban elmeselik, hogy pillanatnyilag mit ereznek. A fekete kalapban
kiemelik, hogy milyen hibakat vetett a holl6, itelkeznek felette. A sarga kalap
kovetkezik, itt megnevezik a holl6 j6 tulajdonsagait. Ezutan zold kalapban
otleteket keresnek arra, hogy mit kellene a holl6nak tennie. A kek kalapban az
6v6no lezarja a beszelgetest, ha elegendonek talalja a megoldasokat.
d. Csillagrobbanas
A ,,Csillagrobbanas" egy olyan aktiv tanulasi m6dszer, mely altal a
gyermekek megtanulnak kerdeseket megfogalmazni a kerdosz6cskak segitsegevel.
A m6dszer menete:
• Meghatarozzuk a temat es felirjuk egy csillagra, amit elhelyeziink egy j6l
lathat6 helyen (kisebb csoportoknal az 6v6no, nagyobb csoportoknal a gyerekek
is meghatarozhatjak a temat)
• 6t darab csillagra felirjuk a kerdoszavakat: Ki? Mi? Hol? Mikor? Miert?
Ezeket a csillagokat keszithetjiik mas-mas szinu papirb61, igy a gyerekek
olvasas nelkiil is elsajatitjak, melyik csillagon milyen kerdosz6cska talalhat6
• Az 6v6no kivalaszt ot gyereket, akik hUznak egy-egy csillagot
• Az ot gyerek kivalaszt maganak csoportletszam alapjan 4-5 tarsat,
csapatokat alkotva
• minden csapat osszeiil es megfogalmaznak az adott temaval
kapcsolatosan a csillagukon talalhat6 kerdosz6val egy kerdest
• Ha minden csapatnak megvan a kerdese, akkor eloadjak azt a tObbi
csoportnak
A m6dszer zar6 reszeben kiertekeljiik a gyerekek munkajat, figyelembe
veve a kerdeseket, a kozos munkat, egyiittmiikOdest.
A m6dszert hasznalhatjuk ugy is, hogy a gyerekek egyenileg hUznak
csillagot es onall6an fogalmazzak meg a kerdeseket. Mikor mar j61 megy, akkor
csoportokat alkotva, egyiittmiikodve dolgoznak. A m6dszert tovabb is
bonyolithatjuk ugy, hogy minden csoportnak adunk a csillag melle egy emberi
tevekenyseget abrazol6 kepet, es errol kell tObb kerdest megfogalmazni a megadott
kerdosz6cskaval. (Peldaul: Az orvosnal: Kl?- csoport: Ki megy el az orvoshoz? Ki
lehet orvos? Ki vegzi a laborvizsgalatokat?)
Peldaul: a heti tema a Tavasz. Az integralt foglalkozas keretein beliil
setalni megyiink Tavasztiinderhez. A gyerekek 5 csoportra oszlanak. Az uton
kiilonfele feladatokat kapnak. Egyik kozilliik, hogy vegigmenjenek a
149
 Ovodam6dszertani alapismeretek
csillagosvenyen, kerdeseket megfogalmazva a csillagokon talalt kerdoszavak
segitsegevel. Minden csoport dob a kockaval, es azt a csillagot kell felvennie,
amelyiken a dobott szam szerepel. Ha megfogalmaztak a tavasszal kapcsolatos
kerdest, es eloadtak a tobbi csoportnak, tovabbmehetnek.
e. Piramis
Egy olyan aktiv tanulasi m6dszer, amely otvozi az egyeni munkat a
csoportos, kooperativ tevekenysegekkel. Celja, hogy fejlessze egy adott problema
vagy informaci6 szintetizalasanak kepesseget. A m6dszer liltal fejlodik a
gondolkodasuk, kommunikaci6juk. Fontos, hogy meg a bevezetoben tudassuk a
gyerekekkel a piramis felepitesenek szablilyait, a munka menetet.
Peldaul: Ahhoz, hogy tovabbjuss, valaszolni kell a talal6s kerdesekre, vagy
meg kell oldani a kis kartyan talalhat6 feladatot. A m6dszemel kiilonbozo temlikat
alkalmazhatunk, ezek alapjan elnevezhetjfik a piramisokat. (peldaul evszakpiramis,
szinpiramis, talal6s kerdesek piramisa)
A m6dszer hasznalhat6 a foglalkozlis elejen bevezeto jatekkent, vagy a
foglalkozas vegen, rogzites vagy felmeres celjab6l. Az integralt foglalkozasokon
kiviil beepitheto barmelyik hagyomanyos foglalkozasba is, mint a komyezetismeret
vagy anyanyelv. Ezaltal szinesebbe varazsolhatjuk a hagyomanyos tipusu
foglalkozasokat is.
A m6dszer menete:
• a piramis alapjanak elkeszitese
• kis kartylik keszitese, melyek tartalmazzak a feladatokat
• a tema meghatarozasa
• a piramis felepitese sz6beli utasitasok reven (pl. a piramis lepcsoit
mas-mas szinnel jelOljiik es szinek szerint haladunk, vagy
megszamozzuk a kocklikat es szam szerint haladunk felfele)
• a kesz piramis elhelyezese mindenki altal j61 lathat6 he Iyen
Peldaul: a fO tema a Nyar. A tevekenysegi forma integralt foglalkozas,
Seta Nylirtiindemel. A gyerekek ket csoportra oszlanak, minden csoport vegig kell
menjen a kijelolt uton. Amikor elerkeznek a Piramishoz, minden csoport huz egy
megszamozott kartyat es a rajta levo nylirral kapcsolatos talal6s kerdesre meg kell
adnia a helyes valaszt. Addig egy csoport sem mehet tovabb, amig ki nem toltjfik a
piramist. Helytelen valasz eseten a masik csoporthoz intezziik a tallil6s kerdest.
150
Ovodam6dszertani alapismeretek
f. Seta a galiriaban
A Seta a galeriaban aktiv csoportos tanulas~ ertekelesi m6dszer, arra
osztonzi a gyermeket, hogy kifejezze erzeseit, onall6 velemenyt alkosson,
ftiggetleniil att61, hogy melyik csoporthoz tartozik. A m6dszer neve abb61 ered,
hogy a gyermekek alkorasait ugy helyezziik el a csoportszobliban, mint egy val6di
gateriaban, j61 lathat6 es koriiljarhat6 he Iyen. Egy kivlilasztott szemely (eleinte az
6v6no, aztan ha mar j61 ismerik a m6dszert akkor egy kozosen valasztott szemely)
bemutatja az alkorasokat es a gyerekek koziil mindenki elemzi oket. A m6dszer
hasznalata feltetelezi az interaktiv ertekelest. A gyerekek meg tanulnak velemenyt
alkotni, epito kritiklikat megfogalmazni. Kisebb eletkorban a gyerekek hajlamosak
egy onmagat j61 kifejezo gyerek velemenyet tovabbmondani, de a m6dszer
alkalmazasa soran megtanuljlik onall6an is kifejezni sajat gondolataikat,
megtanulnak egymas kozott kommunikalni, egyiitt dolgozni, elfogadni masok
velemenyet. Kisebb eletkorban ravezeto kerdesekkel segithetjfik a gyerekek
ertekeleset.
A m6dszer menete:
•A gyerekeket 4-5 fOs csoportokra osztjuk
• Meghatarozzuk a feladatot es a temat
• Minden csoport kozosen elkesziti az elozoleg meghatarozott remat
• A kesz produktumokat, alkotasokat elhelyezzfik a csoportban
• A kijelolt szemely bemutatja a kesz miiveket
• Minden miivet kielemziink, ertekeliink
• A seta utan minden csoport kielemzi a sajat alkorasat a tobbiekehez
viszonyitva
A m6dszert alkalmazhatjuk ugy egyeni, mint csoportos munklik
kiertekelesenel. Felvalthatja a miiveszi alkorasok hagyomanyos kiertekelesi
formajat. A m6dszer hatekonyan beepitheto a hagyomanyos foglalkozasokba is a
Miiveszet es kreativitas nevelesi teriileten beliil.
7.3.6. Modszervalasztas
Minden m6dszemek megvan a maga szerepe az oktatasban, a gyermek
ertelmi fejlOdeseben. Minden m6dszer mas-mas pszichol6giai erot hoz mozgasba,
egyik inkabb a kepzelet, masik a gondolkodas vagy az erzelmek aktivizalasaval
segiti a neveles es oktaras celjanak elereset.
Kivalasztdsuk es alkalmazasuk fagg:
- a nevelesi celt6l
151
 Ovodam6dszertani alapismeretek
- a didaktikai feladatt61
- a tartalomt61
- a gyermekek eletkori sajatossagait61, fejlettsegi szintjiiktol
- a foglalkozasi ag sajatossagait61
- az 6v6no szemelyisegetol
- az 6voda targyi felszereltsegetol
A kiilonbozo m6dszerek es eszkozok celszerii tapasztalati teriilet szerinti
alkalmazasanak kriteriumait es specifikus szempontjait az egyes m6dszertanok
irjak le, jelen kotet keretei kozott erre nem terhetiink ki.
7.4. Oktatasi eszkozok
A taneszkozok az oktatas folyamataban felhasznalhat6, az iskolai oktatast,
celjainak elereset megkonnyito anyagi vagy technikai eszkozok. E tag
meghatarozasnak megfeleloen, rendkivill sokfele, kiilOnbOzo funkci6ju targy
toltheti be taneszkoz szerepet (Petrine, 1998).
Az eszkozok rendszeret szamos szempont szerint is csoportosithatjuk. Az
egyik legismertebb es leggyakrabban alkalmazott felosztasban, az oktatas
szolgalataban all6 eszkozoket - annak megfeleloen, hogy milyen oktatasi eel
megval6sitasanak szolgalataban allnak- a kovetkezokeppen rendszerezziik (azokat
szem elott tartva, amelyek az 6vodaban is hasznalhat6k):
Informativ szemlelteto eszkozok
• Termeszetes szemlelteto eszkozok (val6sagos termeszeti vagy
technikai targyak);
• Didaktikai celzattal eloallitott targyak (modellek, makettek,
fOldgomb, domborzati alakok stb.);
• Abrlik (ketdimenzi6s - kepek, festmenyek);
A keszsegek kialakitasanak eszkOzei: kiilOnbozo technikai es alkot6
jatekok, kiserleti eszkozok, hangszerek, testnevelesi szerek stb.
A tanulris eredmenyeit jelmero eszkOzok: feladatlapok.
Szamit6gep es multimedias eszkozok: amelyek a legkiilonb0z0bb celok
megval6sitasat szolgalhatjak.
Mas eszkOzok: sablonok, belyegzok, kontUrterkepek, stb.
A taneszkozok alkalmazasa ne legyen oncelu. A tanitasi-tanulasi
tevekenysegben hasznalt eszkozok kozvetlentil epiiljenek be az oktatas
folyamataba, es igy noveljek annak hatekonysagat. Ez azt is jelenti, hogy az
eszkozhasznalatnak mindig celorientaltnak kell lennie, azaz a pedag6gusnak
152
Ovodam6dszertani alapismeretek
tudatositania kell, hogy egy adott oktat6i-neveloi feladat megval6sitasaban milyen
eszkoz hasznalata biztositja a hatekonysagot. Az eszkozoket nem azert epitjiik be
az oktatasi folyamatba, hogy ezzel elkapraztassuk az 6vodast, kollegat,
felettesiinket, hanem, hogy a tanulasi tevekenyseget elosegitsiik. Torekedni kell
tehat azon eszkozok kivalasztasara, kidolgozasara, hasznaltara, amelyek
eredmenyesseget biztositanak. 6vodaban kiilon javallott minel inkabb termeszetes
eszkozoket hasznalni, egeszsegvedelmi, komyezetapolasi, esztetikai jellegii
nevelesi celok megval6sitsa okan is.
7.5. A tevekenysegek tervezese
Minden tudatos pedag6gusi tevekenyseg alapja egy j61 atgondolt
tervezes, amely a celok tetelezesetol indit, es a megfelelo tanulasi tartalmak
kidolgozasanak, m6dszerek kivalasztasanak, szervezesi m6dok es formak
atgondolasanak, az eszkozok el- es elokeszitesenek folyamatlin keresztiil vezet a
visszajelzes legmegfelelobb m6dozatainak leszogezeseig (Stark, 2011 nyoman).
Ettol lesz a nevelesi tevekenysegnek tudatos, rendszeres, szervezett, celiranyos
jellege. Figyelni kell azonban, hogy a tervezes ne valjon korlatoz6 tenyezove a
pedag6gus pillanatnyi j6 otleteinek, donteseinek az utjaban. Az 6vodai oktatas
eseteben fellephet az a veszely is, hogy a pedag6gusok nagyobb hangsulyt
fektetnek a dokumentumok kidolgozasara, mint a gyermekek tenyleges
fejlesztesere (Munteanu es Munteanu, 2009). Az 6vodapedag6gusnak oda kell
figyelnie a dokumentumok pontos, megfelelo kidolgozasara; de iigyelnie kell, hogy
a papirmunka ne menjen a gyermekekkel val6 foglalkozas rovasara.
Az 6vodai tevekenysegek tervezesekor a kovetkezo kerdesekre keressiik
a valaszt (Glava, Pocol, Tataru, 2009, 20):
14. tabltizat. A didaktikai tervezes szakaszai
Kerdesek A tervezes szakaszai
Miert teszem? Celok megfogalmazasa
Mivel teszem? Eroforrasok elemzese
Hogyan teszem? Didaktikai straregiak kidolgozasa
Honnan tudom, hogy elertem a Ertekelesi rendszer meghatarozasa
celjaimat?
Az 6vodai tervezes a kovetkezo szinteken val6sul meg (Munteanu es
Munteanu, 209, 33-40, M6dszertani level 2007):
153
 6vodam6dszertani alapismeretek
• makroszint: ez a tervezes altalanos szintje, az egesz evi
tevekenyseg megtervezesere vonatkozik (eves es feleves tervek
elkeszitese, tanulasi egysegek tervezese, m6dszertani tevekenysegek
tervezese, extracurricularis tevekenysegek tervezese, sziilokkel folytatott
tevekenysegek tervezese.
• kOzepszint: a kisebb egysegek megtervezeset jelenti (tematikus
terv, a het temajanak megtervezese).
• mikroszint: a napi tevekenyseg tervenek kidolgozasa.
Tekintsiik at roviden ezeket a szinteket.
a. Eves tervezes
Az 6vodai eves tervezes a 6 nagy integralt temakor kore osszpontosul,
amint ezt a tartalmakat bemutat6 alfejezetben is olvashattuk. Ezekool az integralt
temakorokb61 kiindulva, korcsoportonkent az 6vodapedag6gus meghatarozza
azokat a tematikus egysegeket es projekteket, amelyekbe az illeto tanevben
bevonja a gyermekeket
h. Tematikus tervezes
A tematikus tervezes tulajdonkeppen a projekteknek es a temakoroknek a
tervezeset jelenti.
A tematikus tervezesre vonatkoz6an ki kell emelniink, hogy egy tanevben
maximum het projektbe lehet bevonni a gyermekeket maximum ot hetes idotartam-
mal. De a pedag6gus kidolgo?liat kisebb horderejii, 1-3 hetes idotartamu projekte-
ket is a tema melysege es az 6vodasok erdeklOdesi kore filggvenyeben. Lehet akar
egy napos, vagy feleveken athajl6, transszemesztrialis projekteket beiktatni (pelda-
ul ilnnepi hagyomanyok: mikulas, karacsony, ujev, farsang, Msvet, pilnkosd). Am
lehetnek olyan hetek is, mikor a gyermekek nincsenek bevonva projektbe. A pro-
jekten kiviili heteknek is meg kell valasztanunk a het temakoret.
c. Heti tervezes
Az aktualis tanterv eloirja a heti tervezest. A heti tervezes feltetelezi a
temak lebontasat. A heti tervek kidolgozasakor az 6vodapedag6gus a kovetkezo
szempontokat veszi figyelembe (Glava, Pocol, Tataru, 2009, 37):
• a napirend betartasa (a megfelelo idokeretek betartasaval);
• egy mozgasos tevekenyseg vagy mozgasos mozzanat beiktatasa
kotelezo m6don a napirendbe;
• az uj ismereteket feldolgoztat6 tevekenysegek kiegyensulyozott
vaJ.takoztatasa a begyakorl6 es ertekelo tevekenysegekkel;
154
Ovodam6dszertani alapismeretek
• a munkaformak (frontalis, csoportos, paros, egyeni) vaJ.takoztatasa;
• a didaktikai (tanulasi) tevekenysegek vaJ.takoztatasa a sz6rakoztat6
tevekenysegekkel;
• a delelotti es delutani tevekenysegek kozotti osszhang megteremtese (a
napkozi otthonos 6vodaban);
• szabadsag a napirend osszeallitasaban.
A heti tervezeskor szem elott kell tartanunk, hogy az 6vodapedag6gus
munkaideje 40 6ra, melybol 25 6ra hetente kozvetlen tevekenyseg (gyermekekkel
val6 kozvetlen foglalko~as ), a tobbi 15 6ra pedig a tervezest, a segedanyagok
elkesziteset, onall6 felkesziilest, iskolan kiviili tevekenysegek szervezeset, kapcso-
lattartast a sziilokkel, reszvetelt tovabbkepzeseken, m6dszertani korokon, tapaszta-
latcsereken stb. oleli fel. A heti tervben elsosorban a kozvetlen tevekenysegeket
tervezi meg az 6vodapedag6gus, illetve utal a heti m6dszertani tevekenysegere is
Kezdo pedag6guskent ajanlatos hasznalni a tervezeshez az aktualis m6d-
szertani segedkonyveket. A segedkonyvekben Ievo modelleket adaptalni kell a cso-
port szinvonalahoz es sajatossagaihoz, az 6v6n6 szemelyisegehez (lasd: Grama,
2009; Toma, 2009; Preda, 2009; Glava, Pocol, Tataru, 2009).
Noha az aktualis tanterv szerint mar nines 6rarend, csak napirend, a kezdo
pedag6gus fejeben j6, ha van egy virtualis 6rarend, hogy ne maradjon ki egyetlen
tapasztalati teriilet, illetve egyetlen tevekenyseg sem a heti terv elkesziresekor. A
het minden tevekenysege a heti temakomek van alarendelve, a heti temakor kore
epul.
Az 6v6nok filzereben a heti terv elkeszitesehez k6dokat, roviditeseket
hasznalunk. A k6dok a tevekenysegek/teriiletek megnevezeseinek kezdobetiiibol
kepzodtek. Mivel meg nem jelent meg a tanterv hivatalos magyar forditasa, s
bizonyos megyekben az 6vodapedag6gusok roman nyelven keszitik a
munkaterviiket, ezert a magyar k6dok mellett zar6jelben megtalalhat6ak a roman
k6dok is (amelyek szinten a megnevezesek kezdobetiiib61 alkotott roviditesek):
A tanultisi tevikenysegek roviditesei:
• SZTJ (ALA): szabad tevekenysegek, jatekok
• TTT (ADE): tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek
• SZFT (ADP): szemelyes fejlodest celz6 tevekenysegek
• R: rutinok
• A (T): athajlasok
• RT (IDD): Reggeli talalkozas
155
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

A tapasztalati teruletek roviditisei: Ez a tervezesi modell nagyon hason16 az elozohOz, viszont a reszletes
• EKT (DEC): esztetikai es kreativ teriilet fejlesztesi kovetelmenyek es a miiveletesitett celok, amelyeket az egyes
• ETT (DOS): ember es tarsadalom teriilet mozzanatokhoz tarsitva illetve tartalmi es didaktikai feldolgozasi elemekkel
• NYKT (DLL): nyelv es kommunikaci6 teriilet parhuzamosan tiintetilnk fel, lehetove teszik a pedag6gus szamara, hogy vilagosan,
• TT (DS): tudomanyok teriilet tudatosan lassa, mikor, mivel, hogyan jarul hozza a celmegval6sitashoz,
• PMT (DPM): pszichomotoros teriilet fejlodeshez. Lehet az oszlopot boviteni az idokeretek megjelolesevel, vagy a
• didaktikai feldolgozas egeszeb61 az ertekeles kiemelesevel. A gyakorlat segitese,
d. Tevekenysegi tervek
iranyitasa szempontjab61 viszont ugy gondoljuk, hogy amennyiben rul terjengos a
A:L 6vodapedag6gus a didaktikai tevekenysegeihez terveket keszit. A veg-
tablazat nehezebben attekinthetove lesz, es ezaltal a gyakorlatban kevesbe
legesito fokozat megszerzeseig minden napra tevekenysegi terveket kell kidolgoz-
hasznruhat6va.
ni, a veglegesito fokozat megszerzese utan eleg csak vazlatot kesziteni. A:L 6vodai
A sarkokban folytatott szabad tevekenysegek eseten kevesse funkcionalis a
tevekenysegi tervek keszitesenek modelljet a m6dszertani level tartalmazza (M6d-
fentebb bemutatott tablazat. A szabad tevekenysegek megtervezesehez olyan
szertani level 2007).
tablazatot javaslunk, amely parhuzamosan mutatja be mozzanatonkent a killonbozo
15. tablazat. Tevekenysegi terv tablazata 1. sarkokban foly6 tevekenysegeket, hogy a pedag6gus(jelolt) jobban at tudja
Sor- Didaktikai Tartalom Didaktikai strategiak: Ertekeles tekinteni, melyik sarokban mi kovetkezik:
szam esemenyek 17. tablazat. Tevekenysegi sarkokban megva/6sitott szabad tevekenysegek
tervezese

Meg kell jegyeznilnk, hogy a m6dszertani level altal javasolt tervezesi
modellt nagyobb tapasztalattal rendelkezo pedag6gusok hasznalhatjak: hatekonyan,
akik mar nem rul reszletes tervet dolgoznak ki, a tudomanyos tartalom oszlopba
csak jelzesszeriien irjak: be a tartalmi egysegeket.
Ez a tervezesi modell kisse nehezk:es a pedag6giai gyakorlatot vegzo peda-
g6gusjeloltek szamara, mert nines lehetosegiik reszletesen beirni minden kerdest,
utasitast, a gyermekektol elvart magatartasi format. A pedag6gusjelolteknek ajanl-
juk, hogy a tartalom oszlopot osszak: fel az 6vodapedag6gus es a gyermekek teve-
kenysegere; s magat a pedag6gus tevekenyseget is fel lehet osztani magatartas,
illetve parbeszed oszlopra (a magatartashoz keriilnek a pedag6gus cselekvesei, a
parbeszedhez pedig a kerdesek, utasitasok, minden verbalizaci6).
Egy masik, a pedag6giai gyakorlatban gyakran alkalmazott modell
fejlecezese az alabbi tablazatban lathat6:
16. tablazat. Tevekenysegi terv tablazata 2.
A tevekenyseg RFK es Tartalom Didaktikai
szerkezete/ miiveletesitett feldolgozas
mozzanatai celok
156
Didaktikai mozzanatok I. sarok II. sarok III. sarok
A tapasztalati teriiletek szerinti tevekenysegek integrrut vagy tantargyan-
kent lebontott didaktikai tevekenysegek a 6 nagy temahoz kapcsol6d6 projektek
kereren belill, amelyeket a gyermekek eletkora, sziiksegletei es erdeklodesi kore
szerint valasztunk meg.
A:L 6vodai tanterv alkalmazasanak m6dszertani utmutat6ja szerint maxi-
mum ot integrrut tevekenyseg tarthat6 egy heten, filggetleniil a gyermekek eletko-
rat61. Az 6vodapedag6gus tervezhet:
- ona/16 (hagyomanyos) tevekenysegeket targyankent (beszedneveles,
roman nyelv, matematika, komyezetismeret, kozossegi neveles, testneveles,
gyakorlati es haztartasi tevekenysegek, zenei neveles, kepzomiiveszeti
neveles);
- integralt tevekenysegeket:
o az interdiszciplinaris ismeretek harmonikusan ossze vannak
kapcsolva egy tanitasi nap folyaman a jatekokkal, szabad
tevekenysegekkel is;
157
 6vodam6dszertani alapismeretek
o az interdiszciplinaris ismeretek bizonyos tapasztalati teriiletekre
f6kuszalnak, a jarekok es szabad tevekenysegek ezeken kivill
zajlanak.
Mint azt mar korabban emlitettiik, a tapasztalati teriiletek szerinti
tevekenysegeket meg lehet val6sitani integralt m6don, de hagyomanyos m6don is,
tantargyankent.
A:z integralas az 6vodai neveles teriileten azt jelenti, hogy nem tantargyi
keretekben gondolkodunk es szerveziink, hanem a kompetenciak kialakitasa es
fejlesztese celjab61 kapcsolatokat keresiink a killonbOzo tantargyak, tevekenysegi
es tapasztalati teriiletek kozott, temakorokbe/tematikus egysegekbe szervezziik a
tantervben levo tartalmakat, majd alaposan korbejarjuk az adott temakat, es
kiaknazzuk a benniik rejlo lehetosegeket. igy - iranyitva vagy spontan m6don - a
gyerekek osszefilggeseket, kapcsolatokat fedeznek fel kiilonb0z0 miiveltsegi
teriiletek temai, ismeretei korott, megoldasi straregiakat sajatithatnak el, amelyek
altal tart6s, alkalmazhat6 tudas birtokaba jutnak. Az 6vodapedag6gusnak vilagosan
latnia kell a fejlesztesi celokat, sot azt is, hogy milyen fejlesztesi, ill. tapasztalati
teriilethez tartoz6 tevekenysegeket integral. Vannak olyan fejlesztesi celok,
valamint tartalmak, amelyek nem kapcsolhat6ak egyetlen teriilethez es sokkal
teljesebb feldolgozasi, megkozelitesi leheroseget kinfilnak, amennyiben mereven
nem valasztjuk szet a tartalmakat es tevekenysegeket, de vilagosan latjuk minden
elemenek a helyet, pedagogiai jelentoseget es indokoltsagat. Eppen ezert a
mindennapi pedag6giai tevekenysegben az 6vodapedag6gusoknak koriiltekintoen
kell kezelniiik az integralt fejlesztes fogalmat es kivitelezeset is, ugyanis a
komplexitas es integralt jelleg nem jelenthet osszevisszasagot.
Amennyiben a szakirodalomban vizsgaljuk az integralas gyakorlati
kivitelezesenek lehetosegeit es valtozatait, a komplex es integralt
miiveltsegtartalmi megjelenithetoseg alabbi valtozataival talalkozunk (Kormoci,
2007):
a. Komp/ex tevekenyseg-egyiittesek! 7• Ebbe a csoportba az olyan
tevekenysegek tartoznak, amelyeknek osszetettsege abban rejlik, hogy tobbfele
fejlesztesi teriilet, muveltsegtartalom fon6dik egybe tartalmi kapcsolatuk alapjan,
mikozben mindegyikiik megorzi sajatos, onmagara jellemzo strukti:trajat. Ez a
valtozatot resz-integraci6 jellemzi. Az egyik lehetoseg ennek megval6sitasara az
egyik tevekenysegbol a masikba va/6 titvezetes, mely esetben az egyes
tevekenysegek spontan ad6d6 tartalmi kapcsolata alapjan megval6sul az ad6d6
17 A komplx, intgralt tevekenysegek bemutatasat lasd mega 2.4. alfejezetben.
158
6vodam6dszertani alapismeretek
athajlas lehetosege. Peldaul a mindennapi testneveles alkalmaval az allatok
mozgasat utanozzuk (bekaugras, f6kamaszas, mack6jaras, nyuszi-ugras, santa r6ka,
p6kmaszas, stb.), s piheneskeppen beszelgetiink a megjelenitett allatok
eletfelteteleirol. Egy masik alternativaja ennek a tartalmi megjelenitesnek az egyik
tevekenysegnek a masikba val6 betigyazodtisa akkor, amikor a tartalom szerint erre
alkalom, lehetoseg nyilik. Peldaul a matematikai fejlesztesbe agyazhat6 vizualis
neveles, ha a szamfogalom megalapozasa kozben a diszito tevekenysegben a
gyermekek adott szamu diszitoelemet kell elhelyezniiik. Ennek a komplexitasnak
sajatos m6dja az, amikor valamely elmenybe, temaba, esemenybe vagy barmely
elfoglaltsagba tObbfele tevekenyseget is beleagyazunk. Peldaul tavasszal
ellatogatunk a viragpiacra, es tavaszi viragokat vasarolunk. Elrendezziik a
viragokat sokfele szempont szerint (matematika), majd megbeszelhetjiik azt, ahogy
celszerii gondozni (kornyezeti neveles). Viragarus jatekot kezdemenyezhetiink
(anyanyelv, matematika kozossegi neveles). Megnevezhetjiik a viragokat romanul
is (roman). Keszithetiink viragokat papirb61 hajtogatassal, vagy mas technikaval
(kezimunka, vizualis neveles ), enekelhetiink es jatszhatunk (enek-zene,
testneveles), stb.
b. A komplex tevekenysegeknek ez a valtozata mar atvezet a teljes
integralashoz. A komplex foglalkozas-valtozatok ugyanis mar az egymasba
kapcsol6das kiilOnbozo merteket jelOlik, ervenyesitik. A szakirodalom integralt
megjelenitesrol akkor beszel, ha az 6vodai neveles olyan gyermeki tevekenysegek
soran val6sul meg, amelyekben egy miiveltsegi teriilethez kapcsol6d6
tevekenysegbe beleolvad egy masik miiveltsegi teriilethez kapcsol6d6 tevekenyseg
tartalma, mikozben alarendelodik annak, es szerkezete elveszti onall6sagat az egesz
struktUranak erositese erdekeben. A teljes integralasnak tObb valtozataval is
talalkozunk:
- jtitekba integrtilt tanulasi tevekenyseg (boltos jatekba matematika:
fizetes, aruk valogatasa, megmeres)
- munka jellegfi tevekenysegbe integralt tanulasi tevekenyseg (kerti
munkaba matematika: agyaskijeloles, kimeres)
- valamilyen tanultisi tevekenysegbe egy masik tanulasi tevekenyseg
integralasa (peldaul: mozgasba matematika: par, iranyok, dobasok szama, hanyat
fogott meg?)
- kirtindultisba, setaba integralt valamilyen tanulasi tevekenyseg
(kornyezeti neveles, enekles, mozgas, szabalyjatek)
159
 Ovodam6dszertani alapismeretek
- temaba integnilt tanulasi tevekenyseg (a kenyer: benne rejlik a bUzar61, a
lisztrol, az aramsr61, a nyarr6~ az emberek munkajar61, a mennyisegekrol, a
meresrol ad6d6 tartalmak megjelenitese)
- hagyomanykorbe integra.It tanulasi tevekenyseg (farsangozasba tancolas,
enekles, verseles, alarc keszitese, jelmezkeszites)
- iinnepkorbe integralt tanulasi tevekenyseg (Husvet, tojasfestes, diszites,
vonalak, pontok, korok, tojas eredete, a tojasfestek anyagai, kellekei)
- elmenykorbe integralt tanulasi tevekenyseg (kirandulas: mozgas,
matematika, komyezeti neveles, enek, egeszseges eletm6d)
- sziikseglet-kielegitesbe integralt tanulasi tartalom (mozgassziikseglet
kielegitesekor egeszseges eletm6d, sorversenyek, szabalyjatekok, matematika,
tobb-kevesebb, vagy a rutin-tevekenysegek megval6sitasakor)
- gondoztisba integralt tanulasi tartalom (peldaul: fogmosaskor fogkrem
mennyisege, viz halmaza.Ilapota, Urtartalom, egeszseges eletm6d).
Az. integralt tartalmi megjelenftes a gyermeket 8.llftja a neveles
kozeppontjaba, az o kepessegei, erdeklodese, igenyei szerinti elorehaladast tesz
lehetOve. Ezt a gondolatot Maslow a kovetkezokeppen fogalmazta meg: ,, .. . vagy
arra, hogy (az ember) azzal foglalkozzon, amire hajlamai alkalmassa teszik, .. .,
hogy abban tevekenykedjen, amihez megvannak a kipessegei, .. ., vagy arra, hogy
mindjobban azza valjunk, aminek az elesere kipesek vagyunk " (idezi Kormoci,
2007)
Az integralt szemelet gyakorlatban val6 ervenyesitese nem egyszerii
feladat, fokent azert, mert az iskolarendszeren vegighalad6 6vodapedag6gus a
vilagot miiveltsegteriiletekre es tantargyakra bontva vizsgalta, ezek a tanulasi
tapasztalatok pedig meghataroz6ak sajat fejleszto munkajaban is. A
szemleletvaltasra viszont mindenkeppen sziikseg van. Unyeges, hogy az egyes
tudomanyteriiletek tananyagai, meg ha az eletkor jellemzoi menten, kello jatekos
formaban mlaljuk is, nehezen tudjak. azt a kerek vilagot feltarni a gyermek
szamara, amelyben 0 el. Az. 6vodas gyermekek a teljesseg elmenyevel fogadnak be
mindent. Ezt a teljesseget lenne j6 nyitjtani az 6vodai nevelesben, es konkret
jellegii elethelyzetekbOI szarmaz6 komplex es egyedi tapasztalatokkal sokasitani,
szeles korben feldolgozni, majd pedig osszefonni, egysegesiteni (Balazs -
Barabasi, 2015).
A tervezesi modellek elemzesevel foglalkoz6 szakertok (Mogonea, 2014).
kiemelik, hogy jelenkori szemleletm6dban a figyelem felkeltese es az ertekeles a
tanimsi-tanulasi folyamatnak olyan alappillerei, amelyek sokkal inkabb elvkent
160
Ovodam6dszertani alapismeretek
funkcionalnak, amelyek az egesz folyamatot athatjak., mintsem egyszeri
megval6sitand6 .mozzanatot jelentenenek.
7.6. A tanultak ertekelese (jo gyakorlatok, a fejlodes
mutatoi)
Amikor a tanultak ertekeleset elemezziik, abb61 kell kiindulnunk, hogy a
tanulas es tanims osszefiiggeseben elengedhetetlen, es mint ilyen az oktatasi
tevekenyseg alapelemenek tekintjiik. Nern egyszeruen a tevekenyseg lezar6
mozzanatar61 van sz6, amikor megallapitjuk, hogy kitiizott celjainkat milyen
mertekben val6sitottuk meg, hanem az egesz kozos tevekenyseget atfog6,
visszacsatolast biztosit6 oktamsi folyamatkomponensrol.
Aszerint, hogy az ertekelest milyen funkci6val val6sitjuk meg, es a
folyamat idorendjeben hol foglal helyet, hogy milyen tudasmennyiseg elsajatitasat
meri fel, pedag6giai ertekelesnek az alabbi tipusait kiilonboztethetjiik meg:
a. diagnosztikus ertekeles: celja a helyzetfeltanis,
donteselokeszites- a tanultis pedagogiaifeltetele;
b. formativ ertekeles: szerepe a fejlesztes-formalas - a
tanullis pszicho/Ogiai feltetele;
c. szummativ ertekeles: szakaszzar6, minosito ertekeles -
tarsadalmi kovetelmeny. (Demeter, 2000, 28)
A diagnosztikus ertekeles (felev- es ev eleji ellenorzes) az elozetes tudds es
tanulasi alkalmassag megallapitasa abb6l a celb6l, hogy a k0vetkez6 folyamat
iranyitasahoz sziikseges donteseket meg lehessen hozni. (Lappints, 2002. 277)
Ennek soran feltarjuk a tanul6k/ gyermekek tudas- es teljesitmenyszintjet egy-egy
oktamsi szakasz kezdeten. Az ertekeles soran megallapitjuk, melyek azok a
teriiletek, melyeken a diakok j61 teljesitenek, illetve hol talalhat6k hianyossagok a
felkesziiltsegiikben. Mindezek feltarasa lehetove teszi a csoportra, esetleg egyenre
szabott nevelo-oktat6 strategiak. kidolgozasat. Egyes kutamsi iranyzatok szerint a
fejlesztest megalapoz6 diagnosztikus ertekelest nem csupan a folyamat elott,
hanem annak barmely pontjan, amikor indokoltnak latszik alkalmazni sziikseges,
mivel a folyamat alland6 korrigalasa erdekeben sziikseges feltami az aktualis
helyzetet ev kozben es ev vegen is, (ennek alapjan a pedag6gus donthet a folyamat
tovabbi szabalyozasar61), s eza.Ital betoltheti a formatfv vagy a szummatfv ertekeles
szerepet is (Vidak.ovich ,1993).
161
 6vodam6dszertani alapismeretek
A formativ erteke/es (8.lland6, folyamatos ertekeles; alakit6-segit6
ertekeles) a folyamat kozbeni segitest tiizi ki celjaul. A tanul6knak alland6
visszajelzest biztositunk az elert sikerekrol, a hibili61, nehezsegekrol, amelyek
lehetove teszik a menet kozbeni korrekci6t, illetve onkorrekci6t. Ezaltal
elkeriilheto a tanul6k/ 6vodasok lemaradasa, biztositani lehet a menet kozbeni
felzark6ztatast. Ugyanakkor a pedag6gus szamara is jelentos, hiszen ennek alapjan
alland6an javithat a tanitasi-tanulasi folyamat minosegen, megvaltoztathatja az
oktatasi rendszer barmely elemet. Jellemzoje, hogy nem a komplex tudl:isra, hanem
a tudaselemekre irl:inyul. Ezert ez az ertekelesi forma, mint neve is mutatja jelentos
szerepet tolt be a szemelyisegfejlesztesben. Az 6vodai fejlesztes soran a
legindokoltabb es leggyakrabban alkalmazott ertekelesi forma.
A szummativ ertekeles (szakaszzar6 felmeres, osszegzo - lezar6 ertekeles)
egy-egy nevelesi-oktatasi szakasz zar6aktusa, celja az osszegzes es ezaltal, az adott
folyamatra vonatkoz6an a tanul6k teljesitmenyenek, fejlOdesenek atfog6
minositeset adja.. Ebben az ertekelesi formaban kateg6riakba soroljuk a tanul6kat
teljesitmenyiik alapjan. Ennek a miiveletnek sajatos funkci6ja van: szelektalja,
sziiri a diakokat, iranymutat6 lehet a palyaorientaci6 soran, megszabja a diakok
tovabbtanulasi eselyeit. Mivel komoly kovetkezmenyekkel jar a diakok eletere
nezve, nem mindegy, milyen komolysaggal vissztik vegbe, hogyan dolgozzuk ki az
ertekeles eljarasait. Fontos az objektivitas, hogy minden gyermeket azonosan
merjilnk fel, s ebben segithetnek a standardizalt ertekelesi eszkozok, vagy a
kriteriumorientalt felmeresek. Az objektivitast a feladatok pontos
megfogalmazasan ml segiti az ertekelesi szempontrendszer pontos kidolgozasa.
Az 6vodai nevelesi gyakorlatban, a fentiekben felsorolt harom ertekelesi
forma valtozatos hasznalata sztikseges. Fontos azonban, hogy a hangsuly az
ertekeles fejleszto funkci6jara tevOdjon, es ezaltal a formativ ertekeles eloterbe
keriileset biztositsuk. Formativva akkor valik az ertekeles, ha szoveges ertekeles
kiseri (tehat megfelelo tajekoztatast ny\ijt a gyermeknek is fejlettsegi szintjerol), es
a pedag6gus felhasznalja a pedag6giai folyamat menet kozbeni korrigalasara.
A legfontosabb feladat az ertekeles killonbOzo formainak alkalmazasakor
az ertekeles celjanak a koriilhatarolasa, illetve annak megallapitasa, hogy milyen
szerepet toltenek be az oktat6-nevel6 folyamatban. A neve!es celjat es
hatekonysagat az ertekeles lui:rom tipusanak egymast kiegeszito alkalmazasa
szolgalna leginkilbb, aformativ tipus dominanciajaval.
Barmilyen tipusu ertekelesrol is legyen sz6, bar ugy tiinik, hogy egyseges
folyamat, val6jaban j61 elkiilonitheto fazisokb61 all:
162
6vodam6dszertani alapismeretek
a. Az ertekeles megtervezese, a celok megfogalmazasa
b. Az informaci6 es adatgyiijtes m6dszereinek, eszkozeinek
kivruasztasa - maganak az ertekelesre keriilo jelensegnek a felmerese
c. Az informaci6k elemzese, ertelmezese
d. Megfelelo minositesek, javit6 celzaru dontesek
megfogalmazasa (Golnhofer, 1998, 405-408.).
Az 6vodasok tudasanak es fejlOdesenek ertekelesekor altalaban az alabbi
m6dszereket, eljarasokat szoktuk alkalmazni:
1. Hagyomanyos m6dszerek:
• Sz6beli felmeres/ertekeles;
• irasbeli felmeres/ertekeles;
• Gyakorlati pr6bak.
2. Alternativ (modern) m6dszerek:
• A tanul6k rendszeres megfigyelese;
• Projekt-m6dszer;
• Portf6li6.
A hagyomanyos m6dszerek koziil az 6vodaban az eletkor altal
meghatarozottan a sz6beli illetve a gyakorlati ertekeles keriil gyakrabban eloterbe.
Sz6be/i e//enorzes m6dszere altal nyomon lehet kovetni az 6vodasok ismeretszerzo
es felidezo kepesseget, a transzfer kepesseget, az ismereteknek mas jelensegek
magyarazataban val6 alkalmazasanak kepesseget. Az 6vodaban leggyakrabban ket
valtozataban alkalmazott: egyreszt., amikor a gyermek sz6ban bemutatja
ismereteit, tudasat, masreszt pedig az 6v6n6vel (esetleg tarsakkal) folytatott
parbeszed folyamataban. A gyakorlati e//enorzes a kiilonbozo gyakorlati
iranyultsagu tevekenysegeken ervenyesiil, amelyek soran a gyermekek ismereteiket
iiltetik gyakorlatban, egyszerii kis kiserleteket vegeznek, alkotasokat hoznak Ietre,
mozgasos feladatokat val6sitanak meg. Az irt:isbeli ertekeles megval6sulasat a
kiilonbozo feladatlapok kitoltese jelentheti. Ezeknek alkalmazasa ritkabb az 6vodai
erteke}es Soran. Az 6vodapedag6gusok inkabb munkalap formajaban es
begyakorlaskent, keszsegalakitas, kepessegfejlesztesi szandekkal alkalmazzak, de
termeszetesen ezek eroteljes visszajelzo funkci6val birnak, am.it ertekelesi cellal
elonyosen fel lehet hasznalni. Ezek a munkalapok, illetve feladatlapok ige sokfele
feladattipust magukban foglalhatnak: parosit6, feleletvalaszt6s, igaz-hamis,
kiegeszitest igenylo, stb., amelyeket mindig az ellenorizendo celnak es tartalom
jellegzetessegei szerint valasztunk ki.
Az alternativ m6dszerek soraban kitiintetett helyet foglal el az 6vodai
ertekelesben a folyamatos megfigye/es. Az ertekelesnek egyik leggyakrabbak es
163
 Ovodamodszertani alapismeretek
leghatekonyabban alkalmazhat6 fonnaja ebben az eletkorban. A gyennekek
foglalkozasok alatt tanusitott erdeklodeset, aktivitasat, a kozossegbe val6
beilleszkedeset, a konstruktiv magatartasfonnak kialakulasat a folyamatos
megfigyeles soran merhetjiik fel. A gyennek magatartasanak rendszeres
megfigyelesi eredmenyeit a tanitasi-tanulasi folyamatban a kovetkero eszkozok
reven rogzithetjiik: folyamatos megfigyelesi lap (fi§li de evaluare); rangskala (scarli
de clasificare); ellenorzesi lista (lista de control); pszichopedag6giai jellemzesi lap
(fi§li psihopedagogicli). Ezeknek reszletero bemutatasara ebben a kotetben nines
lehetosegiink.
A projektek komplex tudasepito szerepiikon mlmenoen lehetove teszik a
tanulas komplexebb, arnyaltabb minositeset, valamint az 6vodasok egyeni
kepessegenek felfedezeset. Jellege altal motivalja a gyennekeket, annak ellenere,
hogy sok munkat igenyel, es meg a delutani tevekenysegek idejere is kiterjed.
Magasabb rendii ismeretek es kepessegek felmereset is lehetove teszi, mint
megfigyelesi tapasztalatok verbalizalasa, eszkozhasznalat, eredeti megoldasi
otletek talalasa, az osszegyiijtott anyagok elrendezese, rendszerezese, a problema
es megoldasi m6d altalanositasa, kovetkeztetesek bemutatatasa, stb.
A portfolio meghatarozasa szerint ,,a tanul6 munkaib61 osszeallitott
celiranyos gyiijtemeny, amely bemutatja keszitojenek erofesziteseit, fejlodeset es
eredmenyeit egy vagy tObb teriileten. A tanul6nak reszt kell vennie a tartalom
osszeallitasaban; a gyiijtemenynek tartalmaznia kell a dokumentumok
kivalogatasara szolga.I6 szempontrendszert, az ertekelesi szempontrendszert es a
tanul6 onreflexi6it." (Northwest Evaluation Association 1990, idezi Falus -
Kimmel, 2003,12.). Az 6vodai gyakorlatban ez j6reszt a gyermeki munkak
osszegyiijteset, illetve kiilonbOzo szempontok szerinti rendszerezeset jelenti.
6sszeallitasaban kettos celt kovethetiink, ketfele ertekelesi format is
megval6sithatunk: egyfelol a tanulast segithetjiik elo, hiszen rendszeresen
visszajelzest adunk a gyennekeknek a portfoli6 tartalmara vonatkoz6an (igy az
6vodapedag6gus megval6sithatja aformativ erteke!est). Masfelol ertekelesi cellal
allithatjuk ossze, es ily m6don, a portfoli6ban elhelyezett gyenneki munkak reven
sokoldalubb szummativ erteke!est val6sithat meg. A portf6li6 alkalmazasa az
ertekelesi folyamatban tobb elonnyel is jarhat:
• Nagyon rugalmas ertekelesi eszkoz, a pedag6gus tervezi meg az adott
helyzet filggvenyeben.
• Nyomon koveti a gyennek alkotasainak tobbseget, azokat is, melyek
altalaban kimaradnak az ertekelesi folyamatb61.
164
Ovodamodszertani alapismeretek
• Kikiiszoboli a hagyomanyos ertekelesi formak a.Ital esetlegesen kivaltott
stresszt.
• 6sztonzi a kreativitast es en-bevornist, fejleszti az 6vodas belso
motivaci6jat. Ugyanakkor informaci6kat szolgaltat a pedag6gusnak a
gyermek szemelyisegerol, lehetove teve az individualizalast, a
differencialast.
Az pedag6gusi ertekeleshez szorosan kapcsol6d6 fogalom a gyermek
onertekelese. Ennek megval6sulasat nagymertekben befolyasolja az enkep
fejlettsegi szintje, az onbecsiiles, a pedag6gus es a tarsak ertekelo visszajelzesei.
Az 6vodaban az onertekelesi kepesseg alapjait fektethetjiik le. Az 6vodapedag6gus
alabbi helyzetekben tOrteno onertekelesek serkentese altal jarulhat hozza az
onertekeles megfelelo fejlodesehez (Mogonea, 2014): gyermekrajzok es kiilonbOzo
mas alkotasok elemzese, versszavalatok, kepsor alapjan torteno meseles,
szereplojellemzes, megkezdett mese befejezesenek, mozgasos feladatok teljesitese,
stb. ertekelese.
Szakirodalom:
***2007: Modszertani level: A szakmai dokumentumok- az ovodapedagogus teve-
kenysege hatekonysaganak mutatoi. Scrisoare metodica: Documentele pro-
fesionale - masura a calita/ii activita/ii educatoarei. Ministerul Educatiei,
Cercetarii ~i Tineretului, Bucure~ti.
**2008: Ovodai tanterv. Curriculum pentru invafamantul prescolar (317 ani).
Ministerul Educatiei ~i Cercetlirii. Ministerul Educatiei, Cercetarii ~i Tineretu-
lui, Bucure~ti.
Balazs E. - Barabasi T. (2015): Az ovodai integralt tartalmi megjelenites
lehetosegei es gyakorlati jellemzoi. Kompetencia- es tudastranszfer az
oktatasban. Kolozsvliri Egyetemi Kiad6, megjelenes alatt.
Barabasi T. (2011): 6vodakezdest&l iskolaba lepesig. Kolozsvari Egyetemi Kiad6,
Kolozsvar.
Bugja B. (2013): A hagyomanyos es altemativ m6dszerek otvozese az integralt
foglalkozasok hatekonysaganak biztositasaban. Kezirat
Demeter K. (2000): Az iskolai tanulas erteke!esi rendszerenek fejlesztese. In
Balogh, L. - T6th L. (szerk.): Fejezetek a pedagogiai pszicho/Ogia kOrebol.
Kossuth Egyetemi K.iad6, Debrecen, 20-33.
Falus I., Kimmel M. (2003): A portfolio. Gondolat K.iad6i Kor, Budapest
Ghid de buna practici (2008), MECT, Bucure§ti
165
 Ovodam6dszertani alapismeretek
Glava, A. - Pocol, M. - Tataru, L. L. (2009): Educa/ia timpurie. Ghid metodic
pentru aplicarea curriculumului prescolar. Editura Paralela 45, Pite~ti.
Golnhofer E. (1998): A pedag6giai ertekeles. In Falus I. (szerk.) Didaktika.
Nemzeti Tankonyvkiad6, Budapest, 392-417.
Kormoci, G. (2007): A gyermek sziiksegleteire epitett tanulas 6vodaban. Fabula
BT., Budapest.
Lappints A. (2002): Tanulcispedag6gia. A tanulcis tanitasanak alapja., Comenius
BT, Pees.
Mogonea, F. (2014 ): Particularitati ale proiectarii, organizarii, des!a~urarii ~i
evaluarii activitatii educationale din gradinita. In Mogonea, F. (coord.)
Metodica activita/ilor instructiv-educative in griidini/a de copii. Ed. Paralela
45, Pite~ti, 122-156.
Munteanu, C.- Munteanu, E. Ne. (2009): Ghid pentru inva/amantul prescolar. 0
abordare din perspectiva noului curriculum. Editura Polirom, Ia~i.
Petrine Fejer J. (1998): Az oktatas eszkozei, targyi feltetelei. In.: Falus Ivan
(szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankonyvkiad6, Budapest. 323-367.
Stark-Nagy G. (2007): 6vodapedag6gia. Kezirat
Stark G. (2010): Ovodapedag6gia esjatekm6dszertan. Status Kiad6, Csikszereda.
Stark Gabriella (2011): 6vodai tevekenysegek m6dszertana. Abel Kiad6,
Kolozsvar.
Vidakovich T. (1993): Diagnosztikus pedag6giai ertekeles. In. Gacser, J.
Gondolatok a nevelesrol. Pedag6giai antol6gia IL, JGYTF Kiad6, Szeged, 197-
257.
166
8. A gyermek felkeszitese az iskolai tevekenysegekbe valo
optimalis beilleszkedesre
8.1 Az iskolaerettseg fogalma
Sok tenyezo szerencses talalkozasa hatarozza meg iskolakezdeskor az
indulas eselyeit. Egyarant felelos erte a csaladi neveles, az iskolai eletre felkeszitO
6voda es a befogad6 oktatasi intezmeny. A tovabbiakban els6sorban az intezmenyes
neveles oldalar61 vizsgrujuk meg, hogy a gyerek felkeszilltsege az intezmenyes
oktatasra es nevelesre, illetve iskolai eletenek indulasa mikent alapozza meg tovabbi
tanulasi palya:fut:asanak sikeresseget (Barabasi, 2011 alapjan).
A kotelezo iskolai tanulmanyok megkezdese meghataroz6 fordulatot hoz a
kisdiak es csaladja eleteben. Ez nem csak azzal jar, hogy megvaltozik a gyermek
alaptevekenysege: a jatekot, mely eddig mindennapjainak kozepponti resze volt, uj
tevekenyseg, a tanulas vrutja fel. Ezzel egyiitt sok minden mas is atalakul: a gyermek
uj komyezetbe keriil, ahol uj felnottek, uj pajtasok veszik koriil, akiknek egyenisege,
szokasai, elvarasai igen klilonooznek az eddig megszokottakt61. Megvaltozik a
napirendje es a vele szemben tamasztott csaladi elvarasok tartalma is. Sok uj szabalyt
kell megtanulnia, alkalmaznia ahhoz, hogy uj komyezetebe beilleszkedjen. Az
iskolai elet arra keszteti, hogy meroben uj tevekenysegekben vegyen reszt, tanit6ja es
a szilloi haz is hatarozott teljesitmenyelvarasokkal lep fel vele szemben, melyeknek
teljesiteset kemenyen szamon kerik role. A sikeres helytallas viszont megfelelo
fejlettseget, un. iskolaerettseget igenyel. Az azonos eletkoru gyerekek mentalis,
szomatikus es psziches fejlOdeseben a leggondosabb csaladi, 6vodai neveles mellett
is rendkiviil nagy elteresek tapasztalhat6k (Nagy, 1986). Ennek oka, hogy a fejlOdesi
es eresi folyamatok az egyeni sajatossagok altal befolyasolt temp6ban es csak
megfelelo, ingerekben gazdag komyezeti hatasok eredmenyekeppen haladnak
kedvez6 iranyba. Tehat az adottsagok mellett a csaladi neveles es a tarsadalmi
meghatarozottsag, esetenkent az egeszsegi allapot is eroteljesen befolyasolja, esetleg
meg is zavarhatja es Mtraltathatja a fejlodes menetet.
A temaban jartas szakemberek becslesei szerint az iskolaba bekeriilo
gyerekek 15-30 szazaleka eseteben az altalanos iskolai tanulmanyok megkezdese
nem tekintheto zavartalannak. V arhat6an tanulasi nehezsegei lesznek a
kisgyereknek, ha peldaul: nehezen illeszkedik be uj kozossegebe; figyelme
szilnteleniil elkalandozik, hiperaktiv; feladattudata, onkontrollja fejletlen; a
megertesben es a nyelvi kifejezesben nehezsegei vannak; gondolkodasa elmarad az
167
 Ovodam6dszertani alapismeretek
eletkoranak megfelelo szinttol; mozgaskoordinaci6s problemlii vannak.
(http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=eloszoba-Ovodabol-I)
Az eset sulyossagat meghatarozza, hogy hany reszterilleten eszlelheto a
fejletlenseg. Meg a normal intelligenciahanyadosu gyerekek reszkepesseg-
gyengesege is, kiilonosen, ha fejletlen kommunikaci6val tarsul, igen kedvezotlen
tiineteket es iskolai progn6zist mutathat. Ezek a problemlik mar az 6vodaban toltott
evek alatt megmutatkoznak. Peldliul ugy, hogy az 6v6n6 altal kezdemenyezett
foglalkozasokba ezek a gyerekek nem szivesen kapcsol6dnak be, a tema nem koti
le figyelmi.iket. Gyorsan otthagyjlik a szamukra nem igazan erdekesnek tiino
tevekenysegeket, nehezen motivlilhat6k (Lakatos, 2003). A tanulasi nehezseg
azonban nem diagnosztizlilhat6 meg 6vodliskorban, mindossze elonytelen
progn6zisr61 beszelhetiink!
De mit is jelent az iskolaerettseg?
A Pedag6giai Lexikon (1997, II. 93) idevag6 sz6cikke szerint az
iskolaerettseg a testi, lelki (ertelmi) es szocialis terilleteken elert fejlettsegi
szinteket jelenti, amelyek egyarant fontosak a sikeres iskolai munklihoz. Okon
(idezi Mogonea, 2014) az iskolaerettseget, azaz magara az iskolara val6
alkalmassagot 2 ertelemben ragadja meg:
a.) Az iskolaerettseget, mint iskolai eletbe va/6 alkalmazkodas kepesseget.
Ennek erdekeben a gyermek nehany alapveto vonassal es kepesseggel (mint
rugalmassag es alkalmazkodas), illetve eroforrasokkal kell, hogy rendelkezzen. Az
eroforrasok kozott talalunk energizal6 (motivaci6, affektivitas), preinstrumentalis
(ceruzafogas), instrumentalis (beszed, szamok ismerete, alapvetO matematikai
fogalmak) jellegiieket.
b.) Az iskolaerettseget, mint az iskolai tanu!asra va/6 a/kalmassagot -
amely hatekony ertelmi kepessegekre alapszik, es az informaci6k megfelelo
tarolasat es feldolgozasat teszi lehetove, ugyanakkor a tanulasi tevekenyseg kiilso
es belso eroforrasai kozotti egyensulyt, kiilonbozo tipusu tanulasi tevekenysegek
egyensulyat, a mentalis es a kronol6giai eletkor kozotti megfelelest jelenti.
Az iskolaerettsegnek azert tulajdonitunk jelentos es eselyteremto szerepet,
mivel lehetove teszi a friss iskolas szlimara egyreszt az elvarasoknak,
kovetelmenyek, feladatoknak a teljesiteset, masreszt pedig, a korai sikerelmenyt.
Ne feledjilk, hogy az 6vodab6l iskolaba lepo gyermek eletkori sajatossagai liltal
meghatarozottan is nagyon vagyik a kiilso megerositesre, amely a kesobbi tanulas,
mint eredmenyesen megval6sitott tevekenyseg felett erzett orom elofutara. Az
iskolaeretlenseg szinte predesztinalja a gyereket a lemaradasra, ez pedig korai
iskolai kudarcokat eredmenyez, melyek mar az elso evekben elveszik a tanulas
168
Ovodam6dszertani a/apismeretek
oromszerzo, kivancsisagot es erdeklOdest taplal6 szerepet. Elorevetitik a kovetkez6
iskolai evek egyre novekvo sikertelensegeit, a tanulassal szembeni motivalatlansag,
ellenszenv es teljes elutasitas kialakulasat. Az iskolaerettseg tehat a sikeres iskolai
palyafuras meghataroz6 eleme. Olyan ez, mint amikor fut6versenyen a sportol6 j61
rajtol. Aki a rajtot elveti, eleve eselytelenebb a gyozelemre. Az 6voda nagy
szerepet vallalhat a rajt sikeresse teteleben!
Az iskolara elokeszites tervezett programja a kepessegek gazdag
tarhazab6l azokat valasztja ki, amelyek az intezmenyes keretek kozotti tanulas
megkezdesehez szilksegesek, es fejlesztesilkhoz az eletkornak megfeleloen, eppen
az iskolakezdest megelozo idoszakban kedvezoek a feltetelek. Ilyen peldliul a
kommunikaci6, a beszedeszleles, a mozgas, a figyelem, a megfigyeles, a
feladattudat vagy a kreativitas. Az iskolai munka sikeresseget biztosit6 psziches
felteteleket az alabbi alfejezetben reszletezzilk.
A kitiintetett kepessegek fejlesztese, es az elemi tajekozottsag
megszerzesenek elosegitese mind az 6vodai foglalkozasokon, mind pedig az
iskola-elokeszito osztalyban megjelenik. Az eredmenyesseg szempontjab6l
azonban egyaltalan nem mindegy, hogy a pedag6gusok hogyan rangsoroljlik
fejlesztesi feladataikat: melyik kepesseget tartjlik fontosnak, melyiket kevesbe
lenyegesnek az iskolai tanulas megkezdesehez.
Az iskolara val6 felkeszilles fogalma integral6 szemleletm6d ervenye-
siteset feltetelezi, hiszen jelenti egyreszt a gyermek fe/kesziteset, az iskola felke-
szilltseget, valamint a csalad felkesziteset. A gyermek iskolara val6 alkalmassa
tetelenek feladarat, ennek terilleteit a kovetkezo alfejezetben mutatjuk be. Az iskola
felkeszii/ese elsodlegesen azt jelenti, hogy a pedag6gus nyitotta vlilik az elokeszito
osztalyba/ I. osztalyba lepo gyermekkel, eletkori jellemzoivel szemben, pr6bal
rlihangol6dni azokra az igenyekre, amelyeket egy ilyen koru gyermek jelenit meg.
A felkeszilles a pedag6gus szakmai es szemleletm6dbeli felkeszillesen mlmenoen
azonban jelenti az osztalyterem megfelelo berendezeset, ugyanakkor az iskola
(killonosen, ha nagyobb iskolar61 van sz6, ahol 8-12 evnyi korkillonbseg is lehet az
iskolasok kozott) at kell, hogy gondolja, minkent szervezi meg az iskolai elet
rendjet oly m6don, hogy minden eletkor a sajatossagainak megfeleloen tudjon
tanulni, szilneten pihenni, vizes blokkokat, killonbOzo eszkozoket hasznalni. A
csalad jelkesziteseben az 6voda szerepvallalasa az iskolai kovetelmenyek
ismerteteseben, a megfelelo iskola es tanulas irani attitiid szorgalmazasaban kell,
hogy testet oltson. Ugyanakkor az 6voda feladata, kotelessege a csaladdal tudatni
az esetleges problemlikat, amelyeket eszlel a gyermek viselkedeseben,
szokasrendszereben, ertelmi kepessegei, szemelyisegvonasai, kepessegei, erzelmi-
169
 6vodam6dszertani alapismeretek
akarati- motivaci6s jellemzoi teren, amelyekrol ugy iteli, hogy hatraltathatjak: a
gyermek iskolai beilleszkedeset, es a tovabblepes, a problema megszi.inteteseben
segitseget ny1ljtani a csaladnak.
8.2 Az iskolaerettseg teriiletei
Mit is varunk el egy iskolaba lepo gyermektol? A valasz latsz6lag
egyszerii. Feleljen meg az iskola elvarasainak, tudja a ra bizott feladatokat
teljesiteni, alkalmazkodjon az iskolai komyezethez, kovetelmenyekhez. A gyermek
azoban csak akkor kepes minderre, ha bio16giai es pszichikai szempontb61 -
testileg es szellemileg - eletkoranak megfeleloen fejlett. Greguss Marta (2011)
osszegzese alapjan, az iskolaerettseg alapelemei az alabbiakban ragadhat6k meg:
Az iskolara va16 alkalmassag feltetelezi a megfelelo testi fejlettseget, a j6 psziches
statust, a szocialis es mentalis erettseget. Ezen beliil elvarja, hogy a tanulas
sikeresseget leginkabb befolyasol6 un. ,,totalis erzekelo apparatus" - az eszlelesi (a
latas, a hallas, a tapintas), a mozgasos, es az ezeket kisero verbalis struktiira epseget.
Az iskolara va16 alkalmassag egyik legfontosabb osszetevoje a szocialis
erettseg. Mit is erti.ink ez alatt? A gyermek megtanulja szabalyozni a folyamatokat.
Mig a csecsemo, a kisgyermek ki van szolgaltatva a kiilvilagnak, a gyermek, ahogy
novekszik, egyre kevesbe fiigg ettol, egyre inkabb sajat akarata szerint tudja
kielegiteni vagyait. Onall6sul, nemet mond, pr6balgatja erejet, kialakitja sajat
hatarait. Viselkedeseben felfedezhetjiik a sziilok hanghordozasat, gesztusait. Jateka
egy ido utan eljut a szabalytudatot feltetelezo tarsasjatekig. Egyre szebben,
erthetobben fejezi ki magat, eltiinnek a kisgyermekes beszed jellemzoi, a
selypesseg, a poszeseg. Egyre jobb logikai keszseggel, egyre tobb ismerettel kezd
rendelkezni. Kepes mar hosszabb ideig odafigyelni valamire, elmelyiilten
vegigcsinatni valamit, amit elkezdett, meg akkor is, ha nem olyan erdekes. Orul a
sikemek, nem tereli el minden a figyelmet. Ezaltal kialakul a feladattudata, a
feladattartasa es munkaerettsege. Kepes a tarsaival egyiittmiikodni, elviselni azt is,
ha mas van a kozeppontban. Keszsegesen valaszol, ha a felnott kerdez tole.
Erdeklodik a betiik, a szamok vilaga irant, varja az iskolat.
Az iskolaerett gyermek kb. 10-15 perces aktiv figyelemre kepes, azaz
eddig tud akaratlagosan koncentralni valamire. Az erdeklOdes mellett az aktiv
figyelem, a tudatos odafordulas a legfontosabb feltetele minden uj
ismeretszerzesnek. E nelkiil nem volna lehetseges a tanulas. Az eredmenyes iskolai
teljesitmeny feltetele tehat az akaratlagos figyelmen es fegyelmen alapul6 beveses,
es a logikai osszefiiggesekre is tamaszkodni tud6 felidezes es emlekezes.
170
6vodam6dszertani alapismeretek
Az iskolai alkalmassag megitelesenel fontos szerepet jatszik a gyermek
testi allapota. Azt a gyermeket tartjuk testileg alkalmasnak az iskolara, akinek
testmagassaga es testsulya egy bizonyos hatar fole emelkedik, kb. 110 cm magas es
18-20 kg. A gyermek alkata pedig magan viseli az Un. iskolas eletm6dra sz616
alakvaltas jegyeit, vagyis teste megny1llik, elveszti kisgyermekes formajat. Az
alkatilag kistermetii, vekony csontozatU gyermek pszichol6giai szempontb61
iskolaerett lehet, de beiskolazasa azert erdemel megfontolast, mivel testi
fejletlensege miatt kortarsainal altalaban faradekonyabb, hamarabb megbetegszik.
Tapasztalati teny, hogy a j6 ertelmi es szocialis alkalmazkod6 kepesseg mellett, a
testi fejletlenseg jelentos hatranyt jelent az iskolai terheles elviseleseben. Az
esetenkent eload6d6 egeszsegiigyi problemak: tisztazasahoz beiskolazas elott
celszerii a gyermek szakorvos velemenyet kemi.
A tanulashoz megfelelo ertelmi kepesseg, gondolkodasbeli fejlettseg
sziikseges. Az ertelmi kepesseg Ienyegeben abb61 all, hogy a gyermek a konkret
szemleletes tapasztalatok sikjat61 eljut az emlekkepekkel, majd elvont fogalmakkal
val6 miiveletek vegzesenek szintjere. A 6 eves, ertelmileg megfeleloen fejlett
gyermek altalaban meg kepekben, kepszeriien gondolkodik, de mar megteszi az
elso lepeseket az elvont gondolkodas fele. Felismeri, hogy az egesz reszekbol all,
reszekre bonthat6, es a reszekbol ossze lehet allftani az egeszet. Ez a kepesseg
alapvetoen fontos az olvasas-iras es szamolas tanulasanal, mivel csak ennek a
keszsegnek a birtokaban tanithat6 meg a gyermek arra, hogy a szavak betiikbOI
allnak, s a szamok bonthat6k es osszeadhat6k.
Az ertelmi kepesseg magaban foglalja meg a gyermek tudasat, ismereteit,
tapasztalatait, amit onmagaval kapcsolatban vagy, sziikebb es tagabb komyezeterol
eddig megtapasztalt, megtanult. A gondolkodas fejlettsege feltetelezi, hogy a
gyermek felfedezi a dolgokban a lenyeges elemeket, felismeri a dolgok korotti
oksagi osszefiiggeseket es kovetkezteteseket.
Fokozott figyelmet szenteliink a statikai funkci6knak, a mozgasszervek
miikodesenek, kiilonos tekintettel a mozgas osszerendezettsegre.
Az Un. nagymozgasnak (jams, futas, ugras, stb.) harmonikusnak, osszeren-
dezettnek kell lennie. A nagymozgas osszerendezetlensege leginkabb
iigyetlensegben nyilvanul meg, pl. a gyermek melleny1ll a targyaknak, lesopri,
kiejti a kezebol azokat, kapkod. Gorcsos a testtartasa. Nehezen oltozkOdik,
nehezseget jelent szamara a ruha gombolasa, a cipo felhuzasa, a cipokoto
megkotese. Labdajateknal iigyetlen, biciklizni nem vagy nehezen tanul meg. Ilyen
esetekben barmilyen mozgasos tevekenyseg - sport, de leginkabb az uszas, a
labdajatekok, vagy az egyensulyerzeket fejleszto gorkorcsolya, gordeszka, roller,
biciklizes sokat segithet.
171
 Ovodam6dszertani alapismeretek
A hannonikus, osszerendezett finommozgas az ir6-rajzol6 tevekenyseg
egyik meghataroz6ja. Azok a gyermekek, akik j61 bannak a papirral, ceruzaval,
ecsettel, oll6val, stb. nagy va16sziniiseggel szepen fognak majd imi a fiizetben is.
Mindehhez fontos az, hogy iskolakezdesre kialakuljon a jobb vagy a
balkezesseg. A balkezesseg onmagaban nem rizik6tenyezo, ugyanis a tiszta
balkezesseg, a baloldalisag - mely kezre, szemre egyarant kiterjed - nem okoz
problemat. Akkor van baj, ha a gyermeket atszoktatjak a ,,szebbik", ,,ilgyesebbik"
kezere, vagy serelem eri kisebb-nagyobb tigyetlensege miatt. A finommozgas
zavarat61 a vagas, a gyurmazas, a gyongyfilzes, a gorcsos ceruzafogas es nem
utols6sorban a rajzok milyensege arulkodik. Formautanzasnal, minta utani
rajzolasnal a lenyeges elemek elmaradnak, a formak nehezen felismerhetok. Ilyen
esetekben tamogatast kell kapnia a gyermeknek. Tobbek kozott olyan
kezilgyesseget is fejleszto jatekokat (osszerak6, kirak6 jarekokat: puzzle,
gyongyfilzo, stb.) adjunk a kezebe, ami egyszerii es sikereket nyujt. Ezek az
eszkorok kedvet teremtenek ahhoz, hogy egyre tobbszor jatsszon ilyen jatekokkal.
Hagyjuk aztan gyurmazni, festeni az ujjaval, majd ecsettel lehetoseg szerint nagy
csomago16papirra. Hasznalhasson zsirkretat is, kesobb aztan maga fogja kemi a
finomabb munkak elkeszitesehez a vekony szines ceruzat.
A nagy- es finommozgas osszerendezettsege szoros osszefiiggesben van
egymassal. Finommozgas zavarnal a nagymozgast is fejleszteni kell. Meg mindig a
motorikum oldalar61 kozelitve emlitest kell tennilnk a finommozgasok
legfinomabbikar61 a beszedmozgasr61 - s ehhez kapcsol6d6an a beszedkeszsegrol
es a beszedertesrol.
E vonatkozasban ez a helyes hangkepzest, az eletkomak megfelelo
kifejezokeszseget, vagyis a beszed formai es tartalmi fejlettseget jelenti. Ha a
gyermek mar az egyes hangokat sem tudja tisztan kiejteni, selypit, raccsol,
erthetetlenek lesznek az altala kiejtett szavak, mondatok. Nagyon fontos tehat,
hogy a hangkepzes tiszta, a hangok ertheroek legyenek.
Ez nemcsak a beszed, hanem az iras-olvasas megtanulasa szempontjab61 is
Ienyeges. Nehez helyesen leirni, vagy elolvasni irott szovegekben egy hangot,
illetve a hangokb61 a116 szavakat annak, aki magat a hangot sem tudja helyesen
kiejteni. Lenyeges, hogy tartalmilag is elerje a beszedfejlettseg a megfelelo szintet.
Ez azt jelenti, hogy a gyermek tudja ertelmesen kifejezni gondolatait, elmenyeit, el
tudja mondani a vele vagy massal tOrtenteket, s j61 megertse azt, am.it a
felnottek neki mondanak.
Gyermekeink beszedszegeny vilagban elnek. A csaladi beszelgereseket
felvaltja a televizi6, a video, aminek kovetkezteben egyre gyakrabban marad el az
172
Ovodam6dszertani alapismeretek
anya vagy az apa esti meseje. Pedig a mese olyan elmeny adta tudlissal
ajandekozza meg gyermekeinket, ami semmivel sem p6tolhat6. Mese kozben
ugyanis, a gyermek a mama szajmozgasat nezi, megfigyeli a hangkepzeshez
kapcsol6d6 ajakmozgast, fiilevel hallja a beszedhangok tiszta ejteset, a beszed
dallamat, aminek kovetkezteben egyszerre tobb erzekszerven keresztill van m6dja
,,tanulni" a szep, tiszta beszedet. Mesehallgatas kozben a gyermek kepzeleteben
megindul a hallott tortenet kepi megformalasa. Mint a filmrendezo a filmet, a
gyermek is ,,lekepezi" agyaban a mese cselekmenyet, ami altal aztan az agyat
kreativ gondolkodasra keszteti. A gyermek a beszed reven szerzi ismereteinek nagy
reszet, segitsegevel fejezi ki magat, lep erintkezesbe komyezetevel. Minel
fejlettebb beszedkeszseggel lep az elso osztalyba, annal biztosabb lesz eredmenyes
tanulasa. Elo beszedenek fejlettsegetol fiigg majd irott beszedenek, az irasnak,
irasbeli kifejezokeszsegenek merteke, minosege.
Az iskolakezdes elott kell kialakulnia az un. testsemanak. Fontos, hogy a
gyermek sajat testerol pontos ismerettel rendelkezzen, ismerje testreszeit,
erzekszerveit, testenek bal-jobb oldalat. A testkep alapveto viszonyitasi pont a
komyezetben val6 eligazodasban. A testsema ismerete alapjat kepezi a teri
tajekoz6dasnak, hozzasegit, hogy a gyermek megtanulja es helyesen alkalmazza a
balra-jobbra, az elotte-mogotte, alatta-f6lotte, stb. relaci6kat. A j6 teri tajekoz6das
segitheti majd az iskolaban a hasonl6 formaju betiik pl. a b-d - egyiknek jobbra,
masiknak balra dudorodik a pocakja - vagy a b-p - egyiknek f6lfele, a masiknak
lefele nez a szara - megkulOnbozteteset, vagy az eligazodast a harmas vonalkozben
es a negyzetracsos fiizetben. Az iranytevesztes egyik szembetiino jele, amikor a
soralkotastjobbr61-balra vegzi a gyermek, rajzait is ilyen iranyban kezdi el. Vagy a
mar ismert betiiket, szamokat, esetleg a neviiket tilkorirassal irja le. Fontos
felfigyelni ra es szakember segitseget kemi.
A teri tajekoz6das masik alapveto eleme a tapintasos erzekleti
tapasztalatok mennyisege es minosege. A targyak alakjat, formajat, nagysagat,
szinet latas es kozvetlen tapintas segitsegevel tanulja megbecsillni a gyermek. E
funkci6k biztonsagos miikOdese alapfeltetele az un. magasabbrendii megismeresi
folyamatoknak, a sikeres iskolai tanulashoz szilkseges ertelmi miikodesnek.
Osszefoglalva tehat, a teri tajekoz6das, a terhez val6 viszonyulas, a teri iranyok
ismerete, a targyak alak, forma, nagysag szin szerinti pontos eszlelese az olvasas-
es irastanulas alapfeltetele. Hianyuk az olvasas- es iraszavar melegagya.
Osszegezve es rendszerezve az iskolai alkalmassag bemutatott ismerveit
megfogalmazhat6, hogy biol6giai (egeszseg es fizikai fejlettseg, a tanulas
szempontjab61 fontos motrikus keszsegek), pszichol6giai (tanulasi motivaci6,
173
 6vodam6dszertani alapismeretek
nyelvi fejlettseg es a kommunikaci6s kepesseg, kognitiv fejlettseg es altalanos
tudasszint), szocialis erettseget (szocio-emocionalis fejlettseg) egyarant jelent, es
feltetelezi bizonyos kepessegek megletet. Az iskolaerettseg egyes teriileteit
kovetoen zar6jelben jelenitettiik meg azokat a fO fejlesztesi teriileteket, amelyek
alapjan a jelenleg az elokeszito osztaly vegi ertekeles megtortenik, annak
erdekeben, hogy konnyen azonosithat6k, egyeztethetok legyenek.
Biologiai erettseg: Fizikai erettseget jelent, melyet a gyermekorvos vizsgal. 6-7
eves korra a gyermek testenek aranya megvaltozik, fokozatosan kozelit a felnott
kor aranyokhoz (ml van az elso Un.. alakvaltozason: eltiint a kisgyermekekre
jellemz6 pocak, a teste megny6lt, karcsubb lett). Kb. 110-120 cm magas, 18-20 kg
az atlag. (ezen ertekeknek termeszetesen vannak sz6rasaik) A fogvaltas is ebben a
korban kezdOdik el, es 10 eves korig tart. Az elso tejfogak kihullnak, s
megjelennek a maradand6 fogak. A szervezet teherbir6bb lesz, rutalanos j6 eronlet
jellemzi, ami a manapsag meglehetosen nehez iskolataskak cipelesehez es a
huzamosabb egy helyben tiles miatt fontos. Megritkulnak a betegsegek.
Az agy merete novekszik, elektromos aktivitasanak mintazata valtozik. 6-8 eves
kor kozott fejezodik be a kereg mielinizaci6ja. Az agy fejlOdesenek masik jellemzo
vonasa a lateralizaci6 kialakulasa, azaz egyertelmiien felismerheto a gyermek jobb,
illetve balkezessege. Azt jelenti, hogy az egyik agytelteke dominansabb lesz,
aminek hatasara a mozgas osszerendezettebbe, kifinomultabba, bonyolultabba, a
gondolkodas magasabb szintiive valik.
Psziches erettseg~ Legszembetiinobbek a figyelem, emlekezet, gondolkodas
valtozasa.
Figyelem: A gyerek kepesse valik a rendszeres, alapos megfigyelesre, kizarja a
felesleges informaci6t. Kialakul a tudatos, szandekos figyelem ( 10-15 percnyi
akaratlagos figyelemre va16 kepesseg), egy dologra tud koncentralni. Novekszik a
figyelem disztributivitasa (legalabb 2 elemre figyel).
Emlekezet: Akaratlagos emlekezetenek dominanciaja jellemzi. A rovid idejii tar
kapacitasa kozelit a felnottekehez (10-15 egyszerre bemutatott targyb61 7-re, 10-15
egyszerre bemutatott sz6b61 5-re emlekszik). Segitsegevel a gyerek osszetett
feladatok megoldasara lesz kepes. Emlekezeti strategiakat alkalmaz az informaci6
k6dolasahoz, tarolasahoz, elohivasahoz. Egyik az ismetelgetes, masik a
megjegyzendo anyag szervezese, csoportositasa. Pl. allatok: kutya, macska, 16 stb.
Gondolkodds: A 6-12 eves kor Piaget fejlodes elmeleteben a konkret miiveleti
szakasz. Miiveleti, mert a vegre hajtott mentalis cselekves egy logikai rendszerbe
illeszkedik. Konkret, mert mentalisan tud a targyakkal manipulalni, anelkiil, hogy
azok jelen lennenek. A mennyiseg, suly, terfogat alland6sag kialakul. Kepes a
miivelet megforditasara.
174
Ovodamodszertani alapismeretek
Szocitilis erettseg: Az iskolaba lep6 gyermek egyre onrul6bban latja el onmagat.
Sziilei jelenletet nem igenyli idegen helyzetben. Igyekszik a kozossegbe
beilleszkedni. Elfogadja a feladat helyzetet, egyediil elvegezi a feladatokat, kozben a
figyelme nem kalandozik el. Kialakult a feladattudata, feladattartasa, teljesitmeny-
motivaci6ja, egeszseges ertekorientaci6ja (varja az iskolat). Elviseli a monot6niat,
megfelelo a tiirelme es kitartasa. Ezek a munkaerettseg jelei. HossZU. ideig tud egy
helyben iilni. Betartja a szabruyokat. Jellemzo erzelmi rulapota a vidamsag.
Rendelkezik bizonyos mertekii onuralommal, kepes helyes erzelmi reagalasra.
Szukseges kipessegek: A gyerek mar kepes tart6san ( 10-15 pereig) lekotni magat
rajzolassal, szinezessel, feladatlap kitoltesevel. Konnyeden megtanul rovidebb
versikeket, mond6kakat. Kepes magat egyszeriibb osszetett mondatokban kifejezni;
nines beszedhibaja. Nemi gyakorlatot szerzett mar fmom motorikus mozgasokban,
rajzol, szinez, fest, gyurmazik (termeszetesen nem miiveszi szintii alkotasok
letrehozasa eel, hanem a viszonylagos jartassag). Kell, hogy legyen bizonyos szintii
mennyisegfogalma (j61 hasznalja a kisebb-nagyobb tobb-kevesebb fogalmat,
igazodjon el az 1-10-ig terjedo szamok kozott), ertenie kell a resz-egesz viszonyat.
Az iskolaeretlenseg a tanulasra, iskolara va/6 atmeneti alkalmatlansagot
jelenti, a fejlettsegben val6 altalanos vagy reszleges elmaradas miatt. Ennek
kovetkezmenye, hogy a gyermek a beiskolazas idejen nem lesz alkalmas a tanulas
megkezdesere.(Szab6, 1984)
Az iskolaeretlenseg jellemzoi:
a. Biologiai, testi fejletlenseg: feltiino a fokozott faradekonysag es az
idegrendszeri gatlas folyamatok lassu fejlodese; emiatt tovabbra is
megmarad a nagyfoku mozgekonysag, az idegrendszeri labilitas es a
figyelem konnyii elterelhetosege, a szetsz6rtsag. (Szabo, 1984).
A visszafogott fejlodest, okozhatja valamilyen erzekszervi problema,
mozgasszervi fogyatekossag vagy kr6nikus betegseg. megnyil-
vanulhatnak gyermekkori neurotikus tiinetek is, mint peldaul a felelem,
szorongas, bepisiles, szeklettartasi problemak, negativizmus, mutizmus
(elnemulas)
b. Pszichologiai szemponth61: figyelmiik konnyii elterelhetosege
jellemzo, dekoneentraltsaga kovetkezteben emlekezetiik
megbizhatatlan, hamar elfelejtik amit mondanak nekik. A latott vagy
hallott dolgokb61 azt jegyzik meg, ami szamukra erzelmileg vagy a
jatek szempontjab61 fontos. Az en - kozponmsag jellemzi oket, ami
abban fejezodik ki, hogy esak a sajat szemelyere vonatkoz6
utasitasokat hajtja vegre. Gyakran elofordul, hogy az iskolaeretlenseg a
175
 6vodam6dszertani alapismeretek
magatartas szintjen mutatkozik meg. Ilyen magatartasi problemanak
tekinthetO peldaul az Un. tulmozgekonysag, amely legt6bbsz6r szoros
kapcsolatban van az erzelmi emocionalis kiegyensulyozatlansaggal. A
magatartas zavarai gyakori figyelmeztetest, esetleg biintetest vonnak
maguk utan, s ezzel kedvezotleniil hatnak az iskollihoz, a
pedag6gushoz, a tarsakhoz filzodo viszony alakulasara. (Szab6, 1984).
Lathat6, hogy iskolai alkalmatlansagot nem csak az ertelmi kepessegek
fejletlensege hatarozza meg, hanem ugyanilyen fontos a tobbi
pszichol6giai tenyezo hatasa is. Ez azt is jelenti egyben, hogy az
iskolai kudarcoknak csak egy resze vezetheto vissza az ertelmi
kepessegek visszamaradottsagara.
c. Szocitilis szempontbOI: az iskolaeretlenseg az 6niranyitasi kepesseg
fejletlensegeben es a szablilytudat hianyaban jelentkezik. Az ilyen
gyermek meg nem kepes alkalmazkodni az iskolai k6vetelmenyekhez,
mert szocililisan nem eleg erett, nem kepes alkalmazkodni az iskolai
k6vetelmenyekhez. A feladattudat es a munka fogalma sem alakult
meg ki. A tanulast, az oktat6 tevekenyseget is jateknak tekinti, amelyet
blirmelyik percen abbahagyhat. A feladatokhoz csak nehezen, hosszas
biztatas utan kezd hozza es alland6an serkenteni kell. Munkatemp6ja
nagyon lassu. A szocialis eretlenseg nem csak a fejlOdesben
lemaradtak szamara jelent nehezseget, hanem sok esetben tarsaikat
sem hagyjak nyugodtan tanulni (uo.)
Az iskolaeretlenseget jelzo mutat6k mindeniket nem egyidoben
fedezhetjiik fel a gyerekeknel. v annak olyan gyerekek, akik peldaul testi es
pszichol6giai szempontb61 eleget tesznek az iskolaerettsegi kovetelmenyeknek,
viszont a szocialis szferaban mutatnak lemaradast. Dolgozni kell azon, hogy ezeket
a teriileteket 6sszhangba hozzuk a szemelyiseg mas komponenseivel. Az
iskolaeretlenseg nem fogyatekossag, es nem irreverzibilis. A nevelesi tenyezok es a
gyerek egyiittmiikMesen nagy mertekben mulik, hogy a lemaradasok milyen
mertekben es mennyi ido alatt hozhat6k be.
8.3. Az iskolaerettsegi szint variabilitasa
Az uj helyzethez val6 alkalmazkodas keszsege szamos 6sszetevob01 all,
mindenekelott a megvaltozott helyzet megertesebOI. Ebben sziikseges segiteni az
iskolaerett gyereket is, az iskolaeretlent - kiil6nosen, ha ez a szocialis dimenzi6
fejletlensegeben mutatkozik meg - meginkabb. Az esetek t6bbsegeben az iskolai
176
6vodam6dszertani alapismeretek
foglalkozlisokra val6 alkalmatlansag nem az ertelmi kepessegek hianyat jelenti,
hanem azt, hogy a szigoru szablilyokhoz val6 alkalmazkodasnak meg nem tud
eleget tenni. Termeszetesen az altalanos alkalmazkodasi k6vetelmenyek mellett az
iskolaba keriilo gyermekektOl bizonyos ertelmi kepesseget is elvarnak. A
vizsgalatok azt mutatjak, hogy a gyerekek ertelmi fejlettsegiiket tekintve elobb
valnak iskolaerette, mint viselkedesiikben. T6bbsegiik aranylag keves z6kkenovel
beszokik az iskolaba, ugyanis az iskollihoz sziikseges kepessegeket nem kell kiilon
tanitani, azok a fejlodes soran ,,magukt61" megjelennek.
Mindezek ellenere ebben az eletkorban meg nagyok az egyeni elteresek.
Nern ritka az olyan gyerek, akinek szamara a betiik felismerese mar nem kihivas,
masok inkabb a szamok vilaga irant erdeklOdnek, de az sem jelent semmifele
lemaradast, ha a betiikkel, szlimokkal meg nem baratkozott meg. Ugyanakkor
egyazon gyermek eseteben a kiil6nb0zo teriiletek fejlettsegi szintjenek esetleges
aranytalansaga is megfigyelheto. Peldaul a kognitiv kepessegei minden szempontb61
eleget tesznek az iskolaerettsegi kriteriumoknak, de a szocialis fejlodes egeszeben,
vagy ennek valamely komponense szintjen jelentos lemaradas tapasztalhat6.
A gyermekek kozotti kiil6nbsegek kialakulasanak egy resze a fejlodesi
folyamat termeszetes velejar6janak tekintheto, es egyeni jellemzojekent,
szinezetekent tarthat6 szamon. Letrej6ttet befolyasolhatjak a nevelesi kiil6nbsegek is,
a gyermek szocio-kulturalis komyezetenek sajatossagai, fejlodesenek egyeni ritmusa,
esetleges fogyatekossagai.
Az iskolaerettsegi szint ,,teljesitesenek" merteket az 6vodapedag6gus jegyzi
a Az elokeszito osztalyba iratkoz6 gyermek fejlodesenek nyomonkovetesi es erteke/6
lapjaban (lasd 1. szamu melleklet), megjeWlve minden mutat6 menten a teljesitest
vagy ennek hianyat. Ez altal nem csupan helyzetkepet rajzol ki a gyermek iskolai
alkalmassaganak szintjerol, hanem azokat a teriileteket is kisziiri, amelyek
intenzivebb beavatkozast, fejlesztest tesznek sziiksegesse.
8.4. Az iskola - a gyermeki sziiksegletek megismerese es
megfelelo feltetelek biztositasa ezek kielegitesere
Az iskolaba lepes rendjen, meg megfelelo fejlettseg mellett is ad6dhatnak
problemak es fesziiltsegek, egyszeriien amiatt, hogy az iskola olyan szablilyokat
tamaszt a gyerekkel szemben, amelyeknek betartasat korabban soha senki nem
vlirta el tole. A jelenkori pedag6giai paradigmak gyakorta arra hivjak azonban fel a
figyelmet, hogy az iskolanak is Wrekednie kell a gyermeki sziiksegetek szem elott
177
 Ovodam6dszertani alapismeretek
tartasara es kielegitesere (Chi~, idezi Mogonea, 2014, 170), es sziiksegszerii
meghaladni azokat a korabbi nezeteket, amelyek szerint az alkalmazkodas
feladataval, az ezzel jar6 nehezsegekkel csak a gyermeknek kell megbirk6znia, es
amennyiben sikertelen, akkor iskolai palyafutasa kudarcra iteltetett. Eppen ennek
elkeriilese okan vegyilk szamba, mit tehetnek az oktatasi intezmenyek a
nehezsegek athidalasaert, hangsulyozva azt a szemleletet, miszerint az 6vodanak es
iskolanak egyarant felelosseget kell vallalnia az iskolara val6 alkalmassag
letrehozasaban, ugyanakkor a gyermek erofeszitese, alkalmazkodasanak jelenlete
nem mellozheto.
Az 6voda es iskola kozotti atmenet problematikajanak (meg)oldasert tehlit,
az aktualisan erintett 6vodapedag6gusnak es a tanit6nak egyarant felelosseget kell
ereznie. Az atmenet problemainak oldasaban es megoldasaban az 6vodanak es
iskolanak tehlit ugyanolyan, ugyanakkora a felelossege, de sikereket csakis a
csaladdal val6 egyiittmiikodes eseteben erhetnek el. Ennek hangsulyozasa az
elokeszito osztalyok bevezeteset kovetoen is aktualis.
Az 6vodapedag6gus leginkabb az 6vodai feladatok rendszeres
teljesitesevel teheti iskolaerette a gyereket.
Az iskola felelossegvallalasara val6 torekveset egyertelmiien tetten
erhetjiik abban az oktataspolitikai dontesben, amely az elokeszito osztalyok
bevezeteset tette lehetove. Az elokeszito osztalyban val6 reszvetel nem csupan arra
teremt lehetoseget, hogy a tanit6 megismerje tanitvanyait, es egyeni tanulasi
sziiksegleteiket konnyebben es eredmenyesebben tudja ervenyesiteni a tanulasi-
tanitasi folyamat differencialasaban, egyeniesiteseben - bar ketsegkiviil ez is egy
igen fontos hozadeka iskolarendszeriink uj elemenek. Ugyanakkor azonban arra is
alkalmat teremt, hogy a gyermek nyugodtan, a neki megfelelo iltemben
ismerkedjen es alkalmazkodjon az uj helyzet legkiilOnbozobb osszetevoihez:
tarsakhoz, tanit6hoz, az iskolahoz mint intezmenyhez, ennek rendjehez, miikodesi
sajatossagaihoz, az iskolaban megval6su16 tevekenysegrendszer egeszehez, stb.
Az iskola egeszebOl kiemelve a tanit6 teendoit, az alabbiakban foglalhatjuk
ossze (Fomis: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=eloszoba-Ovodabol-VI ):
a. Az iskolaba lepo gyermek indulasi helyzetenek megismerese
b. Egyiittmiikodes a sziiloi hazzal es az 6vodaval
c. A banasm6dot meghataroz6 adaptiv pedag6giai elvek elfogadasa
Az iskolaba lepo gyermek kiindulasi helyzetenek megismereseben nagy
segitseget ny\ljthat a tanit6 szamara Az elokeszito osztalyba iratkoz6 gyermek
fejlodesenek nyomonkovetesi es erteke/6 lapja, amelyet az iskolaba lepo gyermek
az 6vodab6l hoz magaval (lasd 2. szamu melleklet). Mindezeket az informaci6kat a
178
6vodam6dszertani alapismeretek
tanit6 sajat mereseivel es megfigyeleseivel kiegeszitve adaptalja a tevekenyseget a
gyermekek igenyeihez, sziiksegleteihez, fejlettsegi szintjehez. Killon figyelemmel
kell kisemie, es egyeniesitett fejlodesi feltetelek biztositasara kell torekednie a
tehetseges, illetve a sajatos nevelesi igenyii tanul6k eseteben. Val6jaban
mindharom korabban emlitett teendo megval6sitasa a megismeres felelosseget
hangsulyozza.
A fenti tanit6i teendok nem ismeretlenek a gyakorl6 pedag6gus szamara.
Problematikus iskolakezdes eseten fontos azonban, a nagyobb odafigyeles a
hatekony ervenyesitesre, az iskolai alkalmatlansagb6l ad6d6 kudarcok megelozese,
merseklese erdekeben.
A sikeres iskolakezdes tehat az erintett szinterek egyiittmiikOdeset feltetelezi.
Janosi (2010) vizsgalataiban azt talalta, hogy az 6voda-iskola atmenet problemai
eseten a tanit6k es az 6v6nok kolcsonosen egymast okoljak a kudarcokert. A tanit6k
szerint az iskola eppen annyit var el az 6vodai nevelestol, amennyit sziikseges es
realis, mig az 6v6nok kozel 60%-a szerint az iskola elvarasai tulzottnak tekintherok.
Az, ami megis bizakodasra adhat okot, hogy a pedag6gusok latjak az egyiittmiikodes
fontossagat a sikeres beiskolazas szempontjab61, es olyan funkcionalis megoldasi
leherosegeket is vazolnak, amelyek a kooperaci6 megval6sulasanak konkret form.rut
kepezhetik. Ilyenek peldaul:
o Folyamatos szakmai kapcsolattartas az 6vodaval
0 Az 6vodapedag6gus altal elvegzett egyeni gyermekmegfigyelesek tapasztala-
tair61 tartott konzultaci6 a gyermek 6v6noje es leendo tanit6ja kozott
o Az atvezero idoszak tapasztalatainak megbeszelese (6v6nok, tanit6k
koreben)
o Bemutatkozas az 6vodai sziiloi ertekezleten
o Szakmai munkacsoportok miikOdtetese, bemutatkozas az 6vodai sziiloi
ertekezleten
0 Az atvezeto idoszak tapasztalatainak megbeszelese (6v6nok, tanit6k
koreben)
o Tanit6i hospitalasok az 6vodaban, 6v6nok latogatasa az iskolaban
Mindezeknek a lehetosegeknek a jelolese, maga a teny, hogy tudatositjak
az egyiittmiikodes fontossagat es latjak konkretan, hogy mikent segithetik egymas
munkajanak hatekonysagat ( ez fOleg videki pedag6gusok eseteben konkret
megoldasokban mutatkozik meg) novelhetik pedag6giai optimizmusunkat, hogy az
atmenet problemai csokkenni fognak, es a sikeres iskolai palyafutasnak eselye
egyre tObb gyerek szamara adatik meg.
179
 6vodam6dszertani alapismeretek
8.5. A csalad. A csalad szerepe a gyermek szocio-
emocionalis fejlodeseben
A csaladi neveles jelentoseget az adja, hogy ez az elso hatasrendszer, mely
a gyermek szemelyisegfejlodese szempontjab6l jelentoseggel bir. A csaladi neveles
az az elsodleges szocializaci6s szinter, amelyre a tovabbi nevelo hatasok
raepiilnek. Szocializaci6s feladataikat a csaladok nem egyfonna attitiidokkel,
kepessegekkel, aldozatkeszseggel, es ebbOI fakad6an nem azonos hatekonysaggal,
eredmenyesseggel latjak el (Barabasi, 2011 ).
A csalad szocializacios funkci6ja tobbretii, hiszen: elvegzi a gyermek
eletben maradasahoz es fejlodesehez sziikseges gondozast; letrehozza a
szemelyisegfejlOdes erzelmi alapjait; a gyerek itt megtanulja a verbalis es a
metakommunikaci6t, az alapveto szociokulturalis szokasokat, viselkedesi semakat,
ertekeket; megalapoz6dnak a fejlodo egyen eletkori, csaladi, nemi szerepei es
tarsadalmi szerepeinek feltetelei; kialakul enkepe, viszonylagos en identitasa, en
idealja (Muranyi- Kovacs, Kabaine Huszka,1988, 20).
A csalad magara kell vallalja a neveles es beilleszkedes legtobb funkci6jat,
bar ebben olykor zavarok is tamadhatnak. A nevelo hatasok koziil azert is
legjelentOsebb a csalad, mert egyreszt elmenyeinek els6 forrasa, masreszt, mert a
versegi kapcsolatokon alapul6 tart6s erzelmi hatasok kozvetitik a gyermek fele azokat
a kovetelmenyeket, amelyek a tarsadalmi beilleszkedes szempontjab6l fontosak.
A csaladi nevelest befolyasol6 szamos tenyezo koziil kiemelkedo jelentosegii
a csalad szerkezete, megpedig, hogy a gyermek ep, egeszseges csaladi legkorben no-
e fel, ahol az anya es az apa a gyermek nevelese szempontjab61 egyarant megfelelo
szerepet tolt be; formalisan ep csalad-e vagy ugynevezett csonka csaladban
nevelodik-e. Befolyasolja a gyermekek 6vodai neveleset a testverkapcsolatok
alakulasa is. Ha az 6vodaban nevelkedo gyermek egyediili a csaladban, akkor
szamolni kell azzal, hogy a csalad figyelme rulzott mertekben ra ininyulhat,
elkenyeztetett, gyenge alkalmazkod6 kepessegii lehet. Fontos informaci6 az
6v6nonek az is, hogy mennyi idot tolt a gyerek a sziileivel, mennyire intenziven
vesznek reszt a gyermek neveleseben a nagysziilok, es milyen mertekben
egyeztetheto ossze az 6voda es a csalad kozos tevekenysege. Sok csaladban a sziilok
egyik legnagyobb problemaja, hogy nyomaszt6an kevesnek talaljak az egyiitt
eltoltott idot, es ezt a hianyt kiilonbOzo p6tcselekvesekkel pr6baljak kompenzalni,
mint ajandekokkal val6 elhalmozas, vagy a ,,mindent megengedek, legalabb amikor
vele vagyok" jelensege. Ennek a viszonyulasm6dnak a negativ kovetkezmenyeivel az
6vodapedag6gus is szembesiil, hiszen a gyermek magatartasan egyertelmiien
180
6vodam6dszertani alapismeretek
kiiitkozik. Ezekben az esetekben is a minosegi ido fogalmanak elorerbe keriilesere
celszerii a figyelmet felhivni, hiszen nem a percekben, 6rakban es napokban eltoltott
idomennyiseg a meghataroz6, hanem a kozosen eltoltott ido val6disaga, amikor nem
egymas mellett elvan a sziilo es gyermek, hanem tenylegesen egyiitt jatszik, kozos
programokban vesznek reszt, egyiitt barkacsolnak, stb., ahol a kozos elmeny valik
meghataroz6va sziilo es gyermek szamara egyarant. Teny, hogy az otthon toltott
idejet teljes egeszeben nem tudja a gyermeknek szanni a sziilo, es erre nines is
sziikseg, hiszen a gyermek szamara fontos, hogy a testver(ekk)el, kortarsakkal, sot
egyediil is jatsszon, lefoglalja magat, de lenyeges, hogy ne az utols6 szempont legyen
a sziilo szamara a kozos tevekenyseg a napi teendok soranak meghatarozasaban.
A gyermek szemelyisegfejlodesere a csaladi nevelesnek akkor lehetnek
negativ hatasai, ha a sziilok nem megfelelo nevelesi attitiidot tanusitanak, ha gyakran
tiirelmetlenek, ingerlekenyek, nem oszintek gyermekeikhez, tapintatlan a sziiloi
magatartasuk (glinyoljak gyermekeiket), nevelesi elvarasaikban nem kovetkezetesek,
az eletkori sajatossagokat szem elol tevesztik, rulzottan rideg vagy kenyezteto, vagy
elhanyagol6 a nevelesi · viszonyulasm6djuk. Az ilyen jellegii negativ
kovetkezmenyekkel szembesiiles szinren komoly feladat ele allitja az 6v6pedag6gust.
Meg- es feloldast csakis az egyiittmiikodes altali ok-megsziintetes es/vagy a
kompenzalas jelenthet.
Az egyiittmiikodes sztiksegessegenek es formainak problemakoret a 10.
alfejezetben mutatjuk be. Az alabbiakban tomoren a csaladnak a gyermek szocialis es
emocionalis fejlOdeseben betOltott szerepet fogaljuk ossze, hiszen tudatosithattuk az
elozo alfejezetek alapjan, hogy az iskolai ,,bevalasban'', a tanulasi tevekenyseg
sikeressegeben, a beilleszkedesben kitiintetett fontossagti ez a teriilet.
A megfelelo erzelmi alapozas, az erzelmi biztonsag megteremrese, illetve az
erzelmek ertesenek, kifejezesenek fejlodeseben meghataroz6 szerepe van a
csaladnak, ezen pszichikus komponensektol viszont eroteljesen fligg az iskolai elet
sikeressege, hiszen az iskola a tanulasi folyamatban, a sziineteken egyarant pr6bara
teszi a gyermeknek az erzelmi eletet. A gyermeknek meg kell tanulnia hallgatni,
illetve akkor beszelni, amikor ez alkalmas es lehetseges, marpedig ez nagyfoku
onuralmat igenyel. Onfegyelemre es onkontrollra van sziiksege, egyiittmiikodnie kell
a tarsakkal, tiszteletben kell tartania masok velemenyet, stb., a sort hosszan
folytathatnank, olyan helyzetekkel az iskolai mindennapokb61, ahol az erzelmi
intelligencia reszekent megjeleno kepessegeinket kellene hatekonyan
ervenyesitenfink - gyermekeknek es pedag6gusaiknak egyarant. Az alabbiakban igen
roviden ertelmezziik az erzelmi intelligencia fogalmat:
181
 Ovodam6dszertani alapismeretek
Az erzelmi intelligencia elso meghatarozasa Salovey es Mayer (idezi Gaspar,
2013) munkajaban fogalmaz6dott meg 1990-ben. Definici6juk szerint: ,,Az erzelmi
intelligencia az erzelmi informtici6 eszle/esenek, kifejezesenek, felhaszntiltistinak es
irtinyittistinak azon kepessege, amely elosegiti a szemely fejlodeset" (uo., 13). E
modell szerint az erzelmi intelligenciat a kovetkezo harom kepessegcsoport alkotja:
(1) az erzelmek eszlelese es kifejezese, (2) az erzelmek hasznalata a
problemamegoldasban, es (3) az erzelmek szabalyozasa.
A modellhez sorolt harom kepessegkor koziil ketto tovabb bonthat6 a sajat es
masok erzelmei vonatkozasaban. Ez az erzelmi intelligencia modell azt feltetelezi,
hogy a magas erzelmi intelligenciaval jellemezheto szemely rugalmasabban tudja az
erzelmeit felhasznalni, kepes az erzelmeit adaptiv m6don figyelembe venni a
tervezesnel, az erzelmei hasznositasaval kreativabban gondolkodik, rugalmasabban
tudja a figyelmet rairanyitani vagy eppen eliranyitani bizonyos dolgokr61, es
hatekonyan kepes az erzelmeit felhasznalva motivalni onmagat vagy eppen masokat.
Az erzelmileg intelligens szemely tObbnyire pontosan eszleli es ismeri fel a sajat
erzelmeit, pontosan ismeri fel masok erzelmeit es szocialisan adaptiv viselkedesekkel
kepes azokra valaszolni, tovabba mind a sajat erzelmeit mind masok erzelmeit
hatekony m6don szabalyozni kepes.
1997-ben Mayer es Salovey az er7,elmi intelligenciaval kapcsolatos
elkepzeleseikben nagyobb hangsulyt helyeztek az erzelmi intelligencia kognitiv
komponenseire. A m6dositott modelljiik szerint az erzelmi intelligenciahoz tartoz6
kepessegagak a kovetkezok (Salovey es mtsai, idezi Gaspar, 2013):
• az erzelmek azonositasanak kepessege,
• az erzelmek integralasanak kepessege,
• az erzelmek megertesenek kepessege, es
• az erzelmek szabalyozasanak kepessege.
Az erzelmek azonosittistinak kepessege az erzelmeink pontos azonositasanak
es kifejezesenek kepesseget, valamint masok erzelmi kifejezeseinek pontos detektalasat
jelenti. Az idetartoz6, az erzelmi informaci6 fogadasahoz es felismeresehez korodo
kepessegek a legalapvetobb erzelmi kepessegeknek tekintherok. Ezek az erzelmi
informaci6feldolgozasi folyamatban a bemenetelhez korodo kepessegek, amelyek
alapveto feltetelei az erzelmi informaci6feldolgozas tovabbi elemeinek.
Az erzelmek integraltisa - mint masodik komponens - azokra az egyeni
kiilonbsegekre vonatkozik, amelyek abb61 erednek, hogy kiilOnbOzo szinten tudjuk
hasznositani erzelmeinket, kiilonbozo szinten vagyunk kepesek osztonozni az
erzelmeink integralasaval a gondolkodasunkat, illetve vagyunk kepesek letrehozni
olyan erzelmi allapotokat, amelyek segitik az intellektualis folyamatokat. Az
erzelmek integralasahoz tartoz6 kepessegek:
182
Ovodam6dszertani alapismeretek
Az erzelmek megertese az erzelmek rutal kozvetitett informaci6k elemzeset,
es ezen informaci6k emocionalis tudaskent va16 felhasznalasat jelenti. Idetartoz6
kepessegek az erzelmek okainak es kovetkezmenyeinek eszlelese, az erzelmek
megnevezesenek kepessege, a kiilonboz0 erzelmek egymashoz val6 viszonyulasanak
megertese, a komplex erzelmek ertelmezese es az erzelmek kozotti atmenetek
felismerese. Ez az ag az erzelmekkel kapcsolatos kognitiv feldolgoz6 folyamatokat
tartalmazza, az idetartoz6 kepessegek az erzelmekkel kapcsolatos absztrakt megertest
es az erzelmekrol val6 gondolkodast foglaljak magukba.
A negyedik legmagasabb szintii ag az erzelmek szabtilyoztistinak kepessege
nagyon sok faktor egyiitteset reprezentalja, ideertve motivaci6s, erzelmi es kognitiv
faktorokat, melyek egyiittesen sziiksegesek ahhoz, hogy hatekonyan tudjunk
megkiizdeni az erzelmekkel. Az idetartoz6 kepessegek tekinthetok a legfejlettebb
erzelmi kepessegeknek. Az erzelmek szabalyozasa sajat erzelmeink, valamint masok
erzelmeinek tudasalapu kognitiv iranyitasat jelenti. Sajat es masok erzelmeinek
iranyitasahoz sziikseg van: az erzelmekre val6 nyitottsagra, az erzelmek
monitorozasanak es reflektalasanak kepessegere, valamint arra a kepessegre, hogy
elo tudjunk idezni, fenn tudjunk tartani vagy eppen el tudjunk keriilni erzelmi
allapotokat att61 fiiggoen, hogy azokat hasznosnak iteljiik vagy sem (uo.).
Amennyiben a gyermek erzelmi intelligenciaja fejlett, ez az iskolai elet
szamtalan szituaci6jaban az alkalmazkodas hatekonysagat tudja eloidezni. Ellenkezo
esetben nem csupan beilleszkedes, hanem tanulasi nehezsegekre is szamithatunk.
Az erzelmi intelligencia az 6vodasban es iskolaban is fejlesztheto celiranyos
beavatkozas altal, azonban itt a csalad szerepet emeljiik ki elsOdlegesen. Mogonea
(2014) tobb szakirodalmi hivatkozast is emlitve kiemeli, hogy a sziiloi nevelesi
stilusok meghataroz6ak lehetnek a gyermek emocionalis fejlOdese szempontjab6l. A
sziiloi nevelesi stilusok a kovetkezok lehetnek (figyelembe veve az affektivitas
merteket, illetve a tamasztott kovetelmenyeket):
Onkenyes, autoriter - amelynek ket valtozata is lehet: mindket esetben igen
magas a gyermekkel szemben tamasztott elvaras-rendszer, csakhogy az egyik esetben
az affektivitas is igen magas, masik esetben azonban alacsony
Demokratikus - magas affektivitas, gyermek kepessegeihez meretezett
elvarasok
Rahagy6 - melyben magas az affektivitas szintje, de keves es alacsony
szintiiek az elvarasok
Ell1anyagol6 - melyben az elvarasok es az affektivitas szintje egyarant
alacsony
183
 6vodam6dszertani alapismeretek

A sztiloi viszonyulasm6d vegletei akar az onkenyes, akar a rlihagy6 vagy

9. Alternativ pedagogiai iranyzatok a romaniai ovodai
elhanyagol6 nevelesre gondolunk, olyan magatartast es erzelmi reagalasm6dokat
valthatnak ki a gyermekool (agressziv megnyilvanulasok, felsobbrenduseg, zsarol6 oktatasban
attitiid, figyelmetlenseg, vagy ellenkez6leg alulertekeles, visszah'llz6das, onbizalom
hianya, stb.), amelyek kedvezotlenek az 6vodai/ iskolai alkalmazkodas es a tanulas
szempontjab61 egyarant. Eppen ezert fontos, hogy a pedag6gus a sztilokkel val6 9.1. Romaniai alternativ pedagogiai iranyzatok
kapcsolattartas soran terjen ki a megfelel6 sztil6i viszonyulasm6d kerdeskorere, Romaniaban az Oktatasi Miniszterium fennhat6saga ala tartoz6 Oktatasi
annak erdekeben, hogy tamogat6 magatartast tanusithassak gyermekiikkel szemben, Altemativillal foglalkoz6 Orszagos Bizottsag felel a kiilonbOzo reformpedag6giai
amely kedvez6 az iskolai elet, a neveles-fejlesztes es nem utols6 sorban a m6dszerek megval6sulasaert.
szemelyiseg alakulasa szempontjab61. A romaniai szakmai gyakorlat nem tesz kiilonbseget a reformpedag6gia es
az altemativ pedag6giak kozott, egysegesen Oktatasi Altemativaknak nevezi oket
Szakirodalom: (Bodoni, 2012). Mukodesiiket az 1/2011-es Tantigyi Torveny, 94. hatarozata, 3.
Barabasi T. (2011): 6vodakezdestol iskolaba lepesig. Kolozsvari Egyetemi Kiad6, bekezdese, valamint az 59. hatarozat szabalyozza.
Kolozsv8.r. A roman oktatasi rendszerben jelenleg a kovetkezo reformpedag6giai
Bathory Z. - Falus I. (1997): Pedag6giai Lexikon II. Akademiai Kiad6, Budapest, iranyzatok miikodnek: Freinet; Gy6gyit6 Neveles; Jena-plan, Lepesrol-lepesre
93. (Step-by-step); Montessori; Waldorf.
Gaspar, B. Cs. (2013): A nepmese szerepe a nagy csoportosok szocio-emocionalis
fejleszteseben. I. fokozati tudomanyos-m6dszertani dolgozat. Kezirat.
Greguss M. (2011 ): Iskotara va/6 alkalmassag. Iskolaerettseg. 9.2 Maria Montessori pedagogiaja
http://www.logoprofil.hu/pdf/cikk_0008.pdf, 2010.12.13.
A korszak fiziol6giai, pszichol6giai kutatasaira alapozta rendszeret Maria
Janosi M. (2010): Az 6vodaban vegzett iskolaerettsegi vizsgalatok iskolai
Montessori (1870-1952), aki Olaszorszag els6 orvosnojekent 1896-ban szerzett
alkalmazhatosaga es felhasznalhatosaga. Kezirat.
diplomat. Ezt kovetoen antropol6giai, elmek6rtani kutatasokat folytatott, majd
Lakatos K. (2003): Az iskolaeretlenseg sziirese az allapot- es mozgasvizsgal6
1898-tol ertelmi fogyatekosok nevelesevel foglalkozott. 1907-ben kapott
teszttel. Oj Pedagogiai Szemle, 2003/3 lehetoseget arra, hogy id6kozben kidolgozott m6dszeret egeszseges gyermekek
Mogonea, F.R. (2014): Pregiitirea copilului pentru integrarea optima in activitiitile
nevelesekor is kipr6balja. Roma kiilvarosanak egyik berhazaban hozta letre els6
de tip ~colar. In Mogonea, Florentina (coord): Metodica activitatii instructiv-
6vodajat "Casa dei Bambini" (Gyermekek Haza) neven. Tapasztalatai alapjan
educative in gradinita de copii. Ed. Paralela 45, Pitesti, 157-179.
1909-ben kiadott nagysikerii miiveben, az "II metodo della pedagogia scientifica"-
Muranyi-Kovacs E. - Kabaine H. A. (1988): A gyermekkori es a serdiilokori
ban fejtette ki ujszerii pedag6giai koncepci6jat. M6dszeret vilagszerte nagy
szemelyisegzavarok pszichol6giaja. Nemzeti Tankonyvkiad6, Budapest.
elismeressel fogadtak, s hamarosan szeles korben elterjedt.
Nagy J. (1986): PREFER: Preventiv fejlettsegvizsga/6 rendszer 4-7 eves
gyermekek szamara. Akademiai Kiad6, Budapest.
Didaktikai-m0dszertani alapelvei
Salovey, P; Bedell, B. T; Detweiler, J. B; Mayer, J. D. (2000): Current directions
Montessori pedag6giai koncepci6janak alapgondolata rousseau-i
in emotional intelligence research. In: Lewis, M. & Haviland-Jones, J. M.
ihletettsegii. Akkor nevelhetjiik gyermekeinket legeredmenyesebben - veli -, ha
(Eds.), Handbook ofemotions (2nd ed.). New York: Guilford Press.
hagyjuk oket onall6an cselekedni. A feln6tt mlvedo gondoskodasa 8.rtalmas a
Szab6 P. (1984): Iskotas lesz a gyermekiink. Gondolat, Budapest.
gyermek szamara, megakadalyozza egeszseges fejlodeset. Tehat a Montessori-
www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=eloszoba-Ovodabol-I
rendszer ket alapelve: a gyermeki aktivitas es szabadsag.
www .oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=eloszoba-Ovodabol-VI
184 185
 Ovodam6dszertani alapismeretek
Az els6 elv annak lehetoseget jelzi, hogy a gyermek maga alkossa meg
kepzeteit, fejlessze ki erzekszerveit, epitse meg sajat gondolatvilagat, ne a nevelo
eroszakolja ra a sajatjat. A cselekves megindit6ja a felnott, iranyit6ja a j6l
megvalasztott eszkoz, de a cselekvo alanya maga a gyermek.
A masodik elv, a szabadsag elve azt jelenti, hogy minden gyermeki
tevekenyseg megengedett, ami nem serti a tobbi gyermek onall6 tevekenyseget.
Ezert tilos minden agressziv, masokat zavar6 viselkedes. A gyermek
szabadsaganak termeszetes hatara a kozerdek es az ennek megfelelo magatartas. A
szabadsag ebben a felfogasban a nyilt parancs, tilalom hianya, amely a gyermekben
azt az erzest kelti, hogy azt tehet, amit akar. Ezaltal megfelelo kezdemenyezo-
keszseget, onbizalmat szerezhet, de nem hianyzik a masok jogainak elismerese es
ertekelese sem, ami a szilkseges onneveles alapja.
A gyermeki aktivitasnak Montessori szerint ket alapveto feltetele van: a
gyermekhez meretezett, megfeleloen berendezett tevekenysegi ter es a
tevekenyseget befolyasol6, iranyit6 eszkOzok.
A gyermekhez meretezett teret egyszerii, konnyii, a kis lak6k testmeretehez
alkalmazkod6 bUtorokkal, egyeb hasznalati targyakkal kell berendezni: elerheto
testmagassagban elhelyezett fogasokkal, mosd6kkal, j61 mozgathat6 asztalokkal,
szekekkel, szonyegekkel, az eszkozok tarolasara szolgal6 alacsony, nyitott
polcokkal.
A szabadsagnak csak addig van ertelme, ameddig a gyermek sajat koranak,
fejlettsegi szintjenek megfelelo eszkozokkel tevekenykedhetik. Mikent ezt
Montessori megfogalmazta: " ... szabadsagot adni munkaalkalom nelkill ertelmetlen
lenne, mert a munkaalkalom nelkill szabadjara engedett gyermek eppugy
tonkremegy szellemileg, mint ahogy az ujszil/Ott ehen ha/, ha nem tapltiljak. "
A gyermek sokoldalu tevekenyseget szolgaljak a hosszu evek
megfigyelesei, kiserletei soran kidolgozott didaktikai eszkozei (Oroszne Deak,
1996a; Oroszne Deak, 1996b; Fiizfa, 1999; Szab6-Thalmeiner, Stark, 2007;
Bodoni, 2012; Frasineanu, 2014).
A Montessori-eszkiJzok
Montessorinal az oktatas anyagat elsosorban a tanszerek, eszkozok (il
materiale) alkotjak. 6vodajaban az ertelmi fogyatekosok nevelese soran kialakitott
erzekszervi fejleszto eszkozoket hasznalta, amelyek egy egymasra epillo zart
fejlOdesi kort alkotnak. Kiilon-kiilon fejlesztik a gyermek erzekszerveit (latas,
hallas, tapintas, alak- es szinerzet), erzekeleset, eszleleset; szemleltetik az anyagi
vilag alapveto tulajdonsagait (szin, forma, kiterjedes, hang, illat, iz stb.), de
egy(ittal fejlesztik manualis tevekenysegilk szinvonalat es ezzel egyiitt
186
Ovodam6dszertani alapismeretek
gondolkodasukat is. Kozvetett celjuk az alapveto kultUrtechnikak (iras, olvasas,
szamolas, rajzolas) elokeszitese, megalapozasa.
Nehany jellegzetes Montessori-eszkoz (Bodoni, 2012; Oroszne Deak,
1996a; Oroszne Deak, 1996b):
- 9 keret a gyermekek keziigyessegenek fejlesztesere a
gombolasban, fiizesben, csatolasban, csokorkotesben;
- Rudak, hasabok, kockak: a kisebb-nagyobb viszonyok
szemleltetesere es a mennyisegek nagysaganak osszehasonlitasara.
- Hengerek: harom fahasab, amelyek mindegyikeben 10-10 henger
helyezheto el a szamukra kialakitott nyilasban. A gyermekek
feladata kiszedni, majd visszarakni a helyilkre, kesobb bekotott
szemmel, tapintassal megismetelni a feladatot.
- Het tabla a sima a selyemtol a bolyhos szovetig a tapintasi erzek
fejlesztesere
- Kiilonbozo suly(i falapocskak, haromfele suly(i tablak (5-6 darab)
Szines kartyak a szinerzek fejlesztesere: 6 es 11 alapszinii kartya,
majd a 63 szinamyalat felismerese szolgal6 kartya.
- Zorgo dobozokkal, hengerekkel, csengosorok a hallas fejlesztesere
- Mertani sikidomok: kb. 30 db kiilonbozo formaju kemenyfa
sikidom a latas es tapintas utjan tOrteno formaerzekelesre.
Mertani idomok: geometriai formak rajzolasara, szamos
kombinaci6 kialakitasara alkalmas.
A Montessori-koncepci6 tovabbi foglalkozasi formaja - a kiilonfele
eszkozokkel folytatott onall6 tevekenysegen kiviil- a gyermekek ritmikus
mozgasa, a csendtarttis es az iras-olvasas-szamolas elokeszitese szinten gazdag
eszkozhasznalat segitsegevel. (EszkOzok reszletes leirtisa: www.montessori.hu)
9.3. Celestin Freinet Modern Iskolaja
A munkaiskola mozgalmanak nagyhatasu kepviseloje volt a francia
Celestin Freinet (1896-1966), akinek sajatos otvozetii pedag6giaja a vilag szamos
orszagaban meghonosodott, s elo gyakorlatkent van jelen ma is.
A reformpedag6giai iranyzatok nagy hatassal vannak rit, de belatja, hogy a
falusi nepoktatas szegenyes viszonyai kozott az elitnevelesre szabott elkepzelesek
tObbsege megval6sithatatlan. V elemenye szerint ami falun adva volt, az a
termeszet kozelsege, konyvekkel nem helyettesitheto elmenyanyaga. Freinet
187
 6vodam0dszertani alapismeretek
szamara ezert volt fontos a korabeli tanit6k avantgarde pr6balkozasa, amely a
"setak az osztallyal" elnevezest viselte. A pr6balkozast altalaban nem fogadta
lelkesedes, de Freinet kepes volt arra, hogy kiaknazza a m6dszer igazi pedag6giai
ertekeit.
Az elmenyekkel atszott tapasztalatokat az iskolaban feldolgoztak,
beepitettek a tanulmanyok folyamataba. A problemat az jelentette, hogy a
felhalmozott tapasztalati anyagot hogyan orizzek meg, hogy mindig rendelkezesre
alljon, ugyanis Freinet nem akarta hasznalni a mesterkelt, eletidegen
olvasmanyokkal zsufolt korabeli nepiskolai tankonyveket.
A megoldast egy kezi szedesii nyomda vasarlasa jelentette. Freinet kis
tanitvanyai ettol kezdve a egyszerii szerkezet segitsegevel kinyomtattak szemelyes
elmenyeikbOl taplalkoz6 szabad fogalmazasaikat. A gyermekek fogalmazasaib61
ujsagot allitottak ossze. A legjobban sikeriilt sz0vegeket elkiildtek egy kozeli falu
iskolasainak, akik hason16 elvek szerint tanultak.
Fokozatosan kibontakozott az egyre szelesebb korokre kiterjedo levelezes,
a Freinet-technikakkal miikodo iskolak elo kapcsolata. A hagyomanyos
tankonyvekkel val6 szakitasb61 szliletett a gyermekek altal lapokb61 osszeallitott
,, tankOnyv ", dokumentumgyiijtemeny.
Idokozben az osztaly belsokepe is atalakult. Freinet a katedran a116 tanari
asztalt megfosztotta hagyomanyos, tekintelyt parancsol6 szerepetol. A tanterem
kozepere allitva megvaltoztatta funkci6jat: a szemleltetesre, bemutatasra szant
targyak keriiltek ra. Az osztalyterem leginkabb miihelyre hasonlitott, ahol az
asztalokat es szekeket eppen az aktualis tevekenysegnek megfeleloen rendeztek el.
Freinet torekvesei hamarosan visszhangra leltek, fOleg az egyszerii nep
tanit6inak koreben.
Freinet pedag6giajanak legfontosabb jellemzoit a kovetkezokeppen
osszegezhetjlik:
A kiserletezo tapogatozas: Freinet pedag6giajaban a gyermek termeszetes
kivancsisagara epit. Nern a tudas atadasa a kizar6lagos eel, sokkal fontosabb ennel
a kutatasi m6dszer, a gondolkodasi m6d elsajatitasa.
A szabad kifejezes: minden gyermek magaban hordozza kibontakozasanak,
onmegva16sitasanak csirait. A nevelo dolga az, hogy ezt segitse: teremtsen olyan
legkort, amelyben a gyermek szabadon megnyilvanulhat, kifejezheti gondolatait,
erzeseit.
A kozossegi elet: Freinet pedag6giaja kozossegi iranyultsagu, de ez a
kozosseg elfogadja a massagot, hagyja ervenyeslilni az egyeni sajatossagokat. A
kozosen vegzett munka egylittmiikOdesre, kolcsonos segitsegny\ljtasra nevel.
188
6vodam6dszertani alapismeretek
Freinet iskolaja olyan munkaiskola, amelynek jelszava: "az elet a/ta/ az
eletre nevelni munk<ival" (Oroszne Deak, 1996a; Fiizfa, 1999; Szab6-Thalmeiner,
Stark, 2007; Bodoni, 2012; Frasineanu, 2014).
9.4. A Waldorf-pedagogia
A Waldorf-iskolai mozgalom a reformpedag6gia fejl<Sdese harmadik
evtizedenek sajatos iranyzata. Az 1919-ben megsziileto Szabad Waldorf-lskolak
(vagy mas elnevezeslikkel Rudolf Steiner-isko/ak) egyseges es reszletesen
kidolgozott kozos tanterv alapjan miikOdtek (es miikodnek ma is), amely
alapit6juk, Rudolf Steiner sajatos okkult vilagfelfogasan es embertanan, az
antropoz6.fian alapszik.
Az alapit6, Rudolf Steiner munktissaga
Rudolf Steiner a szazadfordul6 tajan keriilt melyebb kapcsolatba az egyik
okkultista iranyzattal, a teoz6fiaval, amelynek hatasara kidolgozta uj
"szellemtudomanyat", az antropoz6.fiat, a ,,szabadsag filoz6fiajat".
Antropoz6fiai koncepci6janak kidolgozasa soran a szazad elso evtizedeben
fordult erdeklOdese egyre inkabb a neveles kerdesei fele. Nevelesi koncepci6janak
gyakorlati kivitelezesere akkor kapott lehetoseget, amikor baratja es tiszteloje, Emil
Molt, a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyar igazgat6ja 1919-ben felkeri, hogy
alkalmazottai es munkatarsai gyermekei szamara egy - az antropoz6fia
szellemeben miikodo - iskolat hozzon letre.
A koncepci6 antropozofiai alapjai
Steiner pedag6giai tanai es erre alapozott iskolakoncepci6ja az
antropoz6fia embertana'ban gyokerezik. Ennek egyik legfontosabb gondolata, hogy
az emberi letezes val6di lenyege - aminek megragadasa a neveles alapveto feladata
- nem fogalmazhat6 meg csupan a materializmus eszkozeivel.
Az ember fizikai, foldi lete nem valaszthat6 el a szliletes elott szellemi
letezestol - amivel megszakithatatlan kapcsolatban all - es ah.ova halala utan, a
fizikai test megsziineset kovetoen ujra visszater.
EbbOl kovetkezoen Steiner szerint az ember lenye negy alapveto egymasra
epiilo retegre es ezzel osszefiiggo fejlOdesi peri6dusra tagol6dik: fizikai test, elet-
vagy etertest, erzo vagy asztraltest, En-test.
A nevelonek, "a neveles miiveszenek" ezert nem kivlilrol kapott
kovetelmenyeket, onkenyesen meghatarozott programot kell a gyermekbe
taplalnia, hanem az elet es az azt tlikrozo gyermeki termeszet leirasan alapul6
fejlOdesi torvenyszerusegeket kell figyelembe vennie.
189
 6vodam6dszertani alapismeretek
Az ember korabban felvazolt letallapotaiban gyokeredz6 lenyegen alapszik
az egyedfejlodes, ami negy alapveto heteves peri6dusra bontja az embergyermek
fejlodeset:
- 0-7 ev: a sziiletestol a fogvaltasig tart6 idoszak legfObb jellemzoje a
fizikai szervek kialakulasaval fiigg ossze. Ennek lenyege a vilag erzekszervi
befogadasanak, megtapasztalasanak sziikseglete. Ebben az eletkorban a gyermek
kritika nelkiili utanz6 leny, ezert kiemelt jelentosege van az ingergazdag
kornyezetnek, a felnott altal kozvetitett pozitiv peldakepnek, a nevelo oszinte
deriijenek, erzelmi biztonsagot ny6.jt6 szeretetenek.
- 7-14 ev: a fogvaltast6l a serdiilesig tart6 idoszak legfObb jellemzoje a
gyermek peldakovetese es az ehhez segitseget ny6.jt6 - j6 ertelemben vett - tanari
autoritas. Ebben a korban alakul ki a gyermek entudata, ami azutan majd
vilagtudatta teljesedik.
- 14-21 ev: a pubertaskor dramai testi atalakulasaval veszi kezdetet a
fejlodes harmadik szakasza, amelynek soran kialakul az ifju ember auton6m
iteletalkotasa es a val6di fogalmi gondolkodasa. A gyermek ebben a korban mar
nem utanoz, hanem ertekrendet sajatit el.
- 21-28 ev: az ifjukor eveiben fejezodik be a fejlodes, ennek soran
kovetkezik be az emberi teljesseg, a magasabb szintii emberi lelek kimunkalasa.
Az iskolai nevelesnek ezt a melyebb ertelmii fejlodest kell szolgalnia, az
antropoz6fia altal feltart szellemi osszefiiggesek segitsegevel. Alland6an szem elott
tartva, hogy a gyermek nem csupan biol6giai, hanem szellemi leny is egyU.ttal.
Steiner fejlodestananak masik, a korabeli tudomanyos gondolkodasban
gyokerez6 alapveto gondolata, ami a Waldorf-iskola tantervenek legfontosabb
rendezo elve; hogy a gyermek egyedfejlodese soran megismetli az emberisegnek
az 6skort61 napjainkig tart6 kulturalis fejlodesenek fObb szakaszait (Oroszne Deak,
1996a; Fiizfa, 1999; Birta-Szekely, 2006; Szab6-Thalmeiner, Stark, 2007;
Frasineanu, 2014).
A Waldorf-ovoda jellemzffi
A Waldorf-6voda vegyes eletkon'i gyermekek csoportja, egy-ket
6vodapedag6gus vezetesevel miikOdik. Steiner szerint a j6 6v6n6 miiveszi
erzekkel, intuici6val, belso meglatassal, megerzessel rendelkezik. A neveles itt is,
akarcsak az iskolaban, a harom alapveto teriiletre vonatkozik: a fej, a kez es a sziv
egyiittes miivelesere. A tanitas, neveles soran naponta (de legalabbis rendszeresen)
gyakorolnak olyan keszsegszintii targyakat, amelyek az erzelmek kifejezesere, a
keziigyesseg, az alkotas megval6sulasara tOrekednek.
190
6vodam6dszertani alapismeretek
Az 6vodai waldorf-neveles celja a gyermek be/so vilagat vedeni, apolni es
erositeni, hogy testileg egeszseges, lelkileg szabad, szellemileg kreativ legyen,
kepesse wiljon arra, hogy kOrnyezetet embersegesebbe tegye (Waldorf-6vodai
program, idezi Bodoni, 2012).
A nevelesben elsosorban a mintaadas ervenyesiil, a gyermek utanzasara
alapozva. Az 6vodai elet megnyugtat6, erzelmi biztonsagot ad6 ritmusokra epiil.
Megvan minden napnak a maga ritmusa, de megvan a hetnek, a h6napnak, az
evnek is a magae. Az alland6sag, ismetlodes, a biztonsagot ny6.jt6 viszonyulasi
lehetosegek gyakorlasa nagymertekben elosegiti a Waldorf-oktatasra oly jellemzo
bensoseges, csaladias csoport- es 6vodalegkor kialakulasat.
Tekintsiik at egy 6vodai nap napirendjet a Waldorf 6vodaban (Bodoni
2012 nyoman):
A reggel talalkozassal, kezfogassal, olelessel indul, igy fogadja a
gyermekeket az 6v6no. A szabad jatek - ami koriilbeliil 10 6rfilg tart - a
gyermekek fO tevekenysege, ez ido alatt lehetosege nyilik ellesni, leutanozni,
megtanulni a kisebb gyermeknek a nagyobbt6l azokat a viselkedesi mintakat,
tudaselemeket, amelyeket kesobb mar 6 maga is beepit a tevekenysegebe. A szabad
jatek ideje alatt az 6v6no lehet kiilso megfigyelo, de reszt is vehet a jarekban is (pl.
kozonseg a gyermekek altal szervezett eloadasban).
A jatekidff lejartaval egy egyezmenyes jelre (rovid enek, csengohang stb.)
a gyermekek nekilatnak a rendrakasnak. A napot korjatekokkal, ujj-jatekokkal,
kOteljatekokkal folytatjak, ekkor keritenek idot a beszelgetesre is, amikor egy-egy
temar6l megosztjak ismereteiket. Egyiitt enekelnek, mond6kaznak, mozgasos,
kepessegfejleszto gyakorlatokat vegeznek (pl. ritmustapsolas,
egyensulygyakorlatok stb.). A verseket, mond6kakat ,,magyaraz6" mozdulatokkal
kiserik, igy szinte egesz testiikkel, lenyiikkel reszt vesznek benne. A m6dszer
lenyege a sok ismetles, ez vonatkozik a versikekre, enekekre, mesere is.
A mesemondas es a kertben val6 jatszas, a szabadteri tevekenysegek
minden napos elemek, a gyermekeket megfeleloen feloltoztetve akar esos napokon
is kiviszik setalni, levegozni. A mesemondast is egy megszokott ritus vezeti be:
csengohang, harfasz6, gyertyagyU.jtas. Az 6vodai elet resze a b<ibozas, amely
jelentosen kiilonbozik a ,,hagyomanyos" paravan mogott eljatszott babozast6l, sajat
keziileg keszitett egyszerii babokkal es diszlettel folyik, paravan nelkiil.
A gyermekek etkeztetese fontos mozzanat, kozos, szepen megteritett asztal
mellett fogyasztjak el tiz6raijukat, ebedjiiket, uzsonnajukat. A gyermekeket
koriilvevo komyezet esztetikai nevelo hatasa miatt a Waldorf-intezmenyekben igen
kiemelt szerep jut a butorzatnak, a jatekoknak. Ezek valamennyien termeszetes
191
 6vodam6dszertani alapismeretek
anyagokb6l, szepen kimunkalva, izlesesen, kezbe foghat6-an es manipulalhat6an
allnak a gyermekek rendelkezesere. A csoportszoba jellegzetes berendezesehez
tartozik az evszak-asztal, babaszoba-konyha, barkticssarok, kendok, terelwilaszt6k
stb.
A nap befejezese is egy bllcsliz6 kezfogassal, olelessel tortenik, a
gyermekek hazamennek, az 6v6no elokesziti a termet a masnapi munkara.
Steiner szerint az 6voda csak delig tart6 egyiittlet legyen, ezutan minden
gyerek sajat csaladjaval toltse a napot. Ma mar tobb 6voda (sztiloi keresnek eleget
teve) napkozis programmal miikOdik.
A Waldorf-6vod8.kba, ahol van ra lehetoseg, hetente egyszer euritmia-tanar
latogat el, hisz az euritmia a Waldorf-oktatas reszet kepezi mar 6vodaskorban is. A
Waldorf-pedag6gia jellegzetes miiveszi tevekenysegformaja az euritmia, a tancos
mozdulatmiiveszet, amely a ter, ido es az emberi test mozgasos megjeleniresi,
onkifejezesi formaja.
Az 6voda ev kozben az adott kulmrkorhoz tartoz6 iinnepek kore
szervezodik (igy a nepi hagyomanyok megorzeseben is fontos szerepet vallalnak).
A Waldorf-pedag6giaban nem is annyira maga az tinnep a fontos, hanem az
tinnepre val6 kesztilOdes. Ilyenkor a kesztilOdes kapcsan sok ismeretet szereznek a
gyermekek a munkat kisero eload8.sokb61, tortenetekbOl.
A Waldorf-pedag6giaban kiemelt szerep jut a munktira neve/esnek is, ami
kezimunkat61 (kotes, varras, horgolas, himzes ), a ktilonbOzo kezmiives technika.k
(fafaragas, agyag- es femmegmunkalas, stb.) elsajatitasan at a bonyolultabb
technol6gi8.k (papirgyartas, hazepites stb.), a mezogazdasagi munkak
(novenytermesztes, kertmiiveles, allattenyesztes), a gyakorlati tevekenysegek
(terkeprajzolas) es az egeszsegtigyi-szocialis feladatok (elsosegelyny(tjtas,
betegapolas, stb.) elvegzeseig terjed.
9.5. A Jena-plan
Peter Petersennek, (1884-1952) a jenai egyetem pedag6giai tanszeken
dolgozva, illetve az egyetemi gyakor16iskola vezetojekent lehetosege nyilt, hogy
pedag6giai reformelkepzeleseit a gyakorlatban is megva16sitsa. E A hagyomanyos 6rarend helyett a heti tanulmanyi
reformelkepzelesek a Jena-terv nevet kaptak (1927: Kis Jena-terv, 30-as evek:
Nagy Jena-terv). Petersen iskolamodellje a korszak reformpedag6giai
torekveseinek mintegy osszegzo, zar6 szinrezisekent ertelmezheto ..
192
6vodam6dszertani alapismeretek
A Jena-plan iskola pedagogiai rendje
Petersen - a huszas evek nemet reformpedag6giai torekveseivel
osszhangban - pedag6giai alapelveit az egyen es kozosseg viszonyaval
osszefiiggesben fogalmazza meg: hogyan lehet es kell olyan nevelokozosseget
megtervezni es kialakitani, amelyben es amely altal az iskola novendeke sajat
ontevekenysege utjan egyeniseget harmonikus szemelyisegge kepes fejleszteni.
A Petersen 8.ltal kidolgozott koncepci6 az iskolat, mint hagyomanyos
oktatasi intezmenyt - melyben a gyermeket csupan tanul6i minosegeben vettek
figyelembe - megsztintette. Helyette olyan neveloinrezmenyt hozott letre, amely a
gyermeki elet termeszetes szinterekent funkcional, amelyben a gyermeki
szemelyiseg egeszenek fejlesztese kertil a kozeppontba. Ezert a hagyomanyos
osztalytermek helyett csoportszobakat alakit ki, ami mar felepitesevel es
berendezesevel az ona.116 tanulas, munka es gyermeki felfedezes osztonzoje.
Iskolakoncepci6janak szembetiino sajatossaga, hogy megszilntette a
hagyomanyos iskola alapveto szervezeti formajat, vagyis az azonos eletkoru
gyermekek oktatasaval foglalkoz6 evfolyamosztalyt. Tiz osztalyos kiserleti
iskolajat osztalyok helyett negy alapcsoportra osztotta, melybe tobb evfolyamot,
kb. 30-40 gyermeket gyiijtOtt ossze az alabbi formakban:
- Als6sok csoportja, az 1-3. iskolai ev tanul6i (7-9 evesek).
- Kozepso csoport; a 4-6. iskolai ev tanul6i (10-12 evesek).
- Felsosok csoportja; a 6-8. iskolai ev tanul6i (12-14 evesek).
- ljjU.sagi csoport; a 8/9-10. iskolai ev tanul6i (14-16 evesek).
Az egyes csoportokba tartozas, illetve atlepes nem csupan a tanulmanyi
eredmenyek alapjan, hanem a tanul6k altalanos erettsege, nevelodesi szintje
alapjan (testi fejlettseg, magatartas-viselkedeskult6ra, erkolcsi tulajdonsagok, stb.)
tortent.
Az alapcsoportban eltOltott hosszabb ido (altalaban 3 ev) nem
eredmenyezte a gyengebb kepessegiiek elszigetelodeset, peremhelyzetbe kertileset.
Ismeretlen volt a bukas. igy a gyengebb teljesitmenyt ny(tjt6kkal nem kellett
mindent ujra kezdeniilk, munkajukat ott folytathattak, ahol hianyossagaik
megjelentek. A gyermekek az alapcsoportokon at kapcsol6dtak be az
iskolakoz0sseg elerebe.
idot ,,ritmikus
hetirendbe " tagolta, amely szervesen kapcsol6dott a gyermekek eletkor8.hoz, napi
es heti munkaritmusahoz. Az abban megval6sul6 alaptevekenysegeket a Petersen
altal reszletesen leirt miivelodesi alapformak:. beszelgetes, jatek, munka, tinnep
kepeztek.
193
 6vodam6dszertani alapismeretek
A miivelodesi alapformak: az alabbi pedag6giailag is megtervezett
tevekenysegformak:at jelentettek:
Beszelgetes: a heti munkat kezdo es lez8.r6 hetfOi es szombati
beszelgetokor, kozos beszelgetesek a tanitasi szilnetekben, a tanulmanyi setat
lezar6, a latottak-hallottak feldolgozasa, tanul6i-tanari eloadasok, elbeszelesek, a
gyermekek munkamegbeszelese a csoportmunka soran, stb.
Jatek: a kiilonoozo ismeretkorok jarekos feldolgozasa, mozgasos jatekok a
szamtan- nyelvtan-enek-vers tanulasahoz es gyakorlasahoz, szinjatek, ritmikus
gimnasztikai jatek, torna es sportjatek, terepjatek, stb.
Munka: kezimunka, kezmiives munka, csoportoktatas, az iskola kertjeben
vegzett mezogazdasagi munka, stb.
Onnep: a heti tevekenyseget indit6 es zaro hetroi illetve szombati iinnep, a
tarsak szilletesnapja, karacsony, karneval, ny8.riinnep, az uj tanul6k hUsveti
felveteli iinnepe, az uj tanul6k iinnepelyes avatasa az iskola alapitasanak napjan es
egyeb hagyomannya val6 iinnepi alkalmak.
A hagyomanyos frontalis osztalymunka nehany esetet leszamitva elvesziti
jelentoseget. A gyermekek tulajdonkeppeni tanulmanyi munkaja egyeni vagy
spontan valasztas alapjan szervez6d6 kiscsoportokban tortenik, amely lehetove
teszi, hogy a gyermekek tart6san es elmelyiilten foglalkozzanak egy oket erdeklo
temaval. Tevekenysegiik soran a csoportszoba vagy az iskola konyvtara lehetove
teszi, hogy ismereteiket szakkonyvek segitsegevel bovitsek, munkajukhoz kepeket,
terkepeket, egyeb segedeszkozoket hasznalhatnak, vazlatokat, rajzokat
keszithetnek, problemaikat megbeszelhetik tarsaikkal, sziikseg eseten a tanarhoz
fordulhatnak segitsegert. Az egyes kiscsoportok folyamatos munkakapcsolatban
allnak a tobbi munkacsoporttal.
A csoportmunka masik resze kozpontilag szervezett ismeretblokkok
segitsegevel - a Waldorf-iskola epochillis oktatasahoz hasonl6 formaban - tortent,
mivel Petersen is ugy velte, hogy hatekony es eredmenyes munkahoz hosszabb
ideig tart6 oktatasi peri6dusra van sziikseg. A szervezett csoportoktatas sajatos
formaja a Jena-plan iskolaban a beszelgetokor es a tanfolyam.
A beszelgetokor (tankor) az egesz alapcsoport altal vegzett kotetlen
kommunikaci6ra epito onkepzokorszerii tananyagfeldolgozast jelentette, amelynek
leggyakoribb formait a nyelvi kifejezokepesseg apolasat es fejleszteset szolgal6
tanul6i beszamol6k, eloadasok, dramatizalt szerepjatekok, vitak: es felolvasasok
adtak:. A kozossegi tarsas kapcsolatok gyakorlasat a jatek, a beszelgetes kozbeni
kulturalt viselkedes gyakorlasa, az enekes jatekok, nepi tancok bemutatasa, a kozos
elmenyek es napi problemak: megbeszelesei szolgaltak:.
194
6vodam6dszertani alapismeretek
A csoportmunka masik sajatos formaja, a tanfolyam az uj ismeretek
elsajatitasara vagy valamely hianyossag p6tlasara szolgalt. Ide tartoztak az
alapismeretek- es keszsegek elsajatitasara szolgal6 beiskolazasi es gyakorl6
tanfolyamok, valamint a specialis kepessegek, erdeklodes kielegitesere szolgal6
vataszthat6 tanfolyamok.
A Jena-plan iskolak:ban - a tobbi reformiskolai koncepci6hoz hasonl6an - a
hagyomanyos tanarszerep megsziint, a pedag6gus csoportvezetokent, a
tanul6csoport tagjakent tevekenykedett. Mivel az iskola egesz eletet es sajat
onmiivelodesi folyamatukat elsosorban az iskola tanul6i szerveztek, a tanarnak
ismernie kellett az egyes gyermekek erdeklodesenek filbb iranyait, ertenie kellett
ahhoz, hogy fel tudja kelteni es ebren tudja tartani tudasvagyukat, ismernie kellett,
mikor es milyen formaban nyiljtson az ontevekeny fejlodesi es tanulasi folyamat
saran segitseget (Oroszne Deak:, 1996a; Oroszne Deak:, 1996b; Fiizfa, 1999; Birta-
Szekely, 2006; Szab6-Thalmeiner, Stark, 2007; Bodoni, 2012; Frltsineanu, 2014).
9.6. Az alternativ pedag6giak beepitesi Iehetosegei a
hagyomanyos oktatasba
Az alternativ pedag6gi8.k hagyomanyos oktatasban val6 megjelenese
egyreszt a koncepci6 szintjen jelentkezik, masreszt az egyes sajatos technikak:
szintjen.
A koncepci6t illetoen egyre inkabb elterjedoben van a reformpedag6gi8.k
altal hangsulyozott gyermekkozpontU oktatas, a pedag6gusok szemleletm6dja kezd
gyermekkozpontUbba valni, s gyermekkozpontUbb m6dszerek jelennek meg az
oktatasi gyakorlatban. Jellemzo tendencia az aktiv-cselekedtet6, aktivizat6
m6dszerek megjelenese az 6vodai oktatasi gyakorlatban, a kooperativ tanulas
adaptalasa az 6vodai oktatasra.
A teljesseg igenye nelkiil tekintsiink at nehany technikat, mely a
tradicionalis oktatasi gyakorlatban jelen van, s gyokerei az alternativ pedag6giai
iranyzatokban keresendok:
Step by step oktatasbOI atvett elemek
Az 6vodai szemelyes fejlOdest celz6 tevekenysegek kateg6riajaba tartoz6
rutintevekenyseg, a reggeli talalkozas is a Step by step m6dszerb01 epiilt be a
hagyomanyos oktatasba.
Mi is ez a reggeli talillkozas?
195
 Ovodam6dszertani alapismeretek
A reggeli talalkozas egy demokratikus es cselekvesen alapul6 nevelesi
m6dszer. A m6dszer kidolgoz6ja a Children's Resources International szervezet, ez
a m6dszer a Step by step alternativ oktatasi program resze (Colleen, 2004). A reg-
geli talalkozas j61 megtervezett, kigondolt es megszervezett tevekenyseg, amelynek
jelentosege es helye van az 6vodai napirendben; olyan tevekenyseg, amelyre
naponta raszanunk 20-25 percet mega nap kezdeten, ezaltal kialakitva egy pozitiv
legkort, amely kihat az egesz napra (Cioflica es mtsai, 2009, 3-6; Glava, Pocol,
Tataru, 2009, 116).
A reggeli talalkoz<isnal a hangsuly az alabbi aspektusokra tevodik (a
termeszetnaptar es jelenlet mellett): onismeret; kommunikaci6s kepessegek;
tanulas menedzsmentje jatek reven; empatia; donteshozatal; konfliktuskezeles.
A reggeli talalkozas felepitese
A reggeli talalkozasnak specialis felepitese van. Akkor kezdodik, amikor
mar megerkezett minden gyermek az 6vodaba. E tevekenyseg kereten beliil kiala-
kul egy vidam, lelkes, baratsagos Iegkor, amely kihat a csoport egesz napjara.
A Step by step alternativ oktatasi m6dszerbol atvett reggeli talalkozasnak
standard elemei vannak: koszontes, megosztas, csoporttevekenyseg es hirmond6
(Colleen, 2004; Glava, Pocol, Tataru, 2009; Stark, 2011):
A tala.Ikoz6ra val6 hivas jelzese az 6vodapedag6gus kreativitasan mulik. Le-
het egy csengosz6, egy harangocska, egy dallam, egy rovid vers vagy mond6ka stb.
a) Koszontes
A koszones a reggeli talalkozas elso mozzanata. Ebben a mozzanatban a
gyermekek egymast, illetve barmilyen jelen levo vendeget koszontenek. Hasznal-
junk meleg, baratsagos hangvetelt, j6, ha a gyermekek neviikon sz6litjak egymast a
koszoneskor. Ajanlatos e mozzanatot kor alakban megva16sitani, s odafigyelni arra,
hogy minden koszonesre valaszt adjunk.
Figyeljiink arra, hogy a koszontes legyen valtozatos, mindennap mas, sz6-
rakoztat6, tisztelettud6, mozg6sit6. Lehetseges formai: kezfogas, koszones idegen
nyelveken, koszones b6kokkal, koszones jelzokkel, koszones nevvalasztassal stb.
b) Elmenymegoszt<is
A megosztas fontos eleme a reggeli talalkozasnak. Ebben a mozzanatban
az 6vodapedag6gus ugymond szabad kezet ad a gyermekeknek, akik problemakat
fogalmaznak meg, tapasztalatokat mutatnak be, kiilonbozo benyomasokat fejeznek
ki, egysz6val velemenycsere tortenik. Ebbe a mozzanatba a pedag6gus csak annyi-
ra kapcsol6dik be, mig segit kivalasztani azokat, akik a gondolataikat, erzeseiket,
meglatasaikat megosztjak a csoporttal. A kivalasztas szempontjai nagyon valtoza-
196
Ovodam6dszertani alapismeretek
tosak lehetnek, fontos, hogy a pedag6gus odafigyeljen arra, hogy a bet folyaman
minden egyes gyermekre sor keriiljon megosztaskor.
Egy reggeli talalkozas soran nem jut ido minden gyermekre, altalaban 3-
518 gyerek oszthatja meg gondolatait, erzeseit, meglatasait egy reggeli talalkozas
soran (mi tortent elozo nap, mit almodott, mit erzett stb.). Ezaltal a gyermekek
jobban megismerik egymast, legyozik a felenkseg gatjait, s megfelelo hangulatot
teremtenek, lehetoseget kapnak a visszaMz6d6bb, csendesebb gyermekek is
velemenyiik elmondasara.
c) Csoporttevekenyseg
A csoporttevekenyseg az elmenymegosztas nyugodt, meditativ mozzanatat
koveti, ebbe megpr6balunk minden gyermeket aktivan bevonni. A csoportteve-
kenyseg lehet jatek, mozgasos gyakorlatok, a napi temahoz kotOdo valamilyen
tevekenyseg. Ugyeljiink arra, hogy ebben a mozzanatban a kivalasztott jatekok ne
versenyjellegiiek legyenek, inkabb egyiittmiikOdest szorgalmaz6 jatekokat, teve-
kenysegeket valasszunk.
d) Hirmondo/a nap hirei
A hirmond6 a reggeli talalkozas zar6 mozzanatat kepezi. Ez az a mozzanat,
amelynek f6 celja uj informaci6k szolgaltatasa; ekkor a naptari adatok megbesze-
lese tOrtenik (ev, h6nap, nap), illetve ajeles napok, esemenyek, szi.iletes- es nevna-
pok kiemelese. Itt keriilhet sor a termeszetnaptar kiegeszitesere, a nap iizenetenek
megfogalmazasara stb. A nap iizenetet erdemes kiirni a csoport tablajara, hogy a
szi.ilok is tudomasul vehessek az eppen aktualis napi iizenetet. A nap hirei rovid
kijelentesekben vannak megfogalmazva es lenyege, hogy felkeltse mindenki
figyelmet. A nap hirei atmenetet teremthetnek az aznapi tevekenysegek megkezde-
sehez. A nap tOrteneseinek, hireinek kozlese is a gyermekek biztonsagerzetenek
noveleset szolgalja. Ha a gyermek elore tudja, mi fog tortenni a nap kesobbi moz-
zanataiban, akkor konnyebben valt majd egyik mozzanatr61 a masikra, s megeloz-
hetokke valnak az esetleges problemahelyzetek.
A Step by step m6dszerb6l atvett reggeli talalkozas 6vodai alkalmazasanak
kiilonfele valfajai alakultak ki. A negy alapelem mellett mas elemek is megjelen-
tek. Peldaul sok 6vodapedag6gus altal haszna.It ,,A jo nap a reggeli takilkoz<issal
kezdodik" (Ziua buna incepe la ,,intalnirea de dimineafa'') cimet viselo konyvben
18 Cioflica es tarsai szerint csak 1-2 gyerek oszthatja meg gondolatait egy reggeli talalkozas
soran (Cioflica es mtsai, 2009, 7-9.). Velemenyilnk szerint viszont ez ml keves, igy nines
lehetoseg arra, hogy egy bet soran minden gyermekre sor keriiljt>n, ajanlatosabb naponta 3-
5 gyermeknek lehetoseget adni az elmenymegosztasra.
197
 6vodam6dszertani alapismeretek
a reggeli talalkozasnak hat mozzanata szerepel, ezek koziil harom mozzanatot
kotelezo jellegiinek tartanak (minden nap meg kell val6sitani), illetve harom moz-
zanatot szabadon valaszthat6nak (Cioflica es mtsai, 2009, 7-9).
A korabban bemutatott mozzanatok koziil csak a koszonest tartjak a
reggeli talalkozas kotelezo elemenek, ez kiegesziil a jelenlet ellenorzesevel es a
termeszetnaptar kitoltesenek mozzanataval. Ebben a megkozelitesben a jelenlet
felmerese segit a gyermekeknek abban, hogy jobban megismerjek egymast, hogy
gyakoroljak a szamolast es fokozatosan megismerkedjenek a betiikkel; a
termeszetnaptar mozzanatanak alkalmazasaval a gyermekek megfigyelokepesseget
fejlesztjiik, ugyanakkor a gyermekek elsajatitjak a keltezes hasznalatat: ev, h6nap,
nap.
Velemenyiink szerint a jelenlet ellenorzese megva16sithat6 szervesen a
reggeli talalkozas kereten beliil kepekkel, nevkartyillal, szimb6lumokkal, a
,,Megerkeztem!" tabla kiegeszitesevel stb. A termeszetnaptar pedig
osszekapcsolhat6 a hirmond6 mozzanataval, egyszeriibb es logikusabb megorizni a
reggeli talalkozas eredeti felepiteset. A szabadon valaszthat6 mozzanatok koze
tartozik Cioflica es tarsai felosztasaban a reggeli talalkozas tobbi eleme: az
elmenymegosztas, a csoporttevekenyseg es a hirmond6 (Stark, 2011 ).
Szinten a Step by step iranyzatb61 epiilt be a hagyomanyos 6vodai
oktatas rendszerebe a tevekenysegi sarkok rendszere; a ,,Szerzo szeke" ertekelesi
eljaras, valamint a ,,Seta a galeriaban" 19 m6dszer (Frasineanu, 2014, 187).
A Montessori- eszkozok jelen vannak az 6vodai oktatasban, gyakran
eredeti formajukban, olykor a pedag6gus altal elkeszitett egyszeriibb valtozatukban
(zorgo dobozok, csengosorok).
A Freinet-pedag6giahoz kotheto a kiserletezo tapogat6zas, valamint az
interaktivitas biztositasa erdekeben az iskolan kiviili tevekenysegek kiterjesztese a
kirandulas reven.
A Jena-tervbOI epiiltek be a hagyomanyos 6vodai oktatasba az
iinnepsegek, a versenyek, a beszelgeto korok, valamint a feladatlapok
alkalmazasanak m6dszere (Frasineanu, 2014, 187).
19 A m6dszer bemutatasat lasd a 7.3.5. alfejezetben.
198
6vodam6dszertani alapismeretek
Szakirodalom:
1/2011-es Oktatasi Torveny.
Birta-Szekely N. (2006): Tanarok pedagogiai miive/tsege. Abel Kiad6, Kolozsvar.
Bodoni A. (2012) Reformpedagogia. Pedagogusi kompetenciakfejlesztese reform-
es altemativ pedagogiai modszerek segitsegevel. Abel Kiad6, Kolozsvar.
Cioflica, Smaranda et all (2009): Ziua buna incepe la intalnirea de dimineafa. Edi-
tura Tehno-Art, Petro~ani.
Colleen, B. (2004): Buna dimineafa, ma bucur ca e$ti aici! Centrul pentru Educatie
~i Dezvoltare Profesionala, Bucure~ti.
Frasineanu, E. S. (2014): Valorificarea valentelor formative ale alternativelor
educationale utilizate i invatamantul pre~colar. In Mogonea, F. (coord.)
Metodica activitiifilor instructiv-educative in griidinifa de copii. Ed. Paralela
45, Pite~ti, 180-188.
Fiizfa B. (1999, szerk.): Suss/el nap. Alternativ 6vodak, iskolak Magyaroszagon. I-
II. Soros Alapitvany.
Glava, A. - Pocol, M. - Tataru, L. L. (2009): Educafia timpurie. Ghid metodic
pentru aplicarea curriculumului pre$colar. Editura Paralela 45, Pite~ti.
Oroszne Deak J. (1996a, szerk.): Im1ovativ pedagogiai iranyzatok es tendenciak
napjainkban. Munkafiizet. Bessenyei Gyorgy Konyvkiad6, Nyiregyhaza.
Oroszne Deak J. (1996b, szerk.): Szemelvenyek az ,,Innovativ pedagogiai
iranyzatok es aramlatok" cimii munkafazethez. Bessenyei Gyorgy Konyvkiad6,
Nyiregyhaza.
Stark G. (2011): Ovodai tevekenysegek modszertana. Abel Kiad6, Kolozsvar.
Szab6-Thalmeiner N., Stark G. (2007): Nevelestortenet. Tanulmanyi utmutato az
ovo-tanitokepzo szak 1 evfolyama szamtira. Kezirat. www.bbtepedsm.ro
www.montessori.hu
199
 1O. A helyi kozosseg bevonasanak lehetosegei a nevelesi
folyamat tamogatasaba

10.1. Az 6voda- csalad- helyi kozosseg kapcsolata

A gyermek eleteben az elsOdleges nevelesi szinter a csalad. Ennek a
nevelesi folyamatnak a folytatasakent jelenik meg a celszerii es tudatos 6vodai
fejlesztesi tevekenyseg. Ugyanakkor a neveles nem emelheto ki abb61 a tarsadalmi
kontextusb61, amelynek szerves reszekent megval6sul, ezert maga a kozosseg is
felelosseggel tartozik legifjabb tagjai fejlodeseert.
A gyermek erdeke azt kivanja, hogy a csaladi, az 6vodai (illetve kesobb az
iskolai) nevelesnek kozos celkitiizesei legyenek. E ket kozosseg van elsosorban
hatassal a gyermek szemelyisegenek fejlodesere, ezert alapveto kovetelmeny' hogy
osszhangban 18.ssak el a sokoldalu nevelesi teendoket. A sziilok snimara fontos,
hogy az 6vodaban mint intezmenyben olyan partnerre talaljanak, amely segiti
sziiloi feladataik megval6sitasaban, bizalommal es orommel bizzak gyermekeiket
az 6v6pedag6gusra, erezzek, hogy erofesziteseik ugyanazon iranyba hatnak. A
masik oldalr61 kozelitve a kedest, az 6v6no snimara is nagyon fontos feladat a
sziilok tamogatasanak megnyerese.
Az 6vodai neveles csak a csaladdal egyiittmiikodve erheti el azokat a
celjait, amelyeket az 6vodai neveles programja is megfogalmaz. Tudjuk, hogy a
tarsadalmi, gazdasagi atalakulassal egyiitt valtozik a gyermek helyzete, a csaladok
struktilraja, es a nevelesben betOltott szerepiik, valtozik a neveles lehetosegeinek a
kore. Vannak csaladok, amelyek alkalmazkodnak a megvaltozott koriilmenyhez, de
vannak olyan csaladok is, ahol valtozatlanul fennmaradnak a gyermekek
szemelyisegfejlodeset gatl6 tenyezok. Minden esetben, a csalad nevelesi
felfogasat61 es jellemzoitol fiiggetlenlil csakis a vele val6 rendszeres kapcsolat es a
kolcsonos informalas szolgalja a gyermek erzelmi biztonsagat, es segiti
nagymertekben a gyerekek fejlodeset.
Ugyanakkor az 6vodai nevelesi tevekenyseg nem kiilonitheto el azokt61 a
hatasokt61 sem, amelyeket a kozosseg gyakorol (a sziilokre es az 6vodara mint
intezmenyre, tehat) kozvetett m6don az 6vodasokra is. A kozosseggel val6
egyiittmiikodes Glava es Glava (2002) szerint ket cselekvesi vetiiletben nyilvanul
meg: egyreszt az 6voda elismeri a kozosseg fejleszto erejet, tudatositja es szem
elott tartja annak a komyezetnek a jellemzoit es nevelesre gyakorlat hatasait,
amelyekbOl a gyerekek szarmaznak, es a klilonbozo nevelesi tevekenysegek
201
 6vodam6dszertani alapismeretek
rendjen azokra a megismeresi es elettapasztalatokra alapoz, amellyel az 6vodasok
rendelkezhetnek. Masreszt azonban azt is tudatositja, hogy a ko.zOssegek
szolgaltat6 intezmeny szerepet tolti be, ugyanis az elso lepcsofoka a nevelesi
rendszer egeszenek, melynek vegso celja az egyenek aktiv tarsadalmi
beilleszkedesenek elosegitese. Az 6voda es a kozosseg kozott kolcsonos
meghatarozottsagi es tamogatasi viszonyt fedezhettink fel. (Stefan, 2014) Az
6vodanak kozvetlen tamogatasra es segitsegre van szilksege a kozosseg reszerol a
killonfele problemak megoldasaban, ugyanakkor a kozossegnek nyitottnak kell
lennie a nevelesi rendszer nyujtotta eredmenyek iranyaba, sot sok esetben ezekre
kell tamaszkodnia.
10.2. A partnerseg, mint a kozos tevekenyseg alapja
A mai tarsadalomban mar elkepzelhetetlen, hogy a neveles egy elkilloniilt
kozegben va16sitsa meg eredmenyes fejleszto killdeteset. Szamos pozitiv eur6pai
(es nem csak) nevelesi gyakorlatot ismerhetiink meg, amelyekbOl az tetszik ki,
hogy a nevelesi intezmenyek, a csaladok es a helyi kozossegek kozott peldamutat6
egyiittmiikodes jon Ietre. A partnerseg fogalmanak ertelmezesebOl kiindulva
megallapithatjuk, hogy a partnersegben egyiittmiikOdo szervezetek kiilonbOzo
forrasaik hozzaadasaval lenditik elore a kozos iigyet, melynek vilagosan
meghatarozott celja es targya van Juhaszne, 2015). A partnerseg tehat kozos eel
kitiizeset es annak megval6sitasat szolgal6 tevekenyseg letrejottet feltetelezi.
Oktatasi vonatkozasban a gyermek fejlodese erdekeben megval6sitott szemleleti es
cselekvesi egyseget jelenti, ugyanakkor hogy a pedag6gusok egyesitik a gyermek
nevelese erdekeben tett erofesziteseiket. Egy olyan kihivast jelent mindket fel
reszere, amelyben ugy erositik kolcsonosen egymast, hogy ez minden erintett fel
szamara elonyos legyen (Stefan, 2015).
Az 6vodai partnersegek hozadeka lehet: egy tamogat6 kozossegi ha.16zat
kialakulasa, amely segiti a nevelesi celok megval6sulasat; a kozosseg ertekeinek es
kulturalis jellemzoinek a megismerese; a kozosseg tagjainak bekapcsolasa az
6vodai fejlesztest eloiranyz6 dontesekbe; anyagi es kulturalis tamogatas nyU:jtasa
6vodasok szamara; kozos iinnepi alkalmak szervezese - az 6vodasok
bekapcsol6dasa a kozosseg altal szervezett miivelOdesi esemenyekbe (Boca, idezi
Stefan, 2015).
A partnerseg letrejottenek meghataroz6 szereploje az 6vodapedag6gus,
mint osszekoto szemely az 6voda intezmenye es a kozosseg kozott.
202
6vodam6dszertani alapismeretek
A partnerseg lehet kUlsfJ, amikor az intezmenynek a helyi kozosseggel
(sziilok, onkormanyzat, gazdasagi szereplok, stb.) val6 kapcsolatara gondolunk,
illetve belso, amikor az intezmenyen belill, az erintettek egyiittmiikOdesere, kozos
cselekvesere vonatkoztatjuk.
A partnerseg megval6sitasanak tobb lepeset kiilonithetjiik el (uo):
• Az 6voda szintjen egy egyiittmiikOdesert felelos munkacsoport
letrehozasa - konkretan minden egyes egyiittmiikOdesi projekt
vonatkozasaban
• bnertekeles - az igenyek es sziiksegletek, az eroforrasok
szambavetele
• A lehetseges partnerek azonositasa (lehetnek sziilok, vagy szilloi
bizottsagok; mas nevelesi inrezmenyek; a helyi kozosseg tagjai,
kepviseloi; civil szervezetek, media, fizikai szemelyek, stb.)
• A kivalasztott partnerekkel val6 egyeztetes a partnerseg szandekat
illetoen
• Teszteles - az egyiittmiikodes eletkepessegenek kipr6balasa egy
kisebb leptekii (vagy resz-) tevekenyseg a.Ital, majd az erdemi
megval6sulas
• Novekedes - a kolcsonos bizalom megerosodese, ami tovabbi
egyiittmiikodesek alapja, kiindul6pontja lehet.
Ezeknek a lepeseknek a megval6sitasa nem mereven kell, hogy vegbe
menjen, hanem oly m6don, hogy j6 osszhangot es hatekony kozos munkat tegyen
lehetove.
10.3. :Eto partneri kapcsolatok es kozos tanulasi
tevekenysegek
Az 6voda es a tobbi nevelesi tenyezo kozotti elo egyiittmiikodes szamos
elonnyel jarhat, amennyiben partnerek kozotti kapcsolat kolcsonos tiszteletre es
bizalomra epill, ha az erintkezes kozottiik elfogad6, nyilt, oszinte, szivelyes,
j6indulatU:, illetve ha a felek nyitottak egymas erveire, es arra, hogy kozosen
keressek a legjobb megoldast.
Egy eredmenyes partnerseg felretelezi (Boca, idezi Stefan, 2015):
• Kozos celok, erdekek megtalalasa, kimunkalasa a partnerek reszerol
• A kozos eel optimalis megval6sitasi m6dozatanak megtalalasa
• Az eroforrasokkal val6 hatekony gazdalkodas a celmegva16sitas soran
203
 Ovodamodszertani alapismeretek
• Az erintettek, a kiilonbOzo egy1ittmiikodesi projektekbe bekapesol6d6k
kompeteneiainak felismerese es erdemi felhasznalasa
• Megfelelo attitiid
• Az egy1ittmiikodes kreativ felhasznalasa es az 6vodai nevelomunka
hatekonysagnak novelese
A partnersegnek kiilonbozo valtozatait jeloli a szakirodalom, illetve
lelhetjiik fel az 6vodai nevelesi gyakorlatban.
A partnerseg formtii szerint:
Informalis partnerseg - peldaul 6vodai lap keszitese, kirandulas szervezese
- olyan felek kozott, akik mar korabbanj61 ismerik egymast.
Formalis partnerseg - amikor ket kiilonbozo kiildetesii intezmeny
miikodik egy1itt egy koros eel megval6sitasa erdekeben, peldaul onkormanyzat es
6voda egy gyermekpark letesiteseert.
A partnerseg celja szerint:
Operacionalis partnerseg - amikor a eel valamilyen konkret projekt
megval6sitasa.
Kepviseleti partnerseg - egy kozos eel kepviseletenek eeljab61, peldaul a
sziiloi bizottsagok, amelyek a esoport, vagy az 6vodai erdekeit kepviselik
kiilonb0z6 f6rumokon.
Ajinanszlrozas jellege szerint:
Finanszirozast igenylo partneri kapcsolatok - altalaban komplexebb
eelmegval6sitast vallalnak fel, amelyek anyagi forrasok mozg6sitasat feltetelezik.
Ilyenkor sziikseges az anyagi raforditasok elosztasanak tisztazasa a resztvevo felek
kozott.
Finanszirozast nem igenylo partneri kapcsolatok - a kitiizott eel minimalis
anyagi raforditassal megval6sithat6; ilyenkor a hangsuly az egy1ittmiikod6 felek
tenyleges reszvetelere tevodik.
A partnerseg idfftartama szerint:
Rovid idotartamu partnerseg - amelyek esak alkalmiak, peldaul az
egyhazzal val6 egy1ittmiik0des kiilonb0z6 Unnepek alkalmaval
Hosszu idotartamu partnerseg - mely a projekt megval6sulasanak teljes
idoszakat feloleli.
A esalad intezmenyes nevelesbe torteno bevon6dasanak szamos formajaval
talalkozhatunk. ~tefan (2014) kiemel nehany olyan valtozatot ezek koziil, amelyek
az 6voda es esalad partnersegeben is j6tekonyan ervenyesiilhet. Peldaul a esalad
tamogatast kaphat az otthoni neveles hatekony megval6sitasa erdekeben; az 6voda
felvilagositast ny(Ijthat a gyermek fejlOdesi igenyeire, fejleszt6 tevekenysegekre,
204
Ovodamodszertani alapismeretek
jatekszerekre vonatkoz6an; alland6 parbeszed johet Ietre a gyermek fejlodesevel
kapesolatosan; az onkentesseg szorgalmazhatnak a sziilok koreben a kiilonbozo
6vodai tevekenysegek kivitelezeseben; sziiloi igenyek felmeresre (fOleg tanev
elejen) odafigyelni; a sziilok bevonasa kiilonbozo - az 6vodai eletet erinto -
dontesekbe; a sziilok bekapesolasa kiilonbozo bizottsagokba, amely altal az 6vodai
intezmenyt kepviselhetik kiilonbozo f6rumokon, stb.
10.4. Egyiittmiikodesi strategiak
Az 6vodas szemelyisege a esaladi es az 6vodai neveles egyiittes hatasara
fejlOdik, s a fejlodeseert mind a esaladnak, mind az 6vodanak megvan a maga
felelossege. Napjaink kiterjesztett szerepelvarasai az 6vodat is nagymertekben
erintik. Ezekhez pr6bal az intezmeny igazodni, a szolgaitat6i szerep egyre
eroteljesebb eloterben keriilesenek tudatositasa kovetkezmenyekent (is). Mindez
szem elott tartva is kijelenthetjiik, hogy az 6voda nem vallalhatja (es nem is kell,
hogy atvegye!!) at a esaladi neveles funkei6it, ugyanakkor vannak olyan feladatai,
amelyek megval6sitasanak felelossege egyertelmiien erre a nevelesi intezmenyre
harul. A eeltudatos 6vodai neveles esak akkor vezethet eredmenyhez, ha sikeriil
kello osszhangot teremteni a esaladi es az 6vodai neveles kozott. Fontos, hogy ez
az osszhang es egyiittmiikodes j6 kapesolatban va16suljon meg, aminek az alapja a
bizalom es a kolesonos segitsegadas.
Az egy1ittmiikodes sikeressegenek kettos meghatarozottsaga van: egyreszt,
hogy a sziilo az 6vodai neveles irant erdeklodest mutasson, masreszt pedig az
6v6nonek pedig arra kell torekednie, hogy oszinte es szoros kapesolatba keriiljon a
sziilokkel, tajekoztassa oket arr61, hogyan es mit tesz a gyerek az 6vodaban, milyen
nevelesi elvei vannak, hogyan val6sitja meg ezeket, ugyanakkor tOrekednie kell a
esaladok eletm6djanak, nevelesi felfogasanak es gyakorlatanak, a gyermek es
esaladtagjai kozotti viszonyulasm6doknak megismeresere (Barabasi, 2011 ).
A hatekony egyiittmiikodes megval6sitasaban az 6vodapedag6gusnak es a
sziilonek egyarant sziiksege van - a kolcsonos bizalom es oszinte odafordulas
mellett - nehany olyan alapveto informaci6ra, amely hianyaban a kooperaei6
feliiletesse, latsz6lagossa valhat.
205
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

10.4.1. Az ovodapedagogus szerepe az egyiittmiikooesben

A sziilo szamara:

n
Az 6v6pedag6gus szerepe a kapcsolattartasban meghataroz6. Bar igen
Az ovodapedagogus szamara:
elrero sziiloi elvarasokkal szembesiil akar ugyanazon gyermekcsoport
vonatkozasaban is, ezeket akkor tudja differencialtan kezelni, es megfeleloen
igazodni hozzajuk, vagy a sajat elvarasaihoz igazitani, ha a sziilo bizalmat sikeriil
megnyemie. Barmilyen tartalommal is telitodjenek az elvarasok, az elsodleges a
gyermek harmonikus fejlodesenek szempontja kell, hogy legyen. Az eredmenyes
csalad-6voda kapcsolat alakulasaban tehat a gyermek erzelmi biztonsaganak a
megteremtese, sziiksegleteinek kielegitese, szeretete a meghataroz6 tenyezo.
Az 6voda es a csa/<id kozott aktiv egyiittmiikodes celja az a/abbi feladatok
megval6sitasara hivja a pedag6gust:
- Bizalmas, oszinte legkor biztositasa a sziilokkel val6 egyiittmiikodes
saran;
- Egyenjogu partnerkapcsolat teremtese;
- Massag tisztelete, elfogadasa pedag6gus es sziilo reszerol egyarant;
- A sziilok ismerjek meg az 6voda belso munkajat, kovetelmenyeit, eel- es
eszkozrendszeret;
- Kapcsol6djanak be az 6voda attal kezdemenyezett tevekenysegekbe;
- Segitsenek kialakitani azokat a szokasokat, amelyek az egeszseges
eletm6dhoz vezetnek;
- Segitsek elo, hogy a gyerekek reszt vehessenek a kozosseg programjain:
muzeum, babszinhaz, konyvtarlatogatason, kirandulasokon es mas
9. abra: Az egyuttmfik6desfacilita/6 informaci6k rendszere (Barab<isi, 2011, 191)
rendezvenyeken (pl. gyermekjatek fesztival);
- A sziiloknek a pedag6gusokkal egyiitt arra kell torekedniiik, hogy a
Az 6voda es a csalad kapcsolatait erositi, ha minel tobb m6dot talalunk
gyerekeknek optimalis tevekenysegeket kinaljanak fel, a tartalmas
arra, hogy a sziilok es az 6v6nok valtozatos idoben es helyzetekben talalkozzanak
sz6rakozasi formakat tegyek rendszeresebbe. (Szasz, 2010)
egymassal. A csaladokkal nem lehet altalaban egyiittmiikodni, hanem csakis
A celok egy reszenek megval6sulasa a tudatos neveloi munkanak szinte
konkretan, az egyiittmiikodesi formakat az egyes csaladokhoz igazitya. A kapcsolat
automatikus kovetkezmenye. Teny azonban, hogy a teljes ertekii eleresiik
es egyiittmiikOdes megval6sitasaban azonban az 6vodapedag6gusnak kitiintetett a
erofeszitest igenyel a pedag6gus es sziilo reszerol egyarant. A kapcsolat nevelesi
felelossege. Bar mindket feltol fiigg az egyiittmiikodes hatekonysaga, az 6vod8.ra
tartalommal val6 ,,feltoltesenek" feladata azonban az 6v6nore harul. A megfelelo
harul a kapcsolat kezdemenyezese es fenntartasanak serkenrese, akkor is, ha ezt a
partneri kapcsolatok kiepitese altal a pedag6gusok segithetik a csaladi nevelest,
sziilok szivesebben melloznek, de a hatarok kijelolese is, amennyiben a sziilok
hogy az eredmenyesebbe, problema-mentesebbe, intezmenyi celokkal
tUlsagosan is beavatkoznanak az 6vodai elet tartalmaba.
osszehangoltabba tehetik, ugyanakkor a sziilok pedig a pedag6gusok erdemi
tamogat6i lehetnek az 6vodai nevelo munkanak, akikkel karoltve a nevelesi-
oktarasi feladatok megoldasa - kolcsonosen - konnyebbe es hatekonyabba valhat. A

206 207
 Ovodam6dszertani alapismeretek
csaladok bekapcsolooasa igen valtoz6 lehet. Az alabbiakban a bevon6das formait
leltarozzuk fel.
10.4.2. A csalad es ovoda egyfittmiikOdesenek formai es ,,modszertana"
A nevelesi szinterek egyilttmiikOdesenek tobb formajaval talalkozunk
(Barabasi, 2011, alapjan). Ezek egy resze intezmenyesitett es formalis jellegii, mig
mas resze inkabb az informalis jelzovel irhat6 le. Altalaban az aktiv segito sziilok
csoportjaval tudja az 6vodapedag6gus az informalis egyilttmiikodesi alkalmakat is
felhasznalni a tevekenyseg sikeressege erdekeben. Vegyiik szamba egyiitt a
kooperaci6 alkalmait, lehetosegeit!
a. Az egyeni beszelgetes
Az elso egyeni beszelgetes alkalma altalaban a gyermek beiratasa az
6vodaba. Nagyon lenyeges, hogy ez alkalommal a sziilo milyen benyomast szerez
az 6vodar6l es 6v6nokrol. Ereznie kell, hogy az 6vodaban orommel fogadjak
gyermeket, es minden, amit itt tesznek, a gyermek erdeket szolgalja. A kesobbiek
soran is minden alkalmat ki kell hasznalni arra, hogy az 6v6no minel tObbet
beszelgessen a sziilokkel, hiszen ok szivesen fogadnak minden informaci6t az
6voda eleterol, es kiilonosen gyermekiikrol. Bar ilyenkor rovid az ido, lenyeges,
hogy az 6v6no ne csupan a gyermek pozitiv megnyilvanulasair61, fejlOdeserol,
hanem a kapcsolat oszinte jellegenek megfeleloen a gyermekkel kapcsolatos
problemakr61 is sz6ljon. A gondokr61 tapintatosan es segito m6don kell beszelni,
ugy, hogy ez ne okozzon fesziiltseget se a sziilo-gyermek, se az 6v6no es sziilo
kozott. A beszelgetesekben arra is sort kell keriteni, hogy az 6v6no meghallgassa a
sziilo velemenyet, a gyermekkel kapcsolatos gondjait.
b. A fogad66ra
Az egyeni beszelgetesnek tervezettebb es optimalisabb idokereteket
teremto valtozata a fogad66ra. Ezt annak erdekeben jeloli meg a pedag6gus, hogy
komolyabb problemak megbeszelesere bizalmasabb talalkozasi alkalom is ad6djon.
Ilyenkor elsosorban a sziilo gyermeket kozvetleniil erinto kerdeseit beszelik meg,
vagy olyanokat, amelyek kozvetett m6don befolyasoljak a gyermek
szemelyisegfejlodeset (csaladi elet problemai, nehezsegei, egyeni sziil6i gondok
stb.). Fontos, hogy a sziil6k nyugodt koriilmenyek kozott beszelhessenek a
pedag6gusokkal. Ezeket a beszelgeteseket a kolcsonos tisztelet, megfelelo
hangnem, a konkret tenyek alapos elemzese, es a megoldasi m6dok kozos keresese
jellemzi. Ilyen alkalmakkor az elmondast ne eroltessiik, ne kivancsiskodjunk, ne
208
Ovodam6dszertani alapismeretek
provokaljunk, es mutassunk ra objektiven, szeretettel es optimizmussal, hogy a
gyermek fejlesztesenek milyen realis eselyeit latjuk. Az ily m6don zajl6
megbeszelesek lehetove teszik konkret helyzetekben es problemakban a
megoldaskeresest, a tervezett intezkedesek egyezteteset.
c. A csaladlatogatas
A csaladlatogatas nagyon j6 alkalom arra, hogy az 6v6n6 jobban
megismerje a gyermeket otthoni komyezeteben, valamint, hogy a sziil6k (idealis
esetben mindketto) nyugodt koriilmenyek kozott beszelhessenek a
pedag6gusokkal. Sokszor apr6 jelekb6l is tajekoz6dhat, es alkothat teljesebb kepet
az 6v6n6 arr61 a hatasrendszerr61, amely otthonaban eri a gyermeket. A
latogatasnak nem csak a gyermek es koriilmenyrendszere megismereset kell
szolgalnia, hanem a sziil6 es 6v6n6 kozotti kapcsolat elmelyiteset, gazdagitasat is.
Elvileg celszerii, hogy az 6v6n6 a csaladlatogatast el6re jelentse be. Azert elvileg,
mert vannak sziil6k, akik kiilon felkesziilnek es etellel, itallal varjak az 6v6n6t, de
aki szerenyebb koriilmenyek kozott el, kinosnak erzi a latogatast. Nyilvan a masik
veglettel is szembesiilhetiink, amikor a sziil6 kifejezi, hogy nem igenyli a
csaladlatogatast, vagy akar el is utasitja azt. A lenyeg az lenne, hogy minel inkabb
a va16s helyzetet merhesse fel a pedag6gus, ami szinte lehetetlen. Megis, specialis
problemak eseten, vagy amennyiben a csalad (gyermek) ezt igenyli, az
egyilttmiikodes igen hatekony formaja lehet, mely a sziilok es nevel6k
kapcsolatanak, nevelesi osszhangjanak megteremteseben donto szerepet jatszat. A
gyermek es a sziil6 is erezze, hogy az 6v6n6 latogatasa az egesz csaladnak sz61,
sziil6knek es gyermeknek egyarant. Figyelembe kell venniink azt is, hogy vannak
olyan kerdesek, amelyeket javallott a gyermek jelenleteben feltami, sot 6t is
bevonni a beszelgetesben, de olyanok is, amelyeket nem celszerii el6tte elemezni.
A csaladlatogatasnak egy erdekes formajat mutatja be Szasz Maria (2010),
amelynek lenyege, hogy nem a nevelo latogat el a gyermek csaladjahoz, hanem a
csoport kedvenc babuja, - pl. Micimack6 - lesz a latogat6. Egy-egy hetvegere sorra
hazaviszik a gyerekek a kis vendeget es egy kozos csoportnapl6t egyiltt, es a
sziil6k a gyerekkel kozosen beirjak/ rajzoljak (kepet ragasztanak), hogy mi tortent
a csaladban a latogatas ideje alatt. A kis beirasok nagyon sok minden elarulnak a
csaladokr6l, meg akkor is, ha az esemenyek bemutatasa sziiloi ,,cenzuraval"
tOrtenik. Kepet alkothatunk a csalad mindennapjair6l, idotolteserol, szokasair6l,
csaladon beliili viszonyokr61, gyermeknevelesrol alkotott elkepzeleseikrol.
Valaszthatjuk az a megoldast is, hogy minden gyerek kiilon kis beszamol6t keszit.
A csoportnapl6 korbejarasa azonban arra is lehetoseget nyiljt, hogy a sziiloi
209
 6vodam6dszertani alapismeretek
kozosseg is alaposabban megismerje egymast, ami egyreszt az 6vodai problemak:
megold.asaban, masreszt az egyeni gondok egymassal val6 megosztasaban es a
kozos gondolkodasban ny\ijthat segitseget.
d. A sziiloi ertekezlet
A sztiloi ertekezlet olyan egyiittes talalkozas es tanacskozas, ahol a
mindenkit erdeklo, elsosorban nevelesi kerdesekrol, az 6voda eleterol, rendjerol,
feladatair6l, terveirol esik sz6, a gyermekkozosseg jellemzesen, az eredmenyeken,
a kozos teendokon van a hangsuly. Ez alkalommal elsosorban elvi kerdesek
kerillnek eloterbe, kevesbe a szemelyes problemak:. Torekedni kell megis arra,
hogy a sziiloi ertekezlet ne az 6v6n6 egyoldalu tajekoztatasa vagy eloadasa legyen,
hanem kollektiv beszelgetes; ne kioktatas, hanem egy kozvetlen hangulatU
megbeszeles, egy talalkozas. Akkor sikeres a sztiloi ertekezlet, ha kolcsonosen
meghallgatjak: egymast pedag6gusok es sztilok, velemenyt cserelnek, javaslatokat
tesznek, a gyerekek nevelese erdekeben. Az 6v6n6 sokat tehet annak erdekeben,
hogy a sziilok is egy kis kozossegge forma16djanak. A sztiloi ertekezletek alkalmait
fel lehet hasznalni a szUlok pedag6giai kultilrajanak fejlesztesere, ajanlasok
megfogalmazasara.
e. Nyilt napok
Szervezhetoek ugynevezett nyilt napok, melyeknek alkalmaval lehetoseg
nyilik arra, hogy a sziilok kozvetleniil megismerjek a gyermekek 6vodai eletet. A
sziilok, a mindennapi munka kozben szembesiilhetnek egyreszt a pedag6gusok
tevekenysegevel, jellemz0ivei nevelesi stilusavai a kovetelmenyekkel es ezek
megval6sitasat szolgal6 m6dszereivel, eljarasaivai eszkozeivei attitiidjevel, stb.
Masreszt, gyermekiik 6vodai megnyilvanulasair6i teljesit6kepesseger61, magatartasaroi
tarsakka1 es pedag6gussal va16 viszonyaroi stb. nyerhetnek viszonylag realis kepet. A
szerzett ismeret nem once!. A sziilok igy robbet tudhatnak meg arroi hogyan segitsek
gyermekiik fejlooeset, es mikent valjanak ,,tudatos sziilokke". A nyilt napok idopontjarol
a sziiloket elore tajekoztatni kell. Ezek az alkalmak a mindennapi tevekenyseget kell
tiikrozniiik, semmikepp ne legyenek tillsagosan iinnepelyesek vagy bemutat6
jelleguek, mert hamisan informalna a sziiloket. Erre az alkalomra az 6v6n6 hivja
meg a sziil6ket, altalaban kis csoportokban, hogy jelenletiik ne zavarja (tUlsagosan)
a gyermekek tevekenyseget. igy felkelthet6 olyan sztil6k erdekl6dese is, akik
egyebkent csak korlatozottan tartanak kapcsolatot az 6vodaval.
A nyilt napoknak es a kovetkez6kben bemutatand6 munkadelutanok
kozotti atmenet, keresztmetszet az aktiv szUloi reszvetelnek azon formaja, amikor
210
6vodam6dszertani alapismeretek
valamely jeles alkalomb61 (pl. anyak: napja) invitaljak: a sztiloket az 6vodai eletbe
val6 bekapcsol6d.asra. Ilyenkor minden gyerek a sajat sziilojevel kozosen dolgozik
peldaul egy kis kedves emlek elkeszitesen, vagy egy tartalmilag az esemenyhez
kot6d6, j61 tervezett de a gyermekek szamara spontan tevekenyseg, beszelgetes
szervezese egyid6ben ny\ijtja a megismeres es a kozos tevekenyseg es iinneples
oromet. Tapintatosan iranyitsuk a kerdesfeltevest es valaszadast, kerillve, hogy
akar a gyerekek, akar a sztil6k kinos helyzetbe kerillhessenek. Arra is figyeljiink,
hogy aranyosan kerilljon minden gyermek el6terbe, es az eroltetes terhe nelkiil
megnyilvanulasi lehetosege legyen. Peldaul anyak napi kozos beszelgetest
iranyit6 kerdesek: Mit iinnepliink ma? Miert gondoljatok, hogy ezt a napot
megiinnepeljiik? Ugy szeretem anyukdmat mint ... (hasonlatok gyfijtese); Azert
szeretem anyukdmat mert ... (ervek keresese); Mi az amit anyukdm bennem
legink<ibb szeret/ miben szeretne megvaltoztatni? (onreflexi6ra serkentes -
onismeret); stb.
f. Kiegeszito kapcsolattartasi formak
A munkadelutanok szervezese, egy ujabb lehetoseg a kapcsolattartas
elmelyitesere. Ezeken alkalmakon kozosen keszithet a pedag6gus a sziil6kkel,
estenkent a gyerekekkel is, peldaul adventi koszorut, ajt6, illetve asztali diszeket,
festett tojasokat; udvartakaritast, viragultetest is szervezhettiink. Jo hangulatban,
sziil6k es gyerekek kozosen dolgoznak, kozben eszrevetleniil javulnak a
kapcsolatok gyerek-sziilo, gyerek -gyerek, sziilo- pedag6gus, sziil6-sziil6 kozott
egyarant. Egyre nepszerubbe valik ez a kapcsolattartasi forma, kiilonbozo tartalmi
elemekkel telitetten.
A koz0s rendezvenyek - olyan talalkozasi alkalmakr61 van sz6 amikor a
sziil6nek lehetosege nyilik gyermek spontan es szervezett kozossegi
megnyilvanulasok megfigyelesere.
Kirandulasok, tUrak: - amelyek soran tebat lehet6seg nyilik a gyerekek
magatartasanak, illetve tarsaikkal val6 viselkedesiik megfigyelesere. Baratsagok
szovodhetnek sziilotarsak es gyerekek kozott egyarant, ugyanakkor a sziilok
segitenek is a pedag6gusnak a gyerekek ellatasaban.
Az iinnepelyeken, kozos rendezvenyeken a sztil6k reszvetele szinten
hozzajarul ahhoz, hogy a nevelokkel szorosabb kapcsolat alakulhasson ki, valamint
a tobbi sztil6vel is jobb egyiittmiikodes johet letre. Az iinneplesekre val6
felkesziilesbe is celszeru bevonni a sztiloket, pl. a diszletek, ruhak:, csemegek, stb.
elkeszitesevel, hiszen a kozos munka feletti orom fokozott ertekii.
211

6vodam6dszertani alapismeretek
A kapcsolattartasnak kisse szemelytelenebb, de minden sziilot erinto,
inkabb adminisztrativ jellegii problemak megoldasaban hatekony formanak
bizonyulhat a hirdetotablak elhelyezese a folyos6kon, csoportszobak bejarata
mellett. Ezeken megjelennek az aktualis tudnival6k, hirertekii informaci6k,
igenykifejezesek, koszonetek a segitsegnyujtasert stb. Ezeket a tablakat j61 lathat6
helyen, figyelemfelhiv6 jelleggel, szemmagassagban helyezziik el.
g. Nevelesi-fejlesztesi modszerek a kapcsolattartas szolgalataban
Napjaink 6vodai neveleseben reneszanszat eli a mult szazad elejen Dewey
altal kidolgozott, majd Kilpatrick altal tovabbfejlesztett projektm6dszer. Szamos
fejlesztesi elonye mellett kiemelendo a nevelesi szinterek egyiittmiikodesenek
igenylese a pedag6giai feladatok megoldasaban. Azok a pedag6gusok, akik ezzel a
m6dszerrel dolgoznak, tobb lehetoseget talalnak az egyiittmiikodesre, igy val6sitva
meg a gyermeki szemelyisegfejlesztes feladatat. Bevonhatjak a sziiloket azaltal,
hogy a temaval kapcsolatosan targyakat, eszkozoket igenyelnek, 6vodai
tevekenysegek megval6sitasat biztositand6, megkonnyitendo. A gyerekeknek apr6
feladatokat vallalnak, amelyeknek otthon csakis sziiloi segitseggel tudnak eleget
tenni (pl. anyag es eszkozgyiijtes egy bizonyos temaval kapcsolatosan). A sziilo
segithet a tapasztalatszerzesi lehetosegek biztositasaban, projektfeldolgozast
biztosit6 elmenyek szerzeset nyujt6 kirandulasok szervezeseben. A projekt
zar6akkordjat jelento produktum elkeszitese sem oncel. A vegen kiallitast, rovid
miisort vagy vasart lehet szervezni, melyre a sziilok is eljonnek kozosen ori.ilni a
sikernek.
Sziiloi level:
,,Kedves Sziilffk!
JovfJ heten a levegorol szeretnenk megtudni mine! tobbet. Ehhez kerjiik a sziilok
segitseget. Sokfele kiserletet szeretnenk a gyerekekkel k6zosen elvegezni, amihez
ku/onbOzfJ anyagokat kernenk a szii/oktol lehetosegeik szerint. lme nehiiny do/og:
sziv6sza/, kartoncso, miianyagcso, 20-as fecskendfJ, /ufi , ping- pong labda, /ibatoll,
tyuktoll, se/yemkend!J, sza/ag, biciklipumpa, kepek levegovel kapcsolatos do/gokr6/,
pl: szelmalom, ejtoernyo stb.
Koszonjiik, az 6v6nenik"
(Jakab Csilla 6v6no, Csicsergo Napkoziotthon, Szekelyudvarhely)
212
,,,u ·11Plf-% .A
6vodam6dszertani alapismeretek
h. A kapcsolattartas altemativ formai: telefonbeszelgetesek,
elektronikus es internetes tajekoztatas/tajekozodas
Telefonbeszelgetesek is a hatekonyabb egyiittmiikodest szolgaljak, de
lenyeges, hogy meghatarozott idopontban, egyeztetessel tortenjenek.
A XXL szazadban, mar helyet kap a kapcsolattartas elektronikus,
intemetes kapcsolattarttis formaja is. A legtobb oktatasi intezmeny sajat honlappal
rendelkezik, melyen betekintest nyiljt az 6voda eletebe, hirdeti a programjat/
programjait, megadja az elerhetoseget, hirt ad a rendezvenyekr61, helyet ad a
velemenyek, javaslatok megirasanak, f6rumot miikOdtet, stb. A kapcsolattartasnak
ez a formaja inkabb a tajekoz6dast, altalanos kerdesekben a velemenynyiljtas
lehetoseget kinalja, de termeszetesen az egyes gyermekeket erinto problemak
megoldasat szolgal6 szemelyes talalkozasokat, beszelgeteseket nem
helyettesithetik, p6tolhatjak.
i. Tutorrendszer
Kiilfdldon egyre nagyobb teret h6dit a kapcsolattartasnak egy sajatos
formaja, a tutorrendszer. A tutor olyan szemely, aki az intezmeny kotelekebe
tartozik, koveti az egyes gyermekek, illetve egyes csalad gyermekenek 6vodai
fejlodeset, elvezi a csalad bizalmat, vegso soron osszekoto kapocskent szolgal az
intezmeny es a csalad kozott. A tutorrendszer celja, hogy szoros kapcsolat
alakuljon ki az 6voda es a sziilok kozott, amely elosegiti a gyermek egyeni
fejlOdesenek nyomon koveteset, valamint a fejlOdesi fokozatoknak es fejleszto
tevekenysegeknek a csaladdal val6 folyamatos egyezteteset, osszehangolasat. A
kiilfdldi pedag6giai gyakorlatban szamos tapasztalat bizonyitja a tutorrendszer
hatekonysagat, amely a szemelyre szabott, gyermek- es csaladkozpontU neveles
kiemelt eszkoze.
A megjelolt formalizalt, vagy reszben formalizalt kapcsolattartasi
lehetosegek mellett, a kapcsolattartas informalis valtozataival is talalkozunk,
amelyek nagyon fontos, kiegeszito elemei a hivatalositott csatornakon torteno
informaci6cserenek. igy az 6voda es csalad egyiittmiikOdeseben fontos szerepet
jatszanak olyan lehetosegek is, mint peldaul: a sziilo otthon erdeklodik a
gyermektol az 6vodaban tOrtentekrol; informal6dik a gyermek munkair61; reszt
vesz egy-egy kirandulason, setan, iinnep lebonyolitasan, stb., vagy forditva, az
6v6n6 a gyermek beszamol6i alapjan jut informaci6khoz a csaladr6l, ennek
elererol, gyermeket is erinto tevekenysegeirol.
213
 6vodam6dszertani alapismeretek
10.4.3. Az egyiittmiikodes etikftja es a varhato batasok/ eredmenyek
Az 6vodapedag6gus sok informaci6t szerez a gyermekekrol. Ezert az
egyiittmiikodes sorlill a titoktartas, az etikai szabalyok betartasa kotelezo.
Nehlilly fontos elv:
1. Tiszteljiik a sziiloket.
2. Toleraljuk az eltero csaladi ertekeket.
3. Keressilk meg minden csaladban az erteket.
4. Ha problemat beszelilnk meg, tartsuk termeszetesnek a szillo kezdeti
ellenallasat (vedi gyermeket). Igyekezzilnk a tovabbiakban ezt feloldani. Adjunk
idot es batoritast, hogy megosszak velilnk gondjaikat.
5. A mely szegenysegben elo csaladokat csak akkor latogassuk meg, ha:
- a szillo invital bennilnket,
- ha veszelyeztetett a gyermek (akkor azonnal intezkedjilnk). (Deline,
Erdos, Sziics, 2008)
Lathat6 tehat, hogy az 6voda es a csalad egyilttmiikodesenek jelentosege
nagy, alkalmai valtozatosak, minosege pedig elodlegesen att61 fiigg, mikent sikerill
az 6v6nonek megnyemie a sziilok bizalmat, es egyenrangil partnemek tenni oket a
gyermek neveleseben. A sziilo szivehez az ut a gyermeken keresztill vezet. Az a
pedag6gus tud hatekonyan dolgozni, eredmenyesen hatni gyermekekre es a
szillokre, aki tekintellyel rendelkezik. A tekintely elsosorban a kapcsolat
minosegetol fiigg. A kapcsolat minoseget befolyasolja a neveloi attitiid, a nevelesi
stilus, az interakci6, kommunikaci6, a szakmai felkesziiltseg, a kontaktuskepesseg,
a konszenzus keszsege es az egyilttmiikOdesi (kooperaci6s) keszseg. Gyakorl6
pedag6gusok tapasztalatlillak osszegzo kijelentese: "Nyerd meg a gyermeket, es
megnyerted a szii/Ot is!", "Ha )6 a kapcsolatod a gyermekkel, a sziilovel is }6 uton
vagy!" (Szasz, 2010, 33)
A kapcsolattartas valtozatos formainak alkalmazasa, a szillok gyakori
reszvetele az 6vodai eletben erositi a szillo felelossegerzetet a kozosen vegzett
munka sikeressegeben. Napjaink 6vodaiban egyre nagyobb a sziiloi igeny arra,
hogy belelassanak az intezmeny falain belill zajl6 tevekenysegekbe. Ilyenformlill a
didaktikab61 j61 ismert, oktatasi folyamatra jellemzo ,,fekete doboz" mitosz
szertefoszlani latszik, hiszen az 6vodak, mint szolgaltat6 intezmenyek mar legtobb
esetben programjaikban hirdetik, hogy celjaikat partnersegben kivlilljak
megval6sitani a csaladdal. Az egyilttmiikodes pozitiv hatasai egyertelmiiek:
214
Ovodam6dszertani alapismeretek
• A sziilok felelossegerzete megno azaltal, hogy kozvetlenill is megelik
az 6vodai eletben az 6vodapedag6gusok felkesziiltseget es a gyermekiik
fejlesztesere tett erOfesziteseit.
• Bovill pedag6giai, pszichol6giai tajekozottsaguk.
• Mintat lathatnak a nevelesi helyzetek megoldasara, elsajatithatjak az
6vodapedag6gusok helyes attitiidjeit.
• Az 6vodaban gyermekevel egyiittjatsz6 sziilo megtanulhatja, hogyan
lehet otthon is erdekes tevekenysegeket szervezni, mire kellene fokozottan
odafigyelni.
• A szillo alkalmankent besegithet a szervezesi es gondozasi
feladatokba, pl. elkiserik a setakra, latogatasokra, babszinhazba.
• Az egyiittmiikOdes, egyiittes tevekenyseg sorlill a sziilok sok
informaci6t szereznek gyerekilkrol.
• A szillok erdekes gyiijtemenyeikkel gazdagithatjak a csoport
tapasztalatait.
• Otleteket kaphatnak a sziilok okos ajlilldek, jatekszervasarlasra
• A problemaikkal magukra marad6 sziilok, tarsakra talalhatnak,
batoritast es segitseget kaphatnak az 6vodai ismeretsegek kapcslill, a hasonl6
sorsuakt61.
• Az 6voda feltetelrendszerenek javitasaban aktivabban reszt vallalnak
azok a csaladok, amelyek jobban ismerik az 6voda programjat es kotodnek az
intezmenyhez. (Deline, 1997)
A csaladok 6vodai eletbe val6 bekapcsolaslillak folyamataban, az
egyilttmiikOdesben Deline (uo.) elhatarol nehlilly alapszabalyt, amelyek szem elott
tartasa a hosszU tavu, sikeres kozos munka zaloga, es amelyek a szillo es az 6v6no
fele egyarlillt ervenyesek:
a.) Az 6vodapedag6gusra vonatkoz6 szabalyok:
• Az 6vodaban a neveles nem bizhat6 a sziilore.
• A szillo egeszsegi allapota nem veszelyeztetheti a gyermekek
egeszseget.
• Az 6vodapedag6gus nem hagyhatja magara a szillot a
gyermekekkel.
b.) A szulore vonatkoz6 szabalyok:
• Bizalmas informaci6kat nem adhat ki illetektelen szemelyeknek.
• Nern nyilvlillithat velemenyt masok gyermekeirol.
215
 Ovodam6dszertani alapismeretek
• Csak egeszseges sziilo vallalhat aktiv reszvetelt a csoportban (a
kotelezo sziires igazolasa, stb.).
Mindezek a szabalyok sziiloben es pedag6gusban egyarant tudatositjak a
gyermekneveles kozos felelosseget, de egyben megvonja azokat a hatarokat is,
amelyek sziiksegesek annak erdekeben, hogy az egyeni felelossegvallalas ne
sikkadhasson el.
10.5. Egyiittmukodesi programok, gyakorlatok
Stefan (2014) osszefoglalja azokat a j6 gyakorlatokat, lehetseges
programokat, amelyeket az 6voda intezmenye alkalmazhat a partnerek nevelesi
tevekenysegbe val6 bekapcsol6dasanak celjaval: sziiloi keszsegek, kepessegek
fejlesztese, a kommunikaci6s kepesseg fejlesztese, az onkentesseg buzditasa,
vezetoi es tamogatasi kepessegek fejlesztese, stb.
Az 6vodapedag6gus minden sziilot egyarant buzdit a bevon6dasra. Annal
konnyebben val6sul meg a nevelotevekenyseg, minel tobb az olyan aktiv sziilo, aki
nem kivan atlepni sajat szerepkoren, nem akarja magara vallalni az 6v6no
feladatait, hanem tamogat6, segito attitiid jellemzi.
A csaladi bevon6dasnak tobb formaja ismeretes (Deline, 1997):
a.) A passziv reszvitelt willa/6 sziilo. Jelenlete a csoportban, elsosorban a
sajat gyermekenek megfigyeleset szolgalja. A gyermekek 6vodai magatartasanak
kozos elemzese kiilonosen fontos nagyobb lemaradasok, vagy problemak eseteben.
Ilyen esetekben kifejezetten elonyos, hogy az 6v6no kerje a reszvetelt, fokent, ha a
sziilo nehezen fogadja el a problema letezeset. Ugyanakkor a munkanelkiilive val6
sziilo szamara is hasznos lehet a bevon6das, hiszen mentalis tamogatast kaphat az
6vodapedag6gust61, ha erzi, hogy sziikseg van ra, hogy fontos szemely.
b.) A passziv-segito sziilo kozremiikOdik a gyermek beszoktatasaban,
elsosorban a benntart6zkodasra vfillalkozik, es reszt vesz a sajat gyermeke
gondozasaban. Jelentos segitotars lehet peldaul, ha az enyhen seriilt gyermekek
integralt nevelesere vallalkoz6 6vodaban, ismerve a specialis ellatast mar nem csak
passziv szemlelodo, hanem bekapcsol6dik a gyermekevel val6 foglalkozasba
(specialis szakember tamogatasaval).
c.) Az aktiv-segito sziilok azok, akik alkalmankent vagy elore tervezve,
kozremukodnek a gondozasban a kozos elmenyek biztositasaban, egyes
tevekenysegekben (kezimunka, kezmftvesseg, hagyomanyapolas, Stites, ffizes, ... ).
Celszerii, ha az 6vodapedag6gus egy tablan jelzi elore azokat a napokat es
tevekenysegeket, amelyekben a sziilok kozremiikOdesere szamit. A feladatok
216
Ovodam6dszertani alapismeretek
megjelolesevel segiti a sziilok donteset a kiilonbozo tevekenysegekbe val6
bekapcsol6dast illetoen.
A kiilonbozo programok koziil az egyik legelterjedtebb az fgy neveljunk
sziilonevelo program. Ennek elsodleges celja eppen a sziiloi keszseg-,
kepessegrendszer fejlesztese. Emellett kiilonbozo celokkal mas-mas j6
gyakorlatokat hasznalhat, hasznosithat az 6vodapedag6gus. A kommunikaci6
javitasa rendjen nem csak a sziiloi ertekezleteket pr6balja interaktivva tenni az
6vodapedag6gus, hanem kiilonbOzo munkadelutanok, csaladlatogatasok is
segitenek ennek megval6sitasaban. Az onkentesseg tekinteteben a kiilonbozo
6vodai tevekenysegek kivitelezeseben igenyli az 6vodapedag6gus a sziilok
segitseget (pl. kiilonbOzo rendezvenyek szervezese; latogatasok, kirandulasok,
setak kivitelezese; 6vodai jatekok karbantartasa; anyagi fedezetek - szponzorok -
keresese az 6vodai rendezvenyekhez, stb.) A vezetoi es tamogatasi kepessegek
fejlesztese egyreszt a kiilOnbozo bizottsagokban val6 szerepvallalas osztonzeset,
ugyanakkor a csaladok egymas kozotti tamogatasanak serkentesere vonatkozik.
A kiilonbozo nevelesben erintettek kozotti egyilttmiikodes hatekonysaga
elsosorban a gyermek harmonikus es egyseges szemelyisegalakitasat szolgalja,
erositi.
Szakirodalom:
Barabasi T. (2011): 6vodakezdestol iskolaba lepesig. Kolozsvari Egyetemi Kiad6,
Kolozsvar
Deline F. K. (1997): Lepesrol - lepesre ovodai program.
http://www.freeweb.hu/rbaneva/anyagok/pdf_ ek/Lepesrol_lepesre.pdf
Deline F. K., Erdos I., Sziics L. (2008): 6voda - iskola - csalad kapcsolata.
Debreceni Egyetem, KFRTF.
http://puma.unideb.hu/kompetencia/fajlok/52_%C3%93voda-iskola-csal%C3%
Al d%20kapcsolat_2_ Oktat°/oC3 %83 i%20seg%C3 %A9danyag.pdf?PHPSESSI
D=c25fd95fac5bd61e4193916c02b069c9
Glava, A., Glava, C. (2002): Introducere in pedagogia pre~colara. Editura Dacia,
Cluj-Napoca.
Juhasz F. (2015): Parterseg kOzossegen be!U/ es kivul. Nemzeti Szakkepzesi es
Felnottkepzesi Intezet. URL:
http://109. 74.55 .19/tananyagok/tananyagok/Partners%C3 %A9g%20k%C3 %B6z%
C3%B6ss%C3%A9gen%20bel%C3%BC1%20%C3%A9s%20k%C3%ADv%C
3%BC1.pdf (2015.04.05)
217
 6vodam6dszertani alapismeretek
~tefan, M. A. 2014): Modalitati de implicare a comunitatii pentru sprijinirea
actului educational. In Mogonea, F. (coord): Metodica activitatii instructiv-
educative in gradinita de copii. Ed. Paralela 45, Pitesti, 189-204.
Szasz M. (2010): Az 6voda es a csalad egyiittmiikodese. Kezirat.
11. Specialis nevelesi igenyii gyermekek az ovodai oktatasban
Minden gyermek egyedi, megismetelhetetlen, kiilonleges, minden
gyermeknek egyeni nevelesi-oktatai szilksegletei, leherosegei, igenyei vanna.k.
Ennek kovetkezteben szinte leirhatatlan, milyen valtozatosa.k az egy osztalyba jar6
tanul6k adottsagai, kepessegei, koriilmenyeik, magatartasuk, stb. A gyermekek
kozotti kiilonbsegek, kiilonbozosegek 6riasia.k lehetnek. Egyes gyermekek specialis
nevelesi-oktarasi szUksegletekkel rendelkeznek, igy nevelesiik, oktatasuk specialis
feladatot jelent a pedag6gusokna.k, ok egyeni, kiilonleges banasm6dot igenyelnek
az iskolaban,6vodaban.
11.1. A specialis nevelesi igenyii gyermekek csoportjai
A specialis nevelesi igenyii (mas megnevezessel: kiilonleges banasm6dot
igenylo) gyermekeknek negy nagy csoportjat kiilonbOztetjiik meg (Petrine Feyer,
1998, 436):
1. specialis pedagogiai btinasmodot igenylffk (a gy6gypedag6gia kompetenciajaba
tartoz6k)
- tanu/asban akadalyozottak: enyhe fokban fogyatekosa.k (debilisek, nehezen
tanul6k)
- ertelmileg akadalyozottak: mersekelt, sulyos, legsulyosabb ertelmi
fogyatekosok
- mozgaskor/atozottak: mozgas- es testi fogyatekosok, seriiltek
- viselkedes- es teljesitmenyzavarokkal kiizdok
- beszedben akadalyozolfak: beszedseriiltek, beszed-, hang- es nyelvi zavart
mutat6k
- latasseriiltek: va.kok, gyengenlat6k
- hallasserultek: nagyothal16k, siiketek
2. tanultisi nehezseggel kiizdff tanu/Ok:
- fejletlen kognitiv kepessegek: kepzelet, koncentra16kepesseg alacsony
szintje
- emocionalis probtemak
- szocialis, kulturalis vagy nyelvi hatranyok
- ketnyelvii tanul6k
- lassu tanul6k
- hosszu tavu specialis nehezsegek: diszlexia, diszgrafia, diszkalkulia,
sulyosabb beszedhibak
219
 6vodam6dszertani alapismeretek
3. magatarttiszavarok miatt problimtis tanu/Ok
- visszahuz6d6(regressziv) es depressziv viselkedesil tanul6k. felenk, csendes,
visszahilz6d6, csavarg6, stb.
- el/enseges (agressziv) es inkonzekvens viselkedesil tanul6k: engedetlen,
kotekedo, tamad6, stb.
4. kiveteles kepessegii (tehetseges) tanu/Ok
A kiilonleges, egyeni banasm6dot igenylo gyermekek egyenkent is
sokfelek lehetnek. Egy lassu, egy tehetseges vagy egy mozgaskorlatozott gyermek
egyarant lehet ketnyelvii, egy tehetseges gyermek is lehet latasseriilt. Lehet egy
tanu16 az egyik terilleten atlagos, egy masikb61 tehetseges. Az is elkepzelheto,
hogy valaki egyszerre lassu es tehetseges, csak az killonbozo terilleten jelentkezik
(pl. miiveszetek es matematika). Vannak olyan tanu16k, akik alkalmatlanok a
csoportba va16 bevonasra, egy masik csoportba val6 tartozasuk vagy magatartasuk
miatt. A pedag6gusoknak meg kell ismemiilk tanitvanyaikat, hogy szilkseg eseten
kiilOnleges banasm6dban reszesitsek oket.
11.2. Tehetseges gyermekek
Az 6vodaskor a tehetsegfejlesztes megalapozasanak, az erzelmi alapok
lerakasanak, lehetosegek megragadasanak ideje; mely az ,,erezze magat j61 a
gyermek magat az 6vodaban feltetel megteremtesevel segiti a
szemelyisegfejlesztest, a kepessegek optimalis kibontakozasat
A tehetseg szakirodalma szerint 1o eves korig tehetsegigeretekrol
beszelhetilnk. (Bodnar, 2012, 9).
A tehetseges ovodas jellemzoi es azonositasanak lehetosegei
A tehetseges 6vodas azonositasahoz a pedag6gusnak rendelkeznie kell a
tehetseges gyermek jellemzoinek ismeretevel. A jellemzobb tulajdonsagok,
melynek eszrevetele az 6v6no figyelmen es a gyermekre iranyu16 szeretetteljes
megkozelitesen mulik (Bodnar, 2012, 13):
Eszlelesi saJatossagaik: ,,naiv szem", nyitottsag, erzekenyseg,
differencialas, osszefliggesek meglatisanak kepessege, ezek szabad
megnyilvanulasa a kommunikaci6ban, tevekenysegekben.
Gondolkodasi kepessegeik: kepzeloero, asszociaci6k konnyedsege, j6
emlekezet, fluencia, flexibilitas, eredetiseg, kombinaci6, komplexitas,
kidolgozottsag, onall6 ujrafogalmazas, iteletalkotis kepessege, stb.
220
6vodam6dszertani alapismeretek
A tehetseges gyermek viselkedeset a tipikus es nem tipikus
megnyilvanulasok jellemzik: tevekenysegehseg, kivancsisag, szokatlan kerdesek,
erdeklodes, dus fantizia, kezdemenyezo, batorit6, maganyos, elmelyiilten
tevekenykedo, jatsz6, epito, tervezo, vizsgcilgat, keres, kutat, a szabalyszeriiseget
eszreveszi, meglatja es alkalmazza, stb.
A tehetseges 6vodas gyermeket a kovetkezo terilletek alapjan lehet
felismemi: kreativitas jellemzoi, szocialis kepessegek jellemzoi, intellektualis
kepessegek jellemzoi.
http://geniuszportal.hu/sites/default/files/1 Ojogyak_Tarogato_Ovoda.pdf).
Kepessegteriiletek es /elismeresiik
Az 6vodai tehetseg felismeresenek szinterei (Bodnar, 2012, 13-14
nyoman): a jatek, az irodalmi neveles, a nyelvi-kommunikaci6s neveles, a zenei
neveles, a kepzomiiveszeti neveles, a matematika, a testneveles, stb
Intellektualis kepessegek: elobbre van tcirsaincil, gazdag a sz6kincse,
kifejezesm6dja vcilasztekos, sok ismerete van bizonyos temcikban, sok
megdobbento kerdest tesz fel, az ismereteket konnyen megjegyzi, torekszik arra,
hogy tobbet ertsen mega vilagb61 tcirsainal, erdeklodo, onmaga tanul, hatja a belso
motivaci6, erti az absztrakt fogalmakat, eles eszii, konnyen megjegyez dolgokat,
egyenlotlenill fejlodik, az ot erdeklo temcikkal elmelyillten foglalkozik.
Nye/vi tehetseg: sz6beli kifejezokepesseg, olvasasi tesztekkel merheto
kepesseg, idegen nyelven dialektusokat, tijsz6lasokat tud utanozni, kreativ iras,
ir6i-koltoi tehetseg, altalanos verbcilis kepessegjellemzi.
Matematikai tehetseg: kitartis es feladatkotelesseg a problemam-
egoldasokban, keresi a problemcikat, kival6 emlekezettel rendelkezik, rugalmas a
gondolkodasa, kiemelkedoen j6 a vizualis kepzelete, a problemat gyorsan
formalizcilja es ciltalanositja, egyszerii, egyenes megoldasokat keres, verbalis
problemcikat is egyenletekben tud megfogalmazni es kezelni.
Kepzomilveszeti tehetseg: mar ketevesen tud felismerheto alakokat
rajzolni, sok reszletet abrazol gyermekkori rajzain, realisztikusan rajzol, ilgyesen
masol, sok idot tolt rajzolassal, szereti magat rajzban kifejezni, kival6 vizucilis
emlekezete van, vizualis feladatokban kival6, kepekben gondolkodik, rajzaiban
ujszerii elemek, otletek mutatkoznak meg.
Zenei tehetseg: mar keteves kora elott dallamokat enekel, csaladjaban van
zenesz vagy zenerajong6, killonosen erzekeny a hangokra, j6 hallasa van, konnyen
azonosit hangokat, akkordokat, j6 ritmuserzeke van, hangerosseget hatasosan tud
221
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

va.Itozatni, konnyen emlekszik dallamokra, enekel vagy hangszeren jatszik 11.3. Tanulasi nehezsegekkel kilzdo gyermekek
rendszeresen, sajat dallamot talal ki, es konnyen atalakitja azokat.
Mozgas- es sporttehetseg: testosszeretel, ilgyesseg, erosseg, all6kepesseg, A szakirodalomban a tanulasi zavar fogalom igen komplex problema-
technika, terhelhetoseg, psziches jellemzok, koncentraci6keszseg, akaratero, siker- egyilttest takar. Pinczesne szerint a fogalomertelmezesben segit a tagabb
kontextusu ertelmezes:
es kudarctiires jellemzi.
Ttirsas, vezetoi tehetseg: tarsas helyzetben j6 megitelokepessegrol ad
bizonyossagot, nev- es arcmem6riaja kival6, arckifejezesek alapjan mentalis Tanulasi
allapot felismeresere kepes, emberi viselkedes megfigyelese, ertekelese, tarsas korlatok
informaci6k ismerete jellemzi, szavak mogottes ertelmenek felismeresere kepes, I
vezeroi adottsag, keszenlet, verbalis intelligencia, eredetiseg, itelokepesseg, masok I I l
szilksegletenek felismerese, szociabilitas, csoport- es egyeni iranyitas keszsegevel Tanulasi Tanulasi Tanulasi
rendelkezik. nehezsegek zavar akadalyozottsag
A tehetseges 6vodas gyermek azonositasa erossegeinek eszrevetelevel, I
megfigyelessel, erdeklodese feltarasaval, jatektevekenysege figyelemmel r l
kovetesevel tortenik. Rajzos tesztek (Torrance tesztje ), nyelvi tesztek pontositjak Altalanos iskolai Enyhe
az 6vodapedag6gus felretelezeseit a gyermek kepessegeit illetoen (Bodnar, 2012, elegtelen vagy ertelmi
14). Gyarmathy Eva (2006) Erdeklodesterkepe lehetove teszi a tehetseges gyenge teljesitmeny fogyatekossag
gyermekek felismereset azokon a teriileteken is, amelyekrol kevesebb informaci6ja
van az 6vodapedag6gusnak. Alkalmazasa viszonylag biztos beazonositasat adja a
10. abra: A tanulasi korldtok osztalyozasa (Pinczesne, 2004, 7)
tehetsegigereteknek. Az azonositas folyamataban fontos, hogy a szillot is bevonja a
pedag6gus, s nyerje meg a gyermek fejleszto folyamataban val6 reszvetelre.
Ebben az ertelmezesben a tanuliisi nehezseg a legkevesbe sulyos,
Az ovodapedagogus feladata a kiemelkedo kepessegu, kival6an kreativ egyszeruen a tanulasban val6 lemaradasr6l van sz6, ami atmeneti jellegu, s a
gyermekek felfedezese, szemelyisegilk optima.Iis fejlesztese, majd a kival6an tanulas koriilmenyeinek huzamosabb megva.Itozasa (csaladi problema, hosszabb
kreativ tehetsegigeretes gyermekek tovabbi gondozasa gazdagit6 program hianyzas) valtja ki.
kereteben. A tehetseggondozas javasolt m6dszere: kiscsoportos kreativitast Tanulasi akadalyozottsagr6l akkor beszelilnk, ha olyan osszetett, tart6s es
fejleszto "tehetseggondoz6" foglalkozasok kiemelten projekt m6dszer segitsegevel sulyos a problema, hogy megneheziti a normal oktatasi koriilmenyek kozotti
(http://geniuszportal.hu/sites/default/files/1 Ojogyak_ Tarogato_Ovoda.pdf) fejlesztest.
Az ovodapedagogus feladatai koze tartozik: felismemi a kreativ Tanuldsi zavarr6l az ep ertelmu, ep erzekszervu gyermekek eseteben
gyermekeket, osztonozni, motivalni kreativitasukat, kielegiteni szilksegleteiket: beszelilnk, mikor az oktatasi rendszerben val6 teljesiteshez egy vagy tobb kepesseg
(megismeresi, elfogadasi, alkotasi, biztonsagi), onmagara talaltatas, hogy hibasan mUkOdik, egy vagy tobb teriileten nem tudnak megfelelni a minimalis
megbirk6zzon a feladatok sokszinusegevel, harmonikus fejlesztes, az altalanos elvarasoknak (Pinczesne, 2004, 7-8)
kreativ neveles eszkozeivel segiteni fejlodesilket A tanulasi zavarok kriteriumai:
Az ovodai tehetseggondozas specialis celjai: ' a tehetseges gyermek eros a tanulasi teljesitokepesseg es a tanulasi teljesitmeny elterese
oldalanak tamogatasa; a gyermek tehetsegevel osszefiiggo gyenge teriiletek a megismeresi (kognitiv) funkci6k rendellenes mUkodese
kiegyenlitese; minden teriilet fejlesztese; elfogad6, a szemelyisegfejlodest segito sajatos magatartas : pl. kontrollkeptelenseg, erzelmi
legkor kialakitasa; a pihenes es a relaxaci6s lehetoseg biztositasa. kiegyensulyozatlansag, hiperaktivitas.
222 223
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

A tanulasi zavarok tipusai a kovetkezok (Pinczesne, 2004, 1O, 11-27):
a) reszkepessegzavarok:
Motoros junkciok szintjen mutatkoz6 zavarok: izomt6nus zavarai,
nagymozgasok zavarai, finommotorika zavarai, cselekves tervezesenek
zavarai
Kognitiv junkciok szintjen mutatkoz6 zavarok: percepci6 zavarai,
figyelemzavar, gondolkodas zavara, emlekezet zavara
b) komplex tanulasi zavarok: diszlexia, diszgrafia, diszkalkulia, stb.
c) a viselkedes, onertekelis, enkip teruleten mutatkozo zavarok
A tanulasi zavarokkal ktizdo gy'ermekek szemelyisegenek es
viselkedesenek fobb jegyeit Pinczesne a kovetkezokben foglalta ossze (Pinczesne,
2004, 27):
- viselkedesiiket nem kepesek a szocialis kovetelmenyeknek
megfeleloen szabalyozni
- alacsony toleranciaszint
- gyenge tanulasi erdeklodes
- nem megfelelo a megismeresi aktivitas szintje
- hibas onertekeles
- szorongas
- erzelmi labilitas
- nehezitett tarsas beilleszkedes
A tanuhisi zavarok felismerese ovodaskorban
Mar az ovodaskorban felfigyelhet a kornyezet a gyermek hianyossagaira.
A megfigyelesek alapjan kovetkeztetni lehet a deficites kepessegre (Gyarmathy,
1998).
1. Rendezetlen, bizonytalan mozgas; egyensuly-, terorientaci6s es testsema-
problemak.
2. Kialakulatlan lateralitas; testsema- es terorientaci6s zavar.
3. A gyermek nem tudja kovetni a mozgasokra vonatkoz6 utasitasokat, meg akkor
sem, ha bemutatjak neki; testsema-, terorientaci6s zavar, elmaradas a
nagymozgasok szintjeben.
4. Figyelmetlenseg; belso rendezetlenseg, az egymasutanisag felfogasanak nehe-
zsege, elterelhetoseg, osszefiiggesben lehet az egyensulyrendszer gyengesegevel.
5. Rossz ceruzafogas; testsemazavar, finommozgasi nehezsegek.
6. Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolas elutasitasa; terorientaci6s zavarok,
a finommozgas fejletlensege.
224
7. Artikulaci6s problemak; beszedhang-megkUlonboztetesi nehezsegek,
sorbarendezesi problemak.
Az 6v6n6 nehany egyszerii eljarassal megbizonyosodhat megfigyeleseinek
helyessegerol. A vizsgalatok megfigyelesjellegiiek, a gyerekek teljesitmenyet
korosztalyukhoz, illetve tarsaikhoz viszonyithatjuk. A legtobb eljaras csoportos
jatek, torna kozben is alkalmazhat6, nem kivan elkillonitest, de ha csak igy van
m6dunk a gyerek megfigyelesere, szamolnunk kell ennek torzit6 hatlisaval.
Egyreszt a gyerek jobban teljesithet, mert a tarsak utanzasa, kovetese segiti.
Elofordulhat, hogy amikor egyediil kell a feladatokat elvegeznie, nem kepes
ugyanolyan szinten teljesiteni. Masreszt viszont sok kisgyerek csoportos feladatok
eseten nem elegge motivalt, a szemelyes kontaktusban sokkal jobban tud
teljesiteni. Ezert a legszerencsesebb, ha tobbszor, ktilonbOzo helyzetekben
figyeljiik mega gyermekeket (Gyarmathy, 1998 nyoman).
Testsema
- Mozgasutanzas (karemeles, labemeles, fejkorzes, csukl6korzes, labfejkorzes,
cicahat-kutyahat, tOrokiiles ).
- Mutasson a kerdezett testreszre a gyerek (fej, kez, lab, szem, orr, ftil, nyak,
homlok, at, csukl6, konyok, h6nalj, vall, terd, boka, u.ijak megnevezese).
- Mutassa meg a testreszeket tarsan, jatek mack6n.
A lateralitas kialakulasa normalis esetekben is elh6z6dhat az iskolas
evekre, de ez nem feltetleniil okoz komolyabb nehezsegeket. A dominancia
megerosodese azonban jelentosen segiti a terorientaci6s kepesseg fejlOdeset, ezert
kiemelten fontos ismerniink a gyermeknek e teren eppen adott fejlettsegi szintjet.
Ovodaskorban elsosorban a dominans kez nyujthat tampontot, igy a kezesseg
megallapitasa igen fontos resze a tanulasi zavarokra val6 hajlam vizsgalatanak.
Lateralitas
- U.ii- es karkeresztezes - a dominans u.ij, illetve kez van feliil.
- Gyufaszedes idore egy kezzel - a dominans kezzel tobbet tud gyiijteni.
- Villanykapcsol6, kilincs hasznalata - a dominans kezet hasznalja.
- Targyak atvetele - a dominans kezet hasznalja.
Terorientacio
- Utasitas szerint kiilonbozo teri iranyokban mozog a gyerek ( elore, Mtra, jobbra,
balra, fel, le).
- Utasitas szerint komyezeti targyakkal val6 viszonylatban is elvegzi a mozgasokat
( ele, moge, fole, ala, tole jobbra, illetve balra, valamik koze, valamin ml).
- A fenti teri relaci6kat targyakkal is meg tudja va16sitani.
- A fenti relaci6kat meg tudja nevezni (pl. a tabla a falon a szekrenytol balra van).
225
 6vodam6dszertani alapismeretek
Koncentracios kepesseg
- Fellabon alias idejet merjilk nyitott majd csukott szemmel (egy percnel nem kell
tovabb allnia).
- Szavakat vagy szamokat mondunk, es egy adott sz6nal vagy szamnal jeleznie kell.
- Nagybetiis mesekonyvben megmutatjuk peldaul az ,,s" betiiket (,,kigy6betiiket"),
es megkerjiik, hogy nezze vegig az oldalt, es keresse ki az ,,s" betiiket.
Finommozgas
- Gyongyot fUz, es merjiik tiz szem felfiizesenek id&tartamat.
- Egyre sziikebb csikok kozott kell a gyereknek ceruzajaval vegigmennie (3, 2, 1,
0,5 cm).
- Rajzoljon karikat, negyzetet, szeket, embert (ez ut6bbi a testsema szintjer&l is
sokat mondhat).
Ritmuserzek
- Egyszerii ritmusokat tapsolunk, amelyeket a gyermek megismetel (ta-ta-ti-ti-ti, ti-
ti-ta-ta-ta stb.).
Artikulacio
- Kevesse ismert, hosszii szavakat kell a gyermeknek megismetelnie (pl.
talalekonysag, irgalmatlan, megszelidithetetlen, tarsasagkedvel&, rezonancia).
Sorbarendezes
- Mozgassor megismetlese.
- Szamsort mondunk lassan, es a gyermek ugyanolyan sorrendben megismetli.
- Kepsorozatot kell megjegyeznie.
A gyermek megfigyeleser&l erdemes rovid jegyzeteket kesziteniink,
ugyanis kes&bb segithetnek a fejl&des ellen&rzeseben. Sajnos manapsag olyan nagy
letszamuak az 6vodai csoportok, hogy az 6v6n6 nem is tudna eszben tartani a
gycrekck kcpcsscgcit.
A fenti vizsgalatokat az altalanos iskola els& osztalyaba erkez&
gyerekekkel is erdemes elvegezni, hogy lehet&leg mar ev elejen kideriiljenek az
esetleges deficitek. A kes6bbiekben a gyerek teljesitmenyeben mutatkoz6
hianyossagok elemzese segithet a problema azonositasaban.
11.4. Gy6gypedag6giai banasm6dot igenylo, seriilt
gyermekek
A seriiles a szemelyiseg olyan min&segileg mas, a normalist61, egeszseges
fejlodest&l elter6 sajatossaga, melyben a valtozasok es a fejl&desi lemaradas tObb
evre tehet6. A lemaradas ebben az esetben maradand6, irreverzibilis (Bakk-
Mik16si, 2010, 159)
226
6vodam6dszertani alapismeretek
A seriilesek tipusokba sorolasa rendkiviil nehez. Tobbnyire a klinikai
kepnek, valamint a fejl6desmenet seriileseert elsosorban felel&s foszimpt6mak:
szerint tortenik a tipusokba sorolas. A fogyatekossagi focsoportok a kovetkezok
(Isepy, 1996; Bakk-Mikl6si, 2010):
• :Ertelmi fogyatekosok!szellemileg serultek
• Hallasi fogyatekosok/hallasseriiltek
• Latasi fogyatekosok/latasseriiltek
• Beszedfogyatekosok/beszedseriiltek
• Mozgasfogyatekosok/mozgasseriiltek
• Erzelmi-akarati fogyatekosok/erzelmi-akarati serultek
• Halmozottan fogyatekosok/halmozottan seriiltek.
A f&csoportokon beliil tovabbi osztalyozasi szempontok a f6szimpt6ma
mellett jelen levo, szemelyisegszerkezetet meghataroz6 egyeb tiinetek, valamint:
sulyossagi fok, idOfaktor, intelligenciaszint, a kiilonbOz& kepessegek szintje, a
szocializalhat6sag.
11.5. Inkluziv oktatas a roman oktatasi rendszerben
11.5.1. Szegregalt es integralt neveles a roman oktatasi rendszerben
Oktatasi szempontb61 a kiilonneveles (szegregalt neveles), valamint az
egyiittneveles (integralt iskolai neveles) a specialis nevelesi igenyii tanul6k
oktatasanak megszervezeseben kap szerepet (Bolea, 2007, 232). Romaniaban a
szegregalt gy6gypedag6giai oktatasnak vitathatlanul nagy hagyomanya volt, az
integralt neveles bevezetesevel a tanarok es az iskola szerepe gyokeresen
megvaltozott, nagy kihivast jelentve az egesz oktatasi rendszer szamara.
A szakirodalom szerint az integralt oktatas-neveles leggyakrabban
elofordu16 formait a lokalis, szocialis es funkcionalis integraci6 kepezi (Bakk-
Mik16si, 2010, 162-163; Csanyi, 2001, 233-235).
A loktilis integraci6 az integraci6 legegyszeriibb formaja, a seriiltek ebben
az esetben egy iskolaba jarnak az egeszseges gyermekekkel, de kiilon osztalyba,
csoportba. A gyermekek kozott tulajdonkeppen semmilyen kapcsolat nines; a
pedag6gusokon mulik, hogy milyen mertekben hasznaljak ki a helyzetet a kozos
programok szervezesere, hogy az integraci6 va16ban megtortenhessen. Szamos
peldat talalunk erre a romamai oktatasban, ide tartoznak peldaul a tobbsegi
iskolakhoz csatolt adaptalt tantervii osztalyok.
227
 Ovodam6dszertani alapismeretek
A szocialis integracio a nonrnil iskolaban nehany hatr.inyos helyzetii
gyermekcsoport letrehozasat jelenti. A nevelo feladata tan6ran kiviil egyesiteni a
csoportokat peldaul kirlindulasok, koz0s setak, ebedek szervezesevel, abb61 a celb61,
hogy fejlOdjek mind a seriilt, mind a normal fejlettsegii gyermeknek a szocialis
alkalmazkod6kepessege. Erre ritkan talalunk peldat a roman oktatasi gyakorlatban,
inkabb megragadnak a kezdemenyezesek a loklilis integraci6 szintjen.
A .funkcionalis integracionak ket formaja ismeretes: a teljes, illetve a
reszleges integraci6. A teljes integraci6 a legjobbnak tiino altemativa, az igazi celja
az egyiittneveles, melynek kereteben a seriilt gyermek a teljes idot normal
6vodaban vagy iskolaban tolti. A reszleges integraci6 a funkcionalis integraci6
egyszeriibb foka, ebben az esetben a gyermekek a tevekenysegi ido egy reszeben
egyiitt vannak a normal fejlettsegii gyermekekkel. Vannak olyan tanul6k, akiket
bevonnak normal csoportokba, illetve a kiilonbozo csoportok is integral6dhatnak
peldaul testneveles, kezmiivesseg vagy mas foglalkozas kereteben. A romaniai
oktatasban a teljes integraci6ra val6 torekvesek figyelhetok meg. Egy vagy tobb
specialis nevelesi igenyii gyermek jelenik meg a tobbsegi 6vodak vagy iskollik
csoportjaiban/osztalyaiban, a reszleges integraci6 szinte egyaltalan nines jelen.
LO KALIS
! .
szoc1Aus
1 ___.
FUNKCIONALIS teljes
reszleges ___.
FOGADAS (INTEGRACIO) BEFOGADAS (INKLUZIO)
SPONTAN INTEGRACIO
11. abra: Az integraci6 fajtai (Csanyi, 2001, 233)
Az integraci6nak ket megval6sulasi formaja ismeretes, a fogadas
(integraci6) es befogadas (inkluzi6) (Bakk-Mikl6si 2010, 163; Birta-Szekely, 2006,
62; Bolea, 2007, 236-240; Petrine Feyer, 1998).
228
Ovodam6dszertani alapismeretek
Az integracio alatt egyszerii fogadast ertUnk, az iskolak oktatasi
programjaikon, pedag6giai eljarasaikon nem vliltoztatnak, a tanitasi m6dszerek es
az 6ravezetes ebben az esetben nem valtozik, frontalis, teljesitmenyorientalt stilus a
jellemzo. Ezek az iskolak fogadjak a seriilt gyermekeket, toliik varjak a
beilleszkedest, minden problema a gyermekre es a gy6gypedag6gusra harul.
Az inklW:io teljesen mas pedag6giai szemlelet, differencial6, onertekelesre
alapoz6 pedag6gia. A normal iskola megvaltoztatja m6dszereit, komyezetet, hogy
segitse a seriilt gyermekek beilleszkedeset es neveleset. A felmeriilo problema
eseten a pedag6gus valtoztat a stilusan, a gy6gypedag6gus partner a megoldasban.
Az inkluzi6 elonye, hogy pozitiv szereptanulasi modellt nyiijt, es az ehhez torteno
egyeni alkalmazkodas sziiksegesseget kivanja fejleszteni, az egyiittneveles soran a
specialis sziiksegletek kielegitesere es a gyermekek optimalis fejlesztesere
torekszik. Az ilyen iskolat inkluziv iskolanak is nevezik.
Romaniaban velemenyiink szerint az oktatasi gyakorlatban megval6sul6
integraci6 a legtobb esetben inkabb fogad6, mint befogado. Az oktataspolitikai
torekvesek a befogadasra osszpontositanak, de mivel az integralt neveles sajatos
kihivast jelent az iskolak, a pedag6gusok szamara, ez a folyamat talan lassabban
val6sul meg a vlirtnal a gyakorlatban.
E formakt61 elkiiloniilve Ietezik a spontan integracio, mely a fogyatekos
gyermekek nem tudatos elhelyezeset jelenti valamely tObbsegi intezmenyben. E
gyermekek altalaban a fogad6 pedagogus joindulatanak koszonhetik elhelye-
zesiiket, keves szervezett segitsegben reszesiilnek. Ez az integralasi forma is jelen
van hazankban, pontos adatok nincsenek errol, de sok esetben egy-egy
lelkiismeretes pedag6gus nyiljt lehetoseget a beilleszkedesre egy-egy specialis
nevelesi igenyii gyermeknek.
A pedag6gusok, pedagogusjeloltek elott ez a nagy feladat all: ha a teljes
iskola nem is inkluziv, legalabb a sajat osztalyuk/csoportjuk szintjen pr6baljak
megval6sitani az igazi inkluziot. Milyen mertekben vannak erre felkesziilve a
pedag6gusjeloltek? Erre a kerdesre valaszt a kutatasi eredmenyek bemutatasakor
adok, a specialis nevelesi igenyii gyermekek oktatasara vonatkozo torvenyes
keretek bemutatasa utan.
11.5.2. A specialis nevelesi igenyii gyermekek integralasaval foglakozo
intezmenyek
Szamos romaniai intezmeny nyiljt segito szolgaltatasokat a specililis
nevelesi igenyii gyermekek szamara vagy foglalkozik a monitorizlilasukkal. Ide
sorolhatjuk magukat a befogado oktata.si intezmenyeket, az inkluziv oktatasi
229
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

kozpontokat, a megyei tanfeliigyelosegeket, a Megyei Eroforras es Megyei Er6forras

Oktatastamogatasi kozpontokat, valamint a Megyei Gyermekvedelmi es Szocialis es Oktatastamogatasi
Hivatalt. Tekintsiik at roviden, melyik intezmeny milyen segito szolgaltatasokat KOzpont
ny1ljt (Horga, Jigau, 2010, 23): I
I I I
Az oktattisi intezmenyek szintjen a tamasztanarok/utaz6tamirok felelnek a
Megyei Nevelesi Megyei lnkluzlv
specialis nevelesi igenyii gyermekek elomenetelenek folyamatos monitorizalasaert. Tanacsad6 KOzpont Logopediai KOzpont Oktatasi Kl>zpont
Az iskolaszintii Belso Folyamatos Ertekelo Bizottsagok evenkent ertekeleseket
vegeznek a tanulasi nehezsegekkel kiizdo gyermekek palyavalasztasi iranyitasa I I I
erdekeben a gyermekvedelmi hivatal szamara, tovabba adatokat gyiijtenek a lskolai Nevelesi lskolakOzi lnkluziv
specialis nevelesi igenyii gyermekekrol (fiiggetleniil att6l, hogy rendelkeznek-e Tanacsad6 Kabinetek Logopediai Kabinetek iskolak
vagy sem SNI-t bizonyit6 szakvelemennyel). Az iskolaszintii iskolaelhagyast
megelozo bizottsagok kozvetett feladata azoknak a specialis nevelesi igenyii 12. abra: A Megyei Eroforras es Oktatastamogatasi Kozpontokfe/epitese (Stark, 2013)
gyermekeknek a nyilvantartasa, akik nem rendelkeznek hivatalos szakvelemennyel.
A specialis iskolak es inkluziv oktatasi kazpontok statisztikai adatokat Az eroforraskozpontok egy tamogat6 hal6zatkent miikOdnek gyermekek,
ny1ljtanak a specialis nevelesi igenyii gyermekek szamar6l, valamint a sziilok, pedag6gusok es a kozosseg mas tagjai szamara; a gyermekek
tamasztanarok hal6zatar6l megyei szinten, a szakbizottsagok eves ertekelesei monitorizalasaban toltenek be fontos szerepet, valamint a segito szolgaltatasok
alapjan. ny1ljtasaban a gyermekek, illetve a befogad6 inrezmenyek szamara. Az
A megyei tanfeliigyelosegek feladatkorebe tartozik a tobbsegi oktatasba eroforraskozpontok megyei szinten a kovetkezo tevekenysegeket es oktatasi
integralt specialis·nevelesi igenyii gyermekek tanulmanyi elomenetelenek nyomon szolgaltatasokat koordinaljak (1/2011-es oktatasi torveny, 99/6 cikkely):
kovetese/monitorizalasa, adatbazisok letrehozasa (az iskolaszintii Belso - pszichopedag6giai/pszichol6giai tanacsadas a megyei nevelesi
Folyamatos Ertekelo Bizottsagok jelentesei alapjan), tamasztanarok biztositasa es tanacsad6kozpontok es iskolai tanacsad6 kabinetek reven;
ezek szakmai kepzese. Minden megyei tanfeliigyeloseg kereteben tevekenykedik - palyavalasztasi tanacsadas a megyei nevelesi tanacsad6koz-
egy specialis es integralt oktatasert felelos tanfeliigyelo. pontok es iskolai tanacsad6 kabinetek reven;
A Megyei Gyermekvedelmi es Szocialis Hivatal szakemberei komplex - logopediai terapia az iskolakozi logopediai kabinetek reven;
ertekeleseket vegeznek, szakvelemenyt allitanak ki a specialis nevelesi igenyii - medialas az iskolai mediatorok reven;
gyermekek szamara, tovabba statisztikai adatokkal szolgalnak a megyei - tanacsadasi szolgaltatasok az inkluziv oktatas szamara az
tanfeliigyelosegek es Megyei Eroforras es Oktatastamogatasi Kozpontok szamara a inkluzi6s oktatasi kozpontok reven.
szakvelemennyel rendelkezo specialis nevelesi igenyii gyermekekrol. A nevelesi tanacsad6 szolgaltatasainak igenybevetelere minden gyermek
Az oktatasi torveny a specialis nevelesi igenyii gyermekek tamogatasanak jogosult. A nevelesi tanacsad6kban ingyenes es bizalmas szolgaltatasokat
legfObb inrezmenyekent a Megyei Eroforras es Oktatastamogatasi Kozpontot jeloli nyujtanak tanul6k, pedag6gusok es sziilok szamara. A romaniai nevelesi tanacsad6
meg. Az 1/2011-es oktatasi torveny 99. cikkelye ertelmeben az oktatasi kabinetek fObb szolgaltatasai20 :
miniszteriumhoz kapcsol6d6 inrezmeny, a kozoktatas specializalt intezmenye, - informaci6ny1ljtas es tanacsadas;
amely jogi statusszal rendelkezik, metodol6giailag a megyei tanfeliigyeloseg - magatartaszavarok es psziches diszkomfort megelozese;
koordinalja, anyagilag a megyei tanacs tartja fenn. - pszichol6giai teszteles;
Tekintsiik meg e kozpontok felepireset, melyek Romania mind a 41
megyejeben, illetve Bukarest municipiumban miikodnek:
20 MEC, Ordin nr. 5418/08.11.2005 privind aprobarea Regulamentului de organizare ~i
functionare a Centrelor judetene/al municipiului Bucure~ti de resurse ~i asistenta
educationala ~i a regulamentelor-cadru ale institupilor din subordine
230 231
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

- palyavalasztasi programok szervezese;
- tanacsadas es tanfolyam sziilok szamara;
- m6dszertani tanacsadas pedag6gusoknak;
- kapcsolatteremtes mas segito intezmenyekkel;
- egyiittmukodes a tamasztanarokkal;
- tanacsadas kiilonleges banasm6dot igenylo gyermekek szamara.
Az eroforraskozpontok miikodese csak akkor lehet eredmenyes, ha kiepiilt
kapcsolatokkal rendelkeznek a korzetiikben levo intezmenyekkel: 6vodakkal,
iskolakkal, gyermekvedelmi intezmenyekkel, csaladsegiro kozpontokkal stb.
A gyermekek segitese akkor tortenhet meg realisan, ha a fentebb
megnevezett intezmenyek hatekonyan egyiittmiikodnek. Nern megfelelo
egyiittmiikOdes vagy hianyz6 koordinaci6 eseten meg a specialis nevelesi igenyii
gyermekek realis szamanak meghatarozasa sem tortenhet meg.
Ezek az intezmenyek gyakran inkabb a mennyisegi aspektusokra
osszpontositanak (SNI-s gyermekek szama, oktatasi intezmenyek szama, seriiltseg
foka, megval6sitott oktatasi iranyvonal, segito szolgaltatasok, stb), s kevesbe a
minosegi aspektusokra (a specialis nevelesi igenyii gyermekek atmenete a
felsooktatasba, az oktatasi segitoszolgaltatasok hatekonyabba tetele, a tanarok
egyiittmiikodese a tamasztanarokkal, az SNI-s gyermekek reszvetele a segito
programokban, csalad-iskola kapcsolata, iskolai nevelesi legkor, stb), melyek
biztositanak a monitorizalasi folyamat komplexitasat es koherenciajat (Horga,
Jigau, 201 O, 98).
Horga, I. - Jigau, M. (2010, szerk.): Situafia copiilor cu cerinfe educative speciale
inc/~i in invafamantul de masa (A tobbsegi oktatdsba integra/t specialis
neve/esi igenyii gyermekek helyzete). Bukaresti Nevelestudomanyi Intezet,
Vanemonde Kiad6
Isepy M. (1996): Gy6gypedag6gia._Comenius B.T., Pees.
Petrine Feyer J.(1998): A kiilonleges banasm6dot igenylo gyermek. In: Falus Ivan
(szerk.): Didaktika. Elmeleti alapok a tanitas tanuldsahoz. Budapest, Nemzeti
Tankonyvkiad6, 435-464.
Pinczesne P.I. (2004): Tanulasi zavarok, fejleszto gyakorlatok, Pedellus
Konyvkiad6, Pilspokladliny.
Stark G. M. (2013): Pedag6guskepzes es SNI -Felkeszilltek-e a pedag6gusjeloltek
a specialis nevelesi igenyii gyermekekkel val6 munkara? In: Katolikus
Pedag6gia, 1-2 szam, 61-69.
http://geniuszportal.hu/sites/default/files/I Ojogyak_Tarogato_Ovoda. pdf

Szakirodalom:
Bakk-Mikl6si K. (2010): Neveles!elektan. Kolozsvar, Abel Kiad6
Birta-Szekely N. (2006): Tanarok pedag6giai miiveltsege. Kolozsvar, Abel kiad6
Bodnar G. (2012): Tehetseggondozas az 6vodaban. In: Het aranyalma.
M6dszertani gyiijtemeny 6vodapedag6gusoknak. Budapest, Bethlen Gabor
Alapkezelo Zrt.
Bolea, A.(2007): ~coala romaneasca - ~coala incluziva (Roman iskola - inkluziv
iskola). In: Tortenelmi Intezet EvkOnyve, Series Humanitas. Bukarest,
Akademiai Kiad6, 232-254.
Csanyi Y. (2001): Kiilontamogatas: szegregaltan vagy integraltan. Educatio 10. 2.
sz. 232-244.
Gyannathy E.(1998): tanulasi azvarok azonositasa es kezelese az 6vodaban es az
iskolaban. Uj Pedag6giai Szemle, 1998/ 11.
Gyarmathy E.(2006): A tehetseg. ELTE Eotvos kiad6, Budapest.
232 233
 12. Az 6vodasok kreativitasanak fejlesztese az 6vodai
nevelesben

12.1. A kreativitas fogalma

A pszichol6giaban a kreativitas fogalmanak bevezetese G.W. Allport
nevehez ftlzodik, de az Allport-fele meghatarozas meg pontatlan volt. A fogalmat
erdemben eloszor J. P. Guilford (1897-1988), amerikai pszichol6gus hatarozta
meg, miutan bevezette a konvergens es a divergens gondolkodas fogalmait.
Szerinte a kreativitas nem mas, mint a divergens gondolkodas kepessegenek
megnyilvanulasa a kiilOnbozo problemaszituaci6kban.
A kreativitas fogalmanak bonyolultsaga okan szamos szakerto pr6balta a
fogalmat kifejteni, minel pontosabban meghatarozni. Munteanu Anca 1994-ben
(idezi Fodor, 2015) a kreativitas fogalmanak mintegy 35 meghatarozasat mutatja
be. ezek kozos eleme a tevekenyseg produktumanak vonatkozasaban erheto tetten,
ugyanis szinte minden szerzo kreativitaskoncepci6jaban eloterbe keriil az
eredetiseg, az ujszeriiseg es az ertekesseg. Ebben az orientaci6ban Margaret Boden
(idezi Fodor, 2015) viszonylag nagy szamu, kiilOnbOzo sz6tarakb61 kikeresett
definici6 elemzesenek alapjan arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a kreativitas
altalaban egyes uj, eredeti es ertekes kombinaci6k, regebbi elemek alapjan tOrteno
megval6sitasaban jut kifejezesre.
Fodor (2015) szerint a kreativitas egy osszetett, szamos folyamatb61 es
kepessegbol osszeszervezOdo, sajatsagos mentalis struktilra, illetve emberi,
szemelyisegbeli kvalitas. Segitsegevel korabban megszerzett, de egymast61 tobbe-
kevesbe elszigetelt tapasztalatok, elsajatitott ismeretek vagy fogalmak kozott olyan
kapcsolatot termetiink, amely uj es erdekes gondolatokban, szokatlan otletekben es
elkepzelesekben, ertekes, eletfenntart6 es eletminoseg-jobbit6 alkotasokban
oltenek testet az emberi tevekenyseg valamely teriileten. ~tefan (2014) ugy
gondolja, hogy a kreativitas a szemelyisegnek egy olyan komplex kepesseg-
egyiittese, mely eredeti alkotasok letrehozasat teszi lehetove. Mint ilyen, a
kreativitas altalanos jellegenel fogva minden gyermekre jellemzo adott (kisebb
vagy nagyobb) mertekben. A gyermekek kozotti kiilonbsegek a megnyilvanulasi
teriiletben illetve ennek erossegeben erhetok tetten.
Az alkot6kepesseg szintjeit Taylor (idezi N. Kollar - Szab6, 2004) a
kovetkezokeppen hatarolja el:
• Expressziv, kifejezo szint: ez spontan alkotast jelent, egyfajta
onkifejezest, amely altalaban nem igazi eredetiseg.
235
 Ovodam6dszertani alapismeretek
• Produktiv, alkot6 szint: elsosorban ismeretek alkalmazasat
magaban foglal6 kreativitas
• Inventiv, felfedezo szint: a tudas birtokaban megjelelo
rugalmas asszociaci6k, szimbolikus folyamatok eredmenye a felfedezes.
• Innovativ, ujit6 szint: a tudomany vagy muveszet valamely
tertileten az alapelvek megiljitcisat, tovabbfejleszteset jelenti.
• Emergentiv, gyokeresen ujat teremto szint: olyan ritka magas
szintii alkotcis, amely eredmenyekent egeszen uj tudomcinyos, muveszeti
eredmenyek sztiletnek
6vodaskorban kreativ potencialitcis leterol azert is beszelhetiink, mivel,
ahogyan Rafaila (idezi Stefan, 2014) fogalmaz, ez nem mas, mint azoknak a lelki
diszpozici6knak a rendszere, amely lehet6ve teszi az egyen szcimcira, hogy sajcit
tapasztalatcit meghaladva ujat hozzon letre, amelyet cselekvesi vagy megismeresi
szinten ki is fejez. 6vodaskorban e kreativ potencialitcisnak a jelenlete tetten erheto
a gyermek megismeresi, onkifejezesi, onall6sodasi sziiksegleteiben, a szcirnyal6
kepzeletben, a spontaneitcisban, a gondolkodas sajatos jellemzoiben.
12.2. A kreativitast befolyasolo tenyezok
A kreativitcis megnyilvcinulascinak merteket, jelleget szcimos kiilso es belso
tenyezo szabcilyozza (Stefan, 2014 alapjcin).
Belslf tenyezlfk:
-Kognitiv es ertelmi miikOdeshez kapcsol6d6 tenyezok - kipzelet,
gondolkodas, emlekezet
-Specialis kipessegek- matematikai technikai, muveszi, szocialis, stb.
-Non-intellektualis es nem-kepessegbeli tenyezok: attitiidbeli, motivaci6s
es jellembeli.
A kognitiv tenyezok olyan ertelmi folyamatokat es tulajdonsagokat
foglalnak magukba, amelyeket az alkotcisi folyamat igenyel. Ilyen ertelemben az
alkot6 kepzelet a kreativitcis alapveto tenyezoje, mely az informaci6k uj
struktUrcikba szervezodeset teszi lehetove. A kreativitcis altal leginkabb igenyelt
gondolkodasi forma a divergens gondolkodas. Guilford (idezi Fodor, 2015)
ertelmezeseben a kreativitcis intellektualis tenyezoi a kovetkezok:
a) Altalanos problemaerzekenyseg - amelynek birtokaban az egyen
konnyen meglatja, es hamar eszreveszi a legkiilonbOzobb, gyakran rejtett, nem
evidens es esetenkent nem egyertelmu problemcikat
b) Fluencia (folyekonysag) - a kitermelt gondolatok sokasagara, az otletek
generalascinak es az asszociaci6-kotesek konnyedsegere, az eszmek folyamatos es
konnyed produkci6jcira vonatkozik.
236
Ovodam6dszertani alapismeretek
c) Flexibilitcis (rugalmassag) - lehetove teszi, hogy egy pl'Qblema
megoldasaban az egyen igen valtozatos, ujabb es ujabb megk<>zelitesi m6dokat
alkalmazzon es vciltozatos gondolatokat, otleteket tudjon kitalcilni.
d) Eredetiseg - arra vonatkozik, hogy az egyen uj, szokatlan, ritka
innovativ otletek reven, masok megoldasait61 eltero es meglepo valaszokat tud adni
a problemcikra.
e) Szintetizalas - amelynek segitsegevel egyre atfog6bb rendszerekbe,
fokozatosan nagyobbod6, s mind teljesebb es egysegesebb korokbe vagy
hcil6zatokba lehet rendezni a gondolatokat.
f) Elaboraci6 - a reszletek kitolteseben jatszik szerepet, amennyiben adott
informaci6k alapjcin egesz struktUrcikat, illetve tervezeteket lehet felepiteni.
g) Analizis - segitsegevel szet lehet bontani a legkiilonbOzobb strukturcikat,
uj egysegek Ietrehozciscinak celjab61.
h) Ujradefinialas - az egyes tcirgyaknak a szokasos m6dozatokt61 eltero,
olykor a hagyomcinyosnak ellentmond6 felfogasa, egyedi magyarcizata vagy uj
celokb61 tOrteno felhasznalasa.
i) Komplexitcis - adott idoben sok, illetve sokfele, de egymassal osszefiiggo
gondolattal lehet operalni.
j) Ertekeles - altala konnyen meg lehet allapftani az uj gondolatok vagy
otletek erteket.
A kepessegek egy tevekenysegi tertileten nyiljtott kimagasl6 teljesitmeny
elereset lehetove tevo sajatos tulajdonsagoknak a rendszere. Elsosorban azt
befolyasoljcik, hogy az egyen kreativitcisa mely tertileten fog megnyilvcinulni. Az
6vodapedag6gusnak oda kell figyelnie, hogy a gyermekeknek mely tertileteken
nyilvcinulnak meg kimagasl6 kepessegei, hiszen a tehetseg egyik fO
osszetevojekent ennek mutat6i lehetnek.
A kreativitcis non-intellektualis es nem-kipessegbeli tenyezoi a motivaci6t,
attitiidot, szemelyisegvonasokat, akaratot, temperamentumot foglaljcik magukba. A
kreativ egyenek altalaban kivacsisaguk, megval6sitcisi vagyuk, onkifejezesiik
igenye altal eroteljesen motivaltak. Olyan jellemzo szemelyisegvonasokkal
rendelkeznek, mint: felelossegerzet, onall6sag, felelossegtudat, stb. Megfigyelheto
esetiikben a magas szintii motivaltsag, a kreativ attitiid, teljes bevon6dcis es
erofeszites kepessege, kitartcis, uj ircinti nyitottsag, non-konformizmus.
Ktilslf tenyezlfk:
- Szocio-kulturalis
- Pszicho-szocialis
A kiilso tenyezok szinten jelentos hatcist gyakorolnak a kreativitcisra. A
szocio-kulturalis tenyezok a csaladi nevelo hatcisok hicinyat, vagy eppen megfelelo
237
 6vodam6dszertani alapismeretek
volrat jelentik, ugyanakkor az oktarasi folyamatot, tarsak befolyasat foglaljlik
magukba (Zlate, idezi Stefan, 2014). A pszicho-szocialis tenyez6k arra a
komyezetre vonatkoznak, amelyekben a gyermek el, felno. Amennyiben a legkor
serkento jellegii kedvez a kreativiras kibontakozasanak, ellenkezo esetben azonban
gat16 tenyezove alakul at (uo.).
Termeszetesen a kreativiras alakulasaban a meghataroz6 tenyezok
egyidejiileg es egymassal szoros kolcsonhatasba hatnak es befolyasoljlik
megnyilvanulasat, intenzirasat, teriiletet.
Rogers (idezi Mufics, 2015) ket kiilso kreativirasfejleszto tenyezot emlit
meg: a pszichol6giai biztonsagot es a pszichol6giai szabadsagot.
A pszichol6giai biztonsagnak harom feltetele van:
1. Allaporat61 fiiggetleniil a teljes bizalmunkat elvezze. Ezltltal tudjuk mega-
kadltlyozni, hogy bemerevedjen az illero. A bizalmi allapot segiti a spontaneirast.
2. Olyan legkor biztositasa, ahova a kiilso kritikus megnyilvanulasok nem
jutnak be. Egy biztonsagos atmoszferaban szabadabb m6don tud megnyilvanulni es
visszany(tlni a belso ertekeihez az ember.
3. Az ember erezze, hogy olyannak fogadjuk el amilyen, es az altala
teremtett kepzeletvilagaba beleeljiik magunkat. Ekkor tudja a va16sagos enjet
feltami es a kapcsolatait ujja formalni.
A pszicho16giai ertelemben a szabadsag azt jelenti, hogy az ember szamara
az onkifejezes, az eszlelesek, a fogalmak, a jelentesek spontan es jatekos
megjelenitese biztositva van.
12.3. A kreativitast gatlo tenyezok
A kreativirast befolyaso16 tenyezok soran a facilita16k mellett lenyeges
latni azokat is, amelyek nehezitik, gatoljlik vagy akar ellehetetlenitik ennek
megnyilvanulasat. A gatl6 tenyez6k szambavetelet kiilonbozo szerzok mas-mas
m6don csoportositottlik.
A gyermekeknel Torrance (idezi Mufics, 2015) hat gatl6 tenyezot emlit meg:
1. A ,,sikeriranyultsag\i" gyermek, aki ha ugy erzi, a produktum negativ
elmenyt ny(tjt szamara, nem meri megtenni.
2. A kortarsakhoz val6 igazodaskor a gyermek elfojtja a benne rejlo
osztonoket, hogy sajat maga fedezze fel a kiilvilagot. Mindezt azert teszi, mert fel a
,,massa valast61", a csoportt61 va16 elkiiloniilestol. "Nern szabad eltemi" a konfor-
mista szemlelettol.
3. A kerdezes es a vilag felfedezesenek tilalma az egyik nagy akadalya a
kreativirasnak. A gyermeknek nem szabad kerdeznie az 6ran, csak az otthon
kozeleben jatszhat, igy nem fedezheti fel, csak a kozvetlen komyezetet. Ezaltal
nem tud uj felfedezeseket tenni.
238
6vodam6dszertani alapismeretek
4. A nemi szerepek hangsiilyozasa is akadaly lehet, mivel a fiuk felnek
att61, hogy noiesnek tiinjenek, a lanyok pedig vonakodnak olyan feladatokat
megoldani, ami szerintiik ,,ferfias".
5. A divergencia (velemenykiilonbseg) es az abnormalitas azonosirasa. A
tarsadalom a kreativ, ,,zseni" gyerekeket bolondnak tartja. Az ilyen gyermekek a
,,gyengesegiik" legyozesere es nem a kreativirasuk fejlesztesere koncentralnak.
6. A munka es a jatek felosztasa. Amikor a pedag6gus elonyben reszesiti a
komoly, ,,intelligens" gyereket a jatekosan dolgoz6, ,,kreativ" gyermekkel
szemben, akkor az ut6bbi szegyenkezik kreativirasa miatt es pr6blilja elfojtani.
A fent felsorolt tenyezok mind-mind nyomaskent nehezednek a gyermekre,
es a felnottre egyarlint. A kesobbi fejlodesi fazisokban egyre erosebbe valnak, es
igy gatoljlik a kreativiras kibontakozasat.
Ezert van sziikseg a gyermek kreativva valasaboz arra, hogy nyitottan es
eloiteletek nelkiil rajekoz6djon a vilagban, kepes legyen merlegelni a kiilonb0z6 meg-
kozelitesi m6dokat, amelyek akar sajat tapasztalatai variltlasab61 is szitrmazhatnak.
Pedag6gusokkent fontos, hogy azokat a gat16 tenyezoket tudatositsuk,
amelyek az oktarasi folyamat, illetve a nevelo-nevelt viszontb61 fakadhatnak,
hiszen ezek kikiiszoboleseert felelosseget kell vallalnunk.
Dimitriu (idezi ~tefan, 2014) osszesitette azokat a tenyezoket es
felteteleket, amelyek oktatasi kozegben a kreativiras megnyilvanulasa elleneben
hatnak:
• A spontan megnyilvanulasok, a kivancsisag, a problemaerzekenyseg
tamogarasanak hianya a pedag6gus reszerol
• Az alkot6 kepzelet serkentesenek es ertekesitesenek elegtelensege
• Az algoritmikus gondolkodlts, illetve feladat-/ problemamegoldas
igenylese a heurisztikus es kreativ helyett
• A konstruktiv attitiid es onbizalom blitorirasanak feliiletessege
• Megfelelo aktivizalas, batoriras, belso motivaltsaggal osszhangban levo
onertekeles hianya
• Egyes nevelesi-fejlesztesi rutinok dominanciaja, amelyek gatoljlik az
eredeti, ujszerii, otletes megnyilvanulasokat; a konformista, sztenderd
magatartasformlik, megnyilvanulasok j6vabagyasa vagy akar elvarasa a
pedag6gus reszerol
• A szabad onkifejezes, a kezdemenyezes, az egyiittmiikOdes megnyil-
vanulasa szempontjab61 elonytelen pszicho-szocialis legkor teremtese
A pedag6gus feladata, hogy figyeljen a gatl6 tenyezok jelenletere. Egy
alkot6 megnyilvanulasnak kedvezo 6vodapedag6gusi szerepervenyesites a szakmai
kompetencia minosegenek egyik alapveto fokmeroje. Ezert (is) vizsgltlja feliil sajat
239
 Ovodam6dszertani alapismeretek Ovodam6dszertani alapismeretek

neveloi attitiidjet, oktatasi gyakorlatat, es torekedjen azon elemek felismeresere es 18. tabldzat: A kreativ es kevesbe kreativ gyermekjellemzoi (Bakk-Miklosi, 2010, 111)
kikilszobOlesere, amelyek negativan hatnak a kreativitas megnyilvanulasara. Kreativ gyermek Kevesbe kreativ gyermek
Izgatott kereses (magasabb EEG); Relaxaltabb, alacsonyabb EEG;
12.4. Az ovodaskori kreativitas sajatossagai A felnott kezdemenyezesevel konnyen Amennyiben felkeltettek erdeklOdest,
A gyerekek 6vodas- es kisgyerekkorban a kreativitas paratlanul magas ratalal az ot erdeklo problemara, amit sajat a megoldlis tovabbra is a felnott
szintjet erik el. (Farkas, 2015) Rajzbeli kifejezesm6djukban, dalaikban, verseikben, problemajakent kezel (belso inditek); problemaja marad (killso kenyszert,
vilagmagyaraz6 elmeleteikben, sajatos nyelvhasznalatukban, sz6jatekaikban a kovetelest erzekel);
spont8n alkot6kedv burjanzasaval talalkozhatunk. Ezzel egyidejiileg az izgalmi szint Izgalmi szintje tovabb novekszik:
A nyelvfejlodes soran peldaul a gyerek elsajatitja a sz6alkotas m6dszereit, csokken, mivel kielegillt a problema iranti nem a problema izgatja, hanem a
fogasait, formait, es igy a szavakkal val6 anal6gias jatekokkal gyakran maga talal s6vargasa: sajat kovetelmenyenek mar felnott kovetelesenek, elvarasanak
ra azokra a nyelvilnkben elo kifejezesekre, amelyeket elotte sosem hallott. A nyelvi megfelelt; val6 megfeleles;
jatek es a gyenneki gondolkodas tobb szempontb6l is kapcsol6dik egymashoz.
Az alacsony izgalmi szint kedvez a Gyakran mechanikus
Egyreszt azert, mert a gyerek gondolkodasanak egyik jellegzetessege, hogy
problemamegold6 gondolkodasnak, cselekvessorozat reven jut
egyszerre tobb sikon zajlik. Korillbelill heteves korig nem alakul ki az a gondolati
struktUra, amelynek eredmenyekent a lehetetlen egyfajta evidenciaelmenykent logikusan, ertelmesen, indokokkal megoldashoz;
jelenik meg az emberben. igy valhat ez a korszak a mesek es a jatekok, a csodak es alatamasztva dolgozza ki a megoldast;
a nyelvi bukfencek vilagava: tudja, hogy mindez lehetetlen, de ez nem akadalya Nern erdekli killonosebben a killso Killso elvarasra dolgozik, megoldasa
annak, hogy megtortenjen. A gyerek fejlodese tehat az utanzas es az alkotas elvaras, megoldasa epp ezert eredeti lehet. kevesbe, vagy egyaltalan nem eredeti.
elvalaszthatatlan egysegeben zajlik.
A kisgyerekkori kreativitas egyik legfontosabb terepe a miiveszi
kifejezesm6dok gyakorlasa, azaz a rajz, a gyurmazas, a zene, a tanc, a versek, a 12.5. Az ovodasok kreativitasanak serkentese
szinhaz. Ezek a tevekenysegek alkalmasak arra, hogy megmozgassak a fantaziat, Van-Tassel Baska (idezi Kiss - Balogh, 2004) osszegezve kutatasok
felkeltsek a problema iranti erzekenyseget, es elohivjak a problemakezeles
eredmenyeit, a kreativitlis fejlodesnek negy faktorat emeli ki. Ezek a kovetkezok:
rugalmassagat. Mivel a kreativitast konnyen atvihetjilk egyik terilletrol a masikra
• Belso tenyezok: ezek tartalmazzak az intelligenciat, a szemelyiseget
(peldaul a miiveszetrol a tudomanyba), igy a kisgyermekkori kreativ tevekenyseg
es az energiat
tapasztalatai igen messzire vezethetnek. A kreativitas elfojtasa sok esetben a kora
• Killso tenyezok: ezek a szociokulturalis es az oktatasi feltetelek
gyermekkori evekre nyulik vissza (uo.).
Bakk-Mikl6si Kinga (2010) munkajaban osszegyiijtotte a kreativ es nem • Elosegito folyamatok, amelyek relevansak a kreativ alkotashoz:
kreativ gyermekek jellemzoit, tobb szerzo vizsgalati eredmenyere tamaszkodva. fogalomalkotas folyekonysaga, az ujdonsag a kognitiv stilus, a belatas, a kepek
Ennek megfeleloen a kreativ gyermek magas szabadsagigennyel rendelkezik, hasznalata es a metakognitiv strategiak
bator, fiiggetlensegre torekszik, kritikus, onallo es kezdemenyezo. Anando • Szemelyes katalizatorok, amelyek egyiltt munkalkodnak a kesztetes
keszenlet jellemzi, ezert a pedag6gus kezdemenyezeseire szinte azonnal reagal, letrehozasan, killsok es belsok egyarant lehetnek. Ilyenek a feladatmotivaci6, a
rovid ido alatt partnerre valik, szinte issza magaba az ismereteket. Ugyanakkor a kikristalyosod6 elmenyek, valamint jelentos peldakepek es mentorok.
kreativ gyermek onervenyesitobb, agresszivebb, erelyesebb, bohemabb es Ezek az eredmenyek az sugalljak, hogy a kreativitas fejlOdeseben donto
szelsosegesebb, kevesbe gatlasos, es hagyomany-, illetve szabalytisztelo, mint mas szerepe van az oktatlisi felteteleknek. Az ismeretcentrikus tanitlisi szemleletm6d
gyermek. U gyanakkor motivaltabbak, nagyobb az onfegyelmilk, kitart6bbak, hatterbe szoritlisa, a rugalmasabb tanitlisi-tanulasi m6dszerek alkalmazlisa, a kepes-
kevesse elegedettek, szeles az erdeklodesi korilk. Nagyobb enerovel es stabilitassal seg es szemelyisegfejlesztes kozeppontba allitlisa, a kompetenciaorientalt fejlesztesi
rendelkeznek, eros preferenciat mutatnak az esztetikai ertekek es absztrakt paradigma elfogadasa ervenyesitese a kreativitlis fejlesztesenek taptalaja lehet.
gondolkodas irant.
240 241
 Ovodam6dszertani a/apismeretek
Az emlitett szerzok (uo.) ki is emelnek nehany olyan oktatasfejleszto elvet,
amelyek ez iranyban tampontul szolgalhatnak. Ezek koztil azokat mutatjuk be,
amelyek ervenyesitesenek az 6vodaban is eloterbe kell keriilnie:
o kreativ kifejezesre val6 osztonzes
0 a kreativ gondolkodas ertekelesenek biztositasa
0 aktiv reszveteli strategiak alkalmazasa az oktatas soran
o extracurricularis tevekenysegek kinalata olyan tevekenysegi
lehetosegekkel, amelyek serkentik a gyermekek kreativ potencialitasait
A nevelomunka jellegenek jelentos szerepe van tehat a gyermeki
onkifejezes biztositasaban, ennek serkenteseben, a problemaerzekenyseg es
onbizalom noveleseben. A jatekossag, spontaneitas szorosan hozzatartoznak a
kreativ megnyilvanulasokhoz, es ennek biztositasa szinren 6vodapedag6gusi
feladatkent tetelezodik. Az 6vodai tevekenyseg jatekos jellegenek biztositasa
alapfeltetel az 6vodas globalis fejleszteseben, es mint ilyen egyertelmiien j6tekony
hatast fejt ki a kreativitas alakulasaban is.
Gyarmathy (2006) szerint a sziiloknek es a pedag6gusoknak szem elott kell
tartaniuk a gyermeki kreativitas fejleszteseben, hogy:
• A kreativ viselkedes az elfogadassal kezdOdik
• Az ertekeles megakasztja a kreativ folyamatot
• A kreativ gondolkodas ellensege a tiirelmetlenseg, az idobeli korlatok
allitasa
• A kreativ folyamat nem vezet biztosan megoldashoz
• A pedag6gus szerepe kettos: konformissa tesz, de nyit a
nonkonformizmus fele
• A tanul6nak az intellektualis kontroll hasznalatat el kell sajatitaniuk
Mindezeknek az elveknek es szempontoknak az ervenyesiilese teszi
lehetove a kreativitas fejlesztesi folyamataban az alabbi celoknak a megval6sitasat
(Rafaila, idezi ~tefan, 2014):
• A val6sagr61 (targyak jelensegek, helyzetek) alkotott kepzetek
gazdagitasa
• Problemaerzekenyseg fejlesztese
• Az algoritmikus es heurisztikus, a divergens es konvergens
gondolkodas egyidejii fejlesztese
• Kepzeleti eljarasok elsajatitasa, a reproduktiv es az anticipativ kepzelet
fejlesztese
• A megismeresi szlikseglet, a tudomanyos es kreativ erdeklodes
serkentese
242
Ovodam6dszertani alapismeretek
• Az spontaneitas, ona116sag, onkifejezes es onmeghaladas
szliksegletenek fej lesztese
• A sajat gondolatok, elkepzelesek, megoldasok kifejezesi kepessegenek
fejlesztese
• Az egyiittmiikodes iranti fogekonysag alakitasa
Ugyanakkor a kreativitas fejlodeset szolgalhatjak azok a tartalmak,
amelyeket celiranyosan es gondosan valaszt ki az 6vodapedag6gus.
Tulajdonkeppen barmely tapasztalati teriileten folytatott tevekenyseget es ennek
tartalmat is tartjuk szem elott, a feldolgozas tOrtenhet oly m6don, hogy a kreativ
folyamatokat serkentse. Peldaul a nyelvi fejlesztes alatt a verbalis kreativ
megnyilvanulas kezd produktivva lenni. A matematikai tevekenysegeken
feldolgozott tartalmak pedig, olyan atalakulasokat eredmenyeznek a kognitiv
folyamatokban (konvergens es divergens, anticipativ gondolkodas fejlodese ),
amelyek alapjat kepezik az eredetisegnek, a flexibilitasnak., a fluencianak, azaz a
kreativitas alapelemeinek (uo.).
Bakk-Mikl6si (20 l 0, 116) bemutat nehany olyan eljarast, m6dszert,
amelyek alkalmasak a kreativitas fejlesztesere:
- Szabad,spontantevekenyseg
- A val6sag sokoldalu megkozelitese
- Ny elvi jatekok alkalmazasa, sz6epites
- Reklamkeszites
- Versiras, dallamiras, versek, mond6kak megzenesitese
- , Elkezdett tortenet, dallamsor, rajz befejezese
- Szokatlan targyhasznatat
- Csoportrajz, csoportos komponatas
- Tintafolt-olvasas
- Dr6tjatekok
- Zene lerajzoltatasa
- Ritmusb61 dallam komponalasa, stb.
Az alkot6, eredeti gondolkodas, a kreativitas kibontakozasahoz szlikseges
feltetelek megteremteseben lenyeges a gyermekek ona116 megoldasokra buzditasa,
a versenyszellem megteremtese, j6 hangulat biztositasa. Ezaltal olyan tevekenysegi
legkort teremthetlink, amelyben a gyermekeknek belso igenyeve valik az
erofeszites kifejtese az ismeretszerzesben, valamint egymas segitese es otleteinek,
elkepzeleseinek, gondolatainak megbecsiilese is.
A m6dszerek rendjen lathat6, hogy az 6vodaban a fikci6ra epiilo
tevekenysegeknek van kitiintetett szerepe a kreativitas fejleszteseben. Ennek
243
 6vodam6dszertani alapismeretek

megfeleloen elonyos, hogy a problematizalasra, cselekvesre, felfedezesre epiilo

m6dszereket reszesitsiik elonybe a fejlesztes soran, hiszen a kreativitas alakulasat
(is!) ezek serkentik leginkabb. A jatek, ezen beliil a szerepjatek, a didaktikus
jatekok, a dramajatekok es altalaban a dramatizalas, kival6 lehetosegei e psziches
strukt:Ura fejlesztesenek.
A kreativ megnyilvanulasi lehetosegek ertekelese tobb altemativ
lehetoseggel bir. 6vodaban az egyik legkezenfekvobb eljaras a gyermekek
megfigyelese kiilonbOzo megnyilvanulasaikban, de elsosorban a jatekokban, az
egyeni es a tlirsakkal folytatott szabad, illetve tanulasi tevekenysegekben. Ezeket Melleklet
kiegeszithetjiik: anamnezissel, gyerekkel es sziileivel folytatott, iranyitott
beszelgetessel, kreativitas tesztek eredmenyeivel, stb.

Szakirodalom:
Bakk-Mikl6si K. (2010): Nevelislelektan. Abel Kiad6, Kolozsvar.
Farkas A. (2015): A kisgyermekkori kreativitas szintjei es technikai. URL:
http://felelosszulokiskolaja.hu/index.php/2013/01125/a-kisgyermekkori-
kreativitas-szintj ei-es-technikai
Fodor L. (2015): A kreativ szemelyiseg. URL: http://www.oracler.ro/fodlink/
a%20kreativ%20szemely .html
Gyarmati E. (2006): A tehetseg fogalma, osszetevoi, tipusai es azonositasa. ELTE,
Eotvos Kiad6, Budapest.
Kiss I. - Balogh L. (2004): Kellemes problemak. In N. Kollar K. - Szab6 E.
(szerk.): Pszicho/6gia pedag6gusoknak. Osiris, Budapest, 496-538.
Mufics I. (2015): A kreativitas pszichol6giaja. URL: http://www.mufics.hu/otvos/
festomuveszet/cikkek/a-kreativitas-pszichologiaja.html
~tefan, M. A. (2014): Stimularea potentialului creativ al pre~colarilor in cadrul
activitatii din gradinita. In Mogonea, Florentina (coord): Metodica activitatii
instructiv-educative in gradinita de copii. Ed. Paralela 45, Pitesti, 234-251.

244
 Ovodam6dszertani a/apismeretek
Ovodam6dszertani alapismeretek

Rendszeresen resztvesz mozgasos

tevekenysegeken(futas, umc,
1. sz. melleklet
sportjatekok).
Ertekellf lap Segit a mozgast igenyl6 haztartasi
tevekenysegek megval6sit8.saban
(sepergetes, rendrakas stb).
ERTEKELO LAP Finom- 6nall6an oltozik, vetk6zik.
AZ ELOKESZiTO OSZTALYBA LEPO GYERMEK FEJLODESENEK mor.gasok Onall6an felhUzz.a a cip6jet, es
NYOMONKOVETESERE fejlettsege megkOti a cip6filzot.
Onall6an fesfilkMik
Gyermek neve_________ Reszleteket tfintet fel a rajzan.
Rombuszt rajzol minta alapjan.
Szii/etesi datum----------
Szenzo- Latas kizarasaval, tapinta.s utjan
Ov6n6 neve------------
Ovodab a Tepes idopontja _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ motoros felismer targyakat (tapintas).
fejlettseg Vegrehajtja a hallott utasitast
Az 6voda befejezesenek idopontja____________
(hallas).
A kezdeti ertekeles idointervalluma - - - - - - - - - - - - Azonosit ismert illatokat
/szagokat (szaglas)
A vegso ertekeles idointervalluma ____________ Felismer kozeli/tavoli targyakat
(lat:as).
Jelmagyarazat: Szivesen resztvesz mozgasos/
A - kialakult magatartas tarsas es szabalyjatekokban.
D -fejlodesben levo magatartas Az egeszseg Az egeszseg Reszt vesz egyszerii, egeszseges
NS - fejlesztest igenylo magatartas es a megffrzese es etelek elkesziteseben.
Pirossal beirt idopont - kezdeti ertekeles szemelyes he/yes Ismeri az ember szamara
Kekkel beirt idopont - vegso ertekeles higienia ttipltilkoztis egeszseges elelmiszereket.
fejlettsege Segit az etel talalasban, es
mertekkel tud taplalkozni.
Felismer nehany etelt.
A. FIZIKAI, AZ EGESZSEG ES SZEMELYES HIGIENIA FEJLETTSEGE
A testtipolas es 6nall6an kezet mos es torol.
Sajatos Mutatok Az elert szint
Alteriilet aszemelyes Tfisszenteskor/kohOgeskor kezet
szempont NS D A higienia szaja ele teszi.
ttimogatasa 6nall6an hasznalja a WC-t.
Fizikai Nagy- Konnyeden jar, harmonikusan
Helyesen haszruilja a zsebkendot.
fejlettseg mor.gasok osszehangolja mozgasait.
Akadalyok mellett konnyeden A szemelyes ldegen szemelyekt61 nem fogad el
f ejlettsege
biztonstig jatekot, cukorkat, penzt.
szalad.
Hozzavetoleges pontossaggal leut,
eldob, megfog es elkap egy
kozepes meretii labdat
247
246
 6vodam6dszertani a/apismeretek
Tudja/ismeri az egeszsegkarosit6
meglfrzese
magatartasokat (dohanyzas,
alkoholfogyasztas, gyufaval val6
jatszas).
Betartja a viselkedesi szabalyokat
az utcan, a tOmegkozlekedesi
eszkozokon es kozterilleteken.
Veszely eseten tudja, hogy
rendorhOz, tilzolt6hoz, orvoshoz
kell fordulni
B. SZOCMLIS ES ERZELMI FEJLETTSEG
Alteriilet Sajatos Mutatok
szempont
Szocialis Felnlfttekkel Felnottekkelkonnyeden
fejlettseg valO kapcsolat-kommunikal.
teremtes Ismeri es hasznalja az
udvariassagi szabalyokat a
kommunikaci6ban.
Valaszol a felnottek kerdeseire.
Nern szakitja felbe a felnottek
beszelgeteset.
Szfikseg eseten segitseget ker a
felnottektol.
Tarsakkal va/6 Sajat kezdemenyezesre pozitivan
kapcsolat- es tisztelettud6an viszonyul
teremtes tarsaihoz.
Kozos jatekokat javasol es
kezdemenyez.
Uj jatek- valtozatozatokat javasol.
Szfikseg eseten onkent ker es
felajanl segitseget.
EgytlttmUk:Odik, elcsereli jatekait.
Betartja ajatsz6 csoport
szabalyait, tud nyemi-vesziteni.
248
6vodam6dszertani alapismeretek
A mdsstig Kii.lso tulajdonsagok alapjan
elfogadtisa megkiilonbOztet szemelyeket
(eletkor, nem stb
Kepes elfogadni a
massagot(etnikai, vallasi, SIGY).
Megfigyeli, hogy egy szemely
tObb tarsadalmi szerepet tOlthet
be(pl.az edesanyja, alkalmazott is
stb.)
Tiszteletben tartja mas szemelyek
jogait (gyerek, felnott).
A proszocialis Jatszik, vagy dolgozik anelkiil,
magatartas hogy zavarna tarsait.
fejlettsege Betartja a kisebb, nagyobb
Az elirt szint csoportok egyszeru szabalyait
NS D A vezetokent vagy resztvevokent
Uj, de hasonl6 helyzetekben
onall6an alkalmazza a
szabalyokat.
Nemtetszeset fejezi ki a helytelen
viselkedesekkel szemben
KulonbOzo strategiakat
alkalmazva megoldja a csoportban
felmerillo problemakat felnott
bevonasa nelkiil (elobb beszel,
majd a felnott segitseget keri.)
Megoldja a gyerekek kozt
felmerillo problemakat felnott
bevonasa nelkiil.
Felelosseget vallal, es betartja
azokat, resztvesz egyszeru
dontesek meghozatalaban.
Beszel erzelmeirOl (orom, banat,
dilh).
Megvigasztalja csaladtagjait,
baratait, akik nem erzik j61
magukat (sajat
kezdemenyezesbOI)
249
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

Kezdi megerteni a nehez C. TANUUSI KEPESSEGEK FEJLETTSEGE

helyzetben lev3 embereket
Alteriilet Sajtitos MutatOk Az etert szint
(szegenyseg, betegseg, termeszeti
katasztr6fa). szempont NS D A
Erzelmi Entudat Tudja a szilletese napjat, h6napjat,
Kivancsisag es A kornyezet Kerdeseket fogalmaz meg a
fejlettseg fejlettsege helyet (telepilles, orszag),
erdeklodes irtint tanus(tott komyezeti valtozasokkal
telefonszamot
kfvtincsistig es kapcsolatban.
Masokkal megoszt killonbOzo erdekllfdes Sajat erdekl3desenek
informaci6kat onmagar6l.
megfeleloen uj informaci6kat
Tudataban van a benne es
keres.
komyezeteben vegbemeno
Az uj informaci6kat megosztja
valtozasoknak (novekedes,
tarsaival.
novenyek eletciklusa).
Kezdemenyezes Kezdemenyezlf- ErdeklOdesenek megfelelo
Pozitiv enkeppel rendelkezik.
kepesseg tevekenysegeket, jatekokat
Erzelmi Kivarja a sorat. kapcsolataiban, valaszt es folytat.
kontroll Uralja erzelmi kitoreseit (foleg a tevekenysegei- Tevekenysegeket es jatekokat
f ejlettsege negativ erzelmeket -diih) ben kezdemenyez.
Veszekedes nelkill fejezi ki sajat Kitartas Kitarttis, Felnott figyelese nelkill kepes
erzeseit. tillhatatosstig a 20 percig osszpontositani egy
A kontextus filggvenyeben tevekenysegei- tevekenysegre.
megvaltoztatja a viselkedeset. ben Kepes 3-4 16pesb01 all6
Azerzelmek Jatekban es miiveszeti tevekenyseget megtervezni.
kifejezesenek tevekenysegeken keresztiil ki Megold egy feladatot, akkor is
f ejlettsege tudja fejezni erzelmeit ha akadalyba
Erzelmileg megfeleloen reagal iitkozik/felbeszakitjlik/vagy
killonbozo helyzetekben. elegedetlen.
Verbalisan es megfelelo Kreativitas Kreativfttis Megvaltoztatja az ismert mesek
mimikaval fejezi ki, ha fejlettsege a tartalmat es beleszo altala
akadalyozva van az mindennapi kitalalt szereploket.
elkepzeleseinek tevekenysegek- Megvaltoztatja a mese fonalat.
megval6sitasaban. ben Uj jatekokat es
Az erzelmeket szavakhoz es
tevekenysegeket talal ki.
arckifejezesekhez tudja tarsitani.
Uj munkak letrehozasahoz
kombinalva hasznalja az
anyagokat.

250 251
 6vodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani a/apismeretek

D. NYELVI -KOMMUNIKACIOS FEJLETTSEGE ES AZ iRAS-OLVASAS Beszedeben helyesen hasznalja

ELOFELTETELEI az egyes-, tobbes szamot, no- es
Alterillet Sajatos Mutatok Az elirt szint himnemet, jelen, mult es jovo
szempont NS D idot.
A
Helyesen hasznalja az
Nyelvi- A beszedertes Szivesen meghallgat 20 perc idohataroz6sz6kat(ma, holnap,
kommu- fejlettsege idotartamot meghalad6 meseket tegnap).
nikaci6s (olvasott, CD-rol hallgatott Felteteles m6dban hasznalja az
fejlettseg mese). igeket (tudnam, szeretnem).
Egy sz6beli kozlesbOl tobb fo Logikus felepitesben szerkeszti
gondolatot azonosit. mondatait.
Valasz61 a mesehez kapcso16d6 Megfelelo szavakkal nevezi meg
kerdesekre, bizonyitva, hogy a lat6teren kiviil talalhat6
megertette a mese tartalmat. targyakat.
A hallott szoveggel
Megerti es hasznalja beszedeben
kapcsolatosan kifejezi
a rokon ertelmu-, ellentetes
gondolatait, otleteit, akivan
ertelmii-, es azonos alakU de
resztvesz a csoportos
ellentetes ertelmu szavakat.
beszelgetesekben.
Bovitett es osszetett mondatokat
Az esemenyek idorendi
hasznal beszedeben, uj szavakat,
sorrendjenek betartasaval meseli
el az ismert meset vagy sz6beli alkotasokat, fantaziakat
tortenetet/esemenyt. (szemlelteto felhasznalva.
Az olvasas A konyvvel Megerti, hogy a konyvnek cime
anyag segitsegevel vagy
es iras kapcsolatos es szerzoje van.
nelkiile).
elOfeltetelei tapasztalatszer-
Magyarazatot ker az ismeretlen Erdeklodik a konyvek irant, tudja
zes. A konyv hogyan hasznalja es hogyan 6vja
szavakkal kapcsolatban.
ismeretees meg a konyvet.
A szerepjatekban hasznalja a
erteketese.
parbeszedet. A konyv tartalmab61 reszleteket
A szobeli Beszelgetest kezdemenyez mesel tarsainak.
kifejezffkipesseg tarsaival vagy felnottekkel. ErdeklOdik az olvasas irant.
fejlettsege Hasznalja a parbeszedet. Lapozza a konyvet es megpr6bal
(hanghordozas, hangszin, rim, onall6an ,,olvasni".
ritmus, beszedsziinet a kozolt Ismert szavakat ,,kiolvas".
ilzenettel osszhangban).
Kolcsonker 6vodai konyveket es
Tobbfele m6don fejez ki egy
otthonr61 is hoz konyvet az
gondolatot (beszed,
6vodaba.
metakommunikaci6,
MegkillonbOzteti a verset a
szimb6lumok).
pr6zai szovegtol.

252 253
 Ovodam6dszertani alapismeretek
A Onall6an felismeri es megnevezi
hangfelismero egy sz6 elso es utols6 hangjat.
kepesseg Segitseggel sz6tagol.
fejettsege: Helyesen artikulal bizonyos
hang-betfi hangokat, az osszes
megfeleltetese maganhangz6tesa
massalhangz6k nagyreszet.
Ismeri a nevet alkot6 betilket es a
nekik megfelelo hangokat.
A hangot megfeleltei a betiivel
(kis es nagy nyomtatott betii).
6sszekoti a sz6t a keppel.
Jatek soran, enekben es versben
az ismert szavakkal rimeket
alkot.
Azirottes Sokfele nyomtatott anyagot
mondott iizenet hasznal(konyv, foly6irat, ujsag,
tudatosittisa receptek, prospektusok, jatekos
dobozok,
elelmiszercsomagolasok.)
Megerti a nyomtatas szerepet.
Tudataban van, hogy egy
szoveget balr61 jobbra, fentrol
lefele irnak/olvasnak.
Tudataban van annak, hogy egy
szoveget el lehet mondani, majd
leirni es vegfil kinyomtatni.
Komyezeteben felismeri a jeleket
es jelk6peket.
Otthonaban vagy az 6vodai
csoportszobaban felismeri az irott
lizenetet.
Kiolvassa sajat es csoprttarsai
nevet.
Kozvetlen komyezetebOI elolvas
nehany sz6t(6voda, k6rhaz,
milzeum).
Az irtiskepesseg Megfelelo testhelyzetben,
elsajtitittisa. Az heleyesen hasznalja az
ir6szereket.
254
Ovodam6dszertani alapismeretek
irtis haszntilata Elhelyezi a lapot, papirt es
azenetek valtozatos eszkozoket hasznalva
titadtistiban kiserletezik az irassal(ceruza,
ecset, szamit6gep).
Betartja a sorkozt, a betilk
meretet es sorrendjet.
Leir/lemasol ismeros szavakat(
sajat neve, anya, apa stb.)
Hozzajarul kozos irasokhoz.
(albumok, napl6k, sz6tarak)
E. KOGNITIV FEJLETTSEG ES A VILAG MEGISMERESE
Alteriiiet Sajtitos MutatOk Az elert szint
szempont
NS D A
A logikus es Ok-okozati Felismeri azokat a targyakat,
problema- osszefiiggesek anyagokat amelyeknek hatasa
megoldo tudosittisa. van mas targyakra, anyagokra.
gondolkodas (pl.a cukor felol6dik a vizben)
fejlettsege
Magyarazatot ad a jelensegek
valtozasara. (Ha borus az eg,
lehet, hogy esni fog.)
Magyarazatokat ad bizonyos
megtortent esemenyekre.
Kiserleteket vegez ok-okozati
osszefiiggesek felfedezesere.
Megfigyel es Megfigyel egy adott peri6dusban
osszehasonlit egy folyamatot (pl.noveny
torteneseket es fejlOdese stb.) ..
esemenyeket Megfigyeli az evszakok
fiiggvenyeben, milyen
vliltozasok tOrtennek az
emberek, novenyek, allatok
eleteben.
Ugy mesel el esemenyeket, hogy
osszehasonlitja azokat.
Felnott segitsegevel
osszehasonlit esemenyeket.
255
 Ovodam6dszertani alapismeretek
Mesek esemenyeit es szereploit
osszehasonlitja.
A megszerzett Hasznositja a meglevo
tapasztalatok infonnaci6it, tapasztalatait mas
hasznositdsa uj kontextusban. (pl.felepiti
tapasztalatok kockakb61 a varat, ugy ahogy a
megszerzesere. meseskonyvben latja).
Vdlaszok, Csoportban dolgozik hogy
megolddsok feltiirja es megoldja a
keresesenek problemahelyzeteket.
klpessege, Tarsai es felnottek segitseget
probllma- keri a problemak megoldiisaban.
helyzetekben
Elemi Elemi Felismeri, megnevezi es
matematikai matematikai grafikusan abrazolja a sziimokat
ismeretek, a reprezentaciok 1-10-ig.
vilag (szamok,
Konnyen elszamol emlekezetbOl
mennyisegek,
megismerese miiveletek, 10-ig.
es megertese terbeli Megsziimlal 1Otargyat egy az
vizsonyok, egy megfeleltetessel.
mlrtani Elvegzi a mennyiseg becsleset
formdk,mintdk sziimok felhasznalasaval.
megertese,
Manipulaci6s matematikai
meres)
jatekoka, sziimmal ellatott
targyakat, szamos jatekokat es
penzennekethasznala
mindennapi tevekenysegeiben.
Meroeszkozoket hasznalva,
becslessel meretet, hossztisagot,
tOmeget iillapit meg.
Ismeri a sziimok helyet a
sziimsorban 1-10-ig.
Hasznalja a sziimokat es elvegez
egyszerii miiveleteket.
Felismeri es megnevezi a
mertani fonnakat: kor, negyzet,
haromszog, teglalap stb.
Felismeri a mertani fonnakat
komyezete targyaiban.
256
Ovodam6dszertani alapismeretek
Csoportositja a targyakat
megadott szempont szerint.
Megallapitja az idot - 6ra,
fel6ra.
A het napjaihoz viszonyitani
tudja a ,,ma", ,,holnap", ,,tegnap"
fogalmakat.
A vildg Kiilonb0z0 forrasokb61 keres
megismerese es informaci6kat a komyezeterol.
megertese Erzekszerveit es valtozatos
(lllfvilag, Fold, vizsgiilati eszkozoket,
ter, tudomdnyos kesziilekeket hasznal (nagyit6,
m0dszerek) magnes, mikroszk6p ).
Megfigyeli a novenyek
fejlOdeset, valtoziisat.
Felismeri komyezeteben az elo
es elettelen targyakat..
Ismeri es helyesen hasznalja,
mint idoegysegeket, a
napszakokat es a het napjait.
Megnevezi az evszakok
egymasutiini viiltakoziisat.
Leirja a lehetseges idot es
abrazol egy bizonyos idojariist
(hasznalja a viz,az eso
konvencionalis jeleit... ).
Megfogalmaz7_,a a viz, a levego
eletfontossagat es a
szennyezodesiik elkeriilesenek
erdekeben a vedelmiik fonnait.
Resztvesz egy egeszsegesebb
komyezet biztositiisaban.
Kovetkeztetesek/eszrevetelek:
257
 Ovodam6dszertani alapismeretek
2. st.. melleklet
Az ovodai nevelesi tevekenysegek modszertana
veglegesito vizsga tematikaja21
1. Az ovodai neveles celrendszere
- Az 6vodai oktat6-nevelo tevekenysegek celja
Az 6vodai nevelesi celok sajatos funkci6i
A nevelesi celok osztalyozasa: altalanos fejlesztesi kovetelmenyek,
reszletes fejlesztesi kovetelmenyek, miiveletesitett celkitiizesek
- Ajatekok es szabadon valasztott tevekenysegek celjai es sajatossagai
2. Az 6vodai nevelesi tevekenyseg sajatos tartalmai
Tartalmi-tapasztalati teriiletek: nyelv es kommunikaci6, tudomanyok,
ember es tarsadalom, pszichomotoros, esztetika es kreativitas
- A tapasztalati teriiletek sajatos celjai
A celok miiveletesitese
Tapasztalati teriilet szerinti vagy integralt teriiletekre vonatkoz6
alkalmazasok a tartalmi elemek menten
- A gyermek fejlOdesi teriiletei es a tapasztalati teriiletek korrelaci6ja
- A tevekenysegek szervezesi formai es m6djai; tapasztalati teriilet szerint,
integralt es szabadon valasztott tevekenysegek
Tartalmi teriiletek szerinti strategiak. A celok - tartalom - didaktikai
strategiak - m6dszerek, eljarasok - eszkozok - ertekeles osszefiiggesei; A
nevelesi tevekenyseg differencialasa, szemelyive tetele
- A testi-lelki fejlodes ertekelesenek kriteriumai, tampontjai
3. Az 6vodai tevekenysegek sajatos szervezesi formai es modjai
- A tevekenyseg - az 6vodai nevelesi celok megval6sitasanak sajatos
formaja
Az iranyitott, kotelezo tevekenysegek (jellemz6k, kovetelmenyek)
Jatekok es szabadon valasztott tevekenysegek: jellemzok, az iranyitott es
szabad megnyilvanulasok aranyanak fejlodese
4. Csoportszervezesi mOdok tanulasi tevekenysegek eseten
- A csoportszervezes pszicho-pedag6giai es ergon6miai kovetelmenyei
21 6305/2008-as Oktatasi Minisztenwni rendelet 5. melleklete.
http://www.edu.ro/index.php/legaldocs/l l 179
258
6vodam6dszertani alapismeretek
- A gyermekcsoport szervezese a mindennapi tevekenysegek soran
(frontalis, kiscsoportos, par-, egyeni)
A csoportszoba berendezesenek lehetosegei (kor, felkor, osztalyterem-
jelleg)
A heterogen eletkon'i csoportok szervezese
5. Az ovodai nevelesi komyezet kialakitasa
A gyermek, csoport, koriilvevo kornyezet kapcsolata (tanulasi, jatek,
pihenes kapcsolatrendszerben)
A nevelesi ter szervezesenek elmeletei es gyakorlata
A 6vodai nevelesi kornyezet jellemzoi
- Az 6vodai pszicho-relacionalis kornyezet (Szemelyes viszonyok az
6vodaban)
6. Jatek az ovodaban
Fobb 6vodai jatektipusok (szerep-, didaktikai - , epito -, mozgasos -
dalosjatek)
Az 6vodai jatekok eszkoztara (jatekszerek, termeszetes anyagok, sajat
keszitesii eszkozok)
Az 6vodai jatekok lebonyolitasanak sajatossagai; alkalmazasok tapasztalati
teriiletek szerinti tevekenysegeken, szabad tevekenysegeken es szemelyes
fejlodest celz6 tevekenysegeken
7. Az ovodai nevelesi tevekenyseg tervezesenek, szervezesenek, kivitelezesenek
es ertekelesenek sajatossagai
Az 6vodai oktat6-nevelo tevekenyseg tanulasi celkitiizesei
- A tartalmak bemutatasa tapasztalati teriiletenkent
Az 6vodai oktatas strategiai, m6dszerei, eszkozei es szervezesi formai
tevekenysegtipusonkent
A tevekenyseg tervezese: alternativ modellek (eves, feleves, heti, napi
tervezes) teriiletenkent vagy integraltan
A tanultak ertekelese (j6 gyakorlatok, a fejlodes mutat6i)
259
 r-
6vodam6dszertani alapismeretek
3. sz. melleklet
Az ovodai nevelesi tevekenysegek modszertana
II. f okozati vizsga tematikaja22
1. Az 6vodai neveles celrendszere
Az 6vodai oktat6-nevelo tevekenysegek celja
Az 6vodai nevelesi celok sajatos funkci6i
A nevelesi celok osztalyozasa: altalanos fejlesztesi kovetelmenyek,
reszletes fejlesztesi kovetelmenyek, miiveletesitett celkitiizesek
A jatekok es szabadon valasztott tevekenysegek celjai es sajatossagai
2. Az 6vodai nevclesi tevekenyseg sajatos tartalmai
Tartalmi-tapasztalati teriiletek: nyelv es kommunikaci6, tudomanyok,
ember es tarsadalom, pszichomotoros, esztetika es kreativitas
- A tapasztalati teriiletek sajatos celjai
A celok miiveletesitese
Tapasztalati teriilet szerinti vagy integralt teriiletekre vonatkoz6
alkalmazasok a tartalmi elemek menten
A gyermek fejlodesi teriiletei es a tapasztalati teriiletek korrelaci6ja
A tevekenysegek szervezesi formai es m6djai; tapasztalati teriilet szerint,
integralt es szabadon valasztott tevekenysegek
Tartalmi teriiletek szerinti strategiak. A celok - tartalom - didaktikai
strategiak - m6dszerek, eljarasok - eszkozok - ertekeles osszefilggesei; A
nevelesi tevekenyseg differencialasa, szemelyive tetele
A testi-lelki fejlOdes ertekelesenek kriteriumai, tampontjai
3. Az 6vodai tevekenysegek sajatos szervezesi formai es m6djai
A tevekenyseg - az 6vodai nevelesi celok megva16sitasanak sajatos
formaja
Az iranyitott, kotelezo tevekenysegek Gellemz6k, kovetelmenyek)
Jatekok es szabadon valasztott tevekenysegek: jellemzok, az iranyitott es
szabad megnyilvanulasok aranyanak fejlodese
4. Csoportszervezesi mOdok tanulasi tevekenysegek eseten
- A csoportszervezes pszicho-pedag6giai es ergon6miai kovetelmenyei
22 6305/2008-as Oktatasi Minisztenumi rendelet 6. melleklete.
http://www.edu.ro/index.php/legaldocs/l l l 79
260
6vodam6dszertani alapismeretek
A gyermekcsoport szervezese a mindennapi tevekenysegek saran
(frontalis, kiscsoportos, par-, egyeni)
A csoportszoba berendezesenek lehetosegei (kor, felkor, osztalyterem-
jelleg)
A heterogen eletkoru csoportok szervezese
5. Az 6vodai nevelesi kornyezet kialakitasa
A gyermek, csoport, koriilvevo kornyezet kapcsolata (tanulasi, jatek,
pihenes kapcsolatrendszerben)
- A nevelesi ter szervezesenek elmeletei es gyakorlata
A 6vodai nevelesi kornyezet jellemzoi
Az 6vodai pszicho-relacionalis kornyezet (Szemelyes viszonyok az
6vodaban)
6. Jatek az 6vodaban
Fobb 6vodai jatektipusok (szerep-, didaktikai - , epito -, mozgasos -,
dalosjatek)
Az 6vodai jatekok eszkoztara Gatekszerek, termeszetes anyagok, sajat
keszitesii eszkozok)
- Az 6vodai jatekok lebonyolitasanak sajatossagai; alkalmazasok tapasztalati
teriiletek szerinti tevekenysegeken, szabad tevekenysegeken es szemelyes
fejlodest celz6 tevekenysegeken
7. Az ovodai nevelesi tevekenyseg tervezesenek, szervezesenek, kivitelezesenek
es ertekelesenek sajatossagai
Az 6vodai oktat6-nevelo tevekenyseg tanulasi celkitiizesei
A tartalmak bemutatasa tapasztalati teriiletenkent
- Az 6vodai oktatas strategiai, m6dszerei, eszkozei es szervezesi formai
tevekenysegtipusonkent
A tevekenyseg tervezese: alternativ modellek (eves, feleves, heti, napi
tervezes) teriiletenkent vagy integraltan
A tanultak ertekelese G6 gyakorlatok, a fejlodes mutat6i)
8. A gyermek felkeszitese az iskolai tevekenysegekbe val6 optimalis
beilleszkedesre
- Az iskolaerettseg fogalma; meghatarozas, integral6 szeml61etm6d (a
gyermek felkeszitese, az iskola felkesziiltsege, a csalad felkeszitese)
261
 Ovodam6dszertani alapismeretek 6vodam6dszertani alapismeretek

- Az erettseg teriiletei: egeszseg es fizikai fejlettseg; szocio-emocionalis Tanulasi zavaros gyermek: fogalom-meghatlirozlis, azonositlisi
fejlettseg; tanullisi motivaci6; nyelvi fejlettseg es a kommunikaci6s kriteriumok, jellemzok, zavar-tipusok, differencialt fejlesztes
kepesseg; kognitiv fejlettseg es altallinos tudasszint; tanulas szempontjab61 - Hiperaktiv gyermek: azonositlis, a nevelesi lehetosegek
fontos motrikus keszsegek) - Erzekszervi fogyatekossag: siketseg, vaksag, motrikus-, ertelmi zavarok es
- Az iskolaerettsegi sztenderd variabilitlisa - egyeni fejlodesi ritmus, altallinos jellemzoik
nevelesi kiilonbozoseg, szocio-kulturalis komyezet, esetleges - Az inkluziv iskola - a fogyatekkal elo vagy hlitranyos helyzetii gyerekek
fogyatekossagok, stb. integrallisa a tomegoktatlisba
- Az iskola - a gyermeki sziiksegletek megismerese es megfelelo feltetelek
biztositlisa ezek kielegitesere 12. Az ovodasok kreativitasanak fejlesztese az ovodai nevelesben
- A csalad - szerepe a gyermek szocio-emocionalis fejlodeseben A kreativitlist befolyasol6 szemelyisegi tenyezak: ertelmi, sajatos
kepessegek, non-intellektualis es nem-kepessegbeli tenyezok
9. Az alternativ iranyzatok formativ ertekeinek ervenyesitese az ovodai - Olyan szemelyisegvonasok, amelyek gatoljak a kreativitlist
nevelesben - A kreativ potencial fogalma
- A fontosabb altemativ irlinyzatok bemutatlisa: Waldorf, Montessori, Az 6vodaskori kreativitlis sajatossagai: viselkedes, koraerettseg,
Freinet, Jena-terv, Step by step kiemelkedo kepessegek
- Az altemativ irlinyzatok munkatechnikai; alkalmazasi leherosegek Az 6vodasok kreativitaslinak serkentese: celok, m6dszerek, ertekelesi
hagyomlinyos keretek kozott eszkozok

10. A helyi kozosseg bevonasanak lehetosegei a nevelesi folyamat Megjegyzes:

tamogatasaba A veglegesito es II. fokozati vizsga elso 7 temakore megegyezik. A veglegesito
- Az 6voda- csalad- helyi kozosseg kapcsolata vizsgara kesziilok figyelmebe a konyv elso 7 fejezetet ajlinljuk, a II. fokozati
- A partnerseg, mint a kozos tevekenyseg alapja; szemleleti es cselekvesi vizsgara kesziiloknek pedig a teljes anyagot.
egyseg a gyermek erdekeben
- Ela partneri kapcsolatok es kozos tanulasi tevekenysegek, a nevelesi
komyezet optimalizlilasara irlinyul6 cselekvesek, egyiittmiikodesi
projektek, kozos donteshozatal, stb.
- Egyiittmiikodesi strategiak
- Programok, gyakorlatok, amelyeket az 6voda hasznalhat a helyi kozosseg
bevonaslinak celjaval (pl. a sziiloi kepessegek fejlesztese, kommunikaci6
javitlisa, onkentesseg fejlesztese, stb.)

11. A sajatos nevelesi igenyii gyermekek problemakore

- Az SNI-s gyermek fogalmlinak meghatarozasa (tehetseges es Mtrlinyos
helyzetii gyerekek)
- A tehetseges gyermek: azonositlis, jellemzok, esetlegesen fehneriilo
osztalytermi problemak, differencial6, individualizalt neveles

262 263