2.

A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI

- Műnemek és műfajok jellemzői (Líra, epika és dráma a gyermekirodalomban)

Kollokviumra kötelező irodalmak
Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina,
Budapest. 2005. 9–24, 48–55, 128–139. p., ISBN 963 13 5474 1
2. Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Tankönyvkiadó, Budapest. 2001. 11–22,
ISBN 963 19 1249 3
3. Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon, Budapest. 1999. 32–45,
ISBN 963 208 725 9
- Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény
http://mek.oszk.hu/10800/10818/10818.pdf
- T. Aszódi Éva (vál.): Cini-cini muzsika. Óvodások verseskönyve. Móra Könyvkiadó,
Bp., 2015.

A gyermekvers
- egyidős az emberiség kultúrájával,
- a mondókák eredete az őskorban gyökerezik,
- az első „versélményeket” az édesanya közvetíti gyermeke számra mondókák
formájában.
- Fajtái: altatók, tornáztatók, állni és járni tanítók, csiklandozók, lovagoltatók,
hintáztatók stb.
- A kisgyermek élvezi a ritmust, a mozgást, a szülő testi közelségét, az együttlétet.
- All a baba, áll, 
Mint a gyertyaszál.
- Cini, cini muzsika, 
Táncol a kis Zsuzsika, 
Jobbra dül, 
Meg balra dül, 
Tücsök koma hegedül.
- Hinta, palinta 
Régi dunna kiskatona, 
ugorj a Tiszába. 
Zsupsz!
- Az óvodapedagógusok feladata, hogy a szülők által kialakított versszeretetet tudatosan
tovább mélyítsék.
- Mondókahallgatás →mondókamondás.
- A ritmus mellett mindinkább a szöveghatás kezd élni, és az öt-hat éveseket egyre
jobban megfogják a versekből áradó hangulatok, érzelmek, gondolatok.
- A MONDÓKÁK szólhatnak ételekről, állatokról, időjárásról, jeles napokról.
- Célja: közismereti anyag élményszerű közvetítése, szerepjátszás (szocializációs
folyamat).
A NÉPKÖLTÉSZET fogalma, jellemzői

A NÉPI GYERMEKVERS /MONDÓKA/

Jellemzői:
- rövid versike
- alig van benne logikai-tartami közlés
- erős a ritmikájuk.
 „A gyermekek körében használatos, erősen ritmikus, dallamos hanglejtésű vagy
sokszor énekelt versike”
(Magyar néprajz lexikon).

A mondókák csoportjai

1) A felnőttek mondják gyerekeiknek;

2) A gyerekek mondják egymásnak és/vagy környezetüknek.

1. csoport
Játékos tevékenység, amelynek a felnőtt és a gyermek egyaránt aktív résztvevője,
meghitt, bensőséges, érzelmileg telített, ritmusos.
A gyerek szívesen ismételget különböző műveleteket (gyakorló játék), mert az így
begyakorolt mozdulatok biztonságot adnak.

Altatók vagy bölcsődalok

- Célja: a megnyugtatás. A hangos, monoton és gyakori ismételgetés segíti álomba a
gyermeket.
- A bennük előforduló becéző kifejezések, a ringató szavak gyöngéd és meghitt
hangulatúvá teszik a bölcsődalokat.
- Terjedelmük rövid, ritmusuk a ringatáshoz hasonló.
- Csoportjai téma szerint:
- az alvó természet (Tente, baba, tente),
- a szülők munkája (Aludj baba…),
- ígérhetnek ajándékot (Csícsíjj, csícsíjj, babája), kívánhatunk szép álmokat (Aludj,
baba, aludjál).

Kézjátékok, kiolvasók
- Nagyon elterjedtek és változatosak a kézjátékok: a tenyércirógatók (Kerekecske-
dombocska), a tapsolók (Tapsi, tapsi mamának),
a csipkedők (Csíp, csíp, csóka).
- A kiolvasók felhívják a gyermek figyelmét az ujjak külön életére: nemcsak
mozgathatók, hanem mindegyiknek saját funkciója van (Ez elment vadászni;
Hüvelykujjam almafa).
- A mondókák egy sajátos csoportját alkotják az állni és a járni tanítók (Áll a baba, áll;
Ki fut ide hamarább)
- térden lovagoltatók (Gyí te, lovam) vagy hőcögtetők (Hőc, hőc, katona),
- a karjaikban hintáztatók (Hinta-palinta).
- Játék közben a gyermek ismereteket szerezhet saját testéről: ezeket segítik a
különböző arcjátékok (Hazajövök, kinyitom az ajtót), a homlok-összekoccintók (Egy
hegy megy), az orr-összedörzsölők (Én is pisze), az arcsimogatók (Ciróka, maróka).

- 2. csoport
Gyermekmondókák
Jellemzői:
Már sokat játszik, tevékenykedik egyedül, s ekkor mondogatja.
Saját testéről a környezetére terelődik a figyelme.
A világ „kitágul” számára, különösen kedveli az állatokat és a növényeket.

a) Állatokról szóló mondókák

 - a csigahívogatók, a katicabogár-röptetők, a lepkekergetők (pl. Katalinka, szállj el!).
- A háziállatok külön élményt jelentenek minden gyermeknek, boldogan üdvözlik őket,
utánozzák hangjukat.
Természetszerűleg védelmezik a szelíd vagy gyenge állatokat a ragadozóktól, de csúfolódnak
is velük (Szebb a páva, mint a pulyka).
A madarakról szóló mondókák megszólítottja leggyakrabban a fecske, a csóka és a varjú. De
ide tartoznak a gólyával kapcsolatos mondókák is: Gólya, gólya, gilice;
Hosszú lábú gólya bácsi.
Némely gyermekvers rég eltűnt szokásokat idéz.
b) A természetről szóló mondókák
- A naphívogatók a pogány kori természetkultuszra utalnak (Süss fel, nap!).
- A termékenység és növekedés kultuszának emlékét idézik az esőüdvözlők (Ess, eső,
ess!). Az idő fogalmának tisztázására szolgálnak az ún. naptárversek, amelyek az
esztendőről, az évszakokról, a hónapokról szólnak (Január elöl jár).
c) A jeles napokhoz, népszokásokhoz kapcsolódó köszöntők
Jeles napoknak nevezi a néprajz azokat a napokat, amelyekhez valamilyen állandó szokás,
hiedelem, szertartás kapcsolódik.
A népszokások, köszöntők részben a keresztény ünnepekhez (karácsony, húsvét, pünkösd), a
paraszti munkákhoz (aratás, szüret), részben a családi ünnepekhez (lakodalom, névnap)
kapcsolódnak.

Sebes mondások, nyelvgyakorlók, ill. nyelvtörők, nyelvgyötrők, kiszámolók, biztatók,

játékra szólítók, találós kérdések

- A gyermekköltészet (jegyzet) általános jellemzői: a lírai én, a ritmus, a zene, a rímek,

az időmértékes verselés, ütemhangsúlyos és a szimultán verselés fogalma.
Kötelező:
Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Tankönyvkiadó, Budapest. 2001. 11–22, 51–60, 89–95,
166–172, 197—205, 298–304. p., ISBN 963 19 1249 3

A NÉPMESE (jegyzet)

Gyűjtése: a romantika idejére tehető (Grimm testvérek).

„A mese a lerombolt határok világa”
(Honti János)
A mese jellemzői, típusai, Bettelheim a meséről

Kötelező: 1. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina,

Budapest. 2005. 9–24, 48–55, 128–139. p., ISBN 963 13 5474 1

Mondák

- A magyar monda szó a nyelvújítás korából származik. A mende-monda ikerszóból

keletkezett szóelvonással.
- Fogalma: a monda olyan meseszerű történet, amelynek valós alapja van.
- Az eredetmagyarázó természeti mondák a világ keletkezéséről és végéről;
állatok, növények, természeti jelenségek eredetéről szóló történetek.
- A történeti és kultúrtörténeti mondák, ide tartoznak a helyi mondának nevezett
történetek is. (Az alapítási, névmagyarázó, helyi, őstörténeti, háborús és hősmondák
is.)
- A hiedelemmondák
- Vallásos legendák
- A Csodaszarvas-monda, a magyarság eredetmondája.
- A fehér ló mondája már az új hazáért folytatott harcokról szól.
- Ezeket a mondákat valószínűleg hivatásos énekesek terjesztették, őrizgették
évszázadokon át, és így váltak forrásaivá a krónikáknak is.

Ajánlott irodalom:
A magyar történelmi mondák igen alkalmasak a történelmi szemlélet kialakítására, az
identitástudat formálására.
- Benedek Elek ötkötetes munkája: Magyar mese- és mondavilág (1849 - 1896).
- Gál Mózes feldolgozása a kisebb olvasókhoz szól: Magyar hősök és királyok (1900 –
1901).
- Számos mondai elemet találunk Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula
műveiben.
- A legátfogóbban Lengyel Dénes dolgozta fel a különféle történelmi mondákat: Régi
magyar mondák (1972), Magyar mondák a török világból és a kuruc korból (1975),
Kossuth Lajos öröksége (1977).
- Haszonnal forgathatók Komjáthy István kötetei is: Mondák könyve (1955);
Botond (1958).

A meseregény

- Átmeneti műfaj, egyike az ismert hibrid irodalmi műfajváltozatoknak, ugyanis a mese

és a regény műfajának ötvözete.
-
- A mese ősi műfaj, a regény viszonylag új keletű.
- A mese népköltészeti alkotás, a regény a feltörekvő polgárságé.
- A köztük levő hasonlóság: mindkettő jó ideig kirekesztődött a magas irodalomból.
- A mese viszonylag rövid, lineáris vonalvezetésű, egyenesen célba tart.
- - A regény terjedelmesebb, lassú folyású, kitérőkkel tarkított.
- A meseregényben az epizódsorozatok általában nem feltételezik egymást, azaz nincs
közöttük ok-okozati összefüggés, akár össze is keverhetőek. Az eseménysort jobbára
csak a főhős tartja össze. A mese jellemei statikusak.
- A meseregény hősei egyre okosabbak, ügyesebbek lesznek kalandjaik során.
- A meseregény kettős műfajú, gyermek és felnőtt egyaránt befogadhatja.
- Kiindulópontja a valós világ, ebből szökken szárba a mese, és ide tér vissza az
esemény. Ezért is használja gyakran a legtöbb meseregény a keretes megoldást.
- Ismert meseregények:
- G. A. Bürger: Münchausen báró (1786), C. Collodi: Pinokkió (1883), Lewis Caroll:
Alice Csodaországban (1865), Alice Tükörországban (1871), J. Frank Baum: Óz, a
nagy varázsló (1900), J. M. Barrie: Peter Pan (1906), Selma Langerlöf: Nils
Holgersson csodálatos utazása (1907), Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön (1920),
P. J. Travers: A csudálatos Mary (1924), A. A. Milne: Micimackó (1926), Micimackó
kuckója (1928), A. de Saint –Exupéry: A kis herceg (1943), Lázár Ervin:
Négyszögletű Kerek Erdő (1985).