ÉRETTSÉGI

TÉTELEK 2022
(VEGYES)

Lili Talpag
Tartalomjegyzék

Angol, közép szint

1. Introducing yourself, your family and describing your best friend

2. Housework

3. Family occasions, birthdays, namedays, Christmas, Easter and public holidays

4. Clothing and fashion

5. Shopping

6. The place you live in

7. Living in the city or in the country

8. Seasons and weather

9. School, studies, favourite subjects

10. Daily routine

11. Meals and eating habits

12. Free time activities, hobbies

13. Sports, living a healthy way of life

14. Transport

15. Holidays

16. Technology

17. Environmental protection

Nyelvtan, középszint
 Diakrónia és szinkrónia a nyelvben
 Nyelv és gondolkodás
 A nem nyelvi kifejezőeszközök szerepe a kommunikációban
 Kommunikációs funkciók és közlésmódok
 A nyelvi és vizuális kommunikáció
 A magyar nyelv eredete és rokonsága
 A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek
 Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra
 A határon túli magyar nyelvűség
 A mondatrészek fogalma, fajtái,felismerésük mondatban, helyes használatuk a
mondatok felépítésében (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző)
 Hangtan
 A magyar nyelv szófaji rendszere
 Az egyszerű mondat
 A szöveg szerkezete és jelentése
 A médiaműfajok
 A szövegszerkesztés – az anyaggyűjtéstől a megszólalásig
 Az érvelés módszere és főbb típusai
 A szójelentés
 A tudományos stílus
 Szóhasználat és stílus

Irodalom, közép szint

 Néhány költői jellemzése

 Ady Endre
Álltalános összefoglaló
Új versek című kötetének méltatása és. bemutatása
Szerelmi költészete (1)
Szerelmi költészete (2)
 Arany János
Balladái (1)
Balladái (2)
Balladái (3)
Nagykőrösi balladái (4)
 Babits Mihály
Pályakezdése
Jónás könyve (1)
Jónás könyve (2)
Jónás könyve és Jónás imája (3)
 Ballasi Bálint
Vitézi kötészete
 József Attila
A társadalmi lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935-1937)
költészetében
Curriculum vitae (az irodalom határterületei) (1)
Curriculum vitae (2)
Istenes versei
 Kosztolányi Dezső
Tematikai és műfaji sokszínűsége
Szereplírája
Miért? regénye: Édes Anna
A szegény kisgyermek panaszai
 Madách Imre
Az ember tragédiája (1)
Az ember tragédiája – eszmék, + 1 szín bemutatása (2)
 Mikszáth Kálmán
Álltalános összefoglaló
Novellái
 Móricz Zsigmond
Ebeszélései
Novellái
Rokonok
 Örkény István
A groteszk
 Petőfi Sándor
Tájköltészete (1)
Romantikus tájköltészete (2)
Tájköltészete (3)
Forradalmi látomásköltészete (1)
Forradalmi látomásköltészete (2)
 Radnóti Miklós
Ekloga műfaja
 Vörösmarty Mihály
Csongor és Tünde
 Weöres Sándor
Költészete

 Simon Márton
Versei

– Himnusz és Szózat
– A Biblia, mint irodalmi mű
– Shakespeare: Rómeó és Júlia
– Thomas Mann: Mario és a varázsló (1)
Thomas Mann: Mario és a varázsló (2)
– Puskin: Anyegin
– Moliére, a francia klasszicista dráma
– Henrik Ibsen drámái
– A homéroszi eposzok
– A krimi
Angol
 1. Introducing yourself, your family and describing your best friend

My name is XY. I'm ___ years old and I live in _____ with my parents and my brother.
My family isn't big. When we are together we always have fun. I love Christmas,
because the family is always together that time.

A normal day of a family with children is the following: everybody gets up in the
morning, has breakfast and gets ready to work or school. In the afternoon after
school or work the parents help with their children's homework. After that they talk,
watch TV and have dinner. Then they take a bath, brush their teeth and go to sleep.

I have 2 uncles, an aunt, a grandmother, a grandfather and 6 cousins. Everybody lives

in _____. I often meet my grandmother, because we live in the same street. I meet
my other relatives on holidays.

The advantages of having a big family are that they get a lot of benefit and they
support each other for example. The disadvantages are that there are more cost and
the housing can be difficult.

I'm going to have 1, maybe 2 children and I would like to get married at the age of
25, but the first is marriage, because I'm a Christian.

My best friend's name is XY. She lives in _____. What is more, we live in the same
street. I think I've known her for 13 years. When we met the first time we were at
the kindergarten. She has long, blondish brown hair and she's tall. I like her humour
and I can trust her.

But the most important for me is Jesus Christ. He's the Son of God and he died for us
on the cross.

I think a good boss is strict, but fair, determined and chaste.

A good actor is who can reflect the emotions and whose acting is authentic. My
favourite actors are Jim Carrey, Matthew McConaughey and Adam Driver. They are
very talented.
In my opinion the good looks and the personality are important too.

2. Housework
I often help at home: I sweep, take the trash out, do the vacuum-cleaning and water
the plants. My brother and I usually clean our own rooms and I sometimes help my
mom in the kitchen. If something breaks down, my dad fixes it. We have 2 dogs, a
rabbit and an African white hedgehog. The rabbit and the hedgehog live in separate
cages. My mum or I clean those twice a week.
The chores that are usually done by teenagers are tidying their room, vacuum-
cleaning and dusting the furniture, but young people often don't help at home,
because of the technology or because of the lots of homework they have to do.
Men usually do the gardening, they plant trees, tinker or fix something. Women
cook, bake, wash up the dishes, clean the house etc.
The jobs that should be done every day are the following: taking the trash out,
sweeping, cooking, tidying up, feeding your animals and washing the dishes. And the
chores that should be done every week is tidying the house for example.
There are some household machines, for example vacuum cleaner, washing machine,
dish-washer etc.

3. Family occasions, birthdays, namedays, Christmas, Easter and public

holidays
We celebrate birthdays, namedays, Christmas, Easter and New Year's Eve in my family.

I usually don't do anything on my birthday. I always stay at home with my family. When I
attended primary school I had 2 birthday parties. If I had a party, I would invite my
friends and my family would be there of course. We would eat, chat and just chill. I
would cook or I'd buy food, I would send invitations and I would decorate our house and
my room before the event. At a party I would serve cakes, popcorn and soft drink.

I don't often ask for a gift, but I would like to get food or something useful.

The greatest family festival is Christmas in my family. Then we celebrate the birth of
Jesus Christ. We always decorate our Christmas tree, watch TV, eat, talk, read the Bible
and give away the gifts to each other.

Last year I got _____. We gave my mum _____ and we gave my dad _____.

The traditional Christmas meals are clear soup, meat, potato, stuffed cabbage and cakes.

Last year we put blue ornaments and blue-green lights on the Christmas tree.

We also celebrate Easter and the resurrection of Jesus Christ. We are Christians. We
usually stay at home, eat and give some chocolate and candy to each other. Two years
ago we went to a wellness weekend. It was in Siófok and that outing was very good.
On New Year's Eve I always stay at home. My brother goes somewhere with his friends.
My parents and I eat, talk, watch TV and calm down our dogs, because they fear of the
fireworks.

There are some public holidays in Hungary. There are 2 important revolutions: the first
one was on 15th March, 1848. The other was on 23rd October, 1956. The third holiday is
on 20th August. On that day we celebrate our first king, Stephen.

Our wider family usually meet at Christmas. We always organize a family lunch on 25th
or 26th December.

4. Clothing and fashion

I'm wearing a middy blouse, a blazer, a black skirt, stockings and beige shoes now.
Scruffy jeans, scruffy clothes and black leather jacket are very fashionable and
popular for young people. I like wearing comfortable clothes, for example a baggy
pullover with leggings. I don't like high-heeled, because I can't walk in them and they
are uncomfortable.
When it's hot in summer I usually wear shorts, sandals and a T-shirt or a croptop. I
don't wear sunglasses, because without my glasses I can't see far away. But I want to
buy diopter sunglasses.
When it's snowy in winter I usually wear stockings, furry clothes, a warm coat and
boots.
When it's rainy and windy in autumn or in spring I usually wear temporary clothes,
for example a thinner coat or a jacket and maybe a skirt with stockings.
When it starts raining I take an umbrella, but I often forget to take it into my bag.
I usually like wearing fancy dresses, if it's comfortable and I love elegant clothes too.
I wear a dress or a dungarees at a wedding and I'd wear jeans and a T-shirt with
shoes at the disco, but I don't go to disco, so I don't know what I should wear.
I love jeans, I often wear them. At school I like wearing clothes like this. I love
fashion, but the most important thing for me is comfort. I always try to stay unique.
In PE lessons we wear a white T-shirt, black or dark trousers and trainers.
I would like to wear a uniform at school every day. I don't know why, it can be boring
after a while, but I would like it. It would be elegant and it would show that you
belong somewhere.
 5. Shopping

The most comfortable way of shopping is if you go to a big supermarket. You can buy
everything, not just food, but electronic devices, books, magazines, cosmetics,
plants, bicycles etc. There are wider choices of products. It's self-service which means
you choose the product you will buy. You don't have to hurry, you can study all the
products. However the supermarkets have disadvantages. They can be crowded,
especially at the weekends and it's hard to find a shop assistant. There can be a lack
of different products.

Women like going to the market place, because you can get fresh fruit and
vegetables there, also home-made products, like cheese or sausages. You can talk to
the sales men-or women and bargain over prices. They can be cheaper than
supermarkets. There's a wider choice of vegetables and fruits.

If you go to a big supermarket, you just take a shopping cart or a basket. You walk
from shelf to shelf and collect the things you need into the basket. When you have all
the necessary things in your basket, you go to the cashier and pay in cash or by credit
card.

In a small shop there aren't too many people. You may know the shop assistant who
is friendlier than in a supermarket. Shops are usually cleaner than supermarkets, but
they tend to be more expensive and there isn't a wide choice of goods.

The biggest supermarket near my town is Penny Market. We usually go to this

supermarket once or twice a month. My mom sometimes goes to the market on
Sundays.

Online shopping can be unsafe, but there are some advantages. You can save time
and efforts, this is more comfortable, there are lower prices and good discounts and
we can compare various models/brands. But the online payments aren't much
secured. The rate of cyber crimes has been increasing, so customers have to be
careful in revealing their personal information. And quality of products are not
assured many times and there are problems with refund policy on many sites.
I live in _____ and there is a post office. We can pay checks or mail letters. Many
people buy instant lottery tickets here. And also we can send a letter or a parcel. If
you want to send a letter, you have to write some things on the envelope. For
example the sender and the addressee and you have to put a stamp on it.
 6. The place you live in

I live in _____. This is a small village and ca. 110 years old. I am happy to live here.
The neighborhood is quiet and there aren't so many crimes. This village has about
3000 inhabitants. There are a few bus stops, supermarkets, candy stores and pubs.

My room is medium-sized and it's furnished. There is a bed, a wall unit, a dressing
table, a desk with a swivel chair. There are a few pictures on the wall. The main
colour in my room is blue. I think we have some old furniture. In the past few years
there were a lot of innovations: we have painted the walls and renovated some
parts.

I think it's better to live in a house, because it's more comfortable, quieter, the
neighbours aren't very close to you, you have more space, you have a garden, you
can keep pets, grow vegetables and fruits. The disadvantages are the following: you
have to do the gardening, you usually have to commute to school or work as it isn't
in the centre and you have to do more housework. The advantages of flats are the
following: it's usually close to lots of facilities (shops, schools, bus stops etc.), you
don't have to do much housework and you don't have to do the gardening. The
disadvantages are that the neighbours are very close to you, you can't keep pets, you
can't grow plants, you don't have much space and maybe you have to share your
room with someone else.

I have good neighbours and luckily they are quiet and friendly. A good neighbour
isn't noisy and tries to cultivate a good relationship.
In the future I would like to live in a house with central heating. I think it's more
comfortable, than a fireplace. Moreover, you have to collect wood for example.

7. Living in the city or in the country

I come from Hungary. I live in _____. This is in the North of Hungary. There are about
3000 inhabitants who live there. This is a good neighborhood.

Maybe I'd prefer to live in a town, because it's more exciting for me. The advantages
of living in a town are the following: it is usually close to lots of facilities, there is
bustle, there are more entertainment options and there are more jobs. The
disadvantages of living in a town are that this is noisy and there are more criminals
and crimes. The advantages of living in the country are that the neighborhood is
quiet, there is more beautiful landscape, there isn't so much environmental pollution
and I think it's friendlier. The disadvantages are that it isn't close to lots of facilities
and entertainment options and it can be boring.

In a town I can find more entertaining facilities. For example I can go to the cinema
or go shopping. There are more shops, cafés, candy stores and pubs.

I'm going to have 1 or 2 children, but I don't know yet where to bring up they. Maybe
in a town. I really don't know.
I think the public transport is better in towns and in the beehives.

8. Seasons and weather

In Hungary in spring the weather is usually changeable. It can be quite warm and
sunny, or cold and rainy and windy. Summer is hot, sultry and dry. Sometimes there
are storms and even hail. People don't like autumn very much, because it is usually
cold and rainy with strong winds. In winter the weather is cold, the temperature is
usually below zero and it often snows. The mornings are foggy and frosty. Hungary's
climate is continental.

I like all seasons, but my favourite is winter, because of the snow and Christmas. I
love rainy, stormy, gloomy weather, because I think it's so lovely. There are many
rainy days, even in winter.

People like summer, because you don't have to get dressed well and generally the
weather is good, not to mention that young people don't have to go to school. We
can go on holiday and swimming.

People usually listen to weather forecasts on radio or television. With the extensive
use of computers and satellites weather forecasts have become more and more
accurate.

The weather in Britain is very changeable and unpredictable even from one day to
the next. England's climate is temperate.

If I lived in England I would wear temporary and warm clothes with an umbrella or a
rain coat.
The hottest month of the year is July and the coldest is January in Hungary. Autumn
is the rainiest season of the year. The days are getting colder and colder and leaves
are falling down from the trees, so this is the most colorful season.

An Indian summer is usually dry and warm and it's usually in September.
The least popular season for me is spring, because usually the weather is cold in the
mornings and it's warm in the afternoons.

9. School, studies, favourite subjects

I study at the _____High School. I go to school by bus. It takes 10 minutes to get there.
The school is 50 years old. There are a few hundred students there and 37 students in
my class.

In my school there are a lot of classrooms, 2 laboratories, a library, a canteen, dressing-

rooms, toilets, a gym and a court.

The school usually starts at 8 a.m., sometimes 7:15. We have 11 subjects: grammar,
literature, maths, history, English, German, P.E., history of art, ethics, physics and
biology. I chose 2 extra courses: IT and history. My favourite subject is literature,
because I'm good at it and I don't like science objects. I'm also good at grammar and
history.

I learn English because people who want to go to university must have a language exam.
We have 5 English lessons a week. In lessons we do a lot of exercises and prepare for the
final exam.

The advantages of speaking more than one foreign language are that you have sense of
achievement, you can communicate with other people while you are travelling, you can
enjoy books, films and lyrics of songs etc. So learning foreign languages is really
important.

The most popular languages are English, German, Spanish and French maybe.

There are some jobs in which it's essential to know foreign languages, for example
politicians, diplomatists and tourist guides.

There are some languages schools, where I can improve my English knowledge and also I
can listen to English music, read or chat with foreign people.
English language is very popular, because I think it's beautiful and easier, than German
for example.

I think I met an English speaking person, but I don't remember the situation.

There are some differences between secondary and primary schools. The Hungarian
elementary schools have eight classes and the pupils have to take a Common Entrance
exam to get to higher education.

We have 182 school-days in a school year. There are some breaks during the school
year: summer, spring, autumn and winter. And there are some events, for example the
prom, the farewell ceremony, the school year opening and closing ceremony.

10. Daily routine

On weekdays I usually get up at 6:55, because school starts at 8. a.m., but on

Wednesdays and Fridays I have to get up at 6:30, because the school starts at 7:15.
Before I start school I brush my teeth, get dressed and comb my hair. I never have
breakfast. Most often I haven't got appetite because of the stress, but my mum
prepares food, usually a sandwich or fruit salad.

I go to school by bus, it takes 10 minutes to get there. I have 8 classes on Monday,

Tuesday and Friday, 6 or 7 on Wednesday and 6 on Thursday. I always have lunch at
home, because I don't eat in the canteen.

I usually eat, relax and study after school. In the evenings I usually pray, read, talk
with my family and take a shower. I usually spend 2 hours learning, but it changes.

I usually go to bed at 11 p.m. or sometimes at midnight. I usually need 9 or 10 hours

of sleep.

There are some differences and similarities in my daily programme on weekdays and
at weekends. I usually get up late at weekends. We don't have to go to school and
we have more free time, but then I usually study too.

I always stay at home on Saturdays and Sundays. I don't like going to clubs or house
parties. I spend my whole weekend with my family. If I can't do anything at home, I
often go for a run. I live in _____ and there is nice landscape, where I can go.
My daily routine is going to change during my summer holiday. For example I don't
get up early, I don't study, there is more free time and I can read more.
I'm going to work this summer too, but not in the whole holiday.

11. Meals and eating habits

There are 3 main meals in Hungary: breakfast, lunch and dinner. The main meal is the
lunch. It's substantial and it has 3 courses: the soup, the main course and the dessert.

Breakfast is very important. We eat cold food for breakfast in Hungary: some
sandwiches with tea, milk or coffee. I never have breakfast because of the stress. My
mom cooks in my family, she makes lunch too. I really like meat, potatoes and pasta.

If you want to be healthy you have to forget fat, alcohol and spicy meals. You should
eat a lot of fruits, vegetables and drink lots of water. It's important that you
shouldn't eat after 6 p.m., because it's very unhealthy for your stomach.

The Hungarian cuisine has a good reputation abroad. Goulash, stuffed cabbage,
pancakes, paprika chicken with sour cream, noodles with cabbage are world-famous
dishes for example. Hungarian specialities are prepared with paprika.

I like to drink soft drinks after a meal. My favourite is Pepsi.

I usually don't eat out. If there is a family occasion, for example farewell ceremony,
we go to a restaurant.

I like fast food restaurants, because it doesn't take too much time to wait for a dish.
You can have a meal in 10 minutes and you are not obliged to give a tip to the waiter.
But this kind of restaurant is crowded, noisy and it's not easy to find a free table.

We always pay in cash and we usually give a tip in a traditional restaurant. That
means 5 or 10% of the whole price.

In self-service restaurants you can take the food and fill the drink and then you pay
for it. I think that's a great idea, but it can be crowded and expensive. You can also
ask your meal for take away.
I lay the table as I sometimes do for over the dining table and I put out the dinner
plates first, then the soup plates. The knife and spoon go on the right-hand side, the
napkin and the fork on the left. I put the side plates, glasses and dessert spoons in
front of the plates.

12. Free time activities, hobbies

People can do many things today if they have free time. When children finish school,
they go home, have lunch and do the homework first. Later they go out and meet
their friends. In the evenings they like playing computer games, chatting with their
friends and watching films. But many teenagers don't like sitting in front of the
computer for hours. They can do sports or go to the gym. Only few teenagers like
reading, collecting stamps, drawing or playing a musical instrument.

At the weekend teenagers go to parties, go to the cinema or go on trips. They rarely

go to the theatre or museum, but they sometimes go bowling, play pool or go
swimming.
I don't listen to music so often. I like rap, pop, rock and classical music too, so I'm
an ,,omnivorous".
I usually stay at home, because I don't like going out and parties.
When the whole family is together, we always have fun. We talk, watch a film or a
series, play board games etc. We often go to the cinema or the theatre.
I don't go to concerts. I don't remember the last one, which I went to.
Our class went to Aquincum, which is a museum in Budapest and we are going to go
to the Museum of Fine Arts.
I like romantic films and thrillers. I don't like horrors, because of my belief and also
I'm afraid of these. I prefer true stories and dramas too. My favourite actors are Jim
Carrey and Matthew McConaughey. They are very talented.
If I can't do anything at my place, I often go for a run. I live in _____ and there is nice
landscape, where I can go.

13. Sports, living a healthy way of life

If you want to be fit, you have to do sports and eat healthy. You mustn't smoke and
drink alcohol or coffee. You have to eat more fruits and vegetables, than sweets. You
must drink more water and you have to get enough sleep. That means 8 or 9 hours,
but it changes by age.
I do sports 3 times a week, because of the P.E. lessons. We usually play volleyball. I
don't go to fitness clubs, but there are some machines, that you can use. There are
some advantages of fitness clubs, for example you are among people and you can
train with your friends who can motivate you. But it can be expensive and crowded,
not to mention the smells.

I don't live the healthiest way of life, but I think if we don't eat too much of
everything, it can not be wrong.

My mom buys and prepares food in my family. She buys food at the market, at the
local convenience store or in the nearby supermarket.

I don't want to be vegetarian or vegan and I don't agree with those people who live
in this way. Vegetarians don't eat meat and fish, although vegans don't eat food of
animal origin and they don't use products which are tested on animals for example.
The forementioned foods are important to the human body.

If I wanted to lose weight, I would drink more water and greentea and I'd do a lot of
exercise. If I wanted to give up smoking, I would search another act of compensation
and I'd ask my family for help.

Children learn about healthy way of life in kindergarten, at school or in their family.

I love fast food restaurants, because the food is delicious and they prepare food
faster, than in traditional restaurants, but it's unhealthy. They often use a lot of fat,
but the food is cheaper.

There are some water sports, for example water polo, swimming, diving, surfing,
high-board diving etc. There are some winter sports: skiing, snowboarding, ice
hockey, ski jumping etc. There are some ball games: badminton, baseball, basketball,
football, volleyball, netball etc.

The most popular sports in Hungary are football and water polo. The Hungarians are
good at water polo and swimming. Hungary's climate is good for water polo and
football.

I think outdoor sports are healthier, because you are in the fresh air.

I prefer individual sports, because I love to be alone and there is less pressure that
my teammates might put on me.
There are some major sport events in the world, for example the Football
Championship and the Olympics. I usually watch these events.
To sum up, sport is good for us, because it's healthy, you have sense of achievement,
fun and it keeps you fit.

14. Transport

Vehicles include buses, bicycles, ships, subways, trams, cars, trains and airplanes.

I always go to school by bus. I haven't got a driving licence yet. I think the most
comfortable vehicle is the car, because it's door to door, you can travel when you
want and you can take as many bags as you want. The airplanes are comfortable too.
The quickest way of travelling is by airplane. An airplane can be quicker, than the
sonic speed. The cheapest vehicle is the bicycle I think, because it's cheaper to
produce and it doesn't need any fuel. People say that airplanes are the safest
vehicles, because these are technically the best.

In big towns there are bad public roads and public lighting. I would spend money to
make them right. There is noise. I should force people to use buses after 7 p.m. There
is air pollution, a lot of litter and homeless people, accidents, crimes and criminals.
There are traffic jams.

In a big town I prefer travelling by car.

People get angry and impatient when they get stuck in a traffic jam. The most
common causes of accidents are fast driving, people often use their phones while
driving or they fall asleep.

15. Holidays

People often travel on business, for pleasure, for relaxation or even for education or
for their health. I love it too, but I can't afford to travel as much as I'd like to. I usually
go for a trip/journey at least once a year in summer with my family.

In a package tour you travel with others and you pay a single, all-inclusive price that
covers everything such as meals, accommodation, guides etc.
I'm going to work this summer. I haven't got any plans yet.

Previously my family and I went to Lake Balaton every summer and I loved these
journeys, so I would love to, if we could go.

I usually go to bed late and I get up late too during holidays.

Lake Balaton is visited by many tourists, because this is the biggest lake of Middle-
Europe. I love it too. It's a good opportunity for those people who would like to swim
or go on excursions around the lake. And also we can rent a paddle boat.

There are some advantages and disadvantages, if you stay in a camping site. First of
all, you can save a bit more money and you are in the fresh air, close to the nature.
But setting up a tent can be complicated if you haven't learnt to do it before, the tent
can be uncomfortable to sleep in and it will obviously get damaged. And the whole
situation can be difficult because of the shower and toilet.
I would like to go to England to see many famous sights and to practise the English
language. I would like to visit the Big Ben, the Buckingham Palace and the London
Tower. I would travel to England by plane.

16. Technology

Life in the 21st century is very much different from life 100 years ago. Nearly
everything that we do is connected to technology. Even children have mobile phones
and use computers.

Mobile phones are getting more and more popular, because they have a lot of
different functions and they can make life easier. Mobile phones are much more
useful than telephones, because if we have a mobile, we can use it wherever we are,
not just at home. It's also important that we are always available if we have a mobile
phone. For example, if someone from our family or friends needs our help, he or she
can call or text us and it doesn't even take a lot of time or money. However, it isn't
always polite to use our phones, for example in the cinema or theatre or when we
are talking to someone. And also these appliances can be addictive and dangerous.
For example people often use their phones while driving, which causes a lot of
accidents.

I have a mobile phone and I often use it. I text my friends, surf the Net or watch
YouTube videos.
Many people like using emails, because they are fast and cheap. You just open a
browser, log in to your email account, type your letter and press the send button.
However, if you want to send on ordinary letter, you have to put it into an envelope,
write the addressee on it and take it to the post office and you also have to pay for it.
I only use my e-mail, when I have to send an exercise to my teacher or when I order
something from the Internet. However e-mail is really popular nowadays. I think it's
usually used for sending formal letters, because if we only want to chat with our
friends, we use Facebook or Skype, where we can also make video calls.
Young people like surfing on the Internet, because they use a lot of social networking
sites, they can talk with their friends and there are a lot of videos on YouTube. Young
people often watch youtubers, who make entertaining or educational videos. I watch
youtubers too. But there are some disadvantages of it. There are a lot of dangerous
people on the Internet and also viruses. Or if you use a social networking site and
you talk with somebody, you can't be sure if the other person is telling the truth
about their life. I prefer surfing on the Net, but I always try to use it carefully.

17. Environmental protection

The main environmental problems are air pollution, water pollution, global warming,
litter in the streets, deforestation and there are some species that are in danger.

People cause most pollution because they use lots of cars, they throw lots of litter
away and factories also pollute the air.

To make this world a better place you should select rubbish and separate plastic,
paper, glass and metal because they can be recycled. You should make compost and
eat leftovers. You can save water if you take a shower instead of having a bath, if you
don't do the washing up or brush your teeth in running water. You should use
environmental-friendly products in your household. You can save electricity if you
switch off the lights when you don't need them or use energy saving bulbs. You can
reduce air pollution if you use public transport instead of cars.

Factories should use renewable energy sources and use filters.

People shouldn't cut down trees or if they do, they should plant new ones. They cut
down trees because they need wood for furniture or heating and they need space for
new buildings. However, animals lose their habitats. People need trees because they
produce oxygen that we can't live without.
People who throw litter away are uneducated and don't care about their
environment. There should be more rubbish/selective bins in the streets and people
should care more about the environment.

We select paper and plastic at home and we take it to a selective rubbish bin. (We
make compost so we don't throw a lot of trash away.)

If you buy environmental-friendly products, you don't pollute the environment and
help to make this world a better place.

I usually drink bottled water because tap water isn't safe or clean to drink. Therefore
we throw away a lot of plastic bottles which isn't really good.
If people don't cut trees down, animals don't lose their habitats.
Nyelvtan
 Diakrónia és szinkrónia a nyelvben

Szinkrónia és diakrónia

 A szinkrónia a nyelv egyidejű állapotát, a diakrónia pedig az időben való

változását nevezi meg. Ezeknek a nyelvkutatásban két nézet felel meg: a szinkrón,
illetve a diakrón. Az elsőből a leíró nyelvészet, az utóbbiból a történeti
nyelvészet indul ki.

Szinkrónia
A nyelv szinkrón kutatása abból indul ki, hogy egy adott időszakban a nyelv olyan zárt és
változatlan rendszer, amelyet magában lehet tanulmányozni, hivatkozás nélkül arra a
fejlődésre, amely abba a stádiumba hozta, amelyre vonatkozik a leírása. Ebből a szempontból
a nyelvet olyan egyidejű vízszintes vonalon látják, amelyen számtalan aspektus létezik
együtt, és amelyen mindegyik egyéni elem értéke a rendszer összes értékei összefüggésének
az eredménye, tehát az egyéni elemek és azon kiegyensúlyozott rendszer közötti viszonyt
kutatják, amelybe az elemek tartoznak.
 A szinkrón leírás azt tűzi célul maga elé, hogy világosan és rendszeresen határozza
meg a nyelv szabályainak együttesét úgy, ahogy az egy adott időpontban
működik.

A szinkrón nézet azon a megfigyelésen alapul, hogy a beszélők, kevés kivétellel, nincsenek
tudatában a nyelv történeti aspektusainak, mégis el tudják sajátítani az anyanyelvüket, tehát
az általuk használt kód modellje is mentes a történeti vonatkozásoktól. [2] Ami a
nyelvközösség azon kevés tagjait illeti, akiknek vannak ismereteik a nyelv előbbi
stádiumairól, két lehetőség van: vagy ismereteik megváltoztatják a nyelvhasználatukat, tehát
a nyelvváltozatuk különbözik a többség nyelvváltozataitól, és akkor külön kell
tanulmányozni mint olyat, vagy nincs semmiféle hatásuk, és akkor nem érdeklik a szinkrón
kutatást.
A szinkrón kutatás a nyelvész korának a nyelve leírása számára a legfontosabb, de ez nem
jelenti azt, hogy nem vonatkozhat még nagyon távoli időszakokra is. Le lehet írni például
a 15. és a 16. század, vagyis a kései ómagyar kor nyelvállapotát, a latin nyelvét, az ógörög
nyelvét, Geoffrey Chaucer angol nyelvét vagy a 16. századbelit stb., csakhogy ezekkel a
leírásokkal kapcsolatban az a fenntartás fogalmazható meg, hogy a kutatónak nincs meg azon
korok beszélőinek a nyelvi kompetenciája, és hogy a feltételezéseit nem lehet igazolni
anyanyelvi beszélők konkrét nyelvhasználatával.
Megjegyzendő, hogy az az időpont, amelyre a szinkrón kutatás vonatkozik csak elméleti.
[5] Ha például az I. e. 1. századbeli latin nyelvet kutatják, ennek stádiumát körül lehet

határolni arra, amely a 60-as és a 30-as év közötti szövegeknek felel meg, abból a
feltételezésből kiindulva, hogy abban az időszakban nem történtek érdeklődést érdemlő
változások. Ebben az esetben a kutatás olyan értelemben szinkrón, hogy a nyelvész
jelentékteleneknek tartja és nem veszi figyelembe az egyik és a másik év közötti
változásokat.

Szinkrón variáció
A szinkrón módon tanulmányozott nyelv aspektusai sokrétűek. Vannak az
általános fonológiaiak, fonetikaiak, prozódiaiak, grammatikaiak és szókészletiek, valamint
ezek nyelven belüli variációi és több nyelven kívüli tényező által meghatározott variációi, a
mindenféle nyelvváltozatok keretében.
A földrajzi tényező területi változatokat (dialektusokat) határoz meg. Nem egyforma például
a dialektusok kiejtése. Míg Magyarország nyugati területeit a rövid magánhangzók uralma
jellemzi, a keleti országrészen ezek helyett gyakran hosszú hangot ejtenek,
pl. cúkor, tűkör, vídám, pípa stb.
A társadalmi és a kulturális tényezők iskolázottsági és műveltségi fok, nem, korosztály,
városi vagy falusi környezet stb. szerinti nyelvi különbségeket eredményeznek,
például szociolektusokat határozva meg. Szaknyelveken belül is, amelyek szociolektusok,
vannak variációk. Például az építőipari szakember betonadalék-ról ír, de az építkezésen
ehelyett sóder-ról beszél, miközben a munkás csak az utóbbit használja.[13]
A nyelvi regiszterek, amelyekből egy és ugyanaz a beszélő többel is rendelkezhet, úgy az
iskolázottsági és műveltségi fokhoz, mint a beszédhelyzethez kötöttek.[14] Beszédhelyzettől
függően a beszélő használhatja például az öcskös vagy öcsi (bizalmas), öcs (szokásos)
vagy testvéröcs (választékos) szavakat.[15]
A pragmatikai tényezők a beszédhelyzet, valamint a beszélő szándékai és a címzettre való
elérendő hatás szerint változtatnak nyelvi elemeket. Például nem ugyanúgy köszön a beszélő
mindenkinek. Ha csak egyszerűen udvariasnak kell lennie, azt mondja, hogy Jó napot!, ha
udvariasabb akar lenni vagy ilyennek kell lennie, akkor hozzáteszi a kívánok szót, ha ő férfi,
fölérendelt nőnek Kezét csókolom!-mal köszönhet stb.[16]
A kifejezőerő mint tényező olyan változatokat határoz meg, mint például a költői nyelv,
[11] amelyben gondolat vagy érzelem hatásosabb kifejezése érdekében tudatos eltérések

fordulnak elő a nyelvi normától, mint amilyen a szabálytalan szórend: Fut a gazda, kié ama
renyhe cseléd: / „Jössz…? Vagy dobom – itt ez a villa – beléd?… (Arany János: Az
ünneprontók).[17]

Diakrónia

 A diakrón kutatás azt vizsgálja, hogy miként fejlődött ki egy adott nyelv, és hogyan
változott aspektusai együttese a fejlődési időszakai egymás utáni következése
során. A szinkróniával ellentétben a diakrónia egy vízszintes vonalon elképzelhető
egymást követő és helyettesítő aspektusokat feltételez.
A diakrónia fő jellegzetessége a dinamika, az időbeli variáció, azaz a nyelv egymást követő
változásai, amelyeket úgy a saját rendszerének fejlődése, mint külső tényezők határoznak
meg. Az utóbbiak közé tartoznak történelmi és kulturális körülmények, mint a területi egység
vagy megosztottság, nyelvek közötti közvetlen vagy közvetett érintkezések, kulturális
személyiségek szerepe nyelvi norma bevezetésében stb.
A diakrón szemlélet túlléphet egyetlen nyelv vizsgálatán, és érdeklődési körét több rokon
nyelvre is kiterjesztheti, ami a történeti-összehasonlító nyelvészet tárgyát képezi.

Nézetek a szinkrónia és a diakrónia közötti viszonyról

A 19. század végéig a nyelvtudományt az újgrammatikusok diakrón szemlélete uralta, mivel
a nyelvek fejlődésének a tanulmányozását a népek történetének megismerésének eszközeként
látták. Saussure főleg azt kifogásolta, hogy a nyelvi jelenségeket egymástól elszigetelten
kezelték, például a beszédhangok és az alakok fejlődését a nyelv rendszeri jellegének szem
előtt tartása nélkül.
Saussure elmélete a szinkróniáról és a diakróniáról erre a megközelítésre való heves reakció
volt. Ő a szinkrónia kizáró jellegét vallotta a nyelv működésének megértésében, amelyet
rendszerként fogott fel. Azt állította, hogy ha a nyelvészet azt akarja modellezni, hogy mit tud
a beszélő, amikor anyanyelveként tud egy nyelvet, akkor a leírásokból és a magyarázatokból
szigorúan ki kell zárni a vizsgált nyelvállapotot megelőző nyelvállapotra való mindenfajta
hivatkozást, tehát hogy a múlt teljesen érdektelen a rendszer megértése szempontjából.
Saussure szerint a neogrammatikusok megközelítés a nyelv fejlődésének megértésére sem
alkalmas, mivel csak egyéni elemek helyettesítésére vonatkozik másokkal, holott a nyelv
rendszert képez története mindegyik időpontjában. Következésképpen a diakrónia egymást
követő szinkróniák összege, mivel mindegyik fejlődési jelenség a rendszer keretében
működik. Ezért Saussure szerint a szinkrón kutatásnak meg kell előznie a diakrón kutatást.
Saussure élesen elhatárolta egymástól a szinkróniát és a diakróniát, az előbbit részesítve
előnyben, amely nézetet a strukturalizmus által uralt nyelvtudomány az 1960-as
évekig követett.
A Walther von Wartburg, Roman Jakobson, André Martinet, Eugen Coșeriu, William
Labov stb. által képviselt modern nyelvészetben bírálták a nyelvtörténeti kutatás saussure-i
háttérbe szorítását, azt vallva, hogy a szinkrónia és a diakrónia közötti ellentétnek nincs
alapja a valós nyelvben, hanem csak módszertani különbség van szinkrón és diakrón
megközelítés között. Csupán a nyelv szinkrón működése és diakrón alakulása között tesznek
különbséget, és megállapítják, hogy a nyelvész az, aki rámutat vagy nem mutat rá időbeli
viszonyra jelenségek között. A szinkróniában diakrónia van,
jellegzetes dialektikai ellentétben. A nyelvtörténet mindegyik időpontjában együtt vannak
meg a nyelvben az előbbi stádiumára jellemző jelenségek, jellegzetesen aktuális jelenségek,
valamint tendenciák, amelyek jelenségekként a következő stádiumra lehetnek majd
jellemzőek. A nyelv fejlődése egyik időszakából a következőbe folyamatos, mindegyik
nyelvi jelenség hosszabb-rövidebb átmenetet mutat változásában, amelyben együtt létezik a
régi és az új nyelvi forma, gyakoriságukat illetően a régi vagy az új lévén előnyben aszerint,
hogy mely nyelvváltozatban használatosak, tehát a szinkrón variáció összefügg a diakrón
variációval. Következésképpen a nyelvben nem egy, hanem több rendszer versenyzik
egymással, azaz több szinkrónia vegyül egymással, diakrónia van a szinkróniában. Ugyanazt
a változást, ugyanabban a történeti időpontban egyéb jelenségekkel való szinkrón
viszonyaiban lehet követni, de diakrón tendenciája szempontjából is. Maga az a tény, hogy
használnak egy nyelvet, amelynek több egyidejű változata van, megteremti időbeli változása
lehetőségét.
A szinkrón és a diakrón nézeteket összebékítő koncepcióban a két terület kölcsönösen
kiegészíti egymást. A szinkrón nyelvészet támpontul szolgál a diakrón nyelvészet
számára[3] és ugyanakkor, Saussure-el ellentétben sok nyelvész szerint a nyelveknek mint
rendszereknek és a nyelvi rendszerek általános tulajdonságainak a megértéséhez csak a
diakrón változás törvényszerűségeinek megértése vezethet el.

Diakrón variáció a szinkróniában

A nyelvből folyamatosan kihalnak jelenségek és újak jelennek meg. Mindkét kategóriához
tartozók legalábbis egy ideig együtt léteznek aktuális megfelelőikkel, kivéve az olyan
szókészleti újdonságokat, amelyek új realitásoknak felelnek meg.
A nyelv egyidejű állapota előtti stádiumból fennmaradt nyelvi jelenségek az archaizmusok.
Használják ugyan őket, de csak többféle korlátozások keretében. Bizonyos nyelvjárásokra
korlátozott például a lyány vs. lány kiejtés, az aszú vs. száraz szó,[22] vagy az írt
[23]
vala vs. írt igealak. Egyes archaizmusok csak állandósult szókapcsolatban vannak még
meg, mint a szer ’rend, sor’ szó, pl. se szeri, se száma.[ Tudatosan, stílushatás elérésének
céljából, alakzatként használt archaizmusok pl. Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, /
Ha ő szívükben hív érzések fűlnek. (Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból).[22]
A nyelvben új jelenségek (neologizmusok) a jövevényszavak, az újonnan alkotott szavak, a
grammatikai formák és szerkezetek változásai stb. Például a mai magyar nyelvben, mivel a
szenvedő ige használata ritka, a jelentését többek között egy olyan körülírással fejezik ki,
mint a ház eladásra kerül. Ezt Lengyel 2000 értékítélet nélkül említi meg, [25] viszont Bokor
2007 terpeszkedő kifejezésnek nevezi és helytelennek tartja.

Diakrónia és szinkrónia a nyelvben

1. A nyelvek vizsgálata
Az emberiség 3-6 ezer féle anyanyelven beszél, ezekben vannak közös vonások, ezek
összessége az emberi nyelvet alkotja. A nyelvek eredetét már régóta kutatják, a tudósok, ám
csak feltételezésekre hagyatkozhatnak. Lehet hogy egy nyelvből ered az összes többi, ám
lehet, hogy több ősnyelvből származnak. Az egyetlen ősnyelvet feltételező elmélet
a monogenézis, a több ősnyelvet feltételező elmélet a poligenézis. Bárczy Géza szerint a
nyelv:
„Az emberi elme legcsodálatosabb alkotása – az emberi fejlődés legfőbb tényezője, sőt
föltétele.”
Minél fejlettebb a gondolkodás, annál fejlettebb a nyelv. A nyelv a haladást segíti elő a nyelv.

2. Az első írásjelek
 képírás (piktogrammok)
 fogalomírás (ideogrammok)
 ékírás
 hieroglifák
 szóírás
 szótagírás

3. Az ábécé kialakulása
A betűírást valószínűleg egy Szíria és Palesztina területén élő nép találta fel kb. 3000 évvel
ezelőtt. A nyelvészetnek kétféle vizsgálódási módszere, két megközelítési módja
lehet: szinkrónia és diakrónia.
Az elnevezés Ferdinand de Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe című munkájából
származik. Ferdinand Soussure a modern nyelvészet megteremtője. Ő különítette el a beszéd
és a nyelv fogalmát. Szerinte a beszéd és a nyelv ugyanannak a dolognak a két oldala.
Beszélünk egymással, de a nyelv szabályai szerint.

4. Szinkrónia (szinkron/leíró nyelvi vizsgálat) vs. Diakrónia (diakron/történeti

nyelvi vizsgálat)

A szinkrón, vagy leíró vizsgálat tárgya a nyelv egyidejű állapota, célja pedig annak
megállapítása, hogyan működik vagy működött a nyelv az adott időszakban. A diakrón,
vagy történeti vizsgálat tárgya ezzel szemben a nyelv időbeli egymásutánja, célja pedig
annak megállapítása, hogy mi, hogyan és miért változott meg, s mi maradt változatlan az
idők folyamán. A szinkrónia és a diakrónia sajátos viszonyban van egymással. A szinkrón
rendszer az egyidejű állapot sohasem statikus, mindig mozgással van tele, s ezek a
mozgások a történeti változások részei, azoknak a pillanatnyi állapotát mutatják, s
értelemszerűen azok törvényszerűségeinek felelnek meg. A szinkrónia a jelenbe átnyúló
diakrónia, amely mindig történeti alapokon nyugszik. A nyelvtörténet viszont – egymással
szorosabb, lazább összefüggésben volt – múltbéli nyelvi történések, mozgások folyamataként
értelmezhető. A nyelvtörténeti láncolat utolsó láncszeme a mindenkori jelen, a
nyelvtörténetnek változatos és változó, nyitott, dinamikus szakasza. Vele szemben a folyamat
valamennyi többi láncszeme változatos, de már nem változó, zárt szakasz.
A nyelv élete tükrözi egy nép történetének, az emberi gondolkodás és kommunikáció
fejlődésének különböző állapotait, állomásait. Egy nyelvről úgy kapunk hiteles képet, ha
figyelembe vesszük ezeket a változásokat, fejlődési tendenciákat is.
„A nyelvi tények időbeli egymásutánja a beszélő számára nem létezik: az ő számára csak
állapot van. A nyelvésznek, aki ezt az állapotot meg akarja érteni, szintén meg kell
feledkeznie mindenről, ami azt létrehozza, és a diakróniáról nem szabad tudomást vennie. A
beszélők tudatába csak úgy hatolhat be, ha a múltat figyelmen kívül hagyja.”
A fenti idézet a szinkrón, tehát az egyidejű vizsgálati módszert mutatja be szemléletes
hasonlattal. A következő pedig a diakrón vizsgálódást jellemzi:
„Amikor a nyelvész a nyelv fejlődését követi, olyan mozgásban lévő figyelőhöz hasonlít, aki
a Jura egyik végétől a másikig megy, hogy a kilátás eltolódásait feljegyezze.”
Kétféle nyelvvizsgálati módszer létezik tehát.:

Az egyik, amelynek feladata egy bizonyos nyelvállapot leírása, függetlenül az

előzményektől és a következményektől [egyidejű, szinkrón], és a másik, amely éppen ezeket
az előzményeket és következményeket vizsgálja az egymásra következő nyelv-
állapotokban [történeti, diakrón]. A leíró módszer tehát „látképet” készít, a diakrón pedig
összehasonlít, folyamatokat, tendenciákat állapít meg.
Szinkron nyelvi vizsgálat – pl.: nyelvtipológia:
 Nyelvtipológia: az emberi nyelv összességét típusok szerint csoportosítják 3 típus
létezik:
o Izoláló nyelvek: elkülönítő Pl.: kínai, maláj, indonéz
o Flektáló nyelvek: hajlító Pl.: indoeurópai nyelvcsalád és a sémi nyelvcsalád
o Agglutináló nyelvek: toldalékoló, ragasztó pl.: magyar, uráli, altáji és sumér
nyelvcsalád

Diakron nyelvi vizsgálat – nyelvek eredet szerinti, történeti csoportosítása:

Feladata:
 eredet és nyelvrokonság vizsgálata
 a nyelv változásainak vizsgálata (hangváltozás, hangtan története, szótövek,
toldalékok kialakulása, szókincs változás története, nyelvtani szerkezet kialakulása) -
korszakokat állít fel
 meg kell találni az ősnyelvet (alapnyelvet), amelyből kialakulhattak a különböző
nyelvek. Így lehet megállapítani a nyelvek közötti rokonságot.
Európai népek nyelvét 3 csoportba sorolhatjuk:
 Indoeurópai nyelvcsalád
 Uráli nyelvcsalád
 Baszk nyelvcsalád
 Más nyelvcsaládok:
o kínai, tibeti (1,5 milliárd ember)
o paleoszibériai nyelvcsalád (25000 ember)
1) Nyelvészeti kutatás két típusa: szinkrón és diakrón vizsgálat

Szinkrónia: (görög szün: ’együtt’ + khronosz: ’idő’) a nyelv állapota egy adott
időmetszetben) (Pl: ma magyar igeragozási rendszer jellemzése vagy egy friss szleng-szótár
szinkron szemléletet tükröz)
Diakrónia: (görög dia: ’át, keresztül, végig’ + khronosz: ’idő’) a nyelv történeti szemlélete,
a nyelv a változások tükrében (Pl. ha megvizsgáljuk egy szó jelentésének változásait, vagy a
magyar hangállomány változását az ómagyar kortól kezdve napjainkig)

Kutatástörténet
A nyelveket sokáig csak szinkrón szempontból vizsgálták (tehát mindig az éppen aktuális
nyelvállapotot). Pl. Sylvester János Grammatica Hungarolatiná-ja saját korának latin és
magyar nyelvi összevetésén alapul.
A XVIII. század végétől kezdett kibontakozni a történeti nyelvészet, amely a nyelvek múltját
és változásait vizsgálta.

A kétféle szemléletet Saussure, svájci nyelvész különböztette meg egymástól. Eszerint

egymástól céljában és vizsgálati módszerében is megkülönböztethető a történeti
(diakronikus) és a leíró (szinkrón) nyelvészet. Az elv alapján az elsőbbség a leíró
nyelvészetet illeti meg, és a történeti nyelvészet sem határozható meg másként, mint az
egymást követő korok és nyelvállapotok szinkrón vizsgálatainak láncolata.

1.A szinkrón és diakrón szemlélet összefüggése (néhány példa)

a., pl egy jelentésváltozás kapcsán
b., pl. a nyelvi rendszer változásai kapcsán

c., pl. a szókincs kapcsán

nyelv rendszerének szintjei:
 fonémák - hangok
 morfémák - szóelemek
 lexémák - szavak
 szintagmák- szószerkezet
 mondatok
 szöveg

Nyelv és gondolkodás

A nyelvről
 A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer.
 Egy nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona. A külső és belső valóságot
minden más jelrendszernél pontosabban fejezi ki.
 A nyelv a közvetlen, emberi kommunikáció legfontosabb eszköze.
 A nyelv és maga a verbális kommunikáció kulturális termék, az ember
fejlődéstörténete során alakult ki, és együtt változik a kultúrával. Fejlődése lassú
folyamat. Különböző területi, szociális, életkori sajátosságok alapján
kialakuló társadalmi csoportok a nyelvnek eltérő változatait hozzák létre
társadalmi – szociális – kulturális igényeiknek megfelelően (nyelvváltozatok). Egy
nyelv addig élő, ameddig létezik az a közösség, amelynek tagjai használják. A nyelv
használatát mindig az őt használó közösség szabályozza. Nyelv és beszéd
kölcsönösen feltételezik egymást.
  A nyelv a beszéd alapja, a beszéd a nyelv alkalmazása, létezési formája. társadalmi
(kollektív) jelenség
 független az egyéntől
 passzív
 rendszer (jelek, szabályok)
 a kollektív tudatban létezik

Beszéd:
 egyéni (individuális) jelenség
 aktív
 függ az egyéntől
 a kollektív, öröklött szabályrendszer egyéni alkalmazása

A nyelv egy eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése. A nyelv és a

beszéd szorosan összetartozó fogalmak, szétválasztani csak a tudományos kutatásban
szokás. A beszéd egyéni jelenség, a nyelv kollektív, társadalmi jelenség. A szöveg nem
nyelvi egység, hanem a nyelv használata, a beszéd része.
Nyelvi lépcsők: hangok -> szóelemek -> szavak -> szószerkezetek -> mondatok -> szöveg
fonémák – morfémák – lexémák - szintagmák - mondatok - szöveg

A nyelv és a kommunikáció:
 A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze
 A nyelv folyamatosan változik, de egy bizonyos állandóság is szükséges

A nyelv és társadalom:
 Nyelvhasználatunkat külső tényezők (lakóhely, foglalkozás, iskolázottság)
befolyásolják
 Saját nyelvváltozatunkat gyerekkorunk óta tanuljuk
 Az ember akkor képes különféle szerepeket betölteni a társadalomban, ha ismeri
a nyelvi és viselkedési normákat
 A nyelvi teszi lehetővé számunkra, hogy társadalomhoz tartozzunk
 A nyelv segítségével szerzünk ismereteket, adjuk tovább őket, őrizzük kultúránkat.
 Anyanyelvünk a magyar nyelvi közösséghez való tartozás
legfontosabb szimbóluma

A nyelv és a gondolkodás:
Három felfogás:

1. A nyelv és a gondolkodás két külön dolog, de az egyik függ a másiktól

2. A nyelv és a gondolkodás két azonos dolog, és nem képzelhető el gondolkodás nyelv
használata nélkül
3. A nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezik egymást
 Nyelv és gondolkodás nyelv és társadalom, nyelv és kommunikáció
viszonya

A nyelv és gondolkodás viszonyáról több elgondolás létezik:

1. két különböző dolog
2. azonos dolgok
3. kölcsönösen feltételezik egymást (ez a helytálló)
Nyelv és társadalom: nyelvhasználatunkat külső és belső tényezők alakítják.
 Külső: lakóhely, iskolázottság, foglalkozás, család.
 Belső: életkor, nem, öröklött tulajdonságok
Egyéni nyelvhasználatunkat kiskorunk óta tanuljuk, fokozatosan sajátítjuk el anyanyelvünk
elemkészletét, és nyelvi szabályait.
 Szerepeinket: diák-apa, anya- gyerek, munkatárs-főnök, akkor tudjuk jól betölteni ha
ismerjük a nyelvi ,és viselkedési normákat valamint a kommunikáció szabályait.
 Nyelv és kommunikáció: Az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze a nyelv. A
nyelv a beszéd és a viselkedés egymástól elválaszthatatlanok. A nyelv társadalmi
jelenség, a beszéd egyéni produktum, a viselkedésünk szintén a belsőnkből fakad. A
sikeres kommunikáció feltétele a nyelv változása és viszonylagos állandósága.
Emberi mivoltunk lényege a szó a beszéd a nyelv ezek időben léteznek és idővel alakulnak
változnak .A szó a nyelv az ami őrzi múltunkat és egybefűzi a múltat a jelennel. A nyelv
kapocs az emberek közötti kommunikációban. A titkos ajándék az eleven lánc az
anyanyelvünk amelyet kézről kézre adunk vagyis, kapunk és tovább adunk generációkon át.

Nyelv és gondolkodás, a nyelv és megismerés viszonya

A nyelv a gondolkodás, a gondolatformálás, a gondolat közlésének, a cselekvésnek, az

emberi létnek egyik legmeghatározóbb eszköze, eleme. Az emberi élet közege a nyelv,
összetartó erő, kapocs. A nyelv segítségével sajátítjuk el a kultúrát, válunk emberré. Az
emberi kommunikáció legfontosabb tényezője. A jelek segítik a világban való
eligazodásunkat, tájékoztatnak, ismereteket adnak át, üzeneteket közvetítenek.
A nyelv és gondolkodás között szoros kapcsolat van. Babits szerint: „Gondolkodni és
beszélni: voltaképpen egy. Gondolkodás nem képzelhető beszéd nélkül és megfordítva.” A
gondolkodás alapvető föltétele a nyelv, a nyelvi forma; s a nyelv, a nyelvi forma mindig
föltételez gondolkodást. A nyelv a valóságot az elvonatkoztató gondolkodás segítségével
tükrözi.
Az ember kettős – cselekvő és megismerő – viszonyt alakít ki a világgal. A nyelvben e
viszony mindkét fele jelen van, hiszen a nyelvhasználat cselekvés, de egyben a megismerés
feltétele is. A megismerés a valóságot a tapasztalatok alapján tükrözik vissza. A nyelv az
ismeretek terjesztésének eszköze. Az emberi társadalom fejlődése szorosan összefügg a
kommunikáció fejlődésével.

Ennek a fejlődésnek az 5 nagy lépése:

1. Beszéd
2. Írás
3. Könyvnyomtatás
4. Távközlés
5. Elektronikus információtárolás, és közvetítés
A nyelv fő szerepet kap a tudatos, „átgondolt” gondolkodásban. Pl. problémamegoldáskor,
történetmeséléskor, fogalmazáskor. Ekkor beszélünk racionális, irányított, logikus vagy
propozicionális gondolkodásról. Szerepelnek benne deduktív és induktív módszerek.
(Deduktív: az általánosból az egyesbe történő levezetés, induktív: az egyesből következtetünk
az általánosra.) Ilyenkor a szórend, a mondatsorrend alkotja azt a közeget, amelyben az
egymáshoz kapcsolódó gondolataink megjeleníthetők és elrendezhetők.
 A nem nyelvi kifejező eszközök szerepe a
kommunikációban

 Nem csak beszéddel lehet kommunikálni, hanem egyéb nem nyelvi formákban is, pl.
ha integetünk; mosolygunk; forgatjuk a szemünket; rámutatunk egy táblára; csípőre tett
kézzel állunk; stb. → ilyenkor mindig közvetítünk valamilyen üzenetet (és mások nem
nyelvi üzeneteit is képesek vagyunk felfogni).
 Akkor is közvetítünk magunkról ilyen üzenetet, amikor nem is akarunk, mert
szimplán az arcunk, testtartásunk sok mindent kifejez → „nem lehet nem
kommunikálni”
 A NYELVI kommunikáció (pl. egy beszélgetés) közben is használjuk a nem nyelvi
kifejezőeszközöket (pl. gesztikulálunk, fintort vágunk, ide-oda lépegetünk, stb.)

A NEM NYELVI kifejezőeszközök:

 Tájékoztatnak a beszélő (Feladó) érzelmi állapotáról + a hallgatóhoz (Címzetthez)
való viszonyáról. A hallgató is állandó visszajelzést ad
 Nyomatékosítják a szöveget, mondanivalót (Üzenetet) → fontos, hogy összhangban
legyen a szöveg a nem nyelvi jelekkel, különben sérül az üzenet, zavar keletkezik
a kommunikációban (kétértelműség). (pl. mosolyogva szidunk le valakit; vagy
fintort vágunk, miközben azt mondjuk, „de jó, hogy itt vagy!”, stb.)
 Kultúránként változók is lehetnek (pl. araboknál elvárás, hogy evés után böfögni kell
– nálunk illetlenség; vagy a japánok mindig meghajolnak a tisztelet jeléül - nálunk a
hajlongás megalázkodást, szolgalelkűséget jelent; vagy egyes országokban a fejrázás
jelenti az igent, a bólogatás a nemet...)

A nem nyelvi kifejezőeszközök fajtái:

1.A beszéd zenei eszközei
hangsúly – hanglejtés – hangerő – beszédtempó – beszédszünet
Mind fontos kísérői a beszédnek, sok mindent kifejezhetnek, üzenhetnek. (pl. lassan beszél:
fáradtság; halkan beszél: titkos információ; gúnyos hangsúllyal új értelmet kap az üzenet,
stb.)
2. Mimika – arcjáték
szem + szemöldök (tekintet), orr, száj, arcvonások, fej kommunikációja.
 A tekintetnek (szem + szemöldök) kapcsolatfelvevő (a kapcsolat úgy kezdődik,
hogy meglátják egymást – felveszik egymás tekintetét) és kapcsolattartó funkciója
is van (tartanak-e a beszélők szemkontaktust, figyelnek-e egymásra).
  4 alapvető érzelem van, amely minden embernél ugyanolyan arcjátékban jelenik
meg: öröm (mosoly), bánat (szemöldökráncolás, legörbülő száj), meglepettség (tágra
nyílt szem, felvont szemöldök, általában nyitott száj), undor (orr-ráncolás, ajkak
felbiggyesztése) → ezeket már az újszülöttek is tudják utánozni – egyetemes
érzelemkifejezés
 Ezeken kívül is nagyon sok üzenetet tudunk közvetíteni a mimikánkkal:
szemforgatás, kacsintás, szemöldökráncolás, bólogatás, fintorok, stb.
3. Gesztusok (kézmozdulatok)
A kezünkkel már önmagában is sok mindent kifejezhetünk (pl. rámutatás, kézjelek,
integetés, stb.); de a gesztusok természetes kísérői a beszédnek is.
Melléklet:
o ábra: feltartott hüvelykujj, vagy mutató és hüvelykujj kört formál → siker, minden
rendben 6 -7-8. ábra: hazugság – a kéz a száj előtt
o 165. ábra: széttárt karok → „kész vagyok”, vagy: „nem tehetek többet”, stb.
o 166. ábra: szem birizgálása → fáradtság, unalom
o 167. ábra: ha a testhez hozzáérünk → önbizalom (mint King-kong, aki a mellét
veri..)
o 168. ábra: karba tett kéz – védekezés, bizalmatlanság, sértődöttség
o feltartott mutatóujj: leckéztetés, fenyegetés
o kéztördelés: bizonytalanság, szorongás
o kifelé nyitott tenyér a test előtt: elutasítás
o kitárt karok: öröm, ölelési szándék
o összetett kéz: kérés
4. Testtartás:
Már az is kifejezhet üzenetet, hogy hogyan állunk / ülünk, milyen a testtartásunk (pl.
görnyedt háttal, lehajtott fejjel állunk vagy kihúzott háttal, felemelt fejjel).
 A maga biztosságot az jelzi, ha valaki minél több helyet foglal, minél több helyre
terjeszti ki a testét (169. ábra: asztalon a láb – területmegjelölés, hátra dőlés,
önbizalom; 130. ábra: autón a láb – vagy széken, padkán: területmegjelölés,
önbizalom; 131. ábra: csípőn a kéz, támaszkodó másik kéz, előre tett láb: fenyegetés,
provokálás, túlzott önbizalom)
 Az önbizalomhiányt, szorongást az jelzi, ha valaki minél kisebbre húzza össze
magát, a kezét a teste elé veszi.
 Görnyedt testtartás, pótcselekvések (pl. körömrágás, kéztördelés, hajbirizgálás).
o Kislány képe a padon: az egész karja a teste előtt van → védekezés, teljesen
összegömbölyödik, minél kisebbre → önbizalomhiány, két kézzel könyököl →
szomorúság / fáradtság
 o Fiatal lány képe: Kézbe temetett arc → legnagyobb védekezés – szomorúság,
levertség
o Felső ábrák: Csípőre tett kéz: terpeszállásban → sértődöttség;
o Egyik lábban előre lépve → harag, fenyegetés.
o Könyöklés: nyitott tenyérrel → unalom; zárt tenyérrel → érdeklődés
1. Térközszabályozás
 Meg kell tartanunk a kommunikációs helyzetnek megfelelő távolságot a
beszélgetőpartnertől (se túl távol, se túl közel ne álljunk) ha beszélgetés közben
közelebb lépünk, vagy hátrálunk 1-2 lépést, azzal is kifejezünk valamit. (Ez nem
mindig megvalósítható, pl. tömött buszon mindenki túl közel van.)

 Mindenkinek van egy saját, személyes tere (aurája), ez kb. 30 cm. Ezt
tiszteletben kell tartani, különben megsértjük az illető személyes szféráját. Csak
az léphet be, akit maga az illető enged be (pl. ölelés, puszi, stb.); de ha akaratán
kívül közeledik valaki, az kellemetlen, bántó, sértő lehet (pl. valaki az arcába
üvölt valakinek; fenyegetően közel lép, stb.).

2. Külső megjelenés – emblémák

Maga az öltözködés, ápoltság, higiénia, hajviselet, külső megjelenés is hordozhat
üzenetet
 azzal is kommunikálunk, ahogy kinézünk (pl. EMO, punk, stb. stílus; elegáns
megjelenés, szakadt ruha, stb.) Emblémák: Jelentéssel bíró tárgyak, eszközök a
kommunikációs folyamatban.
Pl. ékszerek, testékszerek, jegygyűrű, tetoválás, jelvények, felirat a pólón, napszemüveg,
cigaretta, stb. → Ezek mind elárulnak dolgokat rólunk, a gondolkodásunkról → üzenetet
közvetítene.
 Kommunikációs funkciók és közlésmódok

1. Kommunikáció:
1) tájékoztatás, információk közlése, cseréje
2) legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer segítségével egymással közöl valamit

2.Kommunikációs tényezők:

1) Résztvevők:

a) feladó: különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek

b) címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol

2) Üzenet

3) Kód:

a) az üzenetet kifejező összefüggő jelek

b) lehet nyelvi és nem nyelvi

c) a komm. csak akkor hatékony, ha a kódot mindkét fél egyaránt ismeri→közös nyelvet
beszélnek

4) Csatorna: közvetítő közeg, az infó továbbításának eszköze

  Hallható (telefon)
 Látható (levél)
 Érezhető (tapintás)
 Egyszerre többféle (beszélgetés)

5) Közös valóság és közös előismeret: mindkét félnek ismernie kell a világot ahhoz, hogy
megértsék egymást; megfelelő ismeretek arról, amiről beszélgetnek
6) Közös előzmények, élmények: megkönnyítik a komm.-t, hiszen olyan dolgokról beszélnek,
melyeket együtt éltek át

7) Beszédhelyzet:

a) a komm.-s közeg, melyben az üzenet megkapja teljes jelentését

b) ebben a jelentésben benne foglaltatik a helyzet belső és külső körülménye, a partnerek

viselkedése – a köztük lévő nyelvi kapcsolat, a nyelvi és nem nyelvi jele

8) Zaj: azok a tényezők, melyek a komm.-s folyamatot megzavarják, vagy az üzenetet

torzítják, eljutásukat a fogadóhoz gátolják

Csatorna(üzenet, kód) Feladó ↔ címzett <<<> Kapcsolat

3. A kommunikáció funkciói (beszédhelyzettől, üzenettől függően más-más

célja lehet)

 tájékoztató:

a) a feladó valamit közölni akar v. tájékoztatni vmiről

b) kijelentő mondatok

 kifejező szerep:
 a) a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni

b) óhajtó v. felkiáltó mondatok

 felhívó:

a) cselekvésre szeretné késztetni a címzettet

b) elszólítások, felkiáltások

 kapcsolatteremtő: beszélgetés, komm. megnyitása

 kapcsolatfenntartó: megkérdezzünk partnerünket, érti-e, amit mondunk, figyel-e

 kapcsolatzáró: komm. lezárása, elköszönés

 esztétikai: az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés a célja

 értelmező=metanyelvi funkció: magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk;

metanyelvi szerepet tölthetnek be a nem nyelvi jelek is

4. A kommunikáció típusai
 irányultsága szerint:
a) egyirányú (a hallgató nem töltheti be a feladó szerepét, pl. TV, előadás)
b) kétirányú (a beszélő és a hallgató szerepet cserél, pl. Beszélgetés, vita)
 kommunikációs partnerek helyzete szerint:
a) közvetlen (a feladó és a címzett egy helyen egy időben van)
b) közvetett (a komm. nem egy térben v. időben zajlik)

c) (mindig nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével történik)

a tömegkommunikáció - széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon

információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével
 A nyelvi és a vizuális kommunikáció

1. Kommunikáció: tájékoztatás, információcsere, közlés valamilyen erre szolgáló

eszköz, jelrendszer (kód) segítségével.
2. A kommunikáció kódja:
1. nyelvi jelek
2. nem nyelvi jelek
3. Kommunikáció: a teljes közlésrendszer.
4. A teljes közlésrendszer részei:

Verbális Vokális Vizuális

(szavakkal történő) (hangzó) (látható)
+ +
kommunikáció kommunikáció kommunikáció
7% 38 % 55 %

A nyelvi jelrendszer: nyelvi jelek + a jelek alkalmazásának szabályai

A verbális (nyelvi) jelek:

1. részei: jelölő (hangsor, betűsor) és jelölt (fogalom):

– a jelölő és a jelölt viszonya túlnyomóan társadalmi megállapodáson alapul

– a hangulatfestő és hangutánzó szók esetében alaki hasonlóságon

2. fajtái:

A nyelv rendszerének szintjei:

 fonémák - hangok
 morfémák - szóelemek
 lexémák - szavak
 szintagmák- szószerkezetek
 mondatok
 szöveg

Fonéma

 A beszélt nyelvben fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben
önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentés megkülönböztető szerepe
van. Nyelvtől függően egy-egy fonéma alá több beszédhang is tartozhat,
amelyek fonetikailag hasonlók vagy fonológiailag közel állnak egymáshoz. (A köztük
 lévő kapcsolat fonetikailag nem feltétlenül nyilvánvaló; ez a fenti elméleti keret egyik
gyengéje.)

Morfémák

 a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet
hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része. Absztrakt egység, mely az artikuláció
(beszéd) és a szegmentálás (szófelismerés, a szöveg szavakra való bontása) aktív
részeként állítható elő. A morfémáknak a nyelvben való megjelenését a morfológia
tudománya vizsgálja.

Lexémák - főnév
 Nyelvtan: Önálló szó. Minden olyan kimondott hangsor vagy leírt betűsor, amely a
mondatban önálló szóként használható. Minden alapszó és a toldalékkal kiegészített
szavak is. Ezeket egyszerűbb így nevezni: szó. A beszédben vagy írásban minden ilyen
egység önálló szóként használható.
 Néhány lexéma: az, olvas, szék, olvastam, zöldell, zöld, azok, felmagasztalhatnánk.
Több egymással összekapcsolt lexéma alkot egy mondatot. Néhány alapszót – mint
például az ikes igéket – csak valamely toldalékkal együtt lehet használni; ezek esetében az
önállóan nem használható alapszó nem lexéma.

Szintagmák

 A szerkesztési (nyelvtani), tartalmi és hangsúlyozási szempontok alapján létrejövő nyelvi

egységet, ha azok két valódi szó kapcsolatából alakulnak, szintagmáknak
(szószerkezeteknek) nevezzük. Csak olyan szavak alkothatnak szintagmákat, amelyek
egy jelentésmezőbe tartoznak. Pl.: fát vág (tárgyas szintagma), sikeres színésznő (jelzős
szintagma), Piri ír (alanyos szintagma).

Mondatok

 A vokális (hangzó) szöveg eszközei: a mondat- és szövegfonetikai eszközök.

fajtái

hangsúly: bizonyos szótagokra eső erőtöbblet, nyomaték

hangerő
 hanglejtés (intonáció): a beszéd dallama, a hangmagasság beszéd közbeni
változása

beszédtempó

szünet

Szerepük szerin:

segítik a megértést,

kifejezik a beszélő érzelmeit.

A vizuális eszközök

Szóbeli kommunikáció esetében:

gesztusok

testtartás

arcjáték

térköz

külső megjelenésünk

Írásbeli kommunikáció esetében:

a leírt szöveg képe

betűformálás

tagolás
Szerepük a szóbeli vagy írásbeli kommunikációban:

megerősítik,

kiegészítik,

megkérdőjelezik

vagy helyettesítik a verbális módon közölteket.

 A kommunikáció a latin eredetű communicatio főnévből származik, mely

„közzététel, teljesítés, megadás illetve a gondolat közlése a hallgatóval”
jelentésben használatos.

 A kommunikáció tehát tájékoztatás, információk cseréje, közlés valamilyen erre

szolgáló eszköz, nyelvi és nem nyelvi jelrendszer segítségével.

Vizuális kommunikáció

 A kommunikációnak az a típusa, amelyben az üzenet átadása képi úton valósul

meg.

 A jelentést hordozó eszköz a kép, amelyet a címzett látás útján dekódol.

(Egyirányú)

 Manapság számtalan megjelenési formája van: pl.: kép, fotográfia, film,

piktogram

 Piktogram: Grafikus jel, mely vonalak, foltok és színek segítségével (szöveg

nélkül) közöl információt. (közlekedési táblák)

A kép értelmezésére szükség van a lehetséges jelentések előzetes ismeretére.

A vizuális és nyelvi kommunikáció viszonya:

A média térhódításával a vizuális kommunikáció szerepe növekszik, jelen van már a

nyelvi kifejezőeszközök között is.
Sajnos a képi forma szegényíti a nyelvi kifejező erőt, mert nem tud olyan árnyaltan
kifejezni dolgokat. A nyelvi kommunikáció az …

A magyar nyelv eredete és rokonsága

1. A nyelvrokonság, a nyelvek eredete
 Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata.
 Nyelvcsalád: Egy közös nyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja.
A nyelvek közös származás alapján nyelvcsaládokra oszthatók. Egy-egy nyelvcsalád
valamikor közös nyelvet beszélt, ezt nevezzük alapnyelvnek. A nyelvrokonság azt jelenti,
hogy egy „nyelvcsaládba” tartozó nyelvek közös ős- vagy alapnyelvből származnak. Ebből az
alapnyelvből az idők folyamán – a történelmi és társadalmi változások, a térbeli eltávolodás
eredményeként – önálló nyelvek fejlődtek ki, ám ősi vonatkozásokat is megőriztek. A világ
nyelveinek rokonságrendszerét az összehasonlító nyelvtudomány ma már megállapította, s
a nyelveket genetikus (származási) alapon felosztotta nyelvcsaládokra.
 A legfontosabb nyelvcsaládok: indoeurópai, sémi-hámi, kaukázusi, uráli, altáji, régi
kis-ázsiai és mediterrán, paleoszibériai, dravida, sino-tibeti, munda, mon-khmer,
maláj-polinéz, amerikai indián, afrikai.
 A magyar nyelv a finnugor eredetű , s mint ilyen az uráli nyelvcsalád finnugor
nyelvcsoportjának ugor ágához tartozik. A finnugor őshaza hollétére vonatkozóan
különféle elméletek születtek. Az ősi együttélés helyét valahova az Ural-hegység
délnyugati lejtőjére teszik, a többi ággal (pl. a szamojédekkel) való még ősibb
együttélését Nyugat-Szibériába. Az ősi uráli alap- nyelvből fejlődtek a nyelvcsalád
tagjai. A magyar nyelv finnugor eredetét az összehasonlító nyelvtudomány vizsgálatai
igazolták. Összehasonlító nyelvészet segédtudományai: történelemtudomány, néprajz,
régészet, ezeknek köszönhetően tudjuk, hogy az ugor nyelvcsalád az i.e. I. évezred
közepéig élt együtt, majd a magyarság az Urál déli részére költözött, számos más
néppel találkozik, innen kezdődik a magyar nyelv külön fejlődése.

2. A magyar nyelv eredete

3. Finnugor rokonaink élete ma

 Vogulok: Ural, Ob mentén kb. 6 ezer fő
 Osztjákok: Obdorszk – Ob alsó lefolyásáig; 19 e fő Votjákok: 650 ezer fő
 Cseremiszek: Volga balpartja (népdalaik sok rokon vonást őriznek mieinkkel)
 Mordvinok: 1,5 millió fő Oroszo. (földművelés, állattenyésztés)
  Finnek: 5 millió fő – “az ezer tó országa”. Tagolt nyelvjárás. Kalevala: nemzeti eposz
 Észtek: 1 mill. fő. Gazdag dalkultúra
 Lappok: Norvégia, Finnország, Svédország – nem államalkotó nép. 31 ezer fő.
Sámánizmusra emlékeztető ősi hitvilág.

4. A magyar nyelv nyelvtörténeti korszakai

Előmagyar kor (ie. 4. évezred – ie. 500) a magyar nyelv még nem különül el
Ősmagyar kor (ie. 500 – 896) nyelvünk önálló fejlődésének nyelvemléktelen korszaka
Ómagyar kor (896 – 1526) megjelennek írott szórványemlékek, pl. a tihanyi apátság
alapítólevele, valamint Bíborban- született Konstantin A birodalom kormányzásáról c.
művében néhány magyar szó, néhány szövegemlék, leghíresebb a Halotti Beszéd és
Könyörgés
Középmagyar kor (1526 – 1772) 1527-ben első magyar nyomtatvány: Sylvester János
latin nyelvtanában levő értelmezések az első teljes bibliafordítás – Károli Gáspár,
Vizsoly, 1590 magyar költészet gyökerei (Tinódi, Balassi) a kor Sajnovics János
nyelvtörténeti munkájával zárul
Újmagyar kor (1772 – napjainkig) megjelenik a magyar nyelvtudomány, a nyelv
tudatos ápolása Kazinczy vezetésével megindul a nyelvújítás mozgalma (ortológusok
és neológusok) az első helyesírási szabályzat és magyar—német szótár (Vörösmarty

5. A finnugor rokonságkutatás története:

Sajnovics János (1770) – magyar és lapp nyelv összehasonlítása Gyarmathy Sámuel (XIX. sz.
eleje) – több finnugor nyelv elemzése Reguly Antal – külföldi tanulmányút, anyaggyűjtés
(reformkor) Budenz József – Vámbéry Ármin az 1870 körüli „ugor-török háború” élharcosai

5.1. A nyelvrokonság bizonyítékai; őshazakutatás módszerei

– szótan: alapszókincs (kb. ezer szó) hasonlósága
– összehasonlító nyelvészet
– növényföldrajz
– nyelvtörténet
– régészet
– néprajz
– szabályos hangmegfeleltetések: az ősi örökség szavaiban az azonos helyzetben levő
hangok egy-egy nyelvben azonos módon viselkednek: vagy megmaradnak, vagy azonos
módon változnak meg
– nyelvtani eszközkészlet: birtokosnak a birtokszóhoz kapcsolt toldalékkal való kifejezése

Tudjuk, hogy a nyelvrokonság nem jelent okvetlen faji rokonságot is. Már maga a finnugor
alapnyelvet beszélő népcsoport számos faj ötvözete lehetett. Szétvándorlásuk után pedig
folyamatosan keveredhettek más, velük érintkező népekkel. A magyarsághoz nyelvi rokonság
szempontjából a vogulok állnak a legközelebb. Antropológiai szempontból azonban e két
nép felettébb elütő képet mutat. A magyar nyelv finnugor rokonságát a XVIII. század végén
fedezték fel (Sajnovics János: A magyar és a lapp nyelv azonosságának kimutatása – 1770.).
A nemzetközi hírű turkológus (török nyelvekkel foglalkozó tudós) Vámbéry Ármin a magyar
nyelv török jövevényszavait vélte eredetieknek a török-magyar rokonságot hangoztatta.
Mivel a honfoglaló magyarság társadalmi szerződése a törökökéhez volt hasonlatos, az
összehasonlító nyelvtudomány bizonyítékai ugyanakkor a finnugor rokonságot támasztották
alá, a magyar–török rokonság hívei később azt hangoztatták, hogy a magyar nép eredete
török, a magyar nyelvé pedig finnugor, s a magyarság ehhez nyelvcsere, nyelvátvétel útján
jutott. Ezt a múlt század végén zajló vitát nevezzük a nyelvtudományban „ugor-török
háborúnak”.

Maticsák Sándor: A magyar nyelv eredete és rokonsága

Az Előszóban két fontos gondolat fogalmazódik meg, amelyet a recenzáló is gyakran
hangsúlyoz a középiskolai és az egyetemi katedrán: a nyelvészet nem ítéletet mond, hanem
rávilágít azokra a pontokra, amelyeket tudományos módszerekkel bizonyítottak, és azokból
von le következtetéseket; ily módon nem számít az, hogy a finn nyelvet nem értjük meg
(ahogy a csehek megértik a szlovákokat), hiszen térben és (főleg) időben a két finnugor nyelv
nagyon távol áll egymástól. A nyelvrokonságot kutató nyelvészek nyelvtudományi
módszerekkel már régen bebizonyították a két nyelv közötti kapcsolatot. Vajon miért
kérdőjelezzük meg a finn és a magyar nyelv rokonságát, miközben az angol és a norvég nyelv
rokoni szálait senki sem vitatja? Jelen kötet végére választ kapunk erre a kérdésre. A könyv
nyolc fő fejezetből áll. Az első fejezet A magyar nyelv helye a világ nyelvei között (13–28)
címet viseli, amely a magyar nyelv státuszával és presztízsével foglalkozik. Bemutatja a
nyelvek tipológiai rendszerezését, eredet szerinti felosztását és az ebből születő
összefüggéseket, amelyek a rokonságmegállapítás szempontjából relevánsak lehetnek.
A második részben (Nép és nyelv nem azonos, 29–58) a szerző példákat hoz policentrikus
nyelvekre és multilingvális államokra, a népek keveredésére és az ebből adódó nyelvcsere
folyamatokra. A szerző külön alfejezetet szentel a népnév kategóriájának, amely gyakran
csak „gyűjtőfogalomként funkcionált” (34). A finnugor népnevek esetében különösen
hangsúlyos a nemzetközi és a belső elnevezés megkülönböztetése, utóbbiakhoz etimológiai
elemzést olvashatunk.
A harmadik fejezetben A magyar nyelv rokonításának objektív és szubjektív problémáit (59–
74) mutatja be a szerző. Ez a rész előrevetíti a hatodik fejezetben tárgyalt, a nyelvrokonságot
igazoló két terület, a hangtan és az alaktan fontosságát, hiszen ezek a nyelvi szintek jutnak
döntő szerephez a kutatásokban. Mivel a nyelvtudományokhoz a társadalom csupán szűk
rétege ért, a finnugorellenesség kialakulását elsősorban nyelven kívüli tényezők határozták
meg: a téves elméleteknek hol politikai, hol gazdasági, hol kulturális, hol nyelvi ideológiai
mozgatórugói voltak, amelyeket a szólásszabadság és az internet térnyerése csak még jobban
felerősítettek.
A negyedik részben találkozhatunk azokkal a téves rokonítási elméletekkel, amelyek a
leghangsúlyosabb helyet foglalták/foglalják el a magyar köztudatban (Nem finnugor teóriák a
magyar nyelv eredetére, 75–158). A hun–magyar rokonságeszme, a szkíta rokonítás, a
héberrel való nyelvrokonság, a török– magyar rokonság eszméje, a sumér rokonság
„bizonyítása” időről időre felerősödik hazánkban. Emellett a könyv szerzője összegyűjt
néhány olyan képtelen elméletet is (további „nyelvrokonok” és a magyar mint ősnyelv),
amelyek szerencsére nem terjedtek el a köztudatban.
Az ötödik, legterjedelmesebb rész a magyar nyelv uráli rokon nyelveit és népeit mutatja be
részletesen (Uráli (finnugor és szamojéd) népek és nyelvek, 159–328). A fejezet térképekkel,
nyelvi példákkal gazdagon illusztrált, az olvasó bepillanthat a rokon nyelvek szerkezetébe,
szókincsébe; az uráli népek történetébe, írásbeliségük kialakulásába. Külön alfejezet tárgyalja
az Orosz Föderáció területén élő uráli népcsoportok lélekszámát, nyelvi helyzetét,
oktatáspolitikáját.
A hatodik rész A nyelvrokonság bizonyítékait (329–430) veszi górcső alá. A hang- és
alaktani vizsgálatok, az alapnyelvi szókészlet rekonstruálása mint a nyelvrokonság-kutatás
bizonyítékai központi szerepet játszanak az uralisztikai/finnugrisztikai kutatásokban. A
gazdag nyelvi anyag (a szabályos hangváltozások, az alaktani elemzések, az alapnyelvi
szófajok és lexémák) ezekbe a kutatásokba és a vizsgálatok eredményeibe enged betekintést.
A hetedik fejezet a különböző őshazaelméleteket gyűjti csokorba (Őshazaelméletek, 431–
462). Az őshazakutatás az uralisztika egyik fontos témája, hiszen az évtizedek során számos
elmélet látott napvilágot, és a korábban bemutatott archeogenetika napjainkban szintén
felélesztette ezt a kérdést. A hetedik rész külön alfejezeteket szentel a magyarság ősi
szállásterületeinek bemutatására.
A nyolcadik fejezet egy rövid tudománytörténeti áttekintés A finnugor nyelvtudomány rövid
története (463–472) címmel, amely a diszciplína kialakulásától a jelen állapotokig vázolja a
legfontosabb állomásokat. A könyv vége is tartogat meglepetéseket: igazi lexikográfiai
csemegét nyújtanak a Nyelvek, Helyek, Emberek, Nyelvészeti alapfogalmak (473–516)
VÍGH-SZABÓ MELINDA 3 szószedetek, amelyekben a kötetben előforduló adatokhoz
kapunk plus információkat. Amikor a recenzáló először lapozott a kiadást tekintve is igényes
könyvbe, az jutott eszébe, hogy milyen hasznos kiadvány ez a közoktatásban, a magyar
nyelvi szóbeli érettségi tételeket összeállító középiskoláknak, a témához félve nyúló
magyartanároknak, a magyar szakos tanárjelölteknek. E gondolatokat a 10. oldalra pillantva
az a felismerés követte, hogy a szerző éppen ezeket a területeket nevezi meg ajánlásában.
Remélem – a könyvet bemutató szerzőn nem fog múlni –, sokakhoz eljutnak a kiadványban
megfogalmazott hasznos gondolatok.

Alternatív elméletek

Valójában már a finnugor nyelvészetben is két irányzat létezik: az egyik szerint vannak az ősi
finnugor nyelvek, és ebből alakult ki minden mai finnugor nyelv. A másik szerint a finnugor
nyelvek az uráli nyelvcsalád egyik ágát képviselik, és a magyar nyelv nem a finnugor
nyelvek finn-permi ágába, hanem az ugor ágába tartozik.

Az alternatívák elsődleges kiindulási alapja, hogy elvetik a finnugor nyelvek felé mutató
nyelvi kapcsolat alaprétegbeliségét (vagy legalábbis annak kizárólagosságát, utalva arra,
hogy szerintük pontosan ugyanazok a szavak más nyelvcsaládokkal is rokonok), esetleg az
átvételek irányát és/vagy a nyelvfejlődési modellt vitatják. Az alternatív elméletek szerint az
ugor nyelvcsalád (vagy finnugor vagy ural-altáji) a közös szókincséhez egy közlekedő
nyelven keresztül is juthatott, amely közlekedő nyelv alapja a magyar nyelv őse is lehetett.
Mindenesetre a magyarban találhatók meg legnagyobb számban egyszerre azok a fontos
nyelvi jellemzők, amelyek alapján magát a finnugor nyelvcsalád elméletét felállították. Erre
egy példa a kicsinyítő képzők, amelyek az uráli és a finn nyelvekben egyszerűek (csa/i,
illetve ka/e/i), a magyarban viszont mindkettő megtalálható.

A magyar nyelv számos olyan jellemzőt mutat, amelyek más nyelvek felé is vezethetnek,
amennyiben azt tekintik alaprétegnek. A nyelvi alaprétegek alapján több elmélet létezik

Magyar–türk (turáni) elmélet

Sumer–magyar nyelvelméletek
Kabard–magyar nyelvrokonság
Japán–magyar nyelvrokonság

Kelta–magyar nyelvkapcsolat elmélete[

Kecsua–magyar nyelvhasonlóságok

Kínai–magyar nyelvrokonság
Bibliai szóhasonlítások
A Bibliában található magyar neveket vizsgálja.
Tamana-kutatás

Az ősnyelv elmélete
Az ősnyelvkutatás egészen új keletű tudomány. Két fő iránya van. Az egyik az
úgynevezett nosztratikus nyelvcsalád kutatása. A finnugor nyelvrokonság és az alternatív
elméletek közti látszólagos ellentmondást feloldják a makronyelvcsalád-elméletek, ezek
alapján a magyar nyelv az uráli-jukagir,[22] illetve az urál-altaji makrocsaládba sorolható be,
amelyek az eurázsiai makrocsaládba, tágabban a nosztratikus makrocsaládba tartoznak.

A másik a szóbokor- vagy más néven szógyökrendszerből indul ki. Az elmélet szerint a
magyar nyelv egységes szóbokor rendszere nem jöhetett létre a nyelvtudomány által
feltételezett mértékű utólagos keveredésekből.
A nemzettudat kritikája
A bírálók szerint általában „délibábos nemzettudatból” táplálkoznak. A "délibábos nyelvész"
terminus technicust használja a hivatalos nyelvészet a magyar nyelv finnugor rokonságát
tagadó tudósokra. A finnugor nyelvrokonságot az elmélet születése óta sokan ellenérzéssel
fogadják, aminek Rédei szerint az oka, a keletkezéskor sokak szerint még egyértelmű
nemzetellenes, célzott politikai szándék.
A módszertan kritikája
Az elméletet elutasító nézeteknél gyakran megfigyelhető az összehasonlító és történeti
nyelvészet széles körben bevett módszereinek tagadása. Így például a magyar nyelv mai
köznyelvi változatával dolgoznak, bizonyító erejűnek vélik a hasonlóságokat, illetve nem
tekintik mérvadónak a rendszeres hangmegfelelések létét vagy hiányát. A finnugor-elmélet
támogatói azzal érvelnek, hogy ezt a módszert a nyelvészet más nyelvek (elsősorban a
germán) esetén sikerrel alkalmazta, ezért szerintük az kritika nélkül átvehető és alkalmazható
a magyar nyelven is. (Pl. az újlatin nyelvek vizsgálatában a latin nyelvvel összhangban álló
eredményre vezetett. Az alternatív elméletek ezt tautológiának tartják: szerintük a latin és az
újlatin nyelvek összehasonlítása alapján felállított hangtani szabályok érvényességének
bizonyítására nem alkalmas az a körülmény, hogy ezen szabályok alapján az újlatinból
valóban levezethető a latin. Ugyanakkor még ez sem teljesen igaz, hiszen az újlatin nyelvekre
alkalmazott germán hangeltolódási törvény alapján még sohasem sikerült magát a latin
nyelvet rekonstruálni. Ez egyben a hangtörvényeken alapuló módszerekkel létrehozott
protonyelvek kritikája is.)
Az összehasonlító nyelvtudomány megszületése a 19. században azon feltevésen alapszik,
hogy két nyelv rokonságának a vizsgálatakor éppen nem a hasonlóságokra kell figyelni,
hanem a rendszerszerű különbségekre. Két szó közötti hasonlóság azért nem bizonyíték az
azokat használó nyelvek rokonságára, mert a hasonlóság oka kölcsönzés (sőt, akár véletlen
egybeesés) is lehet. Mivel a nyelvek mind hangtanilag, mind jelentéstanilag változnak, a túl
nagy megfelelés a nyelvészben, a hivatásos kételkedőben inkább a kölcsönzés, s nem pedig a
rokonság gyanúját kelti fel. Ezzel szemben a rendszerszerű különbségek csak a vizsgált
szókészlet közös eredetével magyarázhatóak. (Részletesen lásd a rendszeres
hangmegfelelések törvénye szócikket.)

Az alternatív elméletek tagadják, hogy véletlen módon több százra tehető egyezések
jöhetnének létre, mivel ha a hangalaki azonosság mellett a jelentésbeli megfelelés is adott, a
kettő együttesen szerintük igen kevés esélyt ad a véletlenre. Ezen elméletek egyik
sarokpontja a nyelvcsaládok areális nyelvkiegyenlítődés útján történő létrejötte, ezért a
szóátvételek lehetősége éppenséggel nem érv ellene,

A magyar nyelv rokonságára vonatkozó többi elméletet, mivel érveik nincsenek összhangban
a nyelvtudomány bevett módszertanával, a nyelvészek egy része szintén elveti, s a finnugor
elmélet ellenzői közül sem mindenki támogatja őket. Ez a tény is jelzi, hogy a
nyelvtudományról való ismeretterjesztésnek még igen nagy szerepe van az elkövetkezendő
évtizedekben, hogy ki-ki maga is eldönthesse, mely érvek szerepelhetnek a tudományos
értelemben vett nyelvészet eszköztárában, és melyek nem. A nyelvtudománynak is el kell
azonban gondolkodnia azon a kérdésen, hogy az alkalmazott módszereik valóban az egyedül
üdvözítő módszerek-e, és a mai nyelvelméletekben meglévő kisebb-nagyobb nehézségek nem
arra vezethetők-e vissza, hogy az első germán hangeltolódás alapján kiterjesztett és
univerzálissá kikiáltott rendszeres hangmegfeleltetés módszere esetleg egy általánosabb
elmélet kicsiny részét képezi?
 A magyar nyelvtörténet forrásai a nyelvemlékek

A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv-

emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és
aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak.

1. A nyelvemléktípusok:
– szórványemlékek
– glosszák, szójegyzékek, szótárak
– kéziratos szövegemlékek
– nyomtatott szövegemlékek

 Szórványemlékek: idegen nyelven írt források, melyekben magyar szavak csak

elszórva jelennek meg. Ezen szavak többsége valamilyen tulajdonnév (személynév
vagy földrajzi név), amelyet nem tudtak idegen nyelvre lefordítani.
 Glosszák: a szövegek megértését segítő lapszéli vagy sorok közé beírt jegyzet,
leggyakrabban latin szövegekben fordult elő.
 Szójegyzékek: a szótárak helyett használták és fogalomkörök szerint csoportosították
őket. Latin nyelven íródtak és a latin szavak fölé írták a magyar jelentést.
 Szövegemlékek: már összefüggő, magyarul írt szövegek. Vannak hosszabbak,
rövidebbek, nyomtatottak, kézzel írottak, egyházi és világi témájúak.

2. A magyar nyelv nyelvtörténeti korszakai:

 Előmagyar kor (ie. 4. évezred – ie. 500) – a magyar nyelv még nem különül el.
 Ősmagyar kor (ie. 500 – 896) – nyelvünk önálló fejlődésének nyelvemléktelen
korszaka.
 Ómagyar kor (896 – 1526) – megjelennek az írott nyelvemlékek

A) Szórványemlékek: idegen nyelvű (latin, görög) szövegbe ágyazott magyar nyelvű elemek
(földrajzi nevek, családnevek főleg).
 Külföldi eredetű:
950-951: Bíborban született Konstantinos bizánci császár A birodalom
kormányzásáról című könyvében a görög nyelvű szövegben: Álmos, Árpád, Tisza,
Maros, Etelköz.
 Hazai eredetű:
1000 k.: A veszprémvölgyi apácák adománylevele (görög nyelvű)
1055: A Tihanyi Apátság alapító levele.( I. András; latin nyelvű szövegben 58 magyar
szó- és szókapcsolat; az első magyar mondat: „Fehervaru rea meneh hodu utu rea”
=Fehér- várra menő hadi útra.)
1208-1235: Váradi Regestrum – váradi székeskáptalan jegyzőkönyve
1200 k.: Anonymus: Gesta Hungarorum – magyar királyok és nemesek származását
írja le
B) Szövegemlékek: hosszabb, összefüggő szövegek latin nyelvű kódexekbe ágyazva.
 1192-1195: A legelső magyar nyelvű összefüggő szövegemlékünk a Halotti beszéd
és Könyörgés 32 soros, a latin nyelvű Pray-kódexben maradt fenn. Szerzője
ismeretlen. A beszéd a latin szöveg magyaros átdolgozása. Az összes finnugor nyelv
első szöveg- emléke.
 1200 k.: Königsbergi töredék és szalagjai – nagy terjedelmű volt, de felszabdalták (a
könyv gerincét erősítették vele, a kódex elé tették védőlapnak) – hiányos
 1300 k.: Az első magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária siralom (egy latin siratóvers
magyar fordítása). Szerzője ismeretlen. Ómagyar nyelven keletkezett. A Leuweni-
kódex 134. lapján található; 1922-ben fedezte fel Belgiumban Gragger Róbert.
 1315 k.: Gyulafehérvári sorok – rímszerűen összecsengő prédikációvázlat

C) Kódexek: Nagy terjedelmű, kézzel írott könyvek.

 1372-1400: A legrégibb magyar nyelvű a Jókai-kódex. Assisi Szent Ferenc életéről
szól.
 1450 k.: Huszita Biblia (az első magyar Bibliafordítás; Tamás és Bálint pap munkája;
a Bécsi-, a Müncheni-, és az Apor-kódexben maradt fenn).
 1476: Ének Szabács viadaláról – első históriás énekünk. Mátyás dicsőséges
haditettéről szól. Világi témájú nyelvemlék.
 1494 e.: Festetics kódex – Kinizsi Pálnénak készült imádságos könyv
 1490 k.: Soproni virágének – a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke.
 1510: Margit-legenda: Margit csodálatos életét beszéli el; Ráskay Lea domonkos-
rendi apáca másolta.

D) Glosszák: lapszéli vagy a sorok közé írt jegyzet.

 1410 k.: Marosvásárhelyi glosszák
 1490: Szalkai-glosszák – Készítette: Szalkai László

Szójegyzékek: Szótárak helyett használták.

 1395 k.: Besztercei szójegyzék
 1410 k.: Schlägli-szójegyzék

Középmagyar kor (1526 – 1772) a mohácsi vésztől a hazai felvilágosodás kezdetéig

 1527: az első magyar nyomtatvány; Sylvester János: Latin nyelvtan magyar
értelmezésekkel
 1538-39: Dévai Bíró Mátyás: Magyar Helyesírás
Több bibliafordítás.
 1590: az első teljes bibliafordítás – Károli Gáspár: Szent Biblia; Vizsoly
A magyar költészet gyökerei: Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemissza Péter, Balassi
Bálint, Heltai Gáspár munkássága.
 1610: Szenczi Molnár Albert: Új magyar nyelvtan
Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen munkássága.
 1653: Apáczai Csere János: Magyar enciklopédia
A XVI.sz. közepén találták fel a könyvnyomtatást. Első nyomtatott szövegemlékek:
 1533: Komjáti Benedek: Szent Pál leveleinek fordítása ; Nyomtatás helye: – Krakkó
 1536: Pesti Gábor: Új Testamentum-fordítása ; Nyomtatás helye: – Bécs
 Első hazai nyomdászaink: Hess András- Buda, Abádi Benedek- Sárvár-Újsziget, Heltai
Gáspár- Kolozsvár, Hoffgreff György- Kolozsvár, Huszár Gál és fia, Dávid könyvsajtója-
vándornyomda
Újmagyar kor (1772 – napjainkig) megjelenik a magyar nyelvtudomány, a nyelv tudatos
ápolása; Kazinczy vezetésével megindul a nyelvújítás mozgalma
 1772: Bessenyei György: Ágis tragédiája, Magyarság című röpirata: „Minden nemzet
a maga nyelvén lett naggyá, de idegenén soha sem.”
 1825: MTA: Széchenyi István a létrehozója.
 1832: az első helyesírási szabályzat megjelenése: A magyar helyesírás és szóragasztás
főbb szabályai (Vörösmarty Mihály munkája).
 1844. évi II. törvénycikk: a magyar nyelv államnyelvvé tételéről szól (a latint váltja
fel).
 1872: megindul a Magyar Nyelvőr című folyóirat.
 1905: megindul a Magyar Nyelv című folyóirat.
 Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

1. Információs társadalom
 Szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán
kialakuló társadalomra.
 Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az
állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni,
az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt
felébredt igénnyel.
 A hálózatba való összekapcsoltság az internet és a mobiltelefon révén ön-és
közösségerősítők, esélyteremtők, amelyek az információ- és tudásáramlás
élénkítésével számos pozitív hatáskövetkezményt eredményeznek.
 A modern társadalom két legfontosabb információ közvetítője, a számítógép
– /internet/ és a mobiltelefon.

2. Mobiltelefon
 A beszélgetés bevezető része, az udvariassági formula elmaradhat.
 A hívó felet nem csak a számkijelzés, de akár az előre beállított csengőhang alapján is
azonosítani lehet.
 Ha mi mobilozunk valakinek, a hívott fél személye szintén nyilvánvaló, nem igényel
azonosítást.
 SMS-t bármikor és bárhonnan írhatunk és olvashatunk. Megőrizhetjük, újra
olvashatjuk. Az SMS-ek sokfélék. Íródhatnak a megszokott helyesírással.
 A hírek, hivatalos üzenetek tartoznak ide, és magánüzeneteink közül azok, amelyeket
nem közeli ismerőseinknek írunk. Az SMS-forgalom többségét azonban azok az
üzenetek adják, amelyeket családtagoknak, barátoknak, kedvesünknek küldünk. Ezek
az igazi SMS-ek viszont jócskán eltérhetnek a megszokott írásmódtól

3. Számítógép – /internet/
 Új, eddig nem használt technikák, és régebbi technikák együttes alkalmazása.
 Hatástöbbszöröző eszköz.
 Az emberek közötti élő kapcsolat a gyakori kommunikáció függvénye. Az emberek az
interneten a problémáikra keresnek megoldást.
 A neten az elsődleges megjelenési forma a weblap.
 Mindig célközönségnek szól.
 A weblap szövegének szerkesztésekor a lényeget kell megfogalmaznunk egyszerűen,
érthetően, figyelemfelkeltő módon. Fontos a hitelesség, a bizalomfelkeltés, a kultúrált
megjelenés. A jól kiválasztott képeknek bizalomfelkeltő erejük van. A fejlécnek
„ütősnek” kell lenni, mert itt dől el, hogy az adott téma iránt érdeklődő tovább
olvassa-e weblapunkat. Az elérhetőséget jól láthatóan, egyértelműen kell feltüntetni a
kapcsolatfelvétel megkönnyítése miatt.

3.1 Kommunikáció az interneten: e-mail, internetes fórumok, chat,

társalgó/csevegő programok
  Az új információs csatornákon megjelenő írott szövegek jelentős része valójában
nem az írásbeliség, hanem a szóbeliség birodalmába tartozik.

 Az e-mail, az SMS, az internetes fórumok, a chat-üzenetek szövegei beszélt szövegek,

írott formában. Ezekben nem kell a hagyományos írásbeliségben megszokott módon
kifejtett, precízen fogalmazott mondatokat írnunk; lehetünk hétköznapiak,
érzelemkifejezésünk pedig közvetlenebb. Sőt: a fölsorolt szövegformákban gyakran
tudatosan is jelzik, hogy beszélt nyelvet rögzítenek, azzal, hogy fonetikusan írnak. Ez
nem a katasztrofális helyesírás, hanem a címzetthez fűződő bensőséges kapcsolat, a
bizalom és összetartozás jele.

 A számítógépes hálózatok alkalmasak a levelezésre, sőt a beszélgetésre (csevegésre)

is. A társalgó vagy csevegő program hasonlít az élőbeszédre: rövid üzeneteket
váltunk, amit éppen írunk, megjelenik a beszélgetőpartner képernyőjén: akár egy
földrésszel odébb is. Vita- fórumok, beszélgető csoportok alakultak. A csevegő
programok is igyekeznek fölszámolni a helyesírást, hiszen a gyorsaság, az
esetlegesség, sőt az egyediség a fontos. Mindez természetes is lehet, ameddig két
ember magánügye, ám ezek a csevegő programok tágabb közösségekhez is szólnak.

 A világháló terjeszt nyelvi divatokat. Ezek a nyelvi igénytelenségek, következetlen,

alkalmi rövidítések pedig már megjelentek az iskolai dolgozatokban, különféle
reklámszövegekben, egyes rádió és TV adók nyelvezetében.

Előnyök:
lehetőség a sűrű kapcsolattartásra
az e-mail-ek, SMS-ek elmenthetőek, újra megtekinthetőek, kevesebb időt igényel az
írás
könnyebb ismerkedési lehetőség
a rövidítések, hangulatpótló elemek által a nyelv bővül

Hátrányok:
túl sok angol kifejezés, melyeknek nincs magyar megfelelője; a használt nemzetközi
nyelv alapja az angol
a nyelv torzul, infantilis (köcce = köszi) kifejezések is helyet kapnak
szavakon belül rövidítéseket használunk, melyek fixálódhatnak (vagyok = vok)
a kézírás készsége visszafejlődik
a rövidített fogalmazás miatt a szövegértési képesség csökken
a szabványos levélforma kihalóban van, a hivatalos levelek formája elvész

4. Az elektronikus írásbeliség főbb jellemzői:

tömörítések, rövidítések, szavakon belüli egyszerűsítés, jelhasználat (soxor, 1ház)
kiejtés utáni írás (LM = elem)
a szleng szavait használjuk
helyesírási hibák használatával a nyelv romlik (lehet tudatos használat, de lehet a
gyors gépelés miatt is)
a szakszavak a köznyelvbe kerülnek (számítástechnika)
a vizuális jelek használata emotív, felhívó funkcióval bír (smiley)
az elektronikus ügyintézéssel terjednek a rövidítések
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre
Információs társadalom: szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és
széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra. Kezdetét a XX. századi
találmányok jelentik (rádió, tv, telefon), az információs forradalom kifejezést viszont
manapság az internet hozta hatalmas és gyors változásokra használjuk.

Következményei ma még beláthatatlanok:

 pozitív: elvben mindenki hozzáférhet a médiumhoz és publikálhat, így egyre
nehezebb lesz bárkinek valótlanságokat állítani, mert mindenki, aki ismeri az igazságot,
nyilvánosan bizonyíthatja a tényeket
 negatív: a gyakorlatban a szegények és gazdagok közötti űr növekszik, lévén ennek a
fejlődésnek egy olyan infrastruktúra az alapja, amely a szegény régiókban és a harmadik
világban még hiányzik; a publikált tartalomban a szólásszabadság jegyében az emberi
gyarlóság teljes spektruma burjánzik

TELEFON
A mobiltelefon kialakulása miatt egyre gyorsabb ütemben tűnnek el a vezetékes
telefonok.Ennek nagy előnye, hogy szinte bárhol, bármikor telefonálhatunk (néhány
helyen külön kérik, hogy ne használjuk mobiltelefonunkat). A mobiltelefonnal
egyetemben kialakult az SMS, MMS és egyéb különféle szolgáltatások. Ezzel
könnyen tudunk bárhonnan és bármikor szöveges üzenetet küldeni bárkinek. Előnye,
hogy nagyon gyorsan eljut az adótól a vevőig.

SZÁMÍTÓGÉP
A legjelentősebb, számítógéphez kötődő találmány az internet. Az internet mindenki
számára könnyen elérhető akár otthon, iskolában, könyvtárakban. Elég gyors és
széles, mindent megtalálhatunk rajta, amit keresünk, néha talán túl sokat is. A
számítógép hatása a legérdekesebb az emberi gondolkodásra, ugyanis egyre inkább
rabjává válunk. Ami a telefonnál az SMS vagy MMS, az a számítógépnél az e-mail.
Hátránya: nem biztos, hogy a vevő rögtön elolvassa, ugyanis az emberek nincsenek
olyan sűrűn számítógép-közelben, mint telefonközelben, illetve változó, ki milyen
sűrűn ellenőrzi postaládáját. Az e-mail előnye a mobilhoz képest a nagyobb
terjedelmű szövegek küldésében, illetve jóval olcsóbb voltában mutatkozik meg. A
számítógép ill. az internet új műfajokat is létrehozott (honlap, blog, chat, fórum,
levelezőlista stb.

OKOSTELEFON
A mobil és a számítógép vegyüléke: olyan telefonkészülék, mely a mobiltelefon
funkciói mellett internet-hozzáféréssel is rendelkezik.

Funkciói:
telefonálás
sms, mms
internetalapú telefonálás, üzenetváltás (Viber, WhatsApp stb.)
internetezés: legnagyobb arányban a közösségi oldalak használata (FB, Twitter,
Pinterest, Instagram stb.)
e-mail
 blogok, egyéb netes portálok használata
Jellemzője: egyre kevésbé szöveg- és egyre inkább vizuális alapú (a képek, esetenként
videók szerepe egyre nagyobb)

Nyelvünkre gyakorolt hatása

 Visszaszorul az olvasás és a beszéd, a könyvek szerepét átveszi az internet
 Romlik a helyesírás, mert a hosszú levelek helyét átveszik az e-mailek, az SMS-ek és
a csevegőprogramok, ezek esetében az egyszerűségre törekednek az emberek, a
helyesírás rovására megy a rövidség
 A magyar nyelvbe idegen szavak vegyülnek, melyeket főleg az angolból vettünk át
(pl.: lájkol, tablet, smart tv, chatel)
 Angol szavak angol rövidítései is közhasznúak, főleg sms-ben és csevegésben (thx,
btw)
 A rövidség miatt nyelvtanilag helytelen kifejezéseket használunk írásban (mien,
moziban voltunk=moziba voltunk, 7vége, oan)
 Az ékezetek sokszor nem jelennek meg (sms, telefon alapú kommunikáció)
 A kézírás készsége visszafejlődik
 Sokszor helyettesít szót, szórészt szám (vettem 1 kabátot, jó8, 7fő) vagy jel (+kérte)
 Kialakul egy egyéni szóhasználat a chat programokon belül (pl. rövidítések: vok,
soxor, LM)
 A nagybetűk használata erősen visszaszorul, főleg a magánhasználatban, illetőleg
hangulati jelentőségre tesz szert a nagybetűs írásmód (NEEEEEEEM!!!)
 Az e-mail-ek, SMS-ek elmenthetőek, újra megtekinthetőek, kevesebb időt igényel az
írás
 A rövidítések, hangulatpótló elemek által a nyelv bővül
 Infantilis (köcce = köszi) kifejezések is helyet kapnak
 A rövidített fogalmazás miatt a szövegértési képesség csökken

Telefon
A mobiltelefon nyelvhasználatra gyakorolt hatása a verbális és az írott kommunikáció felől
egyaránt megközelíthető. Ha a verbális funkciót nézzük, a helyhez kötött vezetékes telefon
használata megköveteli bizonyos udvariassági formulák betartását: a hívó fél a köszönés után
általában bemutatkozik, hiszen nem lehet biztos abban, hogy ki veszi fel a kagylót a másik
oldalon. A mobilbeszélgetések során ezek az udvariassági formulák gyakran elmaradnak,
hiszen a hívó felet nem csak a számkijelzés, de akár az előre beállított csengőhang alapján is
azonosítani lehet. Ha mi mobilozunk valakinek, a hívott fél személye szintén nyilvánvaló,
nem igényel azonosítást. Így a beszélgetés bevezető részének, az udvariassági formulák
lemorzsolódásának lehetünk (fül)tanúi.

E-mail (a levelezés újítása):

 forma változása → eltűnnek a külsőségek (boríték, bélyeg), változik a felépítés (pl.
nincs dátum)
 különböző plusz funkciók: kép, zene, egyéb fájlok küldése
 gyorsaság – esély az azonnali reakcióra
 a magán- és a hivatalos e-mail távolsága nő: a magánüzenetek formalitásai (üdvözlő
formulák, aláírás, bekezdésekre tagolás) eltűnőben vannak, az sms és chat eredetű nyelvi
 sajátosságok beszivárognak (hangulatjelek, rövidítések, mondat helyett szószerkezet,
lazuló helyesírás)
 hivatalos e-mail: a formalitások nagy része megmarad, kivéve a fölöslegeseket
(datálás). Könnyebb a mellékletek csatolása
Chat (a szóbeliség és az írásbeliség között):
 rengeteg nyelvi hiba a gyorsaság miatt
 rövidítések (h, hnap, vki)
 hiányos, rosszul szerkesztett mondatok; egész mondat helyett szószerkezet vagy
mondattöredék
 az élő beszéd tempóját próbálja elérni
 plusz funkciók: mikrofon, kamera → megjelennek a nonverbális eszközök, majdnem
élő kommunikáció – de a metakommunikatív eszközök egy részét nem közvetíti
 hangulatjelek, azaz emotikonok (a hangulatjelek fejlődése: karakterek → képek →
mozgó ikonok)
 a helyesírási szabályokat nem követi
 A határon túli magyar nyelvűség
A kisebbség fogalma
A nem anyanyelvi területen élő népcsoportokat hívjuk kisebbségnek.
Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni.
A kisebbségek kulturális autonómiára törekednek (kultúrájuk, művészetük, vallásuk
szabad, anyanyelven való gyakorlása; anyanyelvi oktatás az óvodában, iskolában,
esetleg egyetemen; az anyanyelv használatának joga a közéletben, anyanyelvi
névhasználathoz való jog, anyanyelvi tömegtájékoztatás stb.).
 A magyar anyanyelvűek 1/3-a Magyarországon kívül, tehát kisebbségben él.
 TÖRTÉNELMI KISEBBSÉG: A történelmi Magyarországtól elcsatolt területeken élő
magyar kisebbség a Kárpát-medence területén. Őshonos magyarság, évszázadok óta
eredeti lakóhelyükön élnek, pl. Erdélyben, Burgenlandban.
 BEVÁNDORLÓ MAGYAROK: A Kárpát-medencén kívül élő magyarok. Gazdasági,
politikai vagy egyéb okokból hagyták itt lakóhelyüket. Sokan 1956-ban vándoroltak
el. Legrégebben elvándorolt csoportjuk a moldvai csángók, akik a 13.század végén
hagyták el Közép-Erdélyt.
 SZÓRVÁNYMAGYARSÁG: Nem magyar anyanyelvű állam hatósága alatt egy
tömbben élő magyar közössége.
Európában az 1980-as évektől hangsúlyozottan fölvetett kisebbségi jogok azt kívánják
biztosítani, hogy a kisebbségek egyenlőségben élhessenek a többséggel, kultúrájukat,
nyelvüket, vallásukat megtarthassák. Ezeket nemzetközi egyezmények is biztosítják, pl. A
regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája (1992), Nyelvi jogok egyetemes
nyilatkozata (1996).
A határon túli magyarok csoportjai
 A világon kb. 14 millió magyar anyanyelvű ember él. Magyarország határain túl kb. 4
millió ember tekinti magát magyarnak, közülük legtöbben Kárpát-medencében, a
történelmi Magyarország területén élnek. A magyar nyelv anyanyelvi beszélőinek
számát tekintve a világ közel 6000 nyelve közül a negyvenedik hely körül áll, a 67
európai nyelv sorában a tizenkettedik helyet foglalja el.
 A magyar anyanyelvűek ma két nagyobb tömbben élnek. Magyar népesség lakja a
mai Magyarország területét és a magyar-német illetve magyar-horvát nyelvhatárnak a
kivételével a határral érintkező keskenyebb-szélesebb sávot is. Ezen a területen
hozzávetőlegesen 12-12,5 millió magyar él. A másik összefüggő magyar nyelvterület
a Székelyföld, ahol mintegy 900 ezer magyar anyanyelvű (túlnyomórészt székely) él.
 A magyarországi és a székelyföldi összefüggő magyar nyelvterületek mellett kisebb
nyelvszigeteken, azaz szórványokban él a magyarság Ausztriában [Burgenland-ban],
Szlovákiában [Felvidék], Ukrajnában [Kárpátalja], Romániában [Erdélyben] és
Jugoszláviában [a Vajdaságban]. A történelmi Magyarországon kívül is élnek magyar
anyanyelvűek, legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban. Jelentős magyarlakta
települések vannak Kanadában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában. Sokan
 pedig más európai államokban élnek, pl. Németországban, Franciaországban,
Svédországban, NagyBritanniában.

A magyarok száma és területi megoszlása

 A magyarok száma Magyarországon 10 000 000 fő
 A szomszédos országokban 3 000 000 fő
Románia 1 639 ezer
Moldva 65 ezer
Szlovákia 600 ezer
Csehország 10 ezer
Ukrajana 163 ezer
Szerbia 345 ezer
Horvátország 25 ezer
Szlovénia 9 ezer
Ausztria 33 ezer
Európa többi országában 250 000
Észak – és Dél-Amerikában 550 000
A többi kontinensen 200 000
 A magyarok száma összesen 14 000 000
 A határon túli magyarság a magyar nyelvnek helyi változatait beszéli: alapja a helyi
nyelvjárás (Szlovákiában a palóc, Romániában a mezőségi, székely, moldvai)
A határon túli magyar nyelvhasználat típusai
A határon túli magyarság a magyar nyelvnek helyi változatait beszéli: Alapja a helyi
nyelvjárás (Szlovákiában a palóc, Romániában a mezőségi, székely, moldvai)
A határainkon kívüli magyarság döntő többsége kétnyelvű, az emigráns (bevándorló)
magyarok a saját nyelvükkel nem is boldogulnának. Ez azt jelenti, hogy a magyar
nyelvközösség harmada kétnyelvűnek tekinthető, egy statisztika szerint az 1980-as
évek elején 4,5 millió volt a kétnyelvű magyarok száma. A magyarul is beszélő két-
és többnyelvűek nyelvpárok szerinti gyakorisági listáján a magyart az első öt helyen a
román, a szlovák, az angol, a szerb és a német nyelvekkel beszélik együtt.
A kétnyelvűség természetes velejárója, hogy a mindenkori második nyelv hatással
van a kétnyelvűek anyanyelvi nyelvhasználatára is, azaz a másik nyelvből szavakat,
szerkezeteket stb. vesznek át.
  Kettőnyelvűség: Egy nyelvnek két különböző változatát sajátítjuk el. (pl. a köznyelvet
és egy nyelvjárást). Kétnyelvűség: (Két különböző nyelvet használ valaki.) Egyéni
kétnyelvűség: Kétnyelvű lesz az a gyerek, akihez más nyelven beszél az anyja és az
apja.
 Közösségi [kollektív] kétnyelvűség: A kisebbségi helyzetben lévő nyelvcsoportok
jellemzője. Az egyik nyelvet inkább családi, köznapi, személyes kapcsolataikban
használják, míg a másikat a munkahelyen, az iskolában és a közéletben. Ha a két
nyelv ismerete nem azonos szintű, úgy megindul a szókölcsönzés az erősebbtől a
gyengébbe. Olykor a nyelvtani rendszerre és a kiejtésre is hat.
 Kevertnyelvűség: Nem állapítható meg, hogy a két nyelv közül melyiknek a nyelvtani
rendszerét, szókincsét stb. használja valaki, annyira összeolvadt használatuk az illető
nyelvhasználatában. (Kevert nyelvet használ.)

A kisebbségi nyelv helyzete:

 Nyelvmegőrzés: nyelvmegtartás, a nyelvi tervezés, nyelvpolitika és nyelvművelés
sokszor ezt tűzi ki célul.
 Fontos: anyanyelvi oktatás, tömegtájékoztatás, kultúra, tudomány, névhasználat,
egyházi nyelv. Egyetemi szintű anyanyelvi oktatás biztosítása (Pozsony, Kolozsvár,
Újvi)
 A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük
mondatban, helyes használatuk a mondatok
felépítésében (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző)

Mondat fogalma:
A mondatok beszédünk legkisebb egységei. A mondat jelentése nemcsak a
mondatot alkotó szavak jelentésétől, hanem a szövegkörnyezettől is függ.
Szintagmákból épül fel (szintagma 🡪 Szószerkezet, két alapszófajú szó
kapcsolata.)
 Két fajtája van
 Alárendelő
 Mellérendelő

Mondatrész: szófaji és alaki sajátosságok alapján

állítmány
alany
tárgy
határozó
jelző

Állítmány
Fogalma: A mondat állítmánya szorosan kapcsolódik a mondat alanyához:
megmutatja, hogy az alany mit cselekszik, vagy mi történik vele.
Jelölés
o A mondatban: állítmány (két vonallal húzzuk alá)
o Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Á

Fajtái
1. Igei állítmány (I)
Fogalma: cselekvést, történést, létezést fejez ki pl. Péter olvas
Jellegzetes szófaja: ragozott igealakok
Egyéb tudnivalók: az igei állítmányhoz más szavak is hozzátartozhatnak:
 tagadó vagy tiltószó (nem kérek, ne várj)
 elváló igekötő (nézd meg)
 a jövő időt kifejező fog segédige (várni fog, kérni fogok)
 a feltételes mód múlt időt kifejező volna segédige (kértem volna)
Az elemzés menete Péter olvas. – Mit állítunk? – Olvas. Ez az állítmány, két
vonallal húzom alá.

2. Névszói állítmány (N)

Fogalma: azonosítást vagy minősítést fejez ki pl. Az ég kék. Az autó gyors.
Jellegzetes szófaja: névszók: főnév, melléknév, számnév, névmás
Egyéb tudnivalók: a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni:
kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3.
 3. Névszói-igei állítmány (N-I)
Fogalma: mivel a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni:
kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3. – az összes többi módot, időt, számot,
személyt csak úgy lehet kifejezni, ha a névszói állítmányhoz egy létigét
kapcsolunk pl. Az ég kék volt. Az autó gyors lesz.
Jellegzetes szófaja: névszó + létige (van, volt, lesz)

Alany
Fogalma: Az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit.
Jelölés:
o A mondatban: alany (egy vonallal húzzuk alá)
o Szerkezeti rajzban / ágrajzban: A

Fajtái
1. Határozott alany
Fogalma: Pontosan tudjuk, hogy kire vagy mire vonatkozik az alany. (Péter
ma ötöst kapott az iskolában.)

2. Határozatlan alany
Fogalma: Nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
Kifejezőeszközei:
 főnévi határozatlan névmás (Valaki kitörte az ablakot.)
 T/3. személyű igealak (Megtalálták a bűnöst.)
 Az alany előtt határozatlan névelő áll (Egy fiú törte be az
ablakot.)
3. Általános alany
Fogalma: Az állítmány mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára
vonatkozik.
Kifejezőeszközei:
 Főnévi általános névmások: akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki,
senki, semmi,
 Általános jelentésű főnevek: ember, világ, város… Az egész város
tud már az esetről.
 T/1. és T/3. személyű igealakok Keressük meg Lacit! Kovács Rékának
hívnak.
 E/2. személyű igelakok Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

Az alany és az állítmány alaki és értelmi egyeztetése

Alaki egyeztetés: Az alany és az állítmány közül az előbbi vonzza az utóbbit.
Közöttük az egyeztetés elsősorban számban és személyben történik a magyar
nyelvben.
Értelmi egyeztetés: Az alany alakja többes számú, de egy fogalmat jelöl –
egyes számú állítmány áll mellette. Az Amerikai Egyesült Államok
nagyhatalom.
Tárgy
Fogalma: A tárgy az a bővítmény, amelyre a cselekvés irányul, vagy amely a
cselekvés eredményeképpen létrejön.
Jelölése
 A mondatban: tárgy (szaggatott vonallal húzzuk alá)
 Szerkezeti rajzban / ágrajzban: T

Fajtái
1. Iránytárgy
Fogalma: A tárgy már készen van, csak csinálunk még vele valamit (kiflit eszem,
képet nézek, ruhát próbálok)

2. Eredménytárgy
Fogalma: a tárgy most készül (kiflit sütök, képet festek, ruhát varrok, házat
építek)

Határozók
Fogalma: A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát,
idejét, célját, módját, eszközét …).
Jelölése
 A mondatban: határozó (hullámos vonallal húzzuk alá és jelöljük
milyen határozó)
 Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H (Jelöljük milyen határozó)
Kifejezőeszközei
 ragos névszók: osztályban, szeptembertől, tollal
 névutós névszók: osztály elé, szeptember folyamán, a tollal együtt
 főnévi igenevek: olvasni, táncolni, futni
 határozói igenevek: olvasva, számolva, futva
 határozószók: jól, ügyesen, délelőtt
 kérdőszók: hol, kivel, miért

Fajtái:
 hely
 idő
 szám
 állapot
 mód
 eredet
 eredmény
 társ
 ok
 cél
 eszköz
  fok
 mérték
 állandó
 hasonlító
 részes
Jelzők
Fogalma: jelzők segítségével a névszók (általában főnevek) jelentését pontosabbá
tehetjük.
Jelölése:
 A mondatban: jelző (pontozott vonallal húzom alá és jelöljük milyen jelző)
 Szerkezeti rajzban / ágrajzban: J (jelöljük milyen jelző)

 Kifejezőeszközei:
 A minőségjelző
 melléknév: a nagy lárma, poros föld
 melléknévi igenév: a csörrenő kard, a megkötendő béke
 melléknévi névmás: ilyen vad, ekkora hangzavart, másféle papír
 főnév: arany nyaklánc, Pista bácsi, Mecsek hegység

 A mennyiségjelző
 határozott tő- és törtszámnév: két katonája, negyed hétkor
 határozatlan számnév: sok átutazó, kevesebb hiba
 -nyi képzős melléknév: tengernyi lakos, csipetnyi só
 főnév: láda krumplit, (két) véka aranyért
 számnévi névmás: annyi szív, ennyi kívánság.

 A birtokos jelző
 főnév ragtalanul vagy -nak, -nek raggal: a hír mécse, síromnak a
halmán
 főnévként használt más névszó: a tizenkettő osztói, a fehér ellentéte
 főnévi névmás: az önök képviselője, a te harisnyád.

 Fajtái
 Minőségjelző
 Mennyiségjelző
 Birtokos jelző
 Értelmező jelző
 Hangtan

Hangtan
 a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az
emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
 két, egymással szoros összefüggésben lévő fő ága a fonetika és a fonológia
 A nyelvtanok általában egyetlen fejezetben tárgyalják őket. Több nyelvben nem is
létezik összefoglaló elnevezés a két területre, hanem csak a fonetika és
a fonológia szó jelentései

Fonetika
 A fonetika a beszédhangokat egymástól függetlenül, azok akusztikai megjelenését,
képzését, sajátosságait vizsgálja. Általában három részterületét szokás
megkülönböztetni:
akusztikus fonetika: amely a hangfolyam objektív, a hangforrástól függetlenül
megfigyelhető sajátosságaival, a beszédhangok fizikai törvényszerűségeivel
foglalkozik
artikulációs fonetika: amely a beszédhangokat képzésük (artikulációjuk),
keletkezésük oldaláról vizsgálja
percepciós fonetika: amely azt kutatja, hogy a kiejtett beszédhangokat hogyan
érzékeli a hallgató.

E három különböző értékelési szempont azonban egymástól elválaszthatatlan, hiszen az

ember különös képessége, hogy a beszédhangokról szerzett akusztikus benyomás alapján
igen nagy pontossággal képes rekonstruálni, hogy az adott beszédhang hogyan keletkezett, s
így megtanulni annak pontos kiejtését.

Fonológia
 A fonológia, más néven fonematika vagy funkcionális hangtan a fonetikával
ellentétben a beszédhangokat nem önmagukban vizsgálja, hanem azoknak a nyelvben
betöltött jelentés megkülönböztető szerepével, vagyis a nyelvek fonémakészletével, a
fonémák előfordulásának törvényszerűségeivel, nem megkülönböztető jellegű
ejtésváltozataival (allofónjaival) foglalkozik.
 A fonológia legalapvetőbb eleme a fonéma, vagyis olyan beszédhang, amely képes
szavak jelentésének a megkülönböztetésére.
 Minden nyelvre, nyelvváltozatra jellemző a fonémakészlete, tehát azoknak a
beszédhangoknak a száma, amelyek megkülönböztetésre képesek.
 Egy fonémának azonban lehetnek a hangkörnyezettől (és egyéb tényezőktől) függően
olyan kiejtési változatai, amelyek nem képesek szavak jelentésének
megkülönböztetésére; ezeket az ejtésváltozatokat allofónoknak nevezzük.
 Előfordulhat az, hogy két különböző beszédhang az egyik nyelvben két különböző
fonéma is, de egy másikban csak egyetlen fonémának az ejtésváltozata. Például
a magyarban a bár és a vár szavak szókezdő mássalhangzói, a b és a v két különböző
hang, amely által a szó jelentése megváltozik, tehát két eltérő fonémáról beszélünk;
a b és a v hangok ugyanígy léteznek a spanyolban is, azonban mivel ugyanabban a
hangkörnyezetben csak az egyikféle kiejtés fordulhat elő, ezért a spanyolban a b és
a v nem két eltérő fonéma, hanem csak egy fonémának az ejtésváltozatai: a tubo ’cső’
és tuvo ’neki volt’ szavak kiejtése egyaránt [tuvo], míg a botar ’pattog’
és votar ’szavaz’ szavaké pedig egyaránt [botar]. Megfigyelhető tehát, hogy a szó
elején kiejtésben csak a b, míg magánhangzók között csak a v hang fordulhat elő, így
jelentések megkülönböztetésére a beszédben nem alkalmasak.
 A magyar nyelv szófaji rendszere

I. Ige

II. Névszók
 Tulajdonképpeni névszók
1. a) főnév:
köznév tulajdon név: személynév, állatnév, márkanév, intézmény, cím ,
földrajzi név
b) főnévi igenév

2. a) melléknév
b) melléknévi igenevek: folyamatos igenév, befejezett igenév, beálló igenév

3. Számnév: határozatlan számnév, határozott számnév: tőszámnév, törtszámnév,

sorszámnév

 A tulajdonképpeni névszókat helyettesítő szók

4. névmások:
a) főnévi névmás: személyes névmás, birtokos névmás, visszaható névmás,
kölcsönös névmás
b) melléknévi névmás
c) számnévi névmások
d) kérdő névmás
e) mutató névmás
f) határozatlan névmás
g) általános névmás
h) kérdő névmás

III. Határozószó:
 helyhatározó
 időhatározó
 módhatározó
 határozói igenevek
 módosítószók
 igekötők

IV. Viszonyszók: (formaszók)

 névelő
 névutó
 módosító szó
 kötőszó
 segédigék

V. Indulatszók: érzelemkifejező indulatszók, akaratkifefejező indulatszók, hangutánzó

indulatszók
 A magyar nyelv szófaji rendszere
a szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő, azonos
célra szolgáló szavak osztályai

a szavakat hasonló jelentésük, alaki viselkedésük, mondatbeli és szövegbeli

szerepük alapján soroljuk be a szófaji csoportokba.

a magyar nyelvre jellemző szófajok a következő 3 nagy csoportra

oszthatjuk: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók.

Az alapszófajok:
a) Valódi alapszófajok:
Jelentésük önálló, tartalmas fogalmi jelentés.

Toldalékolhatók.

Önálló mondatrészek, bővítményeket vehetnek fel.

Ide soroljuk:
Az igék fajtái
 cselekvő igék (fizet, beszél, tanul, stb)
 középigék (hajlik, pusztul, létezik, van, stb)
 műveltető igék (írat, olvastat ,futtat)
 visszahatóigék (törölközik,mosakodik)
 kölcsönös igék (birkóznak,ölelkeznek)
Toldalékai:
 képzők (pl.:-ul/ül,ít)
múlt idő jele (-t,tt)
feltételes mód jele(-na/ne/ná/né)
felszólítómód jele(-j és változatai)
igei személyragok(-k,m)

A főnevek fajtái
 tulajdonnevek (személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek,címek -
Népszava-, díjak nevei, márkanevek)
 köznevek (gyerek, lány, nádas, csorda, anyagnevek, jóság, barátság,stb.)
Toldalékai:
 főnévképzők(-ság/ség, mány/mény, vány/vény)
 többes szám jele(-k)
 birtokos személyjelek(-m, -d,stb.)
 birtokjel(-é)
 birtoktöbbesítő jel(-i,-ai,-ei,-jai,-jei)
  fokjelek
 kiemelőjel(-ik)

A tárgyrag
1. birtokos jelző ragja(-nak/ nek)
2. határozóragok (-ban/ ben, -ba/be, -hoz/hez/höz, stb.)

A mellékneveket
1. a számneveket
2. a határozószókat -CSAK KORLÁTOZOTTAN TOLDALÉKOLHATÓK!

b) Névmások:
Jelentésüket a szövegben nyerik el.

Ragozhatók, képzők azonban csak kivételesen járulhatnak hozzájuk.

Önállóan mondatrészek, de alig bővíthetők.

Csoportosításuk:

 csak főnevet helyettesítenek: személyes, birtokos, kölcsönös,

visszaható návmások

 főnév, melléknév, számnév, határozó helyett állnak- a többi!

 Ide soroljuk:

 a főnévi névmásokat (én, tied, ez, mi?)

 a melléknévi névmásokat (ilyen, milyen?, amilyen, valamilyen,

bármilyen)

 a számnévi névmásokat (ennyi, mennyi?, ahány, valahány,

bármennyi)

 a határozószói névmásokat (itt, ott, így, ekkor) - CSAK

KORLÁTOZOTTAN TOLDALÉKOLHATÓK!

c) Igenevek:
Jelentésük önálló, tartalmas fogalmi jelentés.
Toldalékolhatók.
Önálló mondatrészek, bővítményeket vehetnek fel.
 Ide soroljuk:
 a főnévi igeneveket (befejezni, énekelni)
 a melléknévi igeneveket (énelkő, elénekelt, befejezendő)
 a határozói igeneveket (énekelve, dalolva, befejezvén)-NEM
TOLDALÉKOLHATÓK!

A viszonyszók:

Jelentésük viszonyjelentés.

Általában nem toldalékolhatók (kivétel a segédigék)

Önállóan nem mondatrészek, nem bővithetők.

Ide soroljuk:

 a névelőket (egy, a,az)

 a névutókat (alatt, után, szerint)

 a segédigéket (fog, volna, lesz, marad)

 az igekötőket (ki, be, vissza)

 a kötőszókat (és, is, vagy, is-is, vagy-vagy)

 a szóértékű módosítószókat (nem, se)

A mondatszók:

Nincs önálló jelentésük, de érzelmet, indulatot, akaratot, véleményt, stb.

kifejezhetnek.

Nem toldalékolhatók. Önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők, de önálló

tagolatlan mondatok.

Ide soroljuk:

 az indulatszókat
  a mondatértékű módosítószókat (igen, nem, persze)

Van sok olyan szavunk, amelynek szótári alakjukba több szófaji kategóriába is beletartoznak-
pl. tanuló (főnév és melléknévi igenév). Az ilyen típusú szavakat több szófajú
szavaknak nevezzük. A szövegkörnyezet alapján minden esetben meg tudjuk határozni, hogy
a szó éppen melyik szófaji szerepben van jelen.
Az igenevek viszont több szófaj sajátosságait hordozzák magukban, ezek a tulajdonságok
mindig és egyszerre vannak jelen. A két szófaj közötti átmenetet képviselik, ezért az
igeneveket átmeneti szófajoknak nevezzük.
 Az egyszerű mondat

 A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a

szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és
szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak.

1. A mondat szerkezet szerint lehet:

 Egyszerű mondat
Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll.
Fajtái:
a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll.
Pl.: Ádám iszik.
b) Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más mondatrészt
/szintagmát/ is tartalmaz.
Pl.: Ádám vizet iszik.
c) Hiányos mondat: vagy az alany vagy az állítmány hiányzik.
Az állítmány elmaradása mindig hiányos mondatot okoz, az alany elmaradása
nem feltétlenül, hiszen az igei személyragok egyértelműen kijelölik az alany
számát, személyét.
Pl.: Vizet iszik.
d) Tagolatlan: nem tartalmaznak alany-állítmányi szerkezetet Pl.: Segítség!
 Összetett mondat
Az összetett mondat több tagmondatból áll.

2. A mondat a beszélő szándéka szerint lehet:

 Kijelentő mondat:
Egyszerű közlést, nyugodt hangú megállapítást jelent. A beszédben a
hangsúlya egyenletes, nyugodt, hanglejtése ereszkedő, írásban a mondat
végére pontot teszünk.
Pl.: Ma este későn megyek haza.
 Kérdő mondat:
1. eldöntendő:
 A válasz igen vagy nem lehet.
 A hangsúlya nyugodt, hanglejtése emelkedő, ereszkedő.
Pl.: Látod ezt?
2. kiegészítő:
 A válasz hosszabb terjedelmű, a kérdés kérdőszóval kezdődik, a hanglejtés
ereszkedő.
 Mondatvégi írásjele a kérdőjel.
Pl.: Hogy vagy?
3. felkiáltó mondat:
 Hangsúlya erőteljes, hanglejtése ereszkedő.
 Érzelmet fejez ki.
 Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.
Pl.: Fáj az ujjam!
 4. felszólító mondat:
 Kérést, parancsot vagy tiltást fejez ki.
 Hanglejtése ereszkedő, mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.
tiltószavak: ne, se
tagadó szavak: nem, sem
5. óhajtó mondat:
 Érzelmet, vágyat fejez ki.
 Gyakran indulatszóval kezdődik, az állítmány feltételes módú.
 Hanglejtése lebegő.
 Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.

3. A mondat mondatrészekből áll.

A mondatrész szófaji és alaktani sajátosságok alapján állítmány, alany, tárgy,
határozó és jelző lehet.
Tibor az Örs vezér teréről szokott indulni a kettes metróval.
Mit állítunk? szokott (igei állítmány)
Ki szokott? Tibor (alany)
Mit szokott? indulni (tárgy)
Honnan szokott?
Örs vezér teréről (helyhatározó)
Mivel szokott? metróval. (eszközhatározó)
Milyen metróval? kettes metróval (minőségjelző)

a) Állítmány
 A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más
körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.
b) Alany
 A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal
mondunk valamit.
 Főnév, vagy főnévként használt szó.
c) Tárgy
 Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi
mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a
cselekvés eredményez (eredménytárgy)
d) Határozó
 A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
 Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-,
mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó
e) Jelző
 Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét,
mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
 Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző
4. Mind az öt mondatfajta logikailag lehet állító vagy tagadó:
tagadó kijelentés: Pl.: nem akarok elmenni ma délután.
tagadó óhajtás: Pl.: Ó, bárcsak ne mennék haza!
tagadó felkiáltás: Pl.: Ne nyúlj a ládához!
kérdő eldöntendő: Pl.: Nem kérsz kekszet?
tagadó kiegészítő kérdés: Pl.: Miért nem kérsz kekszet?

 A felszólító mondatot, ha tagadom, akkor tiltó mondat lesz.

a) Állítmány
 A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt
kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.
igei :mutatja a modalitást (módjelek), az idővonatkozást (időjelek), az alany
számát és személyét (igeragok), a tárgy határozott vagy határozatlan voltát
(tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és tárgyas ragozás), s utal a tárgy
személyére is.
névszói : a 3.sz. alanyt jelöli kijelentő mód jelen időben pl. A veréb madár.
névszói–igei, összetett: névszói rész: + létige (+marad, múlik) pl.
A madár veréb volt.
 Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen idő, E/3-be téve a létige eltűnik,
akkor az állítmány névszói, ha megmarad, akkor igei
b) Alany
 A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk
valamit.
 Főnév, vagy főnévként használt szó.
határozott alany
határozatlan alany: kifejezhetjük határozatlan névmással (valaki, valami), T/3-ű
állítmánnyal
általános alany: kifejezhetjük általános névmással (akárki, bárki), az ‘ember’
szóval, az állítmány ragozásával (T/1., T/3., E/T/2.)
tapadásos alany: az alany fogalma hozzátapadt az állítmányhoz (pl.: terítve van)
alanytalan mondatok – az időjárásra, napszakra vonatkoznak: Dörög. Villámlik.
c) Tárgy
 Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi
mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a
cselekvés eredményez (eredménytárgy)
d) Határozó
 A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
 Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-,
eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó
e) Jelző
 Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét,
mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
 Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző
5. A mondatrészek egymással grammatikai vagy logikai viszonyban állnak,
ez a szószerkezet /szintagma/.
a) hozzárendelő szintagma:
 tagjai az alany és az állítmány, közöttük egyenrangú a viszony, együttesen a
mondat központi magvát alkotják
 A mondat fő részeként elemzéskor a mondat első nyelvtani szintjén
helyezkednek el.
b) az alárendelő szintagma :
 tagjai az alaptag és a meghatározó tag vagy bővítmény.
 Az alaptag a mondaton belül egy szinttel feljebb helyezkedik el /pl. alany,
állítmány, más mondatrész/, a meghatározó tag az alaptagnak lehet tárgya,
határozója vagy jelzője.
 Az alaptagból kérdezhetünk a bővítményre.
c) a mellérendelő szintagma:
 két vagy több azonos mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú
kapcsolata

6. Az egyszerű mondat szintjei:

1. szint: alany–állítmány (hozzárendelő szintagma); kölcsönösen meghatározzák
egymást.
2. szint: az alany és állítmány bővítményei; a szórend kötetlen.
(…)szint: a bővítmények bővítményei; a szórend kötött, csak együtt mozdulhatnak el
a mondat szórendjében.

7. Egy egyszerű mondat elemzése:

Péter itegnap vizet hozott a bszomszéd migémes hkútjáról.
 A szöveg szerkezete és jelentése

 Szöveg: a nyelv szerkezetének legmagasabb szintje, kommunikatív tartalmú,

megszerkesztett, lezárt egység

A szöveg típusai
 írásbeli: választékosabb, rendezett és szerkesztett, helyesírási rendszer
 hivatalos / publicisztikai / magánjellegű / szépirodalmi / ismeretterjesztő
szöveg
 szóbeli: kötetlenebb, nonverbális jelek is, lehet alkalmi (retorikai) jellegű:
társalgás / szónoklat / előadás / vita / felelet

A szöveg szerkezete:
1. Mikro egységek:
 szabadmondat: a szöveg legkisebb egysége; az a tagmondat, amely önálló
közlésként jelenik meg (a mellérendelő összetételek tagmondatai külön-külön,
alárendelő összetételnél az egész mondat)
 mondattömb: a szorosabban összetartozó szabad mondatok egysége
(mellérendelő logikai viszony)
 bekezdés: a téma egysége tartja össze
 tételmondat (fő gondolat) szerint: induktív (a végén található) v. deduktív (az
elején található)
 bekezdésekből → makro egységek
2. Makro egységek:
 bevezetés: témamegjelölés, figyelemfelkeltés (→ retorika)
 tárgyalás (több bekezdés is lehet): követelmény a rövidség, a világosság, a
tiszta nyelvi kifejezés
 befejezés: összefoglalás, lezárás (→ retorika)

A szöveg jelentésszintjei:
1. Nyelvtani (grammatikai) szint
 lineáris kohézió: a szomszédos mondatokat tartja össze (kötőszók, névmások,
igeidők, egyeztetés)
 utalás: előre (katafora), vissza (anafora), illetve pillanatnyi rámutatás (deixis)
 hiányos mondatok: a szövegbe ágyazottságból derül ki a jelentésük
(szerkezeti v. jelentésbeli hiány)
 kifejtettség: függ a kommunikációs helyzettől, a szövegtípustól
(legnagyobb: köznapi élőbeszédben; legkisebb: tudományos
szakszövegekben)
2. Jelentésbeli (szemantikai) szint
 globális kohézió: a szöveg egészét tartja össze (cím és szöveg egysége)
 cím: függ a témától, műfajtól, befogadótól, kordivattól (témajelölő,
figyelemfelkeltő v. reklámszerű)
 témahálózat: kulcsszavakból épül fel, jelentéssíkokat alkot (tér-, idő- és
logikai hálózat)
  jelentéssík: legalább két helyen meg kell jelennie a szövegben (első: átvezető
szó, későbbi: izotóp)
 jelentés: lineáris kohézió (rokonértelműség, ellentétek, párhuzamok,
felsorolás, ismétlés)
 aktuális mondattagolás: téma-réma hálózat (téma: ismert, réma: új
információ)
 témafejlődés: egyszerű lineáris / visszatérő téma / fő téma / egy réma több
témára bomlik / ugrás
3. Nyelvhasználati (pragmatikai) szint
 meghatározói: kommunikációs környezet, nyelvhasználók viselkedése,
előismeretei
 megértés-félreértés lehetősége

A szöveg szerkezeti egységei

 szöveg: a legnagyobb nyelvi egység, amely egy gondolatmenetet tár föl; összefüggő
bekezdések, mondatok sorával, úgy, hogy a tartalomnak megfelelő terjedelemben és a
hallgatóhoz igazodó módon taglalja és fogalmazza meg a mondanivalót
mikroszerkezeti egységek: mondatok, mondattömbök
 mondatok: a szöveg legkisebb alkotóelemei
 tételmondatok: összefoglalják a teljes szöveg vagy egy-egy bekezdés fő gondolatát
 mondattömb: a téma szerint szorosabban összetartozó mondatok → az egy tömbbe
tartozó mondatok közötti tartalmi viszonyok: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó,
következtető
makroszerkezeti (nagyobb) egységek: bevezetés, tárgyalás, befejezés
 ha a mondatot nyelvi rendszer részeként vizsgáljuk → rendszermondat (ekkor
mondatrészekre bontjuk, vagy szófajilag vizsgáljuk)
 ha a mondatot a szöveg részeként elemezzük → szövegmondat (ekkor a
mondatokat összekapcsoló utalóelemeket és kötőszókat keresünk)

A szöveg szerkezettípusai
 lineáris szerkezet:
1) időrendre épülő, láncszerű
2) térbeliségre épülő
3) logikai menetre épülő
 párhuzamosság vagy ellentétezés: ha ugyanarról a kérdésről két ellentétes véleményt
akarunk bemutatni
 keretes szerkezetű
 mozaikszerű
 képzettársításos, asszociatív szerkezet
 a szöveg fajtája, a kommunikációs tényezők határozzák meg, hogy a szöveghez
milyen építkezési módot, milyen szerkezettípust választunk

A szöveg jelentése
 a szöveg globális kohéziójának eszközei:
1. a szöveg témahálózata (ehhez kapcsolódnak a szögek kulcsszavai: megismétlésük
összetartja a mondatokat)
2. izotópia jelensége
 izotópia: a szöveg jelentésbeli egységét biztosítja
  izotópok: azok a szavak, kifejezések, amelyek a szövegben ugyanarra a
valóságdarabra vonatkoznak (pl. kulcsszót helyettesítő rokon értelmű
szavakkal, körülírások, visszautaló névmások)
 a szó eredete: izo (görög, azonosság) + topo (görög, hellyel kapcsolatos)

1. tartalmi-logikai kapcsolatok: térbeli, időbeli vagy logikai viszony (időbeli és logikai: ok-
okozati kapcsolatok)
2. témajelölő cím: előrevetíti a szöveg témáját, tartalmát
 jelentésbeli kapcsolóelemek: ismétlések, rokon értelmű szavak, körülírások,
fölérendelt fogalmak használata, metaforikus megnevezések, többjelentésű szavak,
azonos alakú szavak, hasonló alakú vagy ellentétes jelentésű szavak
 réma: a mondat új hírt, új információt közlő eleme
 téma: a már ismert közléselemek
 a szöveg téma-réma kapcsolatai fontosak a szöveg jelentésbeli összetartásában

A szabad mondatok
 Egy szöveg(mű) tovább nem bontható alkotó elemei a szabad mondatok.
 Ezek a legkisebb mikro szerkezeti egységek, amiből minden szöveg …..

A szöveg szerkezeti egységei

 A szöveg szerkezetének vizsgálatánál két fontos dolgot érdemes megkülönböztetni. A
szöveg esetén beszélhetünk mikroszerkezeti és makroszerkezeti egységekről.
 A bekezdés és a nála kisebb szövegegységek (mondat, mondattömb, tételmondat)
alkotják a szöveg mikroszerkezetét, míg a bekezdésnél nagyobb egységek (cím,
bevezetés, tárgyalás, befejezés, fókuszmondat) annak makroszerkezetét.

A mondattömb és a bekezdés
A szöveg minimális szerkezeti egysége a mondat.
Ha egy többmondatos szöveggel van dolgunk, akkor lesznek olyan mondatok,
melyek témájuk alapján összébb tartoznak, tömbösödnek, ezzel mondattömböket
hoznak létre.
Az egy tömbbe tartozó mondatok között egy szorosabb tartalmi-logikai
kapcsolat figyelhető meg.
Egy írott szöveg esetén a mondatok tömbösödését azzal jelezhetjük, hogy külön-
külön bekezdésbe írjuk őket.
A bekezdés a szöveg jelentésbeli, logikai, tipográfiai és nyelvtani egysége, amely
az egyik bentebb kezdéstől a másik bentebb kezdésig tart.
A bekezdés a prózai szövegek legnagyobb mikroszerkezeti egységének
tekinthető.
Általában egy tételmondattal szokott kezdődni, mely a bekezdés leglényegesebb
gondolatát tartalmazza, a többi mondat ezt fejti ki bővebben.
A cím
A bekezdésnél nagyobb szerkezeti egységek alkotják a szöveg makroszerkezetét,
melybe a bevezetés, tárgyalás és befejezés mellett a fókuszmondat és a cím is
beletartozik.
A makroszerkezetet a globális kohézió tartja össze.
A cím rendkívül fontos, hisz az olvasó elsőként ezt látja meg, sokszor ennyi dönt
arról, hogy a kezébe veszi-e az adott művet vagy sem.
 Továbbá a cím a szöveg előinformációjának, tartalmi és hangulati jelképének is
tekinthető.

Több fajtáját különböztethetjük meg:

 témamegjelölő cím: a szöveg tárgyát közli, egyértelműen lehet belőle
következtetni a tartalomra (Az élet értelme, Az európai irodalom története)
 műfajjelölő cím: a szöveg műfajára következtethetünk belőle (Óda, Himnusz)
 címkeszerepű cím: a témát egy szóba sűrítetten jelzi (Iszony, Munkafüzet)
 reklámszerepű cím: figyelemfelkeltő, meghökkentő hatást kelt (Pörkölttel ölt a
szomszéd, Velünk jobban jár)

Címet nem csak szövegegésznek, hanem kisebb szövegrészeknek, fejezeteknek is

adhatunk (fejezetcím).
 Médiaműfajok

A sajtótermék
A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, amely információközlés közben eleget
tesz három követelménynek:
 publicitás (nagyobb nyilvánosság);
 perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés);
 aktualitás (időszerű információk továbbítása).

A sajtótermékek típusai
 A sajtótermékeknek számos típusát különíthetjük el.
 A megjelenés rendszeressége szerint vannak napilapok, hetilapok, kéthetente,
havonta vagy rendszertelenül megjelenő újságok.
 Rendszerezhetjük a sajtótermékeket a megjelenés, terjesztés helye, köre szerint is:
országos, helyi, regionális, vagy éppen intézményi újságokat különböztethetünk meg.
 Megjelenési módja alapján megkülönböztetjük az elektronikus és
a nyomtatott sajtót.
 Nagyon fontos a különféle lapok tartalom szerinti csoportosítása: vannak politikai-
közéleti, szórakoztató, tudományos, irodalmi, valamint vegyes lapok.
 A sajtóműfajok két legfontosabb csoportját a tájékoztató (információs)
és véleményközlő (publicisztikai) műfajok alkotják.

A tájékoztató műfajok
 A tájékoztató műfajok a közvéleményt foglalkoztató információkat közvetítenek.
 Leggyakrabban ezek közül a hírrel találkozunk. Ez az újságírás egyik legnépszerűbb,
legelterjedtebb műfaja. Jellemzően rövid, tömören és érthetően megfogalmazott
aktuális információkat közöl a befogadókkal.
 A közlemények általában tényközlő beszámolót adnak valamilyen megtörtént vagy
várható eseményről.
 A tudósítás a tudósító személyes jelenlétére és értelmezésére épülő, leíró jellegű
beszámoló.

A véleményközlő műfajok
A véleményközlő műfajokban a közvélemény érdeklődésére számot tartó információk mellett
nagy teret kap az újságíró véleménye, a tények értelmezése. A véleményközlő műfajokban
a tényközlőeknél hangsúlyosabban jelenik meg az olvasó befolyásolásának szándéka.
 A kommentárok a hírekhez fűzött különféle értelmezések. Ezek főként az olvasók
értelmére hatnak, az információk megértését segítik.
 A glossza rövid terjedelmű, gyakran vitázó, bíráló szándékú, ironikus, esetleg gúnyos
hangvételű megjegyzés egy aktuális esemény kapcsán.
 Az olvasói levél műfaja egy lap olvasóinak enged teret, hogy a megjelent írásokkal
vagy aktuális eseményekkel, történésekkel kapcsolatos véleményüket, kérdéseiket
kifejthessék. Általában rövidített, átdolgozott formában kerülnek be a lapba.
 A kritika valamilyen műre, műalkotásra vonatkozó, esztétikai és szakmai érveken
nyugvó bírálat. Célja a nézőpontok felvázolása, értelmezési lehetőségek megadása.
 Az ismertetés tárgyilagos módon mutatja be tárgyát (pl. egy szerzőt, irodalmi művet,
zenei albumot), hogy felkeltse az olvasó érdeklődését.
  Az ajánlás személyes kötődéssel mutatja be tárgyának legfontosabb jellemzőit, hogy
felkeltse az olvasó érdeklődését.

Átmeneti műfajok
 Egyes sajtóműfajokban a tájékoztatás és a véleményközlés egyformán jelentős
szerepet játszik.
 A riport, az interjú és a cikk átmeneti sajtóműfajok, amelyekben a közérdekű
események, hírek mellett az azokban részt vevő, érintett alanyok véleménye is
hangsúlyosan jelenik meg.
 A cikk olyan, az újságban, folyóiratban megjelenő rövidebb írásmű, amelyben
tényközlő és szubjektív véleményt tartalmazó részek kapcsolódnak össze.
 A riport és az interjú párbeszédes formájú. A riport – a tudósításhoz hasonlóan – az
események helyszínén készül.

A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszköze

A tömegkommunikáció: széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és közvetett

kommunikációs forma .
Cél: hogy minél több információt minél szélesebb réteghez lehessen eljuttatni.

Médiaműfajok: médium (egyes szám), média (többes szám) ~ tömegközlési és tájékoztatási

eszközök

Sajtóműfajok: a sajtó a legöregebb médiaműfaj

Rendszerezés:
megjelenés rendszeressége (havonta, naponta stb.)
megjelenés, terjesztés helye (országos, határon túli, regionális stb.)
tartalmuk (politikai-közéleti, szórakoztató, vegyes)
célzott közönség
nyelvük szerint: egy- vagy többnyelvű (párhuzamos nyelvűek)
Újságírásban 2 féle:
 tájékoztató (információs)
 véleményközlő (publicisztikai)

A tájékoztató műfajcsoport legjellemzőbb tagjai: hír, tudósítás, a riport, interjú,

reklám, közlemény ...

Hír: friss, közérdekű, fontos, 4 kérdésre válasz: kivel/mivel, hol, mikor, mi történt

Információ: hír alapja, mindaz, aminek hírértéke van, és az újdonság erejével hat
Közlemény: vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információt tartalmazó
üzenete

Tudósítás: hasonló a hírhez, de saját tapasztalatok alapján

Riport: személyes jelenlét, elbeszélő-cselekvő az újságíró cselekménye van (bevezetés, leírás,

befejezés)

Interjú: kérdések, párbeszédes forma, itt újságíró nem vesz részt a cselekményben

Véleményközlő sajtóműfaj: cikk, kommentár, kritika, olvasói levél, szerkesztői üzenet,

hirdetés, recenzió, glossza, esszé, ...

Cikk: külön műfaj, tényszerű közlés (+) a cikkíró elemzése, véleménye

Kommentár: hírmagyarázat

Glossza: rövid, tömör szókimondó, ironikus, csattanóval zárul; hangeszközével,

stíluseszközökkel hat az olvasó érzelmeire, humorérzékére

Jegyzet: életből vett, hétköznapi cselekmény, 1-1 szóló, rövid, de stíluseszközökben gazdag,
hangvétele lehet drámai, lírai, humoros, ironikus. Az író célja az érzelmekre hatás és
gondolkodásra késztetés.

Nyílt levél: levélformában, ismert, fiktív személynek

Olvasói levél: lapban olvasottal vélemény

Kritika: műalkotásról készült bemutató

 ismertetés: ajánló módon
 recenzió: értékel és elemez is, tudományosan igazolt
 bírálat: részletes recenzió, elhelyezi a művet az alkotó munkásságában

Tanulmány, monográfia –szaksajtó műfajai:

Esszé: elmélyült irodalmi, tudományos, személyes hangvételű írás

Rádiós műfajok:
 terjesztés szerint: országos, települési stb.
 fenntartó szerint:
- közszolgálati (állami támogatás, előfizetők pénzéből)
- kereskedelmi (magánerő, reklámok)
- társadalmi, civil ...

Műsortípusok:

hír, információ, krónikai, politikai jellegű műsor

hirdetés, reklám
zenei műsor
beszélgetős műsor
korosztályi, rétegműsorok
kisebbségi, vallási
szociálpolitikai
tudományos ismeretterjesztő
művészeti, irodalmi
szórakoztató műsor
sportműsor
magazinműsor
szolgáltató műsor
folytatásos műsor

Műsorok: 2 csoport:

írott anyagot előadó, megszólaltató (bemondó, színész, műsorvezető olvas fel)

hangos anyag elsődleges rádiós műfaj

Televíziós műfaj: Nyelvet felváltja, kiegészíti kép is

kiterjedtsége: világméretű, országos stb.
működtető: közszolgálati, kereskedelmi
sugárzott műsor jellege szerint: egyprofilú, többprofilú műsorok:
élőadás,
konzervműsorok
Néhány műsortípus: híradó, dokumentumműsorok, reklám, folytatásos teleregény

A tömegkommunikáció:

Hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközök:

 a színek célzott használata: élénk színek; kontrasztok (fekete-fehér, színes)
 hangerő változtatása: reklámok hangosabban szólnak
 nyomtatásban: külalak; betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás
 az ábra a szövegben
 zenei aláfestés, ...
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi
érintkezésre:
 SMS: tömör, rövid: soxor, minden6ó, 1ház
 kiejtés utáni írás: LM=elem
 szleng
 helyesírási hibák; terjednek (nyelv romlik), (gyorsabb gépelés miatt is)
 szakszavak köznyelvbe terjednek (számítástechnikai szavak)
 vizuális jelek: J (smiley): emotív/felhívó funkció

A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai

A tömegkommunikáció a közlésfolyamatnak az a fajtája, amely széles befogadó

rétegnek közvetít információkat. Nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével.

Beszélhetünk:
Sajtóműfajokról
Rádiós műfajokról
Televíziós műfajokról

Sajtóműfajok: A sajtó a legrégibb médiaműfaj. A megjelenés rendszeressége szerint vannak:

 Napilapok
 hetilapok
 havonta vagy félévente megjelenő újságok
 A megjelenés helye szerint vannak:
 országos
 helyi
 intézményi
 Műfajai szerint vannak:
 tájékoztató műfajok
 véleményező műfajok
 Tájékoztató sajtóműfajok:
1. Hír: 4 alapvető kérdésre ad választ:
a. Kivel?
b. Hol?
c. Mi történt?
2. Információ: több kisebb hír összessége
3. Tudósítás: Pontos, tárgyilagos, tényszerű. A tudósítást adó személy mindig a saját
maga által látott vagy hallott eseményekről készít tájékoztatást.
4. Riport: Itt fontos az újságíró személyes jelenléte, melyben a valóságban megtörtént
esemény szerepel.
5.Közlemény: vállalat, intézmény közérdekű információja.

 Véleményező sajtóműfajok:
1. Cikk: kevert műfaj, melyben összefonódik a tényszerű közlés, a cikkíró
véleményével.
2. Kommentár: hírmagyarázat
3. Glossza: rövid, tömör, ironikus, bíráló és csattanóval záruló írás.
4. Jegyzet: Gondolkodásra késztető írás
5. Kritika: Valamilyen műalkotásról készült bemutató.
Rádiós műfajok:
2 nagy csoportba oszthatjuk ezeket a műfajokat: lehetek írott anyagot előadó
műfajok és hangos anyagok.
Rádióműsor típusok:
 hír
 politikai műsorok
 zenei műsorok
 tudományos, ismeretterjesztő műsorok
 korosztályonkénti rétegműsorok

Televíziós műfajok:
Összetettek, melyekben a nyelvet sokszor felváltja illetve kiegészíti a kép.

A TV-s műsorok lehetnek:

 elé adások
 előre rögzített műsorok

Jellemző TV-s műsorok:

 hírműsor
 dokumentumműsorok
 reklám
 zenei műsorok
 filmek
 közvetítések
 tele regény
 A szövegszerkesztés – az anyaggyűjtéstől a
megszólalásig

Retorika
szónoklással, érveléssel, tágabb – mai – értelmezésben a meggyőzéssel és a hatásos
kommunikációval foglalkozó tudományterület
a retorika már az ókorban is virágzó tudomány, művészet volt, jelentősége azonban
máig sem csökkent, csupán tartalma alakult át
napjainkban a feladónak azt kell elérnie, hogy a címzett hatalmas mennyiségű üzenet
közül figyeljen fel az általa megfogalmazottra, a hatásos kommunikáció eszközeinek
ismerete az élet minden területén alapvető fontosságú

Alapja
A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben.
1.A nyilvános beszéd
A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai.
Az élőbeszéd fajtái.
A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.
2.Érvelés, megvitatás, vita
Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei.
A kulturált vitatkozás kritériumai, a vita értelmezése.
Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat néhány
érvtípus.
Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése.
3. A szövegszerkesztés eljárásai
A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége.
A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze,
Az összefoglalás funkciója és típusai (yi. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika a szónoklat tudománya, eredetileg díszes

külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Később a nem szépirodalmi műfajok elméletét jelentette (prózai írásművek elmélete). Iskolai
tantárgy volt a beszéd- és értelemgyakorlat mellett. Ma a rendszeres gondolkodás és
önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Tárgya minden nyilvános,
közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden
nyilvánosan megszólaló ember. Társtudománya a szövegtannak, amely a sikeres közlés, a
meggyőző beszéd szempontjai alapján tekinti át a szöveg (beszéd) létrehozását. A klasszikus
retorikai elmélet meghatározta a retorika alapelveit, szabályait, eszközeit, amelyek
alkalmazhatók a mindennapi kommunikációs folyamatokban is, kiegészülve a
modern nyelvészeti, kommunikációelméleti, szociálpszichológiai stb. ismeretekkel.

Története
Beszédtanítás Homérosz korában
 Az ókori görögöknél mindig is fontos szerephez jutott a nyelv művelése, a beszéd
tanítása. Erre a homéroszi eposzokból lehet következtetni, az Iliaszban jelentősége
vetekszik a fegyverekével:
 „… Agg Péleusz teveled küldött el utamra
aznap, hogy Phthíából téged az Átreidészhoz
köldött, még gyereket, ki nem ért a közös viadalhoz,
sem szónokláshoz, mely a férfit hírre segíti:
éppenezért küldött, legyek én, aki mindenre kioktat,
szónak szónoka légy és végbevivője a tettnek.”
(9. 438-443; Devecseri Gábor ford.)

A haragvó Akhilleusz harcra buzdításánál három beszéd hangzik

el, Odüsszeuszé, Phoinixé és Aiaszé. Mindhárom beszéd a klasszikus retorika később
kialalult kánonjának egy-egy képviselője: a logikai érvelésű a logosz, az etikai érvelésre
támaszkodó az ethosz, az érzelmekre ható, s egyben a leghatásosabb a pathosz.
Homérosz után kb. ötven évvel élt és alkotott Hésziodosz, aki fő művében, az Istenek
születésében leírta, hogy milyen fontos a beszédben az, hogy az igazságot képviselje.

A retorika kialakulása és a szofisták

A retorika az antik görög tulajdonjogi perekből alakult ki. Szürakuszai (Szicília) poliszában i.
e. 485-ben két türannosz, hogy hatalmát megszilárdítsa, katonáinak földet osztott, ám
előzőleg békés polgárokat űzött el földjeikről. 10 évvel később egy poliszon belüli felkelés
elsodorta a türannoszok hatalmát, az elűzött polgárok visszatértek a poliszba. A polisz
agóráján tulajdonjogi perek sorozata indul a régi és az új földtulajdonosok között a földek
birtoklásáért. A fölállított népbíróság annak ítélték a föld tulajdonjogát, aki ügyesebben érvelt
igaza mellett, azaz a beszéd művészetében eredményesebb volt.
A szürakuszai perekben tűntek fel az első hivatásos beszédírók, akik segítettek a
pereskedőknek.
 Agrigentumi Empedoklész (ő még ingyen oktatott)
 Thisziasz és Korax (Empedoklész tanítványai)
 Gorgiasz (Korax tanítványa, aki Athénba vitte a retorika művészetét)
Gorgiasz szofista volt, aki azt vallotta, a beszédnek szépnek kell lennie, hogy
gyönyörködtessen. Nevéhez fűződnek a gorgiaszi alakzatok: az ellentét, hasonló hangzású
szavak, tagmondat-egyenlőség és rímek használata.
A retorika további fejlődésében fontos szerepe volt a bírósági gyakorlatnak és a
népgyűléseknek. A népgyűléseken bárki szabadon felszólalhatott, a bíróságokon pedig
mindenki maga látta el a védő és vádló szerepét, ezért mindenkinek érdeke volt, hogy
megfelelő beszédet tudjon tartani, amellyel megnyeri magának az ügyet. Aki nem tudott
beszédet írni, hivatásos beszédírót fogadhatott. Ilyen volt Lüsziasz is.
A szofisták ellen lépett fel Szókratész. Miközben pedig Gorgiasz saját beszédeit
taníttatta, Prótagorasz érvelési technikákat tanított. A szofisták csillaga lassan leáldozott.
A tudományos retorika Iszokratész nevéhez fűződik, ő alapította meg Kr. e. 390-ben az első
retorikai iskolát. Szókratész tanítványa, Platón is fellépett a szofisták ellen. Két nagyszerű
dialógusa, a Gorgiasz és Phaidrosz foglalkozik a retorikával. A retorika
klasszikusa, Arisztotelész egyik fő műve a Rétorika, melyben meghatározza a retorika
fogalmát, foglalkozik az érvekkel, a beszéd lélektani és etikai vonatkozásaival.
Arisztotelész szerint: "A retorika olyan képesség, mely minden egyes tárgyban feltárja a
meggyőzés lehetőségét."

Latin retorika
A hellenizmus idejének görög retorikája nem maradt az utókorra. Annál jelentősebbek
viszont a Kr. e. 1. században fellépő latin szónokok, az oratorok. Cornificiusnak tulajdonítják
a Kr. e. 80. k. keletkezett Rhetorica ad Herenniumot, vagyis a Herenniushoz írt retorikát.
Cicero és Quintilianus műveinek egyes részei a mai napig érvényesek. A latin retorika a
császárság korában leáldozott, hiszen a retorika tündökléséhez olyan államforma szükséges,
amelyben a gondolatok szabadon mozoghatnak.

Retorika a középkorban és az újkorban

A középkori retorika csaknem kizárólag egyházi retorika volt, melynek neve homiletika. Az
egyetemeken a hét szabad művészet egyike éppen a retorika volt, jelezve, hogy nem veszett
el, csak más szerepet töltött be. A papok és szónokló szerzetesek (mint padovai Szent Antal)
jól ismerték az antik retorikusok műveit, s tudásukat az egyház szolgálatába állították.
A középkori retorika történetének három virágkora van: a 4-5. század. A 4. század vége felé
ugyanis a keresztény tudományosság homlokterébe a Biblia értelmezése került. E feladat
megoldását Augustinus (Szent Ágoston, 354–430) végezte el De doctrina Christiana (A
keresztény tanításról) című művében, melynek első három könyvét 396-ban, a negyediket
pedig 426-ban fejezte be.
A 12-14. század és a reformáció időszaka. A 13. századtól ugrásszerűen megnő a prédikációs
gyakorlat. Az ekkor keletkezett szentbeszédek három típusba sorolhatók: a) egyszerű és
világos írásmagyarázat; b) a tanult hívők megszólítását célzó, művelt egyetemi beszédek; c)
az egyszerű nép épülését biztosító népies szónoklatok, a nép nyelvén, anekdotákkal, csodás
történetekkel és példákkal fűszerezve.
A kora középkorban alakult ki a chria (vagy kria, chreia) műfajából az egyházi beszéd. A 12-
14. században az egyházi beszédet főleg szerzetesrendek prédikátorai művelték.
Nagy változást hozott a reformáció, a 16. század a hitviták kora volt. A barokk korban az
ellenreformáció is befolyásolta a retorikát. A reneszánsz korban (kb. 1400–1600) a retorika
továbbra is betölti azokat a szerepeket amelyeket a középkorban betöltött, de megújult és
elmélyült formában. Az elmélyülés mutatója többek között az, hogy előtérbe kerülnek az
antik retorika nagy klasszikus alkotásai: Arisztotelész Rétorikája, Cicero De oratore és Orator
című művei és Quintilianus Institutio oratoriája.
Gyökeres változást hozott az első modern demokráciák létrejötte, ettől kezdve mondhatjuk,
hogy a retorika ismét fontos szerepet tölt be a mindennapi életben. Napjainkban elsősorban az
Amerikai Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban élnek a retorika nemzetközi
hírű doktorai. Magyarországon a retorika 2000 óta ismét kötelező a felsőfokú oktatásban.

A retorika rendszere és elemei

Az ókori retorikai rendszer alapján a retorikai szituáció elemei a szónokra, a tárgyra, illetve a
hallgatóra vonatkoznak. A beszéd megalkotása háromféle szándékkal történhet a szónok
részéről: értelmi, mérsékelt érzelmi és szenvedélyeket célzó érzelmi

A beszéd felépítése
A szónoki beszéd létrehozása az alábbi öt lépésben valósul meg:
1. Anyaggyűjtés (inventio)
2. Elrendezés (dispositio)
3. Kifejezés (elocutio)
4. Megtanulás (memoria)
5. Előadás (pronuntiatio)

A beszéd faja
A szónoki beszéd faja a hallgatóság viselkedéséhez igazítva háromféle lehet:
 Törvényszéki beszéd (genus iudiciale): ideje a múlt, témája az igazság vagy
igazságtalanság, műfajai közé tartoznak többek között a vád-és védőbeszédek.
  Tanácskozó beszéd (genus deliberativum): idősíkja a jövő, műfajai közé
tartoznak a politikai beszédek, a választási kampányok beszédei, a reklámok, erkölcsi
intelmek.
 Bemutató beszéd: (genus demonstrativum): jelen idejű, funkciója a dicséret
vagy elmarasztalás. Fajtái: alkalmi beszédek, dicséretek, ismertetők.

A beszéd szerkezete
A szónoki beszéd szerkezet szerint az alábbi egységekre tagolható:
1. Bevezetés (exordium vagy principium)
2. Elbeszélés (narratio)
3. Kitérés (egressus vagy digressio)
4. Témamegjelölés és/vagy felosztás (propositio/partitio vagy divisio)
5. Érvelés (argumentatio)
6. Bizonyítás (argumentatio vagy confirmatio)
7. Cáfolás (confutatio vagy refutatio)
8. Befejezés (conclusio vagy peroratio)

Híres szónokok, tudós retorikusok

 Szókratész
 Platón
 Arisztotelész
 Periklész
 Lüsziasz
 Cornificius
 Cicero
 Quintilianus
 Hippói Szent Ágoston
 Páduai Szent Antal
 Pázmány Péter
 Kölcsey Ferenc
 Kossuth Lajos
 Deák Ferenc
 Gyulai Pál
 Jókai Anna
 Grétsy László
 Adamik Tamás
 Jászó Anna
 Aczél Petra
 Lantos Erzsébet

A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben

Néhány gondolat a retorikáról

A retorika:
— szónoklattan, ékesszólás;
— az értekező prózai írásművek szerkezetét, műfajait tárgyaló tantárgy;
— hatásosan csoportosított érvek, gondolatok szónoki előadása. Az értekező prózai
írásművek klasszikus retorikából ismert szerkezete a következő elemeket tartalmazza:
Az érvelő szöveg felépítése:
 Bevezetés (jóindulat megnyerése, figyelemfelkeltés, téma megjelölése, megértés
előkészítése, a kifejtés menetének a vázlata.)
 Tétel megfogalmazása.
 Részletezés (példák, kitérők)
 Bizonyítás vagy: Cáfolás.
 Befejezés (összegzés, kitekintés, érzelmi zárás). Napjainkban megnőtt az érdeklődés a
retorikai ismeretek iránt (középiskolai tananyag lett), hiszen a demokratikus
társadalmak jellemzője a nyilvánosság megnövekedett szerepe, és érték az emberek jó
kommunikatív készsége. Az érvelő típusú szöveg alapját a klasszikus retorikából
ismert szónoki beszéd szerkezete adja. Az érvelő szöveg bevezetésre, elbeszélésre,
részletezésre, bizonyításra, cáfolásra és befejezésre bontható.

Bevezetés - érzelmekre hat

• Jóindulat megnyerése (megszólítjuk a hallgatóságot, magasztolás)
• Figyelemfelkeltés! (téma újdonsága, újszerűsége, téma fontossága, újszerű megközelítés)
• Téma megjelölése, megértés előkészítése (fontosabb helyszínek, alakok, elemzési pontok)
• Kifejtés menetének vázlata
• Források
Elbeszélés
• Az érvelés vagy a beszéd fő gondolatának rövid ismertetése (röviden, tömören kifejti a
tételmondatot, az érvelés magja)
• Erre épülnek a további beszédrészek
Részletezés
• Tételmondat részletezése, példákkal való alátámasztása, kifejtése
• Lehet kitérőt tenni (történet, személyes élmény)
Bizonyítás - a legfontosabb rész
• Érvek kifejtése, tételmondat érvekkel való alátámasztása
• Álláspontunk igazságának bizonyítása (jelekből, tényekből, példákból alkotunk érveket,
következtetéseket fogalmazunk meg)
Cáfolás
• Az ellentétes tábor érveit is meg kell cáfolni Befejezés - az értelmezésben segít •
Érzelmekkel hatni az olvasóra, hallgatóra
• Kapcsolódjon az érvelés többi részéhez
• Megismételheti, összegezheti az eddig elmondott gondolatokat
• Kiegészítheti egy jövőre utaló kitekintés
• Utolsó, leghatásosabb érv bevetése
• Olvasók ismételt megszólítása, kérdés feltevése

SZÖVEGSZERKESZTÉS - A beszéd felépítése

A szöveg megszerkesztésének lépései:
• Témaválasztás
• Címadás — itt nem feltétlenül szükséges, de lehetséges; ha adunk címet, egyszerű
legyen, témamegjelölő.
• Szövegtípus kiválasztása (műfaj)
• Elővázlat készítése.
• Anyaggyűjtés.
• Az anyag elrendezése — a fontosabb gondolatok kiválasztása, tételmondatok
megfogalmazása; ezekből lesz a vázlat, amely még kulcsszavakat, idézeteket is
tartalmazhat.
• Az előadásmód megtervezése — annak eldöntése, hogy milyen nonverbális jeleket,
illetve zenei kifejezőeszközöket használunk.
• A szöveg megtanulása.
• A szöveg előadása — törekedni kell a spontánnak tűnő beszédre.

Részletezve:
Az első lépések
A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végig gondolnunk, és ha
szükséges – címet választanunk. Ezzel egy időben történhet a céloknak megfelelő
szövegtípus kiválasztása. Az érvelő szövegeknek gyakran adunk témajelölő címet, mint
reklámcímet. Végig gondoljuk a beszéd kommunikációs körülményeit is, kiknek,
milyen céllal, milyen helyzetben mondjuk vagy írjuk a szöveget. Az anyaggyűjtés előtt
hasznos egy elő-vázlatot írni, hogy céltudatosabban gyűjtsük össze a beszédhez
szükséges anyagot. Az elő-vázlatot később, az összegyűjtött anyag elrendezése után
érdemes végleges formába önteni.
Az anyaggyűjtés
Az elő-vázlat segítségével gyűjtjük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket,
gondolatokat. Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek:
 Mások tapasztalatai (könyv, folyóirat, film, tömegkommunikációs eszközök,
Internet, személyes beszélgetés)
 Saját ismereteink, tapasztalataink. (megfigyelés, kísérlet, utazás, olvasmány) Az
összegyűjtött anyagból következtetéseket kell levonni.

Az elrendezés
Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az
összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat, és a beszéd nagyobb egységeihez
kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek
lesznek a beszéd tételmondatai.
A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a
szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat. A tételmondatokból épül fel a
szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok
szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.
Elrendezési elvek:
 Egység elve
 A haladás és a folyamatosság elve
 A mondanivaló logikus elrendezésének az elve
 Arányos elrendezés elve
 Fokozatosság elve

A szöveg kidolgozása
A beszéddel kapcsolatos munkálatoknak a legfontosabb része a szöveg kidolgozása.
Ekkor fogalmazzuk meg a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.
Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket, szövegmegformáló eszközöket,
szerkezeti megoldásokat, jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemeket. Ügyelünk a
nyelvhelyességre, helyesírásra. Megtervezzük az előadásmódot.

Az emlékezetbe vésés és az előadás

 Önellenőrzés. Előadás közben törekedjünk a spontánnak tűnő beszédre. Nem szabad
csak felolvasni a szöveget!

Az érvelés módszere és főbb típusai

Retorika
 A retorika a szónoklással, érveléssel, tágabb – mai – értelmezésben a meggyőzéssel
és a hatásos kommunikációval foglalkozó tudományterület. A retorika már az
ókorban is virágzó tudomány, művészet volt, jelentősége azonban máig sem
csökkent, csupán tartalma alakult át. Mivel napjainkban a feladónak azt kell elérnie,
hogy a címzett hatalmas mennyiségű üzenet közül figyeljen fel az általa
megfogalmazottra, a hatásos kommunikáció eszközeinek ismerete az élet minden
területén alapvető fontosságú.

Meggyőzés, érvelés, manipuláció

 A meggyőzés olyan kommunikációs aktus, amelynek eredménye, hogy a vevő az
üzenet hatására megváltoztatja véleményét, attitűdjét, cselekvési szándékát. A
meggyőzésben igen fontos szerepet játszik az érvelés, álláspontunk érvek segítségével
történő alátámasztása. Az érvek további bizonyításra nem szoruló állítások.

Az érvelés
 Az érvek meggyőző ereje, erőssége több tényezőből fakadhat. Ilyen az
érvek tudományos igazoltsága, társadalmi elfogadottsága, valamint logikus
elrendezése, a levezetés. Az érvelés erősségét növeli, ha az érvek hiteles forrásból
származnak, vagy ha következmények nélkül nem
megszeghető szabályokon/törvényeken alapulnak.
 Az érvelés logikai szempontból deduktív vagy induktív lehet. Deduktív érvelés során
egy általános elvből vezetjük le az egyedi eseteket (pl. Minden ember szereti a
szabadságot. Nem csoda hát, ha Luca sem rajong a túl sok szabályért.),
míg induktív érveléskor fordítva járunk el: az egyedi esetek alapján fogalmazzuk meg
az általános elvet, szabályt (pl. Kristóf sokat köhög mostanában, az osztálytársaim
közül is többen hiányoznak. Valószínűleg járvány van.).

A vita
 Az érvelésnek központi szerepe van a vita kommunikációs műfajában. A vita során
teljesen vagy részben ellentétes álláspontokat ütköztetünk érvek alkalmazásával. A
viták tárgyai többnyire tények, értékek és cselekvések; céljuk gyakran
egy döntés meghozatalának befolyásolása. A vita résztvevői, valamint a döntéshozók
szempontjából a viták legfontosabb típusait a közéleti, szakmai/tudományos, családi,
parlamenti viták és politikai kampányviták alkotják.
 A cáfolat a vitának az az eleme, amelynek célja az álláspontunknak ellentmondó
állítások gyengítése, ezáltal saját érvelésünk meggyőző erejének növelése. Az ellenfél
állításai többféle módon cáfolhatók. Bizonyítékok, hiteles forrásból származó
információk alapján tagadhatjuk érveinek igazságát. Saját érvek felhasználásával
megfogalmazhatunk az ellenfél álláspontjánál erősebb
álláspontot (nyomatékosítás). Leleplezhetjük az ellenfél érvelési hibáit vagy
 manipulatív szándékát. Ha az ellenérvek cáfolhatatlanok, mentegethetjük saját
álláspontunkat érzelmi, morális kérdésekre való hivatkozással.

A manipuláció
 Az etikus érvelés nem manipulatív, tehát nem alkalmaz manipulációt. A manipuláció
a másik fél alapvetően tisztességtelen befolyásolása: a manipulátor megfosztja az
áldozatot a döntés szabadságától azáltal, hogy nem – vagy az áldozat számára nem
értelmezhető módon – osztja meg vele azokat az információkat, amelyek a
manipulátor számára kedvezőtlen döntésre sarkallnák. A manipulációs szándék igen
gyakori a kereskedelmi és politikai kommunikációban, azonban hétköznapi,
személyes kommunikációnkban is. Az, aki nem manipulálni, hanem meggyőzni akar,
nem kizárólag saját érdekeit tartja szem előtt, hanem tiszteletben tartja a másik fél
jogát az önálló döntéshez még akkor is, ha mindent megtesz az üzenet minél
hatékonyabb átadása érdekében.

A szónoki beszéd
 A hatáskeltés, meggyőzés számos kommunikációs műfaj központi eleme. Ilyen
a szónoki beszéd is, amelynek során a feladó – a szónok – a címzettek csoportjához
intézett üzenet maximálisan hatékony átadására törekszik.
 Az alkalomtól (kontextus), a közönségtől (címzett) és a céltól (üzenet) függően a
szónoki beszédek három alapvető típusa, műfaja különíthető el. A bemutató beszéd
általában egy jelentős esemény, ünnep kapcsán hangzik el. Célja, hogy érzelmeket
keltsen a hallgatókban, és az esemény fontosságára irányítsa a figyelmet.
 A tanácsadó beszédek célja előnyök és hátrányok bemutatása, mérlegelése, ezáltal a
hallgatóság véleményének befolyásolása – ilyenek például a kampánybeszédek.
A döntő beszédműfaj központi szerepet játszik egy döntés meghozatalában, pl. a
bírósági vád- és védőbeszédek esetében.

A hatásos beszéd
A nyilvános beszéd/előadás hatásossága számos tényező függvénye; a szónok/előadó
személyisége, képességei, az előadott közlemény jellemzői, valamint az előadásmód
egyaránt meghatározzák a hatást.
 Talán a szónok/előadó személye, képességei a hatás legfontosabb tényezői.
Különösen fontos az eredetiség, a humor (beleértve az öniróniát), a határozott
fellépés, a természetesség, valamint a retorikában hitelességnek nevezett vonás,
amely leginkább talán megbízhatóságot, szavahihetőséget jelent.
 Az előadott közlemény minősége, színvonala szintén befolyásolja a hatást.
A megszerkesztettségnek ebből a szempontból igen fontos szerepe van, ahogy a
nyelvi-stilisztikai igényességnek és az érthetőségnek, szemléletességnek is. A
színvonalas előadás megtervezése jelentős erőfeszítést, időt igényel.
 Az előadásmód talán legfontosabb erénye a közönségre fordított figyelem, a
közönséggel való folyamatos kapcsolat. Az előadásmód élvezhetőségének és az
érthetőségnek fontos eleme a szupraszegmentális eszközök (hangsúly, hanglejtés,
hangerő, beszédtempó stb.) és a nonverbális kommunikáció megfelelő alkalmazása.

A felkészülés
 A beszéd/előadás elkészítésének öt szakasza van.
  Először is mondanivalót kell kitalálni, azaz meg kell tervezni, mit fogunk mondani:
milyen témákat érintünk, mivel keltjük fel a hallgatóság rokonszenvét, érdeklődését,
milyen érveket hozunk, milyen példákkal, hasonlatokkal tudjuk érthetőbbé,
követhetőbbé, szemléletesebbé tenni az elmondottakat.
 A második szakaszt a szerkezet kialakítása, vagyis a mondanivaló elrendezése
alkotja. Ebben a szakaszban hasznos segítség lehet a vázlatírás.
 A szöveg megírása jó esetben csak ezután következik, amikor már viszonylag
pontosan tudjuk, mit és milyen sorrendben fogunk elmondani. A szöveg – vagy
legalább a főbb pontok – memorizálása, megtanulása alkotja a negyedik szakaszt.
 Ebben a fázisban szóról szóra megtanulhatjuk a kész szöveget; ilyenkor értelmező
beszédként, viszonylag természetes hatást keltve adjuk elő azt. Ha azonban nem
annyira fontos a stílusos, hibátlan megfogalmazás – például egy kiselőadás,
prezentáció esetében – akár azt is megtehetjük, hogy csak a fontosabb pontokat
memorizáljuk, és fél-reproduktív beszéd formájában adjuk elő a kész művet. Ettől
produkciónk természetesebbnek hat, illetve jobban követhető lesz.
 A kész szöveg előadása alkotja az ötödik szakaszt.

A szerkezet
 Kicsit bővebben kell szólni a beszéd megszerkesztéséről, mivel a beszéd/előadás
váza a siker igen fontos összetevője.
 A bevezetés nemcsak a beszédek, hanem igen sok írott műfaj elengedhetetlen kelléke
is. A szónoki beszéd/előadás során ebben a szakaszban kell megnyerni a közönség
figyelmét, rokonszenvét.
 Az elbeszélésben azt mondjuk el, milyen események, körülmények teszik aktuálissá,
fontossá beszédünk tárgyát.
 A kitérés a témától látszólag eltérő, azonban ahhoz kapcsolódó személyes történet,
példa, amely növeli beszédünk szemléletességét és szórakoztatja a hallgatóságot.
 A témamegjelölésben fogalmazzuk meg egyértelműen álláspontunkat, majd
részletesen is kifejtjük a mellette szóló és az ellenfél álláspontja ellen szóló
érveinket (bizonyítás, cáfolás).
 A befejezésben hatásos, frappáns lezárásra törekedve, a közönséget is megszólítva
összegezzük az elmondottakat.

A beszéd szerkezete
 Bevezetés
 Felkeltjük a közönség figyelmét, és elfogadtatjuk magunkat.

 Elbeszélés
 Elbeszéljük a témánkhoz kapcsolódó körülményeket.
 Kitérés
 A témától látszólag eltérve, történettel, személyes példával frissítjük a befogadót.
 Témamegjelölés
 Kimondjuk álláspontunkat, véleményünket,
és előkészítjük a bizonyítást.
 Bizonyítás
 Igazoljuk álláspontunkat, megerősítjük állásfoglalásunk helyességét.
 Cáfolás
 Kitérünk minden lehetséges és ismert ellenvéleményre, és bizonyítjuk, hogy
erőtlenebb, mint a saját álláspontunk.
  Befejezés
 Főbb gondolatainkat összegezzük, és a beszédet lekerekítjük a közönség
lelkesítésével.

Az érvelés

 Érvelés alatt, az érvel igével kifejezett cselekvést, műveletet értjük, azt a tényt,
hogy valaki érveket hoz fel, tehát érvel, egy álláspont mellett vagy ellen.
Érveléseink gyakran dialógus formában, vita keretei között zajlanak le, de
érvelhetünk monológokban is.

Érvelési helyzetek
1. Racionális vita, amely az érvelési tevékenység mintaesete, alapvető érvelési
helyzet.
2. Írott beszéd, amely a vita egy speciális esete, itt írás közben készül fel a szerző az
olvasó ellenvetéseire.
3. Szónoki monológ, ami szintén egy speciális érvelési helyzet, vita, amelyben a rétor
felkészült beszédében a hallgató vélhető ellenvetéseire is reagál.
4. Belső dialógus amikor saját magunkban készítünk, gondolunk el érveléseket.

Az érvek fajtái:
Meghatározásból levezetett érv.
Ok-okozati összefüggésből származó érv.
Körülményekből levezetett érv.
Összehasonlításon alapuló érv.
Ellentéten alapuló érv.
Az általános-egyes elvén alapuló érv.
Bizonyítékokból származtatott érv.

Az érvelés módszere:
 Indukció: az egyediből az általánosra következtet: megalkotja az elméletet, felismeri a
törvényt, a szabályt, a képletet.
 Dedukció: az általánosból vezeti le az egyest: alkalmazza az elméletet, a törvényt, a
szabályt, a képletet

Az érvelés hatásossága:
 Meggyőzőek és hatásosak leszünk, ha érveléskor személyes példát, élményt is
elmesélünk, ha szaktekintélyeket idézünk, ha minél több bizonyítékot, adatot
gyűjtünk össze, hasonlatokat is felhasználhatunk. Tehát fontos, hogy minél
változatosabban érveljünk. A jó vitapartner az érzelmekre és az észre is kíván
hatni, tehát nem csak hatásos, hanem meggyőző is.
 Akkor leszünk sikeresek a vitában, ha az érvelés világos, logikus. Vita közben
mindenképp hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló
részben pedig hasznos megismételni őket. Az érvelés végén általában
következtetéseket fogalmazunk meg.

Az érvelő beszéd felépítése:

  Bevezetés: a jóindulat megnyerése, figyelemfelkeltés, a megértés előkészítése, a
kifejtés fölvázolása
 Elbeszélés: a téma rövid, világos, tárgyszerű megjelölése; a tétel megfogalmazása
 Részletezés: a tétel kifejtése, a fogalmak értelmezése; példák, esetleg kitérő
 Bizonyítás: az érvelés fajtáinak alkalmazása
 Cáfolás: az ellenérvek kifejtése
 Befejezés: összegzés, kitekintés, érzelmi betetőzés

Keresztkérdések:
Célja az ellenfél érveinek gyengítése, a sajátunk erősítése; tisztázza a másik
álláspontját, kiemeli értelmezésének és érvelésének hibáit.
A vitában ugyanolyan fontos a hallgatás, a másikra való odafigyelés, mint a
beszéd, hiszen a cáfolatnak a másik érveiből kell majd kiindulnia, ezért vita
közben célszerű jegyzetelni.
A cáfolat:
Célja a másik fél véleményének, erős érveinek tagadása; annak bizonyítása,
hogy érvelése gyenge lábakon áll, mert hibás a tételmondat fogalmainak az
értelmezése, téves hasonlatokat használ, nem logikus a következtetése.

Az összegzés:
Kiemeli a fontos elemeket, saját érveinek erősségét, a szembenálló fél főbb
gyengéit.
Nem célszerű új érveket felhozni, inkább erős érveinket ismételjük meg.

Érvek típusai
Arisztotelész felosztása szerint háromféle érvet különböztetünk meg:
 1. Demonstráció (megmutatás): ha a premisszák, amelyekből kiindul
elsődlegesek, azaz nem valami más, hanem saját maguk által, bizonyítás nélkül
fogadjuk el őket, általános igazságok.
 2. Dialektikus érv: ha valószínű véleményekből indul ki, azaz a legjelesebb és
legelőkelőbb filozófusok (bölcsek) mindegyike vagy többsége elfogadja.
 3. Vitás (erisztikus) érv: ha olyan premisszákból indul ki, melyek látszólag
valószínűek, ám valójában nem azok, tehát csak látszatra érvel.
 A szójelentés
STÍLUS ÉS JELENTÉS
 Stílus: a köznyelvben sok mindent jelent: viselkedésmódot, öltözködést, szokást,
életstílust, stb.
Nyelvtani értelemben:
 A nyelv használatának módja.
 A nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése által jön létre.
 Célja a kommunikációs helyzetnek való megfelelés és a hatáskeltés.

1. Szóhasználat és stílus
stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a
szépirodalomban
Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értókelése.

2. A szójelentés
A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.
A szó, beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része.
Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.
Minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz
kapcsolódó jelentése.

 Hangalak:
az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk, a szó
érzékszerveinkkel felfogható része.
 Jelentés:
az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor, az a
gondolati tartalom, amit a hangalak hordoz.

A hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul. Ezért van

az, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg. (Apa-Fater),

I.) Hangalak és jelentés viszonya

 Ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet
következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük.
 Ezek a hangutánzó és a hangulatfestő szavak, magas és mély hangrendű alakpárok,
mert alakjuk és jelentésük között a kapcsolat szükségszerű és okszerű, a
hangalakjukból köveztetni lehet a jelentésükre.

a) hangutánzó szavak fajtái:

 állathangok utánzása (mekeg)
 természeti jelenségek hangjának utánzása (dörög)
 tárgyak hangjának utánzása (kattog)
 emberi hangok utánzása (füttyent)

b) hangulatfestő szavak fajtái:

 cselekvések, tulajdonságok hangulatát idéző szavak (pipogya, baktat, tutyimutyi)
c) magas és mély hangrendű alakpárok (tömpe-tompa, ez-az, itt-ott)
 Ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a
szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük.
 A hangalak és a jelentés viszonya alapján a szavak egyjelentésűek, többjelentésűek,
rokon értelműek, egyalakúak, többalakúak, azonos alakúak, hasonló alakúak és
ellentétes jelentésű lehetnek.

II.) A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya alapján

1.) Egyjelentésű szavak

 A hangsor csak egyetlen (kizárólagos) jelentést idéz fel.
 Kevés ilyen szavunk van, (ablakpárkány, műanyag, hétfő)

2.) Többjelentésű szavak (poliszémák)

Egy hangsorhoz több, egymással összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik
 az eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés
 a jelentések között többnyire szemléletbeli összefüggés van (csiga (állat,
emelőszerkezet része), levél (növény része, üzenetküldés eszköze), körte (gyümölcs,
villanyégő), kormány (autóé, országé), toll (madáré, íróeszköz)
3.) Azonos alakú szavak (homonimák)
 A hangalak azonos, de a több különböző jelentés között nincs semmiféle kapcsolat
vagy összefüggés.
A két hangalak megegyezik, de ez csak véletlen azonosság. Gyakran különböző
szófajúak.
Típusai:
a) a szerint, hogy írásban vagy kiejtésben valósul meg:
homofónia (kiejtésben) pl. keresztyén (protestáns) – keresztjén (a kereszten
rajta)
homográfia (írásban) pl. török (nemzetiség) – török (eltörök valamit)
b) alaktani szempontból:
szótári: a szótári alakok esnek egybe, pl. ég (égboltozat) – ég (lángol)
nyelvtani: két szó ragozott alakjai vágnak egybe (sírt= sírhely főnév– hull a
könnye ige),
vegyes: egy ragozott alak vág egybe egy szótári alakkal, (én) verem (ellátom a
baját) – verem (ásott gödör)

4.) Rokon értelmű szavak (szinonimák)

a) Hasonló jelentésű szavak: hangalakjuk különböző, a jelentésük hasonló, de
némileg eltérő, fokozati/hangulati különbség van köztük
pl. fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag
b) Azonos jelentésű szavak
Hangalakjuk különböző, de jelentésük teljesen megegyezik
nem cserélhetők fel bármikor; az adott beszédhelyzet hol az egyik, hol a másik
alakot követeli meg.
pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár (társalgási és hivatalos stílus)
5.) Hasonló alakú szavak (paronimák):
Hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul
 ügyelni kell a helyes használatukra, nem összekeverendők
 pl. egyelőre – egyenlőre (még nem – ugyanannyira), fáradság-fáradtság (megterhelés-
eltikkadtság), gondatlan-gondtalan (nincs gondja-nem körültekintő)

6.) Ellentétes jelentésű szavak (antonimák):

Különböző hangalakokhoz egymással ellentétes jelentések társulnak.
Pl. jó-rossz, okos-buta
A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti
viszony.
Egynyelvű szőtárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszőtár, valamint
kétnyelvű szótárak ismerete.
1.. Állandósult nyelvi formák
Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás,
szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák).
2.. Nyelvi-stilisztikai változatok
A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés,
hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.).
A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése.
3. Stíluseszközök
A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése,
értelmezése.
Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése,
értelmezése,
A szövegelrendezés stilushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok
fajtái és hatásuk.
4. Stílusréteg, stílusváltozat
Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi
közlésmódok: a stílusrétegek.
Stílusrétegek:
 Társalgási (magánéleti)
 Közéleti , hivatalos stílusrétegeket.
 Tudományos.
 Szépirodalmi
 Publicisztikai
 A tudományos stílus
A STÍLUSRÉTEGEK FAJTÁI
Írott nyelvi stílusok:
 Tudományos stílus
 Publicisztikai stílus
 Hivatalos stílus
 Szépirodalmi vagy művészi stílus
 Levélstílus

Beszélt nyelvi stílusok:

 Társalgási stílus
 Szónoki stílus
 Előadói stílus

Tudományos stílus
 A tudományos stílusban írt művek (esszé, monográfia, tanulmány, értekezés,
szakvélemény, kritika, tankönyv stb.) legfőbb célja, hogy ismertesse, bemutassa a
valóságot, annak törvényeit és összefüggéseit.
 A tudományos stílus átfogó fogalom, sokféle terület tartozik, tartozhat hozzá: a
filozófia, a társadalomtudományok (pl. szociológia, jogtudomány), a
természettudományok (pl. fizika, biológia), az alkalmazott tudományok (pl.
orvostudomány, kohászat) és a művészetek (pl. zene, színház). Így természetes, hogy
nem is annyira a tartalom, inkább a stilisztikai elemek jellege dönti el a stílus
milyenségét.
Nézzük, melyek is ezek:
 világos, egyértelmű érvelés, logikusan felépített gondolatmenet
 értelmi jellegű kifejezések az érzelmi, festői hatású elemek helyett
 gyakoriak a pontos szakkifejezések (műszavak5), az idegen szavak, a hivatkozások,
lábjegyzetek, az idézetek
 a mondatszerkesztésben: kijelentő mondatok, áttekinthető szórend, az összetett
mondatokban többszörös alárendelések, a kötőszavak, utalások fontossága
 párhuzamos szerkesztésmódok, ellentétek
 figyelemfelkeltő kérdések, részletes válaszok
 ismétlések, bőbeszédűség kerülése
 a szaknyelv (szakzsargon) használata
 a mondanivalónak mindig valamilyen célja van

A terminus technikus latin eredetű szó, jelentése műszó, vagyis a fogalmat vagy tárgyat
pontosan megjelölő szakkifejezés.
Stilisztika
 tartalmilag elsődleges a pontos téma, jellemző a nem szorosan kapcsolódó elemek
elhagyása - táblázatok, grafikonok, ábrák, fényképek - a vizuális áttekinthetőség is
fontos: kiemelés, aláhúzás, bekezdések stb.

Szóhasználat és stílus: stílusjelenségek (szóképek,

alakzatok) felismerése, értelmezése, értékelése

A szépirodalmi stílus, a képszerűség elemei, stíluseszközei

 a szépirodalmi stílus:
írott stílusréteg, a legesztétikusabb, legválasztékosabb
sűrített kifejezésmódú, újításra törekvő
képszerűség, eredetiség, megformáltság jellemzi
motivált szavakat használ, több értelmezési lehetőségű; a poétikai funkció is
jellemző rá.

A képszerűség eszközei: a szóképek vagy trópusok

1. A szóképek:
I. Hasonlóságon alapuló:
 metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel, melyben az azonosító és az
azonosított közös jegyeire utalunk.
Fajtái:
 teljes alakú: az azonosító és az azonosított megléte jellemzi
Pl: „Kikelet a lyány, virág a szerelem"
 egytagú vagy egyszerű: az azonosított hiányzik
Pl: „Amott ül egy túzok magában"

 megszemélyesítés:
a metafora egyik fajtája, hasonlósági névátvitel
Elvont dolgot, élettelen tárgyat, természeti jelenséget ruház fel emberi
tulajdonságokkal, érzésekkel, cselekedetekkel.
Pl: „Énhozzám is benézett a karácson"
 allegória:
1.elvont fogalomnak, erkölcsi eszmének egyszerű megszemélyesítése
vagy érzékelhető képben való ábrázolása (gondolati és érzelmi
fogalom egyesítése egy képben).
Pl. Igazság, Béke
2. folyamatosan kifejtett metafora a művön keresztül.
Pl.: Tompa Mihály A madár, fiaihoz

II. Hasonlóságon és érintkezésen alapuló:

 szinesztézia: a különböző érzékterületekhez tartozó képzetek összekapcsolása
egy képbe.
Pl: „Lila dalra kelt egy nyakkendő”
  szimbólum (jelkép): gondolati tartalom kifejtése képben, ahol a kép az
uralkodó. Lényege a sejtetés, nem a megértés.
Pl: Ady Endre „Tűz” szimbóluma

III. Érintkezésen alapuló:

 metonímia (névcsere): két fogalom egymásra vonatkoztatása tér-idő-
anyagbeli, ok-okozati érintkezés alapján.
Pl: asztalt bont, istenharagja
 szinekdoché (együttérzés, veleérzés): a metonímia azon fajtája, amely a rész-
egész, nem-faj felcserőlédéséből adódik
Pl: a hegy leve, 2000 lelkes falu, 11 fős csapat

Nem szókép, de ezekhez kapcsolódó stiláris eszköz:

 hasonlat: egy hasonlított dolog és egy hasonló párhuzamba állítása a
közös jegy alapján a mint kötőszóval („Ritka, mint a fehér holló”)
 körülírás: más néven nevezés
(„Midőn ezt írtam tiszta volt az ég zöld ág virított a föld ormain"). = Tavasz
volt.
 eufemizmus: enyhébb kifejezésekkel a durvaságot elkerülő körülírás
(„élete gyertyáját soknak eloltátok" ; „eltávozott az élők sorából")

2. Az alakzatok
a szó, a mondat, a szöveg nagyobb kifejező erejét szolgáló eljárások; stilisztikai
és szövegösszetartó szerepük is van.
 alliteráció (betűrím): a szó eleji hangzók összecsendülése
(„Bort, búzát, békességet")
 rím: a sorvégi hangzók összecsendülése (Egy - megérett a meggy)
 áthajlás (enjambement): a mondat és gondolat, ritmus folytatása a következő
sorban:

Két fajtája: – Lágy és szelíd áthajlás: nincs értelmi - érzelmi zökkenő a sorok között.
– Éles áthajlás: a gondolat megtörése, s ezáltal értelmi-érzelmi kiemelése az
új sor elején
 cezúra: a versritmus megtörtsége, szünete, melynek jelentősége van.
Pl: „Bolond ki földre rogyván fölkél és újra lépked
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet”
 beszédszünet: általában három ponttal jelölt szerepe a hatáskeltés
„Most ... árva énekem, mi vagy te?”
 strófa (versszak): a versszöveg tagolódását szolgálja; a rövidebb általában
élénkebb, pergőbb; a hosszabbak epikusabbak, melankolikusabbak is lehetnek

 ISMÉTLÉS (két része van)

Alaki erősítés: a szóalak azonos vagy továbbképzett formában ismétlődik
 egyszerű ismétlés: funkciója a nyomatékosítás pl „Jaj a
hátam odavan”

figura etimologica: szótőismétlés; „halálnak halálával halsz”; „szájról

szájra”
Tartalmi erősítés

 felsorolás: nem rokon értelmű szavak ismétlése azonos mondatrészi
szerepben (Kenyeret, bort, sajtot vettem.)
 fokozás: ismétlés értelmi vagy érzelmi többlettel (ballag-megy-rohan;
szeretem- imádom)
 ellentét: az értelmi - érzelmi nyomatékosítás kedvéért szembeállított
ellentétes jelentésű szavak, gondolatok (Jobb ma egy veréb, mint holnap egy
túzok.)
 paradoxon: látszólagos képtelenséget szemléltető ellentét („Te sem
haltál meg, népem nagy halottja!”)
 oximoron: egymást kizáró ellentét („forró hideg dadogása”)
 párhuzam: azonos vagy hasonló felépítettségű gondolatok egymás mellé
állítása („Szív és pohár tele búval, borral”)
 gondolatritmus: a gondolatok szabályozott ismétlődése a mondat
tagjainak párhuzama (Pl: 23. zsoltár)
 refrén: szavak, szószerkezetek, mondatok szabályos visszatérése a
versben („Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el”)
 kihagyás: a sűrítés, az értelmi-érzelmi utalás eszköze
 inverzió (szórendcsere): nyomatékosító, utaló szerepű
(„Hazádnak rendületlenül / Légy híve, Ó magyar
Légy híve rendületlenül /hazádnak ó magyar”)
 vízió (látomás): nagyméretű, egymáshoz kapcsolódó képek sorozata („Vagy
jőni fog, ha jőni kell /A nagy szerű halál /Hol a temetkezés fölött /Egy ország vérben
áll”)
 kicsinyítés - túlzás: hatáskeltő-fokozó alakzat: „A bánat? egy nagy oceán.
S az öröm?
Az óceán kis gyöngye”
Irodalom
 Néhány költő jellemzése
Örkény István
1. A groteszk az összeférhetetlen elemek egymásmellé állítása, amely egy szinte
nevetséges képet alkot, (például a szép és a csúnya).

2. Az egyperces novella elnevezés utal ennek a műfajnak a sajátosságaira, miszerint

rövid (egy perc alatt elolvasható) és egyszerű. (Információ, Hír, Mi mindent kell
tudni, Az autóvezető, Nyilatkozat, Hivatalos kormány közlemény)

3. In memorian Dr. K. H. G), Dr. K. Havas Géza, újságíró, kritikus.

4. A vicc mindenkinek más, gyakran furcsaságok, összeférhetetlen, lehetetlen dolgok.

Örkény egyperces novelláiban is ilyen groteszk és abszurd elemek szerepeltek, ami
miatt a legtöbb egyperces vicces, nevetséges volt.
Zrínyi Miklós
1. 2 Zrínyi Miklóst ismerünk. Az egyik egy katona volt, aki a Szigetvári ostromban a var
védői között volt, ő egyben az egyik főszereplője a Szigetvári veszedelem című
eposznak, amit dédunokája akit – szinten – Zrínyi Miklósnak hívtak. Az ifjabb Zrínyi
politikus, költő és hadvezér is volt, az ő fő műve a Szigetvári veszedelem.

2. Az eposz témája, a szigetvári ostrom, a magyar-török ellentét, Isten büntetése.

Énekekből áll (15 énekből) és 1566 +1 soros a mű, amely a Szigetvári ostrom
időpontja. Hangsúlyos verselésű. Zrinyi szakított a régebbi 12 vagy 24 énekből álló
eposzokkal és nem a megszokott in medias res-sel (dolgok közepén való kezdéssel)
kezdte, de megtalálhatóak benne azok az eposzi kellékek, mint a propozíció
(témamegjelölés), invokáció (segélykérés), enumeráció (Seregszemle), állandó jelzők.

3. A magyar történelem tragédiáit Isten büntetésének fogta fel. ( Himnuszban: „Hajh, de

bűneink miatt / Gyúlt harag kebledben, / ’S elsújtád villámidat…”)

4. A műben nem csak Magyarország és a magyarság védelme volt a cél, hanem az egész
kereszténység védelme is a török, muszlim (muzulmán) vallástól. Athleta Christi,
Krisztus (Jézus Krisztus) katonáját jelent, a kereszténység katonája, aki megvédi a
kereszténységet. Amit ebben a műben (idősebb) Zrínyi Miklós testesít meg.
József Attila
1. A Külvárosi éj címe műben a beszédhelyzet a lírai én elmélekedése és nézelődése. A
konyhából indul, majd az a konyha ablakból indulva végig megy a külvároson, a
 gyárakon, épületeken, és ezzel párhuzamosan gondolati/lelki utazást is tesz, míg végül
saját magában köt ki.

2. Az vers alapgesztusa a nyár elmúlása és valami más kezdete. Saját magának

megszólítása egy télitájon - ahol fel kell fedeznünk a szépséget és úgy látnunk a
természetet, a világot, ahogy az tényleg van, és el kell vonatkoztatnunk az emberektől
(„szépembertelenség”). Az éj kezdetén, ami gondolkodás ideje.

1. Megszemélyesítés (Üllőt csapott a tél, Vérzik a (kapa) nyele)

Alliteráció (Csont a csöndet)
Metafora (a (harang) nyelve a föld)
Hasonlat (tündöklik, mint a gondolat maga a téli éjszaka)
Felsorolás (az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát)
Csokonai Vitéz Mihály
1. A Szentencia-át. A versben, abban a városban szemlélteti a szentetnciát és a pictura-t,
Az átmenet a nappal és az éjszaka között (a természethez kapcsolódóan), valamint a
világosság, ami a felvilágosodás és a sötétség, ami középkort szemlélteti,
(társadalom).

2. A klasszicizmus, a szentimentalizmus, vagyis a Rokokó A vers egyszerre tájleírás és

táradalom kritika

3. Az első egységben a természetleírás, vagyis a pictura verstípus, amelyet Rousseau

gondolatai ihlettek. A Rokokó (egyszerre klasszicista és szentimentalista)
stílusirányzat. Használ miniatúrákat: (cseppecske madárka, bájos apróságok) színeket:
(halovány, arany, pirult) hangokat, erős a zeneisége és a más érzékekre hatása.
 Ady Endre
Ady Endre a mai modern magyar líra megteremtője. Életformája és értékrendje
is eltér az átlagostól. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert alkotnak, lehet
szó látomásszerű tájversekről, magyarságversekről, háborúellenes-költészetről,
létharc-versekről és szerelmes költeményekről. A szimbolizmus célja, melyben
Ady is alkotott, a mű témájától, tárgyi világától függetlenül, ill. ezeken
keresztül a szépség, a magasrendű értékvilág megközelítése és kifejezése. A
XX. századi irodalmi megújulásnak a határkövét a Nyugat című folyóirat
jelentette, melynek első számát 1908. január 1- jén publikálták. Főszerkesztője
Ignotus volt. Ady is az új folyóirat egyik vezéregyéniségévé vált. A Nyugat
szellemében több író és költőtársával együtt új látásmódot képviseltek. Ady is a
Nyugat első nemzedékébe tartozott, ahogy Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,
Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit és Karinthy Frigyes is. Az új stílus és
új szellemiség adták Ady újszerűségét verseiben.
1877. november 22-én született Érmindszenten. Élete során sok futó szerelmi
kalandban volt része. Egy táncosnővel való viszonya hatására írta Az én
menyasszonyom című verset. Az embereket megbotránkoztatta a viszonyuk, de
a költőt ez nem érdekelte. Csak a női iránta érzette szerelme, nem pedig
társadalmi hovatartozása volt fontos a számára: „Mit bánom én, ha utcasarkok
rongya, / De elkísérjen egész a síromba”. Ez a merészség eddig szokatlan volt a
magyar költészetben, bár nem minden előzmény nélküli: a perdita-kultusz, azaz
a romlott, erkölcstelen, démoni nő iránti vágyak versbe szedésével a magyar
irodalomban elsőként Vajda Jánosnál találkozhattunk.
Fordulópont következett be Ady életében, amikor 1903-ban megismerkedett a
nála öt évvel idősebb férjes asszonnyal, Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Felszínes
kapcsolatai után végre rátalált az igazi szerelem. Ez az esemény költői
pályafutásában is fordulatot jelentett, hiszen a Párizsban élő asszony fogékony
volt az irodalom iránt, felfigyelt Ady cikkeire és verseire. A nő magával szerette
volna vinni Adyt a francia fővárosba, így az addig gyűjtögette a pénzt, míg
össze nem gyűlt az útra. Párizs felszabadította költői tehetségét, az Adéllal itt
eltöltött idő hatására születtek meg a Léda-versek. Léda férjes asszony volt, de
bátran vállalta a botránkozást kiváltó kapcsolatot. Szerelmük egyszerre volt
öröm és gyötrelem, elválások és egymásra találások sorozata, izgalom és
feszültség. Az ekkor született versekből hiányzik az együttlét öröme, ám
gyakran helyt kap a megbánás, a könyörgés, a fenyegetettség. Szerelmükbe
hiányérzet fészkelte be magát és állandó kísérője lett a hiábavalóság és a
halálhangulat.

Újversek kötet
1906.-ban adta ki. Ez a 3. kötete.
„új”, mint a régeikhez képest újított, új poétika
„új”, mint új szemék
Az „Új versek” című kötet alkotói tudatossággal megalkotott, ciklusokba
rendezett lírakötetként látott napvilágot. Ady ettől a kötettől kezdve fontosnak
tartotta, hogy a művek keletkezésének időrendjét figyelmen kívül hagyva,
verseskönyveit megszerkessze. Ügyelt arra, hogy a címadó szövegek és a
kulcsversek a ciklusok kiemelt helyein kapjanak helyet. Az is megfigyelhető,
hogy ettől kezdve a mitikus, a népi és a keresztény számmisztika kitüntetett
jelképének megfelelően a verscímek 3 szóból állnak (a névelőket, névmásokat
és határozószavakat nem mindig számítja külön szónak). A költemények
nemcsak önmagukban értelmezhetőek, hanem változatos, dinamikus
párbeszédbe léptethetők a ciklus, ill. a kötet más szövegeivel is. Ezáltal újabb
jelentésekkel gazdagodhatnak.3
Impresszionizmus: Az impresszionista költő számára legfontosabb a
pillanatnyi benyomások ábrázolása, ezért "nincs ideje" a nyelv szabályos
szerkezeteinek alkalmazására. Mondattöredékekkel, az igék mellőzésével, a
nominális stílus gyakori felhasználásával, ugyanakkor színekben pompázó
képekkel, különösen a szinesztézia eluralkodásával, halmozással, kimunkált
versformákkal, finom zeneiséggel fejti ki mondanivalóját. De van olyan is, aki a
sajátos szerepű értelmezők használatát tartja különösen feltűnőnek az
impresszionista stílusban.
Szecesszió: az irodalomra átterjedő szecesszió magával hozza a
hagyománytiszteletet (neogótika, neoklasszicizmus, neoromantika), a díszítő
jelleget, a távoli vidékek egzotikus művészetének tiszteletét (pl. a háromsoros
japán haiku versforma átvételét). A kor jellegzetesen dekadens életérzése a
költészetben, a "menekülés", legkülönfélébb nyelvi-stilisztikai ábrázolásában
jelenik meg. Ennek eszköze a dekorativitás, a stílus hangulati telítettsége
(álomszerűség, illúzió, szorongás, melankólia, nosztalgia, idill, tiltakozás stb.), a
díszítő jelzők és egyéb dekorációs elemek halmozása, a forma elsődlegessége a
tartalommal szemben, a mondat- és szövegszerkesztés fontossága, a nyelvi
megformáláshoz kapcsolódó zeneiség (pl. alliteráció). Kedvelt stíluseszköz a
művészetek szakszókincsének felhasználása a szépirodalomban, gyakran
különleges hangsúllyal, szimbolikus értelemben (pl. az "Élet szimfóniája" ADY
ENDRE Sóhajtás a hajnalban című versében). A természetábrázolás a
szecesszióban elveszíti üdeségét, mesterkéltté, díszletszerűvé válik (pl. üvegház,
akvárium). A szecesszió jellegzetességei között megtalálhatók a korábbi
dekoratív stílusirányzatok (gótika, rokokó, biedermeier) elemei éppúgy, mint a
századforduló szimbolizmusának, impresszionizmusának bizonyos eszközei.
Vers ciklusok:
 Léda asszony zsoltárai: pl.: Héja násza az avaron
Lédához írt szerelmes versei
 A magyar ugaron:
Tájköltészetei, magyarországi versei, magyar valóság bemutatása
 A daloló Párizs:
Párizsban írt versei, a Nyugat fejlettsége magyar valóság ellentéte
 Szűzormok vándor:
Az előző témákból is van benne, de új nem kategorizált témák is
szerepelnek benne

Léda asszony zsoltárai:

Az új versek szerelmes ciklusa már a címében is kihívó, ugyanis Ady nyíltan

vállalja szerelmi viszonyát egy férjes asszonnyal, akihez zsoltárokat ír mint egy
Istenhez. Szerelmi életben is másfajta értékrendhez igazodott, mint az emberek
többsége. Verseiben a szerelmet nem feltétlenül harmonikus érzésnek ábrázol-
ja, hanem küzdelemnek.,elválások és egymásra találások sorozatának. Nála a
szerelem nem boldog beteljesülés, hanem inkább feszültséggel teli érzés. Az
öröm hangjai ritkán szólalnak meg, szerelem részint tragikus színezeteket kap.
Néha a szerelem önző volta is megjelenik „Mert engem szeretsz”.
Ellentmondásos érzésnek ábrázolja, vágyik is Léda közelségére és fél is tőle.

Héja násza az avaron

Turbékoló galamb pár helyett ragadozó héja pár szerepel a versképben,
ami sötét színével már komor hangulatot kelt. A szerelmi nászhoz nem a
tavasz évszakát, hanem az elmúlást is magában hordozó avart rendeli. A
szerelmi nászt bántó hanghatások kísérik. A szerelmesek a nyárból az
őszbe, a boldogságból a boldogtalanságba tartanak. A gyorsuló rohanás
vége a pusztulás. Az itt megjelenő szerelem leginkább fájdalmas,
gyötrelmes érzés. A vers nem Ady és Léda kapcsolatáról szól, hanem a
szerelmi érzésről általában, minden fajta szerelmi kötődés sorsáról:
céltalan, hiábavaló, pusztulásra ítélt.

A magyar ugaron:
Adynál az Ugar szó szimbólummá válik, a magyar valóság jelképe lesz, amiben
benne rejlenek az értékek, de a gazok elnyomják azt. Mo. feudális
maradványokkal terhelt, falusias jellegű lehetetlenné teszi a művészi létet,
kulturálatlan. A 20. Szd. Elejének magyar művészi létére jellemző a
provincializmus (szűk látókörűség, helyi problémák túl becsülése, a nemzeti
arányú kérdéseket szem elöl tévesztik). A vers nem csak egy konkrét tájat
ábrázol, ugyanis ez a táj vízióvá válik, ugyanis a magyar valóság és a művészi
lét viszonyát fogalmazza meg. A tájban benne rejlik a gazdagság lehetősége, de
a műveletlenség mindezt el-takarja.
Daloló Párizs

Az új versek c. kötet 3. Ciklusa, az „ugar”-versek ellentéteként szerepel. Páris-i

szimbólum minden értéket magában sűrít, ellentéte, mindannak amit Ady itthon
talált, a művészetek, a fény és a kultúra szimbóluma, vagyis Párizs képét
idealizálja.
A Gare de l’Esten /a Keleti pályaudvaron / Vershelyzet: a lírai Én a fény
városából hazaindul szülőföldjére, ezt a lelki állapotot érzékelteti a költemény.
A lírai Én viszonya Párizshoz ambivalens (ellentétes), szívesen maradna a
művészet városában, de mégis nagyobb a hazához való kötődése. Párizst
idealizálja „szép álmok szent városa” kifejezéssel, a magyar valóságot pedig
„daltalan táj”-ként írja le. Nem csak a magyar valóságot kritizálja, tisztában van
Párizs árnyoldalaival is.

Szűzormok vándora

Én menyasszonyom
Már megjelent az előző kötetben is Fantom címmel.
Új szerelem felfogását fejti ki benne, szakít a hagyományokkal, azt mondja,
hogy az egy-máshoz tartozás a lapja egymás kölcsönös vállalás függetlenül
minden külsőségtől, a testi szerelmet is a szerelem részének tekinti.

VILÁGHÁBORÚS KÖLTÉSZETE
Az I. világháború kitörésével Ady költészete is megváltozik, már 1908-tól
válságot tükröznek kötetei, és ez a válság, most még jobban mélyül.

 a végső pusztulás réme is megjelenik költeményeiben, a remény hangjai

alig-alig szólalnak meg.
 költői motívumai és magatartása is megváltozik, az eddig értékként
megjelent holnap bizonytalanná válik, és az eddig értéktelennek tűnő
tegnap az értékek hordozójává válik. A költő azt tekinti feladatának, hogy a
tegnap értékeit megőrizze és átmentse a jövő számára.
  féltette a magyarságot, értelmetlennek tartotta a háborút, tiltakozott annak
értelmetlensége ellen, és a nemzetostorozó hangot a szánalom, a sajnálat
váltja fel.

Ady Endre - Új versek című kötetének méltatása és

bemutatása

Indulása

Ady első két verseskötete (Versek (1899), Még egyszer (1903)) még alkalmazkodott a kor
ízlésvilágához, nem is keltett feltűnést.

Fordulat költészetében: Új versek (1906)

Az Új versek kötet darabjai már korábban napvilágot láttak napilapban vagy folyóiratban, s
meglehetős vihart kavartak. Ám kötetbe rendezve hatásfokuk a sokszorosára növekedett.

Kötet- és cikluskompozícó

Léda asszony zsoltárai

A magyar Ugaron
A daloló Páris
Szűz ormok vándora

Az Új versektől a költő életében utolsóként megjelent A halottak élén című kötetig (1918)
Ady mindenkor nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendezze verseit és
megszerkessze verseskönyveit. A példát föltehetően Baudelaire-től kapta, a kötet élén
elhelyezett bemutatkozó vers ötletét is: A romlás virágai (1857) költője is az olvasóhoz
fordult kötete bevezető versében. Az Új verseket Ady Lédához írt ajánlással látta el, s a
kötetnek külön nyitó- és záróverse van. Az egyes ciklusok - melyek tematikus egységet
alkotnak - itt még önálló címet kapnak: Léda asszony zsoltárai, A daloló Páris, Szűz ormok
vándora.

A magyar Ugaron ciklus címadása válik később általánossá: a kötet- és cikluscímek (két
kivétellel) azonosak egy-egy vers címével.

Az Új versektől kezdve a legtöbb verscím - a kereszténység (illetve még korábbi mítoszok s

a folklór) misztikus-szent számának megfelelve - három szóból áll (a névelőt, névmásokat és
kisebb határozószavakat Ady nem mindig számítja külön szónak).

Stílusirányzatok
A szimbolizmus és a szecesszió hatása a legerőteljesebb.

Verselés

Kevert ritmus: különösebb rendszer nélkül váltakoznak az (inkább) ütemhangsúlyos, illetve

(inkább) időmértékes sorok.

Góg és / Magóg // fia / vagyok én, 4/5 (2/2//2/3)

Hiába döngetek kaput, falat U-/U-/U-/U-/U-
S mégis / megkérdem / tőletek: 2/3/3
Szabad-e / sírni // a Kárpátok / alatt? 5/6 (3/2/4/2)

Verecke híres útján jöttem én, U-/U-/U-/--/U-

Fülembe még / ősmagyar dal / rivall, 4/4/2

A nyitó darab: Góg és Magóg…

A történelmi és földrajzi szimbólumok bonyolult, nem is mindig teljesen egyértelmű

jelentésrendszeréből bontakozik ki Ady költői programja: Kelet és Nyugat, a régi és az új
együttes képviselete, mégis a megújulásra helyezve a hangsúlyt. A vers kulcsszavainak
rendszerbe állítása az ars poetica „sűrítménye”: Mégis új magyar dal.

Király István találóan nevezte e költői magatartást „mégis-morál”-nak. A küzdésvágy és a

reménytelenségérzet kettőssége állandó és alapvető élménye Ady költészetének

Léda asszony zsoltárai

A kötetet Ady Lédának ajánlotta, s az első ciklus, a Léda asszony zsoltárai szerelmük
megrendítő, nagy érzelmi zűrzavarát állítja elénk. Csupa rejtély, csupa bizonytalanság ez a
szerelem. Elválások és egymásra találások sorozata: menekülés Lédához, menekülés
Lédától. A távolság és közelség játékától nyeri érzelmi hőfokát és ambivalenciáját: „Őrjít
ez a csókos valóság, / Ez a nagy beteljesülés, / Ez a megadás, ez a jóság. / (...) Meg akarlak
tartani téged, / Ezért választom őrödül / A megszépítő messzeséget.” (Meg akarlak tartani)

Héja-nász az avaron (1905)

Csupa disszonancia ez a költemény. A szerelmesek jelképe: a ragadozó héjapár. (Vö.:

galamb /pl. Petőfi: Szerelmes vagyok én/.) Útjuk a Nyárból az Őszbe tart: az életből a
halálba. A mozgás egyre gyorsabb, egyre féktelenebb tempójú (útra kelünk - megyünk -
szállunk - űzve szállunk), míg sor kerül az utolsó nászra: az egymás húsába beletépő, halálos
ölelésre. Sorsuk elrendelésszerű, a természet rendjét követi. Kegyetlen törvény ez: már
másoké a Nyár, „Csattognak az új héjaszárnyak”. A szerelem csak előzménye a halálnak, a
szerelem a halálban teljesedik ki. A végzet nemcsak a szerelmesek egymásra találását írja
elő, hanem elválásukat is - s csak a pusztulásban hagyja jóvá frigyüket. A vers hangulatának
kialakításában meghatározóak az akusztikai hatások.

A magyar Ugaron

Az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklusa a második, A magyar Ugaron volt.

A Hortobágy poétája

A művész tragédiájáról szól a ciklus első költeménye. Az ellentétekre épülő

szerkesztésmód uralkodik: a szimbolikusan megjelenített, lelkiségében gazdag művész és a
durva környezet áll szemben. A csorda-népek világában nincs helye a szent dalnokoknak, a
művészet itt megsemmisül. A Hortobágy poétája, Magyarország művésze itt csak
elhallgathat (eltemette rögtön a nótát), indulatait veszítve közönyössé válhat (káromkodott
vagy fütyörészett).

A magyar Ugaron

Az ugar-versek nem leírják, hanem látomásszerűen jelenítik meg a tájat. A versbeli táj a
társadalmi-kulturális környezet felidézésére szolgál. Ebben a versben azonban az ugar
egyszerre jelent megművelésre váró, termékeny földet (ős, buja föld; szent humusz, szűzi
föld) és magára hagyott, elvadult parlagot (dudva, muhar; égig-nyúló giz-gazok; vad indák).

Az alaphelyzet a költői én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte: a magyar Ugar

vegetációjával, mozdulatlanságával szemben az én képviseli a változást, pontosabban a
változtatás vágyát. Ezt az elerőtlenedő szándékot (gázolok; lehajlok) pusztítja el végleg a
környezet (gyűrűznek körül; lehúz, altat, befed).

Az ugar-szimbólum rokon kifejezései a kötetben: Hortobágy; Tisza-part; magyar Mező;

magyar Puszta; halálszagú, bús, magyar róna.

A daloló Páris
A ciklus a kulturálatlan magyar világot szembesíti a művészet és a kultúra fővárosával:
Párizzsal.

A Gare de l’Esten

A föl-földobott kő témájának első megjelenése. Az egyik oldalon a dal; a fény; az öröm, a

szép ámulások szent városának, Párizsnak vonzereje, a másikon a daltalan táj; a naptalan
Kelet; a magyar Temető. „Mégis megyek. Visszakövetel / A sorsom.”

Szűz ormok vándora

Kevésbé egységes ciklus.

A legismertebb vers a Harc a Nagyúrral, mely a pénzzel-pénztelenséggel való harc

szimbolikus-allegorikus kifejezése.

„Megöl a disznófejű Nagyúr,

Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.”

A Reviczky Gyula által ismertté vált perdita-téma megjelenése Az én menyasszonyom című

vers. („Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,…”)

A ciklust és a kötetet az Új vizeken járok zárja. A hajótoposzra épülő költemény a Góg és

Magóg kezdetű nyitóverssel együtt úgy keretezi az Új versek kötetet, hogy hétszer
hangoztatja az „új” szót. (A Góg és Magóg hatszor.)

Ady Endre szerelmi költészete (1)

Ady Endre a mai modern magyar líra megteremtője. Életformája és
értékrendje is eltér az átlagostól. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert
alkotnak, lehet szó látomásszerű tájversekről, magyarság-versekről,
háborúellenes-költészetről, létharc-versekről és szerelmes költeményekről.
A szimbolizmus célja, melyben Ady is alkotott, a mű témájától, tárgyi világától
függetlenül, ill. ezeken keresztül a szépség, a magasrendű értékvilág
megközelítése és kifejezése. A XX. századi irodalmi megújulásnak a határkövét
a Nyugat című folyóirat jelentette, melynek első számát 1908. január 1-jén
publikálták. Főszerkesztője Ignotus volt. Ady is az új folyóirat egyik
vezéregyéniségévé vált. A Nyugat szellemében több író és költőtársával együtt
új látásmódot képviseltek. Ady is a Nyugat első nemzedékébe tartozott, ahogy
Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit és
Karinthy Frigyes is. Az új stílus és új szellemiség adták Ady újszerűségét
verseiben. 1877. november 22-én született Érmindszenten. Élete során sok futó
szerelmi kalandban volt része. Egy táncosnővel való viszonya hatására írta Az
én menyasszonyom című verset. Az embereket megbotránkoztatta a viszonyuk,
de a költőt ez nem érdekelte. Csak a női iránta érzette szerelme, nem pedig
társadalmi hovatartozása volt fontos a számára: „Mit bánom én, ha utcasarkok
rongya, / De elkísérjen egész a síromba”. Ez a merészség eddig szokatlan volt
a magyar költészetben, bár nem minden előzmény nélküli: a perdita-kultusz,
azaz a romlott, erkölcstelen, démoni nő iránti vágyak versbe szedésével a
magyar irodalomban elsőként Vajda Jánosnál találkozhattunk.
Fordulópont következett be Ady életében, amikor 1903-ban megismerkedett a
nála öt évvel idősebb férjes asszonnyal, Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Felszínes
kapcsolatai után végre rátalált az igazi szerelem. Ez az esemény költői
pályafutásában is fordulatot jelentett, hiszen a Párizsban élő asszony fogékony
volt az irodalom iránt, felfigyelt Ady cikkeire és verseire. A nő magával szerette
volna vinni Adyt a francia fővárosba, így az addig gyűjtögette a pénzt, míg
össze nem gyűlt az útra. Párizs felszabadította költői tehetségét, az Adéllal itt
eltöltött idő hatására születtek meg a Léda-versek. Léda férjes asszony volt,
de bátran vállalta a botránkozást kiváltó kapcsolatot. Szerelmük egyszerre volt
öröm és gyötrelem, elválások és egymásra találások sorozata, izgalom és
feszültség. Az ekkor született versekből hiányzik az együttlét öröme, ám
gyakran helyt kap a megbánás, a könyörgés, a fenyegetettség. Szerelmükbe
hiányérzet fészkelte be magát és állandó kísérője lett a hiábavalóság és a
halálhangulat.
A Lédával a bálban c. versben is baljós, szomorú hangulat uralkodik, az
ifjúság, a szerelem elmúlásának tragikuma. Két különböző szerelmi periódus
jelenik meg: a vidám, fiatal báli forgatag, akik még csak most kezdik élni a
szerelmet, és boldogok, és a fekete pár, akiknek tánca a boldogtalanságot, a
szerelem végét mutatja meg (rózsakoszorúik is már régen elhervadtak).
Beléptükkor a zene „elhal”, bús csönd kíséri táncukat. A fiatalok sírva
szétrebbennek, örömüket a téli szél űzi el. A vers szerint nincs megváltást
jelentő szerelem, a boldogság mögött mindig ott húzódik a boldogtalanság
lehetősége is. Az első versszakban fekete és rózsaszín ellentéte jelenik még
meg, a rózsaszín utal a mátkapárokra, a fekete pedig természetesen a fekete,
halálra készülő párra vonatkozik. A Héja-nász az avaron c. költeményben a
diszharmonikus szerelem motívumai jelennek meg. Nem boldogságot, hanem
nyugtalanságot, fájdalmat sugallnak a költői képek: dúló, csókos ütközetek,
egymás húsába tépés. A legelső szimbólum a héjapár, amely Lédát és Adyt
jelképezi. Hanghatások is kísérik a verset (sírás, csattogás, vijjogás), amelyek
szinte bántják a fület. A 2. strófa azt bizonyítja, hogy a költő itt voltaképpen
minden szerelem közös sorsáról szól: minden szerelem a Nyárból az Őszbe
tart, ahogy a boldogság a boldogtalanságba, a fiatalság az öregségbe. A
mozgást jelentő igék (útra kelünk, űzve szállunk) jelképezik ennek az útnak az
egyre gyorsabbá válását, mintegy a lejtőn való megindulást. Majd a héjapár
hirtelen megáll: úgy tűnik, hiábavaló volt a korábbi mozgás, az őszi avaron
várja őket az elkerülhetetlen pusztulás. Diszharmonikus érzést keltelenek
még a rímtelen, elárvult sorok.
A nagy szerelem bemutatását – amely a végén már csak a gyötrődésről szólt –
az 1912-es Elbocsátó, szép üzenet c. verssel zárhatjuk. Ady ebben kíméletlenül
leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt az egész szerelmet és az asszonyt is
letagadja. Több régebbi versében is szót ejt arról, hogy minden nőben magát
szerette. Ebben a költeményben nyíltan ki is mondja: „magamimádó önmagam
imája”. Így zárult le végül a hol boldog, hol boldogtalan, hol kedves, hol
egymás húsába tépő, de mindenképpen nagy szenvedélyekkel teli Léda-
korszak.
A kapcsolat vége után a költő örömmel vetette bele magát a szabad életbe. Nagy
számmal kapott rajongói leveleket, felajánlkozó szerelmi vallomásokat. A
levélírók közül feltűnt neki egy 16 éves lány, aki más hangon közeledett hozzá,
mint a többi levélíró. Megírta a költőnek, hogy ők távoli rokonok, ezért Ady
néha-néha még válaszolt is neki. A lányt Boncza Bertának hívták. Éveken át
leveleztek, írásaik egyre bensőségesebbek lettek. 1914-ben végre személyesen
is találkoztak Csucsán, a lány családjának birtokán, és 1915-ben már az esküvőt
is megtartották. Szerelmük nem volt boldog, de a háborúban a költőnek
menedéket jelentett ez a kései, szenvedélyesnek már kevésbé mondható
szerelem. Erről vallanak a Csinszka-versek, amelyeknek a szépség és az idill
őrzése jelentette a varázsát. Az Őrizem a szemed c. vers az idősödő férfi
szerelmi vallomása, amelyben már nem a szenvedély kap helyt, hanem az
egymásra találás vigasza. Az ütemhangsúlyos sorok népdalszerű
egyszerűséget mutatnak. Az egymást fogó kéz és az egymásba néző szemek
biztonságérzetet jelentenek. Az idill mögött ott lapul a halál közelsége,
amely mindenkinek sorsa. Az első versszak szerint szerelem és öregség
ellentétben áll egymással. A 2. versszak csupa nyugtalanság. A háború élményét
csak a hazaérkezés öröme csökkenti, hiszen Csinszkával némileg biztonságban
érzi magát, ám az otthoni hajlék is feszültséggel telik meg. A 3. versszak az 1.
megismétlése, ám a hangulat már megváltozott: benne van a 2. szakasz
riadalma, az egymást fogó kéz már görcsös egymásba kapaszkodást, a
másikra való rászorulást jelenti. Így felértékelődik az egymásra találás öröme.
A 4. szakaszban szorongó kérdések kapnak helyet: „miért”, „meddig”. Ezekre
sem Ady, sem más nem tudhatja a választ, hiszen az ember sorsa
kiszámíthatatlan. A félelmekkel szemben ott van a boldogság akarása – ezt
hangsúlyozza a harmadszor is visszatérő, egymásba kulcsolódó kezek
szimbóluma. Az utolsó versszak második szakaszában is félrímek csendülnek
össze, ez jelzi a (csak) vágyott harmóniát.
A költőt egész élete során ellenséges figyelem vette körül, hiszen nyelv, ízlés és
észjárás terén egészen más volt, mint amit az emberek megszoktak. Így volt ez a
két korszakból álló szerelmi lírájában is. 1919 januárjában tüdőgyulladás
támadta meg, és 27-én reggel egy szanatóriumban hunyt el.

Ady Endre szerelmi kötészete (2)

 Ady Endre a 20.század elejének kiemelkedő alakja, a Nyugat első
nemzedékének tagja. A nyugat folyóirat 1908-ban indult, és célja a tehetségek
felfedezése, és a új művészeti irányzatok meghonosítása volt. Ady életében
nagy szerepet kapott a szimbolizmus követése. A szimbolizmus a nevét a
szimbólum szóról kapta, mely önmagán túli jelentést hordoz, melynek
megfejtését a mű a befogadóra bízza, az irodalomban csak a lírát jellemzi,
amelyben a költő elvont tartalmakat fejez ki bonyolult szimbólumokkal,
jellemző rá a zeneiség, de a gondolatiság nem.
Ady Endre 1877-ben született Érmindszenten a mai Románia területén,
elszegényedett, református nemesi család gyerekeként. Életének több pontja is
van, Debrecenben tanult jogot, újságíró lesz Nagyváradon de szifiliszt kap,
majd 1903-tól tart viszonya a házas Diósyné Brüll Adéllal azaz Lédával. Ady a
kezdetektől tagja a Nyugat alkotógárdájának. 1912-ben elhagyja Lédát és
megismeri Boncza Bertát, akit leveleiben Csinszkának nevez. 1919-ben hal
meg, a nemzet költőjeként búcsúztatják.
Életművét 4 nagy csoportba lehet sorolni. Ars poetica-k, istenes versek,
magyarság versek és a szerelmes versek. Ady szakított az udvarlóköltészet több
évszázados hagyományával. Számára a nő nem istennő, hanem démon és a
szerelem „örök harc”. A szerelem ezután nem csak lelki, hanem testi
kapcsolatot is jelent. A Léda-versekhez képest a későbbi Csinszka-versek új
hangot hoznak, a nő társsá, támasszá válik bennük.
A Léda-versekre két igen jelentős példát lehet felmutatni, egyik ismert
verse a Lédával a bálban, amely Párizsban született, képzelt, jelképes jelenet,
ami egy bálba helyezi Ady Endrét és Lédát. A vers jelzőket halmoz, amelyek
éles ellentéteket alkotnak: ŐK: parfümös, boldog, forró, ifjú
MI: fekete, bús, sötét, hervadt, téli
A valódi szerelem a biztos vég tudata miatt nem lehet derűs. A vers formája
pedig félrímes (XAXA), szerelmi dal. De jó példa lehet rá a Héja-nász az
avaron is, ami az 1906-os Új versek Léda-ciklusának utolsó verse volt. A cím
jellegzetes Adys cím, három szóból áll, kötőjeles szóalkotással. A mű ragadozó
madarak párzásával írja le a szerelmi érzést. A hangutánzó szavak olykor már
kellemetlenné válnak (vijjog, sír), az igék pedig vészjóslóan gyorsulnak (útra
kell -> megy -> száll). A versben több költői eszköz is megjelenik, a Nyár és az
Ősz is többértelmű jelkép:
NYÁR = fiatalság/szerelem/boldogság ŐSZ = ezek vége
A vers üzenete többféleképpen értelmezhető, de elsősorban azt jelenti, hogy a
szerelem törvényszerűen tart a tragikus vég felé. A formája 4 darab 3 soros
versszak, szokatlan AAX rímeléssel.
Csinszkának írt versei közül az egyik legjelentősebb az Őrizem a szemed.
A Halottak élén című utolsó kötetben jelent meg, 1916-ban írta Ady,
Csinszkával ekkoriban Erdélyben éltek. A mű címe háromszor ismétlődik a
szövegben, refrénszerűen. Elégikus szerelmi dal, a hitvesi költészetet folytatja.
A vers szerelmi vallomás a feleséghez, a társhoz. Az 1. és 3. versszak szövege
szóról szóra egyezik, de a hangulatuk lényegesen eltér a 2.versszak tartalma
miatt:
 1.versszak: két párhuzamos kijelentés a
kezek/szemek képével
 2.versszak: nyugtalanító látomás egy
menekülő erdei állatról
 3.versszak: a nyitókép ismétlése, de
megváltozott hangulattal
 4.versszak: szerelmi vallomás, amit kérdő
névmások árnyalnak
Az Őrizem a szemedből hiányoznak az Adyra jellemtő eszközök, kivéve az
ismétléseket, szimbólum csak egy van a versben, az „ősi vad”. Nyelvezete
népdalszerűen egyszerű, közvetlenséget sugall.
4 darab 4 soros versszak fél-és keresztrímeléssel.
Ady Endre nem csak verseivel, személyiségével is hat az utókorra. Nevét
több utca, intézmény is őrzi, ilyen például Debrecenben az Ady Endre
Gimnázium is.
 Arany János balladái
Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Apja földműves volt.
Iskoláit 1823 és 1833 között Nagyszalontán végezte, majd ezt követően
Debrecenben. Ezután Kisújszálláson volt segédtanító. 1836 februárjában
színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja megvakult. Bűntudata volt, ezért
felhagyott a színészettel. 1840-ben másodjegyző lett, ebben az évben meg is
nősült, Ercsey Juliannát vette el.
 1845-ben Az elveszett alkotmánnyal elnyerte a Kisfaludy Társaság
pályázatát, de az igazi sikert 1846- ban a Toldi hozta meg neki.
 1857-ben felkérték, hogy üdvözlő verssel köszöntse a császárt,
helyette megírta A walesi bárdokat.
 1858-ban az Akadémia tagjává választották,
 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, ’65-ben főtitkára.
 1867-ben a Szent István-rend keresztjével tüntették ki.
 1877-ben visszavonult a főtitkári székből, ekkor írta Őszikék című
ciklusát, lírai darabok és balladák gyűjteményét. 1882-ben halt meg.

Elsősorban elbeszélő költeményekben és balladákban alkotott igazán. A magyar

nyelv művészei közé tartozott: új szavakat alkotott, tudatosan alkalmazta
költészetében a népnyelvet és a népi líra sajátosságait.

Ballada műfaja
Ballada Olyan műfaj, amely tartalmaz lírai, drámai és epikus elemeket
egyaránt. Az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai
párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg. Cselekménye sűrített, a
lényeget emeli ki, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, másrészt mindent
elhagy ami a lényeg szempontjából nem nélkülözhetetlen. Egy tragikus
történetet beszél el, melynek bizonyos részei homályban maradnak, kihagyások
és a szaggatott előadásmód miatt. A műfaj lényeges vonása, hogy az embereket
kiélezett lelkiállapotban, lélektani szituációkban ábrázolja, gyakran a megzavart
emberi lélek magatartását mutatja be. A népballada kései műfaj, a középkor
végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekes
formában élt, gyakori külső jegye a sor- és versszakismétlés. Európa közös
népköltési műfaja. Az ún. régi stílusú balladák a 19. század előtt keletkeztek, s
megőrizték a műfaj klasszikus jellemzőit, a három műnem elemeinek jelenlétét,
a tisztán tragikus vagy komikus jelleget. Az új típusú balladák fénykorukat a 19.
században élték, elsősorban a betyárballadák voltak gyakoriak. Az európai
költészettörténetben már a XIV. században jelen van. Fénykorát a XVIII. század
második felétől éli a folklórkultusz hatására. A romantikában divatos műfaj.
 epikus, mert elbeszélhető története van
 lírai, mert sajátos, szubjektív nézőpontból belső, lélektani folyamatokat
ábrázol
 drámai, mert párbeszédre épül.

Emellett fontos jellegzetessége az úgynevezett balladai homály, ami azt jelenti,

hogy a történet helyenként nem kidolgozott, sok a kihagyás, a befogadó viszont
a szövegösszefüggésből össze tudja állítani a történetet
Arany balladáit 3 szempont szerint csoportosíthatjuk:
 Keletkezés szerint:
1. Nagyszalonta (1847-51): Zömmel románcos balladák. pl: Szőke Panni
2. Nagykőrös (1850): Többnyire népi balladák. pl.: Ágnes asszony, A walesi
bárdok
3. Pest (1860): pl.: Endre királyfi
4. Budapest: (1877): Vörös Rébék

 Téma szerint:

1. Népi balladák:
Ez Arany első balladakorszaka. E korszakban keletkezett
balladáinak jellemzője az erős lélektaniság, ahol érezhető az alföldi
székely illetve a skót balladák hatása. Szerinte a szabadságharc
nem csak a külső ellenség miatt bukott meg, hanem mert
kiütköztek a magyarok rossz tulajdonságai, belső viaskodásaik.
Arany nem képes illúziókkal szemlélni a magyar múltat és jelent,
pesszimista, de mégis úgy gondolja, hogy a nemzetnek biztatásra
van szüksége, és tudja, hogy ez az ő feladata. Ez a kettősség jelenik
meg balladáiban is: a kétlelkűség. pl: Tengeri hántás

2. Történelmi balladák:
Arany olyan szituációt választ ki a történelemből, amely
párhuzamba állítható a levert szabadságharc utáni állapottal, s
rajtuk keresztül Arany feleletet adhat a kor problémáira.
Legfontosabb témái: zsarnokság, elnyomáshoz való viszony, a
zsarnokság természetrajza, a hazához az eszmékhez való hűség, a
költők és írástudók felelőssége. pl.: Mátyás anyja
 3. Romantika ihletésűek:
A kísértetballada, rémromantika hatása érzékelődik rajtuk,
valamint Goethe hatása. Időmértékes. Romantikus nyelvezete van.
Légkörük tragikus, de néha irónia kíséri. pl.: Éjféli párbaj

4. Nagyvárosiak:
Pesten írta őket élete utolsó éveiben. Az Őszikék ciklusban
találhatóak. Ezek nem annyira tökéletes balladák, mint amiket
korábban írt. Az Őszikéket visszavonulása után írta, magának. pl.:
Hídavatás

 Szerkezeti megoldás szerint:

1. Egyszólamúak:
Vonal szerűen előre haladó balladák. Jellemzői: lépcsőzetes
elbeszélés, kihagyások, gyors átkötések. pl.: A walesi bárdok

2. Többszólamúak:
Előre haladó szerkesztés. Jellemzői: szaggatottság, térben vagy
időben párhuzamos történések. pl.: Szondi két apródja

3. Keretes:
Körkörös felépítésű. Jellemzői: a befejezésben a kezdő sor
visszatér pl.: Ágnes asszony

Szerkezeti és formai változatosság

Arany balladáiban bonyolult variációit találjuk a tér-idő-cselekmény
szerkesztésének és az elbeszélésmódnak.
Szegedy Maszák Mihály szerint vannak balladák lineáris cselekménnyel (Zách
Klára), és körkörösek, amelyekben a kezdőkép visszatér (Ágnes asszony),
harmadrészt többszólamú, polifonikus, párhuzamos szerkesztésűek (Szondi két
apródja; Tengeri hántás).
Arany kedveli a keretes szerkesztést, ennek többféle variációja előfordul. Pl.
Ágnes asszony visszatérő kezdőképe, a mosás, de a végén időben végtelenítve.
Hasonló A walesi bárdok variációs kerete (léptet ill. vágtat fakó lován). A Híd-
avatásban az öngyilkos fiú története jelenti a keretet, ami egy nagyarányú
haláltánc-látomást fog közre.
Formailag és egyben tartalmilag is külön csopotot jelentenek azok a balladák,
amelyekben Arany mintegy narrátorként, külső megfigyelőként de az
eseményeket kommentálva van jelen: pl. Ágnes asszony visszatérő fohásza:
(Oh, irgalom atyja, ne hagyj el).
Még erősebben jelenik meg a Tengeri hántásban és a Kép-mutogatóban, ahol
mesélőként van jelen, és időnként kiszól a történetből: pl. Ti, leányok, ne
tegyétek, ill. Nézz e képre, halld meg dalom.

Ágnes asszony
1853-ban írta. 3 szerkezeti egységre bonthatjuk:
∙ 1-4. vsz.: patak partja
∙ 5-19. vsz.: börtön, tárgyalóterem
∙ 20-26. vsz.: patak partja
Már az első szerkezeti egységben lélektani ábrázolás figyelhető meg. Ágnes
félre akarja vezetni az őt kérdezgető falubelieket férjét illetően. Itt még csak
sejthetjük az asszony bűnét. Ennek a résznek az időtartama legfeljebb néhány
óra lehet.
A második rész több napig tart, a börtön és a bíróság a színhely, az események
azonban a lélekben pörögnek. A börtön sötétsége elboruló tudatállapotának
metaforája, mint ahogy a fénysugár a tudat tisztaságához való ragaszkodás,
illetve a lelkiismeret-furdalástól való szabadulni akarás szimbóluma. Arany
fokozatosan írja le a megőrülés folyamatát: a kényszerképzetektől a teljes
tébolyig. A részletező elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg. Itt
ismerjük meg pontosan Ágnes bűnét. Ágnes fel se fogja a vádat, csak annyit ért
meg, hogy nem mehet haza tovább mosni a lepedőt. Az asszonyt a bírák is
szánalommal nézik és elengedik életfogytiglani büntetését. Balladai homály fedi
a bírák döntését, hogy miért engedték haza.
Arany is szánja a nőt, de bűne alól nem oldozza fel: „eredj haza szegény
asszony/ Mosd fehérre mocskos lepled”.
A harmadik szerkezeti egység visszatér a vers kezdéséhez, a patakparthoz. Ez
az utolsó pár versszak több évet mesél el. Az idő múlását jelző motívumok:
ronggyá foszlott lepedő, a finom arcon megjelenő ráncok. Szóbeli érettségi
tételek: Magyar irodalom 2011 8 A refrén: „ Oh, irgalom atyja ne hagyj el”
többrétegű: mondhatja Ágnes belső zűrzavarában, mondhatja a költő
csodálkozva a bűnön, s a 2. szerkezeti egységben mondhatják a bírák, szintén
csodálkozásukban.
A lélektani folyamat mellett a műnek más értelmezései is vannak:
∙ erkölcsi: a földi bírák Ágnest hazaengedik, mert az őrületnél úgysincs nagyobb
büntetés
∙ Ágnes a bűnbe esett ember jelképe: Isten megmenti azzal, hogy őrületet bocsát
rá, mert ezáltal még életében lehetősége nyílik a vezeklésre, elkerülve az örök
kárhozatot.
Ágnes meghasadt tudatállapotának időtlenségét érzékelteti az első versszak
variációs ismétlése a mű végén. Az asszony tudatállapot-változását 3
pillérversszak jelöli ki:
∙ 1. vsz.: a bűn ténye, Ágnes mossa a leplet (leplet-leplez), bűnét el akarja
titkolni
∙ 20. vsz.: újra mossa a leplet, de értelmetlen, mert az tiszta. A mosás már
rögeszmés cselekvéssé válik, a lepedőn esett folt = a főhős lelkiismeretének
foltja.
∙ 26. vsz.: a mosás állapottá rögzül. A lelki-erkölcsi folt mániákus
eltüntetésésnek kényszerét a bűnhődés motívumával kapcsolja össze.
A külső idő (Ágnes további élete) és a belső idő (jelenné rögzült állapot)
megbomlását jelzi a lepedő elrongyolódása, a hős állandósult tébolyát a hab
megváltozott jelzője(szilaj) jelzi.
Tengeri hántás
1877-ben írta.
A történet két szálon fut, párhuzamos szerkezetű. Az alapmotívum a bűn és a
bűnhődés. Asszonyok kukoricamorzsolás közben elmesélik Tuba Ferkó és
Dalos Eszti esetét, de a mesébe gyakran beleszövődnek a kintről hallatszódó
zajok.
A ballada egyik műfaji követelménye, a párbeszéd az elbeszélő és a
hallgatósága közt jön létre.
A töredezett előadásmód ellenére az utalásokból megalkotható események
egyértelművé teszik, hogy az elbeszélő két, egymással is összefonódó
sorstragédiát mond el. Dalos Eszti a közösség íratlan szabályait megszegve lett
Ferkó szeretője, anélkül, hogy a következményeket számba vette volna. Ezért
lelki sorvadása és halála sorsszerű büntetésnek is felfogható. Ferkó halálának
nem a szerelmi bánat, sokkal inkább az Eszti sorsa miatti lelkiismeret-furdalás
az okozója.
Eszter bűne az, hogy hagyta magát elcsábítani, Ferkóé pedig hogy elcsábította
és utána magára hagyta Esztert. A lány a bánatba halt bele és kísértette a fiút,
aki nem tudott tovább élni és meghalt. Balladai homály, hogy nem tudjuk meg
hogyan haltak meg, csak sejteni lehet. Bűnhődésük a szenvedés, amit
egymásnak okoztak. Ahogy mesélik a története, kívülről egyre félelmetesebb
zajok hallatszanak: vadkan, kuvik, majd az éjjeli harangszó. Ez jelképezi, hogy
a történet egyre rosszabbra, komorabbra fordul.
A mese elején még furulyaszó hallatszik, amikor Eszterék együtt sétáltak a
mezőn. A versben eltűnik a furulyaszó, de a végén ismét előbukkan: az égből
dalolnak Esztiék, egymáséi lettek, még ha a halál után is.
A szereplők vétsége nincs arányban a következmények tragikus súlyával. A
bűn-bűnhődés oksági kapcsolata meglazul, az erkölcsi világrend
elbizonytalanodik, szétzilálódik. A ballada míves megalkotottságát a
strófaszerkezet és a ritmika mutatják. A A B B X B a rímképlete. A történet
mindkét hősét beszélő névvel nevezi meg a történetmondó, mindkét vezetéknév
a zenével van kapcoslatban.
 Arany János balladái (2)
Az irodalmi közvélemény Petőfi mellett Arany Jánost tartja az egyik
legnagyobb magyar költőnek. Mint tudjuk, a Toldi elolvasásakor Petőfi a
legnagyobb elismerés hangján köszöntötte az akkor még ismeretlen
nagyszalontai jegyzőt. Petőfinek arra a kérdésére: „Ki és mi vagy? hogy így
tűzokádó gyanánt | Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki” öntudatosan
felelte válasz-episztolájában: „S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, | Ki
törzsömnek élek, érette, általa; | Sorsa az én sorsom, s ha dalra olvadék, | Otthon
leli magát ajakimon dala”. Arany közönség- és feladathiánytól válságkorszakba
került az 1840-es évek vége felé. De nem nyugodott bele, kiutat akart keresni:
kezdetben Byron modorában romantikus, epikus műveket alkotott, melyekben
világgyűlöletét fejezi ki (Bolond Istók, 1850), később népies jellegű idilleket
vagy tanító költeményeket alkotott (Családi kör, Fülemüle, A bajusz). A
végleges megoldást azonban a balladák írása jelentette. A műballada Európában
a romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet
iránt. A ballada ugyanis eredetileg ősi népköltészeti műfaj. Greguss Ágost
meghatározása, miszerint „a ballada tragédia dalban elbeszélve” kiválóan
szemlélteti a romantikának a drámai, lírai és epikai jelleget egyszerre magába
foglaló, jellegzetesen kevert műfaját. Tehát a romantikus ballada a három
műnem határán helyezkedik el: cselekménye sűrített, a történet elbeszélésmódja
szaggatott (epikus vonás), bizonyos részeit a balladai homály borítja; drámai
jellegét a párbeszédes forma és rendszerint a tragikus téma adja; lírai jellegét
pedig a dalforma és az érzelmekről szóló tartalom. A magyar műballadát Arany
János emelte világirodalmi szintre – alkotásaihoz a skót, a kelta és a székely
népballadákat, valamint a német műballadákat tekintette mintának. Ez a műfaj
végleges megoldást jelentett neki válságkorszaka után, hiszen remekül el tudott
rejtőzködni szereplői mögé.
Első balladáit 1853-tól kezdte írni Nagykőrösön, ezek az úgynevezett
„nagykőrösi balladák”. Ekkorra az országban kibontakozott a passzív ellenállás
a császári hatalommal szemben. Az ellenállást irányító csoport Aranyt is
magához vonta, s nézeteiket az ellenállást illetően részben magáévá tette. Ennek
szolgálatába állította sorra születő balladáit is. Témáját rendszerint a történelem
nehéz korszakaiból merítette, s ezzel is a nemzet ügyét kívánta szolgálni: a
nemzeti öntudatot, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a
nemzeti egységet erősíteni. Történelmi balladái ugyanis nagyrészt allegorikus
jelentésűek. Arany nagykőrösi balladáit különböző szempontok szerint
csoportosíthatjuk:
 Szerkezete szerint:
 egyszólamú, lineáris (Ágnes asszony)
 többszólamú, párhuzamos (Szondi két apródja)
Arany balladáinak szerkezete újszerű: találkozunk párhuzamos szerkesztéssel,
idősíkok váltogatásával, filmszerű vágással, a képzettársítások
összekapcsolásával.
 Témája szerint:
 történelmi balladák: tárgyukat főleg a 14-15. századból, az
Anjouk, a Hunyadiak korából és a török korból merítette (Mátyás
anyja, Szondi két apródja)
 népéleti balladák (Ágnes asszony, Tengeri-hántás)
 lélektani balladák: az általában tragikus végkicsengésű
balladák középpontjában a lelkiállapot változásai állnak, az emberi
lélek mélységeit járja be (Ágnes asszony, Tetemre hívás)
Ágnes asszony
A témája népéleti és lélektani egyben: a világosi fegyverletétel után Arany
nehéz anyagi helyzetbe kerülve Geszten nevelősködött, ott hallotta a versben
megírt történetet. Kulcsmotívuma tehát a bűn és bűnhődés, mely az első négy
strófában
– a balladai homálynak megfelelően – még csak sejthető (például a véres lepedő
és a hajdú megjelenése enged erre következtetni), majd a mű végére jutva
megbizonyosodhatunk az asszony bűnösségéről, és tanúi lehetünk
bűnhődésének is.
A mű elején, közepén és végén is olvasható patak-jelenet keretes szerkezetet ad
a műnek: ebből következően nemcsak lineárisnak, hanem körkörös
szerkezetűnek is tekinthető. A mű három szerkezeti egységre osztható a
helyszínek alapján: az 1–4. versszak helyszíne a patak partja, az 5–19. strófáé a
börtön és a tárgyalóterem, a 20–26.versszak pedig tehát ismét a patak partján
játszódik. A ballada az asszony megőrüléséről szól: a versszakok
előrehaladtával lesz Ágnes asszony is egyre tébolyultabb: az első versszakban
még csak egy véressé lett fehér lepelről olvashatunk, a későbbiekben az asszony
igyekszik félrevezetni a falubelieket férjét illetően: elhallgattatja a gyerekeket,
hazudik az asszonyoknak, a hajdúnak viszont már könyörög. Ekkor világosodik
csak meg számunkra az asszony eddig balladai homályban maradt bűne:
szeretőjével együtt megölte férjét. A következő szakaszban a megőrülés belső
folyamatának lehetünk tanúi: a 7. versszakban az őrülettől való riadalomról
olvashatunk, majd a következő kettőben az őrület takargatásáért való
igyekezetről. Miután a bűn a bíróság és az olvasók előtt is nyilvánvalóvá válik,
újra visszatér a szerkesztésmód a vers eleji sorokhoz. Balladai homály fedi a
bírák viselkedésének okát is: nem tudni pontosan, miért engedték haza az
asszonyt, s miért ejtették el az életfogytiglani börtönbüntetést, de sejtjük: Ágnes
asszony büntetése – a teljes téboly – sokkal nagyobb bármilyen letöltendő (és
letölthető) fogságnál. A záró strófákban észlelhető idő múlása a végtelenítésbe
nyúlik: Ágnes asszony már megöregedett, haja ősz, arca ráncos, a ronggyá
mosott lepel elszakad, de ő még mindig látja rajta a véres foltokat – ez az ő
büntetése, így bűnhődik ő bűnéért. Fokozza a téboly egyre erőteljesebb átérzését
a strófánként állandóan ismétlődő refrén: „Oh, irgalom atyja ne hagyj el”, amely
a mű végén már az őrült asszony gépies, üres motyogása.
A walesi bárdok
Történelmi és lélektani témájú vers. Történelmi típusú versei rejtett politikai
tartalmat hordoznak. A vers a bűn és bűnhődés témakört öleli fel. Aranynak
kellett volna 1857-ben I. Ferenc József és Sziszi tiszteletére írni egy üdvözlő
verset, azonban ő nem írt, hanem helyette A walesi bárdokat írta meg. A sorok
allegórikus jelentést hordoznak, Arany is egy bárd. A vers alakja a skót
balladaforma.
Őszikék
Ezen balladák ciklusa Aranynak rendkívül kiemelkedő, melybe a verseket 1877-
ben kezdte írni. Ezekben a művekben a világ bezárul és ezekben a világokban
pillanatképek formálódnak. A melodikusság és a dalszerűség kerül előtérbe. A
stílusban impresszionista elemek is megjelennek. Több későbbi költő, így
Babits Mihály, Ady Endre költészetében is felfedezhetőek az Őszikék ciklus
jellemzői. A nagykőrösi balladákhoz képest ebben már nincs allegorikus
jelentés, kizárólag erkölcsi, emberi történeteket mutat be és népi hiedelmeket
elevenít fel morális célzattal. A nevét a költő adta, ezzel is utalva öregkorára, a
közelgő halálra.
Tengeri-hántás
Ebben a műben a történet két fiatal kapcsolatáról szól, ahol a lány öngyilkos
lesz, a fiú pedig zavarodottá válik ezáltal és leveti magát a templomtoronyból. A
mű keretes szerkezetű, a vers a munka kezdésével indul és a befejezésével zárul.
A mű a bűn és bűnhődés kérdéskörét boncolgatja (mint az Ágnes asszony is).
Szokatlan az előadásmód, mert két elbeszélő van. Az elsődleges elbeszélő csak
kétszer szólal meg, a ballada első és utolsó versszakában, keretet adva így a
cselekménynek. A másodlagos elbeszélő este a tűz körül meséli el a fiataloknak
Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetét, oktató szándékkal. „Ne tegyétek, ti
leányok!”A bűnhődést a szellemi téboly jelképezi (Tuba Ferkó megőrül, és
leugrik a falu hegyes tornyáról). A mű tanulsága, hogy fő az óvatosság.
 Arany János balladái (3)
Arany János a 19.század második felének és a romantika korának
meghatározó alakja. Petőfi Sándor nagy szerepet játszott Arany életében,
barátok voltak, de mindenben Petőfi ellentéte.
Arany János 1817-ben született Nagyszalontán paraszti családba. A
Debreceni Kollégiumban tanult, de tanulmányait nem fejezte be, színésznek állt.
Egy pályázatra megírja a Toldit, amely a reformkor egyik legfontosabb műve,
amivel meg is nyeri a díjat, ekkor ismeri meg Petőfit is. Támogatja az 1848-49-
es forradalmat, de nem vesz részt benne, a szabadságharcban nemzetőrnek áll.
Majd a bukás után Nagykőrösön tanít. Gyulai Páltól kap egy kapcsos könyvet,
majd a Margitszigeten írni kezd, befejezi több régi művét. Arany János 1882-
ben halt meg tüdőgyulladásban.
Arany életműve három kategóriába sorolható:
 nagyepika: Toldi-
trilógia
 kisepika: balladák
 líra: 1850-es évek és az
Őszikék
Arany legjobb műveinek a balladáit tartják. A ballada a romantika kedvelt
műfaja, amely nem azonos a középkori ballada műformával. Jellemzői
verses kisepikai műfaj, története tragikus és sejtelmes, kihagyásokat és
elhallgatásokat használ. A ballada „tragédia dalban elbeszélve”.

dráma párbeszédes

epika elbeszélő

líra érzelmes

Arany balladái fajták szerint 3 csoportra bonthatjuk: keletkezés szerint

(nagykőrösi balladák és az Őszikék balladái), téma szerint lehet történelmi
(létező személy), népi (falusi környezet) és lélektani. Harmadik csoportosítása
lehet szerkezet szerint, azon belül egyszólamú (egy szálon fut, időrendben),
kétszólamú (több szálon, több időben) vagy körkörös (visszatér az elejére).
Balladáira több példát ki lehetne emelni, de van három igazán említésre
méltó. Ilyen az Ágnes asszony, amely 1853-ban keletkezett, körösi ballada,
vagyis egy népi témájú történetet dolgoz fel, a történet négy helyszínen
játszódik. Elsőnek a patakparton, ahol Ágnes asszony éppen véres lepedőt mos,
a szomszédok gyanút fognak, és a hajdú a tömlőbe viszi. Következő helyszín a
börtön itt Ágnes kezd megőrülni, kísérteteket lát. Majd a bíróságra megy, ahol
meggyanúsítják, hogy szeretőjével megölte a férjét, de a bírák szabadon
engedik, mert azt mondják, hogy az őrület az ő büntetése. Körkörös mű, mert a
történet visszatér a kezdetekhez a patakpartra, de évek telnek el, de Ágnes
büntetése sohasem ér véget. Szondi két apródja nagykőrösi ballada, témája
történelmi, szerkezetileg többszólamú. A mű címe a drégelyi csatára utal,
amelyben Szondi Miklós védte a várat. A történet két szálon fut, az egyik szálon
a török követ hívja az apródokat (jelen), miközben ők Szondiról énekelnek
(múlt). A két apródról keveset tudunk meg, magukról nem beszélnek, a török
követ összetettebb szereplő, viselkedése állandóan változik, az elején ígérget,
végül fenyegetőzik. Biztatja a vers a magyarokat a levert szabadságharc után,
hogy maradjanak hűségesek, rímes időmértékes vers, keresztrímes. A Tetemre
hívás krimiszerű történet, egy nemes fiát holtan találják és az apa nyomoz a
gyilkosa után – a csattanó alapja egy középkori babona, miszerint az áldozat
vérezni kezd a gyilkos jelenlétében, majd kiderül, hogy a fiú szerelme biztatta őt
öngyilkosságra, a lány beleőrül a következményekbe. A vers rímes időmértékes
formájú.
Arany János pályája nem csak hosszabb Petőfinél, de mai szemmel jobb
is. Nevét több iskola, intézmény, utca is képviseli, mint például hozzánk közel
Berettyóújfaluban az Arany János Gimnázium is.
 Arany János nagykőrösi balladái (4)

Bevezetés 1. A ballada szerepe Arany életében: az epikus hajlam kiélése (a sok

egyéb elfoglaltság mellett kedvező a rövidebb terjedelem)

Bevezetés 2. A balladák csoportosítása

1. Kronologikusan: szalontai, nagykőrösi, Őszikék

2. Szerkezet szerint: lineáris, párhuzamos, körkörös
3. Tematikusan (Nincsenek tiszta kategóriák!): románcos (A méh románca),
történelmi (V. László, Szondi…, A walesi bárdok), népi (Vörös Rébék, Tengeri-
hántás), nagyvárosi (Hídavatás)

Állandó szempontok:
Ballada műfaji jellemzői: műnemek keveredése, tragikus történet, szaggatott
előadásmód, drámai feszültség, erőteljes lélekábrázolás, verses forma

Alapmotívumok:
- a bűn és bűnhődés kérdésköre, a lelkiismeret szerepe
- a történelmi balladák ars poeticus vonatkozásai és a nemzettudatot erősítő
szerepük

Részletesen elemzendő művek: Szondi két apródja, Ágnes asszony (a

megőrülés folyamatának ábrázolása)

Mi a ballada?

A ballada olyan kisepikai műfaj, mely mindhárom műnem jellemzőivel

rendelkezik.
Azért soroljuk az epika műnemébe, mert a legmeghatározóbb jegye, hogy
történetet mond el. Drámaiságát annak köszönheti, hogy a drámai feszültségű
cselekmény egy része párbeszédek formájában is kibontakozhat. A lírai jelleg
pedig a verses formában, az erőteljes érzelmekben és a sűrítésre, tömörítésre
törekvő szerkesztésben jelentkezik.
Utóbbi következménye lehet a kihagyásokra, elhallgatásokra épülő szaggatott
előadásmód és az ennek következtében kialakuló balladai homály.
A balladák többsége tragikus történetet beszél el, a ritkább, humoros színezetű
műveket a vígballada megnevezéssel illetjük.
A szerzőség alapján beszélhetünk népballadáról és műballadáról.

„A ballada pedig valamely tömöttebb eseménynek főbb pontjain lírai

rövidséggel, gyorsasággal szökdel végig.”
„Természete a balladának […], hogy nem a tényeket, hanem a tények hatását
az érzelemvilágra, nem a szomorú történetet, hanem annak tragikumát fejezi ki,
mennél erősebben.” (Arany János)

Balladaíró korszakok

Arany 25-30 balladája az életműben nem arányosan elosztva született, hanem

három időszakra sűrűsödve.
A műfajjal való első kísérletezések még a szalontai korszakban történtek (A
varró leányok, A méh románca, Szőke Panni, Rákócziné, A honvéd özvegye), a
leggazdagabb periódus Nagykőröshöz köthető (1852-1857), az Őszikék nyolc
balladáját pedig 1877-ben írta.

Nagykőrösi balladák

Az ötvenes évek elejének lírai darabjai (Évek, ti még jövendő évek, Letészem a
lantot stb.) emberi-költői válságot dokumentálnak. A Nagykőrösön születő,
zömében történelmi tárgyú balladák éppen e válságból való kilábalás
eszközei és bizonyítékai.
Arany egyre tudatosabban vállalja fel a nemzet ügyének képviseletét, de a
Bach-korszakban erre csak áttételesen nyílott lehetőség. Arany ezért olyan
tanulságos történeti témákat választ ki, amelyek a jelennel párhuzamba állítva
reményt kelthetnek, útmutatást adhatnak, amelyekből lelkierőt lehet meríteni.
A hazához való hűség eszméjének, a nemzeti tudatnak az ébren tartói ezek a
balladák, de általános erkölcsi parancsokat is hirdetnek.
A ballada műfaji természetéből adódóan erősen kidomborodik a történetek
lélektani indokoltsága is. Állandó kérdésköre így a balladáknak a különböző
súlyú bűnöknek a személyiségre gyakorolt hatása és a társadalmi
környezetnek a bűnökkel kialakított viszonya.

(A két ballada vázlatos elemzése)

Szondi két apródja (1856)
Az aktualizált téma
A címszereplő apródok választási helyzete a szerző korának viszonyait idézi:
vagy a hősi múlthoz ragaszkodnak, vagy az új hatalom kiszolgálóivá lesznek.
A párhuzamos szerkezet és jelentősége
két történet egymás mellett, és egymást váltogatva:
- a jelen idősíkjában: az apródok török gyámság alá vonásának kísérlete
- a közelmúltban: dalnokok éneke az ostromról

Megszólalások

- első két versszak: narrátor

- harmadik versszak: a török szultán, Ali
- negyedik versszak: Ali szolgája-bizalmasa
- ötödik strófától felváltva: idézőjel nélkül: az apródok; idézőjelben: Ali
embere

(látszólagos párbeszéd a két szál szereplői között)

Értelmezés
- tér- és időviszonyok
- központi kérdés: Az új hatalom képviselőjének hódoltatási kísérlete és
módszerei, illetve az erre született reakciók
- Ali embere: földi javakkal csábítgatás, színlelt atyáskodó gondoskodás,
hízelgés, lelkiismereti nyomásgyakorlás, nyílt erőszakkal fenyegetés
- az apródok: kizárólag a hősi múltat éltetik, a leigázókat megátkozzák

hitelesítő nyelvi elemek:

- törökök: török eredetű szavak (bülbül, huri, kaftán), metaforizált, cikornyás
szófüzérek
- apródok: archaizáló (álgyu, marhát, vítt, célba vevé), puritánabb, egyenesebb
jellemre valló beszédmód
versforma: bimetrikus (szimultán)
Összegzés: a ballada példamutatása
A nemzeti múlthoz, a hazához való hűség következetes képviselete akkor is
elvárható, ha a büntetés kockázatával jár. A balladában felmutatott példa közel
áll a passzív nemzeti ellenállás szelleméhez.

Ágnes asszony (1853)

- népi témájú lélektani ballada

- centrumban: az egyéni lét egyetemes problémái és a lelki folyamatok

- Ágnes megőrülésének folyamata:

- zavarodottság, gyermeteg válaszok

- hallucinációk
- az önkontroll megőrzésének kísérlete
- összeomlás, teljes elszakadás a valóságtól
- elhatalmasodó mánia: a lelkiismeretet terhelő bűn a kimoshatatlan lepedőben
testesül meg, a véget nem érő bűnhődés már kívül esik a földi
igazságszolgáltatás keretein

- a refrén: Ágnes és a vele együttérző író és az olvasók közös fohásza

- verselés: ütemhangsúlyos, felező nyolcas alapritmus időmértékkel vegyítve

(szimultánhatás)

(A két ballada kifejtő elemzése)

Szondi két apródja (1856)
Az aktualizált téma
1552. július 9-én halt hősi halált Szondi György, Drégely kapitánya, aki 146
katonájával védte várát Hádim Ali budai pasa 12 000 fős oszmán seregével
szemben. Arany alkotásának főszereplői azonban a címszereplők. Az apródok
magatartására kell koncentrálnunk, mert ők kerülnek olyan választási
helyzetbe, amely a szerző korának viszonyait idézi. A két dalnok sorsa attól
függ, hogy a hősi múlthoz ragaszkodnak, vagy az új hatalom kiszolgálóivá
lesznek. Szondi viszont úgy rejtett főszereplő, hogy rendíthetetlen
erkölcsiségéből táplálkozik az apródok kitartása.
A párhuzamos szerkezet és jelentősége
E balladában két történet bontakozik ki egymás mellett, és egymást
váltogatva: az apródok török gyámság alá vonásának kísérlete a jelen
idősíkjában zajlik, a dalnokok éneke pedig a közelmúltban lezajlott ostromot
eleveníti fel. A Szondi befogadásának kulcsa tehát a megszólalók
különválasztása, s ebben a szerző is - elsősorban az írásjelek által – a
segítségünkre siet.
Az első két versszakot a narrátortól halljuk, s ez a megszólalásmód később
már nem is tér vissza, minden továbbiról az élő, illetve megelevenedő szereplők
szavából értesülünk.
A törökök megszólalásai kerültek idézőjelbe. A harmadik versszakban –
először és utoljára – a török szultán, Ali beszél. A negyedik versszakban
szolgája-bizalmasa válaszol neki, s a versszak utolsó sorában - kettősponttal
jelzetten - felvezeti az apródok énekét. Ezzel le is zárul az első egység.
A jóval hosszabb második rész élén, az ötödik strófától idézőjel nélkül
olvashatjuk az apródok által megénekelt várostrom históriáját. Első szavaik
előtt a három pont pedig azt érzékelteti, hogy a régebben kezdődött
történetmondásba egy adott ponton, az ostrom közvetlen előzményét jelentő
Márton pap küldetésénél kapcsolódunk be. A versszakban a török szolga már az
apródokat szólítja meg, s innentől kezdve következetesen érvényesül a két fél
versszakonkénti váltásban való megszólalása. Az olvasónak eközben arra is
figyelnie kell, hogy az ostrom szereplői is sorra „életre kelnek” (Márton,
Szondi, Ali), az ő szavaik azonban már nincsenek idézőjelbe téve.
A Szondi két apródjában azonban ennél is többről van szó. A mű
értelmezésének egyik kulcsa ugyanis éppen e két szál egymáshoz való
viszonyának a tisztázása. A két fél között csak látszólag jön létre párbeszéd.
A török újra és újra megkísérli a kapcsolat felvételét, de a dalnokok csak a
monológszerű történetmondással reagálnak. Közvetett, egyértelműen
elutasító válasznak azonban felfogható mindez: a győztes képviselőjét
levegőnek nézik, a felmagasztalt hős gyilkosait pedig megátkozzák.

Értelmezés

Az első két versszak expozíciója meghatározza látványosan és jelképesen

teremti meg a ballada terének „díszleteit”. Egymással szemközti
magaslatokon látjuk a rommá dúlt várat és a feszület szerepét betöltő, lobogós
kopja tövén térdelő lantosokat. E részvétre érdemes, erkölcsi értelemben is
magasabb szint alatt, a völgyben pedig a török had győzelmi zsibongása sérti a
fület.
A cselekmény idejének meghatározása csak a tizedik versszak
információjával kiegészülve válik pontossá: az ostromot követően „visszasütő”
nap már „nyugovóra hajolt”. A még mindig felvezető szerepű 3. és 4.
versszakban a török táborba csöppenünk. A dalnokokat hiányoló szultán
türelmetlenségének alapja is csak késleltetve nyer magyarázatot. (A 13-14.
versszakból derül ki, hogy Szondi bízta a két árvát Alira.) A török szolga
válasza csak az apródok hollétére vonatkozik, ami nyilvánvalóan nem elégíti ki
a szultánt. A balladában itt él csak Arany a kihagyás eszközével, a kiegészítő
elemek beillesztését az olvasóra bízza. (Minden bizonnyal Ali parancsot ad az
apródok azonnali előállítására, s a szolga azonnal föl is kaptat a hegyoromra.)
A 5. versszaktól kezdődő fő részben a török küldönc és az apródok kerülnek a
középpontba.
Ali megbízottja minden lehetséges eszközt bevet küldetése érdekében.
„Szép úrfiakkal” kezdeményezné a társalgást, hogy végül ebhitű „kölykökön”
töltse ki mérgét. Először földi javakkal csábítgatja őket („serbet”,
„déligyümölcs”). Később színlelt atyáskodó gondoskodásába már fenyegetés
is vegyül („hideg éj sziszeg”). Hízeleg („lány-arcotok”), a lelkiismeretükre
próbál hatni („hozzá köt a hála”), de a békés eszközökből kifogyván csak a
nyílt erőszak, a börtönnel és vesszővel való fenyegetés marad számára.
Eközben kétszer reagál az apródok történetmondására. Első alkalommal még
türelmetlenül kapcsolódik be, s igyekszik rövidre zárni a történetet („Aztán – no
hisz úgy volt!”, „rövid az eset”), másodjára viszont az ének és Szondi
heroizmusának hatása alá kerülve maga folytatja a kapitány magasztalását
(„Rusztem maga volt ő!”), míg észbe nem kap.
A két dalnok rendíthetetlenségének lényege, hogy kizárólag a hősi közelmúlt
foglalkoztatja őket. A török szolga kísérletei egy pillanatra sem bizonytalanítják
el őket, hanem éppen ellenkezőleg: egyre lelkesültebben hangzó énekük
lendülete csak egyszer törik meg, amikor magukról esik szó. A diadalmas halált
megéneklő legelragadtatottabb pillanat után pedig bibliai átkot szórnak a
gyilkosokra - így egyértelműsítve megvesztegethetetlenségüket.
A nyelv
A megszólalókat nyelvhasználatuk is jellemzi. Hitelesítő elemnek fogható fel
a török eredetű szavak beépítése (bülbül, huri, kaftán), de a keletiesen
túldíszített, erősen metaforizált, cikornyás szófüzérek (3. vsz., 10. vsz.) már a
hódítók érzéki örömökre épülő, férfiatlanul finomkodó életfelfogását tükrözik.
Ezzel szemben áll az apródok archaizáló (álgyu, marhát, vítt, célba vevé),
puritánabb, egyenesebb jellemre valló beszédmódja, mely persze nem zárja ki a
nyelvi leleményességet. A kegyelem szó jelenti a megadással járó életben
hagyást és az isteni kegyességet, a hulla szóalak igeként és főnévként is
szerepel: „mint hulla a hulla”.
Az antanaklázis (gör.), más néven anaklázis szóismétlésre épülő alakzat.
Ugyanazon szót vagy szótőt eltérő jelentéssel állítja egymás mellé.
A versforma
A versformát meghatározza a versszakoknak a változó szótagszámú sorok
keltette „nyugtalansága”, s a negyedik sorok különbözősége sem a
szabályosságot erősíti. (Az általános képlet: 11, 12, 11, 10/9.) A bimetrikus
(szimultán) vers ritmizálása történhet ütemhangsúlyos alapokon is, az
időmértékes tagolásban pedig az anapesztusok dominanciája érvényesül.
Összegzés: a ballada példamutatása
A Szondi két apródja az 1850-es évek mindennapjainak válaszhelyzetében
igazít el: a különböző anyagi javakkal, hivatali-társadalmi felemelkedéssel
csábító hatalommal az együttműködés minden formája kizárt. Ellenben a
nemzeti múlthoz, a hazához való hűség következetes képviselete akkor is
elvárható, ha a büntetés kockázatával jár. Ez a megközelítés nem szűkíti le az
érintettek körét a költőkre, vagy az írástudókra (a közgondolkodást írásaikon
keresztül (is) meghatározó értelmiségiekre), hanem minden becsületes ember
számára állít mércét. A ballada tehát közel áll a Deák Ferencék által
sugalmazott passzív nemzeti ellenállás szelleméhez, mert a túlélésnek oly
módját mutatja fel, amellyel megőrizhető az erkölcsi tartás: a túlélés és a remélt
felemelkedés záloga.
Ágnes asszony (1853)
Népi témájú lélektani ballada
A nagykőrösi történelmi balladák között a népi életből témát merítő, lélektani
jellegű alkotásként bukkan föl az Ágnes asszony. A közösségi sorskérdések
mellett tehát az egyéni lét egyetemes problémái is foglalkoztatják Aranyt.
A korszak elején, 1853-ban született költemény valósítja meg talán
legékesebben a szándékot: kifejezni „nem a tényeket, hanem a tények hatását az
érzelemvilágra”.
Ebben a balladában a tényeket, a bűnesetet csak elszórt utalásokból
rekonstruálhatjuk – azokból sem pontosan -, annál részletesebben tárul föl
előttünk a bűnhődés útja. A ballada középpontjában azok a lelki folyamatok
állnak, amelyek végül Ágnes teljes összeroppanásához, megőrüléséhez
vezetnek.
Már az első jelenetben a zavarodottság jelei mutatkoznak Ágnesen, aki a foltos
lepedőre vonatkozó és a férje hollétét firtató kérdésekre gyermeteg válaszokkal
áll elő. De nemcsak a válaszai árulkodóak, hanem maga a helyzet: a bűnösökre
jellemző természetes módon próbálja meg leplezni bűnét, miközben éppen a
bűnjelet, a leplet teszi közszemlére.
A sötét börtönben magára maradó asszonyt már hallucinációk gyötrik, de a
beszűrődő fénysugárba „kapaszkodva” még sikerül ép eszének egy kis hányadát
megőriznie. Ez a maradék önkontroll teszi lehetővé, hogy a tárgyaláson is
rendezett külsővel képes megjelenni, de a fejére olvasott vádak hallatán
végképp összetörik, és a lélek védekező reakciójaként teljesen elszakad a
valóságtól. Nem is igazán érti (akarja érteni) mi történt a férjével, és a büntetése
is kizárólag elhatalmasodó mániája szempontjából érdekli. A lelkiismeretét
terhelő bűn a kimoshatatlan lepedőben testesül meg, véget nem érő
bűnhődése pedig már kívül esik a földi igazságszolgáltatás keretein.
A balladaíró is teljesen azonosul a „bölcs törvényszék” képviselte
magatartással. Az ítélkezést fölsőbb hatalmakra hagyva, szánalmat ébresztve
láttatja a vétkéért bűnhődő asszonyt; a refrén így válik Ágnes és a vele
együttérző író és az olvasók közös fohászává.
A versformákat tudatosan alkalmazó Arany a népi témának megfelelően
ütemhangsúlyos, felező nyolcas alapritmust választ, de - akárcsak a többi
balladában - időmértékkel vegyítve szimultán hatás alakul ki. Az ötsoros
versszakok félrímes első négy sora az ütemhangsúlyos ritmusú, de akadnak
tisztán trochaikus („hallatára ily panasznak” -U/-U/-U/-U), choriambusból
(„Szörnyü a bűn, terhes a vád”-UU-/-UU-), vagy éppen ionicus a minoréből
(„Haza többé nem eresztik” UU--/UU--) építkező sorok is.
A refrén nemcsak a kilenc szótag alapján különül el, hanem tisztán
időmértékes ritmusával is. Fölfogás kérdése, hogy az értelmi tagolásra
tekintettel felütéssel kezdődő daktiluszokat hallunk, vagy egész verslábbal
kezdődő anapesztuszokra osztjuk a sort.

-/-UU/-UU/-U
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
--/UU-/UU-/U
 Babits Mihály pályakezdése

Babits Mihály a 20.század első felének meghatározó alakja, a Nyugat első

nemzedéken tagja. A nyugat folyóirat 1908-ban indult, és célja a tehetségek
felfedezése, és a új művészeti irányzatok meghonosítása volt. A szimbolizmus
és az impresszionizmus nagy szerepet játszott Babits életében. A szimbolizmus
a nevét a szimbólum szóról kapta, mely önmagán túli jelentést hordoz, melynek
megfejtését a mű a befogadóra bízza, az irodalomban csak a lírát jellemzi,
amelyben a költő elvont tartalmakat fejez ki bonyolult szimbólumokkal,
jellemző rá a zeneiség, de a gondolatiság nem. Az impresszionizmus neve az
impresszió szóból ered, a kép/vagy vers egy pillanatnyi hangulatot ragad meg, a
költészetben jellemző műfaj a leíró vers, amely mindig nominális stílusú (csak
főnév és melléknév).
Babits 1883-ban született, jómódú polgári családból származik, a pesti
bölcsészkaron tanult tovább tanárnak, egyetem után az erdélyi Fogarason tanít,
de ezt száműzetésnek érzi. A Nyugat egyik szerkesztője Móricz Zsigmond
mellett, ekkor köt barátságot Ady Endrével is.
Életművére négy meghatározó korszak jellemző, a l’art pour l’art, a
népvezérség, az elefántcsonttorony és a prófétaság. A l’art pour l’art jelentése,
hogy a művész célja az értékes művek alkotása. A népvezérség azt jelenti
(Petőfi elavult személyiségében), hogy a művésznek ki kell állnia a többi
emberért. A harmadik korszaka az elefántcsonttorony, ami Dávid könyvére utal,
hogy a művész megvédi a művészetét a tömegtől. Végül Babits negyedik
korszaka a prófétasággal kapcsolatos, vagyis, hogy a művészek feladata az
igazság hirdetése.
Babits Mihály első verseskötete a Levelek Iris koszorújából. A kötet
címe a szivárvány görög istennőjére utal mely tudatosan szerkesztett és
sokszínű. A koszorú a körforgás és emlékezés jelképe is lehet.
A kötet legjellemzőbb verse a Messze, messze… című vers, mely egy
leíró költemény nyolc európai országról 4-4 tömör sorban. Mint az Babitsra
jellemző a vers impresszionista stílusú, a helyek hangulatát fogja meg, csupa
főnévből és melléknévből áll. Metonímiákkal halmoz a mű és sok alliterációval
díszít. A vers legnagyobb csattanója, hogy maga a költő egyik helyen sem járt,
ezt a 9. versszakban írja le szomorúan.
Igen ismert és sokat idézett vers a kötetből a Fekete ország, amely
rejtélyes leírás egy álomszerű helyről, ahol sötét van. A fekete szín a mai
világban is jelképes, ugyan úgy ahogyan a versben is, jelent szomorúságot,
halált, gonoszságot, akár tudatlanságot is. A kötet többi darabja is ilyen. A
lírikus epilógja című verse is azt erősíti, hogy a világ megismerhetetlenségét
fejezi ki a szöveg. A lírikus epilógja tudatosan választott záróvers, amely magát
a kötetet összegzi. A vers formája szonett, hangvétele csalódott és elégikus. A
lírai én a világról akart írni, de csak magáról sikerült. A líra jellemzően
szubjektív, elsődleges témája az ÉN. Az ÉN-be zártság jelképei: a dió, a bűvös
kör, a börtön. Ezek filozófiai háttere Platón tanaitól Nietzschéig ível. A világ
megismerésének akadálya saját személyiségünk.
A tudósköltő Babits Mihály „vizsgázik” a műfajokból, a formákból és a
stílusirányzatokból.
 Babits Mihály – Jónás könyve (1)
1882-ben született Szekszárdon katolikus polgári családban. A budapesti
bölcsészkaron tanult, itt ismerkedett meg Kosztolányival és Tóth Árpáddal,
majd Fogarason helyezkedett el tanárként. A Nyugatban 1908-tól, tehát az
indulástól kezdve rendszeresen publikált.1909-ben jelent meg Levelek Írisz
koszorújából című kötete, majd 1911-ben a Herceg, hátha megjön a tél is.
1915-ben a Recitatív című kötetben megjelent háborúellenes versei miatt perbe
fogják (Fortissimo, Játszottam a kezével). A Tanácsköztársaság bukása után
megfosztják egyetemi katedrájától, meghurcolják, kizárják az irodalmi
társaságokból, csak lassanként kerül vissza az irodalmi életbe. Felesége Török
Sophie (felvett név, Kazinczy feleségét is így hívták). 1929-ben ő lesz a Nyugat
főszerkesztője Móriczcal együtt, de a Nyugat profilja körül folyó vitájuk miatt
Móricz 1933-ban kivált. (Móricz szerint a hagyományos, nemzeti-népi irodalmi
irányt kell követni, Babits pedig az új, nyugati irodalmi irányzatok mellett
foglalt állást.) 1938-ban egy gégeműtét során hangját elvesztette.1940-ben az
Akadémia tagjává választották. 1941-ben halt meg gégerákban.

Babits költői munkássága három, egymástól viszonylag jól elkülöníthető

korszakra oszlik.
1. Mint a Nyugat többi költője, a szimbolizmus, szecesszió és az
impresszionizmus jegyében indult. Megismerkedett a francia szimbolista költők
műveivel. A Romlás Virágai kötet magyarra fordításában ő is közreműködött.
Első korszakára a vallomásos, individuális költészet jellemző (pl. A lírikus
epilógja).

2. Babits második költői korszaka nagyjából az első világháború idejére

tehető. Úgy érezte, a háború megfosztja az embert méltóságától. Ekkor jelentek
meg háborúellenes versei, amelyek miatt egyetemi állását is elveszítette.

3. Babits harmadik költői korszakára jellemző, hogy egyre nagyobb szerepet

töltött be életében a keresztény vallás. Versei megtelnek bibliai metaforákkal,
hangja nyugodt és kiábrándult lesz. Verseinek formája leegyszerűsödött,
nyelvezete egyre inkább közelített a köznyelvhez. Ebbe a korszakba tartozik a
Jónás könyve
Jónás könyve

Babits kései verseinek nagy része az „objektív líra” fogalomkörébe tartozik. Ez

azt jelenti, hogy nem direkt egyes szám első személyben írja a verseit, hanem
egy másik személy (gyakran egy ószövetségi próféta) nevében. Ilyen költemény
a „Holt próféta a hegyen”. Szintén objektív líráról beszélünk, ha a költő egyes
szám harmadik személyben, tehát külső nézőpontból ír valakiről, de az olvasó
tudja, hogy ez a valaki magát a költőt testesíti meg szimbolikusan. Ilyen
költemény a Jónás könyve. Az objektív líra lényege egyébként az, hogy a költő
eltávolodik saját magától, hogy kívülről és kritikusan tudja szemlélni önmagát.

A történet alapja egy bibliai próféta könyve, de ehhez képest több eltérés
mutatkozik.

A történet:
 Isten elküldi Jónás prófétát Ninivébe, hogy a bűnös városnak prédikáljon.
 Jónás az ellenkező irányba indul hajóval, megszökik a küldetése elől.
 Útközben vihar kerekedik, és Jónást, mint bűnbakot a tengerbe dobják.
 Egy cethal nyeli le, három napot tölt a cethal gyomrában, miközben
imádkozik és megbánja tettét.
 Isten újra elküldi Jónást, az elmegy Ninivébe és prédikál.
 A ninivei emberek nem veszik komolyan és csúfot űznek belőle.
 Erre Jónás elhagyja a várost, és várja a pusztulását, de 40 nap elteltével a
város még áll.
 Jónás számonkéri Istent, hogy cserbenhagyta és megcsúfolta a niniveiek
előtt.
 Isten a az egy nap alatt kikelő és elszáradó tök hasonlatával érteti meg
Jónással a történések lényegét.

Összehasonlítás a bibliai művel:

BIBLIA
Címe: Jónás próféta
könyve
próféta szemszögéből
fél a hajón, ő kéri, hogy
dobják a tengerbe
Ninive megtér
BABITS MŰVE
Cím Jónás könyve
(nem akar próféta éenni)
átlagemberi szemszögből
miután mindent kidobtak elbújik, könyörgött,
hogy maradhasson
Ninive nem tér meg, kinevetik Jónást jogos
harag (kigúnyolták és Isten nem tesz semit)
kicsinyes, bűnös
ember feletti törvények
„Szó tiéd, a fegyver az enyém. Te csak
 prédikálj, Jónás, én cselekszem.”

 Keletkezése: 1938-ban érte el végleges formáját, de az ötlet az ötlet a

gégeműtétje előtti
 Műfaja: Elbeszélő költemény
 Cím: utal a főhősre, a bibliai történetre
 Téma: Bibliai történetbe bújtatott önéletrajz, lírai önvallomás a költő
kívülről tekint önmagára, Jónás alakjába bújik (parafrázis- megváltoztatja
a történetet)
A Jónás könyvében prófétikus verseit folytatja. A négyrészes elbeszélő
költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő
keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás is. A költő kívülről szemléli
önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg, jóllehet nem állíthatjuk,
hogy mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével. A küldetéstudat
emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is.
A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, mert utálja a
prófétaságot, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől. Egy békés
szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül, egy magányos erdő
szélén akart elrejtőzködni.
Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a
tengeri vihartól; groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és
vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek, esetlennek mutatja be a költő Ninivében
is. A korábban félénk, félszeg Jónás most önmagát is túlkiabálva,
kérlelhetetlenül, kevélyen igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben
marad; az árusok kinevetik; a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják,
bolondos csapattal kísérik halbűzét Szóbeli érettségi tételek: Magyar irodalom
2011 14 szagolva, mord lelkét merengve szimatolva; a királyi palotában meg
egyenesen gúnyt űznek belőle: egy cifra oszlop tetejébe teszik, hogy onnan
jövendölje a végét a világnak.
A testi-lelki gyötrelmek kényszerítették Jónást, hogy prófétáljon Ninive, a
megáradt gonoszság ellen. Felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás
alól, mert aki életében hazug, az elveszíti a boldogságot. Kudarcai után
feldúltan menekül a megátkozott, bűnös városból a sivatagba, mert lelki szemei
előtt látta a város pusztulását.
Babits verseinek története csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést, de
olykor naturalisztikus részletezéssel bővíti ki annak tömör, szófukar előadását
(pl.: a tengeri vihar szemléletes leírása). A két mű közötti legfontosabb
eltérések: a bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő
szavára. Maga a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és
tartson bűnbánatot. Ott érthető és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a
városnak és a megtért embereinek. A babitsi Jónás könyvében gúnyos közöny
fogadja a próféta fenyegető jóslatát, s ezért indokoltabbnak tűnik Jónás keserű
kifakadása az Úr ellen. A szörnyű látomás nem teljesedik be: az Úr mégsem
pusztítja el Ninivét, s ebben a befejezésben ott rejlik valami remény is: az
emberiség nagy alkotásai, maradandó értékei (talán) túl fogják élni a megáradt
gonoszságot. Jogos ugyanis Jónás felháborodása az erkölcsi romlottság fölött,
de jogtalan a világ pusztulását kívánni, hiszen az igazság végletes követelése
saját ellentétébe csaphat át: a legszélsőségesebb igazságtalanságba és
embertelenségbe. Jónásnak rá kell eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ő
kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség és barbárság ellen, még
akkor is, ha a szó és az igazság gyenge fegyver, s a küzdelem esetleg komikus
és eredménytelen. Egyébként a prófétai küldetés teljesítése sem csak kudarccal
végződött, hiszen a bűnbánatra intő feddő szavak egyik-másik szívben
kicsíráztak „Mint a jó mag, ha termőföldre hullott”.
Babits kiemelkedő nagy művének végső tanulsága: a próféta nem menekülhet
kötelessége elől, nem vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem
hallgathat, ha szólnia kell:
 mert vétkesek közt cinkos aki néma.
 Atyjafiáért számot ad a testvér…
Többen úgy értelmezték ezeket a szállóigévé vált sorokat s az egész Jónás
könyvét, mintha a költő lelkiismeret-furdalása, egész életművéért való
bűnbánata szólalt volna meg benne. Aki ismeri Babits pályáját, költészetét, az
nagyon jól tudja, hogy egyáltalán nem vádolhatta magát „cinkos némasággal”.
A költemény ironikus-komikus és patetikus hangnemének kettőssége végig
jelen van a műhelyben. Szinte megszámlálhatatlan azoknak a szavaknak,
szókapcsolatoknak, mondatoknak a száma, melyek a nyelv hétköznapi,
nyersebb rétegéből való, s ezek egyértelműen az irónia eszközei. Ilyenek
például a rühellé a prófétaságot, szakadós ruháját.
A stílus emeltebb, patetikus jellegét elsősorban a nyelv bibliai ódonsága adja.
Igen bőven találhatók a mai beszédben már nem használatos, elavult múlt idejű
igealakok, például: méne, elbocsátá, fölkele. A -ván, -vén képzős határozói
igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja.
A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangnemhez alkalmazkodik: egyenetlen
hosszúságú, páros rímű, laza jambikus sorokból áll a költemény; gyakoriak a
sorátlépések, s a rímekre sem fordít különösebb gondot a költő, pontosabban:
rendszeresek a virtuózan pongyola rímek.

Jónás Imája
1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját, mely közvetlen
líraiságában talán megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű.
Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához
intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros
egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik,
melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával. A
következő, egy lélegzetvételnyi hatalmas, ziháló versmondat (20 sor) mégis a
bizakodást szólaltatja meg. Áradásszerűen ömlenek a sorok-átlépve a gátakat,
ritmikai egységek határait. Bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A
közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem rest szolgaként, hanem
fáradhatatlanul kövesse a Gazda, az Isten parancsait, sugalmazását mindaddig,
míg lehet, „míg az égi és ninivei hatalmak engedik”, hogy beszéljen s meg ne
haljon.
 Babits Mihály: Jónás könyve (2)
1. elemzés
A mű terve már a műtét előtt kész volt, de csak azt követően vetette papírra.
Illyés Gyula visszaemlékezéséből tudjuk, hogy jókedvűen, a lehetőségekhez
képest mosolyogva és nevetve írta. Ebből vonta le Illyés azt a következtetést,
hogy valójában a prófétaszerep paródiájáról van szó, ám ezt az értelmezést sem
a mű, sem az életmű egésze nem támasztja alá. Először a Nyugat 1938.
szeptemberi számában jelenik meg. Történelmi háttér: az Anschluss, Ausztria
megszállása. Babits Magyarország hasonló sorsától félt, és általában egész
Európa pusztulásától. A Beszélgetőfüzetekben írja: “a próféta sorsa a
szellemsors a világ hatalmasságaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai
költőnek?”.
Sem a téma, sem az eszmei mag nem fordulat Babits pályáján, csak magasabb
művészi teljesítmény, koncentrált összegzés. Gazdag magyar- és világirodalmi
előzményekre építkezett: Nietzsche Zarathustrája, a megigazulást hirdető
próféta, már egyetemista korától foglalkoztatja. Ambrus Zoltán ‘Ninive
pusztulása’ címmel írt elbeszélést. A ’20-as évek végétől a prófétaszerep egyre
inkább jelen van Babits költészetében; Jób, Dániel, Jeremiás jelenik meg
költeményeiben.
A ‘Psychoanalysis Christiana’-ban egyszerre van jelen a jónási elzárkózás és a
hivatástudattal való viaskodás. A küldetéstudat vállalása jellemzi a ‘Vers a
csirkeház mellől’ című költeményét. A gazdára való ráhagyatkozás gondolata
jelentkezik az ‘Ádáz kutyám’-ban, a ‘Mint a kutya silány házában’ címűben és
‘Az elbocsátott vad’-ban. ‘Az írástudók árulása’ című nagyesszében a világ
hatalmasaitól független eszme hirdetését vallja az értelmiség feladatának.
Ninive mint a második világ, a civilizáció önpusztításba való átcsapásának
mértéke jelentkezik az ‘Isten és az ördög’ című versében és az ‘Elza pilóta’
című utópisztikus regényében.
A témát közvetlenül az Ószövetség hasonló könyvéből merítette. Néhány epikus
mozzanat földuzzasztásától eltekintve a legfőbb változás, hogy míg a Bibliában
Ninive népe a királlyal együtt megtér, addig Babitsnál ez elmarad.
Stílusa: összetett, többrétegű.
 archaizáló, biblikus réteg
 neologizmusokból (=oda nem illő új szavak) álló réteg
 emelkedett ódikus réteg
 naturalista réteg
  profán réteg
 ezek egymásba játszása gyakran groteszk, ironikus hatású is.

Néhány problémakör:
 A prófétaszerep kérdése
 Jónást tapasztalatai kényszerítik arra, hogy elmeneküljön az újabb feladat
elől. A feladat, a kötelesség nem vállalása büntetést von maga után, sőt
fölborítja a világrendet is. Babits archetipikus emberi helyzetet
felhasználva az ismert zsoltár kezdősorai (“De profundis…”) által is
megfogalmazott létszituációban mutatja be Jónást, aki paradox módon a
Pilinszky által a mélypont ünnepélyének nevezett kilátástalan
lélekállapotban ismeri fel felelősségét, s kerül közel ismét az Úrhoz.
Jónás helyesen ismeri fel az Úr, az igazság és a közvetítő, azaz a próféta
szoros egybetartozását. Azt azonban már nem látja, hogy a 3 tényező nem
azonos fontosságú. Ebből fakad Jónás csalódása, illetve kifakadása az Úr
előtt a mű végén.
 Jónás az igazság bekövetkeztét, a prófécia teljesültét a jelenben gondolja,
azaz a prófécia bekövetkeztétől várja a próféta hitelesítését. Az Úr
azonban – az ágostoni időszemléletnek megfelelően – a történelem, az
üdvtörténet egészében gondolkodik, s ebben az intervallumban látja
megvalósulni a próféciát, ebben az intervallumban pedig Jónás csak egy a
próféták, az írástudók, a felelősséget vállalók és hirdetők sorában.
 Az igazság és annak recepciója
 Jónás félreértése abból is fakad, hogy az igazságot azonosítja annak
megvalósulásával. Az Úr szavai (“a szó tiéd, a fegyver az enyém”)
meghatározzák a próféták feladatkörét. Az írástudó feladata – erről Babits
nagy erővel ír a Julien Benda ‘Az írástudók árulása’ című könyve
nyomán kibontakozó hazai polémiában – a gazdasági–társadalmi
viszonyoktól független igazság hirdetése. Szintén ‘Az írástudók árulása’
című esszéjében fogalmaz úgy, hogy a felelősen gondolkodó ember akkor
is mozdulatlan világítótorony legyen, ha egyetlen hajó sem fordítja felé a
lámpáját.
 Pusztulás vagy megmaradás
 A világégés előestéjén Babits nem tagadja, hogy a teremtett világ erkölcsi
rendjéből kilépő civilizáció, a második világ, a technokrácia és
haszonelvűség világa megérett a pusztulásra. Ezt hirdeti Jónás. Babits
humanizmusa abban nyilvánul meg, hogy fölismeri, hogy az emberi
kultúra és gondolkodástörténet évezredes folyamata – mely akár célelvű,
akár körkörös – nem zárulhat le a fölhalmozott értékek pusztulásával.
Babits ismét Szent Ágostonhoz fordul, tőle veszi át azt a gondolatot, mely
szerint bűnt és erényt megítélni nem az ember dolga; a szétválasztás
 felelőssége Istené. Az ember felelőssége az értékek védelme és
megőrzése.

Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A

gondolkodó emberek előtt már a 30-as évek elején felrémlett egy új háború
pusztításának látomása. A kultúra s az emberiség féltésének morális aggálya
fordította szembe a jogtipró állammal, elsősorban a nacionalizmusra épülő
militarizmusok diktatúrájával. A Jónás könyvét súlyos operációja után a
betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgetőfüzeteivel
tartotta kapcsolatát a külvilággal. A Nyugat 1938 szeptemberi számában jelent
meg első ízben.
1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa pusztulásától
rettegett. Ebben a történelmi helyzetben új erővel vetődött fel az a kérdés: mit
tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében?
A Jónás könyvében prófétikus verseit folytatja. A négyrészes elbeszélő
költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő
keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás is. A költő kívülről szemléli
önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg, jóllehet nem állíthatjuk,
hogy mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével. A küldetéstudat
emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is.
A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, mert utálja a
prófétaságot, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől. Egy békés
szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül, egy magányos erdő
szélén akart elrejtőzködni.
Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a
tengeri vihartól; groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és
vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek, esetlennek mutatja be a költő Ninivében
is. A korábban félénk, félszeg Jónás most önmagát is túlkiabálva,
kérlelhetetlenül, kevélyen igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben
marad; az árusok kinevetik; a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják,
bolondos csapattal kísérik halbűzét szagolva, mord lelkét merengve szimatolva;
a királyi palotában meg egyenesen gúnyt űznek belőle: egy cifra oszlop tetejébe
teszik, hogy onnan jövendölje a végét a világnak.
A testi-lelki gyötrelmek kényszerítették Jónást, hogy prófétáljon Ninive, a
megáradt gonoszság ellen. Felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás
alól , mert aki életében hazug, az elveszíti a boldogságot. Kudarcai után
feldúltan menekül a megátkozott, bűnös városból a sivatagba, mert lelki szemei
előtt látta a város pusztulását.
Babits verseinek története csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést, de
olykor naturalisztikus részletezéssel bővíti ki annak tömör, szófukar előadását
(pl.: a tengeri vihar szemléletes leírása). A két mű közötti legfontosabb
eltérések: a bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő
szavára. Maga a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és
tartson bűnbánatot. Ott érthető és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a
városnak és a megtért embereinek. A babitsi Jónás könyvében gúnyos közöny
fogadja a próféta fenyegető jóslatát, s ezért indokoltabbnak tűnik Jónás keserű
kifakadása az Úr ellen.
A szörnyű látomás nem teljesedik be: az Úr mégsem pusztítja el Ninivét, s
ebben a befejezésben ott rejlik valami remény is: az emberiség nagy alkotásai,
maradandó értékei (talán) túl fogják élni a megáradt gonoszságot. Jogos ugyanis
Jónás felháborodása az erkölcsi romlottság fölött, de jogtalan a világ pusztulását
kívánni, hiszen az igazság végletes követelése saját ellentétébe csaphat át: a
legszélsőségesebb igazságtalanságba és embertelenségbe. Jónásnak rá kell
eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ő kötelessége, hanem a bátor harc minden
embertelenség és barbárság ellen, még akkor is, ha a szó és az igazság gyenge
fegyver, s a küzdelem esetleg komikus és eredménytelen. Egyébként a prófétai
küldetés teljesítése sem csak kudarccal végződött, hiszen a bűnbánatra intő
feddő szavak egyik-másik szívben kicsíráztak „Mint a jó mag, ha termőföldre
hullott”.
Babits kiemelkedő nagy művének végső tanulsága: a próféta nem menekülhet
kötelessége elől, nem vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem
hallgathat, ha szólnia kell:
“mert vétkesek közt cinkos aki néma.
Atyjafiáért számot ad a testvér…”
Többen úgy értelmezték ezeket a szállóigévé vált sorokat s az egész Jónás
könyvét, mintha a költő lelkiismeret-furdalása, egész életművéért való
bűnbánata szólalt volna meg benne. Aki ismeri Babits pályáját, költészetét, az
nagyon jól tudja, hogy egyáltalán nem vádolhatta magát „cinkos némasággal”.
A költemény ironikus-komikus és patetikus hangnemének kettőssége végig
jelen van a műhelyben. Szinte megszámlálhatatlan azoknak a szavaknak,
szókapcsolatoknak, mondatoknak a száma, melyek a nyelv hétköznapi,
nyersebb rétegéből való, s ezek egyértelműen az irónia eszközei. Ilyenek
például a rühellé a prófétaságot, szakadós ruháját.
A stílus emeltebb, patetikus jellegét elsősorban a nyelv bibliai ódonsága adja.
Igen bőven találhatók a mai beszédben már nem használatos, elavult múlt idejű
igealakok, például: méne, elbocsátá, fölkele. A -ván, -vén képzős határozói
igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja.
A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangnemhez alkalmazkodik: egyenetlen
hosszúságú, páros rímű, laza jambikus sorokból áll a költemény; gyakoriak a
sorátlépések, s a rímekre sem fordít különösebb gondot a költő, pontosabban:
rendszeresek a virtuózan pongyola rímek.
1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját, mely közvetlen
líraiságában talán megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű.
Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához
intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros
egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik,
melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával. A
következő, egy lélegzetvételnyi hatalmas, ziháló versmondat (20 sor) mégis a
bizakodást szólaltatja meg. Áradásszerűen ömlenek a sorok-átlépve a gátakat,
ritmikai egységek határait.
Bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti,
hogy most már nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse a Gazda, az
Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, „míg az égi és ninivei
hatalmak engedik”, hogy beszéljen s meg ne haljon.
2.tartalom
A Jónás könyvét súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra, amikor
némaságra ítélve csak beszélgető füzeteivel tartotta kapcsolatát, a külvilággal. A
Nyugat 1938 szeptemberi számában jelent meg először. A Jónás könyve
négyrészes elbeszélő költemény, mely egyben a bibliai történet mögé rejtett
szellemi önéletrajz, lírai önvallomás is. A költő kívülről szemléli önmagát.
Önarcképét Jónás személyében festette meg, de nem mindenben azonosította
önmagát. Az első részben: Jónás az Istentől azt a parancsot kapta, hogy menjen
Ninivébe prófétálni, mert túl sokat vétkeztek a városban. Jónás menekül az Úr
parancsa elől, mert utálja a prófétaságot. Hajóra száll, és egy békés szigetre
vágyott, ahol magány és békesség veszi körül. Isten ekkor egy nagy vihart
támaszt a tengeren. Jónás a hajó fenekére menekül a vihar elől. Fel sem merült
benne, hogy ez Isten bosszúállása.
A második részben: a cethal gyomrában van Jónás. Isten meg akarja leckéztetni.
3 napig szenvedett. Nem döbbent rá rögtön bűnére, csak később. Bízott abban,
hogy Isten megmenti. A szabadulás csak a 4. napon következett be.
A harmadik részben: három napon keresztül prédikál Ninivé különböző részein.
A harmadik napon jut el a királyi palotába. Itt már várták, hallották hírét, de
csúfot űztek belőle. Megalázottnak érezte magát és iszonyú átkot kiáltott
mindenkire. Istentől azt kérte, hogy pusztítsa el a várost. Isten nem tette meg.
A negyedik részben jön a magyarázat, hogy Isten miért nem pusztította el a
várost. Jónás ráeszmél, hogy nem az ő feladata az ítélkezés, hanem a bátor harc,
minden embertelenség és barbárság ellen.
Babits művészetének tanulsága, hogy a próféta nem menekülhet kötelessége
elöl, nem vonulhat magányosan el egy szigetre, s nem hallgathat, ha szólnia
kell. A költőnek íly módon kell hatnia az emberek erkölcseire, eszére és
érzelmeire, hogy az Isten által kijelölt úton haladjanak.
 Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája (3)

Babits pályaíve (a poeta doctustól, a homo aestheticustól a homo moralisig, a prófétaságig)

A mű megszületésének körülményei (betegség, Anschluss)

Kísérő tanulmányok (Az írástudók árulása, A tömeg és a nemzet)

Téma- és műfajválasztás (Jónás, a kényszerpróféta; az elbeszélő költemény „népszerűsége”)

Az értelmezés kulcsa: a bibliai parafrázis (párhuzamok és változtatások)

Ars poetica: a költő, az írástudó (a próféta) szerepe, kötelessége – kortól függetlenül

Arany János-párhuzamok (Mindvégig)

Jónás imája (a Jónás könyvének nyitva hagyott kérdésére adott válasz: a küldetés mélyen
átélt felvállalása)

Babits Mihály: Jónás könyve (1938)

Miért Jónás?
A bibliai alakot és történetet saját személyiségével és művészi fejlődésével érezte rokonnak.
Jónás a küldetése elől futott, „rühellé a prófétaságot”, de erős hányattatás után nem térhetett
ki feladata elől. A zárkózott személyiségű Babits a tiszta művészet arisztokratikus
képviselőjéből vált a humanista értékek elkötelezett szószólójává.

A közösségi indíttatású költészet előzményei:

-háborúellenes versek: Húsvét előtt, Fortissimo (Zsoltár gyermekhangra)
-a prófétikus hang erősödése: Mint a kutya silány házában, Holt próféta a hegyen, Vers a
csirkeház mellől, Mint különös hírmondó

Háttér
A Jónás könyvét súlyos gégeműtétje után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra
ítélve csak beszélgetőfüzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal. A Nyugat
1938.szeptemberi számában jelent meg először. 1938-ban, Ausztria német megszállása
után Babits egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben vetődött fel
az a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellen?

Műfaj
A négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett lírai önvallomás.
Babits műve az ószövetségi kispróféta történetének parafrázisa. A közismert példázat
feldolgozásában a változtatások a történet újabb értelmezését kényszerítik ki.
A történet (Babitsé)

I. rész
A küldetés és annak szabotálása.
Jónás parancsot kap Istentől, hogy a romlott Ninivében prédikáljon, de ő ehelyett egy hajóra
szállva elmenekülne a feladat elől. A tengeri viharban azonban fény derül kilétére, s a
hajósok a tengerbe dobják.
II. rész
A küldetés felvállalása.
Az Úr büntetésének cethala elnyeli Jónást, aki három nap gyötrelmes önvizsgálata és imái
után elszánja magát.
III. rész
A küldetés teljesítése.
Jónás Ninivében a város pusztulását jövendöli, de süket fülekre talál, sőt egyenesen gúnyt
űznek belőle. Dühében a városon kívül ver tanyát arra várván, hogy az Úr végrehajtja a
jövendölt bosszút. De hiába vár heteken keresztül.
IV. rész
A küldetés magyarázata
Jónás indulatos értetlenkedéssel kéri számon az Istent, mert ő csak kettejük közös szószegését
érzékeli, nem tudhatja, hogy Isten megbocsátása mögött mi rejlik. Nem tudhatja, hogy
néhányakra mégis hatással volt prédikációja. Az Úr egy árnyékot adó tök növesztésével, majd
elszárasztásával példázná Jónásnak irgalmas döntése motivációját. Ezt követően
egyértelműen tisztázza a hatásköröket. A próféta feladata kizárólag Isten igéjének hirdetése, a
következmények megítélése már nem rá tartozik. Az ítélkezés joga kizárólag az Úré. Jónás
hallgatása sokféleképpen értelmezhető.

Értelmezés az eltérések alapján

Az apróbb változtatások mellett (a tengerbe dobás körülményei, a tökpéldázat realista

kidolgozása, stb.) a legfontosabb eltérés a két mű között a ninivei események kapcsán
érzékelhető. A Bibliában a város lakossága azonnal bűnbánatot gyakorol, így érthető az Úr
megbocsátása, viszont abszolút jogtalan Jónás bosszúvágya. Babits hosszasan ecseteli a
próféta megpróbáltatásait, és kudarcos küldetése után nem csodálkozhatunk dühödt
pusztításvágyán. Ebben az esetben az Úr reakciója tűnhet illogikusnak, csakhogy ez az Isten
nem az ószövetségi bosszúállás, hanem az Újszövetségben megjelenő megbocsátás
képviselője.

Jogos ugyan Jónás felháborodása az erkölcsi romlottság miatt, de jogtalan a világ pusztulását
kívánnia.
„A szó tiéd, a fegyver az enyém. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.” - zárja le a vitát az
Úr közte és szolgája közt. Ekkor Jónásnak rá kell eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ő
kötelessége, hanem a harc minden embertelenség és barbárság ellen. Még akkor is, ha a
küzdelem esetleg komikusnak, a kimondott szavak visszhangtalannak tűnnek.

Babits kiemelkedő nagy művének végső tanulsága az, hogy a próféta, az írástudó nem
menekülhet kötelessége elől.
Hangnemek

A küldetéstudat archaizáló pátosza mellett jelen van az irónia, ill. a naturalisztikus részletek
beiktatásával a groteszk humor is.

Jónás imája

1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját. Költészetének megújulásáért,

újjászületéséért könyörög ez az ima, az Istenhez intézett rimánkodás. Bátran és nem bujkálva
kíván megszólalni. A közeli halál tudata is sürgeti. Most már fáradhatatlanul követi Isten
parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, „míg az égi és ninivei hatalmak engedik”,
hogy beszéljen és meg ne haljon.
 Balassi Bálint – vitézi költészete
1554-ben, Zólyom várában született, apja: Balassi János, arisztokrata földesúr,
báró, akit összeesküvés vádjával 1569-ben letartóztatták. Ekkor a család
Lengyelországba menekült, a követte őket a fogságból megszökött apa is.
Kitűnő nevelést kapott. Nevelője Bornemissza Péter. Nünbergben tanult. Az
apa elnyerte a király kegyelmét, de a bécsi udvar bizalmát nem. János elküldte
fiát- a bécsi udvar szándékára- a Báthory, erdélyi fejedelem ellen indított
harcba, ahol fogságba esett, de csak barátként tekintettek rá. 1576-ban Báthoryt
lengyel királlyá válasszák, Bálint hűségesen követte külföldre is.
1577-ben tért haza, hogy szüleit megszabadítsa a zaklatásoktól, ekkor apja már
meghal. Anyagi ügyeket és bonyolult pereket hagyott maga után. A család
teljesen eladósodik, B András vagyonukból teljesen kiforgatja. Ő az árvák
gyámja.
Eger várában ismeri meg Losonczy Annát, szerelmük 6 évig tartott. Neki
tulajdonították az Anna, majd később a Júlia verseket. Hadnagyságot vállal, de
4 év után összeférhetetlenség miatt távoznia kell.
1584-ben érdekházasságot köt unokahúgával, Dobó Krisztinával, -hogy
rendezhesse anyagi ügyeit – de aztán elválnak- áttért a katolikus hitre. Ezzel a
vérfertőzés és felségsértés vádját vonta magára.
1589-ben Balassi a tatárok hírére és a vagyoni perei elől kénytelen
Lengyelországba menekülni. Itt beleszeret Wesselényiné Szárkándy Annába,
aki a Célia versek ihletője.
1591-ben hazatért Mo-ra. Az 1593-ban indított hosszú háborúban szerette volna
a megtépázott hírnevét helyreállítani.
Balassi 1594. máj. 30-án Esztergom ostrománál combjába golyó fúródott, hősi
halált halt.
Vitézi énekek
Balassinál a költészet és a vitézi életforma egységet képez. Költő és katona volt
1 személyben. (Jannus P. még szembe állítja a költőt és a katonát.)
Balassi rész vesz a török elleni harcban, de nem azért, mert az erőszak híve,
hanem azért, mert a reneszánsz ember számára fontos a haza és azt védi a
hódításoktól. Az ő költészetében jelenik meg először „az édes haza” fogalma.
Egy Katonaének
A vers felépítésében a mellé és fölérendeltség, a harmónia és szimmetria
reneszánsz rendje, törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a
hármas szám. Az Egy katonaének hárompillérű verskompozíció, s ez a három
pillér az 1., 5., 9. strófa. Az első versszakban megtudhatjuk azt, hogy a végvári
életformánál nincs szebb dolog a világon. A költemény címzettjei a vitézek:
nemcsak róluk, hanem hozzájuk szól a vers. A 2-4. versszak az első strófa
állítását igazolja, részletezi. Megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait.
Nem titkolja a vitézi élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen
emiatt szép itt az élet. Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak,
a második pillér. A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor
legmagasabb eszméjévé emeli. A 16. századi magyar humanista világnézetnek
az emberség és a vitézség az erkölcsi értékei, s Balassi szemében a végek
vitézeinek jellemző tulajdonságai.
A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból áll 6.-8.-ig.
Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az élet hangulata már
gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk. Különösen szembetűnő a hangulati-
tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak zárósoraiban. Ott: a „nyugszik reggel, hol
virradt” s a „mindenik lankadt s fáradt” még csak a csata utáni elnyugvást, erőt
gyűjtő pihenést jelentik; itt a „halva sokan feküsznek” s a „koporsója vitézül
holt testeknek” már az örök elnyugvást, hősi halált mutatják. A harmadik pillér
a verset lezáró 9. strófa elragadott felkiáltással zengi az örök dicsőséget. Ez a
nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő
képsorozatra.
Összegzés

Ő az 1. költő, aki magyar nyelven írt. Műveiben fellelhetők a reneszánsz

vonások. Poeta doctus, tudós költő volt. Korának legnagyobb műveltségű
embere, aki több nyelven beszélt és ismerte az antik költészetet. Verseit 1-1
korábban ismert dallamra írta. Egyéniségére jellemző az élet szeretete, az
életvágy, a szenvedélyesség, az élet adta örömök kihasználása. Fontos értékek:
szerelem, a vitézség, a természethez és az Istenhez való közvetlen viszony .
 A társadalmi lét válságának megjelenítése József
Attila kései (1935-1937) költészetében

„Ahol a szabadság a rend,

mindig érzem a végtelent.” (Töredék)

Az utolsó évek történései

Sorozatos csalódások után elvált a mozgalomtól, de megmaradt társadalmi
érzékenysége, baloldali elkötelezettsége. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője,
Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált
Szántó Judittól. A Szép Szó egyik szerkesztője lett, felújult kapcsolata Vágó
Mártával. Nagyon fáj című kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937
tavaszán megszerette Kozmutza Flóra gyógypedagógus pszichológust,
házasságot remélt, de idegzete mindinkább felmondta a szolgálatot. 1937.
július 28-án a Siesta szanatóriumba került; november 4-én nénjei vették
magukhoz szárszói panziójukba. December 3-án a szárszói állomáson egy
tehervonat kerekei alatt halt meg.

A társadalmi válság versei

Utolsó éveiben fölerősödik a nemzet sorsáért való aggódás. A Szép Szó révén
bekapcsolódik a kor eszmei-politikai küzdelmeibe, a népi-urbánus vitába.
Aggodalommal tölti el a diktatórikus tendenciák előretörése, a demokratikus
eszmék háttérbe szorulása. Korábbi marxista alapú harcos forradalmár
meggyőződését felváltja egy népfrontos szemléletű, humanista alapállású
szemlélet.

Levegőt! (1935)
A felütéses kezdés kérdés formájában ad előzetes magyarázatot a felszólító
tartalmú címre.
Levegőt, azaz szabadságot követel magának a korlátozásokat lerázó lírai én. A
költeményt szervező ellentét is ez: a személyes szabadság korlátozása, illetve
a szabadság olthatatlan vágya (rám törhet; Kifoszthatna engem; Számon
tarthatják; Aktákba irják; jogom sérti meg; az eleven jog fájáról lehulltak;
retteg, hogyha választ; - De jogom van; nem oly becses az irhám, / hogy érett
fővel szótlanul kibirnám, / ha nem vagyok szabad!; Jöjj el, szabadság! Te szülj
nekem rendet).
A szabadság és a rend párosítása akkor válik érthetővé, ha arra gondolunk,
hogy a korabeli totalitárius (nemzeti-szocialista, fasiszta, kommunista)
államokban a társadalmi rend szilárdsága a szabadságjogok folyamatos
leépítésén, (szinte) teljes megszüntetésén alapult.
A vers felvezetésében a lírai én saját világában, a külvárosban (a város
peremén) lép elénk, s pillanatnyi kiszolgáltatottsága hívja elő a messzebb vezető
gondolatokat. A gyermeki és a felnőttlét kettősének megjelenése konkrétan és
elvontabban is megtapasztalható. A nevelőszülőknél vergődő gyermek
sorsának felidézése személyes emlékeken alapul, ugyanakkor a versbeszélő –
érett felnőttként - a szabadság szép, komoly fiaként tekint magára.
A nemzet jelenével, múltjával és jövőjével számot vető alkotások két
reprezentatív darabja A Dunánál és a Hazám.

A Dunánál (1936)

A mű keletkezése

1936-ban József Attila lapja, a Szép Szó szerkesztősége tematikus számot adott
ki Mai magyarok régi magyarokról címmel. Kiélezett történelmi pillanatban
vállalkozott a különszám az idült történelmi gondok megvitatására, különös
tekintettel a Duna-menti népeket közösen fenyegető náci veszélyre s a hazánk
és szomszédjai közt levő, Trianon óta gyülemlő feszültségre.
Olyan írások érkeztek be, mint például Babits esszéje Széchenyiről, Móriczé
Bethlen Gáborról vagy Kassáké Petőfiről.
József Attila versét „vezércikkversnek” szánták.

A költői szerep sajátosságai; hagyományba ágyazottság és eredetiség

Közép-európai, kelet-európai hagyomány a közösségi elköteleződésű költészet.

József Attila is felvállalja ezt a szerepet, de a romantika pátoszos
kinyilatkoztatása helyett elmélyült gondolkodás eredményeként közli a
közösségnek szánt útmutatást. Gondolatmenetének kiindulópontja nem a
nemzeti múlt hősiessége (vagy tragikussága), hanem a Duna-menti népek
sorsközössége. Szervesen kapcsolódik viszont ahhoz a felfogáshoz, amit Ady
Endre két verse, a Duna vallomása és a Magyar jakobinus dala közvetít.
(„A Duna-táj bús villámháritó,
Fél-emberek, fél-nemzetecskék
Számára készült szégyen-kaloda.” ;
„…magyar, oláh, szláv bánat/
Mindigre egy bánat marad.” ;
„Mikor fogunk már összefogni?
Mikor mondunk már egy nagyot…”)
Műfaji kérdések

A gondolkodásba merülés folyamatát feltáró első rész még inkább elégikus, de a

későbbiekben az ódaiság megkérdőjelezhetetlen. Magasztos a téma (elmélkedés
és tanácsadás egy nemzet számára vízválasztónak érzékelt történelmi
helyzetben), emelkedett a hangnem, a címzett azonban ezúttal nem a címben
szerepel, hanem a zárlat élén („mai magyarok!”), illetve a folyóirat
különszámának címében (Mai magyarok régi magyarokról). A Dunánál a
gondolati költészet mesterműve. Összegezve: elégikus felvezetésű filozofikus
óda.

Szerkezet

I. egység
A költő kijelöli a szemlélődés helyszínét, megteremti az ihlető versszituáció
személyes és tárgyi föltételeit.
A vízpart mindig is a költői elmélkedés kedvelt helyszíne volt. A Duna Közép-
Európa nagy folyama, mely áthalad azokon az országokon, amelyekkel a
történelem összekötött és összeütköztetett minket. Kettős jelkép: tér- és
időbeli kapocs.

II. rész
Az egyén és a közösség dialektikus kapcsolatáról szólva megteremti a
filozófiai alapot ahhoz, hogy a költő a közösség hangadójaként tüntesse föl
önmagát, és nemzeti programot fogalmazzon meg.

III. egység
Kibontja az egyes emberre és a népeinkre érvényes történelembölcseleti
véleményt.
Két részre osztható, melyek közül az első élet-, illetve létfilozófiai, a második
inkább politikai természetű és ars poetica értékű.

Értelmezés

József Attila minden gondolatát a nemzeti ügynek rendelve alá, eszményi

jelképet alkotott a történelmi emberfolyamról, amelynek tapasztalata és tudása
összeadódik benne, a hivatott költőben, hogy utat mutasson a közösségnek.
Műve szerint kettős veszély fenyegeti a magyarságot: az ezeréves története
folyamán fölgyűlt ellenségeskedés, s az egész Közép-Európát elnyelni akaró
nacionalizmus.
Az emberi nem öntudatosodásának magasabb szintjén józan érdekegyeztetésre
van szükség. A kulcsmondat („rendezni végre közös dolgainkat”) a versbéli
előzmények alapján két irányba mutat: a társadalmi osztályok, rétegek,
csoportok között ugyanúgy szükség van erre, mint régiónk népei között.
A Dunánál azáltal, hogy a „közép-európai” gondok tisztázását szolgálja,
lényegében az európaiság eszméjét sugárzó mű, akárcsak a Thomas Mann
üdvözlése.

Verselés

E művében József Attila a Nyugat első nemzedéke (Babits, Kosztolányi, Tóth

Árpád) által kimunkált tízes-tizenegyes jambusi sort használja
keresztrímekkel. (Alföldy Jenő elemzése felhasználásával.)
A vers zárlatát (mai magyarok! ...) kívülről kell tudni!!!

Thomas Mann üdvözlése (1937)

A keletkezés körülményeit tekintve alkalmi, köszöntő költemény. (1937

januárjában Thomas Mann a Zeneakadémián tartott előadást, felolvasóestet.
(József Attila versét az ügyészség nem engedte felolvasni)
Ez határozza meg a hangvételt, a kapcsolatteremtő funkció erős jelenlétét. A
műfajnak megfelelően utal Thomas Mann regényére, a Varázshegyre,
magyarországi kapcsolataira (Kosztolányi Nero, a véres költő című regényéhez
Thomas Mann írt előszót).
Fölvázolja Thomas Mann jelentőségét az egész versen végigvonuló apa-gyerek
allegóriával. József Attila Thomas Mann-képe megfelel az európai
értelmiségnek a német íróról kialakított felfogásának: ő az európai
humanizmus letéteményese, a tisztánlátó humanista művész. Az alkalmi vers
ódává emelkedik.
Két paradoxon feloldására törekszik a lírai én. „Az igazat mondd, ne csak a
valódit” kitétel a tényeken való túllépésben, az igazságig való eljutásban látja a
művész szerepét. Az árja-elméletre utaló fehér és európai ellentétpár
megkülönbözteti az antropológiai-faji és a kulturális-erkölcsi dimenzióit az
embernek. Az előbbit elvetve hangsúlyozza azt, hogy európaiságunk lényege
az évezredek során felhalmozott erkölcsi, művészi, kulturális értékek
védelme és továbbadása.

A vers zárlatát (Foglalj helyet. ...) kívülről kell tudni!!!

Hazám (1937)

Ez a vers is a Szép Szó egyik különszámában, a Mi a magyar most? címűben

jelent meg.
Műfaj

Hét szonettből álló óda.

Téma

A nagyszabású társadalmi körkép a nemzeti nyomor, a nép testi és szellemi

pusztulásának állapotát ábrázolja. A népi írók szociográfiai tevékenységét idéző
teljességgel vet számot az ország helyzetével: a vidéki parasztság és a városi
munkásság nyomorával, az antidemokratikus közállapotokkal, a tömeges
kivándorlással.

Szerkezet

Az 1. szonett a meditációs helyzet felvázolása. Az idillinek induló hangulatot

az utcán alvó hajléktalanok látványa szünteti meg egy csapásra – elindítva a
nemzeti nyomor feltárásának folyamatát.

A 2-6. szonett tényfeltárás, a tárgy kifejtése.

A második és hatodik szonett általános társadalmi helyzetkép (egészségügyi
bajok, politikai tudatlanság és elmaradottság, kölcsönös bizalmatlanság,
általános félelem, stb.)
A 3-4-5. szonett konkrétabb. A harmadik a vidéki földműves társadalomról, a
negyedik a kivándorlásról, népfogyatkozásról, az ötödik a munkásosztály
állapotáról szól.

A 7. szonett a mégis-motívummal a reformkori sorsódákat idézi, egyén,

közösség, emberiség szintjén oldja meg a problémát, illetve a klasszikus
retorika leghatásosabbnak vélt fordulatával, fohásszal fejeződik be a
költemény.

A 1. és 7. szonett keretebe foglaló jellegét erősíti a nyitányban és a

befejezésben is hangsúlyos szerepet kapó lélek („nagy álmos dzsungel volt a
lelkem”; „lelkem sikoltva megriad…”)

A vers utolsó szonettjét kívülről kell tudni!!!

József Attilának ez az utolsó közösségi verse, ez az utolsó fohásza:

„édes Hazám, fogadj szivedbe,

hadd legyek hűséges fiad!”
Ezt követően már a teljesen magába forduló, elzárkózó személyiség áll előttünk,
akinek tragikus lelki történéseit létösszegző versei örökítették meg. (Tudod,
hogy nincs bocsánat; (Talán eltünök hirtelen…); (Karóval jöttél…); (Ime, hát
megleltem hazámat…) )
 József Attila: Curriculum vitae (az irodalom
határterületei)
(1)

Határterület

1. hivatalos irat hivatalos stílusban: önéletrajz álláspályázati célzattal – a munkát kereső

ember írja, aki célja érdekében a lehető legjobb színben igyekszik magát bemutatni

2. vallomásos önéletrajz szépirodalmi stílusban – a költő írja, aki kíméletlen őszinteséggel

tárja fel és elemzi élete eseményeit

Életrajzi háttér

1936. végén teljes ideg-összeroppanás miatt be kellett feküdnie a Siesta szanatóriumba,

ahol az új év első napjait is töltötte.

1937. február 20-án megismerkedett Kozmutza Flóra gyógypedagógussal, aki mellett

újabb szerelem kerítette hatalmába.

Februárban a Magyar Papíripari Rt.-nél pályázott meg egy állást, ugyanis tisztviselőként
szeretett volna elhelyezkedni.

1937. második felében újra rosszabbodott állapota, s ismét szanatóriumba került, ahonnan
novemberben Balatonszárszóra költöztették, itt halt meg – nem teljesen tisztázott
körülmények között.

József Attila: Curriculum vitae

József Attila 1937 tavaszán, kevéssel a szanatóriumba vonulása előtt

magántisztviselői állást keresett és ezt az írást nyújtotta be.
„Kilátástalan életének külső történetét József Attila ebben a döbbenetes fogalmazványban
rögzítette, melyet az Első Papíripari Rt-hez nyújtott be abban a reményben, hogy
alkalmazni fogják, és ezzel végre megszerzi a havi kétszázat, melyre, mint
Születésnapomra c. versében felpanaszolja, »sose telt«.” (Németh Andor – író, J.A.
egyik barátja, neki címezte az Ars poetica című költeményt)

A tétel kifejtésének lényege a szöveg elemzése: a „határ” két oldalára elkülöníteni az

egyes részeket és azokat kommentálni.

József Attila: Curriculum vitae

(2)

1905-ben születtem Budapesten, görög-keleti vallású vagyok. Apám - néhai József Áron -
három esztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga
Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hét éves koromig, már ekkor dolgoztam, mint
általában a falusi szegénygyerekek - disznópásztorkodtam. Hét esztendős koromban
anyám - néhai Pőcze Borbála - visszahozott Budapestre s beiratott az elemi iskola II.
osztályába. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet.
Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem,
csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam
Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun
királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön
nevelőszüleim Pistának hivtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára
megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a
létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése, azt hiszem,
döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem
vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki
meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista
névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják.

Kilenc éves koromban kitört a világháború, egyre rosszabbul ment a sorunk. Kivettem a
részemet az üzletek előtt való álldogálásokból - volt úgy, hogy este kilenc órakor
odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorra
kerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem
anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a
Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és
árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a
vásárcsarnokban stb. 1918 nyarán Abbáziában üdültem a Károly király féle
gyermeknyaraltatási akció jóvoltából. Anyám már betegeskedett, méhdaganata támadt, s
ekkor én magam jelentkeztem a Gyermekvédő Ligánál - így rövid időre Monorra
kerültem. Visszatérvén Budapestre újságot árultam, bélyegekkel, majd kék, fehér és
postapénzzel kereskedtem, mint egy kis bankár. A román megszállás alatt kenyeresfiú
voltam az Emke kávéházban. Közben - öt elemi elvégzése után - polgári iskolába jártam.

1919 karácsonyán meghalt anyám. Gyámommá az árvaszék sógoromat, a most elhunyt

Makai Ödön doktort nevezte ki. Egy tavaszon és nyáron át az Atlantica Tengerhajózási Rt.
Vihar, Török és Tatár nevű vontatógőzösein szolgáltam. Ekkor vizsgáztam magánúton a
polgári negyedik osztályából. Ezután gyámom és Giesswein Sándor dr. Nyergesújfalura
küldtek kispapnak a szaléziánusokhoz. Itt csak két hetet töltöttem, hiszen görög keleti
vagyok és nem katolikus. Innen Makóra kerültem, a Demke internátusba, ahol rövidesen
ingyenes helyet kaptam. Nyáron lakásért és ellátásért tanítottam Mezőhegyesen. A
gimnázium VI. osztályát színjelesen végeztem, jóllehet pubertáskori zavarok miatt több
ízben öngyilkosságot kíséreltem meg, hiszen valójában sem akkor, sem előzőleg nem állott
fölvilágosító barátként mellettem senkisem. Már megjelentek első verseim is, 17 éves
koromban írt költeményeimet a Nyugat publikálta. Csodagyereknek tartottak, pedig csak
árva voltam.

A VI. osztály elvégzése után ott hagytam a gimnáziumot meg az internátust, mert
elhagyatottságomban nagyon tétlennek éreztem magamat: nem tanultam, mert a tanárok
magyarázata után is tudtam a leckét, hiszen erről jeles bizonyítványom is tanúskodott.
Kukoricacsősznek, mezei napszámosnak mentem Kiszomborra és házitanítónak
szegődtem el. Két kedves tanárom kérésére mégis elhatároztam, hogy érettségizem. A VII.
és a VIII. osztályból összevont vizsgát tettem s így egy évvel előbb végeztem, mint volt
osztálytársaim. Tanulásra azonban mindössze három hónap állt rendelkezésemre s így
történt, hogy a hetedikből tiszta jó, a nyolcadikból pedig tiszta elégséges osztályzatot
kaptam. Érettségi bizonyítványom már jobb a nyolcadikosnál: csak magyarból és
történelemből kaptam elégségest. Ekkor már egy versemért Istenkáromlás miatt pörbe
fogtak. A Kúria fölmentett.

Ezután egy ideig könyvügynök voltam itt Budapesten, majd az infláció idején
hivatalnokoskodtam a Mauthner-féle magánbankházban. A Hintz-rendszer bevezetése
után itt a könyvelőségbe osztottak be s nem sokkal utóbb idősebb kollégáim bosszúságára
engem bíztak meg annak ellenőrzésével, hogy kasszanapkor milyen értékek adhatók ki.
Iparkodásomat itt egy kissé kikezdte az, hogy saját munkámon kívül önnön dolgaik egy
részét is nyakamba varrták idősebb kollégáim, kik nem mulasztották el különben sem,
hogy bosszúságot okozzanak nekem a lapokban megjelenő verseim miatt. "Ilyen idős
koromban én is írtam verseket" - mondogatta mindegyikük. A bankház később megbukott.

Elhatároztam, hogy végképpen író leszek és szert teszek olyan polgári foglalkozásra is,
amely szoros kapcsolatban áll az irodalommal. Magyar-francia-filozófiai szakra
iratkoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karán. Fölvettem heti 52 órát és 20 órából
kollokváltam kitűnően. Napokat ettem, verseim honoráriumából fizettem lakásomat.
Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek
nyilvánított. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar
nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt - ma is tudom a
nevüket, ők már tanárok - kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz
középiskolai tanár, mert "olyan emberre - úgymond -, ki ilyen verseket ír" s ezzel elém
tárta a Szeged c. lap egyik példányát, "nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését". Sokszor
emlegetik a sors iróniáját s itt valóban arról van szó: ez a versem, Tiszta szívvel a címe,
igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék
dokumentumának nyilvánította nem egy ízben "a kései korok számára", Ignotus pedig
"lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta" ezt a "gyönyörűszép" verset,
ahogy a Nyugatban írta róla és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet
mintadarabjává.

A következő évben - húsz éves voltam ekkor - Bécsbe mentem, beiratkoztam az

egyetemre s abból éltem, hogy a Rathaus Keller bejáratánál újságot árultam és a Bécsi
Magyar Akadémikusok helyiségeit takarítottam. Lábán Antal igazgató, mikor tudomást
szerzett rólam, ezt megszüntette, ebédet adott a Collegium Hungaricumban s
tanítványokhoz juttatott: Hajdu Zoltánnak, az Angol-Osztrák Bank vezérigazgató-jának
két fiát tanítottam. Bécsből - egy szörnyű nyomortanyáról, ahol négy hónapig lepedőm
sem volt - egyenesen a Hatvany Kastélyba kerültem vendégnek, Hatvanba, majd a ház
asszonya, Hirsch Albertné ellátott útiköltséggel és a nyár végeztével Párizsba utaztam. Itt
beiratkoztam a Sorbonne-ra. A nyarat a délfranciaországi tengerparton töltöttem egy
halászfaluban.
Ezután Pestre jöttem. Két szemesztert hallgattam a pesti egyetemen. Tanári vizsgát
mégsem tettem, mert - Horger Antal fenyegetésére gondolva - azt hittem, úgysem kapnék
állást. Majd a Külkereskedelmi Intézet magyar-francia levelezőnek alkalmazott,
megalakulásakor - referenciával, azt hiszem, szívesen szolgál Kóródi Sándor úr, volt
vezérigazgatóm. Ekkor azonban olyan váratlan csapások értek, hogy bármennyit edzett az
élet, nem bírtam ki - az OTI előbb szanatóriumba, majd táppénzállományba utalt
neuraszténia gravisszal. Hivatalomtól megváltam, beláttam, hogy nem lehetek tehertétel
egy fiatal intézmény nyakán. Ezóta írásaimból élek. Szerkesztője vagyok a SZÉP SZÓ c.
irodalmi és kritikai lapnak. Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és
németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is -
egy havi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem. Értek a sajtó nyomdatechnikájához,
tudok szabatosan fogalmazni. Becsületesnek tartom magam, azt hiszem, hogy fölfogásom
gyors és hogy munkában szívós vagyok.
 József Attila istenes versei
Nincs olyan költője a világnak, aki több szeretetre vágyott volna, mert egész életében
nélkülözte a szeretetet (s ugyanakkor korlátlanul osztogatta), ezzel magyarázható, hogy Isten
valóságos lényét ilyen alapon is neki sikerült a legszebben meghatároznia, hisz a jóságos
Istenben. Milyen csodálatos dolog az, hogy a krisztusi tanítás lényege egyetlen szó
segítségével is kifejezhető: a “szeretet” szó ez, amelynek a hiányában semmit sem ér az
életünk, s József Attila (elméje, vagy ösztöne?) épp ezt a szót ragadja meg a “ Világ
teremtése” versében, mikor ezt írja Istenről:
Ő volt még egyedül, nagyon magába,
Mint én vagyok most, olyan magába.
Tehetetlen volt, csak szeretet volt,
Társat akart, és csak szeretet volt.
Azonosul a költő Istennel: a magányosságuk hozza őket össze, csak ők ketten ilyen
magányosak. Más szóval: az ember nem lehet meg teremtő és gondviselő Istene nélkül, de az
isteni jóság sem ember nélkül. József Attila istenes versei a legszebb bizonyítékai annak,
hogy mi gyermeki-atyai viszonyban vagyunk Istennel, hiszen Ő teremtő és gondviselő
Atyánk, mi pedig mindenkor és mindenképpen az Ő gyermekei vagyunk. Ezért a legszebben
ilyen függőségben tudjuk érzékelni Őt, és nem a felnőtt-partnerségben.
Fiatal éveiben sokszor és sokféle formában szólt Istenről, majd 1925 után teljesen
megfeledkezett róla. 1935-ben talál rá újra: a nyugtalan, önvádaktól gyötört költő Istenhez
fordul, hogy magára maradottságát segítsen feloldani. Hangsúlyozottan „kitalált”, irreálisan
ábrázolt Isten-kép ez; a versek csak mint szubjektíven létező, átélhető jelenséggel számolnak
vele.
Nem emel föl (1937)
A Nem emel föl mind az öt strófája közvetlenül Istent szólítja meg, hozzá fordul nagy
szükségében. „Fogadj fiadnak, Istenem” – fohászkodik hozzá; a vers értelmezői nem
alaptalanul látták ebben az apahiány kifejeződését. A szeretetvágy feltörése jelzi, mennyire
szenved a magánytól: „Intsd meg mind, kiket szeretek, / hogy legyenek jobb szívvel hozzám.”
Az utolsó sor pedig arra utal: önkéntes áldozatra készül, amit – talán – Isten igazságtevése
még elháríthat: „Vizsgáld meg az én ügyemet, / mielőtt magam feláldoznám.”Az árvaság
tudata végigkíséri egész életét. Ezt a legváratlanabb pillanatokban és legmegrázóbb
kifejezésekkel adja tudtára mindenkinek. Most is, ebben a versében is azt a kisfiút juttatja
eszünkbe.
Megrendítő sorokkal kezdi. Itt már nem érződik semmilyen kétség: Érzi, tudja, hogy életének
hol a helye: „Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.” Íme József Attila Isten karjaiban. Átöleli atyját – Istent, a
földi apa helyett –, és beszélget vele. Valami nagyon bizalmasat súg neki: ha olykor még
tagadnálak, „ne viszonozd a tagadásom”. De még ennél is többet kér: „Ne vakítsd meg a
lelkemet, néha engedd, hogy mennybe lásson”. Van ennek a versnek még más üzenete is. Aki
ezeket a sorokat írja, már megjárta a klinikák idegosztályát. Tudja, hogy betegsége,
tudathasadása gyógyíthatatlan. Érzi, hogy az „árnyékvilág árkain” bolyong, és ki tudja,
meddig?!? Erre is találok utalást: „Vizsgáld meg az én ügyemet, mielőtt magam
feláldoznám…”. Tudjuk, hogy éveken keresztül sejtette, hogyan fogja „feláldozni” magát. A
versnek legmeghatóbb sora jelzi, hogy Attila hazatalált: „most már te őrködj énfelettem”.
Bukj föl az árból (1937)
A mű 1937-ben keletkezett. A költő alávetette magát a gyakorlati lélekelemzésnek.
Elméletben is a freudizmus hatása alatt áll. Jó ideje arra törekszik, hogy önismeretét
kiterjessze a tudatalatti tartományra. Kedvenc népdalát, az Aki dudás akar lenni, / Pokolra
kell annak menni kezdetűt nemcsak azért idézgeti előszeretettel, mert költőként
osztályharcos, forradalmi eszméket vall, és vállalja az ezzel járó infernót, a nyomorúságot és
a nemsokára valószínűsíthető üldöztetést. Kétségtelenül ezért is, de ugyanennyire azért, mert
a pokol a lélek alvilágát, a mélylélektani értelemben vett mélységet is jelenti számára.
Pokoljárása bűntudatosságához, súlyos önvádjaihoz is kapcsolódik. Ilyen irányú
megnyilatkozásai igen jellemzőek ebben a korszakában a Zord bűnös vagyok, azt hiszemtől a
Tudod, hogy nincs bocsánatig. A Bukj föl az árból viselhetné a De profundis címet is: a
pokoljáró költő „a mélységből” kiált, imádságos hangja a legszebb zsoltároké. Ha profán
könyörgés is, könyörgés, melyet a művészi fegyelem gyönyörű dallá formált, és eszményien
artikulálva érezteti a kétségbeesett segélykiáltást. Közvetve vagy közvetlenül jelen van itt a
költő művészi hitvallásának minden lényeges eleme.
A Bukj föl az árból (1937) a zsoltárok hangján szól, a költő itt is a könyörgés beszédmódjával
él. A költemény két egymást vonzó ellenpontja már az első strófában feltűnik: Isten és a
semmi. A költői én a semmiből szeretné életre kelteni a megszólított Urat, de őt magát is a
semmibe hullás veszélye fenyegeti. Kétségbeesett állapotát mutatja, hogy magányának
feloldását csak büntetés formájában tudja elképzelni. Ez a vers a kitaszítottság és a
vágyakozás örvénylő szimfóniája. A „nincs értelme semminek sem” éppúgy olvasható benne,
mint a „szükségem van a haragodra” sor, mely első látszatra egymást kizáró fogalmak
megrendítő imája. Hiszen az ember menekül a haragvó lényektől – állatoktól, démonoktól –,
különösen mi, keresztények a haragvó Istentől. Ez az agyongyötört lélek azonban jól ismeri
magát, és tudja tapasztalatból, hogy vele csak keményen lehet viselkedni! „Ordíts rám, hogy
nem szabad! Csapj a kezemre mennyköveddel.” Igényli a katarzist, ezért fordul Istenhez:
„Ijessz meg engem, istenem”. Közben tudja, hogy „nem ember szívébe való nagy kínok
késeivel játszom”. Vajon mire való ez a kihívás? Mit akar ez „a porból éppen hogy kilátszó”
emberke? Olyat, amit a legnagyobb isten-keresők, a hosszú utat megjáró tékozlók szoktak
kérni: „Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra”. Igen, erről van szó! Attól
retteg, hogy ha most nem találkozik Istennel, akkor végképp elnyeli a nihil, – magával
ragadja a „semmi sodra”. Ezért érzi magát olyan bátornak. A remény teszi kihívóvá: „Már
mindent merek”. Lehetetlen nem észrevenni, hogy mindent egyre tesz fel, mert érzi, reméli,
tudja, hogy úgyis Ő, a Nagy Úr, fog győzni. Ezért mer ő, az „emberarcú”, „farkasszemet
nézni” hiányával. Az utolsó előtti versszak tartalmazza a vigasztalan mélypontot, a
kiszolgáltatottság és magárahagyatottság tovább nem fokozható állapotát: „Vad, habzó nyálú
tengerek / falatjaként forgok, ha fekszem, / s egyedül. Már mindent merek, / de nincs értelme
semminek sem.” A zárlat négy sorában az emberarc hiányában a semmibe mered. Vállalja
sorsa tragikumát Isten nélkül is. Az „emberarcú” különös kifejezése lehet értelmező, de lehet
megszólítás is, vonatkozhat a hiánnyal szembenéző költői énre, s arra is, akinek a hiányával
szembenéz. Egyediségét annak köszönheti, hogy a költő különféle gondolatkörei metszik
benne egymást: freudizmus és istenesség (hívő hitetlenség), bűntudat és forradalmiság, illetve
gyermeki riadalom, „naiv” apakomplexus – és rendkívüli tudatosság, mellyel a mágia
párosul.
Az önszemlélet rétegződése talán még sosem látott gazdagságot mutat. A költő még soha
nem volt ennyire ura és kiszolgáltatottja az egymással szembefeszülő erőknek, amelyek lelki
épségét valaha is veszélyeztették. A pokol végképp elszabadult, de ő még állja a küzdelmet
az alvilág szörnyeivel. Már ismeri őket. Birkózásukat magasból nézi, mert felnőtt ahhoz az én
fölöttihez, amely régóta érzékelhető volt számára, de még soha nem tudott vele ennyire
azonosulni.
Egyik töredékében (Az Isten itt állt a hátam mögött…, 1937) teljesen leszámol azzal, hogy az
Isten menedék lehetne számára: „Úgy segített, hogy nem segíthetett. / Lehetett láng, de nem
lehetett hamva. / Ahány igazság, annyi szeretet. / Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.”
Ez már az utolsó versekre jellemző lemondó gesztus, a végzetbe való belenyugvás
panasztalan retorikája.
Istenem
Dolgaim elől rejtegetlek,
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítnék kiabálni néked.
Hogyha meg szántóvető lennél,
segítnék akkor is mindennél.
A lovaidat is szeretném
és szépen, okosan vezetném.
Vagy inkább ekeszarvat fogva
szántanék én is a nyomodba,
a szikre figyelnék, hogy ottan
a vasat még mélyebbre nyomjam.
Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat,
én zavarnám a fele varjat.
S bármi efféle volna munkád,
velem azt soha meg nem unnád.
Ha nevetnél, én is örülnék,
vacsora után melléd ülnék,
pipámat egy kicsit elkérnéd
s én hosszan, mindent elbeszélnék.
Ennek a melegszívű, igen rokonszenves, már-már evangéliumi hangvételű élménynek
számtalan variációját ismerjük. Ez az Isten nem az Ószövetség Jahvéja, és nem is a keletiek
ikon-arcú Jézusa, hanem a Hegyibeszéd jóságos Mestere, aki ölébe veszi a gyermekeket,
megsimogatja és megáldja őket. Itt érhető tetten az az örök, és a Freud által is jól-rosszul
magyarázott tudatalatti szülői élmény-komplexus, melynek nagyon mély teológiai alapja van:
anyánkon-apánkon keresztül jutunk el az igazi istenarc felfedezéséig. Alighanem Attila
nagyon közvetlen, melegszívű fia lett volna a külföldre távozott édesapjának. Az ő hiánya
tapintható ki ezekben a versekben.
Most már tudom őt mindenképpen,
minden dolgában tetten értem.
S tudom is, miért szeret engem –
tetten értem az én szívemben.

Kosztolányi Dezső tematikai és műfaji sokszínűsége

A Nyugat munkatársa lett, 1922-től szerkesztője is. Prózában és lírában
egyaránt nagyot alkotott. Az 1930-as években bontakozott ki Kosztolányi
novellaíró művészete. Kiváló költő, novellista, regényíró és virtuóz
műfordító. Példaképe Arany János volt, ugyanolyan nyelvi tökéletességre,
teljességre törekedett. Jelentős nyelvápoló, nyelvművelő tevékenysége is.
Nem vett részt a világháborúban, amiért kezdetben lelkesedett, de később
lesújtotta, rettegéssel töltötte el. Trianon érzékenyen érintette, hiszen a
Vajdaság, ahol született (Szabadka), elszakadt Magyarországtól.

A novella műfaj jellemzői:

 A novella a francia nouvelle, vagyis újdonság szóból ered.
 Cselekmény általában egy szálon fut, és egyetlen sorsfordulat köré
épül.
 Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne.
 Az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, szerkezete behatárolt,
egyenes vonalú.
 Lezárására jellemző a csattanó.
 A történet nem valós, hanem egy bonyolult jelrendszer, egy „képlet”,
melynek célja egy bizonyos élmény közvetítése. Emberi
viselkedésformák, gondolkodásmódok, értékrendek ábrázolása.
 Szerkesztése szerint megkülönböztethetünk :
-keretes novellát (pl. Boccaccio novellái), ez a típus általában
novellafüzér része, és -keret nélkülit (ilyen az újkori novellák nagy
többsége).
  A műfaj megteremtőjének általában Giovanni Boccacciót tekintik a
szaktudósok, az első jelentős magyar novellaszerző Mikszáth Kálmán
volt.
 A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad, nem magyarázza
az eseményeket, az olvasóra bízza az értelmezést. Az egyszerinek tűnő
események túlmutatnak magukon: a jelenségekben az író az általános
igazságot, törvényszerűséget akarja megmutatni. Témája szerint lehet
egy novella pl. lélektani jellegű, társadalmi jellegű, szerelmi témájú,
politikai jellegű stb.
 A novella kiterjesztése a novellaciklus, amely ugyanannak az alaknak
különböző élményeiről, kalandjairól szól

A fürdés c. novella elemzése

Cím: A fürdés általában egy pozitív, boldog esemény, így arra következtetünk,
hogy egy boldogság teli történetet olvasunk majd-> A cím elolvasása utáni
elvárt idill fokozatosan szertefoszlik, tragédiába torkollik.
- Az elbeszélő egy meg nem történt esetet tár elénk, egy középosztálybeli család
nyaralását a '20-as években, mely tragédiával végződik.
 Helyszín: valahol a Balaton partján, idő: egy családi nyaralás pár órája.
 A mű szereplői: a Suhajda család: Suhajda, az apa, felesége, Suhajdáné,
s fiuk, Jancsika. Az író csak őt nevezi a keresztnevén, már ebből is azt
érezhetjük, hogy vele fog valami történni. Ez a személyesség erősíti az
olvasóban a fiúval történő szörnyűséget.
- Jancsika imádja az édesanyját, bár ezt csupán a sebtében az imádandó arcra
lehelt csókból tudjuk.
- Édesapjával már bonyolultabb a kapcsolata: példaképének tekinti, hisz
ugyanolyan színű fürdőnadrágot akar viselni, mint ő és mindig megbámulja apja
nagy szőrös fekete mellét, ami itt a férfi nagyságát szimbolizálja. Ugyanakkor
nagyon fél tőle, még akkor is érzi magán fenyegető tekintetét, ha épp nincs vele:
"Csak érezte. Mindenütt, mindenkor, gyűlöletesen."
- Leírást csak a főhősről kapunk: 11 éves vékonyka fiú, haja rövidre vágva.
- Az édesanya és fia között tiszta, imádattal teli kapcsolat van. Az édesapa
azonban rossz nevelési módszert választ: szigorúan, keményen bánik
Jancsikával azért, hogy ő ne csak ilyen középszintű hivatalnok legyen, mint
ő .Szeretné, ha fia többre vinné az életben. Szeretetét fia iránt nem mutatja ki, a
gyermek elvesztésekor viszont érezhetjük, hogy mennyire szerette fiát.
Önkívületi állapotban keresi Jancsikát a vízben, majd sokkot kap az őt érő
fájdalomtól.
 Szerkezete:
A mű követi a novella hagyományos szerkezetét.
Az előkészítésben bemutatja a forró nyári napon nyaraló családot.
A bonyodalom akkor kezdődik, mikor Suhajda haragra gerjed fia lustasága
miatt. (nem tanul rendesen a latin pótvizsgára).
A cselekmény akkor kezd kibontakozni, mikor elindulnak fürdeni.
A novella tetőpontja Jancsika eltűnése a vízben, a sejthető halál.
A megoldás a holttest előkerülése, a szülők fájdalma, gyásza.
A gyász önmagában is szörnyű, de fokozza a szörnyűséget, ahogy az orvos a
műszereit a táskába dobja dolga végeztével, valamint a mű utolsó mondata:
"Még három se volt."
- A novellában fontos szerepet kapnak a színek. Már a bevezetésben találkozunk
a fehér színnel, amely tisztaságot, valamilyen pozitív dolgot jelent. Ilyen
ragyogó napsütésben semmi rossz nem történhet - gondoljuk. Ám már itt is
sejtelmesen megjelenik a vörös szín, mint a veszély előfutára:
"izzott a balatoni fürdőhely".
Ezután a novellát már ez a szín uralja: Suhajda meggyszín fürdőnadrággal indul
fürdeni, Jancsikán piros tornaing van, a harag kitágítja Suhajda ereit (szintén
piros), "ez a méreg fűszer volt neki, paprika-", Jancsika piros meggyszín
fürdőnadrágot vesz fel a fürdéshez, sőt még a fürdősasszony is piros kendővel
köti át a kontyát.
- Groteszk elem a műben, hogy az apa haragjában azt mondja:
"Sírba visz ez a taknyos."
A történetben azonban éppen ő az, aki sírba visz egy másik embert: a fiát. Az
nem derül ki a leírásból, hogy mi okozza a gyermek halálát, hisz jól úszott,
otthonosan mozgott a vízben. Viszont csak halálával tudja kivívni, hogy apja
kinyilvánítsa iránta érzett szeretetét.
Kár, hogy ő ezt már nem láthatta…

Toposz:
-Jancsika édesanyja horgol egész délután és csak akkor hagyja abba amikor
megkapta a hírt, hogy valaki megfulladt a strandon. A görög mitológiában a
Moirák fonják a sors fonalát és elvágják amikor elérkezik az ideje.
Kosztolányira hatottak az akkoriban népszerűvé váló osztrák pszichológus,
Freud nézetei a tudat összetettségéről (tudatfeletti, tudatos én, tudatalatti).
A tudatalatti – elmélete szerint – a ki nem élt vágyaink, szorongásaink,
félelmeink, agressziónk, elfojtásaink helye. Olykor robbanásszerűen tör
magának utat. Így felvetődik a kérdés, hogy Jancsika halála pusztán véletlen
baleset, avagy az elfojtott harag is szerepet játszott benne.
 Kosztolányi Dezső szereplírája

Kosztolányi Dezső a 20.század elejének meghatározó alakja, a Nyugat első

nemzedékének tagja. A nyugat folyóirat 1908-ban indult, és célja a tehetségek
felfedezése, és a új művészeti irányzatok meghonosítása volt. Kosztolányi
költészetére, mint Babits Mihálynak az impresszionizmus és emellett Rilke
hatott. Babits mellett ő a homo aestheticus vagyis a szépség embere. Költői
hitvallása egész életében a l’art pour l’art maradt. Célja az örök emberi témák és
az élet-halál megírása.
Kosztolányi 1885-ben született Szabadkán, jómódú polgárcsalád sarja.
Magánúton érettségizett, a pesti bölcsészkarra került, az egyetemen ismerte meg
Babits Mihályt és Juhász Gyulát. A Budapesti Naplónál lett újságíró Ady
helyetteseként. 1907-ben jelenik meg első verseskötete a Négy fal között,
amiről Ady gúnyos kritikát ír, ami szembe fordítja őket. 1933-tól ínyrákkal
kezelik, megműtik de 1936-ban meghal.
Életművében jellemző a verseire az impresszionizmus, míg prózáira a
realizmus. Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszai című kötetével lett híres
1910-ben. Három olyan vers van, ami talán mindenkiben tüskét hagy. Ilyen
például az Azon az éjjel, ami a családról szóló leíró versek közé tartozik, a
nagypapa halálának emlékképeit idézi fel, maga a vers két részre bomlik az éjjel
és reggel leírására. A mondatok hossza és kezdő szava azonos, az előadásmód a
halotti zsoltárokhoz hasonló, mai szemmel a vers népszokásokat is őriz.
Másodjára, Mint aki a sínek közé esett, ami a kötet nyitóverse és a legkorábban
íródott darabja. Az ihlető érzését írja körül a négyszer ismételt hasonlat,
alapötlete egy régi közhely, hogy halálunk pillanatában lepörög előttünk az
életünk, de a lírai én felé nem a halál „robog”, hanem az élet. A felnőtt időbe
érve lepereg előtte az időtlen gyerekkor. Végül kiemelhető a Számadás kötete
is, amely Kosztolányi Dezső utolsó verseskötete. (1935-ben jelent meg) A cím
is az életút összefoglalására utal, de az életről való gondolatait összegzi. Fő
verse a Számadás című szonett, mely két filozófiai irányzat hatását jelzi, egyik a
sztoicizmus, amely ókori görög irányzat, ami az elfogadást és a beletörődést
hirdeti, a másik a nihilizmus, mely egy modern irányzat, ami szerint a létezés
Semmiből tart Semmibe.
Ady halálának évfordulójára lesújtó kritikát ír költészetéről Kosztolányi,
emiatt kortársai eltávolodnak tőle, így megszakad a barátsága Babitscsal is.
Viszont a Nyugatosok közül a mai irodalomra ő fejti ki legnagyobb hatást.

Kosztolányi Dezső - Miért? regénye: Édes Anna

 Kosztolányi regényíró munkássága, benne az Édes Anna: utolsó a nagy

regények sorában.
 (A rossz orvos; Néró, a véres költő; Pacsirta; Aranysárkány; Édes Anna)

A pontosabb műfaji behatárolás nehézségei

- történelmi regény (erősen jelen lévő történelmi determináció a

proletárdiktatúrától a román megszálláson át a konszolidációig; 1919. júl. 31. /a
Tanácsköztársaság bukása/ – 1921. jan. /Annát Márianosztrára viszik/)

- társadalmi-realista regény (a hierarchikusan újraszerveződő társadalom úr-

szolga relációjával)

- lélektani regény (a címszereplő lelki történései meghatározó fontosságúak, de

nem tárulnak fel részletesen)

- bűnügyi regény

Szerkezet

- „szervetlen” keretező fejezetek: 1., 20.

- szokatlanul hosszú, az érdeklődést felcsigázó („túlcsigázó”?) előkészítés: 2-5.
- a beilleszkedés 6-10.
- a Jancsi-kaland: 11-14.
- a menekülési kísérlet: 15-16. (késleltetés 1.)
- Jancsi epizódja (Anna nem szerepel): 17. (késleltetés 2.)
- a váratlan katasztrófa: 18.
- megoldási kísérletek: 19.

1. KUN BÉLA ELREPÜL

2. A MÉLTÓSÁGOS ÚR, AZ ELVTÁRS ÉS A MÉLTÓSÁGOS ASSZONY
3. FANYAR VACSORA
4. KÜLÖNBÖZŐ IZGALMAK
5. MINISZTÉRIUM ÉS MISZTÉRIUM
6. ANNA
7. ÚJ SEPRŐ JÓL SEPER?
8. A TÜNEMÉNY
9. VITA A PISKÓTÁRÓL, AZ IRGALOMRÓL ÉS AZ EGYENLŐSÉGRŐL
10. LEGENDA
11. JANCSI ÚRFI
12. VAD ÉJSZAKA
13. SZERELEM
14. VALAMI NAGYON KESERŰ
15. TÉL
16. ANYAG, SZELLEM, LÉLEK
17. FARSANG
18. A RÉMÜLET
19. MIÉRT...?
20. PÁRBESZÉD EGY ZÖLDKERÍTÉSES HÁZ ELŐTT

Központi kérdés: Miért?

Mindenki azt kérdezte magától és másoktól, hogy miért történt? Erre azonban
senki se tudott kielégítő választ adni se magának, se másoknak.

A regényben olvasható válaszok:

1. Megmagyarázhatatlan, illetve konkrét okkal nem magyarázható a tett

(Anna) Csak arra a kérdésre nem tudott felelni, hogy miért követte el tettét. (…)

Minden arcon a rémület volt, mert nem értették, hogy mért történt, s igyekeztek
megérteni. Csak Anna arcán nem volt rémület. Ő sem értette, hogy miért tette,
de ő elkövette, amit tett, és minthogy már elkövette, ott belül, mélyen, nagyon
mélyen bizonyára lehetett valami, amiért föltétlenül, szükségszerűen meg
kellett tennie.

Az elnök sejtette, hogy itt lehet valami, egy titok, melyet közülük senki sem tud,
talán maga a vádlott sem. De tovább haladt. Tudta, hogy egy tettet nem lehet
megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész
ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl.

2. Konkrétumokra leegyszerűsített válaszok

a) Anna eredendően gonosz, gyilkos indulatú

- Nekem már régóta nem tetszett - szólt Drumáné. - A szemében volt valami
gonosz. Alattomos pofája volt. (…)
(Anna apjának második felesége) Ő még többet tudott. Rémüldözve mesélte el a
vizsgálóbíró felé hajolva, hogy az Anna egyszer majdnem hozzávágta a sarlót,
talán őt is megöli, ha az apja közbe nem veti magát.

b) A kommunizmus (a háború) következménye a tett

Drumáné: De a sok kommunista propagandának, az agitátor-iskoláknak itt az

eredménye. Ez a bolsevizmus utolsó kilengése. - Meg a háborúé - tette hozzá
Moviszter.

c) Anna őrült, nem beszámítható

- Azt hiszem - mondta Moviszterné -, mégiscsak őrült volt. Mert aki épeszű, az
nem csinál ilyesmit. Végre semmi oka se volt. Nem beszámítható.

(Etel vallomása szerint) Pár perc múlva (Anna) fölriadt, szaladni kezdett lefelé,
karjait lóbálva és sikongva, mint valami bolond, nem tudták, hogy mi van vele,
csak akkor állt meg, mikor rákiabált, és akkor is sokáig reszketett még.

(Az elnök) Megvizsgáltatta a vádlott elmebeli állapotát. A törvényszéki

orvosszakértő lehozatta Annát hivatalos helyiségébe, bizonyítványt állított ki,
mely szerint a vádlott vérszegény, különben beszámítható.

d) Az embertelen bánásmódra vezethető vissza a tett

- Ridegen bántak vele - jelentette ki Moviszter, erősebb hangon. - Ez volt mindig

az érzésem. Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül. (…) - Akkor mért követte
el? - kérdezte Moviszter önmagától. - Az az érzésem - ismételte makacsul -, az
az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy
emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle - és itt kitört, majdnem
kiabált. - Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele.

A regényből kikövetkeztethető válaszok

A hirtelen és váratlanul felszínre törő elfojtások elméletére alapozva az

olvasó összegyűjtheti magának azokat a motivációs elemeket, amelyek
együttesen már nagyobb súllyal eshetnek a latba, mint külön-külön.

(A teljesség igénye nélkül)

Ösztönös tiltakozások

Anna bizonyos szagokat nem bír elviselni (kámfor a zongorában).

Elviselhetetlen az úr neve: Kornél.
Megrémítik a bútorok (a kályha fehér, a fal zöld – és nem fordítva, az asztal
hatszögletes és nem gömbölyű), az ajtók össze-vissza nyílnak.
Egyenesen retteg a pávatollaktól.
Képtelen elvágni a csirke nyakát.

Tudatos önkorlátozás

A piskóta esete: azt állítja, hogy nem szereti. (Moviszter szerint szereti … ) A
gyilkosság előtt közvetlenül „sok-sok süteményt” eszik gyorsan és mohón.

Vizyné mániákussága

(ami Moviszter vádját („embertelenül bántak vele”) támasztja alá)

Az állandó leckéztetésen túl érzelmileg is zsarolja, amikor hisztériás
betegséggel tartja vissza Annát a távozástól.

A Jancsi-eset felkavaró hatása

A visszafelé bejárt szerelem lajtorjája.

A magzatelhajtás testi-lelki gyötrelmei.
Lehet, hogy éppen Jancsihoz kötődik az a bizonyos utolsó csepp is a pohárban.
Miután Anna meglátta a Moviszterné nyakába belecsókoló Jancsit: Vissza akart
futni a konyhába, de nekiment a falnak. A lámpák valami kancsal fénnyel
föllobogtak.

Élettani adalék
A gyilkosság utáni orvosi vizsgálat megállapítása szerint „a baja van”.
A fenti válaszok közül egyik sem „a” jó válasz.

„Csak Anna arcán nem volt rémület. Ő sem értette, hogy miért tette, de ő
elkövette, amit tett, és minthogy már elkövette, ott belül, mélyen, nagyon
mélyen bizonyára lehetett valami, amiért föltétlenül, szükségszerűen meg
kellett tennie. És aki belülről lát valamit, az másképpen látja, mint aki csak
kívülről látja.”

„Az elnök sejtette, hogy itt lehet valami, egy titok, melyet közülük senki sem tud,
talán maga a vádlott sem. De tovább haladt. Tudta, hogy egy tettet nem lehet
megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész
ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl. Ő, aki
már hozzászokott ahhoz, hogy az emberek nem ismerhetik meg egymást,
teljesítette kötelességét.”

Kosztolányi Dezső - A szegény kisgyermek panaszai

Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének szerzője. 1885-ben szül. Szabadkán,

jómódú polgári családban. Beteges volt, állandó halálfélelmei voltak, ideges
érzékenysége már gyermekkorában feltűnt. 1910-ben jelent meg A szegény
kisgyermek panaszai c. kötet, majd sorra, szinte évente adott ki vagy
verseskötetet, vagy regényt, vagy novellát. Emellett kiváló esszéíró és
publicista. Felsége Harmos Ilona színésznő. 1936-ban hosszú betegség után hal
meg.

1. A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI

 A kötet szerkezete
A kötetben összesen 64 vers található. A versek nem cím, hanem a
kezdősor alapján azonosíthatók, mintha egy végtelen monológot
olvasnánk.
A szerkezetben, a versek egymásutániságában nehéz logikát találni:
inkább csapongó, változatos: egymás mellé kerülnek különböző
témájú és szemléletű versek.
 Szerepvers
A kötet darabjai szerepversek. Kosztolányi a gyermek élményeit és
szemléletmódját közvetíti, a gyermek szemével láttatja a világot,
azonosul a gyermekszereppel, egyes szám első személyben beszél.
  Célja:
„csak az hal meg akit elfelejtenek” Kosztolányi gyermekénjét őrzi a
verseiben, a gyerekkori énjét próbálja megérteni
 Kettős szemlélet
A fentiekkel ellentétben mégsem egynemű, hanem kettős szerepről
beszélünk: egyrészt gyermeki szemmel viszonyul a világhoz,
másrészt a felnőtt visszaemlékezései alapján (pl. A rút varangyot
véresen megöltük: a vége inkább egy felnőtt ítélete). Hiszen
Kosztolányi már a felnőttkorból visszatekintve értelmezi a gyerekkor
élményeit.

1. Témák: minden, amivel kapcsolatban egy gyermek érzelmi viszonyt

alakít ki:

 félelem, betegség, halál: Én félek,

 ébredező érzések
 szerelem: Már néha gondolok a szerelemre
 gyermeki tulajdonságok, magatartásformák
 agresszió: A rút varangyot véresen megöltük
 rácsodálkozás: A rosszleányok, mondják…
 mohóság: Mostan színes tintákról álmodom
 naivság, fenyegetőzés: Én öngyilkos leszek,

Mostan színes tintákról álmodom

A költeményben minden színt felsorol, kivéve a feketét és a fehéret.
A versben a gyermeki mohóság nyilatkozik meg: (mindenféle színt meg akar
szerezni), de emellett a gyermek számára fontos kapcsolatok is (milyen színnel
írna az anyjának).

A rút varangyot véresen megöltük

A vers egy ijesztő történetet mond el, amelyben a kisgyerekek agyonvernek egy
varangyos békát. A versben egyszerre fogalmazódik meg az undor és az önvád
(gyilkosok, hentesek – szavak erre utalnak), valamint az, hogy a gyermekek
hőstettként értelmezik az eseményt.
Az „undok” béka értékes jegyekkel van felruházva, Kosztolányi drágakövekhez
hasonlítja, részvétet kelt az áldozat iránt.
 Madách Imre: Az ember tragédiája (1)

1., Irodalomtörténeti helye: önmagában áll a korban, a romantika és a realizmus határán.

2., Madách élete: Madách egykönyvű szerző, Az ember tragédiája című drámai költemény
szerzője. A többi műve csak eszköz ennek magyarázatára. 1823 januárjában született a
Nógrád megyei Alsósztregorán, régi, művelt, nemesi családból származott. Gyönge
egészségű édesapja korán meghalt. Anyja magára maradva férfias eréllyel irányította a
birtokot. Madách a gimnázium hat osztályát magántanulóként végezte. 1837-ben került
Pestre, az egyetem bölcsészeti tanfolyamára, majd jogi karára. Már egyetemi évei alatt
eljegyezte magát a felvilágosulás eszméivel, a reformkor eszményi liberalizmusával. 1840-
ben visszatért Nógrádba, s szerepet vállalt a megyei közéletben. Beteg alkata miatt azonban
rövidesen visszavonult. 1845-ben feleségül vette a bihari alispán lányát: Fráter Erzsébet,
három gyermekük született.
A forradalom alatt betegeskedett, utána mégis letartóztatták. Kossuth titkárának rejtegetése
miatt (1852-1853). Börtönideje alatt felesége megcsalta, 1854-ben elváltak. Madách csak az
1860-61-es országgyűlés idején kapcsolódott be ismét a közéletbe – megyéje képviselőnek
választotta meg. Megérte még Az ember tragédiájának sikerét. A Kisfaludy Társaság és a
MTA tagja lett, de szívbaja súlyosbodott, s 1864 októberében meghalt.
3., A tragédia előzménye:
a., történelmi előzmények:
kiábrándulás
– 1848-49-es forradalom és szabadságharc elvesztése
– magyar függetlenség esélyének elvesztése
– kiegyezés
b., filozófiai előzmény
A mű két korszak határán áll, ezek egymással ellentétesek.
bizakodás
– romantikus, liberális történelemfilozófia
– gyülekezés
– szólás, vallás és sajtószabadság
– filozófia megalapozója Hegel. Madách a heigeli teremtést, mely szerint a világot egy
abszolút szellem hozta létre, amely maga a tökély, összekapcsolja a bibliai teremtéssel.
– tudományos felfedezések

A tragédia
Műfaja és műneme vitatott. A tragédia alapkérdései:
– Mi az élet értelme? “Mi végre a teremtés?”
– A nő és a férfi kapcsolata hogyan alakul?
– Az emberiség történelme a fejlődés útján halad-e?
Keretszínek:
A világ keletkezését Madách a Biblia, a keresztény mitológia alapján képzeli el. A tizenöt
részből álló mű első három színe és az utolsó szín keretbe foglalja a közbeeső tizenegyet. A
keretszínek a Mennyben, a Paradicsomban és a Paradicsomon kívül játszódnak.

I. szín: A Mennyben
Az Úr megteremti a világot. Az Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr
ellen, részét követeli: “Együtt teremténk, osztályrészemet követelem”. Lucifer célja az Úr
világát megdönteni. Be akarja bizonyítani, hogy nincs értelme az életnek. Konkrét célja
elérni, hogy Ádám öngyilkos legyen, megszűnjön a népesedés, megakadályozni, hogy
elinduljon a dialetika.
II. szín: Paradicsomban-bűnbeesés
A Biblia történetének megfelelően Lucifer rábeszéli Ádámot és Évát, hogy egyenek a tiltott
fák gyümölcséből. Éva hajlik jobban a bűn felé, azt állítja, az Úr eleve bűnösnek teremtette.
“Miért büntetne? -Hisz ha az utat
kitűzte, melyen hogy menjünk kívánja,
egyúttal olyannak is alkotott,
hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon.”
A bűn elkövetése miatt el kell hagyniuk a Paradicsomot.
III. szín: Paradicsomon kívül
Ádám meg akarja tudni életének értelmét, meg akarja látni jövőjét. Ezután Lucifer egy
manipulált történelmet mutat be. Ádám és Éva nyomorúságban élnek a Paradicsomon kívül.
Lucifer megígéri Ádámnak, hogy végigkíséri őt az emberiség múltján, aki álomba merül és
megálmodja az emberiség történetét.
IV. szín: Egyiptom
Az ókori Egyiptomot mutatja be. Ádám, mint fáraó élvezi dicsőségét. Minden hatalom az
övé, de mégsem boldog, mert ezt nem magának köszönheti. Ezt az Úrtól kapta. A trón
magasából nem hallja a nép fájdalmas sikolyát. Ádám felemeli magához Évát és ezáltal
kiábrándul a zsarnokság rendszeréből.
V. szín: Athén
Athénban játszódik, ahol Ádám mint Miltiádész szolgálja a nép ügyét. Sokáig ezért igen
népszerű ember. Később a nép ellene fordul, így Ádám kiábrándul az athéni demokráciából.
VI. szín: Róma
A császárkori Rómában játszódik, ahol a gazdagok egész nap szórakoznak, mulatoznak. A
közügyekkel senki sem foglalkozik. A cselszövés és a gyilkosság mindennapos. Ádám egy új
vallástól, a kereszténységtől vár megoldást.
VII. szín: Konstantinápoly
A középkori Konstantinápolyban játszódik, ahol Ádám a keresztes had vezére, Lucifer pedig
a fegyvernöke. Ádám lelkesedik az eszméért, a nép azonban fél, hiszen fosztogatnak és
rabolnak. Az egyház üldözi az eretnekeket. Több keserű tapasztalat éri. Az egyház egyes
érzéseket tilt, másokat pedig engedélyez.
VIII. szín: Prága I.
A prágai császári udvart mutatja be. A feudális rendszer hanyatlásnak indult. Az udvar
körében elterjedt a babonaság. Ádám Keplert, a csillagászt testesíti meg. Kényszerűségből
horoszkópokat készít. Felesége, Éva szemtelenül viselkedik, kacérkodik és állandóan pénzt
kér. Ádám elaszik és a francia forradalom idején ébred fel.
IX. szín: Párizs
A forradalmi Párizs idején járunk. Ádám Danton képében szónokol a tömegeknek. Őt is
magával ragadja az őszinte lelkesedés. Bár Danton vérpadra kerül, mégis ez az egyetlen szín,
amely nem végződik kiábrándulással.
X. szín: Prága II.
Ádám ismét a prágai udvarban van. A forradalom után még tűrhetetlenebbnek érzi a hanyatló
feudális világot, ezért ennek megszűnését kívánja. Érdekes Kepler és tanítványának
beszélgetése, ahol a diák belátja, hogy csak gondolkodás révén lehet nagyobb tudáshoz jutni.
XI. szín: London
A jelen kor Londonjában vagyunk. A kapitalizmus tetszik Ádámnak, hiszen fejlettebb és
szabadabb az eddigi társadalmi rendszereknél. Ez a szín is kiábrándulással végződik, mert
Ádám felfedezi a hibákat. Olyan világot akar, ahol a közösség érdeke az elsődleges.
XII. szín: Falanszter
A jövő szocializmust próbálja bemutatni. A rajzolt kép torz. A “falanszterhez” hasonlítja,
ahol sivárság és szürkeség uralkodik. Az emberek csak számok, az egyéni képességek nem
tudnak kibontakozni. A művészetet és irodalmat tiltják, mert hasznot nem hoz. Ádám itt is
kiábrándul.
XIII. szín: A világűr
A világűrben Ádám egyedül érzi magát, így arra kéri Lucifert, hogy hozza vissza a földre.
Lucifer teljesíti.
XIV. szín: Eszkimó világ
Visszatérnek a Földre, ahol jégkorszak uralkodik. Ádámot megrendíti az emberek
elkorcsosulása, szörnyűnek látja a világot. Vissza akar térni a jelenbe. Az álom itt véget ér, és
Ádám felébred.
XV. szín: Paradicsomon kívül
Ádám felébred, és reménytelennek látja a jövőt. Öngyilkos akar lenni, de Éva megmenti.
Megmondja, hogy anya lesz. Ádám elmondja az Úrnak, hogy milyen kétségek gyötrik. A mű
végén elhangzik a biztató szózat: “… ember küzdj, és bízva bízzál!”

A mű fő alakjai:
Ádám: igen rokonszenves számunkra. Mindig az igaz ügyért harcolt. A vereség után volt
ereje az újrakezdéshez. A politikához nem volt reális érzéke. Sokáig Lucifer befolyása alatt
állt. Az olvasó örül, amikor megszabadul a gonosz uralmától.
Lucifer: a rosszat, a tagadást képviseli. Eszét rosszra használja. Ádámnak ellentéte, de
kiegészítője is. Ellenszenves vonása, hogy az embert rabszolgájává akarja tenni. A végén
vereséget szenved, amit az olvasó örömmel fogad.
Éva: a jónak és a gonosznak a sajátos keveréke. Túlsúlyban a jó van. Kedves, jószívű és
igazságos. Máskor viszont önző, kacér és pénzéhes. A legvégén válik egyértelműen
rokonszenvessé, amikor megmenti Ádámot. Ő képviseli az érzelmet.
 Madách: Az ember tragédiája -
eszmék, 1 szín bemutatása (2)

Madách Imre Az ember tragédiája című romantikus művében egyetemes emberi

problémákat feszeget: az emberi lét értelmére és a történelem céljára kérdez rá.

Szerkezet:
Az alkotás Korban a romantika és a realizmus határán áll; műfaja drámai
költemény vagy lírai dráma. 19. századi alkotás, azonban gyökerei
visszanyúlnak Milton Elveszett Paradicsomáig (1667). Sajátos vonása a
filozófiai jellege, az amögött rejlő tépelődés és útkeresés.
A világ keletkezését Madách a Biblia, a keresztény mitológia alapján képzeli el.
A 15 színből álló mű első 3, illetve utolsó színét bibliai keretszíneknek
nevezzük, mert keretbe foglalják a középső 11 színt. A 4-14. színig történeti
színeket olvashatunk: 4-10.-ig a múlt (ókor, középkor), 11.-ben Madách
jelenének, a 12-14.-ig pedig a jövőnek a színeit.

Eszmék:
A történeti színek belső logikáját a hegeli dialektika határozza meg, mely
szerint minden színben megvalósul egy eszme (tézis), majd az a megvalósulás
során eltorzul, s Ádám kiábrándul belőle (antitézis). Ádám menekül az eszme
elől, melyből kiábrándult és a szín végén új eszme jelenik meg, amelyért
rajongani kezd (szintézis).
-Egyiptom: „milliók egy miatt” eszme, amelyből Ádám Éva szavaira és az „egy
milliók miatt” elv jegyében felszabadítja a rabszolgákat.
-Athén: Szabadság-egyenlőség eszme az athéni demokráciában, azonban
ellentétbe kerül a tömeg és az egyén, így ez is megbukik.
-Róma: A kiábrándult Ádám az élvezetek világába menekül (hedonizmus),
ahonnan Péter apostol szabadítja ki, megjelenik a kereszténységi szeretet
eszméje.
-Konstantinápoly: A kereszténység gyakorlata nem hozza vissza Ádám
lelkesedését, az előző szín végén megjelent kereszt a gyűlölet és a nem
megértés jelképe lesz.
-Prága: Ádám a tudományokba menekül, ahol Keplerként az ég titkait kutatja,
miközben a megélhetés gondjával küzd. A szín végén Ádám álomba merül.
-Párizs: Álom az álomban. Minden eddig megfigyelt és uralkodó eszme
megjelenik a forradalom jelszavában, azonban a forradalmi terror
eltorzítja ezeket.
-Prága II: Ádám nem ábrándul ki, egyszerre látja az esemény „bűnét és
erényét”.
-London: A szabadságeszme realizációja, azonban rá kell jönnünk, hogy
a szabadság korlátok nélkül felszámolja önmagát és ezeket a korlátokat
nem tudja kirakni elénk az élet.
-Falanszter: Az utópia a tökéletes világ jelenik meg, amely ugyan leveszi
az ember válláról az egyéni döntés felelősségét, azonban meg is fosztja
attól, ami igazivá teszi az életet.
-Az űr: Ádám az ember szabadságát, a szabad akarat végső bizonyítékát
keresi, de rá kell jönnie, hogy az emberi szabadságnak társadalmi és
természeti határai is vannak. Hirdeti a küzdelem fontosságát.
-Jéggel borított világ (Eszkimó szín): Az ember küzdelme a természet
ellen szinte már csak a megélhetésért folyik, az ember vereséget fog
szenvedni.

Választott szín, amit bemutatok:

15.szín: A paradicsomon kívül
Ez a szín egy bibliai keretszín, amelyben Ádám végérvényesen kiábrándul a
jövőjéből, illetve az emberi létből. Lucifer úgy hiszi, hogy sikerült
bebizonyítania Ádámnak, Isten teremtménye tökéletlen. Ádám egyetlen értéke a
szabad akarata. Meg akarja akadályozni mindazt, amit az emberiség jövőjével
kapcsolatban látott. Ádám öngyilkos akar lenni. Lucifer cinikusan megjegyzi,
 hogy az egyén szabad, azonban az emberiség nem, Éva pedig rájön, hogy Isten
ellen nem lehet küzdeni. Azonban az Úr kegyelmes lesz, s újra kegyeibe fogadja
Ádámot és Évát, ezzel Lucifernek nem sikerül győznie az Úr felett. Ádám nem
kap egyértelmű választ a kérdéseire és azt gondolja az Úr nélkül nem képes a
helyes útra. Az Úr viszont azt mondja neki, hogy hallgasson a lelkiismeretére,
így egyfajta önállóságot adva Ádámnak, illetve ott lesz neki Éva, aki a helyes
útra tudja terelni akkor is, ha éppen az úr szavát nem hallja meg Ádám. A vég
nem tragikus. („Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”)

Mikszáth Kálmán

Életrajza:
Mikszáth a magyar prózaírás egyik legnagyobb alakja, Jókai mellett a legolvasottabb 19.
századi írónk. Életműve átfogja a széppróza és a publicisztika legfontosabb műfajait (novella,
regény, életrajz, karcolat).

 1847-ben született Szklabonyán (Nógrád megye)

 Pesti hírlapnál dolgozik
 Tagja: Kisfaludy Társaságnak, Petőfi Társaságnak, Magyar Tudományos Akadémia
tagja
 politizál 🡪 politikai írások Szabadelvű Párt képviselője

2 novelláskötet hozza a sikert 1881-ben: Tót atyafiak, A jó palócok

 megjelenik bennük: jellegzetes mikszáthi hang, mikszáthi világ, amit képvisel
1882: Pesti Hírlapban megjelentek karcolatai (parlamenti ülések leírása)
 humoros, csipkelődően van leírva

Írói világa:
 jellegzetes, felismerhető írói stílusa van
 atmoszférát tud teremteni írásaival
 nyelvezet: élő beszédet idézi, közel áll az élő beszédhez 🡪 népszerű
 humor, irónia, csipkelődő stílus
 az elbeszélés népi mesemondóra hasonlít (öreg bácsi)
 fő műfajai: novella, kisregény, karcolat
  nagyregények pl. Szent Péter esernyője
 a patetikus hangvételtől eltávolodott
 a parasztok érdekelték 🡪 sokat ír róluk
 nem jellemző az eszményítés, de a szereplőkben enyhén jelen van
 gyakoriak az anekdoták (rövid, csattanós, tréfás de akár tragikus történet):
o nem csatlakoznak a fő cselekményhez, lazít a regény
szerkezetén 🡪 nem zárt, a cselekmény bővíthető
o van amikor: - anekdotával indít, ebből jön a cselekmény
- több anekdotát kapcsol össze
 csattanóval záró történetek - regényeiben alap jellemző

Novellisztikája:
 új hangon szólaltat meg új témát
 jellemző a szubjektívelbeszélői hang novellás köteteire és későbbi műveire is
 Mikszáth előtt a parasztemberek mellékszereplők, epizódszereplők voltak,
személyiségük nem volt olyan fontos
 Mikszáth a parasztembereket és életüket helyezi előtérbe novelláiban (elsősorban
szülőföldjének lakóit)
 másik téma: dzsentrik élete
 a kötetek novelláit összekapcsolja, hogy a szereplők többször felbukkannak egyes
történetekben
 romantikus motívumok – pl.: különc szereplők
 jellemző a kettős stílus (parasztság🡪🡨 nemesi romantika)
 Novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbúvik egy rejtett
konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt. Ezt a problémát Mikszáth
általában balladai eszközökkel vezeti fel. A konfliktus lassan világosodik meg a
balladai homályból. Nagyon sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét.
Több novellát átsző a népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata.

Tót atyafiak c. gyűjtemény:

- 4 elbeszélést tartalmaz
- felvidéki szlovákokról szól
- helyszín és a szereplők életmódja köti össze a 4 elbeszélést (mogorvák, elzártan élnek)
- a 4 történet hangulatilag más: első komikus, Az a fekete folt tragikus

A jó palócok c. gyűjtemény:
- 15 rövidebb novella
- Nógrád megyében játszódik, itt élnek a palócok
- a palócok paraszti származású emberek🡪 paraszti élet bemutatása
- hétköznapi történeteket jelenít meg
- ezek a szereplők egy közegben élnek
- balladaszerűsége van – utalásokból következtethetünk rá, hogy mi fog történni
- az elbeszélő úgy beszél, mintha ezt az olvasó is tudná🡪 nincs minden kimondva
- szabad függő beszéd jellemző, nem tudjuk, hogy ez az elbeszélő véleménye vagy a
szereplőé

A két kötet egyes novelláit összeköti, hogy szereplőik ismerik egymást, és egy-egy szereplő
több novellában is felbukkan, továbbá a szerkezeti felépítés is hasonló néhány novellában.
természet fontossága:
A természet békéje, harmóniája veszi körül őket, ezért nem érzik a társadalmi elnyomást,
nem lázadnak ellene, mindennel meg vannak elégedve, az idillt csak néha dúlja fel valami
konfliktus

-Mikszáth fedezi fel először: az együgyűnek vélt emberek lelkében is felzaklató konfliktusok
zajlanak; műveletlennek, faragatlannak vélt embereknek ugyanolyan érzéseik és érzelmeik
vannak

Az a fekete folt: (nem kell ennyire részletesen)

- a Tót atyafiak című gyűjteménybe tartozik
Olej Tamás:
-brezinai bacsa, őrzi a nyájat, ő felelős értük
- nagyon hűséges a földesúrhoz
- 3 ura van Olejnek: herceg, szolgabíró, Isten
- tudja, hogy hol a helye és mit kell csinálnia
- magánakvaló( illetve nem tudja mi a szokás, mit illik és mit nem) a felesége temetésén nem
sírt (habár megrázta a felesége halála)
- szereti a lányát, de azért egy fiúnak jobban örült volna 🡪 mogorvaságából adódóan nem
tudja, hogyan forduljon a lányához, nehezebben kezd kapcsolatot
- középkorú vagy idősebb ember lehet
- nagyon sokat mereng, sétálgat
- harmóniában van saját magával
- merengő, csendes ember + harmónia 🡪 kiegyensúlyozott ember képe
- bensőséges a viszonya a juhokkal, mindegyiket egyesével ismeri
- magányos,
- távol él a többiektől, csak a saját világában tud létezni
Anika:
- csendes, szófogadó lány, de hiszékeny is – nem kételkedik a herceg szavában
- lenne egy udvarlója: Matyi (Olej Tamásnak sem lenne ellenére)
- a herceg elszökteti szeretőnek
- mesébe illő történetet él át

felülírja a végkifejlettel:
- az apa tudja, hogy ez nem egy mesebeli történet (sejti, hogy Anika csak egy felajánlás a
hercegnek)
- a herceg felajánlja a nyájat a bacsának, Tamás egy pillanatra elgondolkozik az ajánlaton, de
végül nemet mond – inkább vitte volna el a lányt és ne mondta volna el az ajánlatát 🡪 Olej
fizikai fájdalmat érez a bűntudat miatt
- a herceg megszökteti Anikát
- Olej elküldi Matyit az üzenettel, de már nem éri el a herceget
- Olej sorba nézi birkáit és sír, majd felgyújtja az aklot
- nyitva marad a történet, hogy mi történt Olejjal ezután
- Matyi hazatérve megtalálja a csontokat, nem tudja, hogy Olejé vagy a birkáké-e
- a történet visszakanyarodik a címhez🡪 itt derül ki, hogy a fekete folt Olej lelkiismeretén
lévő foltot jelenti, illetve a leégett akol fekete maradványát.
- az „az” jelző arra mutat, hogy mindenki tudja, hogy miről van szó
- erre a novellára is jellemző a szabad függő beszéd
- a mű nyitánya és zárlata is jelen időben van, viszont a történet múlt idejű: retrospektív az
elbeszélés

Bede Anna tartozása:

- a cím feszültségkeltő: Anna nem is jelenik meg a történetben
- sokára derül ki, hogy ki is az az Anna
- Anna bűne nem derül ki – sok minden homályban marad 🡪 balladai vonások
- várta a papírt, a becsületén esett folt
- kiderül, hogy aki a bírók előtt: Bede Erzsi
- sűrített a cselekmény – balladai vonás
- kezdés: in medias res
- bírákból következtethetünk a helyszínre
- nyomott, lassú, monoton hangulat jelenik meg az elején, a bírók már mennének haza,
fáradtak
- a téli lassú világ összhangban van a terem hangulatával
- Erzsi megjelenése hozza a fordulatot 🡪 felélénkülnek a bírák
- először a megjelenése semmilyen hatással nincs az elnökre , de amikor megszólal a szívükig
hatol a hangja
- a lány szorong a bírák előtt, alázatos
- legszívesebben nem ítélnék el a lányt, de a törvény az törvény
- amikor elvezetnék a lányt elmondja, hogy ő nem Anna, hanem a testvére, Erzsi🡪
megkönnyebbülést szül ez a tény, mindenki elérzékenyül
- rávilágítanak, hogy ez a lány egyszerű, a nép gyermeke🡪 le kell töltenie a büntetést, mert
testvére nem nyugodhat a sírjában, ha nem teszi
- az elnök megsajnálja és azt mondják, hogy hibás volt az idézés, Erzsi menjen haza
nyugodtan

1. Bevezetés: A tárgyalóterem és a bírák részletes bemutatása, leírása – közöny, nyomott

hangulat.

2. Bonyodalom: Bede Anna helyett testvére Bede Erzsi jelenik meg a tárgyalóban.

3. Kibontakozás: Bede Anna levelet kap melyben az ítélet szerepel. Anna az ítélet előtt
meghal. Anyja úgy dönt, hogy ő fizeti vissza a pénzt és Erzsi megy a börtönbe fél évre.

4. Tetőpont: Kegyes hazugsággal hazaküldik a lányt (a nővére ártatlan volt).

5. Megoldás, befejezés: A lány hazamegy

 Mikszáth Kálmán novellái

A 19. század, második felében élt és határozta meg művészetével ezt az

időszakot. Jókai követője, a romantika és a realizmus között áll.

Élete:
 Nógrád megyében született, elszegényedett nemesi családban
gyermekkorát a palóc parasztok között töltötte, jogot tanul
 Balassagyarmaton dolgozik ügyészként
 beleszeret felettese lányába és elszökteti Pestre
 újságírásból él, nyomorognak feleségével
 elválik feleségétől, ezután váratlan sikert arat első novellás kötetével
 újra elveszi a feleségét, Jókai mellett a legsikeresebb íróvá válik
 elkezd politizálni, de népszerűségét ez sem teszi tönkre
 élete végén csalódottan visszavonul a politikától
 40 éves írói Jubileuma után pár nappal halt meg

Életmű:
Mikszáth pályája novellákkal indul, élete utolsó éveiben írja regényeit, az egyik
leghíresebb: Beszterce ostroma. Novellái a nógrádi parasztokról szólnak,
kéthíres kötetben jelennek meg. A tót atyafiak 1881-ben jelent meg, 4db hosszú
elbeszélésből áll, a történetek a szlovák parasztokról szólnak, akik a hegyekben
élnek (pl.: A fekete folt). A jó palócok 1882-ben jelent meg, 15 db rövid
novellát tartalmaz, a történetek a magyar parasztokról szólnak, akik a
völgyekben, falvakban élnek (pl.: Bede Anna tartozása)

Bede Anna tartozása:

 keletkezés: a jó palócokban jelent meg
 cím: a szöveg központi motívumát emeli ki, de ugyanakkor meg is
téveszti az olvasót, mert nem Anna a főszereplő
 tartalom: a szöveg egy bírósági tárgyalást mondd el, ahol a vádlott helyett
a húga jelenik meg, hogy letöltse halott nővére büntetését 🡪 a bírákat
meghatja a lány jósága, ezért azt hazudják, hogy a nővére ártatlan volt.
 szereplők: A Bede család romantikusan megszépítve jelenik meg a
műben, feláldozzák magukat egymásért, hogy jóvá tegyék annak
bűnét. 🡪 az elbeszélő a bírák szemszögéből ábrázolja őket 🡪 a szöveg
csattanója, hogy a bírák bűnt követnek el, hogy igazságot tudjanak tenni.

A fekete folt:
 Keletkezés: a Tót atyafiakban jelent meg.
 Cím: Utal a befejezésben szereplő égett foltra, a főszereplő bűntudatára
és egy magyar népballada szövegére.
 Tartalom: Arany népi témájú balladáihoz hasonló, egy apa elveszíti a
lányát miután meggondolatlanul válaszol egy férfi ajánlatára, bűntudata
miatt elpusztítja az érte kapott vagyont.
 Szereplők: A mellékszereplők romantikusan egyszerűek, Olaj Tamás
jellemrajza viszont realista 🡪 a brezinai bacsa a herceg szolgálatában áll,
az ő nyáját őrzi és látszólag fontosabb neki, mint a családja 🡪 felesége
halott, a lánya iránt nem mutat érzéseket 🡪 amikor a herceg ajánlatot tesz
a lányára, nem mondd azonnal nemet, a herceg elveszíti a lányt 🡪 a bacsa
a fizetségül kapott nyájat, hogy büntesse magát és bizonyítsa a szeretetét
elpusztítja.

Befejezés:
Az átfogó, teljes társadalomábrázolásra törő realizmus győzelme nem pusztán
Móricz Zsigmond hallatlan művészi erőfeszítésének az eredménye. Segítségére
jött a kor. Mikszáthnak a magyar történelem mozdulatlan évtizedeiben telt el
férfikora, Móricz ifjúsága idején a második magyar demokratikus forradalom
érlelődik.
Mikszáth, akármerre nézett, nem látott az emberi világ megteremtésére
elégséges erőket, Móricz korában már élhet a remény: a forradalmasodó nép
győzelemre viheti az igazak zászlaját. Mikszáth, ha tehetetlensége érzetében
hazudni nem akart, csak legyinteni tudott;
Móricz az újat akaró erők tudatában hihetett illúzió nélkül is, s ezzel a hittel a
győzelem reményében indulhatott harcba a mindegy ellen.

Móricz Zsigmond elbeszélései

Móricz a 20. századi realista prózairodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A Nyugat
első nemzedékének egyik legkiemelkedőbb prózaírója. Magyar író, újságíró és szerkesztő
volt. Prózaművészete realista, naturalista jegyeket hordoz, de a lélektani irányultság és a
drámai felfokozottság is jellemző rá.
Móricz Zsigmond parasztcsaládban született Tiszacsécsén, szülei hamar
tönkrementek, ezért már gyerekkorában megtapasztalta a szegénységet. Ennek ellenére sokat
foglalkoztak a taníttatásával. Érettségije után jogot tanult Budapesten, de nem diplomázott,
hanem újságoknál dolgozott. A kezdetektől publikált a Nyugatban, egy ideig a szerkesztője
volt.Az első műve is ebben jelent meg Hét krajcár címmel. Örült az I. világháborúnak,
haditudósító volt a keleti fronton. Saját folyóirata a Kelet népe, ami egy szociológiai
folyóirat, amelyben társadalmi problémákról, a parasztság és az árvák helyzetéről írt.
Leányfaluban élt örökbefogadott lányával, Littkey Erzsébettel (Csibe). Agyvérzésben halt
meg 1942-ben.
A klasszikus modernségben alkotott, a magyar valóságot, a társadalom igazi állapotát
és a korrupt viszonyokat erőszeretettel ábrázolta. Emiatt a valósághű írásai miatt a
realizmushoz és a naturalizmushoz sorolja az irodalomtörténeti írás. Móricznak gyakori
témája a vidéki szegénység, a parasztság életének bemutatása.
Móricz Zsigmond utolsó éveinek szívbemarkoló, nagyhatású remekműve az
Árvácska. A történet a 20-as évek Magyarországán, a Kecskemét környéki tanyavilágban
játszódik. Egy 7 éves lelenckislány kegyetlen sorsának néhány évét választja témaként. Az
emberi kegyetlenség, lelki elvadultság, gonoszság megdöbbentő tényei jelennek meg az
epizódokban, a természetes erkölcsöket nem ismerő elaljasodás - szadista és értelmetlen
kínzások, elvetemült gyilkosságok sora. Műfaja kisregény, 7 darab zsoltárból áll.
A mű mögött az örökbefogadott lelencleány, Csibe gyermekkori élményei húzódnak meg. Őt
is az állam nevelte fel, tanyán, falun, iskola nélkül. Littkey Erzsébet, már nem tudta elviselni
kegyetlenséggel és megaláztatásokkal zsúfolt sorsát, ezért halálba meneküléssel szeretett
volna megszabadulni problémáitól. Az író öngyilkosságra készülésekor találkozott vele,
ugyanis egy hídról akart leugrani. Felettébb furcsának találta, hogy egy gyerek készülődik
véget vetni az életének. A lány elpanaszolta neki pokoli sorsát. Az író örökbe fogadta és
kiiskoláztatta.
Barbárok című elbeszélése juhászok, pusztai emberek között játszódik. A szereplők
barbárok abban az értelemben, hogy külön élnek a civilizációtól, az emberi társadalomtól.
Náluk más törvények uralkodnak, sokszor a kegyetlenség is. Emberi mivoltukat mégis jól
példázza a történet vége, amikor a gyilkos a vizsgálóbíró pszichológiai módszereinek
hatására megtörik, és bevallja bűnét. A novella három részre tagolható: a) a gyilkosság; b) az
asszony keresi eltűnt férjét és fiát; c) a gyilkosok megbüntetése. A szöveg erősen hasonlít a
balladákra, a sok sejtetés, kihagyás, sűrítés miatt, valamint a lírai ábrázolás is jellemző rá. E
novella a krimi műfajába is tartozik, hiszen egy kettős gyilkosság elkövetése és a bűnösök
elkapása és a bizonyítás a lényeges cselekmény.

Tragédia című rövid novellája egy jelentéktelen, megkeseredett emberről szól. Kis
Jánost nyomorúsága, szegénysége szinte érzelmek nélkülivé teszi, aki minden normális
emberi kapcsolattól elidegenedett. Élete legfőbb hiányának, az evésnek a betöltése és a
bosszú az urak ellen egyaránt a lakodalmi nagyevésre ösztönzi – ez vezet halálához, hiszen
agyoneszi magát, a végén „belefullad” az ételbe. A novella a realizmus és a meseszerűség
között ingadozik: realista, ahogy a szegény ember érzéseit, gondolatait, sorsát, életét
bemutatja az elbeszélő; alig hihető azonban a halála és a bosszúállás módja egy józan ember
részéről. Az evés a mű vezérmotívuma: ez a cselekmény mozgatórugója, a főszereplő
vágyainak középpontja, és az evés hiánya a legfőbb tragédia az életében. A novellában
lelassul az idő a lakodalombeli evés leírásakor: az elbeszélő részletesen, képszerűen tárgyalja,
hogy mit és hogyan eszik Kis János, és hogy közben milyen gondolatai, érzelmei támadnak:
ezzel drámaivá teszi a jelenetsort, és hatásosan készíti elő a végkifejletet: a halált, amely
egyszerre komikus-groteszk és tragikus is. A mű utolsó mondata is a főszereplő szegény és
kirekesztett sorsát erősíti meg.

Móricz Zsigmond elbeszélő művészete áttörte azokat az egyre áttörhetetlenebb

határokat, melyek az elitet az átlagolvasótól elválasztják. Neki sikerült, hogy egy személyben
legjobb és legolvasottabb prózaírónk legyen.
 Móricz Zsigmond novellái

Móricz Zsigmond rövid életútja: 1879. július 2-án, Tiszacsécsén született.

Életének különböző eseményeit, történéseit nyomon követhetjük a következő
műveiben: Életem regénye (1938), Légy jó mindhalálig (1920), Forr a bor
(1931).
Iskolái:
 Debrecen (református kollégium),
 Sárospatak, Kisújszállás (itt érettségizett)
 újra Debrecen. Először teológiát, aztán jogot majd bölcsészetet
hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be.
1903-ban Pestre költözött. Az Újság című napilap munkatársa lett. 1905-ben
feleségül vette Holics Eugéniát (Jankát), akitől 1925-ben el is vált. Felesége
öngyilkos lett. 1908-ban a Hét krajcár című novellája megjelent a Nyugatban.
Adyval egy életre szóló barátságot kötött. Ő mondott beszédet Ady temetésén
(1919. február). 1929-1933-ig a Nyugat szerkesztője Babitscsal. A népi írók
szervezője. 1942 nyárvégén hunyt el.
Első, elismerést kiváltó novellája a mindenki által jól ismert Hét krajcár (1908).
Barbárok
Az 1932-ben megjelent novelláskötetének ez a címadó elbeszélése.
Témája drámai: Bodri juhászt és fiát két másik juhász nyereségvágyból megöli.
A feleség keresi és megtalálja a holttesteket. Elfogják a gyilkosokat.
Szerkezete: drámai felépítésű. Maga Móricz is 3 felvonásra tagolja:
1. A gyilkosság
2. A keresés
3. A vallatás
Az 1. egység: Bodri juhász a fiával kint van a pusztán. A látogatók
megérkeznek. És a rézveretes szíj megszerzése ürügyén megölik Bodri juhászt,
a fiát és a kutyát. El is ássák őket.
Így szerzik meg a nyájat. A rézveretes szíjjal együtt földelik el a tetemeket.
A 2. egység: Bodri juhász felesége kimegy a pusztára, de a két másik juhász
szavára elindul férje és fia megkeresésére. A nagy vándorlás után visszatér a
pusztára és felfedezi a holttesteket a rézveretes szíjjal együtt.
A 3. egység: veres juhász tagadja a vádat a vizsgálóbíró előtt. Kifelé menet
azonban megpillantja a kilincsre akasztott rézveretes szíjat. Ekkor lelkileg
összeomlik, és beismerő vallomást tesz.
A tér és az idő viszonya:
1. egység: helyszín a puszta, néhány óra alatt történnek az események.
1. egység: helyszín a puszta és a távolabbi térségek, idő: több mint egy év.
1. egység: helyszín a tárgyalóterem, az időtartam néhány óra.
A drámaiság nyelvi eszközei: szűkszavú párbeszédek, belső monológok,
hiányos mondatok, felfokozott indulatok, konfliktusos helyzetek.
Balladai vonások: szaggatott előadásmód, kihagyások a cselekményben,
ismétlődések.
Az elbeszélő személytelen, a háttérben marad.
Fontos motívum: a rézveretes szíj. Az 1. részben ok a gyilkosságra. A 2.
részben az azonosítás eszköze a holttestek megtalálásakor. A 3. részben a tettes
meggyőzésének eszköze.
A cím: „barbárok”: a barbaros görög szó eredeti jelentése dadogó, idegen
beszédű. Később: durva, kegyetlen, műveletlen, civilizáción kívüli, kultúra
alatti, kegyetlen világ képviselője. Ez veres juhász. A vizsgálóbíró utolsó szava
is ez: barbárok. Ez egyúttal a ténymegállapítás és az ítélet is.
A mű nyelvezete: népnyelv, amely a tájnyelv és az irodalmi nyelv ötvözete.
 Móricz Zsigmond - Rokonok
Erkölcsi dilemmák és személyes választások Móricz Zsigmond
Rokonok című regényben

Életrajzi háttér: Móricz kellemetlen családi tapasztalatai (a széles rokonság igényei, Móricz
lelkiismerete)

A dzsentri-téma a regényekben: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1916) (még mikszáthos

kedélyes kritika), Kivilágos kivirradtig (1926), Úri muri (1928), Rokonok (1932)

Mottó: „Magyarország a rokonságok és a panamák* lápvilága. Ez egy olyan furcsa

ingovány, hogy aki ebbe beleplántálódik, vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul. Az olyan
növények, amelyek szeretik ezt a nedvdús talajt, buja, nagy virágokat hajtanak, azok, akik
nem szeretik, belefúlnak a sárba.” (Martiny doktor) (vö.: Ady: A magyar Ugaron)

(* A panama kifejezés eredete a Panama-csatorna /1880-1914/ építése során történt nagyarányú sikkasztásokra
vezethető vissza)

Téma
A nagy gazdasági világválság idején a fiktív vidéki város (Zsarátnok) életén keresztül,
Kopjáss István újdonsült főjegyző történetében a korabeli Magyarországról kapunk lesújtó
képet: a kishivatalnoktól a miniszterelnökig mindenki rokon: korrupt, csaló.
Helyszín
Zsarátnok nevű város nem létezett, de a különböző konkrétumok alapján az olvasó felváltva
ismerhet rá Debrecenre, Kecskemétre és Szegedre.

A regény ideje:
A regényírás idejével megegyezik (kontemporalitás), abszolút korrajzot kapunk a gazdasági
válság idejéből. A regény tehát ebből a szempontból tisztán realista.
A cselekmény ideje néhány hétbe sűrűsödik.

Regénytípus
A karrierregények e sajátságos változatában a főszereplő nem fokozatosan emelkedik a
társadalmi ranglétrán, hanem hirtelen (véletlenszerűen) kerül magasabb pozícióba. Itt nem az
előrelépésnek, hanem az „elnyert” állás megtartásának az ára az erkölcsi megalkuvás, romlás.

Szereplők

Kopjáss István (42 éves) - főügyész

Szentkálnay Lina - a felesége
Berci (14) és Kálmuska (11) - gyermekeik
Lajos és Berci bácsi: Kopjáss anyai nagybátyjai
Menyhért, Albert, Kelemen és Adélka - Kopjáss testvérei
Kati néni - Kopjáss anyjának a húga
Boronkayné Szentkálnay Magdaléna - Kopjáss feleségének unokanővére
Boronkay Feri - Magdaléna férje
Szentkálnay - Magdaléna apja

Polgármester („Béla bátyám”)

Kardics bácsi - a helyi takarékpénztár igazgatója
Makróczy - helyettes főügyész

Dr. Martiny- ügyvéd, az ellenzék vezére

Dr. Péterfi - Kopjáss titkára
Wagner - főjegyző
Bisztriczay - főmérnök
Holub építész

A cím értelmezése

A Rokonok: a szó szerinti és a metaforikus rokoni viszonyok hálózatának ábrázolása.

Szó szerint: vérrokonok. Ezen belül:

Gazdag rokon: jó rokon, akivel érdek a rokonság ápolása

Szegény rokon: rossz rokon, akivel teher a rokonság fenntartása. (Lina szóhasználatában a
„poloskafaj”: Lajos bácsi és Berci bácsi - Kopjáss anyai nagybátyjai; Menyhért, Albert,
Kelemen és Adélka - Kopjáss testvérei; Kati néni - Kopjáss anyjának a húga)

Regénybeli szinonimák: nemzetségi összetartás, sógorság, stb.

Metaforikusan: kölcsönös érdekek és lekötelezettségek mentén alakult kötelék, amely
létrejöhet vérrokonság nélkül is (pl. hajdani iskolatársak esetén)
Regénybeli szinonimák: nexus, maffia, stb.

Sajátos, átmeneti kategória: a felfedezett rokonság (Kardics bácsi, Martiny)

További, mindhármat lefedő szinonimák: társaság, szervezet, titkos szövetség, társadalmi

szövetség

Kopjáss István erkölcsi dilemmái és döntései egyrészt hivatali karrierjéhez, másrészt

családi-szerelmi életéhez kötődnek, bár a két szál sokszor nem is különíthető el.

- Mit kezdjen a megismert panamákkal?

(sertéstenyésztő, csatornázás, pályázati csalás, adócsalás)

- Meddig mehet el életszínvonalának emelésében?

(villavásárlás: a gyanús eredetű, áron alul kínált Boronkay-villa megvásárlása Kardics bácsi
még gyanúsabb folyószámlája segítségével)

- Milyen mértékben támogassa anyagilag vagy pozíciókhoz, üzleti előnyökhöz juttatással a

rokonokat?

(A testvérek némi készpénztámogatást kapnak, Adélkának tanítónői, Menyusnak

múzeumigazgatói állást próbál meg kijárni; Berci bácsi szénszállítói megrendelést kap –
Kopjáss bukásához nagyban járul hozzá Berci bácsi csalása)

- Hogyan alakítsa érzelmi életét? (Lina kontra Magdaléna)

Bemutatandó, hogy Kopjáss ezen döntéshelyzetek között vergődve hogyan jut el a

tragikus utolsó döntéséig, az öngyilkossági kísérletig.

A nagy panamák:

sertéstenyésztő:
A regény elején egyszerű ügynek tűnik, de Kopjáss vizsgálódásai nyomán kiderül, hogy
többszereplős, rendkívül szövevényes a történet. Az olvasónak az a benyomása alakul ki,
hogy minél több részletet ismer meg, annál kevésbé érti.
„Ő megérezte, hogy most valahogy rátapintott a legnagyobb bajra, s lassan kezdte azt érezni,
hogy ez az egyetlen, amire egy krajcárt sem szabad adni. Még bele is izzadt ebbe a
gondolatába. Semmit se tudott a Sertéstenyésztőről, csak azt, hogy a Szentkálnay veje,
Boronkay Feri... és hirtelen kezdett már megint elpirulni... Magdaléna... Hogy Boronkay
ellopta a Sertéstenyésztő egész alaptőkéjét, villát építtetett belőle saját magának, ezért megy
csődbe a Sertéstenyésztő... Most kezd arra gondolni, hogy lehet, hogy igaz...” (narrátor – 3.
fej.)
csatornázás:
„Milyen furcsa, hogy Wagner, a főjegyző, szóba sem került most, mikor a feleségével arról
beszéltek, hogy esett ki Makróczy. Wagner meg emiatt esett ki, a csatornázás miatt. Benne
volt a Belatiny manipulációiban, ha ki is mászott belőle, mindenki tudta, hogy a kanalizálás a
mániája, s a város még most sem heverte ki a régi csatornázást. Olyan összeg ment el a
főútvonalak elkészítésére, hogy abból az egész várost el lehetett volna látni, legalább a
belterületet. Hát Wagnert azért húzták ki a szavazólapokról, mert boldog volt mindenki, hogy
menekülhetett tőle. "Még nagyobb tolvaj, mint Makróczy."” (Kopjáss gondolatai – 2. fej.)

hídpályázat:

Te hány éves vagy, pajtikám? (A polgármester kérdése)

- Negyvenöt.
- Legszebb idő. Mondd csak, mért nem adod oda ennek a szegény inzsellérnek (mérnöknek)
azokat a dolgokat, amiket kér?
A főügyész megrezzent.
- Méltóságos uram, pályázatot nem szabad kiadni addig az illetékes mérnöknek, míg a
pályázat le nincs zárva.
- Persze, persze, hát csak add oda; neki a jövő héten rettenetes sok dolga lesz. Én vállalom a
felelősséget és többet meg ne halljam azt a méltóságos urat, már megmondtam neked, hogy
kedves öcsém vagy, s bátyád vagyok, vagy megtagadsz, pajtikám?
- De... édes jó bátyám. (…)
Benyitott a másik szobába, ahol a nagy mérnöki asztal mellett ott állott egy fiatalember, s
szorgalmasan dolgozott az akták felett, amelyeket azonnal megismert. Rajzokat készített, s
nagy csomó jegyzet már készen volt előtte.
- Mi ez, kérem? Kicsoda ön?
A fiatalember lángvörös lett.
- Sáfár Éliás.
- Mérnök?
- Igen.
- Kinél van ön alkalmazásban?
A fiatalember nem felelt.
- Azonnal mondja meg, kinél van alkalmazásban...
- Holub és Társa.
- Hogy jön maga ahhoz, hogy a pályázatba belenézzen?
A fiatalember hallgatott.
- Kérem, azonnal pakoljon és távozzék. Minden itt marad. Tessék azonnal távozni. (20. fej.)

adócsalás:
„Ennek a kijelentésnek olyan hatása volt, hogy egy napig egyébről sem beszéltek, csak hogy
az új főügyész adófizetésre akarja lelkesíteni az embereket. Lehet ennél váratlanabbat és
furcsábbat mondani ebben az országban, ahol csakugyan mindenki adócsalásból él.
Kénytelen az állam kétszeres, háromszoros, tízszeres adót vetni ki, hogy valamit bekapjon.”
(narrátor – 6. fej.)
 Örkény István és a groteszk

Örkény az egypercesekkel a másként látás lehetőségére, fogalmaink és ítéleteink

felülvizsgálatára szólít fel; a szatirikus irodalom hagyományait, pl. Karinthy útját követi. A
magyar kisepika tradíciói közül élesen elutasítja a szórakoztató történetmondást: „Az
anekdota nemzeti csapás. Elbutítja az irodalmat, elsekélyesíti a gondolkodást. Az
emberiségnek ebben az évszázadában gyökeresen megváltozott a véleménye önmagáról. És
nemzeti átok, ha ebből mi úgy akarunk kimaradni, hogy közben anekdotázunk […] Csak úgy
kapásból mondok egypár dolgok, amit oly sokan igyekeztek és igyekeznek elanekdotázni: 48-
at, a két világháborút, a magyar-német kérdést, a magyar-szovjet kérdést, a zsidókérdést, a
szexuális kérdést.” A valóságban nincsenek homogén minőségek, nincsenek steril
egyneműségek, sőt más környezetbe állítva mindennek más lesz az értéke, a jelentése.
Az egypercesek meghatározó esztétikai minősége a groteszk: eltérő minőségek egymás
mellettisége. A bizarrság, a meghökkenés kényszeríti ki az elgondolkodtatást, az újszerű
felismerést. Örkénynél a groteszk a gondolatok katalizátora, az eszmélkedés elindítója.
Egymás mellé helyezi, sőt egymással összefonódottnak mutatja – ahogy az életünkben is
szerepelnek – a köznapi banalitást és az élettörvényt (pl. Mi mindent kell tudni), az illúziót és
a földhözkötöttséget (pl. Apróhirdetés), a dolgok többféle nézőpontú megközelítését (pl.
Kettős öröm), az idillt és a tragikumot, az érzelmet és a rációt, a humort és a tragikumot, az
életrevalóságot és a jellemtelen alakoskodást.
A Mi mindent kell tudni a villamosjegy hátoldalán olvasható szöveget tartalmazza,
semmi többet. A szépirodalomba emelés jelentése: életünket előírások, szabályok és tiltások
kötik gúzsba – és észre sem vesszük.
Az Apróhirdetés
már fiktív szövegű. Magyarázatként Örök nosztalgia alcímet kapott. Azt fricskázza meg,
hogy vágyaink nem tudnak elszakadni a körülményeinktől. (Ez a kis szöveg Babits A lírikus
epilógja c. versével hasonló témát tárgyal.)
Tükörszövegű a Kettős öröm
két nézőpontot szembesít, a „Horgászok Lapja” és a „Keszegek Lapja” hírét állítja párba, és a
minőségek kétféleségét bizonyítja (a horgásztarhonya mint csali és mint ízletes étel).
Az élet értelme a cseresznyepaprika, a madzag és a paprikakoszorú összefüggéseiről
gondolkodtat: a részek és az egész viszonyáról, az új minőség létrejöttének problémájáról.
Az In memoriam dr. K. H. G. drámai párbeszéd
A „német őr” és „dr. K. H. G.” a szereplők. Az egyikük diplomás magyar ember, választékos
németséggel beszél, ismeri a német irodalom klasszikusait, lealacsonyító kényszermunkát
végez („a lódögnek a gödröt ássa”), de barátságosan beszélgetést kezdeményez, kultúráját
igyekszik szóba hozni. A másik csak visszakérdez, de fogalma sincs a saját nemzeti
irodalmának nagyjairól, a szellem fölényének elismerését elutasítja, és érvényesíti a fizikait.
Az erőszak képviselője megöli a kultúra és a humánum képviselőjét.
A végzet kedves mesestílusban előadott gyilkos történet: a mérgezett pogácsa körfogása, az
„És most viszi!” végtelenítéssel.

A Leltár
szövege egyetlen lista. Tételeket sorol, ezekből (pl. „3 gomolyfelhő”) eleinte egy hangulatos
tájkép kibontakozására számítunk, de megjelennek, majd ismétlődnek a baljós momentumok
(pl. „1 kiáltás”), és az utolsó két tétel már tragédiát sejtet: („1 becsukódó ablak” és „Csönd”).
Az egypercesek általános jellemzője:a groteszk mozzanat feltárása. A „novella” csupán leír,
közöl, nincs sorsfordulat, nincs tetőpontra való felfuttatás, és nincs megoldás. Némelyek
azonban a novella műfaji követelményeinek is eleget tesznek: van cselekmény, felfut a
feszültség a tetőpontra, és – ez a legjelentősebb vonásuk – megoldást adnak.
A Budapest
atomkatasztrófát mond el, az élet megszűnésének konkrét jelenségeit sorolja. Világpusztulást
sejtünk, bár Budapest a cím. A teljes megsemmisülés beállta után azonban örkényi fordulat
(„Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné”) a magyarság életképességét
hirdeti.
A Ballada a költészet hatalmáról témája az emberek egymás iránti érzéketlensége – a
telefonfülke telítődése érzelmekkel (a fordulat közvetlen előidézője: egy költő négy
verssora). Ez a megoldás azonban az emberi értékek fennmaradását is példázza – a modern
kor minden torzulása és kilátástalansága ellenére is.
Örkény István életművének legfontosabb és legismertebb alkotása a
Tóték.
Nem véletlenül használtam az alkotás szót, hiszen a pontos műfaji meghatározás némi
magyarázatra szorul. Örkény István a témát először 1964-ben kisregényként írta meg. 1967-
ben azonban megalkotta a drámai formáját is. A dráma sikere azonban háttérbe szorította a
kisregényt. A mű lényeges elemeit tekintve azonos a két változat. Ám vannak kisebb
eltérések is. Alapvetően a drámai műfaj felől közelítek az alkotáshoz.
A dráma színhelye egy hegyvidéki kisfalu, az időpont pedig a II. világháború, és azon belül
két hét.
A dráma cselekménye röviden összefoglalható. Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja
(felesége Mariska, és lánya Ágika) vendégül látja az orosz fronton katonáskodó fiuk
parancsnokát, az őrnagyot. Tóték meg akarják nyerni az őrnagy jóindulatát, hogy
gyermeküknek minél jobb sorsa legyen. A tiszt idegeit azonban megviselte a háború, és
furcsa viselkedésével teljesen átalakítja a család életét. Az unatkozó őrnagy azt találja ki,
hogy az egész család gyártson dobozokat. Tóték éjjel-nappal dobozokat gyártanak, hogy a
vendég kedvében járjanak. Lassan elérkezik a búcsú napja, ám az őrnagy mégsem utazik el.
Tót Lajos ekkor lázad fel végképp, és a dobozkészítéshez használt késsel négy egyforma
darabra vágja az őrnagyot.
Örkény drámájában a valós és abszurd vonásokat hozza közel egymáshoz úgy, hogy az egyik
szinte észrevétlenül megy át a másikba. A dráma kezdeti szituációja teljesen reális, a helyzet
képtelenségét az fokozza, hogy már a mű elején megtudjuk, a fiú, Tót Gyula zászlós halott, a
család áldozatvállalása tehát teljesen értelmetlen. A történet ugyan konkrét térben és időben
játszódik, de általánosabb értelemmel bír, nemcsak a háborús időket jeleníti meg. Az író az
őrnagy és Tóték viszonyában hatalom és áldozat viszonyát vizsgálja. Az őrnagy nem érzi
magát felsőbbrendű embernek, mintha maga is áldozat volna. Elesett, eltorzult, beteg ember.
Úgy gondolja, a munka még akkor is megoldja az emberi problémákat, ha értelmetlen.
Közben ugyanis lehet gondolkodni, tervezgetni. Azért válik, torz parancsolóvá, mert Tóték
szolgai készsége és alázata szinte felkínálja neki ezt a lehetőséget. Tóték butaságukkal, naiv
szemléletükkel szinte előhívják az őrnagy agresszivitását. Tót Lajos ugyan belsőleg kezdettől
fogva ellenáll az őrnagy erőszakos kívánságának, mindig csak egy keveset enged, azt is csak
felesége és lánya unszolására. Az egyre fokozódó megaláztatások és a munka elől a családfő
elmenekül otthonról. Magatartása tipikus, azért szökik, mert az ellenállásra képtelen. Ahogy
azonban közeledik a tiszt elutazásnak napja mindig többre hajlamos, lassan egyre kevesebb
ideig kell a nevetséges és megalázó helyzeteket elviselnie. A dráma azt a folyamatot mutatja
be, hogyan vált át a hatalom, hatalmaskodásba és az elnyomottak szolgalelkűsége hogyan
segíti az önkényuralom létrejöttét.
Bár a dráma fő cselekménye a front hátországában játszódik, mégis maga a háború kapja a
sorsdöntő szerepet. A háború lesz az, ami átalakítja és deformálja a szereplőket és az életeket.
Ezt igazolja a Tót család életének megváltozása is.
Nem tartozik a főszereplők közé a falu félnótás postása (Gyuri atyus)), mégis kulcsszerepe
lesz a tragédiában. A halálhírről szóló sürgönyt megsemmisíti, és ezzel lényegesen
befolyásolja a cselekmény alakulását. Ha Tóték megkapták volna a sürgönyt, nincs
konfliktus, hiszen cél nélkül nem vállalták volna a szolgalelkűséget.
A Tót család megkönnyebbülten indul haza a vasútállomásról. Örömük azonban nem tart
sokáig, hisz az őrnagy visszajön, és újból kellene kezdeni a dobozolást. A családfő ekkor érzi
úgy, hogy itt az ideje a cselekvésnek, és a késsel négy darabra vágja az őrnagyot. Vagyis Tót
Lajosban megszületett a felismerés, hogy itt az ő személyisége az igazi tét. Az is kiderül az
olvasó számára, hogy van olyan erő, amely teljesen szétroncsolja az emberi személyiséget, de
az egyén képes lehet lázadásra, ha marad benne öntudat.
A Tóték műfaja tragikomédia vagy groteszk dráma. A groteszk összetett fogalom, mely
világos szemléletet fejez ki A komikum egyik fajtája, amely szélsőségesen össze nem illő
elemek társításával nevetséges és borzongató hatást kelt. A groteszk mű világa zárt és benne
minden lehetséges: a reális és az irreális, a komikus és a tragikus. E fentiek mind világosan és
egyértelműen megtalálhatók Örkény művében. Nem véletlenül nevezték a groteszk irodalom
magyar mesterének.
A tóték című dráma utóéletéhez tartozik, hogy 1979-ben Fábri Zoltán rendezett nagy sikerű
filmet belőle, Isten, hozta, őrnagy úr! Címmel.
Örkény István a II. világháborúban orosz hadifogságba került, ahonnan 1946 végén került
vissza. Ezeknek az éveknek a hatására írta a 60-as években a legabszurdabb, háborúval
kapcsolatos műveit. Ezek között találunk cikkeket, riportokat, novellákat és drámákat.
Mindezeknek azonban műfajtól függetlenül egy fontos és lényeges mondanivalójuk van, ez
pedig az, hogy a háború hogyan alakítja át és változtatja meg az emberek gondolkodást
módját és személyiségét.

Petőfi tájköltészete (1)

Bevezetés: Petőfi és az alföld kapcsolata (idevágó életrajzi elemek)

A tétel lényege: az eredetiség és az ábrázolás változatosságának bemutatása

A romantikus tájeszmény megújítása (vadregényes hegyvidék helyett síkság)

További eredeti ötletek:

-kapcsolódó értékek bemutatása: szülőföld, szabadság

-burkolt politikai tartalmak hozzáadása (A Tisza (népfelkelés?), A puszta, télen (fenyegető

királyellenesség))

Versek: Az alföld, A puszta, télen, Kiskunság, A Tisza

A tájleírás különböző módszerei:

Életképszerűen: A Tisza (megállék)

Képzelt tájbejárás: Az alföld

-romantikus realizmus:
-realista: valóságos táj, valóságos szereplők
-romantikus: „szárnyaló” fantázia, szenvedélyes elkötelezettség

-tavasz vége, nyár eleje („búza…smaragdnak eleven színével”)

-bemutatás: fölső „nagytotál”-ból, egyre kisebb részletekre szűkít, majd a legkisebb

részletről: „földi nagytotál”

-keretező versszakok: vallomás és ars poetica (a zárlat a Szózatra játszik rá)

-verselés: négysoros versszakok, tízszótagos sorok, kevert ritmus: trochaikus sorok és

változóan ütemezhető ütemhangsúlyos sorok, a páros sorok rímelnek

Kötelező memoriter: első és utolsó versszak

A puszta, télen:

-tél

-felütéses kezdés után negatív festés (lásd: Berzsenyi: A közelítő tél)

-bemutatás: kintről be, majd bentről ki

-tempóváltások

-a politikai allegória lehetősége a zárlatban

-verselés: hatsoros versszakok, az ütemhangsúlyos felező tizenkettes variációja páros

rímekkel (12, 12, 6, 6, 12, 12)

A Kiskunság:

- „forró nyárközép van”

-„Testi szemeimet / Behunyom, és lelkem szemeivel nézek"

-egy nap: „Kapaszkodik a nap fölfelé” … „Közeleg az este”

-felidézett emlék (kocsikirándulás): vonalszerű tájbejárás az utazó látószögéből: „ott hever”,

„itten a lapályon”, amott egy nagy ágas”, „ott van a délibáb”, „imitt-amott sötét-vörös
tüskerózsa”

(Emlékeztető: https://www.youtube.com/watch?v=6g26StE8N60 )
- „időtlenítés” a zárlatban

-verselés: nyolcsoros versszakok, az ütemhangsúlyos felező tizenkettes variációja, félrímes: a

páros sorok rímelnek (6, 12, 12, 6, 6, 12, 12, 6)

Egyéb elemzési szempontok: képalkotás, verselés

Petőfi Sándor romantikus tájköltészete (2)

Élete
1823-ban született Kiskőrösön. Iskoláit sok helyen végezte: Félegyházán, Kecskeméten,
Szabadszálláson, Pesten és Aszódon. Sopronban beáll katonának, de betegeskedései miatt
elbocsátják. Ezután a vándorszínészek életét éli.
1844-ben változtat sorsán, felkeresi Vörösmartyt, aki támogatja a tehetséges fiatalembert. A
Pesti Divatlapnál helyezkedik el, mint segédszerkesztő, itt alapozza meg hírnevét. Eljátssza a
parasztköltő szerepét, subában jár, pipázik, bordalokat és népies helyzetdalokat ír – ezekkel
mind nagy sikert arat. A János vitéz (1845) még tovább növeli hírnevét.
Első szerelme Csapó Etelke, aki fiatalon meghal, Petőfi versciklust ír emlékére
(Cipruslombok Etelke sírjáról). Nem sokkal később megkéri a tehetős Mednyánszky Berta
kezét, de nem adják hozzá. 1846-ban ismeri meg Szendrey Júliát, 47-ben, a lány szüleinek
tiltása ellenére összeházasodnak.
Ebben az évben ismerkedik meg Arany Jánossal, barátságuk dokumentumai jelentős irodalmi
alkotások.
1848-ban tagja lesz a Tízek Társaságának, a forradalom előkészítésében nagy szerepet vállal.
Aktívan részt vesz a szabadságharcban is Bem oldalán. 1849-ben tűnt el Segesvárnál.
Halálának tisztázatlan körülményei misztikus légkört teremtenek ma is körülötte. A 90-es
évek elején röppent fel a hír, hogy a szibériai Barguzinban megtalálták Petőfi sírját (nem
bizonyított, ma is viták folynak erről).

A reformkor
A reformkor történelmi korszak, az 1825-1848 közötti időszakot nevezzük így. Nevét a
reformországgyűlésekről kapta.
A reformkorral párhuzamos irodalmi korszak a romantika kora. Európában a művész
magánya, a világból való menekülés vágya volt a költészet középpontjában. A magyar
költőknek is vannak ilyen témájú műveik, de nálunk sokkal nagyobb szerepe volt a
társadalmi-politikai kérdéseknek. A magyar romantika egyéni vonása a közélethez való
szoros kötődés. Íróink, költőink nemcsak az önkifejezésre használták az irodalmat, hanem
fontos szerepet tulajdonítottak neki a közvélemény formálásában. Ilyen történelmi és
irodalmi áramlatban nőtt fel Petőfi.

Romantikus tájköltészet
1844-ben születik Versek című versgyűjteménye. Ebben az évben keletkezett a tájköltészet
témakörének első kiemelkedő alkotása is, az Alföld. A szoros értelmében vett tájköltészet az
európai irodalomban a felvilágosodás és a romantika szülötte, mely a leíró költészet egyik
műfajcsoportja. Ekkor fedezik fel a költők a természeti környezet valós arculatát, s hogy ez
saját képzelmeik, hangulataik kifejezésére alkalmasak. Ezek azok a művek, amelyek nem
kizárólag, de meghatározó mértékben az embert körülvevő élő és élettelen természeti
környezetet jelenítik meg, beleértve az ember által alkotott épületeket, tárgyakat. Az alföldi
táj tájleíró költemények témája Petőfi révén teljesedik ki a magyar irodalomban, mely a
szabadság és az otthon szimbóluma. Az Alföld kultusz már az 1830-as évektől kezdve
jelentős volt a magyar irodalomban. Korábban Kisfaludyék és Berzsenyiék a Balaton-
felvidéket tartották a magyar föld, a magyar táj szimbólumának. Az új tájeszmény a
romantika vadregényes, kordon, ember nem lakta hegyvidékével szemben a délibábot ringató
arany kalásszal ékes rónaság, az Alföld tengersík vidéke. Később ez a székely havasokra
tevődött át. Amikor Petőfi föllép, már készen kapja a magyar Alföld ábrázolásának
eszközkészletét. A táj jelentésköre kibővül: a szabadságot legfontosabb eszményként
megfogalmazó költő számára az Alföld a szabadság tágasságának jelképe is.
Főbb tájversei: Az Alföld (1844), A csárda romjai (1845), A Tisza (1847), A puszta, télen
(1848), Kiskunság (1848).

Az Alföld
A tájköltészet témakörének első kiemelkedő alkotása 1844-ben keletkezett. Keretes vers,
műfaját tekintve óda. Lírai realizmus. Sablonok: gémeskút, betyár. Verseiből őszinteség
sugárzik
Az első két szakasz a kétféle tájideál szembeállításával indítja a verset. Ezután a börtönéből
szabadult sas metaforát fölhasználva a fent nézőpontjából kezdi láttatni az Alföldet. Nem az a
lényeges, hogy mit láttat, hanem, hogy hogyan láttatja. A lírai én háttérbe húzódik, szerepe
abban áll, hogy irányítja a látásmódot. Sajátos szerkesztési technikával él: kezdetben a
horizontot kitágítja, diadalmas képeket láttat és fölülről a magasból, elhatárolódva szemlél,
majd fokozatosan szűkíti a látókört, szinte egyetlen ponttá zsugorítva irányítja tekintetünket a
szamárkenyér tövében pihenő gyíkokra.
A kezdeti szárnyalás az Alföld gazdaságának bemutatása után hosszasan elidőz a dőlt
kéményű csárda környékén. Mintha itt érezné igazán otthon magát. Talán saját fiatalságának
újbóli átélése, az elszegényedés emlékei kapcsolják erősebben a hasonló tájelemekhez.
Ez az érzelmi azonosulás hívja életre a befejező versszak vallomását. Itt már nincs szüksége a
Kárpátoktól való elhatárolódásra ahhoz, hogy az Alföldhöz való ragaszkodását kifejezze.

A Puszta télen
Új tájszemlélet, új látásmód található a tájleíró verseiben. Az Alföld a szülőföldje, számára ez
a szeretet szimbóluma és a szabadság érzetének hirdetése. Nem közvetlen szemléletre épül a
vers, otthon Pesten a szobájában idézi fel maga elé az Alföldet. Negatív ábrázolási mód, hogy
mi nincs az Alföldön, így gondolhatjuk, hogy mi van. Most csend, fehérség, mozdulatlanság.
Elégikus hangnemű költemény. Témamegjelölő cím. . Kulcsszó a hiány, nincsen, sem, nem
(igék is tagadva)
„Hej” – népies felkiáltással kezdődik a vers. Szójátékkal indít – „mostan puszta ám igazán a
puszta!”. A puszta először melléknév aztán főnév. Felsorolja, hogy mi nincs télen az
Alföldön: juhnyáj, pásztorlegény, dalos madarak, még csak egy prücsök sem hegedül.
Ezután a távolba tekint, egy hasonlatot használ – „Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,”.
Minden kihalt, nincs élet a pusztán.
Bemegyünk a tanyára. Csend van, a jószág sincs kint. A béres ráér, a csárda is üres.
Gondolatban újra kimegyünk, kint vihar van, csak a betyárt viszi a lova, veszély veszi körül
„Háta mögött farkas, feje fölött holló.”
Lemegy a nap, esteledik. Egy hasonlattal és megszemélyesítéssel zárul a vers „Mint kiűzött
király országa széléről, / Visszapillant a nap a föld pereméről, / Visszanéz még egyszer /
Mérges tekintettel, / S mire elér szeme a tulsó határra, / Leesik fejéről véres koronája.” Ez
egy allegória. Az allegória egy kifejtett metafora, megszemélyesítés. Tehát hosszabban írja le
a költő – esetleg egy egész versen keresztül – ezt a megszemélyesítést vagy metaforát.
Petőfitől A Puszta télen vagy a Föltámadott a tenger… allegórikus költemény.

Kiskunság
Ez a vidék, a Kiskunság, nem csak szülőföldje miatt értékes a költőnek. A vers megírása
idején (1848) politikai reményei is ide kapcsolták, hiszen Szabadszálláson kívánt fellépni a
képviselőválasztáskor. Ekkor még nem sejthette a rövid idő múlva bekövetkező kudarcot, sőt
örömét az is tetézte, hogy felesége, Szendrey Júlia, gyermeket várt. Ebből adódik az a
várakozó bizakodás, optimista derű, mely az egész költeményt áthatja.
A vers kiindulópontja itt sem a közvetlen látvány: a nagyvárosi élet örökös zajából száll fel a
képzelete, s lelki szemei előtt jelennek meg az alföldi vidékek. A puszta, télen- nél
ellentétben, ebben a versben az értéktelített állapot uralkodik, a meglévő tárul elénk, nem
pedig a hiány. Egy forró, nyárközépi napon, kora délelőtt (Kapaszkodik a nap fölfelé) a
puszta egy meghatározott pontjáról indul a város felé, és mire a szélmalmok alá ér,
beesteledik (Közeleg az este). Csak a napszakok változásából, illetve a hely- és az
időhatározók ritka fel-felbukkanásából (itten, amott, ott-végre, nagy sokára)
következtethetünk arra, hogy egy térbeli és időbeli haladás képei sorakoznak egymás mellé.
A nagyvároshoz képest a puszta egzotikumát, páratlan szépségét s egyúttal végtelenségét
sugallják a hol apró részletezésével, hol csak nagyvonalúan bemutatott tájelemek. Eljátssza,
mintha tárgyi leírást adna a pusztáról, de A puszta, télenből már megismert antropomorfizáló
gesztusrendszerrel, önkényes metaforáival teljesen átszubjektivizálja azt. Oly mértékben él e
stíluseszközökkel, hogy még a kútágas mafla nézelődését is megítélhetőnek tartja, s értékelést
ad az általa megszemélyesített tájelemről; sőt az oximoronszerű vérző csillag hasonlattal
teljesen a szubjektív látomás alátámasztására, érvényesítésére a versformát használja fel,
amely eléggé bonyolult. Megbontja a tizenkettes strófák páros rímelését; a nyolc
ütemhangsúlyos verssor szótagszáma a következőképpen alakul: 6-12-12-6-6-12-12-6; a
félrímek különböző szótagszámú sorokat kötnek össze: xaxaxbxb. Ily módon a vers tartalma
összhangban áll a formával.
Petőfi tájkölteményei a népköltészet áthasonításának végső eredményeit összegezik.
Szerzőjük ősi, tősgyökeres magyar nyelvet keresett, s közben új stílust alkotott . Nyelvében
mindvégig két ellentétes törekvés munkálkodott: az egyik a nyelv tisztítására, a meglevő,
halott metaforák életre keltésére, a másik a nyelv jelentésterületének bővítésére irányult. A
leírások és életképek inkább az első, a Felhők és kisebb mértékben Az apostol a második
nyelveszmény jegyében keletkeztek. A tájköltészet a nyelvtisztító erőfeszítés terméke.
Petőfi az összes tájversében a haza szépségére hívja fel a figyelmet. Ha már egy ilyen szép
hazánk van, akkor tenni is kéne valamit a felvirágzása érdekében – ezt sugallja Petőfi. A
hazáért akár az életünket fel kell áldoznunk.

Petőfi Sándor tájköltészete (3)

Petőfi Sándor a 19.század leghíresebb és legnépszerűbb romantikus költője és a

reformkor meghatározó alakja.
Kiskőrösön született 1823.január 1-jén, polgári családban. Érettségit nem szerzett,
elszökött vándorszínésznek és önkéntes katonának. Több híres költőt és írót is megismert
életében, akikkel nagyon jó barátságot kötött, ilyen például Jókai Mór vagy Arany János. A
nagykárolyi megyebálon megismeri Szendrey Júliát. Részt vett az 1848-49-es
szabadságharcban, aminek saját maga volt az egyik vezéralakja Jókai mellett, de sajnos
eltűnt, holtteste mai napig nem került elő.
Petőfi verseinek nyelvezete sokkal érthetőbb és egyszerűbb. A nép költője akar lenni,
a népdalt követi, ezért népies nyelven ír. Bevezeti a családi lírát, azaz először ír
hozzátartozóiról, aztán pedig szakít a szerelmi lírával és bevezeti a hitvesi lírát is. A tájlírában
felfedez egy új témát, mégpedig szeretett szülőföldját az Alföldet, szívesen ír róla verseiben.
Mint például a Szülőföldem című versében. A politikai lírában új költőszerepet teremt a
népvezért. Petőfi a romantikus német tájlírát folytatja, a témáit megújítja, az Alföldről ír,
amihez érzelmileg kötődik, a leírás nála hazafias vallomás is. Például Az Alföld vagy a A
puszta télen című tájleíró versei.
Az Alföld című vers 1844-ben keletkezett, a költő felidézi magában a tájat. 12
versszakból áll. Petőfi Sándor felkiáltással indítja a verset. Elutasítja a Kárpátok fenségét az
Alföld miatt. Az első egységbe sorolható az első-második-és harmadik versszak, illetve a 12.
Az utolsó versszak vallomásszerű, a tájhoz való kötődését a születés és halál alapvető
képeivel fejezi ki (bölcső, szemfödél, sír). Második egység foglalja magába a 4-11.
versszakot. Kifejezi, hogy az alföld végtelen, a versszakok két határozó közé szerveződnek
ITT (pl: délibábos ég alatt) és OTT (pl: a tanyákon túl), a költő ezekkel fejezi ki a közeledést
és a távolodást, avagy apró életképekben mutatja be saját szemén keresztül az Alföld világát.
Petőfi olyan erősen kötődik az Alföldhöz, hogy megszűnik a távolság közte és a táj között,
ezt érzékelni lehet az ITT határozószó négyszeres ismétlése miatt.
A puszta télen című verse szintén tájleíró költemény. 9 darab 6 soros versszakból áll.
Ezt is emlékezetből írja, 2 hónappal a forradalom előtt. Témája az üres, kihalt, hétköznapi
pusztai élet. Merít a tájnyelvből, az alföldi parasztok beszédmódjából. Népies felkiáltással
indul, majd szójátékkal folytatódik az első versszak, ahol megszemélyesíti az évszakokat. A
vers közepén az 5. versszakban találkozhatunk az egyetlen emberi alakkal, az aprólékos leírás
a cselekvés lassúságát érezteti. Később a vers vége felé haladva a hangulat megváltozik a
fenyegető vihar említésével. Az utolsó versszakban a lemenő napot a lefejezett királyhoz
hasonlítja és ezzel a vers politikai üzenetet nyer.
Petőfi Sándor a 19. század legnagyobb hatású költője, mai napig nagy elismerésben
tartják.

Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete (1)

Petőfi politikai jövendölést tartalmazó verseinek sorát a Várady Antalhoz írt

költői levél nyitja meg 1846-ban. E verstípus jelentőségét mutatja, hogy
mintegy harminc vers, s köztük több jelentős sorolható ide. A legjobb versekben
– mint az Egy gondolat bánt engemet...
(1846. december), vagy A XIX. század költői (1847. január) és Az itélet (1847.
április?) címűekben – nemcsak a látnoki gesztus jelenik meg, hanem a látomás
is. A jövendölés-versek nem alkalomszerűek, politikai jelentésük mégis
nyilvánvaló: a szabad és boldog jövő megteremtésére mozgósítanak.
Leggyakrabban visszatérő, alapvető szemléleti elemeik a következők: 1. a
világszabadság (Egy gondolat bánt engemet..)2. a jók és a gonoszak harca
(Világosságot! Az itélet) 3. a világot megtisztító vérözön (levél Várady
Antalhoz, Az itélet) s végül 4. az eljövendő Kánaán (A XIX. század költői, de
utalásszerűen a többiben is).
A szabadságeszmény hangsúlyozásához nem kevés indíttatást kapott a
konvencionális hazafias költészettől, de Petőfinek már igen korán jelentkező
személyes motivációja a rendkívül erős vágy a függetlenségre, a kötetlen
életmódra. A hazafias szólamokon és a vándorélet csavargásainak
„szabadságán” mindenekelőtt pesti baráti környezete és olvasmányélményei
segítették túl, különösen az utóbbiaknak volt kiemelkedő szerepük szellemi
fejlődésében, szemléletének radikalizálódásában. Nagy érdeklődéssel olvasta a
francia történeti irodalmat és kivált a francia forradalmak történetét (ismerte
Mignet, Cabet, Lamartine és feltehetően Louis Blanc műveit). Képzeletét erősen
foglalkoztatták a korai (utópikus) szocialista-kommunista nézetek és
mozgalmak (Cabet és Louis Blanc műveiben olvashatott róluk; esetleg másoktól
is – hogy pontosan kiktől, arról mai napig megoszlik a szakirodalom
véleménye). Ezek hatására a szabadság-fogalom jelentése megváltozik,
világméretűvé tágul. A nemzeti és az egyetemes szabadság ügye 1846-tól
kezdve mindvégig szorosan egybe kapcsolódik Petőfi gondolkodásában.
Világképének kialakításában a meghatározó élményt személyes sorsának
alakulása, hányattatásai és tapasztalatai adták. Rendkívül érzékeny volt
mindenféle társadalmi egyenlőtlenség iránt, s a pályáján elért sikerei csak
növelték elszántságát a zsarnokság és – a vele méltán egylényegűnek tekintett –
szolgaság elleni küzdelemben. A hajdani (családi) jómód elvesztését
kompenzáló, s a maga erejéből beérkezett ember öntudatával mért mindent a
tehetségen, és semmit sem gyűlölt úgy, mint a (számára is) meghaladhatatlan
társadalmi korlátokat. Olvasmányainak megválasztásában és értelmezésében
szemléletének ezek az ösztönösen radikális tartalmai is irányították, s a könyvek
segítették forradalmi beállítottságának tudatosításában, fogalomrendszere
kialakításában. Nemcsak a közvetlen politikai nézeteiben (így a monarchia- és
királyellenességben, a köztársaság eszményítésében), hanem a világkép más
területein is.
Jelentékeny hatással volt rá (különböző közvetítéssel) a felvilágosodás
eszmevilága, annak is a Rousseau-tól eredő, radikálisan demokrata kispolgári
irányzata. (Az önéletrajzi elemekkel teleszőtt nagy művében, Az apostol-ban is
egyedül Rousseau neve fordul elő.) Innen ered az egyenlőség és testvériség
kultusza, s az a gondolat is, hogy az emberi cselekvés végcélja a boldogság
elérése, és ehhez képest a szabadság is eszköznek számít: „Mi célja a világnak?
/ Boldogság! s erre eszköz? a szabadság! / Szabadságért kell küzdenem...” Mint
ahogy Rousseau lehetett a legfőbb tekintély a zsarnokgyilkosság jogosságának
elismerésében is.
De Petőfi – míg egyfelől a felvilágosodás szellemében tagadta az eredendő bűn
létét, a tételes vallást babonának tekintette, másfelől – már bírálta is a
felvilágosodást, romantikus szemszögből. Elismerte ugyan, hogy az embereket
körülményeik határozzák meg, de azt is látta, hogy ezek a körülmények emberi
tevékenység eredményei. Részben ezzel függ össze szenvedélyes
cselekvésvágya a költészetben is, a költészeten túl, a politikai életben is. Ha az
„átalános boldogság” korának (Világosságot!, 1847) az a feltétele, hogy az
emberiség megváltsa magát, akkor az igazi költők helye elöl van a megváltók
között. Bár az egész korábbi történelem nem más, mint állandó harc a „jók” és
„gonoszak” között, s a küzdelem mindig az utóbbiak győzelmével végződött, az
emberiség megváltható, s tulajdonképpen ez a történelem „célja”.
Petőfi – mint írta, századának „hű gyermeke” – hitt a világ célirányos
mozgásában, s még akkor is, amikor kétségeit fogalmazta meg (a Világosságot!
című költeményében), feltételezi, hogy a világ célja felé emelkedik, az általános
boldogság korához, s e kor eljövetelét csak késleltetni képesek a rosszak,
gonoszak. (Igaz, a történelmi haladás képének ellentétével, a körkörös, céltalan
mozgás lehetőségének felvetésével zárul a vers, de ezt a költő mint a lehető
legnyomasztóbb látomást szemléli és utasítja el; „irtóztató, irtóztató!” – kiált
fel, nemcsak borzongva, hanem hanem hitetlenkedve még a gondolatától is.)
Azonban a cél elérését úgy, mint ebben a költeményében, tehát folyamatosnak
csak elvétve ábrázolta. A történelem dinamikus mozgása – felfogása és hite
szerint – rövidesen forrpontra jut: ekkor egy kegyetlen, véres háborúban (illetve
máshol: ütközetben) a felkelt rab népek leszámolnak zsarnokaikkal, s először a
történelem folyamán győzni fog a jó. Azaz a történelem menete – ezen az egy
ponton legalább – ugrásszerű. Ennek mibenlétét nem kutatta Petőfi;
megelégedett azzal, hogy a korábbi küzdelmek és a végső összecsapás között
annyi a különbség: az utóbbi intenzívebb és az eredmény megfordul.
Bár naplójában, hírlapi cikkeiben előfordul olyan megfogalmazás, amely a
hegeli nyelvet idézi, e döntő vonatkozásban eltér a felfogásuk. Petőfi túlságosan
is türelmetlen ahhoz, hogy holmi folyamatszerűséggel bíbelődjék: költészete –
szinte kivétel nélkül – csupán két világállapotot ismer: a démonikusat és az
édenit. A kettő mindenben ellentéte egymásnak, nincs közöttük tényleges
átmenet. A hegeli történetbölcselet nem emeli ki a történelem célját a
folyamatból, figyelme nem a jövőre irányul, hanem a történelem egészére.
Petőfinél éppen ellenkezőleg, az eszményi állapot a jövőbe helyeződik, s ezért
kizárólag mint hiány (mint a démonikus jelen és múlt megfordítása, ellentéte)
jelenik meg.
A forradalmi látomásköltészet Petőfi művészi világképének jelentős
átalakulását mutatja: az emberi lét statikus felfogásától annak dinamikus
értelmezéséhez, a múltra figyelő elégiától a jövőre hivatkozó apokaliptikus
látomáshoz. A látomás és a látnok-szerep a szó legsajátabb értelmében költészet
és költői feladat. A romantikusan felfogott költészet a képzelet segítségével az
időtlent kívánja megragadni az időben, a végtelent a végesben, s így a teljesebb
világot teszi hozzáférhetővé. A politikai tettként felfogott költészet a képzelet
segítségével a kívánatos jövőt kívánja felmutatni a jelennek, vagyis a teljesebb
világ megvalósítására szólít fel. Petőfi látomásköltészetében egyszerre jelenik
meg az időtlen és az eszményi jövő, a bemutatás és a felszólítás gesztusa.
Különösen szembetűnő ez A XIX. század költői című versében, amely a
forradalmi próféciát ars poeticává emeli, s általános követelményként állítja
valamennyi kortárs költő elé. A költészet romantikus és politikai funkciója
mélyen összefügg ebben a költészetben, de a kettő közti határ nem tűnik el
teljesen.
A középpontban álló megváltó szándék és a verseknek szánt gyakorlati
(mozgósító) szerep magyarázza azt is, hogy e profetikus költészetben akkora
hangsúllyal jelenik meg a vallásos frazeológia s a bibliai mítoszra való
rájátszás; végül is olyan hagyományról van szó, amely mindenkor alkalmas volt
az elementáris értékválasztások tudatosítására. De a világot megtisztító vérözön
eredendően apokaliptikus képe itt egy laicizált álláspont kifejezésére szolgál:
Petőfi a szabadságot várta és jövendölte „az emberiség második megváltója”-
ként. A vallásos és liberális frazeológia pedig nemcsak megfért, de egyenesen
keveredett ebben a korban.
A nemzeti függetlenség hiánya és a polgárosodás megkésettsége következtében
nálunk is az irodalmat a nemzet ébresztőjének, tanítójának és lelkiismeretének
tekintette a közvélemény-formáló nemesi értelmiség. A költőtől azt várták,
hogy egyúttal néptribun, vezér, politikus is legyen egy személyben. Ennek a
szerepnek Petőfi mintegy elébe ment; igaz, jóval radikálisabb társadalomjavító
programmal kötötte össze, mint amiben a nemesi értelmiség túlnyomó része
gondolkodott.

Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete (2)

Irodalmunk talán legnagyobb hatású alkotója, kinek neve a köztudatban

összeforrt a költészettel, és a 48-49-es forradalom egyik meghatározó alakja is
volt egyben.
1823. január 1.-jén látta meg a napvilágot Kiskőrösön, ám később Szülőföldem
című versében Kiskunfélegyházát jelöli meg szülőhelyéül ahová egy éves
korában költöztek. Diákéveiben sok helyen tanult, köztük Kiskunfélegyházán,
Pesten, valamint Aszódon ahol első versét megírta melynek címe a Búcsúzás
volt. Családja a hosszú évek alatt tönkre ment, apja nem támogatta, emiatt
színházi kisegítőnek, Sopronban katonának valamint vándorszínésznek kellett
állnia. Később Pápán tanult ahol barátságot kötött Jókai Mórral. 1846.-ban
megalakította a Tízek Társaságát és ez év őszén ismerkedett meg Szendrey
Júliával a Nagykárolyi megyebálon, akivel egy évre rá házasságot is kötött.
1847.-ben szoros barátságot kötött Arany Jánossal, 1848. március 15.-én a
Forradalom vezéralakjává vált. Végül 1849.-ben a Segesvári csata után
tisztázatlan körülmények között eltűnt.
1846 tavaszán miután kilábalt a válságidőszakából, és újra Pesten élt,
cselekvésvágy hatja át, és a világforradalom lázában ég. Politikai lírájára
jellemző az a hit, hogy az emberiség végső célja a szabadság felé halad, melyet
egy utolsó, kegyetlen, véres háború fog megszülni.
S Sors nyiss nekem tért… című versében költői hitvallása mellett
megfogalmazza, hogy a hazáért akár meghalni is képes lenne, valamint, hogy az
élet értelme az emberek szabadságáért való munkálkodás. A költő látnok,
vátesz-szerepben tündököl, és segítségül, a Sorhoz fordul, hogy
megvalósíthassa életcélját.
Az Egy gondolat bánt engemet… című rabszódiájában, melyet 1846 végén írt
már érezhető a világforradalom jelenléte. Itt Petőfi már sejti, hogy valami
történni fog. Címe is erre utal. Emelkedett hangvételű. zaklatott, szenvedélyes,
hullámzó. Míg az első 8 sor a lassú hétköznapokat ábrázolja, a kilencedikben
intenzíven berobbannak a halál képei. Várhatóan a forradalom is így fog majd
berobbani. Petőfi látomásként látja ezt.
A tizenharmadik sortól kezdve egészen a harmincadikig egy profetikus víziót
látunk a világforradalomról, ahol az elnyomott népek megütköznek a
zsarnoksággal. Legfontosabb gondolata a ,,Világszabadság!” Megfogalmazódik
a szent célért való hősi halál gondolata.
Az utolsó öt sorban a temetés látomása kerül előtérbe. A névtelen hősöket közös
sírba temetik, de az utókor ápolja majd emléküket. ,,És fátyolos zászlók
kíséretével / A hősöket egy közös sírnak adják, / Kik érted haltak, szent
világszabadság!”
A XIX. század költői az Egy gondolat bánt engem… című vershez hasonlóan a
költői hitvallást testesíti meg, bár itt egy újfajta költőszerep jelenik meg. A költő
apostol, akinek feladata elvezetni a népet Kánaánba. Megjelennek a jog- és
kulturális egyenlőség, a francia forradalom eszméi.
Címe témamegjelölő. szerkezete pedig a klasszikus retorikai szabályokat követi.
Tételmondat, kifejtés, magyarázat, érvelés, következtetés.
Az első versszakban E/1. személyben tegező hangon megszólítja a költőket,
tiltással figyelmezteti őket a feladat nehézségére. ,,Ne fogjon senki
könnyelműen / A húrok pengetésihez!”
A második versszakban viszont T/1. személyre vált, bibliai hasonlattal
(lángoszlop) meghatározza a költők népvezér szerepét.
A harmadik, negyedik versszakban megátkozza a gyáva, lusta, hamis
prófétákat, az ötödikben pedig a látnok-költő feltárja a jövőt, leírja a Kánaánt:
egyenlőség, jog, kultúra és anyagi javak terén. Itt fellelhető egy párhuzam.
Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba című versével. A hatodik
versszakban a vers lendülete megtorpan, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az
időpontja bizonytalan. A költőben felmerül, hogy nem éri meg munkája
eredményét. A zárás mégis megnyugtató a feladat teljesülésének biztos tudata
miatt. ,,De a halál majd szemeinket / Szelíd, lágy csókkal zárja be, / S
virágkötéllel, selyempárnán / Bocsát le a föld mélyibe.”

Petőfi Sándor fiatal kora, és kevés megélt életének ellenére, mai napig
meghatározó szerepet tölt be a magyar irodalom életében, hiszen szorgalmas
költőként rengeteg költeménye fentmaradt, és mint a tájköltészetben, úgy a
politika életében is hatalmas változásokat hozott. Nevét a tetteivel, írásaival,
aktív életével örökre beírta a történelembe.

Radnóti Miklós és az ekloga műfaja

Radnóti Miklós (1909 – 1944) a Nyugat harmadik generációjához tartozott.
Költő, műfordító prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom
klasszikusai között foglal helyet. Radnóti fiatalon kezdett verseket írni, s
„zsengéin” még érződik a nagy elődök, Ady és Babits hatása. Később azonban
kezdett elszakadni az irodalmi örökségtől, amit elsősorban a Nyugat s általában
a szimbolista-impresszionista hagyomány jelentett számára. Az új formák
keresésében támogatták az avantgárd irányzatai: legerőteljesebb mértékben az
expresszionizmus s kevésbé a szürrealizmus. Az eléggé bő verstermésből a
pályájának kezdeti szakaszát jelző első három kötetébe meglehetősen kevés
költeményt válogatott. Ezek mind az avantgárd vonzásában születtek: a
hagyományos ritmust, strófákat és a rímet elvető szabadversek: ezek a formai
kötetlenséget merész, kihívó, olykor mesterkélt képek zsúfolt halmozásával
kapcsolta össze.
Következő köteteiben folytatódott, és ki is teljesedett az a művészi-stílusbeli
átalakulás, mely már az Újholdban megkezdődött. Radnóti visszatért a kötött
formákhoz, a szabályos strófaszerkezethez s a rímes-időmértékes (nyugat-
európai) verselés többé-kevésbé szabatos használatához.
Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet
eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel
és honosít meg a háborús esztendőkben: az eclogát.
Theokritosz (kre. 3.sz) szicíliai görög költő hagyatékában maradt ránk 31,
hexameterekben írt rövid költemény; ezeket eidüillonnak („képecske”) nevezték
el. Ebből származik az idill szó. Theokritosz költeményeinek legeredetibb
darabjai a bukolikák: párbeszédes pásztori költemények. A görög költő
bukolikáit a fiatal Vergilius (Kre. 70-19) honosította meg a római költészetben.
Ezekből tíz válogatott költeményt adott közre Eclogae („szemelvények”,
„válogatások”) címmel. Vergilius óta az utókor az ekloga szót (is) használja
bukolika helyett műfaji megnevezésként.
Vergilius kora annyiban párhuzamos Radnótiéval, hogy igen zaklatott. A
triumvirátus korabeli polgárháborúval teli korszak idején a pásztori
költemények a nyugalmat, idillt jelenítették meg a külső világgal szemben.
1938-ban jelent meg Pásztori Magyar Vergilius címmel a latin költő tíz
eclogája. E kötet számára fordította le Radnóti a IX. eclogát. A polgárháborúk
alatt született latin vers világában saját helyzetére, életének
veszélyeztetettségére ismert rá, és ekkor fogant meg benne további eclogák
írásának szándéka. Az ő eclogái afféle „háborús idill”-ek. : a háború borzalmai
között őrzik a békés élet szépségét. Az emberi méltóságot megsemmisíteni
akaró barbársággal szegül szembe bennük a megsemmisíthetetlen: a művészet
és a szellem ereje.
Első ecloga
 Ez közelíti meg legjobban a vergiliusi mintát: párbeszédes hexameteres
költemény. A költő és a pásztor folytat párbeszédet a versben, ám
valójában a költő két énje kérdez és válaszol.
 Bukolikus idillként indul a költemény. Radnótinál igen gyakori kép a
tavasz, és itt is ez jelenik meg először, ám az idillt hamar követi a
rettegés, a fenyegetettség képe: a tavasz csalóka, bolond április ez.
 „Még szomorú se vagyok…” – innen a költő életérzését tükrözi a vers:
megcsömörlöttséget érez. Egész Európa várta már a háborút, és most,
hogy itt van, undorodik és rosszul van tőle.
 A szomorúságnak, a világtól való undorodásnak az okait a pásztor kezdi
érteni. A spanyol polgárháborúra utaló sorok a vérengzés iszonyatát
idézik fel. Még az állatok is menekülnek, a természet lerombolása is a
 háború, ám ugyanakkor az egyén sorsa is borzasztó -> Federíco Garcia
Lorca mártírhalála a költők és a művészetek pusztulásának a jelképe,
ugyanakkor Radnóti halálának is előképe. Nem is gyászolta meg őt
Európa, pedig neves költő volt. Még a halál tudatánál is kegyetlenebb az
a sejtelem, hogy velük együtt pusztul művük is, és a kíváncsi utódokra
nem marad semmi.
 A spanyol költő halálához kapcsolódik „a drága Attila” halála. József
Attila menekült ugyan, de nem tudott hova menekülni. (ám ez nem
tulajdonítható a magyar társadalmi rendnek, JA bárhol él, meghalt volna.)
Őt sem siratjuk….
 Az utolsó versszak a helytállás fontosságát írja le: a Költő úgy él, mint
egy fa, amelyik meg van jelölve: ez lehet látnoki kép, hogy meg fogják őt
is jelölni. Ugyanakkor leírja azt is, hogy a halálraítéltség tudatában is a
halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie, és a tölgy új
levelei a jövőnek szolnak, tehát nem csak magának ír.
 A végső következtetés levonása után a csendes megbékélés idilli
hangulatával telíti a vers lezárását. Az utolsó sor szépségét a hexameter
mellett az alliteráció adja.
Negyedik ecloga
 Ez a második munkaszolgálata alatt készült. Az első 1940 nyarán, a
második 1942-43-ban volt, aztán otthon volt. (Az utolsó és egyben
halálos munkatáborra 1944 tavaszán vitték el.)
 Első megszólalásában születésének körülményeit írja le, és hogy nem
akart erre a világra születni.
 Felnőttként: feje kemény, tüdeje nagyobb: a halál képe -> víz és ár: a
betegség sok helyen ilyen : Babitsnál pl
 Az Óda József Attilától hasonló: szív, máj, tüdő… „sületlen” -> szabály
nélküli. Azok között a határok között haladt, amelyeket az élet szabott
neki.
 Természet és a szerelem szépségei jelennek meg.
 Semmit sem kér/követel -> embereknek járó szabadságot akar, ami
minden embernek jár.
 Panteisztikus kép: „És megszületni…” – ez az embert is magában
hordozza, nem úgy, mint Tóth Árpád.
 A fejlődés és pozitivitás: érés ált., de itt = a halállal. Emel, leejt, a
szerencse hullámzik…az élet hullámai ezek.
 „Elrepedtek..” – a háború okozta pusztulás: emberi halál képe ez.
 Az utolsó két sor a helytállás: erőteljes szembefordulás valamivel.

Hetedik ecloga
 Az utolsó haláltáborban írta Jugoszláviában.
 Ez az első bori lágerben írt költeménye, ezért érthető, hogy tárgyilagos
részletességgel ír benne a fogolytábor körülményeiről. Este/éjszaka több
tucat ember van 1 barakkban, nem lehet nyugodtan egyedül, mégis ez az
az idő, ami csak az övék, ez a pár óra van arra, hogy pihenjenek,
visszagondolhatnak arra, hogy mit is hagytak otthon: „horkolva repülnek
a foglyok”.
 Ezt a versét „levélnek” szokták tartani, de az ecloga műfajára tekintettel
párbeszédszerű monológnak tartják. Valójában meghitt, bizalmas
beszélgetést folytat a feleségével, akit a képzelet maga elé varázsol.
 A vers szerkesztő elve a különböző valóságsíkok váltakozása: a rideg
valóság és az álom, a tábor és az otthon, a jelen és a múlt mosódik össze.
Ez már az első vsz.-ban látszik, mikor a drótkerítés feszülését az este
eltünteti, és csak az „ész tudja a drót feszülését”.
 Az otthon álombeli képe megtelik aggódó félelemmel: „Mondd van-e ott
haza még?” -> Pestről kaptak híreket, de a szeretteikről nem, és ekkor
már bombázták Budapestet, és nem tudta, hogy a felesége él e még. A
bizonytalanság sokkal rosszabb, mintha az ember tisztában van a
tényekkel. Féltette a magyarságot is, és felötlik benne a gondolat, hogy
érdemes-e egyáltalán verseket írni, ha már nincs, aki megértse őket.
 A költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsát a tábor embertelen világa
sem függeszthette fel. A vers születésének körülményeit már már
naturalisztikus hitelességgel közvetíti. Fogolytársai már alszanak, de
benne a versírás tartja a lelket, nem csak a szeretett nő, és az otthon
gondolata, mint a többiekben.
 A „sűrű homályba bukó” vég a méltatlan halál tudatát, az irreális
csodavárást próbálja megcáfolni.
 „Egy nappal rövidebb” – a férgek közt fekszik, de ez jónak számít, mert a
legyek már elmentek, és „csak” a bolhák és tetvek zavarják már. Tudja,
hogy fogoly állat, és hogy az élet rövidebb lett egy nappal. A holdfény
enyhít kicsit a kinti a szorongáson, de újra látjuk a fenyegető drótok
feszülését, fegyveres őrszemek árnyát, és ez fokozza a rabság kínzó
érzését, és így az illúzió szertefoszlik.
 Mondja, hogy „alszik a tábor”, és ez kiemeli, hogy az ő számára az
enyhet adó álom sem tud megnyugvást hozni. Ébren virraszt a társak
suhogó álma felett, s a csókok ízének feledhetetlen emléke fakasztja fel a
múlhatatlan szerelem megindító vallomását: „nem tudok én meghalni se,
élni se nélküled immár.”
 A rendszer embertelenségét mutatja a vers: noha a körülmények
embertelenek voltak, Radnóti és mások is képesek voltak emberek
maradni.
Radnóti valószínűleg – Vergilius nyomán – tíz eclogából álló versciklust
tervezett, ezt azonban korai halála lehetetlenné tette. – A hét eclogából öt
hexameteres, kettő rímes-időmértékes. Az antik görögséget szabadon használó
eclogáival, és előhangjukkal (Száll a tavasz) új és egyéni műfajt teremtett.
Különösképp akkor, amikor az antikvitástól már eltávolodott 20.sz.-i ember
individualitását, bonyolult érzékenységét, sőt tragédiáját jeleníti meg. Felesége,
otthona gondolata és a kultúra, az alkotás azonban erőt ad neki, hogy
szembenézzen a megpróbáltatásokkal, és soha ne adja fel.

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty több mint húsz éven át írt drámákat. 16 ilyen alkotása van, de
kiemelkedő remekmű csak egy akad köztük, a Csongor és Tünde. 1831-ben
jelent meg Székesfehérváron. Megjelenésekor nem volt visszhangja: a
közönség hidegen fogadta, az íróknak sem igen tetszett. Kölcseyt is csak a
harmadik olvasás után kapta meg.
A mű forrása egy 16. századi magyar széphistória: História egy Árgirus nevű
királyfiról és egy tündér szűzlányról. Szerzője egy Gergei (Gyergyei) Albert
nevű költő. Vörösmarty felhasználta e történet eseményeit, a mű mégsem
dramatizált népmese. Egyrészt új szereplőket is felléptet (három vándor),
másrészt alakjait és cselekményét többrétű szimbólumrendszer fűzi össze. A
Csongor és Tünde az élet értelmét, célját kutató nagy filozofikus mű,
kiemelkedő drámai költemény.
A mese magva ősrégi: két szerelmes története, az egyik földöntúli lény, s kiket
valami ármány elszakít egymástól. A tündér visszatér hazájába, a másik pedig
keresi, s hosszas kalandok után boldogságban egyesülnek. Az egész művet
valami keserű mélabú lengi át, ráereszkedik az éj sötét gyászfátyola.
Csongor olyan drámai hős, aki belső küzdelmet vív kétségeivel, tapasztalataival.
Vele a darab legelején úgy találkozunk, mint aki eredménytelenül végződött
vándorút végén kiábrándultan ugyanoda tér vissza, ahonnan elindult, szülei
otthona kertjébe.
Két ellentétes világ kapcsolódik össze a drámában. A két főszereplő vágyódása
is ellentéte: Tünde a földre, Csongor pedig az égbe, Tündérhonba vágyódik. E
két szintet kapcsolja össze a csodafa.
A főszereplők a két szint határánál találkozni tudnak, de egymáséi lenni nem.
Csongor csupán megsejtheti az igazi boldogság örömét.
Mirigy teszi lehetetlenné szerelmük beteljesülését. Nem lehet tudni, hogy
Mirigy miért gyűlölője Csongornak, az derül ki, hogy Tünde aranyhajával
leányát, majd pedig Ledért szeretné feldíszíteni, hogy Csongor nála leljen utált
szerelmet.
Mirigy az ártó démon, minden nemes törekvés akadályozója.
Az ifjú hős Tündét elveszítve a teljes harmónia vágyát már meg tudja nevezni,
de hogy Tündérhon hol található, azt nem tudja. Ezért kérdezi a célra vezető
utat a három vándortól.
Itt Csongor nemcsak a saját boldogságát, hanem az emberekét is keresi. A
vándorok három különböző életideált testesítenek meg: a pénztől, a hatalomtól s
a tudománytól várják önző boldogságukat.
Csongor üresnek találja a vándorok ajánlatát, s elindul Tündérhon felé.
Csongor másodszor is elindul megkeresni most már a Tündében megvalósuló
„égi szépet” az ördögfiak örökségével. Eljut Hajnal birodalmába, de Mirigy
megakadályozza a Tündével való találkozást (jóskútból előlengő lányalak). Az
ember nem szakadhat el a földtől.
Második vándorútjának végén az emberi lét céltalanságáról elmélkedik.
Csongor a kétségbeesés mélyére jutott: az állati lét is értékesebbnek tűnik az
emberi sorsnál.
Újra találkozik a három vándorral: céljaikban, hitükben, reményeikben
csalódva. Csongor úgy dönt, hogy kivonul az emberi társadalomból, s belép az
ősi otthon elvadult kertjébe.
Az értelmetlen létnek az igazi szerelem adhat valós tartalmat, célt, amiért még
élni érdemes. Csongor nem juthat el Tündérországba, Tünde pedig földi
szerelméért ki van tiltva onnan. Egyesült a két világszint: a tündéri földivé is
lett, a földi pedig megnemesedett. A földön mennyet alkotnak maguknak.
A gyönyörfáról a szerelem beteljesülésének jelképeként hull az aranyalma.
A darab végső kicsengése erősen pesszimisztikus: a rideg és szomorú éjben
csak a szerelem őrizhette meg értékét.
A Csongor és Tünde kétségessé teszi a realitásoktól elszakadó, azokkal nem
számoló álmokat, a testetlen illúziókat. Az ember e kettőségét vetíti ki a drámai
költemény Tünde és Ilma, ill. Csongor és Balga párhuzamaiban. Csongor a
csillagok között repülve is oda jutott, ahová Balga szekérrel a földi úton.
A cselekmény időtartama egyetlen nap: éjféltől éjfélig tart a mesés történet.
A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb stílusirányzata. A
romantikával kezdődött mindaz, amit ma modern irodalomnak nevezünk. A
klasszicizmust váltotta fel, de kibontakozásának kezdeti szakaszában még
együtt élt azzal, virágkorában pedig megfért a realizmussal.
Forrása az illúzióvesztés és kiábrándulás volt. A romantika első hullámai
Angliából és Németo.-ból indultak ki.
Jellemzői:
 támogatta az egyéniség kultuszát
 alkotói munka legfőbb ihletforrása a képzelőerő, szárnyaló fantázia
 eredetiséget tűzte ki célul
 a jelen valóságától menekül
 fölfedezték a romantikusok a népi kultúrát, művészetet
 egzotizmus
 lényeges szerephez jut a fantasztikum
 igyekezett elmosni a műnemek határait, az összes műfajt lírizálta
 zeneiség, festőiség, ünnepélyesség a jellemző.
A romantika képviselői: Heinrich Heine (Dalok könyvet), William Wordsworth
(Táncoló tűzliliomok), Samuel Taylor Coleridge (Kubla kán), Byron (Don
Juan), Shelley (Óda a nyugati szélhez), J. Keats (Óda egy görög vázához), Poe
(detektív regények), Walter Scott (történelmi regény megteremtője), V. Hugo
(Nyomorultak), Puskin (Anyegin), Katona József (Bánk bán), Kölcsey Ferenc,
Vörösmarty Mihály.
A haza és a haladás gondolata Kölcsey Ferenc költészetében
A megélénkülő politikai élet kimozdította sötét hangulatából, s a cselekvésben,
a haza érdekéért való munkálkodásban látta az élet legfőbb értékét.
Nemcsak Kölcseyre, hanem más költőkre s a gondolkodó közvéleményre is
rendkívüli hatással volt Széchenyi István Hitel c. művének megjelenése. A Hitel
ugyan szépirodalmi stílusban megírt közgazdaságtudományi mű, mégis a
gazdasági elemzésekből levont végkövetkeztetése idézett elő fordulatot a költők
szemléletében: a régi dicsőség felé forduló tekintetüket irányította a jelen és a
jövő sürgető feladataira.
Kölcsey világnézeti átalakulása epigrammáiban is érzékelhető.
Az egyik legelső s legismertebb darabja ebben a műfajban a Huszt.
A Huszt romantikusra színezett elbeszélést (1-4. sor) és valóságos drámai
jelenetet (5-8.) sűrít a disztichonokban írt epigramma-formába. A romvár, az
éjszakai csend, a felleg alól elő-előbukkanó hold, a sírokat nyitó éjféli óráé s a
sírból kilépő, a kései vándort megszólító rémalak a romantika kelléktárából
valós, mindez kísérteties borzongást idéz elő. A régi dicsőség árnyalakjának
szózata tanításának szigora a parancsban összegeződik:” Hass, alkoss, gyarapíts;
s a haza fényre derűl!”
Az 1832-36-os országgyűlés kudarca sötét, komor, remény nélküli
pesszimizmusba sodorta Kölcseyt.
Utolsó nagy költeménye, a Zrínyi második éneke halála évéből való. A
legpesszimistább műve ez a költőnek. Ez is lírai dialógus: Zrínyi és a Sors
vitája.
A Himnusz kérő hangján fordul Zrínyi a sorshoz, mégsem a megbocsátó Isten a
megszólított, hanem a Végzet. Ennek döntései megfellebbezhetetlenek. A
könyörgésben mégis ott bujkál a remény, hiszen az első strófa fohásszal indul és
fohásszal végződik.
A végveszélyt a halmozott metaforák („kánya, kígyó, féreg”) nem
konkretizálják, csak a szenvedés mértéktelen kínját érzékeltetik. Mégis az a
benyomásunk, hogy valami külső veszély fenyeget. A második szakasz – a Sors
válasza – megerősíti a külső veszély, az idegen támadás képzetét: a haza azért
jut sírba, mert gyermekei „nem vontak körüle védfalat”.
A harmadik versszak a szánalomkérés indoklásában visszautal a második strófa
kezdő sorára, de a további mentegetőzés helyett a vád erősödik fel. Az eddig
külsőnek érzékeltetett veszély váratlanul az ellenkezőjére fordul.
Az „öngyermeki” szónak a mondat végére helyezése fokozza a vád súlyosságát.
Kiderül, hogy a haza fiai azért képtelenek a haza védelmére, mert épp ők a haza
ellenségei. Az emiatti mélységes felháborodás érteti meg a bibliai átkozódást. A
strófát záró két sorban ott remeg a jövőre vonatkozó halvány remény: „a hűv
anya” talán életben maradhat, ha „jobb fiak” születhetnének.
A negyedik versszak kemény ítéletet kimondó mondata elsöpör mindenféle
reménykedést: a törvény beteljesedik, a bűnökért bűnhődni kell, a büntetés
megérdemelt. A következő sorok ünnepélyes hangulatúak: minden embernek
van egy őrző csillaga az égen, s ha ez lehull, az ember meghal. – A Sors végső
döntése könyörtelen: a hazának meg kell halnia. A vers befejezése valóságos
lírai rekviemmé válik: a költő mintha most tekintetne szét először halálra ítélt
hazájában – felidézve múltját, a négy folyam szépséges tájait. De ezen a földön
az öröm és a boldogság lehetősége csak a magyarság eltűnésével teremtődik
meg.
Az egyes versszakokat záró két-két sor minden esetben tömör kérést vagy
ítéletet tartalmaz.
A Rebellis vers gondolatvilága, indulatos hangneme megegyezik a Zrínyi
másod énekével. Nyolc rövid sorban hangzik el az elmulasztott történelmi
lehetőségek miatti keserű szemrehányás: a magyarság magára hagyta Zrínyit,
elárulta Rákóczit, nem fogadta el a szabadságot. Jogos tehát a gyáva népre
kimondott átok. Ez azonban fájdalmas önostorozás is egyben, mert érzelmi
forrása mégsem a gyűlölet, hanem a nemzet jövőjéért érzett rettegő aggodalom.
Ugyan ezek az érzelmek figyelhetőek meg a Vanitatum vanitas és a Himnusz c.
versekben is. A világban való csalódottság, elkeserítő sors, megváltoztathatatlan
múlt siratása jelenik meg. Kölcsey Berzsenyi Dániel követője lesz, hiszen
mindketten a legfontosabb kötelességüknek a tettre kész, munkás cselekvő
hazafiság hirdetését tartották.
Kérdések és válaszok Vörösmarty gondolati költészetéből
A magyar reformkor irodalmi élete
A nemesség haladó gondolkodású része forradalom nélkül igyekezett
megvalósítani céljait: sürgette a jobbágykérdés megoldását, és nagy önállóságot
követelt az állami irányításban.
Az írók jelenléte a közéletben meghatározó volt. Kisfaludy halála után legjobb
barátaink, az ún. romantikus triásznak (Vörösmarty M., Bajza József, Toldy
Ferenc) a kezébe került szinte minden hatalom az irodalmi életben.
A jelentősebb folyóiratokat is főleg a fiatal romantikusok szerkesztették. A
Koszorú Vörösmarty irányítása alatt állt.
A Szózattól fogva Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője. Meghatározó
műfajai az óda és az elégia lesznek.
Híres epigrammája ódává mélyül, A Guttenberg-albumba. Alkalmi versnek
készült: Németországban kiadtak egy díszes albumot Gutenberg Jánosnak a
tiszteletére.
A vers egyetlen mesterien felépített körmondat. A versnek tulajdonképpen
ünneprontó célzata van: még nem lehet ünnepelni Gutenberg emlékét és
találmányát, hiszen nem valósult meg az az eszményi világ, melyet a műveltség
elterjedésétől vártak a kor gondolkodói.
A versben még nincs kétség, fenntartás, a hiábavalósággal vívott gyötrelem:
ezért tudja az optimizmus felvázolni az emberiség vágyott állapotát.
Az első két sor a felvilágosodás követelését sürgeti. Az örök béke
megvalósulásának óhaja már (2. feltétel) dinamikusabb, erőteljesebb:
megszemélyesíti az „erőszakot”.
A 3. feltétel a társadalmi igazságtalanság megszüntetését óhajtja. Nem hirdet
vagyonegyenlősége, csupán a társadalom minden tagjának erkölcsi
felemelkedést. Felfogása szerint az értelmetlen harc mindkét szemben álló felet
elemberteleníti. A 4. feltétel a kelet és a nyugat kulturális kiegyenlítődését, a
józan ész okosságának és az áldozni tudó szív jóságának harmóniáját követeli.
A négy sorra bővülő 5. feltétel a tartalmát tekintve a legigényesebb: az
eszményi társadalom a vágyott emberi világ létrejötte csak a nagyvilág
összefogásával valósulhat meg. Ez az elképzelt tökéletes társadalmi rend lehet
csak méltó diadal, méltó emlékjel Gutenberg számára.
Vörösmarty úgy képzelte el az igazságos emberi világ megvalósulását, hogy a
műveltség egy magas szintjén a szemben álló felek belátják az osztályharc
értelmetlenségét.
Ez a hit rendült meg a Gondolatok a könyvtárban című hatalmas filozófiai
elmélkedésében.

Weöres Sándor költészete (1913-1989)

A posztmodern, azaz a kortárs irodalom egyik legnagyobb lírikusa, akinek
költészetét a sokszínűség, sokféleség a világ végtelen tarkaságának tükrözése
jellemzi. Lírájának gazdagsága az egyszavas alkotásoktól, a pár soros
játékversektől a hosszú terjedelmű gondolati költeményekig és a verses
regényekig terjed. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó költő. Pályája a
harmincas évek második felétől eltér a két világháború között kibontakozó
életművek alakulásától. Versei a lírai személytelenségnek egy különleges
változatához tartoznak, amit a görög mitológia átváltozásokra képes
varázsójáró, Proteusról próteuszi, alakváltó költészetnek is neveznek.
A hagyományos egyéniségközpontú, személyiségközpontú költészettel
szembefordul. Az embert, mint szünet nélkül áramló, mindig megújuló
folyamatot tekinti, aki megismételhetetlen és állandóságában nem létező. Ezt a
felfogást a keleti filozófiákból, a buddhizmusból merítette.

Önarckép
Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,
nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,
miket magam választottam; nyisd szekrényemet:
benn semmi jellemzőt sem találsz.
Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem
rég megszokta kezem dombját-völgyét,
de ő sem tud mesélni rólam.
Pedig nem rejtőzöm — csak igazában nem vagyok.
Cselekszem és szenvedek, mint a többi,
de legbenső mivoltom maga a nemlét.
Barátom, nincs semmi titkom.
Átlátszó vagyok, mint az üveg — épp ezért
miként képzelheted, hogy te látsz engem?

A buddhista tanítás ott érződik az Önarckép című költeményében is.

A költemény a Meduza kötet záró ciklusának, a Rongyszőnyeg címűnek egyik
darabja. A cikluscím egy kevésbé értékes anyagra,a „rongy”-ra utal, de
ugyanakkor a rongy az apró darabokat, kis foszlányokat is jelentheti. A
„szőnyeg” az egybefogottságra, a szőttesszerűségre, a tarkaságra egyaránt
vonatkozhat. Mindkét jelentést megerősíti az alcím, mely szerint a ciklus
dalokat, epigrammákat, vázlatokat, töredékeket tartalmaz. Vannak közöttük
szonett formájú költemények is, ilyen a már említett Önarckép. A rímtelen,
fellazított szótagszámú költemény, mely kötött versformában íródott egyszerre
kelti a zártság és nyitottság, a megfejthetőség és titokzatosság képzetét.
A cím klasszikus képzőművészeti és irodalmi műfajra, a portréra utal, melynek
évszázados hagyományai vannak. Ezt a hagyományt felülírja, felfüggeszti a
költő rendhagyó portrét festve önmagáról. A versben ellentmondások
feszülnek: a megismerhetőség és megismerhetetlenség, a lét és nemlét, a
személyesség és személytelenség ellentétei. Ezek az ellentétek szervezik a
költeményt.
A vers beszélője első személyben szól egy második személyű megszólítotthoz
(Barátom), de ez a nyelvtani személyesség nem jelent semmiféle
önkitárulkozást, lírai személyességet. Sőt! Épp ellenkezőleg! A beszélő
személyessége is föllazul, megismerhetetlennek, megfoghatatlannak
mutatkozik. A megszólított rejtőzködik, titkolózik, kétségbe vonja önmaga
megismerhetőségét.
Erre utal a verszárlatbeli üveghasonlat: „átlátszó vagyok, mint az üveg-”. A
beszélő létezése csak a cselekvéseiben megragadható reakciói alapján
körvonalazódik: „kedvesem és kutyám ismeri simogatásom”, „Ócska
hangszeren/ rég megszokta kezem dombját-völgyét”. Ezek a közvetlenül
érzékelhető reakciók azonban nem lehetnek lényegi összetevői a
személyiségnek, mert a lét legbelsőbb lényege a vers beszélője szerint maga a
nemlét: „de legbenső mivoltom maga a nemlét”. Ebben az átlátszóságban, a
személyiség teljes feloldódásában a buddhista tanításra ismerhetünk rá.
Ez a felismerés lehetőséget ad a lírai én számára a világmindenséggel való
egybeolvadásra. Ez a szándék Weöres lírájának egyik alapvető elve: az én és a
világ vágyott egységének újrateremtése. Ilyen értelemben a költemény ars
poetica, költői hitvallás is.

Tíz lépcső
Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.
A költészetben megvalósítható teljességeszmény lehetősége visszatérő kérdése
Weöres Sándor életművének. Ennek a fontosságát kötetcím is jelzi A teljesség
felé, mely többnyire prózában írt életbölcsesség-gyűjtemény, mely különböző
filozófiai rendszerek ötvözetéből született. Hatással volt rá a modern
egzisztencializmus, a középkori miszticizmus és a keleti buddhizmus. A kötet
darabjaira az ellentétekből épülő harmóniára törekvés és az aforizmaszerű
tömör beszédmód jellemző.
A vers egyszerre tekinthető modern intelemnek, parainesisnek és önmegszólító
versnek is. Intelem, hiszen megfelel a műfaj állította követelményeknek, mely
tágabb értelemben erkölcsbölcseleti-pedagógiai értekezés. Bár a műfajnak az
antikvitásig visszanyúló hagyománya van, népszerűvé a középkorban válik,
királytükör néven. Ebben az ideális uralkodó és az erkölcsös ember
követelményei fogalmazódtak meg. Leghíresebb darabja István király intelmei
Imre herceghez. Népszerű műfaj a latin nyelvű humanisták között is.
Napjainkban Esterházy Péter írt intelmet Pápai vizeken ne kalózkodj! címmel.
Weöres verse ugyanakkor önmegszólító költemény is, hiszen egyes szám
második személyű beszédmódjánál fogva fölfogható önbiztatásként, ars
poeticaként is.
A tíz lépcső cím egyrészt utal a költemény formájára, a tíz sorban
megfogalmazott életbölcsességekre, másrészt a tíz utalhat a teljességre, a
lezártságra, a tökéletességre. A lépcső a fokozatosságra, az értékhierarchiára
vonatkozhat.
A versben megjelenített értékek: a gazdagság, a szépség, a vígság, a bölcsesség,
az erő, a szerelem, a jóság, a hit, a belső és külső harmónia.
Ezek az alapvető morális és vitális értékek epiforikus szerkezetben jelennek
meg.
Ez a szerkezet az ismétlés alakzatára épül, melyben az ismételt nyelvi elem az
egység végére tolódik. Minden sor azonos felépítésű: rész és egész dinamikáján
alapszik. A szétszórt részekből: kincseid, díszeid, mulatságaid, könyveid,
izmaid, lángjaid, szánalmaid, hiedelmeid, gátjaid, életed-halálod – új egységet
alkot. A sorok első felében sorjázó metónimiák a sorok második felében
fogalmi szintre emelődnek, és a lírai én metaforáivá válnak. A személyiség
teljességét fejezik ki. A felszólítás, a felsorolás, a fokozás és az ellentét egyaránt
tekinthető szervező elvnek. Ezek a retorikai alakzatok feszültséget hoznak
létre a költeményben.
Simon Márton versei
Simon Márton a mai magyar költészet egyik legnépszerűbb alakja. 1984-ben
született Kalocsán, japán szakon tanult, fordítóként dolgozik. Eddig három
verseskötete jelent meg, amelyek közül a második hozta meg számára az
ismertséget, és a magyar posztmodernség jeles képviselőjévé tette.

A posztmodern a 20. század végének, 21. század elejének uralkodó művészeti

irányzata. Neve „későmodernet” vagy „modern utánit” jelent; míg a modernség
középpontjában az ÉN állt, a posztmodern fő témája a MŰ. Indulását sokan
1968-ra teszik, amikor Európában egyszerre zajlott a párizsi diáklázadás és a
prágai felkelés, két ellentétes politikai célért. Ekkortól figyelhető meg, hogy a
művészet látványosan szakít a közéletiséggel, és az irónia, a szerepjátszás, a
paródia álarca mögé bújik; a műben nem a szerző beszél, hanem a nyelv.
Jellemző vonás, hogy a szövegek „rájátszanak” más szövegekre, utalásokkal
élnek, játékba vonva az olvasót. A korszak alapélménye, hogy már mindent
megírtak, így csak a művek újraírása lehetséges – ezt parafrázisnak nevezzük. A
művészet határa kitágul („anything goes”), ezt követően belefér a dalszöveg, a
rap, a slam is. Simon Márton maga is népszerű slammer volt már (vagyis verseit
élőben adta elő a színpadon), amikor 2013-ban kiadta Polaroidok című kötetét.
A szokatlan formájú versekben egy 21. századi, nagyvárosi, fiatal felnőtt férfi
szorongásai szólalnak meg, egyszerre érzékeny és önironikus hangon. A kötet
címe egy fényképészeti eljárásra utal, az azonnali előhívásra, melynek során a
gépből egyenesenpapírra lehet nyomtatni. A cím metaforikusan jellemzi az
alkotó technikáját: a vékony kötet versei is pillanatnyi ötleteket rögzítenek,
látszólag mindenféle „retusálás”, javítás, szerkesztés nélkül. A kötet 533 verset
tartalmaz, cím nélkül, 001-től 533-ig számozva, véletlenszerű sorrendben, csak
az 1. és az 533. darabot hagyva meg az eredeti helyén. A többi vers
elhelyezésében látszólag semmilyen rendszer nincs, kivéve, hogy az egy
oldalon található versek száma mindig prímszám. A versek legszembetűnőbb
vonása a kirívó rövidség: a leghosszabb 58 szótagos, a legrövidebb mindössze
négy karakter („ttél”). Ha műfajba kellene sorolni őket, akkor epigrammák,
vagyis rövid, tömör, csattanós gondolati költemények – csak éppen szabadvers
formában. Hatott rájuk az avantgárd szellemisége, amely a hagyományos
versformákkal való szakításban nyilvánul meg. Bár a versek újszerűek, vannak
előzményeik: Weöres Sándor egyszavas versei („Tojáséj.”), Pilinszky János
kései költészete („Az ágy közös. A párna nem.”), Tandori Dezső sakkversei
(„Hc3”), Parti Nagy Lajos Szódalovaglás című kötete nemcsak hasonlóak, de
Simon Márton tiszteleg is előttük. Külön ki kell emelni a haiku hatását: ezt a 17.
századi japán versformát szigorú szabályok kötik, mindig három sorból és 17
szótagból áll, 5-7-5 szótagos bontásban (ezzel ironizál a kötet legelső verse,
amely egy elrontott haiku). Az ezt követő versek tartalmuk szerint négy
csoportba sorolhatók. Az első csoport tagjai Örkény egyperceseihez hasonlóan
egy történetet sűrítenek 2-3 mondatba, mintha egy filmfelvételből vágnánk ki
egy képkockát, pl. „071. És akkor a szobamérlegre leülve zokogni kezdett.
Megmérhettem volna a sírás súlyát, mielőtt eljöttem.” Ezeket a szövegeket épp
az teszi talányossá, hogy hiányzik mellőlük a szövegkörnyezet, amelyet az
olvasónak kell kiegészítenie. A második csoport tagjai objektív leíró versek,
amelyek egy látványt adnak vissza, mindenféle kommentár nélkül pl.: „158.
Esőcseppek műbőr bicikliülésen.” A kép sokszor szimbolikus értelmezést
követel, (pl.: „444. Körtefa ágába belenőtt lombfűrész.”), esetleg a
megfogalmazás is azt sugallja, hogy a konkrét sík a képi síkra tevődött át, pl.:
„390. Mint egy háromhetes sarkköri hajnal.”

A harmadik csoport versei nem a külső, hanem a belső valóságot „fotózzák”,

vagyis pillanatnyi hangulatokat, gondolatokat örökítenek meg, pl. „313. Van
egy medúzafaj, ami konkrétan halhatatlan. Ez kicsit igazságtalan, nem?” A
megfogalmazás egyszerre idézi az aforizmákat (tömör, csattanós
bölcsességeket), a graffitiket (falfirkákat) és a szöveges internetes mémeket, és
az is előfordult már, hogy a mondatok ezek valamelyikévé váltak, pl. „181. Ami
2 mondatnál hosszabb, az hazugság.” A posztmodernség legjobb példái azok a
versek, amelyek más művekre utalnak szó szerinti idézettel, átírással („425. Az
ember végül bólogat.”), akár egy Youtube-linkkel, vagy magára a nyelvre
vonatkoznak, pl. szavak alkotásával („416. Semmiköz.”) illetve eltorzításával
(„405. Mgehalok.”). A nyelvi játékok, rájátszások értelme néha csak többszöri
olvasásra „esik le”, értelmezésük pedig ezután is nyitott marad, mindenki mást
érthet (vagy magyarázhat) beléjük, mindig képesek újat mondani. A könyv
megjelenésekor szenzációnak számított, a kritika egyszerre minősítette
forradalmian újszerűnek és blöffnek. Legnagyobb erénye, hogy megszólította
azokat a fiatalokat, akikhez a kortárs költészet nem jut el, és Facebook-idézetek,
pólófeliratok útján sikerült beépülnie a köztudatba.

Himnusz és Szózat
Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar
ismeri, nemzeti jelképünkké vált. Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek,
így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóságok és különbségek.
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
 nemesi családból származott
 jogot tanult Pesten
 Pozsonyba küldik az országgyűlésre (reformok mellett van)
 Költészetének témája: közélet, politika, nemzetiesség
 korai költészete:
o Csokonait bálványozza
o Kazinczyval levelezett
 2. szakasz:
o klasszicista eszméket tartott a szeme előtt
o aktív szerepe van a nyelvújításban (Felelet a mondolatra)
o Berzsenyiről recenzió, fő téma: magány, elszigeteltség,
idill, harmónia utáni vágy
 3.szakasz:
o megszakadt Kazinczyval folytatott levelezése
o eltávolodik a klasszicizmustól, romantika felé kezd
húzódni
o eredetiség nagy híve lesz
o verseiben a magyar nemzet problémáit írja meg
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
 elszegényedett nemesi család sarja
 házitanító Pesten, joghallgató, majd írónak áll
 Kisfaludy Károly helyét veszi át az irodalomban
 MTA tagja lesz
 költészete:
o magyar romantika legkiemelkedőbb alakja
o sokszínű: mind3 műnemben, műfajban alkotott
 haza fogalma kp-i fogalom
 közösségi jelleg
o fantázia megjelenése: romantikus vonás
o 1830-ban jelent meg a Csongor és Tünde: drámai költemény

Romantika
 a magyar felvilágosodásból és klasszicizmusból fejlődött ki
  30-as évektől realista vonások is megjelennek benne
 fontos a múlt, hagyomány
 modernizációs program: nyelv kiművelése, tudományosság megújítása
 kultúra felértékelődik
 polgári átalakulás, változások a politikai-, társadalmi-nyilvánosságban
 szinte mindegyik romantikus alkotó életművében megtapasztalható a
népiesség
 1825: Magyar Tudós Társaság
 1836: Kisfaludy Társaság

Himnusz
 Keletkezés (1823. jan. 22. – magyar kultúra napja)
o 1829-ben jelent meg
o Erkel Ferenc zenésítette meg
 Műfaj
o himnusz: fennkölt, Istenhez szóló költemény könyörgés, ima,
fohász
o zsoltáros hagyományt követi
 Tematika
o nemzeti kérdés, haza, nemzet sorsa-> cél szánalomkeltés
 Beszédmód
o közösség nevében szól
o megszólított: Isten befolyásolni szeretné
o régies nyelvezet
 Cím
o utal a műfajra
o alcím: A magyar nép zivataros századaiból
 időmegjelölés
 eltávolodik a lírai éntől a szöveg
 Szerkezet
o keretes, retorikus szerkezetű 1 versszak és utolsó
o tételmondat megfogalmazása az 1. versszakban
o történelmi események, személyek jelennek meg benne
o alakzatok, képek: túlzás, ismétlés, paradoxon, hiperbola, ellentét
 Világkép
o Isten, áld meg a magyart
o haza, nemzet sorsa (tragikus)
o honfoglalás: Árpád megjelenése
  Időkezelés
o múlt, jelen ellentéte (idő-érték szembesítés)
 Végkicsengés
o pozitívabb zárás(remény)
 Verselés
o szimultán, dimetrikus: 2 féle képpen olvasható: időmértékes vagy
ütemhangsúlyos (rövid és hosszú)
 Rímelése
o keresztrímes, ragrímes

Szózat
 Keletkezés
o 1837-ben jelent meg nyomtatásban
o Egressy Béni zenésítette meg
o meghatározó költemény a magyarság számára
 Műfaj
o óda
 közösségi óda: magyarokhoz szól
 ünnepélyes, magasztos
 Tematika
o nemzeti kérdés, haza, nemzet sorsa
 Beszédmód
o közösség nevében szól a közösséghez
o lírai én E/2 személyben szólít meg
o szónokias
 Cím:
o beszédmódra utal
o felhívás, kiáltvány
o nemzethez kíván szólni ezzel
o figyelemfelkeltő
 Szerkezet
o keretes, retorikus első 2 és utolsó 2 versszak
o nyomatékosítás, erkölcsi parancs, sugallat
o felszólítás, megszólítás, tétel mondat – kezdi
o hűnek kell maradni a hazához, ki kell tartani mellette
o múlt felidézése (dicső múlt)
o alakzatok: ismétlés, anafora, mutató névmások, felkiáltás,
megszemélyesítés
 o érzelem dús, tiltakozás
o kitekintés, vágyakozás, remény
o dicsőséges halál, ünnepélyes zárlat
 Világkép
o haza, nemzet sorsa (tragikus) “Hazádnak rendületlenül..”
o honfoglalás: Árpád megjelenése
 Időkezelés
o múlt folytatása a jelen
o nincs értékszembesítés
o jelen lehetőségeit fogalmazza meg
 Végkicsengés
o reálisabb: halállal záródik

 Verselés
o egy rövid, egy hosszú: indulatos, zaklatott, rapszodikus
o skót balladák formája
o páratlan sorok: 8 szótag
o páros sorok: 6 szótag

 Himnusz: Kölcsey alkotásának címe műfaj megjelölő cím. A költő

előrevetíti a közönség számára, a mű témáját és hangnemét. A Himnusz
vallásos jellegű, Istent vagy az isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk
segítségért fohászkodó, imaszerű ének. Tehát a mű egy Istenhez szóló
fohász, melyben a költő kegyelmet kér istentől „Szánd meg Isten a
magyart”.

 Szózat: Vörösmarty alkotásának címe megadja a beszédhelyzetet, egy

szónok (a költő) beszédet, szónoklatot intéz a magyar néphez. A cím
típusában a Himnuszéhoz hasonlít. A cím rövidsége itt is találó és
előrevetíti a hangnemet.

Himnusz és szózat összehasonlítása:

  műfaj: Mindkét mű óda. Az óda ünnepélyes hangvételű,
magasztos tárgyhoz szóló lírai költemény
 stílus: Mindkét alkotás romantikus stílusban íródott. Ezt
legjobban a téma igazolja. Mindkettő a haza sorsával foglalkozik, és
felemlegeti a múltat. Ez egyértelműen romantikus vonás, mert a
romantika költői újra felfedezték saját nemzeti múltjukat, és szinte
ismét megtalálták nemzeti azonosságtudatukat. A Himnuszban
azonban megfigyelhetőek még klasszicista vonások is.
 Költői eszközök:
 Túlzás: “ lángtenger fölette”
 Ellentét: “ Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének!”

 Mindkét mű keretes szerkezetű:

 A Himnusznál az első és az utolsó versszak alkotja a
keretet.
 A Szózatnál az első kettő és az utolsó kettő alkotja a
keretet.
 A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben
található a tételmondat, és a kérés.
Himnusz:
,,Isten, áldd meg a magyart’’
Szózat:
,,Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar’’
 A keret második része a befejezés, amiben kicsit
átalakítva ismét szerepel az elsőben megfogalmazott kérés.
Himnusz:
,,Szánd meg isten a magyart’’
Szózat:
,,Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar’’
 A Szózat esetében az első két sorban fogalmazza meg a
költő a tétel mondatott, melyben felszólítja a magyarokat, hogy
tegyenek a hazájukért. Ez a parancs örökérvényű.
 Mindkét műben megjelenik a dicső történelmi múlt. Árpád és a
honfoglalás közös elem.
Szózat:
„Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai”
Himnusz:
„Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,”

„Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.”
 Verselés: A két mű versformája hasonló. Mindkettőben nyolc és hat
szótagos sorok váltják egymást.
 A Himnusz trochaikus lejtésű, az időmértékes sorokba
belehallatszik a 4/3, illetve a 3/3 osztású ütemhangsúlyos
versdallam is. A strófaszerkezet keresztrímes.
 A Szózat skót ballada formában íródott, félrímes, sorai
jambikus lejtésűek, azaz emelkedőek, ellentétben a Himnusszal.
Ezért a Szózat dallama kicsit könnyedebb, élénkebb, biztató. A
Himnuszé pedig elhaló, szenvedő
 A Biblia mint irodalmi mű
Az ókori keleti irodalmakból az egész későbbi európai kultúrát, gondolkodást,
vallást meghatározó hatása miatt kiemelkedő szerepe lett a Bibliának.
Az elnevezés görög eredetű, jelentése: könyvek, iratok. Ismerete hozzátartozik
az általános műveltséghez. A Biblia mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira
mintát nyújt. (elbeszélés, példázat, párbeszédes jelenet, himnusz, jövendölés,
szerelmi dal)
A Biblia keresztény, illetve korábbi terjedelmesebb részében a zsidó vallás
szent könyve. A „könyvek” korábbi s nagyobb csoportja az Ószövetség, másik
része pedig az Újszövetség iratait tartalmazza. Ennek a megnevezésnek az az
alapja, hogy a bibliai őstörténet szerint Isten, Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal
szövetséget kötött, szigorú törvények sokaságát írta elő számukra, s ezt a
szövetséget, a zsidó népet Egyiptomból kivezető Mózessel újra megerősítette:
nekik ígérte örök hazául az „ígéret földjét”, a Kánaánt. A zsidóság azonban az
elkövetkező évszázadok során a szent könyvek szerint megszegte a régi
szövetséget, vétett a törvények ellen, s ezért a próféták közül Jeremiás már egy
„új szövetségről” adott hírt. A kereszténység szerint Isten ezt az új szövetséget
Jézus Krisztus által kötette meg, aki Isten fiaként kínhalálával megváltotta az
emberiséget, s ezzel eltörölte az ősbűnt. A Megváltótól azt várták, hogy békét és
dicsőséget hoz a Földre.

Ószövetség
Az Ószövetség kb. ezer év irodalmát tartalmazza Kr.e. 12. sz-tól Kr.e 2. sz-ig. A
könyvek nagy részének nyelve a klasszikus héber, de néhány mű aráni nyelven
íródott. Az egyes bibliai könyvek kialakulása megírása között évszázadok teltek
el. Az ókori élet fejlődésének egy meghatározott pontján megindult a múlt
irodalmi emlékeinek tudós vizsgálata, válogatása, a végleges szövegek
kialakítása. Ezt a folyamatot nevezzük Kanonizálásnak.
A Biblia összeállításának szempontja elsősorban szigorúan vallási volt, de
kerültek a kánonba világi tartalmú könyvek, közmondások, erkölcsi és filozófiai
költemények, szerelmi és lakodalmi költészet. Kr. E. 1. sz-ban zárták le
végleges formában az Ószövetség könyveit.
A vízözön: „ Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a Földön
rosszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert teremtett a Földön.” Isten
elhatározta, hogy büntetésül özönvízzel törli el a Föld színéről a romlott
emberiséget. Egyedül Noénak és családjának kegyelmezett meg, mert „Noé igaz
ember volt.”
A vízözön történetének 2 forrása van:
A jahavista forrás: Isten megbánja tettét: nem fogja többé kiirtani a Földön
élőket. Az özönvizet eső okozta, tartalmát kerek számok jelzik (összesen két
hónap, Noé madarak révén igyekszik megállapítani, felszáradt-e már a föld.
Miután kijutott a bárkából, első dolga, hogy tiszta állatokból áldozatot mutasson
be (minden állatból 7-7 vitt magával.)
A másik forrás: Nem csupán esőből, de a „mélység vizeiből” is eredezteti az
áradatot. A bárkába vitt állatok számát 2-2-ben állapítja meg. Közli a bárka
megfeneklésének helyét is: „ Ararát hegyeinek (egyikén)”.
A jahanovista szöveg az eredetibb. Könnyel el lehet különíteni egymástól az
özönvíz-történet 2 változatát, ha figyelünk az ellentmondásokra.

Újszövetség
Az Újszövetség az ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja
magában. Az Újszövetség végleges szövegének nyelve a görög. Az első négy
részt négy evangélium alkotja. Az evangélium „jó hírt”, „örömhírt” jelent. Az
első három könyv Máté, Márk illetve Lukács evangéliumaként ismert. A
szerzők Jézus életének, születésének, tanításainak, az emberekért vállalt
kínhalálnak, keresztre feszítésének elbeszélésekor ugyanazt a
hagyományanyagot dolgozták fel. A negyedik János evangéliuma. Jézusról
elsősorban, mint Istenről beszél, aki bár emberi testet öltött magára, de isteni
lényegét, tekintélyét, hatalmát szüntelenül kimutatja.
Az Újszövetség hatása az európai művelődésre szinte felmérhetetlen.
Megszámlálhatatlan mennyiségű irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotás
merített témáját elsősorban az evangéliumi eseményekből. A leggyakrabban
ezek közül Jézus születését és kínhalálát dolgozták fel.
Jézus kínhalála és feltámadása: Jézus szenvedéstörténetét mind a négy
evangélium lényegében azonos módon mondja el. A zsidó tömegek először
kedvezően fogadták Jézust és tanításaid, de később lelkesedésük kihűlt,
lelohadt. A zsidók azzal vádolták, hogy jogtalanul nevezi magát Messiásnak, a
zsidók királyának. A papokat, a zsidó vezetőket felháborította és
megbotránkoztatta, hogy Jézus isteni rangot követel magának. A papi főtanács
mondta ki Jézus fölött a halálos ítéletet istenkáromlás miatt. A halálos ítéletet a
helytartónak, Pilátusnak is jóvá kell hagynia. Pilátus nem találja bűnösnek az
eléje hurcolt, megkötözött Jézust, mert kijelentette, hogy az ő királysága nem
ezen a világon van. Kísérletet tesz megmentésére, a felizgatott tömeg
követelésére azonban kénytelen elítélni, de a felelősséget a zsidókra hárítja, egy
jelképes cselekedettel: kezét vízzel megmossa. A kézmosás jelenete a felelősség
bűnös elhárításának lett örök jelképe. Jézust keresztre feszítve végezték ki. A
kínszenvedés drámájával szembeállítják Isten diadalmas válaszát: a feltámadást.
Jézus kínhalálának napja a keresztény ünnepek között az ún. Nagypéntek, a
feltámadásé húsvét.
Az Újszövetség további könyvei: Az Újszövetség második része Az apostolok
cselekedetei. Ehhez kapcsolódik Pál 14 levele, s a 7 ún. „katolikus levél”. A
kánon negyedik része a János apostolnak tulajdonított Jelenések könyve. A
Jelenések könyvének szimbolikus látomásai azt a hitet kívánják megerősíteni,
hogy Krisztus egyháza diadalmasan fennmarad, ellenségei pedig el fognak
pusztulni.
A Bibliát eddig több száz nyelvre fordították le. Magyarul 1590-ben jelent meg
Károli Gáspár fordításában. Utóélete, hatása művészetekre szinte
felmérhetetlen. Az Ó- és Újszövetség számos története tovább élt a későbbi
irodalmakban, s él ma is jelképként, hasonlatként, érvként, hivatkozási alapként.
 Shakespeare: Rómeó és Júlia

Nyomtatásban 1597-ben jelent meg.

A történet maga rég fel-fel bukkant az irodalomban. Ismerjük azt az olasz
reneszánsz tragédiát, amely egy kései görög novella alapján a szerencsétlen
szerelmeseket a klasszikus ókorba, királyi családba helyezte. Ezt a darabot
Shakespeare nem ismerte. Hozzá az elbeszélő irodalom útján jutott el a mese.
Az ősnovella az 1420-1476 közt élt Masuccio Salernitano műve: A sienai
szerelmesek. Itt a szerelmeseknek még más a neve: Mariotto Mignanelli és
Gianozza Saraceni. A családok ellenségeskedéséről szó sincs; egy összetűzés
alkalmával akaratlanul elkövetett gyilkosság választja el a házaspárt. A fiatal
férjet száműzik, leánynak vélt feleségét máshoz akarják kényszeríteni.
Következik a jól ismert álomital-motívum, egy megfizetett augustinus barát, s a
szörnyű véletlen, mely a megoldást tragikussá teszi. A hazájába visszatért
fiatalembert kivégzik, hitvese rövidesen meghal egy sienai kolostorban.
A következő feldolgozó, Luigi da Porto, már a Romeo e Giulietta nevet adja
hőseinek; reá támaszkodik Matteo Bandello (1485-1560). Shakespeare
közvetlenül Arthur Brooke Romeus and Juliet című elbeszélő költeményéből
merít.
Shakespeare-nek a műfaj szempontjából nagy jelentőségű tette már az is, hogy
ezt a polgári környezetben lejátszódó történetet a tragédia magaslatára emelte.
A Romeo és Júlia kettős tengelyű tragédia – de más módon az, mint a Julius
Caesar vagy Antonius és Kleopatra vagy a Bánk bán. Caesar és Brutus,
Antonius és Kleopatra egyenként is tragikus nagyságú egyéniségek. Romeo
nem tragikus hős, Júlia nem tragikus hősnő: Romeo és Júlia tragikus pár. Nem
ők maguk nagyok – bővérű, könnyen lobbanó siheder az egyik, házasságra
gondoló, jól nevelt polgári leány a másik. A hirtelen támadt szenvedély a nagy,
amely úgy rohan végig rajtuk, mint felhőszakadás okozta vízáradat egy szűk
patakmedren. Nem tart, nem is tarthat soká, de rövid lefutása alatt elemi erővel
tombol. Szenvedélyük első viharzásában semmi okuk elhinni józan környezetük
szavát, hogy ennek jó vége nem lehet.
Shakespeare úgy megalapozta a tragikus véget, hogy nem vádolhatjuk
túlságosan, amiért a katasztrófát nála is a véletlen hozta meg, mint a
novellisztikus feldolgozásokban.
Az előkészítés pedig tökéletes: körülményekben is, jellemekben is. A két család
ellenségeskedése – amiről az ősnovella még nem is tudott – döntő jelentőséget
kap Shakespeare-nél. Az expozíció azzal a művészetével, ezt az ellenséges
viszonyt mindjárt az első jelenetben a tudtunkra adja. Először a két ház szolgái
csapnak össze, aztán a családok barátai, rokonai avatkoznak a harcba, majd az
öreg, tehetetlen családfők akarnak egymásnak rontani , s az utcai botránynak a
herceg szigorú fenyegetése vet véget. Gondoljunk a szülők akkori hatalmára
gyermekeik fölött, s már ebből tudjuk, hogy nem lehet jó vége annak, hogy e
két család sarjai egymásba szeretnek.
A kibékülés minden lehetőségét elveszi az, hogy Romeo – Mercutio megölését
megbosszulva – leszúrja Tybaltot, Capuletné unokaöccsét.
Mindez azonban, öt szereplő halálával egyetemben, még csak szomorú történet
lenne. Tragédiává a két gyermek szerelmének rajza emeli. Amit az ifjú pár
gyenge válla együtt hordoz, az tragikuma első látásra kirobbanó.
Shakespeare három napra szorítja a novellák elég elhúzó meséjét; nem időt
szerelmeseinek, hogy magukra eszméljenek. Romeo már tökéletesen elfelejtette
előbbi(ugyancsak lángoló) szerelmét, amely még uralkodott rajta, amikor
először megláttuk. A tapasztalatlan Júliában pedig fel sem támadhat az a
gondolat, hogy a szerelemnek vége lehet valahol.
A fiatal szerelem örök énekévé csak úgy válhatott a darab, hogy a szerelem
tragédiáját összekötötte a szerelmesek gyorsan lesújtó, tragikus végével. A
puszta nagyságával tragikussá váló ifjú szenvedély ábrázolása tartja életben
évszázadokon át – ez tette Shakespeare egyik legnépszerűbb alkotásává a
veronai szerelmesek történetét.
 Thomas Mann: Mario és a varázsló (1)

Thomas Mann (1875-1955)

Német elbeszélő, regényíró, esszéista. A XX. század első felében a legnagyobb és

legtekintélyesebb polgári írók egyike, idővel valóságos írófejedelem lett. Folyamatosan épült
személye köré a polgári humanista mítosza.
Elsősorban a realizmus hagyományát követi, de a naturalizmus és a szecesszió hatása is
érzékelhető.

Életének jelentős részét emigrációban (Svájcban és az Egyesült Államokban) töltötte. 1929-

ben Nobel-díjjal tüntették ki.

Magyar vonatkozások:

Kosztolányi Néró, a véres költő című regényének német fordítását a „szerző igaz híveként”
méltatta.
1937. január 13-án a budapesti Magyar Színházban a Szép Szó felkérésére felolvasóestet
tartott a Lotte Weimarban című regény egy fejezetéből. A rendőrség nem engedte meg, hogy
a Szép Szó főszerkesztője, József Attila felolvassa az ez alkalomra írt ódáját Thomas
Mannhoz.

Legismertebb művei

A Buddenbrook ház (1901)

A varázshegy (1924)
József és testvérei (tetralógia) (1933–43)
Lotte Weimarban (1939)
Doktor Faustus (1947)
Tonio Kröger (1903)
Halál Velencében (1912)
Mario és a varázsló (1930)

Mario és a varázsló (1930)

Keletkezéstörténet

„Te jól tudod, a költő sose lódit:

az igazat mondd, ne csak a valódit,”
(József Attila: Thomas Mann üdvözlése)

Thomas Mann realista író, ráadásul életének szinte minden történését feljegyzi, irodalmi
alapanyagnak tekinti. Vele kapcsolatban fokozott a csábítás a valóság és a valóság hiteles
ábrázolásának összemosására.
A Mario és a varázsló még kitüntetettebb, dokumentáltabb ebből a szempontból. Thomas
Mann ugyanis 1926-ban a Pisa melletti tengerparton üdült családjával. A novellában szereplő
helyszín Torre di Venere nem létezik a valóságban, de Torre di Greco és Portovenere igen.
Az író egyik magánlevelében fel is idézi az eseményeket. „…a varázsló valóban létezett, és
ugyanúgy viselkedett, ahogy leírtam. Csak a halálos befejezés költött: a valóságban Mario a
csók után komikusan megszégyenülve elszaladt, és másnap, mikor ismét a teát szervírozta,
rendkívül megelégedett és tárgyilagosan elismerő volt „Cipolla” munkája iránt. A lövéseket
pedig még csak nem is én találtam ki: mikor az esetet idehaza elmeséltem, legidősebb lányom
azt mondta: „Nem csodálkoztam volna, ha agyonlövi”.

A novella három évvel később készült el a személyes élményből, melynek igazsága

(hitelessége) egyáltalán nem attól függ, hogy a történet milyen mértékben valódi (a
valóságban így történt), hanem a művészi tükröztetés minőségétől. Az élet ismeretének
mélységéből.

A történelmi-társadalmi háttér

1929: a kibontakozó gazdasági válság első esztendeje. Európában különböző ideológiájú

diktatúrák szerveződtek, ill. vannak kiépülőben. Itália ekkor már diktatórikus keretek között
működik: Mussolini és a Fasiszta Nagytanács háttérbe szorította, majd felszámolta a
parlamentet. A rendeleti kormányzás idején a hatalmat a nacionalista propaganda és a szigorú
cenzúra szolgálta. Németországban Hitler nemzetiszocialista (náci) pártja egyre nagyobbá és
erősebbé válik. (Az áttörés az 1930-as választásokon történik meg.)
A Szovjetunióban ekkorra már kiépült a személyi kultusz övezte Sztálin kommunista típusú
totális diktatúrája.

Irodalmi előzmény

Boccaccio Dekameron című novellagyűjteményében a 6. nap 10. novellájának főszereplője

egy Cipolla nevű szerzetes, „a világ legnagyobb huncutja”, aki hamis ereklyékkel és költött
történetekkel „bőséges adományokat” csal ki az „együgyű sokaságtól”. (A cipolla szó
jelentése: vöröshagyma.)

Szerkezet

A szerkesztés koncepcionális alapja a késleltetés és a sejtetés

1. egység: az előzmények (a szöveg kb. egynegyede)

2. egység: az előadás (a szöveg kb. háromnegyede)

Késleltetés

- első egység

A „turistaélmények” közben megismerhetjük az előadás leendő közönségét. A hosszú

felvezetésnek az a szerepe, hogy az atmoszférát megteremtse. Azt erősíti meg, hogy az
előadáson történtek nem véletlenszerűek, hanem a társadalmi állapotokból szervesen
következőek. (a szállodából való kiutálás; a strandon történt atrocitás; „az idegen egészen
elszigeteltnek és szinte másodrendű vendégnek érzi magát”; „a strandon csupa hazafias
gyermek nyüzsgött”; „a nemzeti eszme forog szőnyegen”)

- második egység

Az előadás folyamatában fokról-fokra követhetjük nyomon a hatalom kiterjesztését. Az

egyszerű számmutatványoktól, kártyatrükköktől jutunk el a tömeges hipnózisig.

Sejtetés

Az első néhány mondat már előrevetíti a fentebb részletezett szerkesztésmódot:

„kellemtelen levegő…feszültség kezdettől fogva…borzalmas Cipolla….végzetszerű…rettentő
végkifejlés…eleve elrendeltetett”

A strandon történtek után:

„Nem lett volna-e jobb mindjárt el is utaznunk? Bár azt tettük volna! Akkor megmenekülünk
ettől az iszonyú Cipollától (…) Maradtunk hát s állhatatosságunk borzalmas jutalmául éltük
át Cipolla mélyhatású, s gyászos megjelenését.”

Értelmezés

„(…) A zsarnok
rabjává lesz a nép, s nem veszi észre, miként.
Lassan emelkedik az, de utóbb már jaj, be nehéz őt
megfékezni; tehát éberen álljatok őrt!” (Szolón: Önkényuralom)

Szolón ókori epigrammájában tökéletesen sűrűsödik az elbeszélés mondandója. A „bírálgató

ellenállás” után mégis az „ittas föloldódás” következett, a novella csattanójában pedig a
„rettenetes…és felszabadító vég”.

A mulattató bűvész hipnotizőrré alakult át. Egyszerre zajlott a hazafias szólamokon edződött
közönség megnyerése és az ellenállás megtörése. A teljes társadalmat reprezentáló emberek
akaratuktól és önbecsülésüktől megfosztott alattvalókká váltak.
Az egyszerű pincérfiú azonban végső megalázottságában drasztikus megoldáshoz, a terror
eszközéhez nyúl.

A befejezés problémás. Mario tette kielégítheti ugyan az olvasó igazságérzetét, ugyanakkor

nehéz lenne ezt olyan megoldásnak tekinteni, amely a kialakult helyzetet egy csapásra
megoldaná, a társadalmi közeget egyszerre megváltoztatná.
 Thomas Mann: Mario és a varázsló (2)
(…) vannak hatalmak, melyek erősebbek az értelemnél és az erénynél.

I. Bevezetés
A XX. századi német epika egyik legnagyobb alakjának, Thomas Mann-nak (1875-1955)
elbeszélésében a totális rendszerek hatását követhetjük nyomon a kisemberre.

II. Mann írásművészete

 Thomas Mann műveinek elsődleges témája a polgár.
 Módszereire a realista ábrázolásmód a jellemző.
 A polgári humanizmus képviselőjeként is szokás emlegetni.
 A 30-as évektől fő témája a nácizmus, a totális rendszerek elleni lehetséges
magatartások bemutatása.
 Jellemzően nagy terjedelmű regényeket írt (Buddenbrook-ház, József és testvérei), és
novellái, elbeszélései is hosszabbak az átlagnál.

III. Mario és a varázsló (1930) A parancsolás és az engedelmesség társasjátéka

Előzménye:
 A Mann család 1926-ban Olaszországban nyaralt, ahol valóban részt vettek egy
bűvészesten, de ott a megalázott Mario a helyére somfordált.
Címe:
 2 főszereplőre utal
Tere, ideje:
 Az 1920-as évek Olaszországa
 A novella nagyjából 3 hetet ölel fel az első részben, pár órát a második részben.
 Egy kitalált település: Torre di Venere , a Tirrén-tenger partján.
 A Grand Hotel, az Eleonora Panzió és a bűvészestnek helyet adó városszéli terem.
Elbeszélésmódja:
 E/3. személyű elbeszélés
 Visszatekintő beszédhelyzet
 Okai:
o Olyan szemtanú, értelmiségi szereplő, aki maga sem tudta kivonni magát az
események hatása alól.
o Ambivalensen viszonyul a tapasztaltakhoz, de képtelen határozott lépésekre.
o Kellő távolságból látja a folyamatot.
o Véleményt formál, reflektál a történtekre.
Előreutalások, sejtetések:
 Jellegzetes manni alkotói módszer
 Már az alcím árulkodó: tragikus úti élmény
 Angioleri asszonyról már a bemutatásakor úgy ír, hogy gyenge akaratú asszony, aki az
erősebb akaratnak feltétlenül behódol
  Ez az Angioleri asszony Cipolla bűvészestjének második részében akarat nélküli báb
lesz.
 Vagy amikor arról ír, hogy a fürdőző közönség hogy felháborodott a kislány
meztelenségén, és nemzeti színezetet kap a jelenet a hazafiság rossz értelmű
hangulatával –a nemzeti érzelmek aztán majd Cipolla is hangoztatja.

IV. Szerkezete, időkezelése:

 Lineáris időkezelés
 Kényelmes, lassú elbeszélés.
 Csak a végén gyorsulnak fel az események.
 Szerkezeti értelmezés –I.
2 nagy részből áll:
 1. rész: hosszú expozíció, melyben részletezi a nyaralás kezdetétől átélt
élményeket.
 Feladata annak a világnak a bemutatása, amelyben megszületnek a
diktatúrák.
o Nem ehetnek a Grand hotel teraszán, mert az csak
„vendégeinknek” van fenntartva.
o Áttelepítik őket egy másik épületbe a kislány köhögése miatt.
o A fürdőruháját kiöblítő 8 éves kislányukat és őket is
megalázzák, mondván: erkölcstelenséget követtek el.
o Az undok Fuggiero
 A kellemes élmények nem elegek a rossz szájíz feloldására, de
mégsem mennek el.:
o A panzió és Angioleri asszony kedvessége.
o Mario, a kedves pincérfiú
 2. rész- a bűvészest
 a.) része –általános bűvész-trükkök.
 b.) része: kifejezetten a megalázást szolgáló bűvész-trükkök.
 Szerkezet - II.
o Expozíció: A körülmények bemutatása (hosszú, az egész szövegnek kb. 1/3-a)
o Bonyodalom: Cipolla megjelenése.
o Kibontakozás: a bűvészeset nagy része.
o Tetőpont: Mario szerepeltetése a színpadon.
o Megoldás: Mario lelövi Cipollát.

V. A szereplők:
 A mindent tudó elbeszélő, Mann és családja (feleség+ 2 gyerek)
 Cipolla, a bűvész
 Mario, a pincérfiú
 Angioleri asszony
 Silvestra, Mario szerelme
 A bűvészest résztvevői
A mű főszereplője, Cipolla:
 Nevének jelentése: hagyma
 Nyomorék 🡪torz test, torz lélek
 Önérzetes
 Öntelt
 Éles megfigyelő
 Pökhendi
  Módszere a feszültségteremtés és az elbizonytalanítás
 Provokál
 Megaláz
 Remek szónok
 Manipulatív személyiség
 Munkájának lényege az emberek akaratának a megtörése
 Ő a demagóg, erőszakos diktátor-> a fasizmus megtestesítője

VI. A bűvészeset:
 Cipolla megvárakoztatja a közönséget.
 Munkaeszközei:
o Karomszerű, ezüstkampójú lovaglóostor
o Alkohol –a narkotitzálás és az idegen akarat letiprásának
jelképei
 Az író is elismeri, hogy félelmetes hipnotizőr.
 A műsor első részében szokványos mutatványok:
o Kártyatrükkök
o Fejszámolás
o Játékok
 A II. rész már egyértelműen megalázó
o Deszkaszerűen megmerevített, akire Cipolla ráül.
o A karját felemelni nem tudó férfi.
o A rángatózó táncőröltek.
o Angioleri asszony elcsábítása
o Az elbeszélő is valamennyire a hatása alá kerül.
 Ezután vonja le a mű egyik fő konzekvenciáját

”Nem akarásból, úgy látszik, lelkileg élni nem lehet. Valamit nem akarni megtenni,
tartósan nem jelenthet élettartalmat.”

 Mariót, a mélabús pincérfiút kényszeríti rá a visszataszító Cipolla, hogy megcsókolja,

mintha ő lenne a viszonzatlan szerelme, Silvestra.
 Erre a műben Mario lelövi Cipollát.

VI. A mű mondanivalója
 Fő mondanivalója. A fasizmussal való szembefordulás
 A másik üzenete, hogy bemutatja azokat az (olasz) kispolgárokat, akik hatalomra
segítették Mussolinit azzal, hogy vakon alávetették magukat egy rendszernek.
 A felelősség megszűnte
 Az egyéniség feladása vezette őket ahhoz a megaláztatáshoz, amit a fasizmus
jelentett.
 Elhatározó tettre, cselekvésre szólít fel.
 A művet felfoghatjuk allegóriának vagy parabolának is.

VII. Lezárás
A Mario és a varázsló beleillik abba a sorozatba, amellyel a XX. század első felének írástudói
tiltakoztak a maguk gyönge hangján a totális államok létrejötte és működése ellen, s amely
sorozatban ott találjuk Radnóti műveit vagy Brecht Kurázsi mamáját.
 Puskin - Anyegin
Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837)
 Született: 1799. január 6. Moszkva
 orosz és az egyetemes irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja
 Moszkvában született, előkelő család
 első, aki stílusában vegyítette a nyugati mintákat
 fő művét, az Anyegint, 7 éven át írta
 tagja lett -> Zöld lámpa irodalmi társaság
 kegyvesztetté vált versei miatt -> I. Sándor cár Szentpétervárról -> vidékre,
Kisinyovba = száműzetés
 új cár I. Miklós visszahívta -> cenzúrázta műveit
 1831 – megnősül -> Natalja Goncsarovát -> 2 fiú, 2 lány gyerek -> adósságok
 1837-ben pisztolypárbajban veszti el az életét

 Művei: 1825 verseskötet -> Anyegin első része

1823 – 1830 Anyegin (verses regény)

Borisz Godunov (dráma)
A kapitány lánya (elbeszélés)

Anyegin
A mű:
 7 évig, 4 hónapig és 17 napig íródott
 romantikus, verses regény -> kevert műfaj, Byrontól származik
 cselekményessége miatt -> epika, az író megosztja az érzéseit -> líra
 jambikus ritmusú
 Anyegin-strófában íródott – sajátos rímképlet
 központjában: szereplők, elsősorban: Anyegin önkeresése
 háttérben: korabeli orosz világ bemutatása
Szereplők:
 3 központi alak -> Anyegin, Lenszkij, Tatjána
rajtuk kívül: Olga, Larin szülők
 (Jevgenyij) Anyegin:
o a “felesleges ember” -> Puskin teremtette meg ezt a típust az orosz
irodalomban
o kicsapongó életet élt
o kallódik a világban
o kiégett dandy (úrifiú)
o városi aranyifjak élete -> vidéki nemesi életforma, reformgazdálkodás
o önmagát keresi
o spleen (reményvesztettség, a csalódás, a világfájdalom) lesz úrrá rajta
o sikeres a nőknél, de nem szerelmes
o udvariasan, de határozottan utasítja vissza Tatjanát
o önsorsrontó + másra is veszélyes -> Tatjána, Lenszkij
o Puskin viszonyulása: Gyakran önéletrajzi elemek is feltűnnek (pl.: a
száműzetés), egyszerre szereti és bírálja, útkeresése egyben Puskin saját
útkeresése is

 Lenszkij:
o Idealista, szenvedélyes, lelkes, romantikus, tiszta, őszinte
o Anyegin ellentéte és barátja (érdekes embert látott benne)
o legromantikusabb személy
o álmodozó fiatal költő
o Németországból származik -> különleges
o érzelmei túlfűtöttek
o nem túl sikeres költő
o becsületes
o gazdag
o szerelme -> Olga

 Tatjána:
o az orosz irodalom első „élő” / igazi női alakja
 o talányos, nehezen megfejthető alak
o csendes, visszahúzódó
o álmodozó, ábrándozó típus
o sokat olvas, főleg rémtörténeteket és érzelmes regényeket („A könyv mindent
pótol neki.”)
o vonzódik a természethez, szereti öreg dajkáját
o Anyegint a könyvekből megismert férfitípusokhoz hasonlítja (Vajon melyikre
hasonlít?)
o nagyon őszinte, fel meri vállalni az érzéseit, nyílt (LEVÉL)
o a visszautasítás csak a lelkét töri össze, a szerelmét nem: nem tudja elfelejteni
a férfit
o elvágyódik vidékről
o hűséges
o erkölcse Anyegin fölé emeli

 Olga:
o szőke hajú
o életvidám
o érzelmei felületesek
o átlag nő
o az igazi belső érzelmek hiányoznak belőle
o Tatjána húga
o Lenszkij halála után hamar tovább tudott lépni

 Az elbeszélő:
o Jelenléte mindig eleven
o hol Anyegin jó barátja, hol kiderül róla, hogy ő Tatjána levelének őrzője
o néha objektív narráció
o gyakran kifejezi egyéni érzéseit
o gyakran vált át az élőbeszéd fordulataira (megszólítja az olvasót, a
hallgatóságát)
 Romantika és realizmus:
o romantika formanyelvén íródott
 - Lenszkij jelleme, Tatjana álma, tájábrázolás, ellentétek, túlzások,
líraiság
o a valósághű ábrázolásmód -> realizmus megjelenése

Moliére, a francia klasszicista dráma

Klasszicizmus:
  először Franciaországban jelent meg, a XVII. században
 XIV. Lajos (Napkirály) támogatta a művészeteket
o udvarába művészeket gyűjtött (Moliére is itt élt)
o rajongója volt a klasszicizmusnak
 szokták a reneszánsz folytatásaként értelmezni
 nagyon letisztult, egyszerű stílus (barokkal szembefordul)
 erős antik hatás
o követték az ókori tematikát, verselést (időmértékes)
 a szabályokat az alkotás normáinak tartották
o minél jobban követi a szabályokat, annál jobb a mű
 kedvelt műfajok: eposz, óda, tragédia
 a drámákat hármas egység alapján építik fel – 1 hely, 1 nap, 1 cselekményszál
 klasszicista felfogás szerint a művészet mércéje: logika, rend, egyszerűség, antik
elemek…
 eszmei háttere a racionalizmus
o a világot két részre lehet osztani: megismerhető és megismerendő
o fontos maga a megismerő – az ész, az elme
o az ember annyit foghat fel a fizikai világból, amit megfigyel vagy megismer
o arra kell törekedni, hogy minél több mindent megvizsgáljunk és kételkedjünk
o Descartes: a tapasztalás, megismerés ész nélkül semmit sem ér (Cogito ergo
sum)
o Pascal: természet végtelen, de az emberi értelem véges -> ennek felismerése,
elfogadása nagy érdem
A klasszicista drámai újítások az antik drámához képest:
 nincs kar, zene
 rímes verses forma, francia alexandrin
 a szereplők végletes jellemek
 csak arról szól ami lényeges( nincs kitérő, más téma) szerelem, becsület konfliktusa
Francia klasszicista színház:
 antik témák kerülnek elő
 vagy csak komédia vagy csak tragédia
 virágzott a színjátszás (első kőszínházak-> megvilágításra volt szükség -> fáklyák)
 hármas egység
 mértéktartás: kevés esemény játszódik a színpadon, a többit a szereplők elmesélik
 5 felvonásos klasszikus tagolás jellemző – 5-ös tagolás
 van függöny, nincs díszlet, nők is játszhattak
 előzmény: commedia dell'arte (tipikus szereplők) (Moliere vígjátékaiban)
o 16. századi Itáliából
o eredetileg rögtönzésre épülő bohózat
 van cselekményváz, de nincs megadott szöveg -> rögtönöztek ->
tehetséges színészek kellettek
o vannak szereplő típusok:
 szolgák (=zanni) – comedia dell’arte lelke, ostoba vagy tetteti magát,
gúnyt űznek belőle - bosszút áll, szereti a bonyoldalmakat
 urak
 dottore – tudálékos, fecseg, rosszul idézget – komikus
 pantalone – mindig szerelmes, gyakran együgyű kereskedő
  sorsüldözött szerelmespár
 szubrett (cserfes szolgálólány) – szerelmesek segítője
Moliére:
 XVII. századi Franciaországban élt és alkotott
 nagyapja ismertette meg a színészet és a színház világával
 komédiákat preferálta az akkoriban népszerű tragédiákkal szemben
 darabjaiban egy-egy emberi gyengeséget állított a középpontba, ezt tette nevetségessé,
ezzel célja az emberek fejlesztése (megjavítása)
 1650 körül lett sikeres, ismert – elnyerte a király kegyét
 művei pl.: Képzelt beteg, Tartuffe, Fösvény, Tudós nők
 rezonőr -> elmondja hogyan kéne cselekedni, kommentál és jó tanácsokat ad

Tartuffe:
- Vígjáték
 keletkezés:
o első változatot a versailles-i ünnepségeken mutatták be
o botrányt kavart – a vallást figurázta ki -> át kellett írnia
 1669-ben bemutatták az új verziót
o eredetileg Tartuffe győzedelmeskedett, az új verzióban a király
embere
 klasszikus elemek:
o hármas egység
o sok minden a színpadon kívül történik
o ésszerűség fontos
o deus ex machina ("isteni közbeavatkozás")
o rend, harmónia visszaáll a végén
 műfaja: komédia
o ókorban: gúnydal
o középkorban: minden olyan hosszabb cselekményű alkotás, ami szomorúan
vagy bonyolultan kezdődött, de szerencsésen zárult
o ma: olyan drámai mf, amely a látszat-valóság ellentéten alapul, és álérték vagy
értékhiány lepleződik le benne
o hősei: hétköznapi, átlagos alakok
 viccforrás: jellembelim hiányosság (nincsenek vele tisztában vagy
erénynek tűntetik fel)
o általában ☺ befejezés
o kizárt mozzanat: halál, brutalitás
o KOMIKUM (meghatározó eleme)
 helyzetkomikum: nem belső tul., hanem külső külső hatás miatt válik
nevetségessé a szereplő (pl. Orgon az asztal alatt)
 jellemkomikum: a szereplő belső/külsp tulajdonsága miatt nevetséges

Szerkezete:
Expozíció:
  Egy sokszereplős, mozgalmas jelenettel indul. Majdnem minden szereplő itt van,
csak a két fő nem. (Tartuffe, Orgon)

 zseniális expozíció, in medias res családi vitával kezdődik, a veszekedésből

kikristályosodik az értékrend, megismerjük a két „tábort”.

 Orgon édesanyja, Parnelle-asszony kezdi el ócsárolni a családtagokat (Tarteuffot

dicsőíti -> a többiek nem kedvelik, mert álszent), így különül el a két tábor. A
többiekkel ellentétben álló asszony, és Orgon megtévesztve szolgálják ki a koldusként
oda kerülő Tartuffe-öt. A családfő szerepét Orgon szinte teljesen átengedte Tartuffe-
nak, aki álszentségével már egy egész vagyon ellopott tőle.

Bonyodalom:

 Orgon terve: Mariane és Tartuffe házassága, hogy T.-t még szorosabban családjához
kösse.

 Orgon azt hiszi, hogy ő az erkölcs példaképe, pedig a házasság ésszerűtlen és

erkölcstelen.

 Ekkor kezdődik meg az összefogás az álszent zsarnok ellen.

Kibontakozás:

 III. felvonás II. jelentében megjelenik Tartuffe -> nem hiteles, nevetséges a
megjelenése. Önsanyargató középkori szerzetes képében szeretne tetszelegni, de
mindenki tudja /kivéve Orgon/ hogy csak megjátssza magát.

 Tartuffe nyíltan szerelmet vall Elmirának.

 Damis leleplezi őket.

 Mártírnak adja elő magát Tartuffe, terve tökéletesen beválik, a házasságtörést

bevallja, s Orgon előtt a világ minden bűnét magára öltő mártír képében tetszeleg.
Ezután Orgon a fiát kitagadja, ennyire ostobának még soha nem láthatta a néző
Orgont, fiától elveszi a családi vagyonát s Tartuffe nevére íratja, ekkor Cléante próbál
rá hatni eredménytelenül. Ekkor veszi a kezébe az ügyet Elmira.

 A darab legkomikusabb jelenete, mikor az együgyű Orgon az asztal alatt rejtőzve lett
tanúja szeretett kedvence erotikus udvarlásának. Az itt megjelenített
helyzetkomikum, nevettető és a néző szellemi fölényét sugalló hatása a Moliére által
létrehozott szokatlan szituációkból származik.
  IV. felvonás: Tartuffe ebben a részben már veszélyessé, félelmetessé vált, mivel-noha
sejtett valami átverést-nem titkolta erkölcstelen vágyait. Az ilyen ember bármire
képes lenne. Orgon azonban korábban minden vagyonát Tartuffe nevére írta, s
emellett még inkább nyugtalanítja egy bizonyos kazetta, így a darab komikus légköre
fenyegetővé, szinte tragikussá válik.

Tetőpont:

 Kilakoltatás jelenete, Tartuffe már érkezik a rendőrtiszttel, de Orgon helyett T.-t

tartóztatják le-a király egy régóta keresett bűnözőre ismert rá benne-kettős leleplezés!
1-A vallásos jámborság mögé rejtőző, ám gátlástalan Tartuffe.
2-a zsarnok apáról, aki saját akaratát érvényesítené a családban, miközben
félrevezethető, rászedhető, naiv.

Megoldás:

 Tartuffe-öt lecsukják
 deus (rex) ex machina - a történetek egy jellemző eleme, egy meglepő, nem várt
esemény, amely hirtelen teljesen megold egy addig megoldhatatlannak vélt
bonyodalmat. A Tartuffe-ban a király beavatkozása.

szereplők:
 Dorine: szókimondó, tapasztalt, eszes, őszinte, szarkasztikus,
talpraesett, éles látású
 Pernelle asszony Orgon anyja
 Elmira Orgon felesége
 Orgon: jószívű, naiv, ostoba, makacs, gyenge, hiszékeny, akaratos
 Damis (Orgon fia)
 Marianne (Orgon lánya): szófogadó, engedelmes, bizonytalan,
befolyásolható, alázatos, bátortalan
o Valérral: sorsüldözött szerelmesek
 Tartfuffe: képmutató, álszent, hazug, kapzsi, manipulatív, körmönfont,
ravasz, csaló (kivéve: Elmirával - gyengébb-> szerelmes belé)
 Cléante (=rezonőr, az író szócsöve, az ő látásmódját közvetíti): ésszerű,
okos, racionális, őszinte, hatérozott, higgadt, segítőlkész, hűséges, jó
tanácsadó, tapasztalt

 verselés: ALEXANDRIN versformában íródott

o 12 szótagos sorok, felénél sormetszet
o főként jambusok
o páros rímelés: a-a-b-b
 Henrik Ibsen drámái
Henrik Ibsen a 19.század végén robbant be az irodalomba, norvég drámaíró,
első ismert szerző Skandináviából. Hírnevét drámáival szerezte, amelyek három
csoportba sorolhatóak.
 romantikus drámák: Például: Peer Gynt (’pergünt’) -> a mű hőse egy
norvég fiú, aki Fausthoz, Csongorhoz hasonlóan az élet értelmét keresi,
de rájön, hogy nincs célja, ezért visszatér oda, ahonnan indult
 realista drámák: Például: Nóra/Babaszoba -> a mű főszereplője egy
anya, aki elhagyja saját családját
 szimbolista drámák: Például: Solness építőmester -> a mű hőse egy
tornyot épít, ami végül összedőlt
Henrik Ibsen legismertebb műve A Vadkacsa. 1884-ben írta Ibsen, a mű a
realizmus és a szimbolizmus határán áll. Műfaja színmű (nem tragédia és nem
komédia), Ibsen szavaival élve „analitikus dráma” -> a mű a szereplők múltját
elemzi, a jelenben alig történik valami. A mű a színpadi hagyományokat
követve öt felvonásból áll. A formája már nem vers, hanem próza. Tartalmát
felvonásokra bontva látjuk át.
 1.felvonás: Werle házában játszódik, Werle fia, Gregers évek múltán tér
haza, apjától megtudja, hogy legjobb barátja Hjalmár a házvezetőnőjüket
vette el, aki Werle szeretője volt, emiatt gyermeküknek Werle lett az apja.
 2.felvonás: megismerjük Hjalmár családját, akik egy padlásszobában
élnek, Gregers felkeresi őket és beköltözik kiadó szobájukba, ez
szolgáltatja a bonyodalmakat a műben.
 3.felvonás: új szereplők tűnnek fel, az orvos és a pap, a felvonás végén
Gregers és Hjalmár sétálni mennek
 4.felvonás: Hjalmár megtudta, hogy Hedvig nem az ő lánya, ezért
hazatérve el akarja hagyni a családját
 5.felvonás: a mű tetőpontja, a házaspár vitája közben Hedvig lelövi
magát, öngyilkos lesz
A mű üzenete sokrétű lehet. A központi szimbólum a Vadkacsa, az „élet
hazugságok” jelképe. A vadkacsa konkrétan arra az állatra utal, amit a család
magához vett, miután Werle lelőtte. Gregers szerint a vadkacsa olyan, mint a
család, Werle miatt sérülhetett meg és beleragadtak az iszapba. A vadkacsa
Hjalmart is jelképezi, aki a saját magát húzza le az iszapba a hazugságaival. A
mű nem arról szól, hogy a hazugság jó, de nem mindenki áll készen az igazság
megértésére. Gregers hibája, hogy ráerőlteti az igazságot Hjalmarra, és nem
veszi észre, hogy Hjalmar önmagának hazudik.
 A modernség irányzata

A művészetek irányzatai teljesen megváltoztak a 19. század második felében. Négy

jelentős irányzat jelenik meg: naturalizmus, szimbolizmus, az impresszionizmus és a
szecesszió.
Naturalizmus:
 a 19.század végi epika és dráma új stílusirányzata
 nevét a naturalista (természettudós) szóból kapta, az írók abból indulnak ki, hogy az
ember természeti lény
 az életet illúziótlanul ábrázolják, a lélekkel nem törődve, az embert az ösztönei
irányítják
 az író tárgyilagosan, érzelemmentesen írja le a működését
 az irodalomban rengeteg tabutémát használ: szex, erőszak, függőség, háború stb.…
 a naturalista mű megfigyel és elemez, részletezve ír, leghíresebb írója a francia Zola

Szimbolizmus:
 nevét a szimbólum (jelkép) szóról kapta, amit eddig is használtak, de ekkor válik
uralkodóvá
 a szimbólum olyan kép, amely önmagán túli jelentést hordoz, amelynek megfejtését a
mű a befogadóra bízza
 az irodalomban csak a lírát jellemzi, amelyben a költő elvont tartalmakat fejez ki
bonyolult szimbólumokkal
 az erős zeneiség jellemző rá, de a gondolatiság nem
 a festészetben Böcklin, a költészetben Ady Endre a példája

Impresszionizmus:
 neve az impresszió (benyomás) szóból ered, a kép/vers pillanatnyi hangulatát ragadja
meg
 a festményekben nincsenek körvonalak csak elmosódott foltok
 olyan, mintha a művész versenyt futna az idővel, mert a versenytársa lett a
fényképezés
 a költészetben jellemző rá a leíró vers, amely mindig nominális (főnév, melléknév)
stílusú
 híres példája a francia Monet (’Moné’) és Kosztolányi Dezső

Szecesszió:
 neve kivonulást jelent, mert a festők szakítanak az akadémiákkal, és önállósodnak
 amit létrehoznak az díszítőművészet, a kép önmagáért szép, nincs üzenete
 a művek sokszor meghökkentőek, kedvelik a természeti elemeket, gyakori téma a női
test
 híres festő az orosz Mucha, híres író Krúdy Gyula
 A homéroszi eposzok
A homéroszi eposzok - YouTube

Az eposz
• az eposz egészen a XVII. század végéig a világirodalom egyik legrangosabb műfaja
• nagyepikai műnemhez tartozó hősköltemény-> rendkívüli tulajdonságokkal ruházza fel
hőst (istennek!)
• Az eposz általában időmértékes verselésben hexameterekben írt nagyepikai műfaj.
Rendszerint egy nagyobb közösség történetét meséli el, főhőse rendkívüli ember vagy
félisten.
• egész népre, emberiségre kiható jelentős esemény, küzdelem melyet emberek, emberfeletti
erők és istenek vívnak
• ált. hosszabb terjedelmű verses epikai mű

Eposzi kellékek: az eposz formai szabályait az Iliászból vonták le

• invokáció: múzsa segítségül hívása
• propozíció: a tárgy, téma megjelölése
• enumeráció: seregszemle
• in medias res: a dolgok közepébe vágás
• csodás elemek
• deus ex machina: isteni beavatkozás
• epizódok közbeiktatása-> ellenpontozás, a mű harcokról szól, az epizódok a békés
hétköznapok világát mutatják be.
• eposzi hasonlatok, állandó jelzők, ismétlődő kifejezések, toposzok (pl utazás- Odüsszeia)

Homérosz és a homéroszi eposzok

• Homérosz művei váltak irányadóvá a későbbi korok eposzíróinak
• a trójai mondakörből merít Trója ostroma történelmi tény (Kr. e. XII. század környékén
történt)
• a szájhagyományban ez a történelmi esemény a görög törzsek mondáival kibővült
• Homéroszi kérdés: A kutatók az Iliász és az Odüsszeia összehasonlításával kimutatták,
hogy a két eposz keletkezése között olyan sok idő telhetett el, hogy aligha alkothatta
mindkettőt ugyanaz a személy. A két eposz embereszménye ugyanis eltér egymástól: az
Iliászé a hírnév, míg az Odüszeiáé a leleményesség.

Odüsszeia-> 2. Homéroszi eposz (Homérosz költőt jelent)

 24 ének (kb 40 napot ölel fel a cselekmény, ám a retrospektív elbeszélés miatt, több
idő cselekményeit is megismerjük)
-Odüsszeusz hazatérésének története a Trójai háború után
- az istenek szerepe már korlátozott ,nem olyan jelentős mint az Iliászban
- nem az arisztokrácia katonai erényeit tartja fontosnak
- Odüsszeusz kíváncsi természet, okos és leleményes, értelemmel küzdi le a hazatérése előtt
álló akadályokat
- a cselekmény két szálon fut (Y szerkezet): Ithakában, Odüsszeusz otthonában ahol felesége
Pénelopé és fia Télemakhosz küzd a kérők hadával, és Odüsszeusz utazása

Verselése: hexameter (verslábból áll)időmértékes tehát a szöveg kötöttségét, ritmusát a

rövid és a hosszú szótagok szabályos váltakozása, ismétlődő visszatérése adja.
- daktilus: - ◡◡ (egy hosszú és két rövid szótag) az ötödik versláb mindig daktilus, az utolsó
soha nem lehet!
- spondeus: - - (két hosszú szótag)
- trocheus:- ◡ (egy hosszú és egy rövid szótag) - ez utóbbi csupán a verssorok utolsó
verslábaként szerepelhet kivételként.

Odüsszeusz alakja:
→ kiváló harcos,legfőbb erénye az okosság,az igazságosság,a minden tudatos
megismerésének szomjúsága,a kompromisszumokra való képesség,a tapasztalat szülte
óvatosság,a cselekedetek következményeinek latolgatása.
→ Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember hanem a sokat tapasztalt,
bölcs,leleményes,politikus ember.
→ Végtelen kíváncsisága és az ismeretlen megismerése iránti olthatatlan vágya sodorja a
veszedelmes kalandokba.
→ Törvényt és rendet keres és visz a barbárság világába.
→ Higgadtan, ésszel számítja ki, mikor kell felvenni a harcot, és mikor van szükség
menekülésre, vagy tudatos áldozatvállalásra.

Történet:
Az istenek nem nézték jó szemmel, hogy mikor az akhájok elfoglalták Tróját, a szentélyeiket
is meggyalázták. Ezért úgy büntették Trója legyőzőjét, Odüsszeuszt, hogy a legkülönfélébb
kísértéseket és próbatételeket kellett kiállnia, hogy kiderüljön, méltó-e arra, hogy
hazatérjen.
A legborzasztóbb próbatétel az alvilágban érte, ahol találkozott Agamemnónnal, s ő
elmesélte neki, hazatérése után milyen gonoszul gyilkolta meg hűtlen feleségének a szeretője.
Az Agamemnónnal való találkozás után Odüsszeusz többé már nem tudhatta, őrá vajon
várnak-e otthon.
Az alvilági utazást követően ellen kellett állnia a szirének csábító énekének, át kellett jutnia
Szkülla és Kharübdisz, a hatfejű szörny és az iszonyú örvény között. Hosszú, kalandos hajóút
után, összes társát elvesztve érkezett Kalüpszóhoz, a gyönyörű nimfához.
Itt éveket töltött, amíg a nimfa az istenek parancsára útra nem bocsátotta. Mielőtt végre
otthonába, Ithakába érkezett, Poszeidón haragja hatalmas vihart küldött rá, amely a phaiákok
földjére vetette őt. Innen tért haza. Itt viszontláthatta hűséges feleségét, Pénelopét, aki a
kérőket nap mint nap kitérő válaszokkal tartotta távol magától. Fia, Télemakhosz, aki nem
hitte el, hogy apja meghalt, hanem kutatott utána, időközben felnőtté vált.

Az istenek megengedik hogy Odüsszeusz hazatérjen 10 év bolyongás után családjához

Ithakába
- 1.-4. ének bemutatja Ithakat (Penelopé és Telemakhosz bemutatása)
- 5.-7. ének Ogügié szigetén játszódik, ahol Odüsszeusz Kalüpszó nimfával él --- szerelmi
fogságban tartja, de végül úgy dönt hogy hazatér
- ezután a phaiákok szigetére utazok ahol Nauszika szerelmét is visszautasítja --- megint a
hazatérés mellett dönt
- 9.-12. énekben elmeséli a phaiákoknak kalandjait --- 10 kaland
- 13. énektől a mű második része --- Odüsszeusz hazatérése, leszámolás a kérőkkel
- eleinte nem fedi fel kilétét
- egyesül a család --- nincs tragikum
Az eposz szerkezete és az elbeszélés módja
Az Odüsszeia szerkezete nem egyenes vonalú, az elbeszélt események nem kronologikus
sorrendben következnek egymás után. A cselekmény Y szerkezetű: két szálon indul el,
majd összekapcsolódik.
Az első énekben megtudjuk, hogy Odüsszeusz fia, Télemakhosz apja keresésére indul, tehát
elkezdődik az ő története.
V–VIII. énekekben ismerkedünk meg Odüsszeusszal, aki éppen útnak indul Kalüpszó
nimfától, de hajótörést szenved, és a phaiákok szigetére vetődve elmeséli eddigi kalandjait.
Eddig volt lineáris, időben előre haladó a cselekmény.
Ezek után azonban változik a szerkezet: egy másfajta, ún. retrospektív, azaz visszatekintő
nézőpontú elbeszélés következik.
A múltbeli események a IX–XII. énekben elevenednek meg.
A XIII–XIV. énekben ismét a jelenben látjuk a főhőst a phaiákoknál.
A XVI. ének ismét Télemakhosz története, így már várható, hogy a két cselekményszál
hamarosan összeér.
A XVI. énekben a fiú fel is ismeri édesapját, majd együtt visszatérnek Ithakába. A további
énekek, egészen az utolsó, XXIV. énekig már az otthoni eseményeket mondják el a kérőkkel
való leszámoláson át a békekötésig.
Az elbeszélő személye is változó. A jelenbeli eseményeket az egyes szám harmadik személyű
elbeszélő mondja el, de a visszatekintésekben a szereplő egyes szám első személyben szólal
meg.
Odüsszeusz számtalan kalandja során bebizonyította, hogy leleményessége, fizikai ereje és
erős jelleme révén méltóvá vált a boldog hazatérés isteni kegyelmére. A sokszor önmagát is
legyőzni képes, erkölcseiben és önfegyelmében is fejlődő hős végső célja a boldog családi
élet és a morális rend helyreállítása volt.
 A krimi

Az irodalmi alkotások alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: a magas és a

szórakoztató irodalomba. A magas irodalmi mű az ember és a világ problémáival foglalkozik,
újszerűségre törekedve, míg a szórakoztató irodalom valamilyen séma szerint készül, csupán
az olvasó figyelmét szeretné lekötni, és nem vált ki katarzist (megrendülést). A két kategória
nem válik el élesen, például aRobinson Crusoe-t vagy a János vitézt a puszta szórakoztatás
szándékával vetették papírra, és csak később kanonizálta (vagyis sorolta az alapműveltségbe)
az irodalomtörténet. És ez fordítva is igaz: a posztmodernség a szórakoztató szerzők kapcsán
is igyekszik elismertetni a művészi értéket. Ettől függetlenül bizonyos műfajokat
következetesen a szórakozató irodalomba szokás sorolni; ilyenek a humoros iletve szerelmes
regények, a kalandregény, a fantasy, a science fiction, a horror és a krimi.

A krimi a 19. század közepe óta létező, jellemzően regény vagy novella terjedelmű
műfaj. Neve a latin crimen (bűn) szóból ered, ám a magyar nyelvbe a német Kriminalnovelle
(bűnügyi regény) rövidítéséből került – de nevezik detektívregénynek, rejtvényregénynek is.
A történetek hasonlóan épülnek fel: a bonyodalmat mindig egy rejtélyes bűntény jelenti,
amelynek elkövetője a mű végéig ismeretlen marad, az olvasó pedig a főhős nyomozását
figyelemmel követve jut el a megoldásig.

A krimi két legfontosabb eleme, a borzongató bűntény és a gondolkodtató rejtély

hagyományos eleme az irodalmi műveknek, az Oidipusz királytól a Hamleten át az Arany-
balladákig rengeteg alkotásban fellelhetőek. A krimi létezését mégis 1841-től számítjuk,
amikor az amerikai Edgar AllanPoe (’edgár elen pó’) megírja A Morgue utcai kettős
gyilkosság című elbeszélést. A műben két párizsi jóbarát az újságból szerez tudomást két nő
horrorisztikus megöléséről egy belülről zárt lakásban. Egyikük, Auguste Dupin (’ogüszt
düpen’) azt állítja, hogy logikai úton képes kikövetkeztetni, hogyan történt a gyilkosság – és
így is lesz. Történetét névtelen barátja beszéli el nekünk.

Poe nagy hatással volt a 19. század leghíresebb krimiírójára, Arthur Conan Doyle-ra (’árször
kanen dojl’), Sherlock Holmes (’serlok holmsz’) megteremtőjére. Doyle műfaja alapvetően a
novella,de több regényt is írt, például A sátán kutyáját (1911). A könyv az angol lápvidéken
játszódik, aholholtan találnak egy férfit, külsérelmi nyom nélkül, mellette egy kutya hatalmas
lábnyomával. A helyibabonák szerint egy ősi átok sújtott le rá, és a Sátán jött el érte kutya
képében, Sherlock azonbanracionális magyarázatot talál az esetre. A történetet ezúttal is egy
barát, Watson doktor beszéli el.

A krimi aranykorának a két világháború közötti időszakot (1920-30-as évek) tartják,

ekkorrakörvonalazódtak a műfaj szabályai és változatai. A szórakoztató irodalomnak
ugyanúgy megvannak a stílusirányzatai, mint a magas irodalomnak. Az azóta keletkezett
krimik három típusba sorolhatók:

Klasszikus krimi vagy whodunit Bűnügyi regény vagy Kemény krimi vagy hard-boiled

Eredete: angol, legnagyobb
klasszikusa Agatha Christie a
Poirot- és Miss Marple-
történetekkel.
Stílus: romantikus. Érzelmesség
jellemzi, nem törekszik összetett
lélekábrázolásra és
társadalmorajzra,főhőse
rendkívüli, a cselekmény
fordulatos, ezért hajlamos a
képtelen túlzásokra.
Az elbeszélő: általában egy barát Az elbeszélő: az író egyes Az elbeszélő: maga a nyo mozó, így az ol
vagy tanú, aki minden-hová szám
követi a nyomozót.
A nyomozó: nagypolgári vagy
nemesi származású, átlagon felüli
intelligenciával. Nem hivatásos
detekív, általában véletlenül
keveredik a tett színhelyére,és
kíváncsiságból nyomoz.
A helyszín: a vidéki Anglia vagy
valamilyen egzotikus hely, pl.
Egyiptom. Az író a gyanúsítottak
szűk körét zárja össze pl. egy
estély vagy nyaralás ürügyén,
akik között a vidéki középosztály
agjait találjuk, pl. nyugalmazott
katonatisztek, visszavonultan élő
művészek, átlagos házaspárok, a
helyi pap.
A bűntény: csavaros, mint egy
bűvésztrükk. Az elkövető
mindent megtesz, hogy elterelje
magáról a gyanút, alibit
biztosítson magának, és mást
keverjen gyanúba.
procedural
Eredete: első Eredete: Amerikában teremti meg Das
képviselőjének a belga Hammett A máltai sóyommal, főszere
George Simenont tartják a Sam Spade-del
francia nyelven írt Maigret-
regényekkel.
Stílus: realista. A valóság Stílus: naturalista. A valósá got nem
érzelemmentes, tényszerű, pontosan ábrázolja, de illúziók nélkül el
kritikus ábrázolására is, az embert ösztönlénynek fogva föl, a
törekszik, cselekménye létés fajfenntartás irányít, ezért nem külön
életszerű, a szereplők állatoknál.
átlagosak, nem jók vagy
rosszak, hanem összettet
személyiségek.
harmadik is csak annyit tud, amennyit ő.
személyben, kívülállóként
tudósít.
A nyomozó: családos A nyomozó: lecsúszott ember, gya
kisember. Intelligenciája alkoholista ex-rendőr, aki nem tartja m
átlagos,az érzelmei nem különösebben okosnak, csak ámenős
befolyásolják az ügy Pénzért bérelik fel, de egy ponton túl már
felderítésében. Hivatalból igazságérzete hajtja.
rendelik ki az tetthelyre,
munkájában több kollégája
is segíti.
A helyszín: lehet vidéki A helyszín: Kalifornia, afilmipar és
település is, de jellemzően olajipar egyikk özpontja, ennélfogv
mégis a nagyváros, pl. korrupció és a szervezett bűnözős melegá
Párizs. A gyanúsítottak ahol hősünk magánnyomozói irodát tart f
köre nyitott, bárki fontossá Állandó mellékszereplő a munkáját se
válhat. Az állandó titkárnő és az ellene dolgozó rendőrség
szereplők így az közöttük is akad mindig egy-egy segítőtár
igazságszolgáltatás
képviselői közül kerülnek
ki: egyszerű járőröket,
halottkémeket,
helyszínelőket, ügyészeket
találunk köztük.
A bűntény: életszerű, mint A bűntény: véres és egyszerű, mint
egy rablógyilkosság. Bár leszámolás. A nyomozásst nehezíti, ho
zemélyes indíték is állhat szálak sokszor olyan személyekhez veze
mögötte, de sokszor akiket a pénzük vagy hatalmuk véd.
társadalmi problémák at
leplez le, pl. nagyvárosi
bűnözés.
A nyomozás menete: a nyomozó
két kérdésre keres választ: kinek
származik haszna a bűntényből,
és hogyan követték el? A tettes
(váratlan fordulattal) az lesz,
akire legkevésbé gyanakszunk,
ennek érdekében az író
figyelemelelterelő jeleket, „vörös
heringeket” használ.
A nyomozás menete:
aklasszikus krimivel
ellentétben itt a nyomozó a
bűntett elkövetéséig nem
ismeri az ügy szereplőit,
így fő feladata az áldozat
múltjának, kapcsolatainak
feltérképezése. Bárki lehet
gyanúsított, de az elkövető
az lesz, aki
egvalószínűbbnek tűnik.
A nyomozás menete:
áltaában két ügy van
egymásmögött, pl. a
magánnyomozót egy eltűnt
személy megkeresésével
bízzák meg, de ő egy
holttestre bukkan, így saját
szakállára nyomoz tovább,
miközben élete veszélybe
kerül, vagy ő maga is
bűnöket követ el céljáért.