Anyanyelvi nevelés - vegyes csoport - Száncsengő

A tevékenység megnevezése: irodalmi nevelés

A tevékenység helye, ideje: bárhol téli időszakban
A tevékenység irányítója: xy
Korcsoport: vegyes életkorú
Tevékenységi forma: mese-vers
A tevékenységi tartalma:
• Új vers: Weöres Sándor: Száncsengő
/Lelőhely: Bóbita kötet: Móra Könyvkiadó, 1991. 71. o./
• Ismert mondókák: Ferkó és a Pejkó, Évszakdicsérő
/Lelőhely: Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés. Múzsák
Közművelődési Kiadó Budapest, 1988. 50. o. és 111. o./

Az irodalmi tevékenység előzményei:

Az új vers esztétikumának befogadásához megfelelő hangulati elemek felelevenítése. Pl.:
• Az óvoda környékén tett séta során a téli táj megfigyelése
• A természetből gyűjtött termésekből, ágakból „kincses sarok” kialakítása
• Néhány részlet felidézése Móra Ferenc „A didergő király” című meséjéből.
(A ritmikusan, refrénszerűen visszatérő szakaszzáró mondatok ismétlése.)
• A beszédszervi mozgás ügyesítésére beszédhallást és figyelmet serkentő feladatok
(fonéma-differenciálás: toppan – koppan,
hanggyakorlatok: a természetben előforduló magas - mély hangok.)
• Az előző hetekben megismert mondókák, versek:
SZÉLFÚJÓ JÁTÉKOK – ÉVSZAK TÉLSUSOGÓ
KITALÁLÓ
A szélúrfi sziszegve fújt, Havas esőt hord a szél,
fi-fu, fi-fu jegesen fújt, mesét mond a téli éj.
fi-fu, fi-fu havat sepert, Mesét mesél, útra kél,
hó fújta be a hegyeket. bekopog a fagyos szél.
Susog, susog, itt a tél,
A szélúrfi sziszegve fújt, süvít, süvölt már a szél
fi-fu, fi-fu jegesen fújt, ember, állat fázik, fél
fi-fu, fi-fu jeget lehelt,
jégcsapos lett minden eresz.
/Lelőhely: Murayné Szy Éva: Játékos
A szélúrfi sziszegve fújt, beszédnevelés. Múzsák Közművelődési
fi-fu, fi-fu jegesen fújt, Kiadó 1988. 49. és 74. o./
fi-fu, fi-fu hóbuckát fújt,
minden gyermek hóembert gyúrt. (Tél)

Az irodalmi alkotásból adódó nevelési lehetőségek - fejlesztési tartalmak:

A gyermekvers az esztétikai hatások segítségével biztosítja a gyermeki személyiség
sokoldalú formálását.

1. Esztétikai nevelés
A valóság esztétikumának felismertetése az irodalom sajátos eszközeivel.
A szép iránti fogékonyság felébresztése, a gyermekek esztétikai érzelmeinek gazdagítása a
gyermekvers művészi hatásaival.
2. Anyanyelvi nevelés, beszéd- és kommunikációs képességének fejlesztése
A vers nyelvezetével, zenei hatású kifejezőeszközökkel, szókincsbővítéssel a gyermeki
kifejezőkészség, a nyelvtanilag helyes beszéd fejlesztése.
A vers hangutánzó szavaival, különleges szóösszetételeivel, mozgásképzetet keltő igéivel,
melléknévi igeneveivel a gyermeki szókincs fejlődésének elősegítése.
A találós kérdésekben, szólásokban, anyanyelv-fejlesztő játékokban előforduló népies-régies
kifejezések, humoros elemek érzékeltetése.
A mondókák és versek mondogatásakor a tiszta hangképzésre, a helyes artikulációra, a
magyar nyelvi hangsúlyviszonyok pontos használatára való ösztönzés.
A gyermekek élmény- és tapasztalat gazdagságának biztosítása változatos beszédszituációk
megvalósításával.

3. Érzelmi nevelés
A helyes hangsúlyozással, a vers ritmusának megfelelő érzékeltetésével, a rímvárás örömével
a gyermekek érzelmeit gazdagító versélmény nyújtása.
A közös mondókázással, versmondással az irodalom szeretetének elmélyítése.
A kapcsolatteremtő képesség igényének ösztönzése.

4. Erkölcsi nevelés
A vers bemutatásakor a gyermekekben keletkezett élmények nyomán létrejött esztétikai
hatásokkal erkölcsi érzelmek, példaértékű magatartásformák elősegítése.

5. Értelmi nevelés
A szinkretikus sémák, a szóingerek aktivizálásával az előzően szerzett ismeretek, emlékképek
és képzetek előhívása.
Az igény szerinti versismétléssel a gyermekek figyelmének, emlékezetének, képzeletének
fejlesztése. /A bemutatott vers érzékelése folyamán az esztétikai hatásokat befogadó
gyermek a szókapcsolatokra, érzékletes nyelvi formákra, kifejező mozzanatokra,
összefüggésekre figyel fel./
A megfelelő motivációval a gyermek önkéntelen figyelmének megragadása.
A vers ritmusának, képanyagának szuggesztív bemutatása révén a szándékos figyelem
elmélyítése.
A vers segítségével az eddig elraktározott képzetek új képbe történő szintetizálása.
A mondókák felidézése során az emlékezés tartósságának a reproduktív és kiegészítő fantázia
mozgósításával történő fejlesztése.

A tevékenység folyamatában alkalmazott módszerek: beszélgetés, magyarázat, bemutatás,

szemléltetés, ismétlés

A tevékenység során alkalmazott eszközök:

Termények, szalag, rajzlapok, színes papírok, könyvek, színezős lapok

A versélményhez kapcsolódó, integritást biztosító tevékenységek:

Anyanyelvi nevelés szókincsbővítéssel: odú: „természetes úton keletkezett üreg"
Anyanyelvi játék: „Mondd ugyanazt másképpen!" Pl. paci - ló, stb.
Találós kérdés „Kocsit, hintót, ekét húzok, hátamra ülsz és vágtatok”
Szólások: „illa berek, nádak erek", „köd előtte köd utána", „köddé vált, ködbe vész".
Vizuális nevelés: a téli évszak jellemző színei
Természettudományos ismeretek: az állatok tulajdonságai, gondozási feladatok
Ének - zene: Mozart: Téli utazás.
Az irodalmi tevékenység során várható szervezési feladatok:
• Az irodalmi élmények befogadásához megfelelő helyszín biztosítása /pl.: a könyvespolc
előtti szabad területen/
Munkaforma: frontális, mikro csoportos, egyéni

A kezdeményezés lehetőségei:
A gyermekek kíváncsiságára, figyelmére, az átélt tapasztalatokra, valamint a
tevékenységvágyra építünk. Pl.:
 Építő játéktevékenység:
A téli időszakra odú, menedék készítése az állatoknak /Kérdések: Ha nagyon hideg van,
hová bújnak az állatok? Milyen menedéket építenek maguknak? Az emberek hogyan
gondoskodhatnak róluk?/
 Állat-kitalálók:
1. Hangutánzásról, mozgásról, tartózkodási helyről kell az állatot kitalálni. A megfejtő lesz a
következő kérdező.
Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hogy beszélsz? (hangutánzás) Egy, kettő, három, négy,
kedves Pajtás, hogyan mégy? (mozgásutánzás) Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hová
mégy? (az állatra jellemző hely megnevezése)
2. Az állatot, állatcsoportot valamilyen jellemző tulajdonságáról kell megnevezni vagy
különböző állatok azonos tulajdonságát felismerni.
Mi siklik, tekeredik? Mi megy nesztelenül? Mi fut, vágtat, trappol?
 A téli tájat megjelenítő régebbi gyermekrajzok könyvvé való rendezgetése,
összefűzése.
 Beszélgetés a téli élményekről (Kérdések: Miért szeretjük a telet? Miért nem? Milyen
a téli időjárás? stb.)
 Képeskönyveket nézegető csoporttal a hónapsoroló óriáskifestő – december – lapjának
kiszínezése. Beszélgetés a tél örömeiről.

A tartalom feldolgozásának várható menete

I. Az új vers óvodapedagógus általi bemutatása: Weöres Sándor: Száncsengő

A beszéd-, előadás technikai, metakommunikációs eszközök megfelelő alkalmazásával az
érdeklődésnek megfelelően kétszer, háromszor. A gyermekek ráérezve a ritmusra és a rímekre
helyenként bekapcsolódhatnak a versmondásba. /Folyamatos értékelés, dicséret, biztatás/
SZÁNCSENGŐ
Éj-mélyből fölzengő
Csing-ling-ling száncsengő,
Száncsengő csing-ling-ling,
Tél öblén halkan ring.

Földobban két nagy ló

Kop-kop-kop nyolc patkó,
Nyolc patkó kop-kop-kop,
Csönd zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdő
Csing-ling-ling száncsengő,
Száncsengő csing-ling-ling,
Tél öblén távol ring.
II. Az új vers hangulatához kapcsolható, ismert mondókák felidézése a gyermekek
önkéntes jelentkezése alapján. /Folyamatos értékelés, dicséret, biztatás/
• Kiscsoportban, párban, egyénileg történő versmondás
• Differenciálási lehetőség: az otthon tanult téli versek önkéntes elmondása

FERKÓ ÉS PEJKÓ ÉVSZAKDÍCSÉRŐ

Pejparipán Ferike Hó bundában fázik a tél,
meg a félős Petike. didereg a száraz levél,
Fut-szalad a Pejkó-pejló, csúszik az út és fut a szán,
fő a fejed Peti, Ferkó, mindenki új tavaszra vár.
hogy fékezd meg a Pejkót,
ne borítsa föl a Ferkót,
a Petikét meg a Pejkót!

III. A tevékenység hangulati lezárása:

Zenehallgatás: Mozart: Téli utazás. Téli kép elkészítése. Beszélgetés a téli évszakra jellemző
színekről.
A további szabad játéktevékenység biztosítása.