Általános nyelv és kommunikáció

BIT: 1 bit az az információ mennyiség, amely 1 eldöntendő kérdésre adandó igen vagy nem
válaszban rejlik

Szemantika/jeltan:jelek osztályozásával, jelentésével foglalkozik, őse: tünettan

Pirce: a világ összes jelét 3 jeltípusba sorolta -> lehetővé teszi, hogy a körülöttünk lévő jeleket
értelmezni tudjuk:

- ikon
- index
- szimbólum

Kommunikáció és nyelvhasználat

- A beszélt nyelv kezdete 30-50 ezer éve.

- Az írás megjelenésec5-6 ezer éve.
- A nyomtatás megjelenése 1450-től
- Elektronikus kommunikáció XIX. szd. vége
- Az elektronikus kommunikáció 1970-től

A kommunikációs folyamat tényezői:

- személyek? (feladó, küldő, adó-címzett, befogadó, vevő) introperszonális

kommunikáció
- üzenet: szándékos, nem szándékos, magánjellegű, nyilvános, bármilyen lehet
- kód: üzenetet kifejező jelek (nyelvi/ nem nyelvi)
- csatorna: hallható, látható, érezhető, többféle
- hatás: az interakció befolyásolja a résztvevőket, lehet érzelmi, fizikai, kognitív
- a visszajelzés: külső és belső
- kontexus: beszédhelyzet, szűkebb: hogyan értjük, tágabb: beszédhelyzet, kulturális
közeg, társadalom
- zaj: fizikai jelenség, pszichikai, nyelvi, intellektuális tényező, mely hátráltat

Az egészséges ember kommunikációs jellemző alaptételei:

- nem lehet kommunikálni

 - a kommunikáció többcsatornás és többszintű
- a kommunikáció körkörösen (cirulárisan) zajlik
- digitális, és analóg lejekből áll
- két típusú: egyenrangú (szimmetrikus) és egyenlőtlen (kiegészítő)

Shanon és Weaver modellje 1949

- átviteli lineáris felfogás

- három problémaszint:
o technikai problémák (egy képet elküldünk ->ugyananniy bájtban érkezik meg
mint amennyiben elküldtük)
o szemantikai probléma: a kibocsájtó szándéka és a befogadó értelmezése
közötti viszonylagos hasonlóság kérdése. Milyen pontossággal közvetítik az
átvitt szimbólumok a kívánt jelentést?
o hatékonyság kérdése: milyen mértékben lehet hatni a befogadóra, mekkora az
üzenet propagandaértéke. (Minden kommunikáció célja megpróbálni
befolyásolni a másik viselkedését.) A kapott jelentés mennyire hatásosan
befolyásolja a magatartást a kívánt irányba.

Lasswell modellje – 1948

- közlő -> üzenet -> medium -> befogadó -> hatás

- ki -> mit mond -> milyen csatornán keresztül -> kinek -> mi a hatása
- ellenőrző vizsgálat -> tartalom elemzés -> média elemzés -> közönségvizsgálat ->
hatásvizsgálat
- a kutatás akkori szinvonala…
- az információátadást lineárisan fogja fel
- a közlőtől indul ki, célja, hogy hatást gyakoroljon a befogadóra
- kommunikációs folyamat = meggyőzési folyamat
-

Roman Jakobson kommunikációs modellje – 1958

KONTEXUS (referenciális)
 üzenet (poétikai) tényezők -> hozzájuk

feladó (emotív) címzett (konatív) lehet rendelni a nyelvi

kontaktus (fatikus) funkciókat

kód (metanyelvi)

- feladó: emotív = kifejező szerep: felkiáltó, óhajtó mondatok

- kontexus: referenciális = közlő tájékoztató funkció: kijelentő mondatok
- címzett: konatív = felhívó szerep, címzett befolyásolása: felszólítások
- kontaktus: fatikus = kapcsolatteremtés, - tartás, - és szórás: köszönés
- üzenet: poétikai = nyelvi megformáltság: mindennapi retorika
- kód: metanyalvi = a kódra utal, nyelvről a nyelvvel

A kommunikáció általános modelljei:

- a kommunikáció, mint hatás:

o A B : egyirányú, közvetett, tömegkommunikáció
- a kommunikáció, mint kölcsönhatás:
o A B : kétirányú, közvetlen, vagy közvetett: közös de szabályozott
(pl.: állásinterjú)
o A B : főleg egyirányú, közvetlen előadás
- a kommunikáció, mint ügylet, tranzakció:
o A B : kétirányú, közvetlen: beszélgetés, kompromisszum,
konszenzus

A kommunikáció típusai a résztvevők száma szerint:

- tömegkommunikáció
- nyilvános kommunikáció
- interperszonális kommunikáció (csoportos vagy kétszemélyes)
- introperszonális

60-as évek: a kommunikációt lineárisan értelmezték: olyan üzenetnek tekintették, amely egy
forrásból egy csatornán keresztül jut el a befogadók)hoz
Tárgya: a meggyőzés tanulmányozása

Chaffe és Berger (1986) nyomán:

- „A kommunikáció tudománya a szimbólumok és jelrendszerek létrehozásának,

alkalmazásának és hatásainak megértését kutatja igazolható általánosításokat
tartalmazó, a létrehozáshoz, az alkalmazáshoz és a hatásokhoz kötődő jelenségek
magyarázatát lehetővé tévő, elemezhető elméletek segítségével.”

Össztársadalmi szint (kevés szabály)

A kommunikáció Szervezeti szint

tudománya Csoportközi szint (nagyon sok szabály)

átöleli Személyközi szint (nagyon sok szabály)

Egyéni (individuális) szint

McQuail piramis

Alapítóatyák

- Charles E.
- Kurt Lewin (pszichológus)
- R. O. Jakobson (nyelvész)
- Naimann János
- Lasswell (politológus)
- Paul Felix Lazarsfeld
- Carl Hovland

Lasswell

- Propaganda: „a közösségi vélemények kezelése kifejező jelképek manipulálása révén”

- A propaganda, valamint a magatartásformák és vélemények vizsgálata közötti
kapcsolatot tekinti elsődlegesnek.
Kurt Lewin (pszichológus)

- a csoportos kommunikációt és csoport modelleket kutatta

- pszichológiai mező: együtt létező, egymással kölcsönösen függésben álló tények
teljessége

Carl Hovland (kísérleti pszichológus)

- kutatás: meggyőzés
- ahhoz, hogy sikerüjön valakit meggyőzni, vajon egyértelműen kell-e érvelnünk, vagy
éppen ellenkezőleg, fel kell kínálnunk neki a pro és kontra érveket egyaránt
- a közösség aszerint reagál egy-egy üzenetre, hogy milyen képe van tagjainak a
közlőről, miként vélekednek hitelességéről, felelős voltáról
- meggyőzés <-> kényszerítés
o minden meggyőzési folyamat támadás a másik felé (én többet tudok, nekem
van igazam) -> minél erősebb, annál nagyobb az ellenállás
o az észérvekkel való meggyőzés a legnehezebb legkevésbé hatékony
o akit kényszerítenek, annak nem kell egyetértenie azzal, hogy a magatartása
helyénvaló, számára is előnyös. Tudatában van a meggyőzés szándékának,
nem önként vállalja.
- meggyőzés <-> manipuláció
o meggyőzés arról, hogy hasznára válik az adott magatartás, nincs tudatában a
befolyásoló szándékának
- meggyőzés <-> rábeszélés
o olyan szimbolikus stratégiákon nyugszik, amelyek a meggyőzni kívánt félben
érzelmeket váltanak ki
- meggyőzés <-> propagand

demagógia

o tömegek befolyásolásának eszközei

o propaganda: általában egy eszmerendszer, egy ideológia elfogadását szolgálja
egy közösséggel, ha kell hazugággal, ha kell manipulációval
o demagógia: inkbb egy szónoki attitűd. A hallgatóság érzelmeivel manipulálva
valamilyen aktuális cselekvésre mozgósít.
Az információ mennyiségi meghatározása valószínűség számításokon alapszik. A
számításokhoz a kódokat bináris rendszerekké kell átalakítani. A matematikai
információmérés függ a kódok komplexitásának mértékétől. Figyelembe kell venni a jelek
számát, valószínűségét és kombinációs lehetőségeit is. Az egy jel által közvetített
információmennyiséget a jel előfordulásával fordítottan arányos. Minél ritkább egy jel, annál
informatívabb. Első közelítésben az egy jel által közvetített információmennyiség…….

1= l
p

Kommunikációs modellek

1. alapmodellek
2. hatásmodellek
3. a hosszan tartó hatások modelljei
4. az „ismert” modellek
a. fontos információkat tartalmaznak, kommunikációs tényezői, hozzás rendelt
jelentés… állandóak
b. hogyan hat. időleges lefolyás alatt hatást gyakorolnak
c. történet
- Gebner: A kommunikáció általános modellje – 1956

esemény kiválasztás aki érzékeli az eseményt

E1 ember vagy gép

észlelés dimenziója

hozzáférés a média- a módszerek és

ellenőrzéshez ellenőrzések dimenziója

S E
forma tartalom

SE= az eseményre vonatkozó jelzés, maga az üzenet

 o a modell két állítása köré szerveződik
o az üzenetet a valósághoz köti, ezáltal képes tájékoztatni a jelentésről
o a kommunikációs folyamatot kétdimenziós egészként értelmezi, ahol az egyik
dimenzió a felfogó (perceptív) vagy befogadó ( receptív) a másik a
kommunikáló

- Newcomb modellje – 1953

o kommunikációs szerep társadalmi viszonylatban

A B

o Pl.: Ábel, Béla barátok, majd A, a lilapárthoz, B a zöld párthoz szimpatizál.

Beszélniük kell a párthoz való viszonyukról, hogy a kommunikáció A és B
között meglegyen (barátok maradjanak)
o A és B= közlő és címzett
o lehetnek egyének, szervezetek, kormányok stb.
o X= társadalmi környezetük része
o A kommunikáció alapvető funkciója: lehetővé tenni két vagy több egyén
számára, hogy egyidejűleg kapcsolatban legyenek egymással és külső
környezetük tárgyaival
o esetleges változásokra vonatkozó információk átadása révén megőrzi a három
elem egymáshoz viszonyított helyzetét

- Riley és Riley modellje – 1959

elsődleges csoport elsődleges csoport

K B
 üzenetek

társadalmi környezet

o K= kommunikátor
o B= befogadó
o környezettel is számol
o a közlők mindig befolyásolni akarnak
o közönség dönthet, mit kezd az üzenettel
o az egyének nem elszigeteltek, hanem elsődleges csoportok (azonos
viselkedésminták, azonos értékek)
o az egyént az elsődleges csoport befolyásolja
o az elsődleges csoportok kölcsönhatásban állnak egymással

A kommunikáció formái és szintjei

a. kommunikáló állat

Biológusok: tipológia, kategóriákból álló hierarchikus rendszer

Jelek, szimptómák, és szimbólumok.

A társalgás morfológiája avagy a beszédnek is vannak szabályai

- törvények és szabályok
o megszólítás
o a beszélőváltás mechanizmusa
o egyszerre csak egy beszél?
o a szoros pár (kultúra specifikus)
o felhívás – válasz szekvencia
o a forduló (iskola és az élet)
o átmeneti pont
 - A beszélőváltás mechanizmusa: az interakció alapegysége az úgynevezett
(beszéd)lépés (turn, Redezug): az az aktivitás, amely él a megszólalás lehetőségével.
ez lehet egy mondat, egy frázis avgy lehetnek különböző lexiakai konstrukciók.ű
- a beszélőváltás rendjének szabályai:
o a. a külválasztás (a következő beszélőt az eddigi beszélő választja ki
külválasztással, csak a választott beszél)
o b. ön(ki)választás vagy beválasztás (ha nem történik kiválasztás akkor a
beszélőpartnerek egyike ön(ki)választás útján nyeri el a beszélő rangját
o c. se nem kül-, se nem belválasztás (az eredeti beszélő folytatja)
o c esetén a lehetséges beszélőváltás következő helyén újra az a, c szabályzat lép
érvénybe, és így tovább

A nők általában nem a szószerinti jelentésre koncentrálnak, hanem az úgynevezett

metaüzenetekre.

Az osztenzív – következtetéses kommunikáció

- valamilyen felmutatás történik (gesztus, szó) -> erről lehet következtetni valamire
o Peti és Tamara a padon ülnek. Közeledik Csilla, Peti édesanyja -> T elhajol és
így jelzi, hogy jön Cs. -> Peti pedig értelmezi a szándékot
o konyhában P., G., T.
szobában: Cs és barátja (ajtó nyitva)
P. mond valamit. A konyha és a szoba kommunikálnak? Nem kommunikáció
ha nem értelmezhető a szándék

Definíció: A kommunikátor létrehoz egy stimulust, mely segítségével mind maga, mind a
kommunikációs partnere számára nyilvánvalóvá válik azon szándéka, hogy a létrehozott
stimulussal nyilvánvalóvá vagy még nyilvánvalóbbá akar tenni a kommunikációs partner
számára egy feltevéshalmazt.

Informatív szándék: a kommunikációs partner számára nyilvánvalóvá vagy még

nyilvánvalóbbá tenni a felvetéshalmazt.

Kommunikatív szándék: kölcsönösen nyilvánvalóvá tenni a partner és a kommunikátor

számára, hogy a kommunikátornak informatív szándéka van.
A személyközi kommunikáció helye a társas viselkedési formák között

Társas emberi viselkedés

Nem osztenzív viselkedés Osztenzív viselkedés

nincs olyan szándék, amely valami Valami nyilvánvalóvá tételének
nyilvánvalóvá tételére irányulna szándéka

Információközlés Kommunikáció

Következtetése:

- nem minden társas viselkedés osztenzív

- nem minden osztenzív viselkedés kommunikáció

közlő -> üzenet -> médium -> befogadó -> hatás

Személyközi kommunikáció

jelzésen alapuló kommunikáció Jelhasználatot magába foglaló kom.

Osztenzív-következtetéses kommunikáció

Nem verbális kommunikácó

A kommunikáció és egy természetes nyelv nem azonosítható egymással

Megközelítések a félreértések és sikertelen diszkurzusok leírásához

- pragmatikai megközelítés
- kognitív megközelítés
- a szolidaritás, hatalmi viszonyok, mint társalgást vezérlő elvek

Félreértés: olyan helyzet, hol a beszélői jelentés nem azonosítható a befogadó által létrehozott
interpretációval

N számú forduló esetén:

1. Azonosítódik-e a félreértés ->nem-> Az interakció változtatás nélkül folytatódik

i
g
e
n

aki azonosította eszközöl javítást ->nem-> a kommunikáció vakvágányra juthat

i
g
e
n

javító turn

a befogadó reakciója -> visszautasítás ->teljes visszutasítás? ->igen-> kommunikációs zavar

elfogadás
nem Teljes az elfogadás?

igen

indulhat az újrakezdés

Együtt kell működni

Gazdag nyelvi formaválaszték: explicit és implicit változatok, explikatúrák és implikatrák ->

a kommunikátor olyan formát választ, szándékainak nyilvánvalóvá tételéhez, ahol a
létrehozott megnyilatkozás interpretálásához elegendő a szószerinti jelentésre hagyatkozni

Együttműködési elv

- Mennyiségi maximája: légy informatív, ne légy annál informatívabb, mint ami

szükséges
- Minőségi maximája: legyél igaz, ne mondj olyat, amit hamisnak hiszel, ne mondj
olyat, amire nézve nincs relevanciád
- viszony maximája: légy releváns
- modor maximája: légy érthető, világos, kerüld a homályosságot, kerüld a
kétértelműséget

Udvariasság elv

- Légy udvarias!
- almaximák: légy világos, ne írj elő, kínálj fel választási lehetőséget

A megértés

- a beszédpartner felismeri partnere szándékát

- a nyilatkozat megértéséhez felhasználja a világra vonatkozó ismereteit, hiedelmeit,
ami vonatkozhat a partnerre, a kontextusra/szituációra, a nyilatkozat tartalmára
- a kommunikáció akkor sikeres, ha a felismertetési szándék és a felismerés egybevág

Homlokzatóvás elve

- védd a magad és partnered homlokzatát

 - a homlokzat: mindazon pozitív társas megítélés alá eső értékek együttese, amelyeket
valaki egy társas szituációban magának követel, mégpedig azáltal követeli magának,
hogy egy bizonyos….
- negatív homlokzat megóvását biztosító stratégiák: az embereknek az a kívánsága,
hogy mások nem akadályozzák őket cselekedeteiben
- pozitív homlokzat megóvását biztosító stratégiák: az emberek azon kívánsága, hogy
vágyaik, céljaik más emberek számára is kívánatosak legyenek

Homlokzatfenyegetés esetén választható stratégiák

kicsi orvoslás nélkül

mikrofonba orvoslással pozitív homlokzat óvása

tedd meg negatív homlokzat óvása

mikrofon mellé

ne tedd meg

nagy

Szabályok

- kérések szabálya
- közvetett kérések szabálya
- kérések kivédésének szabálya

Kérések szabálya

A felszólítja B-t, ez egy cselekvéskérés egy bizonyos időpontban.

Akkor érvényes a kérés

- ha mindketten, hiszik, hogy meg kell tenni a cselekvést

- B nem tenné meg a cselekvést a felkérés hiányában
- B rendelkezik azzal a képességgel, hogy megtegye
- ….
Az érvényes kérés

Beszélő felszólítás, Hallgató feltételez egy Cselekvést

B hiszi

- Cs-t meg kell tenni

- H kérérs nélkül nem tenné meg Cs-t, kell a kérés
- H képes megtenni Cs-t
- H-nak kötelessége megtenni Cs-t, vagy hajlandó rá
- B-nek joga van arra kérni H-t, hogy tegye meg Cs-t

Érvényes kérés szabálya

Érvényes kérés <-> inzultus

Dögölj meg!

érvényes kérés <-> megjegyzés

Mondj egy jobbat!

érvényes kérés <-> vicc

Add át üdvözletem Putyinnak!

1. nincs valódi szükség arra, hogy megdögöljön

2. akarattal nem képes így tenni
3. nem köteles így tenni
4. nincs joga erre utasítani

Info kérés vs. cselekvéskérés

- G. ide tudnád adni a sót?

- Szia B (3 éves). Apa itthon van?
- Igen (és leteszi a kagylót)

Imperatívusz vs. enyhített forma

- Volnál szíves ideadni a sót?

- Jobban tennéd Petikém, ha nem mondanál ilyet!
 - Gyengítő kifejezés: kérem, nem bánná, jobban tenné

T1 (időpont) = „most rögtön”, „az első lehetséges pillanatban”, „mindig”

Korlátlan cselekvéshalmaz

A vélekedései közös tudás részét alkotják, szociális tények, melyek közvetlenül

hozzáférhetőek mind A, mind B számára.

A közvetett kérés szabálya

Ha A infót kér B-től, vagy állít valamit B-nek

- egy B által elvégezendő x akció egzisztenciális státuszról

- x cselekvés végrehajtásának következményeiről
- arról az időpontról (T1), amikor az x cselekvés végrehajtható volna B által
- az x cselekvésre való felkérés bármely előfeltételéről, ahogy a Kérés Szabályában
adva van, akkor A-t úgy halljuk, hogy érvényesen felkéri B-t x cselekvésre

A kérések kivédése

Ha A x cselekvésre vonatkozó érvényes kérést intéz B-hez, B pedig A-hoz intéz

- pozitív állítás vagy infókérés x egzisztenciális státuszról

- infókérés vagy negatív állítás T1 időpontról
- infókérés a négy előfeltétel egyikéről

Udvariassági stratégiák

- negatív homlokzat megóvását biztosító stratégiák

- pozitív homlokzat megóvását biztosító stratégiák
- használj biztosítékokat:
o cselekvést gyengítő nyelvi eszközök: tulajdonképpen, igazándiból, amolyan,
végül is, azt hiszem, azt gondolom, szerintem stb.
o légy borúlátó, feltételes mód: megtennéd, hogy áthoznád a levelemet…
o bagatelizálj, tolakodás mértékének bagatelizálása
o ami a császáré: „megalázkodás”, hallgató magasabb státuszba helyezése
 o mentegetőzz: a tolakodás tényének elismerése: nagy szívességet szeretnék
öntől kérni..., vonakodás: igazán nem akarom megzavarni…., ellenállhatatlan
indok felhozása: teljesen kétségbe vagyok esve
o személytelenkedj
o névszót az igék helyére: formális megfogalmazás nagyobb tiszteletet sugalmaz

Mikrofon mellé stratégiák

- tégy célzást: meleg van….

- kelleténél többet vagy kevesebbet
o ha a nyílt szembedicsérés homlokzatfenyegető: lekicsinylés. Pl. luxus
sportkocsiról: egész tűrhető tragacs
- mentegetőzés túlzással: ezerszer hívtalak…
- fiamnak mondom menyem is értsen belőle
- mondj olyasmit, ami szó szerint nyilvánvalóan nem igaz (irónia, metafora)