Urbanizációs válság

Az urbanizáció a latin urbs, ’város’ jelentésű szóból ered, a településföldrajz

egyik leggyakoribb kifejezése. A városok kialakulását és fejlődését jelenti.
A modern kori urbanizáció, a népesség és az ipar városközpontokba történő
csoportosulása. Elsőként a XVIII-XIX. századi Angliában volt észrevehető, ahol
egy-egy tevékenységre pl. textilipar, szénbányászat szakosodott monofunkciós
városok sora jött létre. Ez az ipari forradalom időszaka, amely minden
korábbinál nagyobb népességtömörülések, városok kialakulásához vezetett.
Az urbanizációs válság egy komplex jelenség, amely tartalmazza a városi
túlzsúfoltságból adódó gazdasági, társadalmi hatékonyságveszteségeket és
környezeti problémákat is, melyek rövid és hosszú távon egyaránt, valamint
mikro, és makroszinten súlyos következményekkel járnak a fejlődés
tekintetében.
Az urbanizációs válság egyik jelensége a nyomornegyedek, melynek definícióját
az ENSZ-HABITAT a következőképpen határozza meg: Nyomornegyed-
háztartásnak nevezzük azt, amikor egyének egy csoportja, városi környezetben
egy fedél alatt lakik, és a következő feltételek közül egyet vagy többet
nélkülöznek:
 olyan szilárd hajlék, amely állandó, és védelmet nyújt a szélsőséges
klimatikus feltételek között is;
 elegendő élettér, ami azt jelenti, hogy egy helységen maximum 3 ember
osztozik;
 könnyű hozzáférés egészséges ivóvízhez megfelelő mennyiségben,
megfizethető áron;
 hozzáférés megfelelő mellékhelyiséghez – privát, vagy akár közösségi
illemhely is lehet, ha azon ésszerű számú ember osztozik;
 lakóhely birtokjogi biztonsága, mely megakadályozza az erőszakos
kilakoltatást;
Az urbanizáció két eleme a városodás és a városiasodás.

A városodás a városok, illetve a városlakók számának és arányának növekedését

jelenti, ez az urbanizáció mennyiségi aspektusa. Az urbanizációs ráta mutatja a
városlakók arányát a teljes népességen belül. Ez a ráta globálisan néhány éve
haladta meg először az 50%-ot. A 90%-os rátát is meghaladó országok között
említhető pl. Belgium, Új-Zéland, Ausztrália, Argentína, Izrael. Hazánkban kb.
70% körüli ez az arány, Kínában 45%, míg Indiában alig 30%.

Az urbanizáció másik eleme a városiasodás, ez a minőségi aspektus. Azt jelenti,

hogy változik a település beépítettsége, változik a népesség ellátása, az
infrastruktúra, de egyúttal változnak a népesség igényei is (pl. kulturális,
egészségügyi, szórakozással kapcsolatos szolgáltatásokra).
Az urbanizáció négy szakasza

Első szakasz: városrobbanás. A falvakból tömegesen vándoroltak a városokba,

egyrészt azért, hogy az ipari szektorokban munkát vállaljanak, másrészt a jobb
életkörülmények reményében. Ekkor a falvak eltartóképessége gyenge volt.
Második szakasz: a központi város növekedése, a vonzáskörzet növekedése,
majd a városból a népesség kiáramlása a vonzáskörzetbe.
Harmadik szakasz: dezurbanizáció: a központi város népességének csökkenése,
a vidéki térségek népességének növekedése.
Negyedik szakasz: reurbanizáció: a városközpontok újraéledése,
modernizálódása.
A Föld népességnövekedése: milyen hatással van mindez a bolygóra?
A Föld népessége rohamosan növekszik, és hamarosan eléri a 8 milliárd főt;
2020-ban már 7,795 milliárd ember élt a bolygón, míg egy évvel korábban,
2019-ben még „csak” 7,674 milliárd. A vészharangok konganak, de tényleg
rovarokat kell majd ennünk… vagy zöld szóját? – teszi fel az elgondolkodtató
kérdést alapos elemzésében Dr. Rónay Péter egykori egyetemi oktató.

Felhasznált anyagok:
http://www.geopolitika.hu/hu/2016/04/27/urbanizacios-valsag-a-fejlodo-
vilagban/j
https://hu.wikipedia.org/wiki/Urbanizáció
https://greendex.hu/dezurbanizacio/
https://greendex.hu/dezurbanizacio/
http://kornyezetvedelem.ektf.hu/hu/html_files/kornyezetvedelem/
varosiasodas.html
Készítette: Barthi Árpád, Deák Tamás Dávid