A földrengések
és megfigyelõik
A szeizmológia múltja és jelene
aponta 50 olyan földrengés tör-
N ténik valahol a világon, amely
az epicentrum környékén már
jól érezhetõ, érzékeny szeizmográfokkal
pedig a Föld bármely pontján mérhetõ.
Olyan földrengés, ami már elég erõs
ahhoz, hogy az épületeket is komolyan
megrongálja, 2-3 naponta keletkezik.
A szeizmológia a földrengések által
keltett szeizmikus hullámok vizsgálatá-
val foglalkozó tudomány, amelynek
célja a Föld belsõ szerkezetének kuta-
tása és a földrengések fizikai tulajdon-
ságának megismerése. Bár a földrengé-
sek megfigyelése az emberiséggel egy-
idõs, a szeizmológia viszonylag fiatal
tudomány, mindössze 100-150 éves
múltra tekint vissza.
19. század: szeizmográfok
Az 1800-as évek elején kidolgozzák a
szilárd közegben terjedõ rugalmas hullá-
mok elméletét (Cauchy, Poisson, Ray-
leigh, Stokes). Leírják a térhullámokat
(P és S hullámok) jóval azelõtt, hogy
kísérleti mérésekkel is igazolni tudták
volna.
1857-ben egy ír mérnök, R. Mallet
Olaszországba utazik, hogy tanulmá-
A kaliforniai Lick Obszervatórium 1900 körül
nyozza egy Nápoly melletti földrengés
okozta károkat. Észrevételeit és javas-
latait a modern obszervatóriumi szeiz-
mológia úttörõ munkának tekinti.
Megállapította, hogy a földrengéshul-
lámok egy középpontból vagy forrásból
származnak, és ez a hipocentrum a
hullámutakból visszaszámítható. Java-
solta földrengés-megfigyelõ obszervató-
riumok létesítését.
1875-ben az olasz F. Cecchi meg-
építi az elsõ folyamatosan regisztráló
szeizmográfot, amelyet késõbb brit tu-
dósok fejlesztenek tovább Japánban.
Ezek a korai, csillapítás nélküli szeiz-
mográfok csak a rezgés elsõ néhány
ciklusát tudták megfelelõen regiszt-
rálni.
Mérföldkõnek tekinthetõ, amikor
1889. április 18-án az elsõ nagyon távoli
földrengést sikerült regisztrálni. E. Rebeur-
Paschwitz nagyon érzékeny horizontá-
lis ingát készített az árapály megfigye-
lésére, amellyel egészen váratlanul egy
távoli japán földrengést regisztrált. Az
eredményeirõl a Nature címû folyó-
iratban számolt be.
1897-ben Kaliforniában létrehozzák
a Lick Obszervatóriumot, ahol a föld-
rengések mérésére szeizmográfot he-
Az 1906-os San Franciscó-i földrengést pusztító tûzvész követte
Hagyományos szeizmográf mûködés közben
lyeznek üzembe. Ez a készülék regiszt-
rálja késõbb az 1906. évi nagy San
Franciscó-i földrengést. E. Wiechert
kifejleszti az elsõ csillapított szeizmo-
gráfot, amely már alkalmas volt a föld-
rengés teljes idõtartamának regisztrá-
lására.
20. század: obszervatóriumok kiépülése
Az 1900-as évek legelején az orosz
Galicin herceg kifejlesztette az elsõ
elektromagnetikus szeizmográfot: a moz-
gó inga egy mágnes, amely egy tekercs-
ben elektromos áramot kelt. Az ezen
az elven mûködõ szeizmográfok sokkal
pontosabbnak és megbízhatóbbnak bi-
zonyultak, mint a mechanikus elõdeik,
elvileg a mai szeizmográfok is így mû-
ködnek.
Egyre több földrengési obszervató-
rium létesült szerte a világban. Ma-
gyarországon Kövesligethy Radó javas-
latára a világon az elsõk között 1901-
ben létesítettek földrengésjelzõ obszerva-
tóriumot Ógyallán. Az itt elhelyezett
Strassburg típusú horizontális ingával
1902-ben kezdték meg a folyamatos re-
gisztrálást. 1914 végére tíz szeizmoló-
giai obszervatórium mûködött az ak-
13
 Szeder László felvétele
kori Magyarország területén pontját, mint azok, akik
(Budapest, Fiume, Kalocsa, magát a kísérletet végezték.
Kecskemét, Kolozsvár, Ógyal- A föld alatti robbantások
la, Szeged, Temesvár, Ung- során a robbantás energiá-
vár, Zágráb). jának is jelentõs része ala-
Az elsõ mûszeres mérése- kul rugalmas hullámmá. A
ket is tartalmazó magyar föld- forrás azonban lényegesen
rengési évkönyvet az 1900., egyszerûbb a földrengésé-
1901. és 1902. évi földrengé- nél, mind idõben, mind tér-
sekrõl Réthly Antal 1909-ben ben nagyságrenddel kisebb
publikálta. kiterjedésû. Gömbszimmet-
riája miatt az elsõ elmozdu-
A Föld belsõ szerkezetének lás mindig kompressziós, a
megismerése forrástól az észlelõ
felé mutat. Nagyobb,
A 20. század elsõ évtizedére elsõsorban nukleáris
már több, különbözõ távolsá- Az ógyallai csillagvizsgáló épülete ma (fönt)– robbantások során
gokban regisztrált földrengés Kövesligethy Radó 1934 körül (jobbra) már olyan mértékû a
szeizmogramja állt a kutatók rugalmas hullám ki-
rendelkezésére. Sikerült azonosítani a 1936-ban I. Lehmann felfe- bocsátása, hogy a
P, S és felületi hullámokat a felvétele- dezte a Föld szilárd belsõ magját, földrengésekhez ha-
ken, s megszületett a következtetés: a néhány évvel késõbb pedig H. sonlóan a Földön
Föld magja folyékony. A. Mohorovi…iƒ Jeffries és K. Bullen olyan rész- bárhol mérhetõ. Ter-
horvát szeizmológus ismerte fel, hogy letes és pontos menetidõgörbé- MNM Történeti Fényképtár
mészetesen ez nagy-
éles sebességkontraszt van a kéreg és a ket határozott meg, ami még ma mértékben függ a
köpeny között. Hamarosan megalkot- is használható. robbantási közegtõl is.
ták az elsõ, széles körben használatos Óriási lendületet adott a szeizmoló-
menetidõ-táblázatot, 1914-ben pedig Atomrobbantások szeizmológiai megfigyelése gia fejlõdésének az a felismerés (Genf,
B. Gutenberg kiszámítja, hogy 2900 1958), hogy az atomrobbantások ellen-
km mélységben található a Föld folyé- Amikor az elsõ amerikai kísérleti õrzésének elsõdleges eszköze a szeiz-
kony magja. atomrobbantást 1945. július 16-án a mológiai megfigyelés. Az addig elszige-
1935-ben C. Richter amerikai szeiz- legnagyobb titoktartás közepette vég- telt, speciális tudomány politikai érdek-
mológus bevezette a magnitúdó fogal- rehajtották, a robbantás idõpontját lõdés tárgya lett, jelentõs anyagi forrá-
mát. A logaritmikus skála segítségével nem tudták a helyszínen rögzíteni, sokhoz jutott. 1959-ben Eisenhower el-
széles körben összehasonlíthatóvá vál- mert elromlott az erre szolgáló beren- nök közvetlen utasítására elindult a
nak a földrengések: a legkisebb érezhe- dezés. Késõbb kiderült, hogy a titkos VELA-program az atomrobbantások
tõ rengések magnitúdója 3 körüli, míg a kísérletet a környezõ szeizmológiai ál- szeizmológiai ellenõrzése elméleti
ritkán elõforduló legnagyobb rengések lomások nemhogy észlelték, hanem alapjainak kidolgozására és gyakorlati
magnitúdója 8-9. pontosabban tudták a robbantás idõ- megvalósíthatóságának vizsgálatára.
Katonai célú szeizmológiai hálózatok
FÖLDRENGÉSMÉRÔ ÁLLOMÁSOK MAGYARORSZÁGON
Megfigyelôhálózat 1914-ben:
épültek addig elképzelhetetlen anyagi
Megfigyelôállomás
ráfordításokkal. 1960-ban az amerikai
Ungvár DARPA (Defense Advanced Research
Project Agency) támogatásával meg-
Ógyalla PSZ
TRPA
kezdõdött a szeizmológiai világhálózat
SOP BUDAPEST (WWSSN – World Wide Standard Se-
PKSG
BUD
ismograph Network) kiépítése. Az
CSKK
PKST
PKS7 1960-as évek közepére 120 szabványo-
PKSN

PKS9
Kecskemét
Kolozsvár sított, korszerû berendezéssel felszerelt
PKS2
BEHE
PKS6
szeizmológiai állomást állítottak üzem-
Kalocsa
Szeged be a világ számos országában. 1976-
PKSM
Zágráb ban intézményesen létrehozták a genfi
Temesvár
Fiume leszerelési értekezlet égisze alatt a
A mai megfigyelôhálózat: Szeizmológus Szakértõi Csoportot
Széles sávú állomás
valós idejû adatátvitel (GSE), amely az átfogó atomcsend-
Rövid periódusú állomás egyezmény 1996. évi létrejöttéig koor-
valós idejû adatátvitel
Rövid periódusú állomás dinálta a szeizmológiai kutatásokat. A
Forrás: http://www.foldrenges.hu helyi regisztrálás
földrengéskutatásra fordított összes

14
anyagi forrás mintegy 80%-a e téma óceáni területeken pedig 4,5-5,0 mag-
kapcsán került a szeizmológiához. nitúdó fölött látja a hálózat a földren-
géseket. Az ISC földrengésbulletinje
Nemzetközi Szeizmológiai Központ(ok) az 1990-es évek végére évente 60-70
ezer földrengés adatait tartalmazta.
A szeizmológiai világhálózat kiépítésé- Az Amerikai Egyesült Államok glo-
vel párhuzamosan Nemzetközi Szeiz- bális súlyának növekedésével az Ame-
mológiai Központot (ISC) hoztak lét- rikai Geológiai Szolgálat Földrengési
re, melynek célja a globális földrengés- Információs Központja (United States
adatok és -információk összegyûjtése, Geological Survey National Earth-
értékelése és publikálása. A földrengé- quake Information Center, USGS
sek hipocentrumának megbízható NEIC) fokozatosan nemzetközi adat-
meghatározásához ugyanis minél több központtá vált. A USGS-NEIC föld-
szeizmológiai állomás mérési adataira rengéslistája 1945-ben még csak 120
A Föld szerkezeti rajza
szükség van, amelyek lehetõleg min- földrengést tartalmazott; 1998-ra ez a
den irányból körülveszik a rengés szám 22 ezerre emelkedett.
helyét. Az 1960–1970-es években A földrengések megfigyelt gyakorisága a Földön (1900 óta) 2000-ben a NEIC 5408 aktív sze-
nagyon jelentõs szerepe volt a Jellemzõ Magnitúdó Éves átlagos elõfordulás izmológiai állomást használt. Az
nemzetközi adatközpontnak, hi- Óriási 8# 1 észlelési képesség igen változó,
szen az analóg regisztrálás korá- Nagyon nagy 7–7,9 18 jellemzõen M4,3-4,4 (de Kalifor-
ban az adatcsere nem volt egysze- Erõs 6–6,9 120 niában M2,7, a Csendes-óceán
rû, ráadásul az adatátviteli hálóza- Közepes 5–5,9 800 délkeleti részén M5,3).
tok is gyerekcipõben jártak. A Kicsi 4–4,9 6 200 (becslés)
Az 1960-as évek elején létre-
világ minden tájáról több mint Csekély 3–3,9 49 000 (becslés)
hozott szeizmológiai világhálózat
3000 szeizmológiai állomás küldött (WWSSN) az 1980-as évekre
M 2–3: naponta kb. 1000
fázisadatokat a központba, ahol a Nagyon csekély <3,0
M 1–2: naponta kb. 8000 technikailag elavult. 1985-ben az
hipocentrumadatokat újraszámol- Amerikai Geológiai Szolgálat és
ták, a földrengés-paramétereket pon- földrajzi területeken. A sûrû állomás- több amerikai egyetem létreho-
tosították. Mivel a globális hálózat sû- hálózattal rendelkezõ Európában zott egy konzorciumot (IRIS), mely
rûsége inhomogén, ezért az észlelési körülbelül 3,5-3,8 a magnitúdóküszöb, megkezdte egy
küszöb is igen különbözõ az egyes a mérõállomásokkal rosszul lefedett korszerû, di-

A földrengés mérete (Chile, 1960). Ez mintegy 66 mil-

földrengés erõsségének mûszeres megfigyelésen alapuló
A mérõszáma a magnitúdó, vagy más szóval méret. A mai
magnitúdóskálák alapja a Charles F. Richter amerikai
szeizmológus által 1935-ben a kaliforniai földrengések jel-
lemzésére bevezetett, ún. Richter-skála (lokális magnitúdó,
ML). A laikusok körében ez terjedt el, bár éppen ez az a
magnitúdó, amely nagy földrengések esetében nem igazán
jellemzõ. A számított érték valamelyest eltérhet attól függõ-
en, hogy milyen mérõállomásokat használunk, illetve azért
is, mert idõvel több adat áll rendelkezésre. Többféle magni-
túdó használatos attól függõen, hogy a szeizmogramból mi-
lyen információt használunk a rengés nagyságának jellemzé-
sére. Térhullám magnitúdó (Mb) a 600 km-nél távolabbi ren-
gések esetében, felületi hullám magnitúdó (MS) a sekély
fészkû földrengések esetében, momentum magnitúdó (MW)
a földrengés során keletkezõ törés fizikai méretébõl számít-
ható.
A magnitúdó a földrengéskor a fészekben felszabaduló
energia logaritmusával arányos: egy magnitúdófokozat-növe-
kedés mintegy 32-szeres energianövekedést jelent. Egy 4,5
méretû földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia
szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagaszaki mére-
tû) atombomba robbanásakor. Az eddig mûszeresen meg-
figyelt legnagyobb földrengés magnitúdója 9,5 körül volt
lió elõbbi méretû atombomba
energiájával volt egyenértékû.
Globális viszonylatban az
5-ös magnitúdójú rengést köze-
pesnek, a 6-ost erõsnek, a 7-est
nagyon nagynak, a 8-ast vagy na-
gyobbat óriási rengésnek nevezzük.
8-as vagy annál nagyobb méretû Charles F. Richter
rengésbõl évente átlagosan egy pat- (1900–1985) amerikai
tan ki a Földön. Magyarországon szeizmológus
M7-nél nagyobb rengések nem for-
dulnak elõ, már az 5-6-os magnitúdójú rengéseket is nagynak
értékeljük.
A földrengés tényleges nagyságával nem egyenesen ará-
nyos a földrengés felszíni hatása, melynek jellemzésére az in-
tenzitásskála használatos. (Az intenzitásskála fokozatai a föld-
rengésnek egy megadott helyen az emberekre, az emberi kör-
nyezetre, valamint a természeti környezetre gyakorolt hatását
írják le, így rendszerint csak lakott területeken használják. A
12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott
helyen nem érzékelhetõ rengést jellemzi, a II–IV-es fokoza-
túakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem ke-
letkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek
meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi.)
Forrás: www.foldrenges.hu.

15
gitális, széles sávú földrengésmérõ
hálózat (GSN) kiépítését. A költsé-
geket az NSF (National Science
Foundation) fedezte. 2004-re 136 ál-
lomás mûködött a Déli-sarktól Szi-
bériáig, az Amazonastól a Csendes-
óceánig. A mérõállomásokon a pon-
tos idõt a GPS mûholdas rendszer
biztosítja, a legtöbb helyszínrõl tele-
metrikusan (Inmarsat, Iridium mû-
holdas kapcsolaton, földi és tenger
alatti kábeleken stb.) jut az adat a
kiértékelõ központba. A globális há-
lózat célja a földrengés-megfigyelés,
az atomcsend monitorozása, cuna-
mi-riasztás. Az elsõsorban tudomá-
nyos kutatási célú hálózat minden
adata korlátlanul, ingyenesen hozzá-
férhetõ bárki számára.
A technikai fejlõdés eredménye-
ként az ezredforduló környékére a
földrengésmérõ berendezések olcsók
és robusztusak lettek, a legtöbb mérõ-
állomás automatikusan, távérzékeléssel
mûködik. A kommunikációs lehetõsé-
gek fejlõdése pedig egyre több nyitott
szeizmológiai mérõállomást eredmé-
nyezett. Lehetõvé vált egy egészen új
megközelítés, az úgynevezett virtuális
szeizmológiai hálózat létrehozása. Ez
tulajdonképpen egy olyan adatköz-
pont, amely az interneten elérhetõ
nyilvános mérési adatokat összegyûjti,
és a legmodernebb szoftvereszközök-
kel gyors eseménylistát készít (például
HUN-Reng: www.földrengés.hu).
A földrengések okairól: a lemeztektonika elmélete
A modern szeizmológiai hálózatok
minden évben földrengések százezreit
A Föld szeizmikusan legaktívabb területei a kéreglemezek találkozásainál
16
A Macusiro Obszervatórium extenzométere
egy világháborús császári menekülõalagútban
észlelik. A sok földrengés hipocentru-
mának pontos meghatározása vezetett
az 1960-as években a lemeztektonika el-
méletének megszületéséhez. Ez rövi-
den úgy foglalható össze, hogy a Föld
szilárd kérgét alkotó litoszféralemezek
a belsõ konvekciós áramlások miatt
egymáshoz képest mozognak. A szeiz-
mikusan legaktívabb területek ott van-
nak, ahol a kéreglemezek találkoznak,
ahol az évente néhány cm-es nagyság-
rendû mozgások következtében az
egymáshoz ütközõ, egymás mellett el-
csúszó vagy távolodó mozgások miatt
deformációt, majd törést szenved a szi-
lárd kéreg.
A három nagy földrengéses zóna
közül a Csendes-óceánt határoló terü-
let (Észak- és Dél-Amerika nyugati
partvidéke, Japán, Fülöp-szigetek) a
legjelentõsebb. Itt keletkeznek a
legnagyobb földrengések, s itt szaba-
dul fel a földrengési energia mintegy
90%-a. Az 1900 óta a világon fel-
jegyzett 87 nagyon erõs (M8,0) föld-
rengés közül 73 ehhez a zónához
köthetõ.
A másik kiemelkedõen földren-
géses terület a Földközi-tenger észa-
ki partvidéke, Törökországon és Irá-
non át egészen Észak-Indiáig. Az
összes földrengési energia 5-6%-a
keletkezik itt. Idõrõl idõre jelentõs
(M7) földrengések okoznak komoly
károkat e területen, ahol tovább nö-
veli a sebezhetõséget a viszonylag
szegényes építkezési kultúra.
Jelentõs számú, bár nem túl nagy
méretû (M6) földrengés keletkezik
a Közép-atlanti-hátság területén,
ahol a lemezek távolodnak, s a fel-
színre törõ magmából új földkéreg ke-
letkezik. Mivel ez nem lakott terület,
ezért a földrengésrõl szóló híradások-
ban ritkán találkozunk vele.
Fontos megjegyezni, hogy a lemez-
határok nem vonalszerûek, hanem in-
kább deformációs zónák, esetenként
több száz km vastagságban. Ez az oka
annak, hogy bár az afrikai és az eurá-
zsiai lemez szegélye tõlünk délre az
Adria környékén húzódik, a feszültsé-
gek a Kárpát-medencében is megjelen-
nek, s a törés ott fog bekövetkezni,
ahol a kéreg a leggyengébb. Ennek kö-
vetkezményeként Magyarország terüle-
tén évente száz-százhúsz 2,5-nél kisebb
magnitúdójú földrengést regisztrálunk
érzékeny szeizmológiai hálózatunk se-
gítségével. Ezek nagy része nem éri el
az érezhetõség határát. A nagyobbak
ritkábban, de jellemzõ visszatérési idõ-
vel fordulnak elõ. Az ország területén
évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az
epicentrum környékén már jól érezhe-
tõ, de károkat még nem okozó földren-
gésre kell számítani. Jelentõsebb káro-
kat okozó rengés 15-20 évenként, míg
erõs, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6
magnitúdójú földrengés 40-50 éves
visszatérési idõvel pattan ki. 6,5 magni-
túdójú földrengés a Kárpát-medence
területén az elmúlt másfél évezred so-
rán nem volt, és a földkéreg itteni fizi-
kai tulajdonságai miatt nem is tesznek
valószínûvé ilyen méretû rengést.
TÓTH LÁSZLÓ–MÓNUS PÉTER