2023 potenciális háborús gócpontjai Jelenleg több mint száz kisebb-nagyobb háború

zajlik a világon, mégis, egy tucat forrongó konfliktus fenyeget olyan

berobbanással, amelynek igazi pusztító globális következményei lennének.

A föld legveszélyesebb válsággócai

Nemzetközi segélyszervezetek adatai, dokumentációi alapján 2023 elején, a mai napon
is a világon 110 fegyveres konfliktus zajlik, ebből 45 a Közel-Keleten és Észak-
Afrikában, 35 Afrika egyéb részein, 21 Ázsiában, 7 Európában és 6 Latin-Amerika
területén. A Nemzetközi Mentési Bizottság (IRC) 2023-as előrejelzésében tíz
országot tüntet fel, ahol súlyos, nagy tömegeket érintő humanitárius katasztrófa
alakult ki, illetve fog kialakulni a következő hónapokban a fegyveres harcok, a
szegénység, az éhínség, a terrorizmus vagy egyéb okok miatt – ezek: Szomália,
Etiópia, Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jemen, Szíria, Dél-Szudán,
Burkina Faso, Haiti és Ukrajna. Ezek szörnyű, tömeges elvándorlással és
elhalálozással járó konfliktusok, mégis Ukrajna kivételével regionális jellegük
miatt kevéssé vannak hatással a globális gazdasági, politikai folyamatokra, így a
nemzetbiztonsági elemzők figyelme 2023-ban sem ezen államokra fog összpontosulni.
Hanem inkább a következő hat potenciális háborús gócpontra.

1. Ukrajna Elemzők mindkét oldalon hadműveletek megindítását várják februárban,

mind az ukránok, mind az oroszok katonai eredményeket akarnak felmutatni, hogy
kedvezőbb feltételek mentén tudjanak majd tárgyalni egy sokak által várt tűzszüneti
tárgyalássorozatban. Addig azonban minden jel szerint teljes erővel dúl majd a
harc, tart majd az ukrajnai infrastruktúra rombolása.

2. Tajvan A kialakuló új világrend két pólusán két nagyhatalom, az Egyesült Államok

és Kína áll, szembenállásuk egyik sarokpontja Tajvan szigetállama. A kommunista
Kína (Kínai Népköztársaság) máig egyik tartományának tekinti a nemzeti Kínát (Kínai
Köztársaság), amely a nemzetközi status quo alapján viszonylagos önálló államiságot
élvez, amelyet Peking folyamatosan korlátozni szándékozik az „egy Kína” elv sajátos
gyakorlatba ültetése révén. Kína az utóbbi hónapokban a tajvani partoknál
hadgyakorlatokat hajtott végre, amelyre Amerika több magas rangú állami
tisztségviselőjének demonstratív tajvani látogatásával felelt.

Zoom Partraszállást gyakorló tajvani katonák aknavetővel a Han Kuang hadgyakorlaton

Pingtungban július 28-án Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben modern,
ütőképes fegyverekkel szerelte fel a tajvani hadsereget, a hadi szállítási
szerződéseik hatályban vannak, Amerika katonailag Tajvan mögött áll – Kína
drasztikus lépésre nem szánja magát, de a kínai haderőfejlesztés a mennyiségi
fölény elérése mellett a technológiai hátrányt is kezdi ledolgozni. Egy kockázatos
kínai lépésnek komoly emberáldozata lenne, az agresszió elkövetésének nemzetközi
jogi és gazdasági következményei vannak – Moszkva esete az ukrajnai háborúval
figyelmeztető jelenség lehet Peking számára.

3. Indiai-kínai határ a Himalájában December 9-án két év után ismét egymásra

tüzeltek a kínai és az indiai határőrök az India északkeleti részén fekvő Arunácsal
Prades állam határterületén. A kínai hadsereg megpróbált felszámolni egy indiai
őrállomást, az ezt követő lövöldözésben több kínai és indiai határőr megsebesült.
Ez a határterület évek óta rendezetlen státuszú a két állam között, és habár
történetek egyezségek a konfliktus rendezésére, újra és újra kirobban a határvita a
felek között. A világ két legnépesebb állama, a két atomhatalom közötti
konfliktusnak beláthatatlan következményei lennének.

4. Észak-Korea Kim Dzsong Ün folytatja a kommunista állam katonai potenciáljának

növelését, fejlesztését, annak ellenére, hogy az ország lakossága súlyos
megélhetési, életminőségi problémákkal küzd. A rezsimet nemzetközi szankciók
sújtják fegyverzeti kísérletei miatt, de az ukrajnai háború miatt az ENSZ-ben az
orosz vétó miatt döntési patthelyzet van, ráadásul Kína sem támogat újabb
büntetőintézkedéseket Észak-Korea ellen, ezt próbálja kihasználni a távol-keleti
kommunista állam. A rezsim a korábbi közeledési folyamat ellenére
rakétakísérletetek hajt végre, 2022 folyamán több rakétát lőtt ki Dél-Korea felé,
egy kis hatótávolságú ballisztikus rakéta a dél-koreai felségvizeknél csapódott be,
öt katonai drón Dél-Korea légterébe szállt be, és szakértők szerint Phenjan újabb
nukleáris fegyverkísérleten dolgozik. Dél-Koreával, Japánnak és a velük szövetséges
Egyesült Államokkal folyamatosan konfrontál Phenjan, a rezsim létjogosultságát a
külső ellenségkép fenntartásával próbálja megszilárdítani.

5. Irán és a Közel-Kelet Az ukrajnai háború elterelte a nemzetközi közvélemény

figyelmét a világ egyik puskaporos hordójáról, a Közel-Keletről. Pedig feszült a
helyzet: Iránban szeptember közepe óta véres kormányellenes tüntetések zajlanak
országszerte. A demonstrációk a fejkendő kötelező viselése és több tüntető halála
miatt törtek ki, de rövidesen nyíltan rezsimellenes élt vettek. Mára nyilvánvaló,
hogy az 1979-ben létrehozott iszlám köztársasági berendezkedés az eddigi legnagyobb
válságát éli át, amelyet súlyos gazdasági és pénzügyi krízis is kísér. Zoom
Kormánypárti nagygyűlés Teheránban szeptember 23-án – akkor már egy hete zajlottak
a kormányellenes tüntetések Masa Amini halála miatt Ez utóbbinak egyik oka a
nyugati gazdasági szankciók, amelyek az iráni atomprogram miatt vetettek ki
Teheránra. Izrael, az Egyesült Államok és európai államok attól tartanak, hogy a
polgári célú atomprogram örve alatt katonai fejlesztések is zajlanak, amelynek
célja, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert.

Izrael többször jelezte, hogy készen áll egy katona beavatkozásra, ha Irán már csak
egy lépésre van az atombomba gyártásától. A 2015-ös iráni atomalku újramelegítésére
tett diplomáciai erőfeszítések nem sikerültek, egyelőre e téren patthelyzet van.
Eközben Izraelben egy keményvonalas jobboldali kormánykoalíció jött létre, amely a
konfrontáció esélyét növeli. Nemcsak az iráni, de az izraeli-palesztin kapcsolatok
viszonylatában is.

6. Nyugat-Balkán Az ukrajnai háborúnak azzal szorosan összefüggő vonzatai vannak a

Balkánon. A nyugati integrációt kereső bosnyákok és koszovóiak (albánok) és az
oroszok szövetségét ápoló szerbek között kiéleződött a feszültség. Koszovó északi,
főleg szerbek lakta részén a helyi szerbek a rendszámtáblák ügye miatt (csak
koszovói rendszámtáblával lehet közeledni Koszovó területén) az elmúlt hetekben
úttorlaszokat építettek, akadályozták a közlekedést, a feszültség eszkalálódásával
pedig a szerb hadsereget karácsony előtt harckészültségbe helyezték. December végén
végül sikerült kormányzati szinten megegyezést találni, a barikádokat lebontották,
de a feszültség megmaradt: Szerbia nem ismeri el államként a 2008-ban egyoldalú
döntéssel elszakadt területet. Hasonlóan rendezetlen a viszony Bosznia-
Hercegovinával. A 1995-ben tető alá hozott daytoni egyezmény alapján létrejött egy
föderális állam, egy horvát–bosnyák, illetve egy szerb entitással – az állam
december közepén uniós tagjelölti státuszt kapott az EU-tól, egyik államalkotó
része, a Szerb Köztársaság azonban az államszövetségből való kilépéssel fenyeget.