Koreai háború(1950-1953)

KÉSZÍTETTE: BEZZEG VIKTOR

 Korea Japán uralom alatt

 Japán 1910-ben annektálta Koreát, amit ezt követően 1945-ig saját

területeként igazgatott, míg a koreaiak hiába próbálták felhívni a világ
figyelmét elnyomásukra. A szövetségesek már a második
világháború idején foglalkoztak a félsziget jövőjével. A kairói
konferencia idején megállapodtak abban, hogy Korea függetlenségét
„megfelelő időben” helyreállítják. Teheránban ezt az időpontot Franklin D.
Roosevelt amerikai elnök mintegy negyven évre becsülte. A megfelelő
időben megfogalmazás a potsdami nyilatkozatban is szerepelt.
Korea felosztása

 Dél-Korea: Nyugati polgári demokrácia  Észak-Korea: Sztálinista diktatúra folyik.

folyik. Ezt az országot Amerika (ENSZ) Szovjetunió és Kína támogatja. Vezetője:
támogatja. Kim-Ir-Szen.
 A háború

 1950.június 25-én hajnali négy órakor a Kim Ir Szen pártfőtitkár vezette Észak-
Korea meglepetésszerű támadást indított dél ellen, és csapatai gyors ütemben
törtek előre, megfutamítva a déli erőket, június 29-re a fővárost, Szöult is
bevéve.Észak-Koreában ugyanakkor a mai napig úgy tanítják: a déliek támadtak
először, ők csak visszaverték. Ez annyiban igaz, hogy a korábbi határincidensek
egy jelentős részét a déli erők kezdeményezték. Dél-Koreának a támadás idején
15 napi védekezésre elég készletei voltak,98 000 katonájuk állt szemben
észak kínai polgárháborúban sok tapasztalatot szerzett, jól felszerelt 135 000 fős
haderejével. A támadás első napjaiban a fiatalokból álló Önkéntes Diákhadtest
a Han folyó mentén bátran védekezve lassította az észak-koreai előrenyomulást.
ENSZ válasza a háborúra

 Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még a támadás napján összeült, amelyen a szovjet

nagykövet nem vett részt, így az hamarosan elfogadta az amerikai határozati
javaslatot a szabad világ védelmére. A szervezet 83. számú
határozata agresszornak minősítette Észak-Koreát, felszólította csapatai
visszavonására, ellenkező esetben szankciókat és fegyveres fellépést helyezve
kilátásba. A szavazásnál Jugoszlávia tartózkodott, a Szovjetunió pedig abban az
időben bojkottálta a BT üléseit, mivel ott Kínát állandó tagként a kínai
polgárháborúban elszenvedett vereség miatt Tajvanra szorult Kínai Köztársaság, és
nem a pekingi központú Kínai Népköztársaság képviselte. Két nappal később a BT
felszólította tagállamait, hogy nyújtsanak fegyveres segítséget Dél-Koreának. A
visszatérő Jakov Malik szovjet nagykövet alapokmányba ütközőnek minősítette a
határozatot, de a fegyveres kontingens szervezését már nem tudta leállítani, erre
pedig Sztálintól sem kapott utasítást.
 A háború eredménye

• A felek tűzszünetet kötöttek, kisebb változtatásokkal helyreállítva az 1950 előtti

határokat, Korea továbbra is megosztott maradt.
• Területi változások:
• Észak-Korea megszerezte Keszongot, és Kjonggi egy részét
• Dél-Korea megszerezte Kangvon egy részét
• Kisebb területváltozások a 38. szélességi fok mentén
Kösz hogy megnézted ezt a szart.

HEHE