VERSELÉS, MESÉLÉS

A tevékenység vezetője: Abonyi Gabriella

Helyettes: -
Helyszín: Százszorszép Óvoda
A tevékenység időpontja: 2019. 05. 06.
Korcsoport: nagycsoport (6-7 évesek)

A tevékenység tartalma:
A szürke ló című népmese (óvodapedagógusi és gyermeki bábozással)

A tevékenység célja:
Mesehallgatóvá és meseszeretővé nevelés

A tevékenység feladatai
1. Az Alapprogram szerinti nevelési feladatok
1.1. Az egészséges életmód alakítása
 mezőgazdasági munkálatok megjelenése: kukorica-és búzaőrlés

1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Érzelmi nevelési feladatok: azonosulás a szereplők érzelmeivel, gondolataival (ember-állat egyaránt)
 Közösségi nevelési feladatok: A mese közös meghallgatása/megnézése, közös élményszerzés, az irodalom szeretetének elmélyítése
1.3. Az anyanyelvi-,értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása:
Anyanyelvi nevelési feladatok: A mondat-és szövegfonetika eszközei, metakommunikációs elemek használata, helyes előadásmód,
szómagyarázat, szókincsbővítés (pl. nekirugaszkodtak)
Értelmi nevelési feladatok: Az önkéntelen és szándékos figyelem fejlesztése motivációval, mese előadással, mesehallgatással. Memória és
fantázia fejlesztése a gyermekek saját bábozása során.

A tevékenység előzményei
 képnézegetés különböző színű lovakról (fehér, szürke, barna, fekete)
 színező az erdőről, erdei állatokkal (róka, farkas)
 videó megtekintése a búza-és kukoricaőrlés folyamatáról

Koncentráció egyéb tevékenységekkel

Külső világ tevékeny megismerése környezeti tartalommal: a lovak meglátogatása a közeli tanyán
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: papírrókák és papírfarkasok elkészítése origami papírból
Mozgás: az egyes állatok mozgásának, futásának utánzása (lóügetés, sántarókajárás stb.)

A tevékenység eszközei
Bábok: (szereplők): szegény ember, 2 ló, rókák, farkas
Díszletek a bábszínházhoz: gyerek motívumok (a szegény ember sok gyermeke), erdőhöz fák, rókalyuk, színező a motivációhoz
A tevékenység szervezeti formája: kötetlen
A tervezett módszerek: előadás, bemutatás, magyarázat, megbeszélés
A tevékenység várható menete:

Kezdő szakasz/Bevezető rész

Szervezési feladatok, hely és eszközök biztosítása
Az irodalmi élmény kialakításához fontos a helyszín kialakítása. Ennek első lépése a teremben való összepakolás és a szőnyegen való
elhelyezkedés. Miután megteremtettük a megfelelő légkört előkészítjük a mese szemléltetéséhez szükséges eszközöket (bábszínház, bábok). A
bábszínházhoz korábban már rögzítem az előre elkészített díszleteket.

Motivációs lehetőségek
 mesepárna bekészítése
 a bábok elrejtése a teremben  a gyerekek segítenek megkeresni
 színezők bekészítése már a szabadjáték alatt az asztalokra

A tartalom feldolgozása/ Főrész

Időterv A tevékenység tartalma, módszer, A tevékenység vezetése, az Nevelési feladatok, Differenciálási
munkaforma óvodapedagógus kérései képességfejlesztési lehetőségek
lehetőségek
kb. 10-15 Motiváció „Jaj gyerekek nagy baj
perc Segítségkérőn körbe nézek a csoportban, történt, elvesztek a bábok, Együttműködésre,
ugyanis elvesztek a bábok. Megkérdezem a amikkel játszani szoktunk! segítőkészségre nevelés Könnyebben-
gyermekeket, hogy nem látták-e őket. Nem láttátok őket? Lili, te nehezebben
Miután megtalálták elárulom, hogy ezek az tudod hol lehet? Anna megtalálható helyre
 állatok egy nagyon jó mesét tanultak, mialatt segítenél nekem megkeresni teszem a bábokat (a
huncut módon elcsavarogtak. őket?” szemfülesebb és
kevésbé figyelmes
„ Ó, ezek a huncut állatok gyermekek számára)
hogy elcsavarogtak! De
képzeljétek el, azt mondták
nekem, hogy amíg távol
voltak tanultak egy igazán jó
mesét! Szeretnétek
meghallgatni? Aki szeretné
hozza gyorsan a
mesepárnáját, és üljön le a
szőnyegre!”
kb. 10 Mese
perc
A szürke ló (magyar népmese) A címet hangosan elmondom. A cím megfelelő
hangsúlyozása. A mesét
2.1. A mese indítása A bevezetés hangsúlyozása, dialogizált formában
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy majd lágy hangszínen való adom elő, érzékeltetem
szegényember.” folytatás. az egyes szereplők
párbeszédeit.
2.2 Szereplők felsorakoztatása

„Annak a szegény embernek annyi

gyermeke volt, mint rostán a lyuk.” Hasonlat érzékeltetése Ismerkedés a
hasonlattal
„Volt egy szürke lovacskája, azzal
dolgozgatott.”

„Egy erdőben lakott a róka egy nagy likban

a három fiával.”
Figyelek a felkiáltó mondat
 „Jaj - azt mondja -, csupa fehér mindenütt,
hangsúlyozására
hó esett!”
Figyelek a kérdő mondat
Jaj, hát hogy tudjam én innen a rókalik hangsúlyozására.
szájától elvinni?”
Erőteljesebb, izgalmas
„Elfutott a róka a farkashoz, s hívja.” eseményt kifejező
hangsúlyozással fejezem ki
ezt a történést.

Örömmel mondom.
„Bőrüket jó pénzen eladta, s vett belőle még
egy szürke lovat.”

2.3. Befejezés Történetlezárás hangsúlyos

„Azután két lóval őrölte az őrölnivalót, s megjelenítése.
még ma is él, ha meg nem halt.”

Ha én választom ki a
III. Befejező szakasz (gyermekek szereplőket, akkor első
bábjátéka) körben a bátrabb,
szereplésben ügyesebb
Szervezési feladatok: gyermekeket választom
Az óvodapedagógus lesz a Gondolkodás és
mesélő a gyermekekkel ki. Ha több kört
Szerepek kiosztása: memória fejlesztése a játszunk, akkor a
Eldöntjük közösen, ki melyik szereplő lesz a közösen. mese eseményei, folytatásban különböző
mesében. Ha nem sikerül megegyezni sorrendje kapcsán. képességű gyermekek
kiszámoljuk, vagy kiválasztom. is sorra jutnak,
Fantázia fejlesztése
felbátorodva az előzőek
láttán.
Felelősség fejlesztése Mérlegelem ki az, akire
 Visszavezetés a szabadjátékba: játék (Játszhatnak a rábízhatom a
lehetősége a bábokkal, színezés már a mese bábokkal, amennyiben bábeszközöket.
élményhatása után vigyáznak rá.)

Melléklet
A szürke ló (magyar népmese)
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegényember. Annak a szegény embernek annyi gyermeke volt, mint rostán a lyuk, égen a csillag.Még
eggyel több. Volt egy szürke lovacskája, s azzal dolgozgatott. Volt egy nagy köve, s arra a kőre reákötötte a lovat, s őrölte a kukoricát, a búzát
mindennap. Csak őrölte s őrölte. Egyszer megkeseredett a ló, azt mondja a gazdájának:
- Kedves gazdám, mi ennek az oka, hogy más ember két lóval őröl, te csak örökké egyedül velem?
- Jaj, édes lovam - feleli a szegényember -, őrölnék én kettővel is, ha volna. Vennék én hozzád egy párt, ha volna pénzem. De mivel tudjak
venni, mikor olyan szegény vagyok, mint a templom egere., Csak az a sok gyermek van, egyéb nincsen.
Vigasztalni kezdi a szürke ló:
- Ne búsulj, édes gazdám, hozok én magamnak egy párt, egy lovat. Lesz neked két lovad.
Úgy is lett. Este, mikor végzett a szegényember, bekötötte a lovat az istállóba, s elment lefeküdni. De a ló mit gondolt, mit nem, elszakította a
láncot, s elment ki az erdőbe. Egy erdőben lakott egy nagy róka egy likban, három fiával, s a rókalikhoz lefeküdt a szürke ló. Egyszer
reggel lett. Azt mondja az öreg róka a legöregebbik fiának:
- Menj ki, fiam, nézd meg, milyen idő van!
Kimegy a legöregebb rókafiú, s jön be:
- Jaj - azt mondja -, csupa fehér mindenütt, hó esett!
- Menj el, te! - hitetlenkedik az öreg róka. - Hát hogy volna hó, mikor nyár közepe van.
Mondja a másik fiának:
- Menj csak ki, édes fiam, nézd meg te, milyen az idő! Kimegy a középső róka, de ő is csak azzal jön vissza:
- Egy nagy-nagy hóhegy van a rókalik előtt.
     Megy ki a legkisebbik, de az is úgy járt. Megharagszik az öreg róka, megy ki, s nézi, hát csakugyan mekkora nagy hó van ott, mekkora nagy
hóhegy. Tapossa azt a hóhegyet, s fölkiált:
 - Hát ez nem hó! Ez egy szürke ló. Jaj, hát hogy tudjam én innen a rókalik szájától elvinni? Jó lesz, ha valahogy kibújok innen, s szólok a
farkasnak, majd a farkassal együtt elhúzzuk.
De a szürke ló csak erőst tette magát, hogy ő megdöglött.
Elfutott a róka a farkashoz, s hívja:
     - Gyere, farkas koma, mert egy akkora nagy döglött lovat hoztam. Elhúztam egészen az én rókalikamig. De tovább már nem bírom húzni, s
nem lehet ki-be járni. Gyere, húzzuk ide       a te farkasházadig, s akkor ide járunk rá mindennap enni.
Gondolta magában a farkas:
"Ide ugyan nem jössz te enni, csak valahogy idehúzzuk. Lesz ott nekem mit egyek."
Megy is a farkas nagy serényen. Odamennek, gondolkoznak, egyezkednek, hogy tudják azt a nagy döglött lovat elhúzni a farkasnak a
tanyájáig.
Úgy tettek, hogy a róka reákötötte a farkasnak a farkát a ló farkához, s utána a farkas kötötte a róka farkát a ló farkához, s nekirugaszkodtak,
hogy eIhúzzák. De a szürke lónak se kellett egyéb. Felugrott, s uzsgyi, vesd el magad! - meg se állott a szegényember házáig. Mikor
odaért, aztmondja a szegény embernek:
- Na, kedves gazdám, hoztam lónakvalót. Ezeket üsd agyon ebben a szent helyben, nyúzd le a bőrüket, add el, s az árával veszel még egy lovat,
hogy ne legyek egyedül.
Úgy is lett. A szegényember fejbe kólintotta a rókát s a farkast, lenyúzta a bőrüket, jó pénzen eladta, s vett belőle még egy szürke lovat, hogy
legyen az ő lovának párja. Azután két lóval őrölte az őrölnivalót, s még ma is él, ha meg nem halt.