Szabó Márta – Kaposi József: Módszerek a források feldolgozásához

A szerzők összefoglalója a különböző történeti források feldolgozásának szempontjairól.

Mottó: „…a történelmi források sokkal szebbek, mint a romantikus regény, és mindenképpen
sokkal érdekesebbek annál…” (Ranke)

Általános szempontok:

 A történelmi körülmények, háttér feltárása

 A szerző és az esetleges címzettjének azonosítása
 A műfaj meghatározása
 Az adatok (nevek, dátumok, fogalmak) kigyűjtése
 A forrás megszületésének és szándékának azonosítás
 A hitelesség és megbízhatóság vizsgálata
 A forrásban megjelenő nézőpont azonosítása
 A forrásban megjelenő állítások, vélemények, magyarázatok összegyűjtése,
rendszerezése
 A forrásban megjelenő szerzői szándékok ütköztetése más forrásokkal, történeti
munkákkal

Szöveges források típusai és sajátos feldolgozási szempontok:

 Jogi szövegek (törvény, rendelet, határozat stb.)

 Politikai szövegek (kiáltvány, beszéd, pártprogram stb.)
 Személyes szövegek (levél, beszéd, visszaemlékezés, napló stb.)
 Mindennapi szövegek (újság, összeíróív stb.)
 Történeti munkák (Krónika, tankönyv stb.)
 A szöveg által megjelenített történet helyszíne(i), időpontja(i), szereplő(i)
összegyűjtése, rendszerezése
 Nyelvi megformálás (eszközök, jellemzők) azonosítása
 A szerkesztés és megformáltság sajátosságainak feltárása

A térképek feldolgozásának sajátos szempontjai:

 A térkép típusának (korabeli, későbbi stb.) feltárása

 A történelmi korszak és a történelmi tér azonosítása
  A jelrendszer, színek, szimbólumok, méretarány feltárása
 A készítő földrajzi ismereteinek és szándékainak azonosítása
 A térképen megjelenő információk összegyűjtése, rendszerezése

A képek, fényképek feldolgozásának sajátos szempontjai:

 A kép típusának (freskó, festmény, fotó) azonosítása

 A kép jellemzőinek (pl. beállított, dokumentum jellegű) feltárása
 A képi ábrázolás jellemzői: pl. méret (kicsi – nagy); kompozíció (középpont,
periféria); színhasználat (alapszínek, tónusok); perspektíva (felülről, alulról); hangulat
(vidám, szomorú)
 A kép és az ábrázolt világ viszonyának meghatározása (korabeli, későbbi, vízió)
 A képkidolgozás jellemzői (pl. retusálás)
 A képen található személyek jellemzőinek kigyűjtése (öltözet, kor, társadalmi helyzet,
nők- gyerekek-férfiak stb.) és viszonyuk meghatározása
 A képen található eszközök, épületek jellemzőinek (mezőgazdasági, kézműipari,
hadászati, lakó, középület stb.) feltárása
 A képen megjelenő tevékenységek (háború, beszéd, udvarlás, koronázás, szórakozás
stb.) azonosítása
 A kép témája címe és képaláírása viszonyának elemzése
 A képen megjelenő világ összehasonlítása más típusú forrásokkal
 A kép szándékolt és rejtett „üzeneteinek” feltárása

A képregény feldolgozásának sajátos szempontjai:

 A képregény műfaji meghatározása

 A képregényben megjelenített történet helyszíne(i), időpontja(i), szereplő(i)
összegyűjtése, rendszerezése
 A képregény által kiemelt események, szereplők azonosítása, a viszonyok elemzése
 A képregény által megjelenített történet időbeliségének meghatározása
 A képregényben dokumentált események üzeneteinek, tanulságainak feltárása

A karikatúrák feldolgozásának sajátos szempontjai:

  A karikatúra műfaji sajátosságainak (pl. sűrítettség, hasonlatok, mítoszok
felhasználása; szórakoztatás, egyoldalúság) feltárása
 Az ábrázolásmód és a szimbólumok jellegzetességeinek azonosítása
 A vizuális jellegzetességek (méret, színek, rajzolási technikák) feltárása és viszonyuk
az ábrázolt személyhez, témához
 A karikatúrában megjelenő szerzői tendencia és szándék, értékítélet, vélemény
azonosítása, értékelése
 A karikatúra által sugallt értékítélet összevetése más típusú forrásokban található
információkkal

A plakátok feldolgozásának sajátos szempontjai:

 A plakáton megjelenő információközlés (pl. reklám, propaganda) azonosítása

 A plakátok típusainak meghatározása (pl. politikai propaganda, hirdetés, üzleti reklám,
közösségi esemény, szórakoztatás)
 A plakát által leginkább hangsúlyozott képi motívum(ok) (pl. alakok, tárgyak,
metaforák) azonosítása
 A plakát vizuális jellemzőinek (felépítés, méret, arányok, perspektíva, dinamika,
grafikai eszközök, színek, kontrasztok) azonosítása és összevetése az alkotói
szándékokkal.
 A plakáton megjelenő írásmennyiség, írásméret, szövegtípus jellemzőinek feltárása
 A plakát címzettjeinek és szándékainak (üzeneteinek) rövid összefoglalása
 A plakát jellemzőihez rendelhető kulcsszavak (pl. agresszív, informatív, érvelő,
karikírozó)

A filmek típusai és feldolgozásuk sajátos szempontjai:

 Filmdokumentum (kortárs filmfelvétel)

 Dokumentumfilm (autentikus filmdokumentum kommentárokkal)
 Játékfilm (valós vagy kitalált történeti film)
 Hagyományos film (celluloid) vagy elektronikus (videó, tévé)
 A filmtípus meghatározása, jellemzőinek azonosítása
 A használt filmes eszközök (kameraállás, vágás, montázs, hang zene, világítás,
dialógus stb.) azonosítása, jellemzőjük, funkciójuk meghatározása
 A film hatásainak vizsgálata (pl. vizuális, érzelmi, akusztikai stb.)
  A film készítésének körülményei (időpont, a megrendelő, a finanszírozó, a feltételezett
címzettek stb.)
 A film megbízhatóságának elemzése (nézőpontok, szereplők, alkotók viszonya más
filmekhez, forrásokhoz)

A dalok típusai és feldolgozásuk sajátos szempontjai:

 Hangulatdalok (pl. panaszdalok, protest-songok)

 Harci énekek
 Propagandadalok
 Nemzeti himnuszok
 A zene és szöveg kapcsolatának azonosítása
 Zenei-technikai eszközök alkalmazásának rögzítése (ismétlés, hangmagasság,
hangszerelés)
 Annak eldöntése, hogy egyéni vagy közösségi megszólalást igényelnek
 A dal tempójának (lassú-gyors) és akusztikai hatásának (hangos-halk), profiljának
(kemény-lágy), hangulatának (vidám-szomorú) vizsgálata
 A dal megszületésének, elhangzásának sajátos viszonyai (pl. tüntetés, felvonulás,
gyászszertartás)