Truman show

Manapság a fiatalság körében már nem a kábel Tv és a régi filmek a kedvencek, hanem a
sokkal inkább modern és a sorozatgyártott Netflix filmek és sorozatok a divatosak. Erre
számtalan jó példa van, mint akár a Squid Game, vagy a Witcher. Ezzel a trenddel szembe én
egy 1998-as filmet választottam elemzésül annak a céljából, hogy felkeltsem a figyelmet,
hogy hiába lehet régi egy film, az nem azt jelenti, hogy unalmas.

A történet egy mesterséges városban játszódik az akkori jelenben, 1998-ban. A Truman

show, - ami a képzeletbeli sorozat címe is amelybe főhősünk a főszereplő - célja nem más
mint Truman egész életének ledokumentálása. Truman életét napi 24 órában vetítik a világ
minden országában minden egyes nap már közel 30 éve. Természetesen Trumannak erről
fogalma sincs, hisz nem csak minden körülötte levő ember egy színész, hanem még soha se
hagyta el városát, Seahavent.

A mű talán egyik legfontosabb motívuma nem más mint a szabadság és biztonság közötti
választás. Truman egész életét egy tökéletes kertvárosban élte le egy asztali munkával mit
sem tudva vagy törődve a világgal mindaddig amíg rá nem jött, hogy egyféle szimulációban
él. Ebből a filmből nyert ihletet a Mátrix című film is, ahol Leonak döntenie kellet, hogy
visszamegy, ahonnan jött és leéli békében az életét, vagy inkább megnézi mi van a „fal” túl
oldalán. Természetesen az emberi kíváncsiságból adódóan mind a kettejük inkább a
szabadságot választotta. Emellett fontos kiemelni mind az utópia és a disztópia jelenlétét a
film világában. Amíg Trumant fogolyként tartják az emberek szórakoztatásáért, addig,
ahogyan láttuk már pár néző otthonában, az évek alatt egyféle új családtag lett sokaknál, sőt
egyesítette is valamennyire az embereket, amit megfigyelhettünk például a pultos jelenetnél.
A Truman show így például megjósolta az elkövetkező évtizedek egyik legnézetteb műfaját, a
valóságshowt.

A történet több napon keresztül folytatódik, amelyek során részt vehetünk Truman
mindennapjaiban és mi is részesei lehetünk rádöbbenésének a valóvilágra. Annak is tanúi
lehetünk, habár nekünk eleve világos a film narrátorának köszönhetően, hogy minden nap
ugyanúgy kezdődik és ér véget. Tehát az egyetlen változó a történetben a főhősünk, Truman.
Jó példa erre, hogy a szomszédjai minden nap ugyanakkor hagyják el az otthonukat, a két
testvér mindig ugyanakkor szólítja le, és ahogy ő is rájön később, az autók is ugyanazt a
pályát követik minden nap ugyanabban a sorrendben, ugyanakkor. Az első alkalom amikor ez
a rendszer megtörik, akkor történt, amikor a hallottnak hitt apja betört a színre és összeért a
tekintetük. Ezt követően pedig, hiába követte Truman, nemcsak, hogy két ember hirtelen
elvitte apját, de még a semmiből előbukkanó járókelők is mintha meg akarták volna
akadályozni. Ezt követően kezdtek megjelenni kérdései a világhoz kapcsolódóan. A kétsége
pedig csak egyre jobban erősödött, amikor megpróbálta elhagyni a várost és minden
alkalommal valami véletlen kapcsán ezt nem sikerült megtennie. Ekkor már ő is ráeszmélt a
világa milyenségére, de mint a főszereplő, akit több ezer kamera néz nem volt egyszerű dolga
megszökni. A film végén viszont álcájával sikeren el tudott érni a város szélére egy hajóval és
megszöknie Seaheavenből.

A történetből adódóan mi, a nézők is gyakran láthattuk az eseményeket egy kamera

szemszögéből. Nem ritkán fordult elő, hogy a kamera helyzete jelentős is volt a cselekményre
nézve hiszen például amikor Truman megszökött otthonról, mi a nézők se tudtuk, hiszen a
kamera nem mutatta alvó arcát, csak azt, hogy valaki feküdt az ágyában. Ennek köszönhetően
volt elég ideje elérni a hajóhoz. A kamerák szögeit tekintve a film folyamán igen ritkán
mozogtak a karakterrel együtt, legtöbbször egy, már használt fix pozícióból rögzítették az
eseményeket. Ilyenek voltak például a kocsiban lévő rejtett kamerák vagy az színészeken lévő
titkos kamerák. Utoljára még érdemes kiemelni a szín palettáját a filmnek. Mivel mind az
emberek mind pedig a házak és utcák pasztellszíneket alkalmaztak, igen erős kontrasztot
keltett a filmben amikor Truman rátalált a szettre véletlen. Ahelyett, hogy minden szépen
világított, színkordinát és tiszta lenne, egy sötét többszínű, rosszul megvilágított szobát
fedeztünk fel.

Utolsó szó gyanánt, a Truman show az évezredforduló talán egyik legkedveltebb és

legmeghatározóbb filmje lett, jogosan, hisz 3 Oszkárdíjjal is büszkélkedhet. Ez nem csak
korszaka egyik híres alkotása volt, hanem máig egy jelentős alkotás, amit filmszakos
egyetemisták és feltörekvő rendezők máig tanulmányoznak.