TKBE-0503 - Spektroszkópiai

módszerek
 TKBE-0503

 Prof. Szilágyi László: NMR Spektroszkópia

2/3
 dr. Kiss Attila: Szerves Tömegspektrometria (MS)
1/3
 dr. Kurtán Tibor: UV-Látható és Infravörös
spektroszkópia (UV,IR)
1/3
2
Kiss Attila - Dinya Zoltán:
Szerves Tömegspektrometria
 Ajánlott irodalom
 Dinya Zoltán: Szerves Tömegspektrometria, DE
Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001

 Tóth Gábor-Balázs Barbara: Szerves

Vegyületek Szerkezetfelderítése, Műegyetemi
Kiadó, 2005

 http://szerves.science.unideb.hu
4
 „Jó tömegspektrometriai gyakorlat:
1. Bevezetés kutatás, oktatás, szolgálat”
(D.Z.)

Dr. Dinya Zoltán 5

 1. Bevezetés

 Tömegspektrometria: a molekulák (atomok)

ionizációján alapuló, nagy hatékonyságú
szerkezetvizsgáló és analitikai módszer.
 Jellemzői:
 nagy érzékenység;
 széles tömegtartomány;
 reprodukálhatóság;
 alacsony mintaigény;
 Bármilyen halmazállapotú minta vizsgálható;
 Jól kombinálható elválasztástechnikai
módszerekkel;
6
 1. Bevezetés

 Érzékenység: kvalitatív kimutathatósági határ:

10-12-10-16 g
kvantitatív kimutathatósági határ:
10-10-10-14 g
 Tömegtartomány: 1-106 relatív tömegegység
 Mintaigény: ~ g-pg
 Jó kombinálhatóság: GC, LC, CE, ICP

7
 2. Molekulák ionizációja

 Alkalmazott ionizációs módszerek:

 Közvetlen és közvetett módszerek
Közvetlen : Nagy sebességű fotonok vagy
Elektronok által kiváltott ionizáció, pl. EI (Electron Impact)

M + e (gyors, 70 eV) M (gyök-kation, ~5-6 eV) + 2e (lassú, ~65 eV)

M + e (lassú) M (gyök-anion)

8
 2. Molekulák ionizációja
 Alkalmazott ionizációs módszerek:
Közvetett módszerek

töltött vagy semleges részecskékkel (FAB, CI),

porlasztásos módszerek (ES, IS, TS),
nagy E-jú Laser fotonok (MALDI) által kiváltott ionizáció.

9
 2. Molekulák ionizációja
A szerves tömegspektrometria főbb
ionizációs módszerei
Detektált Tömeganalizátor Optimálisan
(tömegtartomány
Ionizációs módszer jellemző közelítő felső vizsgálható
ionok értéke) vegyületek
Elektron ütközéses ionizáció M+ , M, Q, IT Nem
(electron impact = EI) fragmens (<=1000 da) poláros/poláros
ionok vegyületek
-
Kémiai ionizáció [M+H]+, M M, Q Nem
(chemical ionization = CI) [M-H]-, M- (<=1000 da) poláros/poláros
vegyületek
Gyors atom/ionbombázás [M+H]+ M, Q Poláros
(Fast atom bombardment=FAB, [M-H]- (<=15000 da) vegyületek,
proteinek,
Fast ion bombardment=FIB) fémorganikusok
Atmoszférikus nyomású kémiai [M+H]+ M, Q, IT Poláros
ionizáció (atmospheric pressure [M-H]- (<=20000 da) vegyületek
chemical ionization =APCI)
M: mágneses; Q: kvadrupól; IT: ioncsapda (ion trap); TOF: repülési idő (time-of-flight); da: Dalton 10
 2. Molekulák ionizációja
A szerves tömegspektrometria főbb
ionizációs módszerei
Tömeganalizátor Optimálisan
Detektált jellemző
Ionizációs módszer (tömegtartomány vizsgálható
ionok közelítő felső értéke) vegyületek
Termospray [M+H]+ M, Q Poláros
(Thermospray = TS) [M+NH4]+ (<=1000 da) vegyületek
[M-H]-
Poláros
Elektrospray [M+H]+, [M+nH]n+ M, Q, IT, TOF vegyületek,
proteinek,
(Electrospray = ESI) [M-H]-, [M-nH]n- (<=300.000 da) biopolimerek,
fémorganikusok
Mátrix segített lézer
deszorpció/ionizáció TOF Poláros
[M+H]+ biopolimerek,
(Matrix assisted laser (<=800.000 da) szintetikus
[M-H]-
desorption polimerek
ionization=MALDI)
M: mágneses; Q: kvadrupól; IT: ioncsapda (ion trap); TOF: repülési idő (time-of-flight); da: Dalton 11
 2. Molekulák ionizációja

 A képződött ionok tömege m, töltése z, hányadosuk az

ún. m/z-vel jellemezzük az ionokat;
 A molekula (M) tömege és a képződő ion (M+ ) tömege
1 e--ban különbözik, azaz gyakorlatilag azonos a
tömegük;
 Az M+ molekulaion a legnagyobb tömegű ion, megadja
az ún. mólcsúcsot (Ami a vizsgált vegyület relatív
móltömege, mindig páratlan e- konfigurációjú!);

M + e (gyors, 70 eV) M (gyök-kation, ~5-6 eV) + 2e (lassú, ~65 eV)

M + e (lassú) M (gyök-anion)
12
 2. Molekulák ionizációja
E

 Ionizáció: 10-16 sec; *M +·

 M és M+ geometriája azonos; 3
2

V átmenet lehetséges csak,

v''=0
 M +·
6
ahol v’=2 rezg.áll. valósul meg; 2
4
5

v'=0
 70 eV-os ionizáció esetén ez 5- M

6 eV fölös E-át jelent;

IPv V IPA
A

v=0

r [atom/mag távolság]

A molekula és a molekulaion energia függvényei

intramolekuláris mozgások
gerjesztése FRAGMENTÁCIÓ
13
 2. Molekulák ionizációja

 A képződő ionok mennyisége

függ az ionizáló e- -ok E-tól.
 Megjelenési potenciálok:
AP(M) és AP(F)
 A gyakorlatban 70eV ideális,
de nem mindig van mólcsúcs;
 Alacsonyabb energia!!  Ionizációs hatásfok görbék

14
 2. Molekulák ionizációja
A molekulaion általános széttöredezése,
fragmentációja: A tömegspektrum
 A molekulaionból (M+ ) gyök
(R ) vagy páros elektronú
semleges (N) atomcsoportok,
molekulák szakadhatnak ki.
 Fragmentáció = kötéshasadás
lép fel; de sohasem
valamennyi
 Általában a gyenge kötések
hasadnak: Pl. a szén-szén
egyszeres kötés könnyen
hasad, így a legtöbb alkán
esetében gyenge a
molekulaion és intenzív a
fragmentáció.

15
 2. Molekulák ionizációja
Az ionizáló e- -ok E-nak hatása a benzoesav
EI(+) tömegspektrumára

20eV
30eV
70eV

Benzoesav
(C7H6O2)
M=122g/mol
16
 2. Molekulák ionizációja
70eV Az ionizáló e- -ok E-nak hatása
30eV a benzoesav
EI(+) tömegspektrumára

20eV 15eV

17
 2. Molekulák ionizációja
Az ionizáló e- -ok E-nak hatása a benzoesav
EI(+) tömegspektrumára

12eV 9eV

18
 2. Molekulák ionizációja
Az ionizáló e- -ok E-nak hatása
O
 Általában 70eV az optimális
O ionizációs E; ez a leginformatívabb;
C4H8O2
Mol. Wt.: 88,1051  Jól reprodukálható spektrumokat
szolgáltat;
 A M+ gyakran nem/kis intenzitással
jelenik meg (c);
 Az ioniz.E. csökkentése (70→10eV)
segíthet (b,c);
 Alacsony ioniz. E.-nál nő a M+
stabilitása, csökken a fragmens
ionok száma, azaz egyszerűsödik a
spektrum!
19
 2. Molekulák ionizációja
Az EI előnyei, hátrányai
 Az elektron-ionizációs spektrumokból a molekulatömegre illetve a
töredékionok révén a molekulaszerkezetre kapunk információkat. Az
elektron-ionizációnak a vizsgálandó molekulák szerkezetétől függően
azonban több hátránya is lehet:
 gyakran nem észlelhető a molekulaion, hiányában nem tudjuk
meghatározni a relatív molekulatömeget;
 egyszeres töltésű ionok vizsgálata révén (ma még ez az általános)
izomer szerkezetek között nehéz, vagy nem tudunk különbséget
tenni;
 sok olyan vegyület típus (például komplex kötések, peptidek,
fehérjék, szénhidrát-ok, sók, stb.) létezik, melyek nem illékonyak.
Ezek nem vihetők gáz fázisba (bomlás nélkül), így EI körülmények
között nem ionizálhatók, nem vizsgálhatók. Ilyen esetekben
kíméletesebb, lágyabb ionizációs módszereket (például FAB, CI stb.)
kell alkalmaznunk. 20
 2. Molekulák ionizációja
Az EI előnyei, hátrányai
 Az elektron-ionizációs spektrumokból a molekulatömegre illetve a
töredékionok révén a molekulaszerkezetre kapunk információkat. Az
elektron-ionizációnak a vizsgálandó molekulák szerkezetétől függően
azonban több hátránya is lehet:
 gyakran nem észlelhető a molekulaion, hiányában nem tudjuk
meghatározni a relatív molekulatömeget;
 egyszeres töltésű ionok vizsgálata révén (ma még ez az általános)
izomer szerkezetek között nehéz, vagy nem tudunk különbséget
tenni;
 sok olyan vegyület típus (például komplex kötések, peptidek,
fehérjék, szénhidrát-ok, sók, stb.) létezik, melyek nem illékonyak.
Ezek nem vihetők gáz fázisba (bomlás nélkül), így EI körülmények
között nem ionizálhatók, nem vizsgálhatók. Ilyen esetekben
kíméletesebb, lágyabb ionizációs módszereket (például FAB, CI stb.)
kell alkalmaznunk. 21
 3. A tömegspektrométer felépítése

Adatrendszer

Mintabevivõ
rendszer Ionforrás Analizátor Detektor

Vákuum-
rendszer

22
 3.1. Mintabevitel
 elvileg bármilyen halmazállapotú, egy vagy
többkomponensű anyag vizsgálható;
 többféle mintabeviteli lehetőséggel kell, hogy
rendelkezzen;
 Egykomponensű (tiszta!) szerves vegyületek: ún.
közvetlen mintabevitel (Direct Insertion Port);
 Többkomponensű: ún. kombinált módszerekkel:
vmilyen kromatográfiás elválasztást alkalmazunk (GC,
HPLC, CE, SFC, TLC), majd egy illesztő egységen
(interfészen) keresztül jut az elválasztott komponens
semleges vagy ionizált formában az ionforrásba vagy
ionok esetén az analizátorba.
23
 3.1. Mintabevitel - szempontok

 A mintabevitel során ne romoljon le a nagyvákuum;

 GC-MS: a vivőgáz eltávolítása;
 LC-MS: interfészek a vákuum megőrzése érdekében;
 Általánosan egy asztali, ún. benchtop készülék egy
típusú mintabeviteli lehetőség (DIP, GC, LC) és fix
egy-kétféle ionforrással (pl. EI; EI/CI) van ellátva;
 Mindig a feladathoz megfelelő technikát kell
alkalmazni, azaz legoptimálisabb, leggazdaságosabb
mintabeviteli és ionizációs módszert  optimális
készülék.
24
 3.1. Mintabevitel – többkomponensű
minták optimális technikai igényei

Vegyület Kromatográfiás Ionizációs Analizátor

típusok technika (interfész) módszerek típus
Nem poláros GC EI/CI M, Q, IT
szerves vegyületek
GC EI/CI (+/-) M, Q, IT
Poláros szerves LC, CE ES M, Q, IT
vegyületek LC APCI M, Q, IT
LC TSP, FAB M, Q
Proteinek, peptidek LC, CE ES M, Q, IT, TOF, ICR

Oligonukleotidok LC FAB M, Q

Glikoproteinek, (LC) MALDI TOF, ICR

oligoszacharidok
Szintetikus - MALDI TOF
polimerek
25
 3.2. Ionforrások – Elektron Ionizáció
(Electron Impact), EI ionforrás
8
••Az
legrégebbi,
EI forrás legszélesebb
ált. 200°C-os; körben U*e = Ee 11
É 2
1
7
9
csökkentésével növelhető
alkalmazott ionizációs a
módszer; Minta
3
mol.ion
• Az e- stabilitása;
és a molekula kölcsönhatása
e- e- 10
ionizációt
•Filament: eredményez;
Re vagy W katód,
+
• Kb. 1000
néhány A; da-ig jó; + + +
Analizátor
+ + + +
•• A fesz.mellet
M+ 0-100V jellegzetes fragmens-
között van, opti- - + +
+
- - - -
ionok
mális: révén
70 V.szerkezeti
minden információt
1000. is
5 +
szolgáltat;
molekula ionizálódik!! 6
+ 4
•3*10-2 T mágnes: helikális,
D 2
párhuzamosítja az e nyalábot:
-
Ugy
Ioniz. Hatásfok. 1.Ionizációs kamra; 2.mágneses pólus; 3.izzószál=filament;
•Repeller: kitaszítja a + ionokat. 4.anód (trap); 5.taszító elekród (repeller); 6.kamra fűtés;
7.EI/CI rés; 8.gyorsító elektród; Ugy gyorsító nagyfeszültség;
•Gyorsító feszkó: analizátorba 9.fókuszáló lemezek; 10.forrás rés; 11. elektron energia (E )
e
bejuttatja az ionokat;
26
 3.2. Ionforrások – Kémiai Ionizáció
(Chemical Ionization), CI ionforrás
8
• a forrás azonos az EI forrással; U*e = Ee 11
É 2
1
7
9
• Az EI/CI rés kisebb, ezáltal Minta
3
nagyobb a nyomás;
e- e- 10
• ún. reagens gázokat alkalmazunk;
+
• Ion-molekula reakciók. + + +
Analizátor
+ + + +
• Lágyabb ionizáció, mint az EI. - + +
+
- - - -
Reagens Gázok:
5 +
H2, CH4, H2O, i-C4H10, NH3 6
+ 4

D 2
Ugy

1.Ionizációs kamra; 2.mágneses pólus; 3.izzószál=filament;

4.anód (trap); 5.taszító elekród (repeller); 6.kamra fűtés;
7.EI/CI rés; 8.gyorsító elektród; Ugy gyorsító nagyfeszültség;
9.fókuszáló lemezek; 10.forrás rés; 11. elektron energia (Ee)
27
 3.2. Ionforrások – Kémiai Ionizáció

A nagy nyomású reagens gáz Ion-molekula reakciókat eredményez.

Metán esetén az elsődleges reagens ionok a következők:
CH4 + e- CH4 + 2e-

CH4 CH3+, CH2 , stb.

CH4 + CH4 CH5+ + CH3

CH3+ + CH4 C2H5+ + H2

Mi történik CI módban?

28
 3.2. Ionforrások – Kémiai Ionizáció

CH5+ (100%)

C2H5+ (83%)

?C3H5+ (14%)

A metán plazma spektruma

29
 3.2. Ionforrások – Kémiai Ionizáció
(Chemical Ionization), CI ionforrás
Mi történik CI módban, amikor a CH5+ vagy C2H5+ ionok
reagálnak M molekulával és ionizálják azt:

+
M + C2H5 MH+ + C2H4
Protontraszfer!!

30
3.2. Ionforrások – Kémiai Ionizáció
O

Butil-metakrilát, Mt: 142

O

M· +
EI

CI (CH4)
[M+H]+

[M+H]+ CI (iC4H10)

31
 2. Molekulák ionizációja
A szerves tömegspektrometria főbb
ionizációs módszerei
Detektált Tömeganalizátor Optimálisan
(tömegtartomány
Ionizációs módszer jellemző közelítő felső vizsgálható
ionok értéke) vegyületek
Elektron ütközéses ionizáció M+ , M, Q, IT Nem
(electron impact = EI) fragmens (<=1000 da) poláros/poláros
ionok vegyületek
-
Kémiai ionizáció [M+H]+, M M, Q Nem
(chemical ionization = CI) [M-H]-, M- (<=1000 da) poláros/poláros
vegyületek
Gyors atom/ionbombázás [M+H]+ M, Q Poláros
(Fast atom bombardment=FAB, [M-H]- (<=15000 da) vegyületek,
proteinek,
Fast ion bombardment=FIB) fémorganikusok
Atmoszférikus nyomású kémiai [M+H]+ M, Q, IT Poláros
ionizáció (atmospheric pressure [M-H]- (<=20000 da) vegyületek
chemical ionization =APCI)
M: mágneses; Q: kvadrupól; IT: ioncsapda (ion trap); TOF: repülési idő (time-of-flight); da: Dalton32
 2. Molekulák ionizációja
A szerves tömegspektrometria főbb
ionizációs módszerei
Tömeganalizátor Optimálisan
Detektált jellemző
Ionizációs módszer (tömegtartomány vizsgálható
ionok közelítő felső értéke) vegyületek
Termospray [M+H]+ M, Q Poláros
(Thermospray = TS) [M+NH4]+ (<=1000 da) vegyületek
[M-H]-
Poláros
Elektrospray [M+H]+, [M+nH]n+ M, Q, IT, TOF vegyületek,
proteinek,
(Electrospray = ESI) [M-H]-, [M-nH]n- (<=300.000 da) biopolimerek,
fémorganikusok
Mátrix segített lézer
deszorpció/ionizáció TOF Poláros
[M+H]+ biopolimerek,
(Matrix assisted laser (<=800.000 da) szintetikus
[M-H]-
desorption polimerek
ionization=MALDI)
M: mágneses; Q: kvadrupól; IT: ioncsapda (ion trap); TOF: repülési idő (time-of-flight); da: Dalton 33
3.3. Ionforrások – Elektrospray Ionizáció
(Electrospray Ionization), ESI ionforrás

Elektrospray tartomány vákuum

Tengelyirányú (koaxiális) nitrogén
(porlasztás)

LC oldószer Acél kapilláris

5000 V

• légköri nyomású ionizációs technika;

• Az ionok oldat fázisban keletkeznek;
• az oldószert elpárolog, gáz fázisú ionok keletkeznek;
•LC: 1-1000 l/perc áramlási sebesség;
• Lágy ionizációs technika; többszörösen töltott ionok, nagymolekulák.
34
 3.3. Ionforrások – Elektrospray Ionizáció
(Electrospray Ionization), ESI ionforrás

Tömeganalizátor Optimálisan
Detektált jellemző
Ionizációs módszer (tömegtartomány vizsgálható
ionok közelítő felső értéke) vegyületek
Poláros
Elektrospray [M+H]+, [M+nH]n+ M, Q, IT, TOF vegyületek,
proteinek,
(Electrospray = ESI) [M-H]-, [M-nH]n- (<=300.000 da) biopolimerek,
fémorganikusok 35
 3.4. Ionforrások – Légköri nyomású kémiai
ionizáció (Atmospheric Pressure Chemical
Ionization), APCI ionforrás
APCI tartomány Vákuum
Tengelyirányú (koaxiális) nitrogén
(porlasztás)

LC oldószer
Földelt kapilláris
Korona kisűlési tű
3000 V

• légköri nyomású ionizációs technika;

• Az ionok gáz fázisban keletkeznek;
• az oldószert elpárolog, korona kisűlés hatására plazma keletkezik, ami
ionizál;
•200-2000 l/perc áramlási seb.;
• Lágy ionizációs technika; inkább apoláros molekulák, NP HPLC 36
 4. Tömeganalizátorok

 A tömeganalízis a tömeg/töltés (m/z)

hányados meghatározását jelenti;
 Az ionforrásban előállított ionokat az
m/z hányadosuk szerint
különválasztják, majd ezeket a diszkrét
ionnyalábokat a detektorra fókuszálják.
 Ionok elválasztása: ionok transzportja
vagy ionok tárolása alapján lehetséges.

37
 4. Tömeganalizátorok

 Ionok transzportja alapján:

 Szektor típusú analizátorok;
 Kvadrupól (hexapól, oktapól) analizátorok;
 Repülési idő analizátorok (Time-Of-
Flight=TOF).
 Ionok tárolása alapján:
 Ioncsapda (Ion Trap=IT);
 Ion ciklotron rezonancia (ICR) !!!!

38
4. Tömeganalizátorok - Szektor

Legrégebbi analizátor típusok;

Mágneses (B) (egyszeres) és
Mágneses és elektromos (E) (kettős
fókuszálás) terekkel választja szét az
ionokat;
A kettős lehet: EB, BE

39
 4. Tömeganalizátorok – Egyszeres fókuszálású
mágneses tömegspektrométer

Azonos Ekin ionokat

Mágnes fókuszálja;
B A B irányára
merőlegesen
fókuszál.
V

R
ionforrás detekor

m/ze = (B2R2)/2V vagy

R=(2Vm/B2ez)1/2

40
 4. Tömeganalizátorok – Elektrosztatikus
analizátor

A különböző Ekin ionokat

b a B nem fókuszálja;
a
-RÉS c Az Ekin szóródását
minimálisra kell
R
- csökkenteni: erre szolgál
az ESA.
-RÉS A b és c másik
FORRÁS RÉS
körpályán mozognak az
elektromos térben.
E prizma. Csak az a ion
jut át.
a.) b.)
Növeli a felbontást, de
mv2/R = zeE csökkenti az
érzékenységet.

41
 4. Tömeganalizátorok – Nier-Johnson
geometriájú kettős fókuszálású EB készülék

+ B


E
-
 




1. Kilépő rés; 2. ESA; 3. Z-rés; 4. B; 5. kollektor rés; 6. detektor

42
 4. Tömeganalizátorok – Lineáris Kvadrupól

A lineáris kvadrupól négy,

szimmetrikusan
 
 elrendezett kör vagy
hiperbolikus
keresztmetszetű rúdból
áll.
6-20 cm hosszúak, 0,5-
- V c os t  1,5 cm átmérőjűek;
U
c o s t)
U- V Ionpályák stabilitása
alapján válogatja szét az
 ionokat;

1. ioforrás; 2. fókuszáló lencsék; 3. kvadrupól; 4.

detektor

43
 4. Tömeganalizátorok – Lineáris Kvadrupól

• relatíve egyszerű kialakítás; • A szemközti rudak azonos

töltésűek; +
• gyors; y • A rúd párokra vagy DC, vagy
• könnyen vezérelhető;
- +
z
-
DC+ AC feszt -
adunk; - -
+ + • =2 f
• bármilyen
U x ionforrással +
• f=1-3MHz, U=500-2000V
DC DC+AC
kombinálható; • V=0-3000V
• tandem (MS/MS) készülék V
U
U
t 1., csak DC; az ion a – rúdba
építésre alkalmas;
t
csapódik;
• a legelterjedtebb. 2., DC+AC: oszcilláló mozgást ír
le, rezegve haladnak a rudak
között a detektor felé.

44
 4. Tömeganalizátorok – Lineáris Kvadrupól

• relatíve egyszerű kialakítás; • A szemközti rudak azonos

töltésűek;
• gyors; • A rúd párokra vagy DC, vagy
• könnyen vezérelhető; DC+ AC feszt adunk;
• =2 f
• bármilyen ionforrással • f=1-3MHz, U=500-2000V
kombinálható; • V=0-3000V
• tandem (MS/MS) készülék
1., csak DC; az ion a – rúdba
építésre alkalmas; csapódik;
• a legelterjedtebb. 2., DC+AC: oszcilláló mozgást ír
le, rezegve haladnak a rudak
között a detektor felé.

45
 4. Tömeganalizátorok – Repülési idő analizátor
(Time of Flight = TOF)

• impulzus üzemmódban
működik az ionforrás (ált.
MALDI);
• egyszerre lépnek be az ionok a
térmentes repülési csőbe azonos
Ekin -val.
• A repülési idejük a detektorig
csak a tömegüktől függ.
• A lin. TOF felbontó képessége
1. ioforrás; 2. gyorsító tartomány; 3. ion
extrakció és fókuszálás; 4. térmentes repülési nagy tömegeknél erősen
tartomány; 5. detektor; E: elektromos korlátozott;
térerősség; 6. extrakciós feszültség pulzus •Több ok is van:

46
 4. Tömeganalizátorok – Mamyrin-féle
reflektron TOF (reTOF)
• Több ok is van:
•Az m és m+1 tömegű ionok
t=tm+1-tm repülési idő különbsége
az m növekedésével egyre
nehezebben megoldható;
• jelentős E szóródás;
• megoldás: iontükör vagy
reflektron;
• több szerkezeti megoldás is van,
ez egy példa (könyv);
• felbontás nő jelentősen
1. reflektron; 2. neutrális (lineáris) detektor; 3. (R=30000-50000);
tükrözött ion detektor; L1: első térmentes • az E szóródást és MS/MS
tartomány; L2: második térmentes tartomány méréseket tesz lehetővé;
•MALDI-TOF az egyik legfontosabb
technika ma, dinamikusan fejlődik.
47
 4. A felbontás (Resolution, R)

m • A tömeganalizátor felbontása
azt jelenti, hogy milyen
tömegkülönbséggel tud
szétválasztani két iont, egy m és
100%
egy m+ m csúcsot.
10% • A felbontást az ún. 10% völgy
5% m/z definícióval szokás megadni: két
m m+ m
azonos intenzitású csúcs akkor
Tömegfelbontás 10% völgy definícióval van feloldva (elválasztva), ha a
völgy közöttük a csúcsmagasság
R=m/ m 10%-a.
• szektor készülékeknél jellemző.

48
 4. A felbontás (Resolution, R)

m Ha a CO (27.994915) és a N2
(28.006148) között akarunk
különbséget tenni:
m=0,011233
100%
R=28.006148/0.011233=2493

5% 10%
m/z Különbségek:
m m+ m
• Kvadrupól: 50%-nál mérik, és
Tömegfelbontás 10% völgy definícióval R változik, 1000 tömegnél 1000,
de 300-as tömegnél 300!!
R=m/ m •TOF-nál olyan jó az R, hogy itt
a csúcsszélességet adjuk meg
50%-os csúcsmagasságnál,
értéke 0,5 amu FWHM=0,5 amu
Full Width Half Maximum 49
 R=m/ m
4. A felbontás (Resolution, R)
Caffein-ITMS_061112183921 #1 RT: 0.00 AV: 1 NL: 9.31E5
T: ITMS + p ESI Full ms [ 100.00-200.00]
195.25

A koffein
100

[M+H]+
95

90
tömegspektruma
néhány 1000-es
85

80

75 felbontás esetén
70

65

60

55

50

45

40

35

30

25

20

15

10 196.25

5
197.25
0
190.0 190.5 191.0 191.5 192.0 192.5 193.0 193.5 194.0 194.5 195.0 195.5 196.0 196.5 197.0 197.5 198.0 198.5 199.0 199.5 200.0
m/z

50
 R=m/ m
4. A felbontás (Resolution, R)
Caffein-100k_061112183921 #1 RT: 0.00 AV: 1 NL: 6.36E6
T: FTMS + p ESI Full ms [ 100.00-200.00]
195.08757
100
R=243500
A koffein
95 [M+H]+ tömegspektruma
90

85 nagyfelbontás
80
esetén,
R = 250000
75

70

65

60

55

50

45

40

35

30

25

20

15

10 196.09099
R=264800
5

51
194.0 194.2 194.4 194.6 194.8 195.0 195.2 195.4 195.6 195.8 196.0 196.2 196.4 196.6 196.8 197.0 197.2 197.4 197.6 197.8 198.0
m/z
 5. Jelfeldolgozás - Detektorok
B Két fő típus: a., sor- és
b., pontdetektor
m +
Pont: egy adott m/z értékű
i
iont egy időpillanatban;
+
m
.m
i +
a.) Sor: az összes m/z értékű iont
.2..
1

+ m
+
egyszerre.
m 1 I 1 I2.... I i

B
m +
i+
m +
1
i
+
i
.m m b.)
...
+

+
1
+ m2
m1 Ii
52
 5. Jelfeldolgozás - Detektorok
•A TOF készülékeknél
alkalmazzák az ún.
mikrocsatornasort;
•a kül. m/z értékű
ioncsomagok (a, b, c) időben
elkülönülve érkeznek a
csatornasor közé; ahol
beleütköznek a falába, ott
elektront szakítanak ki a
félvehetőből, amit a 4.
összegyűjt.
1., pulzált ionáram; 2., mikrocsatorna
iondetektorok (csatorna átmérő: 10 s,
válaszidő 2ns); 3., mikrocsatornasor
detektorblokk; 4., sík elektronkollektor; 5.,
analóg kimenő áram 53
 5. Jelfeldolgozás – Detektorok
Pontdetektorok
• Az elektronsokszorozók
pontdetektorok. A legel-
terjedtebb típus;
• Felülete lehet diszkrét dinóda
rendszerű (Be-bronz, 12-20
tag) vagy folyamatos
(chaneltron).
•106 - 108 erősítés érhető el;
nagyon érzékeny detektorok;
• Nagyfeszültség: 2-4 kV;
• A felső fesz. Tartományban
1., fókuszáló lemezek; 2., kollektor rés; 3., való üzemelés szintén
konverziós dinóda; 4., első dinóda; 5., csökkenti az élettartamát;
második, stb. dinóda; 6., kollektor lemez • 1-2 év alatt tönkremegy, az
1. lemez elszennyeződik.
54
 5. Jelfeldolgozás – Detektorok
Pontdetektorok
ELEKTRON SOKSZOROZÓ
• A lineáris felületű és változó
a.) I felületű (chaneltron)
+ ....m
+
i elektronsokszorozók az IT és Q
m 1 m2
+
R U
-
~2000 V
+ készülékek jellemző
detektorai;
•A chaneltron felületi
kialakítása megakadályozza a
b.) "CHANELTRON"
szekunder elektron
e-
+
visszaszóródását;
..m i
m ..
+
+
m1 2

U R
~2000 V

Folyamatos felületű elektronsokszorozók

55
 5. Jelfeldolgozás – Detektorok
Pontdetektorok
10-20 kV • Az egyik legmodernebb
m1+ m2+ m+i pontdetektor;
• A konv. Dinódából kiszakított
-
e - elektron az ált. P-korongból
e -
* e kialakított szcintillátor
*  lemezből fényemissziót
* indukál, amit a multiplier
h
h átalakít el. jellé.
h
 • 1-2 nagyságrenddel jobb a
hatásfoka;
I
 • levegőre nem annyira
érzékeny;
U R  • a szcintillátor lemez könnyen
cserélhető;
Daly-féle vagy fotokonverziós iondetektor • hosszabb az élettartama.
1., konverziós dinóda; 2., szcintillátor; 3.,
emittált fotonok; 4., fotomultiplier 56
57
6. A Szerves Tömegspektrometria
Alapfogalmai
• A tömegspektrum tükrözi a
vizsgált molekula és a belőle
származó töltéssel rendelkező
részek relatív tömegeit.
• A M+ elbomlik, és belőle
gyökök, ionok vagy neutrális
molekulák képződnek.
• Ha a fragmensionok még
elegendő belső energiával
rendelkeznek, tovább
fragmentálódnak, további
gyökök, ionok vagy neutrális
molekulák képződnek.

58
6. A Szerves Tömegspektrometria
Alapfogalmai

• A spektrum tömeg szerint

rendezett vonalak, gráfok
sorozata, melyek helye az ion
tömegszámával, magassága a
az ionok mennyiségével
arányos;
• Báziscsúcs: a legintenzívebb
vonal;
• M+ a legértékesebb infó; a
legnagyobb tömegű csúcs, ez
a mólcsúcs;
• EI esetén gyakran nem
látható; óvatosan kezelendő!

59
 6. A Szerves Tömegspektrometria
Alapfogalmai

• M+ a legértékesebb infó; a legnagyobb tömegű csúcs, ez a mólcsúcs;

• EI esetén gyakran nem látható; óvatosan kezelendő!
• A meghatározásának módjai:
• ionizáló energia csökkentése;
• lágy ionizáció (CI, FAB, ES, TS, stb.);
• a molekulaion a spektrum legnagyobb tömegű ionja;
• a molekulaion mindig páratlan elektronú;
• mutasson valamilyen reális vesztést;
• természetes izotópcsúcsok elemzése;
• a közeli csúcsok értelmezhetők-e reális vesztéssel;
• 5-14, 21-25 tömegegységű és többszöri H2-vesztés lehetetlen;
• a legáltalánosabb vesztések táblázatokban elérhetők.

60
 6. A Szerves Tömegspektrometria
Alapfogalmai
• A szerves molekulák elektronjai n, és típusba sorolhatók egyfajta
besorolás alapján;
• Az n elektronok a legkönnyebben, a elektronok a legnehezebben
távolíthatók el;
• A tömegspektrometriában a legkülső héjukon páratlan (odd electron = OE+ )
és páros (even electron = EE+) eletronú ionokat különböztetünk meg.
• Ha a M+ -ból semleges rész hasad ki (R) , a képződő fragmension
elektronkonfigurációja páratlan: OE+ keletkezik (egyenlet 1. sora).
• Ugyanakkor ha egy OE+ -ből semleges gyök hasad ki (pl. H ), abból páros
elektronkonfigurációjú ion: EE+ keletkezik (egyenlet 2. sora), ami páratlan m/z-
nél jelentkezik, kivéve, ha páratlan nitrogént tartalmaz (lásd nitrogénszabály!)

61
 6. A Szerves Tömegspektrometria
Alapfogalmai
•Ha a M+ -ból semleges rész hasad ki (R) , a képződő fragmension
elektronkonfigurációja páratlan: OE+ keletkezik (egyenlet 1. sora).
• Ugyanakkor ha egy OE+ -ből semleges gyök hasad ki (pl. H ), abból páros
elektronkonfigurációjú ion: EE+ keletkezik (egyenlet 2. sora), ami páratlan m/z-
nél jelentkezik, kivéve, ha páratlan nitrogént tartalmaz (lásd nitrogénszabály!)
• Ha OE+ -ből R és R is kihasadhat, akkor a neutrális molekulavesztés a
kedvezményezett (R)!
• A páros elektronú EE+ ionok ált. sokkal stabilabbak, nincs jelentős
fragmentációjuk, gyakran ezek adják a legintenzívebb csúcsokat, pl. CI-ben az
[M+H]+ ion EE+ jellegű, ezért nincs jelentős fragmentációja, emiatt nagy
intenzitással jelentkezik.

62
 6. A Szerves Tömegspektrometria
Alapfogalmai

• A tömegspektrometriában kevés általános érvényű szabály van.

• Az egyik ilyen az ún. Nitrogénszabály:
• Ha a molekulaion páratlan számú nitrogén atomot tartalmaz,
tömegértéke mindig páratlan, ha nem tartalmaz nitrogént, vagy azok
száma páros, akkor a mólcsúcs mindig páros m/z értéknél jelentkezik.
• A nitrogénszabály a fragmens ionokra is érvényes, páros elektronú
EE+ ionok esetén pont fordítva!

63
6. A Szerves Tömegspektrometria Alapfogalmai
Természetes Izotópok

• Az atomok a 12C izotópra vonat-

koztatott relatív molekulatömegei nem
egész számok!
• Kevés monoizotópos elem van: 19F,
31P, 127I. Az elemek nagy része izotópok

keveréke.
• 3 féle elemcsoportot különböztetünk
meg:
• A-elemek: monoizotópos elemek és a
H;
• A+1-elemek (C, H, N): van egy
izotópja, mely-nek tömege 1 egységgel
nagyobb a természetben leggyakoribb
izotópétól. Ilyenek a 12C(13C), 14N(15N);
• A+2-elemek (O, S, Cl, Br): van egy
izotópja, melynek tömege 2 egységgel
nagyobb a természetben leggyakoribb
izotópétól. Pl. a 35Cl (37Cl), 79Br (81Br);
64
6. A Szerves Tömegspektrometria Alapfogalmai
Halogén vegyületek tömegspektrumai

• A molekulaion tehát A, A+1 és A+2-

elemek jelenléte esetén nem egy
vonalból áll, hanem a minden izotóp
részt vesz, M, M+1, M+2 iomok
lesznek.
• Az egyes molekulaionok egymáshoz
viszonyított intenzitása pedig megfelel
a természetes izotópeloszlásnak.
• Cl és Br esetén az alábbi ábra
szemlélteti az eloszlásokat.

65
6. A Szerves Tömegspektrometria Alapfogalmai
Szerves Halogénvegyületek tömegspektrumai

66
6. A Szerves Tömegspektrometria Alapfogalmai
Szerves Halogénvegyületek tömegspektrumai

67
6. A Szerves Tömegspektrometria Alapfogalmai
Az A+1-elemek (C, H, N)

• A C atomok számának növekedésével

nő a valószínűsége annak, hogy 12C
helyett 13C izotóp lesz jelen a
molekulában.
• n db. C atom esetén 1.08%*n 13C
izotóp van a molekulában, azaz M+1
intenzitása M-hez viszonyítva ennyi.
• pl. benzolban 6.48, azaz 6 C-atomot
tartalmaz a molekula.
nC = 100*IM+1/1.08*IM

• ha C, H, N van a molekulában akkor:

(M+1)/M = (1.08*nC)%+(0.016*nH)%+(0.36*nN)%
• vagy ha Si, S van N helyett,akkor
(0.36*nN)% helyett (5.07*nSi)%
vagy (0.78*nS)% 68
 6. A Szerves Tömegspektrometria Alapfogalmai
Az A+2-elemek (O, S, Cl, Br)

• Ezek az elemek a mólcsúcsban ill. a fragmensionokban is felismerhetők a jellegzetes

M+2 csúcs alapján.
• 500-as móltömegig semmilyen C, H, N, O kombináció nem ad 10%-nál nagyobb
M+2/M arányt. A S és Si látható (S-nél 4.44%).
• Szembetűnő a Cl és Br esete, lásd spektrum. 69
6. A Szerves Tömegspektrometria Alapfogalmai
Halogén vegyületek tömegspektrumai

• Cl és Br esetén az alábbi ábra

szemlélteti az eloszlásokat.
•Ezek az intenzitásviszonyok az (a+b)n
binominális eloszlást követik, ahol a a
könnyű b a nehéz izotóp természetes
gyakorisága, n a halogének száma.

70
 6. A Szerves Tömegspektrometria Alapfogalmai
A gyűrű(k) + kettőskötés szabály

• A molekula összegképletének ismeretében az AyQnRzTx általános

képlet esetén , ahol: A=H, F, Cl, Br, I; Q=O, S; R=N, P; T=C, Si
stb. RD (Rings+Double bond) egyenlő
C O

RD=x - ½y + ½z + 1
C7H5O+ (EE)+
N
RD=7 - ½*5 + ½*0 + 1=
C5H5N (OE)
=7-2.5+1=5.5=5+½, azaz 5
RD=5 - ½*5 + ½*1 + 1= (1gyűrű+4 „kettős kötés”)
=5-2.5+0.5+1=4 EE+ típusú ion esetén mindig ½ -
(1gyűrű+3 kettős kötés)
re végződik, amit levonva kapjuk
a helyes értéket! 71
 7. A Tömegspektrumok értelmezésének
általános szempontjai

• Sokatomos molekuláknál az ionizáció után disszociációs

folyamatok is lejátszódnak és ezáltal különböző ionok jönnek létre.
• ionizáció:
ABC + e- ABC + 2e-
• primer fragmentáció:
ABC AB+ + C
ABC AC+ + B (átrendeződéses folyamat)
• szekunder fragmentáció:
AB+ A +B
AB+ B +A
72
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Az -hasadás

• A szerves vegyületek két fő töredezési (fragmentációs) reakcióba sorolhatók:

• Homolitikus kötéshasadások;
• Fragmentáció egy elektronpár elmozdulásával (heterolízis).
• Az -hasadás a heteroatom melletti -helyzetű C-C kötés heterolitikus hasadása.
• A M+ -ból töltéssel nem rendelkező gyök (R ) hasad le, és páros elektronszámú, ún. ónium-ion
(EE+) marad vissza. Ha a heteroatom nem kettőskötéssel kapcsolódik, akkor is lejátszódik a
folyamat.
X elektronegativitása gyengíti A gyököt viselő Az X csoport elektronküldő
ezeket a kötéseket elektronegatív csoport tulajdonsága rezonancia
stabilizálttá teszi ezt az
iont

R'
"R
-R'
"R C X C X

R'''
R'''

X = NR2, OR, kettős kötés vagy aromás gyűrű; vagy

X, R’’’ = =O.
A stabilabb gyök képzésére hajlamos R csoport keletkezése
preferált. 73
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Az -hasadás

• A szerves vegyületek két fő töredezési (fragmentációs) reakcióba sorolhatók:

• Homolitikus kötéshasadások;
• Fragmentáció egy elektronpár elmozdulásával (heterolízis).
• Az -hasadás a heteroatom melletti -helyzetű C-C kötés heterolitikus hasadása.
• A M+ -ból töltéssel nem rendelkező gyök (R ) hasad le, és páros elektronszámú, ún. ónium-ion
(EE+) marad vissza. Ha a heteroatom nem kettőskötéssel kapcsolódik, akkor is lejátszódik a
folyamat.

74
 7. Az -hasadás. Ketonok
O O

-R'' ha az R' IE ~7.0eV

C
R'
R' ha R''>R' R' R"

• A ketonokban a hasadás a karbonil C mindkét oldalán végbemegy;

• Ha nem szimmetrikus keton, akkor a hosszabbik C láncú fragmens ion intenzívebb.

75
 7. Az -hasadás. Észterek

O O

-OR'' ha az R' IE ~8.6eV

C
R'
R' R' OR"

• Az észterekben is a hasadás a karbonil C mindkét

oldalán végbemegy; kétféle típusú ion keletkezik:

•Acílium ionok és formil ionok.

•Az acílium stabilabb, mint a formil (az O EN

destabilizáló hatása miatt).

76
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Benzil-hasadás

• A heteroatomhoz hasonló aktiválási hatást fejt ki egy aromás gyűrű az aralkil-származékok

körében, Lásd a butilbenzol fragmentációját.
• A 91 ion azért olyan intenzív, mert a tropílium-kation egy nagyon stabil részecske.
• Fellép a teljes alkil-csoport gyökként történő lehasadása, ami kisebb intenzitással a C6H5+ fenil-
kationt eredményezi.

77
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Benzil-hasadás

• A heteroatomhoz hasonló aktiválási hatást fejt ki egy

aromás gyűrű az aralkil-származékok körében.
Három C4-benzol tömegspektruma.
•A., izobutilbenzol
•B., 2-metil-n-propilbenzol
•C., 3,5-dimetil-etilbenzol
.Mindegyik esetben a legnagyobb alkilcsoportot vesztik el
a vegyületek benzil hasadással a gyűrű melleti C-atomon!

78
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Allil-hasadás

• Telítetlen kötést tartalmazó vegyület esetén fellép a C3H5+ allilkationt eredményező allil-hasadás.
• Az m/z=41 csúcs viszonylag nagy intenzitása az allilkation stabilitásával magyarázható.
• Az m/z=57, C4H9+ mindkét spektrumban megjelenik, mégis intenzitása sokkal nagyobb az elágazó
szerkezetű alkén esetén. Ennek oka az, hogy egy pozitív töltés sokkal jobban stabilizálódik egy
tercier C-atomon, mint egy szekunderen.

CH3

CH2
C4H8•+
79
Mol. Wt.: 56
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Retro-Diels-Alder reakció

• Az átrendeződéssel járó fragmentációs folyamatokban nem egy, hanem két kötés felbomlása
révén a molekulaionból semleges molekula távozik el.
• Ezek általában bizonyos típusú molekulaszerkezetre jellemzőek, és könnyen felismerhető ionokat
eredményeznek. Ezek különösen hasznosak a molekulaszerkezet felderítésében.
• Egy kettős kötést tartalmazó hattagú gyűrűs rendszerben jellegzetes fragmentációs séma az ún.
Retro-Diels-Alder reakció (jelölése: RDA).
• Itt 3 elektronpár egyidejű elmozdulása után semleges olefin hasad ki a molekulából és a
gyökkation általában a dién komponensen alakul ki.
• Nagyon jellegzetes benzo- és heterociklusos vegyületek
körében, ahol X, Y= CH2, O, S (ritkán N, NH).

80
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Retro-Diels-Alder reakció

• Különösen jellemző a karbonil vegyületekre, ahol rendszerint az RDA ion adja a spektrum
báziscsúcsát.

81
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Retro-Diels-Alder reakció

• A limonén spektruma. A M-ion 136, RDA ion: m/z 68

82
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Retro-Diels-Alder reakció

• A 3-és 4-fenilciklohexén spektruma.

•RDA-ionok: 104 és 130

83
 7. Fő fragmentációs folyamatok. McLafferty átrendeződés

• Az átrendeződések leggyakrabban előforduló példája, amely egy telítetlen rendszer -

hidrogénatomjának az átrendeződését jelenti.
• 6 tagú, aromás átmeneti állapoton keresztül megy végbe, aminek eredményeként egy semleges
olefin és egy pozitív töltésű gyökion keletkezik.
• oximok, hidrazonok, ketiminek, karbonátok,
foszfátok, szulfitek, alkének és fenilalkánok
körében végbemegy!

84
 7. Fő fragmentációs folyamatok. McLafferty átrendeződés

• A 3-metil-2-butanon és a 2-pentanon
spektruma. Az 58-as ion a McLafferty-ion.
•Az elágazó láncú keton esetén nincs ilyen.

85
 7. Fő fragmentációs folyamatok. Ónium reakció

• Ez a folyamat a pozitív fragmensionok további hasadását értjük, ahol a pozitív töltést az adott
heteroatom viseli (O, N, S, P, oxónium, ammónium, szulfónium, foszfónium).
• A heteroatomból gyök formájában lehasad a közvetlenül kapcsolódó alkil-szibsztituens, amelyről 1
H visszarendeződik a heteroatomra.
• Ugyanakkor ha a heteroatomhoz képest -helyzetben van H, akkor a McLafferty szintén
lejátszódik (ábra).

86
 7. A hidroxi-benzoesavak. Az ortho hatás

• A m- és p-hidrixibenzoesav tömegspektruma
teljesen azonos.

Az o-OH esetén jelentős különbségek

tapasztalhatók. OK?

87
7. A hidroxi-benzoesavak. Az ortho hatás Az o-OH esetén jelentős
különbségek tapasztalhatók. OK?

88