Órai anyag:.

Balassi szerelmi költészete

/Órai vázlat/
I. Jelentősége:
1. Első magyar nyelvű költőnk.
2. A szövegvers-olvasásra szánt, zenei dallam nélküli vers- megteremtője.
3. Megszerkesztett versgyűjteményt, a Balassa –kódexet hozott létre.
Címe: Az maga kezével írt könyvecske
4. Témái: szerelem, vitézség, hit-hárompillérű a költészete.
5. Megteremti a Balassi-strófát és a szerelmi komédiát.
II. Költészetét jellemzik az alábbiak:
1. Korai versei: 1578: korai udvarlóversek: Anna –versek
Konvencionálisak (hagyományos, a szokásoshoz ragaszkodó, eredetiség nélküli)
1. Irodalmi sablonok a fiatalkori csapongó szerelmes lírai én érzéseiről;
2. Hagyományok,
3. Nótajelzés,
4. Szimmetria,
5. Petrarkista toposzok
2. Érett költészete verseiben eltávolodott a konvencióktól, nagyerejű
szövegverseket írt.
3. Szerelmes versei: 1588. Júlia-ciklus /”inventio poetica”-versszerző találmány/
A, Jellemzőik: a Balassi-líra csúcspontjai,
mintakövetés és inventio kettőssége jellemzi őket;
témájuk: reménytelen esdeklés, szenvedő szerelem,
alakjuk: az áhított hölgy, de már testi alakban is megjelenik a versben,
a lírai én már nem csak dicsér, hanem ostorozza is a csalfa Hölgyet.

B, A verselemzés menetének lépései és annak vázlata:

Balassi Bálint: 39.

Hogy Júliára talála, így köszöne neki;-------alcím
A török Gerekmez…nótájára------------------nótajelzés
1. Keletkezési körülmények:
A, Életrajzi háttere: az Anna –szerelem;
B, Helye a kódexben: a házassága utáni versek: Júlia-ciklus;
2. Címértelmezés:
A, főcím: a kódexbeli sorszáma;
B, alcím: az epikus keret élethelyzetét nevezi meg: ez egy váratlan
találkozás;
C, a nótajelzés a török dal címe, aminek a zenéje ihlethette a verset;
 3. Témája: a lovagi szerelem udvarló/bókverse;
4. Műfaja: dal, vallomás;
5. Szerkezete: zárt, megszerkesztett, szimmetrikus kompozíció;
retorikus-érvelő szerkezetű;
A, első rész:

1. str.: két tételmondatos (A, B,) állítással megjelöli a vershelyzetet, a

beszédhelyzetet, és megadja az epikus keretet-C;
a, „Ez világ sem kell már nekem…”- közvetlen vallomás,
b, „Ki állasz most énmellettem…”- vershelyzet; a lovagi költészet fiktív
alap
helyzete+ beszédhelyzet;
c, epikus keret: egy Credulus nevű ifjú (megszólító) találkozik
Júliával (megszólított), és köszönti a hölgyet;
B, Második rész: magasztal, bókol: részletező kifejtéssel bizonyítja érzéseit,
metaforákkal udvarolva láttatja Júlia alakját.
2-5.str. : a költő fokozódó érzelmekkel bókol, életképszerű elemekkel
láttatja
az eszményített nőalakot;
2. str. : fogalmi metaforákkal nevezi meg a nő jelentőségét a férfi
életében;
3-4. str.: elragadtatott, rajongó udvarlás-széptevés:
- a virág-és fényszimbolika metaforái; jelzők halmozása,
- a birtoklást kiemelő személyjelek-és ragok használata;
- szinekdoché: (rész-egész viszonyt kifejező metonímia)
„Szemöldök fekete szénje”
5. str. : himnikus tetőpont: „szívem, lelkem, szerelmem, fejedelmem”
összegzés: „feltámada”, „Idvez légy”- szakrális magasságba,
maga fölé emeli Júliát a fennkölt bibliai szóhasználattal.
C, harmadik rész:
6. str.: Verszárlat: a trubadúrlíra konvenciója; a vershelyzet keretezi a művet.
5. Ritmus, zeneiség:
Verselése: Ütemhangsúlyos, magyaros verselésű
Sorfajtája: felező nyolcas (4/4); az értelmi és az érzelmi hangsúly egybeesik;
 Rímtípusa: bokorrím: aaaa, bbbb, alliteráció (betűrím)
Házi feladat: -szóban péntekre: tk.:29/1., 2.
-tanulnivaló hétfőre erről a versről: tk.: 26-29. oldala a füzet vázlata alapján;
-a vázlat leírása/ befejezése a NEO-ból.