V a ​j on a t e​h et ​ség le​h et á t ok ?

Ru n e Ger ​m a ​i n m á r n ég y ​é v es k or a ót a én e​k el ope​r a ​á r i​á ​k a t , de a n ​g y a ​l i​n a k

m on ​d ot t h a n g ​j a n éh a fá j​d a l​m a s er ő​v el t ör k i a t or ​k á ​b ól. Ezek n a ​g y on m eg ​-
v i​se​l ik a lá n y t , íg y a n y ​j a be​í r a t ​j a eg y Pá ​r izs k ör ​n y é​k i ze​n e​i s​k o​l á ​b a , a Ró​-
zsa V é​r é​b e, r e​m él​v e, h og y Ru n e ot t m a jd k i​g y ó​g y u l fu r ​c sa „ be​t eg ​sé​g é​b ől” .
A z ódon épü ​l et szá m ​t a ​l a n t it ​k ot r ejt . Ru n e ú j ba ​r á ​t ok ​r a és ir ig y el​l en ​l á ​b a ​-
sok ​r a eg y ​a r á n t szer t t esz it t , éj​sza ​k á n ​k én t pe​d ig cso​d á ​l a ​t os h e​g e​d ű ​szó r in ​-
g a t ​j a á lom ​b a . A z​t á n si​k e​r ü l t a ​l á l​k oz​n ia a m a sz​k ot v i​se​l ő h e​g e​d ű ​m ű ​v ésszel,
Et a ​l on ​n a l, a k it g y er ​m ek ​k o​r i á l​m a ​i ​b ól is​m er . A fi​a ​t a l fiú be​v e​ze​t i m in d a
t a ​n o​d a , m in d pe​d ig sa ​j á t lel​k e t it ​k a ​i ​b a . A h og y k a p​c so​l a ​t u k eg y ​r e m é​l y ü l,
ú g y k ezd Ru n e k i​g y ó​g y u l​n i be​t eg ​sé​g é​b ől. De Et a ​l on olt ​h a ​t a t ​l a n sze​r el​m ét a
lá n y ir á n t n e​v e​l ő​a p​j a , La ​r ou x ope​r a ​h á ​zá ​n a k it t k í​sér ​t ő Fa n ​t om ​j a n em n ézi
jó szem ​m el. Íg y a fiú v á ​l a sz​t á s​r a k én y ​sze​r ü l: a lá n y v esz​t ét ok oz​za , v a g y
m eg ​m en ​t i őt .
Ír t a : A . G. Ho​w a r d
A m ű er e​d e​t i cím e: RoseBlo​od

For ​d í​t ot ​t a : Bé​r e​si Csil​l a

Szer ​k esz​t ők : Sá r i Lu ca , V a j​n a Gy ön ​g y i

Ny el​v i k or ​r ek ​t or : T ol​n a i-Sza ​b ó A n n a
Mű ​sza ​k i szer ​k esz​t ő: Da ​r ó​c zi Edit

© A . G. Ho​w a r d
© Bé​r e​si Csil​l a
© Ma ​x im Kön y v ​k i​a dó Kft .

A k i​a d​v á n y a szer ​ző en ​g e​d é​l y é​v el k é​szü lt .

Bo​r í​t ó​i l​l u szt ​r á ​c ió: © Na ​t ​h á ​l ia Su ​e l​l en

A k ön y v ​b en sze​r ep​l ő idé​ze​t e​k et Bé​r e​si Csil​l a , Ma ​r ó​t i Eg on , Pel​l e Já ​n os, Já ​-
n osy Ist ​v á n , Kiss Zsu ​zsa , Rév ​b í​r ó T a ​m á s, W a l​k ó​n é Bé​k és Á g ​n es, Mu ​r a ​k ö​zi
Gy u ​l a , Lu t ​t er Év a , Óv á ​r i Csa ​b a , Bé​k é​si A n d​r á s és Rá ​c sa i Ró​b er t for ​d í​t ot ​-
tá k.

ISSN 2 0 6 3 -6 9 8 9
ISBN 9 7 8 9 6 3 2 6 1 9 2 8 6 (pu ​h a ​t á b​l á s), k i​a dói k ód: MX -1 4 0 8

Ki​a d​j a : Ma ​x im Kön y v ​k i​a dó Kft .

Cím : 6 7 2 8 Sze​g ed, Kol​l é​g i​u ​m i ú t 1 1 /H
T el.: (6 2 ) 5 4 8 -4 4 4 , fa x : (6 2 ) 5 4 8 -4 4 3 , e-m a il: in fo@m a ​x im .co.h u
Ny om ​d a : Ge​n e​r á l Ny om ​d a Kft ., fe​l e​l ős v e​ze​t ő: Hu ​n y a Á g ​n es

Min ​d en jog fen n ​t a r t ​v a , be​l e​é r t ​v e a sok ​szo​r o​sí​t á st , a m ű bő​v í​t et t , il​l et ​v e r ö​-
v i​d í​t et t v á l​t o​za ​t a k i​a dá ​sá ​n a k jo​g á t is. A k i​a dó ír á s​b e​l i en ​g e​d é​l y e n él​k ü l
sem a t el​j es m ű , sem a n ​n a k r é​sze sem ​m i​l y en for ​m á ​b a n – a k á r elek t ​r o​n i​k u ​-
sa n v a g y m e​c h a ​n i​k u ​sa n , be​l e​é r t ​v e a fén y ​m á ​so​l á st és bá r ​m i​l y en a da t ​t á ​r o​-
lá st – n em sok ​szo​r o​sít ​h a ​t ó.
 A. G. HOWARD

RoseBlo​od
A ró​zsa vére
Ez egy ki​ta​lált tör​té​net. A ne​v ek, sze​rep​lők, hely​szí​nek és ese​m é​-
nyek vagy a szer​ző kép​ze​le​té​nek ter​m é​kei, vagy iro​dal​m i pro​duk​-
tu​m ok. Bár​m i​fé​le ha​son​ló​ság élő vagy holt va​lós sze​m é​lyek​re,
in​téz​m é​nyek​kel, tör​té​né​sek​kel és he​lyek​kel tel​jes mér​ték​ben a vé​-
let​len ro​v á​sá​ra ír​ha​tó.
Ezt a re​gényt írva el​gon​dol​kod​tam, mi​lyen ma​gá​nyos és si​v ár
le​het az élet olyas​v a​la​ki​nek, aki​nek ba​rá​tok nél​kül kell vé​gig​-
men​nie az élet​út​ján. Mar​cus Tul​li​us Ci​ce​ro ró​m ai fi​lo​zó​fus így írt
a ba​rát​ság​ról:

„Mint​h a a nap​tól fosz​ta​nák meg a vi​lá​got azok, akik az éle​tet a

ba​rát​ság​tól foszt​ják meg, ami​nél se job​bat, se ked​ve​seb​bet nem
kap​tunk a hal​h a​tat​lan is​te​nek​től.”

Itt kö​szön​ném meg ezért a két leg​drá​gább ba​rá​tom​nak, Bet​-

hany Cran​dell​nek és Jes​si​ca Nel​son​nak, hogy nap​ként vi​lá​gí​tot​-
ták be az éle​te​m et; hogy me​leg​sé​get ad​tak a fog​v a​cog​ta​tó sors​-
csa​pá​sok kö​ze​pet​te és hogy vi​gyáz​ták lép​te​im, ne​hogy a sö​tét​ség
bi​ro​dal​m á​ba té​v ed​jek. Mind​ket​tő​tö​ket sze​ret​lek, drá​gák vagy​tok
ne​kem. Adja az ég, hogy az el​kö​v et​ke​ző évek so​rán is meg​v i​lá​gít​-
has​suk egy​m ás út​ját!
 1.
NYI​TÁNY

„A Fan​tom csak​ugyan lé​te​zett!”

Gas​ton Le​roux: Az ope​ra​h áz fan​tom​ja

Ott​hon van egy pla​kát a szo​bám fa​lán, ame​lyen egy fe​hér szir​-
mú, vér​ző ró​zsa lát​ha​tó. A sűrű, me​le​gen csil​lo​gó vö​rös csep​pek a
vi​rág kö​ze​pé​ből tör​nek elő. Job​ban meg​néz​v e azon​ban ki​de​rül,
hogy nem is a ró​zsá​ból csu​rog​nak alá, ha​nem egy kis​lány csuk​-
ló​já​ból, akit el​rejt a le​v él​zet. Egy tüs​ke se​bez​te meg, ami​kor el
akart kap​ni egy pom​pás ki​rály​lep​két.
Ko​ráb​ban so​kat tör​tem a fe​jem, meg​ér​te-e neki, hogy fel​sért​se
a bő​rét. Mára azon​ban meg​ér​tet​tem: a pil​lan​gó szár​nyát akar​ta
ma​gá​nak, hogy el​re​pül​hes​sen. Na​gyobb​nak érez​te a föld​höz kö​-
tött​ség fáj​dal​m át, mint hogy meg​szúr​ja egy tüs​ke.
Ma már tö​ké​le​te​sen ér​tem őt és a böl​cses​sé​gét. Mit nem ad​nék
érte, ha szár​nya​im nő​né​nek…

A limó ab​la​ká​nak túl​ol​da​lán szür​ke ég​bolt tor​nyo​sul az or​szág​-

utat sze​gé​lye​ző sűrű fa​sor fölé. A fel​hők szin​te zi​hál​nak, mint​ha
élő, lé​leg​ző lé​nyek len​né​nek, és eső​csep​pek szánt​ják az ab​lak​üve​-
get.
Nem ép​pen ide​á​lis idő​já​rás hol​m i va​sár​nap dél​utá​ni au​tó​ká​-
zás​ra a vi​dé​ki Fran​cia​or​szág​ban: már ha va​ká​ci​ón len​nék, amin,
akár​hogy for​gat​juk is a dol​got, nem va​gyok.
– Sö​tét a tör​té​ne​te en​nek az ope​ra​ház​nak. Még csak azt sem
tud​ja sen​ki, mi okoz​ta a sok év​v el ez​előt​ti tü​zet. Nem za​v ar ez té​-
ged? – mor​m o​lom hal​kan, hogy a so​főr ne hall​ja a han​gos mo​-
tor​ber​re​gés​ben. Anyu​hoz szó​lok, aki mel​let​tem ül a hát​só ülé​sen.
Anyu na​gyot ló​dul elő​re, ami​kor a ko​csi​ke​re​kek mély ká​tyú​ba
me​rül​nek, ahogy a limó rá​for​dul az össze nem illő ter​m és​kö​v ek​-
kel tar​kí​tott föl​des be​kö​tő​út​ra. Sár fröccsen az ab​lak​ra.
– Rune… Ért​he​tő mó​don tar​tasz min​den épü​let​től, amely​ben
va​la​ha tűz​v ész ütött ki. De le kell vet​kőz​nöd ezt a fé​lel​m et! Hol
van​nak már az ezer​nyolc​szá​zas évek? Biz​tos, hogy bár​m i​fé​le
„átok” is volt itt, az már rég el​tűnt.
Az üveg​pa​nel​re me​re​dek, amely el​v á​laszt ben​nün​ket a kor​-
mány​nál ülő egyen​ru​hás pa​sas​tól. Meg​bű​v öl​v e né​zem, ho​gyan
ha​sít az ab​lak​tör​lő a szél​v é​dő​re fröccsent bar​na sár​folt​ba, el​ta​ka​-
rít​v a azt a sze​m ünk elől.
Anyu gú​nyo​san ejti ki az átok szót. Nem kel​le​ne meg​le​pőd​-
nöm ezen a ci​niz​m u​son. Min​dig is más​ként te​kin​tett apu örök​sé​-
gé​re, mint én. Sze​rin​te az én fé​lel​m e​i​m et Li​li​a​na nagy​m a​m a éle​-
tünk​re gya​ko​rolt be​fo​lyá​sa okoz​za. Úgy véli, az ő hú​zá​sai és vád​-
jai rá​tet​tek egy la​pát​tal az apu​tól meg​örö​költ ci​gány ba​bo​nák​ra…
ezek ha​tá​roz​ták meg, ho​gyan lá​tom a vi​lá​got. Anyunak rész​ben
iga​za van. Ne​héz vé​de​kez​ni va​la​m i el​len, ami ennyi​re mé​lyen
be​lém ivó​dott, ki​v ált, hogy nem​egy​szer vol​tam ta​nú​ja nem evi​lá​-
gi dol​gok​nak. Hi​szen éle​tem nagy ré​szé​ben mond​hat​ni meg​szál​-
lott vol​tam.
– Hat hét van hát​ra ok​tó​ber vé​gé​ig – zsém​bes​ke​dek to​v ább. –
És én egy fan​tom ál​tal meg​szállt is​ko​lá​ban töl​töm ezt az időt. Jó
kis hal​lo​w e​en lesz, mond​ha​tom!
– Fan​tom? – Apró ránc kép​ző​dik anyu két szem​öl​dö​ke kö​zött.
– Már megint kez​ded? Nem Bro​ad​w ay-mu​si​cal az éle​ted. En​nek
a hely​nek sem​m i köze a re​gény​ben sze​rep​lő​höz. Le​roux a pá​ri​zsi
Pa​la​is Gar​ni​er alap​ján min​táz​ta meg a maga Nép​ope​rá​ját. Tud​-
nod kel​le​ne, hi​szen mos​tan​ra mi​ni​m um há​rom​szor vé​gig​ol​v as​-
tad a köny​v ét.
Egy újabb ká​tyú​nál az aj​tó​ba ka​pasz​ko​dom. Ha anyu azt hi​-
szi, sem​m i​be ve​szem, ami​re rá​buk​kan​tam a Ró​zsa Vére kö​zös​sé​-
gi fó​ru​m on, hát na​gyon té​v ed. Ez a leg​főbb oka, hogy né​hány
hét​tel az el​uta​zá​sunk előtt ki​v et​tem Le​roux re​gé​nyét a könyv​tár​-
ból. Jól​le​het azért ol​v as​tam el több​ször is, mert iz​ga​tott a tör​té​-
net: egy ti​tok​za​tos kom​po​nis​ta, aki arra hasz​nál​ja föl​dön​tú​li ze​-
nei te​het​sé​gét, hogy se​gít​sen egy lány​nak rá​ta​lál​ni a hang​já​ban
rej​lő erő​re.
– Te is ol​v as​tad a tá​jé​koz​ta​tót – mon​dom. – A Gar​ni​er terv​-
raj​zát az a pa​lo​ta ih​let​te, ami egy kü​lönc pá​ri​zsi nagy​úré volt a
ti​zen​nyol​ca​dik szá​zad​ban. Ez a ma​gán​ope​ra​ház, a Le Théât​re Li​-
mi​na​i​re vi​dé​ken épült meg. Ahol az új is​ko​lám van. El​v i​leg a
Fan​tom le​gen​dá​ja ere​de​ti​leg ott ke​let​ke​zett. – Meg​nyi​tom a mo​-
bi​lo​m on a leg​utób​bi ku​ta​ko​dá​som ered​m é​nyét, és anyu orra elé
tar​tom a ki​jel​zőt, amin egy kö​pö​nye​ges pa​sas lát​ha​tó a szö​v eg
mel​lett. A tet​sze​tős il​luszt​rá​ci​ón a fér​fi ar​cát fé​lig maszk ta​kar​ja,
és vér​ző ró​zsát fog a ke​zé​ben. – Szó​v al, iga​zad van. Nem mu​si​cal
vár rám, ha​nem kész hor​rorsz​to​ri. Amit vér és meg​szál​lott​ság
tesz még sö​té​teb​bé.
Ez​út​tal két ká​tyún zö​työ​günk át gyors egy​m ás​után​ban, és kis
hí​ján a limó pár​ná​zott mennye​ze​té​be ver​jük a fe​jün​ket. Anyám
mér​ge​sen fúj egyet. Tu​dom, nem a so​főr​re ha​rag​szik, ha​nem
rám.
– Mond​tam már ne​ked, azt a fó​ru​m ot el​fu​se​rált éne​kes​pa​lán​-
ták lá​to​gat​ják, aki​ket el​uta​sí​tot​tak, és így élik ki a ha​rag​ju​kat.
Sok min​den ki​te​lik egy meg​alá​zott em​ber​től. – Vagy hu​szad​szor
nyit​ja ki az is​ko​la tá​jé​koz​ta​tó bro​sú​rá​ját. – A fü​zet sze​rint most,
hogy fel​újí​tot​ták, az ope​ra​ház​nak már sem​m i köze az ere​de​ti
épü​let​hez.
Rág​ni kez​dem a cop​fom vé​gét.
– Még​sem stim​m el va​la​m i. Mi​ért ke​rült több mint egy év​szá​-
zad​ba, mire új​já​épí​tet​ték és is​m ét be​lak​ták?
Anyu a comb​já​hoz szo​rít​ja a tá​jé​koz​ta​tó fü​ze​tet, je​lez​v e, hogy
nem óhajt töb​bet er​ről tár​gyal​ni.
 – Te min​den​ben a rosszat ke​re​sed. Le​gyél kis​sé de​rű​lá​tóbb!
Sok eső esett er​re​fe​lé, le​het, hogy ezért hul​lott le már annyi le​v él.
Nézz ki az ab​la​kon, és él​v ezd a kora őszi időt! Akár az ott​ho​nod​ra
is em​lé​kez​tet​het.
Le​sü​töm a sze​m em, és csak azért sem pil​lan​tok ki az ék​kő​ként
ra​gyo​gó le​v e​lek​re, a bar​na és na​rancs​sár​ga szín​fol​tok​ra, meg a
sár​gák​ra, ame​lyek olyan ri​kí​tó​ak, mint a pity​pang. Utób​bi min​-
den ta​v asszal el​bur​ján​zik a ker​tünk​ben, már amíg la​pát​tal és vö​-
dör​rel ro​ha​m ot nem in​dí​tok el​le​ne, hogy ki​gyom​lál​jam. In​kább
nem is gon​do​lok rá, mit ve​szí​tek az​zal, hogy nem le​he​tek ott​hon.
Sem most, sem hat hó​nap múl​v a, ami​kor be​kö​szönt a me​leg a
Te​xas ál​lam​be​li Har​m ony​ba, és gond​ját vi​sel​he​tem apu kert​jé​-
nek.
A ker​tész​ke​dés an​nak a két do​log​nak az egyi​ke, ami a leg​in​-
kább em​lé​kez​tet rá. Ugyan​úgy tőle örö​köl​tem a nö​v é​nyek irán​ti
ér​zé​ke​m et, mint a ze​nei te​het​sé​ge​m et. Jól​le​het, a he​ge​dű​nek
soha nem let​tem annyi​ra az ura, mint ő. Az én hang​sze​rem tel​je​-
sen más ter​m é​sze​tű, és az ural en​gem. Va​ló​já​ban ez az oka, hogy
ilyen messzi​re kül​de​nek, noha anyu vál​tig ta​gad​ja.
A cop​fom el​ta​kar​ja a bal vál​la​m at. Vége a far​m e​rom övét veri,
egy ütem​re az autó rin​gá​sá​v al. Meg​si​m o​ga​tom a be​le​font ezüst​-
szí​nű sza​la​got. Még sze​ren​cse, hogy a be​v á​sár​lás előtt, még reg​-
gel copf​ba kény​sze​rí​tet​tem en​ge​det​len, gön​dör fürt​je​i​m et. Ilyen
pá​rás le​v e​gő​ben vég​képp nem tud​nék mit kez​de​ni a ha​jam​m al.
Még job​ban a fe​jem​be hú​zom kézi kö​té​sű sap​ká​m at. A leg​szí​v e​-
seb​ben tel​je​sen el​rej​te​ném a ra​kon​cát​lan lo​bon​cot.
Ha nem ép​pen egy kon​zer​v a​tó​ri​um felé igye​kez​nénk, együtt​-
mű​kö​dőbb len​nék. Va​la​m i tör​tént Har​m ony​ban az in​du​lá​sunk
előtt, va​la​m i, ami elől jog​gal me​ne​kü​lök el. Va​la​m i, ami​ről anyu
nem is tud.
De hogy épp a Ró​zsa Vé​ré​be küld​jön? Annyi​ra sze​ret​né rend​-
ben lát​ni a dol​ga​i​m at, hogy nem haj​lan​dó ész​re​v en​ni, mi​fé​le po​-
kol​ba ta​szít.
– Egy csont​vá​zat ta​lál​tak a leg​m é​lyebb pin​ce​szin​ten, ami a ví​-
zen le​be​gett. Egy csont​v á​zat, anyu! Nem fé​lek így is épp elég​gé a
víz​től? Ez a locs​pocs is… rossz elő​jel.
 – Na, hely​ben va​gyunk! – hör​dül fel anyu. – Vá​rom, hogy
au​rák​ról és lá​to​m á​sok​ról kezdj pré​di​kál​ni.
Meg​fe​szül a vál​lam ide​ges​sé​gem​ben. Apu és nagy​m a​m a so​kat
be​szél​tek au​rák​ról, mint​ha csak lát​ták vol​na őket. Mi​v el pe​dig én
szi​v ár​v ány​hi​dat lá​tok, ami​kor ének​lek, ré​geb​ben azt hit​tem,
hogy örö​köl​tem ezt a ké​pes​sé​gü​ket. Volt idő, ami​kor szen​tül meg
vol​tam győ​ződ​v e róla, hogy kel​lő kon​cent​rá​ció mel​lett szí​nes
fény​kö​rö​ket lá​tok az em​be​rek kö​rül. Egy​szer el​kö​v et​tem azt a hi​-
bát, hogy el​ko​tyog​tam a dol​got anyunak. Sze​m ész​hez ci​pelt. A
vé​gén már in​kább vissza​v on​tam min​dent, csak hogy meg​ússzam
azt a ro​hadt szem​üve​get, és tisz​tul​junk el on​nan. Mos​tan​ra azon​-
ban meg​győz​tem ma​gam ar​ról, hogy nem ér​de​m es au​rá​kat lát​-
nom. Nem éri meg a vele járó cécó.
– Gon​dold meg – foly​tat​ja anyu –, hogy va​la​hány​szor hi​szel
a nagy​anyád​nak, ha​tal​m at adsz neki az éle​ted fe​lett! – El​csuk​lik
a hang​ja a nyil​v án​v a​ló erő​fe​szí​tés​től, ne​hogy ki​ejt​se nagy​m a​m a
ne​v ét. – Tu​dom, igyek​szik meg​ja​v ul​ni, ezért bé​kén kéne hagy​-
nunk. Ő be​szél​te rá a nagy​né​né​det, hogy áll​ja a tan​dí​jat. A leg​ke​-
ve​sebb, ha hagy​juk, hogy jó​v á​te​gye a vét​két. Hi​szen a vé​gét jár​ja.
Csak ne en​gedd, hogy még egy​szer be​fér​kőz​zön a gon​do​la​ta​id​ba!
Da​co​san össze​szo​rí​tom a szá​m at. A pan​gá​sos szív​elég​te​len​ség
min​den bi​zonnyal ször​nyű és fáj​dal​m as ál​la​pot. Leg​alább saj​nál​-
nom kel​le​ne Lil na​gyit. Csak​hogy men​ten eszem​be jut, ho​gyan
te​rült szét a ví​zen fe​ke​te ha​jam, mi​köz​ben meg​pró​bál​tam ki​tör​ni
a fa​lá​dá​ból, amely​ben alá​m e​rí​tett. Rán​cos, öreg ke​zé​re is em​lék​-
szem a lé​ce​ze​ten, amely vas​m a​rok​kal tar​tott a víz​fel​szín alatt.
Ne​héz ezek után együtt érez​nem vele…
Meg​bor​zon​gok. Igen, sem​m i két​ség, nagy​m a​m á​nak van mit
jó​v á​ten​nie.
– Há​lás​nak kel​le​ne len​ned, ami​ért annyi év után nem hall​v a
ró​lunk még​is mel​léd áll​tak a ba​ja​id kö​ze​pet​te – mond​ja anyu. –
Mind​ez re​m énnyel tölt el, hogy is​m ét össze​jön a csa​lád. Apád is
örült vol​na en​nek. Nem volt könnyű Lot​tie-nak, hogy ki​v é​telt te​-
gyen ve​led a fel​v é​tel​nél. Nem ked​v e​li az ilyes​m it, mi​at​tunk még​is
en​ge​dett az el​v e​i​ből. Szed​jük össze ma​gun​kat, és pró​bál​juk ki​m u​-
tat​ni a há​lán​kat, ha oda​érünk, oké?
 A hí​res Char​lot​te néni, a hat​v an​v a​la​hány éves vissza​v o​nult
fran​cia pri​m a​don​na apu nő​v é​re. Az az ér​zé​sem, in​kább le​sit​telt
any​ja mi​att te​szi, amit tesz: hogy leg​alább a tisz​tí​tó​tűz örök bör​-
tö​né​től meg​m ent​se a ha​lá​la után.
Vé​gig​si​m í​tom a ko​csi ülé​sét: ide​gen ke​zem​nek a puha bőr
érin​té​se. Mint szin​te min​den​ki apu csa​lád​já​ban, Char​lot​te néni is
a pá​ri​zsi ope​ra​tár​su​lat tán​co​sa volt. Le is akasz​tott ma​gá​nak egy
arisz​tok​ra​ta fér​jet. A pa​sas men​ten be​le​sze​re​tett, ami​kor tán​col​ni
lát​ta. Most, hogy va​gyo​nos öz​v egy, a csa​lá​dun​kat a bent​la​ká​sos
eli​tis​ko​la leg​m eg​be​csül​tebb ado​m á​nyo​zói közé emel​te. Ami meg​-
ma​gya​ráz​za, mi​ért fo​gad​tak el azon​nal di​ák​juk​nak, el​te​kint​v e a
szo​ká​sos há​rom​ha​v i mér​le​ge​lés​től.
De azért per​sze az ef​fé​le rész​re​haj​lás mi​att ter​m é​sze​te​sen gyű​-
löl​ni fog​nak majd a di​ák​tár​sa​im.
Re​m él​he​tő​leg nem tud​ják, hogy a li​m ót is a nagy​né​ném küld​-
te. Ez vett fel min​ket reg​gel a ho​tel​ben, az​tán egész nap ez​zel fu​-
ri​káz​tunk vá​sá​rol​ni. Rá​adá​sul a néni ki​fi​zet​te az éves tan​dí​jat is.
Múlt hé​ten ki​lenc​száz​öt​v en eu​rót kül​dött anyunak táv​ira​ti​lag –
ami kábé ezer dol​lár​nak fe​lel meg –, hogy az it​te​ni csi​csás bu​ti​-
kok​ban sze​rez​ze be az is​ko​lai egyen​ru​há​m at meg a há​ló​cuc​co​-
kat.
Soha nem ta​lál​koz​tam vele sze​m é​lye​sen. Csak annyit tud​tam
róla, hogy az évek so​rán szór​v á​nyos, egy​ol​da​lú te​le​fon​be​szél​ge​té​-
se​ket foly​ta​tott anyu​v al. Soha nem járt Ame​ri​ká​ban, én pe​dig
most elő​ször tet​tem be a lá​bam Pá​rizs​ba. Anyu sze​rint ré​geb​ben
ha​v on​ta egy​szer aput is fel​hív​ta. Egé​szen ad​dig, amíg olyan
rosszul nem lett, hogy be​v o​nult egy hal​dok​lók​nak fenn​tar​tott ott​-
hon​ba. Ak​kor​tól ab​ba​m a​rad​tak a hí​v á​sok. Még a te​m e​tés​re sem
jött el, ezért se​ho​gyan sem fér a fe​jem​be, mi​től lett hir​te​len​jé​ben
ilyen nagy​lel​kű.
– A tá​jé​koz​ta​tó fü​ze​tük​ben az áll, hogy az ál​la​m ok​be​li kö​z​is​-
ko​lák tan​m e​ne​té​hez iga​zít​ják a ma​gu​két. Ami azt je​len​ti, hogy itt
már mi​ni​m um egy hó​nap​ja fo​lyik a ta​ní​tás. – Össze​kul​cso​lom a
ke​zem, hát​ha ez csil​la​pít​ja az apám el​v esz​té​se mi​att rám törő fáj​-
dal​m at. Ez a seb so​sem gyó​gyul be, ma is éget, egy év​ti​zed​del a
ha​lá​la után is. – Tu​dod, mi​lyen ne​héz ba​rá​tok​ra ta​lál​ni egy is​ko​-
lá​ban, ami már kö​zel hat hete megy? – Nem mint​ha ezt ter​v ez​-
ném… de nem is ez a lé​nyeg, ami​kor anyu​ban igyek​szek bűn​tu​-
da​tot éb​resz​te​ni.
– Nem is olyan szo​kat​lan ez – vág vissza men​ten. – Ren​ge​te​-
gen sze​ret​nék ide​kül​de​ni a gye​re​ke​i​ket, akár meg​kés​v e is. Nem
mond ez ne​ked va​la​m it en​nek a hely​nek a hír​ne​v é​ről? Mind​össze
két éve mű​köd​nek, és már​is vá​ró​lis​ták​kal dol​goz​nak. Mi​ni​m um
húsz név van előt​tünk. – Ki​néz az ab​la​kán. A nyir​kos fák er​re​fe​lé
meg​sű​rű​söd​tek, és a ke​le​ti ta​ka​rók tar​ka​bar​ka min​tá​i​ra em​lé​kez​-
tet​nek.
– Én is pont er​ről be​szé​lek. – Uj​ja​im​m al va​la​m i ope​ra​ária rit​-
mu​sát do​bo​lom, amit egy lift​ben hal​lot​tam ko​ráb​ban, és most
fel​éb​red​v e ben​nem zeng. Nem jó elő​jel. A me​ló​dia majd úgy vo​-
nag​lik, mint egy tü​zet fo​gott kí​gyó, és ak​kor​do​kat éget zárt szem​-
hé​jam mögé, amíg ma​gam is éne​kel​ni nem kez​dem. Fi​zi​kai
szen​v e​dés ez, mint​ha egy szik​ra csi​go​lyá​ról csi​go​lyá​ra per​zsel​né a
ge​rin​ce​m et. – Gon​do​lom, nyom​ban ba​rá​tok​ra le​lek, amint itt ki​-
tu​dó​dik, hogy ro​ko​ni se​gít​ség​gel előz​tem meg egy cso​m ó pá​lyá​-
zót.
– Nos, sze​rin​ted még él a Fan​tom – cset​tint anyu a nyel​v é​v el.
– Ő biz​to​san nem vá​lo​gat​ja meg túl​sá​go​san a tár​sa​sá​gát.
Meg​fe​szül az áll​kap​csom. Nem hör​dü​lök fel. Nem és nem! De
azért ez ta​lált.
A sár​ral te​le​fröcs​költ ab​la​kot bá​m u​lom. El​kép​ze​lem, amint az
üveg csö​röm​pöl​v e ki​tö​rik, én meg szár​nyat nö​v eszt​v e ki​re​pü​lök a
nyí​lá​son… vissza Ame​ri​ká​ba, két ot​ta​ni ba​rá​tom​hoz, akik el​v i​se​-
lik a kü​lönc​sé​ge​i​m et.
Mi​v el vágy​v a vá​gyom, hogy újra meg​pil​lant​sam az eget,
meg​nyo​m om az au​to​m a​ti​kus ab​lak​nyi​tót, ami egy​út​tal az ab​lak​-
üve​get is tisz​tá​ra mos​sa. Friss, hi​deg le​v e​gő áram​lik az utas​tér​be,
sa​rat és eső​v i​zet hoz​v a ma​gá​v al. Mo​so​lyog​v a tű​röm, hogy a ned​-
ves lé be​pisz​kol​ja ar​co​m at és nya​ka​m at, mert így leg​alább nem
kí​noz olyan he​v e​sen a fe​jem​ben mo​tosz​ká​ló dal​lam. Anyu fel​ki​-
ált, mire fel​hú​zom az ab​la​kot.
– Rune, az is​te​nért! – Anyu telt, vö​rös​re fes​tett ajka mér​ge​sen
meg​rán​dul. Be​le​túr be​sa​ra​zó​dott, rö​v id​re nyírt ha​já​ba, majd pa​-
pír zseb​ken​dőt vesz elő a tás​ká​já​ból.
– Bocs – sut​to​gom, és ez​út​tal ko​m o​lyan bá​nom is a hü​lye​sé​-
ge​m et. Bár​sony​sá​lam​m al le​tör​löm az ar​com, az​u​tán a bőr​ülést
kez​dem tisz​to​gat​ni.
Anyu bar​nás​szür​ke kreppb​lé​ze​rét és test​hez​ál​ló, szűk szok​nyá​-
ját ve​szi ke​ze​lés​be – még ez is lö​työg tö​ré​keny ter​m e​tén. Min​den
moz​du​la​tá​v al újabb hul​lám árad fe​lém cit​rom​il​la​tú par​füm​jé​ből,
ami szin​te a véd​je​gye. Ta​ka​rí​tás​ból tart​ja el ma​gát, és nincs az az
is​ten, ami le​m os​ná róla a zsí​r​ol​dó​sze​rek és fe​nyő​il​la​tú pad​ló​m o​-
sók sza​gát.
Fi​nom cson​to​za​tá​v al és jel​leg​ze​tes arc​v o​ná​sa​i​v al sem vál​tot​ta
be a hoz​zá fű​zött re​m é​nye​ket. Pe​dig amíg apu élt, új​sá​gok​nak
mo​dell​ke​dett, mert a ki​fu​tó​hoz nem volt meg a ma​gas​sá​ga. Mi​-
után azon​ban apu meg​be​te​ge​dett, ál​lan​dó, biz​tos ál​lás​ra lett
szük​sé​ge, hogy fi​zet​ni tud​ja a gyó​gyít​ta​tá​sa költ​sé​ge​it. Így hát ta​-
ka​rí​tó​nak állt, én azon​ban tu​dom, hogy min​dig is fáj​lal​ta a pá​-
lya​m ó​do​sí​tást. Ta​lán ezért is küzd most olyan har​ci​a​san azért,
hogy ne​kem ne kell​jen le​m on​da​nom az ál​m a​im​ról. Szent meg​-
győ​ző​dé​se, hogy job​bat ér​dem​lek.
Ki​ug​ró arc​csont​ján szür​ke fé​nyek és lila ár​nyé​kok vált​ják egy​-
mást, ahogy el​ha​la​dunk a fák kö​zött. So​kan test​v é​rek​nek néz​nek
min​ket. Ugyan​olyan ele​fánt​csont​fe​hér az arc​bő​rünk, ugyan​-
olyan apró szep​lők pettye​zik az orr​nyer​gün​ket, ugyan​olyan óri​á​si
zöld szem​párt ke​re​tez​nek sűrű szem​pil​lá​ink, és a ha​junk is hol​ló​-
fe​ke​te. Egye​dül a gön​dör haj jel​lem​ző csak rám: apu​tól örö​köl​-
tem, aki​nek a ne​v e​té​sét máig hal​lom, ami​kor eső​v i​zes po​cso​lyák​-
ban tán​co​lok. Arca máig ott tük​rö​ző​dik a víz​ben, mint​ha csak
mel​let​tem áll​na.
Ott​ho​nom​tól és ker​tem​től el​sza​kít​v a egye​dü​li kap​cso​la​tom
vele a zene ma​radt, ami​ért ra​jon​gott, meg a csa​lád​ja – e ket​tő
pe​dig el​v á​laszt​ha​tat​la​nul össze​tar​to​zik. Mi​v el anyu szü​lei még az
én szü​le​té​sem előtt el​m en​tek, nem volt kire tá​m asz​kod​nia, mi​kor
apu meg​be​te​ge​dett. Li​li​a​na nagy​m a​m a ezért hoz​zánk köl​tö​zött
Har​m ony​ba Fran​cia​or​szág​ból. Ele​in​te va​ló​ban so​kat se​gí​tett, apu
ha​lá​la után azon​ban ma​gát a pok​lot küld​te ránk. Utol​já​ra a nyo​-
mo​ronc Va​len​tin-napi bu​li​m on lát​tam, ami​kor szán​dé​kos gyúj​-
to​ga​tá​sá​v al kis hí​ján a más​v i​lág​ra kül​dött egy egész osz​tály​nyi
nyolc​évest.
Vissza​to​lon​col​ták a ha​zá​já​ba. Az​óta Ver​sailles-ban tart​ják el​-
zár​v a, mint el​m e​há​bo​ro​dott bű​nö​zőt.
Iro​ni​kus, hogy ez volt a má​so​dik kí​sér​le​te, hogy el​te​gyen láb
alól. Néha meg​for​dul a fe​jem​ben, hogy az el​sőt csak kép​zel​tem…
hogy a rész​le​tek össze​ke​v e​red​het​tek hét​éves agyam​ban, hi​szen
olyan ke​m é​nyen kel​lett küz​de​nem az éle​te​m ért. Nagy​m a​m a azt
mond​ta anyunak, hogy bal​eset volt.
Meg​bor​zon​gok, és meg​ta​po​ga​tom a bal tér​de​m en a far​m e​rem
ha​sí​té​kán ki​kan​di​ká​ló he​get, a bő​röm​re bil​lo​go​zott me​m en​tót.
Arra em​lé​kez​tet, ho​gyan rúg​tam szét ma​gam kö​rül a fa​lá​da
desz​ká​it… hogy bal​eset volt-e vagy sem, azt nem tu​dom, az biz​-
tos, hogy nem merő kép​zel​gés volt az egész.
– Te​het​sé​ges vagy. – A mon​dat fel​sza​kít​ja a bán​tó em​lék pók​-
há​ló​it, me​lyen holt re​m é​nyek him​bá​lóz​nak a szí​v em​ben. Egy
sze​re​tő és nor​m á​lis nagy​anya he​lyét fog​lal​ják el. – Ezen a he​lyen
ki​m ű​v el​he​ted a te​het​sé​ge​det. Légy há​lás a le​he​tő​sé​gért!
Anyu nem érti, mi​lyen szí​v e​sen len​nék há​lás. Va​la​ha az ének​-
lés​től sza​bad​nak, kü​lön​le​ges​nek és tel​jes​nek érez​tem ma​gam. Hi​-
ány​zik ez az ér​zés.
Mi van azon​ban, ha nagy​m a​m á​nak volt iga​za… min​den​ben?
Az ária, amit ko​ráb​ban a lift​ben hal​lot​tam, újra a bor​dá​im​nak
ve​rő​dik, úgy, hogy alig ka​pok le​v e​gőt. Apu a meg​is​m er​ke​dé​sük
óta ta​nít​gat​ta any​ut fran​ci​á​ra. En​gem is ta​ní​tott, már a szü​le​té​-
sem​től fog​v a. Mi​után el​v esz​tet​tük, anyu ok​ta​tott to​v ább. En​nek
kö​szön​he​tem, hogy könnyű lesz itt meg​ér​tet​nem ma​gam. Vi​-
szont a hang​szó​ró​ból ára​dó ope​ra orosz​nak ha​tott. Fo​gal​m am
sincs, mi a címe és mi​ről szól. Nem is kell tud​nom. Most, hogy a
me​ló​dia be​lém ivó​dott, a szö​v eg is a sa​já​tom lett. Ér​tem vagy
sem, min​den egyes szó​ta​got meg tud majd for​m ál​ni a nyel​v em,
ami​kor el​jön az idő, hogy ki​éne​kel​jem a dal​la​m ot.
Olyan ez, mint a fo​to​gra​fi​kus me​m ó​ria, csak a han​gok vi​lá​gá​-
ban. Noha még​sem ugyan​olyan, mint​ha csönd​ben a szem​hé​jam
mögé gyűj​te​ném az in​for​m á​ci​ót, hogy sen​ki se tud​jon róla.
Ret​te​gés szo​rít​ja össze a tor​ko​m at. Mu​száj meg​sza​ba​dul​nom
et​től a fe​szült​ség​től, sza​bad​já​ra en​ged​nem az ári​át! Ugyan​ak​kor
nem aka​rom mind​ezt a limó há​tul​já​ra pa​za​rol​ni. Túl zárt ah​hoz
ez a hely, az​tán meg a so​főr is itt len​ne kö​zön​ség​nek…
Min​den​ki meg​ta​pasz​tal​ta már, mi​lyen ér​zés, ami​kor be​lép egy
szo​bá​ba, ahol egy csa​pás​ra ab​ba​m a​rad a be​szél​ge​tés. Ve​lem is ez
tör​té​nik, va​la​hány​szor éne​kel​ni kez​dek. Ir​dat​lan csend tá​m ad, a
légy züm​m ö​gé​sét is meg le​het​ne hal​la​ni. Nem fe​szé​lye​zett csend,
in​kább áhí​ta​tos né​m a​ság.
Nincs mire büsz​ké​nek len​nem, mi​v el mind​ez nem az én ér​de​-
mem. Egé​szen idá​ig nem vet​tem ének​órá​kat, en​nek el​le​né​re az
ope​ra kis​ko​rom​tól ele​v en, lé​leg​ző ré​sze volt az éle​tem​nek.
A gond csak az, hogy ahogy nö​v e​ked​tem, egy​re töb​bet kö​v e​-
telt tő​lem… egy ide​gen ha​ta​lom​m á vált, amely rám te​le​pe​dett.
Ha egy​szer egy dal meg​szó​lít​ja a tu​dat​alat​ti​m at, az ak​kor​dok
mér​ge​ző​v é vál​nak: ki kell ad​nom őket ma​gam​ból a re​kesz​iz​-
mom, a hang​szá​la​im és a nyel​v em se​gít​sé​gé​v el.
Úgy jut​ha​tok csak újra le​v e​gő​höz, ha át​adom ma​gam a ze​né​-
nek, et​től tisz​tul​ha​tok ki. A java azon​ban még hát​ra​v an: hogy
ho​gyan ér​zem ma​gam a ma​gán​szá​m om után. Job​bá​ra úgy,
mint​ha mez​te​len​re vet​kőz​tem vol​na: di​der​gek és szé​gyen​ke​zem.
Fo​rog a gyom​rom. Órák​ba te​lik, amíg el​m úl​nak a meg​v o​ná​si tü​-
ne​tek, és is​m ét ön​m a​gam le​he​tek. Leg​alább​is ad​dig, amíg ha​tal​-
má​ba nem ke​rít a kö​v et​ke​ző me​ló​dia, mint az is, amely per pil​la​-
nat lap​pang ben​nem.
Re​m eg​ni kezd a lá​bam, ezért gör​csö​sen át​kul​cso​lom mind​két
tér​dem, hogy meg​fé​kez​zem. Kö​hög​ni kez​dek, hogy vissza​nyel​jem
a tor​ko​m on epe​ként fel​tö​rek​v ő dal​la​m ot.
– Jól vagy, Rune? Ször​nyen ki​pi​rul​tál. Csak nem…? – Anyu
újra az ar​com​ba néz, és fel​nyög. Ki​pi​rult ar​com és ki​tá​gult pu​pil​-
lám min​dent el​árul. Pe​dig soha nem lát​ta, amit én lá​tok néha a
tü​kör​ben… amit apu is lá​tott an​nak ide​jén, ami​kor be​lül​ről ége​-
tett a zene. Ilyen​kor a szi​v ár​v ány​hár​tyám vi​lá​go​sabb, csak​nem
éte​ri kék ár​nya​la​tot ölt: nap​su​ga​rak szü​rem​le​nek így át a zöld fü​-
vön. Apu ener​gia​v i​har​nak ne​v ez​te ezt az ál​la​po​tot, mi​v el azon​-
ban anyu nem lát​ta, ki​ne​v et​te.
– Juss túl raj​ta mi​nél ha​m a​rabb! – ja​v a​sol​ja most.
 Újra kö​hög​ni kez​dek. Elég he​v e​sen ah​hoz, hogy árt​son a
hang​szá​la​im​nak.
– Itt nem tu​dok éne​kel​ni. – A gé​gém​be szo​rult han​gok a tor​-
ko​m at szo​ron​gat​ják. – Mi len​ne, ha a ma​gas C ki​tör​né az ab​la​-
ko​kat? Csu​rom​v íz len​nél a be​zú​du​ló eső​től, nem élné túl a ru​hád.
Anyu fel​v on​ja a szem​öl​dö​két. Nem tud ar​ról, ho​gyan lúd​bőr​-
zik a ka​rom az eső​ka​bát ta​ka​rá​sá​ban, és hogy ve​rej​ték​csep​pek
gyűl​nek össze a hom​lo​kom pe​re​m én a sap​ka alatt. Be​le​tú​rok a
tás​kám​ba – mé​re​tes da​rab, gyöngy​v ar​rá​sos ele​jét ró​zsá​kat és le​-
ve​le​i​ket for​m á​ló bur​gun​di​v ö​rös, mály​v a​li​la és zöld üveg​gyön​-
gyök dí​szí​tik –, és elő​ha​lá​szom a leg​újabb kö​té​se​m et.
Szá​m at össze​zár​v a dol​goz​ni kez​dek a krém​szí​nű pul​csin, amit
né​hány hete kezd​tem el köt​ni. A kö​tő​tű min​den egyes kat​ta​ná​sá​-
val ki​csi​v el ar​rébb csú​szik a boly​hos anyag az uj​ja​im he​gyén.
Erőt ad ez a hi​deg, szi​lárd esz​köz a két ke​zem kö​zött. Hu​rok hu​-
rok után for​m á​ló​dik, mi​alatt ar​rébb gör​dül a kész kö​tés – a ta​-
pin​tá​si in​ge​rek el​v on​ják a fi​gyel​m e​m et. Nem elő​ször fo​lya​m o​-
dom eh​hez a tak​ti​ká​hoz.
Anyu bosszú​san le​gör​bü​lő szá​ja ke​se​rű​en ki​egye​ne​se​dik.
– Az egyet​len jó, amit Lil nagy​anyád​tól ta​nul​tál, te még​is
man​kó​nak hasz​ná​lod.
Zsém​be​lé​sé​v el nem tö​rőd​v e rit​m i​ku​san to​v ább for​ga​tom a
csuk​ló​m at – a kö​tő​tűk se​be​sen pö​rög​nek és fo​rog​nak, pör​ge​tik és
for​gat​ják a kész kö​tést. A fo​nál úgy kí​gyó​zik az ezüs​tös fém men​-
tén, mint a vat​ta​cu​kor szá​lai.
– Nem hat​na rád így a zene, ha nem áll​nál el​len neki – fog​ja
meg a ke​zem anya, hogy meg​ál​lít​son.
Ki​sza​ba​dí​tom ma​gam, és vissza​té​rek rit​m i​kus bú​fe​lej​tőm​höz.
– De mi​ért kell el​len​áll​nom neki? Kezd​jük mind​járt ez​zel,
anyu! Nor​m á​lis ez?
Anyu csak a fe​jét ráz​za. Nem haj​lan​dó tu​do​m á​sul ven​ni, mi
van. Szen​tül hisz ben​nem, és ez a hite meg​in​gat​ha​tat​lan. Bár​-
csak köl​csön​v e​het​nék be​lő​le!
Ha olyan le​het​nék, ami​lye​nek azok a pan​to​m i​m e​sek, aki​ket
egy ut​ca​sar​kon lát​tunk be​v á​sár​lás köz​ben! Ha né​m a​já​ték​ká ala​-
kít​hat​nám, mi​kor egy dal tá​v o​zik a tes​tem​ből! A me​ló​dia néma
és ha​tá​sos le​gyil​ko​lá​sa len​ne. Ta​lán újra tud​nék örül​ni a te​het​sé​-
gem​nek ahe​lyett, hogy at​tól fél​nék, fo​kon​ként és erő​sza​ko​san fel​-
emész​ti tes​te​m et-lel​ke​m et.
 2.
A KET​TŐN​KET ÖSSZE​KÖ​TŐ KÖ​TE​LÉK

„Min​den nagy mu​zsi​kust… leg​alább egy​szer az éle​té​ben meg​lá​-

to​gat​ta a Zene An​gya​la. Ez az An​gyal néha a böl​cső​jük fölé ha​-
jol.”
Gas​ton Le​roux: Az ope​ra​h áz fan​tom​ja

Apu négy​éves ko​rom​ban fe​dez​te fel a „te​het​sé​ge​m et”. A nap​pa​li​-

ban vol​tunk együtt: én tor​nyot épí​tet​tem épí​tő​koc​kák​ból, mi​köz​-
ben ő félt​v e őr​zött Stra​di​v a​ri​us he​ge​dű​jén gya​ko​rolt. Ad​dig csu​-
pán ver​seny​m ű​v e​ket, nyi​tá​nyo​kat és szo​ná​tá​kat ját​szott. Az​nap
ha​tá​roz​ta el, hogy ope​rá​kat is fog kí​sér​ni.
Ott​hagy​tam a tor​nyo​m at, és fel​bá​m ul​tam a hú​ros hang​szer​-
re. Apu azt mond​ta, úgy me​re​get​tem a sze​m em, mint aki éle​té​-
ben elő​ször lát he​ge​dűt, noha szü​le​té​sem​től fog​v a hal​lot​tam őt
ját​sza​ni. Oda​to​tyog​tam hoz​zá, fel​dönt​v e az utam​ba eső épít​m é​-
nye​ket, ke​ze​m et a tér​dé​re fek​tet​tem, és tö​ké​le​tes hang​fek​v és​ben
el​dú​dol​tam az ope​ra ve​zér​szó​la​m át, ho​lott az​előtt so​sem ját​szot​-
ta.
Ké​sőbb azt fe​lel​tem a fag​ga​tá​sá​ra, hogy a he​ge​dű​jé​re hall​gat​-
tam. El​m ond​ta, ho​gyan lá​tok majd ilyen​kor szi​v ár​v ányt és for​dí​-
tom át a szí​ne​ket han​gok​ra… apu au​rá​nak ne​v ez​te eze​ket. Úgy
vél​te, lá​tom a zene szü​le​té​sét, hogy va​la​m i​ként kö​zöm van a
mu​zsi​kát lét​re​ho​zó ener​gia​ára​m ok​hoz. Anyu még idő​ben tért
vissza a sar​ki fű​sze​res​től, hogy vé​get ves​sen az esz​m e​cse​rénk​nek.
Fel​bosszan​tot​ta az eset: mi​cso​da szi​ru​pos​ság ez, vág​ta apu fe​jé​-
hez. Fér​je ba​bo​nás ne​v el​te​té​sét és túl​zó kép​ze​le​tét kár​hoz​tat​ta, e
két rossz tu​laj​don​sá​got sze​rin​te én is örö​köl​tem. Anyu édes​ap​ja
fa​na​ti​kus kis​v á​ro​si pré​di​ká​tor volt, és ő az​zal lá​zadt a rá​eről​te​tett
bi​got​té​ra el​len, hogy amint el​m e​he​tett ott​hon​ról, min​dent vál​tig
el​uta​sí​tott, ami a lé​lek​kel és a túl​v i​lág​gal fog​lal​ko​zott.
A mai na​pig ki​tart emel​lett. Ké​te​lyei azon​ban gyors ha​lált hal​-
tak. Ugyan​is pár nap múl​v a ő maga is néma döb​be​net​tel ülte vé​-
gig, ahogy apu a he​ge​dű​jén kí​sér​te egy spa​nyol ária le​m ez​fel​v é​te​-
lét, én pe​dig együtt éne​kel​tem a hí​res dí​v á​v al, olyan pon​tos​ság​gal
ejt​v e ki min​den egyes szót a szö​v eg​könyv​ből és olyan hűen éne​-
kel​v e ki va​la​m ennyi hang​je​gyet, mint​ha én len​nék az a hí​res​ség.
Mind​ezt egy to​tyo​gó kis​gye​rek pro​du​kál​ta, aki ak​ko​ri​ban ta​nul​ta
meg el​éne​kel​ni az an​gol ábé​cét.
Ezt kö​v e​tő​en apu rend​sze​re​sen kí​sért a he​ge​dű​jé​v el ope​ra​le​-
me​ze​ket, ami​hez én is gyak​ran csat​la​koz​tam, noha nem kér​te.
Egyik nap, ami​kor kon​cer​tet ad​tunk a kö​ze​li ba​rá​ta​ink​nak,
ámul​tan en​ged​te le a vo​nó​ját, és a töb​bi​ek​kel együtt áhí​tat​tal
hall​gat​ta, ho​gyan fe​je​zem be a dalt tö​ké​le​tes né​m et​ség​gel. Most
azon​ban, hogy nem irá​nyí​tott a he​ge​dű​je, va​la​m i más is tör​tént.
Az utol​só kris​tály​tisz​ta hang​je​gyig ki​éne​kel​tem az ári​át, ek​kor
azon​ban a me​ló​dia fe​jem​ben tán​co​ló spekt​rum​szí​nei sűrű vö​rös
máz​zá áll​tak össze, ami a lá​tá​so​m at is meg​fes​tet​te. Re​m eg​v e
rogy​tam térd​re. For​gott ve​lem a vi​lág. Egész éj​jel nem tér​tem
ma​gam​hoz.
Apu sze​rint lám​pa​lá​zam volt. Úgy vél​te, ha ő kí​sér, ta​lán na​-
gyobb biz​ton​ság​ban ér​zem ma​gam. A bá​bu​ja let​tem, ő pe​dig a
báb​m es​ter. Min​den per​cét él​v ez​tem ezek​nek a kö​zös ze​né​lé​sek​-
nek. Ele​in​te azok​ra az ári​ák​ra kon​cent​rált, amik​re re​a​gál​tam.
Mind​ad​dig, amíg a he​ge​dű​je hang​ja irá​nyí​tott, és a mu​zsi​ka szá​-
lai kö​töt​tek össze ket​tőn​ket, nem is volt sem​m i baj. Az​tán új da​-
lok​ra is ta​ní​tott. Mind​egyik ma​ga​sabb szint​re emelt és ma​ga​biz​-
to​sab​bá tett. Hat​éves ko​rom​ra már nem fél​tem sen​ki​től és sem​-
mi​től. Nem volt hang​jegy, amit ne tud​tam vol​na ki​éne​kel​ni, sem
ze​ne​m ű, amely meg​ha​lad​ta a ké​pes​sé​ge​i​m et.
A szü​le​im egyet​ér​tet​tek ab​ban, hogy túl fi​a​tal va​gyok a nyil​-
vá​nos sze​rep​lés​hez. Azt sze​ret​ték vol​na, ha nor​m á​li​san te​lik a
gyer​m ek​ko​rom, ezért nem ta​nít​tat​tak hi​v a​tá​sos ta​ná​rok​kal:
meg​m a​rad​tunk a csa​lá​di pró​bák mel​lett.
Apu min​den​ben tá​m o​gat​ta bim​bó​zó te​het​sé​ge​m et – ő volt a
leg​na​gyobb ra​jon​góm –, egé​szen ad​dig, amíg rá​kot nem ál​la​pí​-
tot​tak meg nála. Ami​kor már annyi​ra le​gyen​gült, hogy nem tu​-
dott he​ge​dűn kí​sér​ni, éne​kel​ni pró​bál​tam neki, re​m él​v e, hogy
vissza​ad​ha​tom az erőt, amit tőle kap​tam. Mi​v el azon​ban el​sza​-
kadt a ket​tőn​ket össze​fű​ző ze​nei kö​te​lék, ki​m e​rül​tem egy-egy
pro​duk​ció után. Nem tö​rőd​tem a rám törő, inf​lu​en​zá​ra em​lé​kez​-
te​tő tü​ne​tek​kel, és to​v ább kí​noz​tam ma​gam, csak hogy mo​so​-
lyog​ni lás​sam őt.
Le​het​tek azon​ban bár​m i​lyen kris​tály​tisz​ták a tor​kom​ból elő​-
csalt han​gok, bár​m ennyi​re ere​de​ti​ek és fel​eme​lők az ál​ta​luk hor​-
do​zott ér​zel​m ek, nem tud​tam ki​emel​ni sze​gényt ab​ból a pos​-
vány​ból, amit az ete​tő​csö​v ek, ka​té​te​rek és a ke​m o​te​rá​pia je​len​-
tet​tek. Nem tud​tam vál​toz​tat​ni a sor​sán.
Mi​után meg​halt, nagy​anyám meg​v á​dolt, hogy az egész az én
hi​bám. Azt ál​lí​tot​ta, hogy rend​ha​gyó te​het​sé​gem va​la​m i​ként el​-
szív​ta apám élet​ere​jét és a sír​ba ta​szí​tot​ta.
Nem tu​dom le​ráz​ni ma​gam​ról a meg​győ​ző​dést, hogy va​la​m i​-
kép​pen iga​za volt. Ho​gyan le​het​ne jó​té​kony ha​tá​sú és egész​sé​get
árasz​tó egy ennyi​re meg​m a​gya​ráz​ha​tat​lan és kü​lö​nös ké​pes​ség?
Nem is az. Ennyit min​den​kép​pen tu​dok. Ab​ból is tu​dom, ami
Ben és köz​tem meg​esett. Noha re​m é​lem, hogy fel​épül egy​szer,
ab​ban is re​m ény​ke​dem, hogy ami​kor fel​éb​red a kó​m á​ból, nem
em​lék​szik arra, ami tör​tént. Ami​nek raj​tam kí​v ül ő volt az egyet​-
len ta​nú​ja.
Be​hú​zom a vál​lam, ha eszem​be jut, mi​lyen kö​rül​m é​nyek kö​-
zött lát​tam utol​já​ra: in​fú​zi​ó​ra és ilyen-olyan ke​tye​rék​re köt​v e a
kór​ház​ban. Pont, mint aput a ha​lá​la előtt.
Li​li​a​na a po​kol​ra akart kül​de​ni, ami​ért ré​szem volt apu ha​lá​-
lá​ban. Öreg​asszony lé​té​re ret​te​gett tő​lem, egy kis​gye​rek​től. Anyu
a maga ré​szé​ről csak a lám​pa​lá​za​m at haj​lan​dó tu​do​m á​sul ven​ni.
Nem lát​ja, mek​ko​ra ve​szélyt hor​doz a te​het​sé​gem. Úgy véli, ha
bi​zo​nyos idő múl​v a, kel​lő gya​kor​lás​sal a nagy​kö​zön​ség elé me​rek
áll​ni, nem lesz aka​dá​lya a kar​ri​e​rem​nek.
Meg​lát​juk…
Te​xas​ban még va​la​m ennyi​re nor​m á​lis​nak érez​het​tem ma​-
gam. Rit​kán csen​dül fel ar​ra​fe​lé vá​rat​la​nul ope​ra​ária a rá​di​ó​ban.
Nem tu​dom, egész pon​to​san mi​től in​dul el ben​nem ez az egész.
Csak annyi a biz​tos, hogy ki​zá​ró​lag női be​té​tek ha​tá​sá​ra, és nem
is ok​v et​le​nül mind​re. Van, ame​lyik meg​szó​lít, van, ame​lyik nem.
Ám mi​után ki​gyúlt a szik​ra, a mu​zsi​ka nyer. Az is​ko​lá​ban, aho​v á
tar​tok, na​pon​ta ki le​szek téve az ope​rák ha​tá​sá​nak, és arra kény​-
sze​rü​lök, hogy vad​ide​ge​nek előtt ad​jam ki ma​gam​ból az ári​á​kat,
fel​tár​v a előt​tük a leg​se​bez​he​tőbb ol​da​la​m at.
Töb​bé nem ölt​he​tek te​rep​színt, nem le​he​tek csend​ben, mint az
ab​lak​üve​gen med​ré​be te​re​lő​dő eső​csepp.
Mos​tan​ra apró víz​erek tá​m ad​tak a limó ab​la​ka​in. Le​te​szem a
kö​tést az ölem​be, és a hom​lo​ko​m at az üveg​hez szo​rí​tom. Jól​esik
a hű​v ös​sé​ge, va​la​m ennyi​re le​hű​ti a nya​kam​ról az ar​com​ra fel​-
kú​szó pi​ros​sá​got. A le​v e​le​ken túl be​sö​té​te​dett az ég, mint​ha csak
a han​gu​la​to​m at tük​röz​né.
– Nem tu​dom, mi​ért ma vagy olyan mor​cos – mond​ja anyu.
Hang​lej​té​se vád​lón csi​lin​gel kö​rü​löt​tem. – Min​dig a Bro​ad​w ay-
ről vagy a szín​ház​ról áb​rán​do​zol. Mi​ért más az ope​ra?
– Mert nem elöl sze​ret​nék len​ni, ha​nem a szín​fa​lak mö​gött –
igyek​szem hat​ni rá. – Jel​m ez​ter​v e​ző​ként vagy smin​kes​ként. –
Még egy utol​só erő​fe​szí​tést te​szek, hogy vál​toz​tas​sak a han​gu​la​-
tán. Min​den kár​tyá​m at ki​ját​szom. – Ez olyan igaz​ság​ta​lan! Soha
nem kér​tem be​lő​le! – Megint köt​ni kez​dek, ez​út​tal las​sab​ban, és
a pul​zu​som is be​áll erre a nyu​godt rit​m us​ra. A dal vissza​v o​nul a
tu​dat​alat​tim​ba, noha csak át​m e​ne​ti​leg. Vissza​jön még.
Anyu erős, me​leg ke​zé​v el meg​fog​ja az ál​lam. Hal​lom a ru​há​ja
su​so​gá​sát. Fél​re​te​szem a pul​csit, hogy szem​be​néz​zek vele, noha
most ár​nyé​kot vet rá a csa​ló​dás.
– De​hogy​nem kér​tél! És az​óta volt pár rossz dön​té​sed. Mi
azon​ban most rend​be tesszük az éle​te​det. Az első lé​pés ko​rod​be​li
fi​a​ta​lok​kal kö​rül​v en​ni ma​gad.
Itt jön a kép​be a Ró​zsa Vére tan​in​té​zet öt​v en di​ák​ja, amely
hat​v an szá​za​lék​ban el​ső​sök​ből, negy​v en​ben pe​dig vég​ző​sök​ből
áll. Erre a rész​let​re tisz​tán em​lék​szem ab​ból, amit a re​pü​lő​gé​pen
ol​v as​tam.
Vissza​su​v asz​tom a kö​tést a tás​kám​ba, és vagy ez​red​szer​re le​-
szi​dom ma​gam, ami​ért el​m en​tem az egye​te​m i gó​lya​bál​ra. Hogy
be​rúg​tam az​nap éj​jel, an​nak sem​m i köze a tény​hez, hogy job​ban
ér​zem ma​gam egye​te​m is​ták, mint a sa​ját osz​tály​tár​sa​im kö​zött.
Ugyan​ak​kor eszem ágá​ban sincs mind​ezt be​v al​la​ni anyunak. Hi​-
szen ha meg​tud​ná, mi​ért kor​tyol​tam bele az első sör​be, nyom​ban
vissza​for​dí​ta​ná ezt a li​m ót, és a Ver​sailles-ban dek​ko​ló nagy​-
anyám​ra bíz​na. Vér​szom​jas ba​gázs.
– Egy​szer for​dult csak elő, hogy al​ko​hol​hoz nyúl​tam – mon​-
dom, tor​ko​m at kö​szö​rül​v e. – Mi​ért nem adsz má​so​dik esélyt?
Egyet​len os​to​ba bal​lé​pés, és már​is bör​tön​be kül​de​nél. – Dur​v án
hang​zik, de va​ló​szí​nű​leg azt is ér​de​m el​ném, jo​gos fé​le​lem te​hát.
– Is​m erd el! Azért akarsz le​ráz​ni, hogy oda​ha​za sza​ba​don játsz​-
has​sá​tok a kis​ded já​té​ka​i​to​kat a vő​le​gé​nyed​del.
– A Ró​zsa Vére alig​ha ne​v ez​he​tő bör​tön​nek – vág vissza
anyu. – Ugyan hány kül​ho​ni bent​la​ká​sos is​ko​la vesz fel ame​ri​kai
di​á​ko​kat? Ez egy rit​ka le​he​tő​ség… be​le​kós​tol​hatsz a fran​cia kul​-
tú​rá​ba, de olyan kör​nye​zet​ben, amely az ott​ho​ni​ra em​lé​kez​tet.
A leg​szí​v e​seb​ben rá​m u​tat​nék, hogy szó​ról szó​ra idéz a tá​jé​-
koz​ta​tó fü​zet​ből, ehe​lyett az​zal tö​rő​döm, mennyi​re el​en​ged​te a
füle mel​lett a vő​le​gé​nyé​re vo​nat​ko​zó meg​jegy​zé​se​m et. Vá​rat​lan
elé​ge​dett​ség ro​han meg. El​hú​zom a szám bal sar​kát. Csak a balt,
hogy anyu a má​sik ol​da​la​m on ne​hogy meg​lás​sa.
Iga​zá​ból pisz​ko​sul örü​lök, hogy vég​re ta​lált ma​gá​nak va​la​kit
annyi ma​gá​nyos év után, mi​köz​ben en​gem ne​v elt. Ned, az In​-
gat​la​nos iga​zán ren​des hap​si, aki úgy bá​nik anyu​v al, mint egy
ki​rály​nő​v el, ve​lem meg, mint egy her​ceg​kis​asszonnyal. Tu​laj​-
don​kép​pen an​nak is örü​lök, hogy hoz​zánk köl​tö​zött. Jó ér​zés is​-
mét va​la​m i csa​lád​fé​lét tud​ni ma​gam kö​rül. En​nek el​le​né​re a vi​-
lá​gért sem is​m er​ném el mind​ezt. Ilyen​for​m án fö​lény​ben érez​he​-
tem ma​gam anyu​v al szem​ben, és eszem​ben sincs fel​ad​nom a
had​ál​lá​sa​i​m at.
– Nincs wi​fi​jük sem – pa​na​szo​lom. – Azaz nincs in​ter​net. Rá​-
adá​sul itt le​szek az is​ten háta mö​gött, mű​kö​dő mo​bil nél​kül. Ho​-
gyan tar​tom majd ve​led a kap​cso​la​tot… meg Trig​gel és Ja​ni​ne-
nel, bár​ki​v el a kül​v i​lág​ból?
– Van ve​ze​té​kes te​le​fon​juk, Rune. Azon ha​za​te​le​fo​nál​hatsz. –
A szám má​sik sar​kát is el​hú​zom. Ő su​gár​zó mo​sollyal vi​szo​noz​-
za. – Ami azon​ban az SMS-eket il​le​ti, tu​dok va​la​m it, ami tö​ké​le​-
te​sen he​lyet​te​sít​he​ti. – Le​ha​jol a lá​bá​nál lévő be​v á​sár​ló​tás​kák​-
hoz, azok​hoz a ki​seb​bek​hez, ame​lyek meg​m a​rad​tak, mi​után te​-
le​töm​köd​tük a bő​rön​dün​ket.
Gya​na​kod​v a fi​gye​lem, mi​köz​ben zö​rög a ke​zé​ben a se​lyem​pa​-
pír. Az​zal töl​töt​tük a reg​gelt, hogy a li​m ó​v al ké​nyel​m e​sen vé​gig​-
jár​tuk a Louvre és a Tu​i​lé​ri​ák kör​nyé​két, a sok nagy​sze​rű te​ret,
pom​pás dísz​par​kot és tren​di fa​la​to​zót. Egy cso​m ó bu​tik​ba is be​-
kuk​kan​tot​tunk. Csak arra az idő​re vál​tam kü​lön tőle, amíg fel​-
pró​bál​tam az egyen​ru​há​kat. Há​rom szett van a mé​ret​re iga​zí​tott
blé​ze​rek​ből, mel​lény​kék​ből, hosszú szok​nyák​ból és fod​ros blú​zok​-
ból. In​kább tűn​nek vik​to​ri​á​nus lo​v ag​ló​sze​re​lés​nek, mint mo​dern
öl​tö​zék​nek. Még a szür​ke, fe​hér és pi​ros szín​össze​ál​lí​tás is me​rev
és élet​te​len. Úgy fes​tünk ezek​ben a ha​cu​kák​ban, mint egy vi​asz​-
mú​ze​um vissza​uta​sí​tott bá​bui. Anyu a pró​ba​fül​ke túl​ol​da​lán állt,
on​nan nyúj​tot​ta be a fel​pró​bálan​dó da​ra​bo​kat. Va​jon mi​kor volt
ide​je nél​kü​lem vá​sá​rol​ni?
Kö​nyé​kig be​le​túr a ró​zsa​szín tol​lak​kal sze​gé​lye​zett, zeb​ra​csí​-
kos tás​ká​ba, és tég​la​lap ala​kú tár​gyat vesz elő. Aján​dé​ko​m at la​-
zán át​köt​tet​te se​lyem​pa​pír​ral.
El​v e​szem, és meg​pró​bá​lom meg​áll​ni, hogy el ne mo​so​lyod​jak.
Anyu tud​ja, mennyi​re imá​dom az aján​dé​ko​kat. Nem csak kap​ni,
adni is.
– Ez meg mi​cso​da?
Vál​lat von, ő, aki min​dig egy hét​tel ko​ráb​ban bon​ta​tott fel ve​-
lünk leg​alább egy ka​rá​cso​nyi aján​dé​kot, annyi​ra fur​dal​ta az ol​-
da​lát a kí​v án​csi​ság. Sze​re​tem ezt a tu​laj​don​sá​gát.
Most döb​be​nek rá, mi​ért nem akar​tam kül​föld​re men​ni ta​nul​-
ni. Apu el​v esz​té​se óta első íz​ben for​dul elő, hogy el​sza​ka​dok tőle.
 Egy óce​án vá​laszt majd el ben​nün​ket egy​m ás​tól.
Nem me​rek rá​néz​ni, ne​hogy el​tör​jön a mé​cses.
Ügyet​len uj​jak​kal nyi​tom ki a dús bro​kát​bo​rí​tá​sú do​bozt: a
szür​kés​fe​ke​te szö​v e​tet vö​rös sza​lag köti át. Ki​nyí​lik a zsa​né​ros fe​-
dél, és dí​szes fran​cia le​v él​pa​pír​ra ta​lá​lok. A szé​le​it fe​ke​te, csip​kés
fé​sű​kagy​lók sze​gé​lye​zik. A pa​pír szür​ke ár​nya​la​tú, olyan puha és
át​tet​sző, mint a nap​su​ga​rak​kal át​szőtt fel​hők. Ha fel​tar​tok be​lő​le
egy da​ra​bot, lá​tom mö​göt​te az uj​ja​im és a te​nye​rem szi​lu​ett​jét.
Felül a le​v él​pa​pírt dom​bor​nyo​m á​sos vö​rös sza​lag dí​szí​ti: ugyan​-
olyan csil​lám​ló, mint a do​bo​zon lát​ha​tó sza​tén pár​da​rab​jai. Egy
fe​ke​te lúd​toll mel​lett a sa​rok​ban fel​fe​de​zem a bo​rí​té​ko​kat. Én is
pont ilyen kész​le​tet vá​lasz​tot​tam vol​na ma​gam​nak.
– Esze​rint… min​den​ki​v el le​v e​lez​nem kell? – kér​de​zem meg​-
ha​tott​sá​go​m at lep​lez​v e. – Kis​sé ré​gi​es mód​szer, nem gon​do​lod?
Anyu fél​re​bil​len​ti a fe​jét.
– De leg​alább nem le​szel el​zár​v a a vi​lág​tól – ál​la​pít​ja meg
okos​ko​dón.
Nem tu​dom töb​bé el​foj​ta​ni a mo​so​lyo​m at.
– Nin​cse​nek se cí​m e​im, se pos​ta​bé​lye​gem.
– Á, majd’ el​fe​lej​tet​tem! – Egy so​ro​zat nem​zet​kö​zi bé​lye​get és
cím​tá​rat vesz elő a zeb​ra​csí​kos tás​ká​ból.
Mi​lyen agya​fúrt! Ezt is hogy sze​re​tem ben​ne!
A le​v él​pa​pí​ron dí​szel​gő dom​bor​nyo​m á​sos sza​lag​ra mu​tat.
– Tény​leg azt hit​ted, el​en​ged​lek több ezer mér​föld​re anél​kül,
hogy va​la​m i össze​köt​ne min​ket?
Elég ennyit mon​da​nia, és vissza​v ed​lem is​ko​la​kez​dő kis​lánnyá.
Nem mer​tem el​m oz​dul​ni a szok​nyá​ja mel​lől, amíg elő nem vett
egy hosszú vö​rös fo​na​lat, amit fel​kö​tött a csuk​lóm​ra. Az elő​ző éj​-
sza​kát apu be​teg​ágya mel​lett töl​töt​tük. Já​ték​te​le​fo​non be​szél​tünk
egy​m ás​sal, ami fo​nál​ból és üres kon​zerv​le​v es​ből ké​szült. A kór​-
ház​ból tá​v oz​v a anyu ki​húz​ta a fo​na​lat a kon​zerv​do​bo​zok​ból.
Meg​es​kü​dött, hogy apu és az ő sze​re​te​te bele van fon​v a a fo​nál​-
ba, és amíg az ve​lem van, ők vi​gyáz​nak rám.
Máig meg​v an az a da​rab fo​nál, amely egy​ben át​m e​ne​tet ké​-
pez a ked​v enc me​sém, a Les En​fants Per​dus, azaz az El​ve​szett
gyer​m e​kek felé. A Jan​csi és Ju​lis​ka fran​cia vál​to​za​ta ez. Va​la​m e​-
lyest ko​m o​rabb ta​lán. Itt az ör​dög és bo​szor​ka fe​le​sé​ge ejti ra​bul
egy er​dő​ben Je​ant és Je​a​net​te-et. A gye​re​kek azon​ban túl​jár​nak
kín​zó​ik eszén, és meg​szök​nek. Meg​ölik a go​nosz pá​rost, még mi​-
előtt fel​fal​nák őket. Noha sa​lá​tá​v á ol​v as​tam a köny​v et, nem dob​-
tam el.
A gé​pen to​tál ki​bo​rul​tam, ami​kor rá​jöt​tem, hogy nem hoz​tam
ma​gam​m al Pá​rizs​ba. Anyu azon​ban meg​ta​lál​ta, mi he​lyet​te​sít​-
he​ti a vö​rös fo​na​lat.
– Hűha, anyu!
– Á, és itt van még ez is! – Újabb do​bozt nyújt át ne​kem.
– Hmm. Ta​lán gyak​rab​ban kéne új is​ko​lák​ba je​lent​kez​nem –
vic​ce​lő​döm, és ki​sze​dem a do​boz​ból a se​lyem​pa​pírt. El​áll a lé​leg​-
ze​tem a Les En​fants Per​dus lát​tán: va​do​na​túj, csil​lo​gó fe​de​lű pél​-
dány. Anya egy gon​do​lat​ol​v a​só!
Kér​dő te​kin​te​tem​re meg​v on​ja a vál​lát.
– Ma reg​gel lát​tam meg az egyik bolt ki​ra​ka​tá​ban. Mo​dern ki​-
adás… Az il​luszt​rá​ci​ók má​sok, a tör​té​net azon​ban ugyan​az. Most
már itt van ez a könyv is a fo​na​lad mel​lé, hogy össze​kös​sön ket​-
tőn​ket.
Könnyek gyűl​nek a sze​m em​be.
– Kö​szö​nöm!
Meg​v e​re​ge​ti a ke​ze​m et. Megint össze​m o​soly​gunk. Re​m e​gő
ajak​kal la​po​zom vé​gig a kö​te​tet. Apu mély, zen​gő hang​ja jut
eszem​be: an​nak ide​jén ő ol​v as​ta ne​kem a szö​v e​get hi​bát​lan fran​-
ci​a​ság​gal. Annyi​ra hi​ány​zik! És nem​csak a be​szé​de, de az is, aho​-
gyan a he​ge​dű​jé​v el is szólt hoz​zám. Ami​kor már olyan rosszul
volt, hogy hos​pi​ce-el​lá​tás​ra volt szük​sé​ge, min​den éj​jel az ágyam
alatt tar​tot​tam a hang​sze​rét. Majd​nem olyan volt, mint​ha a lé​-
nye egy ré​sze is be​le​köl​tö​zött vol​na. Ta​lán azért, mert va​la​hány​-
szor ját​szott, úgy ba​bus​gat​ta, akár egy drá​ga kis​gye​re​ket.
A he​ge​dű a mai na​pig ve​lem len​ne, ha nem tűnt vol​na el Li​li​-
a​na nagy​m a​m a Ame​ri​ká​ba ér​ke​zé​se​kor. Anyu rá gya​na​ko​dott,
és kér​dő​re is von​ta. Nagy​m a​m a erre be​v al​lot​ta, hogy el​küld​te
Pá​rizs​ba. Anyu to​tál ki​akadt. Fel​té​te​lez​te, hogy a nagy​anyám el
akar​ja adni, és​pe​dig mi​nél jobb áron. Drá​ga kincs is volt az a
Stra​di​v a​ri​us. Fé​nyes fe​ke​te fája leg​in​kább a ví​zen szét​te​rü​lő olaj​-
ra ha​ja​zott.
A he​ge​dű​fej gör​bü​le​te csi​ga​ház​ra em​lé​kez​te​tett, ami még kü​-
lön​le​ge​seb​bé avat​ta. An​nak azon​ban sem​m i ér​tel​m e nem volt,
hogy a nagy​m a​m a áru​ba bo​csás​sa. Csa​lá​di örök​ség volt az ezer​-
nyolc​szá​zas évek ele​jé​ről. Egyik elő​dünk, Oc​ta​v i​us Ger​m a​in még
a mo​nog​ram​ját is rá​v é​set​te az alsó ré​szé​re, pár cen​ti​re a de​rék​-
rész​től. Hány​szor és hány​szor si​m í​tot​tam vé​gig az O. és a G. be​-
tű​kön, mi​köz​ben ma​gam elé kép​zel​tem egy vik​to​ri​á​nus ün​nep​lő​-
be öl​tö​zött fér​fi​út, amint apu imá​dott hang​sze​rén ját​szik.
Most, ölem​ben a könyv​v el, új meg​v i​lá​gí​tás​ban lá​tom nagy​-
ma​m a szán​dé​ka​it. Ta​lán szük​sé​ge volt rá, hogy a fia oda​ha​za
vár​jon rá en​nek a he​ge​dű​nek a ké​pé​ben, ha ő már maga tá​v o​zott
az élők so​rá​ból. Aho​gyan en​gem is át​se​gí​tett a vö​rös fo​nál az első
is​ko​lai na​po​m on. Ez a kö​tet szin​tén bá​tor​sá​got önt be​lém az új
is​ko​lá​ban.
Tá​v ol​ba ré​v ed​v e sza​v ak for​m á​lód​nak az el​m ém​ben; sza​v ak,
ame​lye​ket vissza kell nyel​nem: Anyu, na​gyon hi​ány​zik apu!
Min​den egyes nap ér​zem a hi​á​nyát! De tő​led sem aka​rok el​sza​-
kad​ni! Nem aka​rok ma​gam​ra ma​rad​ni!
A limó le​las​sul, és ara​szol​v a hajt át egy szé​les fo​lyón át​íve​lő
kő​hí​don. Az ab​lak​nak dől​v e ré​m ül​ten ve​szem ész​re, mi​lyen kö​zel
van hoz​zánk a víz. Alig fél mé​tert kel​le​ne csak emel​ked​nie, és el​-
nyel​né a hi​dat. A fo​lyó kör​be​foly​ja az is​ko​lát, akár egy vi​zes​árok.
Az egye​dü​li szá​raz te​rü​let a domb, amely​re a ta​no​da épült, meg
az azt kö​rül​v e​v ő kábé nyolc​v an hold​nyi erdő. Va​ló​já​ban egy szi​-
get az egész, ame​lyet csak ezen a hí​don át le​het meg​kö​ze​lí​te​ni.
Be​te​szem a tás​ká​ba a le​v él​pa​pír​kész​le​tet és a köny​v et. A limó
alatt hab​zó ké​kes​fe​ke​te mély​ség kel​le​m et​len ér​zé​se​ket éb​reszt
ben​nem. A tá​jé​koz​ta​tó fü​zet sze​rint a víz az épü​let alap​jai alatt is
ott ör​v ény​lik, el​áraszt​v a a har​m a​dik pin​ce​szin​tet.
Víz. Az ál​ta​lam leg​ke​v és​bé ked​v elt elem. Na jó, a tü​zet még
annyi​ra sem csí​pem. Most pe​dig ez vesz majd kö​rül. Ici​pi​cit meg​-
könnyeb​bü​lök, hogy vég​re alább​ha​gyott az eső. Köd üli meg a vi​-
dé​ket, szin​te az út​test​hez ta​pad, mi​alatt vé​gig​gör​dü​lünk a hí​don.
Előt​tünk tor​nyo​sul a Ró​zsa Vére tan​in​té​zet a maga ko​m or és
bal​jós tö​m e​gé​v el. A fen​sé​ges épít​m ény a maga el​szi​ge​telt​sé​gé​ben
in​kább em​lé​kez​tet ba​rokk kas​tély​ra, mint ope​ra​ház​ra.
Az au​di​tó​ri​um ku​po​lá​ja – bronz​bo​rí​tá​sa kí​sér​te​ti​es ko​ro​na​-
ként raj​zo​ló​dik ki a si​v ár ég​bol​ton – orom​fa​las tető fölé ma​ga​so​-
dik. Ez utób​bin szár​nyas ló őr​kö​dik Apol​ló ol​da​lán. Az is​ten​ség
úgy tart​ja kéz​ben a lant​ját, akár egy he​ge​dű​v o​nót vagy nyi​lat. A
Fan​tom​ról szó​ló könyv​ben kulcs​sze​re​pet ka​pott a tető. To​tál ro​-
man​ti​ku​sat. Itt ta​lál​ko​zott Chris​tine Ra​oul​lal, és itt es​küd​tek egy​-
más​nak örök hű​sé​get. A Fan​tom azon​ban ki​les​te őket, az​u​tán
pe​dig bün​te​té​sek so​ro​za​tát eszel​te ki, és min​dent el​kö​v e​tett, hogy
Chris​tine örök​re az övé le​gyen. A tá​jé​koz​ta​tó fü​zet​ben azon​ban
az áll, hogy az it​te​ni te​tő​re ve​ze​tő lép​csőt a fel​ső há​rom eme​let​tel
együtt le​zár​ták a tűz​v ész után.
A so​főr rá​for​dul az ope​rá​hoz ve​ze​tő hosszú, ka​v i​csos ko​csi​be​-
já​ró​ra. Eső​csep​pek​től csil​lo​gó fák ha​jol​nak fö​lénk: olya​nok, akár
a kö​zön​ség előtt haj​lon​gó, flit​te​rek​kel bo​rí​tott szí​né​szek. Sűrű sát​-
ruk​ból ki​ér​v e ér​te​ni kez​dem, mi az ér​tel​m e itt az egyen​ru​há​nak.
Olyan, mint​ha egy pár​hu​za​m os uni​v erzum​ba ke​rül​tünk vol​na.
A ha​tal​m as épü​le​tet be​fu​tot​ta a rep​kény és a zuz​m ó. Eső​áz​tat​-
ta hom​lok​za​ta vissza​tük​rö​zi fény​szó​ró​ink fé​nyét, ami éte​ri fe​hér​-
re fes​ti. Kö​ze​lebb​ről azon​ban már a kő iga​zi szí​ne ér​v é​nye​sül. Vi​-
har​v er​te tür​kiz​kék​jé​v el a ra​kott ter​m és​kő olyan, akár a sel​lők
pik​ke​lyes far​ka. Az elül​ső te​ra​szon an​tik ut​cai lám​pák so​ra​koz​-
nak – az a faj​ta, ame​lyet vik​to​ri​á​nus ké​pes​la​pok​ra kép​zel​ne az
em​ber –, ko​bold​sár​ga fény​lab​dá​kat vet​v e a szür​kés de​ren​gés​be.
Annyi​ra le​nyű​göz a lát​v ány, hogy alig hal​lom meg, amint anyu
el​te​szi a bé​lye​ge​ket és a cím​tá​rat.
A bent​la​ká​sos is​ko​la egyik ol​da​lán el​ga​zo​so​dott kert te​rül el.
Kora őszi vi​rá​gok nyíl​nak itt ren​det​len össze​v issza​ság​ban; a zöl​d​-
ezüst le​v e​lek, kar​m a​zsin​v ö​rös ró​zsák és ha​bos fe​hér szir​m ok hul​-
lám​ként om​la​nak rá a ko​v á​csolt​v as ke​rí​tés​re, amely va​la​ha meg​-
álljt pa​ran​csolt ne​kik.
A kert mö​gött a tá​v ol​ban te​m e​tő​kert hú​zó​dik kis ká​pol​ná​v al.
Az el​ha​gya​tott kő​épü​let ma​gá​nyo​san, büsz​kén ma​ga​so​dik a kör​-
nye​ző sír​kö​v ek és szob​rok fölé, ho​lott maga is ugyan​olyan vén. A
tö​rött, fes​tett üveg​ab​la​kok úgy csil​log​nak, mint egy kö​dön át​ha​-
sí​tó ra​ga​do​zó​m a​dár szi​v ár​v ány​szí​nű kar​m ai. Ámde a ká​pol​na a
maga bal​jós szép​sé​gé​ben is fél​v e kus​had le az erdő bi​tor​ló ár​nyai
előtt, me​lyek egy​re kö​ze​lebb lo​pa​kod​nak az este ér​kez​té​v el.
Li​m ónk a má​sik ol​da​lá​ról ke​rü​li meg a tan​in​té​ze​tet. Csi​ko​rog
a ka​v ics a ke​re​kek alatt, ahogy be​ál​lunk a ka​v i​csos par​ko​ló​ba a
kert​tel szem​ben. Anyu a tás​ká​já​ba túr a rú​zsá​ért. Ek​kor ész​re​v e​-
szek va​la​kit a sze​m em sar​ká​ból, akit fé​lig el​ta​kar a vas​rács fe​lett
át​nyú​ló ró​zsa​bo​kor. Úgy he​lyez​ke​dem el, hogy job​ban lás​sam.
Or​rom a hűs üveg​hez ér.
A ma​gas alak meg​for​dul, és min​ket fi​gyel, szé​les vál​la köz​ben
meg​fe​szül.
Meg​ra​gad egy cso​m ó mély​v ö​rös ró​zsát – oly bár​so​nyo​sak,
hogy szin​te fe​ke​te a szé​lük –, a má​sik ke​zé​ben met​sző​ol​ló​v al. Kö​-
pö​nye​ge alja meg​lib​ben a szél​ben, és a köd​be ha​sít sá​ros csiz​m á​ja
kö​rül. Öl​tö​zé​ke nem eb​ből a szá​zad​ból való, az it​te​ni kör​nye​zet​be
azon​ban tö​ké​le​te​sen be​le​il​lik.
Nagy​já​ból ko​rom​be​li le​het. Az arca bal fele jól lát​ha​tó a kám​-
zsa alatt: ajka telt, álla szög​le​tes. Re​zes szem​pár​ja fé​m es csil​lo​-
gás​sal néz vissza rám: nem bí​rom el​v en​ni róla a te​kin​te​te​m et.
In​nen, az au​tó​ból nem tu​dom meg​ítél​ni a sze​m e szí​nét, amely
úgy csil​log a kám​zsa ta​ka​rá​sá​ban, ahogy kút​m é​lyi pénz​ér​m ék
egy elem​lám​pa rá​juk ve​tü​lő fé​nyé​ben.
Lát​tam már ezt a szem​párt, nem is egy​szer, hét​éves ko​rom
óta – hogy hol, ar​ról fo​gal​m am sincs. Most azon​ban tel​je​sen le​-
fog​lal az üze​ne​te: fél​re​ért​he​tet​le​nül fi​gyel​m ez​tet, hogy ne za​v ar​-
juk meg ma​gá​nyát a kert el​ha​nya​golt, még​is szép​sé​ges bur​ján​zá​-
sá​ban.
Meg​bű​v öl​ten bá​m u​lom, egé​szen ad​dig, amíg anyu le nem
nyit​ja a vá​lasz​fa​lat, hogy szót vált​son a so​főr​rel. El​ön​ti a nya​kam
a for​ró​ság, ahogy meg​v i​selt Tim​ber​land ba​kan​csom​ra pil​lan​tok.
Na​gyon is fe​szé​lyez, hogy a blé​ze​rem alá folt​v ar​rá​sos mel​lényt
vet​tem fel, és ko​pott, sza​kadt, a ba​kancs mi​att le​v á​gott aljú far​-
mer van raj​tam. Elő​ször for​dul elő ve​lem, ami​óta csak ma​gam
ter​v e​zem és var​rom a sze​re​lé​sem, hogy za​v ar a bo​hém stí​lu​som,
ak​kor is, ha ez​zel apu em​lé​ke előtt tisz​tel​gek. Túl le​zser és hó​bor​-
tos ez en​nek a kas​tély​nak a ri​deg, for​m á​lis vi​lá​gá​ban. Nem il​lik
ide.
 Alig vá​rom, hogy fel​v e​hes​sem azt az ódi​v a​tú is​ko​lai egyen​ru​-
hát.
Ami​kor a limó meg​áll, meg​eresz​tek egy újabb pil​lan​tást a kö​-
pö​nye​ges, réz​szín sze​m ű alak felé. Azon​ban a ker​tész​ol​ló el​ha​-
gyat​v a he​v er a föl​dön, és az a pár szál ró​zsa, amit az előbb a ke​-
zé​be vett, mos​tan​ra el​her​v adt, va​ló​sá​gos szi​rom​ör​v ényt – szén​fe​-
ke​ték, rán​co​sak – hagy​v a maga után, ame​lyet fel​kap a szél.
Je​ges ma​rok szo​rít​ja össze a szí​v e​m et. Rossz elő​ér​zet ke​rül​get.
A ker​tész olyan nyom​ta​la​nul szí​v ó​dott fel, mint​ha ott sem lett
vol​na.
 3.
VÁN​DOR​KÍ​SÉR​TET

„Éj​sza​kán​ként a Törzs szel​le​m ei Gug​gol​nak a tűz szel​le​m e mel​-

lett, hogy föl​idéz​zék a Nap​fényt, A fény ki​h alt ege​i​ből.”
Ro​bin​son Jef​fers: Vé​de​ke​zés rossz ál​m ok mi​att

Ahogy a föld alá sur​rant, le​v e​tet​te kám​zsá​ját, és ma​gá​ba szív​ta a

pe​nész és a ma​gány sza​gát. A ki​v ájt alag​út​ban han​go​san vissz​-
hang​zott a víz csö​pör​gé​se. Át​ölel​ték az ár​nyak, vi​ga​szá​ra vol​tak.
Oly rég​óta bo​lyon​gott már, akár egy szel​lem​lény en​nek az
ope​ra​ház​nak a föld​m é​lyi bugy​rá​ban, hogy test​v é​ré​v é fo​gad​ta a
sö​tét​sé​get. Ami rend​jén is volt, hi​szen az éj​sza​ka volt az apja, a
nap​v i​lág pe​dig rég el​fe​le​dett is​m e​rő​sük.
Meg​fe​szült az áll​kap​csa, mi​köz​ben a vil​lá​ba akasz​tot​ta az eve​-
ző​ket. Ahogy szét​tár​ta a ke​zét, lát​ha​tó​v á vált a bőr kéz​elő​je és
bőr​kesz​tyű​je kö​zött. Csuk​ló​ja vé​ná​i​ban még min​dig ott lük​te​tett
az élet​erő vö​rös pa​ra​zsa. Az egész dél​utánt a te​m e​tő​kert​ben töl​-
töt​te.
Nyo​m asz​tot​ta ez a hely, amely annyi​ra hí​ján volt az élet​nek,
ezért is ke​res​te fel a ker​tet.
Nem lett vol​na sza​bad ilyen kö​zel me​rész​ked​nie a par​ko​ló​hoz.
Csak​hogy meg​v olt az az át​ko​zott gyön​gé​je a hib​rid ró​zsák iránt:
kép​te​len volt el​len​áll​ni az il​la​tuk​nak, érett, ki​fes​lett szir​m a​ik​nak.
Bosszú​sá​gát le​ráz​v a is​m ét evez​ni kez​dett, vi​zet ver​v e a bar​-
lang fa​lá​nak. Nem szá​m í​tott arra, hogy ilyen ko​rán moz​gást ész​-
lel oda​kint, hi​szen va​la​m ennyi di​ák​nak és ok​ta​tó​nak bent akadt
dol​ga. Biz​ton​ság​ban tud​ta ma​gát a kert​ben.
Ek​kor je​lent meg a lány, szin​te a sem​m i​ből, órák​kal az​előtt,
hogy vár​ta. Po​kol​ba a gon​dat​lan​sá​gom​m al! – os​to​roz​ta ma​gát.
Még sze​ren​cse, hogy volt annyi esze, és fel​tet​te a kám​zsát, kü​lön​-
ben a lány meg​lát​ta vol​na az ar​cát.
Mind​emel​lett még nem volt min​den vesz​v e. Ha ta​nult va​la​m it
a szín​pad​tól, hát min​de​nek​előtt az imp​ro​v i​zá​ció mű​v é​sze​tét les​te
el ennyi év so​rán. Most is igye​ke​zett a ja​v á​ra for​dí​ta​ni a vá​rat​lan
ta​lál​ko​zást: holt ró​zsá​kat ha​gyott maga után. Nem szí​v e​sen vet​te
el az élet​ere​jü​ket, ez azon​ban szük​sé​ges ál​do​zat volt. Jel​zés a
lány​nak, és csak​is neki.
Nem ké​tel​ke​dett ben​ne, hogy az​óta is raj​ta töri a fe​jét.
A csó​nak a sá​ros part​nak üt​kö​zött. Ki​lé​pett. Moz​du​la​ta​it éber​-
ré tet​te a sö​tét​ség. Kö​pö​nye​ge a bo​ká​ját ver​te, ahogy az is​m e​rős
rit​m us​ra lép​ke​dett. Nem kürt volt ez, noha ha​son​ló hang​zá​sú,
csak hal​kabb és mé​lyebb hang​fek​v é​sű.
Egyik kesz​tyű​jét a csó​nak​ba ha​jí​tot​ta. Le​m ez​te​le​ní​tett ke​zé​v el
a bar​lang te​te​jén gub​basz​tó ezer​nyi fény​bo​gár​lár​v a felé in​tett.
Ahogy élet​re hív​ta őket, göm​bök​kel kö​rül​v ett nyur​ga fo​na​lak
gyúl​tak ki és vi​lá​gí​tot​ták be a mennye​ze​tet sze​líd, zöl​des de​ren​-
gés​sel, akár va​la​m i​fé​le csil​lo​gó gyöngy​so​rok. Ez a faj itt nem volt
ős​ho​nos. Kül​föld​ről hoz​ták be, és ener​gia​cse​re ré​v én tar​tot​ták
élet​ben egy év​szá​za​don át.
A fod​ro​zó​dó víz len​ge in​dái kö​rül​fon​ták a sima kő​fa​la​kat meg
a bolt​íve​ket, a fen​ti ope​ra​ház tá​m asz​té​ka​it. Vö​rös hattyú to​tyo​-
gott elő a sö​tét​ből, és han​gos kur​ro​gás​sal üd​v ö​zöl​te. Hosszú, ke​-
cses nya​kát fel​emel​v e a cső​rét csat​tog​tat​ta, és a szár​nyát szét​tár​-
va fel​fúj​ta ma​gát, e pom​pá​za​tos, csu​pa tűz tes​tet, amely ugyan​-
olyan gaz​dag szín​ár​nya​la​to​kat tar​to​ga​tott, mint az imént le​gyil​-
kolt szir​m ok.
– Kö​szön​te​lek, édes Ange! – Le​ha​jolt, és meg​ci​ró​gat​ta a sely​-
mes tol​la​kat. Uj​jai nyo​m a meg​lát​szott a kar​m a​zsin​v ö​rös tol​la​-
zat​ban. – Te is a jö​v e​v ényt vi​gyá​zod, ugye?
A tojó a cső​ré​v el ar​rébb pisz​kált egy haj​für​töt a fiú hom​lo​ká​-
ból.
– Nem len​ne sza​bad ilyen kö​zel úsz​kál​nod a fel​szín​hez! – rót​-
ta meg a fiú. – Di​ab​le is erre kó​szál. Nem akar​hat​juk, hogy az
ör​dög el​kap​ja a mi kis an​gya​lun​kat.
A hattyú a hü​v elyk​uj​ját ha​rap​dál​ta, mi​köz​ben in​té​se vé​gig​-
vissz​hang​zott a bar​lan​gon. A vissz​hang fel​erő​sí​tet​te a hang​ját,
amely így re​sze​lős basszus​nak ha​tott. Mint​ha ka​v i​csok töl​töt​ték
vol​na meg a gé​gé​jét. Ő maga is össze​rez​zent, olyan ide​gen és
zord volt.
– Most menj! – sut​tog​ta ez​út​tal, majd fel​állt, még egy​szer
meg​si​m o​gat​ta a fény​lő nya​kat. – Ne is lás​sa​lak!
A vö​rös hattyú tej​fe​hér-kék szem​pár​ja túl ér​tel​m es volt egy
kö​zön​sé​ges ma​dár​hoz, ki​v ált eb​ben a vak​si vi​lág​ban. A víz​hez to​-
tyo​gott, és rá​lib​bent a tük​ré​re.
– Én még nem jö​he​tek – fe​lelt a fiú a hattyú sze​lí​den vá​ra​ko​-
zó test​tar​tá​sa lát​tán. – Is​m e​red az utat, és ki tu​dod ke​rül​ni azo​-
kat az os​to​ba csap​dá​kat. Ha​m a​ro​san én is jö​v ök.
A hattyú ke​cses ív​ben le​haj​tot​ta a nya​kát. Va​ló​já​ban bó​lin​tás
volt ez, mint​ha ki​rá​lyi fen​ség vol​na, a fiú pe​dig egy​sze​rű pór, aki​-
nek az ő en​ge​dé​lyé​re van szük​sé​ge, hogy ma​rad​has​son. To​v a​-
úszott az alag​út​ban, egy​re ki​sebb lett, ahogy tá​v o​lo​dott. A fiú
néz​te, amíg már csak éj​fé​li tó​csá​ban im​boly​gó, bár​so​nyos ró​zsa​-
szi​rom​ra em​lé​kez​tet​te. A fiú vissza​v et​te a kesz​tyű​jét a csó​nak​ból,
és be​le​csúsz​tat​ta uj​ja​it a fe​ke​te bőr​be.
A feje fe​let​ti fel​éb​resz​tett vi​lá​gí​tó lár​v á​kat néz​te, de köz​ben a
lá​nyon járt az esze. Nem őt vár​ta. Egy​ál​ta​lán nem vár​ta, hogy itt
és most lép majd elő gyer​m ek​ko​ra lá​to​m á​sa​i​ból. Va​la​m i nem
stim​m elt.
Le​het, hogy té​v e​dett?
Hü​v elyk​uj​já​v al bal ha​lán​té​kát nyo​m o​gat​ta, hogy eny​hít​sen
lük​te​tő fáj​dal​m án. Más​fe​lől hi​á​ba jött elő a lány a lá​to​m á​sa​i​ból,
sem​m in sem vál​toz​tat​ha​tott. Au​rá​ja a fe​hér és a szür​ke kö​zött
vál​ta​ko​zott – tisz​ta volt és me​lan​ko​li​kus. Fel​iz​gat​ta, hogy ide​ke​-
rült. El​v e​szett​nek lát​szott. Tö​ké​le​tes el​len​té​te volt an​nak az ön​-
imá​dó és tö​rek​v ő pri​m a​don​ná​nak, aki egy éve ke​rült ide ro​ko​ni
kap​cso​la​tai ré​v én.
Az új jö​v e​v ény seb​zett​sé​ge rej​tett mély​sé​ge​ket ta​kart… az élet​-
nek és a fény​nek az esszen​ci​á​ja volt ez, a maga leg​nyer​sebb alak​-
já​ban: a rap​szó​dia ener​gi​á​ja. Zene lük​te​tett a vé​ré​ben, ki​m ű​v e​let​-
le​nül, meg​sze​lí​dí​tet​le​nül. Ennyit már​is ér​zé​kelt be​lő​le.
Csor​gott a nyá​la, hogy meg​íz​lel​je e me​ló​di​á​kat, még ha ne​v et​-
sé​ges volt is, ahogy a mo​hó​sá​gát fe​gyel​m ez​te. Tu​dat​alat​ti ta​lál​-
ko​zá​sa​ik so​rán soha nem lát​ta a lány ar​cát. Min​dig el​ta​kar​ta
vad, fe​ke​te lo​bon​ca, vagy isza​pos víz​be me​rült, mi​köz​ben meg​-
pró​bált ki​sza​ba​dul​ni ab​ból a fa​lá​dá​ból. A sze​m ét azon​ban több​-
ször is meg​pil​lan​tot​ta: ra​gyo​gó, élénk​zöld szem​pár volt ki​tá​gult
pu​pil​lák​kal, da​lok​kal tel​v e, a szív​csak​ra hű tük​re​ként.
Majd lát​ja kö​zel​ről is, eb​ben nem ké​tel​ke​dett. És noha az arc​-
vo​ná​sa​it egye​lő​re nem tud​ta ki​v en​ni, a lel​két már is​m er​te.
Ha pe​dig a gya​nú​ja be​iga​zo​ló​dik…
Mi lesz ak​kor?
Sem​m i.
Li​heg​v e szed​te a le​v e​gőt, két​ség és re​m ény, ha​rag és tü​rel​m et​-
len​ség kö​zött há​nyód​v a. Bár​m i de​rül is ki ma, nem sza​bad fe​led​-
nie, mi​ért van itt a lány. Esz​köz csu​pán. Egy te​te​m es adós​ság
ren​de​zé​se. Sem​m i egyéb.
Fel​pil​lan​tott az ope​ra​ház alsó ré​szé​re: itt ta​lál​ko​zott össze az
alag​út az ala​po​zás​sal. Egy csa​pó​aj​tó vár​ta e pon​ton, az épü​let tit​-
kos át​já​ró​i​nak be​já​ra​ta, tü​kör​rel be​v ont fa​la​ké, ahon​nan tö​ké​le​-
tes rá​lá​tás nyílt az elő​csar​nok​ra és az osz​tály​ter​m ek​re. Az ő szá​-
má​ra ab​la​kok vol​tak ezek, me​lyek​ről az it​te​ni​ek mit sem tud​tak.
A sa​ját ol​da​lu​kon csu​pán a tü​kör​üve​get lát​ták.
El​szo​rult a tor​ka az iz​ga​lom​tól, ami​kor arra gon​dolt, mi​lyen
kö​zel ke​rült a lány​hoz. Te​he​tett vol​na úgy, mint​ha iz​gal​m a egy
má​sik hely és idő ter​m é​ke len​ne: sö​tét és bru​tá​lis múl​té, ami
min​den em​be​ri kap​cso​la​tot meg​hi​ú​sí​tott, és olyan sö​tét fel​hő​be
vont, ami​lyet a tin​ta​hal lö​v ell ki maga köré. Ez azon​ban új volt,
ez a friss le​he​tő​ség, ame​lyet vé​gig​gon​dol​ni sem mert, és amely
min​den el​ha​tá​ro​zá​sát rom​ba dönt​het​te.
Ök​lé​v el ver​te a comb​ját, hogy a tes​ti fáj​da​lom hoz​zá​se​gít​se el​-
mé​je meg​tisz​tí​tá​sá​hoz.
Nem volt he​lye a té​to​v á​zás​nak.
Ha a lány az, aki​re várt, kö​ze​lebb kell ke​rül​nie hoz​zá. Be kell
cser​kész​nie… meg​za​v ar​nia a nap​jai rend​jét, fel​kel​te​nie a kí​v án​-
csi​sá​gát és be​édes​get​nie ott​ho​na mély​sé​ges bugy​rá​ba. A maga
kü​lön pok​lá​ba.
Uj​jai meg​rán​dul​tak a kesz​tyű​ben. Vol​tak mód​sze​rek, ame​lyek
biz​tos si​kert ígér​tek. Az új​don​ság von​zá​sa arra kész​te​ti majd a
lányt, hogy a sö​tét​ség bi​ro​dal​m á​ban ke​res​sen meg​v i​lá​go​so​dást.
Sa​ját, sza​bad aka​ra​tá​ból ta​lál rá, hogy meg​lel​je ön​m a​gát és a cél​-
ja​it, még ha ké​szü​let​le​nül is éri mind​ez.
Az​u​tán ő lát​ha​tat​lan​ná lesz. Tü​re​lem​já​ték ez. Hi​szen ed​dig is
egy örök​ké​v a​ló​sá​gig vá​ra​ko​zott. Mi ak​kor eh​hez ké​pest né​hány
hét?
Öröm​te​li vá​ra​ko​zás és ret​te​gés ke​v e​ré​ke bor​zon​gat​ta a ge​rin​-
cét. Sár​tól cup​po​gó csiz​m á​já​ban mász​ta meg a part kap​ta​tó​ját az
ab​la​kig.
Kez​dőd​jön hát a tánc!

Anyu​v al fel​m e​gyünk a be​já​ra​ti kő​lép​csőn. Fe​let​tünk egy var​jú

kö​röz. Meg​ije​dek a ri​kol​to​zá​sá​tól: olyan han​got hal​lat, mint egy
baj​ba ju​tott kis​ci​ca. Meg​rá​zom a fe​jem. Mi van, újab​ban már
nem​csak lá​tok, de hal​lok is dol​go​kat? Kész ideg​roncs let​tem.
A ned​v es föld il​la​ta el​ke​v e​re​dik a vi​rá​go​ké​v al. Eszem​be jut​nak
ott​ho​ni éve​lő​im. Nem le​szek ott, hogy ki​gyom​lál​jam az ágyá​so​-
kat kö​rü​löt​tük, nem fog​nak vi​rág​ba bo​rul​ni. Apu em​lé​ke előtt
tisz​te​leg​tem az​zal, hogy gon​doz​tam a kert​jét. A he​ge​dű​jét el​v esz​-
tet​tem. Nem aka​rok újabb va​la​m it el​v e​szí​te​ni ab​ból, ami hoz​zá
fűz.
Fél​úton meg​ál​lok a lép​csőn, és is​m ét vé​gig​né​zek az el​v a​dult
ker​ten, ahol le​ta​rolt ró​zsá​kat gör​get a szél. Ez​zel fog​lal​koz​ha​tott
az a fic​kó? A gyo​m ok el​len har​colt? Lát​v a, mit ha​gyott maga
után, va​ló​szí​nűbb, hogy ő maga a gyom, mint a Fan​tom is, aki
ha​lál​lal és erő​szak​kal mér​ge​zi meg kör​nye​ze​tét.
Egy hoz​zám ha​son​ló ki​kö​zö​sí​tett…
 Én azon​ban nem min​dig ár​tok. Apu pél​dá​ul min​dig hoz​zám
jött, ami​kor a nö​v é​nyei hal​do​kol​tak.
Ta​lán épp ezért va​gyok itt, hogy a gyó​gyí​tó ol​da​lam​ra is​m ét
rá​ta​lál​v a… meg​m ent​sem ezt a ker​tet. Ta​lán ezért tűnt olyan is​-
me​rős​nek a ker​tész csil​lo​gó sze​m e. A kép​ze​le​tem ját​szott ve​lem,
meg​pró​bál​ta fel​ele​v e​ní​te​ni az apu​v al töl​tött idő​ket.
Kez​dem el​v esz​te​ni a fo​na​lat. Az aj​kam​hoz ütö​ge​tem a cop​fom
vé​gét, és olyan erő​v el rá​gom a ha​jam, hogy össze​gyű​rő​dik a fo​-
ga​im kö​zött.
– Rune, már megint a ha​ja​dat rá​god, édes! – üt a há​tam​ra
anyu.
– Lát​tad őt? – kér​dem.
– Kit? – kö​v e​ti a ker​tet pász​tá​zó te​kin​te​tem irá​nyát.
– Azt a fic​kót ko​ráb​ban, a ró​zsák mel​lett. Mos​tan​ra el​tűnt.
Gon​do​lom, itt dol​go​zik…
– Hogy néz ki?
– Csak az arca fe​lét lát​tam.
A sze​m ét for​gat​ja, az​tán fe​jem fe​lett át​néz a so​főr​re, aki a
poggyá​szun​kat pa​kol​ja ki a cso​m ag​tar​tó​ból.
– Ugye, nem azt kér​ded, lát​tam-e a Fan​to​m ot a fél​ol​da​las
maszk​já​ban?
– Nem ezt mond​tam – dünnyö​göm össze​nyá​la​zott ha​jam​ba.
– Nem pon​to​san.
Job​ban meg​gon​dol​v a azon​ban, nem tar​tom le​he​tet​len​nek,
hogy azt az arc​fe​lét, ame​lyi​ket nem lát​tam, maszk ta​kar​ta.
Anyu kéz​be ve​szi a cop​fo​m at, és a két te​nye​re kö​zött szá​rít​gat​-
ja.
– Éde​sem, meg​ér​tem, hogy ide​ges vagy. De kér​lek, te​gyél
azért ki ma​ga​dért! Ne hi​tesd el ma​gad​dal, hogy rossz hely​re té​-
ved​tél, mi​előtt ad​nál neki egy esélyt! Oké?
Csó​kot nyom a hom​lo​kom​ra, mi​kor igen​lőn bó​lin​tok. Nem
me​rem szó​ba hoz​ni a var​jút és fur​csa nyá​v o​gást. Csak őt iga​zol​-
ná, noha nem be​szél​tünk er​ről: min​den​fé​lé​ket összekép​zel​gek.
Ahogy a leg​fel​ső lép​cső​fok​ra érünk, bal​jós csi​kor​gás​sal ki​nyí​lik
előt​tünk a meg​fa​kult réz​ke​ru​bok​kal ékes szár​nyas ajtó. Me​leg le​-
ve​gő csap az ar​cunk​ba: cit​rom​olaj és ápo​ro​dott gyer​tya​v i​asz il​la​-
tát hor​doz​za.
1
– Bon après-midi, mon ché​ri, Emma! – si​kít​ja egy idős hölgy
anyu ne​v ét. Az aj​tó​nyí​lás szé​les​re tá​rul, és tel​jes élet​nagy​ság​ban
áll előt​tünk. Leg​alább öt cen​ti​v el ma​ga​so​dik a mi száz​hat​v an​öt
cen​tink fölé.
Mind​két füle mel​lett hosszú ősz haj​fo​nat him​bá​ló​dzik, ami
leér kar​csú de​re​ká​ig. A sza​ba​don ma​radt szá​la​kat se​lyem​si​fon
fej​ken​dő fog​ja le. Szar​ka​lá​ba​it ke​rek, arany​ke​re​tes szem​üveg
ken​dő​zi el.
Rö​v id ujjú kék ing és kha​ki ha​lász​nad​rág van raj​ta. A lá​bán
ba​lett​ci​pő. A maga elé kö​tött ócs​ka kö​tény és a zse​bé​ből ki​ló​gó
por​rongy alap​ján ház​v e​ze​tő​nő​nek gya​ní​tom.
Anyu szét​tárt kar​já​ba veti ma​gát. Ak​kor rosszul tip​pel​tem.
– Lot​tie! – mo​tyog​ja anyu a nő hattyú​nya​ká​nak. – De rég
lát​ta​lak!
Ak​kor ő Char​lot​te néni. Szőr​m é​ben, fel​ék​sze​rez​v e kép​zel​tem el
ma​gam​nak. Mi az, ami mi​att az én csa​lá​dom​ban a nők mind ta​-
ka​rí​ta​nak? Átok ül raj​tuk, min​den si​ke​rük el​le​né​re? Da​cá​ra en​-
nek, a nőci jól néz ki ah​hoz ké​pest, hogy hat​v an​éves. Pon​ce de
2
León is job​ban tet​te vol​na, ha por​tör​lők​nek való tol​lat gyűjt az
Új​v i​lág​ban, ahe​lyett, hogy az örök if​jú​ság for​rá​sát ku​tat​ja Flo​ri​-
dá​ban.
Az idő​sebb nő még utol​já​ra meg​szo​ron​gat​ja anyá​m at, majd
rés​nyi​re szű​kül a sze​m e a szem​üveg mö​gött.
– Te pe​dig Rune vagy, ugye? – kér​di ká​ro​gó han​gon. Mind​-
ket​ten fe​lém for​dul​nak. Nagy​né​ném a fej​ken​dő fölé tol​ja a szem​-
üve​gét, meg​zör​get​v e a fül​hall​ga​tó​ja lán​cát. Mek​ko​ra ha​son​ló​ság:
a fi​tos orr meg a lágy mo​gyo​ró​bar​na szem​pár a rö​v id szem​pil​lák
ár​nyé​ká​ban. Char​lot​te néni el​ső​sor​ban a nagy​anyám​ra ha​jaz, de
én aput is lá​tom ben​ne. Erre a gon​do​lat​ra el​szo​m o​ro​dom.
– Igen, ő az – mond​ja anyám. – Meg​nőtt egy ki​csit, mi​óta a
ke​reszt​v íz alá tar​tot​tuk.
– Gyö​nyö​rű lány! – A fran​ci​ás ak​cen​tus nem lep​le​zi el, hogy
a nagy​né​ném hang​ja re​m eg a fel​in​dult​ság​tól. – A meg​szó​la​lá​sig
te vagy, az ő ko​rá​ban.
Anyu és apu a gim​ná​zi​um​ban is​m er​ked​tek meg, mi​kor fran​-
cia apám cse​re​di​ák​ként Ame​ri​ká​ba ment a ti​zen​ket​te​dik osz​tály​-
ban. A sors ke​se​rű fin​to​ra, hogy most én já​rok az ő szü​lő​föld​jén
vég​zős gimis​ként, de ő már nem él.
Char​lot​te néni kö​ze​lebb lép, lé​gi​e​sen és ne​gé​de​sen, mint min​-
den ba​le​ri​na. Ez a nő nem tud​ja, mi az a sze​m é​lyes tér.
– Ko​ráb​ban ér​kez​tél, mint vár​ta​lak. Csak késő este szá​m í​tot​-
tunk rád.
– Gya​kor​lott vá​sár​lók va​gyunk – ka​csint rám anyu.
A kü​szö​bön téb​lá​bo​lok, fé​lig kint, fé​lig bent. Kép​te​len va​gyok
át​lép​ni. Nem így Char​lot​te néni.
– Elé​ge​det​tek vol​ta​tok a so​főr​rel? – A néni egye​ne​sen ne​kem
sze​ge​zi a kér​dést. A le​he​le​te kör​te​be​főtt​re és ka​ra​m el​lá​ra em​lé​-
kez​tet. Er​ről eszem​be jut, ho​gyan se​géd​kez​tem a be​fő​zés​ben apu​-
nak a ha​lá​la előt​ti utol​só au​gusz​tus so​rán. Az édes​any​já​tól ta​nul​-
ta gye​rek​ko​rá​ban.
– Izé… igen. Kel​le​m es volt. Tá​gas az a limó. – Nincs időm,
hogy kö​szö​ne​tet mond​jak mind​azért, amit ér​tem tett, mert már​is
le​kap​ja a sap​ká​m at, ki​v e​szi a sza​lag​ja​i​m at és ki​bont​ja a cop​fo​-
mat. A sza​la​gok a föld​re es​nek. A szem​öl​dök​fá​ról több ott​m a​radt
eső​csepp hull a fe​jem​re.
– Még a haja is az ap​jáé – mond​ja Char​lot​te néni, mi​köz​ben
egy tin​cse​m et csa​v ar​gat​ja az uj​ja​i​v al. Nem tu​dom meg​ítél​ni, tet​-
szik-e neki ez vagy sem. Ke​m é​nyeb​ben mar​ko​lom a tás​ká​m at.
– Hát igen – hagy​ja hely​ben anyu. – Sűrű, ra​kon​cát​lan fürt​jei
van​nak, mint Le​ó​nak is vol​tak.
A fo​gam csi​kor​ga​tom dü​höm​ben. Már úgy ér​ted, mi​előtt ki​-
hul​lott a haja – gon​do​lom. Soha nem ér​tet​tem, mi​ért tar​tot​ta
ma​gát tá​v ol Char​lot​te egyet​len fi​v é​ré​től, mi​kor az a ha​lá​lán volt.
Nem va​gyok biz​tos ben​ne, hogy meg tu​dok neki bo​csá​ta​ni ezért.
Nagy​né​ném a hü​v elyk​uj​ja köré csa​v ar​ja egy haj​für​tö​m et. Ez​-
zel az erő​v el akár élet​te​len baba is le​het​nék egy pol​con, lé​lek és
né​ze​tek nél​kül. Ki​rán​tom a ke​zé​ből a sap​ká​m at, és vissza​te​szem
a fe​jem​re. Gön​dör ha​ja​m at meg át​v e​tem a vál​la​m on, hogy ne
vizs​las​sa to​v ább.
– Ahá! Ahogy lá​tom, a nya​kas​sá​got meg tő​led örö​köl​te – vi​-
gyo​rog rá any​ura Char​lot​te néni.
 Ha tud​ná, mi te​lik tő​lem! A hom​lo​ko​m at rán​col​v a fel​v e​szem,
és a blé​ze​rem zse​bé​be süllyesz​tem a sza​la​go​kat.
Nagy​né​ném az uj​jai kö​rül pör​ge​ti a haj​gu​m it, és kot​ko​dá​csol​-
va fel​ka​cag… kész őrü​let ez a hang.
Any​ura pil​lan​tok, aki mé​lán mo​so​lyog, az​tán az esze​m ent ro​-
ko​nunk​ra. Ne​v e​té​se komp​lett dal​lam​m á bom​lik ki, amely vé​gig​-
vissz​hang​zik az óri​á​si nagy​csar​nok​ban. Épp, ami​kor el​hal, új
me​ló​dia kel élet​re va​la​hol a má​so​dik eme​le​ten: hang​sze​rek tom​-
pa hang​ja szű​rő​dik el hoz​zánk.
Fel​is​m e​rem. Ugyan​az az ária, ame​lyet a lift​ben hal​lot​tam ma
reg​gel.
Jaj, csak ezt ne! Min​dent in​kább, csak ne ezt!
A fü​lem​re hú​zom a sap​kám, hogy ki​zár​jam a tu​da​tom​ból.
– Ez a dal… – sut​to​gom, mi​köz​ben meg​pró​bá​lom le​küz​de​ni a
hang​szá​la​im ösz​tö​nös kész​te​té​sét a ze​nei frá​zis ki​ének​lé​sé​re.
Char​lot​te néni elő​v e​szi, és meg​len​ge​ti a por​ron​gyot.
3
– Ahh, oui. Is​ko​lánk az év vé​gén elő​ad​ja A tü​zes an​gyalt. Cé​-
lul tűz​tük ma​gunk elé, hogy mű​sor​ra vi​gyük a vi​ta​tott ze​ne​m ű​-
ve​ket. Eze​ket az​tán nem ad​ják elő egyet​len ál​la​m ok​be​li is​ko​lá​ban
sem! A ki​sebb sze​re​pe​ket már szét​osz​tot​tuk az el​ső​sök kö​zött. Ma
több fel​sős ver​seng Re​na​ta, a hős​nő sze​re​pé​ért. Az első kö​rös
meg​hall​ga​tás​ra min​dig a má​so​dik eme​le​ten ke​rül sor a pró​ba​ter​-
mek​ben. A vég​sőt a szín​ház​te​rem​ben tart​juk ok​tó​ber utol​só va​-
sár​nap​ján. Ad​dig​ra már csak pá​ran ma​rad​nak a fő​sze​re​pek je​-
lölt​jei kö​zül.
Min​den ta​gom meg​fe​szül, ahogy az ak​kordö​zön felé for​du​lok.
Char​lot​te néni össze​szű​kült szem​m el, nyílt gya​nak​v ás​sal les
rám.
– Ez Re​na​ta val​lo​m á​sa, mi​kor ta​lál​ko​zik őr​an​gya​lá​v al, Má​di​-
el​lel – mond​ja. – Is​m e​red Pro​kof​jev ope​rá​ját?
– Nem túl​sá​go​san. – És nem is óhaj​tom meg​is​m er​ni! Alig vá​-
rom, hogy el​v o​nul​has​sak va​la​ho​v á, ahol tit​kon ki​űz​he​tem ma​-
gam​ból a zene dé​m on​ja​it. Char​lot​te néni azon​ban az uta​m at áll​-
ja.
– Nos, ez ha​m ar meg​v ál​toz​hat. – To​v ább be​szél, de el​eresz​-
tem a fü​lem mel​lett.
 Ide-oda jár a te​kin​te​tem, hová me​ne​kül​het​nék.
– Itt ké​pez​ni fog​juk a han​go​dat – mond​ja. – És ope​ra​tör​té​ne​-
tet is ta​nulsz. Majd meg​lá​tod! Saj​nos az első kö​rös vá​lo​ga​tást
már le​kés​ted. Ta​lán a jövő tan​év​ben. Né​m e​lyik ki​sebb sze​rep va​-
ló​szí​nű​leg sza​bad lesz ak​kor​ra. Min​dig akad​nak di​á​kok, akik le​-
mon​da​nak a ma​gu​ké​ról a rossz osz​tály​za​tok vagy a lám​pa​láz
mi​att. Én azon​ban arra szá​m í​tok, hogy egy​szer tiéd lesz a Bro​ad​-
way va​la​m ennyi fő​sze​re​pe. Apád lá​nya vagy… a vé​red​ben van a
zene.
Össze​néz​nek anyu​v al. Fura a né​zé​sük, szo​m o​rú​ság vagy fé​le​-
lem ül ben​ne. Le​het azon​ban, hogy csak a sa​ját fé​lel​m e​i​m et ve​tí​-
tem ki rá​juk. A néni ugyan​is té​v ed.
A leg​ke​v és​bé sem ha​son​lí​tok apu​ra. Ő iga​zi mű​v ész volt. Buja,
dú​san zen​gő dal​la​m ai meg​ol​v asz​tot​ták hall​ga​tói szí​v ét. Gyak​ran
mon​do​gat​ta, hogy va​la​m ennyi hang​szer kö​zül a he​ge​dű az,
ame​lyik a leg​hí​v eb​ben tud​ja vissza​ad​ni az em​be​ri ér​zel​m e​ket.
Amennyi​ben kel​lő tech​ni​kai bra​v úr​ral és szen​v e​déllyel, mű​v é​szi
ví​zi​ó​v al szó​lal​tat​ják meg, a he​ge​dű​hú​rok be​szél​nek hoz​zánk, oly
meg​győ​ző​en, ak​ko​ra csáb​erő​v el, hogy be​le​sza​kad a menny, és
be​le​sá​pad​nak az égi kó​rus an​gya​lai.
Ti​zen​négy éves ko​rá​ra mes​te​re lett a hang​sze​ré​nek. Mi​kor ti​-
zen​hét éve​sen meg​is​m er​te any​ut, már min​de​nütt szí​v e​sen lát​ták
a vi​lág kon​cert​ter​m e​i​ben, még​is ez a sze​re​lem töl​töt​te be a tu​da​-
tát, ez vált éle​te fő mű​v é​v é. Ze​ne​ta​nár​nak állt kis​v á​ro​sunk​ban,
Har​m ony​ban, és csu​pán ba​rá​ti vagy csa​lá​di kör​ben ját​szott.
Épp elég ide​ig mu​zsi​kál​tam vele, hogy ke​gyet​le​nül hi​á​nyoz​-
zon, most, ami​kor az ének​lés csak szen​v e​dés​sel és meg​aláz​ta​tás​-
sal jár.
Mint​ha ez a gon​do​lat hat​na rá, az ária hang​v é​te​le meg​v ál​to​-
zik az eme​le​ten: most he​ge​dűk és hár​fa ver​sen​ge​nek egy​m ás​sal.
Be​le​bor​zon​gok a gyö​nyö​rű​ség​be, és a me​ló​dia vil​la​m os áram​ként
lük​tet to​v ább a bő​röm alatt. Ek​kor ki​bon​ta​ko​zik egy hang​szer a
ká​osz​ból, mire fel​v il​lan​nak a spekt​rum szí​nei a tu​da​tom​ban. A
szó​ló​éne​kes zen​gő hang​ja kí​sé​ri. Oro​szul be​szél, ezen a szá​m om​-
ra ért​he​tet​len nyel​v en. Mind​ez még​is arra buz​dít, hogy csat​la​-
koz​zam hoz​zá.
 Sar​kon for​du​lok, hogy ki​m e​ne​kül​jek a sza​bad​ba, de a so​főr
kő​ke​m ény mell​ka​sá​nak üt​kö​zöm. El​fe​lej​tet​tem, hogy mö​göt​tünk
vá​ra​ko​zott az ágy​ne​m ű​hu​zat​tal, lám​pák​kal, egyen​ru​hák​kal, pi​-
zsa​m ák​kal, fe​hér​ne​m ű​v el és pi​pe​re​sze​rek​kel meg​ra​kott be​v á​sár​-
ló​tás​kák​kal és bő​rön​dök​kel. Ma​ka​csul le​sü​ti a sze​m ét. Ez kell
csak amúgy is meg​té​pá​zott ide​ge​im​nek. Meg​csap a ke​m é​nyí​tő​s​-
pray bűze és a test​sza​ga.
– Rune! Kérj bo​csá​na​tot! – ki​ált rám anyu.
4
– Par​don, mon​si​eur. – Újra meg​for​du​lok, és ide​ge​sen mor​-
zso​lom uj​ja​im kö​zött a sá​lam szé​lét. A szí​v em va​dul do​bol a
mell​ka​som​ban. Csap​dá​ba es​tem, mint egy égő er​dő​be szo​rult őz.
Még a le​v e​gő is túl sűrű, mint​ha do​hány​füst ven​ne kö​rül.
Char​lot​te néni vég​re fél​re​for​dul. Úgy tesz, mint​ha po​rol​na,
noha a test​be​szé​de in​du​lat​ról árul​ko​dik.
El​trap​po​lok anyu mel​lett, ba​kan​csos lép​te​im kon​ga​nak a már​-
vány​pad​lón. Meg​ál​lok a te​rem kö​ze​pén. Tás​kám le​csú​szik a vál​-
lam​ról. Meg sem pró​bá​lom meg​ál​lí​ta​ni. Annyi​ra el​iszo​nyo​dom
et​től a hely​től, hogy le​v e​gőt ven​ni is el​fe​lej​tek.
A nagy​csar​nok kö​ze​pén há​rom ara​nyo​zott lép​cső ta​lál​ko​zik. A
lép​cső​ket osz​lo​pok ta​gol​ják. Kí​gyó​csont​v áz​hoz ha​son​ló​an ol​v ad​-
nak be a hat ki​sebb lép​cső​be, ahol a kör ala​kú bal​ko​no​kat réz
mell​v é​dek öve​zik. An​gya​lo​kat és ke​ru​bo​kat áb​rá​zo​ló fal​fest​m é​-
nye​ken akad meg a te​kin​te​tem. A pad​lón bronz​szob​rok so​ra​koz​-
nak. A kin​ti fény meg​csil​lan az ab​la​kok szö​v e​v é​nyes in​dá​za​tán.
Min​den úgy szi​por​ká​zik, mint​ha gyé​m ánt​ból len​ne. Több fa​lon
ké​pek füg​ge​nek, és a fo​lyo​só​kat ele​gáns, fa​ra​gott aj​tók sze​gé​lye​-
zik. Tö​m ér​dek ajtó.
A há​rom leg​na​gyobb lép​csőt le​zár​ták, a töb​bit azon​ban hasz​-
nál​hat​ják a di​á​kok. Né​m e​lyik la​kó​szo​bák​ba ve​zet. Más he​lyi​sé​-
gek​ben ta​ní​tás vagy pró​ba fo​lyik. Itt fo​gom töl​te​ni az időm jó ré​-
szét.
A so​főr egy már​v ány​fal mel​lé rak​ja ki a poggyá​szun​kat. Char​-
lot​te néni bor​ra​v a​lót ad neki, ő pe​dig tá​v o​zik. A szár​nyas ajtó be​-
vá​gó​dik mö​göt​te. A zaj vé​gig​v issz​hang​zik a nagy​csar​nok egyik
vé​gé​től a má​si​kig, meg​re​zeg​tet​v e a bor​dá​i​m at, és ki​lök​v e az ári​át
a tor​ko​m on.
 – Na, hogy tet​szik, Rune? Hát nem fan​tasz​ti​kus? – Anyu
olyan tisz​te​let​tel be​szél, mint​ha temp​lom​ban vagy mau​zó​le​um​-
ban vol​nánk. Az utób​bi még igaz is le​het. Ha ugyan​is nem tu​-
dom mi​nél ha​m a​rabb ki​űz​ni ma​gam​ból ezt a dalt, hát itt le​lem
ha​lá​lo​m at. Nagy​né​ném és anyu az uta​zá​sun​kat tár​gyal​ják ki. Is​-
mét rág​ni kez​dem a ha​jam vé​gét, és köz​ben du​do​rá​szom is,
olyan hal​kan, hogy ne hall​ják meg. Még​is olyan erős a kí​sér​tés a
han​gos ének​lés​re, hogy nyál csor​dul ki a szá​m on.
Jobb​ra, a te​rem vé​gé​ben csil​lo​gó tük​rök von​ják be a tel​jes fa​-
lat. Sze​ren​csé​re csu​pán hár​m unk tü​kör​ké​pét ve​rik vissza. Ha
nem tud​nám, hogy az eme​le​ten meg​hall​ga​tás fo​lyik, azt hi​het​-
ném, hogy egy lé​lek sincs az épü​let​ben.
Fel​te​h e​tő​en min​den​ki a meg​h all​ga​tá​son van – re​m ény​ke​dem.
Ha vé​let​len​ség​ből ki​eresz​tem a han​go​m at, ak​kor is el​nyom​ja a
fen​ti ének​szó.
– Fent van az összes ta​nár és diák? – nyö​göm ki.
– Oui. Ja​v as​lom, hogy cso​m a​gol​junk ki, mi​előtt a meg​hall​ga​-
5
tás fini . Na, nézzük meg a szál​lá​so​to​kat!
A tü​kör​fal mel​lé hú​zód​v a úgy te​szek, mint​ha meg sem hal​lot​-
tam vol​na a kér​dést. Olyan kö​zel va​gyok hoz​zá, hogy az or​rom
csak​nem hoz​zá​ér az üveg​fe​lü​let​hez. Szem​be​né​zek ön​m a​gam​-
mal.
És lám… a pu​pil​lám ra​gyo​gó zöld pont​jai pil​la​nat​ról pil​la​nat​ra
job​ban ki​tá​gul​nak. Az ar​com is fel​lán​gol, mint​ha ké​pen tö​röl​tek
vol​na. Sok​szor meg​for​dult a fe​jem​ben, nagy​m a​m a is olyan-e,
mint apu, vagy​is ész​re​v esz-e raj​tam min​den apró vál​to​zást. Van-
e pél​dá​ul tes​ti jele a be​lül​ről fel​tö​rő ze​né​nek? Ez meg​m a​gya​ráz​-
ná, mi​ért hitt go​nosz​nak a nagy​anyám. Kí​sér​te​ti​es ez, még ne​-
kem is. Leg​alább annyi​ra, mint a ker​tész sze​m é​nek bo​ros​tyán​-
sár​ga iz​zá​sa.
Hir​te​len azt ér​zem, hogy fi​gyel​nek, az​tán meg​m oz​dul va​la​m i
a tü​kör túl​ol​da​lán… egy szi​lu​ett.
A kö​v et​ke​ző szem​pil​lan​tás​ban azon​ban már nincs se​hol.
Össze​ráz​kó​dom, és a két te​nye​rem​be rej​tem az ar​co​m at, ne
lás​sa sen​ki, hogy ég a ké​pem. Csak a zene bo​lon​dít meg ennyi​re
– nyug​ta​tom ma​gam.
 – Rune! – ki​ált át hoz​zám anyu a nagy​csar​nok túl​só vé​gé​ből.
A tü​kör​ből fi​gye​lem, ho​gyan tur​kál a nagy​né​ném a so​főr ál​tal itt
ha​gyott hol​m i​ban. – Nem hal​lot​tad, mit mon​dott Char​lot​te
néni? Ve​gyél ma​gad​hoz né​hány cso​m a​got! Nem aka​rok egész éj​-
jel fent len​ni, hogy a ki​cso​m a​go​lá​sod​hoz asszisz​tál​jak. Kora reg​-
gel in​dul a re​pü​lőm.
Igen, ezt már meg​be​szél​tük ko​ráb​ban. Bár ahogy lá​tom azon​-
ban, ezen a he​lyen sem​m i sem biz​tos és vég​ér​v é​nyes. Én nem ide
tar​to​zom. Ha ál​lan​dó​an ze​ne​kö​zel​ben le​szek, az a ma​ra​dék ép el​-
mé​m et is ki​csi​nál​ja.
Meg​re​m e​gek. Min​den por​ci​kám éne​kel​ni kí​v án.
– Rune! – hal​lom meg újra anyu hang​ját. Ez​út​tal in​ge​rül​teb​-
ben cseng. Tud ő min​dent. – Ez most…
– Csak ki kel​le​ne men​nem, egy mos​dó​ra van szük​sé​gem –
sza​kí​tom fél​be. Köz​ben úgy te​szek, mint​ha sem​m i kö​zöm nem
len​ne a mon​dat dal​lam​m á haj​lí​tá​sá​hoz, sem ah​hoz, hogy ugyan​-
ab​ban a hang​fek​v és​ben mon​dom ki a vé​gét, ami​lyen​ben a fent​-
ről ára​dó han​go​kat hal​lom.
6
– Bien sûr – fe​le​li a nagy​né​ném, aki az​zal a nagy ró​zsa​szín
tás​ká​v al küsz​kö​dik, ame​lyik​ben az egyen​ru​há​im van​nak. – Van
7
egy sal​le de ba​ins a köz​pon​ti lép​cső alatt. A szín​ház túl​ol​da​lán.
Arra menj!
Nem szá​m ít, mint mon​dott, a lá​bam más​ho​v á visz. Mos​tan​ra
a hang​sze​rek do​m i​nál​nak – át​hi​da​lás ez a szó​ló​éne​kes bra​v úr​já​-
hoz. Esé​lyem sincs, hogy el​len​áll​jak ilyen ha​tal​m as ere​jű ze​né​-
nek.
Hi​á​ba szó​lon​gat két​ség​be​eset​ten anyu és Char​lot​te néni, már
fel​ér​tem az első eme​le​ti lép​cső​for​du​ló​ra. In​nen, mi​előtt bár​m it
gon​dol​hat​nék, men​ten to​v ább​v isz a lá​bam a má​so​dik eme​let​re.
Ki​bú​jok a blé​ze​rem​ből, és ma​gam mögé ve​tem.
A szó​ló​éne​kes cres​cen​dó​ja nem csak a pá​lyá​zó tor​ká​ból szól,
az enyém​ből is. Ki​en​ge​dem a han​go​m at, hogy a má​si​kat kí​sér​-
jem. Egy he​lyi​ség felé lép​ke​dek, amely az egyik ívelt er​kély vé​gé​-
ben ta​lál​ha​tó. A han​gok úgy árad​nak ki be​lő​lem, mint​ha va​la​m i
fel​ső erő húz​ná elő őket hol​m i kí​sér​te​ti​es zsi​neg​gel, akár a hor​-
gász​zsi​nór, mond​juk egy szi​v ár​v ány​szí​nű ha​lat. Egy pil​la​nat​ra
sem en​ge​di el őket. Köz​ben egy​re kö​ze​lebb von​ja szel​le​m em a ze​-
né​hez, amely az imént le​nyű​gö​zött.
A rés​nyi​re nyi​tott ajtó is szin​te hí​v o​gat. Be​ta​szí​tom a ze​nei te​-
tő​pont​nál, ame​lyet sa​ját hang​szá​la​im​m al éne​ke​lek ki tel​ten és
ke​rek​de​den. A kör ala​kú he​lyi​sé​get tük​rök​kel vál​ta​ko​zó ma​gas
ab​la​kok sze​gé​lye​zik. Oda​kint a le​ál​do​zó nap su​ga​rai át​tör​nek a
fel​hő​kön. Egyik tü​kör a má​sik​nak kül​di to​v ább az őszi​ba​rack​szí​-
nű fényt. A di​á​kok​ból és ta​ná​rok​ból álló hall​ga​tó​ság össze​csuk​-
ha​tó szé​ke​ken fog​lal he​lyet a kis szín​pad előtt. Arc​ta​lan árny​ala​-
kok csu​pán a hir​te​len tá​m adt szem​v a​kí​tó ra​gyo​gás​ban.
A szó​ló​éne​kes el​hall​gat, vele együtt a kí​sé​rő​je is. Meg​m e​re​v e​-
dek áll​tom​ban. Min​den ideg​szá​lam meg​fe​szül. Tüs​kék tar​ta​nak
fog​v a, mint ott​ho​ni posz​te​re​m en a kis​lányt, aki messzi szár​nyak
után kap​kod, mi​köz​ben el​bo​rít​ja a fáj​da​lom.
Mos​tan​tól egye​dül én vi​szem to​v ább a dal​la​m ot, meg is te​-
szem… ki​ének​lem az utol​só ma​gas, tel​ten zen​gő han​got is, amely
im​m ár gát​ta​la​nul tör elő a tor​kom​ból. Az ak​kord kí​sér​tet​si​rám​-
ként vissz​hang​zik a be​ál​lott csönd​ben: gyö​nyö​rű​en és tra​gi​ku​san.
Lá​tó​te​rem pe​re​m én vö​rös​ség vi​har​zik, meg​roggyan a lá​bam.
Az első sor​ból fel​ug​rik egy srác, hogy el​kap​jon. Az ön​kí​v ü​let el​-
múl​tá​v al mé​reg​ként önt el a szé​gyen. Szo​ro​san össze​zá​rom a
sze​m em, hogy ki​zár​jam a kül​v i​lá​got. Meg​m en​tőm​re om​lok,
meg​ját​szom, hogy el​ájul​tam. Így ta​lán va​la​m i​v el mér​sé​kel​he​tem
a le​bő​gé​se​m et.
 4.
VÁ​LO​GA​TOTT PO​KOL​FAJ​ZA​TOK ÉS CSONT​KUL​CSOK

„Az em​be​rek azért gyű​löl​köd​nek, mert fél​nek…

És at​tól fél​nek, ami ért​h e​tet​len szá​m uk​ra.”
Su​san Kay: Fan​tom

Amíg le​v isz​nek a föld​szint​re, vé​gig csuk​v a tar​tom a sze​m em. A

srác iz​m ai min​den újabb lép​cső​fok​nál meg​fe​szül​nek. Me​leg bő​ré​-
nek is​m e​rős az il​la​ta: fa​héj és zsá​lya ke​v e​re​dik fér​fi fe​ro​m o​nok​-
kal és test​m e​leg​gel. Görcs​be rán​dul a gyom​rom. Szo​kat​lan ez ná​-
lam. Émely​gés fog el. Küz​dök el​le​ne, mi​köz​ben eszem​be jut, mi​-
kor ke​rül​tem utol​já​ra ilyen kö​zel​ség​be egy pa​si​hoz. Iszo​nyú em​-
lék!
– Merçi, Mon​si​eur Rey​nolds – mo​tyog​ja neki Char​lot​te néni.
8
– Vi​gye a cham​b​re cinqba. – Va​la​hon​nan mö​gü​lünk hal​lom a
hang​ját. Ag​go​da​lom cseng ben​ne. – Lám​pa​láz​ról be​szél​te​tek. Ez
azon​ban több a sok​nál, nem gon​do​lod?
– Gyak​ran roggyan meg a tér​de, de ed​dig még nem ájult el. –
Anyu vi​gasz​ta​lón vé​gig​dör​g​öli a láb​sz​ára​m at. – Sze​rin​tem túl​sá​-
go​san fel​iz​gat​ta ma​gát. Utá​na​né​zett a hely tör​té​ne​té​nek… rá​jött,
hogy köze van az Ope​ra​h áz fan​tom​ja című mű​höz. Az​tán azt
kép​zel​te, hogy va​la​m i​fé​le masz​kos fic​kót lá​tott oda​kint. Nem
csu​pán a ha​ját örö​köl​te Le​ó​tól, de a ba​bo​nás ter​m é​sze​tét is. Te is
jól tu​dod, mire jók az ész​ér​v ek az ilyen gon​dol​ko​dás​sal szem​ben.
– Anyu hang​ja vád​ló, össze​rez​ze​nek ezt hall​v a. Fél​őrült nagy​m a​-
mám jut eszem​be és az, ho​gyan ha​tott az éle​tünk​re. Még ré​m isz​-
tőbb, hogy lép​tek dob​ban​nak mö​göt​tünk a lép​csőn. Más sem hi​-
ány​zik, mint hogy a töb​bi diák is tu​do​m ást sze​rez​zen a Fan​tom
irán​ti rög​esz​m ém​ről.
Anyu azon​ban nem ezen akad fenn, ha​nem a „ba​bo​ná​i​m on”,
ame​lyek ki​bo​rít​ják. Nem kis ál​do​za​tot ho​zott az el​m últ két év​-
ben, az utol​só cent​jét is az ének​órá​im​ra köl​töt​te. Noha olyan ta​-
ná​ro​kat ke​re​sett, akik he​ge​dűn kí​sér​tek, apu​nak a nyo​m á​ba sem
ér​tek. Rosszul is let​tem min​den ének​lec​ké​nél. Pe​dig he​ten​te ta​-
nul​tam ope​ra​tech​ni​kát, és na​pon​ta gya​ko​rol​tam vagy há​rom
órát, de a je​lek sze​rint mind​ez rossz ha​tás​sal volt rám: kény​sze​res
ének​lés​re ösz​tö​kélt.
Anyu meg​szo​rít​ja a ke​zem. Kér, hogy éb​red​jek fel. El​fog a
bűn​tu​dat, olyan ag​go​da​lom csen​dül ki a hang​já​ból, csak​hogy a
srác szí​v e meg​igé​ző​en ott do​bog a fü​lem kö​ze​lé​ben. Az ő ér​de​két
ugyan​úgy szol​gál​ja, mint az enyé​m et, ha to​v ább​ra is az ájul​tat
adom.
Er​nyedt ta​gok​kal fek​tet​nek ágy​ba. A srác el​tű​nik. Épp ide​jé​-
ben. Túl sok volt ve​sze​del​m es kö​zel​sé​ge és fű​sze​res par​füm​je egy​-
ve​le​ge. He​lyet​te tyúk​hús​le​v es il​la​ta csap​ja meg az or​ro​m at. Meg​-
éhe​zem, ami leg​alább tök nor​m á​lis.
Kö​rü​löt​tem nagy a sür​gés-for​gás: tás​kák zö​rög​nek, lép​tek ko​-
pog​nak, ag​gó​dó sut​to​gást hal​lok, túl hal​kat ah​hoz, hogy ki tud​-
jam ven​ni a sza​v ak ér​tel​m ét. Csak mi​után ezek a han​gok el​hal​-
nak, ak​kor me​rem ki​nyit​ni a sze​m em haj​fürt​je​im ta​ka​rá​sá​ban.
Az ab​lak​ta​lan he​lyi​sé​get le​v en​du​la​kék de​ren​gés vi​lá​gít​ja meg.
A ma​gas​ba nyú​ló mennye​ze​tet kö​zé​pen ta​lál​ko​zó sza​ru​fák al​kot​-
ják. A sa​rok​ban kis kre​denc​re lá​tok rá át​ló​san bolt​íves fül​ké​ben
álló ágyam​ból. A fül​ke kül​ső fa​lán ko​v á​csolt​v as füg​göny​ka​ri​kák
vár​ják, hogy fel​ke​rül​jön ide a sár​gás​v ö​rös gyöngy​v ar​rá​sos füg​-
göny, és biz​to​sít​sa za​v ar​ta​lan ál​m o​m at. Saj​ná​lom, hogy nincs
még a he​lyén, úgy job​ban el​rej​tőz​het​nék.
A szo​ba túl​só fe​lét for​gat​ha​tó ál​ló​tü​kör és újabb fal​fül​ke fog​-
lal​ja el. Sö​tét fájú csi​ga​lép​cső ve​zet fel in​nen egy ga​lé​ri​á​ra,
amely​nek ugyan​olyan fá​ból van a kor​lát​ja. Öl​tö​ző​asz​tal​ka és
szék szol​gál majd itt a smin​ke​lés​re, fé​sül​kö​dés​re és lec​ke​írás​ra. A
ga​lé​ria alatt a fal​hoz tá​m asz​tott di​ó​fa​v á​zas, bár​sony​hu​za​tú ba​-
rokk he​v e​rő lesz a pi​he​nő​he​lyem. A ha​jam​ba túr​v a meg​pró​bá​-
lom ki​v en​ni a raj​ta he​v e​rő alak kör​v o​na​la​it.
– Anyu, te vagy az? – kér​de​zem re​kedt, fá​radt han​gon.
– Le​m ent a kony​há​ba, hogy ka​m il​la​te​át hoz​zon ne​ked. Azt
mond​ta, se​gí​te​ni szo​kott, ha rosszul vagy.
Fe​lü​lök a ta​ka​ró alatt. Meg​lep ez a ká​sás, déli ki​ej​tés.
– Ki vagy?
– Sunf​lo​w er Sum​m ers a ne​v em. De nyu​god​tan hív​hatsz
Sunny​nak. Én va​gyok a di​ák​ta​nács​adód, aki se​gít a be​il​lesz​ke​dés​-
ben.
– Ak​kor te is itt ta​nulsz?
Fúj egyet.
– Hadd ta​lál​jam ki! Nyil​v án fur​csál​lod, hogy ke​rül egy ilyen
elő​ke​lő hely​re egy hoz​zám ha​son​ló tahó.
Ár​nyék​ba bo​rult alak​ját bá​m u​lom, és a sza​v a​kat ke​re​sem,
ame​lyek​kel meg​nyug​tat​hat​nám, hogy szó sincs er​ről. Ki​szá​radt
nyel​v em azon​ban nem en​ge​del​m es​ke​dik az aka​ra​tom​nak. For​-
rón meg​ül a szám​ban. Az ör​dög maga süt​kérez​het így a si​v a​tag​-
ban.
– Nézd, vi​dé​ki kis​csaj va​gyok ugyan – foly​tat​ja a csaj –, de
úgy ját​szom a csel​lón, mint​ha egye​ne​sen a Lon​do​ni Szim​fo​ni​ku​-
sok ze​ne​ka​rá​ba szü​let​tem vol​na. Anyám sze​rint egy zse​ni va​-
gyok, a be​szé​dem azon​ban olyan, ami​lyen. A nagy​bá​tyám egy
olaj​m ág​nás. Mi​előtt ki​fi​zet​te vol​na a tan​dí​ja​m at, a fe​jem​be ve​ret​-
te a he​lyes​írást. Néha még min​dig el​v é​tem.
Szu​per! Esze​rint meg​sér​tet​tem.
– Ne ha​ra​gudj! Sem​m i rosszat nem akar​tam…
– Ugyan, kit iz​gat! To​v ább​ra is az első szá​m ú ra​jon​gód va​-
gyok.
– Mi vagy?
Le​száll a he​v e​rő​ről, és ki​lép a fal​fül​ké​ből. Vö​rös hajú, de a fura
vi​lá​gí​tás ibo​lya​kék ár​nyé​ko​kat vet vál​lig érő haja al​já​ra.
 – Éle​tem​ben nem hal​lot​tam még sen​kit így éne​kel​ni! –
mond​ja, és a lép​cső​kor​lát​nak veti a há​tát. – Mint​ha csak ma​gát
Chris​tine Daa​ét hal​lot​tam vol​na!
Meg​pró​bá​lok gú​nyo​san fel​ne​v et​ni, de zo​ko​gás​fé​lé​re si​ke​rül.
Ha ez a csaj az or​rom alá dör​g​öli itt ne​kem Gas​ton Le​roux re​gé​-
nyé​nek hős​nő​jét, ak​kor ott le​he​tett azok kö​zött a di​á​kok kö​zött,
akik utá​nunk jöt​tek le a lép​csőn.
– Le​fo​ga​dom, hogy Kat sem hal​lott még eh​hez ha​son​lót! –
mond​ja to​v ább Sunny, még mi​előtt bo​csá​na​tot kér​het​nék a Fan​-
to​m ot fel​em​le​ge​tő anyám ne​v é​ben.
– Ki​cso​da?
– A szó​ló​éne​kes​nő, akit le​ta​rol​tál a pró​ba​te​rem​be lép​v e.
Össze​ráz​kó​dom. Bár to​tál le​fog​lalt a zene, ho​m á​lyo​san em​lék​-
szem a bom​bá​zó csaj döb​bent arc​ki​fe​je​zé​sé​re, ami​kor éne​kel​v e
meg​áll​tam a szín​pad mel​lett. Kris​tály​kék sze​m e el​ke​re​ke​dett,
ham​v as arc​bő​re őszi​ba​rack​szín​ről szil​v a​kék​re vál​tott, ami
amúgy jól il​lett hul​lá​m os, ka​ra​m ell​bar​na fürt​je​i​hez. Lát​ha​tó​an
el​ámult, de be is rá​gott rám.
Íme, az első be​nyo​m ás ró​lam. Hát nem el​ké​pesz​tő? Be​ron​tot​-
tam va​la​ki más meg​hall​ga​tá​sá​ra, az​tán ami​lyen idi​ó​ta va​gyok,
meg​ját​szot​tam, hogy el​áju​lok. Meg​re​m eg a gyom​rom a gon​do​-
lat​ra. Ta​lán meg kéne már kós​tol​nom azt a tyúk​le​v est.
A bög​re az éj​je​li​szek​ré​nyen vá​ra​ko​zik, a lá​v a​lám​pa mel​lett,
ame​lyet anyu​v al vá​sá​rol​tunk. Anyu már​is fel​kap​csol​ta. Ez ma​-
gya​ráz​za a fura, de​ren​gő vi​lá​gí​tást. A cso​m ag​ja​im ha​lom​ba rak​-
va áll​nak egy sa​rok​ban a kre​denc mel​lett. Újra ked​v em tá​m ad
fel​sze​rel​ni a füg​gönyt, hogy el​ba​ri​ká​doz​zam ma​gam.
Ehe​lyett biz​ton​sá​gos té​m á​ra vál​tok át.
– Min​den la​kó​szo​ba ilyen ki​csi? – A bög​ré​ért nyúl​nék, a vég​-
tag​ja​im azon​ban to​v ább​ra is sok​kos ál​la​pot​ban van​nak. Min​den
por​ci​kám sa​jog, mint​ha nem én hen​ge​rel​tem vol​na le azt a csajt,
ha​nem for​dít​v a. A fal​nak ve​tem a há​tam, és meg​m a​ra​dok a bar​-
lan​gom​ban.
– Na, ja. Ré​geb​ben ezek öl​tö​zők vol​tak. A ru​hás​szek​ré​nye​ket
és a jel​m e​zek bő​rönd​je​it a fa​lak be​nyí​ló​i​ba pa​te​rol​ták el, hogy
több hely​hez jus​sa​nak. Ezt a zseb​ken​dő​nyi kuc​kót pe​dig azért
ötöl​ték ki, mert ma​gas a mennye​zet – mu​tat a ga​lé​ri​á​ra. – Hó​-
bor​tos egy öt​let volt, mi ta​ga​dás, de meg le​het szok​ni.
Bó​lin​tok, noha nyo​m aszt, hogy nem lát​ha​tom a le​nyug​v ó nap
su​ga​ra​it. Min​dig job​ban ér​zem ma​gam a sza​bad​ban. Ezért is sze​-
re​tek ker​tész​ked​ni.
– A srá​cok és a fér​fi ta​ná​rok az első eme​le​ten van​nak, a csa​jok
meg a föld​szin​ten. Már Fab​re igaz​ga​tót és a ne​jét ki​v é​v e. Ne​kik
kö​zös a szo​bá​juk. A má​so​di​kon van, ahol a ta​ní​tás és a pró​bák
zaj​la​nak.
Min​den​nek a fé​nyé​ben és a mé​reg​drá​ga tan​dí​jat te​kin​tet​be
véve szük​ség​te​len​nek ér​zem a vá​ró​lis​tát.
– Mi​ért nem újít​ják fel a har​m a​dik, ne​gye​dik és ötö​dik eme​le​-
tet? Ak​kor több di​á​kot fo​gad​hat​ná​nak.
– Rész​ben azért, mert egye​lő​re fe​les​le​ges len​ne. Hét ok​ta​tó la​-
kik itt, meg öt​v en diák. Vagy​is té​ged is be​szá​m ít​v a öt​v en​egy.
Ilyen ki​csi​nek is akar​ják tar​ta​ni az is​ko​lát, amíg több ta​nárt nem
tud​nak fel​fo​gad​ni.
Sunny kö​ze​lebb lép. Nincs raj​ta cipő, nem hal​lom, ahogy mo​-
zog a már​v ány​pad​lón. Nagy​já​ból olyan ma​gas, mint én, de tök
spor​tos je​len​ség, csu​pa izom. Öl​tö​zé​két ko​pott far​m er és rö​v id
ujjú póló al​kot​ja.
Ahogy el​né​zem, hét​v é​gen​te nem kö​te​le​ző az egyen​ru​ha. Jó
tud​ni.
– A leg​főbb ok azon​ban, ami​ért nem la​kott a há​rom leg​fel​ső
eme​let, az az, hogy le van​nak zár​v a a har​m a​dik​tól. Van ugyan​is
egy ti​tok​za​tos jó​te​v őnk. Va​la​m i pén​zes épí​tész. Soha sen​ki nem
lát​ta, de ő szer​kesz​tet​te meg a fel​újí​tás ter​v e​it. Min​den új he​lyi​sé​-
get át​ala​kí​tott. Övé a bir​tok és a kas​tély, ezért a be​fek​te​tők​nek az
ő jó​v á​ha​gyá​sá​ra és kul​csa​i​ra van szük​sé​gük, hogy bár​m i​be is be​-
le​kezd​hes​se​nek. Ed​dig nem adott en​ge​délyt a le​zárt eme​le​tek ki​-
nyi​tá​sá​ra… azt mond​ja, rak​tár​nak hasz​nál​ja őket.
– De a tá​jé​koz​ta​tó fü​zet sze​rint va​la​ha több mint há​rom​száz
kul​csa volt az épü​let​nek. Te is be​v e​szed, hogy a fel​ső eme​le​te​ken
rak​tá​rak van​nak?
– Né​hány la​kat​lan he​lyi​ség alap​ján, ame​lye​ket lát​tam, igen –
von vál​lat Sunny. – Ta​v aly né​hány csaj han​go​kat vélt hal​la​ni
on​nan. Lánc​csör​gést és gye​rek​sí​rást. El​emel​tem az egyik ta​nár
kulcs​cso​m ó​ját, majd a fél tí​zes vil​la​nyol​tás után sor​ra jár​tam az
üres he​lyi​sé​ge​ket. Tele vol​tak régi jel​m e​zek​kel és kel​lé​kek​kel. Azt
hit​tem, so​sem ver​gő​döm át raj​tuk. Olyan volt, mint egy idő​uta​-
zás. Ér​ted már?
Eszem​be jut a ti​tok​za​tos ker​tész és ré​gi​es ru​há​za​ta.
– Hal​lot​tad te is a rém​hí​re​ket, ugye? A tit​kos bú​v ó​hely​ről…
meg a cson​tok​ról, ame​lye​ket a föld alat​ti fo​lyó​ból ha​lász​tak ki?
– Csak egy víz​be fúlt ku​tya volt – puk​kad ki Sunny​ból a ne​v e​-
tés. – Nincs itt más csont, csak a kul​csok, amik a szo​bá​in​kat
nyit​ják. A sa​já​to​dat még nem is lát​tad… Tes​sék, ez az! – mu​tat
fel egy vi​har​v ert réz​kul​csot. A nye​le hosszú és dí​szes, két re​cés
fog​gal a vé​gén. A fej meg tény​leg ko​po​nyá​ra haj az.
Noha a di​zájn ijesz​tő és nyug​ta​la​ní​tó, ki​e​rő​sza​ko​lok ma​gam​-
ból egy mo​solyt.
– Ez új je​len​tést ad a „csont​kulcs” szó​nak.
– Na, lá​tod! – vi​gyo​rog vissza Sunny. – A fo​ga​za​ta azon​ban
mind​nek más. A szo​ba​szám a hát​ol​dal​ra van vés​v e. Mind​egyik
má​sik szo​bát nyit az is​ko​lá​ban, nem kell te​hát at​tól tar​ta​nod,
hogy va​la​ki be​tör hoz​zád.
– Már ha nem meg​rög​zött kulcs​tol​v aj​ról van szó – ug​ra​tom.
Úgy eme​li fel a te​nye​rét, mint aki es​küd​ni ké​szül.
– Ezen​nel meg​fo​ga​dom, hogy ki​zá​ró​lag jóra hasz​ná​lom a ha​-
tal​m a​m at! Lá​tod? Nincs itt sem​m i​fé​le ti​tok. Az a fan​tomsz​to​ri​kat
gyűj​tő fó​rum meg zak​kan​tak gyü​le​ke​ze​te. Bár va​la​m i so​v ány
va​ló​ság​alap​ja tény​leg van. A föld alat​ti fo​lyó tény​leg lé​te​zik, ed​-
dig azon​ban sen​ki nem ta​lált rá a föld alat​ti ház be​já​ra​tá​ra. A vá​-
ros má​sik ope​rá​ja te​rü​le​tén sem… ami alap​ján az it​te​ni ké​szült. –
Mos​tan​ra a be​v á​sár​ló​tás​ká​im​ban tur​kál. Elő​húz​za a fran​cia me​-
se​köny​v et, és úgy me​red rá, mint akit meg​ba​bo​náz​tak.
Ne​kem köz​ben meg​je​le​nik egy kép lel​ki sze​m e​im előtt, ame​-
lyet meg​pró​bá​lok el​hes​se​get​ni: az az is​m e​rős​nek lát​szó ker​tész a
csil​lo​gó sze​m é​v el vé​gig​o​son a fo​lyo​só​kon az éj lep​le alatt, csont​-
kul​csok szá​za​it zör​get​v e. El​csórt csont​jai után ku​tat, mert nem
va​gyok meg​győ​ződ​v e róla, hogy ku​tya volt, amit meg​ta​lál​tak.
– Mi​fé​le za​jo​kat hal​lot​tak a di​á​kok?
 Sunny le​v e​szi a sze​m ét a könyv​ről, és megint a tás​kát nézi.
9
– Á, csak a vén Di​ab​le kó​ri​cált el. Ő a mi kan​dú​runk. Bűn​-
ron​da és ra​v asz, mint a róka. Rá​szol​gált a ne​v é​re. A nyak​ör​v én
lévő csen​gő csi​lin​ge​lé​se csa​pott zajt. Nyá​v og​ni is sze​ret. Mi​kor
iga​zán​di​ból be​in​dul, va​ló​ban hisz​tis gye​rek​sí​rás​nak hat. Ör​dög
tud​ja, mi​ért ma​rad meg egy​ál​ta​lán ná​lunk, ami​kor em​ber nem
ér​het hoz​zá. Itt lak​ha​tott a gaz​dá​ja… a neve ék​kő​v el van ki​rak​v a
a nyak​ör​v én. A srá​cok sze​rint szel​lem​m acs​ka, mi​v el va​la​ho​gyan
ak​kor is be​sur​ran a szo​bá​ink​ba, ami​kor azok zár​v a van​nak.
El​ke​re​ke​dik a sze​m em ijed​tem​ben.
– Bocs – ne​v et fel újra. – Tök hát​bor​zon​ga​tó ez a hely itt az
is​ten háta mö​gött. Mint​ha vá​lo​ga​tott po​kol​faj​za​tok​kal len​ne tele.
A te​m e​tő​kert ott há​tul is rá​tesz még erre egy la​pát​tal. Né​há​-
nyunk kü​lö​nös fé​nye​ket lá​tott éj​je​len​te ki​szű​rőd​ni az el​ha​gya​tott
ká​pol​ná​ból, da​cá​ra an​nak, hogy az is​ko​lá​nak sa​ját őrei van​nak,
akik mind az elül​ső, mind a hát​só be​já​ra​tot fi​gye​lik, hogy be​tar​-
tas​sák a nyolc órá​ig ka​pott ki​m e​nőt. Szó​v al, el​v i​leg egy lé​lek sem
jut​hat​na át az aj​tón se be, se ki. Mind​amel​lett, ha van szel​lem​ta​-
nya kö​zel és tá​v ol, ak​kor az erdő az – te​szi hoz​zá el​gon​dol​koz​v a,
bár a hang​ja csu​pa bal​jós fe​nye​ge​tés.
– Ezt meg mi​ért mon​dod? – kér​dem, de nem va​gyok biz​tos
ben​ne, hogy szí​v e​sen hal​la​nám a vá​laszt.
– Hát… nem iga​zán já​rok arra, úgy​hogy én is csak hal​lot​tam.
Ve​szé​lyes rám a méh​csí​pés, ezért ke​rü​löm az er​dőt – rán​col​ja
össze a hom​lo​kát. – Anyu el sem en​ge​dett vol​na ide egy évi Epi​-
Pen nél​kül. A srá​cok azon​ban néha oda​té​v ed​nek – von vál​lat. –
A vis​kó​ig szok​tak el​m e​rész​ked​ni. És bi​zony lát​tak egyet-mást.
Vagy in​kább hal​lot​tak… olyas​m it, ami nem tel​je​sen oké. Úgy ér​-
tem, nem he​lyén​v a​ló – ja​v ít​ja ki ma​gát mér​ge​sen.
– Mint pél​dá​ul?
– A me​zei egér ku​ruttyolt, mint egy béka, egy gyík vi​sí​tott,
mint egy vad​disz​nó, egy róka hu​ho​gott, mint egy ba​goly. A mi
sráca​ink tök ta​lá​lé​ko​nyak, ha ránk, lá​nyok​ra akar​nak rá​ijesz​te​ni.
Újra ki​szá​rad a szám, mert eszem​be jut a nyá​v o​gó var​jú.
Ami​kor meg​lát​tam, azt hit​tem, csak kép​ze​lő​döm.
Sunny meg​rán​gó ar​co​m at lát​v a nyom​ban té​m át vált.
 – Huh, mi​ket be​szé​lek itt össze​v issza! Fe​lejtsd el, amit mond​-
tam! Merő ki​ta​lá​ció az egész. Kü​lön​ben is, itt la​kom egy aj​tó​v al
ar​rébb. Ko​pogj be nyu​god​tan, ha meg​ijedsz!
– Kösz – mo​tyo​gom. Sen​ki​hez sem aka​rok kö​zel ke​rül​ni itt.
Kép​te​len len​nék meg​ját​sza​ni, hogy va​la​m ennyi​re is nor​m á​lis csaj
va​gyok. He​te​ken be​lül híre men​ne, hogy át​gá​zo​lok má​so​kon. Ég​-
nék, mint a rongy, és sen​ki sem akar​na ve​lem ba​rát​koz​ni.
– Kér​dez​he​tek va​la​m it Ka​ta​ri​ná​ról? – eresz​tem meg a kér​dést,
mi​köz​ben ol​dal​só copf​ba fo​nom a ha​ja​m at, és meg​kö​töm a vé​-
gét. – Ha​rag​tar​tó faj​ta?
Sunnyt most is​m ét sö​tét​ség ve​szi kö​rül. Be​le​túr a zse​bé​be, és
ci​gi​fé​lé​nek lát​szó va​la​m it vesz elő. A szá​já​hoz eme​li, meg​szív​ja,
és ki​fúj​ja a füs​töt. Fel​pa​rázs​lik a vége, akár egy LED izzó.
– De még mennyi​re! Rá​adá​sul nem​csak le​ját​szot​tad a szín​ről,
de tör​té​ne​te​sen épp Jack​son Rey​nolds kar​já​ba ájul​tál bele. Túl
sok ez neki egy​szer​re. Az év fe​lét az​zal töl​töt​te, hogy Jack​son
után ácsin​gó​zott.
Hop​pá! Ebbe jól be​le​tra​fál​tam. Bár​csak el​m ond​hat​nám Ka​ta​-
ri​ná​nak, hogy nincs mi​ért ag​gód​nia! Nem aka​rok én itt sen​ki​v el
sem össze​jön​ni, sem al​kal​m i kap​cso​lat​ra, sem sze​re​lem​re. Azok
után, ami oda​ha​za Ben​nel tör​tént… Annyi idő is ele​gen​dő volt,
amíg ez a Jack​son fiú le​ho​zott a föld​szint​re, hogy fel​éled​je​nek az
em​lé​ke​im, és arra int​se​nek, tart​sak ki a fo​ga​dal​m am mel​lett. De
nem ma​gya​ráz​ha​tom el sen​ki em​ber​fi​á​nak, ho​gyan is van ez.
– Oké! Azt mon​dod, hogy Kat rám fog száll​ni? Foly​ton rám
lesz kat​tan​v a, mint macs​ka a ka​pir​gá​ló​fá​já​ra?
– Rá​adá​sul Di​ab​le-lel el​len​tét​ben ő nem csak szi​szeg, kar​m ol
is.
Fel​nyö​gök, a pár​ná​im​ra ha​nyat​lok, és el​ta​ka​rom a sze​m em a
te​nye​rem​m el.
– „Ho​gyan sze​rezzünk ma​gunk​nak el​len​sé​ge​ket alig hat​v an
má​sod​perc le​for​gá​sa alatt?” En​nek a frá​nya könyv​nek én va​gyok
az író​ja.
– Ne iz​gasd ma​gad emi​att! – kun​cog föl Sunny. – El​v ég​re is
nem pá​lyá​zol Re​na​ta sze​re​pé​re. Kat iga​zi ve​tély​tár​sa Aud​rey. Ő
azon​ban ed​dig ver​he​tet​len volt. Na​gyon bír​nám, ha ez egy​szer
más​ként len​ne.
Ka​ra​m ellil​la​tot ér​zek. Er​ről eszem​be jut a nagy​né​ném. Ak​kor
is ezt árasz​tot​ta ma​gá​ból, ami​kor be​lé​pett a sze​m é​lyes te​rem​be.
Ki​ta​po​ga​tom a ke​zem​m el, hogy hol van Sunny. Az ágyam mel​-
lett áll, alsó aj​kán cigi fi​tyeg. To​jás​dad fe​jén az orra kö​rül és az
ar​cán a sö​tét szep​lők​kel olyan, mint egy har​le​kin-maszk. A hal​-
vány de​ren​gés​ben ké​kes​li​lá​nak tű​nik a sze​m e szí​ne, meg​le​pő ár​-
nya​lat. Arc​v o​ná​sai mó​ká​sak, akár egy va​dóc er​dei ma​nóé. Mint​-
ha csak jel​m ezt vi​sel​ne egy ál​ar​cos​bál​ban.
Megint meg​szív​ja a pa​rázs​ló csik​ket. Ahogy ki​fúj​ja a füs​töt,
olyan, mint hi​deg idő​ben a pá​rál​ló lé​leg​zet. Nem ha​gyo​m á​nyos
cigi ez, ha​nem e-ci​ga​ret​ta. Ele​gáns szip​ká​ban pi​hen, an​nak a
kar​csú, fe​ke​te pél​dány​nak a ki​sebb vál​to​za​ta ez, ame​lyet Aud​rey
Hep​burn fo​gott a ke​zé​ben az Álom lu​x us​ki​vi​tel​ben című film​ben.
– Tud​ják ró​lad, hogy ci​gi​zel? – Anyu nyag​ga​tá​sá​ra ide​fe​lé jö​-
vet el​ol​v as​tam a há​zi​ren​det. A do​hány​zás azon​na​li ki​csa​pás​sal
jár, a vét​kes cso​m a​gol​hat és me​het haza. Ezt meg​je​gyez​tem ma​-
gam​nak: meg​le​het ez lesz az utol​só le​he​tő​sé​gem, hogy el​sza​ba​-
dul​jak in​nen. Most már tu​dom, hon​nan szá​m ít​ha​tok után​pót​lás​-
ra, bár ez​zel jócs​kán be​le​tra​fál​nék anyu és Char​lot​te néni bim​bó​-
zó ba​rát​sá​gá​ba. Vég​ső el​ke​se​re​dé​sem​ben még​is rá​kény​sze​rü​lök
ta​lán, hogy eh​hez a mód​szer​hez fo​lya​m od​jak.
– Egy fe​nét! Kü​lön​ben is az e-cigi nem füs​töl és nem ég, nem
árul el. Egy​sze​rű​en csak el​pá​ro​log. Gya​kor​la​ti​lag vi​zet fú​jok ki.
A ke​zem​be adja a hen​ger ala​kú mi​zét.
El​hú​zom az or​rom alatt, meg​sza​gol​ga​tom édes il​la​tát, majd
vissza​adom.
– Van még egy ilyen a szo​bám​ban – mond​ja Sunny. – Ha ké​-
red. Az után​töl​tős fo​lya​dé​kot a nagy​né​néd​től csak​liz​tam el. Tö​-
me​ge​sen ren​de​li őket va​la​hon​nan a net​ről, ezért min​dig van nála
egy-ket​tő tar​ta​lék​ban. Csí​pem a fok​hagy​m á​sat is, de a cso​kis a
leg​szu​per​ebb. Csak épp ab​ból nem volt a múlt​ko​ri kül​de​m ény​-
ben. Ha​csak nem a kon​takt​len​csés do​bo​zai mögé rej​tet​te a szek​-
ré​nyé​ben. Ha már er​ről be​szé​lünk, re​m é​lem, nem ez lesz a kö​-
vet​ke​ző di​v at​ki​egé​szí​tő​je. Nem il​lik a stí​lu​sá​hoz. Az iga​zat meg​-
vall​v a leg​in​kább Ben Frank​lin rit​ka​ság​gyűj​te​m é​nyé​ben tud​nám
el​kép​zel​ni őket.
Alig fi​gye​lek oda, mit hord össze a nagy​né​ném meg​kér​dő​je​lez​-
he​tő íz​lé​sé​ről. Túl je​len​ték​te​len infó ez ah​hoz ké​pest, amit egyéb​-
ként el​ko​tyog.
– Vár​junk csak! Azt mon​dod, be​lo​póz​tál a szo​bá​já​ba, és lop​tál
tőle?
– Mond​tam már, jóra hasz​ná​lom a ké​pes​sé​ge​i​m et. Ami​óta
csak itt va​gyok, a nagy​né​néd meg​pró​bál le​szok​ni a do​hány​zás​ról.
Úgy dön​töt​tem, hogy se​gí​tek neki. Ugye, nem árulsz be? – kér​-
de​zi szep​lős or​rát fin​tor​gat​v a. – Nem ro​hansz hoz​zá, csak mert a
ro​ko​nod? Ha rá​jön​ne, hogy a ta​ná​rok szo​bá​i​nak kö​ze​lé​be me​-
rész​ked​tem…
– Nem. Nem ál​lunk olyan kö​zel egy​m ás​hoz. – In​tek neki,
hogy ül​jön mel​lém bar​lan​gi ágyam​ra. Mi​előtt le​ül​ne, kéz​be ve​szi
és oda​ad​ja a le​v e​se​m et. Bic​cen​tek kö​szö​ne​tem je​lé​ül. – Az iga​zat
meg​v all​v a most elő​ször lát​tam Ma​de​m o​i​sel​le França​is de fan​ta​i​-
10
sie-t.
Sunny ugat​v a fel​ne​v et. Ez a szív​ből jövő, vi​dám ne​v e​tés ad
annyi me​leg​sé​get, mint a ke​zem közt gő​zöl​gő bög​re.
– Á, lá​tom, is​m e​red a he​lyet. A nagy​né​néd néha ki​rán​dul ve​-
lünk Pá​rizs​ba, hogy iga​zi ké​pet ad​jon a fő​v á​ros​ról. Máig nem tu​-
dom, va​ló​já​ban fran​cia dip​lo​m a​ta-e vagy a tánc​ta​ná​runk.
El​m o​so​lyo​dom a le​v est ka​na​laz​v a. Ta​lán egy ba​rá​tot azért en​-
ge​dé​lyez​he​tek ma​gam​nak. Sunny is elég hó​bor​tos ah​hoz, hogy
el​néz​ze a kü​lönc​sé​ge​m et, aho​gyan Trig és Ja​ni​ne min​dig is tet​-
ték. Tol​v aj uj​ja​i​nak pe​dig még hasz​nát ve​he​tem.
– Al​kut aján​lok – mon​dom, mi​köz​ben a le​v es jól​esőn me​len​-
ge​ti a tor​ko​m at. – Be​fo​gom a szá​m at, és sen​ki​nek sem szó​lok a
„kü​lön​le​ges ké​pes​sé​ge​id​ről”, ha te​szel ne​kem egy szí​v es​sé​get.
– Ezt ne​v e​zem! – kap​ja fel a fe​jét. – Egy csaj, aki úgy éne​kel,
mint egy an​gyal, vi​szont el tud​ja mos​ni a ha​tárt hí​zel​gés és zsa​-
ro​lás kö​zött. – Meg​szív​ja az e-ci​gi​jét, és el​m o​so​lyo​dik. – Ro​kon​-
lel​kek le​het​nénk. Na, ki vele, mi az a ké​rés?
Újra eszem a le​v es​ből. Rész​ben, mert far​kas​éhes va​gyok, rész​-
ben pe​dig a kö​zö​nyöst adom. Va​ló​já​ban majd’ el​emészt a kí​v án​-
csi​ság.
 – Mondj el min​dent, amit csak tudsz a bir​tok ker​té​szé​ről! Va​-
la​m i vis​kó​ról is be​szél​tél az er​dő​ben. Ta​lán ott él?
A csaj​szi ful​do​kol​ni kezd ka​ra​m ellil​la​tú pár​ná​im kö​zött.
– Lát​tad a ker​tészt? Na, én az​óta nem lát​tam sen​ki hoz​zá ha​-
son​lót, ami​óta itt va​gyok. Van egy gond​no​kunk, Mr. Jip​pet​to, ő
la​kik az er​dei há​zi​kó​ban. Ő azon​ban job​bá​ra csak a te​m e​tőt gon​-
doz​za… tisz​to​gat​ja. Néha az is​ko​lá​ban is el​v é​gez ezt-azt. Meg​-
met​szi a bok​ro​kat, amik​nek az ágai be​le​lóg​nak a par​ko​ló te​ré​be,
le​söp​ri a le​v e​le​ket a lép​csők​ről, se​gít ne​künk a dísz​le​tek el​ké​szí​té​-
sé​ben. Ő azon​ban csak szimp​la kar​ban​tar​tó. A gyom​lá​lás​hoz, ül​-
te​tés​hez túl idős.
– Túl idős? Azt hit​tem, hogy ko​runk​be​li. Úgy né​zett ki. –
Meg​dör​gö​löm a hom​lo​kom. – Le​het, hogy az egyik di​á​kot lát​-
tam, aki jel​m ezt vi​selt. Vik​to​ri​á​nus cuc​co​kat. A kert​ben ma​ta​tott,
met​sző​ol​ló​v al a ke​zé​ben.
Össze​akad a te​kin​te​tünk Sunny​v al: ér​te​lem és be​csü​le​tes​ség
csil​log az övé​ben.
– Gő​zöm sincs, mit lát​tál, mi azon​ban mind a meg​hall​ga​tá​-
son vol​tunk. A rész​v é​tel kö​te​le​ző, egyéb​ként is ott osz​to​gat​ják a
sze​re​pe​ket. Volt idő, ami​kor a kert gyö​nyö​rű volt. Lát​tam róla fe​-
ke​te-fe​hér fo​tó​kat a suli eme​le​ti könyv​tá​rá​ban. Azok azon​ban
ezer​ki​lencszáz​hu​szon​ötös ál​la​po​to​kat mu​tat​nak. Egy új​ság​író
ugyan​is ak​kor tett köz​zé pár ké​pet az el​ha​gya​tott ope​ra​ház​ról a
Pa​la​is Gar​ni​er öt​v e​ne​dik szü​le​tés​nap​já​ra. Az is​m e​ret​len ker​tész
az​óta rég meg​hal​ha​tott.
Meg​rán​dul a ke​zem. El​ej​tem a bög​rét, for​ró le​v es​sel áz​tat​v a el
a far​m e​ro​m at és az ágyat.

Ott​ho​na tit​kos be​já​ra​ta elé érve a part szé​lén ta​lál​ta a hattyút:

min​den ízé​ben re​m e​gett.
Va​la​m i nem volt rend​jén.
– Mi tör​tént? Mi​ért nem vagy bent? – kér​dez​te a csó​nak​ból
ki​m ász​v a a mó​ló​ra, amely föld alat​ti haj​lé​ká​ba ve​ze​tett.
Ange kar​m a​zsin​v ö​rös szár​nyát csat​tog​tat​v a sür​get​te, hogy
sza​po​ráz​za meg a lép​te​it. Le​v e​tet​te a kesz​tyű​jét, a csiz​m á​ját és a
kö​pö​nye​gét, hogy ne sá​roz​za be a ben​ti, dí​szes min​tá​za​tú já​ró​la​-
po​kat. A hattyú mély, ko​tyo​gó han​go​kat adott ki: ijedt han​go​kat.
Úszó​hár​tyás lába han​go​san cup​po​gott gaz​dá​ja nesz​te​len, gyap​jú​-
ha​ris​nyás lép​te​it kö​v et​v e.
Lám​pák csak egy da​ra​big kí​sér​ték a fal men​tén, mi​v el pe​dig
mé​lyen a föld alatt járt, ez azt je​len​tet​te, hogy nin​cse​nek ab​la​kok,
ame​lye​ket meg​fest​het​né​nek az al​kony utol​só su​ga​rai. Egye​dül
pa​rázs​ló te​kin​te​te vi​lá​gí​tot​ta meg az út​ját. Át​v á​gott a sza​lo​non a
kár​pi​to​zott bú​to​rok, go​be​li​nek és dí​szít​m é​nyek kö​zött.
Le​gyűr​te is​m e​rős rossz​ked​v ét az avítt vik​to​ri​á​nus íz​lés lát​tán.
Hány​szor és hány​szor pró​bál​ta kor​sze​rű​sí​te​ni a be​ren​de​zést, át​-
ve​zet​ni a hu​szon​egye​dik szá​zad​ba! Kí​sér​le​tei azon​ban mind​-
annyi​szor ku​dar​cot val​lot​tak. A ház​ban egye​dül az ódi​v a​tú lif​tet
vi​lá​gí​tot​ták meg gáz​lám​pák és a ge​ne​rá​tor táp​lál​ta vil​lany​v i​lá​gí​-
tás, amely​nek ka​pu​ra ha​ja​zó aj​ta​ja ket​rec rá​csa​i​ra em​lé​kez​te​tett.
A la​bo​ra​tó​ri​um ré​sze​sült még e ki​v ált​ság​ban – ide ve​ze​tett a lift
is –, to​v áb​bá az az ezer​négy​száz li​te​res ak​v á​ri​um, amely kö​zös
emel​v é​nyen állt az ágyá​v al.
Fel​állt a há​tán a szőr, ahogy el​ha​ladt a sza​lon fa​lai men​tén, az
or​go​na két ol​da​lán so​ra​ko​zó sö​tét ket​re​cek és ter​rá​ri​u​m ok előtt;
ma​da​rak, négy​lá​bú​ak és hül​lők gub​basz​tot​tak ben​nük. Sok más
te​remt​m ény mel​lett volt ott egy tört szár​nyú kék​szaj​kó, egy nyúl
meg​té​pett hát​só láb​bal és egy fél​sze​m ű gyík. Né​m e​lyik meg​sé​rült
vagy el​ár​v ult, és se​gít​ség​re volt szük​sé​ge, má​sok olyan el​já​rá​sok
nyo​m án ke​rül​tek hoz​zá, ame​lye​ket hasz​ta​lan pró​bált ki​zár​ni a
tu​da​tá​ból.
Mind​nek az ő be​avat​ko​zá​sá​ra volt szük​sé​ge, hogy össze​v arr​ja
és fel​gyó​gyít​sa őket, mi​előtt vissza​tér​né​nek a ter​m é​szet​be. Ma éj​-
jel azon​ban mint​ha mind​annyi​an vád​lón, ítél​ke​ző szem​m el néz​-
tek vol​na rá ide​ig​le​nes bör​tö​nük​ben. Mint​ha lát​ták vol​na,
mennyi​re meg​tört ő maga is, mennyi​re vá​gyik olyan áru​lás​ra,
ami után ő is rab​bá lesz.
Hal​kan, alig hall​ha​tó​an fel​nyö​gött. Mi​óta vár​ta már, hogy egy
11
na​pon eggyé vál​jon sa​ját tü​kör​ké​pé​v el, flam​m e jum​el​le-jé​v el?
A ze​ne​is​ko​la új nö​v en​dé​ke is le​he​tett épp ez az iker​lé​lek. Eb​ben
re​m ény​ked​ni azon​ban ki​m ond​ha​tat​lan kí​no​kat oko​zott. Meg​v e​-
tet​te ma​gát, ami​ért ennyi​re fel​ka​v ar​ta a lány ér​ke​zé​se, és ek​ko​ra
za​v ar​gást oko​zott a lel​ké​ben.
– Rune – mor​m og​ta maga elé. A régi idők​ben a rú​nák​nak va​-
rázs​erőt tu​laj​do​ní​tot​tak, és misz​ti​kus rí​tu​sok szö​v őd​tek kö​ré​jük.
Ez meg​m a​gya​ráz​ná, mi​ért igéz​te meg már​is a lány.
Ma ki​zá​ró​lag rosszul dönt​he​tett. Ho​lott épp elég bi​zo​nyí​ték lett
vol​na ki​les​ni Rune te​kin​te​tét a tü​kör túl​ol​da​lá​ról, a maga érin​tet​-
len, su​gár​zó ener​gi​á​já​v al. Ha lett vol​na ere​je ak​kor el​m en​ni, ahe​-
lyett, hogy kö​v et​te vol​na a lányt a szűk fo​lyo​sók szö​v e​v é​nyén át
a fal üre​gé​ben a má​so​dik eme​le​tig; ha nem néz​te vol​na vé​gig a
tük​rök mö​gött, ho​gyan éne​kel…
Azon​nal rá​is​m ert, amint Rune le​m ez​te​le​ní​tet​te a lel​két az ári​-
á​v al, ab​ban a pil​la​nat​ban, hogy az első hang el​hagy​ta az aj​kát.
Hi​szen lá​to​m á​sa​i​ban évek óta hall​gat​ta. Szám​ta​lan he​ge​dű​re
kom​po​nált ze​ne​m ű szü​le​tett en​nek nyo​m án.
Ma, mi​után a va​ló​ság​ban is hal​lot​ta az éne​két, e dal​lam to​-
vább zen​gett a tu​da​tá​ban, és be​égett a szem​hé​ja mögé. Mennyi
szín és ér​ze​lem, az au​rák szin​te tel​jes szín​ké​pe, tel​v e élet​erő​v el!
Oly bő​ség​gel ára​dó tisz​ta ener​gia, hogy mind​ahány ideg​szá​lát
meg​rez​get​te. Ma​gá​ba nyel​te a ze​nét, amely​nek íze a nyel​v en el​-
ol​v a​dó friss lé​pes méz​nél is gaz​da​gabb volt; a bő​rén érez​te az ak​-
kor​do​kat, me​lyek oly meg​nyug​ta​tók vol​tak, mint eső​csep​pek egy
for​ró nyá​ri na​pon.
Soha ilyen éde​set, ilyen gyógy​ere​jűt nem ta​pasz​talt még.
A lányt azon​ban ret​ten​tő​en meg​v i​sel​te az ének​lés.
Meg​pró​bált ri​deg és szá​m í​tó len​ni: em​lé​kez​tet​ni ma​gát, hogy
en​nek így kell len​nie, hi​szen ez is az ő mal​m á​ra hajt​ja a vi​zet…
az a jó, ha a lány​nak szen​v e​dést okoz a te​het​sé​ge ki​nyil​v á​ní​tá​sa.
Mos​tan​ra utál​hat​ja a ze​nét.
Ehe​lyett egy​foly​tá​ban azon járt az esze, hogy amennyi​ben a
kö​rül​m é​nyek nem így dik​tál​nák, se​gí​te​ne raj​ta. Ami​kor térd​re ro​-
gyott, és au​rá​ja sö​tét​szür​ké​ből fe​ke​té​v é vál​to​zott, be​lő​le pe​dig el​-
szállt min​den erő, ak​kor sem te​he​tett más, mint hogy meg​m a​-
rad​jon a rej​tek​he​lyén. Oly ap​rócs​ka, fi​nom cson​tú és tö​ré​keny
volt a lány ter​m e​te, akár a ma​da​ra​ké, ame​lye​ket kora gyer​m ek​-
ko​rá​tól gyó​gyí​tott. Meg​ér​tet​te a szen​v e​dé​sét. Ki​egyen​sú​lyo​zat​lan
volt az ener​gi​á​ja. Ha​tal​m á​ban állt vol​na eny​hí​te​ni a kín​ja​in. Lá​-
to​m á​sa​i​ban Rune-t soha nem tör​te meg az éne​ke. El​len​ke​ző​leg,
eb​ben rej​lett az ere​je. Csak​hogy ezek​ben a lá​to​m á​sok​ban ő kí​sér​-
te a he​ge​dű​jén.
Stra​di​v a​ri​u​sá​ra pil​lan​tott, amely a tok​já​ban he​v ert a sa​rok​-
ban. Vas​ta​gon állt raj​ta a por, és be​szőt​te a pók​há​ló. Két éve nem
nyúlt hoz​zá, ami​óta a ze​ne​is​ko​la meg​nyi​tot​ta ka​pu​it. Va​jon
Rune-nak is ugyan​úgy hi​á​nyoz​nak a du​ett​jei, mint neki?
Ma azon​ban a lány éne​ké​ből ára​dó erő meg​re​zeg​tet​te az el​né​-
mult he​ge​dű húr​ja​it, és őrült erő​v el ráz​ta meg bor​dái ket​re​cét. Ez
a zsi​ge​ri kö​nyör​gés ki​szá​radt szí​v e kö​ze​pé​ig ha​tolt. E szív her​v ad​-
ni és össze​asz​ni kez​dett, mint a ró​zsák, ame​lye​ket jel​zé​sül ha​-
gyott ott a lány​nak, hadd ri​a​doz​zon.
Va​jon ho​gyan lesz ké​pes vég​re​haj​ta​ni, amit el​v ár​nak tőle? A
lány kö​zel​sé​ge meg​nyi​tot​ta az ere​it. El fog vé​rez​ni eb​ben.
Ke​rül​nie kel​le​ne, amennyi​re csak le​het​sé​ges. Hat hét van hát​-
ra hal​lo​w ee​nig, ami​kor majd ta​lál​koz​nak. Ad​dig meg kell ala​poz​-
nia, ho​gyan kény​sze​rít​he​ti térd​re, mind​ezt azon​ban csak lop​v a, a
szín​fa​lak mö​gül… nem kell ne​kik szem​től szem​be áll​ni​uk, anél​-
kül is el​he​lyez​he​ti a csap​dá​it… A maga ré​szé​ről ad​dig min​dent el​-
kö​v et, hogy fé​kez​ze só​v ár​gá​sát, és szám​űz​ze Rune hang​ját a tu​-
da​tá​ból. A tu​dat​alat​ti​ja fe​lett per​sze nem volt ha​tal​m a.
Tör​tén​jen bár​m i, nem té​v eszt​he​ti szem elől a cél​ját. El​csá​bít​ja
Rune-t, kész, vége… ami egy​út​tal a lány ed​di​gi éle​té​nek vé​gét is
je​len​ti majd.
 5.
TÖ​RÖTT BOR​DÁ​JÚ KIS​MA​DÁR

„Ma​da​ra​kat csak úgy lát​h atsz, ha ré​szé​vé válsz a csönd​nek.”

Ro​bert Lynd

El​ha​ladt el​ha​nya​golt he​ge​dű​je és az ét​ke​ző​fül​ké​v el szom​szé​dos

or​go​na mel​lett. Csak ak​kor állt meg, ami​kor el​ér​te a há​rom há​ló​-
szo​bát ott​ho​na vé​gé​ben. A bal ol​da​li az övé volt, a jobb ol​da​lit pe​-
dig az imá​dott nő​nek tar​tot​ta fent… már, ha újra élet​re kel.
Most azon​ban a kö​zép​ső, fe​ke​te ajtó kel​tet​te fel az ér​dek​lő​dé​-
sét, amely előtt Ange vá​ra​ko​zott. A szörny​fe​jet áb​rá​zo​ló ko​pog​ta​-
tó ennyi év után is meg​bor​zon​gat​ta för​tel​m es vi​gyo​rá​v al. Ám
amit őr​zött, ugyan​olyan gro​teszk, le​hen​ger​lő és igé​ze​tes volt.
In​kább nem a ko​pog​ta​tót hasz​nál​ta, ha​nem az ujj​per​ce​i​v el
ko​po​gott.
– Itt Tüs​ke. Be​jö​he​tek?
Meg​v ár​ta a vá​laszt.
Ti​zen​egy év​v el ez​előtt, nyolc​éves fej​jel be​ron​tott ugyan​ezen az
aj​tón, hogy el​új​sá​gol​ja, meg​m en​tett egy ker​ti sár​m ányt Di​ab​le
kar​m ai kö​zül. Gyám​ja a tü​kör előtt állt, nem volt raj​ta a vo​ná​sa​-
i​hoz iga​zí​tott maszk, amely rend​sze​rint el​ta​kar​ta arca fel​ső há​-
rom​ne​gye​dét.
 Tüs​ke el​ret​ten​v e bá​m ul​ta a le​m ez​te​le​ní​tett tü​kör​ké​pet: a sár​-
gás, rán​cos, vi​a​szos bőrt… amely annyi​ra el​v é​ko​nyo​dott, hogy
át​tet​szett raj​ta a sep​rű​v é​nák le​pusz​tult úti​tér​ké​pe. A bőr alatt jó​-
ko​ra lük​te​tő, vö​rös be​v ér​zé​sek is ter​jeng​tek. A szem​öl​dök fe​let​ti
bar​lan​gos be​m é​lye​dés azt a be​nyo​m ást kel​tet​te, mint​ha a szem a
csont​ba süp​pedt vol​na. Ám a leg​in​kább vi​szo​lyog​ta​tó az volt,
hogy az orr​nye​reg szin​te tel​je​sen hi​ány​zott, ezért nem ta​kar​ta
porc a két fe​ke​te lyu​kat, ame​lyen ke​resz​tül a rém lé​leg​zett. A fel​-
ső ajak he​lye tö​ké​le​te​sen egye​nes fog​sor​ra nyílt, amely, akár​csak
alább a hi​bát​lan áll, mint​egy ki​gú​nyol​ni lát​szott a fö​löt​te el​te​rü​lő
ar​cot, amely​nek da​rab​kái egy ki​ra​kós já​ték koc​ká​i​ra ha​son​lí​tot​-
tak.
A nyolc​éves Tüs​ke soha eh​hez fog​ha​tót nem lá​tott: egy ép fér​fi
tes​tét rot​ha​dó hul​la feje ko​ro​náz​ta meg. Si​kol​toz​v a ököl​be szo​rult
a keze, így re​a​gált a ré​m ü​le​té​re, meg​szo​ron​gat​v a a kis​m a​da​rat.
A sár​m ány ijedt csi​po​gá​sa fel​ri​asz​tot​ta ré​v ü​le​té​ből, mire a
pad​ló​ra dob​ta. Gyám​ja fültö​v ön vág​ta gon​do​lat​lan​sá​gá​ért: oly
vá​rat​la​nul és ak​ko​ra erő​v el, hogy Tüs​ke csil​la​go​kat lá​tott a bün​-
te​tés​től.
Erik apa első és utol​só po​fon​ja volt ez. Fi​no​m abb esz​kö​zei vol​-
tak Tüs​ke meg​rend​sza​bá​lyo​zá​sá​ra, sok​kal​ta ha​tá​so​sab​bak a tes​ti
fe​nyí​tés​nél.
A kis​fiú meg​pró​bált áll​v a ma​rad​ni a po​fon után. Csen​gett a
füle, ám ez sem nyom​hat​ta el a ma​dár​ka sí​po​ló lég​v é​te​lé​nek
hang​ját, amint pró​bált le​v e​gőt ven​ni tört bor​dá​i​v al át​dö​fött tü​de​-
jé​v el. Gyám​ja le​ha​jolt, hogy fel​v e​gye a hal​dok​ló jó​szá​got.
For​ró könnyek ön​töt​ték el Tüs​ke ar​cát. Te​kin​te​tét az apja fi​-
nom​cson​tú ke​zé​ben lévő sár​ga-zöld toll​ku​pac​ra füg​gesz​tet​te. Na​-
gyon vi​gyá​zott, ne​hogy még egy​szer a nya​kán ülő bor​za​lom​ra
néz​zen.
Mi​után zseb​ken​dő​jé​be bu​gyo​lál​ta a ma​da​rat, Erik meg​ra​gad​ta
Tüs​ke ál​lát. Ő igye​ke​zett csuk​v a tar​ta​ni a sze​m ét, ap​já​nak azon​-
ban be​szé​de volt vele.
– Nézz rám, gyer​m e​kem!
Tüs​ke szem​hé​ja fel​nyílt, mert kép​te​len volt el​len​áll​ni a hang
hip​no​ti​kus ha​tal​m á​nak. Eb​ben rej​lett Erik apa ere​je. Hang​szá​lai
oly de​ka​dens ha​tá​sok​ra vol​tak ké​pe​sek, hogy nem volt me​nek​v és
nem evi​lá​gi meg​győ​ző​ere​jük​kel szem​ben.
En​nek a fér​fi​nak a sze​re​nád​ja, de akár egyet​len sza​v a is elég
volt, hogy a mér​ges kob​rát az en​ge​del​m es​ség gu​bó​já​ba te​ker​je, és
a meg​bá​nás könny​tó​csá​it on​tas​sa a hi​deg szí​v ű bű​nö​ző​v el. Elég
volt ki​v et​nie hang​ja há​ló​ját, és bár​kit és bár​m it ra​bul ej​tett vele.
Néha csak má​sod​per​cek​re, más​kor azon​ban órák​ra, na​pok​ra
vagy akár évek​re – az ál​do​zat bel​ső tar​tá​sá​tól és aka​rat​ere​jé​től
füg​gő​en.
– Nyu​god​tan meg​ijed​hetsz tő​lem. – Erik apa zen​gő, pa​ran​-
cso​ló hang​ja úgy el​an​da​lí​tot​ta Tüs​két, hogy a po​fon sem éget​te
már annyi​ra. – Szán​ni azon​ban soha ne szánj! Soha! A szá​na​-
lom mind​két fe​let ál​do​zat​tá si​lá​nyít​ja. Ma​radj meg az ösz​tö​nös
ije​de​lem​nél! For​dítsd ki​fe​lé, akár egy fegy​v ert!
Erik Tüs​ke mel​lé​nek szo​rí​tot​ta az er​nyedt, le​v e​gő után kap​ko​-
dó ma​da​rat. Az​tán meg​fog​ta, és torz ar​cá​hoz von​ta a fiú ke​zét…
hogy ta​po​gas​sa vé​gig az el​szá​radt húst, amely össze​aszott, akár a
ned​v es, rot​ha​dó le​v e​lek, és hogy húz​za vé​gig a ke​zét a szi​v a​csos
krá​te​re​ken, ott, ahol az orr​nak kel​lett vol​na len​nie. Tüs​ke en​ge​-
del​m es​ke​dett, és köz​ben a sze​m e sem reb​bent. Un​do​ro​dott, félt,
fel​ka​v a​ro​dott a gyom​ra: mind​ez egy​re gyűlt a szí​v é​ben, amíg
már éget​ni nem kezd​te. Ez a bel​ső tűz át​m ent be​lő​le a ma​dár​ka
tol​las be​gyé​be. Tür​kiz​kék fény lob​bant a tojó sze​m é​ben, lég​zé​se
meg​könnyeb​bült, és fel​éled​v e a szár​nyát re​zeg​tet​te. Meg​gyó​-
gyult.
– Lát​tad az aura szí​nét, Tüs​ke?
A fiú bó​lin​tott. Ki​sebb​faj​ta fény​v il​la​ná​so​kat min​dig is lá​tott,
ami​óta ide köl​tö​zött. Mind​ez a gyám​ja műve volt. Neki azon​ban
még meg kel​lett ta​nul​nia, mi​ként hasz​no​sít​hat​ja e vil​la​ná​so​kat.
Rá​adá​sul ed​dig csak azt ta​pasz​tal​ta meg, hogy a ha​son​ló ener​-
gia​át​adás ha​lál​lal jár… azt nem, hogy éle​tet is ad​hat.
– Az aura szí​nek rez​gé​se, ame​lyek az összes élő anya​got öve​ző
ener​gia meg​lé​té​ről tu​dó​sí​ta​nak – mond​ta Erik apa, ki​bont​v a a
ma​da​rat a zseb​ken​dő​ből, majd Tüs​ke ke​zé​be nyom​v a, hogy rep​-
tes​se vissza az er​dő​be. – Ezek a szí​nek han​gu​la​tunk függ​v é​nyé​-
ben vál​toz​nak… ra​gyo​gó tisz​ta​sá​gu​kat ki​zá​ró​lag fa​junk lát​hat​ja
és be​fo​lyá​sol​hat​ja. Most meg​ta​pasz​tal​hat​tad, hogy az ener​gia
egyik leg​sű​rűbb for​m á​ja a ret​te​gés bugy​ra​i​ból szár​m a​zik. Ab​ban
a pil​la​nat​ban, amint fé​lel​m et tudsz éb​resz​te​ni má​sok​ban, egy​ben
ura​lod is őket. A ret​te​gés​nél egye​dül a ze​nei el​ra​gad​ta​tás a ha​tá​-
so​sabb. Ta​lán em​lék​szel mind​er​re a sa​ját múl​tad​ból.
Ha​nem mi volt az ak​ko​ri fé​le​lem a meg​bá​nás​hoz ké​pest,
amely el​fog​ta a kis​fi​út, ami​kor meg​szé​gye​ní​tet​te azt az em​bert,
aki zsen​ge hét​éves ko​rá​tól ne​v el​te, aki gyám​ja, mes​te​re és ba​rát​ja
lett?
A maszk​ta​lan​ság e pil​la​na​tá​ban eszé​be ju​tott vér sze​rin​ti apja,
a va​ló​di ször​nye​teg. Noha meg​ér​tet​te, hogy a kül​ső meg​je​le​nés
egy​ál​ta​lán nem a jó és a rossz zsi​nór​m ér​té​ke, még​is bán​ta ösz​tö​-
nös, éret​len ri​a​dal​m át.
Mi​köz​ben is​m ét ko​pog​ta​tott Erik apa aj​ta​ján, meg​fe​szült az
em​lék​től. Bent​ről nem hal​lott moz​gást. El​szo​rult a szí​v e. A víz
kö​zel​sé​ge és il​la​ta ál​ta​lá​ban meg​nyug​tat​ta, ma azon​ban a pá​rás
le​v e​gő el​tö​m í​tet​te a tü​de​jét, és úgy te​le​pe​dett rá tel​jes sú​lyá​v al,
akár egy szem​fe​dő.
Be​lök​te az aj​tót. Az emel​v é​nyen nyug​v ó, vö​rös bár​sonnyal bé​-
lelt ko​por​só üres volt. Pon​to​san et​től tar​tott.
12
Át​ko​zód​v a pil​lan​tott fel a „Dies Irae” fel​irat​ra, amely ke​cses
fe​ke​te be​tű​i​v el a vö​rös fa​lak fel​ső ha​tá​rát al​kot​ta. E sza​v ak soha
nem tűn​tek he​lyén​v a​lóbb​nak. Ugyan​olyan hát​bor​zon​ga​tók és
sze​szé​lye​sek vol​tak, mint az a fér​fi – ze​ne​szer​ző, al​ki​m is​ta, épí​-
tész, má​gus, ezer​m es​ter –, aki több mint egy év​szá​za​da szen​télyt
emelt e bú​v ó​hely​ből.
A Fan​tom.
Csak​hogy ez a le​gen​dás alak az utób​bi idő​ben egy​re gyen​gült,
egy​re töb​bet be​te​ges​ke​dett. Im​m á​ron nem me​rész​ke​dett egye​dül
sem a fel​szín​re, sem a ze​ne​is​ko​la tit​kos át​já​ró​i​ba, ame​lyek​ről
amúgy is csak rossz em​lé​kei vol​tak, sem pe​dig Pá​rizs​ba. Csu​pán
ak​kor moz​dult ki, ha Tüs​ke is el​kí​sér​te.
Leg​alább​is a fiú ed​dig ezt hit​te. Min​den​eset​re egyet​len oka le​-
he​tett an​nak, hogy most egye​dül ment el. Ugyan​az az ok, mint
ami​kor egy év​szá​za​da – még Tüs​ke szü​le​té​se előtt – eszét vesz​-
tet​te egy, a mos​ta​ni​ra min​den​ben em​lé​kez​te​tő ope​ra​ház​ban, és
el​ra​bol​ta az ope​ra pri​m a​don​ná​ját.
Tüs​ke te​kin​te​te arra a fa​lon füg​gő fest​m ény​re té​v edt, amely
Chris​ti​na Nils​sont, Erik imá​dott Chris​tine-jét áb​rá​zol​ta a gö​rög
mi​to​ló​gia hí​res Pan​dó​rá​ja​ként. Mel​let​te egy szög​ről nyak​lánc
csün​gött alá a rá​fű​zött ru​bin jegy​gyű​rű​v el.
Tüs​ke fel​nyö​gött. Ha Eri​ket meg​lát​ják vagy el​fog​ják, min​den
nap​v i​lág​ra ke​rül: mind​az, ami​ért dol​go​zott és amit épí​tett, nem
szól​v a az al​v i​lág​hoz fű​ző​dő kap​cso​la​ta​i​ról. A fiú vissza​for​dult a
sza​lon sö​tét​je felé, és éne​kel​ni kezd​te a „Dies irae”-t, mert nem
bír​ta to​v ább ma​gá​ban tar​ta​ni a síri sza​v a​kat: „Cso​da​kür​tök zen​-
ge​nek meg / Sí​rok éjén át​re​m eg​nek / Íté​let​re min​de​nek​nek.”
Ange a maga kürt​szó​ra em​lé​kez​te​tő ri​kol​to​zá​sá​v al üd​v ö​zöl​te a
pin​cé​ből fel​emel​ke​dő lif​tet. Mind​er​ről a ká​be​lek nyi​kor​gá​sa, ja​-
jon​gá​sa adott hírt. A hattyú egy sö​tét alak elé to​tyo​gott, aki ke​zé​-
ben lám​pás​sal lé​pett ki a rá​csos ajtó mö​gül.
– Bra​v ó, Tüs​ke! – Erik mély han​gú, dal​la​m os di​csé​re​te úgy
ha​tott a fi​ú​ra, mint​ha sze​re​tet​tel meg​pas​kol​ták vol​na a fe​jét. –
Re​m ek vol​tál! Noha nem len​ne sza​bad túl​eről​tet​ned a han​go​dat.
Kü​lön​ben meg a him​nu​szo​kat leg​jobb a sa​ját anya​nyel​v ün​kön
elő​ad​nunk. A pro​tes​táns vál​to​zat sem​m i​v el sem alább​v a​ló, mint
a la​tin. – A hattyú köz​ben az ölé​be fész​kel​te ma​gát, és vád​lón a
füle után kap​ko​dott.
Tüs​ke mel​lé​jük gug​golt. Meg​könnyeb​bült: esze​rint csu​pán
Ange nem tud​ta, hová ment a gaz​dá​ja. Meg​könnyeb​bü​lé​se azon​-
ban ha​m ar ag​gó​dás​nak adta át a he​lyét Erik apa be​te​ges, szür​ke
au​rá​ja lát​tán. Le​küzd​te szo​ká​sos fél​té​keny​sé​gét, ami ak​kor ha​tal​-
ma​so​dott el raj​ta, ami​kor Erik be​v et​te ma​gát a pin​ce​la​bor​ba.
Apja va​sár​na​pon​ként min​dig ki​m e​rült volt, lé​v én, hogy az összes
ener​gi​á​ját el​éget​te. Most azon​ban en​nél is rosszabb volt a hely​zet.
– Fe​küdj le! Ta​ka​ré​kos​kod​nod kel​le​ne az erőd​del! – mond​ta
Tüs​ke. Ne​he​zé​re esett a be​széd, mi​v el előb​bi pá​nik​re​ak​ci​ó​ja ala​-
po​san igény​be vet​te a hang​szá​la​it.
– Aho​gyan ne​ked is tisz​tel​ned kel​le​ne a ha​tá​ra​i​dat! – A lám​-
pás gyér fé​nyé​ben Erik té​to​v a uj​jai ki​ta​po​gat​ták Tüs​ke ádám​-
csut​ká​ját, az​tán az ar​cát, mint​ha ar​ról akar​na meg​győ​ződ​ni,
hogy va​la​m ennyi arc​v o​ná​sa a he​lyén van.
 Gyak​ran ha​son​lí​tot​ta a fiú kül​se​jét – az át​ha​tó te​kin​te​tű, tá​v ol
ülő bar​na sze​m ek fö​lött a sűrű sö​tét szem​öl​dök​kel; a ki​ug​ró po​fa​-
cson​tok​kal; a telt ajak fö​lött hú​zó​dó egye​nes or​ral, amely oly for​-
más volt, hogy akár nőé is le​he​tett vol​na; a vá​gott ál​lal és a ki​-
dol​go​zott iz​m ok​kal – mi​to​ló​gi​ai hő​sök​höz, akik​ről Tüs​ke szí​v e​sen
ol​v a​sott. Meg kell hagy​ni, in​kább a ször​nye​ket ked​v el​te. Tra​gi​kus
té​v e​dé​se​ik és hi​bá​ik sok​kal in​kább meg​ra​gad​ták a kép​ze​le​tét,
mint a tö​ké​le​tes​ség.
Hi​szen Erik is ilyen volt. Mi​v el tel​je​sen hí​ján volt a kül​ső szép​-
ség​nek, a ben​ne élő mű​v észt mű​v el​te ki, és a tar​tós ér​té​kek​kel tö​-
rő​dött: tu​dás​sal, te​het​ség​gel, ok​kul​tiz​m us​sal és a hang​já​v al. Csu​-
pa olyas​m i​v el te​hát, ami tisz​te​le​tet, fé​lel​m et és áhí​ta​tot éb​reszt.
Tüs​ke so​kat ta​nult a mel​let​te töl​tött ti​zen​két év so​rán. Egy csi​-
nos arc csu​pán maszk, amely a szel​le​m i szür​ke​ség és a lus​ta​ság
el​ken​dő​zé​sét cé​loz​za – vél​te Erik ta​ní​tá​sai nyo​m án. Mi​v el pe​dig
mes​te​re rút​nak szü​le​tett, mil​li​árd​nyi masz​kot al​ko​tott ön​nön vé​-
del​m é​re, me​lyek az át​la​gos​ság lát​sza​tát kel​tet​ték. Azon​ban, ha
Erik úgy akar​ta, le​hullt az ál​arc, és nyil​v án​v a​ló​v á vált meg​za​bo​-
láz​ha​tat​lan, kü​lönc ter​m é​sze​te.
Tüs​ke kö​v et​te mes​te​re pél​dá​ját, masz​ko​kat gyár​tott ma​gá​nak
– né​m e​lyi​ket szö​v et​ből, má​so​kat ke​rá​m i​á​ból –, és el​fed​te jobb
arc​fe​lét, ez​zel is hang​sú​lyoz​v a fe​le​m ás szár​m a​zá​sát. Bár fi​zi​ka​i​-
lag sem​m i ta​kar​gat​ni​v a​ló​ja nem volt, dé​m on lap​pan​gott ben​ne,
amely egye​lő​re félt a nap​v i​lág​ra lép​ni. A masz​kok biz​ton​ság​gal
töl​töt​ték el, és rit​kán is járt a bir​to​kon nél​kü​lük. Meg​könnyí​tet​-
ték, hogy szin​te lát​ha​tat​lan​ná vál​jon, ami​hez kü​lön​ben na​gyon
ér​tett. A mai nap ki​v é​tel volt. Ezt a hi​bát nem kö​v et​he​ti el még
egy​szer.
Erik te​nye​re for​m al​de​hid- és jód​sza​gú volt, ahogy meg​v e​re​-
get​te Tüs​ke ar​cát.
– Ho​gyan pi​hen​het​tem vol​na a mai na​pon, édes fiam? Meg​ér​-
ke​zett a lány! Ér​zem! – Tüs​ke szin​te lát​ta, amint el​m o​so​lyo​dik a
maszk mö​gött: ma épp az ezüst​tel be​v ont vö​rös​re​zeset vá​lasz​tot​-
ta. Ange lel​kes üd​v öz​lé​sé​től az egész fél​re​csú​szott, és fel​fed​te a
hom​lok be​süp​pedt krá​te​rét, ahon​nan vi​szont ter​m é​szet​el​le​ne​sen
ug​rott elő az egyik szem​öl​dök.
 Ha a maszk a he​lyén volt, mind​össze az arc alsó egy​ne​gye​dét
en​ged​te lát​ni – az erős ál​lat és a telt aj​kat –, ami csa​ló​kán kel​le​-
mes, mi több, elő​ke​lő lát​v ányt nyúj​tott. Kö​zép​ko​rú urat mu​ta​tott
ápolt fe​ke​te haj​jal és át​ha​tó te​kin​te​tű bo​ros​tyán​sár​ga szem​pár​ral,
amely Erik fény​ko​rá​ban pa​rázs​la​ni, iz​za​ni is tu​dott.
A maszk és a pa​ró​ka el​rej​tet​te, hogy hor​do​zó​ja több év​szá​za​-
dos, torz rém, gyér haj​zat​tal. Amennyi​ben min​den a he​lyén volt,
a szem​üreg szo​kat​lan for​m á​ja sem tűnt szem​be, sem az, mi​lyen
mé​lyen ül a ko​po​nyá​ban. A fe​lü​le​tes szem​lé​lő az egész​ből a te​-
kin​tet tü​zét, su​gár​zó böl​cses​sé​gét és má​ni​ás csil​lo​gá​sát ér​zé​kel​te.
Mind​ez nem min​den​na​pi láng​el​m é​ről és kín​zó em​lé​kek​ről is ta​-
nús​ko​dott.
Tüs​ke Rune ári​á​já​nak me​leg ener​gia​ör​v é​nyé​re té​v edt a szegy​-
csont​ján. Mek​ko​ra ön​zés volt tőle, hogy egy pil​la​na​tig is azt hit​te,
meg​tart​hat​ja ma​gá​nak! Hogy sa​ját szer​ze​m é​nye​it táp​lál​hat​ja az
erő​v el, amely a lány sma​ragd​ként csil​lo​gó szem​pár​já​ból áradt,
mi​köz​ben éne​kelt. Erik​nek mind​er​re sok​kal in​kább szük​sé​ge volt,
mint neki.
– Igen – fe​lel​te vé​gül, és se​gí​tett ap​já​nak hely​re​iga​zí​ta​ni a
maszk​ját. A réz mű​orr így az arc kö​ze​pé​re ke​rült a tá​ton​gó sem​-
mi he​lyén. – Igen, ez ő. Meg​v an a meg​jö​v en​dölt ké​pes​sé​ge, pon​-
to​san a jós​lat sze​rint. – Meg​ra​gad​ta Erik ke​zét, és izzó mell​ka​sá​-
ra húz​ta, oda, ahol előbb a sa​ját keze nyu​go​dott. – Íme, a bi​zo​-
nyí​ték, hogy a hang​ja maga a tö​kély.
– Sze​rá​fi hang, ezt akar​tad mon​da​ni, ugye? – ja​v í​tot​ta ki Erik
apa, fé​lig ug​ra​tó hang​nem​ben. Keze köz​ben las​san ma​gá​ba itta
az ener​gia​cso​m a​got… Tüs​ke min​den por​ci​ká​já​ban érez​te, ho​gyan
von​ja el tőle.
– Ahogy mon​dod – bó​lin​tott bá​na​tos mo​sollyal. – Tö​ké​le​tes
ki​egé​szí​tő​je a ti​éd​nek vagy bár​m e​lyik égi kó​rus​nak.
– En​nek el​le​né​re egy egész dé​m on​hor​da kö​zött szü​le​tett – ri​-
posz​to​zott apja a maga sö​tét, ön​os​to​ro​zó hu​m o​rá​v al.
Fel​ne​v et​tek, noha Tüs​ke csep​pet sem örült, amint vé​gig​néz​te,
ho​gyan tel​nek meg Erik erei erő​v el.
Rune fé​nyé​v el. A leg​tisz​tább fe​hér​rel, me​lyet va​la​ha is lá​tott…
egy föld​re szállt an​gyal esszen​ci​á​já​v al. Ma​gá​é​nak akar​ta, hogy
is​m ét az ő tes​té​be fész​kel​je be ma​gát. Hogy me​le​gít​se és újra élet​-
re kelt​se a mú​zsá​ját.
– Sza​bad sze​ret​ne len​ni. Érez​tem – tet​te hoz​zá, in​kább csak
hogy el​te​rel​je fi​gyel​m ét a vesz​te​ség​ről, sem​m int, hogy iga​zol​ja a
för​tel​m es ter​v et, da​cá​ra an​nak, hogy épp e célt szol​gál​ta.
– Nem meg​m ond​tam? Pon​to​san úgy van, ahogy a vén bo​-
szor​kány meg​jö​v en​döl​te! Ugye sze​rin​ted is ha​m ar si​ke​rül meg​-
győz​nünk a lányt, hogy ad​jon fel min​dent? – Erik ezüst​szí​nű-
szür​ke csí​kos mi​lá​nói öl​tö​nye, amely más​kor lö​työ​gött so​v ány
ter​m e​tén, most meg​fe​szült váll​ban, ahogy meg​pró​bált meg​áll​ni a
lá​bán. Klu​bes​ték​re min​dig ki​öl​tö​zött, ma azon​ban va​sár​nap volt.
Heti ki​ruc​ca​ná​suk a föld alól Pá​rizs​ba szom​bat​ra volt idő​zít​v e.
Tüs​két meg​lep​te: mire fel az ün​nep​lő a la​bor​ba? Gya​ní​tot​ta, ne​-
ve​lő​ap​ja azért akar​ta leg​jobb for​m á​ját mu​tat​ni, mert arra szá​m í​-
tott, eset​leg Rune is le​jön vele ide.
Az utób​bi idő​ben mes​te​re egy​re tü​rel​m et​le​neb​bé vált. Mind​-
ket​ten tud​ták, még nem ér​ke​zett el az idő. Gon​do​san meg​ter​v e​-
zett mor​zsák​kal kell ide​csá​bí​ta​ni​uk a lányt. Mi​után el​hi​te​tik vele,
hogy nem bíz​hat meg sem a di​á​kok​ban, sem a ta​ná​rok​ban –
akik bo​lond​nak gon​dol​ják –, vagy akár ő fél​ti a biz​ton​sá​gu​kat, az
ár​nyak bi​ro​dal​m a felé for​dul majd.
Erik apá​ra is túl sok elő​ké​szü​let várt ez ügy​ben a la​bor​ban,
ezért Tüs​ke fel​ada​ta volt, hogy le​hoz​za Rune-t. Ez azon​ban csak​-
is az​u​tán lesz le​het​sé​ges, mi​után tel​jes​ség​gel, tes​tes​től-lel​kes​től
át​en​ge​di ma​gát a sö​tét​ség erő​i​nek.
Ha si​ke​rül a terv, Erik​nek vég​re min​de​ne meg​lesz, ami​re oly
rég​óta vá​gyik.
Tüs​ke a nya​ka köré fon​ta apja kar​ját. Évek​kel ez​előtt Erik a
maga száz​nyolc​v an​öt cen​ti​jé​v el va​ló​ság​gal fölé tor​nyo​sult, mos​-
tan​ra azon​ban le​hagy​ta öt cen​ti​v el. Combiz​m ai se​gít​sé​gé​v el
mind​ket​te​jü​ket álló hely​zet​be emel​te. Mi​ért ne? Hi​szen kis​ko​rá​-
ban Erik ci​pel​te őt.
– Ahogy le​száll az est, el kell vin​ned hoz​zá! – erős​kö​dött az
apja, és nem győz​te cso​dál​ni a le​v en​du​la​kék nyak​ken​dő​je és sö​-
tét​kék inge alatt meg​la​pu​ló ener​gia​cso​m ag ra​gyo​gá​sát, ahol
Rune ári​á​ja új erő​v el töl​töt​te meg a szí​v ét. – Hadd lás​sam ma​-
gam is a ga​lam​bocs​kán​kat! Az au​rá​ja ál​m á​ban lát​ha​tó a leg​job​-
ban.
Tüs​ke a pi​he​nő​fo​tel​be ül​tet​te, és csí​pő​jét ne​ki​tá​m asz​tot​ta a
túl​ol​da​li ívelt kar​fá​nak. Egész lé​nye fel​lá​zadt az el​len, ami itt ké​-
szült. Nem óhaj​tot​ta ki​les​ni a lány ál​m át.
Ám alig fo​gal​m a​zó​dott meg el​m é​jé​ben a gon​do​lat, men​ten el
is ve​tet​te. Ne​v et​sé​ges, hogy egy​ál​ta​lán eszé​be jut​hat ilyen.
Az ő faj​tá​ja va​dász​nem​zet​ség… hír​hedt ar​ról, hogy sö​tét há​ló​-
szo​bák​ba ha​tol be, hogy az​u​tán drá​ga​gyöngy​ként vi​sel​je ma​gán
az alvó nők el​csent lé​leg​ze​tét, el​csak​liz​za ál​m a​i​kat, meg​becs​te​le​-
nít​se tes​tü​ket, el​ká​bít​sa lel​kü​ket; hogy szen​v e​dé​lye​ik​ből, vá​gya​ik​-
ból és fé​lel​m e​ik​ből lak​m á​roz​zon.
Kü​lön​ben is, hi​á​ba áll​na el​len, Erik​nek elég len​ne be​v et​nie gé​-
gé​je ég​ben és po​kol​ban fo​gant hip​no​ti​kus hang​ja​it, és ő báb​ként
en​ge​del​m es​ked​ne neki.
Az évek so​rán egy​re in​kább tisz​tá​ba jött gyám​ja szem​fény​-
vesz​té​se​i​v el. Nyolc​éve​sen még az​nap vissza​v it​te a sár​m ányt az
er​dő​be, mi​nek​utá​na Erik „meg​gyó​gyí​tot​ta”. Ott azon​ban vé​gig
kel​lett néz​nie, hogy a ma​dár meg​pró​bál ugyan fel​re​pül​ni, még​is
le​v e​gő után kap​kod​v a bu​kik vissza a föld​re. Erik ak​kor is meg​-
győz​te ma​gát ar​ról, hogy a ma​dár​ka ép és egész​sé​ges, ho​lott a
bor​dái to​v ább​ra is át​szúr​ták a tü​de​jét. Ha​m a​ro​san ki is múlt.
Sen​ki és sem​m i nem él​het örök​ké.
Leg​alább​is nem az élő​v i​lág​ban.
Tüs​ké​nek gyak​ran meg​for​dult a fe​jé​ben, len​ne-e ere​je el​lent​-
mon​da​ni apja aka​ra​tá​nak, mi​után tud már a vi​selt dol​ga​i​ról. Ez
az egész azon​ban nem csak Erik hip​no​ti​ző​ri ké​pes​sé​ge​i​ről szólt.
El​v ég​re is az éle​tét és a cél​ja​it kö​szön​het​te neki. Min​de​nét oda​ad​-
ta vol​na azért, hogy apja büsz​ke le​gyen rá, és di​csér​je gyö​nyö​rű
hang​ján. Az sem szá​m í​tott, mennyi​re rög​esz​m és vagy ször​nyű a
ké​rés.
A maszk mö​gött rej​tő​ző fér​fi az apja volt min​den olyan szem​-
pont​ból, ami szá​m í​tott. Már​pe​dig a csa​lá​dé az el​sőbb​ség, min​de​-
nek​fö​lött.
Nem volt hát kér​dés, hogy el​v i​szi Eri​ket Rune-hoz, amint
meg​emész​tet​te az ária ener​gi​á​ját, és ké​szen áll erre. Né​m án le​sik
majd ki a lányt, aki nem fog tud​ni ró​luk. Nem is árt egy kis vál​-
to​zás a szo​ká​sos va​sár​na​pi ott​ho​ni sem​m it​te​v és he​lyett.
Tüs​ke ez​zel hi​te​get​te ma​gát, csak hogy ne kell​jen szem​be​néz​-
nie az igaz​ság​gal, vagy​is, hogy ma​gá​nak akar​ja a lányt. El​ha​tá​-
roz​ta, hogy ha vissza​tér​nek a meg​fi​gye​lés​ből, elő​v e​szi majd a he​-
ge​dű​jét. Mú​zsá​ja ugyan​is két​évi al​v ás után fel​éb​redt.
Ma éj​jel is​m ét sze​re​ná​dot ad Rune-nak ál​m á​ban.

Elő​ször a sze​m ét ész​le​lem: re​ze​sen csil​lo​gó szem​pár. Té​to​v án hu​-

nyor​gok, nem kép​ze​lő​döm-e.
Az​tán meg​hal​lom a ze​nét. Nem kép​ze​let ez, va​ló​ság. Aho​gyan
az sem kér​dés, hogy ne​kem itt a he​lyem. Lát​nom, érez​nem, hal​-
la​nom kell min​dent. Egye​dül ez sza​v a​tol​ja, hogy jól érez​zem ma​-
gam a bő​röm​ben.
Té​to​v á​zás nél​kül bo​tor​ká​lok elő​re a szu​rok​sö​tét alag​út​ban, kö​-
vet​v e a he​ge​dű szív​szag​ga​tó me​ló​di​á​ját. A szó szo​ros ér​tel​m é​ben
kö​v e​tem. Min​den hang​m a​gas​ság más-más szín​nel tán​col a fa​la​-
kon: olyan az egész, mint egy lé​zer​show. Meg​ci​ró​ga​tom őket, át​-
ad​v a ma​gam a fi​nom ta​pin​tá​si ér​ze​tek gyö​nyö​rű​sé​gé​nek. A vö​-
rö​sek tűz​for​rók, a zöl​dek lan​gyo​sak, a sár​gák nap​m e​le​gek, a ké​-
kek meg oly hű​v ö​sek és ki​szá​m ít​ha​tat​la​nok, akár az óce​á​nok
mé​lye. Az ég​szín​kék és a sö​tét​kék el​len​ben úgy csil​log, mint hol​-
mi agya​ras ten​ge​ri ször​nyek far​ka.
Ek​kor meg​lá​tom őt a tá​v ol​ban: sö​tét​be bur​ko​ló​zó mes​te​re​m et.
Megint meg​v il​lan a sze​m e, akár két, kút mé​lyé​re do​bott kí​v án​-
ság​tel​je​sí​tő pénz​ér​m e. Tény​leg va​ló​ra tu​dom vál​ta​ni a vá​gya​i​-
mat? Se​gít​het ben​ne, hogy ne okoz​zon szen​v e​dést az ének​lés?
Sú​lyos köd eresz​ke​dik alá, és el​v á​laszt ket​tőn​ket.
Va​la​hon​nan csö​pör​gés hal​lat​szik, és a lá​bam hi​deg víz​be gá​-
zol, amely​nek szint​je egy​re emel​ke​dik. Ed​dig bá​tor vol​tam, ám
min​den bá​tor​sá​gom el​pá​ro​log, mi​kor a víz el​fe​ke​te​dik, és már a
nya​ka​m ig ér.
Resz​ke​tek a je​ges ha​bok​ban. El​szo​rul a tor​kom. Pá​nik​ba
esem… ver​gőd​v e igyek​szem a víz​fel​szín fö​lött tar​ta​ni a fe​je​m et.
Nem is alag​út ez, ha​nem láda. Egy láda, amely las​san meg​te​lik
víz​zel… amely rot​ha​dó hal és ápo​ro​dott iszap bű​zét áraszt​ja.
Meg​ful​la​dok!
A bő​röm jég​hi​deg, a tü​dőm tü​zel; agyam tom​pa, kába. Be​le​-
rú​gok a fa​lá​da fa​lá​ba, de túl gyen​ge, túl ki​csi és túl ijedt va​gyok
ah​hoz, hogy si​ke​rül​jön ki​tör​nöm.
El​v esz​tem az esz​m é​le​te​m et.
A he​ge​dű éleszt fel. Több ez, mint zene: em​be​ri hang.
A mes​te​rem be​szél hoz​zám: arra buz​dít, hogy har​col​jak a ki​-
sza​ba​du​lá​sért. A fo​ga​m at csi​kor​gat​v a újra ka​pá​lóz​ni kez​dek. A
moz​du​la​ta​im las​sí​tott fel​v é​te​lek rit​m u​sát kö​v e​tik. Vé​gül a bal lá​-
bam át​sza​kít​ja a desz​ká​kat, jó​ko​ra da​ra​bon le​hor​zso​lom a tér​de​-
met. Egy na​pon majd heg kép​ző​dik a nyo​m á​ban.
Most azon​ban csak az szá​m ít, hogy ki​sza​ba​dul​tam.
Ki​úszom a víz​fel​szín​re. Fe​jem fö​lött az éj​sza​kai ég​bol​ton csil​-
la​gok ra​gyog​nak. Az imén​ti mu​si​ca​les lé​zer​fé​nyek ka​o​ti​ku​san ke​-
rin​gő pla​né​ták​nak ad​ják át a he​lyü​ket. Fel​fe​le sod​ró​dom, míg​-
nem kö​zé​jük ju​tok, a Tej​út epi​cent​ru​m á​ba, amely me​leg és meg​-
nyug​ta​tó, akár egy bár​sony​ta​ka​ró.
Ön​nön éne​kem is sza​ba​don szár​nyal, hogy csat​la​koz​zon a he​-
ge​dű​szó​lam​hoz: mennyei, cso​dás du​ett ez. Az űr tá​gas​sá​ga vissz​-
han​got ver a fe​jem​ben, fel​so​ra​ko​zik a szám és az or​rom mö​gött,
mi​köz​ben fel​ső re​gisz​te​rek​be lib​be​nek. Ki​v á​gom a ma​gas C-t, oly
tisz​tán, hogy arany​lón föl​iz​zik, csu​pa gyön​gyö​ző-csil​lám​ló ener​-
gia. Mél​tó pár​ja mes​te​rem szik​rát vető te​kin​te​té​nek.
A ga​la​xis boly​gói és csil​la​gai kö​rü​löt​tünk ke​rin​ge​nek, a he​ge​dű
és az ének kö​zös rit​m u​sát kö​v et​v e.
Egye​sült a két össze​il​lő fél.
A menny ren​de​ző​dé​sé​v el a vi​lág rend​je is hely​re​állt. Zene, sze​-
re​tet és bol​dog​ság al​kot​ja. Meg béke.
Az uni​v erzum a mi​énk. A ket​tőnk tu​laj​do​na.
Együtt győz​ni fo​gunk.
– Rune.
A sut​to​gás meg​bi​riz​gál​ja a fü​lem. Össze​göm​bö​lyöd​v e a fe​jem​-
re hú​zom a ta​ka​rót. Nem aka​rom el​hagy​ni a REM-álom ma​-
gán​ki​kö​tő​jét.
– Kelj fel, szí​v em! Most kez​dő​dik a reg​ge​li az át​ri​um​ban. En​-
ned kell, hogy ne késs el a tan​órák​ról! Hogy ér​zed ma ma​gad?
Anyu ag​gó​dó hang​ja szét​fosz​lat​ja az ál​m om​ban lá​tott gyö​-
nyö​rű utó​pi​át, noha kí​v ül​ről tu​dom az összes rész​le​tét. Rö​v id​del
apu ha​lá​la után kez​dő​dött ez az álom, és min​dig ugyan​az tör​tént
ben​ne: a tu​laj​don nagy​anyám pró​bált víz​be foj​ta​ni. Soha ilyen
go​nosz, ré​m í​tő do​log nem tör​tént még ve​lem. Mi​kor pe​dig el​-
vesz​tet​tem az esz​m é​le​te​m et, a mes​te​rem ze​né​je élesz​tett fel és
adott erőt, hogy meg​m e​ne​kül​jek.
Tu​dat​alat​ti​m at ez​u​tán is so​ká​ig kí​sér​tet​te még is​m ét​lő​dő li​-
dérc​ál​m ok​ban, míg​nem úgy két éve ezek meg​szűn​tek. Hi​ány​zott
az álom​bé​li du​et​tünk. Olyan is​ten​te​le​nül jó, vi​gasz​ta​ló ér​zés volt,
hogy is​m ét rá​ta​lál​tam.
Mind​ed​dig úgy gon​dol​tam, hogy apu szel​le​m e szó​lal​tat​ja meg
a he​ge​dűt. Csak a sze​m e szí​ne vál​to​zott meg idő​köz​ben mo​gyo​-
ró​bar​ná​ról csil​lo​gó réz- és arany​szí​nű​re, hogy ez mu​tas​son utat a
sö​tét​ben.
Teg​nap azon​ban ugyan​ez a szem​pár su​gár​zott rám a ker​tész
kám​zsá​ja alól.
Most pe​dig újra itt ez az álom.
Mit akar ez je​len​te​ni?
Meg​resz​ke​tek, rész​ben azért is, mert anyu le​ránt​ja ró​lam a ta​-
ka​rót, a szo​bá​ban pe​dig hi​deg van. Hu​nyo​rog​v a né​zek rá. Szét​-
húz​za az ágy​füg​gönyt. A lá​v a​lám​pá​ból sze​líd le​v en​du​la​il​lat árad
a bar​lan​gom​ba. Olyan ér​zé​sem van, mint​ha a szűk kis odúm​ban
még min​dig éj​fél ural​kod​na. Anyu pont el​ta​kar​ja a di​gi​tá​lis órá​-
mat.
– Mennyi az idő? – kér​dem.
– Reg​gel fél nyolc.
A vá​lasz kel​lő​kép​pen le​döb​bent ah​hoz, hogy fe​lül​jek. Kis hí​ján
be​v e​rem a fe​jem az ala​csony mennye​zet​be.
– Ne​ked nyolc​ra a rep​té​ren kell len​ned! Mi​ért nem éb​resz​tet​tél
fel ko​ráb​ban? Jó lett vol​na, ha van időnk a bú​csú​zás​ra. – Újra
kis​lány​nak ér​zem ma​gam. Szük​sé​gem len​ne arra a csuk​lóm köré
te​kert vö​rös fo​nal​ra, úgy könnyebb len​ne el​en​ged​nem.
Meg​v e​re​ge​ti a ke​ze​m et.
– Min​den oké. Fel​hív​tam a lé​gi​tár​sa​sá​got, és át​írat​tam a já​ra​-
tot. A hét​v é​gé​ig ma​ra​dok. Rég be​szél​get​tem Lot​tie-val, és egy kis
vá​ros​né​zés​re is ké​szü​lök egye​dül. Pár ru​ha​da​ra​bot is be​szer​zek
ta​lán köz​ben. Még az is meg​es​het, hogy tö​ké​le​tes es​kü​v ői ru​há​ra
buk​ka​nok, nem igaz?
– Anyu… ne​ked most Ned mel​lett len​ne a he​lyed, ké​szü​lőd​nö​-
tök kel​le​ne a lag​zi​tok​ra! – Sze​gény Ned – gon​do​lom. Egye​dül
ros​to​kol a házunk​ban, ho​lott fris​sen el​jegy​zett vő​le​gény.
– Te vagy az első, Rune – ráz​za meg a fe​jét anyu. – Va​la​m i​-
ért úgy ér​zem, itt kéne még ma​rad​nom. Va​la​ho​gyan… más let​tél.
Jó, hogy azt nem mond​ja: Ag​gó​dom, ne​h ogy tel​je​sen be​go​-
lyózz, mint Lil nagy​m a​m a – a be​ál​lott csönd​ben azon​ban ott le​-
beg ket​tőnk kö​zött a ki nem mon​dott gon​do​lat. A lá​v a​lám​pa
halk, bugy​bo​ré​ko​ló han​got hal​lat. Pis​lo​gó fé​nyei kí​sér​te​ti​es ár​-
nya​kat vet​nek min​den​re. Anyu fél ar​cát is sö​tét​ség ta​kar​ja.
Bor​zong​v a rán​tom meg a vál​lam, hogy le​ráz​zam ma​gam​ról a
ret​te​gés és a za​v ar egy​re job​ban el​ha​tal​m a​so​dó ér​zé​sét, amely
las​san össze​csap a fe​jem fö​lött, akár​csak a jég​hi​deg víz az ál​-
mom​ban. Annyi min​den​nel bir​kó​zom egy​szer​re: töb​bek kö​zött
mar​dos a bűn​tu​dat, hogy anyu azért ma​rad to​v ább, mert én teg​-
nap meg​ját​szot​tam az áju​lást.
Nem elég, hogy fel kel​lett hív​nia a lé​gi​tár​sa​sá​got, de a fő​nö​két
is ér​te​sí​te​nie kel​lett a ta​ka​rí​tó​szol​gá​lat​nál. Most is a sza​bad​sá​gát
rö​v i​dí​tet​te meg, amit a mé​zes​he​tek​re tar​to​ga​tott. Jócs​kán be​za​-
var​tam hát az éle​té​be.
Rá​adá​sul sze​gény feje még csak nem is tud​ja, mennyi​re össze
va​gyok za​v a​rod​v a ma​gam is.
– Na, gye​rünk! – böki meg a te​nye​ré​v el a bal tér​de​m et. Kis
hí​ján hoz​zá​ér a heg​hez, ame​lyet sza​ba​don hagy a csip​ke​sze​gé​lyes
rö​v id pi​zsa​m a. – Utol​já​ra a fel​ső​sök reg​ge​liz​nek. Az al​só​sok​nak
már​is kez​dőd​nek az órá​ik. Most meg​néz​he​ted ma​gad​nak, kik​kel
fogsz együtt vé​gez​ni.
Meg​bor​zon​gok a gon​do​lat​ra. Teg​na​pi „áju​lá​som” után az este
hát​ra​lé​v ő ré​szé​re a szo​bám​ban ma​rad​tam. Si​ke​rült is el​ke​rül​nöm
az összes di​á​kot, Sunnyt le​szá​m ít​v a. A ta​ná​rok több​sé​ge azon​ban
be​ug​rott, hogy be​m u​tat​koz​zon.
Kö​zöt​tük volt Dia​m ond Tom​lin ta​nár úr, a ta​ná​ri kar leg​fi​a​ta​-
labb tag​ja a maga hu​szon​öt évé​v el. Hoz​zá tar​to​zik min​den, ami
szín​ház és tu​do​m ány. Most tért vissza hét​v é​gi pá​ri​zsi fel​lé​pé​sé​ről
al​ter​na​tív pun​k​együt​te​sé​v el. Tweedza​kó​ját és ra​kott ele​jű nad​-
rág​ját le​szá​m ít​v a tény​leg el le​het róla kép​zel​ni, hogy do​bol, bar​na
sza​kál​lá​v al és inas ter​m e​té​v el. A haja sűrű, gön​dör, bar​na für​tök​-
ben me​re​de​zik a feje kö​rül, ez és szú​rós te​kin​te​tű kék sze​m e a fi​a​-
tal, lá​za​dó Ein​stein​re ha​jaz. Mind​ez egy​be​v ág az​zal, amit Sunny​-
tól hal​lot​tam róla: vil​la​nyol​tás után szo​kott tu​do​m á​nyos kí​sér​le​-
te​ket vé​gez​ni a szo​bá​já​ban, ami​ről az aj​tó​ré​sen át​szű​rő​dő kü​lö​-
nös na​rancs​sár​ga vil​la​ná​sok árul​kod​nak.
Mö​göt​te a má​sik igaz​ga​tó, Mr. Nor​ring​ton nyo​m ult be a szo​-
bám​ba. Ke​zet rá​zott ve​lem, és azt mond​ta, vár a má​so​dik fél​év​-
ben tar​tan​dó pénz​ügyi​is​m e​re​tek-, va​la​m int kar​rier​ter​v e​zés-órá​i​-
ra. Egy​kor jó​ké​pű, ros​ka​tag kül​se​jé​v el, vas​tag pu​ló​v e​ré​v el és
drót​ke​re​tes szem​üve​gé​v el akár an​gol kém​nek is el​m e​het​ne. Gya​-
núm iga​zo​lód​ni lát​szott, ami​kor ki​fe​lé me​net be​le​bot​lott Ma​dame
Har​ris​be, az is​ko​la könyv​tá​ro​sá​ba, iro​da​lom​ta​ná​rá​ba és lel​ki ta​-
nács​adó​já​ba. Dun​di ido​m ok, sző​ke haj és szür​ke szem​pár – így
ír​ha​tó le a hölgy. Mi​alatt a diri se​gí​tett neki fel​szed​ni el​ej​tett pa​-
pír​ja​it, össze​néz​tek, kábé, mint a 007-es ügy​nök miss Mo​ney​pen​-
ny​v el.
E ro​m an​ti​kus pil​la​na​tot Ma​dame Bou​chard meg​je​le​né​se vág​-
ta tönk​re. Ő a ze​ne​tör​té​net és ének​m es​ter​ség ta​ná​ra, a leg​ijesz​-
tőbb je​len​ség az összes kö​zül. To​tál il​lik eh​hez a bal​jós, kí​sér​tet​-
jár​ta hely​hez nyár​sat nyelt test​tar​tá​sá​v al, össze​pré​selt aj​ká​v al,
vas​kos smink​jé​v el, va​la​m int egye​nes szá​lú fe​hér ha​já​v al, amely a
de​re​ka kö​ze​lé​ben kon​tár haj​fes​tés​nek be​tud​ha​tó​an élénk ró​zsa​-
szín ár​nya​la​tot ölt. Fran​ken​stein meny​asszo​nyát kép​zel​ném
ilyen​nek. Ab​ból azon​ban, amit Sunny el​m on​dott, in​kább tű​nik
má​ni​á​kus tu​dós​nak, mint Ször​nyel​lá​nak. Ked​v enc idő​töl​té​se a
13
ta​xi​der​m ia. A má​so​dik eme​let egyik üres öl​tö​ző​jé​ben ren​dez​te
be a mű​he​lyét és sze​m é​lyes ki​ál​lí​tó​ter​m ét.
Rossz híre, amer​re csak meg​for​dul, előt​te jár. Lát​szott ez ab​-
ból is, hogy fél​re​hú​zó​dott mel​lő​le a má​sik há​rom ta​nár, ami​kor
fag​gat​ni kez​dett a kép​zett​sé​gem​ről: kik ok​tat​tak az Ál​la​m ok​ban
és hány​szor lép​tem fel kö​zön​ség előtt. Egy​ál​ta​lán, bi​zo​nyá​ra hó​-
na​pok óta gya​ko​rol​tam Re​na​ta ári​á​ját A tü​zes an​gyalból, kü​lön​-
ben nem tud​tam vol​na olyan mes​te​ri​en elő​ad​ni. Char​lot​te néni a
szem​üve​gét igaz​gat​v a til​ta​ko​zott: ke​m ény na​pom volt, hagy​jon
bé​kén, mi ez, ki​hall​ga​tás?
A két nő össze​szó​lal​ko​zott. Anyu​v al döb​ben​ten ül​tünk, egé​-
szen Fab​re igaz​ga​tó ér​ke​zé​sé​ig, aki ke​rek-pe​rec kö​zöl​te Bou​-
chard-ral, hogy tar​to​gas​sa más​kor​ra a kér​dé​se​it. A di​ri​nek nyá​-
jas, meg​nye​rő arca van és fran​ci​ás ki​ej​té​se. Mind​azon​ál​tal dús
fe​hér haja és busa sza​kál​la in​kább em​lé​kez​tet tisz​te​let​ben meg​-
őszült ten​ge​rész​ka​pi​tány​ra, mint fran​ci​á​ra. Bou​chard nem mert
vissza​be​szél​ni ke​nyér​adó gaz​dá​já​nak. Gyil​kos pil​lan​tást ve​tett
Char​lot​te né​ni​re, az​tán acsa​rog​v a, foga kö​zött szit​ko​zód​v a tá​v o​-
zott. Meg​m en​tő​m et, a di​rit akár az év ta​ná​rá​nak is meg​v á​lasz​ta​-
nám, noha sem​m i​kép​pen nem a tan​tár​gya​kért, ame​lye​ket ta​nít:
a vi​lág​föld​raj​zot és tár​sa​da​lom​tu​do​m ányt ugyan​is utá​lom. Ki​fe​-
jez​te el​is​m e​ré​sét a meg​hall​ga​tá​son ta​nú​sí​tott ének​tu​dá​so​m ért,
majd el​né​zé​sün​ket kér​te, ami​ért neje, a jel​m ez​ter​v e​ző és az
egész​ség​tan ta​ná​ra je​len​leg épp Pá​rizs​ban tar​tóz​ko​dik egy di​v at​-
be​m u​ta​tón.
Pe​dig rá let​tem vol​na a leg​kí​v án​csibb a ta​ná​rok kö​zül. Ma el is
ha​tá​roz​tam, hogy fel​ke​re​sem. Re​m é​lem, se​géd​kez​he​tem majd
neki a jel​m e​zek​nél. Ha min​den​kép​pen itt kell ma​rad​nom, a var​-
rás és a ru​ha​ter​v e​zés ment​het meg leg​in​kább at​tól, hogy be​go​-
lyóz​zam.
– Hol van​nak a köl​csön​v ett egyen​ru​hák? – sza​kít​ja fél​be anyu
a gon​do​la​ta​i​m at, és a ru​hás​szek​rény​ben ko​to​rá​szik. Ide ha​ji​gál​-
tuk be a dol​ga​i​m at teg​nap, mi​előtt le​fe​küd​tünk: én a ké​nyel​m es,
el​füg​gö​nyö​zött bar​lan​gom​ban, ő meg a he​v e​rőn. Fel fo​gom
aján​la​ni mára az ágya​m at. Nem igaz​ság, hogy egy tíz cen​ti​v el
rö​v i​debb al​kal​m a​tos​sá​gon ku​po​rog​jon az én di​lim mi​att. Amúgy
ér​de​kel, ő is hall​ja-e ugyan​azo​kat a han​go​kat, mint én, ame​lyek
az ágyam fö​löt​ti szel​lő​ző​nyí​lás​ból hal​lat​sza​nak: mo​to​zást és lég​-
vé​te​lek za​ját. Le​het azon​ban, hogy egy száz​éves épít​m ény​ben
ter​m é​sze​te​sek az ef​faj​ta zö​re​jek. Mind​emel​lett job​ban érez​ném
ma​gam, ha be​iga​zo​lód​na, hogy ez is, mint min​den más, nem
csu​pán a kép​ze​le​tem já​té​ka.
 Anyu elő​v esz a szek​rény​ből pár ru​ha​da​ra​bot. Az egyen​ru​há​i​-
mat tar​tal​m a​zó ró​zsa​szín tás​ka teg​nap el​tűnt a rög​tön​zött fel​lé​-
pé​sem és a ki​pa​ko​lás ide​je kö​zött, ami​kor meg​ját​szot​tuk, hogy
min​den tök oké. Char​lot​te né​ni​nek kel​lett ke​res​nie át​m e​ne​ti
után​pót​lást azok kö​zött az egyen​ru​hák kö​zött, ame​lye​ket vég​zett
di​á​kok aján​dé​koz​tak a tan​in​té​zet​nek.
El​fin​to​ro​dom, mert eszem​be jut, mi​lyen su​tán és lö​työ​gő​sen
állt mind​ez raj​tam, ami​kor teg​nap este fel​pró​bál​tam.
– Mi​ért nem ve​he​tek fel ut​cai ru​hát, amíg az enyé​im elő​ke​rül​-
nek? El​v ég​re rend​kí​v ü​li kö​rül​m é​nyek​ről van szó, vagy nem?
Anyu az aj​kát rág​ja.
– A sza​bály az sza​bály. Lot​tie-tól így is túl sok en​ged​m ényt
kap​tál. Va​la​hol csak meg kell húz​nia a ha​tárt itt az is​ko​lá​ban. Az,
ha nem egyen​ru​há​ban mész be egy órá​ra, ki​ha​tás​sal lesz a je​gye​-
id​re. Bírd ki, amíg meg​ta​lál​juk, amit vá​sá​rol​tunk! Biz​tos va​gyok
ben​ne, hogy a nap vé​gé​re elő​ke​rül.
Bó​lin​tok. Tök rossz ér​zés, hogy va​la​kik csak úgy el​emel​he​tik a
dol​ga​i​m at.
Ha​csak nem bosszú​ból tet​ték, ami​ért be​le​ron​dí​tot​tam a meg​-
hall​ga​tás​ba…
Ra​kon​cát​lan ha​jam le​om​lik a vál​lam​ra, több szál hoz​zá​ra​gad
hir​te​len ki​pi​rult ar​com​hoz. Anyu ke​fé​jé​v el si​m í​tom őket hát​ra,
míg​nem már ser​ceg​nek a sta​ti​kus elekt​ro​m os​ság​tól. Fel​te​szek
egy kö​tött haj​pán​tot, át​v e​tem lá​bam az ágyon, és ásí​tok.
Mi​köz​ben be​búj​ta​tom ál​m os tag​ja​i​m at a szür​ke blé​zer​be,
hosszú szok​nyá​ba és fe​hér, fod​ros ing​be, ami együtt leg​in​kább lo​-
vag​ló​öl​tö​zék​re ha​jaz, sza​lon​na​szag, fa​héj és kávé dús il​la​ta szál​-
lin​gó​zik be a szo​bám​ba az aj​tó​rés alatt. Meg​kor​dul a gyom​rom.
Teg​nap este, mi​után le​zu​ha​nyoz​tam, hogy le​dör​zsöl​jem a bő​-
röm​ről a ra​ga​dós le​v est, már sem​m i mást nem vol​tam haj​lan​dó
enni. Azt mond​tam, nem va​gyok éhes, az igaz​ság azon​ban az,
hogy tú​lon​túl fel vol​tam span​nol​v a.
Hogy le​het​sé​ges, hogy lá​tok egy vik​to​ri​á​nus ru​há​za​tú pa​sast,
aki​ről az égad​ta vi​lá​gon sen​ki nem tud: aki egy szem​v il​la​nás
alatt el​tű​nik, előt​te azon​ban egyet​len érin​té​sé​v el el​her​v aszt​ja a
ró​zsá​kat? Aki​nek a sze​m ét évek óta vi​szont​lá​tom ál​m a​im​ban,
olyan he​ge​dű​szó​lók mel​lett, ame​lye​ket ed​dig apám​nak tu​laj​do​ní​-
tot​tam?
Mé​lyen ma​gam​ba foj​tom eze​ket a nyug​ta​la​ní​tó kér​dé​se​ket.
Épp elég ag​gód​ni va​lóm van mára a való vi​lág​ban. Övet kö​tök a
szok​nyá​ra, et​től azon​ban csak össze​gyű​rő​dik, és fur​csán ki​-
buggyo​so​dik a fö​lös anyag. De leg​alább a vö​rös nyak​ken​dő
passzol. Mi​után ke​v és pi​ro​sí​tót és őszi​ba​rack-ró​zsa​szín ár​nya​la​tú
ajak​bal​zsa​m ot te​szek fel, anél​kül, hogy meg​néz​ném ma​gam a
for​gó​tü​kör​ben, sor​som​ba be​le​tö​rőd​v e ha​gyom el a szo​bát anyu
mö​gött.
Csak úgy sza​ba​dul​ha​tok el in​nen, ha meg​m u​ta​tom, hogy nem
om​lok össze a kö​zön​ség lát​v á​nyá​tól. A teg​na​pi fi​as​kó épp elég​gé
bi​zo​nyít​ja ezt. Aho​gyan az is, hogy anyu egye​lő​re nem mer ma​-
gam​ra hagy​ni. Éve​kig őr​kö​dött fe​let​tem, ide​je lesz vé​get vet​ni en​-
nek.
Aho​gyan ide​je azt is ki​de​rí​te​nem, mi a be​te​ges ének​lé​si kény​-
sze​rem oka. Tud​nom kell, mi tört el ben​nem, mert csak így jö​he​-
tek hely​re. Bár​m i áron. Ta​lán ez a hely a se​gít​sé​gem​re lesz eb​-
ben, és az​u​tán már elő​re​néz​he​tek, egyen​get​he​tem a jö​v ő​m et.
Kez​dek ugyan​is rá​jön​ni, van rosszabb an​nál, mint hogy szem​be​-
né​zünk a fé​lel​m e​ink​kel, és​pe​dig az, ha élő​ha​lott​ként ten​get​jük a
nap​ja​in​kat.
 6.
ELŐ​ADÓ-MŰ​VÉ​SZET

„A gon​dol​ko​dás nem győ​zi le a fé​lel​m et, a cse​lek​vés azon​ban

igen.”
W. Clement Stone

Mi​után kla​uszt​ro​fób kis szo​bám​ból ki​ju​tunk a tá​gas nagy​csar​-

nok​ba, káp​rá​zik a sze​m ünk a hir​te​len tá​m adt ra​gyo​gás​tól. Reg​-
ge​li vi​lá​gos​ság árad be a ma​gas, met​szett üveg​ab​la​ko​kon, rom​-
busz, négy​zet és csil​lag ala​kú ár​nyé​ko​kat vet​v e a már​v ány​pad​ló​-
ra, a bronz​szob​rok​ra és a tü​kör​rel be​v ont fa​lak​ra.
A tü​kör​ké​pem​re fó​ku​szá​lok. Hir​te​len rossz ér​zés fog el, mint​-
ha fi​gyel​ne va​la​ki. Be​le​re​m e​gek. Le​roux köny​v é​ben a Fan​tom
gyak​ran les​te pré​dá​ját tük​rök mö​gül: ép​pen​ség​gel egy ilyen nyílt
meg Chris​tine előtt, hogy alá​száll​jon a föld alá.
Hir​te​len je​ges fu​v al​lat csap meg, és össze​bor​zol​ja a ha​jam.
Meg​le​pet​v e né​zek fel a szel​lő​ző​be​ren​de​zés​re, de az​u​tán meg​-
könnyeb​bül​ten fel​lé​leg​zem, lát​v a, hogy csak a lég​kon​di kap​csolt
be.
El​la​zu​lok. Rit​ka öröm együtt él​v ez​ni a me​leg nap​su​ga​ra​kat és
a hű​tött le​v e​gőt. Van va​la​m i a ter​m é​sze​tes fény​ben, ami min​dig
is jó​kedv​re de​rí​tett, és fel​töl​tött erő​v el. Ilyen​kor úgy ér​zem, hogy
min​den si​ke​rül​het. Mint​ha va​la​m i​ként ma​gam​ba in​nám a nap​-
fény ener​gi​á​ját. Apu azt mon​da​ná erre, az au​rá​já​ban süt​ké​re​-
zem, anyu pe​dig ki​ne​v et​né. Nem szá​m ít per​sze, hisz-e eb​ben
vagy sem. Az a fon​tos, én mit ér​zek.
Amint be​lé​pek egy nap​fény​sáv​ba, men​ten vá​la​szol a vé​rem, és
ener​gia​szik​rák rob​ban​nak szét a tag​ja​im​ban. Mind​ez fel​bá​to​rít.
Meg​in​du​lunk anyu​v al a csi​ga​lép​csőn, hogy a sza​go​kat kö​v et​v e
rá​ta​lál​junk az át​ri​um​ra. Köz​ben ar​ról győz​kö​döm ma​gam, hogy
men​ni fog ez ne​kem. Az is​ko​la el​v ég​re is szín​já​ték​ra épül, én pe​-
dig nem jö​v ök za​v ar​ba, ha meg kell ját​sza​nom ma​gam. Majd
szem​be​né​zek a di​á​kok​kal, bo​csá​na​tot ké​rek, ami​ért fél​be​sza​kí​tot​-
tam a meg​hall​ga​tást, és meg​nye​rem őket ma​gam​nak.
Az op​ti​m iz​m u​som meg​inog, mi​kor meg​ér​ke​zünk a má​so​dik
eme​le​ti át​ri​um​ba. Rész​ben a csön​des be​szél​ge​tés mi​att, amely át​-
szű​rő​dik a sö​tét, bolt​íves be​já​ra​ton, in​kább azon​ban a hang​szó​-
rók​ból diszk​ré​ten szó​ló dal az oka. Rá​is​m e​rek a nyelv gaz​dag ár​-
nya​la​ta​i​ra, a ke​m ény, ag​resszív más​sal​hang​zók​ra: orosz. A di​á​-
kok ki​zá​ró​lag az ope​rá​ból fe​lel​tek teg​nap. A je​len ári​át az egyik
fér​fi ka​rak​ter ének​li, ami meg​m a​gya​ráz​za, mi​ért nem sar​kall
ének​lés​re a bra​v ú​ros hang​sze​re​lés. A je​lek sze​rint egye​dül a női
ári​ák van​nak rám ilyen ha​tás​sal.
Ha​boz​v a ál​lok meg a kü​szö​bön… köz​ben ab​ban re​m ény​ke​-
dem, hogy amennyi​ben ma újra elő​ke​rül Re​na​ta va​la​m e​lyik
dala, nem érint meg… ha pe​dig ne​ta​lán még​is, olyan hal​kan ad​-
ják elő, hogy el​nyom​ja ének​lé​si visz​ke​teg​sé​ge​m et. Egy-két nap​ra
szük​sé​gem van, amíg ki​he​v e​rem az elő​ző meg​aláz​ta​tást… egy
újabb előtt.
Anyu át​lép a kü​szö​bön, és bá​to​rí​tón oda​bic​cent fe​lém. A haj​-
vé​ge​i​m et rá​gom, hogy meg​íz​lel​jem a sam​pon gaz​dag va​ní​lia- és
édes​na​rancs-ízét, utá​na me​gyek… és kez​de​tét ve​szi a szí​ni​elő​-
adás.
Azt vár​tam, hogy kel​lő​kép​pen meg​v i​lá​gít​ják a tá​gas bü​fét,
ame​lyet há​rom tan​te​rem​ből ala​kí​tot​tak ki a fa​lak ki​üté​sé​v el. De
nem so​ra​koz​nak sű​rűn az ab​la​kok egy​m ás mel​lett, hogy be​en​-
ged​jék a nap​fényt. El​v ég​re is ezt vár​ja el az em​ber egy át​ri​um​tól,
nem igaz? Le​gyen nagy, vi​lá​gos, nap​su​ga​ras, tele vi​rág​gal és
zöld​del, akár egy tró​pu​si ős​er​dő.
Hát, ez nem ilyen. Nem is ér​tem, mi​ért ne​v e​zik át​ri​um​nak.
Egy fia nö​v ényt nem lá​tok se kö​zel, se tá​v ol. Ugyan​olyan si​v ár,
mint a szo​bá​ink. Az ab​la​ko​kat ke​rek tük​rök he​lyet​te​sí​tik, eh​hez
az alap​raj​zot is meg kel​lett vál​toz​tat​ni a fel​újí​tás so​rán. A tü​kör​-
pa​ne​lek né​hol fol​to​sak és el​fe​ke​ted​tek ott, ahol a túl​ol​da​lon meg​-
ko​pott a fon​cso​ro​zott hát​lap – vagy meg​kop​tat​ták, mert úgy in​-
kább lát​szik an​tik​nak. For​m á​juk el​süllyedt kí​sér​tet​ha​jó ke​rek ab​-
la​ka​i​ra em​lé​kez​tet.
To​v ább​ra is az az ér​zé​sem, hogy van va​la​ki a tü​kör túl​ol​da​lán.
Meg​gyor​sí​tom a lép​te​i​m et. A fé​nyes pad​ló a maga moz​gal​m as
vö​rös-fe​ke​te csí​kos min​tá​za​tá​v al nesz​te​le​nül sik​lik Mary Jane
pa​pucs​ci​pőm alatt. Vö​rös-fe​ke​te négy​szö​gek is​m ét​lik a pad​ló mo​-
tí​v u​m át egé​szen a mennye​ze​tig. A hosszú he​lyi​ség hosszá​ban
ket​té​osz​lik. Az in​nen​ső ol​da​lon a fa​la​kat fé​nyes vö​rös szé​kek és
hoz​zá​juk illő gyer​tya​fé​nyes asz​ta​lok sze​gé​lye​zik. A zö​m ük mel​lett
sö​tét​be bur​ko​ló​zó di​á​kok ül​nek.
Ez az ol​dal, a be​já​rat fe​lő​li, min​den​ki előtt nyi​tott, és a vé​gé​ből
át le​het men​ni a büfé ol​da​lá​ra. Az ala​csony, vö​rös mennye​zet​ről
gó​ti​kus stí​lu​sú csil​lár csüng alá, mint​ha csak har​m inc cen​tis fe​-
ke​te-arany gyer​tyák vi​lá​gí​ta​ná​nak fej​jel le​fe​lé. Pa​rázs​ló vé​gük
apró lán​gocs​ká​kat for​m áz, ezek mu​tat​nak utat hal​v ány​sár​ga de​-
ren​gé​sük​kel.
A ki​v i​lá​gí​tott át​já​rón át​ha​lad​v a vé​gig fal-kö​zel​ben ma​ra​dunk.
Meg​fe​szül a vál​lam, azt vá​rom, hogy új​ra​kez​dőd​jön a sut​to​gás.
Pár lé​pés után az asz​ta​lok​nál ülő​ket is szem​ügy​re ve​szem. Mé​-
lyen el​m e​rül​nek a cse​v e​gé​sük​ben, vagy spi​rál​fü​ze​tek​be, jegy​zet​-
la​pok​ra ir​kál​nak. Min​den jel sze​rint az ope​rá​ról, ame​lyet a te​rem
vé​gé​ben a pla​fon​ról le​ló​ga​tott két nagy​kép​er​nyős tévé su​gá​roz –
okos el​ren​de​zés, így min​den​hon​nan jól lát​ha​tók.
Mos​tan​ra a gyér vi​lá​gí​tás okát is meg​ér​tem. A hang​szó​ró​ból
ára​dó me​ló​di​ák szink​ron​ban van​nak a kép​er​nyő köz​v e​tí​té​sé​v el –
ahogy egy mo​zi​ban. A di​ák​ké​zi​könyv kü​lön ki​emel​te, hogy az it​-
te​ni hall​ga​tók nya​kig me​rül​nek az ope​rák vi​lá​gá​ba, ki​v ált azo​ké​-
ba, ame​lyek​nek kö​zük van a zá​ró​v izs​gá​hoz. Nem csu​pán a ze​nét
kell is​m er​nünk, de a szín​há​zi elő​adá​sok rész​le​te​it is, azok meg​-
annyi vizu​á​lis rész​le​té​v el egye​tem​ben, egé​szen a rá​dió- meg té​v é​-
fel​v é​te​le​kig be​zá​ró​an. En​nek leg​jobb mód​ja pe​dig, ha foly​ton ez
megy a té​v é​ben, és a hall​ga​tók ezt lát​ják a mű​v ész- és kom​m er​-
szfil​m ek, va​ló​ságshow-k meg más ti​ni​m ű​so​rok he​lyett.
A tö​m ér​dek szor​go​san jegy​ze​te​lő diák lát​tán arra kö​v et​kez​te​-
tek, hogy a je​len​leg su​gár​zott ope​ra is házi fel​adat. Most épp ké​-
ken meg​v i​lá​gí​tott szín​pad je​le​nik meg az óri​ás​kép​er​nyő​kön, kü​-
lön​bö​ző pó​zok​ba he​lyez​ke​dő fi​a​tal apá​cák​kal. Egy ka​to​li​kus bí​bo​-
ros el​csá​bít​ja az egyik fé​lig fel​öl​tö​zött apá​cát. A lány ar​cá​ra kiül a
ret​te​gés, mint​ha a kö​zös vé​tek egye​ne​sen a vi​lág​v é​gét hoz​ná az
em​be​ri​ség​re. Kö​zön​sé​gük is van a szín​pa​don: fes​tett arcú, gro​-
teszk bo​hó​cok, akik tap​sol​nak ne​kik. A lát​v ány egy​szer​re ér​zé​ki
és fel​ka​v a​ró.
Anyu​v al a sar​kot meg​ke​rül​v e át​ke​rü​lünk a büfé elé. Jól ki​v i​lá​-
gí​tott be​nyí​ló ez, ahol fe​ke​te-arany koc​kás sző​nyeg ve​szi kö​rül a
bár​pul​tot. A fe​jünk fö​lött di​gi​tá​lis ki​jel​ző​ről ol​v as​ha​tó le az ame​-
ri​kai-pá​ri​zsi kony​ha étel- és ital​kí​ná​la​ta, me​lyen az ára​kat is fel​-
tün​te​tik. Anyu a ke​zem​be nyom​ja a di​á​két​ke​zé​si je​gyet, amely​-
nek költ​sé​ge​it Char​lot​te néni áll​ta, emel​lé elő​v e​szi a hi​tel​kár​tyá​-
ját. Előt​tünk már csak két ba​rát​nő van a sor​ban, és ha el​dön​töt​-
ték, mit kér​nek, mi kö​v et​ke​zünk.
A hosszú, fe​ke​te már​v ány​pult mö​gött öt diák szor​gos​ko​dik:
kha​ki kö​té​nyü​ket az egyen​ru​há​juk fölé vet​ték föl. Ők mé​rik ki a
ren​de​lé​se​ket, és töl​tik újra a kész​le​te​ket: fa​hé​jas te​ker​cset, kü​lön​-
fé​le ba​get​te​ket, cro​is​sant-okat és muf​fi​no​kat a ki​ra​ka​tok üve​ge
mö​gött, to​v áb​bá rozs​da​m en​tes acél​tar​tók​ban gő​zöl​gő sza​lon​nás
to​jást és pa​la​csin​tát a túl​v é​gen.
Az egyik diák az ezüst evő​esz​kö​zö​ket tisz​to​gat​ja, el​m os​sa a
bög​ré​ket, és ke​ze​li a ká​v é​fő​ző​ket. Van egy gyü​m ölcs- és sajt​rész​-
leg is. Itt egy csil​lo​gó kék sze​m ű, hir​te​len​sző​ke hajú srác – szin​te
fe​hé​ren vi​lá​gít a ne​on​fény​ben – dinnyét mer ki va​la​m i jég​be hű​-
tött tál​ból. Egy csi​nos, spa​nyo​los csaj nyúl a dinnye után. Nem
le​het ma​ga​sabb száz​öt​v en cen​ti​nél.
A srác, aki meg​le​het vagy száz​nyolc​v an​öt cen​ti, el​húz​za elő​le
a tá​lat: nyil​v án ug​rat​ja, mert el​v i​gyo​ro​dik. A csaj meg​ráz​za
hosszú ló​far​kát, és tré​fá​san meg​fe​nye​ge​ti az uj​já​v al, majd mond
va​la​m it spa​nyo​lul. Mi​kor tá​v o​zik, a srác ka​já​nul néz utá​na. A je​-
lek sze​rint tud spa​nyo​lul, és büsz​ke a po​én​já​ra. Az​tán ész​re​v e​szi a
pil​lan​tá​so​m at, és ka​cé​ran fe​lém ka​csint. Sür​gő​sen egy táb​lát kez​-
dek ta​nul​m á​nyoz​ni, amely a fal fe​lét el​fog​lal​ja a pénz​tár fö​lött.
A su​li​nak négy bent​la​ká​sos séf​je van, emel​lett di​á​kok se​gí​te​-
nek a kony​hán, a pult​nál és a ta​ka​rí​tás​nál. Rész​ben ta​ka​ré​kos​sá​-
gi okok​ból fog​ják be őket, de azért is, hogy szok​ják a fe​le​lős​sé​get.
Ugyan​ezért ők mos​sák fel a pad​lót, ta​ka​rít​ják ki a für​dő​szo​bá​kat
és a zu​hany​zó​kat, hoz​zák rend​be a szo​bá​kat, po​rol​ják le a sok-
sok mell​v é​det és vé​gez​nek el egyéb két​ke​zi mun​ká​kat is az ope​ra​-
ház​ban.
Mind​ez azt je​len​ti, hogy rám is ki​m ér​nek majd va​la​m it. He​-
ten​te be​osz​ta​nak min​ket va​la​ho​v á. A táb​la a be​osz​tást mu​tat​ja,
min​den​ki ma​gá​nak írja be. Az ön​kén​te​sek élén ta​ná​rok áll​nak, és
fel​v ált​v a se​gí​te​nek ne​künk. Ezért vi​selt kö​tényt és fo​gott a ke​zé​be
por​ron​gyot Char​lot​te néni is az első ta​lál​ko​zá​sunk​kor.
Sunny ne​v ét ke​re​sem a táb​lán. Ja​v a​sol​ta, hogy csat​la​koz​zam
hoz​zá: a leg​több gó​lya a ta​nács​adó​ja mel​lé irat​ko​zik fel, ez​zel is
meg​könnyít​v e a be​il​lesz​ke​dést. Én azon​ban a ma​gam út​ját sze​-
ret​ném jár​ni. Mind​eköz​ben le aka​rom va​dász​ni a ti​tok​za​tos ker​-
tészt. Teg​nap este elő​áll​tam az öt​le​tem​m el Char​lot​te né​ni​nek…
hogy olyan fel​adat​ra vál​lal​ko​zom, amely​re évek óta sen​ki. Bár
be​le​ke​rült némi kuny​i​zás​ba, vé​gül sza​bad utat adott.
Fel​v e​szem a kré​tát a tar​tó​já​ból, és a má​so​dik sor ele​jé​re oda​-
kör​m ö​löm az 51-es szá​m ot. Az​u​tán mel​lé​biggyesz​tem: Rune
Ger​m a​in – ker​tész​ke​dés. Köz​ben igyek​szem nem gon​dol​ni az er​-
dő​re, a te​m e​tő​re vagy a kert fe​lé​jük eső ol​da​lá​ra.
Alig van időm le​tö​röl​ni az uj​ja​im​ról a kré​ta​port, ami​kor any​ut
és en​gem a pénz​tár​hoz szó​lí​ta​nak. Egy tál gyü​m öl​csöt, zab​ke​-
nye​res muf​fint és man​du​lás ka​pu​csí​nót ké​rek. A ren​de​lést fel​v e​v ő
nő Fab​re igaz​ga​tó fe​le​sé​gé​nek mond​ja ma​gát. Pont vele sze​ret​-
tem vol​na be​szél​ni.
Iz​ga​tot​tan meg​ló​dul a szív​v e​ré​sem.
A nő a negy​v e​nes évei vége felé jár​hat. So​v ány és hosszú lábú,
akár egy mo​dell. Hi​bát​lan bőre alig egy ár​nya​lat​tal vi​lá​go​sabb,
mint a mély​bar​na ke​nyér, amit ki​emel a ki​ra​kat​ból, és pa​pír​ba
cso​m a​gol. A gyü​m ölcs​ren​de​lést meg to​v ább​passzol​ja a hir​te​len​-
sző​ke srác​nak. A nőci tö​ké​le​tes ívű szem​öl​dö​ke őz​bar​na szem​pár
fölé bo​rul. Vál​lig érő, gön​dör, ében​fe​ke​te fürt​je​i​be imitt-amott ké​-
kes​szür​ke ár​nya​lat ve​gyül. Ki​nyúl a pul​ton át, hogy el​v e​gye az
ét​ke​zé​si je​gye​m et. Le mer​ném fo​gad​ni, hogy a kö​tény alatt is a
leg​m e​nőbb cuc​co​kat hord​ja.
A sza​v a​kat ke​res​gé​lem, ho​gyan kér​het​ném meg, hogy ve​gyen
be az ope​ra​ház jel​m ez​ter​v e​zői csa​pa​tá​ba, ami​kor meg​előz:
– A fér​jem be​szélt ne​kem a teg​na​pi ének​lé​sed​ről. – Sely​m es a
hang​ja, akár a keze érin​té​se, amely sú​rol​ja az enyé​m et, mi​kor
vissza​ad​ja a je​gyem. An​gol​já​nak nem fran​ci​ás a ki​ej​té​se. Ér​de​kel
a tör​té​ne​te: ho​gyan is​m er​ke​dett meg a fér​jé​v el, és kö​tött ki itt.
Nem az a faj​ta, aki​nek ne​he​zé​re esik meg​ta​lál​ni a meg​fe​le​lő jel​-
zőt, de azt mond​ta, ezt in​kább hal​la​nom kell, majd ak​kor hi​szem
el. Azt mond​ta, ilyet még nem pi​pált.
– Mi​óta jársz órák​ra?
Órák​ra? Soha nem volt rá​juk szük​sé​gem. Ég a ké​pem za​v a​-
rom​ban. Láng​v ö​rös let​tem. Anyu ide​ge​sen kö​szö​rü​li a tor​kát.
Még mi​előtt ki​ta​lál​hat​nék egy hi​he​tő fül​len​tést, ami meg​m en​te​-
ne mind​ket​tőn​ket, is​m e​rős, déli ki​ej​té​sű hang szó​lal meg a há​tam
mö​gött.
– Á, itt vagy! – Sunny lép oda a pult​hoz mel​let​tem. Mo​so​lya
olyan szé​les, hogy fel​fe​de​zek két csá​lé fo​gat az alsó fog​so​rá​ban,
me​lyek teg​nap el​ke​rül​ték a fi​gyel​m e​m et. A szep​lői együ​v é gyű​-
rőd​nek élénk arc​m i​m i​ká​ja fo​lyo​m á​nya​ként, így még in​kább ha​-
son​lít a fi​zi​m is​ká​ja egy har​le​kin​m asz​k​hoz. Ha​ját vas​kos copf​ba
fog​ta össze ol​dalt. Ve​lúr mű​v i​rá​go​kat font bele, ugyan​ab​ban a
vö​rös ár​nya​lat​ban, mint egy​szí​nű, csip​te​tős nyak​ken​dőnk.
– Ma​dame Fab​re, ma​guk​ban van va​la​m i kö​zös! – Sunny el​-
ve​szi a muf​fint a ta​nár​nő​től, majd ne​kem adja. Köz​ben meg​gyű​-
rő​dik a pa​pír alá​tét. Le​csip​pent be​lő​le egy ha​ra​pást, és a szá​já​ba
tömi. – A csaj iga​zi di​v at​szak​ér​tő. Lát​tam a ru​ha​ter​v e​it meg ilye​-
ne​ket a pakk​já​ban.
Há​lá​san el​m o​so​lyo​dom. Teg​nap este meg​em​lí​tet​tem Sunny​-
nak, hogy sze​ret​nék itt jel​m ezt ter​v ez​ni. És tes​sék, most úgy ajánl
be, hogy kí​v án​nom sem le​het job​bat. El​te​lek há​lá​v al, de nincs
mó​dom ki​nyil​v á​ní​ta​ni, mert Ma​dame Fab​re megint meg​előz:
– Tény​leg? Nos, hasz​no​dat ve​het​ném. Lát​tad, mi megy most
a té​v é​ben? Az apá​cá​kat?
– A nagy ré​szét igen – fe​le​lem. Fel​dob a le​he​tő​ség, hogy csi​-
szol​hat​nám jel​m ez​ter​v e​zői kész​sé​ge​i​m et.
– Olyan anyag kéne a ru​há​juk​hoz, ami ol​csó, tar​tós és sok​ol​-
da​lú. Van egy ko​m i​kus je​le​net a ne​gye​dik fel​v o​nás​ban, ami egy
kocs​m á​ban ját​szó​dik. Ugyan​azok a szí​nész​nők lép​nek fel itt is,
ami két​fé​le jel​m ezt kí​v án: apá​ca​ru​hát és kocs​m ai öröm​lá​nyo​két.
Ha nem va​gyok elég ta​ka​ré​kos, ki​fo​gyunk a pénz​ből, és nem tu​-
dom mi​ből fel​öl​töz​tet​ni a fő​sze​rep​lő​ket.
A hom​lo​ko​m at rán​col​v a tö​röm a fe​je​m et. Mi​kor utol​já​ra a té​-
vé​re pil​lan​tot​tam, az apá​cák va​dul for​gó szem​m el föl-le ug​rál​tak
a szín​pa​don, mint​ha dé​m on száll​ta vol​na meg őket.
– A ru​há​juk​nak elég ké​nyel​m es​nek kell len​nie, hogy ne kor​lá​-
toz​za a moz​gá​su​kat… és könnyű​nek, hogy ne me​le​ged​je​nek ki a
szín​pa​di lám​pák vi​lá​gá​nál. Ugyan​ak​kor ne​héz​kes be​nyo​m ást is
kell kel​te​nie… már ami​lye​nek az apá​ca​ru​hák ál​ta​lá​ban. Jól mon​-
dom?
– Igen – bó​lint Ma​dame Fab​re.
Meg sem hall​v a az ezüst evő​esz​kö​zök csö​röm​pö​lé​sét a pult
mö​gött, újra Sunny ha​já​ra pil​lan​tok. A bár​sony mű​v i​rá​go​kon
akad meg a te​kin​te​tem, és el​né​zem, mi​ként ara​nyoz​za be a ne​-
on​fény bi​zo​nyos szir​m a​i​kat adott szög​ben.
– Boly​hos szö​v et kel​le​ne, pél​dá​ul ve​lúr – mon​dom. – Szab​ják
ki ke​reszt​ben, majd men​je​nek át raj​ta az össze​v ar​rás​nál tisz​tá​zó​-
gép​pel, így ki​for​dít​v a a fo​ná​ka is hord​ha​tó. Az apá​ca​ol​dal matt és
sö​tét lesz, ez​zel szem​ben az öröm​lá​nyok vi​se​le​te más ár​nya​la​tú
és tex​tú​rá​jú: fé​nye​sebb és vi​lá​go​sabb. Cse​rél​jék le az apá​ca​fáty​lat
fej​ken​dő​re és kö​tény​re, ami kar​csúb​bá te​szi az öröm​lá​nyok de​re​-
kát, és hajt​sák fel térd​ben a szok​nya​részt, hogy rö​v id, buggyos al​-
jat kap​ja​nak. Ugyan​az az anyag, ugyan​azok a kel​lé​kek, még​is
egé​szen más az össz​ha​tás. És nem kell hoz​zá több, csak egy​fé​le
anyag.
Ma​dame Fab​re el​m o​so​lyo​dik, ami hó​fe​hér fo​ga​kat fed fel a
telt aj​kak mö​gött.
 – Bri​li​áns! – Ad még egy muf​fint. – A ház aján​dé​ka az öt​le​te​i​-
dért.
Kö​szö​net​kép​pen bic​cen​tek, a muf​fin azon​ban még a te​nye​rén
ma​rad, mi​köz​ben új​ra​gon​dol​ja a hely​ze​tet:
– Mit szól​nál hoz​zá, ha se​gí​te​nél ne​kem ta​ní​tás után? Majd
min​dent elő​ké​szí​tek hol​nap, hogy mi​után a meg​hall​ga​tá​sok​nak
vége, azon​nal ne​ki​lát​has​sunk a min​ták ki​sza​bá​sá​nak. Kezd​het​jük
mind​járt a mel​lék​sze​rep​lők öl​tö​zé​ké​v el, mi​v el már azo​kat is ki​v á​-
lo​gat​tuk. Négy​től va​cso​rá​ig varr​nánk mi​ni​m um két​szer-há​rom​-
szor he​ten​te. Mind​ez plusz kre​dit​pon​to​kat hoz​na ne​ked.
Sunny ol​dal​ba bök. Rá​pil​lan​tok, az​u​tán any​ura, aki egy csé​sze
ká​v ét vesz el az egyik pult mö​gött álló di​ák​tól.
– Is​te​ni​en hang​zik – ta​lá​lok rá vég​re a han​gom​ra. Vi​gyo​rog​-
va Sunny​nak adom a muf​fint, ami​be már be​le​evett, és el​v e​szem
a má​si​kat.
– Tö​ké​le​tes. – Ma​dame Fab​re ka​pu​csí​nót nyom sza​ba​don
ma​radt ke​zem​be. – Ide​je olyan di​á​kot al​kal​m az​nunk, aki tud
egyet s mást a sza​bás-var​rás​ról.
Anyu mo​so​lyog​v a ve​re​ge​ti meg a ka​ro​m at.
– Ezt ne​v e​zem! Si​ke​rült a szín​fa​lak mögé küz​de​ned ma​gad,
ahogy sze​ret​ted vol​na. De azért ta​nulj ám ne​kem ren​de​sen!
– Sze​m é​lye​sen ga​ran​tá​lom, hogy nem kap házi fel​ada​tot
egész​ség​ta​non – je​len​ti ki Ma​dame Fab​re. – Van va​la​m i kis be​fo​-
lyá​som a tár​sa​da​lom​tu​do​m ány ok​ta​tó​já​nál is, majd be​v e​tem,
hogy ma​rad​jon időd a mun​kánk​ra – ka​csint rám.
– Ma​dame Fab​re tele van ka​la​pok​kal – veti köz​be Sunny, mi​-
köz​ben új​fent be​le​ha​rap a muf​fin​ba.
A ta​nár​nő el​ne​v e​ti ma​gát.
– Sunny ez​zel arra kér, nem épp a leg​fi​no​m abb mó​don, hogy
kérd el neki az egyik ka​la​po​m at a hét​v é​gi ki​rán​du​lás​ra. – Töp​-
reng​v e biggyesz​ti el a szá​ját. – A pu​ha​ka​la​pom​ra gon​dol​tam,
arra, ame​lyik​nek száz​szor​szép van az ol​da​lán.
– Arra, ame​lyik tök jól il​lik a száz​szor​szép​m in​tás ha​risnyám​-
hoz? – ol​v a​do​zik Sunny.
– Merő vé​let​len, nem igaz?
– Ak​kor szom​bat reg​gel, in​du​lás előtt be​ug​rom ön​höz. –
Sunny kur​ta fej​bic​cen​tés​sel ne​ki​in​dul, és a gyü​m ölcs​bár felé húz,
ahol egy srác épp az ál​ta​lam meg​ren​delt al​m át és cse​resz​nyét
méri ki.
Anyu int, hogy ma​rad ki​csit, és el​cse​v eg​ne Ma​dame Fab​re-ral.
– Mi​lyen ki​rán​du​lás lesz szom​ba​ton? – kér​de​zem a gyü​m ölcs​-
bár felé men​tünk​ben.
– Ha​jaj! Ké​sőbb meg​be​szél​jük. Előbb azon​ban be​m u​tat​lak Ka​-
ta​ri​na álom​lo​v ag​já​nak.
Hir​te​len le​cö​v e​ke​lek. A sző​nyeg sis​te​reg a sta​ti​kus elekt​ro​m os​-
ság​tól, mi​köz​ben ő to​v ább von​szol​na.
– Arra a srác​ra gon​dolsz, aki…
– Le​ci​pelt két lép​cső​for​du​lón? Igen, rá. Tu​laj​don be​cses sze​-
mé​lyé​ben.
Ez​zel a csil​lo​gó kék szem​pár elé pen​de​rít, amely ed​dig is le​sett
rám a tá​v ol​ból.
A srác ké​pé​re vissza​tér az imén​ti ka​ján vi​gyor. Nem épp un​-
dok, csak so​kat tudó, mint​ha a ve​sém​be lát​na. Ugyan​így né​zett a
ló​far​kas csaj​ra is. Na, ön​bi​za​lo​m ért nem kell a szom​széd​ba men​-
nie, az száz, csak a be​hí​zel​gő, já​té​kos mo​dor​hoz csepp ar​ro​gan​cia
is tár​sul. Ti​pi​kus gaz​dag srác, ami​lye​nek tö​m e​gé​v el te​rem​nek a
ha​son​ló elit is​ko​lák​ban. Von​zó mi​v ol​ta ve​szé​lyes​sé te​szi… ke​rül​-
nöm kell majd.
– Rune, ő Jack​son Rey​nolds – mu​tat​ja be Sunny. – A teg​na​pi
meg​m en​tőd. Mond​hat​nám úgy is, a ki​rály​fi fe​hér lo​v on.
A srác a pult szé​lé​re he​lye​zi a ren​de​lé​sem, ahon​nan el​ér​he​tem.
Fű​sze​res köl​ni​je il​la​ta eszem​be jut​tat​ja, mi​lyen volt, ami​kor ott
érez​tem a szív​do​bo​gá​sát az áll​kap​csom kö​ze​lé​ben – men​ten el is
mu​lasz​tot​ta a hány​in​gert, ami​v el küsz​köd​tem.
– Egész pon​to​san Jax a ke​reszt​ne​v em – mond​ja zen​gő ba​ri​-
ton hang​ján, és fe​lém bic​cen​ti a fe​jét. – És ne sze​káld sze​gényt! –
veti oda Sunny​nak.
– De​hogy sze​ká​lom! Egye​ne​sen ra​jon​gok érte! Hal​lot​tad éne​-
kel​ni, nem?
– Hal​kab​ban! Ugyan​is más is hal​lot​ta. Tu​dod, ki… – bök ál​lá​-
val a pult túl​v é​ge felé. Arra for​dul​v a Ka​ta​ri​nát pil​lan​tom meg a
táb​la mel​lett. Vár​ja, hogy le​ad​has​sa a ren​de​lé​sét a pénz​tár​nál,
ahol anyu to​v ább​ra is el​m é​lyül​ten cse​v eg Ma​dame Fab​re-ral.
Acsa​rog​v a néz vissza rám, dühe el​tor​zít​ja hi​bát​lan arc​v o​ná​sa​it.
Ez is elég ijesz​tő, a leg​ré​m e​sebb azon​ban az, aho​gyan szin​te fel​-
ök​lel kék sze​m é​v el. Ez a te​kin​tet meg​ol​v asz​ta​ná a gyé​m án​tot…
vagy ép​pen a tük​rö​ket. Mint pél​dá​ul azt, ame​lyik mö​göt​te hú​zó​-
dik a fa​lon, pár lé​pés​re a táb​lá​tól.
Ko​ráb​ban nem vet​tem ész​re, mert a táb​la el​ta​kar​ta. Eb​ből a
szög​ből azon​ban úgy lá​tom, mint​ha mo​zog​na va​la​m i a tü​kör
hát​ol​da​lán – egy fá​tyo​lo​san át​tet​sző szi​lu​ett –, ha​son​ló kí​sér​tett
teg​nap az elő​csar​nok​ban. Ez​út​tal két réz​szí​nű pont is fel​v il​lan,
akár egy em​be​ri szem​pár. Fél​ol​da​las maszk vá​lik ki a ho​m ály​ból,
fe​hér és hát​bor​zon​ga​tó. Fel​ki​ál​tok, majd a szám elé ka​pom a ke​-
zem.
Kat sze​m e el​len​sé​ge​sen össze​szű​kül. Nyil​v án fél​re​ér​ti a test​be​-
szé​de​m et. Azt hi​szi, meg​ját​szom, hogy fé​lek tőle. Meg​rá​zom a fe​-
jem, je​lez​v e, hogy té​v ed, ő azon​ban el​for​dul, mert egy ele​gán​san
rö​v id​re nyírt hajú csaj – aki​nek a haj​szí​ne olyan, mint Jack​soné
– meg​ra​gad​ja a kö​nyö​két, és a táb​lá​ra mu​tat. Mi​kor újra a tü​-
kör​re né​zek, a szi​lu​ett már se​hol sincs.
Is​m ét Sunny​ra és Jax​re fi​gye​lek, és az​zal nyug​ta​tom ma​gam,
hogy kép​ze​lőd​tem. Nem, nem volt sen​ki a tü​kör mö​gött.
Már​m int a Fan​to​m on kí​vül. Hi​szen ez​út​tal lát​tam a maszk​ját.
Ezt nem hi​szem el! Ha lé​te​zett vol​na is olyan rút nyo​m o​ronc,
aki be​v et​te ma​gát az ope​ra​ház​ba, köny​v e meg​írá​sá​ra ih​let​v e Le​-
roux-t, több mint egy év​szá​zad múl​tán már nem élne.
– …kis együtt​ér​zést ké​rek csak. To​tál ki​v a​gyok – mond​ja Jax
Sunny​nak, en​gem is ki​rán​gat​v a sö​tét gon​do​la​ta​im kö​zül. A mö​-
göt​te álló ázsi​ai srá​c​hoz for​dul. – Li, la​zí​tok egyet. – A srác bó​-
lint.
Jax át​jön a pult​nak arra az ol​da​lá​ra, ahol mi ál​lunk. Ahogy
le​v e​szi a kö​té​nyét, fe​szes iz​m ok vál​nak lát​ha​tó​v á hosszú ujjú pó​-
ló​ja és szür​ke na​ci​ja alatt. Tuti, hogy súlyt emel, a Ró​zsa Vé​ré​ben
ugyan​is nincs fit​nesz​edzés, csak tánc- és ko​reo​grá​fia​órá​ink van​-
nak.
Meg​ro​v om ma​gam, hogy raj​ta le​gel​te​tem a sze​m em. Megint
a kasszá​nál álló pla​ti​na​sző​ke lány felé bic​cent. Kény​sze​rí​tem ma​-
gam, hogy ki​zár​jam a tük​röt a lá​tó​te​rem​ből.
– A te​sóm egy​foly​tá​ban ar​ról ma​gya​ráz, mek​ko​ra sze​m ét​ség,
hogy Kat​nek má​sod​já​ra is meg kell je​len​nie az alap​szin​tű meg​-
hall​ga​tá​son – mo​rog​ja Jax, és be​le​bú​jik az egyenz​a​kó​já​ba.
– Psszt! – Sunny a sze​m ét for​gat​ja. – Nya​fog​jon, amit akar
Ro​xie és Kat! Hadd fúj​ja​nak ked​v ük​re! Te meg én egy​aránt tud​-
juk, hogy aki egye​ne​sen Re​na​ta sze​re​pé​re szü​le​tett, az Aud​rey. A
nő​v é​re kö​nyör​gött neki, ne men​jen Új-Me​xi​kó​ba a múlt nyá​-
ron… ma​rad​jon itt, és ké​pez​ze ma​gát, mert azt sze​ret​né, ha Aud​-
rey-é len​ne a sze​rep. Nagy dur​ra​nás len​ne. Mi do​log, hogy min​-
dig Kat csíp​je el ma​gá​nak a fő​sze​re​pe​ket, csak mert va​la​m e​lyik
ük-ük​ap​ja tag​ja volt a Svéd Ki​rá​lyi Ze​nei Aka​dé​m i​á​nak?!
– Mi​lyen do​log – ja​v ít​ja ki Jax, csak hogy húz​za.
– Menj a nagy​né​ni​kéd​be! – dü​höng Sunny. – Most, hogy
szer​dá​ra tet​ték át az első kö​rös meg​hall​ga​tást, Aud​rey-nak ma​-
radt ide​je, hogy gya​ko​rol​ja a le​zá​rás tril​lá​it. Be is van pa​ráz​v a
ala​po​san. Ha sze​ren​csé​je van, Ka​ten ki​fog az a be​fe​je​zés. Épp
elég​gé főtt mi​at​ta a feje ed​dig is. Cso​da, hogy ed​dig ment neki!
Én a ma​gam ré​szé​ről re​m é​lem, hogy ko​rán örült.
Sunny ki​je​len​té​sei vissza​hoz​nak a je​len​be.
– Áll​jon meg a me​net! Mi​at​tam kez​dik újra az alap​szin​tű
meg​hall​ga​tást? Ami​att, amit mű​v el​tem?
Sunny újabb ada​got tör le a muf​fin​já​ból, és a szá​já​ba te​szi.
– Na, ja. Ezt sza​v az​ták meg a ta​ná​rok. Azt mond​ják… ne​ked
is esélyt kell adni, hogy meg​kapd a sze​re​pet, mi​v el min​den jel
sze​rint be​té​v e tu​dod az ope​rát.
– Nem, nem aka​rom ezt! – rá​zom meg a fe​jem. – Nem is is​-
me​rem a sze​re​pet. Mind​ez merő… – el​hall​ga​tok, nem mon​dom
ki a vé​let​len szót. Ugyan ho​gyan tud​nám el​m a​gya​ráz​ni ne​kik,
mi is ez az egész? Fel nem fog​ha​tom, mi​ért rán​gat​nak oda min​-
den​kit má​sod​szor is csak mi​at​tam! Nem cso​da ezek után, hogy
Kat egy po​hár víz​ben meg​foj​ta​na. Öt má​sik csaj is pá​lyá​zott a fő​-
sze​rep​re, ők is utál​hat​nak. De leg​alább Aud​rey-val el​len​tét​ben,
őket még nem hall​gat​ták meg. Vi​szont Kat hi​bát​lan elő​adá​sát
fél​be​sza​kí​tot​tam. Meg​v an rá az esély, hogy má​so​dik ne​ki​fu​tás​ra
be​csú​szik neki va​la​m i baki. El​szo​rul a tor​kom a gon​do​lat​ra,
mennyi​re be​pa​ráz​ha​tott sze​gény. – Bo​csá​na​tot kéne kér​nem tő​-
lük – mon​dom még.
Sunny​nak lát​ha​tó​an nem tet​szik a ja​v as​la​tom.
– Nem jó öt​let – véli Jax is, és men​te​ge​tő​ző pil​lan​tást küld a
te​só​ja felé, aki most min​ket sa​sol.
Csi​nos arc​v o​ná​sai annyi​ra ha​son​lí​ta​nak a Ja​xé​re, hogy akár
ik​rek​nek is el​m en​né​nek. Az egye​dü​li ész​re​v e​he​tő kü​lönb​ség a csaj
bar​na sze​m e – nem kék –, gon​do​san fel​v itt smink​je és tö​ré​keny
test​al​ka​ta, amit nő​i​e​sebb​re sza​bott lány​egyen​ru​hánk ér​v ény​re is
jut​tat. És ak​kor még nem szól​tam a flit​te​res haj​pánt​ról. A csaj
vág egy gri​m aszt vá​lasz​kép​pen, lát​ha​tó​an nem le​het ilyen
könnyen le​sze​rel​ni.
– Lá​tod? – dünnyö​gi Jax. – Mond​hatsz ezek​nek bár​m it. Kat a
leg​szí​v e​seb​ben ízek​re szag​gat​na. Rá​adá​sul be​ger​jed a vér​szag​ra.
Sunny​nak kis hí​ján a tor​kán akad az ak​tu​á​lis muf​fin fa​lat.
– Hal​lod, Rune? Nincs mi​ért bűn​tu​da​tot érez​ned. Szí​v es​sé​get
tet​tél ne​künk. A mi ren​de​zé​sünk​ben A tü​zes an​gyalban Má​di​el és
Ot​ter​he​i​m i Hein​rich sze​re​pét ugyan​az játssza. Jax in​dul a sze​re​-
pért, úgy​hogy egy​szer​re le​het Re​na​ta őr​an​gya​la és a sö​tét​ség​gel
14
le​pak​tá​ló sze​rel​m e. A va​ló​ság​ban Aud​rey őr​an​gya​la. Hogy
azon​ban meg​le​gyen a pár​hu​zam a való élet és szín​ház kö​zött,
Aud​rey-nak kell el​nyer​nie Re​na​ta sze​re​pét.
Jack​son a füle tö​v é​ig el​pi​rul.
– Ezt Qu​an​tól hal​lot​tad? Száj​ko​sa​rat kel​le​ne ten​ni a szá​já​ra!
– Ezer öröm​m el – köz​li Sunny. – Amúgy is pisz​ko​sul be​rág​-
tam rá. Mi​at​ta csúsz​tam le a múlt hét​v é​gi vá​ros​né​zé​sen egy Clint
Eastwood-ma​ra​ton​ról, és mind​ezt azért, mert já​té​kok​kal szó​ra​-
ko​zott.
Jax a sze​m ét for​gat​ja, és újra fe​lém for​dul.
– Én csak azért pá​lyá​zom az ope​ra sze​re​pe​i​re, mert foci nél​kül
ha​lál​ra unom itt ma​gam – je​len​ti ki. A kö​té​nyét maga mögé ha​-
jít​ja a pult​ra, hogy utat ad​junk más, ren​de​lé​sü​ket le​adó di​á​kok​-
nak.
– Na, per​sze, Jax! – hör​dül fel Sunny. – Meg ne saj​nál​junk,
ami​ért nem tudsz fo​ciz​ni, és csi​nos csa​jok​kal kell sma​ciz​nod a
sze​re​pe​id​ben…
 – Ak​kor is, Sunny! – Jax képe mos​tan​ra bí​bor​pi​ros.
Aka​rat​la​nul is el​m o​so​lyo​dom. Elő​ször is, mert a ja​v á​ra írom,
hogy nem csak úgy szó​ra​ko​zik az​zal a csaj​jal, aho​gyan a gaz​dag
fiúk szok​tak. Jó szí​nész per​sze, és meg​pró​bál​ja le​ta​gad​ni, hogy
bele van esve. A csaj​szi nyil​v án nem is tud​ja, mennyi​re oda​v an
érte. Má​sod​szor meg azért, mert soha nem lát​tam még gimis
srá​cot el​pi​rul​ni. Szim​pi lát​v ány.
Fél​re​is​m er​tem Ja​xet, ami jó ér​zés​sel tölt el.
– Mel​les​leg – foly​tat​ja hom​lo​kát rán​col​v a –, nem áll jól ne​ked
ez a di​ák​ta​nács​adói sze​rep. Rosszul csi​ná​lod. – Fel​ajánl​ja, hogy
ki​v i​szi asz​tal​hoz a gyü​m öl​csös tá​lamat, ha már Sunny ilyen
csap​ni​v a​ló se​gít​ség. – A tál​cák a kassza mel​lett ta​lál​ha​tók. Sunny
ve​he​tett vol​na ne​ked is egyet, őt azon​ban csak a lát​szat ér​dek​li.
– Min​den oké – pró​bá​lom csi​tí​ta​ni.
– Nem az. De ne ag​gódj! Ha la​zsál, én majd meg​rug​do​som. –
Ka​cér fél​ol​da​las mo​so​lya ez​út​tal nem vesz le a lá​bam​ról. – Én
majd se​gí​tek be​le​ta​nul​ni az it​te​ni szo​ká​sok​ba.
– Amíg nem vesz​ted el mi​at​ta az őr​an​gyal​szár​nyad, rend​ben
– vo​nom meg a vál​lam. Ma​gam is meg​le​pő​döm, mi​lyen könnye​-
dén ug​ra​tom. Biz​tos a Sunny​v al való ha​v e​ri kö​te​ke​dé​sük hi​tet​te
el ve​lem, hogy megy ez ne​kem is. Egy futó pil​la​nat​ra úgy ér​zem,
mint​ha Trig​gel és Ja​ni​ne-nel lóg​nék együtt.
– Ez jól meg​aszond​tad, Rune! – mu​tat​ja fel Sunny a hü​v elyk​-
uj​ját vi​gyo​rog​v a. Jax el​ne​v e​ti ma​gát. Én is meg​eresz​tek egy mo​-
solyt. Ak​kor sze​ren​csé​re nem sér​tet​tem meg. Ta​lán nem is lesz
olyan rossz ezek kö​zött a ska​cok kö​zött… már ha si​ke​rül meg​úsz​-
nom a sze​rep​lést, a két vér​szom​jas dí​v át meg a Fan​to​m ot, aki​nek
az ár​nyé​ka ott ólál​ko​dik min​den sar​kon.
 7.
SZEM​KÖZT A ZE​NÉ​VEL

„Ami​kor it​ta​tok a csend fo​lya​m á​ból, iga​zán csak ak​kor fog​tok

éne​kel​ni.”
Kah​lil Gib​ran

Sunny, Jax és én be​lé​pünk az át​ri​um má​sik, fél​ho​m á​lyo​san

meg​v i​lá​gí​tott tér​fe​lé​re. Sze​ren​csé​re a té​v é​adás​nak vége, és a
hang​szó​rók is el​né​m ul​tak. Már csak a gyer​tyák pa​rázs​la​nak a
hát​tér​ben. Di​á​kok tár​sa​log​nak csen​de​sen. Az egyet​len zö​rej az
ezüst evő​esz​kö​zök csi​lin​ge​lé​se.
Hár​m an egy, a leg​tá​v o​lab​bi sa​rok​ba ál​lí​tott hé​tü​lé​ses asz​tal
felé nyo​m u​lunk. Két diák vá​ra​ko​zik ott, ar​cu​kat puha gyer​tya​fé​-
nyek vi​lá​gít​ják meg. Az asz​tal üres ol​da​lán fog​la​lok he​lyet, úgy,
hogy szem​be ke​rül​jek anyu​v al, és oda​in​te​get​hes​sek neki, jöj​jön
ide a bü​fé​ből, ha akar.
– Rune, ő Aud​rey Mir​lo – mu​tat Sunny a ló​far​kas csaj​ra, aki​-
vel az imént Jax évő​dött.
– A mi kis csa​lo​gá​nyunk. – Jax vi​gyo​rog​v a meg​for​dít egy szé​-
ket az asz​tal​főn, és kar​ját a hát​tám​lá​ra tá​m aszt​v a hup​pan rá.
Most ér​tem meg, mi​ért vál​lal​ko​zott olyan kész​sé​ge​sen, hogy ő
hoz​za a ka​já​m at. Mi​ért nem fog​ja fel ez a csaj, mennyi​re be​le​zú​-
gott? Már csak ab​ból is egy​ér​tel​m ű​en le​v e​he​tő, aho​gyan rá​néz.
Aud​rey meg​ro​v ó ol​dal​pil​lan​tás​sal fo​gad​ja. Ne​künk csak oda​-
bic​cent. Vi​szon​zom a kö​szön​té​sét, köz​ben azon​ban ér​zé​ke​lem a
fe​szült​sé​get, ezért in​kább a fe​ke​te zab​ke​nyér tar​tal​m as íze​i​re
kon​cent​rá​lok. Man​du​lás ka​pu​csí​nó​v al öb​lí​tem le, és köz​ben
igyek​szem nem azon gó​gyiz​ni, va​jon Aud​rey a sze​ren​cse​ta​liz​-
mán​já​nak te​kint-e vagy a ri​v á​li​sá​nak.
– Hogy vagy min​dig, nap​su​ga​ram? – ug​rat​ja Sunnyt egy srác
Aud​rey má​sik ol​da​lán, és man​du​la​v á​gá​sú fer​de sze​m ét is rá​szö​-
ge​zi. – Le​fog​lal​tam egy he​lyet ma​gács​ká​nak, őnagy​sá​ga. – Meg​-
mo​so​lyog​tat a meg​ját​szott te​xa​si ki​ej​tés.
– Jól is meg nem is, Hold​ké​pű. – Szín​pa​di​a​san nem a srác
mel​lett ül te, ha​nem mel​let​tem, a fi​ú​v al szem​ben, aki az imént
ki​tolt szá​m á​ra egy szé​ket a lá​bá​v al.
– Még min​dig ha​rag​szol? – hör​dül fel a srác.
– És nem csak ő, nagy​po​fá​jú cim​bo​ra. – Jax át​nyúl Aud​rey
háta mö​gött, és tar​kón le​gyin​ti. Mos​tan​ra rá​jö​v ök, hogy ő az a
bi​zo​nyos Quan.
– Hé, te! – Quan paj​zán vi​gyor​ral dör​zsö​li a po​fon he​lyét.
Erős a gya​núm, hogy ez a vi​gyor soha nem hagy​ja el a ké​pét.
Sűrű fe​ke​te haja sza​na​szét me​re​de​zik a feje búb​ján. A le​nyírt ol​-
da​lak​hoz és hát​só trak​tus​hoz ké​pest gon​do​zat​lan kert​hez ha​son​-
lít. Egyik sze​m e ki​csi​v el ma​ga​sab​ban ül a má​sik​nál, és fiús szá​ja
bal​ra gör​bül. Imád​ni​v a​ló aszim​m et​ria. Sunny sem te​het mást,
mint hogy iga​zat ad neki, noha per pil​la​nat az asz​tal alatt rug​-
dos​sa a lá​bát.
Aud​rey szót​la​nul, fé​lén​ken mo​so​lyog​v a hall​gat​ja a töb​bi​ek ug​-
ra​tá​sát, po​én​ko​dá​sát. Ma​ha​gó​ni​bar​na sze​m e mé​lyen ül a mű​-
szem​pil​lák ár​nyé​ká​ban, ez utób​bi​ak egé​szen a bar​na szem​öl​dö​kig
ér​nek. Ez a csaj tö​kély​re vit​te a füs​tös szem smink​trükk​jét.
A li​be​gő gyer​tya​fény arany​bar​na ár​nya​la​to​kat hoz ki a ha​já​-
ban. Köz​v et​le​nül a bal sze​m e alat​ti bur​gun​di​v ö​rös tet​kó re​pü​lő
ma​da​rat áb​rá​zol – ak​kor​ka, mint egy kö​m ény​m ag a muf​fi​no​-
mon. Mind​ez ki​hang​sú​lyoz​za ugyan​olyan ár​nya​la​tú​ra fes​tett
for​m ás szá​ját.
Édes, érett cse​resz​nyét és har​so​gó al​m át ro​pog​tat​v a a fo​gam
kö​zött hall​ga​tom a töb​bi​ek be​szél​ge​té​sét. Meg​tu​dom töb​bek kö​-
zött, hogy Sunny és Quan ta​v aly óta jár​nak. Ak​kor jöt​tek össze,
ami​kor egy​m ás mel​lett ül​tek a ze​ne​kar​ban a Faust be​m u​ta​tó​ja
ide​jén. A spa​get​ti wes​ter​nek és Clint Eastwood irán​ti kö​zös ra​jon​-
gá​suk kap​csol​ja össze őket. Ar​ról is ér​te​sü​lök, hogy Quan ve​ze​-
ték​ne​v e Moon-soo, in​nen a Hold​ké​pű be​ce​név. Ahogy Aud​rey-ét
is a csa​lád​ne​v e ins​pi​rál​ta, ami spa​nyo​lul csa​lo​gányt je​lent.
El​kö​v e​tem azt a hi​bát, hogy meg​kér​de​zem tőle, ezért te​to​v ál​-
tat​ta-e ma​gá​ra a ma​da​rat, mire mély​sé​ges csend bo​rul az asz​tal​-
ra. Lap​pang itt va​la​m i, de nem va​gyunk olyan jó​ban, hogy Aud​-
rey el​m ond​ja.
Bár​csak meg tud​nám győz​ni, hogy nem aka​rom el​v en​ni elő​le
a ri​v al​da​fényt! Saj​nos azon​ban nem raj​tam áll, meg tu​dom-e
tar​ta​ni az ígé​re​te​m et. Nul​la be​le​szó​lá​som van abba, fél​be​sza​kí​-
tom-e vagy sem a meg​hall​ga​tá​sát. Mi​v el pe​dig a meg​je​le​nés az
összes di​ák​nak kö​te​le​ző, azt sem te​he​tem meg, hogy nem me​-
gyek el.
Már azon va​gyok, hogy muf​fi​no​m at a pad​ló​ra ejt​v e az asz​tal
alá szám​űz​zem ma​gam za​v a​rom​ban, ami​kor Sunny meg​m en​ti
a hely​ze​tet. Azt a ki​rán​du​lást hoz​za szó​ba, ami​ről Ma​dame Pab​re
is be​szélt. Ta​ná​rok és di​á​kok ugyan​is min​den szom​ba​ton kö​zö​sen
el​ruc​can​nak Pá​rizs​ba. Ezen a hét​v é​gén meg​m ásszák az Eif​fel-
tor​nyot. A fel​ső​sök ez​u​tán ví​zi​busszal át​kel​nek egy be​v á​sár​ló​köz​-
pont​ba, amely tíz​ter​m es mo​zi​v al és vá​lo​ga​tott ét​ter​m ek​kel van
fel​sze​rel​v e.
– Mi​v el a hal​lo​w e​en itt van a nya​kun​kon – ma​gya​ráz​za
Sunny –, még ok​tó​ber​ben aka​runk de​ko​r​anya​go​kat ke​res​ni az
át​ri​um ün​ne​pi ki​csi​no​sí​tá​sá​ra. Ta​v aly a rak​tár​ból hoz​tunk le ósdi
szín​pa​di kel​lé​ke​ket, ez volt min​den. Be​v á​sár​lás után pe​dig le​het,
hogy be​ülünk egy film​re. Megy pél​dá​ul a Ca​sab​lan​ca fran​cia fel​-
ira​to​zás​sal. Te is ben​ne len​nél?
Ha​boz​v a ve​re​ge​tem egy kör​m öm​m el a ka​pu​csí​nóm csé​szé​jét.
Ed​dig min​den​ki tök ked​v es volt ve​lem. Mi lesz azon​ban egy hét
múl​v a? Ad​dig még szám​ta​lan​szor dal​ra fa​kad​ha​tok.
– Gye​re! – kér​lel Sunny. – Ne hagyd ki!
Még mi​előtt fe​lel​het​nék, Kat és Ro​xie lép​nek az asz​ta​lunk​hoz.
 – Nem megy az olyan könnyen, Sunny – tá​m ad már​is Ro​xie,
és Sunny vál​lán át​ha​jol​v a el​kap​ja elő​le az utol​só fa​lat muf​fint. –
Csak az kap ki​m e​nőt, aki az előt​te való hé​ten min​den fel​ada​tát
el​lát​ta. Em​lék​szel még, hogy mű​kö​dik, nem?
– Le​het, hogy Rune ese​té​ben ki​v é​telt tesz​nek – do​rom​bol​ja
Kat, ahogy Jax és kö​zém ha​jol. Sűrű, ka​ra​m ell​bar​na haja Jax bi​-
cep​szét sú​rol​ja. Ő erre kö​ze​lebb húz​za a szé​két Aud​rey-éhoz,
mire a hajzu​ha​tag le​csusszan a kar​já​ról. Jáz​m i​nil​la​tú par​füm​je
el​tö​m í​ti az orr​já​ra​ta​i​m at.
– Ahogy lá​tom, új szop​rá​nunk fö​löt​te áll min​den sza​bály​nak.
Ha azt vesszük, hogy vizs​ga nél​kül vet​ték fel… ho​gyan akasz​tott
le ma​gá​nak kü​lön fel​ada​tot ahe​lyett, hogy be​pisz​kol​ta vol​na a
ka​csó​ját olyan me​lók​kal, ami​lye​ne​ket mi, töb​bi​ek végzünk… Ó,
és ar​ról se fe​led​kezzünk meg, hogy meg​hall​ga​tás nél​kül jut majd
sze​re​pek​hez! Mind​ezt a tisz​tes​ség​te​len előnyt pe​dig an​nak kö​-
szön​he​ti, hogy a Fan​tom is​ko​láz​ta a hang​ját a tu​laj​don sze​m é​-
lyé​ben. Ide is ma​gá​v al hoz​ta a nya​kunk​ra. Tud​tá​tok ezt, ska​cok?
Ki​szá​rad a szám. Esze​rint ami​kor teg​nap anyu meg​em​lí​tet​te a
lá​to​m á​sa​i​m at, Kat is ott volt a min​ket kö​v e​tő di​á​kok kö​zött.
Szu​per!
Sunny Kat​re vi​cso​rít, ám mi​előtt egy szót is szól​hat​na, Kat
már megint mond​ja a ma​gá​ét.
– Mit gon​dolsz, Aud​rey? Úgy néz ki, vég​re va​ló​di ve​tély​társ​-
nőm akadt. Hal​lot​tad, ho​gyan éne​kel​te ki Rune azt a vég​ső tril​-
lát? Még min​dig vissz​hang​zik a ter​m ek​ben, kris​tály​tisz​tán, csi​lin​-
ge​lőn, akár egy csen​gettyű.
Aud​rey csak​nem be​le​zöl​dül a mé​reg​be, és ma​ka​csul a tá​nyér​-
ját nézi. Az​tán hát​ra​lö​ki a szé​két, és szó nél​kül tá​v o​zik.
Sunny fel​fúj​ja a ké​pét, olyan, mint egy ki​puk​kad​ni ké​szü​lő
gömb​hal. Quan azon​ban meg​ra​gad​ja a ke​zét, és Jax​re mu​tat,
aki fel​áll, hogy szem​be​néz​zen a te​só​já​v al.
– Még​is mi ütött be​lé​tek? – ki​ált a ké​pé​be.
Ro​xan​ne le​sö​pör né​hány kép​ze​let​be​li pi​hét a srác öl​tö​nyé​nek
haj​tó​ká​já​ról.
– Ugyan, menj már, Jac​kio! Mi​ért len​ne nor​m á​lis az, hogy ki​-
vé​te​lez​ze​nek va​la​ki​v el, csak mert ez vagy az a né​ni​ké​je?
 – Vic​celsz ve​lem? – hu​nyo​rog Jack. – Kat pél​dá​ul annyit pi​-
hen​het, amennyit akar, mert ő meg Chris​ti​na Nils​son tá​v o​li ro​-
ko​na. Kér​dem én, ka​pott-e ta​v aly raj​ta kí​v ül hi​v a​ta​los meg​hí​v ást
egyet​len it​te​ni diák is a ti​tok​za​tos jó​te​v őnk​től, hogy je​lent​kez​zen
a ta​no​dá​ba?
Kat és Ro​xie der​m ed​ten néz​nek egy​m ás​ra, mint aki​ket el​né​-
mí​tott a vá​rat​la​nul vi​lág​gá kür​tölt igaz​ság.
– Igen, bi​zony, így van ez. Kat a ki​v é​te​le​zés ki​rály​nő​je. Aud​-
rey itt az egyet​len, aki​nek meg kel​lett dol​goz​nia az ered​m é​nye​i​-
ért. Két ál​lá​sa van. Tá​m o​ga​tó​kat hajt fel az ala​pít​v ány​nak és bé​-
bi​csősz​kö​dik. Nem az örök​sé​gét her​dál​ja, mint mi, töb​bi​ek. Úgy​-
hogy őt most az egy​szer hagy​já​tok ki a ki​csi​nyes já​té​ka​i​tok​ból!
Mind a ket​ten!
Ez​zel sar​kon for​dul, és Aud​rey után in​dul a fo​lyo​són, ott​hagy​-
va en​gem Ka​ta​ri​na pré​dá​ja​ként.
Chris​ti​na Nils​son. A Fan​tom után ku​tat​v a a ne​ten ta​lál​koz​-
tam már a ne​v é​v el. Egy va​ló​ban lé​te​ző svéd szop​rá​n​éne​kes​nő,
Kris​ti​na Jo​nas​dot​ter mű​v ész​ne​v e volt ez. Az a hír jár​ta, hogy Le​-
roux róla min​táz​ta meg hős​nő​je fi​gu​rá​ját. Ezek sze​rint Kat gya​-
kor​la​ti​lag kap​cso​lat​ban áll Chris​ti​na re​gény​be​li alak​m á​sá​v al,
Chris​tine Daa​éval. És ezért a kap​cso​la​tért hív​ta meg ide a ti​tok​-
za​tos jó​te​v ő, akit élő em​ber nem lá​tott, vi​szont ő ter​v ez​te újra ezt
az ope​ra​há​zat. Egy vi​lág elől el​v o​nu​ló épí​tész, pont olyan, mint a
re​gény​be​li Fan​tom.
Mind​az​zal össze​v et​v e, amit itt lát​tam, ez nem le​het vé​let​len.
Va​la​m ennyi ed​di​gi ké​te​lyem el​osz​lott.
Hát tény​leg egy hor​rorsz​to​ri kel​lős kö​ze​pé​be ke​rül​tem.

Tüs​ke meg​iga​zí​tot​ta fél​ol​da​las maszk​ját. Az elő​csar​nok​ba ve​ze​tő

tü​kör​fal mö​gött rej​tőz​kö​dött. Szür​ke szőr​m ók dör​gö​lő​zött a bo​-
ká​já​hoz, noha a fél​ho​m ály​ban csak a szi​lu​ett​jét lát​ta és a nyak​-
ör​v e halk csi​lin​ge​lé​sét hal​lot​ta. Alig vár​ta, hogy ak​ci​ó​ba lép​jen.
A má​so​dik eme​let​ről ide​hal​lat​szott az al​só​sok tan​órá​i​ról a be​-
széd du​ru​zso​lá​sa, míg a kávé, fa​héj és a va​jas cro​is​sant il​la​ta je​-
lez​te, hogy a fel​ső​sök még ja​v á​ban reg​ge​liz​nek az át​ri​um​ban. Az
összes ta​nár​nak dol​ga volt, csak​úgy, mint Rune édes​any​já​nak,
ami azt je​len​tet​te, hogy a föld​szint el​ha​gya​tott, oda​m e​het. Ek​kor
azon​ban két diák je​lent meg a lép​csőn.
Aud​rey és Jack​son. A lány sírt a szo​bá​ja aj​ta​ja előtt, a fiú pe​-
dig vi​gasz​tal​ta. Tüs​ke épp elég​szer le​sel​ke​dett utá​nuk az el​m últ
év​ben, hogy tud​ja, mennyi​re mé​lyek az ér​zé​se​ik. Elég ré​gen,
hogy tud​ja, irigy​li a két fi​a​talt…
Mi​lyen le​het így fel​nő​ni? Ko​rod​be​li​ek​kel együtt ta​nul​ni, cse​-
veg​ni, vi​tat​koz​ni?
Tüs​ke fel​só​haj​tott, és le​ha​jolt, hogy meg​si​m o​gas​sa Di​ab​le-t. A
kan​dúr jó ba​rát​ja, ez nem kér​dés, de a do​log még​sem ugyan​az.
Nem is min​de​nes​től Eri​ket okol​ta az el​szi​ge​telt​sé​gé​ért. Az iga​zat
meg​v all​v a, mi​kor a ti​tok​za​tos fér​fi meg​m en​tet​te, olyan le​rom​lott
ál​la​pot​ban volt, hogy nem is na​gyon me​he​tett em​be​rek közé.
Első két kö​zö​sen töl​tött évük so​rán Erik meg​ta​ní​tot​ta, mi​ként
gyó​gyít​hat meg a zene egy sé​rült lel​ket. Egy And​rea Ama​ti he​ge​-
dűn ta​nult tőle ját​sza​ni, ki​ját​sza​ni a fáj​dal​m át. Erik meg​m u​tat​ta,
ho​gyan szól​hat egy ze​ne​szer​szám a szív​hez: akár Tüs​ke sa​ját
éne​ke is, mi​előtt tönk​re​m en​tek a hang​szá​lai. Ho​gyan pó​tol​hat​ja
mind​azt, amit el​v et​tek tőle, és te​he​ti tel​jes​sé is​m ét az éle​tét.
Tüs​ke, aki sa​ját da​la​it is el​játsz​hat​ta a he​ge​dűn, vég​te​le​nül há​-
lás volt ezért. Napi ti​zen​két órát gya​ko​rolt. Az​tán a ki​len​ce​dik
szü​le​tés​nap​ján Erik két aján​dé​kot adott neki. A fi​ú​nak már az is
meg​le​pe​tés volt, hogy egy​ál​ta​lán meg​ün​nep​lik az ese​m ényt. Erik
a maga ré​szé​ről nem ked​v el​te a szü​le​tés​na​po​kat, hi​szen az övé
soha sen​ki​nek sem ju​tott eszé​be. Sa​ját any​ja ezer​szer meg​át​koz​ta
a szü​le​té​se pil​la​na​tát, mi​v el tor​zan jött vi​lág​ra, és meg​v e​té​se sa​-
ját fia iránt év​ről évre nö​v e​ke​dett.
Ezért ami​kor fel​szó​lí​tot​ta Tüs​két, hogy ül​jön le a föld alat​ti
sza​lon​ban, és elé tet​te a dísz​cso​m a​go​lá​sú do​bo​zo​kat, Tüs​ke tud​ta,
hogy ez egy nem min​den​na​pi al​ka​lom. Az is volt, mert ő és jó​te​-
vő​je soha töb​bé nem ün​ne​pel​tek meg sem​m it.
Elő​ször a na​gyob​bik aján​dé​kot kezd​te el ki​bon​ta​ni. Ki​csiny uj​-
jai iz​ga​tot​tan bon​to​gat​ták a pa​pírt és a sza​la​go​kat, gyám​ja azon​-
ban el​v et​te tőle, és a ki​seb​bik cso​m a​got nyom​ta he​lyet​te a ke​zé​-
be.
 – Ezt nyisd ki elő​ször!
Tüs​ke ki​nyi​tot​ta, és el​cso​dál​ko​zott. Csil​lo​gó or​v o​si mű​sze​rek
nyu​god​tak ben​ne egy vat​ta​alj​za​ton.
– Ezek szi​kék.
Erik ar​cá​nak alsó fele mo​soly​ra de​rült.
– Sok sé​rült ál​la​tot hor​dasz haza. Lát​tam, mi​lyen érző szí​v ed
van. Ide​je, hogy meg​ta​nuld, ho​gyan ke​zel​he​ted őket szak​sze​rű​-
en. Na, mit szólsz hoz​zá?
Tüs​ke mell​ka​sa lel​ke​se​dés​től da​ga​do​zott.
– Igen! Jaj, apa, min​dent meg​te​szek, hogy büsz​ke le​hess rám!
– Ó, ab​ban nem ké​tel​ke​dem. – Erik fél​re​bil​len​tet​te a fe​jét, és
Tüs​ke felé nyúj​tot​ta a na​gyob​bik aján​dé​kot. Két keze közé fog​ta,
amíg a fiú el​v et​te tőle.
– Lá​tod, vissza​adom ne​ked a da​la​i​dat, ahogy ígér​tem. – A
maszk mö​göt​ti szem​pár sze​re​tet​től csil​lo​gott.
– Igen, Erik apa – bó​lin​tott Tüs​ke.
– Ha​m a​ro​san el​jön az idő, ami​kor vi​szo​noz​ni fo​god a nagy​lel​-
kű​sé​ge​m et, és se​gí​tesz a dal​szer​zés​ben. Ahogy meg​ígér​ted.
– Se​gí​te​ni fo​gok.
Erik pil​lan​tá​sa a pin​ce​la​bor​ra sik​lott, az​tán vissza a fi​ú​ra.
– Rend​ben. Ak​kor hát nyisd ki az aján​dé​ko​dat!
A do​boz​ban vö​rös​bár​sony fog​la​lat​ban egy he​ge​dű volt, egy fe​-
ke​te Stra​di​v a​ri​us: olyan ele​gáns, akár egy úri dáma, a fája meg
oly csil​lo​gó és mély​sé​ge​sen fe​ke​te, mint a tin​ta. Tüs​ké​nek re​pe​sett
a szí​v e gyö​nyö​rű​sé​gé​ben. Alig vár​ta, hogy játsz​has​son raj​ta.
– Kö​szö​nöm – mond​ta, és igye​ke​zett ezt ak​ko​ra há​lá​v al mon​-
da​ni, mint ami a szí​v ét el​töl​töt​te. – De hol a vo​nó​ja?
Erik a he​lyi​ség át​el​le​nes vé​gé​be hát​rált. Uj​ja​it za​kó​ja re​dő​i​be
rej​tet​te, ame​lyet cin​gár vál​la köré ke​rí​tett.
– Ott van az. Csak nyújtsd ki érte a ke​zed!
Tüs​ke le​rak​ta a hang​szert, és tet​te, amit Erik mon​dott: te​nyér​-
rel fel​fe​lé ki​nyúj​tot​ta a ke​zét. Ek​kor fény vil​lant a za​kón be​lül,
majd át​szik​rá​zott Erik uj​ja​i​ra. Az át​adott me​leg ener​gia vé​gig​-
áram​lott az ere​in, ki​v i​lá​gít​v a őket. A hő- és fény​je​len​ség el​ül​té​v el
hosszú, kar​csú, hű​v ös vonó je​lent meg Tüs​ke te​nye​rén, akár​ha
Erik he​lyez​te vol​na oda, ho​lott ő a sza​lon el​len​té​tes ol​da​lán állt.
 A fi​ú​nak tát​v a ma​radt a szá​ja.
– Mu​tasd meg, kér​lek! Mu​tasd meg, ho​gyan va​rá​zsolsz!
Erik fel​ne​v e​tett. Gyö​nyö​rű ne​v e​té​se vé​gig​v issz​hang​zott az ott​-
ho​nu​kon. Tüs​két bol​dog​ság fog​ta el. Ő is fel​ne​v e​tett.
– Idő​v el azt is meg​m u​ta​tom, gyer​m e​kem. – Át​kelt a szo​bán,
és le​te​le​pe​dett a fiú mel​lé a he​v e​rő​re. – Kü​lön​le​ges em​ber​ke
vagy. Mind​annyi​an kü​lön​le​ge​sek va​gyunk. Meg​v an a ké​pes​sé​-
günk, hogy ener​gia-rá​ha​tás​sal be​fo​lyás​sal le​gyünk az anyag​ra.
Ezt a spe​ci​á​lis trük​köt min​den​eset​re ke​v e​sen is​m e​rik. Szim​bi​o​ti​-
kus cse​re a neve. Szá​m os va​rázs​la​tot mu​ta​tok majd ne​ked. Most
azon​ban in​kább egy tör​té​ne​tet sze​ret​nék el​m e​sél​ni.
Be​huny​ta sze​m ét a maszk mö​gött, és ki​ön​töt​te a szí​v ét ar​ról,
mi​fé​le sze​re​pet ját​szott az éle​té​ben a Stra​di​v a​ri​us he​ge​dű.
Tíz​éves ko​rá​ban lop​ta el. Még egy ké​pet is mu​ta​tott ezer​nyolc​-
száz​negy​v en​ből, amely a hang​szer​rel együtt örö​kí​tet​te meg. Rö​-
vid​del az után tör​tént, hogy el​szö​kött a ci​gány​tá​bor​ból, aho​v á az
any​ja elől me​ne​kült. Noha a he​ge​dű volt az egyet​len tu​laj​do​na,
be​fo​gad​ta egy jó​sá​gos épí​tész. El​ta​nul​ta tőle a ter​v e​zés és épí​tés
for​té​lya​it, de köz​ben a he​ge​dű​nek is mes​te​re lett. Hat év múl​v a
az öreg épí​tész meg​halt. Erik, aki ak​kor már fi​a​tal​em​ber volt, to​-
vább csi​szol​ta ze​nei te​het​sé​gét. Idő​köz​ben arra is rá​jött, mennyi
ke​gyet​len​ség van a vi​lág​ban és ben​ne, ma​gá​ban is. Elő​ször cir​ku​-
szok​ban lé​pett fel, az​tán bér​gyil​kos​nak állt. Mi​kor hu​szon​hat
éve​sen vissza​tért Pá​rizs​ba, a Stra​di​v a​ri​ust ugyan​úgy a ma​gá​é​nak
érez​te, mint a kar​ját vagy a lá​bát. Ez​zel a he​ge​dű​v el csá​bí​tot​ta el
Chris​ti​na Nils​sont, hogy hőn sze​re​tett Chris​tine-jévé te​gye és an​-
gya​li han​go​kat csal​jon ki be​lő​le.
A vele töl​tött idő so​rán a he​ge​dű alsó ki​öb​lö​sö​dé​sé​be, egé​szen
az alja kö​ze​lé​ben be​v é​set​te az O. F., az Ope​ra​ház Fan​tom​ja kez​-
dő​be​tű​it. Ezzé az arc​ta​lan, al​v i​lá​gi lénnyé vál​to​zott át, az ő alak​-
já​ban jár​ta a Théât​re Ly​ri​que ku​lisszák mö​göt​ti át​já​ró​it és pin​ce​-
szint​je​it. Chris​ti​na eköz​ben kó​ris​ta​lány​ból dí​v á​v á lé​pett elő. Erik​-
nek elég volt egy​szer hal​la​nia éne​kel​ni, és már​is tud​ta, hogy iker​-
láng ég eb​ben a te​rem​tés​ben. A szár​nyai alá vet​te. Meg​győz​te a
fi​a​tal, naiv kó​ris​ta​lányt, hogy ő egy an​gyal, és ki​ta​nít​tat​ta. Há​-
rom éven ke​resz​tül fi​gyel​te pri​m a​don​ná​ja hír​ne​v é​nek nö​v e​ke​dé​-
sét, egé​szen lon​do​ni tur​né​já​ig. Ezt kö​v e​tő​en a lány el​hagy​ta egy
pá​ri​zsi pénz​m ág​ná​sért, aki​nek ép volt az arca és akit kora gyer​-
mek​ko​ra óta is​m ert.
Mi​fé​le ke​gyet​len já​té​ka volt a sors​nak, hogy elé hoz​ta az iker​-
láng​ját, hogy az​u​tán min​den re​m é​nye oda​le​gyen? Ez​zel azon​ban
még nem lett vége a do​log​nak… ké​sőbb megint ta​lál​koz​tak, a tü​-
kör​lel​kek szo​ká​sa sze​rint. Bár soha nem le​het​tek egy​m á​séi, tör​té​-
ne​tük újabb meg újabb for​du​la​tot vett, míg vé​gül Erik ha​lá​los
ágyán adott sze​re​ná​dot a sze​re​tett nő​nek. Ugyan​azon a he​ge​dűn
ját​szott, amely elő​ször össze​fűz​te őket.
Erik el​be​szé​lé​sét vé​gig​hall​gat​v a Tüs​ke mé​lyen el​szo​m o​ro​dott.
– Apa… – mond​ta vé​gül. – Én nem fo​gad​ha​tom el ezt tő​led!
És elé tar​tot​ta a hang​szert, de Erik csak a fe​jét ráz​ta.
– Em​lé​kezz rá, gyer​m e​kem, mit hal​lot​tál tő​lem a szá​na​lom​-
ról! Ezt a he​ge​dűt egy ci​gány bo​szor​kány​m es​ter fa​rag​ta. Va​rázs​-
ere​je van. Ezt a va​rázs​erőt rád sze​ret​ném ru​ház​ni, fiam. Há​lá​ból,
kér​lek, játssz raj​ta mi​nél gyak​rab​ban, szí​v e​det-lel​ke​det be​le​ad​v a!
Tüs​ke tel​jes tes​te ki​gyúlt, ez​út​tal nem lük​te​tő ener​gia fű​töt​te,
ha​nem az apai sze​re​tet me​le​ge. Hi​szen Erik a fi​á​nak ne​v ez​te. Et​-
től a pil​la​nat​tól fog​v a Erik min​den kí​v án​sá​gát tel​je​sí​tet​te. Há​lá​-
ból ami​kor csak te​het​te, kéz​be vet​te a he​ge​dűt. A sors fin​to​ra,
hogy ak​kor​ra esett első kö​zös álma Rune-nal, sa​ját flam​m e jum​-
el​le-jé​v el, ami​kor elő​ször kéz​be vet​te. Eb​ben az álom​lá​tás​ban a
víz​be​fú​lás​tól men​tet​te meg a lányt. Sej​te​ni kezd​te, a hang​szer va​-
rázs​ere​jé​hez hoz​zá​tar​to​zik, hogy össze​hoz két lel​ket, ha azok​nak
szük​sé​gük van egy​m ás​ra.
Di​ab​le hal​kan fel​nyá​v o​gott, ki​sza​kít​v a Tüs​két me​ren​gé​sé​ből.
Aud​rey és Jack​son épp most ka​pasz​kod​tak fel​fe​lé a lép​csőn,
vissza az át​ri​um​hoz. Tüs​ke meg​v ár​ta, amíg el​tűn​nek szem elől,
az​tán ki​nyi​tot​ta a tü​kör​be​v o​na​tú aj​tót, és ki​lé​pett a már​v ány​pad​-
ló​ra. Di​ab​le-lel mind​v é​gig a lép​csők alatt, szo​ro​san a fal kö​ze​lé​-
ben ha​lad​tak, ki​ke​rül​v e a pad​ló​ra ve​tü​lő nap​su​gár​pász​m á​kat. A
macs​kát a fiú fi​gye​lem​el​te​re​lé​se​ként hoz​ta ma​gá​v al, arra az eset​-
re, ha neki si​et​v e me​ne​kül​ni kel​le​ne a szám​ta​lan rej​tek​aj​tó egyi​-
kén. Jobb sze​ret​te vol​na, ha min​den di​ák​szo​bá​hoz ve​zet csa​pó​aj​-
tó, ak​kor nem kel​lett vol​na annyit koc​káz​tat​nia. Mi​v el azon​ban a
ta​no​da be​fek​te​tői tü​ze​te​sen el​len​őriz​ték a fel​újí​tás rész​le​te​it –
töb​bek kö​zött a biz​ton​sá​gi elő​írá​sok be​tar​tá​sát, a la​kó​szo​bá​kat és
a mos​dó​kat egy​aránt –, Erik apa min​den gya​nús ele​m et igye​ke​-
zett ki​kü​szö​böl​ni a terv​raj​zok​ból. Nem le​het​tek hát itt tü​kör​be​v o​-
na​tú rej​tek​aj​tók. Vi​szont min​den egyes szo​bát el​lá​tott szel​lőz​te​tő​-
rend​szer​rel, on​nan ki​v á​ló​an le​he​tett hall​ga​tóz​ni. Ezt hasz​nál​ták
ki az elő​ző éj​sza​ka.
Mi​kor egy rej​tett át​já​rón a szel​lő​ző​rend​szer​be ju​tot​tak és an​-
nak nyí​lá​sa​in át le​kém​lel​tek Rune ágyá​ra, Tüs​ke el​for​dult. Nem
ép​pen er​köl​csi finnyás​ság​ból. Nem elő​ször le​sett meg alvó nőt.
Újab​ban azon​ban ő és apja nem hó​dol​tak en​nek a szo​kás​nak.
Aho​gyan a faj​tá​juk sem. Mind​két nem​be​li kép​v i​se​lő​ik más mó​-
do​kon elé​gí​tet​ték ki ét​v á​gyu​kat. Rune te​hát nem volt a pré​dá​juk.
Ho​gyan is le​he​tett vol​na, ami​kor egy volt kö​zü​lük?
Ezért is ala​kult úgy, hogy Erik nem táp​lá​lék​nak szán​ta. Aho​-
gyan ő, Tüs​ke sem, noha sem​m i pén​zért nem is​m er​te vol​na be,
hogy mit is akar a lány​tól.
A di​ák​lá​nyok ol​da​lá​ra érve elő​v et​te kul​csa​it a zse​bé​ből, és
meg​állt Rune zárt aj​ta​ja előtt. Di​ab​le fel​né​zett rá cit​rom​zöld sze​-
mé​v el és ket​té​szelt pu​pil​lá​já​v al, és mér​ge​sen fújt a ki​té​rő mi​att.
– Egy perc az egész – sut​tog​ta Tüs​ke, mu​lat​v a a kan​dúr kö​v e​-
te​lő​ző vi​sel​ke​dé​sén. – Menj, nyisd ki ne​kem ad​dig a töb​bi lány aj​-
ta​ját!
Di​ab​le fen​sőbb​sé​ge​sen fújt egyet, és elő​re​in​dult. Me​net köz​ben
hoz​zá​dör​gö​lő​zött min​den egyes aj​tó​hoz. Tüs​ke szám​ta​lan​szor rá​-
bíz​ta már az aj​tó​nyi​tást az ope​ra​ház​ban. Ezt a kö​v et​ke​ző​kép​pen
ki​v i​te​lez​te: egyik első man​csá​v al ma​jom mód​ra rá​akasz​ko​dott a
ki​lincs​re, míg a má​sik​kal – ki​m e​resz​tett kar​m a​it a kulcs​lyuk​ba
mé​lyeszt​v e – el​for​gat​ta a zá​rat. Ez a trükk le​fog​lal​ta az el​kö​v et​-
ke​ző né​hány perc​re.
Tüs​ke köz​ben rá​tet​te a ke​zét Rune szo​bá​já​nak ki​lin​csé​re. A
lány ener​gi​á​ja ezen is raj​ta hagy​ta le​nyo​m a​tát, ami a kesz​tyű bő​-
rén át is fel​v il​la​nyoz​ta. Rune már két​szer ész​re​v et​te őt a tük​rök
mö​gött. Ez nem volt kér​dés, annyi​ra ki​akadt mind​két​szer. Első
al​ka​lom​m al teg​nap az ér​ke​zé​se​kor, és ma reg​gel is, ami​kor a di​-
ák​tár​sa​i​v al reg​ge​li​zett. Tüs​ke gya​ní​tot​ta, hogy akár még hal​lot​ta
is.
Meg​nyi​tá​sa óta meg​száll​ta a ta​no​dát, és előt​te is egy év​ti​ze​den
ke​resz​tül, ami​kor még el​ha​gya​tott volt, és egy-egy ide​v e​tő​dő tu​-
ris​tán kí​v ül sen​ki sem mert az épü​let​be me​rész​ked​ni. Nesz​te​le​nül
köz​le​ke​dett a tü​kör​rel el​ta​kart át​já​ró​kon, sen​ki sem vet​te ész​re.
Rune azon​ban más eset volt, ők egy hul​lám​hosszon vol​tak. Meg​-
me​le​ge​dett a szí​v e tája erre a gon​do​lat​ra. Az iker​lán​gok a vi​lág
túl​fe​lé​ről is rá​lel​nek egy​m ás​ra. Hogy ők ket​ten azok, az mos​tan​-
ra be​bi​zo​nyo​so​dott. Gyer​m ek​ko​ruk​tól fog​v a du​et​te​ket ad​tak elő,
majd mind​ket​ten vissza​tér​tek a sa​ját vi​lá​guk​ba. Nem volt hát vé​-
let​len, hogy a lány egy tü​kör túl​ol​da​lá​ról is meg​érez​te a je​len​lé​-
tét.
Arca fe​det​len ol​da​lát az ajtó hűs fá​já​nak tá​m asz​tot​ta. Va​jon
hová ve​zet mind​ez? Ugyan mi örö​m e te​lik ben​ne, hogy vég​re rá​-
ta​lált a lány​ra? El sem mond​hat​ja neki. Sem​m i olyat nem te​het,
ami​v el ki​tör​het​ne a ma​gá​nyá​ból.
A két diák – akik per​cek​kel ez​előtt itt áll​tak – vele el​len​tét​ben
akár​m ed​dig ke​res​het​te az utat egy​m ás felé. Ő és Rune nin​cse​nek
ilyen sze​ren​csés hely​zet​ben. Meg​fe​szü​lő ál​lal, de el​len​állt a kí​sér​-
tés​nek, hogy mind​össze egy perc​re be​nyis​son hoz​zá. Tar​ta​nia kell
ma​gát az ígé​re​té​hez.
Ma​gá​ban át​koz​ta Eri​ket, mi​ért ilyen vak: mi​ért nem lát​ja, ami
majd’ ki​szúr​ja a sze​m ét… mi​ért él egy​foly​tá​ban a múlt​ban. Ő
iga​zán min​dent meg​tesz érte, apja azon​ban élő​ha​lott. Ham​v uk​ba
holt re​m é​nyek​be ka​pasz​ko​dik, és va​la​m i so​sem lé​te​zett bol​dog​ság
áb​ránd​ját ker​ge​ti.
Öt aj​tó​v al ar​rébb Di​ab​le mos​tan​ra ki​nyi​tot​ta Ka​ta​ri​na szo​bá​-
ját. Drót​ként me​re​de​ző szür​ke far​ká​nak he​gye kan​di​kált már
csak ki az aj​tó​ré​sen. Tüs​ke kö​v et​te. Vég​re kel​lett haj​ta​nia, amit
mára el​ter​v e​zett. Ide​je volt, hogy az a díva meg​ta​nul​ja, hol a he​-
lye.

Az első itt töl​tött há​rom na​pom egy pil​la​nat alatt el​re​pült.

Nincs időm arra, hogy kép​zelt vagy va​ló​sá​gos fan​to​m o​kat
ker​ges​sek. Nap​pal órák​ra és pró​bák​ra já​rok, dél​után a vál​lalt fel​-
ada​tom​nak te​szek ele​get, az este meg a lec​ké​ké. Ha​bár a kert​be
az​óta sem tet​tem be a lá​bam, mert itt min​den dél​után me​net​-
rend​sze​rű​ek a vi​ha​rok. Min​den​nek az árny​ol​da​la az, hogy nem
tart​ha​tok a hét​v é​gi ki​rán​du​lók​kal. Ez​zel bűn​hő​döm, ami​ért ma​-
gam vá​lasz​tot​tam ma​gam​nak fel​ada​tot, és​pe​dig olyat, ami függ
az idő​já​rás​tól. Ezt ter​m é​sze​te​sen nem ve​he​tik fi​gye​lem​be a ta​ná​-
ra​im, ugyan​olyan sza​bá​lyok vo​nat​koz​nak rám is, mint má​sok​ra.
Mind​ez nem len​ne ak​ko​ra baj, ha nem len​nék ennyi​re ide​ges.
Min​den fal, tü​kör és szel​lő​ző​be​ren​de​zés mö​gül za​jo​kat vé​lek hal​-
la​ni: lé​leg​zés ne​sze​it, zör​gést, lép​te​ket, be​széd mor​m o​gá​sát. Csu​-
pán az ege​rek mo​tosz​kál​nak a fal mö​gött – mon​dom ma​gam​-
nak, csak​hogy mi​óta sus​to​rog​nak a rág​csá​lók?
En​nek a sö​tét, bal​jós hely​nek az egyet​len jó ol​da​lát Sunny és
új ba​rá​ta​im je​len​tik. Fog​lal​ni szok​ták a szé​ke​m et a büfé sar​ká​ban
min​den ét​ke​zés​nél, a va​cso​rát le​szá​m ít​v a, ami​kor anyu​v al és
Char​lot​te né​ni​v el va​gyok. Sze​ren​csé​re min​den órá​ra beül ve​lem
va​la​m e​lyi​kük, néha egy​szer​re hár​m an is. Nap​ról nap​ra job​ban
meg​nyíl​nak előt​tem, és egy​re szó​ra​koz​ta​tób​bak és ked​v e​seb​bek.
Azt is mind​in​kább el​né​zik, ha ki-ki​tör be​lő​lem az ének.
Azt min​den​eset​re ki​fun​dál​tam, mi​ként le​he​tek im​m u​nis az ét​-
ke​zé​sek ide​je alatt su​gár​zott té​v és ope​ra​köz​v e​tí​té​sek​re. Rá​jöt​tem,
hogy ha erő​nek ere​jé​v el a töb​bi​ek évő​dé​se​i​re fi​gye​lek, vissza tu​-
dom tar​ta​ni az en​gem fe​szí​tő da​lo​lá​si kény​szert, hogy a szo​bám
ma​gá​nyá​ba érve ál​doz​zak neki.
A dél​utá​ni lyu​kas​órá​kat ki​v é​tel nél​kül Ma​dame Fab​re-ral töl​-
töm. Mé​re​tet ve​szünk a sze​rep​lők​ről a jel​m e​zek​hez. Még a köl​-
csön​v ett egyen​ru​há​i​m at is mé​ret​re iga​zít​juk, mi​v el az újak csak
nem ke​rül​tek elő. A leg​csön​de​sebb nap a szer​da, mert ilyen​kor
nem jön​nek iga​zí​tás​ra a di​á​kok. Ma​dame Fab​re ek​kor árul​ja el,
hogy a fér​jé​v el együtt ta​fo​fi​lek, azaz min​den​re rá​kat​tan​nak, ami​-
nek köze van a te​m e​tők​höz. Ked​v enc idő​töl​té​sük a sír​fel​ira​tok ol​-
vas​ga​tá​sa. Ön​ként és da​lol​v a tisz​to​gat​ják a fej​fá​kat, fény​ké​pez​ge​-
tik őket. A ha​lál​ne​m ek is az ér​dek​lő​dé​si kö​rük​be tar​toz​nak. Jó​-
ma​gam apu ha​lá​la óta ke​rü​löm a te​m e​tő​ket. A tel​jes ne​v ét –
Leopold Sa​int Ger​m a​in – a sír​kő​re vés​v e lát​ni, ki​tö​röl​he​tet​len
em​lé​ket ha​gyott ben​nem. Mi​v el azon​ban Ma​dame Fab​re és a fér​-
je több mint két éve jár​ják az it​te​ni te​m e​tőt, úgy te​szek, mint​ha
ér​de​kel​ne a hob​bi​juk. Fel​té​te​le​zem ugyan​is, hogy a ti​tok​za​tos pa​-
sas​nak köze le​het egy je​lö​let​len sír​hoz. A Fan​tom​nak nem vol​tak
hoz​zá​tar​to​zói, ezért lo​gi​kus​nak tű​nik, hogy amennyi​ben egy​ál​ta​-
lán van fej​fá​ja, va​la​hol el​szi​ge​tel​ten áll és nincs tele a gyá​szo​ló
csa​lád szö​v e​ge​i​v el.
Az egyik ta​ná​rom​tól tu​dom, hogy a te​m e​tőt a ne​m e​si csa​lá​-
dok​nak tar​tot​ták fent – az ope​ra​ház tu​laj​do​no​sai is ők vol​tak. Az
egyet​len je​lö​let​len sír​ban egy új​szü​lött pi​hen. Bár​m ennyi​re tra​gi​-
kus is ez, nem ma​gya​ráz​za meg a pa​sas je​len​lé​tét, aki régi ru​-
hák​ban mász​kál és el​fe​di a fél ar​cát.
Ké​sőbb, szer​da éj​sza​ka, mi​alatt a he​v e​rő​ről fi​gye​lem, ho​gyan
al​szik anyu a szét​hú​zott füg​gö​nyű ágyam​ban, azon tű​nő​döm,
nem hal​lott-e ő is fura za​jo​kat a szel​lő​ző​nyí​lás fe​lől ezen a hé​ten.
Igyek​szem az ő ci​ni​kus né​ző​pont​já​ból szem​lél​ni a dol​go​kat, hát​-
ha ez​zel si​ke​rül ki​ir​ta​nom a Fan​tom​ra vo​nat​ko​zó ba​bo​ná​i​m at.
Ta​lán csak azt az idő​sebb gond​no​kot lát​tam a kert​ben az első na​-
pon. Egye​lő​re még nem ta​lál​koz​tunk, ezért nem tu​dom, hogy
néz ki. Meg​le​het a köd és az ide​ges​sé​gem ro​v á​sá​ra íran​dó, hogy
fi​a​ta​labb​nak sac​col​tam. Ez az ál​lí​tó​la​gos ta​lál​ko​zás az​u​tán to​tál
fel​tur​bóz​ta a kép​ze​le​te​m et, míg vé​gül már a tük​rök​ben is ezt a
rém​ala​kot vél​tem fel​fe​dez​ni. Könnyen el​kép​zel​he​tő, hogy mind​-
vé​gig a mö​göt​tem ál​lók tü​kör​ké​pe​i​v el té​v esz​tet​tem össze a lá​to​-
má​sa​i​m at. Bol​há​ból csi​nál​tam ele​fán​tot.
Hát per​sze, hogy a ti​tok​za​tos ide​gen a ba​bo​ná​im ter​m é​ke! Tel​-
jes szí​v em​ből kí​v á​nom, hogy bár​csak va​ló​sá​gos len​ne az én
álom​bé​li mes​te​rem – még ha va​la​m i kép​te​len csa​v ar foly​tán a
Fan​tom​m al azo​nos is –, mert ha van va​la​ki, aki se​gít​het le​küz​-
de​ni az ének​lé​si kény​sze​re​m et, hát ő az. Ez​zel a gon​do​lat​tal hu​-
nyom le a sze​m e​m et, hogy rá​ta​lál​jak az ál​m a​im​ban. Ő már vár
rám a he​ge​dű​jé​v el, hogy csil​la​pít​sa a kín​ja​i​m at.
 8.
ELŐ​JE​LEK

„Hi​á​ba volt óva​tos, hi​á​ba né​zett kö​rül a lány min​den pil​la​nat​-

ban, nem vet​te ész​re azt az árnya​la​kot, aki a nyo​m á​ban járt;
meg​állt, ami​kor a lány is meg​állt, és el​in​dult, ami​kor ő is meg​in​-
dult, és köz​ben nem csa​pott na​gyobb zajt, mint egy va​ló​di ár​-
nyék.”
Gas​ton Le​roux: Az ope​ra​h áz fan​tom​ja

Csü​tör​tök dél​előtt úgy gon​do​lom, hogy dél​után vég​re ta​lán ki tu​-

dok majd szök​ni a kert​be. Csak​hogy megint el​ered az eső, mi​köz​-
ben Qu​an​nal a reg​ge​li​ről első, kö​zös óránk​ra bal​la​gunk.
Tom​lin ta​nár úr ter​m é​szet​is​m e​ret-tan​ter​m e pont olyan, ami​-
lyet vár az em​ber egy kör​nye​zet​tu​da​tos rocksz​tár Ein​stein-fi​ó​ká​-
tól, aki rá​adá​sul a szín​ház​m ű​v é​szet​be is be​le​kon​tár​ko​dik. Az
egyik sa​rok​ban egy va​ló​di csont​v á​zat Shakes​peare-nek öl​töz​te​-
tett. A comb​ját he​lyet​te​sí​tő pi​pa​szár comb​csont​ját kék​re fes​tet​te,
bár​sony​tu​ni​ká​ja és ka​lap​ja is eh​hez passzolt. Ál​sza​kál​la alatt fel​-
irat fi​gyel​m ez​tet: tisz​teld a bár​dot! Több pol​cot víz​zel és mag​v ak​-
kal teli lom​bi​kok töl​te​nek meg, né​m e​lyik már szár​ba szök​kent. A
ta​ná​ri asz​tal egyik sar​kát fel​ál​lí​tott mo​tor​bi​cik​li fog​lal​ja el a jócs​-
kán be​hor​padt bu​kó​si​sak mel​lett. Tom​lin évek​kel ez​előtt a meg​-
en​ge​dett​nél jó​v al na​gyobb se​bes​ség​gel ne​ki​m ent ben​ne egy tég​la​-
fal​nak. Le​re​pült róla, de túl​él​te az üt​kö​zést. A rossz nyel​v ek sze​-
rint New​ton te​he​tet​len​sé​gi tör​v é​nyét de​m onst​rál​ja a szto​ri​v al. Kí​-
sér​te​ti​es, ám ta​nul​sá​gos tan​m e​se.
Cso​por​ton​ként táb​la​m ar​ker​rel ír​ha​tó és tö​röl​he​tő fe​hér​táb​lát
ülünk kör​be. Ezek​kel a mar​ker​tol​lak​kal ír​juk fel a kép​le​te​ket és
el​m é​le​te​ket, majd mi​után a vá​la​szo​kat is le​kör​m öl​tük a kér​dé​-
sek​re, az egé​szet le​tö​röl​jük. Így nem nö​v el​jük a pa​pír​hul​la​dék
mennyi​sé​gét a vi​lág​ban.
Tom​lin min​dig csü​tör​tö​kön tart​ja a la​bor​gya​kor​la​to​kat. Ma
reg​gel ar​ról be​szél, mi​ként vál​toz​tat​hat kül​ső erő egy rend​szer
ener​gia​szint​jén. Négy​fős cso​por​tok​ra osz​tot​ta az osz​tályt. Egy
hat​v an​cen​tis desz​ka mel​lett acél​kam​pós súly lát​ha​tó, ez elé
ülünk le. A desz​ka né​hány köny​v ön nyug​szik. Tom​lin azt ta​lál​ta
ki, hogy cse​rél​jük ki rám​pá​v al a köny​v e​ket a desz​ka alatt, mind​-
ezt kü​lön​bö​ző ma​gas​sá​gok​kal va​ri​ál​v a, majd az erő mé​ré​sé​re
húz​kod​juk fel-le a súlyt.
Ka​tet, Qu​ant és Ro​xie-t osz​tot​ta be mel​lém. To​tál be​teg öt​let!
Quan és a két díva utál​ják egy​m ást. Quan nem fe​lej​tet​te el, hogy
a két csaj ta​v aly ho​gyan bánt Aud​rey-val és Sunny​v al. Na meg
en​gem sem fo​gad​tak épp tárt ka​rok​kal! Hát, a ta​ná​runk le​het
akár​m i​lyen láng​el​m e, az em​be​rek​hez nem ért.
A hely​zet to​v ább rom​lott az​óta, hogy teg​nap dél​után sor ke​-
rült az alap​szin​tű meg​hall​ga​tás​ra Re​na​ta sze​re​pé​re. Mon​da​nom
sem kell, kép​te​len vol​tam tar​tóz​tat​ni ma​gam, és el​éne​kel​tem az
ári​át. Noha az utol​só hang ki​ének​lé​se után fá​rad​tan ros​kad​tam a
szé​kem​be, elég jól csi​nál​tam min​dent ah​hoz, hogy be​ke​rül​jek
Aud​rey és Kat mel​lé a má​so​dik kör​be. Már​m int, ha el​m e​gyek a
meg​hall​ga​tás​ra. Azt ter​v e​zem, hogy jövő hé​ten fer​tő​ző to​rok​-
gyul​la​dás​sal ágy​nak esem, és ki sem lé​pek a szo​bám aj​ta​ján. Kat
és Ro​xie azon​ban egye​lő​re nem tud​nak er​ről.
– Má​sol​já​tok le a la​bor​nap​ló​tok​ba a kér​dés​sel kap​cso​lat​ban
ka​pott ada​to​kat! – mond​ja Tom​lin az osz​tály​nak hát​tal, mi​köz​-
ben szor​go​san fir​kált a táb​lá​ra. Né​hány diák az iz​m os hát​só​ján
leg​el​tet​te a sze​m ét. El​is​m e​rem, ő itt a leg​sze​xi​sebb fér​fi ta​nár,
még idét​len gyap​jú​öl​tö​nyé​ben is. – Ne fe​lejt​se​tek el oda​ír​ni min​-
den egyes rám​pa​szö​get!
Mi​köz​ben vár​juk, hogy Tom​lin fel​ír​ja a kér​dé​se​ket a táb​lá​ra,
Qu​an​nal a fe​hér​táb​la ránk eső ré​szén amő​bát ját​szunk. Ez az
egye​dü​li le​het​sé​ges mód​ja, hogy ne té​v ed​jen ál​lan​dó​an oda a te​-
kin​te​tem a te​rem észa​ki fa​lát öve​ző tü​kör​re.
A kré​ta​por és a vegy​sze​rek sza​ga ir​ri​tál​ja az or​ro​m at, noha
Kat át​ha​tó par​füm​jé​hez és a le​tö​röl​he​tő táb​la​m ar​ke​rek bű​zé​hez
ké​pest még egé​szen el​fo​gad​ha​tó il​lat. Ro​xie, az ön​je​lölt mű​v ész
le​skic​cel va​la​m it a táb​la rá​juk eső fe​lé​re. Egy kot​tá​ra ke​resz​tet
raj​zol, ami​re pe​dig én ke​rü​lök, fel​fe​szít​v e: ke​zem-lá​bam szö​gei
ne​gye​des és egész üte​m ek, a sze​m e​m et vi​o​lin​kulcs ta​kar​ja. Azon
gú​nyo​ló​dik, mek​ko​ra bo​lon​dot csi​nál​tam ma​gam​ból a pró​bák és
meg​hall​ga​tá​sok so​rán az el​m últ há​rom nap​ban. A két csaj ék​te​-
len vi​ho​rá​szás​ba kezd. Ki​gyul​lad a ké​pem.
Quan úgy tesz, mint​ha tüsszen​te​ne egy ha​tal​m a​sat. Táb​la​tör​-
lő​jé​v el a ke​zé​ben úgy húz​za vé​gig a kar​ját a táb​lán, hogy oda​lesz
Ro​xie műve. Kö​szö​nö​m öt sut​to​gok. Ő meg​eme​li kép​ze​let​be​li ka​-
lap​ját, és fü​tyül Ro​xie vil​lám​ló te​kin​te​té​re.
Mire Tom​lin oda​ér hoz​zánk, hogy ki​ossza kí​sér​le​ti kel​lé​ke​in​-
ket, a tel​jes táb​lát le​tö​röl​tük.
– Ké​rem, hogy min​den cso​port el​len​őriz​ze a ru​gós mér​le​ge
fel​ső hen​ge​rét! – kér ben​nün​ket. – Ka​lib​rál​já​tok be, hogy a vo​-
nal​ka az N be​tű​höz ke​rül​jön! A rugó csak adott erő​ha​tás​ra nyú​-
lik meg. Ami​kor az erőt mé​ri​tek, nyil​v án pon​tos ered​m é​nye​ket
sze​ret​né​tek kap​ni.
Épp mi​után az utol​só mér​le​get is ki​osz​tot​ta, ko​pog​tat​nak az
aj​tón.
– Kezd​jé​tek! – ve​zé​nyel Tom​lin. – Mr. Jip​pet​to van itt, a szín​-
há​zi kel​lé​ke​ket sze​ret​né meg​be​szél​ni ve​lem. Kint le​szek a fo​lyo​-
són, ha bár​ki​nek kér​dé​se len​ne.
Ez​zel az ajtó be​zá​rul mö​göt​te.
Az osz​tály élénk sut​to​gás​ba kezd. Köny​v e​ket to​lo​ga​tunk, fa​-
desz​ká​kat iga​zí​tunk a he​lyük​re, a nap​lónk​ban la​pozunk.
– A franc​ba! – biggyesz​ti el a szá​ját Kat. – A mi mér​le​günk
tö​rött. – Fel​tart​ja az esz​közt. Meg mer​nék es​küd​ni, hogy per​cek​-
kel ko​ráb​ban, ami​kor meg​kap​ta Tom​lin​tól, még nem hi​ány​zott
róla a fel​ső hen​ger.
– Rune ta​lán meg​néz​het​né, nincs-e tar​ta​lék Tom​lin kam​rá​já​-
ban, nem igaz, Ro​xie? – veti fel.
A két csaj so​kat​m on​dón össze​néz, go​nosz pil​lan​tás​sal. Meg​-
szó​lal a vész​csen​gőm.
Ro​xie fel​ajánl​ja, hogy el​kí​sér. Ek​kor azon​ban Quan fel​áll:
– Majd én el​kí​sé​rem – mond​ja.
Meg​in​du​lunk a te​rem vé​gé​ből nyí​ló ajtó felé. Nem szük​sé​ges
meg​ját​sza​nom: nem ér​de​kel, hogy az osz​tály​tár​sa​im ár​gus sze​-
mek​kel fi​gyel​nek. To​tál le​fog​lal a moz​gás, ame​lyet a sze​m em
sar​ká​ból ész​le​lek: egy árny​alak kö​v et a tük​rök túl​ol​da​lán. Vagy
csu​pán a lég​kör vál​to​zá​sa, il​lé​kony pára, tük​rö​ző​dés… a szel​lem​-
vi​lág üze​ne​te.
Eszem​be jut a teg​na​pi gon​do​lat​m e​ne​tem. Én csak a gond​no​-
kot lát​tam a meg​ér​ke​zé​sem nap​ján. Azt, aki most kint be​szél​get a
fo​lyo​són Tom​lin​nal. Amint sze​m é​lye​sen is lá​tom, ki​de​rül, iga​zam
van-e.
A kam​ra elé érünk. Quan ki​nyit​ja az aj​tót. A vil​lany​kap​cso​ló
nem mű​kö​dik, ezért egyi​künk sem lát sem​m it.
– Ho​zok egy elem​lám​pát – von vál​lat Quan.
Bó​lin​tok. Úgy dön​tök, hogy meg​v á​rom a kü​szö​bön, ő meg el​-
in​dul a ta​ná​ri asz​tal felé. A sze​m em köz​ben hoz​zá​szo​kik a sö​tét​-
hez, és vé​gig​pász​táz​za a bal ol​da​li fal men​tén so​ra​ko​zó pol​co​kat.
Van ott egy do​boz, raj​ta a fel​irat: hen​ger ala​kú ru​gós mér​le​gek.
Be​lé​pek a kam​rá​ba, hogy be​le​ko​tor​jak.
Ha​nem ek​kor va​la​m i meg​érin​ti a fe​jem búb​ját. Egész tes​tem​-
ben meg​re​m e​gek ijed​tem​ben. A ke​zem fel​emel​v e egy ci​pőt ta​po​-
ga​tok ki, az him​bá​ló​zik a fe​jem fö​lött. Fel​né​zek. Eb​ben a pil​la​-
nat​ban fut be Quan. Be​kap​csol​ja az elem​lám​pát. Egy te​tem him​-
bá​ló​zik fe​let​tem, a nya​ká​ban a lám​pá​ra hur​kolt kö​té​len.
To​tál le​der​m e​dek. Ak​ko​rát ki​ál​tok, hogy kis hí​ján el​sza​kad​nak
a hang​szá​la​im, és úgy resz​ke​tek, mint​ha a csont​ja​i​m at ráz​nák.
Quan ki​v on​szol, és a fal​nak tá​m aszt. Min​den, mint egy las​sí​-
tott fel​v é​te​len zaj​lik kö​rü​löt​tem.
– Rune, jól vagy? Ez csak egy pró​ba​ba​ba. Va​la​ki rossz tré​fát
űz ve​led.
 A sze​m e ha​ra​gos rés​sé szű​kül, ahogy vissza​néz az asz​ta​lunk​-
ra, ahol Kat és Ro​xie két​rét gör​nyed​v e vi​ho​rász​nak.
A szí​v em vad erő​v el dö​röm​böl a mell​ka​som​ban. Ta​lán, hogy
fel​ráz​zon vagy hogy vissza​ad​ja a dol​gok​nak a meg​szo​kott rit​m u​-
su​kat.
Döb​bent osz​tály​tár​sa​im csat​la​koz​nak a ka​ca​gók​hoz – va​ló​di
lánc​re​ak​ció ez. Elő​ször ér​tet​len, majd meg​könnyeb​bült ne​v e​tés
ez, hogy nem ők vol​tak e go​nosz tré​fa ál​do​za​tai. Tom​lin ront be a
te​rem​be, ol​da​lán a gond​nok​kal. Ala​csony em​ber​ke, kábé olyan
ma​gas, mint Aud​rey, vi​szont jó​ko​ra po​ca​kot eresz​tett. Bár még
min​dig le​v e​gő után kap​ko​dok, ala​po​san meg​né​zem ma​gam​nak.
Fe​hér sza​kál​lá​v al, koc​kás inge fölé kö​tött ken​dő​jé​v el egy tör​pe fa​-
vá​gó és a Mi​ku​lás ke​v e​ré​ke. Ezüst​ta​liz​m ánt emel ki a ken​dő​je
alól, és meg​fúj​ja. Az osz​tály​ra néma csend bo​rul, mi​köz​ben ma​-
dár​dal töl​ti be a ter​m et.
Azt már tud​tam róla, hogy néma, és rész​ben írás​sal, rész​ben
jel​be​széd​del ér​te​ti meg ma​gát, a síp​ról azon​ban nem hal​lot​tam. A
gond​nok meg​fe​nye​ge​ti az uj​já​v al Ka​tet és Ro​xie-t, majd a kam​-
rá​hoz cso​szog, ahol Quan se​gít​sé​gé​v el le​akaszt​ja a kö​tél​ről azt a
va​la​m it, ami​ről most lá​tom, hogy pró​ba​ba​ba. Még mi​előtt gond​-
nok​nak állt, Jip​pet​to pá​ri​zsi bol​tok​nak ké​szí​tet​te őket. Máig szép
gyűj​te​m é​nye van be​lő​lük. Fa​fa​ra​gó tu​do​m á​nyá​nak kö​szön​he​ti,
hogy ő a tan​in​té​zet dísz​le​te​ző​je és kel​lé​ke​se.
Le​csussza​nok a fal men​tén, és két ka​rom​m al át​fog​v a a tér​de​-
met meg​pró​bá​lok ma​gam​hoz tér​ni a sokk​ból. Ami​nek egy​szer​re
több oka is van. Nem csu​pán Kat hoz​ta rám a frászt, de mos​tan​-
ra azt is száz szá​za​lé​ko​san tu​dom, hogy nem Mr. Jip​pet​to volt az
a pa​sas, aki, mond​hat​ni, meg​bújt a kert​ben az ér​ke​zé​sem​kor.
Ez így nem me​het to​v ább! Egy na​gyon is hús-vér va​la​ki kö​v e​-
ti min​den lé​pé​se​m et. Tud​nom kell, ki ő!
A tük​rök​re né​zek, és egy pil​la​nat​ra meg​lá​tom, tel​je​sen tisz​tán:
kesz​tyűs ke​zét a tü​kör fon​cso​ro​zott ol​da​lá​ra fek​te​ti, mint​ha azt
akar​ná mon​da​ni, hogy min​den oké, vagy se​gít​sé​get pró​bál​na fel​-
aján​la​ni. Az​tán volt, nincs, már csak hűlt he​lyét lá​tom.
Mi​után fel​ke​lek a fal mel​lől, Tom​lin ha​la​dék​ta​la​nul foly​tat​ja
az okí​tá​sun​kat, mi meg el​m é​lye​dünk a fel​adat tel​je​sí​té​sé​ben. Két
perc​cel a ki​csen​ge​tés előtt oda​szól a cso​por​tunk​nak, hogy mi még
ma​rad​junk. Mi​után min​den​ki el​m ent, be​csuk​ja az aj​tót, és le​v ág
egy szó​nok​la​tot a csa​pat​m un​ka fon​tos​sá​gá​ról egy ope​ra​ház​ban.
Ele​v e azért ra​kott össze min​ket, te​szi hoz​zá, mert re​m él​te, hogy
össze​rá​zó​dunk és meg​ta​nu​lunk együtt​m ű​köd​ni.
– Nincs mese, vé​get kell vet​nie en​nek a tor​zsal​ko​dás​nak! – je​-
len​ti ki. – Fab​re és Nor​ring​ton igaz​ga​tók egy​ál​ta​lán nem ve​szik
olyan könnyen Rune egyen​ru​há​i​nak el​tű​né​sét, mint hin​né​tek.
Elég​gé ront​ja a mo​rált…
– Hé, áll​junk meg egy pil​la​nat​ra! – szól köz​be Kat. – Az
egyen​ru​hák​hoz sem​m i kö​zünk! Ez a pró​ba​ba​ba meg vissza​ad​ta
a köl​csönt, ami​ért Rune és a klep​tós ke​bel​ba​rát​nő​je, ez a Nap​su​-
gár Akár​ki be​set​ten​ked​tek a szo​bám​ba, és el​csór​ták a haj​ke​fé​m et.
– Sum​m ers a neve! – ja​v í​tom ki, fel​há​bo​rod​v a su​nyi be​szó​lá​-
sán. – Mi​ért gon​do​lod, hogy egyi​künk is olyas​m i​re ácsin​góz​na,
amin raj​ta van a DNS-ed?
– Ma​son Pe​ar​son vad​disz​nó​sör​te haj​ke​fe volt – ja​v ít ki Kat, és
ránc​ba sza​lad kü​lön​ben hi​bát​la​nul sima hom​lo​ka, mint​ha el​bor​-
zad​na tu​dat​lan​sá​gom mély​sé​ge​in. – Töb​be ke​rül, mint Sunny ol​-
csó haj​fes​té​se.
– Sunny haja ter​m é​sze​tes vö​rös – veti köz​be Quan. – És nem
klep​tós.
Már az ese​tek több​sé​gé​ben – te​szem hoz​zá ma​gam​ban.
Össze​né​zünk Qu​an​nal. Lá​tom raj​ta, hogy ugyan​er​re gon​dol.
Ro​xie fel​áll az asz​tal mel​lől. Za​v ar​ba ejtő, hogy noha na​gyon
ha​son​lít Jax​re, az arc​v o​ná​sai tök ke​m é​nyek, ez​zel szem​ben a te​-
só​ja szin​te min​dig mo​so​lyog vagy po​én​ko​dik.
– Fura vé​let​len, nem, hogy az első it​te​ni na​po​don tűnt el? Kat
utol​já​ra hét​főn reg​ge​li előtt lát​ta.
Tom​lin az asz​tal​ra csap, hogy fi​gyel​jünk rá.
– Van egy ja​v as​la​tom. Jól fi​gyel​je​tek, mert egy​sze​ri aján​lat!
Nem ér​de​kel, ki mit mű​v elt. Nem je​len​tem sem ezt a be​szél​ge​-
tést, sem a ma tör​tén​te​ket, egy fel​té​tel​lel: ha egy​szer és min​den​-
kor​ra vége sza​kad a csí​nye​i​tek​nek! Le​gyen ugyan​is még egy ilyen
eset, és ki lesz​tek zár​v a min​den kö​zös mu​lat​ság​ból! Ez egy​aránt
vo​nat​ko​zik a szom​ba​ti ki​rán​du​lá​sok​ra és a jel​m ez​bál​ra. Höl​gye​-
im, hal​lot​tá​tok, amit mond​tam?
Mind​hár​m an bó​lin​tunk.
Tom​lin most Qu​an​hoz for​dul.
– Oké, paj​tás, té​ged pe​dig ki​ne​v ez​lek já​ték​v e​ze​tő​nek. Tégy
róla, hogy min​den​ki ki​jöj​jön egy​m ás​sal! Ak​kor lesz esé​lye​tek
Sunny​v al, hogy eb​ben az év​ben is ti nyer​jé​tek a leg​jobb jel​m ezű
pár dí​ját.
Quan fa​nyar fél​m o​so​lyai egyi​ké​v el nyug​táz​za a ta​ná​ra meg​-
jegy​zé​sét.
– Úgy lesz – mond​ja, és fel​m u​tat​ja a hü​v elyk​uj​ját.
Mind a né​gyen el​in​du​lunk ki​fe​le a tan​te​rem​ből. Én me​gyek ki
az aj​tón utol​já​ra. Már lép​nék ki a fo​lyo​só​ra, ami​kor Tom​lin meg​-
ál​lít. Az ajtó mel​let​ti fal​hoz hú​zó​dunk, hogy fél​re​áll​junk az órá​i​ra
igyek​v ő tö​m eg út​já​ból.
– Hogy van​nak a hang​szá​la​id? – sze​ge​zi rám für​ké​sző, kék
te​kin​te​tét. – Nem ár​tott neki a ki​a​bá​lás?
El​nyo​m om a pá​ni​kot, ami egy ilyen kér​dés nyo​m án tá​m ad az
em​ber​ben. Rá​adá​sul úgy ér​zem, a fa​lon be​lül​ről is les​nek rám. A
han​gom​m al van a leg​ke​v e​sebb ba​jom…
– Hmm, nem.
– Az jó.
Már búj​na vissza a tan​te​rem​be, ami​kor meg​hall​ja a dünnyö​-
gé​sem:
– Bár​csak ár​tott vol​na!
Men​ten fe​lém for​dul:
– Nézd, hal​lot​tál a bal​ese​tem​ről, ugye? – kér​di a sza​kál​lát
dör​göl​v e.
– Igen. – Ka​rom​m al át​nya​lá​bo​lom a köny​v e​i​m et, és he​gye​-
zem a fü​lem, hogy job​ban hall​jam, amit mond a di​á​kok zson​gá​-
sa kö​ze​pet​te.
– Előt​te a szü​le​im or​v os​nak szán​tak, mert jó je​gye​im vol​tak
ter​m é​szet​is​m e​ret​ből és bio​ló​gi​á​ból. Bele is men​tem, csak hogy a
ked​v ük​re te​gyek. Ne​kem azon​ban a zene volt a min​de​nem. Ehe​-
lyett az volt a leg​főbb gon​dom, hogy meg​sze​ret​tes​sem a gye​re​-
kek​kel a tu​do​m ányt és a szín​há​zat. A bal​eset mu​ta​tott rá arra,
mennyi időt vesz​te​get​tem el arra, hogy olyan le​gyek, ami​lyen​nek
má​sok szán​tak. Hidd el te​hát, meg​ér​te​lek! Csak mert jó vagy va​-
la​m i​ben, nem ok​v et​le​nül az​zal kell fog​lal​koz​nod éle​ted vé​gé​ig.
Vagy egy​ál​ta​lán, va​la​m i​kor is. Mi​után dön​töt​tem, soha nem néz​-
tem hát​ra. Egy na​pon, Rune, majd ne​ked is dön​te​ned kell. Vá​-
lassz sza​ba​don! Ad​dig azon​ban vi​gyázz ma​gad​ra, oké?
Meg​hat Tom​lin tö​rő​dé​se, noha sem​m it sem sejt. Az en​gem
érin​tő ügyek​be zéró a be​le​szó​lá​som. Hir​te​len meg​lá​tom Sunnyt,
aki a fo​lyo​só má​sik vé​gé​ből in​te​get fe​lém. Min​dig itt fu​tunk össze
a má​so​dik óra előtt.
– Kö​szö​nöm, ta​nár úr – bó​lin​tok.
Szé​le​sen el​v i​gyo​ro​dik. Most olyan, mint egy ko​rom​be​li diák,
ami​re a bo​ros​tá​ja is jócs​kán rá​se​gít.
– Csak ne urazz, kér​lek! És légy tü​re​lem​m el! Ha​m a​ro​san
min​den könnyebb lesz.
Na, eb​ben megint té​v ed. Sem​m i nem lesz könnyebb.
Az esti va​cso​rá​nál meg​tu​dom, hogy anyu csak ak​kor haj​lan​dó
vissza​m en​ni Ned​hez és az ál​lá​sá​ba, ha en​gem tö​ké​le​tes biz​ton​-
ság​ban tud. Az el​tűnt egyen​ru​há​kért is job​ban emész​ti ma​gát,
mint mu​tat​ja. Könnyen el​hi​tet​het​ném vele, hogy Kat a tet​tes, te​-
kint​v e, hogy az​zal a pró​ba​ba​bá​v al is mit mű​v elt. Ab​ból azon​ban
jó​ko​ra bot​rány ke​re​ked​ne, fel​je​len​té​sek​kel, ami​re sem​m i szük​sé​-
gem. Ehe​lyett azt fül​len​tem, én dug​tam el az egyen​ru​há​kat,
annyi​ra ret​teg​tem az it​te​ni élet​től, ké​sőbb pe​dig tény​leg el​tűn​tek.
Hossza​san sza​bad​ko​zom, és meg​ígé​rem, hogy össze​sze​dem ma​-
gam. Anyu meg​v e​re​ge​ti a ke​zem. Büsz​ke rám, mond​ja, hogy
ilyen őszin​te va​gyok, és nagy kő esett le a szí​v é​ről. Char​lot​te néni
a bor​jú​sze​le​tét rág​v a csönd​ben ta​nul​m á​nyoz min​ket. Ha​tá​ro​zot​-
tan az az ér​zé​sem, hogy át​lát raj​tam. Da​cá​ra en​nek egy szót sem
szól.
Pén​te​ken a reg​ge​li​nél köz​löm Sunny​v al, Jax​szel, Qu​an​nal és
Aud​rey-val, hogy gő​zöm sincs, mi tör​tént az egyen​ru​há​im​m al.
Csak azért ha​zu​dok, mert ez az egye​dü​li mód​ja, hogy ha​za​küld​-
jem any​ut Te​xas​ba, a sa​ját éle​té​be, ame​lyért olyan ke​m é​nyen
meg​dol​go​zott… na meg meg sze​ret​ném úsz​ni, hogy el​v e​szít​sük a
ki​v ált​sá​ga​in​kat.
Ugyan​ak​kor nem sze​rez ne​kem jó pon​to​kat Kat​tel szem​ben,
hogy ne​u​ro​ti​kus, lám​pa​lá​zas alak​nak mu​ta​tom ma​gam. Mi​kor
el​m e​gyek mel​let​te a fo​lyo​són, teli to​rok​ból szop​ránt éne​kel, az​tán
a pad​ló​ra veti ma​gát, és fet​ren​ge​ni kezd. Meg​pró​bá​lok nem ha​ra​-
gud​ni rá. Fo​gal​m a sincs, mi​lyen ha​tás​sal van rám egy gör​csök
kö​zött fet​ren​gő em​ber lát​v á​nya. Nem tud Ben​ről.
Né​m án ott​ha​gyom. Ma​gam​ban azt kí​v á​nom, bár​csak szám​-
űz​het​ném a ben​nem la​ko​zó ze​nei ener​gi​át, és olyan le​het​nék,
mint a töb​bi​ek. Noha ak​kor sem len​nék olyan. Mert bár ez a ta​-
no​da tele van ér​de​kes kü​lön​cök​kel, tuti, hogy én va​gyok az
egyet​len, aki ko​m a​tó​zus ál​la​pot​ban ha​gyott egy srá​cot az óce​án
túl​part​ján.
Köz​ben azért a ba​rá​ta​im​ról is meg​tu​dok egyet-mást. A ne​gye​-
dik órán – ze​ne​tör​té​net – Aud​rey a ke​zem​be nyom egy le​v él​két.
Eb​ben el​m a​gya​ráz​za, mit je​lent a tet​kó​ja, és mi​ért olyan fon​tos
neki a kar​ri​er, mi​ért nem ad​hat​ja át ma​gát egy ro​m an​ti​kus kap​-
cso​lat​nak. Ba​le​ri​na nő​v é​re cser​ben​ha​gyá​sos gá​zo​lás ál​do​za​ta lett
Új-Me​xi​kó​ban, és de​rék​tól le​fe​lé le​bé​nult. Ra​v yn – így hív​ják –
sa​ját meg​fo​gal​m a​zá​sa sze​rint „töb​bé so​ha​sem re​pül​het”, ezért a
húga ope​ra​éne​ke​si szár​nya​it hasz​nál​ja he​lyet​te. Aud​rey ma​da​rat
áb​rá​zo​ló tet​kó​ja te​hát ezt je​len​ti. Cso​dá​la​tos test​v é​ri kö​te​lé​kük
eszem​be jut​tat​ja aput. Et​től a pil​la​nat​tól fog​v a azt sze​ret​ném,
hogy tel​je​sül​jön min​den vá​gya: nem​csak maga, ha​nem a te​só​ja
mi​att is.
Saj​nos Bou​chard ész​re​v e​szi, hogy sug​do​ló​zunk az órá​ján,
ezért bün​te​tés​ből tíz perc​re még a tan​te​rem​ben kell ma​rad​nom:
ennyi​v el ke​v e​sebb lesz az ebéd​időm. Aud​rey ki​áll mel​let​tem: ő is
hi​bás, je​len​ti ki, de el​hall​gat​ta​tom. Idő​köz​ben rá​jöt​tem, Bou​-
chard Ka​ta​ri​ná​nak druk​kol. Mi​v el pe​dig több​ször le​hen​ge​rel​tem
a ked​v en​cét a meg​hall​ga​tá​so​kon és a kü​lön​bö​ző pró​bá​kon, azt
ve​szem ész​re, hogy ze​nei és ének​órá​im jó​v al meg​ter​he​lőb​bek,
mint szá​m í​tot​tam rá. Nem lá​tom okát, hogy Aud​rey is erre a
sors​ra jus​son.
Amint ki​en​ged​nek, si​e​tek a ta​lál​ka​he​lyünk​re Sunny​v al. Már
vár. Azt mond​ja, meg​ér​dem​lek egy vissza​v á​gót. Be​csem​pész
Bou​chard első eme​le​ti szo​bá​já​ba, amely tele van ki​m últ, ki​tö​m ött
macs​kák​kal. És ott az egy​ko​ri ked​v enc, egy tör​pe​pa​pa​gáj ki​ké​szí​-
tett feje is, to​v áb​bá egy csin​csil​láé. Há​rom me​zei egér há​tá​ra va​-
la​kik gon​do​san pil​lan​gó​szár​nya​kat rak​tak. Kór​há​zi sza​gok ke​v e​-
red​nek az ál​la​ti szőr és az aszott cson​tok bű​zé​v el. Ez az egy​szer​re
bal​jós és or​v o​si jel​leg görcs​be ránt​ja a gyom​ro​m at.
– Hal​lot​tam, mi​köz​ben be​szél​ge​tett ve​lük – dünnyö​gi Sunny.
– Ezek​kel a dög​lött ál​la​tok​kal? – kér​dem. Ret​teg​v e né​zünk
össze.
– Igen. Néha, ami​kor be​zár​kó​zik ide. Le​het azon​ban, hogy
nem ve​lük be​szél, ha​nem he​lyet​tük, a ne​v ük​ben. De le​het épp…
hogy is hív​ják…
– Has​be​szé​lő?
– Igen – bó​lint Sunny. – Ezek a ki​tö​m ött dö​gök pe​dig a báb​-
jai.
– Le​het for​dít​v a is – ezt fé​lig poén​nak szá​nom. Egy fe​hér
nyúl​fe​jet né​ze​ge​tek, amely hoz​zá van erő​sít​v e a törzs​höz és a
mell​ső man​csok​hoz. Bou​chard kis ab​la​kot ala​kí​tott ki a nyúl
mell​ka​sá​ban, amely​ben fa​ke​re​tes fo​tót he​lye​zett el. Őt és a sze​-
ren​csét​len ál​la​tot áb​rá​zol​ja, ami​kor évek​kel ko​ráb​ban az még
élet​ben volt. Fi​a​ta​labb ezen a fel​v é​te​len, még egy fia rán​ca sincs,
de nincs még ott az ar​cán az az​óta el​m a​rad​ha​tat​lan fran​cia pú​-
der és rúzs sem. Vé​gig​gom​bos blú​zá​ra la​bor​kö​penyt vett. Lát​ha​-
tó​an na​gyon bol​dog is, ami el​szo​m o​rít. Nyo​m a sincs lé​nyén an​-
nak a ke​se​rű me​rev​ség​nek, ami olyan ret​te​get​té te​szi az órá​it a
sze​m em​ben.
– Ki​bu​kott az ál​lat​or​v o​si egye​tem​ről – köz​li Sunny. – Ez a
fotó még ko​ráb​ban ké​szült. A je​lek sze​rint az​óta bán​ja, hogy nem
bon​col​hat ele​get és nem elé​gít​he​ti ki a vér​szom​ját.
Hi​deg fut​ká​ro​zik a há​ta​m on. Egyi​künk sem ve​szi ész​re, hogy
Fran​ken​stein meny​asszo​nya tu​laj​don sze​m é​lyé​ben ott van a há​-
tunk mö​gött.
– Ki in​nen! – üvöl​ti.
Mind​ket​ten fel​ki​ál​tunk meg​le​pe​té​sünk​ben, és felé for​du​lunk.
Gyil​kos pil​lan​tá​sú sze​m e üve​ges, olyan, mint két üveg​gyöngy.
Ta​lán az egyik ál​do​za​tá​ból pre​pa​rál​ta ki és ül​tet​te be ma​gá​nak.
Va​la​m i ijesz​tő​en éles ol​ló​v al ha​do​ná​szik, ahogy ki​ta​szajt min​ket
a fo​lyo​só​ra.
 – Ho​gyan ju​tot​ta​tok be?
Sunny azt da​dog​ja, hogy az ajtó rés​nyi​re nyit​v a volt. Én azon​-
ban ész​re​v e​szem, hogy a keze ott van az ing​zse​bé​ben, oda te​het​te
a kul​csa​it.
Fab​re igaz​ga​tó​nő je​le​nik meg a lép​cső te​te​jén.
– Va​la​m i gond van, miss Bou​chard? – A nő el​pi​rul a pú​der
mö​gött. Or​cá​ja et​től ugyan​olyan ár​nya​la​tú lesz, mint a haj​fes​té​-
ke.
– Bár​m i is a prob​lé​m a – mond​ja az igaz​ga​tó​nő –, úgy vé​lem,
meg​old​ha​tó anél​kül, hogy fi​zi​ka​i​lag bán​tal​m az​nánk a di​ák​ja​in​-
kat.
Bou​chard ol​lót tar​tó mar​ka ököl​be szo​rul.
– Nos, a prob​lé​m a a más tu​laj​do​na és élet​te​re irán​ti mély​sé​-
ges tisz​te​let​len​ség. Ta​pasz​ta​la​ta​im sze​rint a bar​bá​rok​ra úgy le​het
leg​in​kább hat​ni, ha vissza​ad​juk ne​kik a köl​csönt, hadd kós​tol​ja​-
nak bele a ha​son​ló bá​nás​m ód​ba. – Vissza​v i​har​zik a szo​bá​já​ba,
mi​köz​ben ar​ról mo​tyog fran​ci​á​ul, hogy már​v ány​go​lyó sze​m et
ül​tet egy sün​disz​nó​ba. Az ajtó be​v á​gó​dik mö​göt​te.
Sunny el​is​m ét​li az előb​bi ment​sé​gün​ket. Mi​v el Fab​re igaz​ga​-
tó​nő kép​te​len el​dön​te​ni, ha​zu​dik-e vagy iga​zat be​szél, el​küld
min​ket ebé​del​ni. Az ebéd​idő​ből már csak ne​gyed​óra van hát​ra,
de leg​alább meg​úsz​tuk egy fi​gyel​m ez​te​tés​sel.
A pén​te​ki nap anyu el​uta​zá​sá​v al ér vé​get. Az elő​csar​nok​ban
bú​csúz​ko​dunk, mi​alatt min​den​ki más va​cso​rá​zik. Igyek​szem
nem néz​ni a tük​rök felé… nem tö​rőd​ni a kel​le​m et​len ér​zés​sel,
hogy fi​gyel​nek. A so​főr össze​sze​di anyu poggyá​szát, majd el​in​dul
a li​m ó​hoz, hogy oda​kint vár​jon. Ahogy ki​nyit​ja az aj​tót, ned​v es
ró​zsák és le​v e​lek il​la​ta árad be, és a he​lyi​sé​get el​ön​ti a nap​nyug​ta
puha pír​ja. A par​ko​lót és az elő​csar​no​kot ta​ka​ré​kos​sá​gi okok​ból
csak meg​ha​tá​ro​zott idő​szak​ban vi​lá​gít​ják ki: min​den este fél hét​-
től fél tí​zig.
Anyu a fü​lem mögé si​m ít egy ra​kon​cát​lan, gön​dör haj​für​töt.
Meg​cso​dá​lom, mi​lyen jól áll neki a ró​zsa​szín fá​tyol​szö​v et. Az​tán
arra a ro​m an​ti​kus musz​lin​ru​há​ra gon​do​lok, amely​re egy di​v a​tos
pá​ri​zsi bu​tik​ban ta​lált rá a hé​ten. Úgy ter​v e​zi, hogy ezt ve​szi fel a
lag​zi​já​ra de​cem​ber​ben, ami​kor én is ha​za​m e​gyek a ka​rá​cso​nyi
szü​net​re. El​m o​so​lyo​dom. Hol​nap vár​ni fog rá a vő​le​gé​nye a rep​-
té​ren.
– Ned biz​tos alig vár​ja, hogy vi​szont​lás​son – mon​dom.
Mo​so​lyog​v a von vál​lat.
– Na, azért ne tú​lozzunk! Tu​dod, hogy Ned iga​zi szen​v e​dé​lyét
a für​dő​szo​bák és a kéz​zel fa​ra​gott ma​ha​gó​ni​bú​to​rok je​len​tik.
El​ne​v e​tem ma​gam, ho​gyan vic​ce​lő​dik in​gat​lan​fej​lesz​tő jö​v en​-
dő​be​li​jén, noha ér​zem, hogy eről​te​tett ez a jó​kedv. Mennyi​re fog
hi​á​nyoz​ni! Hoz​zá​szok​tam, hogy vele osz​tom meg a szo​bá​m at.
Nem ment bele, hogy min​den éj​sza​ká​ra az övé le​gyen az ágy,
ezért fel​v ált​v a alud​tunk raj​ta. Min​den​kép​pen az ő je​len​lé​te volt
az, ami mi​att biz​ton​ság​ban érez​tem ma​gam, mi​v el ez a hely na​-
gyon más volt, mint az ál​m a​im​ban.
– Majd fel​hív​lak a ve​ze​té​kes te​le​fo​non – mon​dom, ahe​lyett,
ami a szí​v e​m et nyom​ja: Kér​lek, ne menj el!
– Le​het, hogy meg​előz​lek, és én hív​lak – vic​ce​lő​dik.
El​v i​gyo​ro​dom. Az​tán hir​te​len ki​tör be​lő​lem:
– Szó​v al, ami​kor az ágyam​ban alud​tál a hé​ten… nem hal​lot​-
tál va​la​m i fur​csát?
Bár én ma​gam csak az első na​pon ész​lel​tem kü​lö​nös za​jo​kat,
le​het azon​ban, hogy ő töb​bet tud er​ről.
A hom​lo​kát rán​col​ja. Sá​padt​nak lát​szik, ahogy fel​kap​csol​ják a
vi​lá​gí​tást az elő​csar​nok​ban.
– Nem, drá​gám. Mire gon​dolsz?
Lát​v a, hogy a sze​m ét el​fel​hő​sí​ti az ag​go​da​lom, tak​ti​kát vál​tok,
ne​hogy ne​kem még egy he​tet itt ma​rad​jon.
– Á, sem​m i ko​m oly​ra… Csak an​nak volt fur​csa hang​ja, ahogy
a szel​lő​ző​be​ren​de​zés át​szűr​te a le​v e​gőt. Túl nagy zaj​jal járt. Majd
meg​ké​rem Char​lot​te né​nit, hogy né​zes​se meg a kar​ban​tar​tók​kal.
Tele le​het szösszel vagy ilyes​m i.
– Oké. – El​m o​so​lyo​dik. Az arca is​m ét ró​zsás, egész​sé​ge​sen ki​-
pi​rult. – Olyan jó volt, hogy több időt tölt​het​tem itt, együtt Lot​-
tie-val. An​nak is örü​lök, hogy te is meg​is​m er​ted. Azt mond​ja,
annyi​ra az apád​ra ütöt​tél. Olyan sok kö​zös vo​ná​so​to​kat fe​dez​te
fel… – lá​bad könny​be a sze​m e. – Mi​lyen büsz​ke len​ne rád! Arra,
aho​gyan meg​pró​bá​lod le​küz​de​ni a lám​pa​lá​zad, és hogy mi​lyen
könnyen szer​zel ba​rá​to​kat.
Igyek​szem de​rűs mo​solyt eről​tet​ni az ar​com​ra, ki​zá​ró​lag az új
ba​rá​ta​im​ra gon​dol​ni, az ope​ra ügye​it és a Fan​to​m ot pe​dig ki​zár​-
ni a tu​da​tom​ból. Teg​nap reg​gel óta nem ész​lel​tem moz​gást a
tük​rök mö​gött, nem hi​szem azon​ban, hogy el​m ent vol​na, aki kö​-
ve​tett. Egyet​len per​cig sem hi​szem.
Anyu a hü​v elyk​uj​ja köré te​ke​ri egy haj​tin​cse​m et.
– Tu​dom, csa​ló​dott vagy, ami​ért nem me​hetsz Pá​rizs​ba a töb​-
bi​ek​kel. Lot​tie vi​szont azt ajánl​ja, menj el vele Ver​sailles-ba. Nem
örül​ne neki, ha egész nap egye​dül ros​to​kol​nál itt. Va​ló​já​ban egy​-
re ar​ról kér​dez​ge​tett, fel​tett szán​dé​kod-e, hogy meg​m a​radj az is​-
ko​lá​ban. Biz​to​sí​tot​tam róla, hogy igen, és hogy apád em​lé​ke előtt
tisz​te​legsz ez​zel.
Bó​lin​tok, mert érte tény​leg min​dent meg​ten​nék.
– Mi​v el csa​lád​ta​gok vagy​tok – foly​tat​ja anyu –, Lot​tie azt
mond​ja, ha vele tar​tasz, meg​ke​rül​he​ti​tek a hét​v é​gé​re vo​nat​ko​zó
he​lyi elő​írá​so​kat. Pár órá​ra el​sza​ba​dul​nál in​nen.
Li​li​a​na nagy​m a​m á​ra gon​do​lok a bör​tön​kór​ház​ban, ami még
in​kább be​tesz té​pett ide​ge​im​nek.
– Char​lot​te néni csu​pán egyet​len ok​ból me​het Ver​sailles-ba.
Anyu el​biggyesz​ti a szá​ját.
– Igen. He​ten​te egy​szer lá​to​gat​ja az édes​any​ját. De… Lil
nagy​m a​m a min​den jel sze​rint bán​ja, amit tett. Ő áll az egész ide​-
jö​v e​te​led mö​gött. Ta​lán még azt is meg​ér​jük, be​v all​ja, hová su​-
vasz​tot​ta el apád he​ge​dű​jét vagy mi​ért gyúj​to​ga​tott. Le​het, hogy
meg​pró​bál​hat​nánk meg​bo​csá​ta​ni neki, mi​előtt túl késő lesz. –
Anyu vál​lat von, mert a szí​v e mé​lyén tud​ja, hogy szó sincs itt
sem​m i​fé​le meg​bá​nás​ról. Ránc​ba sza​lad a hom​lo​kom. Le​het,
hogy a nagy​anyám így pró​bál​ja meg​sza​ba​dí​ta​ni a vi​lá​got egy go​-
nosz​te​v ő​től. Aho​gyan az sem el​kép​zel​he​tet​len, hogy egy na​pon
anyu lép Char​lot​te néni őz​bőr ba​le​ri​na​ci​pő​jé​nek nyom​do​ka​i​ba, és
ő lá​to​gat en​gem a sit​ten.
– Tuti, hogy a töb​bi diák nem csa​lád​lá​to​ga​tás​nak fog​ná fel a
ver​sailles-i ki​rán​du​lást. Épp elég ki​v é​telt tet​tek ve​lem enél​kül is –
mon​dom. Vissza​nye​lem, ami pe​dig igen​csak ki​kí​v án​koz​na be​lő​-
lem: hi​á​ba van pár ba​rá​tom, a je​lek sze​rint nem le​szek egy​ha​-
mar az osz​tály ked​v en​ce. Va​la​ki ugyan​is gyű​löl annyi​ra, hogy
dög​lött var​jút ha​gyott a szé​ke​m en a bü​fé​ben. Ma ta​lál​tam rá
ebéd​nél.
Még jó, hogy nem ül​tem rá. Ha egy​m a​gá​ban nem lett vol​na
elég a fe​ke​te, zsí​ros tol​lak lát​v á​nya, hogy el​v e​gye az ét​v á​gyam a
tá​nyé​ro​m on lévő cor​don bleu csir​ke​te​kercs​től, azt a nyá​v o​gó
var​jút is eszem​be jut​tat​ta, ame​lyet az ér​ke​zé​sem nap​ján lát​tam.
Quan fel​v et​te a te​te​m et egy szal​v é​tá​v al, és lop​v a ki​dob​ta. Jax
köz​ben meg​pró​bált meg​nyug​tat​ni. Az​zal ér​v elt, hogy biz​tos csak
a hely kí​sér​tet​kan​dúr​ja, Di​ab​le leg​újabb hú​zá​sa az egész. A nap​-
nál is vi​lá​go​sabb volt, hogy ez​zel fő​ként Sunnyt pró​bál​ta vissza​-
tar​ta​ni at​tól, hogy le​tá​m ad​ja a dí​v a​du​ót, mert el​ső​sor​ban őket
gya​nú​sí​tot​ta. Én már nem va​gyok eb​ben annyi​ra biz​tos. Ezek a
csa​jok ugyan​úgy nem akar​ják el​v e​szí​te​ni a ki​v ált​sá​ga​i​kat, mint
mi.
– Anyu, egye​lő​re nem hi​szem, hogy ké​szen ál​lok a nagy​m a​-
ma meg​lá​to​ga​tá​sá​ra – cse​ré​lem fel egyik val​lo​m ást a má​sik​kal.
– Jaj, szí​v em, Lot​tie nem is vár​ja el ezt tő​led! – szo​rít​ja meg a
vál​la​m at. – Van egy könyv​tár a bör​tön​től nem messze, ahol szá​-
mí​tó​gé​pez​het​nél. Lot​tie he​ten​te ott el​len​őr​zi az is​ko​la e-ma​il​je​it.
Ott hagy​na, te pe​dig ne​tez​het​nél, fa​ce​bo​o​koz​hat​nál és el​ol​v as​-
hat​nád az e-ma​il​je​i​det. Ott mo​bil​le​fe​dett​ség is van, te​le​fo​nál​hatsz
és SMS-ez​hetsz is, ha akarsz.
Fel​só​haj​tok. Ak​kor sem vá​gyom egy vá​ros​ba a nagy​anyám​-
mal, ha nem vár​ják el tő​lem, hogy meg​lá​to​gas​sam.
– Ide​je ne​ki​lát​nom a kert​nek. Hol​nap​ra va​ló​szí​nű​leg ki​de​rül
az ég is.
Anyu bó​lint, majd meg​né​zi az órá​ját.
– De leg​alább ne gub​bassz egész nap a szo​bád​ban! Nem sze​-
ret​ném. A be​zárt​ság rosszat tesz a lé​lek​nek.
Ne​kem mon​dod? – gon​do​lom.
Anyu a kar​já​ba zár, és a fü​lem​be súg​ja:
– Bá​m u​la​to​san te​het​sé​ges vagy… sok​ra vi​he​ted, Rune! Nem
aka​rom, hogy má​sok pisz​kát ta​ka​rítsd egész éle​ted​ben. Apád en​-
nél sok​kal több​re tar​tott.
Meg​csó​kol​ja a ha​lán​té​ko​m at, az​tán már kí​v ül is ke​rül az aj​-
tón, beül a li​m ó​ba, az pe​dig el​tű​nik a hí​don a nap​le​m en​té​be.
Egy​sze​ri​ben kö​rül​v esz min​den fé​lel​m em, gyön​ge​sé​gem és bi​-
zony​ta​lan​sá​gom. Egy per​ce még a bú​csú​öle​lés me​le​gét érez​tem,
most azon​ban je​ges hű​v ös​ség bor​zon​gat.
 9.
A HOLT KED​VES

„Tu​dod, mit je​lent, hogy a Ha​lál tud​ja a ne​ve​det?”

Anne Rice: In​ter​jú a vám​pír​ral

Tüs​ke egy túl​bur​ján​zott kri​zan​tém​bo​kor mel​lett gug​golt. A pir​ka​-

dat első su​ga​rá​ra tö​ké​le​te​sen el​ké​szült a kert​tel. Sü​tött a nap, fel​-
szik​ráz​tat​ta a har​m a​tot. Most, né​hány órá​v al ké​sőbb azon​ban
már be​bo​rult az ég.
Az egyik élénk​sár​ga vi​rág köré te​ker​te egy szür​ke ha​ris​nya
szét​té​pett ma​rad​v á​nya​it. Méz​édes, bó​dí​tó il​lat szállt fel a szir​-
mok​ból, majd te​le​pe​dett a nyel​v é​re.
Ér​ke​zé​se nap​ján a ba​lett​pró​bák ter​m é​ben, a szín​fa​lak mö​gött
ta​lált rá Rune is​ko​lai egyen​ru​há​i​ra. Mind​egyi​ket ol​ló​v al vag​dos​-
ták fel a var​rás men​tén. Aki ezt el​kö​v et​te, ve​sze​del​m es já​té​kot
ját​szott. Még​is el​néz​te neki, mi​v el pont ez a hú​zá​sa adta a tö​ké​le​-
tes esz​közt az ő, Tüs​ke ke​zé​be, amely​nek se​gít​sé​gé​v el még ma
ke​resz​tül​v e​zet​he​ti Rune-t a ret​te​gés út​v esz​tő​jén.
Nem szí​v e​sen bán​tot​ta azok után, amit az az el​len​szen​v es
díva és a pu​szi​paj​tás​nő​je mű​v el​tek az​zal a pró​ba​ba​bá​v al. Az esze
azon​ban azt mond​ta, hogy mind​ez el​en​ged​he​tet​len: ő és Erik így
rá​v e​ze​tik majd Rune-t az igaz​ság​ra, ami​re ő maga is annyi​ra
áhí​to​zik. A baj csak az, hogy ez a mód​szer min​den volt, csu​pán
kí​m é​le​tes nem.
Tüs​ke nyo​m ott han​gu​lat​ban el​hes​se​ge​tett egy szú​nyog​fel​hőt,
és meg​v i​selt mel​lényt ha​lá​szott elő egy ró​zsa​szí​nű be​v á​sár​ló​tás​-
ká​ból. A tá​v ol​ban egy te​rü​le​tét fél​tő mó​kus egy éne​kes​ri​gó​v al pe​-
relt, az utób​bi vad​sze​der​bok​ron rin​gott. Mind​ez ter​m é​sze​ti idill​-
nek is fel​fog​ha​tó lett vol​na, ha a mó​kus nem gá​gog, mint egy ka​-
csa. Tüs​két annyi​ra ide​ge​sí​tet​te ez az oda nem illő hang, hogy
kö​v et ha​jí​tott ket​te​jük közé, hogy vége le​gyen a per​pat​v ar​nak.
Azért per​sze vi​gyá​zott, hogy egyi​kü​ket se ta​lál​ja el.
A mó​kus el​inalt, a rigó pe​dig fel​röp​pent, az égre te​rel​v e Tüs​ke
fi​gyel​m ét, ahol zöl​des​szür​ke fel​hők ta​kar​ták el a dél​előt​ti út​ját
járó na​pot. A tel​jes ter​v ük ku​darc​ba ful​lad, amennyi​ben Rune
nem me​rész​ke​dik az út​v esz​tő​be, mi​előtt el​ered az eső. Már​pe​dig
a le​v e​gő ned​v es​sé​ge alap​ján ez egy órán be​lül vár​ha​tó volt. Az
len​ne az ide​á​lis, ha Rune még előt​te rá​ta​lál​na az utol​só jel​re, ami
vé​gül a ká​pol​ná​ba űzi.
Ha​m a​ro​san ki kell jön​nie a sza​bad​ba. Amennyi​ben nem te​szi
ma​gá​tól, majd ő rá​bír​ja. Mi​kor leg​utol​já​ra ki​les​te, az elő​csar​nok​-
ban lévő lép​cső leg​al​só fo​kán ült, és le​v e​let írt: a le​v él​pa​pír át​tet​-
sző volt, mint a ruha, amit vi​selt. A pu​ló​v er és a ci​ca​nad​rág lát​-
tat​ni en​ged​te bőre egy rész​le​tét, amely tej​fe​hé​ren, ener​gi​á​v al tel​-
ten vi​lá​gí​tott. Tüs​ké​nek azon​ban nem volt elég, hogy a tá​v ol​ból
les​te. Fel akar​ta éb​resz​te​ni a ben​ne élő ze​nét, majd inni a lány
ere​i​ben lük​te​tő fe​hér fény​ből.
De le​gyűr​te a só​v ár​gá​sát, ehe​lyett a dom​bor​nyo​m á​sos pa​pír​ra
gon​dolt a lúd​toll alatt, amely csu​pa sza​lag és csip​ke volt. Ami
ugyan​úgy merő il​lú​zió volt, mint Rune maga. Hi​á​ba em​lé​kez​tet
an​gyal​ra, bel​se​jé​ben vér​szom​jas dé​m on él, aki csak arra vár,
hogy fel​éb​resszék. Ha ő, Tüs​ke fe​sze​sebb​re tud​ná húz​ni a rap​szó​-
dia sö​tét se​lyem​zsi​nór​ját, amely la​zán lóg ket​te​jük kö​zött, se​gít​-
het​ne a lány​nak a dé​m on fel​élesz​té​sé​ben… majd pe​dig meg​sze​lí​-
dí​té​sé​ben.
Ez a ro​kon​szen​v es fel​adat azon​ban nem az ő re​szort​ja. Le​het​-
ne ép​pen. Hi​szen ez van meg​ír​v a a csil​la​gok​ban. Le​po​rol​ta kesz​-
tyűs ke​zét, és fel​állt.
 Fe​né​be a csil​la​gok​kal és a po​csék idő​zí​té​sük​kel!
Csiz​m á​já​ban cup​pog​v a ha​ladt elő​re a gom​bák és ha​ló​dó le​v e​-
lek sző​nye​gén, mi​köz​ben szét​szór​ta a szét​sza​bott ru​ha​da​ra​bo​kat
a sar​kan​tyú​kák, dá​li​ák, ró​zsák, mar​git​v i​rá​gok és őszi​ró​zsák kö​-
zött – mind​egyik vi​rág utol​já​ra lob​ban​tot​ta föl szí​ne​it, még mi​-
előtt le​ta​rol​ná a tél hi​de​ge. Tüs​ke azon​ban nem a lába elé tá​ru​ló
szép​ség​re fi​gyelt. Te​kin​te​te a dí​szes ko​v á​csolt​v as ka​pun és ke​rí​té​-
sen túl​ra ka​lan​do​zott, amely az erdő sűrű zöld, na​rancs​sár​ga és
arany​ló lom​bo​za​tá​tól vá​lasz​tot​ta el a te​m e​tő​ker​tet. Gya​ní​tot​ta,
hogy Rune friss ener​gi​á​v al csor​dul​tig teli sze​m e is ilyen szí​nű.
Ha​m a​ro​san kö​zel​ről is lát​ni fog​ja.
Teg​nap járt a bü​fé​ben. A tük​rök mö​gül fi​gyel​te a fel​ső​sök
ebéd​jét. Tit​kos drá​m a zaj​lott ek​kor Rune és új ba​rá​tai kö​zött.
Tud​ta, ki tet​te a szék​re a dög​lött var​jút. En​nek a nő​nek az au​rá​ja
ez​út​tal is a me​rev​ség és el​v a​kult​ság bar​ná​já​ban iz​zott, ugyan​úgy,
mint ami​kor el​lop​ta és szét​ha​so​gat​ta Rune egyen​ru​há​it. Hogy
mi​ért tet​te, az a nap​nál is vi​lá​go​sabb volt. Csak​hogy az​óta moz​-
gás​ba len​dül​tek a dol​gok, és le​he​tet​len volt vál​toz​tat​ni a le​fo​lyá​-
su​kon. An​nak a nő​sze​m ély​nek el kell fo​gad​nia, hogy a sors
Rune-t vá​lasz​tot​ta ki a női fő​sze​rep​re, aho​gyan neki, Tüs​ké​nek is
bele kell tö​rőd​nie a vég​zet ren​del​te​té​sé​be.
Mi​után az át​ri​um ki​ürült, és va​la​m ennyi jó il​la​tú fo​gást az
étel​lif​tek​hez gör​get​ték a gu​ri​gás to​ló​ko​csi​kon, Tüs​ke be​lo​pó​zott a
rej​tek​aj​tón át, és el​ol​v as​ta Rune ne​v ét a táb​lán.
Lát​v a, hogy a ker​tész​ke​dést vá​lasz​tot​ta fel​ada​tá​nak, az e he​tit
azon​ban még nem vé​gez​te el, úgy érez​te, mint​ha a menny ka​pui
nyíl​tak vol​na meg előt​te, hogy le​szál​lít​sák neki. Ezért is hin​tet​te
el a dol​go​kat, amik​kel ki​csá​bít​hat​ja a kert​be, majd át a gya​log​hí​-
don, egé​szen a te​m e​tő szé​lé​ig, ami​kor sen​ki más nincs ott. Per​sze
meg​ijed majd, de a kí​v án​csi​sá​ga vak​m erő​v é te​szi. Ennyit leg​-
alább​is tu​dott róla kö​zös álom​lá​tá​sa​ik​ból.
Ő sze​m ély sze​rint soha nem félt a sír​kö​v ek és szob​rok kö​zött
bók​lász​ni. Gye​rek​ko​rá​ban itt ját​sza​do​zott. Fura, hogy a ha​lál kö​-
ze​lé​ben érez​te a leg​in​kább ott​hon ma​gát. Már több mint más​fél
éve les​te a ze​ne​ta​no​da ti​ni​je​it, ki​fi​gyel​v e, ho​gyan má​sol​ja éle​tük
azt, amit el​ját​sza​nak a szín​pa​don. Volt itt min​den: bo​nyo​dal​m as
kap​cso​la​tok, ro​m ánc, er​köl​csi ta​nul​ság. Ek​kor jött rá, mennyi​re
kü​lön​bö​zik tő​lük.
Bi​zo​nyos ér​te​lem​ben iri​gyel​te egy​ügyű vi​sel​ke​dé​sü​ket és gond​-
ta​lan​sá​gu​kat. De hát sem​m i köze nem volt hoz​zá​juk. Ahogy nem
volt köze a kül​v i​lág​hoz sem, amely uta​zá​sok​ról, sür​gés-for​gás​ról,
csa​lád​ról és sze​re​lem​ről szólt.
Min​den​nek évek​kel ez​előtt há​tat for​dí​tott. Egy Fan​tom ne​v el​te
fel, aki a föld alatt la​kott és ko​por​só​ban aludt. Egy na​pon két​ség​-
kí​v ül ő is ezt te​szi majd… hogy kor​dá​ban tud​ja tar​ta​ni a múl​tat.
Erik apa nem volt el​m e​há​bo​ro​dott. A múlt​ja tor​zí​tot​ta el így.
De ő már ak​kor félt fur​csa​sá​ga pö​röly​csa​pá​sa​i​tól, mi​előtt még
meg​ér​tet​te vol​na a mi​ben​lé​tét. Hat​éves ko​rá​ban, mi​kor he​tek óta
szö​kés​ben volt – kí​sér​le​tet tett, hogy el​m e​ne​kül​jön any​ja gyű​lö​le​-
te és ve​ré​se elől –, be​lo​pó​zott egy ci​gány​tá​bor​ba, ahol raj​ta​kap​-
ták, amint ételt pró​bált lop​ni. Élet​ben hagy​ták, de nem min​den
kö​v et​kez​m ény nél​kül. Le​v et​ték róla maszk​ját és az in​gét, és ket​-
rec​be dug​v a köz​szem​lé​re ál​lí​tot​ták: pén​zért mu​to​gat​ták, mint
egy gyer​m ek élő​ha​lot​tat. Nem volt ne​héz meg​győz​ni a lá​to​ga​tó​-
kat, hogy vol​ta​képp csont​v á​zat lát​nak, némi rot​ha​dó hús​sal ki​-
pár​náz​v a.
Ha​m a​ro​san nép​sze​rű lett. Ren​ge​teg lá​to​ga​tó​ja akadt, akik
záp​to​jást, ro​hadt gyü​m öl​csöt és zöld​sé​get ha​ji​gál​tak a lába elé,
mint​ha bi​zony egy hoz​zá ha​son​ló torz​szü​lött nem ér​de​m el​ne
más ételt, csak mos​lé​kot.
Első íz​ben lát​ta maszk nél​kül bár​ki em​ber​fia. Tu​laj​don any​ja
eről​tet​te rá a masz​kot, ame​lyet éj​jel-nap​pal vi​sel​nie kel​lett. Az
utál​ko​zó te​kin​te​tek az​tán min​den ma​ra​dék ön​be​csü​lé​sét le​rom​-
bol​ták. A gye​re​kek és szü​le​ik ijedt ki​ál​tá​sai be​köl​töz​tek a rém​ál​-
ma​i​ba, és sa​ját bor​zasz​tó ar​cá​nak ri​kí​tó szí​nű tü​kör​ké​pe​it raj​zol​-
ták elé – ezek kí​sér​tet​ték.
Vé​gül az egyik éj​sza​ka, mi​után hó​na​po​kon át ál​m at​lan​ság
gyö​tör​te, Erik a ket​re​cé​ben ke​re​sett me​ne​dé​ket, és be​le​fe​küdt a
ko​por​só​ba, amely a mu​tat​v ány ré​sze volt. Ma​gá​ra csuk​ta a fe​de​-
let, és reg​ge​lig há​bo​rí​tat​la​nul aludt. A ko​por​só ki​zár​ta a ret​te​gő
si​ko​lyo​kat, go​nosz rik​kan​tá​so​kat meg ön​nön rém​ké​pe​it, ame​lyek
nem hagy​ták nyug​ton éber órá​i​ban.
 Csak ott érez​te ma​gát tö​ké​le​tes biz​ton​ság​ban – bár per​sze ez
az ér​zés csa​ló​ka volt, hi​szen ek​kor volt a leg​se​bez​he​tőbb –, ek​kor
nem hal​lot​ta meg a ré​m ült si​ko​lyo​kat. Így lett a ko​por​só min​-
den​ko​ri me​ne​dé​ke.
Tüs​ke min​den​ki más​nál job​ban meg​ér​tet​te, hogy az apja fe​-
led​ni akar​ja a múl​tat. Hi​szen ő maga is ket​rec​ben la​kott há​rom
ke​ser​v es hó​na​pon át, mi​előtt Erik rá​ta​lált, és meg​m en​tet​te.
Erik apa kü​lönc​sé​ge​i​re ma​gya​rá​zat​tal szol​gál a múlt​ja, csak​-
úgy, mint az ő vagy bár​ki más ese​té​ben. Még a ta​no​da amúgy
tel​je​sen át​la​gos sze​m ély​ze​té​nek is meg​v ol​tak a maga hó​bort​jai és
tit​kai. Tüs​ke mind​ről tu​dott. Ki​fi​gyel​te eze​ket a sö​tét​ből, majd fel​-
je​gyez​te. Az ilyen​faj​ta tu​dás jól jö​het, már ha va​la​ha is eszé​be
jut​na ki​ak​náz​ni.
Je​ges fu​v al​lat ka​pott a kö​pö​nye​gé​be. Épp az utol​só ru​ha​da​ra​-
bot vet​te ki a ró​zsa​szín tás​ká​ból, hogy el​he​lyez​ze. Hagy​ta, hogy
köz​ben le​csússzon fe​jé​ről a kám​zsá​ja. Ke​rá​m i​a​m aszk​ja az arca
egyik fe​lét ta​kar​ta el, csil​lo​gó fe​hér​sé​ge csu​pasz csont​ként vi​lá​gí​-
tott. Amúgy, ugyan ki lát​hat​ta vol​na meg? Ma​dame Bou​chard-
on és Rune-on kí​v ül min​den​ki el​m ent az​nap​ra.
Bou​chard nyil​v án se lát, se hall, annyi​ra le​fog​lal​ja sö​tét hob​bi​-
ja: ha​lá​luk​ban ja​v ít​gat az ál​la​to​kon, össze​v arr​ja, ki​tö​m i vagy
üveg​szem​m el lát​ja el őket. E kü​lönc​ség​ben osz​to​zik Erik apá​val
– is​m er​te fel Tüs​ke el​ke​se​red​v e.
Vé​gig​lo​pa​ko​dott a gya​log​hí​don a sí​ro​kig. Csiz​m ás lép​tei fel​v er​-
ték a föl​det men​té​ben. Vál​la meg​gör​nyedt nyo​m asz​tó kö​te​le​zett​-
sé​ge sú​lya alatt. De hát erre várt egész éle​té​ben.

Az ab​lak mel​lé lép​v e, ahon​nan si​v ár szür​ke fény szü​rem​lik be, el​-
ol​v a​som har​m a​dik Trig​nek és Ja​ni​ne-nek cím​zett le​v él​kí​sér​le​tem
záró mon​da​ta​it:

Nos, men​nem kell. Itt ma​rad​tam, mi​köz​ben min​den​ki más be​-

ment Pá​rizs​ba a mai nap​ra. Nem va​gyok oda azért, hogy itt ra​-
gad​tam, de igyek​szem jól ki​hasz​nál​ni az idő​met. Mi​előtt esni kez​-
de​ne, ki aka​rok men​ni a kert​be.
És még va​la​mi… meg tud​ná​tok mon​da​ni, van-e bár​mi hír Ben​-
ről? Job​ban van? Be​szél már? Utol​já​ra azt hal​lot​tam, hogy éb​re​-
de​zik. To​vább​ra is azt gon​dol​ják az or​vo​sok, hogy fej​sé​rü​lés​hez
köt​he​tő agy​ráz​kó​dá​sa volt? Négy hét hosszú idő, ha va​la​ki kó​má​-
ban van, nem igaz? Nem kel​lett vol​na ne​ki​es​nem, mi​után sze​gény​-
nek a ko​po​nyá​ja aka​dá​lyoz​ta meg, hogy össze​zúz​zam ma​gam ar​ról
a pár​kány​ról le​zu​han​va. Azon​nal meg kel​lett vol​na mu​tat​ni egy
or​vos​nak.
Vá​rom vá​la​szo​to​kat. Ti vagy​tok az egyet​len kap​cso​la​tom az
ame​ri​kai élet​tel. Itt még a ka​já​tól is el​fog a hon​vágy.

Él​jen a hot dog és a ham​bur​ger!

Rune
Ui.: Hi​á​nyoz​tok, ska​cok!

Ui.: Ké​szí​tet​tem pár fo​tót az is​ko​lá​ról a mo​bi​lom​mal. Pá​rizs​-

ból tu​dom csak el​kül​de​ni, mert itt nincs le​fe​dett​ség. Nem vicc, tisz​-
tá​ra, mint​ha egy ős​er​dő​ben él​nék.
Elé​ge​det​ten, hogy ez a le​v él nem a ku​ká​ban vég​zi, mint a töb​-
bi, össze​haj​to​ga​tom, be​búj​ta​tom a Trig​nek elő​re meg​cím​zett,
hoz​zá​il​lő bo​rí​ték​ba, és a fő​be​já​rat mel​let​ti ki​m e​nő le​v e​lek re​kesz​-
be csúsz​ta​tom.
To​tál le​fá​raszt, hogy össze​v issza kell ha​zud​nom Ben​ről, de
bár​m ennyi​re is meg​bí​zom Ja​ni​ne-ben és Trig​ben, ne​kik sem
mond​ha​tom el, mi tör​tént ket​tőnk kö​zött azon az egye​te​m i bu​lin.
Mi​kor meg​is​m er​ked​tem ve​lük a drá​m a​órá​kon, én má​so​di​kos
vol​tam a gimi​ben, ők meg vég​ző​sök. A köz​tünk lévő kor​kü​lönb​-
ség el​le​né​re jól ki​jöt​tünk egy​m ás​sal, mert ők is ugyan​olyan kí​v ül​-
ál​lók vol​tak, mint én. Ult​ra​kon​zer​v a​tív vá​ros​ban él​tünk. Ott egy
fiú nem von​zód​hat a sa​ját ne​m é​hez, és nem ter​v ez​het női ru​há​-
kat, de sen​ki sem le​het bu​li​m i​ás ba​le​ri​na sem, aki​nek a ma​m á​ja
tán​co​si be​v é​tel​ből áll​ja az egye​te​m i tan​dí​ja​dat. Az ilye​ne​ket gya​-
nak​v ás​sal és el​len​sé​ge​sen szem​lé​li az a hely.
En​nek el​le​né​re, ami azon az éj​sza​kán tör​tént, azt a két leg​jobb
ba​rá​tom sem ér​te​né meg. Annyit tud​nak csak, mi​ért ve​del​tem
azon a bu​lin. Hogy amíg más ven​dé​gek a te​ra​szon kó​ri​cál​tak
vagy csob​ban​tak a me​den​cé​ben (pe​dig én is fel​ké​szül​tem rá, vit​-
tem ma​gam​m al bi​ki​nit meg strand​tu​ni​kát – mé​lyebb​re még​sem
mer​tem men​ni hét​éves ko​rom óta), az az egye​te​m i gó​lya, aki a
há​zi​gaz​da volt, le​v e​ze​tett min​ket a pin​cé​be, hogy meg​m u​tas​sa
ret​ró le​m ez​ját​szó​ját.
A negy​v e​nes évek nagy ban​dá​it meg az öt​v e​ne​sek rock​szá​m a​it
hall​gat​tuk. Nem is volt sem​m i baj. Azon​ban egy​szer csak elő​v et​te
a Ri​go​let​to ba​ke​lit vál​to​za​tát. Több se kel​lett ne​kem: sprin​tel​tem
is fel​fe​lé a lép​csőn. Amint azon​ban meg​szó​lalt a fő​hős​nő ári​á​ja,
meg​pe​csé​te​lő​dött a sor​som.
Ja​ni​ne vitt el a bu​li​ra, de se​hol sem ta​lál​tam. Így hát it​tam.
So​kat. Azt re​m él​tem, ha al​ko​hol​ba foj​tom a ze​nei ak​kor​do​kat, ta​-
lán meg tu​dom aka​dá​lyoz​ni, hogy ki​szök​je​nek a tor​ko​m on. Saj​-
na pont en​nek az el​len​ke​ző​je tör​tént: há​rom sör után még ke​v és​-
bé vol​tam ura az aka​ra​tom​nak, mint ad​dig. Ki​ül​tem az első eme​-
le​ti kor​lát​ra, és ami​kor be​fog​tam a szá​m at, vissza​foj​tan​dó a ki​kí​-
ván​ko​zó me​ló​di​át, el​v esz​tet​tem az egyen​sú​lyo​m at. Egy sze​xis
egye​te​m is​ta, aki a me​den​ce mel​lett lé​be​colt a te​ra​szon, fel​fog​ta
az esé​se​m et, mi​v el a fe​jé​re es​tem.
A srác se​gí​tett fel​áll​ni. Épp előt​te úszott, így a fel​ső​tes​tén csil​-
log​tak a víz​csep​pek a te​raszt öve​ző lám​pák gyér fé​nyé​ben.
Arany​bar​na haja ned​v e​sen össze​kó​co​ló​dott, kék sze​m e még ká​-
bán a strand​tu​ni​ka alól ki​lát​szó mez​te​len láb​sz​ára​m at pász​táz​ta.
Is​m er​tem azt az éhes arc​ki​fe​je​zést. Egy da​rab hús​nak né​zett.
Im​boly​gott, de nem azért, mert rá​es​tem. Ná​lam is job​ban be volt
áll​v a.
Pár​szor lát​tam már, ami​kor meg​lá​to​gat​tam Ja​ni​ne-t a kam​-
pusz nyá​ri egye​te​m én. A ne​v ét is tud​tam, Ben​nek hív​ták. Nem
volt ba​rát​nő​je, de mint ér​te​sül​tem róla, nagy szok​nya​v a​dász hí​-
ré​ben állt. Csak​hogy az ária még min​dig meg​fe​küd​te a szegy​-
cson​to​m at, és akár az epe, kú​szott föl​fe​lé a tor​ko​m on. Ezért min​-
den tar​tóz​ko​dá​so​m at fel​ad​v a rá​v e​tet​tem ma​gam, hogy el​m u​-
lasszam hang​szá​la​im visz​ke​teg​sé​gét, és el​nyom​jam a ze​nét,
amely szí​nek ka​v al​kád​já​v al égett zárt szem​hé​jam mö​gött.
He​v es, kö​v e​te​lő​ző csók​ba öl​tem a ben​nem dúló ér​zel​m e​ket – a
sok fé​lel​m et, szé​gyent és szen​v e​délyt –, ame​lyek íze ke​se​rű volt,
mint a kom​ló, édes, mint a ma​lá​ta és pézs​m a​il​la​tú, mint a fe​ro​-
mon​ja​ink.
Nem ez volt az első csó​kom. Az egy ked​v es, eset​len srác​cal,
Tate-tel csat​tant el, aki a kí​sé​rőm volt egy al​sós is​ko​la​bá​lon. Eset​-
len, zárt szá​jú csó​kot vál​tot​tunk az aj​tónk előtt, mi​után ha​za​v itt
a ko​csi​já​v al. Sem​m i egyéb nem tör​tént kö​zöt​tünk.
A Ben​nel való csó​kom más volt, nyel​v es csók. Én kez​de​m é​-
nyez​tem a nya​kát át​fon​v a, csak hogy vissza​szo​rít​sam a bel​sőm​-
ből ki​tör​ni ké​szü​lő ári​át. Ben fel​nyö​gött, mély mor​gás​sal, az ajka
meg olyan for​ró volt, mint​ha tü​zet fo​gott vol​na. A nyel​v e is per​-
zselt, ahogy bi​rok​ra kelt az enyém​m el. A két test kö​zött meg​gyűlt
kló​ros uszo​da​v íz is szin​te sis​ter​gett, és Ben mell​ka​sa éget​te a
kulcs​cson​to​m at.
Nem tö​rőd​tünk a bal​kon​ról szó​ló rap​pel, sem ne​v e​tő kö​zön​sé​-
günk​kel. A ven​dé​gek utat nyi​tot​tak Ben​nek, hogy be​hát​rál​jon ve​-
lem az üres für​dő​ház​ba, ahol ma​gunk​ra csuk​tuk az aj​tót. Le​fek​-
te​tett egy ha​lom ned​v es, doh​sza​gú tö​rül​kö​ző​re a ce​m ent​pad​lón,
majd fö​lém eresz​ke​dett ne​héz tes​té​v el.
Ta​pe​rol​ni kez​dett, ezer​rel. Zéró gyön​géd​ség volt a moz​du​la​ta​-
ink​ban. Ösz​tö​nö​sek vol​tak, nyer​sek, bu​ják és le​alá​zók. Nem tet​-
szett ez a se​bes​ség és hogy ennyi​re el​v esz​tet​tük a fe​jün​ket. Ez a
futó pil​la​nat, amíg ha​boz​tam, elég is volt, hogy az ária újra je​-
lent​kez​zen. Ab​ban a ku​sza, hisz​té​ri​kus lel​ki​ál​la​pot​ban, ami​ben
le​beg​tem, meg​győz​tem ma​gam, hogy egy vo​ká​lis szó​ló ki​ének​lé​-
se na​gyobb szé​gyen, mint az, hogy ilyen messzi​re men​jek egy
srác​cal, akit nem is is​m e​rek.
Ja​ni​ne és Trig ed​dig tud​ták a té​nye​ket.
 Amit nem osz​tot​tam meg ve​lük, az az, hogy mi​után le​ke​rült
ró​lam a strand​ru​ha, és csók​ja​ink is szen​v e​dé​lyes​sé és li​he​gő​v é
vál​tak, Ben íze is meg​v ál​to​zott: va​la​ho​gyan édes és ter​m é​szet​el​-
le​nes lett, volt ben​ne va​la​m i égett jel​leg. Meg​pör​kö​lő​dött őszi le​-
ve​lek, kén, réz és ka​ra​m ell ju​tot​tak róla eszem​be. Szin​te it​tam
ma​gam​ba, és még több​re vágy​tam.
Vad vágy for​rasz​tot​ta a mell​ka​sát az enyém​hez, mint​ha va​la​-
ki ránk ön​tött vol​na egy pint ben​zint, majd mel​lé do​bott vol​na
egy meg​gyúj​tott gyu​fát. Szür​kés​sár​ga fény​folt gyul​ladt ki ott,
ahol össze​ért a bő​rünk, ahol a bi​ki​ni​fel​ső​be búj​ta​tott mel​lem ta​-
lál​ko​zott Ben iz​m os mell​ka​sá​v al.
To​tál el​áz​tam ak​kor​ra, ezért nem biz​tos, hogy min​den rész​let​-
re em​lék​szem. Arra azon​ban igen, és​pe​dig igen élén​ken, hogy az
a fény​folt Ben mell​ka​sá​ról az enyém​re ug​rott, láng​ba bo​rít​v a a
vé​re​m et. Az övé ez​zel szem​ben je​ges hi​deg​ség​be der​m edt, és az
arca holt​sá​padt​tá vált. És arra is em​lék​szem, ho​gyan kap​ko​dott
le​v e​gő után, mi​köz​ben a há​tá​ra gör​dült azon a ha​lom tö​rül​kö​-
zőn… ho​gyan ka​pott lég​szom​ja​san a tor​ká​hoz. Em​lék​szem, fel​si​-
kol​tot​tam, ami​kor el​ké​kült az ajka, és a ha​lán​té​kán meg a csuk​-
ló​ján lát​ha​tó vé​nák úgy süp​ped​tek be a bő​ré​be, mint​ha be​lül​ről
váj​ták vol​na ki őket.
Mit sem tö​rőd​v e mell​ka​som fura iz​zá​sá​v al ki​tá​m o​lyog​tam a
für​dő​szo​bá​ból, és se​gít​sé​gért ki​ál​tot​tam. Mire ki​ért a men​tő, Ben
már gör​csök kö​zött fet​ren​gett, és a szegy​cson​tom mö​gött alább​-
ha​gyott a kü​lö​nös iz​zás, amit sen​ki sem vett ész​re.
Né​há​nyan en​nek el​le​né​re meg​je​gyez​ték, hogy szin​te iz​zik a
kon​takt​len​csém. Nem mer​tem be​v al​la​ni, hogy nem is hor​dok
len​csét.
Ehe​lyett le​sü​töt​tem a sze​m em egé​szen ad​dig, amíg meg nem
szűnt a me​leg bi​zser​gés a szi​v ár​v ány​hár​tyám mö​gött. To​tál ki​ké​-
szül​tem. Ag​gód​tam Be​nért, ma​gam mi​att vi​szont nem győz​tem
ije​dez​ni. Ma​gam​tól ijed​tem meg. A men​tők​nek sen​ki nem szólt a
sze​m em fur​csa iz​zá​sá​ról. Egy ked​v es men​tős meg​nyug​ta​tott,
hogy ami tör​tént, nem az én hi​bám volt. Ben​nek ro​ha​m a van, és
én csak rossz​kor vol​tam rossz he​lyen. Rá​juk hagy​tam, én azon​-
ban tud​tam, amit tud​tam: ami​kor csó​ko​lóz​tunk és ami​kor Ben
ka​pá​lóz​ni kez​dett, job​ban érez​tem ma​gam, mint va​la​ha. Erő​-
sebb​nek. Fel​lak​m á​roz​tam Ben kéj​v á​gyát, az​tán pe​dig az ije​del​-
mét. Nem lak​tam jól, még több kel​lett vol​na mind​eb​ből… egye​-
dül a srác el​ké​kü​lő aj​ká​nak lát​v á​nya té​rí​tett ész​re va​la​m ennyi​re.
Én vol​tam az, aki a dön​tő pil​la​nat​ban meg​sza​kí​tot​ta a bő​rünk
érint​ke​zé​sét.
Ha nem tet​tem vol​na, Ben ma már nem élne.
Az el​m últ pár hét​ben meg​pró​bál​tam meg​győz​ni ma​gam,
hogy csak kép​zel​tem mind​ezt. De ugyan​úgy nem ta​lá​lok ma​gya​-
rá​za​tot tu​laj​don sze​m em iz​zá​sá​ra, mint arra, hogy mi​kor hú​zó​-
dott meg a csuk​lóm. Nyil​v án esés köz​ben, csak túl ré​szeg vol​tam
ah​hoz, hogy ész​re​v e​gyem, ami​kor tör​tént. Ha nem kí​sér​tem vol​-
na be Bent a sür​gős​sé​gi osz​tály​ra a men​tő​sök​kel, anyu nem jött
vol​na rá sem a bu​li​ra, sem arra, hogy ala​po​san el​áz​tam, és azt
sem tud​ta vol​na meg, hogy mit is mű​v el​tem egy vad​ide​gen srác​-
cal.
A szesz amúgy egy lyu​kas ga​rast sem ért. Nem fog​ta vissza az
ének​lé​si kény​sze​re​m et, nem is fog​hat​ta vol​na, hi​szen en​gem nem
tu​dott meg​v ál​toz​tat​ni. Nem ja​vít​h a​tott meg. Mi​előtt anyu meg​-
ér​ke​zett, hogy ha​za​v i​gyen a kór​ház​ból, már el​szó​ra​koz​tat​tam a
sze​m ély​ze​tet az ári​á​v al. Mi​után ma​guk​hoz tér​tek az első döb​be​-
net​ből és meg​tap​sol​tak, in​fú​zi​ó​ra kap​csol​tak, mert ki​szá​ra​dá​si
tü​ne​tek​kel té​v esz​tet​ték össze az elő​adás utá​ni rossz ál​la​po​to​m at.
Hon​nan tud​hat​ták vol​na, hogy el​m últ a kü​lö​nös éh​sé​gem?
Hogy ki​elé​gült​nek érez​tem ma​gam, tele erő​v el. És mind​ezt azért,
mert ki​it​tam Ben​ből az övét.
És ami en​nél is rosszabb: hon​nan tud​hat​tam, tud​ha​tom, hogy
nem va​gyok-e tény​leg el​át​ko​zott, aho​gyan nagy​m a​m a min​dig is
ál​lí​tot​ta? Hogy nem ugyan​azt mű​v el​tem-e apu​v al évek​kel ko​ráb​-
ban, mint most Ben​nel, nem vet​tem-e el az élet​ere​jét dé​m o​ni
éne​ke​si te​het​sé​gem​m el.

Ma azon​ban nem va​gyok haj​lan​dó meg​bá​nás​ban da​go​nyáz​ni –

sem apu​ért, sem Be​nért –, in​kább meg​pró​bá​lok meg​nyug​v ás​ra
lel​ni a ga​zo​lás​ban. Ha meg​m ent​he​tek pár vi​rá​got a gyo​m ok​tól,
hogy új​ra​éled​jen szép​sé​gük és tisz​ta​sá​guk, bi​zo​nyos ér​te​lem​ben
vissza​szer​zem az ön​be​csü​lé​se​m et. A te​te​jé​ben át is fé​sül​he​tem a
hely​színt, ahol csak​nem egy hete azt a bi​zo​nyos ker​tészt lát​tam.
Fel​hú​zom per​ga​m en​v é​kony kesz​tyű​m et a téli ki​egé​szí​tők kö​-
zül, és el​in​du​lok. Van ná​lam egy rozs​da​m en​tes acél étel​hor​dó,
egy nagy ka​nál és vil​la, to​v áb​bá egy fo​ga​zott szé​lű pi​te​fo​gó al​kal​-
ma​tos​ság a bü​fé​ből: ezek vált​ják ki ide​ig​le​ne​sen a ker​tész​szer​szá​-
mo​kat, a vöd​röt, ásót, ka​pát és ge​reb​lyét.
Ma a reg​ge​li​nél Char​lot​te néni ar​ról győz​kö​dött, vár​jak hol​na​-
pig, Mr. Jip​pet​to ugyan​is ek​kor​ra ígér​te a ker​tész​szer​szá​m o​kat,
ame​lyek​ről be​szél​tünk. Va​ló​já​ban a néni azt akar​ta el​ér​ni, hogy
men​jek el vele Ver​sailles-ba. Sze​ren​csé​re Bou​chard vé​gül úgy
dön​tött, itt ma​rad a nap​ra, Char​lot​te néni pe​dig lát​ha​tó​an meg​-
könnyeb​bült, hogy nem hagy tel​je​sen egye​dül. Én azon​ban idő​-
köz​ben meg​v ál​toz​tat​tam az el​ha​tá​ro​zá​so​m at, és igen​is, ki​m e​-
gyek a kert​be! Oda kell ma men​nem!
Rö​v id ujjú tri​kó, ci​ca​nad​rág, bő, vi​rág​m in​tás ruha (kézi nyo​-
má​sú min​tá​v al) és sö​tét​kék, hosszú ujjú kar​di​gán van raj​tam,
amit né​hány hó​nap​ja kö​töt​tem Te​xas​ban az ősz​re. Mind​ez job​-
ban il​le​ne a ki​rán​du​lás​ra, mint aho​gyan az osz​tály​tár​sa​im fel​öl​-
töz​tek. De lóg az eső lába, nem vesz​te​get​he​tem az időt át​öl​tö​zés​-
sel.
Át​v á​gok a par​ko​lón. Vi​gyá​zok, ne​hogy el​ha​sal​jak a ka​v i​cson,
amely han​go​san csi​ko​rog cow​boy​csiz​m ám alatt – már annyi​ra
tro​pá​ra ment a tal​pa, hogy ir​gal​m at​la​nul csú​szik. Kis​ko​rom​ban
apu​v al me​zít​láb szok​tunk gyom​lál​ni, ne​hogy el​ta​pos​suk a zsen​ge
nö​v é​nye​ket. Idő​söd​v e – és már nél​kü​le – eb​ben a csiz​m á​ban
ker​tész​ked​tem, mert a sima talp ke​v és​bé árt a le​v e​lek​nek és vi​rá​-
gok​nak.
A fe​jem fö​lött ma​da​rak kö​röz​nek. Meg​könnyeb​bül​ten hall​ga​-
tom tril​lá​zá​su​kat és csi​v i​te​lé​sü​ket. Jó jel​nek ve​szem. Jól​eső iz​ga​-
lom​m al érek a kert meg​sár​gult, fű​v el be​nőtt szé​lé​hez. Oda​ha​za
az éve​lő vi​rá​gok ágyá​sa és a ve​te​m é​nyes tel​je​sen gon​do​zott volt.
Itt én le​szek a kar​m es​ter és a né​ző​kö​zön​ség egy sze​m ély​ben.
Elő​adó​m ű​v é​szek​ről a ter​m é​szet gon​dos​ko​dik Min​den lég​v é​te​-
le​m et vi​rág​il​lat​tal, va​la​m int a kor​hadt fa, az avar és a föld aro​-
má​já​v al fű​sze​re​zi. A macs​ka​kö​v es ker​ti ös​v ény két ol​da​lán térd​-
ma​gas​sá​gig ér a bo​zót – tüs​ke​bok​rok, fo​lyon​dár és gyom. Tá​v o​-
labb kar​m a​zsin​v ö​rös ró​zsa​bok​rok haj​la​doz​nak az eső​il​la​tú szél​lö​-
ké​sek rit​m u​sá​ra. Ezek a mel​le​m ig ér​het​nek. Ki​tap​solt, kö​zön​ség
előtt haj​lon​gó szí​né​szek jut​nak ró​luk eszem​be. Az el​szá​radt nyá​-
ri​ak sír​ján az ősz vi​rá​gai vi​rí​ta​nak. Nem egy​könnyen ve​tik le lila,
na​rancs​sár​ga, arany és kék jel​m e​zü​ket, da​cá​ra an​nak, mi​lyen
csi​ri​csá​ré e szín​ka​v al​kád a téli ko​pár​ság hát​te​ré​ben.
Szür​kél​lő fel​hő​go​m o​lya​gok bur​kol​ják fél​ho​m ály​ba a vi​dé​ket.
Vé​kony köd​ré​teg te​le​pe​dik a nö​v ény​zet​re és az ar​com​ra, akár va​-
la​m i lé​gi​es pók​há​ló. A nap​sü​tés min​dig fel​v i​dít, ami​kor fá​radt,
szo​m o​rú vagy nyug​ta​lan va​gyok. Már​pe​dig a mai na​pon na​gyon
el​kél​ne egy kis vi​dám​ság.
A bal​jós égre való te​kin​tet​tel egy LED ol​v a​só​lám​pát akasz​tot​-
tam a pu​ló​v e​rem​re. Anyu sze​rez​te be a tíz​órás re​pü​lő​út​ra. Mi​-
után ugyan​is ki​hú​zom a gyo​m o​kat, és fel​tö​röm a rö​gö​ket a bü​fé​-
ből el​ho​zott vil​lá​v al, az összes gyö​ke​ret el kell tá​v o​lí​ta​nom a fel​-
la​zí​tott ta​laj​ból. Eh​hez kell a plusz vi​lá​gí​tás. Né​m e​lyik gyom –
pél​dá​ul a bo​dza, a me​zei szu​lák és a ta​rack​bú​za – akár az el​v á​-
gott gyö​ke​rek​ből is új​ra​nő. El​pusz​tít​ha​tat​lan élet​erő van ben​nük,
mint a sza​la​m an​der​ben vagy a föl​di​gi​lisz​tá​ban…
Vagy a Fan​to​m ok​ban.
Te​kin​te​tem tő​lem jobb​ra, a tá​v o​lab​bi ró​zsa​bo​kor​ra té​v ed,
amely​nek múlt va​sár​nap a ti​tok​za​tos ide​gen egyet​len érin​té​sé​re
el​her​v ad​tak a vi​rá​gai. Most is sú​lyo​san és fe​ke​tén csün​ge​nek a
szá​ruk​ról an​nak bi​zony​sá​gá​ul, hogy nem kép​ze​lőd​tem. El​szo​rul
a mell​ka​som, és meg​bot​lom, ami​kor köz​v et​le​nül a tüs​kés bo​kor
alatt, egy arany​ló vi​rág​cso​por​ton át​v et​v e szür​ke szö​v et​da​ra​bot
ve​szek ész​re. Kö​ze​lebb me​gyek. Rész​ben, mert a szö​v et is​m e​rős
va​la​ho​gyan, leg​in​kább azon​ban azért, mert annyi​ra ide nem il​lő​-
nek ér​zem eb​ben az el​v a​dult kert​ben.
Gom​bóc kép​ző​dik a tor​kom​ban, de nem tö​rő​döm vele: le​ha​jo​-
lok, hogy ki​sza​ba​dít​sam. Az egyik ha​ris​nyá​ra is​m e​rek rá azok
kö​zül, ami​ket anyu​v al kö​zö​sen vá​sá​rol​tunk… ez is az el​tűnt
egyen​ru​há​im kö​zött volt. Az ol​dal​v ar​rás szét​nyíl​v a tá​tong. Roj​tos
szé​lű, még​is ren​de​zett, mint​ha ol​ló​v al nyisszan​tot​ták vol​na ket​té.
 Meg​roggyan a lá​bam. Pá​nik ke​rül​get. És nem is hi​á​ba. Amer​-
re né​zek, ilyen-olyan ru​ha​da​rab​ja​im vi​rí​ta​nak zász​ló​ként a ker​ti
ös​v ényt sze​gé​lye​ző vi​rá​go​kon és nö​v é​nye​ken.
Egé​szen ed​dig ab​ban a hit​ben vol​tam, hogy Kat és Ro​xie lo​v a​-
sí​tot​ta meg őket, hi​á​ba ta​gad​ták Tom​lin előtt. Csak hát mi​kor
jár​tak ők erre?
Úgy el​szo​rul a tor​kom, hogy szin​te ége​ti a nyir​kos le​v e​gő. Az
alj​nö​v ény​zet​ben buk​dá​cso​lok, mert bár​ki volt is a tet​tes, nem fog
meg​fé​lem​lí​te​ni. En​gem nem űz​het​nek csak úgy el in​nen!
Össze​sze​de​ge​tem a szét​cin​cált mel​lé​nye​ket, ha​ris​nyá​kat és
szok​nyá​kat. Abba az étel​hor​dó​ba gyűj​töm őket, amit a ki​ga​z​olt
gyo​m ok​nak és el​her​v adt vi​rá​gok​nak szán​tam.
Úgy va​dá​szok szét​szab​dalt ru​há​im​ra, mint a gye​re​kek a hús​-
vé​ti to​jás​ra. Az ös​v ény min​den ka​nya​ru​la​tá​nál újabb szét​ron​-
gyolt, össze​v ag​do​sott da​rab​ra aka​dok. Mind ször​nyű ál​la​pot​ban
van, de ta​lán hord​ha​tó​v á po​foz​hat​ja őket va​la​ki, aki tud​ja, ho​-
gyan kell hasz​nál​ni a tűt és a cér​nát.
Vé​gül rá​lelek az utol​só​ra: a fe​hér gar​bós ing kéz​elő​je, amely
egy fur​csa for​m á​jú szob​ron pi​hen – gő​zöm sincs, mit áb​rá​zol​hat.
Ez már a gya​log​híd túl​ol​da​lán van, ott, ahol vé​get ér a kert és
kez​dő​dik a te​m e​tő.
Át​ke​lek a ví​zen. Igyek​szem nem le​néz​ni a mély​be. Arra is vi​-
gyá​zok, meg ne csússzak a göm​bö​lyű macs​ka​kö​v e​ken. Né​hány
lé​pés​sel odébb a ká​pol​na veti rá ár​nyé​kát a sír​kö​v ek​re.
A ben​ti sö​té​tet a tö​rött, fes​tett üveg​ab​lak ke​re​te​zi ék​kö​v es csil​-
lo​gá​sá​v al. Za​v a​ró kont​raszt, ami mi​att megint az az ér​zé​sem tá​-
mad, hogy fi​gyel​nek.
Le​lé​pek a gya​log​híd​ról. A kert​tel el​len​tét​ben a te​m e​tő​ben
könnyű jár​ni. A fej​fák kö​zött nőtt moha szi​v a​csos, zöld sző​nye​gét
bo​ká​ig érő, meg​sár​gult fű sze​gé​lye​zi. A szél kó​sza le​hul​lott le​v e​le​-
ket szórt szét a föl​dön. Meg​ál​lok a sír​kő​nél, ame​lyen az in​gem
kéz​elő​je van. A gyom​rom görcs​be rán​dul köz​ben, de le​küz​döm a
fé​lel​m et.
Bal​da​chi​nos ba​ba​böl​csőt áb​rá​zol va​la​hon​nan a rég​m últ​ból. A
kő vé​se​tei és ido​m ai vessző​fo​na​tot utá​noz​nak. Ez le​het an​nak az
új​szü​lött​nek a jel​te​len sír​ja, ami​ről Ma​dame Fab​re is be​szélt.
Egyet​len év​szám ár​v ál​ko​dik csak a fej​fán: ezer​nyolc​száz​nyolc​-
van​há​rom. Még a hó​nap és nap meg​ne​v e​zé​se is hi​ány​zik.
Az in​ge​m et a nyí​lás fe​lett ta​lá​lom a kő​böl​csőn be​lül, ahol a
gye​rek​nek kel​le​ne len​nie. A ki​tü​rem​ke​dő anya​gon vér​csep​pek​re
em​lé​kez​te​tő vö​rös pettyek ri​kí​ta​nak a fe​hér ala​pon. Je​ges fé​le​lem
mar​kol​ja meg a szí​v e​m et. El​szo​rul és sí​po​ló​v á vá​lik a lé​leg​ze​tem.
Ne​he​zen bí​rom a vér lát​v á​nyát, hi​szen annyi​szor volt ben​ne ré​-
szem apu kór​há​zi be​teg​ágya mel​lett, akit sze​gényt agyon​szur​kál​-
tak tűk​kel és foly​ton vért vet​tek tőle…
Meg​rá​zom a fe​jem. Nem ha​gyom ma​gam át​v er​ni! Hi​szen ez
mű​v ér! Egy ilyen ta​no​dá​ban min​den​ki hoz​zá​fér a szín​há​zi kel​lé​-
kek​hez. A szél be​le​kap az ing fod​ra​i​ba, azt a lát​sza​tot kelt​v e,
mint​ha va​la​m i mo​zog​na alat​ta.
Hi​deg fut​ká​ro​zik a há​ta​m on. Sza​ba​don ma​radt ke​zem ököl​be
szo​rul. Em​lé​kez​te​tem ma​gam, hogy az egész egy nagy át​v e​rés.
Ke​gyet​len tré​fa, amely​nek az a cél​ja, hogy el​ijesszen in​nen és
vissza​űz​zön az Ál​la​m ok​ba.
Uj​ja​i​m at ki​en​ged​v e a gör​csös szo​rí​tás​ból óva​to​san fel​eme​lem
az in​get. Fe​hér ró​zsa​cso​kor vár rám alat​ta a zom​bi​gye​rek he​-
lyett, akit el​sza​ba​dult kép​ze​le​tem oda​v e​tí​tett.
El​foj​tom a ne​v e​té​sem, ám nem örül​he​tek so​ká​ig, lát​v a az in​-
gen a vö​rös fol​to​kat. A szir​m ok spi​rál​já​ból tény​leg fo​lya​dék csö​-
pög, mint​ha egy ró​zsa szí​v e vé​rez​ne.
Meg​dör​dül az ég, és pár kó​sza eső​csepp hul​lik az ar​com​ra.
Meg​bor​zon​gok, noha nem a ki​tör​ni ké​szü​lő vi​har kész​tet ret​te​-
gés​re, ha​nem mert aho​gyan a vér be​szi​v ár​gott a kő re​pe​dé​se​i​be
és ha​sa​dé​ka​i​ba a tüs​kés szá​rak mel​lett, jól ol​v as​ha​tó be​tű​ket for​-
máz. Mint​ha csak sze​m é​lye​sen a Ka​szás róná gö​csör​tös, dőlt be​-
tű​i​v el a tu​laj​don sze​m em előtt:
Ked​ves Rune!
 10.
ÉS AK​KOR ELŐ​JÖTT A PÓK

„Egy pók fo​na​lan​ként szö​vi a há​ló​ját.”

Is​m e​ret​len szer​ző

Sa​ját, vér​rel írt ne​v em lát​tán föld​be gyö​ke​re​zik a lá​bam.

Fel​tá​m ad a szél, hi​deg és bru​tá​lis. Ar​com​ba veri vi​ze​se​dő ha​ja​-
mat és be​le​kap a ke​zem​ben fo​gott ing​be, mint​ha egy kí​sér​tet​-
gyer​m ek űzné ve​lem ma​kacs tré​fá​it. Ak​kor sem moz​du​lok, ami​-
kor sza​kad​ni kezd a hi​deg eső. Pil​la​na​tok alatt csu​rom​v i​zes le​-
szek. Csak ak​kor si​ke​rül kis​sé ma​gam​hoz tér​ni, ami​kor meg​tisz​-
tul​nak a fe​hér ró​zsa szir​m ai, a vö​rös írás szét​m á​zo​ló​dik, és apró
ere​ket al​kot​v a foly​ni kezd. Ám a be​tűk hi​á​nyá​ban is fo​rog ve​lem
a vi​lág. To​tál össze​za​v a​rod​tam, csak azt ér​zem, hogy va​la​kik
rám tá​m ad​tak.
Vil​lám ci​ká​zik át az ég​bol​ton; ve​sze​del​m es elekt​ro​m os vér​erek
ha​so​gat​ják az eget. Az er​dő​ben föl​pa​rázs​lik és ma​gá​ba ros​kad
egy fa, mert be​le​v á​gott a vil​lám. Há​rom má​sod​perc​cel ké​sőbb
fel​zeng a menny​dör​gés, és min​den be​leresz​ket kö​rü​löt​tem.
Túl kö​zel jött a vi​har. Fe​dél alá kell me​ne​kül​nöm, csak​hogy a
ta​no​da a híd túl​ol​da​lán, a ker​ten túl van.
Egye​dü​li le​he​tő​sé​gem a ká​pol​na. Fel​nya​lá​bo​lom a vé​res in​get
és a fe​hér ró​zsa​csok​rot. Meg​győ​ző​dé​sem ugyan​is, hogy va​la​m i​fé​-
le rej​tett trük​kel mű​kö​dő szín​pa​di kel​lék. A tit​kos gé​pe​zet ta​lán a
szár​ból pum​pál​ja rá a vö​rös tin​tát a szir​m ok​ra. Egy​szer mi is
pró​bál​koz​tunk ha​son​ló​v al a gimi má​so​dik osz​tá​lyá​ban. A csok​rot
fel​emel​v e lá​tom, hogy min​den egyes szi​rom szé​le vér​v ö​rös: nem
egy​szí​nű​ek te​hát. A kont​raszt ak​kor is meg​m a​rad, ami​kor ka​par​-
gat​ni kez​dem a szir​m ok szé​lét. A ter​m é​szet az oka en​nek a ket​-
tős​ség​nek. Egy​szer lát​tam is ilyen ró​zsá​kat egy te​xa​si ker​té​szet​-
ben. Tűz és Jég a ne​v ük. Tú​lon​túl be​pa​ráz​hat​tam az előbb, hogy
nem vet​tem ész​re, mi​lye​nek.
Az egyen​ru​hák​ra he​lye​zem a ró​zsá​kat az étel​hor​dó​ban, és a
po​cso​lyá​kon meg a sár​tól csú​szós mo​hán át​lá​bol​v a meg​in​du​lok a
fé​lel​m e​tes épü​let felé.
Az ég hor​zso​lás​ra em​lé​kez​te​tő sö​tét​je in​kább ha​jaz es​té​re,
mint dél​idő​re.
Kö​rü​löt​tem újra ki​v i​lá​gít​ja a tá​jat egy-egy vil​lám: om​la​do​zó
fej​fák​ra, az el​v a​dult kert​re és szél​fút​ta le​v e​lek​re lá​tok rá. Fel​m e​-
gyek a ká​pol​na mál​la​do​zó lép​cső​jén. Kesz​tyűs ke​zem már-már
be​ta​szí​ta​ná az aj​tót, de vissza​ka​pom, ami​kor a kí​gyó for​m á​jú ki​-
lincs te​ke​reg​v e ar​rébb csú​szik. A lé​leg​ze​tem is el​áll ijed​tem​ben.
Fé​nye​zett sár​ga​réz​ből ké​szült, és ez csak ér​zé​ki csa​ló​dás. A
vil​lám​fény​ben lát​tam úgy, hogy mo​zog – biz​ta​tom ma​gam.
Kí​sér​le​tet kell ten​nem a jó​zan ész meg​őr​zé​sé​re, hogy tar​ta​ni
tud​jam ma​gam​ban a lel​ket. Nem gon​dol​ha​tom ko​m o​lyan, hogy
az üvöl​tő szél​ben és a fák nyö​gé​se kö​ze​pet​te mint​ha szi​sze​gett is
vol​na a meg​v o​nag​ló ki​lincs a vil​lám vi​lá​gá​nál. Azt azon​ban sem​-
mi​fé​le lo​gi​ka nem ma​gya​ráz​za meg, hogy ha volt is tit​kos gé​pe​-
zet a ró​zsa​szá​rak közé rejt​v e, ho​gyan ír​hat​ta ki pont az én ne​v e​-
met.
A szí​v em va​dul do​bol a mell​ka​som​ban, ver​seny​re kel​v e az égi
ze​ne​bo​ná​v al, mi​köz​ben a ki​lin​cset mé​re​ge​tem. Mi​v el sok időt töl​-
töt​tem apu​v al a ter​m é​szet​ben, nem fé​lek a rág​csá​lók​tól, hül​lők​től
és ro​v a​rok​tól. Az tesz be ne​kem, ha a fém – ami​nek nem len​ne
sza​bad ezt ten​nie – élő​lény​ként mo​zog. Az aj​kam​ba ha​rap​v a
össze​sze​dem min​den bá​tor​sá​go​m at, és le​nyo​m om a réz​kí​gyó​ra
ha​ja​zó ki​lin​cset. A rozs​dás, vi​zes sa​rok​v a​sak las​san en​ged​nek.
Re​cseg​nek és ro​pog​nak, akár a vén cson​tok, mi​köz​ben be​ta​szí​-
tom az aj​tót. Be​lö​köm a rozs​da​m en​tes étel​hor​dót. Fé​m es csat​ta​-
nás​sal ve​rő​dik a pad​ló​nak. Megint szi​sze​gés kö​v e​ti, olyan, mint
az elő​ző.
Újabb ve​sze​del​m es vil​lám kény​sze​rít be​fe​lé. A szél be​v ág​ja az
aj​tót a há​tam mö​gött. Be​le​szi​m a​to​lok a do​hos sö​tét​be.
Há​ta​m at az aj​tó​fá​nak vet​v e ál​lok – a sö​tét ta​ka​ró​ként bo​rul
fe​jem​re. A vi​har lár​m á​ja ide​bent csak​nem tel​jes csend​nek adja át
a he​lyét: csak halk csö​pör​gés és a szél tom​pa hang​jai jut​nak be.
Ru​hám​ból is csö​pög a víz, nyug​ta​la​ní​tó rit​m us​ban.
Nyir​kos kő, vi​zes ró​zsák és por sza​ga ost​ro​m ol​ja az or​ro​m at. A
re​cés szé​lű, tö​rött fes​tett​üveg-ab​la​ko​kon át lát​ni a vil​lá​m ok ci​ká​-
zá​sát. Egy-egy vil​la​nás szi​v ár​v á​nyos fé​nye​ket ve​tít a fa​lak​ra. Va​-
la​m i meg​m oc​can az ár​nyék​ban, amit csi​lin​ge​lés kö​v et, mint​ha
pa​rá​nyi ha​ran​got kon​dí​ta​ná​nak meg.
Megint ki​ráz a hi​deg. Szo​ro​san a fal​hoz la​pul​v a el​hú​zó​dom az
aj​tó​tól. A kő re​pe​dé​se​i​ből ki​kan​di​ká​ló in​dák bö​kö​dik a ru​há​m at a
két la​poc​kám kö​zött.
– Hel​ló? – mon​dom a sö​tét​nek, han​gom kong a bel​ső tér ho​-
dá​lyá​ban.
Megint hal​lat​szik a csi​lin​ge​lés, de ugyan​olyan kur​tán, aho​-
gyan kez​dő​dött, vé​get is ér, mint​ha va​la​m i​fé​le moz​gás kel​te​né.
– Ki van ott? – ez​út​tal már ki​a​bá​lok.
Van ben​nem annyi lé​lek​je​len​lét, hogy a ru​hám​hoz csíp​te​tett
köny​v ​ol​v a​só lám​pá​ért nyúl​jak. A kesz​tyű me​rev​v é te​szi az uj​ja​i​-
mat, ezért le​v e​szem, és be​kap​cso​lom a tíz​cen​tes nagy​sá​gú égőt.
El​for​dí​tom hosszú, ke​hes nya​kát, mire kes​keny fény​sá​v ot vet
elém. Sze​m em kezd hoz​zá​szok​ni a sö​tét​hez. A temp​lom​bel​ső
szür​kü​le​ti de​ren​gés​be bur​ko​ló​zik. A haj​tó​kám​ra akasz​tott ki​csiny
fény​for​rás min​den​nek el​m os​sa a kör​v o​na​la​it.
Már épp kör​be aka​rom jár​ni a he​lyet, ami​kor va​la​m i rá​tá​m ad
a lá​bam​ra. Si​kolt​v a va​la​m i rep​kény​fé​lé​be ka​pasz​ko​dom, hogy el
ne es​sek. Egy inda az egyik uj​jam bel​ső haj​la​tá​ba ha​sít: úgy fáj,
mint​ha pa​pír​v á​gó kés vol​na. Szám​ba ve​szem a sé​rült uj​jat, hogy
eny​hít​sem a lük​te​tő fáj​dal​m at. Vé​r​ízű. Min​den gon​do​la​to​m at az
köti le, mi le​het a bo​kám​nál. Az összes iz​m om meg​fe​szül, bal
láb​sz​áram görcs​be rán​dul: meg​m asszí​ro​zom, hogy ki​áll​jon be​lő​-
le.
Boly​hos, szür​ke szőr​cso​m ó lövi ki ma​gát a csiz​m ám és szok​-
nyám gu​ban​cá​ból, be egye​ne​sen az ol​v a​só​lám​pám fény​csó​v á​já​-
ba.
– Di​ab​le, te vagy az? – sut​to​gom alig hall​ha​tó​an. A kan​dúr
fel​csi​lin​gel, mi​köz​ben vi​cso​rog​v a hát​rál. Arány​ta​la​nul nagy füle
le​ko​nyul a fe​jén.
A tér​de​m et csap​ko​dom ne​v et​tem​ben, annyi​ra meg​könnyeb​-
bü​lök, hogy egy hús-vér macs​ka csa​pott zajt, nem va​la​m i kí​sér​-
tet.
Di​ab​le mély, to​rok​han​gú kur​ro​gás​sal vá​la​szol, mi​alatt sár​gás​-
zöld sze​m e rám sze​ge​ző​dik. Lát​ha​tó​an nem örül annyi​ra, mint
én, hogy egy​azon te​rü​le​ten osz​tozunk. A far​ka is meg​rán​dul: fur​-
csa, kam​pó​sze​rű alak​ja van, mint ami el​tört va​la​m i​kor, és az​óta
sem gyó​gyult be. Annyi​ra vé​kony, hogy fosz​la​do​zó ne​m ez​be bur​-
kolt ru​ha​fo​gas​ra em​lé​kez​tet.
– Hú! Úgy fes​tesz, mint egy kö​teg smirg​li – ug​ra​tom, és ki​-
nyúj​tom a ke​zem, hogy meg​si​m o​gas​sam.
Meg​szag​lássza a te​nye​re​m et. Mint​ha csak azt mon​da​ná, nem
ő em​lé​kez​tet kony​hai ta​ka​rí​tó​szer​re, ha​nem a sza​gom alap​ján
én.
El​v i​gyo​ro​dom. Vél​he​tő​leg iga​za van. Ki is me​le​ged​tem a ker​ti
haj​la​do​zás​ban. Túl fül​ledt itt a le​v e​gő eb​ben a nagy be​zárt​ság​-
ban. Az elem​lám​pát a ru​hám de​rék​ré​szé​re akasz​tom, le​v e​tem az
át​ázott pu​ló​v ert, és a ró​zsa​cso​kor​ra bo​rí​tom az étel​hor​dó​ban. Ne
le​gyen szem előtt, ne em​lé​kez​tes​sen a gye​rek​sír​nál tör​tén​tek​re.
Most ne. Az​tán le​hú​zom a haj​pán​to​m at, és ló​fa​rok​ba kö​töm vele
vi​zes ha​jam. Csak pár gön​dör haj​fürt ma​rad sza​ba​don a nya​-
kam​nál és a tar​kó​m on.
Di​ab​le el​un​ja ma​gát, és kis​lattyog a fény​csó​v á​ból.
Le​tér​del​v e ke​re​sem a föl​dön a lám​pá​v al, mi hoz​hat​ta ki
annyi​ra a sod​rá​ból, hogy kis hí​ján fel​buk​tam bele. Mű​anyag
csuk​ló​pánt zör​ren meg a csiz​m ám or​rá​nál, olyan, ami​lyet kór​-
ház​ban kap​nak az em​be​rek. Ahogy ar​rébb lé​pek, va​la​m i más​ra is
rá​ta​po​sok: ru​gal​m as, át​tet​sző mű​anyag cső, nagy​já​ból ti​zen​öt
cen​ti hosszú. Bel​se​jé​hez vö​rös fo​lya​dék​csep​pek ta​pad​nak. Azt
gya​ní​tom, egy fris​sen le​v ett in​fú​zi​ós cső. Éme​lyeg​ni kez​dek.
E két in​tim tárgy apu​ra és Ben​re em​lé​kez​tet. Nem ér​tem, mi​-
ért épp most ke​rül​nek elém, ami​kor mind​ket​te​jük​re gon​dol​tam a
mai na​pon. Meg​le​het, kez​di el​v en​ni esze​m et a bűn​tu​dat.
Az uj​jam he​gyé​v el meg​bö​köm a csö​v et. Be kell bi​zo​nyí​ta​nom
ma​gam​nak, hogy va​ló​ban lé​te​zik. Ek​kor újabb gon​do​lat ver ta​-
nyát a fe​jem​ben. El​kép​zel​he​tő, hogy aki a bo​lond​ját já​rat​ja ve​-
lem, itt, a ká​pol​ná​ban ké​szült fel a csíny​je​i​re. Pél​dá​ul a vér​ző ró​-
zsák mu​tat​v á​nyá​ra. A két új tárgy is hoz​zá tar​toz​hat a ró​zsák vé​-
rét elő​ál​lí​tó szer​ke​zet​hez. Mind​két izét be​gyűj​töm a pad​ló​ról, és
az étel​hor​dó​ba do​bom az egész hó​be​le​v anc mel​lé.
Vá​gyom vissza a szo​bám​ba, ahol nyu​gi​san vé​gig​gon​dol​ha​tom
majd a kert​ben és a te​m e​tő​ben tör​tén​te​ket, a vi​har azon​ban nem
hagy alább, vil​lá​m ok fák​lyá​já​v al vi​lá​gít​ja meg idő​ről idő​re a ká​-
pol​na bel​se​jét. Ki kell vár​nom az égi​há​bo​rú el​ül​tét.
Di​ab​le meg​hitt csi​lin​ge​lé​se a sö​tét​ből meg​nyug​tat kis​sé. A
maga ré​szé​ről tel​je​sen bé​kés. Ak​kor még​sem olyan ve​szé​lyes ez a
hely. Le​v e​szem a de​re​kam​ról a lám​pát, és kör​be​for​ga​tom a nya​-
kát, hogy job​ban kö​rül​néz​hes​sek.
Itt az​tán nem le​het el​rej​tőz​ni! Nincs pad, nincs ol​tár, sem szó​-
szék. Azaz sem​m i, ami egy ima​hely​re em​lé​kez​tet​ne. Tá​gas, üres
ho​dály ez. A mennye​zet​ről a por​szem​csék mel​lett bo​ron​gó el​ha​-
gya​tott​ság ér​zé​se száll alá. A ká​pol​na vé​gé​ben bal​ra né​hol lejt a
pad​ló. Vas​tag pi​szok​ré​teg te​rül szét raj​ta, akár egy sző​nyeg.
Di​ab​le csi​lin​ge​lé​sét kö​v et​v e jobb fele in​du​lok el. Ez a ká​pol​na
ele​je, ahol a ter​m é​szet rom​bo​ló mun​ká​ja ke​v és​bé ér​v é​nye​sült. A
pad​ló ré​se​i​ben gyo​m ok eresz​tet​tek gyö​ke​ret. Meg​te​le​ped​tek itt,
noha rit​ká​san, mint a fa​lat kör​be​in​dá​zó fo​lyon​dár. Las​san óva​-
ko​dom elő​re, hogy meg ne csússzak a kő​pad​lót vas​ta​gon el​bo​rí​tó
sze​m é​ten.
A kan​dúr szi​lu​ett​je fel​ug​rik egy egy​ko​ri ke​resz​te​lő​m e​den​cé​re.
A tég​lá​ból ra​kott ová​lis pe​rem mel​lé lé​pek. A me​den​cé​ben csil​lo​-
gó szuty​kos víz comb​kö​zé​pig ér​het. Az egész egy kút​ra em​lé​kez​-
tet, az át​m é​rő​je meg​le​het há​rom és fél mé​ter. Szo​kat​la​nul szé​les
és mély te​hát. A tér​de​m en fel​lük​tet a heg. Új​ra​élem az iszony​ta​tó
pil​la​na​tot… ami​kor ki​rúg​tam egy víz alá me​rí​tett fa​lá​da ol​da​lát,
hogy a fel​szín​re emel​ked​jek.
Ha​gyom, hogy a kel​le​m et​len ér​zés vé​gig​csu​rog​jon a ge​rin​ce​-
men, akár az ol​v a​dó jég csepp​jei.
Ho​lott nincs sem​m i fél​ni​v a​lóm et​től a me​den​cé​től. Ke​resz​tel​ni
szok​tak ben​ne. A mély​ség csak a sö​tét​ség kel​tet​te il​lú​zió. A ru​-
hám​hoz erő​sí​tett lám​pa fé​nye meg​resz​ket a víz​tük​rön. Az​tán va​-
la​m i mint​ha meg​m oz​dult vol​na ben​ne, ami fod​ro​kat vet a fel​szí​-
nen.
Di​ab​le is ész​re​v e​szi a fod​ro​kat, és ez szem​lá​to​m ást ér​dek​li.
Hosszú, he​gyes füle elő​re​nyú​lik. A pe​re​m en egyen​sú​lyoz. Man​-
csát a víz​be me​rí​ti. Hosszan, el​nyúj​tot​tan nyá​v og. Mély, to​rok​-
han​gú kur​ro​gás​sal kez​di, és fog​m u​to​ga​tó vi​csor​gás​sal fe​je​zi be.
A víz fel​duz​zad, mint​ha va​la​m i fel​szín​re emel​ked​ne ben​ne. Je​-
ges hi​deg​ség kú​szik a tag​ja​im​ra.
Egy hal… vagy egy béka le​h et.
Hát​rá​lok egy lé​pést, hi​szen ha​zud​tam ma​gam​nak. Bár​m i ka​-
var​ta fel a vi​zet, mind​ket​tő​nél mé​re​te​sebb. Va​la​hol azt ol​v as​tam,
hogy a pat​ká​nyok jó úszók. Ru​gal​m as tes​tük​nek és úszó​tu​do​m á​-
nyuk​nak kö​szön​he​tik, hogy a vá​ro​sok csa​tor​na​rend​sze​ré​ből a vé​-
cé​kig jut​nak. Újabb két lé​pést te​szek hát​ra. Ha nem len​nék ilyen
ma​kacs, nyom​ban hát​ra​ar​cot csi​nál​nék és el​m e​ne​kül​nék.
– Hé, cica! – nye​lek egyet. – Csak nem ej​tet​tél itt csap​dá​ba
egy pat​kányt? – Di​ab​le le nem ven​né a sze​m ét a víz​ör​v ény​ről. A
sza​v a​im meg​fagy​nak a le​v e​gő​ben. An​nál job​ban meg​ló​dul a kép​-
ze​le​tem.
Nem va​gyok finnyás lány. Ta​v aly én vit​tem haza a bio​sz​óra
házi ked​v en​cét. Más nem vál​lal​ko​zott rá, hogy há​rom hó​na​pig
gon​doz​za a me​xi​kói vö​rös tér​dű ta​ran​tu​lát. Skar​lát Nő​v ér és én
azon​ban szu​pe​rül meg​ér​tet​tük egy​m ást. Ki​v ált ete​tés​kor. Va​la​-
mi​ért ér​de​kelt, ho​gyan szo​rít​ja zsák​m á​nyát a ter​rá​ri​um fa​lá​nak,
ho​gyan tán​col​ja kö​rül az ug​rán​do​zó tücs​köt, amíg az meg​igéz​v e
meg nem der​m ed, és gya​kor​la​ti​lag ki​kö​nyör​gi, hogy fal​ják fel.
Ez még Ben előtt volt.
Fo​rog​ni kezd ve​lem a vi​lág at​tól, ami er​ről eszem​be jut. A
srác​cal való ta​lál​ko​zás után meg​ér​tet​tem, mi​ért tet​szett ne​kem
olyan na​gyon az az ét​ke​zé​si szer​tar​tás, és hogy a nagy​m a​m á​nak
iga​za van: van va​la​m i szennyes és nem oké a ci​gány vé​rem​ben.
Újra hab​za​ni kezd a ke​resz​te​lő​m e​den​ce vize. Ha pat​kány ka​-
var​ja fel így, hát az a vi​lág leg​na​gyobb pél​dá​nya le​het. A víz
olyan pú​pos, hogy egy ko​sár​lab​da is le​het​ne alat​ta.
Meg​pró​bá​lom ar​ra​fe​lé for​dí​ta​ni a fény​csó​v át, de re​m e​gő uj​ja​-
im rossz irány​ba te​ke​rik a nya​kat, ezért a sa​ját láb​fe​je​m et vi​lá​gí​-
tom meg. Mi​előtt vissza​for​gat​hat​nám, hul​lám kel a me​den​cé​ben,
le​lo​csol​v a en​gem, a macs​kát és a pad​lót.
Tol​lak és szár​nyak emel​ked​nek ki a víz​ből egy so​ro​zat​nyi vil​-
lám kí​sé​re​té​ben. Egy hosszú, ke​cses nyak​ból a vi​lág leg​gyö​nyö​-
rűbb hattyú​ja bon​ta​ko​zik ki – a szí​ne vö​rös, mint a ró​zsák​ból
csö​pö​gő véré.
Meg​dör​dül az ég, és Di​ab​le rá​v e​ti ma​gát a hattyú​ra. Köz​ben
azon​ban meg​inog, és a víz​be plattyan.
A hattyú re​ked​ten trom​bi​tál, és ver​des​ni kezd a szár​nyá​v al.
Le​haj​tom a fe​jem, ami​kor el​húz fe​let​tem. Biz​ton​sá​go​san ér föl​det
va​la​hol a ká​pol​na hát​só trak​tu​sá​ban, ahol már szem elől té​v esz​-
tem.
A macs​ka nyá​v o​gá​sa, prüsz​kö​lé​se el​v on​ja a fi​gyel​m e​m et.
Küz​del​m e a víz​zel szem​ben a me​den​ce kö​ze​pé​re so​dor​ta. Meg​-
pró​bá​lom el​ér​ni, de nem si​ke​rül a pe​rem​ről, nem elég hosszú a
ka​rom.
El​szo​rul a tor​kom iz​gal​m am​ban. Ha​bo​zok, meg​pró​bá​lom
meg​győz​ni ma​gam, hogy ez más, mint ami​kor a Les En​fants
Per​dus me​se​könyv a fo​lyó​ba esett… nem elég mély ez a víz, nem
le​het csak úgy be​le​ug​ra​ni. Nagy​m a​m a sem vár a par​ton, hogy
lá​dá​ba dug​jon, és meg​fosszon az egyet​len em​lé​kem​től, ami apu
után ma​radt.
Lám​pám fény​su​ga​rá​nál el​tű​nik a macs​ka feje.
A tég​la​pe​rem​be ka​pasz​kod​v a és bal lá​ba​m at meg​tá​m aszt​v a
fél​ol​da​la​san a víz fölé haj​lok, és meg​ra​ga​dom a ka​pá​ló​zó szőr​go​-
mo​lya​got a nyak​ör​v é​nél.
– Tudd az il​le​m et, hé​kás! – okí​tom. – Egy smirg​li nem izeg-
mo​zog. – Bir​kó​zá​sunk kö​ze​pet​te el​ej​tem a lám​pát, amely csil​-
lám​ló nyo​m ot hagy maga után, mi​köz​ben el​m e​rül.
 Megint min​den sö​tét​be bo​rul kö​rü​löt​tünk, csu​pán időn​ként
fény​lik be egy-egy vil​lám. A pe​rem szé​lé​re hú​zom a macs​kát,
ahon​nan már ki​m ász​hat, de meg​ré​m ül egy menny​dör​gés​től, és a
tér​dem​be váj​ja bo​rot​v a​éles kar​m a​it. Fel​ki​ál​tok, és ka​pá​lóz​v a pró​-
bá​lok meg​sza​ba​dul​ni tőle. El​sza​ka​dunk egy​m ás​tól. Ő a part​ra
bu​kik, én fej​jel a víz​be. El​nyel a fo​lyé​kony, hi​deg sö​tét​ség.
Kép​te​len va​gyok meg​tar​ta​ni ma​gam. Ha​do​ná​szás köz​ben ki​-
bom​lik a ló​far​kam.
El​ej​tett lám​pám las​sí​tott fel​v é​tel​ben süllyed alá a fe​nék​re, akár
egy de​ren​gő, sár​ga csil​lag, amely​nek pá​lyá​ja egy​re tá​v o​lo​dik. Fé​-
nye azo​kat a bu​bo​ré​ko​kat és áram​la​to​kat vi​lá​gít​ja meg, ame​lye​-
ket erő​sza​kos be​ha​to​lá​som kel​tett. En​nek a me​den​cé​nek mint​ha
nem len​ne fe​ne​ke.
Össze​rán​du​lok a fé​le​lem​től. Me​rev és mű​kö​dés​kép​te​len va​-
gyok, akár egy tü​csök váza, mi​után a ro​v art ma​gát ki​it​ta egy
éhes pók. A vég​tag​ja​im holt​sú​lya is le​fe​lé húz… a ret​te​gés há​ló​já​-
ban le​be​gek… min​den újra meg​is​m ét​lő​dik… tü​dőm le​v e​gő után
es​de​kel, kör​m e​im​m el ka​pa​rom a ha​sa​do​zó fát, ha​jam a nya​kam
kö​rül ka​v a​rog.
Mi​ért csi​ná​lod ezt ve​lem, nagy​m a​m a?
Ek​kor egy kar ra​gad​ja meg há​tul​ról a de​re​ka​m at, fel​fe​le húz​-
va mind​ket​tőn​ket. Va​la​hon​nan a tu​dat​alat​ti​m at meg​töl​tő víz zú​-
gá​sán túl is​m e​rős he​ge​dű​szó​ló csen​dül fel – tisz​ta, lé​nyeg​re törő,
igé​ze​tes –, mes​te​rem szó​lít fel így a küz​de​lem​re.
Ek​kor for​ró szik​ra szök​ken át rám a meg​m en​tőm​ről, mint​ha
csak egy el​rom​lott kon​nek​tor​hoz nyúl​tam vol​na. Annyi​ra ma​-
gam​hoz is té​rít, hogy is​m ét ka​pá​lóz​ni kezd​jek.
Va​la​ki ki​v on​szol a pe​rem​re, akár egy poggyászt. A szám​ban
epe és sós víz ke​v e​re​dik. A láb​fe​jem cup​pog a csu​rom​v íz csiz​m á​-
ban, ahogy meg​pró​bá​lok talp​ra áll​ni. Újra ki​sza​lad aló​lam a lá​-
bam. Alig pár cen​ti​v el úszom meg, hogy a fe​jem a tég​la​pe​re​m en
kop​pan​jon, ami​kor két kesz​tyűs kéz meg​ra​gad. Tu​laj​do​no​sa le​ül​-
tet a pad​ló​ra a me​den​ce mel​lett. Ki​fé​sü​li a sze​m em​re ta​padt haj​-
szá​la​kat, és az ar​co​m at nézi, hogy nem se​be​sül​tem-e meg.
Megint kö​hög​ni kez​dek. Ki​sza​ba​dul​v a a sö​té​tet für​ké​szem.
Eny​hén sok​kos ál​la​po​tom​ban nagy​m a​m a fel​buk​ka​ná​sá​ra vá​rok,
és arra, hogy meg​m a​gya​ráz​za, mi​ért akart víz​be foj​ta​ni.
Ehe​lyett a fö​lém tor​nyo​su​ló sö​tét tö​m eg más​faj​ta ala​kot ölt:
szé​les váll és fér​fi​as ter​m et sej​lik fel éj​fe​ke​te öl​tö​zé​ke alatt. Annyi​-
ra csak rá kon​cent​rá​lok, hogy ész​re sem ve​szem, idő​köz​ben el​állt
az eső… a fel​hő​zet vé​ko​nyod​ni kezd, és fá​tyo​los, szür​ke fény
áraszt​ja el a temp​lom​bel​sőt. A fö​lém ma​ga​so​dó alak kör​v o​na​lai
éle​sen ki​raj​zo​lód​nak, mi​előtt még tu​da​to​sí​ta​nám, mi is tör​té​nik.
A hom​lo​ká​ra hul​ló sűrű, bar​na, gön​dör für​tök​ből víz csö​pög
fe​hér fél​m aszk​já​nak por​ce​lán​já​ra. Arca sza​ba​don ma​radt fe​lén is
kis víz​erek csör​ge​dez​nek. Né​m e​lyik va​ló​sá​gos, hi​szen mi​köz​ben
ki​hú​zott a víz​ből, maga is meg​für​dött. Né​m e​lyik el​len​ben csa​ló​ka
lát​szat, a fes​tett​üveg-ab​la​kok cse​per​gő esőn meg​tö​rő szi​v ár​v ány​-
szí​nei hoz​zák lét​re az ar​cán. Rá​is​m e​rek, de vissza​fo​gom ma​gam.
A ker​tész az… a Fan​tom!
Ak​kor nem csak kép​ze​lőd​tem. Ez ugyan​az a fic​kó.
Ma​gam​ban el​so​ro​lom, mit ol​v as​tam az Ope​ra​h áz fan​tom​-
jában a rém​alak áb​rá​za​tá​ról: rot​ha​dó, sár​gás bőr… az orr és a
fel​ső ajak hi​ány​zik… a hom​lok és a szem be​süp​pedt. Fi​gyel​m e​-
met azon​ban most fel​kel​ti a bal ol​dal, ahol az arc ará​nyos, szim​-
met​ri​kus fel​épí​té​sű és ér​zé​ki. Ez az alak ön​m a​ga el​len​sé​ge: két
vég​le​tet erő​sza​kol együ​v é, akár egy fél​re​si​ke​rült agyag​szob​ron.
– Tud​tam – mo​tyo​gom, és tor​kom​ban do​bol a szí​v em. – Va​-
ló​sá​gos vagy. – Ma​gam sem tu​dom, ki​ről be​szé​lek: a Fan​tom​ról
vagy álom​bé​li mes​te​rem​ről.
Telt aj​ká​nak sza​ba​don ma​radt fele meg​rán​dul, mint​ha küz​de​-
ne ma​gá​v al, vá​la​szol​jon-e.
– Vé​gig te vol​tál az! – mon​dom vád​lón. – Te állsz a vér​ző ró​-
zsák, az össze​v ag​do​sott egyen​ru​hák meg a dög​lött var​jú mö​gött!
– hal​lom meg a han​go​m at, noha va​la​ki más be​szél​het be​lő​lem,
hi​szen ho​gyan is len​ne bá​tor​sá​gom mind​eh​hez? Nincs ben​nem
annyi ku​rá​zsi, hogy szá​m on kér​jem, mi​ért mű​v el​te mind​ezt… ta​-
lán azért, hogy ide csal​jon, én pe​dig rá​ta​lál​jak. Ha​nem ak​kor is,
mi​ért?
Igen, az egye​dü​li ok ez. És én is ugyan​ezt aka​rom. Annyi​ra,
hogy fel​gyújt​ja a vé​rem.
– Kér​lek, mondd azt, azért vagy itt, hogy ta​níts! Hogy se​gítsd
ki​tel​je​sí​te​ni éne​ke​si énem, akár​csak an​nak ide​jén Chris​tine-nél. –
Ké​sőn jö​v ök rá, hogy rosszul mon​dom ki a ne​v et. De ki​csú​szik a
szá​m on, mi​előtt vissza​szív​hat​nám. Ma​gam is hal​lom, mi​lyen
esze​lő​sen hang​zik mind​ez. Őrült egy pil​la​nat… Ész​le​lem a hely​-
zet iró​ni​á​ját: a nor​m a​li​tás vissza​iga​zo​lá​sá​nak vá​gya ve​ze​tett eh​-
hez az őrü​let​hez.
Vá​ra​ko​zón né​zek fel az is​m e​ret​len​re. Néma, akár ez az ijesz​tő
ima​hely. Öles ter​m e​te el​le​né​re le​ha​jol, és szét​tár​ja a te​nye​rét.
Ijed​ten meg​bor​zon​gok, pul​zu​som fi​gyel​m ez​te​tőn do​bol a fü​lem​-
ben.
Együtt érző, kér​dő te​kin​tet süt bar​na szem​pár​já​ból, amely leg​-
in​kább hé​já​ra ha​jaz. Az​tán már csak azt a re​zes csil​lo​gást lá​tom,
amit a kert​ben is. Ez a te​kin​tet ál​m a​im​ban min​dig ké​szen állt ki​-
men​te​ni en​gem a víz​ből, most pe​dig a va​ló​ság​ban is.
Má​gus​te​kin​tet ez, mág​ne​se​sen vonz ma​gá​hoz. Te​he​tet​len ál​-
do​zat va​gyok, a tü​csök, ame​lyik vár​ja, hogy nyolc​lá​bú fog​v a tar​-
tó​ja ki​szív​ja ned​v e​it. Noha ösz​tö​nöm azt súg​ja, me​ne​kül​jek in​-
nen, meg​fo​gom a kesz​tyűs ke​zet, és álló hely​zet​be hú​zom ma​-
gam a se​gít​sé​gé​v el. Csí​pőm​m el a me​den​ce pe​re​m é​nek dő​lök. A
mell​ka​sá​ig érek így.
Te​kin​te​tem az övét ke​re​si, mi​köz​ben az összes ér​zék​szer​v em
rá, je​len​lé​te va​ló​sá​gos​sá​gá​ra irá​nyul: te​nye​rem​re fo​nó​dó kesz​-
tyűs uj​jai ere​jé​re, lég​zé​se egyen​le​tes rit​m u​sá​ra a hom​lo​kom​tól
pár cen​ti​re… me​leg bőre nyir​kos föld​sza​gá​ra, amely olyan, akár
egy er​dei mo​ha​sző​nye​gé, ami​kor nap​fény ra​gyog​tat​ja fel raj​ta a
har​m at csepp​je​it.
Ret​te​gés és re​m ény bir​kó​zik ben​nem szí​v em bir​tok​lá​sá​ért,
amely így akár fel is rob​ban​hat. Mint​egy vá​la​szul bel​ső küz​del​-
mem​re hal​v ány fény​lab​da ter​jed szét az ide​gen szegy​csont​ján, fe​-
ke​te ru​hái alatt. Ha​son​ló ez ah​hoz, amit ak​kor ta​pasz​tal​tam,
ami​kor fel​fal​tam Ben ije​del​m ét.
– Ki vagy te? – mor​m o​lom.
Sza​ba​don ma​radt arc​fe​le el​lá​gyul, és oly nyi​tot​tá és éte​ri​v é vá​-
lik, mint egy an​gya​lé.
– Már úgy ér​ted, kik va​gyunk? – sza​v ai vé​gig​v issz​hang​za​nak
a ká​pol​nán, mé​lyen, re​sze​lő​sen. An​go​lul be​szél, de fran​ci​ás ki​ej​-
tés​sel. Össze​rez​zen a vissz​hang​ra, mint​ha kel​le​m et​len len​ne
szem​be​sül​nie ön​nön hang​ja nyer​ses​sé​gé​v el.
Most, hogy ilyen se​bez​he​tő​nek lá​tom, vad éh​sé​get éb​reszt ben​-
nem. E buja vá​gyat ma​gam sem ér​tem, és nem is tu​dom kor​dá​-
ban tar​ta​ni.
Sza​ba​don ma​radt ke​zem​m el ha​bo​zás nél​kül meg​érin​tem a ra​-
gyo​gást a mell​ka​sán, mint​ha vissza akar​nám kap​ni, amit el​v ett
tő​lem. Te​kin​te​te a kon​tak​tus he​lyé​re ván​do​rol. Mint​ha a le​v e​gő is
szo​ro​sabb​ra zá​rul​na kö​rü​löt​tünk, egy​m ás​hoz pré​sel​v e ket​tőn​ket,
noha egyi​künk sem moc​can. Szegy​csont​ja mö​gött a ra​gyo​gás
zöld​re vált, majd az uj​ja​im​ba áram​lik, on​nan az ere​im​be, for​rón
és mér​ge​zőn. Fel​éb​red a tes​tem, és erő önti el.
Az ide​gen áll​kap​csa meg​fe​szül, va​la​m i fel​sis​te​reg és zöld fény
gyúl ki a mell​ka​som​ban. Most ez in​dul meg az ere​i​m en át az uj​-
ja​im​hoz, on​nan pe​dig vissza hoz​zá. A vesz​te​ség el​gyen​gít. Szem​-
öl​dö​kö​m et össze​v on​v a kon​cent​rá​lok, hogy is​m ét ma​gam​hoz
édes​ges​sem a ra​gyo​gó fény​lab​dát, ez azon​ban a sö​tét​be csusszan
ket​tőnk kö​zött. Ez​u​tán a lab​dá​zás a fénnyel to​v ább foly​ta​tó​dik,
mi​köz​ben pró​bál​juk el​dön​te​ni, ki az erő​sebb.
Mi​v el pe​dig ez kép​te​len​ség, a sis​ter​gő zöld go​lyó​bis meg​áll a
le​v e​gő​ben ket​tőnk kö​zött, majd ezer da​rab​ra rob​ban szét. Úgy li​-
beg​nek sza​na​szét, mint a pity​pang bó​bi​tá​ja, ma​guk​kal víve ki​elé​-
gít​he​tet​len ét​v á​gya​m at. Per pil​la​nat sem​m it sem ér​zek az ujj​be​-
gye​m en, csak az ő szí​v é​nek do​bo​gá​sát, amely erős és ki​egyen​sú​-
lyo​zott. Akár​csak az enyém, ki​elé​gült és fe​gyel​m e​zett. Olyan ez,
mint​ha vissza​tér​tem vol​na egy is​m e​rős hely​re: egy hely​re, aho​v á
évek óta igyek​szem vissza​ta​lál​ni. Le​het, hogy egész éle​tem​ben ezt
ke​res​tem.
Az ott​ho​no​m at.
Ez a béke és nyu​ga​lom ad​re​na​lin​lö​ket​nek adja át a he​lyét,
ami​kor én és a part​ne​rem gon​do​lat​ban fel​bak​ta​tunk va​la​m i ősi,
min​den​tu​dó ma​gas​lat​ra, és szét​te​kin​tünk a csú​cson. A leg​szé​lé​ig
me​gyünk, hogy hattyú​ként együtt a koz​m osz​ba ússzunk.
Vár​junk csak… mit mű​ve​lek? Meg​in​gok, fél​ni kez​dek a szé​dí​tő
ma​gas​ság​tól, ahol egye​dü​li hor​go​nyunk össze​fo​nó​dó ke​zünk, a
te​nye​rem az övé​ben.
 Le​ha​rap​ja a kesz​tyűt sza​ba​don ma​radt ke​zén, ki​v il​lant​v a hó​-
fe​hér fog​so​rát – már azt a fe​lét, ame​lyet nem ta​kar el a maszk –,
és a fo​ga​i​v al fej​ti le a bőrt. Hü​v elyk​jé​v el ez​u​tán meg​érin​ti a ha​-
lán​té​ko​m at, ami​től el​csi​tul​nak ké​te​lye​im.
Ahol meg​érint, azon a pon​ton fel​lük​tet a bő​röm. Tisz​ta, ze​nei
áram in​dul el in​nen és fut vé​gig a ge​rin​ce​m en, egé​szen a láb​fe​je​-
mig. Tel​jes tes​tem​ben rez​gek, akár egy he​ge​dű​húr, ha meg​pen​dí​-
tik egy el​ha​nya​golt he​ge​dűn, le​ráz​v a a rá​ra​kó​dott port, míg​nem
már csak tisz​ta, ke​ser​édes har​m ó​nia ural​ko​dik a mes​te​rem és kö​-
zöt​tem.
– Igen, ez az, győzd le őket, Rune! – Mel​lé​ről a te​nye​rem​re,
in​nen pe​dig a tu​da​tom​ba re​zeg re​ked​tes hang​ja. A gyön​géd​ség,
amellyel a ne​v e​m et ki​ej​ti – e fáj​dal​m a​san szü​le​tő, re​sze​lős hang
–, át​ha​tol az el​m é​m et be​fe​dő meg​kö​v e​se​dett ré​te​ge​ken. – A té​-
ged kí​sér​tő ári​á​kat. – Hü​v elyk​uj​ja kör​be​jár​ja fü​lem kö​rül a haj
vo​na​lát, és olyan kö​zel ha​jol, hogy me​leg lé​leg​ze​tét alig pár cen​ti​-
re ér​zem a szám​tól. – Én itt va​gyok. A tu​da​tod​ban – sut​tog​ja. –
Ál​m a​id​ban fi​gyelj a he​ge​dűm hang​já​ra! Zárj ki min​den mást az
el​m éd​ből! Együtt mi​énk lesz a mu​zsi​ka… a le​ges​leg​utol​só hang​-
je​gyig.
Für​ké​szőn vizs​lat, az​tán le​eresz​ti a ke​zét, és el​lép mel​lő​lem.
Ma​gam mel​lé ej​tem a te​nye​rem, mire meg​szű​nik a ket​tőn​ket
egy​be​kap​cso​ló ze​nei áram. A fe​jé​re veti a kám​zsá​ját, hogy el​rejt​-
se az ar​cát. Hir​te​len csil​lo​gó füst tá​m ad, ké​nes gő​zök​kel és ha​-
mu​v al. Mi​után e fal el​enyé​szik, ő sincs se​hol, mint​ha a föld nyel​-
te vol​na el.
Most, hogy nem tart már fog​v a a te​kin​te​te és az érin​té​se, fel​-
éb​re​dek ré​v ü​le​tem​ből. Még min​dig ká​bán, ugyan​ak​kor va​la​ho​-
gyan fel​v il​la​nyo​zot​tan is.
Nem ma​radt más a Fan​tom után, csak ci​pő​talp for​m á​jú víz​-
tó​csák és egy el​do​bott bőr​kesz​tyű. Di​ab​le sün​dö​rög oda hoz​zám,
le​te​szi a hát​só​ját, és nya​lo​gat​ni kez​di össze​cso​m ó​so​dott, ned​v es
sző​rét. Ásít egyet, mint​ha unat​koz​na, mint​ha az imén​ti kép​te​len
ta​lál​ko​zás meg sem tör​tént vol​na.
Az én tes​tem azon​ban job​ban tud​ja: a nyel​v e​m en még ott ér​-
zem a Fan​tom szív​v e​ré​sé​nek elekt​ro​m os ki​sü​lé​se​it, ínyenc íze​it.
 Hom​lo​ko​m at rán​col​v a fel​v e​szem a kesz​tyűt, és az ajtó felé in​-
du​lok. Köz​ben le sem ve​szem a sze​m em ar​ról a pont​ról, ahol
utol​já​ra lát​tam. Két​szer is meg​bot​lom, mi​előtt be​gyűj​töm az étel​-
hor​dót, és vissza​in​du​lok a te​m e​tő​be. Töb​bé nincs mi​ért el​fut​nom
a vér​ző ró​zsák, ope​ra​ári​ák és bűn​tu​dat​tól ter​helt múl​tam elől.
Évek óta elő​ször esik meg ve​lem, hogy nem me​ne​kü​lök, ha​-
nem va​la​m i felé tar​tok. Az ál​m a​im​ban sze​rep​lő lány felé, aki el​-
fog​lal​ta he​lyét a pla​né​ták és a csil​la​gok kö​zött, egy re​ze​sen csil​lo​-
gó szem​pár ol​da​lán.
 11.
MIN​DEN MU​LAN​DÓ, AMI FON​TOS

„Na​gyon is jól tu​dom, hogy mit sem ér a gaz​dag​ság egy jó és

hű​sé​ges ba​rát nél​kül.”
Hé​ro​do​tosz

Va​cog​v a, csu​rom​v i​ze​sen bo​tor​ká​lok be a nagy​csar​nok​ba, a lel​-

kem​ben azon​ban tűz lo​bog. Az ajtó döng​v e csa​pó​dik be mö​göt​-
tem. A lár​m a vé​gig​v issz​hang​zik a már​v ánnyal be​v ont tá​gas te​re​-
ken. Kör​be​né​zek a vi​har utá​ni meg​v i​lá​gí​tás​ban. Ru​há​im​ból csö​-
pög a víz, és kis tó​csá​kat al​kot kö​rü​löt​tem. E rit​m i​kus plattya​ná​-
sok kí​sé​rik az el​m ém​ben fel​v o​nu​ló ké​pe​ket: vil​la​ná​so​kat egy re​-
sze​lős han​gú, vas​ök​lű fér​fi​ú​ról.
A bronz​szob​rok so​kat tu​dón néz​nek vissza rám. Va​la​hon​nan
is​m e​rő​sek, mint​ha mind ro​kon​ság​ban áll​ná​nak a Fan​tom​m al.
Ki​v ájt szem​go​lyó​juk és hal​ha​tat​lan mo​so​lyuk mint​ha tit​kos test​-
vé​ri​ség pe​csét​jét ütné rá​juk.
Le​het​sé​ges len​ne? Ő len​ne ál​m a​im ze​ne​m es​te​re oly sok év
óta? Kép​te​len​ség! Csak​hogy csil​lo​gó sze​m e ezt su​gall​ta. Ze​nei tu​-
dá​sa, amin osz​toz​tunk ezek​ben az ál​m ok​ban, szin​tén er​ről árul​-
ko​dott.
Bi​zser​ge​tő iz​ga​lom fog el a gon​do​lat​ra, hány​szor és hány​szor
men​tett már meg a víz​be fú​lás​tól rém​ál​m a​im​ban. Ma pe​dig,
ami​kor a va​ló​ság​ban is be​le​es​tem abba a ke​resz​te​lő​m e​den​cé​be,
ugyan​csak ott ter​m ett az ol​da​la​m on.
Elő​ször is: hogy ke​rült oda? A re​gény​be​li Fan​tom meg​halt a
könyv vé​gén ma​gá​ra hagy​v a, a sze​re​tett nő nél​kül, őrü​le​te tom​-
bo​lá​sá​ban. Nem volt más, aki le​zár​ja a sze​m ét egy ide​gen or​-
szág​ban, mint egy rend​őr​fő​nök.
Mennyi le​het igaz a tör​té​net​ből, ami Le​roux-t meg​ih​let​te? Kí​-
sér​tet ő, nem más. Kü​lön​ben ho​gyan le​het​ne je​len eb​ben az év​-
szá​zad​ban és néz​ne ki ko​rom​be​li​nek annyi év után? Én azon​ban
hús-vér em​ber va​gyok, úgy​hogy az egész​nek nincs sem​m i ér​tel​-
me.
„Ki vagy te?” – kér​dez​tem tőle.
„Már úgy ér​ted, mi ket​ten kik va​gyunk?” – jut eszem​be hor​-
ror​film​be illő gú​nyos vá​la​sza. Esze​rint úgy él​tem, hogy fo​gal​-
mam sem volt, mi nem stim​m el ve​lem.
To​v ább​ra sem fér azon​ban a fe​jem​be, mit ért​he​tett azon, hogy
„mi ket​ten kik va​gyunk”.
Ki va​gyok én?
Va​la​m i​fé​le sö​tét, vér​szom​jas lény. En​nek a mo​hó​sá​ga mo​co​-
rog ben​nem, ez éledt fel Ben fé​lel​m e és kéj​v á​gya lát​tán. Gyil​kos
ösz​tön, akár​csak a Fan​to​m é, va​la​m i, amit azon​ban ő ural és kor​-
dá​ban tart az​zal, hogy fog​v a tart​ja a te​kin​te​tem és meg​fog​ja a
ke​zem, hogy fényt von el tő​lem, ez​zel áraszt​v a el ma​gát. E kap​-
cso​lat for​ró​sá​ga még min​dig ott iz​zik a szegy​cson​tom alatt, él​tet
és táp​lál.
Li​li​a​na nagy​m a​m á​nak iga​za volt. Átok ül raj​tam, egy ször​-
nye​teg va​gyok. Ha nem ép​pen gyil​kos.
Össze​szű​kül a tor​kom, mint​ha kar​m ok váj​ná​nak bele. Apu,
va​la​h o​gyan én öl​te​lek meg… aho​gyan kis hí​ján Bent is?
Fel​zo​ko​gok. Könnyek ége​tik a sze​m em.
A csar​nok ma​gá​nya meg​sok​szo​roz​za a hul​lá​m ok​ban rám törő
bűn​tu​da​tot. Re​m eg a ke​zem, hi​á​ba pró​bá​lok úrrá len​ni raj​ta.
Hu​nyo​rog​v a pró​bá​lom ki​pis​log​ni a sze​m em​ből a könnye​i​m et és
a szem​pil​lám​ra hullt eső​csep​pe​ket. Le​v e​tem a csiz​m á​m at, és az
aj​tóm előtt ha​gyom az étel​hor​dó összes ka​cat​já​v al együtt: a szét​-
vag​do​sott egyen​ru​hák​kal, a dé​m o​ni ró​zsa​cso​kor​ral meg a töb​bi
síri va​cak​kal, ame​lye​ket ké​sőbb kell vizs​gá​lat alá ven​nem. Most
azon​ban, még mi​előtt min​den​ki vissza​tér​ne Pá​rizs​ból, vé​gig kell
gon​dol​nom a tör​tén​te​ket. A vá​la​szok ké​szen áll​nak a fe​jem​ben,
csak el kell jut​nom hoz​zá​juk.
Ki​v e​szem az étel​hor​dó​ból a fe​ke​te kesz​tyűt, és fel​hú​zom. Túl
nagy, de a sú​lya va​la​m i​ért meg​v i​gasz​tal.
Van itt né​hány moz​za​nat, amit el​lent​m ond a Fan​tom-le​gen​-
dá​nak. Neki a hang​ja szép​sé​ge volt el​len​áll​ha​tat​lan fegy​v e​re,
amellyel bár​kit ra​bul ej​tett és hip​no​ti​zált. A ká​pol​ná​ban azon​ban
re​kedt re​pedt​fa​zék-hang​ja volt. Az érin​té​se és es​dek​lő te​kin​te​té​-
nek mély​sé​gei ha​tot​tak rám.
Ott van az​tán a vö​rös hattyú. Soha élő hattyút nem lát​tam
eb​ben a szín​ben. Nem tud​tam, hogy ilyen is lé​te​zik. Az a ma​dár
nem er​ről a vi​lág​ról való. Ahogy el​tűnt a sö​tét​ben a Fan​tom fel​-
buk​ka​ná​sa előtt… azt hi​het​ném, a ket​tő ugyan​az. Fel​m e​rül azon​-
ban egy má​sik le​he​tő​ség is: a vám​pí​rok​nak és bo​szor​ká​nyok​nak
a nép​hit sze​rint van​nak se​gé​de​ik, fa​m i​li​á​ri​sa​ik, akik azt te​szik,
amit az uruk pa​ran​csol. Ez le​het a hattyú sze​re​pe a Fan​tom éle​-
té​ben?
Élet. Ha a Fan​tom va​la​m i​fé​le vér​szí​v ó bo​szor​kány​m es​ter,
ami​lye​ne​ket a fil​m ek​ben is lát​ni, nem le​het ha​lan​dó.
Ho​lott, akit én lát​tam, egy​ér​tel​m ű​en élt. Elég​gé va​ló​sá​gos volt
ah​hoz, hogy érez​zem a bő​rét a bő​rö​m ön, meg​csap​jon a le​he​le​te
alig pár cen​ti​re a szám​tól. Pe​dig nem akart ő sem​m it tő​lem…
őriz​ni akar​ta a tit​ka​it. Érez​tem. Csak azért lé​pett ki a sö​tét​ből,
nyil​v án bel​ső küz​de​lem után, hogy meg​m ent​sen.
Az a pont a fü​lem​nél, ame​lyet meg​érin​tett, még min​dig ze​né​-
től lük​tet – zsi​ge​ri em​lék​ként élve ben​nem ar​ról, aho​gyan ki​cse​-
rél​tük egy rit​m us​ra dob​ba​nó szív​v e​ré​sün​ket, mi​köz​ben be​m u​ta​-
tót tar​tott a ha​son​ló​sá​gunk​ból.
Most, az ő sze​m én át néz​v e min​den más je​len​tést ka​pott. Va​-
la​m ennyi ér​zék​szer​v em ki​éle​se​dett, és ér​zel​m e​im össze​fo​nód​nak
az övé​i​v el. Szi​lu​ett​je to​v ább​ra is ott őr​kö​dik fe​let​tem a tük​rök
mö​gött. Ki tu​dom ven​ni a kör​v o​na​la​it. A tük​rök túl​ol​da​lá​ról lesi
a di​á​kok jö​v és-me​né​sét, akik néha se​lyem​be-bár​sony​ba öl​töz​v e,
fel​ék​sze​rez​v e ágál​nak a szín​pa​di do​bo​gón. Vá​gyik a kö​zön​ség so​-
ra​i​ba, hogy ré​sze​se le​gyen e csil​lo​gás​nak; hogy ba​rá​ta​i​v al ki​ka​-
cag​ja a pó​ri​as​sá​got a pá​ho​lyá​ban, míg fel nem megy a füg​göny
és szín​re nem lép egy vi​lág, tele sze​re​lem​m el, el​fo​ga​dás​sal és
nagy​lel​kű​ség​gel – csu​pa olyas​m i​v el, amit a való élet​ben soha
nem is​m er​he​tett meg.
Az​tán a föld alá is kö​v e​tem őt… nem itt, nem az ope​ra​ház​ban,
ha​nem egy ko​ráb​bi, el​m o​só​dot​tabb idő​ben. Kö​zös ket​re​cen osz​to​-
zik más gye​re​kek​kel, aki​ket nem lá​tok tisz​tán, aho​gyan az ő ar​-
cát sem. Ta​lán mert a sze​m én ke​resz​tül lá​tok. Ál​lat​ként bán​nak
ve​lük, noha vele kü​lönb​sé​get tesz​nek, mi​v el ő maga is kü​lön​bö​-
zik. Kül​se​je arra kész​te​ti kín​zó​it, hogy el​kü​lö​nít​sék, hogy meg​-
fosszák va​la​m i ér​té​kes​től, ami ki​sem​m i​zet​té, meg​alá​zot​tá és el​-
ve​szet​té te​szi. Olyan​nyi​ra, hogy a leg​szí​v e​seb​ben meg​hal​na.
Meg​saj​dul a szí​v em, annyi​ra szá​nom. De az​u​tán is​m ét fel​szín​-
re ke​rü​lök szá​nal​m am bugy​ra​i​ból, egy újabb em​lék​kel. Ez szebb
idő​szak, még a ki​fosz​tá​sa előt​ti. Ér​zem, mennyi​re éhes, gyak​ran
ma​rad üre​sen mar​do​só gyo​m or​ral. Egy szuty​kos asz​tal​nál ül, és
fel​tesz egy ár​tat​lan kér​dést, mire egy fran​cia nő ked​v es hang​ját
hal​lom, amint épp meg​ró​ja. Az édes​any​ja.
– Nem akar​ha​tod ezt a faj​ta sze​re​te​tet – mond​ja. – Mert nem
is az. Sö​tét és go​nosz. Mint az ör​dög és a bo​szor​ka a ked​v enc me​-
séd​ben, akik tu​laj​do​nuk​ként bán​nak Je​an​nal és Je​a​net​te-tel, aki​-
ket azért hiz​lal​nak, hogy fel​fal​ják őket. Csak​hogy a gye​re​kek túl​-
jár​nak az eszü​kön. Min​den gye​rek okos: úgy kel​le​ne ve​lük bán​ni,
mint az ég aján​dé​ká​v al.
Ör​dög és bo​szor​ka… Jean és Je​a​net​te… hi​szen ez az én gyer​-
mek​ko​rom me​sé​je is, a Les En​fants Per​dus. Esze​rint neki is
ugyan​azt a me​sét me​sél​te az édes​any​ja, mint amit apu ne​kem!
A fel​is​m e​rés e pil​la​na​tá​ban a lá​to​m ás el​tű​nik. Az is​ko​la elő​-
csar​no​ká​ban ál​lok csu​rom​v i​ze​sen, ke​ze​m en egy fér​fi​kesz​tyű​v el.
Itt ha​gyott ma​gam​ra, amit meg​érez​tem.
Ne​kem azon​ban több​re van szük​sé​gem. A Fan​tom tel​jes elő​-
tör​té​ne​té​re. Min​den​re, ami vele kap​cso​la​tos. Va​la​m i​ért ugyan​is a
je​le​nem, mi több, a múl​tam egy ré​sze is össze​fo​nó​dik az övé​v el.
Meg​in​du​lok. Uj​ja​im nem töl​tik ki a mé​re​tes kesz​tyűt. Szel​lem​-
láb​nyo​m o​kat kö​v e​tek. Ér​zé​ke​lem őket, de nem lá​tom. Át​v á​gok a
fo​lyo​sók so​rán a fel​újí​tott szín​ház​te​rem felé, ami a Fan​tom ha​lá​-
los ját​szó​te​re. Ázott, ha​ris​nyás láb​fe​jem min​den lé​pés​sel job​ban
fá​zik. Köz​ben nem hal​lok más neszt, csak az eső csö​pö​gé​sét a ru​-
há​im​ból. Pont a han​gok​nak ez a hi​á​nya a ka​la​u​zom, mert ez a
csönd lé​leg​zik és hí​v o​gat.
Ahogy szét​tá​rom a sú​lyos, dí​szes szár​nyas aj​tót, el​akad a lé​-
leg​ze​tem. Tü​dő​m et el​tö​m í​ti az it​te​ni fű​rész​por, a friss fes​ték és a
bú​tor​lakk sza​ga. Ste​ril il​la​tok. Nyit​v a ha​gyom az aj​tót, hadd jöj​-
jön be a fény a fo​lyo​só​ról, hogy bo​ron​gó csil​lag​köd​ként leng​je kö​-
rül a szék​so​ro​kat. Elő​ször já​rok itt. Gő​zöm sincs róla, hol van​nak
a vil​lany​kap​cso​lók, ezért csak ez a gyér vi​lá​gí​tás mu​tat utat.
El​kép​ze​lem, hány szín​da​ra​bot és ope​rát ad​tak itt elő év​szá​za​-
dok​kal ez​előtt, mi​előtt tűz ütött ki a há​rom leg​fel​ső eme​le​ten. A
min​den​be be​le​ivó​dott füst és ko​rom arra kész​tet​te a ter​v e​ző​ket,
hogy fe​ke​té​re fes​tes​sék a fa​be​ren​de​zé​se​ket. A Fan​tom egy eh​hez
meg​szó​la​lá​sig ha​son​lí​tó ope​ra​ház​ban kö​v et​te el hír​hedt gyil​kos​-
sá​ga​it. Nem hin​ném azon​ban, hogy bár​ki iga​zán is​m er​né a rész​-
le​te​ket. Már meg​szál​lott​sá​ga tár​gyát ki​v é​v e.
Őszin​té​nek tűnt, ami​kor azt mond​ta, se​gí​te​ni akar ne​kem. Ta​-
lán Chris​tine-től… Chris​ti​ná​tól is csak ezt akar​ta az ele​jén: a ba​-
rát​ja sze​re​tett vol​na len​ni. Se​gí​te​ni. Mind​ad​dig, amíg re​m ény​te​le​-
nül bele nem sze​re​tett ön​nön al​ko​tá​sá​ba.
Ha a le​gen​da igaz, ve​sze​del​m es lény. Mi van azon​ban, ha csak
ki​cir​kal​m az​ták a tör​tén​te​ket, és min​den más​hogy esett meg?
Elő​re​m e​gyek a szék​so​rok kö​zöt​ti lej​tőn. Mr. Jip​pet​to fél​kész
kel​lé​kei vá​szon​pony​v án vár​nak a be​m u​ta​tás​ra ke​rü​lő ope​rá​ra.
Uta​m at áll​ják, meg kell ke​rül​nöm őket. Az elő​adás es​té​jén egy
kat​tin​tás​ra priz​m a​sze​rű spot​lám​pák sora vá​lik majd lát​ha​tó​v á a
sza​ru​ge​ren​dá​kon. A szi​v ár​v ány min​den szí​nét kép​v i​se​lik. Ha​son​-
lót lá​tok én is, ami​kor éne​ke​lek. Mi​kor az utol​só hang is ki​sza​kad
a lel​kem​ből, rend​sze​rint min​dent el​önt a vér​v ö​rös köd.
A zene en​gem ed​dig ki​v é​rez​te​tett. Most azon​ban, hogy a Fan​-
tom meg​érin​tett és te​kin​te​tünk össze​kap​cso​ló​dott, va​la​m i meg​-
vál​to​zott, érez​tem, és ér​zem most is.
Új​faj​ta meg​szál​lott​ság lett úrrá raj​tam. Nem ári​ák szer​pen​tin​-
je fon​ja kö​rül szí​v e​m et ha​lá​los szo​rí​tás​sal, hogy ok​v et​le​nül mu​-
száj le​gyen meg​sza​ba​dul​nom tőle. Ha​tá​ro​zott és ma​ga​biz​tos let​-
tem.
El aka​rom éne​kel​ni Re​na​ta ári​á​ját, amíg a töb​bi​ek haza nem
jön​nek. Be sze​ret​ném bi​zo​nyí​ta​ni ma​gam​nak, hogy vé​gig tu​dom
éne​kel​ni anél​kül, hogy be​le​be​te​ged​nék. Az is meg​for​dul a fe​jem​-
ben, hogy mes​te​rem az ötös pá​holy​ban ül, fent, a szín​ház leg​tá​-
vo​lab​bi zu​gá​ban, és erre vár. Meg​érin​tem az or​ro​m at a kesz​tyű​-
jé​v el, és ma​gam​ba szí​v om a bőr il​la​tát. Ked​v é​re aka​rok ten​ni,
mert ez ne​kem is jól​esik. Va​la​m i​ként egy​m ás tü​kör​ké​pei va​-
gyunk. Az én vá​gya​im az övéi is.
Te​kin​te​tem az er​kély szu​rok​sö​tét​jé​ről a gar​gan​tu​ai mé​re​tű
csil​lár​ra té​v ed, amely sej​tel​m e​sen csil​log a fél​ho​m ály​ban. Ezer​nyi
mi​ni​a​tűr kris​tá​lya alig vár​ja, hogy vissza​tük​röz​ze meg​szé​gye​nü​-
lé​se​m et vagy meg​di​cső​ü​lé​se​m et.
Fel​m e​gyek a szín​pa​di lép​csőn, de köz​ben meg​ál​lok, mert va​la​-
mi meg​m oz​dul a ze​ne​ka​ri árok​ban, amit tom​pa puf​fa​nás, majd
kat​ta​nás kö​v et. Le​pil​lan​tok az át​ha​tol​ha​tat​lan, bár​so​nyos sö​tét​-
be, de újra csend tá​m ad, így to​v ább me​gyek fel​fe​lé a lép​csőn.
Ugyan mi fél​ni​v a​lóm van? A Fan​tom ott ta​nyá​zik en​nek az ope​-
ra​ház​nak va​la​m ennyi szeg​le​té​ben, és nem hagy​ja, hogy bár​m i is
az uta​m at áll​ja.
Azt akar​ja, hogy éne​kel​jek, hal​la​ni akar​ja a győ​zel​m e​m et.
Ilyen kö​zel​ség​ből a füg​göny már nem tű​nik ve​sze​del​m es ra​-
ga​do​zó​nak. Ép​pen​ség​gel üd​v ö​zöl is.
Meg​for​dul​v a szem​be​né​zek a né​ző​té​ri szék​so​rok​kal, kö​zép​re
me​gyek, és mély lé​leg​ze​tet ve​szek. Meg​nyi​tom a tor​kom a han​-
gok előtt, ame​lyek elő​tör​nek a szám​ból. A te​rem fo​rog​ni kezd kö​-
rü​löt​tem, a fáj​da​lom azon​ban el​m a​rad. He​lyet​te a he​ge​dű halk
pa​nasz​sza​v a hal​lat​szik – csak​úgy, mint ál​m a​im​ban –, amely
most rit​m u​sá​ban és dal​lam​v e​ze​té​sé​ben a dal​hoz ido​m ul, míg​-
nem olyan tö​ké​le​te​sen il​lik az ári​á​hoz, mint ke​zem​hez a kesz​tyű.
Be​hu​nyom a sze​m em, hogy ma​gam előtt lás​sam a he​ge​dű kör​-
vo​na​la​it, amely​nek nő​i​es haj​la​tai most fér​fi​as for​m á​nak, mes​te​-
re​m é​nek ad​ják át a he​lyü​ket. Egy​sze​rű vi​rág​m in​tás ru​hám bu​ján
li​be​gő, vö​rös ope​rai kön​tös​sé vál​to​zik át. Ő ek​kor uj​ja​it az enyé​-
im​be fon​ja, és a mel​lé​re von. Ar​co​m at kulcs​csont​ja és szegy​-
csont​ja közé fész​ke​lem. Sza​ba​don ma​radt keze vé​gig​sik​lik a há​ta​-
mon. Úgy szo​ru​lunk egy​m ás​hoz, akár a ró​zsa​szir​m ok: olyan
szo​ros ez a kö​zel​ség, hogy egy em​ber​ként moz​du​lunk. Tán​col​ni
kez​dünk. A he​ge​dű lesz az ő hang​ja, sze​re​ná​dot ad ne​kem, én
meg neki. A zene egy rit​m us​ra han​gol​ja lép​te​in​ket. Me​leg és
mézsár​ga, akár a nap, el​áraszt​ja a ter​m et és el​la​zít​ja a tag​ja​i​m at.
Min​den por​ci​kám meg​nyu​go​dott. Noha az ária szí​nek erő​tel​jes
cres​cen​dó​já​v al hagy​ja el a tor​ko​m at – han​gu​la​ta sö​tét, há​bo​ro​-
dott, me​lan​ko​li​kus –, mind​ez nem hat rám. Gyön​gyö​ző de​rű​v el
éne​ke​lek ki min​den egyes stac​ca​tót, tril​lát és glis​san​dót –
könnye​dén gör​dül​nek le aj​kam​ról. Part​ne​rem el​pen​de​rül mel​lő​-
lem, és ab​ban a pil​la​nat​ban sza​ba​don en​ged, hogy tö​ké​le​te​sen
ural​v a han​go​m at be​fe​jez​zem éne​ke​m et.
A fi​ná​lé hosszan, sely​m e​sen nyú​lik el. Mi​után el​hall​gat, a
szín​ház min​den eresz​té​ke – fa​lai, sza​ru​ge​ren​dái és ülé​sei – hall​-
ha​tó​an be​le​re​m eg.
A te​rem már nem fo​rog, és én ott ál​lok, szál​egye​ne​sen, erő​-
sen… győz​te​sen. Tíz év óta elő​ször for​dult elő, hogy le​győz​tem a
ze​nét. Meg​csi​nál​tam!
– Meg​csi​nál​tam! – ki​ál​tom, és egy hely​ben pör​gök a szín​pa​-
don. Vi​zes, vi​rág​m in​tás ru​hám er​nyő​ként nyí​lik szét és hin​ti szét
az eső​csep​pe​ket kö​rü​löt​tem. Rég nem érez​tem ma​gam ilyen…
fel​v il​la​nyo​zott​nak. Csak ami​kor apu kí​sért az ének​lés​ben.
Újra el​önt a bűn​tu​dat, ami​ért már nincs ve​lem. Most azon​ban
nem ta​lál he​lyet, aho​v á be​fész​kel​het​né ma​gát. Tú​lon​túl el​tel​tem
bol​dog​ság​gal, mint​egy be​lül​ről su​gár​zom. Le​né​zek, hát​ha meg​lá​-
tom, hon​nan való. Nem te​he​tek róla, de meg​for​dul a fe​jem​ben,
hogy ta​lán a Fan​tom​tól, aki szin​tén su​gár​zik és ra​gyog a pá​ho​-
lyá​ban.
– Kö​szö​nöm! – for​du​lok mo​so​lyog​v a az er​kély felé.
Halk, is​m e​rős he​ge​dű​szó vá​la​szol: nem a kép​ze​le​tem​ben, nem
az er​kély​ről, ha​nem a ze​ne​ka​ri árok​ból. Du​ru​zso​ló, ér​zé​ki dal​-
lam, amely ci​ró​ga​tás​ként le​beg kö​rül. Ég az ar​com, rá​ta​pasz​tom
a te​nye​rem. Ek​kor ve​szem ész​re, hogy a fe​ke​te kesz​tyű el​tűnt a
ke​zem​ről, ta​lán a Fan​tom vet​te vissza, ami​kor tán​col​tunk. Mint​-
ha bi​zony tény​le​ge​sen a kar​ja​i​ban tar​tott vol​na…
Még mi​előtt el​gon​dol​koz​hat​nék e fel​fe​de​zés je​len​tő​sé​gén, a fe​-
jem fö​lött va​kí​tó vil​lany​fény gyul​lad. A ke​zem a sze​m em elé ár​-
nyé​ko​lom.
– El​m ent az eszed? – Ma​dame Bou​chard dör​gő hang​ja töl​ti
be az au​di​tó​ri​u​m ot.
Ahogy a sze​m em hoz​zá​szo​kik az erős fény​hez, szem​ügy​re ve​-
szem a ze​ne​ka​ri ár​kot. Csil​lo​gó, sár​gás​zöld szem​pár néz vissza
rám. Di​ab​le az! Raj​ta kí​v ül nincs itt sen​ki, csak üres szék​so​rok. A
he​ge​dű és a Fan​tom se​hol sin​cse​nek… ahogy a kesz​tyű is el​tűnt
az előbb. Mi​óta hal​hat​tam he​ge​dű​szó​ló​nak a macs​ka​nyá​v o​gást?
– Nos, mit tudsz fel​hoz​ni a ment​sé​ged​re? – ha​sít za​v a​ro​dott​-
sá​gom​ba Bou​chard kér​dé​se.
Az aj​tón be​lül áll csí​pő​re tett kéz​zel, ame​lyet még én hagy​tam
rés​nyi​re nyit​v a. Vé​kony aj​kát fel​há​bo​ro​dot​tan össze​pré​se​li. Gyil​-
kos pil​lan​tá​sát a te​rem túl​ol​da​lá​ról is ma​ga​m on ér​zem. Ha​ját
zord konty​ba fé​sül​te. Fe​hér fej​bő​ré​v el és skar​lát​v ö​rös tar​kó​já​v al
csúf pú​der​pa​m acs​nak hat. Ko​m i​kus ha​tást kel​te​ne, ha nem len​ne
raj​ta a mű​anyag kesz​tyű​je, és nem len​ne vér​fol​tos a fe​hér kö​té​-
nye. Bi​zo​nyá​ra meg​za​v ar​tam a „mun​ká​la​tai” köz​ben. Sunny
sze​rint az a hír jár​ja, hogy mi​után ki​fo​gyott a ki​töm​ni való házi
ked​v en​cek​ből, csap​dá​kat ál​lít az er​dő​ben az után​pót​lás biz​to​sí​tá​-
sá​ra. Vér​szom​jas, esze​lős áb​rá​za​tá​ról ítél​v e min​den to​v áb​bi nél​-
kül el​hi​szem róla, hogy meg​nyúz​za a Ró​zsa Vére be​kö​tő​út​ja kö​-
ze​lé​be té​v edt sze​ren​csét​len négy​lá​bú​a​kat. Elég őrült​nek lát​szik
hoz​zá.
Hi​deg fut​ká​ro​zik a há​ta​m on erre gon​dol​v a.
Elő​ször azt hi​szem, az éne​ke​m et hal​lot​ta meg, ami azért za​-
var​ja, mert fél, hogy A tü​zes an​gyal fő​sze​re​pé​re pá​lyá​zom. Ezt
ké​szü​lök el​v en​ni a ked​v en​cé​től. Az​tán rá​jö​v ök, hogy nem ez a
bű​nöm… ha​nem az a sá​ros la​tyak, amit be​hord​tam ide. Láb​nyo​-
ma​im a né​ző​tér vö​rös plüss sző​nye​gét át​szel​v e fel​v e​zet​nek a szín​-
pad​ra. El​kép​zel​ni sem me​rem, hogy néz​het ki az elő​csar​nok és az
ide ve​ze​tő fo​lyo​sók sora.
– Én… iga​zán… sem​m i rosszat nem akar​tam.
– Azt lá​tom. Van fo​gal​m ad ar​ról oi​seau chan​te​ur, mek​ko​ra
kárt okoz, ha meg​áll a víz a már​v á​nyon, fán és sző​nye​gen?
Oi​seau chan​te​ur, azaz éne​kes​m a​dár. Meg​fagy a vér az ere​im​-
ben e meg​szó​lí​tás​ra.
Esze​rint még​is​csak hal​lot​ta az éne​ke​m et.
– A füg​göny mö​gött ta​lálsz fel​m o​só​ron​gyot és sző​nyeg​tisz​tí​-
tót. Ta​ka​rítsd el a ko​szo​dat ma​gad után, mi​előtt a ha​za​té​rők
szét​hor​da​nák! Meg​ér​tet​ted?
Bó​lin​tok.
Mél​tó​ság​tel​je​sen, fe​jét föl​v et​v e néz rám, ami fö​lös​le​ges, mi​v el
amúgy is ala​cso​nyab​ban ál​lok nála a süllyesz​tett szín​pa​don.
Meg​for​dul​v a még hát​ra​szól a vál​la fö​lött, úgy, hogy csak szi​-
go​rú pro​fil​ját lá​tom:
– Nem szá​m ít, hogy a bel can​to mes​te​re vagy. Nincs ben​ned
annyi szuf​la, hogy te le​gyél a pri​m a​don​nánk. Re​na​ta vé​gig kell
éne​kel​je az ope​ra két​har​m a​dát. Nin​csen olyan an​gyal, tü​zes vagy
sem, ame​lyik fel tud​na ké​szí​te​ni egy ilyen sze​rep​re. Lá​tom, ki​csi​-
szol​gat​tál egy ári​át tit​kon, a sö​tét​ben, ami​kor sen​ki sem fi​gyelt
rád. Csak​hogy ez pil​la​nat​nyi, mu​lan​dó győ​ze​lem. Ha kö​zön​ség
előtt kel​le​ne éne​kel​ned, men​ten el​ha​tal​m a​sod​na raj​ta a lám​pa​lá​-
zad. Hagyj fel a ze​né​v el, és menj vissza az Ál​la​m ok​ba! Min​den​ki​-
nek ez len​ne a leg​jobb, nem gon​do​lod?
Tá​tott száj​jal bam​bu​lok rá.
Nem szól töb​bet, de még be​v ág​ja az aj​tót, ami han​gos dör​re​-
nés​sel zá​rul be mö​göt​te.

A szo​bá​já​ban ülve, me​lyet egye​dül az ak​v á​ri​um puha kék fé​nyei

vi​lá​gí​ta​nak meg, Tüs​ke el​m e​rült a ze​né​lés​ben: Sosz​ta​ko​v ics egyik
sö​tét, ko​m or nok​türn​jét ját​szot​ta.
Álla úgy nyu​go​dott a hang​szer áll​tá​m a​szán, akár egy sze​re​tő
anyai ké​zen. Hagy​ta, hogy a hú​rok szól​ja​nak he​lyet​te, ame​lye​ket
meg-meg​pen​dí​tett bal keze uj​ja​i​v al, na meg a vir​tuó​zan sik​ló vo​-
nó​v al. Is​m e​rős tánc volt ez, se​reg​nyi óra, nap és év össze​szo​kott​-
sá​ga kel​lett hoz​zá. Ahogy ah​hoz a spi​ri​tu​á​lis tánc​hoz is, ame​lyen
Rune-nal osz​toz​tak a szín​ház​ban alig egy órá​ja, mi​köz​ben ő
maga tes​ti va​ló​já​ban a ze​ne​ka​ri árok sö​tét​jé​ben bújt meg.
 Te​kin​te​te meg​akadt a lá​bá​nál he​v e​rő fe​ke​te kesz​tyűn. Fel​idéz​-
te ma​gá​ban, mi​lyen ér​zés volt ma​gá​hoz szo​rí​ta​nia a lány puha
dom​bo​ru​la​ta​it; mi​lyen éde​sen leng​te kö​rül na​rancs- és va​ní​li​a​il​-
la​ta pom​pás hang​já​nak tisz​ta​sá​gát… mi​lyen rú​tul ki​ját​szot​ta
mind​ez​zel Erik apát.
Kész cso​da, hogy az apja nem vet​te ész​re a ra​gyo​gást a mell​-
ka​sán, ami​kor vissza​tért Rune di​a​da​la után. Ami kö​zös di​a​da​luk
volt. Ő, Tüs​ke is büsz​ke le​het rá. Most, hogy tes​ti​leg-lel​ki​leg
össze​kap​cso​lód​tak, a lány leg​he​v e​sebb ér​zel​m ei és ener​gia​ára​m ai
az övé​it is táp​lál​ni fog​ják, ami​nek a for​dí​tott​ja is igaz lesz. Csak
előbb Rune-nak is meg kell ta​nul​nia, ho​gyan ural​ja a sa​ját ere​jét.
Mi​nek​utá​na si​ke​re​sen le​győz​te a ze​nét, a lány su​gár​zó bol​dog​-
sá​ga az ő szí​v ét is csor​dul​tig töl​töt​te öröm​m el. Olyan rég örült
bár​m i​nek is. Már azt gon​dol​ta, őszin​te mo​solyt sem csal​hat az
aj​ká​ra sem​m i.
Sze​ren​csé​re apja annyi​ra el​m e​rült a sa​ját ter​v e​i​ben, hogy még
csak rá sem pil​lan​tott vissza​té​rő fi​á​ra. Épp a pin​ce​la​bor felé igye​-
ke​zett nagy si​et​v e, nem fag​gat​ta ezért ki, si​ker​rel járt-e.
Mind​ez azon​ban csak idő kér​dé​se volt. Ha​m a​ro​san ér​dek​lőd​ni
fog a „ga​lam​bocs​ká​ja” fe​lől, és nem örül majd an​nak, amit hall.
Ál​lát meg​fe​szít​v e Tüs​ke bra​v ú​ros ma​gas​la​tok​ra röp​tet​te a he​-
ge​dű pa​na​szát, amely most bo​csá​nat​ért ese​de​zett. Köz​ben a
hang​szer egyen​sú​lyi hely​ze​te is meg​v ál​to​zott, aho​gyan a vo​nó​ra
is na​gyobb erő​v el ne​he​ze​dett. Köz​ben egész tes​te alá​za​tos pózt
vett fel. Már nem Sosz​ta​ko​v i​csot ját​szot​ta, ha​nem sa​ját új, lel​ki​-
fur​da​lás szül​te szer​ze​m é​nyét, ami egy​faj​ta fel​ol​do​zá​sért esen​gő
ima volt.
A dal szív​szag​ga​tó be​fe​je​zé​sét kö​v e​tő​en gyen​gé​den a tok​já​ba
fek​tet​te a he​ge​dű​jét. Uj​jai vé​gig​si​m í​tot​ták női ido​m o​kat idé​ző
kör​v o​na​la​it, majd a hú​rok fel​ső vé​gén lévő te​kercs​dí​szen pi​hen​-
tek meg, amely​nek ke​cses íve ten​ge​ri kagy​ló spi​rál​ját idéz​te.
A Stra​di​v a​ri​us volt Erik leg​be​cse​sebb aján​dé​ka, ame​lyet a sza​-
bad​sá​gá​nál is több​re tar​tott. Hi​szen a he​ge​dű a Rune-nal való
kap​cso​lat kez​de​té​nél is je​len volt. Most, hogy vég​re tes​ti kö​zel​ség​-
be ke​rül​tek, a lány már nem csu​pán ál​m á​ban, a tu​dat​alat​ti​já​ra
ha​gyat​koz​v a, de éb​ren is ma​gá​hoz szó​lít​hat​ja őt, és vi​szont. Le​-
het​nek akár​m i​lyen tá​v ol egy​m ás​tól, bi​zo​nyos szin​ten érin​te​ni,
hal​la​ni, íz​lel​ni tud​ják a má​si​kat.
Tüs​ke még nem dön​töt​te el, örül​jön-e vagy se en​nek a for​du​-
lat​nak.
– Tény​leg mes​te​ri​en ját​szol. – Té​pe​lő​dé​sé​ből Erik kü​szöb​ről
hal​lat​szó sza​v ai sza​kí​tot​ták ki. – Ez a hang​szer mos​tan​tól csak​is
a tied le​het. Va​ló​ság​gal a meg​hosszab​bí​tá​sod.
– Kö​szö​nöm, apám! – Tüs​ke be​csuk​ta a he​ge​dű​to​kot. – Ta​lán
ma este játsz​hat​nánk még együtt, te az or​go​ná​don. – Azért kér​te
ezt, hogy el​hall​gat​tas​sa lel​ki​fur​da​lá​sát. Ko​ráb​ban élt-halt eze​kért
a du​et​te​kért, de az is​ko​la meg​nyi​tá​sá​v al Eri​ket már sem​m i más
nem ér​de​kel​te.
– Hi​ány​zik is a mu​zsi​ka – is​m er​te be só​v á​rog​v a. – Ha​nem
tar​to​gas​suk ezt ak​kor​ra, ami​kor a lány is ve​lünk lesz! Csak ak​-
kor​tól éled​het újjá és tel​je​sed​het ki a ze​ném. – Csont​so​v ány​nak
ha​tott be nem tűrt fe​hér in​gé​ben, szür​ke nad​rág​já​ban és hús​szí​-
nű maszk​já​v al. Ez azon​ban csa​ló​ka lát​szat volt csu​pán. El​m é​je
így is ha​lá​los csap​da le​he​tett mind​azok​nak, akik a kül​ső után
ítél​nek.
En​nek el​le​né​re za​v a​ró volt őt ilyen el​ha​nya​golt​nak lát​ni. Tüs​-
ke előtt is min​dig ápol​tan mu​tat​ko​zott a vele töl​tött évek so​rán.
Kör​nye​ze​te tisz​ta​sá​gá​ra ugyan​úgy adott, mint öl​tö​zé​ké​re. Újab​-
ban azon​ban szó​ra​ko​zot​tá vált, és ész​re sem vet​te ha​nyag​sá​gát.
– Is​te​ni volt hall​gat​ni, hogy a múlt hét meg​tör​te hosszú hall​-
ga​tá​so​dat, és is​m ét kom​po​nálsz. – Erik szá​ja szé​les, őszin​te mo​-
soly​ra hú​zó​dott a maszk alatt. So​ka​kat meg​igé​zett már ez a csak
rész​ben lát​ha​tó mo​soly. Tüs​ke sem tu​dott el​len​áll​ni az igé​zet​nek:
ő is meg​nyu​go​dott, há​bor​gó in​du​la​tai el​le​né​re.
Erik meg​v e​re​get​te a fal​tól fa​lig hú​zó​dó fe​ke​te már​v ányt. Ange
to​tyo​gott oda a lá​bá​hoz. Tol​lai vö​rö​sét por tom​pí​tot​ta, an​nak je​-
le​ként, hogy ed​dig ő is a la​bor​ban volt. A hattyú rit​kán hagy​ta ott
a gaz​dá​ját. Tüs​ké​v el is csak azért tar​tott ko​ráb​ban, mert ez​út​tal
kö​v et​te a ke​resz​te​lő​m e​den​cé​ig. Ott az​u​tán meg​nyi​tot​ta an​nak
csa​pó​aj​ta​ját a cső​ré​v el, és be​úszott a ká​pol​ná​ba.
Erik fa​m i​li​á​ri​sa​ként ér​zé​kel​te, mi​kor van szük​sé​ge Tüs​ké​nek a
se​gít​sé​gé​re. Azért ment most is utá​na, hogy köz​be​lép​jen,
amennyi​ben el​ron​ta​na va​la​m it. Amit a fi​a​tal gaz​da meg is tett
vég​ső so​ron, noha Ange-nek és Di​ab​le-nek nem volt ben​ne a keze
– pon​to​sab​ban a kar​m a és a man​csa.
Tüs​ke meg​iga​zí​tot​ta ma​gán és be​gom​bol​ta hosszú ujjú, szür​ke
in​gét. A puha anyag fe​lit​ta a tu​so​lás​ról vissza​m a​radt víz​csep​pe​-
ket. Csu​rom​v i​ze​sen jött be a szo​bá​já​ba, és azon​nal, fél​m ez​te​le​nül
a szé​ké​be ros​kadt. Ka​m asz​ko​rá​ban gyak​ran ra​gad​ta el a mú​zsa
len​ge öl​tö​zék​ben – ilyen​kor fél​pu​cé​ran, ing nél​kül és me​zít​láb
kom​po​nált. Erik az​zal ug​rat​ta, hogy hi​á​ba, a pa​raszt​v ér csak ki​-
üt​kö​zik a vé​gén.
Most Tüs​ke mennye​ze​tes ágyá​nak egyik sar​ká​ra ült le, és ott
kö​nyö​ké​v el a tér​dé​re tá​m asz​kod​v a ros​kadt ma​gá​ba. Sze​m e tom​-
pán és ki​m e​rül​ten csil​lo​gott a maszk mö​gött. Túl sok erőt vett el
ez a la​bor. Tüs​ke tud​ta, hogy nem húz​za így so​ká​ig. Kész ön​gyil​-
kos​ság ez, fel​é​li mind​azt a plusz erőt, amely​re vér​on​tás​sal és mé​-
szár​lás​sal tett szert. Évek​kel ez​előtt ő, Tüs​ke vet​te rá, hogy hagy​-
jon fel a gyil​ko​lás​sal, noha to​v ább​ra is ta​padt vér a ke​zé​hez.
Újab​ban min​dent el​szúrt, és csak ön​m a​gát okol​hat​ta, hogy a vé​-
reng​zés új​ra​kez​dő​dött.
Tüs​ke az ak​v á​ri​um​hoz lé​pett, és le​te​le​pe​dett a túl​ol​da​lán, ket​-
te​jük közé ik​tat​v a az üve​get és a vi​zet. Ételt szórt be a ha​lak​nak.
Erik ösz​tö​v ér, cson​tos alak​ja ké​kes ár​nya​la​tot ka​pott, és a fod​ro​-
zó​dó víz szét​m os​ta arc​v o​ná​sa​it. Így már in​kább em​lé​kez​te​tett
szel​lem​je​len​ség​re, ami​lyen​nek a róla szó​ló re​bes​ge​té​sek le​ír​ták.
– Lá​tom, ugyan​úgy tö​rődsz az ál​la​ta​id​dal, mint min​dig. –
Erik já​té​ko​san meg​v e​re​get​te Ange cső​rét. – Ha​nem et​tél ma
már? – Min​dig gond​ja volt Tüs​ke fi​zi​kai szük​ség​le​te​i​nek ki​elé​gí​-
té​sé​re: öl​töz​kö​dé​sé​re és táp​lá​lá​sá​ra. Mint​ha min​dent be sze​re​tett
vol​na pó​tol​ni, ami a gye​rek​nek hi​ány​zott, mi​előtt rá​ta​lált… de
akár sa​ját há​nya​tott gye​rek​ko​rá​ra is gon​dol​ha​tott.
– Mi​előtt le​tu​sol​tam – fe​lel​te Tüs​ke, aki​nek bűn​tu​da​tát to​v ább
nö​v el​te az atyai tö​rő​dés. – Szá​rí​tott mar​ha​húst, fü​gét, saj​tot és
bort.
– Esze​rint a tes​ted éhét el​v er​ted. Mi ez az elé​ge​det​len​ség ben​-
ned ak​kor, amit ér​zé​ke​lek? Egy ide​je nem sze​rez​tél ze​nét, de ha
az em​lé​ke​ze​tem nem csal, soha nem volt egyet​len szer​ze​m é​nyed
sem ilyen si​v ár és tel​he​tet​len.
– Szem​től szem​be ke​rül​tem a lánnyal a ká​pol​ná​ban. – Tüs​ke
a hűs üveg fölé ha​jolt, és két kar​já​v al a te​tő​nek tá​m asz​ko​dott.
Uj​ját be​le​ló​gat​ta a lan​gyos víz​be. A ha​lak cup​pog​v a csó​kol​gat​ták
a bő​rét.
Erik ki​húz​ta ma​gát, és arany​sár​ga sze​m ét a fi​á​ra sze​gez​te.
– Raj​tam volt a fél​ol​da​las maszk. A lány azt hi​szi, én va​gyok
te, a re​gény​be​li Fan​tom. – Ange oda​to​tyo​gott hoz​zá, és a cső​ré​-
vel csip​des​ni kezd​te a láb​uj​ja​it, mint​egy sür​ge​té​sül, hogy vall​jon
be min​dent. Tüs​ke a hom​lo​kát rán​col​v a ar​rébb ta​szí​tot​ta a láb​fe​-
jé​v el.
Erik hi​bát​lan álla meg​rán​dult. Ez a kis tik​ke​lés min​dig meg​-
ijesz​tet​te Tüs​két, mert han​gu​lat​v ál​to​zást jel​zett.
– Jól tet​ted, hogy masz​kot húz​tál. Re​m él​jük neki is lesz annyi
esze, hogy nem kür​tö​li vi​lág​gá, amit lá​tott. Az is​ko​lá​ban mű​kö​dő
ké​m em ar​ról szá​m olt be, hogy a ta​ná​ri kar azt hi​szi, ő rej​tet​te el
a sa​ját egyen​ru​há​it. Ha azt ta​lál​ná ál​lí​ta​ni, hogy ta​lál​ko​zott egy
re​gény​alak​kal, sen​ki sem hin​ne neki. De te, ugye, fel​kel​tet​ted a
kí​v án​csi​sá​gát? Be​dob​tad azo​kat a hí​v ó​sza​v a​kat, ame​lyek ide​hoz​-
zák elém, hogy vá​laszt kap​jon a kér​dé​se​i​re?
Tüs​ke sor​ra vet​te ma​gá​ban, mit osz​tott meg Rune-nal. Ho​-
gyan ér​tet​te meg vele, hogy ők ket​ten egy​for​m ák. Tud​ja már,
hogy olyan, mint ő. Most már csak ar​ról kell fel​v i​lá​go​sí​ta​nia, ki
és mi ő va​ló​já​ban.
– El​v e​zet​tem a sír​hoz és a ró​zsák​hoz – fe​lel​te óva​to​san. –
Lát​ta az üze​ne​tet. Az​tán a vi​har be​űz​te a ká​pol​ná​ba, oda, ahol a
csuk​ló​pán​tot és a vér​rel telt csö​v e​ket is el​he​lyez​tem.
Erik bó​lin​tott. Uj​já​v al hív​ta ma​gá​hoz Ange-et, hogy han​gos
szó​v al ne za​v ar​ja meg a ha​lak ete​té​sét.
– Ak​kor min​den a terv sze​rint tör​tént. Per​sze rög​tö​nöz​tél is:
min​den jó elő​adó​m ű​v ész ezt te​szi. Arra vi​szont kí​v án​csi len​nék,
hogy​hogy meg​lá​tott a lány. Más​kor nem vagy ilyen gon​dat​lan.
– Ange meg​töl​töt​te víz​zel a ke​resz​te​lő​m e​den​cét. Rune be​le​zu​-
hant, és pá​nik​ba esett. Meg​ful​ladt vol​na, ha nem lé​pek köz​be.
A lel​ke mé​lyé​ig meg​ráz​ta, ho​gyan süllyedt alá a lány, akár egy
bal​laszt. Tú​lon​túl ha​son​lí​tott az álom​bé​li je​le​net​hez. Min​dig is
cso​dál​ko​zott, mi​ért gyöt​rik meg sze​gényt ilyen ke​gyet​le​nül ál​m a​-
i​ban. Ko​ráb​ban, mi​kor még osz​toz​tak az em​lé​ke​i​ken – erre csak
egy lé​lek két fele ké​pes –, át​v et​te Rune egyik-má​sik em​lék​ké​pét.
Így ju​tott el az öreg​asszony​hoz, aki meg​pró​bál​ta víz​be foj​ta​ni.
Meg​döb​ben​tet​te, ami​kor rá​is​m ert a va​ló​sá​gos sze​m ély​re. Ugyan​-
az a ba​nya volt, akit Erik há​rom év​v el ez​előtt meg​lá​to​ga​tott a
ver​sailles-i bör​tön​ben, és az​óta is több​ször járt nála. Tüs​ke min​-
dig el​kí​sér​te, de a hát​tér​be hú​zód​v a vár​ta ki a lá​to​ga​tás vé​gét.
Hal​la​ni csu​pán azt hal​lot​ta, amit Erik mon​dott az üveg​fal felé
eső ol​da​lán. Most, ha le​het, még in​kább ér​de​kel​te, mi ez az egész.
Az öreg​asszony kulcs​sze​re​pet ját​szott ab​ban, hogy Rune ide​jöj​-
jön. Mi volt ez​zel a cél​ja… mi​ért akart ár​ta​ni a tu​laj​don uno​ká​já​-
nak?
– Ak​kor he​lye​sen tet​ted, hogy köz​be​lép​tél és meg​m en​tet​ted. –
Erik apa meg​jegy​zé​se vissza​hoz​ta Tüs​két a szo​bá​ba, az aka​ra​ta
el​le​né​re ki​fő​zött csel​v e​tés​hez. – Egy te​tem​m el nem men​nénk
sok​ra.
Csak​nem fel​nyö​gött, olyan visszá​san hang​zot​tak ezek a sza​-
vak, ha arra gon​dolt, mi min​den van a pin​cé​jük​ben.
– És mi​lyen ha​tás​sal volt rá, hogy meg​lá​tott? – Meg​szál​lott
ér​dek​lő​dés csen​dült ki Erik hang​já​ból, noha ez nem Rune sze​m é​-
lyé​nek szólt, ha​nem an​nak a va​la​ki​nek, akit több mint egy év​szá​-
za​don át min​den​ki elé he​lye​zett. Tüs​ke sem le​he​tett olyan fon​tos,
mint vá​gyai tár​gya.
A fiú vá​gott egy gri​m aszt, hi​szen tu​dott er​ről.
– Félt tő​lem. – Már amíg fel nem fed​tem előt​te, hogy a mes​-
te​re va​gyok. On​nan​tól kezd​ve… Meg​rán​dult az álla. – Mi​után
rá​jött, hogy én men​tet​tem meg, meg​bí​zott ben​nem.
– Bi​za​lom! – hör​dült fel Erik. – Az csak a gyen​gék me​ne​dé​ke.
Majd mi rend​be tesszük a kis​lányt. Fel​ja​v ít​juk. Eh​hez mind​össze
ön​m a​gá​ban kell bíz​nia. – Az ing​zse​bé​be nyúlt, és két pa​pír​ga​la​-
csint vett elő be​lő​le. – Pont meg​fe​lel ne​künk a lel​ki​ál​la​po​ta. Nyo​-
mo​rul​tul el​szi​ge​telt​nek érzi ma​gát, mert egy olyan vi​lág​ban pró​-
bál élni, amely​be nem il​lik bele. Eze​ket a be​fe​je​zet​len le​v e​le​ket az
elő​csar​nok sze​m e​te​sé​ben ta​lál​tam. Egy srá​cot ko​m a​tó​zus ál​la​-
pot​ban ha​gyott maga után a ha​zá​já​ban, és va​la​m i​ért fe​le​lős​nek
érzi ma​gát a tör​tén​te​kért.
Tüs​ké​nek el​akadt a lé​leg​ze​te.
– Jár​tál a ta​no​dá​ban? Azt hit​tem, meg​be​szél​tük, hogy nem
me​rész​kedsz oda nél​kü​lem.
– Csak épp át​ug​rot​tam hoz​zá​juk – vont vál​lat Erik. – Gon​-
dom volt rá, hogy ak​kor​ra idő​zít​sem, ami​kor a több​ség el​m ent.
Tüs​ke hall​ga​tott. Erik esze​rint erő​sebb – el​len​tét​ben az​zal,
amit vele el​hi​te​tett –, ha egye​dül me​rész​ke​dik ro​v ott múlt​ja szín​-
he​lyé​re.
– A lé​nyeg az, hogy Rune kezd ma​gá​ra esz​m él​ni, csak köz​ben
el​v esz​tet​te a fe​jét. Mi​kor majd csat​la​ko​zik a klu​bunk​hoz, megint
össze fog za​v a​rod​ni. Én ak​kor aján​lom fel a vi​ga​szom és meg​ér​-
té​sem, ami​kor a leg​job​ban gyöt​rő​dik. Apja he​lyett apja le​szek,
már​pe​dig évek óta őt ke​re​si. Te elő​ké​szí​tet​ted a te​re​pet az​zal,
hogy el​nyer​ted a há​lá​ját. Tel​jes masz​kom​ban lé​pek elé, könnyen
meg​játsz​ha​tom hát, hogy te én va​gyok.
– A han​gunk más… ész​re fog​ja ven​ni – sza​ladt ki Tüs​ke szá​-
ján.
Erik alsó ajka meg​v e​tő​en le​fittyedt.
– Te be​szél​tél vele? És mit, ha sza​bad kér​dez​nem?
Tüs​ke fon​to​ló​ra vet​te a vá​la​szát.
– Azt mond​tam, hogy ő meg én egy​for​m ák va​gyunk.
Erik fel​kun​co​gott. Kel​le​m es volt a hang​ja, mint a csön​des
esőé, Tüs​ke tar​kó​ján még​is fel​bor​zol​ta a szőrt.
– Az első bo​rot​v a​v á​gást ak​kor az őszin​te​ség je​gyé​ben ej​tet​ted.
Okos hú​zás. Én vi​szont nagy​sze​rű után​zó va​gyok. Majd meg​bo​-
lon​dí​tom a kis​lányt. De per​sze egy​sze​rűbb len​ne, ha ki​tö​röl​né​lek
a tu​da​tá​ból. Amint meg​hall​ja a han​go​m at, nem em​lék​szik majd
a ti​éd​re.
Tüs​ke füle ki​gyul​ladt, mi​v el amit Erik be​ígért, ab​ban nem ké​-
tel​ke​dett. Erőt vett raj​ta a fél​té​keny​ség, amit nem iga​zán tu​dott
el​rej​te​ni ne​v e​lő​ap​ja éber te​kin​te​te elől. Kü​lön​ben is, ott go​m oly​-
gott az au​rá​já​ban, ami​ben Erik szin​tén játsz​v a ol​v as​ha​tott. Igye​-
ke​zett össze​szed​ni ma​gát.
– Van még va​la​m i? Mi​ért vagy olyan za​v a​ro​dott? – si​m o​gat​ta
meg a hattyú vö​rös​bár​sony tol​la​za​tát a Fan​tom, amit egy​út​tal
po​ro​lás​nak is szánt.
Azért, mert tíz éve ugyan​azon az álom​lá​tá​son osz​to​zom a
lánnyal. Mert a te ga​lam​bocs​kád az én tü​kör​lel​kem, amit azon​-
ban csak most tud​tam meg, hogy meg​ér​ke​zett. Mert meg​érin​tet​-
tem. Igye​kez​tem pe​dig el​ke​rül​ni, de kép​te​len vol​tam el​len​áll​ni a
kí​sér​tés​nek. A szív​csak​rá​ink össze​kap​cso​lód​tak. Se​gí​tek neki,
hogy ura le​gyen az éne​ké​nek: pont az el​len​ke​ző​jét te​szem hát,
mint amit el​vársz tő​lem. Erő​sí​te​ni aka​rom őt, nem gyen​gí​te​ni.
Az igaz​ság meg​ül​te Tüs​ke lel​két. Maga sem tud​ta, mi ösz​tön​zi
hall​ga​tás​ra: fé​le​lem, lá​za​dás vagy va​la​m i egé​szen más. Érez​te,
amint meg​re​m eg a ben​ső​je Erik vizs​la​tó te​kin​te​té​nek sú​lya alatt.
– Szé​gyell​tem be​v al​la​ni, hogy hi​báz​tam – szó​lalt meg vég​re,
hogy eny​hít​se a ket​te​jük kö​zött egy​re nö​v ek​v ő fe​szült​sé​get. – Tu​-
dom, te akar​tál elő​ször kap​cso​lat​ba ke​rül​ni vele. – Men​te​ge​tő​zé​se
méz​ként csor​dult le aj​ká​ról. Elég ra​ga​dó​san ah​hoz, hogy min​-
dent össze​ku​tyul​jon, de elég éde​sen is, hogy el​al​tas​sa Erik gya​-
nak​v á​sát.
– Én le​szek az, aki ön​m a​gá​ra éb​resz​tem és célt adok neki.
Meg​sza​ba​dí​tom gyöt​rő ének​lé​si kény​sze​ré​től. Te csu​pán egy pil​-
la​nat​ra lép​tél elé. Meg​tet​ted, amit meg kel​lett ten​ned. – Erik fel​-
állt, és a nad​rág​já​ba gyűr​te az inge al​ját. Uj​jai a maszk​ja felé ta​-
po​ga​tóz​tak, és vé​gig​si​m í​tot​ták a szé​lét hi​ány​zó fel​ső ajka men​-
tén. – Ha​csak nincs szó en​nél több​ről…
Az ezüst​han​gú vád ke​cse​sen kör​be​röp​köd​te a fiút, hogy cső​ré​-
vel be​le​kap​jon tit​ka​i​ba, me​lye​ket bor​dái ket​re​ce mögé rej​tett.
Tüs​ke össze​rán​dult a mell​ka​sát fe​szí​tő ér​zé​sek​től, mint​ha e nyo​-
más tény​le​ge​sen el​m oz​dí​tot​ta vol​na a szegy​csont​ját. Ta​lán nem
is olyan ko​m oly ez az egész – vi​gasz​tal​ta ma​gát… Még mé​lyebb​-
re te​m et​te a tit​ka​it, ame​lye​ket maga sem hitt el, csak így ma​rad​-
hat​tak ép​ség​ben.
Erik​től el​ta​nul​ta a hip​nó​zis fo​gá​sa​it, noha re​sze​lős hang​ja per
pil​la​nat nem lett vol​na al​kal​m as erre. Az ő ere​je az érin​té​sé​ben és
a te​kin​te​té​ben rej​lett. Saj​nos azon​ban az, hogy tud​juk, ho​gyan
mű​kö​dik egy fegy​v er, még nem véd meg tőle. Min​den ere​jé​re
szük​sé​ge volt, hogy el​len​áll​jon Erik​nek.
– Ugye, sem​m it sem rej​tesz el elő​lem?! – Nem kér​dés volt ez,
ha​nem fe​le​lős​ség​re vo​nás. Nem is Erik szá​já​ból hang​zott el. Ange
kur​rog​ta ki a cső​ré​v el, va​dul ri​kol​toz​v a… az ak​v á​ri​um bu​gyog​ta
fel…Tüs​ke he​ge​dű​je zen​get​te meg a pad​lón a tok​já​ban.
E tes​tet​len han​gok zá​po​ra össze​za​v ar​ta a fiút, noha tud​ta,
hogy az apja áll mö​göt​tük. Tüs​ke elő​ször gye​rek​ko​rá​ban volt ta​-
nú​ja Erik has​be​szé​lő bű​v é​sze​té​nek, és ak​kor kel​lő​kép​pen mu​lat​-
sá​gos​nak is ta​lál​ta. Gya​ko​rol​ni pró​bált, de soha nem ért fel a
mes​te​ré​hez. Ké​sőbb, ami​kor rá​jött, hogy Erik sa​ját sö​tét cél​jai ér​-
de​ké​ben hasz​nál​ja a tu​do​m á​nyát, ad​dig kí​noz​za ál​do​za​ta​it, amíg
azok nem en​ged​nek aka​ra​tá​nak, vég​képp el​v esz​tet​te irán​ta az ér​-
dek​lő​dé​sét.
Ha​nem az sem volt jobb, hogy most Erik el​le​ne al​kal​m az​ta a
trükk​je​it. Ange fel​kur​ro​gott, és a lá​bá​hoz to​tyo​gott.
Fel​bor​zolt szár​nyai meg​za​v ar​ták Erik per​v erz, bar​bár já​té​kát
– ál​ta​lá​ban ak​kor fo​lya​m o​dott hoz​zá, ami​kor fe​nye​get​v e érez​te
ma​gát. Mint​ha csak egy fúga után tér​ne ma​gá​hoz, za​v ar​tan pis​-
lo​gott a maszk​ja mö​gött, majd Ange-ről Tüs​ké​re pil​lan​tott:
– Bo​csáss meg ne​kem!
Tüs​ke nem tud​ta biz​to​san, neki szól-e a bo​csá​nat​ké​rés vagy a
hattyú​nak.
– Meg​ér​tem a lel​ki​ál​la​po​to​dat – foly​tat​ta Erik, ami tisz​táz​ta a
hely​ze​tet. Le​ha​jolt, és fel​v et​te a pad​ló​ról a he​ge​dű​to​kot. – En​nek
a lány​nak a te​het​sé​ge és szép​sé​ge fel​éb​resz​tet​te a mú​zsá​dat. Tud​-
nod kell azon​ban: ez csak át​m e​ne​ti ha​tás. Az ih​let sze​szé​lyes, ál​-
nok sze​re​tő. – Ke​se​rű​ség csen​dült ki a sza​v a​i​ból, mi​köz​ben a he​-
ge​dű​to​kot Tüs​ke ágyá​ra dob​ta. – Rune egy​v a​la​m i​re szü​le​tett, és
el is fog​ja fo​gad​ni ezt. Ha nem jön el hoz​zánk ma​gá​tól, én ej​tem
ra​bul. Min​den zsi​nór​pad​lást, csa​pó​aj​tót és la​bi​rin​tust is​m e​rek itt.
El​v ég​re is én ter​v ez​tem át pont ilyen cél​ból ezt az át​ko​zott ope​ra​-
há​zat. Amennyi​ben nem vá​lik be a mód​sze​red, erő​v el fog​juk el a
lányt.
– Mint az első al​ka​lom​m al? – kér​dez​te Tüs​ke fog​csi​kor​gat​v a.
– Lát​hat​tad, mire men​tél vele. A bo​szor​ka is azt mond​ta, csak
ak​kor jár​hatsz si​ker​rel, ha a lány is haj​lan​dó az ál​do​zat​ra. Ne en​-
gedd, hogy a két​ség​be​esés el​ho​m á​lyo​sít​sa a jó​zan íté​lő​ké​pes​sé​ge​-
det! Ne hagyd, hogy a tü​rel​m et​len​ség rom​ba dönt​se, ami​re olyan
so​ká​ig vár​tál! A lány el​jön majd hoz​zánk, ahogy ter​v ez​tük. A jel​-
mez​bál éj​sza​ká​ján. Ma​gam te​szek róla! – Tüs​ke igye​ke​zett őszin​-
te len​ni, mind​eköz​ben azon​ban egy​foly​tá​ban járt az agya, ho​-
gyan jut​hat​ná​nak olyan meg​ol​dás​ra, ami min​den​kit ki​elé​gí​te​ne
eb​ben a gu​ban​cos és re​m ény​te​len hely​zet​ben.
A maszk szem​nyí​lá​sa in​ge​rül​ten csil​lo​gott.
– Ha nem vá​lik be a ter​v ed, ez​út​tal po​rig ége​tem az ope​ra​há​-
zat! – mo​rog​ta a Fan​tom, a fo​gai kö​zött szűr​v e a szót.
Vá​la​sza az aj​tó​kon át​ha​tol​v a fel​bor​zol​ta az ide​ge​ket a sza​lon
ket​re​ce​i​ben. Tüs​ke ál​la​tai fel​fúj​ták tol​la​za​tu​kat, mo​rog​tak és ká​-
rál​tak.
A fiú ma​gá​ban szit​ko​zód​v a át​m ent a sza​lon​ba, hogy le​csil​la​-
pít​sa őket.
– Nem érte már​is elég sé​re​lem a be​te​ge​i​m et?
Erik utá​na​in​dult, de meg​állt Tüs​ke szo​bá​já​nak kü​szö​bén. Fé​-
lel​m e​tes je​len​ség volt, hát​tér​ben az ak​v á​ri​um meg​nyug​ta​tó kék​-
jé​v el.
– Ter​m é​sze​te​sen iga​zad van. Nem állt szán​dé​kom​ban fel​ide​-
ge​sí​te​ni őket. – Most a sa​ját szá​já​v al be​szélt, maga volt a gyen​-
géd​ség és az alá​zat. – Em​lé​kezz az egyez​sé​günk​re, ame​lyet Pá​-
rizs csa​tor​na​rend​sze​ré​ben kö​töt​tünk hosszú évek​kel ez​előtt! Min​-
den​nek oka volt, amit ak​kor tő​led kér​tem. Jól is dol​goz​tál, mél​-
tán ne​v ez​he​ted ma​gad a fi​am​nak. Ez azon​ban más, mint az ál​la​-
tok​kal való mun​kál​ko​dá​sunk. Egy ha​lan​dó lé​lek​re vo​nat​ko​zik. A
bo​szor​ka sze​rint a do​log​ra az át​m e​net éj​sza​ká​ján kell, hogy sor
ke​rül​jön… ami​kor meg​nyí​lik a vi​lág az élők és hol​tak bi​ro​dal​m a
kö​zött. Eh​hez Rune-nak a la​bo​ra​tó​ri​u​m om​ban kell len​nie min​-
den​szen​tek es​té​jén: így vál​hat csak tel​jes​sé a kör. Csu​pán ek​kor
lesz tel​jes a csa​lá​dunk. Egy örök​él​tű csa​lád.
 12.
L’HOR​RE​UR,
L’EN​LÉ​VE​MENT,
15
LE FANTÔ​ME

„Sze​res​sék-e in​kább az ural​ko​dót vagy fél​jék… azt fe​lel​jük… biz​-

ton​sá​go​sabb, ha tar​ta​nak tőle, mint ha sze​re​tik, ha e ket​tő kö​zül
egyik​nek már hi​á​nyoz​nia kell.”
Nic​colò Ma​chi​a​v el​li: A fe​je​de​lem

Tüs​ke be​zár​kó​zott a szo​bá​já​ba.

Egy örök​él​tű csa​lád.
Nem iga​zán tet​szett neki az öt​let. Ha el​érik Erik cél​ját, megint
el​v e​szi majd ál​do​za​tai éle​tét, csak hogy raj​ta ne fog​jon a ha​lál?
Ez ed​dig nem volt terv​ben, leg​alább​is hall​ga​tott róla.
Az élet épp azért ér​té​kes, mert egy​szer vége sza​kad. Tisz​tel​ni
kell: azok éle​tét is, akik rossz dön​té​se​ket hoz​tak, mi​v el min​dig
van esély a meg​v ál​tás​ra. Tüs​ke tud​ta, soha nem fe​lej​ti el az
asszonyt, aki mind​er​re meg​ta​ní​tot​ta.
Anya… me​leg​ség… béke.
Ki​v et​te he​ge​dű​jét a tok​já​ból, és meg​ci​ró​gat​ta sely​m es fé​nyű
fe​ke​te fá​ját. Elő​húz​ta a vo​nót is, és min​den ér​zé​sét be​le​ad​ta já​té​-
ká​ba… Hagy​ta, hadd mond​ja el he​lyet​te, amit meg​ron​gált hang​-
szá​lai nem bír​nak.
Min​den egyes lé​lek​kel teli hang​rez​gés az ál​lá​hoz áram​lott a
hú​rok​tól. On​nan le​csor​gott a tor​ká​ba – így sod​ró​dott in​du​la​tai
há​bor​gó ten​ge​rén.
Soha annyi​ra nem volt szük​sé​ge biz​tos hor​gony​ra, amely
meg​ál​lít​ja, mint most.
– Ma​m an! – sut​tog​ta. Ed​dig is édes​any​ja volt er​köl​csi irány​-
tű​je, bár​m i​lyen visszás​nak tűnt is ez a je​len hely​zet​ben. Ugyan
mit gon​dol​na az any​ja, ha lát​ná, mi​fé​le ször​nye​teg lett be​lő​le?
Vagy min​dig is lát​ta elő​re a jö​v őt?
Tüs​ke nem volt át​la​gos kis​fiú. Igen ko​rán meg​ta​nult be​szél​ni.
Olyan gyö​nyö​rű​en és szív​hez szó​lón éne​kelt, hogy könnye​ket
csalt az em​be​rek sze​m é​be: kény​sze​rí​tet​te őket, hogy szem​be​néz​-
ze​nek mind​az​zal, amit el​ta​kar​tak ön​m a​guk és a vi​lág elől. Mind​-
ezen ké​pes​sé​gei alig négy​éve​sen je​lent​kez​tek.
Egy má​sik élet volt ez, ami​kor még Eta​lon La​u​rent-nek hív​-
ták. Kis vis​kó​ban la​kott ek​kor any​já​v al Bo​bigny – Pá​rizs egyik
kül​v á​ro​sa – ha​tá​rá​ban. Min​den​fé​le mo​dern kom​fort – vil​lany,
gáz – nél​kül ten​get​ték éle​tü​ket. Ke​nyé​ren, ví​zen, szá​rí​tott hú​son
él​tek (job​bá​ra ga​lamb, nyúl és időn​ként egy-egy mó​kus ke​rült az
asz​tal​ra). A zöld​sé​ges ko​csik​ról le​hul​lott túl​érett vagy ütő​dött pa​-
ra​di​csom és szil​v a rit​ka cse​m e​gé​nek szá​m í​tott.
Eta​lon ak​ko​ri​ban túl ki​csi volt ah​hoz, hogy meg​ért​se, mi​fé​le
ál​do​za​to​kat hoz édes​any​ja, hogy etet​ni és ru​ház​ni tud​ja. Annyit
tu​dott csak, hogy es​té​ről es​té​re szűk ru​hák​ba öl​tö​zik, ki​rú​zsoz​za,
ki​pú​de​re​zi ma​gát, majd a tor​ná​con vár​ja fül​ledt il​lat​fel​hő​ben,
hogy érte jöj​jön egy fe​ke​te autó, és el​v i​gye éj​sza​ká​ra.
Ilyen​kor egy szom​széd​asszony gond​ja​i​ra bíz​ta a fiát a nyo​-
mor​ne​gyed​ben. A vén ba​nya, bi​zo​nyos Ba​til​de egy​foly​tá​ban régi
éle​tét si​rat​ta, ami​kor té​v é​je és pén​ze volt, és az ebéd is négy fo​-
gás​ból állt. Mind​ez azon​ban az​előtt volt, hogy fér​je ott​hagy​ta egy
fi​a​ta​labb nő​ért.
Eta​lon édes​any​ja ételt adott neki a gye​rek​v i​gyá​zás fe​jé​ben,
noha a két nő így is so​kat ve​sze​ke​dett, ki​a​bált egy​m ás​sal.
– Ár​v a​ház​ba kel​lett vol​na ad​jad a fattya​dat, Na​di​ne! Bele kel​-
lett vol​na egyez​ned Ar​na​und aján​la​tá​ba, már hó​na​pok​kal ez​-
előtt! – kö​zöl​te Ba​til​de frö​csö​gő düh​v el, mi​után ál​m at​la​nul vir​-
rasz​tott vé​gig egy éj​sza​kát az any​já​ért síró, lá​zas gye​rek mel​lett.
– Mind​ket​ten el​ke​rül​nénk eb​ből a disz​nó​ól​ból, a vá​ros​ban lak​-
hat​nánk.
– Ne hall​jak töb​bé ilyen be​szé​det! – szólt rá Eta​lon édes​any​ja,
mi​köz​ben be​fog​ta a kis​fiú fü​lét. – Ne me​ré​szeld még egy​szer így
ne​v ez​ni őt, Ba​til​de! Egy an​gyal ő, az ég aján​dé​ka! Te azon​ban
alá​v a​ló ném​ber vagy, hogy ilyen​nel elő mersz áll​ni! Ha tu​dom,
hogy be​teg, nem ha​gyom itt Et​tie-t ve​led.
– A gye​re​kek be szok​tak lá​za​sod​ni – csu​pa​szí​tot​ta le acsa​rog​-
va Ba​til​de mind a négy fo​gát. – És ha épp nem lá​za​sok, hát tak​-
nyo​sak vagy ró​káz​nak, mi​köz​ben fel​fal​nak té​ged az ott​ho​nod​dal
együtt. Pa​ra​zi​ták, én mon​dom!
– Te vagy a pa​ra​zi​ta! Ki in​nen! – vi​sí​tot​ta ma​m an, a vis​kó pa​-
pír​v é​kony aj​ta​ja felé ta​szít​v a Ba​til​de-ot.
Ba​til​de sem volt rest, ő is lö​kött egyet raj​ta, mi​köz​ben mo​lyet​-
te sál​ja kis hí​ján le​csú​szott kes​keny vál​lá​ról.
– Egy na​pon majd meg​ér​ted! Be​le​fá​radsz a fér​fi​ak mohó öle​-
lé​sé​be, sima nyel​v é​be és be​teg vá​gya​i​ba. Itt hagy​hat​nánk ezt az
egész mocs​kot! Vil​la​nyunk len​ne, me​leg für​dőnk, új ru​há​ink, ét​-
ter​m ek​be jár​hat​nánk… min​de​nünk meg​len​ne, mint egy​kor ré​-
gen. Az aján​lat to​v ább​ra is áll. Ar​na​und azt mond​ja, soha nem
lá​tott még ilyen gyö​nyö​rű gyer​m e​ket, mint Eta​lon. – Az öreg​-
asszony a kar​ját fel​emel​v e adott nyo​m a​té​kot a mon​dan​dó​já​nak.
Löttyedt húsa úgy rez​gett, mint a ka​ka​sok le​ber​nye​ge. – Pe​dig
ezt olyan va​la​ki mond​ta, aki na​pon​ta fog​lal​ko​zik gye​re​kek​kel!
– De ho​gyan! Ar​nie maga az ele​v en ör​dög! Menj in​nen, és
soha ne gye​re vissza! – Ma​m an mű​anyag​ba cso​m a​golt, szik​kadt
saj​tot ve​tett a sár​ba, mi​köz​ben ki​fe​lé ta​szi​gál​ta a szom​széd​-
asszonyt.
Eta​lon egy ra​kás köny​v ön fész​ke​lő​dött, eze​ken ülve érte el a
kony​ha​asz​talt a szé​kén. Min​den tag​ja saj​gott és resz​ke​tett a láz​-
tól, mi​köz​ben szá​raz ke​nyér hé​já​v al kö​rö​ket raj​zolt a vas​ta​gon
le​ra​ko​dott por​ba. Más gye​re​kek va​ló​di já​té​kok​kal ját​szot​tak a
nyo​m or​ne​gyed​ben: plüss​ál​la​tok​kal, pa​rá​nyi fé​m au​tók​kal és re​-
pü​lő​gé​pek​kel, ze​ne​do​bo​zok​kal. Egye​sek​nek mű​anyag adó​v e​v ő​jük
is volt, ami elem​m el mű​kö​dött. Ő a kép​ze​le​tét ve​tet​te be mind​-
ezek he​lyett, ami leg​alább annyi​ra be​v ált, mint a va​ló​di já​ték​sze​-
rek.
– Mit raj​zolsz, ki​csi Et​tie? – kér​dez​te az édes​any​ja, aki meg​-
csó​kol​ta a ha​lán​té​kát, hogy lás​sa, lá​zas-e még. – A be​tű​v e​tést
gya​ko​ro​lod?
– Ezek ze​nei hang​je​gyek, ma​m an – fe​lel​te a gye​rek. – Lá​tod a
szí​ne​ket? – Mi​kor meg​ijesz​tet​ték vagy ki​jött a sod​rá​ból, nem​egy​-
szer ze​nei frá​zi​so​kat ta​lált ki. Ahogy e da​lok élet​re kel​tek az el​m é​-
jé​ben, szi​v ár​v ány ra​gyo​gott fel ve​lük, oly káp​rá​za​tos, mint az ék​-
kő​ként szi​por​ká​zó kan​dí​ro​zott gyü​m öl​csök a pi​a​con, ame​lye​ket
ma​m an annyi​ra sze​re​tett, de soha nem en​ged​he​tett meg ma​gá​-
nak. Et​tie el​ha​tá​roz​ta, el​jön majd a nap, ami​kor meg​töl​ti ve​lük a
kony​ha​kre​den​c​et és az élés​kam​rát. Ros​ka​doz​ni fog​nak a kan​dí​-
ro​zott cu​kor​ká​tól, mint kin​cse​ik​től az ék​sze​res lá​di​kák. Ma​m an
ak​kor​tól soha nem lesz sem szo​m o​rú, sem éhes.
Ba​til​de most az ajtó túl​fe​lé​ről ki​a​bál​ta trá​gár​sá​ga​it. Eta​lon
megint meg​hal​lot​ta az előb​bi szót.
– Mi az, hogy fattyú, ma​m an? – kér​dez​te.
– Mocs​kos ha​zug​ság, ami​nek sem​m i köze hoz​zád – mond​ta
az any​ja, és do​hány​tól, ápo​ro​dott fér​fi​köl​ni​től szag​ló ke​zé​v el ki​si​-
mí​tot​ta a kis​fiú ha​ját a hom​lo​ká​ból. Va​la​m i más​faj​ta bűz is érez​-
he​tő volt raj​ta, amely​nek Eta​lon nem is​m er​te az ere​de​tét, de si​-
vár nyo​m o​rú​ság​ról árul​ko​dott. – Raj​zold csak to​v ább a hang​je​-
gye​i​det! Ne fi​gyelj arra a ba​nyá​ra! Ho​zok egy mo​só​ron​gyot,
hogy le​hűt​sem a po​fi​dat.
Jött-ment a pa​rá​nyi kony​há​ban, hogy meg​ta​lál​ja az ütött-ko​-
pott kony​ha​ru​hát. Eta​lon eköz​ben a po​ros ke​nyér​hé​jat maj​szol​ta,
már a sajt nél​kül, mert azt any​ja Ba​til​de után ha​jí​tot​ta fi​zet​ség​-
kép​pen. Ha​tal​m a​sat kor​dult a gyom​ra, je​lez​v e, mennyi​re éhes.
Hogy el​te​rel​je róla a fi​gyel​m ét, a láb​uj​ja​it moz​gat​ta, míg​nem ki​-
kan​di​kál​tak a zok​ni lyu​ka​in. Ko​ráb​ban egy da​rab fa​szén​nel sze​-
met, or​rot, mo​soly​gó szá​jat vagy ha​ra​gos hom​lok​rán​cot raj​zolt
mind​egyik köré. Noha fá​zott a lába a zok​ni​ban, a láb​uj​jai fel​v i​dí​-
tot​ták, mint az igaz ba​rá​tai.
 – Ma​m an, Ba​til​de egy vén bo​szor​ka – mond​ta ma​gas fej​han​-
gon, meg​játsz​v a, hogy a zok​ni egyik lyu​ka be​szél. – Leg​kö​ze​lebb
vi​gyél el en​gem is ma​gad​dal!
Any​ja rá​né​zett szo​m o​rú bar​na sze​m é​v el.
– Nem, Et​tie. Nem jö​hetsz ve​lem, ér​tet​ted? Meg ne pró​bálj
kö​v et​ni! Hal​lod? A hely, aho​v á me​gyek… nem gye​re​kek​nek való.
– Ba​til​de sze​rint vi​szont igen. Azt mond​ja, Ar​nie az összes
gye​rek kö​zül en​gem ked​v el a leg​job​ban. Sze​ret en​gem!
Any​ja el​sá​padt, mi​köz​ben a csap​ból ki​fo​lyó bar​na víz alá tar​-
tot​ta a kony​ha​ru​hát.
– Ne​ked még an​nak a dé​m on​nak a ne​v ét sem len​ne sza​bad
tud​nod! Nem jó​faj​ta sze​re​tet az! Sőt, min​den, csak nem sze​re​tet.
Sö​tét, go​nosz do​log. Gon​dolj az ör​dög​re és a bo​szor​kány​ra a ked​-
venc me​séd​ben, akik tu​laj​do​nuk​nak te​kin​tet​ték Je​ant és Je​a​net​-
te-et, hogy fel​hiz​lal​v a fel​fal​ják őket. Csak​hogy a gye​re​kek túl​jár​-
tak az eszü​kön. Mert oko​sak vol​tak. Ők vol​tak az ég aján​dé​kai.
Em​lék​szel, mi tör​tént az​tán?
– Bal​tá​v al le​súj​tot​tak a bo​szor​kány​ra, és el​fu​tot​tak az ör​dög
elől! – ki​ál​tott fel ne​v et​v e Eta​lon.
– Igen. De ez az egyet​len eset, ami​kor a gyil​kos​ság meg​en​ge​-
dett! – emel​te fel in​tőn az uj​ját az édes​any​ja. – Ami​kor egy gye​-
rek az éle​tét men​ti. Hal​lod, Et​tie? Most pe​dig elég le​gyen eb​ből a
szo​m o​rú be​széd​ből! Éne​kelj in​kább ne​kem! Vi​dítsd fel a szí​v e​-
met!
Eta​lon du​do​rász​ni kez​dett, ki​éne​kel​te a por​ba írt szí​nes hang​-
je​gye​ket. Ta​lán a láz tet​te vagy any​ja foj​to​ga​tó ag​go​dal​m a, ami​-
vel a me​sét elő​hoz​ta, de ez más volt, mint a töb​bi, ha​son​ló al​ka​-
lom. A hang​ja kel​tet​te szí​nek nem ma​rad​tak meg az asz​ta​lon.
Fel​emel​ked​tek, és a mo​so​ga​tó​nál álló any​ja mel​lé le​beg​tek, kö​rü​-
löt​te ke​ring​tek, a szi​v ár​v ány lán​cá​v al köt​v e össze két csuk​ló​ját.
Az any​ja be​huny​ta a sze​m ét. Könnyek gör​dül​tek vé​gig az or​cá​-
ján. Ha​m a​ro​san han​gos puf​fa​nás​sal térd​re ro​gyott.
Egy​sze​rű me​ló​dia volt a fiáé, még​is térd​re kény​sze​rí​tet​te.
Ahogy ki​nyi​tot​ta a sze​m ét, az ab​la​kon be​özön​lő nap​fény ki​emel​-
te va​la​ha csi​nos arca rán​ca​it. Szá​ja el​nyílt, és frö​csög​v e – akár a
pisz​kos vi​zet adó csap – köp​te vi​lág​gá a mocs​kos igaz​sá​got, hogy
mi​ért nem lát​hat​ta soha az ap​ját Eta​lon: azt sem tud​ta ugyan​is,
ki az apa. Mind​amel​lett túl szép volt a gye​re​ke ah​hoz, hogy hús-
vér ha​lan​dó le​hes​sen. A fér​fi ál​m á​ban lá​to​gat​ta meg, de csak
egyet​len​egy​szer. Úgy hi​szi, maga az ör​dög volt, tu​laj​don sze​m é​-
lyé​ben. Ez le​het a bün​te​tés az élet​m ód​já​ért. Hi​szen ő csak egy
pros​ti, Eta​lon pe​dig bal​kéz​ről szü​le​tett fia.
E nap után any​ja még job​ban sze​ret​te őt, egy​út​tal azon​ban
félt is tőle. Ahogy nőtt-nö​v e​ke​dett az el​kö​v et​ke​ző két év so​rán,
san​da ol​dal​pil​lan​tá​sok​kal mé​re​get​te. A fiú ugyan​is va​la​hány​szor
el​szo​m o​ro​dott vagy meg​ha​ra​gu​dott, nem sírt, ha​nem éne​kel​ni
kez​dett. Mind​ez úgy ha​tott az anyá​ra, hogy megint be​v al​lott va​-
la​m it a múlt​já​ból. Va​la​m it, amit még sen​ki​nek sem mon​dott el.
A vi​szo​nyuk is meg​v ál​to​zott: már Eta​lon volt az, aki dik​tált.
Kö​v e​tel​te, hogy az any​ja ne men​jen el töb​bé éj​jel az au​tó​v al.
Noha hat​éve​sen nem ér​tet​te tel​je​sen, mit je​lent pros​ti​nak len​ni,
annyit tu​dott, hogy ez rosszat tesz az any​já​nak, már​pe​dig biz​ton​-
ság​ban sze​ret​te vol​na tud​ni.
Ma​m an mo​só​nő​nek állt, hogy a ked​v é​re te​gyen. Éret​tebb volt
a ko​ra​be​li gye​re​kek​nél, ezért ma​gá​ra mer​te hagy​ni, ami​kor
busszal el​m ent a friss mos​ni​v a​ló​ért vagy le​ad​ta a ki​m o​sott ru​hát.
Tud​ta, a fia nem csel​leng el, és tud vi​gyáz​ni ma​gá​ra. Min​den
gye​rek​v i​gyá​zó​ban ve​szély​for​rást lá​tott.
Azt mond​ta Eta​lon​nak, Is​ten kül​döt​te ő, az a dol​ga, hogy vi​-
lág​gá ki​ált​sa az em​be​ri go​nosz​sá​got. Ezért adott neki az Úr nem
min​den​na​pi hang​szá​la​kat, egy​faj​ta igaz​ság​szé​rum​ként. Da​lai
ugyan​is nem csu​pán könnye​ket csal​tak az em​be​rek sze​m é​be, de
a szí​v ü​ket is meg​nyi​tot​ták, arra kény​sze​rít​v e őket, hogy néz​ze​nek
szem​be leg​sö​té​tebb tit​ka​ik​kal… bű​ne​ik​kel, me​lye​ket el​foj​tot​tak és
a fe​le​dés tin​tá​já​v al ön​töt​tek le, hogy em​lé​kez​ni se kell​jen rá​juk.
Az anya eb​ben is ve​szélyt sej​tett. Kö​nyö​rög​v e kér​te a fiát,
hagy​ja abba az ének​lést, Eta​lon azon​ban kép​te​len volt erre. Zsen​-
ge kora el​le​né​re meg​sej​tet​te, mek​ko​ra ha​tal​m a van a ze​né​v el.
Egy őszi dél​után, mi​köz​ben any​ja a mo​sást szál​lí​tot​ta le, meg​je​-
lent Ba​til​de. Azt ha​zud​ta a fi​ú​nak, Na​di​ne-t, az any​ját szer​ző​dés
köti Ar​na​und-hoz, aki meg fog​ja bün​tet​ni, mert ott​hagy​ta. Eta​-
lon azon​ban be​áll​hat​na he​lyet​te, és meg​m ent​het​né az éle​tét.
 Sza​v ai meg​ré​m í​tet​ték a fiút, aki dal​ra fa​kadt. Soha ek​ko​ra ha​-
tal​m a nem volt az éne​ké​nek. Kény​sze​rí​tet​te Ba​til​de-ot, hogy be​-
vall​ja, tit​kos vi​szonyt foly​ta​tott a húga fér​jé​v el, aki va​ló​já​ban
ezért hagy​ta ott a fe​le​sé​gét. A sze​gény​sé​ge is az ő ro​v á​sá​ra ír​ha​tó
te​hát. E val​lo​m ás után Ba​til​de úgy osont ki a ház​ból, mint egy
ki​v ert ku​tya.
Ez​u​tán nem is jött töb​bé. Va​la​hány​szor ma​m an újabb adag
mo​sott ru​hát akasz​tott ki a szá​rí​tó​kö​tél​re, mi​köz​ben Eta​lon a csi​-
pe​sze​ket ado​gat​ta, be​csuk​ták az összes aj​tót és spa​let​tát, hogy ne
is lás​sa őket.
Eta​lon he​te​dik szü​le​tés​nap​já​nak es​té​jén ma​m an nem tért
vissza a mo​sást Bo​bigny​be ki​szál​lí​tó kör​út​já​ról. Reg​gel​re el​ér​te a
hír a fiát, hogy Ar​na​und meg​öl​te.
Eta​lon csak állt a tor​ná​con, ke​zé​ben a csíp​te​tők​kel teli ko​sár​-
ral. Mind​ez az ő hi​bá​ja volt. Nem állt be az any​ja he​lyett, ho​lott
fel​ál​doz​hat​ta vol​na ma​gát ma​m anért. Most, hogy el​m ent,
ugyan​olyan tá​v o​li​v á vált, mint so​sem lá​tott apja.
Le​ros​kadt a be​ton​lép​cső​re. Eszé​be ju​tott, ho​gyan ve​re​get​te
meg a há​tát édes​any​ja, hogy vissza​alud​jon egy-egy rém​ál​m a
után… ho​gyan per​dül​tek tánc​ra vagy bú​jócs​káz​tak nap​sü​té​ses
va​sár​na​po​kon a len​gő le​pe​dők kö​zött. Most mind​ez sem​m i​v é lett.
Im​m ár nem ve​he​ti meg az any​já​nak, ami​re vá​gyik, ha fel​nő,
hogy mo​so​lyog​ni lás​sa.
Egyet​len ének sem tud​ta vol​na ki​fe​jez​ni szí​v e fáj​dal​m át, ezért
in​kább hall​ga​tott. Néma könnyek gör​dül​tek vé​gig az or​cá​ján és
az aj​kán.
Ba​til​de elő​óva​ko​dott a há​zá​ból, és a kar​já​ba zár​ta is​m e​rős,
hagy​m a- és ve​rej​ték​sza​gú öle​lé​sé​v el. A fiú nem vet​te ész​re a vá​-
szonzsá​kot, amíg a fe​jé​re és kar​já​ra nem ke​rült. Ad​dig​ra azon​ban
túl he​v es lett a zo​ko​gá​sa, hogy meg tud​ja vé​de​ni ma​gát.
Ful​do​kol​v a, tak​nyát nyel​v e le​v e​gő után kap​ko​dott a szú​rós
zsák​ban, az​tán el​v esz​tet​te az esz​m é​le​tét. A ka​ta​kom​bák mé​lyén
éb​redt fel – ab​lak​ta​lan, si​v ár vi​lág volt az, mely​nek fa​la​it ko​po​-
nyák és cson​tok al​kot​ták –, más ra​bul ej​tett gye​re​kek mel​lett,
akik​nek hoz​zá ha​son​ló​an nem volt csa​lád​juk vagy nem volt hová
men​ni​ük. Cel​lá​ja vi​ze​let​től bűz​lött, meg ugyan​at​tól a kel​le​m et​len
szag​tól, amit az édes​any​ja is árasz​tott ma​gá​ból még pros​ti​ként.
Ba​til​de el​ad​ta Ar​na​und-nak. Túl késő volt a me​ne​kü​lés​re gon​-
dol​ni. Ma​m an nél​kül, ál​lan​dó lel​ki​fur​da​lás​tól gyö​tör​v e, hogy ré​-
sze volt a ha​lá​lá​ban, a ze​né​v el is fel​ha​gyott, el​te​m et​te ma​gá​ban.
Há​rom hó​nap telt el anél​kül, hogy meg​pil​lant​hat​ta vol​na az
eget vagy a nap​v i​lá​got. Ta​nú​ja volt, mi​ként gyöt​rik meg el​m ond​-
ha​tat​la​nul a töb​bi gye​re​ket Ar​na​und pri​bék​jei, ho​gyan „ta​nít​ják
ki” őket olyan kész​sé​gek​re, ame​lyek bir​to​ká​ban el​ad​ha​tó​v á vál​-
nak. Fájt ér​tük a szí​v e – né​m e​lyik nála, hét​éves​nél is fi​a​ta​labb
kis​fiú csont​so​v ány​ra aszott. Pa​pír​v é​kony bő​rü​kön át​de​reng​tek
ké​kes vé​ná​ik. Eta​lon azért is bűn​tu​da​tot ér​zett, mert őt nem bán​-
tot​ták. Meg​kér​dez​te az egyik őrt, mi​ért nem…
A rút fic​kó ki​v il​lan​tot​ta ni​ko​tin​tól sár​ga fo​ga​it, és üres te​kin​-
tet​tel né​zett maga elé.
– Hogy mi​ért? Azt kér​ded, mi​ért bán​nak ve​led más​kép​pen?
Mi van, nem tet​szik, hogy el​ha​nya​gol​nak? – hor​kant fel, és meg​-
bor​zol​ta a fiú ra​kon​cát​lan, gön​dör fürt​je​it, ame​lyek most a vál​lá​-
ig ér​tek. Eta​lon össze​rez​zent, és el​hát​rált mel​lő​le. A szuty​kos kéz
a le​v e​gő​ben ma​radt. A fic​kó el​ne​v et​te ma​gát. – Szí​v e​sen se​gí​te​-
nék raj​tad, de Ar​na​und meg​til​tot​ta, hogy hoz​zád nyúl​junk. A te
szép​sé​ged… okí​tás nél​kül is ara​nyat ér. – Az őr kö​ze​lebb nyo​-
mult, és kér​ges uj​ját le​csúsz​tat​ta a fiú nya​kán és mell​ka​sán,
ame​lyet alig ta​kart el pár sza​kadt rongy. Eta​lon un​do​rod​v a meg​-
bor​zon​gott. – Az ár​tat​lan​sá​god is kü​lön ext​ra – tet​te hoz​zá az őr.
Aho​gyan az „ext​ra” szót ej​tet​te, ahogy kö​rül​leng​te whis​ky​gő​-
zös le​he​le​te, mi​köz​ben te​tő​től tal​pig vé​gig​gusz​tál​ta, Eta​lon​ban
úgy fel​gyü​lem​lett el​le​ne a gyű​lö​le​te, hogy is​m ét rá​ta​lált egy dal.
Éne​ke nyo​m án a pri​bék a por​ban fet​ren​gett előt​te: úgy te​ker​gő​-
zött, mint egy kí​gyó – hi​szen az is volt.
Nyö​szö​rög​v e val​lot​ta be, hogy a sze​ren​cse​já​té​kok rab​ja. Ezt
hosszas fel​so​ro​lás kö​v et​te, hány​szor és mi​v el rö​v i​dí​tet​te meg a
gaz​dá​ját. Több őr is hal​lot​ta a val​lo​m ást, oly han​go​san vissz​han​-
goz​ták a cel​la fa​lai. Reg​gel​re Ar​na​und ön​kezű​leg vég​zett a sik​-
kasz​tó​v al.
Sen​ki sem tud​ta, hogy az egész mö​gött Eta​lon áll. Úgy hit​ték,
a pri​bék bi​zo​nyá​ra a kel​le​té​nél job​ban fel​ön​tött a ga​rat​ra, és az
ital ol​dot​ta meg a nyel​v ét. A fiú meg​őriz​te a tit​kát, egé​szen ad​dig,
amíg cel​la​tár​sai el nem árul​ták. A kö​zön​ség ko​rán oda​gyűlt,
hogy elő​ze​tes szem​lét tart​son a kí​ná​la​ton. Ezek az ala​kok ol​csó
mun​ka​erőt ke​res​tek, vagy be​te​ges, sza​dis​ta vá​gya​i​kat szán​dé​koz​-
tak ki​elé​gí​te​ni. Ám mi​köz​ben Eta​lon sors​tár​sa​it mé​re​get​ték, ő da​-
lá​v al súj​tott le rá​juk, míg​nem vé​gül ja​jong​tak és sír​tak.
Egyen​ként tá​m o​lyog​tak el a hely​ről, amely szem​be​sí​tet​te őket
tu​laj​don al​jas​sá​guk​kal. Vissza sem jöt​tek töb​bé, nem kér​tek eb​ből
a kel​le​m et​len gye​re​ka​dag​ból. Ehe​lyett szét​v it​ték a hí​rét, hogy
bosszú​ál​ló an​gyal tom​bol a ka​ta​kom​bák mé​lyén, és oly édes​ség​-
gel és szen​v e​déllyel éne​kel, oly kö​nyör​te​le​nül os​to​roz éne​ké​v el,
hogy min​den lé​lek örök meg​v ál​tá​sá​ért kezd es​de​kel​ni.
Ar​na​und mér​gé​ben, hogy mennyit vesz​tett mi​at​ta, ki​kö​töt​te a
fiút, és fel​pec​kel​te a szá​ját. Szó​ba ke​rült, hogy ki​v ág​ják a nyel​v ét,
ez azon​ban le​v ont vol​na az ér​té​ké​ből. A ve​v ők ép​nek akar​ták lát​-
ni az árut. Kü​lön​ben is, nem Eta​lon sza​v ai ha​tot​tak, ha​nem
hang​ja dús re​gisz​te​rei, szép​sé​ge és tisz​ta​sá​ga.
Ar​na​und és pri​bék​jei ezért lú​got eről​tet​tek le Eta​lon tor​kán.
Fel​hí​gí​tot​ták annyi​ra, hogy ne mar​ja ha​lál​ra, a hang​szá​la​it
azon​ban fel​hó​lya​go​sí​tot​ta és mind​örök​re tönk​re​tet​te. Mi​után
órá​kon át ful​do​kol​v a köp​köd​te for​ró, sa​v as há​nya​dé​kát, amit őrei
rend​re vissza​nye​let​tek vele, ne​hogy tönk​re​te​gye az aj​kát és az ar​-
cát, Eta​lon el​v e​szí​tet​te azt a ké​pes​sé​gét, amely meg​v éd​het​te őt és
a tár​sa​it.
A leg​szí​v e​seb​ben meg​halt vol​na, ezért is fo​hász​ko​dott. Ehe​-
lyett még po​ko​libb szen​v e​dé​sek vár​tak rá. Egy hét el​tel​té​v el fel​ke​-
res​te Ar​na​und-t egy ide​gen, és kö​zöl​te vele, ér​dek​li a kis éne​kes​-
ma​dár, aki​nek vi​selt dol​gai ad​dig​ra már az al​v i​lág szé​les ré​te​ge​it
ré​m ít​get​ték vagy mu​lat​tat​ták. Eta​lon​nak azon​ban olyan bor​sos
volt az ára, hogy azt ed​dig sen​ki sem tud​ta meg​fi​zet​ni.
Az adás​v é​tel nap​ján őrei szűk he​lyi​ség​be von​szol​ták a fiút,
ame​lyet egyet​len, a mennye​zet​ről le​csün​gő égő vi​lá​gí​tott meg,
gyér fényt vet​v e a fa​lak​ra. Há​rom​ba kö​zü​lük pisz​kos, pók​há​lós
ko​po​nyák so​rai ágya​zód​tak. A ne​gye​dik fal üres volt, eh​hez lán​-
col​ták hoz​zá. Mi​után Ar​na​und meg​ér​ke​zett, az őrök tá​v oz​tak, és
be​zár​ták ma​guk mö​gött az aj​tót. Eta​lon szem​től szem​ben állt
any​ja gyil​ko​sá​v al. En​nek a fér​fi​nak most egy vö​dör és szi​v acs
volt a ke​zé​ben. Eta​lon foga össze​koc​cant hi​á​nyos öl​tö​zé​ké​ben –
mind​össze egy tú​lon​túl rö​v id nad​rág​ból állt, amely a bo​ká​já​ig
sem ért le. Vé​res és meg​té​pett da​rab volt, hi​szen nem olyan rég
még az őre​i​v el tu​sa​ko​dott.
– Jesszu​som, hogy né​zel ki! – mo​rog​ta Ar​na​und. – Per​sze ezt
is jól ki​főz​ted. Te is ugyan​olyan el​v e​te​m ült és alat​to​m os vagy,
mint Na​di​ne. Ha​nem lát​ha​tod, mire ment vele, nem igaz? Ala​po​-
san meg​la​kolt érte, és már alul​ról sza​gol​ja az ibo​lyát. – Ez​zel
Eta​lon​ra ön​töt​te a vö​dör jég​hi​deg tar​tal​m át. A fiút meg​kö​hög​tet​-
te a szap​pa​nos víz, amely az orr​já​ra​ta​i​ba foly​v a el​tö​m í​tet​te a lég​-
csö​v ét. Le​v e​gő után kap​ko​dott.
Any​ja ne​v é​nek em​lí​té​sé​re tűz gyúlt ki a szí​v é​ben. Hi​á​ba szü​le​-
tett azon​ban meg a dal, amely térd​re kény​sze​rít​het​te vol​na Ar​na​-
und-t, e szí​nes han​go​kat hang​szá​lai im​m ár kép​te​le​nek vol​tak ki​-
éne​kel​ni.
Fog​v a tar​tó​ja szi​v accsal le​m os​ta az ar​cát és a mell​ka​sát. Meg​-
vo​nag​lott a keze alatt.
– Hi​á​ba eről​köd​tél. En​nek a ve​v ő​nek kü​lön​le​ges vá​gyai van​-
nak. Nem tud​ni, hogy hív​ják, és az ar​cát sem lát​ta még soha
sen​ki em​ber​fia. Csak mint az Éj​sza​ka Fan​tom​ját em​le​ge​tik. Azt
mond​ják róla, a sö​tét​ség lep​le alatt jön-megy, mint a skor​pi​ók.
Eta​lon is​m ét meg​bor​zon​gott e jel​lem​zés hal​la​tán.
– Az ef​fé​lék ked​v e​lik a mocs​kot. Ne​kem el​hi​he​ted… – gur​gu​-
lá​zott vi​dá​m an az em​ber​ke​res​ke​dő. – Túl jó vagy te hoz​zá, akár​-
mi​lyen ko​szos is vagy. Gu​m i​csont ez egy ki​éhe​zett ku​tyá​nak.
Eta​lon nem né​zett Ar​na​und apró bo​gár​sze​m é​be és dur​v a, ke​-
rek ké​pé​be, ehe​lyett in​kább szuty​kos lá​bá​ra sze​gez​te a te​kin​te​tét.
De rég is volt, mi​kor a láb​fe​je tisz​ta volt, és láb​uj​jai já​té​ko​san
kan​di​kál​tak ki a maga kre​ál​ta lyu​ka​kon!
– El sem mond​ha​tom, mek​ko​ra öröm lesz, hogy vég​re meg​-
sza​ba​du​lok tő​led, ki​csi Et​tie! – acsar​gott Ar​na​und. – Csak​nem
tönk​re​tet​ted a vál​lal​ko​zá​so​m at. Ta​lán még​is ki​v á​gom a nyel​v ed,
és nyak​lánc​ként vi​se​lem majd. Két​lem, hogy az új gaz​dád​nak
van annyi süt​ni​v a​ló​ja, hogy ész​re​v e​gye, mi​előtt…
– Job​ban ten​né, Mon​si​eur, ha nem be​csül​né alá a meg​fi​gye​-
lő​ké​pes​sé​ge​m et. – Sem Ar​na​und, sem Eta​lon nem vet​te ész​re,
hogy tár​sa​sá​got kap​tak, míg​nem fér​fi​ba​ri​ton töl​töt​te be a he​lyi​-
sé​get, és fog​ta őket kö​rül min​den le​het​sé​ges irány​ból, oly ha​tal​-
ma​san és fe​nye​ge​tőn, akár egy da​gály duz​za​do​zó hul​lá​m a. Ha
Eta​lon saj​gó csuk​ló​ja nincs a fal​hoz bi​lin​csel​v e, biz​to​san össze​-
esik az édes, hip​no​ti​kus hang sú​lya alatt…
– Mi​v el va​ló​ban sö​tét​ben set​ten​ke​dő skor​pió va​gyok – kán​tál​-
ta to​v ább a dal​la​m os hang egy​re zen​gőb​ben, egy​re han​go​sab​ban
–, sze​re​tek min​dent lát​ni és hal​la​ni.
Ar​na​und ezt hall​v a le​cö​v e​kelt, ahol volt. Ugyan​úgy meg​ré​-
mült, mint Eta​lon. Mind​ket​ten a nyi​tott ajtó felé for​dul​tak. A
vevő tel​jes ar​cát fe​hér sza​tén​m aszk ta​kar​ta el, mind​össze kis nyí​-
lás ma​radt csak a száj​nak. Az orr és a po​fa​cson​tok hi​bát​lan,
művi vo​na​lai a szö​v et​be íród​tak. Az ele​gáns, élre va​salt fe​ke​te öl​-
töny és a kö​pö​nyeg az elő​ző szá​zad di​v at​ját idéz​te.
Ar​na​und ügyet​le​nül meg​ha​jolt.
– Lát​hat​nám a pénzt?
Az​u​tán koc​káz​tat​ta meg a kér​dést, mi​után el​halt az ide​gen
sza​v a​i​nak vissz​hang​ja, és a da​gály​hul​lám bé​kés cso​bo​gás​sá csen​-
de​se​dett.
A vevő sze​m e nem evi​lá​gi arany​fénnyel vi​lá​gí​tott a maszk
szem​üre​gé​nek sö​tét mély​sé​ge​i​ből. Eta​lon fel​nyö​gött, mi​kor egy
bőr​be öl​töz​te​tett kéz meg​ló​bált egy ezüst​pénz​zel teli zacs​kót, az​-
tán el is tün​tet​te, mi​előtt Ar​na​und mohó uj​jai meg​ka​pa​rint​hat​ták
vol​na. A fiú még éle​té​ben nem lá​tott ennyi pénzt.
A Fan​tom ma​gas volt és csont​so​v ány, de nem is volt szük​sé​-
gük ezek​nek a cson​tok​nak hús​ra. A tes​ti erő​nél ha​tal​m a​sabb, túl​-
vi​lá​gi ener​gia áradt be​lő​le, va​la​m i​fé​le ra​ga​do​zó fen​sőbb​ség,
amely​nek szik​rái úgy pat​tog​tak róla, akár az elekt​ro​m os ki​sü​lé​-
sek. Fél​re​lök​te Ar​na​und-t, és le​gug​golt Eta​lon előtt, aki meg​resz​-
ke​tett, ahogy kesz​tyű​jé​nek sí​kos hi​de​ge az ál​lá​hoz ért.
A Fan​tom te​tő​től tal​pig vé​gig​m ér​te, cset​tin​tett a nyel​v é​v el,
majd el​en​ged​te az ál​lát, fel​állt, le​ka​nya​rin​tot​ta vál​lá​ról a kö​pö​-
nye​gét, és a sö​tét szö​v et​be bur​kol​ta a di​der​gő, fél​m ez​te​len gye​re​-
ket. Eta​lon nem szá​m í​tott ilyen együtt​ér​zés​re egy olyan lény​től,
aki pin​ce​m ély​ben, ro​v a​rok és kí​gyók kö​zött élt. A bár​so​nyos
anyag​nak fura, lú​gos, égett sza​ga volt, ami fa​csar​ta a fiú or​rát.
– Ő? – mu​ta​tott rá a Fan​tom. – Ő len​ne a bosszú​ál​ló an​gyal,
aki​től resz​ket Pá​rizs összes csa​tor​na​la​kó pat​kánya?
– Igen – fe​lel​te Ar​na​und. – Mi​ért, va​la​m i gon​dod van ez​zel?
Nem szár​nyal​ja túl min​den vá​ra​ko​zá​so​dat?
Szissze​nés hal​lat​szott a maszk mö​gül.
– A gond az – zen​gett fel is​m ét a Fan​tom el​bá​jo​ló hang​ja –,
hogy ez egy fiú. Nem ezt ígér​té​tek. – Kö​ze​lebb lé​pett Ar​na​und-
hoz, kis hí​ján a láb​uj​já​ra lé​pett. Ke​cse​sen moz​gott, akár egy fe​ke​-
te pár​duc.
Ar​na​und két lé​pést hát​rált. Hom​lo​kán ki​ütött a ve​rej​ték.
Olyan gyors volt e fi​zi​kai vál​to​zás, mint​ha meg​ol​v adt vol​na a
bőre a ha​lo​v ány fény​ben. Eta​lon bi​zony azt kí​v án​ta, hogy ol​v ad​-
jon el min​de​nes​től. Gyűl​jön epe- és vér​tó​csá​v á a lá​bá​nál, hogy
fel​fal​ják e po​kol​bu​gyor​ban nyüzs​gő fér​gek.
– I… igen, fiú – da​dog​ta Ar​na​und, vá​la​szul a Fan​tom meg​-
jegy​zé​sé​re. – De… nézz csak rá! Elég szép ah​hoz, hogy min​den
íz​lést ki​elé​gít​sen. Amúgy egy fiú ugyan​olyan gyö​nyö​rök​kel aján​-
dé​koz​hat meg, mint egy lány, ha nem kü​lön​bek​kel. Csak ki kell
ta​ní​ta​ni rá. Ami a te elő​jo​god len​ne. Egy uj​jal sem ér​tünk hoz​zá.
A vevő hát​ra​pil​lan​tott a gye​rek​re a vál​la fö​lött. Eta​lon tor​ka
ki​szá​radt fé​lel​m é​ben, mert kí​v án​csi​sá​got lá​tott fel​v il​lan​ni ab​ban
a csil​lo​gó szem​pár​ban… a masz​kos lény lát​ha​tó​an fon​to​ló​ra vet​te
az aján​la​tot.
– Éne​kelj ne​kem, kis​fiú! Hal​la​ni aka​rom azt a va​rázs​la​tos
han​go​dat. Kény​sze​ríts rá, hogy szem​be​néz​zek meg​bo​csát​h a​tat​-
lan bű​ne​im​m el!
Eta​lon ugyan​úgy meg​der​m edt ijed​té​ben, mint Ar​na​und. Az
egyet​len hang a he​lyi​ség​ben a sis​ter​gő égő​től szár​m a​zott.
A Fan​tom te​kin​te​te for​rón iz​zott a maszk mö​gött.
– Azt mond​tam, éne​kelj, fiú! Éne​kelj, és meg​éred a hol​na​pot!
Hang​ja el​len​áll​ha​tat​lan pa​rancs​ként ha​tott, da​cá​ra an​nak,
hogy fe​nye​ge​tést is hor​do​zott. Fel​éb​resz​tet​te Eta​lon hang​szá​la​it,
aki éne​kel​ni kez​dett. Ha​nem ször​nyű nye​ker​gés lett eb​ből: a nyúl
vi​sít így, ha ele​v e​nen meg​fő​zik. A fiú a masz​kos ide​gen​nel egy​-
szer​re bor​zon​gott össze.
 A Fan​tom most Ar​na​und felé for​dult.
– Át akarsz ver​ni, te em​ber​ke​res​ke​dő? Má​sik gye​re​ket akarsz
rám sóz​ni?
– Én vol​tam az an​gyal, csak el​v et​ték a han​go​m at… – zo​ko​-
gott fel szé​gye​né​ben a fiú.
– Mi​ket hord itt össze ez a kis lé​hű​tő? Na és mi van ak​kor?
Sem​m i fon​tos​nak nem ár​tot​tunk raj​ta. Aka​rod vagy sem? Nem
két​lem, akad ná​lad sok​kal te​he​tő​sebb és jobb sze​m ű vevő, akit
nem a gé​gé​je ér​de​kel, és fel tud​ja mér​ni, mit ér.
Ar​na​und ul​ti​m á​tu​m a egy​út​tal utol​só sza​v a​it is je​len​tet​te. A
Fan​tom alig ész​re​v e​he​tő, fi​nom moz​du​lat​tal hosszú, vé​kony zsi​-
nórt pat​tin​tott ki jobb kesz​tyű​je alól, egyik vé​gét ugyan​is erre a
csuk​ló​já​ra csa​v ar​ta. Ez​u​tán to​jás mé​re​tű go​lyó​bis gör​dült elő az
inge uj​já​ból, és kat​tant rá a zsi​nór vé​gé​re. Mi​előtt Ar​na​und ket​tő​-
ig szá​m ol​ha​tott vol​na, meg​csör​dí​tet​te a zsi​nórt. Az ma​gas han​-
gon sü​v í​tett a le​v e​gő​ben: olyan volt, mint a ku​tya​síp. Az ólom​go​-
lyó há​rom​szo​ro​san Ar​na​und nya​ka köré te​ker​te a zsi​nórt, majd
ne​ki​v á​gó​dott az ádám​csut​ká​já​nak, és össze​zúz​ta. Ar​na​und há​-
pog​v a ful​dok​lott.
A Fan​tom rán​tott egyet a zsi​nó​ron, még szo​ro​sabb​ra fog​v a a
hur​kot.
– Kö​nyö​rögj az éle​te​dért, te mo​csok! Kö​nyö​rögj, és ak​kor ta​-
lán meg​ha​gyom!
Eta​lon meg​ba​bo​náz​v a fi​gyel​te, ho​gyan kap​kod Ar​na​und a
nya​ká​ra te​ke​re​dő haj​szál​v é​kony drót után, mi​köz​ben a képe
puly​ka​v ö​rös, a sze​m e ki​gú​v ad, és már nyü​szí​te​ni sem tud.
– Ahá! – ki​ál​tot​ta a Fan​tom. – Ta​lán már elég​gé meg​ja​v ult a
sze​m ed ah​hoz, hogy meg​be​csülj egy mű​kö​dő gé​gét. Amint lá​tod,
élet és ha​lál múl​hat raj​ta. – Újabb vad rán​tás után Ar​na​und a
kő​pad​ló​ra ro​gyott. – Lá​tod, kis​fi​am? – a Fan​tom zen​gő hang​ja
most Eta​lont bű​v öl​te. – A da​lod nél​kül is térd​re kény​sze​rí​tet​tük
ezt az urat. Édes a bosszú, ugye?
Tény és való, min​den ri​a​dal​m a el​le​né​re a fiú tit​kon él​v ez​te,
hogy így pó​rul járt any​ja gyil​ko​sa.
– Nos, meg​hagy​jam az éle​tét? – kér​dez​te a Fan​tom, és vo​-
nag​ló ál​do​za​tá​ra sze​gez​te a te​kin​te​tét.
 Eta​lon fin​to​rog​v a vet​te szem​ügy​re a fa​lak men​tén so​ra​ko​zó
ko​po​nyá​kat és cson​to​kat. Ölni rossz, ma​m an min​dig is ezt
mond​ta. Ugyan​ak​kor azt is mond​ta, ak​kor he​lyén​v a​ló, ha ez​zel
gye​re​kek éle​tét le​het meg​m en​te​ni. Sors​tár​sa​i​ra gon​dolt, akik vele
együtt szen​v ed​tek Ar​na​und ke​zé​től, aki​ket ha​m a​ro​san el​ad​na, és
azt ká​rog​ta:
– Ne kí​m élj meg sen​kit a faj​tá​já​ból!
A Fan​tom te​kin​te​te ta​lál​ko​zott az övé​v el, és hall​ga​tó​la​gos szö​-
vet​ség köt​te​tett ket​te​jük kö​zött: tar​tós, egy​út​tal azon​ban oly bű​-
nös szö​v et​ség, hogy Eta​lon tud​ta, soha nem kap​hat fel​ol​do​zást.
A Fan​tom fel​emel​te maszk​ja egyik ol​da​lát, és Ar​na​und fölé
ha​jolt. Hogy mit vett elő, azt a fiú nem lát​hat​ta a sö​tét​ben. Ar​na​-
und meg​v o​nag​lott, és ar​cá​ra ki​ült a ret​te​gés. Tág​ra nyílt sze​m é​-
ből sár​gás​szür​ke fény​su​gár ha​tolt a Fan​tom mell​ka​sá​ba, ki​v i​lá​-
gít​v a szegy​csont​ját a zakó és az ing mö​gött.
Eta​lon néma döb​be​net​tel néz​te a Fan​tom csu​pa​szon ma​radt
bő​rét az ing​nyak fö​lött. A vé​nák vi​lá​gí​tón lát​ha​tó​v á vál​tak a nya​-
kán, mint​ha ide áram​lott vol​na mell​ka​sá​ból az a fény​lő va​la​m i.
Vele el​len​tét​ben Ar​na​und arc​szí​ne holt​sá​padt​tá fe​hé​re​dett, és töb​-
bé nem moz​dult.
A Fan​tom ar​rébb lök​te az élet​te​len tes​tet.
– Kö​szö​nöm a ma​ra​dék élet​ere​jét, Mon​si​eur. Cse​ré​be meg​-
kap​ta tő​lem ezt a re​m ek kis nyak​lán​cot. Vi​sel​je egész​ség​gel! –
Meg​szo​rí​tot​ta a hur​kot ál​do​za​ta nya​kán, mire kö​rü​löt​te a pad​lón
sö​tét tó​csá​ba gyűlt a vér. A Fan​tom csuk​ló​ja egyet​len rán​dí​tá​sá​-
val vissza​húz​ta ha​lá​los fegy​v e​rét.
Szó nél​kül ki​sza​ba​dí​tot​ta Eta​lon csuk​ló​ját, majd fel​aján​lot​ta
neki Ar​na​und ba​kan​csát. Túl nagy volt a gye​rek lá​bá​ra, de mi​-
után ki​töm​ték az ele​jét ron​gyok​kal, már tu​dott ben​ne jár​ni.
– A leg​több őr vagy al​szik vagy le​it​ta ma​gát – vil​lant meg sár​-
gán a Fan​tom sze​m e. – Majd gyors le​szek, és szép csend​ben
egyen​ként le​v á​gom őket. Te meg ad​dig sza​ba​dítsd ki a töb​bi gye​-
re​ket! En​gem azon​ban jobb, ha nem lát​nak meg, nem aka​rok a
rém​ál​m a​ik​ban kí​sér​te​ni.
Vé​gig​jár​ták a ka​ta​kom​bák va​la​m ennyi szint​jét, ha​lá​los né​m a​-
ság​ban, mint a skor​pi​ók. Mint be​ígér​te, a Fan​tom le​gyil​kol​ta az
összes őrt. A fura sár​gás​szür​ke fény​lab​dát mind​ből ma​gá​ba szív​-
ta, mi​előtt ele​nyész​tek vol​na az alag​út​ban. Eta​lon csak ez​u​tán
nyi​tot​ta ki a cel​lák aj​ta​ját. Az ál​ar​cos meg​bújt mö​göt​te a sö​tét​-
ben, épp csak a szi​lu​ett​je sej​lett.
Amer​re néz​tek, a Ka​szás ara​tott, de az új élet re​m é​nye is el​töl​-
töt​te a gye​rek​se​re​get. Eta​lon vér​tó​csák​ban csúsz​kált, és át kel​lett
lép​ked​nie a Fan​tom ál​do​za​ta​in. A hul​la​ra​kás lép​cső​ül szol​gált a
sza​bad​ság​ba, mi​kor ki​nyi​tot​ta az aj​tó​kat, és sza​ba​don en​ged​te a
tár​sa​it. Azok fej​v esz​tet​ten to​long​tak a fo​lyo​só​kon. Ret​teg​v e, sír​v a
búj​tak egy​m ás​hoz a szűk alag​utak​ban. Mi​után mind ki​sza​ba​dul​-
tak, Eta​lon a leg​sö​té​tebb át​já​rók​ban ku​ta​tott a Fan​tom után,
ahol nem lát​hat​ják meg ket​te​jü​ket. Rá is lelt a ka​ta​kom​bák mé​-
lyén vé​res ke​zé​v el, meg​té​pett öl​tö​nyé​ben; erei és sze​m e azon​ban
nem evi​lá​gi fény​től iz​zot​tak.
– Nem ve​zet​néd ki őket a sza​bad​ba? – kér​dez​te a fiú. Va​la​m i​-
ként meg​ér​tet​te, hogy az éle​té​v el ját​sza​na, ha bár​m i egye​bet kér​-
dez​ne.
– Nem – vág​ta rá nyom​ban a Fan​tom, és ke​ze​i​ről be​le​dör​göl​-
te a vért a fal men​tén sor​ba ra​kott ko​po​nyák egyi​ké​be. – Ott
van​nak ők egy​m ás​nak. Van éte​lük és van​nak lám​pá​sa​ik, ki​se​gít​-
he​tik ma​gu​kat a rak​tá​rak​ból. Meg​le​het, a gyen​gék meg​hal​nak
köz​ben, az erő​sek azon​ban élve és még erő​seb​ben ke​rül​nek ki in​-
nen. Ez a dol​gok rend​je. Akik ki​ta​lál​nak a fel​szín​re, azok​nak ott
lesz a csend​őr​ség. Egy​szer az élet​ben a kar​ha​ta​lom is köz​be​lép​-
het. Hagy​juk, hadd tölt​se​nek meg egy tel​jes ár​v a​há​zat sze​gény
kis nyo​m o​rul​tak! Ezek a köly​kök ma​guk​ra ha​gyat​v a is job​ban
jár​nak, mint én va​la​ha is az ő ko​ruk​ban.
Ez​zel in​dult is, Eta​lon azon​ban meg​ra​gad​ta az ör​dö​gi ügyes​-
sé​gű ke​zet, amely egyet​len zsi​nór​ral több, mint har​m inc em​bert
mé​szá​rolt le. Sa​ját uj​jacs​kái túl ki​csik vol​tak ah​hoz, hogy át​ér​jék
a vér​m a​sza​tos fér​fi​te​nye​ret. Ha​nem ijed​ten kap​ko​dott le​v e​gő
után, mert a fény​ből va​la​m ennyi át​áram​lott a sa​ját bőre alá, és
ki​v i​lá​gí​tot​ta.
A Fan​tom sze​m e össze​szű​kült, majd ki​sza​ba​dí​tot​ta a ke​zét.
– Ennyit ma​gam is gya​ní​tot​tam, ami​kor fe​lő​led hal​lot​tam. –
Zseb​ken​dőt vett elő, és meg​tisz​to​gat​ta a ke​zét, az​tán át​nyúj​tot​ta
azt Eta​lon​nak, ugyan​eb​ből a cél​ból. – Torz​szü​lött vagy te is, a
ter​m é​szet bri​li​áns té​v e​dé​se. Nem két​lem, hogy fog​ság​ba ke​rü​lé​-
sed előtt is sej​tet​ted.
Eta​lon bó​lin​tott, és vissza​ad​ta az össze​pisz​kolt zseb​ken​dőt.
A Fan​tom kesz​tyűt hú​zott, és szem​ügy​re vet​te a bar​lang te​te​-
jét. Nya​kán meg​fe​szül​tek az inak.
– Nem szá​m ít, hogy dé​m o​ni​v a​dék vagy. Még él​hetsz úgy,
mint bár​ki más. Tö​ké​le​tes, hi​bát​lan arc​v o​ná​sa​id meg​be​csü​lést
sze​rez​nek majd ne​ked az em​be​rek vi​lá​gá​ban. El​v e​gyül​hetsz kö​-
zöt​tük, akár még ural​kod​hatsz is raj​tuk ott, ahol ez ne​kem nem
si​ke​rült.
– De én nem aka​rok el​v e​gyül​ni. Tar​toz​ni aka​rok va​la​ho​v á –
sut​tog​ta a gye​rek.
A Fan​tom fél​re​bil​len​tet​te a fe​jét.
– Ha ve​lem tar​tasz, el​kö​te​le​zed ma​gad a sö​tét​ség és a ma​gány
mel​lett. Töb​bé nem lát​ha​tod az eget, a nap​v i​lá​got. Nem lesz​nek
ba​rá​ta​id és ro​ko​na​id. És cse​ré​be csak annyit ajánl​ha​tok, hogy bi​-
zo​nyos ér​te​lem​ben vissza​ka​pod majd a da​la​i​dat. Ki​ta​nít​tat​lak, ki​-
ké​pez​lek, gon​dos​ko​dom ró​lad.
– Azt is meg​m u​ta​tod, ho​gyan fojt​ha​tom meg azo​kat, akik
bán​ta​ná​nak? – kér​dez​te a fiú he​v e​sen.
Meg​m en​tő​je mell​ka​sá​ból bugy​bo​ré​ko​ló ne​v e​tés tört elő.
– Ez va​ló​já​ban egy he​ge​dű​húr. A macs​ka​bél is ki​v á​ló pan​-
dzsá​bi lasszó. Leg​alább​is én an​nak hasz​ná​lom. Ezt a tu​dást
azon​ban nem szí​v e​sen osz​ta​nám meg ve​led. Tisz​tel​jük azért a
ha​tá​ro​kat! Ha​nem más ön​v é​del​m i fo​gá​so​kat is ta​nul​hatsz tő​lem.
Sok ef​fé​lét les​tem el elő​ző éle​te​im​ben. So​kat bi​zony. – Ez​u​tán né​-
mán el​v e​zet​te Eta​lont a pá​ri​zsi szenny​v íz​csa​tor​nák egyik tit​kos
be​já​ra​tá​hoz.
Egyet​len tá​jé​ko​zó​dá​si pont​juk az alag​út vé​gén be​szű​rő​dő vi​lá​-
gos​ság és sa​ját de​ren​gő bő​rük volt, noha en​nek fé​nye egy​re fo​-
gyat​ko​zott. Eta​lon ki​kap​csol​ta tu​da​tá​ból a víz csö​pör​gé​sét, cup​-
po​gó lép​te​i​ket és a vál​lá​ra ve​tett kö​pö​nyeg bé​lé​sé​nek bű​zét – több
szám​m al volt na​gyobb a mé​re​té​nél, noha tud​ta, egy na​pon majd
be​le​nő.
– Mi​ért akar​tál meg​v á​sá​rol​ni? – kér​dez​te re​sze​lős krá​ko​gás​-
sal. Félt ugyan kis​sé a vá​lasz​tól, de vá​gyott arra, hogy hall​ja
meg​m en​tő​je dal​la​m os hang​ját.
– Össze​té​v esz​tet​te​lek va​la​ki​v el – tört elő a vá​lasz a maszk
mö​gül, tom​pán és mér​he​tet​len, gyöt​rel​m es só​v ár​gás​sal el​tel​v e.
– Ki​v el, uram? Kit ke​res? – fag​gat​ta to​v ább a fiú. – Azon le​-
szek, hogy min​den​ben tá​m o​gas​sam önt!
Meg​m en​tő​je meg​állt, sze​m é​nek arany szi​v ár​v ány​hár​tyá​ja
meg​csil​lant a sö​tét szem​üreg mé​lyén, úgy ol​v a​sott Eta​lon lel​ké​-
ben.
– Kér​dé​sed​re vá​laszt kapsz majd a maga ide​jé​ben, és nyu​godj
meg, sza​v a​don fog​lak! Amúgy hívj Erik​nek!
Eta​lon bó​lin​tott.
– Az én ne​v em pe​dig…
– Ne mondd ki! – A Fan​tom a gye​rek fe​jé​re fek​tet​te kesz​tyűs
ke​zét, hogy el​hall​gat​tas​sa. Maszk​já​nak alsó fele zi​ze​gő han​got
hal​la​tott, mint​ha egy mo​soly rez​get​te vol​na meg. – A mai na​pon
új em​ber let​tél. Et​től a pil​la​nat​tól fog​v a az al​v i​lág​hoz tar​to​zol,
amely​nek fia vagy. Ször​nye​teg vagy, de gyö​nyö​rű ször​nye​teg.
Vad, még​is se​bez​he​tő. Le​gyen a ne​v ed Tüs​ke! A ró​zsa kel​le​m et​le​-
neb​bik ré​sze, amely​től min​den​ki tart, hi​szen össze​v ér​zi a ke​zet.
Te is tud​tál ilyen kel​le​m et​len len​ni, így hát mos​tan​tól a ne​v ed
lesz. Hadd em​lé​kez​tes​sen arra, mit vet​tek el tő​led ezek az alá​v a​ló
gaz​fic​kók! Té​v e​dés azt hin​ni, hogy a ször​nyek hoz​nak min​den
rosszat e pla​né​tá​ra. A mi faj​tánk ké​pes az el​fo​ga​dás​ra és a kö​-
nyö​rü​let​re, az em​be​re​ké vi​szont nem. Mi ugyan​is a dol​gok mé​-
lyé​re lá​tunk, hi​szen a mély​ben la​kozunk.
Eta​lon a kesz​tyű​re haj​tot​ta a fe​jét, amely ed​dig si​m o​gat​ta. A
Fan​tom min​den sza​v át el​hit​te. Hó​na​pok óta nem volt ré​sze ilyen
sze​re​tő, biz​ton​sá​gos ci​ró​ga​tás​ban, ho​lott ez egy rém​től szár​m a​-
zott.
– Le​szel a pa​pám?
Erik le​ej​tet​te a te​nye​rét, és há​tat for​dí​tott neki. Vál​la meg​gör​-
nyedt, mint​ha a kér​dés fáj​dal​m at oko​zott vol​na neki.
– Egy​szer ta​lán igen. Egye​lő​re ke​zün​kön ez a vér köt össze
ket​tőn​ket. Kér​lek, soha töb​bé ne hozd fel, ami itt tör​tént, ha​csak
én nem kez​de​m é​nye​zem! Az én tit​kom a tiéd is és vi​szont. Sem​-
mit sem tit​kol​hatsz el elő​lem! Es​küdj meg erre, vagy menj,
amer​re látsz!

Tüs​ke dala fo​kon​ként halt el he​ge​dű​je húr​ja​in, bús hang​za​to​kat

zen​get​v e meg föld alat​ti ott​ho​ná​ban. Itt la​kott, ami​óta csak hű​-
sé​get es​kü​dött a Fan​tom​nak ti​zen​két év​v el ko​ráb​ban egy szer​ző​-
dés​ben, ame​lyet két go​nosz lény vér​rel pe​csé​telt meg.
Soha nem hoz​ta szó​ba azt a na​pot, sem a gye​re​ke​ket, aki​ket
meg​m en​tet​tek. A Fan​tom eme ki​kö​té​sét be​csü​let​tel be​tar​tot​ta.
Vi​szont az iker​lán​gok​ról szó​ló álom​lá​tá​sa​i​ról hall​ga​tott. Jól tud​-
ta, csend​ben, ma​gá​ban ápolt cél​jai el​lent​m on​da​nak mind​an​nak,
amit a Fan​tom kö​v e​telt tőle… és ami​hez mos​to​ha​ap​ja több mint
egy év​szá​za​da rög​esz​m é​sen ra​gasz​ko​dott.
Rossz elő​ér​zet száll​ta meg, amely a csont​ja ve​le​jé​ig meg​re​-
meg​tet​te. Úgy meg​dör​göl​te a hom​lo​kát, hogy szin​te fájt, hát​ha
si​ke​rül ki​tö​röl​nie Rune-ra vo​nat​ko​zó áru​ló gon​do​la​ta​it.
Amennyi​ben to​v ább ha​lad ezen az úton, be​csap​ja az egyet​len
apát, aki neki ki​ju​tott. El​v e​szí​ti a he​ro​i​kus rém el​fo​ga​dó, kö​nyö​-
rü​le​tes ol​da​lát, és szem​be kell néz​nie a skor​pió vad dü​hé​v el, aki​-
nek far​ka az a ha​lá​los pan​dzsá​bi lasszó.
 13.
DAL A HOLD​HOZ

„Te vagy az éj, és csak az éj ért meg té​ged, és fo​gad kar​ja​i​ba.”

Anne Rice: In​ter​jú a vám​pír​ral

Öt perc​cel öt előtt ké​szü​lök el min​den​nel: át​öl​töz​tem, szá​raz pul​-

csit és far​m ert húz​tam, fel​tö​röl​tem az összes tó​csát és ki​suvic​kol​-
tam a fol​to​kat a sző​nyeg​ből. Szom​ba​ton​ként tí​zig ka​punk ki​m e​-
nőt, és ti​zen​egy​kor van vil​la​nyol​tás, ma azon​ban min​den​ki hat​ra
ter​v e​zi a vissza​tér​tét. Gyor​san át​né​zem még, mi min​dent hoz​-
tam ma​gam​m al a te​m e​tő​ből, mi​előtt be​fut​ná​nak.
A szín​ház​te​rem​ben át​élt ze​nei el​ra​gad​ta​tás még min​dig a ha​-
tá​sa alatt tart. Vak​ká tesz olyan jo​gos fé​lel​m ek​kel, meg​gon​do​lá​-
sok​kal szem​ben, ame​lye​ket kü​lön​ben fon​to​ló​ra kel​le​ne ven​nem…
Vak​m e​rő​ség​re is sar​kall. Olyan​nyi​ra, hogy el​rej​tet​tem egy mes​te​-
rem​hez szó​ló le​v él​két a ze​ne​ka​ri árok​ban, amely​ben újabb ta​lál​-
ko​zót kér​tem tőle. Annyi kér​dé​sem len​ne hoz​zá! Ezen kí​v ül a
sze​m é​be sze​ret​nék néz​ni, és úgy meg​kö​szön​ni, hogy a se​gít​sé​gé​-
vel ural​ni tud​tam Re​na​ta ári​á​ját. Nem az ál​m a​im​ban meg​je​le​nő
réz​szín szem​párt ke​re​sem, ha​nem azt a sö​tét​bar​nán csil​lo​gó, lé​-
lek​kel te​lit, amely csu​pán egyet​len pil​la​nat​ra vil​lant elő a ká​pol​-
ná​ban. Amely annyi​ra se​bez​he​tő​nek tűnt… annyi​ra tele volt em​-
be​ri vá​gyak​kal. Amely va​la​ho​gyan az enyém is lett mind​eköz​-
ben.
Odá​ig men​tem, hogy el​hoz​tam a köny​v et az éj​je​li​szek​ré​nyem​-
ről, ame​lyet anyu vett ne​kem, hogy apu​ra em​lé​kez​tes​sen. Óha​-
tat​la​nul is az mo​tosz​kált a fe​jem​ben, mi​lyen ré​gen hall​ha​tott a
Fan​tom a Lés En​fants Per​dus-ről, mind​ket​tőnk ked​v enc me​sé​jé​-
ről. Egy​foly​tá​ban azon járt az agyam, mennyi​re hi​á​nyoz​hat neki
az édes​any​ja. És mi​v el ez a mese kö​ze​lebb hoz​hat​ja hoz​zá, azt
akar​tam, hogy neki is meg​le​gyen. Ezért ezt is ott hagy​tam a ze​-
ne​ka​ri árok​ban.
Csak most, hogy las​san ma​gam​hoz té​rek, jö​v ök rá, hogy itt
sem stim​m el va​la​m i. A re​gény​be​li Fan​tom any​ja ugyan​is gyű​löl​-
te a fiát.
Meg​ál​lok a kony​há​ban, ahol ma​gam​hoz ve​szek egy tá​nyér
kek​szet, egy sze​let saj​tot, egy kést, egy pa​lack ás​v ány​v i​zet – még
min​dig far​kas​éhes va​gyok. A Fan​tom is egy​foly​tá​ban éhes volt
gye​rek​ko​rá​ban, ezt ér​zé​kel​tem ben​ne. Csen​gettyű​szó hang​zik fel
a há​tam mö​gött. Meg​for​dul​v a Di​ab​le-t fe​de​zem fel a bo​kám​nál,
mi​köz​ben mo​hón pis​log fel a tá​nyé​rom​ra. Ami​óta ott​hagy​tam a
szín​ház​ter​m et, ál​lan​dó​an a nyo​m om​ban jár. To​v ább​ra sem en​-
ge​di, hogy meg​si​m o​gas​sam, vi​szont nem tá​gít mel​lő​lem. Ha​tá​ro​-
zot​tan az a be​nyo​m á​som, hogy őrö​m ül sze​gő​dött, és le nem
száll​na ró​lam az is​ten​nek se.
Ke​v és te​jet töl​tök ki egy tál​ba csi​lin​ge​lő ár​nyé​kom​nak, az​tán
együtt vissza​v o​nu​lunk a szo​bám​ba. A macs​ka​ka​ját a ga​lé​ri​á​ra
ve​ze​tő lép​cső kö​ze​lé​ben he​lye​zem el.
Di​ab​le le​fe​tye​lő nyel​v e és do​rom​bo​lá​sa kí​sé​ri lá​v a​lám​pám
bugy​bo​ré​ko​lá​sát. En​nek le​v en​du​la​kék de​ren​gé​sé​ben sze​lem fel a
saj​tot a kek​szes szend​v ics​hez. Köz​ben át​né​zem az étel​hor​dó tar​-
tal​m át.
A leg​jobb, ha el​fog​la​lom ma​gam, csak így tu​dom el​hes​se​get​ni
Ma​dame Bou​chard un​do​kos​ko​dá​sá​nak kel​le​m et​len em​lé​két. Te​-
kin​tet​tel, hogy mi​lyen be​nyo​m ást kel​tet​tem itt a leg​el​ső pil​la​nat​-
tól fog​v a – el​csesz​tem egy meg​hall​ga​tást, olyan di​á​kok elé to​la​-
kod​v a, akik hó​na​pok óta ké​szül​tek erre, az​tán áju​lást mí​m el​tem,
akár va​la​m i ósdi ro​m an​ti​kus re​gény hisz​tis hős​nő​je –, nem meg​-
le​pő, hogy a ta​no​da ve​ze​tő ének​ta​nár​nő​je nem en​gem kép​zel el a
női fő​sze​rep​re. Nem is je​lent​ke​zem rá. Le​gyen Aud​rey-é, min​-
den​nél job​ban kí​v á​nom ezt a szá​m á​ra…
Bou​chard nem ért meg en​gem… Ma​gam​nak akar​tam ma bi​-
zo​nyí​ta​ni. Kü​lön​ben nem a sö​tét​be bo​rult szín​pa​don éne​ke​lek.
Nem a zene irán​ti ra​jon​gá​som ve​zé​relt te​hát.
Vagy még​is?
Láng​ba bo​rul az ar​com, mert eszem​be jut, mi​lyen ér​zés volt
megint egy​nek tud​nom ma​gam a dal​lal. Úgy érez​tem, újra ura​-
lom a ze​nét, újra élek… és el​töl​tött a tel​jes​ség ér​ze​te.
Mind​ezt a Fan​tom​nak kö​szön​he​tem.
For​ró​ság önt el, ahogy eszem​be jut fan​tasz​ti​kus tán​cunk a
szín​pa​don. Nem a kép​ze​let szül​te, nem (kü​lön​ben is, ho​gyan ve​-
het​te vol​na vissza a kesz​tyű​jét, ha nem va​ló​ság volt?). Bi​zo​nyí​ték
még rá a tes​te me​le​ge, az il​la​ta, bőröm​nek fe​szü​lő iz​m ai já​té​ka,
mi​köz​ben ve​ze​tett, vé​gül he​ge​dű​jé​nek cso​dás, erőt adó, csá​bí​tó
ak​kord​jai. Ér​tem már, mi​ért ta​lál​ta von​zó​nak Chris​ti​na. A zene
ár​ján úsz​v a, láng​lel​ké​nek vi​lá​gá​nál eb​ben a pil​la​nat​ban a leg​ke​-
vés​bé sem szá​m í​tott, mi​fé​le torz ar​cot rejt a maszk​ja.
Ki​eme​lem a ra​kás​ból egyik szét​v ag​do​sott egyen​m el​lé​nye​m et.
Meg​v i​ta​tom ma​gam​m al, ho​gyan le​het​ne a leg​cél​sze​rűb​ben meg​-
ja​v í​ta​ni a haj​tó​ká​ját, csak hogy ki​v er​jem fe​jem​ből a Fan​to​m ot.
Tu​dom, nem len​ne sza​bad olyan va​la​ki​hez von​zód​nom, aki több
mint száz éves, rá​adá​sul nem is is​m e​rem annyi​ra, hogy meg​bíz​-
has​sak ben​ne. Va​la​m i​ért még​sem ta​lá​lom őrült​ség​nek, hogy
igen​is, bí​zok.
Ked​den Ma​dame Bou​chard házi fel​ada​tot adott ze​ne​tör​té​net-
órán. Mi​v el né​m e​lyik ope​rát „po​é​ti​kus me​sé​nek” mon​da​nak,
min​den​ki​nek ki​osz​tott egy mű​v et, hogy jár​junk utá​na, hon​nan
me​rí​ti és ho​gyan for​m ál​ja meg eb​ből az anyag​ból a cse​lek​m é​-
nyét. No​v em​ber kö​ze​pé​re be kell ad​nunk az iro​da​lom​jegy​zé​ket, a
ze​ne​szer​ző élet​raj​zát, a sze​re​pek lis​tá​ját, vé​gül an​nak a me​sé​nek
a fény​m á​so​la​tát, ame​lyet for​rás​ként je​lö​lünk meg. A há​la​adás​-
na​pi szü​net után​ra egy esszét is pro​du​kál​nunk kell, amely​ben ki​-
fejt​jük, ho​gyan já​rul​nak hoz​zá a sza​v ak és a zene a fan​tasz​ti​kum
meg​te​rem​té​sé​hez.
 Én egy cseh ope​rát kap​tam, a Ruszal​kát, An​to​nín Dvořák mű​-
vét. Mi​után be​v et​tem ma​gam a könyv​tár​ba Aud​rey és Sunny
tár​sa​sá​gá​ban, rá​jöt​tem, hogy a cse​lek​m é​nye erő​sen em​lé​kez​tet
Hans Chris​ti​an An​der​sen me​sé​jé​re, A kis hab​le​ányra. Egy ví​zi​-
tün​dér lá​nya, nem hall​gat​v a apja és a töb​bi sel​lő óvá​sá​ra, be​le​-
sze​ret egy ha​lan​dó fér​fi​ba. Va​rázs​fő​ze​tet iszik, hogy em​ber​ré vál​-
toz​zon, ami​nek az az ára, hogy mind​örök​re el​v e​szí​ti gyö​nyö​rű
hang​ját. Utol​só éne​két a hold​nak da​lol​ja el, és arra kéri az ezüs​-
tös ko​ron​got, vi​gye el sze​rel​m es üze​ne​tét a hőn imá​dott her​ceg​-
nek. Ta​lál​koz​nak, a her​ceg is a lány ha​tá​sa alá ke​rül, vé​gül még​is
el​árul​ja. Az ope​ra vé​gé​re a her​ceg meg​hal, Ruszal​ka pe​dig ha​lál​-
dé​m on​ként a fo​lyó rab​ja lesz. Az ope​ra ta​nul​sá​ga – „jobb meg​-
ma​rad​ni a sa​ját faj​tád mel​lett” – mint​ha egye​ne​sen ne​kem szól​-
na.
Va​jon Chris​ti​na a faj​tám​hoz tar​to​zott – bár​m i le​gyen is az?
Olyan volt, mint a Fan​tom?
Vissza​ej​tem a mel​lényt az étel​hor​dó​ba, és át​pil​lan​tok a vál​lam
fö​lött. Di​ab​le úgy te​rül el a he​v e​rőn, mint​ha a sa​ját​ja len​ne. Mos​-
tan​ra vég​zett a tej​jel. Rám nyá​v og, nagy sze​m é​v el elé​ge​det​ten
hu​nyo​rog. Ba​ju​szán fe​hér csep​pek so​ra​koz​nak. Óha​tat​la​nul is
mo​so​lyog​v a né​zem, ho​gyan nyal​dos​sa a man​csát és tisz​to​gat​ja le
a po​fi​ját. Re​m é​lem, reg​ge​lig ve​lem ma​rad. Múlt éj​sza​ka po​csé​kul
alud​tam anyu nél​kül. A tör​tén​tek fé​nyé​ben ma éj​jel en​nél is
rosszabb​ra szá​m ít​ha​tok.
Üres ku​kás​zsá​kot te​rí​tek az ágy​ra a ta​ka​ró vé​del​m é​re, és szét​-
te​re​ge​tem a mű​anya​gon egyen​ru​há​im vi​zes da​rab​ja​it. A szok​-
nyák ele​je hi​ány​zik, mi​v el com​big fel​ha​sí​tot​ták őket. Uj​ja​im​m al
vé​gig​si​m í​tom a ki​roj​to​so​dott szö​v e​tet. Ma​dame Fab​re-nak van
egy do​bo​za régi jel​m e​zek ma​ra​dé​ká​ból. Csip​ké​v el és tül​lel meg​ja​-
vít​ha​tom a szok​nyá​kat és az in​ge​ket. A ha​ris​nyák var​rá​sa men​-
tén meg cik​cak​kos öl​té​se​ket al​kal​m a​zok, mint ami​kor csip​ke​pil​-
lan​gó​kat vagy sza​tén​ró​zsá​kat hí​m ez az em​ber egy sza​lag​ra.
Egye​dül azt a szok​nyát nem tu​dom meg​m en​te​ni, ame​lyik el​-
ta​kar​ta a vér​ző ró​zsá​kat. Két​lem, hogy lé​te​zik fe​hé​rí​tő, ami ki​-
ven​né a vér​fol​to​kat. Szo​bám​nak abba a sar​ká​ba sé​tá​lok a szok​-
nyá​v al, aho​v á a vi​zes gön​ce​i​m et, a ci​ca​nad​rá​got és a tri​kót hal​-
moz​tam. Alá​juk gyű​röm a pe​csé​tes szok​nyát.
Azt még nem tu​dom, mi​fé​le ma​gya​rá​za​tot tu​dok majd adni
Ma​dame Fab​re-nak az egyen​ru​há​im ál​la​po​tá​ra. Mi​v el min​den​ki
azt hi​szi, szán​dé​ko​san dug​tam el őket, ugyan mi tar​ta​ná vissza a
jó​né​pet at​tól, hogy azt fel​té​te​lez​zék, én is vag​dos​tam össze va​la​-
mennyit?
Ez lesz az utol​só csepp a po​hár​ban. Tuti, hogy ha​za​kül​de​nek.
Most, hogy kö​zel já​rok an​nak meg​ér​té​sé​hez, ami évek óta kí​sért,
nem me​he​tek el in​nen!
Nem ér​tem a Fan​to​m ot sem. Ha az volt a cél​ja, hogy ma​gá​-
hoz csal​jon, és az​u​tán a han​gom is​ko​láz​za, mi​ért kel​lett össze​-
vag​dos​nia a ru​há​i​m at? Ak​kor is kö​v e​tem az ál​ta​luk ki​je​lölt út​v o​-
na​lat, ha egész​ben ha​ji​gál​ja őket elém. És mi célt szol​gált va​jon a
szé​ke​m en ha​gyott dög​lött var​jú?
Egy​sze​ri​ben cson​tig ha​to​ló fé​le​lem va​cog​tat​ja össze a fo​ga​i​-
mat. Meg​for​dul a fe​jem​ben, hogy vissza kéne men​nem a szín​-
ház​ba, és be​gyűj​te​nem a le​v e​lem meg a me​se​köny​v et, mi​előtt a
Fan​tom rá​ta​lál​na. Ve​sze​del​m es ol​da​la is van az én mes​te​rem​nek.
Re​gény​be​li alak​m á​sa az ár​nyak vi​lá​gá​ban élt, és nem tisz​telt sem
tör​v ényt, sem er​köl​csöt. Most sem le​het más​m i​lyen. Olyan na​-
gyon biz​ton​sá​gos ezek után ket​tes​ben ma​rad​nom vele?
Ben jut eszem​be. Ami azt il​le​ti, ve​lem sem biz​ton​sá​gos együtt
ma​rad​ni.
A haj​v é​ge​m et rág​v a megint le​tér​de​lek a pad​ló​ra az étel​hor​dó
mel​lé, és a két​szí​nű ró​zsák​kal kez​dek el fog​lal​koz​ni. Ki​hú​zok
egyet kö​zü​lük. Elő​v e​szem a sajt​nál hasz​nált kést, és be​le​m et​szek
a szár​ba, vi​gyáz​v a, ne se​bez​zen meg a tüs​ke. Még mi​előtt ket​té​-
vá​gom, és meg​csap​ja or​ro​m at a klo​ro​fill nyers, fü​v es il​la​ta, rá​jö​-
vök az igaz​ság​ra. A ró​zsák va​ló​sá​go​sak. Nincs sem​m i​fé​le tit​kos
sze​lep, amely a szir​m ok​ra csor​gat​ta vol​na a vért. A szár kü​lön​-
ben is túl kes​keny ah​hoz. Ezek a ró​zsák tény​leg vé​rez​tek, aho​-
gyan azok, ame​lyek​hez hoz​zá​ért a Fan​tom a kert​ben, el​szá​rad​-
tak.
Mi​fé​le te​remt​m ény ké​pes így át​for​m ál​ni a ter​m é​sze​tet? Le​-
gen​dá​ja sze​rint a Fan​tom kép​zett má​gus. Ez meg​m a​gya​ráz​za,
ho​gyan tűn​he​tett el a ká​pol​ná​ban ab​ban a füst​fel​hő​ben. Nagy
va​ló​szí​nű​ség​gel itt is csa​pó​aj​tó​kat al​kal​m az, mint a má​sik ope​ra​-
ház​ban. Ám még így is ma​rad va​la​m i​fé​le ter​m é​szet​fe​let​ti elem az
egész​ben. Va​la​m i, ami meg​v é​di az öre​ge​dés​től, és ha​tal​m at ad
neki, hogy be​lép​jen a tu​da​tom​ba, nem csu​pán az ál​m ok​ban, ha​-
nem egy​faj​ta köz​tes lét​sí​kon e vi​lág és egy ma​ga​sabb ren​dű kö​-
zött.
Sor​ra tép​ke​dem le a ró​zsa​bim​bó​kat, hát​ha ta​lá​lok va​la​m e​lyi​-
ken egy oda nem illő hur​kot. Vé​gül már tele van a pad​ló il​la​tos,
vö​rös szé​lű fe​hér szir​m ok​kal és tö​rött, tüs​kés szá​rak​kal. Bó​dí​tó il​-
la​tuk a fe​jem​be száll, és meg​szé​dít. Di​ab​le-lel együtt na​gyot ug​-
runk, ami​kor ko​pog​tat​nak az aj​tó​m on.
Meg​né​zem a di​gi​tá​lis órát: öt óra negy​v e​net mu​tat.
Még min​dig ká​bán az aj​tó​hoz tá​m oly​gok, és ki​nyi​tom.
A Fan​tom áll előt​tem a túl​ol​da​lon. A Vö​rös Ha​lál jel​m e​zét vi​-
se​li, amely​nek tar​to​zé​kai ko​po​nya​m aszk, sö​tét haj, vö​rös mez és
kö​pö​nyeg.
– Té​ged ke​res​lek, kö​lyök.
A szám elé ka​pom a te​nye​rem, hogy el​fojt​sam a si​ko​lyom, és
hát​ra​tán​to​ro​dom. Ek​kor jö​v ök rá, hogy ez Sunny hang​ja, a
mon​dat pe​dig a Ca​sab​lan​cából való.
Meg​bot​lom Di​ab​le-ben, aki a sar​kam​nál szi​szeg, és rázu​ha​nok
a szi​rom- meg tüs​ke​ra​kás​ra: apró vér​csep​pek szi​v á​rog​nak át a
pu​ló​v e​rem uj​ja​in a kö​nyö​köm​nél. A bő​röm​be fú​ró​dó tüs​kék ki​-
tisz​tít​ják a fe​jem annyi​ra, hogy rá​jöj​jek, a Fan​tom élet​nagy​sá​gú,
há​rom​di​m en​zi​ós pa​pír​ki​v á​gás a film​ből.
Jax ká​rom​kod​v a ta​szít​ja fél​re. Sunny mö​gött Aud​rey és Quan
ro​han​nak be a szo​bám​ba. Di​ab​le a lá​ba​ik kö​zött szök​dé​csel​v e
me​ne​kül.
– A fene vi​gyen ben​ne​te​ket! – Sunny se​gít Jax​nek fel​emel​ni
en​gem a pot​pourr​ira​kás​ról. – Quan, menj, hozz köt​szert!
A fi​ú​ja a sze​m ét for​gat​v a el​tű​nik.
– En​nek meg mi a baja? – Sunny mint​egy a le​v e​gő​höz in​té​zi
a sza​v a​it, mi​köz​ben se​gít meg​igaz​gat​ni az öl​tö​zé​ke​m et.
– Ta​lán az, hogy mind mond​tuk ne​ked, nem jó öt​let ez​zel az
izé​v el áll​ni Rune elé – rója meg Jax. Ő és Aud​rey köz​ben tüs​ké​-
ket sze​de​get​nek ki vér​pettyes pu​ló​v e​rem​ből.
 Sunny fel​só​hajt.
– Pe​dig azt re​m él​tem, el​bű​v öl​lek a le​le​m é​nyes​sé​gem​m el,
Rune. Teg​nap este azt mond​tad, azt sze​ret​néd, ha a zene an​gya​la
se​gí​te​ne az ének​lés​ben. Nem em​lék​szel? De nem akar​ta​lak meg​-
ijesz​te​ni. Bocs. – Egy zacs​kó hal​lo​w e​en​cuk​rot nyújt át, ami il​lik a
Vö​rös Ha​lál-mo​tí​v um​hoz. Síri arc​ki​fe​je​zé​se egy tün​dé​ré, aki nem
tud​ja, hová tet​te a szár​nya​it.
– Min​den rend​ben – eről​te​tek ma​gam​ra egy mo​solyt. Ter​m é​-
sze​te​sen vissza​nye​lem az igaz​sá​got: hogy igen, tök egye​dül rá​ta​-
lál​tam a zene an​gya​lá​ra. – Fura na​pom volt. Kü​lön​ben job​ban
ve​szem a la​pot. Ami azt il​le​ti, jól néz ki a Fan​to​m o​tok. – A pa​pír​-
fi​gu​ra há​tá​ra mu​ta​tok, amely bar​na pa​pírár​nyé​kot húz maga
után a pad​lón. Per​sze, a nyo​m á​ba sem ér​het az iga​zi​nak. Neki
min​den moz​du​la​tá​ból áradt az ero​ti​ka és az ele​gan​cia.
– Ez már igaz – bic​cent Sunny a kar​ton​pa​pír re​m ek​m ű​re. –
Azt mond​tad, fura na​pod volt. Hall​hat​nánk va​la​m it a rész​le​tek​-
ről? – túr bele a szi​rom​ra​kás​ba. – Ez meg mi? Rongy​sző​nye​get
varrsz?
– Le​het, hogy Te​xas​ban így ker​tész​ked​nek – vic​ce​lő​dik Jax. –
Be​v i​szik a ter​m é​sze​tet a négy fal közé. Nagy​já​ból Bou​chard hob​-
bi​ja is er​ről szól. – Rám vi​gyo​rog, el​eresz​ti a ka​rom, és a pad​ló​ra
ejti az utol​só szá​rat.
Cin​ko​san rá​m o​soly​gok. Mu​száj lep​lez​nem a fel​in​dult​sá​go​m at.
– Ezt meg hol ta​lál​tad? – szó​lal meg Aud​rey olyan hal​kan,
hogy alig hal​lom, mit mond, mi​köz​ben fel​v esz a pad​ló​ról egy
két​szí​nű szir​m ot. – Soha ilyen ró​zsát nem lát​tam még az it​te​ni
kert​ben.
Még mi​előtt ki​ta​lál​hat​nám a vá​laszt, Sunny újabb kér​dést sze​-
gez ne​kem.
– Mi tör​tént a ru​há​id​dal? – ha​jol a sa​rok​ba do​bott sá​ros gön​-
ce​im fölé. Ide​ge​sen to​por​gok, ne​hogy még a vé​res in​get is meg​ta​-
lál​ja ne​kem. Ek​kor azon​ban meg​áll az ágyam mel​lett. – Szent
ég! Az egyen​ru​hák! Ezek​kel meg mi tör​tént?
Két​ség​be​eset​ten jár az agyam, ho​gyan be​szél​het​ném ki ma​-
gam eb​ből.
– Sunny kis​sé túl​pör​gött. Hagy​tuk, hogy túl sok fe​ke​tét dönt​-
sön ma​gá​ba a ki​rán​du​lá​son. – Jax szem​lél​te​ti, ho​gyan.
Sunny meg​v e​tő​en rá​m or​dul, és fel​emel egy zok​nit.
– Fogd be a ba​gó​le​sőd, Jax! Ha ez igaz len​ne, most is a klo​-
tyón ül​nék. A kávé ki​csi​nál​ja a gyom​ro​m at. – Össze​szű​kü​lő
szem​m el for​dul fe​lém. – Mind​annyi​an tud​juk, ki​nek a műve ez!
Ha nem kö​töt​tünk vol​na egyez​sé​get Tom​lin​nal, most tu​ti​ra ki​rú​-
gat​hat​nánk a dö​göt. Ak​kor Aud​rey-é len​ne Re​na​ta sze​re​pe.
Aud​rey leül a he​v e​rőm​re. Kü​lö​nös ki​fe​je​zés ül az ar​cán.
– Van rá bi​zo​nyí​té​kod, hogy Kat volt az? – Hoz​zám in​té​zi a
kér​dést, de el​kö​dö​sü​lő te​kin​te​te hol a ró​zsa​szir​m o​kon ál​la​po​dik
meg, hol a Sunny mar​ká​ban fo​gott ha​ris​nyán.
– Tudsz mást, aki olyan go​nosz len​ne, mint ő? – vág vissza
Sunny.
– Meg​v an! Jip​pet​to a tet​tes! – cset​tint az uj​já​v al Jax. – Tit​kon
fel​tű​né​si visz​ke​teg​ség kí​noz​za. Lo​gi​kus, nem?
Quan el​rö​hö​gi ma​gát a kü​szö​bön.
– Na, az sem len​ne sem​m i! Kész rém​álom! El​kép​ze​lem a vén
Jipet báli dísz​ben a szín​pa​don, mi​köz​ben ma​dár​síp​já​v al szop​rán
tril​lát pro​du​kál, és a pró​ba​ba​bái tüll​szok​nyá​ban pö​rög​nek-fo​rog​-
nak kö​rü​löt​te. – Láb​ujj​hegy​re áll, úgy mu​tat​ja, mi​lyen egy ba​-
lett-tán​cos.
Ide​ge​sí​tő kép, nem mon​dom. Sze​m é​lyes ta​pasz​ta​lat​ból tu​dom
– hi​szen a nya​kam​ba zu​hant egy ilyen pró​ba​ba​ba a szer​tár​kam​-
rá​ban –, hogy Jip​pet​to keze alól régi vá​gá​sú, kü​lön​le​ges da​ra​bok
ke​rül​nek ki. Fe​hér fe​nyő​ből fa​rag​ja, majd tök élet​hű​en fes​ti ki
őket. Jax, Quan meg né​hány fel​sős srác egy​szer meg​les​te az öre​-
get az er​dei lak​ban. Nos, ők meg​es​küsz​nek rá, hogy van egy fé​-
sze​re tele kí​sér​te​ti​e​sen élet​te​li, pu​cér bá​buk​kal. Csak épp kar​ju​kat,
lá​bu​kat és tör​zsü​ket – a fe​hér mell​kas​ba ágya​zott pi​ros szív​v el –
be​szö​v i a pók​há​ló.
A leg​fu​rább az egész​ben, hogy há​rom fel​öl​tö​zött báb a kony​-
ha​asz​ta​lát is kör​be​ül​te. Gyak​ran lát​ni őt a ta​no​da kö​rül is ez​zel a
há​rom​m al. Ak​kor, ami​kor a srá​cok ki​les​ték, úgy te​á​zott a kre​ál​-
má​nya​i​v al, mint​ha élő​nek hin​né őket. Nyug​ta​la​ní​tó el​kép​ze​lés,
leg​in​kább azon​ban szo​m o​rú. Mennyi​re ma​gá​nyos le​het, ha ilyen
tár​sa​ság​ra szo​rul.
 E bo​rús gon​do​la​tok el​le​né​re Quan ügyet​len pi​ru​ett​jei mind az
ötün​ket meg​ka​cag​tat​ják. Át​ug​rik a kü​szö​bön, és meg​kí​nál egy
do​boz köt​szer​rel.
– Kösz – mon​dom to​v ább​ra is vi​gyo​rog​v a. Le​ülök Aud​rey
mel​lé, és fel​gyű​röm az in​gem uj​ját. El​v esz né​hány géz​la​pot, és
vér​ző se​be​im​re il​leszt​jük őket.
Sunny köz​ben mód​sze​re​sen át​né​zi az egyen​ru​há​i​m at.
– Rune, nem mond​tad el, mi lett azok​kal a ru​há​id​dal, amik
raj​tad vol​tak ma. El​áz​tál?
Quan köz​ben le​gug​gol Jax mel​lé, aki a ró​zsa​szir​m o​kat meri
vissza a ke​zé​v el az étel​hor​dó​ba.
Az aj​kam​ba ha​ra​pok. Ho​gyan ma​gya​ráz​zam ki, hon​nan tet​-
tem szert a Tűz és Jég ró​zsa​cso​kor​ra? Ugyan​ez a kér​dés me​rül
fel a ru​há​im és az egyen​ru​hák kap​csán is, per​sze… Ne​héz ki​-
agyal​nom, me​lyik a biz​ton​sá​gos vá​lasz. Egy​v a​la​m it azon​ban
meg​ta​nul​tam az évek so​rán, mi​köz​ben igye​kez​tem meg​tar​ta​ni
ma​gam​nak a tit​ka​i​m at: a leg​hi​he​tőbb ha​zug​ság min​dig tar​tal​-
maz igaz​ság​m or​zsá​kat is.
Hogy időt nyer​jek, a köt​szert ren​dez​ge​tem az egyik kö​nyö​kö​-
mön: a ta​paszt job​ban hoz​zá kell ra​gasz​ta​nom a bő​röm​höz.
Négy arc me​red rám vá​ra​ko​zón, mind​egyi​kü​ket lila fé​nyek​kel
fes​ti be az éj​je​li lám​pám.
– Mi​köz​ben ma a kert​ben dol​goz​gat​tam, el​ka​pott a vi​har. A
ká​pol​ná​ban húz​tam meg ma​gam. Ott ta​lál​tam rá az egyen​ru​-
hák​ra és a ró​zsák​ra.
– Ak​kor mi​ért áz​tál át annyi​ra? – vesz kéz​be Sunny egy mel​-
lényt, amely​ből víz csö​pög alá. – Ha a ká​pol​ná​ban vol​tál, en​nek
szá​raz​nak kel​le​ne len​nie.
Vá​gok egy gri​m aszt, meg kell hagy​ni, jó meg​fi​gye​lő. El​kél​ne
most neki az e-cigi, az le​nyug​tat​ná.
– Azok a ru​hák egy zsák​ban vol​tak ki​köt​v e a ke​resz​te​lő​m e​-
den​cé​ben.
Jax ab​ba​hagy​ja a ró​zsa​szir​m ok össze​ta​ka​rí​tá​sát.
– Vár​junk csak! Az a me​den​ce az is​ko​la meg​nyi​tá​sa óta csont​-
szá​raz. Soha nem lát​tam vi​zet ben​ne.
Nem, ez nem le​h et igaz! Én kis hí​ján be​le​ful​lad​tam… Még
ezen rá​gó​dom, ami​kor Quan kö​nyé​kig be​le​túr az étel​hor​dó​ba, és
a szem​öl​dö​ke csak​nem ren​det​len ha​já​nak vo​na​lá​ig sza​lad.
Elő​ránt​ja a kór​há​zi csuk​ló​pán​tot és az in​fú​zi​ós csö​v et, és fel​-
tart​ja őket a lám​pa​fény​be.
– Eze​ket is a ká​pol​ná​ból hoz​tad?
Aud​rey-nak is ko​csá​nyon lóg a sze​m e, ahogy min​ket sa​sol a
he​v e​rő​ről. Min​den​ki az éj​je​li​szek​rény köré gyű​lik: ide, a lá​v a​lám​-
pa mel​lé gyűj​töt​ték a kér​dé​ses tár​gya​kat. Be​lé​pek a tes​tek gyű​rű​-
jé​be. Csak most ve​szem ész​re a kór​há​zi dög​cé​du​lá​ra írt apró be​-
tűs írást:

Rune Ger​ma​in
1986 bou​le​vard du Per​nel​le
pas​sa​ge à la Bouche de L’en​fer
10-29/18:30
Az ere​im​ben meg​fagy a vér.
Noha ez​út​tal a ne​v em nem a sze​m em lát​tá​ra nyer ala​kot,
még​is a vér​ző ró​zsá​kat jut​tat​ja eszem​be, és ugyan​olyan ijesz​tő,
mint ami​kor elő​ször meg​lát​tam. Hi​szen ez egy dög​cé​du​la,
amely​nek har​m a​dik so​rá​ban a cím… mit is je​lent…
– Át​já​ró a Po​kol Tor​ká​ba – sut​to​gom.
Aud​rey és Jax össze​néz​nek. Quan és Sunny úgy​szin​tén. Az​tán
min​den​ki fe​lém for​dul.
– Mi ez? Egy kór​ház? Is​m e​ri​tek? – kér​de​zem.
– Nem, egy hul​la​ház – fe​le​li Quan, mi​köz​ben Sunny ki​té​pi a
ke​zé​ből a dög​cé​du​lát. – Egy nem mű​kö​dő, el​ha​gya​tott hul​la​ház.
– Dios mío! – Aud​rey ró​zsa​fü​zért vesz elő az in​gé​ből, meg​csó​-
kol​ja, és ke​resz​tet vet. Az​tán a ró​zsa​fü​zér kis ke​reszt​jét ma​da​rat
áb​rá​zo​ló tet​kó​já​hoz érin​ti, és resz​ket, mint a nyár​fa​le​v él.
– Ez nem ugyan​az, da​los ma​dár​kám! – ka​rol​ja át Jax, és a
szá​las, iz​m os srác ma​gá​hoz öle​li az ap​rócs​ka lányt. A szo​bá​ra
csend te​lep​szik. Tud​juk, hogy Aud​rey most fel​idé​zi ma​gá​ban azt
az iszo​nya​tos na​pot, ami​kor kis hí​ján meg​halt a nő​v é​re. Mi​után
Jax súg va​la​m it a fü​lé​be, bó​lint, le​tör​li ar​cá​ról a könnye​ket, és ki​-
bon​ta​ko​zik az öle​lés​ből. Uj​ja​ik azon​ban to​v ább​ra is egy​m ás​ba fo​-
nód​nak.
– A Po​kol Tor​ka! – int fe​lém a sze​m é​v el Jax. – Úgy hír​lik,
hogy a volt hul​la​ház​ban ma​nap​ság egy rave-klub mű​kö​dik, de
egyi​künk sem járt ott. Nem is tud​juk, pon​to​san hol van. Min​den​-
eset​re a név gyak​ran sze​re​pel a ne​ten. Azt mond​ják, ha va​la​ki
fel​irat​ko​zik tag​nak, egy meg​adott cí​m en kell vá​ra​koz​nia, hogy
érte men​jen egy fe​ke​te autó. Ez a cím min​den eset​ben más. A re​-
mény​be​li tag​nak be​kö​tik a sze​m ét, úgy​hogy nem lát​ja az utat.
Azt is re​bes​ge​tik, hogy mi​v el ez a hely va​la​m i​kor hul​la​ház volt,
al​v i​lá​gi lé​nyek is részt vesz​nek a par​ti​kon, ahol el​v e​gyül​nek az
élők​kel. Ezért is olyan va​dak ezek a bu​lik. A bu​li​zók el​v esz​tik az
ön​tu​da​tu​kat. Csak na​pok​kal ké​sőbb éb​red​nek fel az ut​cán, össze​-
szur​kált kar​ral és bo​ká​v al. Va​la​m i​fé​le dro​got pum​pál​hat​nak be​-
lé​jük, mert egyi​kük sem em​lék​szik sem​m i​re, hi​á​ba van​nak ott a
tű​nyo​m ok. Sen​ki sem ta​lál rá má​sod​já​ra erre a hely​re, ha​csak be
nem je​lent​ke​zik újra. Kész őrü​let az egész.
– Hát az. Ed​dig mind azt hit​tük, vá​ro​si le​gen​dá​ról van szó,
mi​v el egyet​len is​m e​rő​sünk sem lát​ta a he​lyet – szó​lal meg Quan,
to​v ább​ra is az in​fú​zi​ós csö​v et mé​re​get​v e. – Most vi​szont itt ez a
cső, ami​v el a holt​tes​tek ned​v e​it szok​ták meg​csa​pol​ni a bal​zsa​m o​-
zás so​rán. És itt ez a cím is az or​runk előtt.
– Több ez egy​sze​rű cím​nél – mu​tat​ja fe​lém a csuk​ló​pán​tot
Sunny. – Ezen Rune neve áll. És​pe​dig a nap és óra meg​je​lö​lé​sé​-
vel. A dá​tum egy hó​nap​pal ké​sőb​bi… két nap​pal hal​lo​w e​en előtt​-
re vo​nat​ko​zik. Ez nem kór​há​zi dög​cé​du​la, ha​nem meg​hí​v ó a bu​-
li​ra. Be​lé​pőt kap​tál!
A ke​zem​be nyom​ja a mű​anyag pán​tot, az​tán ki​lép a kö​rünk​-
ből. Ar​cán kí​v án​csi​ság és ag​go​da​lom küzd egy​m ás​sal.
Min​den por​ci​kám meg​fe​szül, ahogy a Quan ke​zé​ben him​bá​ló​-
zó cső​re pil​lan​tok. Kép​te​len va​gyok le​v en​ni a sze​m em a bel​se​jé​-
hez ta​pa​dó vö​rös csep​pek​ről.
Nem​rég még egy új​szü​lött sír​já​ról vér​zett elém a ne​v em, most
meg egy hul​la​há​zi meg​hí​v ón lá​tom vi​szont.
Mit je​lent mind​ez? Hogy ke​resz​tet vet​he​tek ma​gam​ra? A hi​-
deg fut​ká​ro​zik a há​ta​m on a gon​do​lat​ra.
A kar​ton​pa​pír-ki​v á​gás​ra né​zek, ame​lyet Quan rú​gott fél​re az
út​ból, hogy be​csuk​has​sa az aj​tót, ami​kor az előbb vissza​jött. Ha a
Fan​tom ár​ta​ni akar​na ne​kem, már meg​te​het​te vol​na, nem igaz?
Kü​lön​ben meg mi​ért csi​szol​ná az éne​ke​m et, ha rosszat akar​na
ne​kem?
A ká​pol​ná​ban ki​fe​jez​he​tet​len és meg​m a​gya​ráz​ha​tat​lan kö​te​-
lék lé​te​sült ket​tőnk kö​zött. Meg​m u​tat​ta az em​lé​ke​it. Min​det a
ma​ga​m é​nak érez​tem.
Aud​rey meg​érin​ti a kö​nyö​kö​m et, mire össze​bor​zon​gok.
– Hé, jól vagy? – kér​di. – Fe​hér vagy, mint egy kí​sér​tet.
– Van is mi​től fél​nie. – Sunny a gön​ce​im hal​m á​ból fel​m u​tat​ja
vé​res in​ge​m et. – Rune, itt az ide​je, hogy színt vallj! Mi tör​tént
ma va​ló​já​ban?
Ko​pog​ta​tás ment fel a vá​lasz​adás alól. Bou​chard hang​ját hall​-
juk, min​den​kit va​cso​rá​ra szó​lít az át​ri​um​ba.
 14.
A SZA​KA​DÉK RO​MAN​TI​KÁ​JA

„Aki ször​nyek​kel vi​as​ko​dik, vi​gyáz​zon, ne​h ogy köz​ben szörny

le​gyen be​lő​le, és ha so​ká​ig te​kin​tesz az ör​vény​lő mély​ség​be, a
mély​ség is be​léd te​kint.”
Fried​rich Nietz​sche

A ba​rá​ta​im asz​ta​lá​nál va​cso​rá​zok, mi​v el a nagy​né​ném még nem

tért vissza Ver​sailles-ból. Annyit mon​dok el ne​kik, hogy azt a lát​-
sza​tot kelt​sem, meg​bí​zom ben​nük, annyit vi​szont még​sem, hogy
ve​szé​lyez​tes​sem a biz​ton​sá​gu​kat. Kép​ze​lem, ho​gyan fo​gad​nák,
ha be​v al​la​nám: „Le​het, hogy ször​nye​teg va​gyok, noha egye​lő​re
nem va​gyok biz​tos ben​ne.” Vagy: „El​kép​zel​he​tő, hogy va​la​m i​fé​le
ci​gány átok ül​döz. Ezért is pró​bált el​ten​ni láb alól a nagy​anyám.”
Van azon​ban en​nél is jobb: „A Fan​tom va​ló​sá​gos, és most ab​ban
se​gít, hogy ura le​gyek a ze​né​nek, ami négy​éves ko​rom óta a ha​-
tal​m á​ban tart.”
Bár​m e​lyik vál​to​zat mi​att di​li​do​ki​hoz kül​de​né​nek.
Ez az egész túl át​lát​ha​tat​lan​ná vált, akár egy hor​ror​film fel​v e​-
ze​té​se. Megint az igaz​ság​hoz fo​lya​m o​dom te​hát. Gya​ní​tom,
hogy va​la​kik go​nosz tré​fát űz​nek ve​lem, mon​dom, erre utal​nak a
szét​v ag​do​sott egyen​ru​hák és a le​v á​gott ró​zsák (hogy mi​től vé​rez​-
tek, nem rész​le​te​zem), a dög​lött var​jú és a csuk​ló​pánt. Egye​lő​re
fo​gal​m am sincs, kik ők, ezért nem for​du​lok a ta​ná​rok​hoz, majd
csak ha kéz​zel​fog​ha​tóbb bi​zo​nyí​ték lesz a ke​zem​ben. Így azt hi​-
het​nék, hogy ha​zu​dok. Meg​győ​zöm ar​ról a ba​rá​ta​i​m at, hogy
iga​zol​ják az ál​lí​tá​so​m at, mi​sze​rint a macs​ka ta​lált rá az egyen​ru​-
hák​kal teli zsák​ra, és ő tép​te szét őket.
Be​le​egyez​nek, de csak mi​után meg​ígé​rem, hogy nem hasz​ná​-
lom fel a csuk​ló​pán​tot. Újra meg​is​m ét​lik, hogy a rave-par​ti​ra
dro​go​sok jár​nak. Ők a ma​guk ré​szé​ről nem nyúl​nak drog​hoz,
mert el​ijesz​ti őket, ami Aud​rey nő​v é​ré​v el tör​tént.
Sunny a maga ré​szé​ről in​kább el​m en​ne a meg​adott cím​re,
hogy lás​sa, kik jön​nek ér​tünk. Nem is száll le a té​m á​ról egé​szen
ad​dig, amíg va​sár​nap a reg​ge​li​nél meg nem ját​szom, hogy a sze​-
mét​be vá​gom a csuk​ló​pán​tot. Nem tud​ja sem ő, sem a töb​bi​ek,
hogy bű​v ész​trük​köt dob​tam be, és a pánt még min​dig ná​lam
van.
Nem foszt​ha​tom meg ma​gam et​től a le​he​tő​ség​től, mi​előtt ala​-
po​san vé​gig nem gon​do​lok min​dent. Ami a rave-klub​ban rám le​-
sel​ke​dő ve​szé​lye​ket il​le​ti, hát in​kább én va​gyok ve​szé​lyes rá​juk
néz​v e… kér​dez​zék meg Bent, már ha fel​éb​red egy​ál​ta​lán…
Reg​ge​li után a töb​bi​ek mind a szo​bá​juk​ba hú​zód​nak lec​két
írni. Én si​et​v e át​ku​ta​tom a ze​ne​ka​ri ár​kot, és azt lá​tom, hogy el​-
tűnt a le​v él és a me​se​könyv, ame​lyet elő​ző nap ott hagy​tam a
Fan​tom​nak. Ez rész​ben meg​ijeszt, rész​ben fel​dob. A va​sár​nap
hát​ra​lé​v ő ré​szét a kuc​kóm​ban töl​töm egy köl​csön​kért var​ró​gép
mel​lett. Ilyen-olyan ma​ra​dék da​ra​bok​kal és dí​szek​kel össze​fol​to​-
zom az egyen​ru​há​kat, míg​nem már nem vik​to​ri​á​nus, ha​nem jó​-
val bo​hém​abb, ha​bó​ko​sabb be​nyo​m ást kel​te​nek. Köz​ben vé​gig
azon agya​lok, meg​ke​res-e újra a Fan​tom, és nem tet​tem-e
rosszul, hogy szó​ba áll​tam vele.
Nem kell so​ká​ig vár​nom, míg ki​de​rül. Az​nap éj​jel, mi​köz​ben
Di​ab​le a lá​bam​hoz göm​bö​lyöd​v e al​szik, mes​te​rem he​ge​dű​szó​ló​ja
szó​lal meg az ágyam fö​löt​ti szel​lő​ző​nyí​lás​ból. Meg​nyug​tat a tu​-
dat, hogy a nyí​lás lé​cei le​fe​le nyíl​nak, ezért ki​zá​ró​lag az ágyam
lát​ha​tó be fent​ről, a szo​ba töb​bi ré​sze nem. Ta​lán nem kéne
annyi​ra bíz​nom eb​ben, de a bal​la​da, amit a Fan​tom el​ját​szik ne​-
kem ezen az is​m e​rős he​ge​dűn, álom​ba rin​gat.
Az el​kö​v et​ke​ző négy hét min​den egyes nap​ján meg​ál​lok a sza​-
ka​dék szé​lén, és a mé​lyé​re né​zek. Nem za​v ar az sem, hogy egy​re
job​ban kö​tő​döm a mes​te​rem​hez és mind job​ban élet​re ke​lek pro​-
vo​ka​tív ár​nyé​ká​ban. A pró​bák alatt, vagy ami​kor ope​rát köz​v e​tít
a tévé a bü​fé​ben, im​m á​ron egy​szer sem jön rám ének​lé​si kény​-
szer. Ab​ban a pil​la​nat​ban, amint be​gő​zöl​nék Re​na​ta szó​ló​já​tól,
mind​össze annyit kell ten​nem, hogy alá​v e​tem ma​gam mes​te​rem
he​ge​dű​jé​nek. Ma​gam mel​lé kép​ze​lem őt az ál​m a​im​ból vagy fel​-
fe​de​zem az ár​nyé​kát a kö​rü​löt​tem lévő tük​rök​ben, és huss,
nyom​ta​la​nul el​enyé​szik az ének​lés ad​dig el​len​áll​ha​tat​lan vá​gya.
Min​den éj​jel vissza​tér a szel​lő​ző​nyí​lás​hoz, és le​játssza a dalt,
ame​lyik az​nap meg​ke​se​rí​tet​te az éle​te​m et. Mi​v el pe​dig en​nek
dal​la​m át dú​dol​v a al​szom el, mire fel​éb​re​dek, ki is űzi be​lő​lem a
ve​sze​del​m es mu​zsi​kát. Vég​re nyu​gal​m am van. Már ha azt nem
vesszük, hogy szem​től szem​be sze​ret​nék áll​ni vele, hogy ne csu​-
pán egy vil​lo​gó, réz​v ö​rös szem​pár le​gyen az ál​m a​im​ban.
Még ak​kor is, ami​kor kép​ze​let​ben tán​co​lunk, csak nem úgy,
mint a múlt​kor a szín​pa​don, ha​nem a szo​bám​ban pö​rög​v e-fo​-
rog​v a, ak​kor is mind​össze alak​ja kör​v o​na​la​it lá​tom. Ru​há​i​hoz
búj​v a azon​ban ma​gam​ba szí​v om az il​la​tát, hal​lom fü​lem mel​lett
re​ked​tes dú​do​lá​sát, ér​zem uj​ja​in a bőr​ke​m é​nye​dé​se​ket – a pro​fi
he​ge​dű​sök árul​ko​dó jele ez, ami apu​ra em​lé​kez​tet –, mi​köz​ben
bal​já​ba fog​ja jobb ke​ze​m et. Lát​ni nem lá​tom a mo​so​lyát, csak
sej​tem, hogy ugyan​olyan bol​dog ilyen​kor, mint én.
Ezek az éj​sza​kai köz​já​té​kok min​dig az​zal ér​nek vé​get, hogy a
ke​zem​ben egy Tűz és Jég ró​zsa​szál​lal egye​dül ma​ra​dok. Amint ő
a sem​m i​be tű​nik, a ró​zsa​szál ott te​rem a ke​zem kö​zött. Min​den
új szá​lat a töb​bi mel​lé he​lye​zek az éj​je​li​szek​ré​nye​m en álló vá​zá​-
ban. Ez​u​tán a mell​ka​som is iz​za​ni kezd. Be​hu​nyom a sze​m em,
hogy ma​gam​ba igyam, bár​m it vé​sett is be​lém a Fan​tom, mi​kor
lel​ke​ink össze​forr​tak. Az ő em​lé​kei ezek: imá​dott édes​any​já​ról,
aki ját​szott a láb​uj​ja​i​v al, hogy meg​m oz​gas​sa őket a hi​deg​ben; a
leg​egy​sze​rűbb hoz​zá​v a​lók​ból, gallyak​ból, le​v e​lek​ből és üres or​-
sók​ból fab​ri​kált ba​bák​ról; egy fe​ke​te au​tó​ról, amely fel​hő​ként ár​-
nyé​kol​ta be a gyer​m ek​ko​rát, hogy a vé​gén vég​leg el​v e​gye a ma​-
má​ját, és ő ott ma​rad​jon ár​v án.
Az autó to​v áb​bi fej​tö​rés​re ad okot. Ha ugyan​is a Fan​tom egy
év​szá​za​dot meg​ért lény, nem lát​ha​tott au​tó​kat gye​rek​ko​rá​ban. A
neve rá​adá​sul Eta​lon volt ak​ko​ri​ban, nem Erik, mint a re​gény​be​-
li Fan​tom​nak.
Kez​dek ké​tel​ked​ni ab​ban, hogy bár​m i is meg​fe​lel a té​nyek​nek
az iro​dal​m i fel​dol​go​zás​ban. Ha lát​hat​nám a Fan​tom torz ar​cát,
bi​zo​nyá​ra kö​ze​lebb ke​rül​nék az igaz​ság​hoz. Erre azon​ban soha
nem ke​rül sor. Én csak ben​ne ol​v as​v a ér​te​sü​lök a múlt​já​ról.
Amúgy ér​de​kel​ne, hogy amennyi​ben az ő em​lé​kei az enyé​im​-
mé vál​nak, ez for​dít​v a is le​ját​szó​dik-e. Le​het​sé​ges, hogy ő is tud
az összes tit​kom​ról, gye​rek​ko​ri él​m é​nyem​ről, re​m é​nyem​ről és kí​-
ván​sá​gom​ról?
Együtt​lé​te​ink so​rán egy​szer sem em​lí​tet​te a le​v él​két és az
aján​dé​ko​m at, amit ott hagy​tam szá​m á​ra a ze​ne​ka​ri árok​ban.
Nem kér​dés azon​ban, hogy mind​ket​tőt kéz​hez vet​te, mert ami​-
kor még​is han​go​san meg​szó​lal – azon a szí​v et té​pő​en re​ked​tes
hang​ján –, egész szö​v eg​ré​sze​ket idéz tö​ké​le​tes fran​ci​a​ság​gal a
me​se​könyv​ből.
Ezek a leg​bé​ké​sebb pil​la​na​tok mind​ket​tőnk​nek. Min​den sza​v a
va​la​m i​fé​le bel​ső nyu​gal​m at áraszt. Ez a csön​des derű aka​dá​lyoz
meg ab​ban, hogy kel​le​m et​len kér​dé​se​ket te​gyek fel neki, mint
pél​dá​ul: Mi​ért vag​dos​tad szét az egyen​ru​há​i​m at? Mi​ért hagy​tál a
szé​ke​m en egy dög​lött ma​da​rat? Mi​ért jár újab​ban ár​nyék​ként a
nyo​m om​ban Di​ab​le? Mennyi idős vagy? Kik va​gyunk mi?
Egyik éj​sza​ka, ami​kor az ágyam​ba ku​co​rod​v a hall​ga​tom,
aho​gyan ol​v as, ak​ko​ra erő​v el, oly saj​gón tör rám a vágy, hogy
tes​ti va​ló​já​ban is ott ül​jön mel​let​tem, hogy nem te​he​tek róla,
meg​tö​röm ki​m on​dat​lan egyez​sé​gün​ket:
– Eta​lon! – szó​lí​tom.
Han​go​san fel​szisszen, az​u​tán el​hall​gat, mint​ha sok​kol​ná gye​-
rek​ko​ri ne​v é​nek em​lí​té​se.
A há​tam​ra gör​dü​lök az ágy​ban, hogy szem​be​néz​v e a szel​lő​ző​-
nyí​lás​sal an​nak lé​cei közé te​gyem a kis​uj​ja​m at. Me​leg ujj​he​gye
az enyém​hez ér. El​hűl​v e né​zem, amint szik​rák pat​tog​nak ket​-
tőnk kö​zött. Meg​döb​be​nek, hi​szen épp csak egy​m ás​hoz ér​tünk.
 A meg​le​pe​tés arra kész​tet, hogy to​v ább fag​gas​sam:
– Mondj ma​gad​ról va​la​m it, ami a je​le​ned​re vo​nat​ko​zik! Ki​zá​-
ró​lag az em​lé​ke​id alap​ján is​m er​lek. Van va​la​m i​lyen ked​v enc idő​-
töl​té​sed? – Fura kér​dés olyan va​la​ki​nek, aki ta​lán több év​szá​za​-
dot élt.
Ujj​he​gyét el​v e​szi az enyém​től. Per​cek​re úgy el​hall​gat, hogy
már at​tól tar​tok, el​m ent. Ha​nem az​u​tán megziz​zen a ru​há​ja, és
meg​v á​la​szol​ja a kér​dé​se​m et.
– Gon​do​zom az erdő ál​la​ta​it. Gon​do​lom, te bi​zo​nyá​ra azt
mon​da​nád… az or​v o​suk va​gyok.
Be​le​m o​soly​gok a sö​tét​be. El​kép​ze​lem, ahogy olyan te​remt​m é​-
nye​ket gyó​gyít​gat, akik​re má​sok még csak nem is gon​dol​nak.
To​tál il​lik is hoz​zá, eh​hez a csön​des lé​lek​hez. Ha​son​lít is a vé​den​-
ce​i​re: sze​ré​nyen a hát​tér​ben ma​rad, és nem kér sen​ki​től sem​m it,
csak hogy hagy​ják élni. Én is ilyen va​gyok a ked​v enc nö​v é​nye​-
im​m el és vi​rá​ga​im​m al.
– Sze​rin​tem ez gyö​nyö​rű! – sut​to​gom.
Halk mor​m o​gás után is​m ét el​hall​gat. Szo​m o​rú a hang​ja.
Kö​ze​lebb hú​zó​dom a szel​lő​ző​nyí​lás​hoz, és meg​koc​káz​ta​tok
egy újabb kér​dést.
– Azt mon​dod, ha​son​ló​ak va​gyunk. Azt hi​szem, ezt már az​-
előtt tud​tam, hogy el​m ond​tad ne​kem. En​nek el​le​né​re to​v ább​ra
sem tu​dom, kik is va​gyunk… és ho​gyan let​tem ilyen​né.
– Te már ilyen​nek szü​let​tél. Ezt örö​köl​ted. Gon​dolj vissza a
csa​lá​dod tör​té​ne​té​re!
Most én hall​ga​tok el. Bosszant kis​sé, hogy min​dig olyan ta​lá​-
nyo​sak a vá​la​szai. Mi​ért nem fej​ti ki ezt is rész​le​te​seb​ben? De
nem ha​gyom, hogy ilyen könnyen meg​ússza.
– Mi​ért hív​tál meg abba a klub​ba? Te is ott le​szel? Lát​hat​juk
vég​re egy​m ást, ha el​m e​gyek?
Fel​te​szem, hogy ha szem​től szem​ben áll​nánk, va​la​m ennyi
ége​tő​en fon​tos kér​dé​sem​re vá​laszt kap​nék.
Mé​lyet só​hajt… Lát​ha​tó​an ő is szí​v e​sen ülne mel​let​tem, őszin​-
te is sze​ret​ne len​ni, va​la​m i azon​ban meg​aka​dá​lyoz​za eb​ben.
Nem is fe​lel élő​szó​v al, csak a he​ge​dű​je sut​tog el egy igé​ző me​ló​-
di​át a szel​lő​ző​nyí​lá​son ke​resz​tül. Azon​nal el is al​szom, hi​á​ba pró​-
bá​lok el​len​áll​ni hip​no​ti​kus ha​tá​sá​nak.
Reg​gel arra éb​re​dek, hogy el​m ent. Szí​v e​sen ha​ra​gud​nék rá, de
a köz​tünk lévő lel​ki ka​pocs, bár​m i​lyen szo​kat​lan is, min​dig erőt
ad, hogy job​ban meg​áll​jam a he​lyem a se​gít​sé​gé​v el. Neki kö​-
szön​he​tem, hogy nem kell fél​nem, bár​kin át​gá​zo​lok majd a vég​-
ső vá​lo​ga​tá​son, amely​nek egy​re kö​ze​leg az idő​pont​ja.
Há​lás va​gyok hát min​den együtt töl​tött pil​la​nat​ért.
Az ese​dé​kes pró​bák so​rán Ma​dame Bou​chard-t ugyan​úgy
bosszant​ja újon​nan al​kal​m a​zott hall​ga​tá​som, mint a ko​ráb​bi ok​-
ve​tet​len​ke​dé​sem. Időn​ként mint​ha ép​pen​ség​gel azon len​ne, hogy
a ko​ráb​bi​hoz ha​son​ló bot​rá​nyos vi​sel​ke​dés​re ösz​tö​kél​jen, hogy
te​gyem tönk​re Re​na​ta ári​á​it a hát​tér​ből. Lát​ha​tó​an nyug​ta​la​nít​-
ja, hogy nem jár si​ker​rel. De az is ide​ge​sí​ti, hogy ami​kor fe​lel​tet,
hi​bát​la​nul ének​lem ki a fel​ada​tul ka​pott da​lo​kat. A je​lek sze​rint
te​he​tek bár​m it, az so​sem az lesz, amit vár tő​lem.
Mind​ez azon​ban hi​de​gen hagy. A lé​nyeg az, hogy újon​nan fel​-
ta​lált ön​ural​m am Aud​rey-nak is meg​ad​ta azt az ön​bi​zal​m at,
amely​nek hí​ján volt. Éne​ke​si ki​tel​je​se​dé​sem​ben még tip​pe​ket is
adok neki, ho​gyan tart​sa ki a vég​ső han​go​kat, és ho​gyan ejt​se
tisz​táb​ban a más​sal​hang​zó​kat. Csak​nem négy hét telt el a ká​pol​-
na​be​li in​ci​dens óta, és tök pro​fin hoz​za a sze​re​pet. Csu​pán az a
hév és hisz​té​ria hi​ány​zik be​lő​le, amely ben​ne van Re​na​ta fi​gu​rá​-
já​ban, azon​ban azt Kat sem tud​ja pro​du​kál​ni. Így pe​dig egy szin​-
ten van​nak, és ez je​len​tő​sen nö​v e​li Aud​rey esé​lye​it a va​sár​na​pi
vég​ső vá​lo​ga​tá​son.
Noha úgy dön​töt​tem, hogy egyik sze​rep​re sem pá​lyá​zom, a
tény, hogy Aud​rey-t se​gí​tem, szin​tén szál​ka volt Kat és Ro​xie sze​-
mé​ben.
Csü​tör​tö​kön az ebéd​szü​net​ben gon​dol​tak egyet, és el​dön​töt​ték,
nem elé​ged​nek meg az​zal, hogy „há​zi​lag össze​tá​kolt egyen​ru​há​-
im​m al” sze​kál​ja​nak.
Épp ke​zet mo​sok a női mos​dó​ban, ami​kor meg​je​le​nik Kat. Ki​-
nyit​ja a tás​ká​ját a pul​ton, és be​le​túr, mint​ha a smink​jét ké​szül​ne
meg​iga​zí​ta​ni.
Igyek​szem tar​ta​ni ma​gam és nem el​m e​ne​kül​ni a kö​ze​lé​ből.
Az el​m últ há​rom hét pá​ri​zsi ki​rán​du​lá​sa​in is ipar​kod​tam min​dig
a cso​port​tal tar​ta​ni, vagy épp őt messze el​ke​rül​ni, ami​kor kü​lön
uta​kon jár​tam. Pél​dá​ul ami​kor szür​ke és fe​ke​te hím​ző​fo​na​lat
meg emo​ti​ko​no​kat vá​sá​rol​tam a leg​újabb kö​té​sem​hez.
Bá​bo​kat gyár​tok, és zok​nit kö​tök a Fan​tom​nak, vic​ces nyí​lá​-
sok​kal a láb​uj​jak​nak, ami​lye​nek​kel ő pró​bál​ta an​nak ide​jén el​-
von​ni a fi​gyel​m ét a sze​gény​sé​gük​ről meg a ba​rá​tok hi​á​nyá​ról.
Le​het, hogy bu​tus​ka aján​dék ez egy pa​si​nak, de sze​ret​ném, ha
soha töb​bé nem fáz​ná​nak a láb​uj​jai. Ha soha töb​bé nem érez​né
ma​gát ma​gá​nyos​nak. Tő​lem tel​he​tő​en igyek​szem ki​m u​tat​ni a
há​lá​m at, ami​ért meg​szün​tet​te az ének​lé​si kény​sze​re​m et. Neki
kö​szön​he​tem, hogy nor​m á​lis​nak lát​szom.
A baj csak az, hogy jól tu​dom, tá​v ol​ról sincs így. Más va​gyok,
mint a töb​bi​ek. A tu​dat, hogy nem én já​rok egye​dül eb​ben a ci​pő​-
ben, csök​ken​ti a szo​ron​gá​so​m at. En​nek da​cá​ra igyek​szem min​-
den óv​in​téz​ke​dést meg​ten​ni, hogy biz​ton​ság​ban tud​jam kör​nye​-
ze​te​m et, mi​előtt ki​de​rül​ne, ki és mi va​gyok.
Kat ezüst szem​fes​té​ket ken a szem​hé​já​ra, ami ki​eme​li hi​deg​-
kék te​kin​te​tét.
– Azt re​bes​ge​tik, hogy min​den éj​jel a Fan​tom​m al he​tyegsz –
vág​ja a ké​pem​be a rá​gal​m at.
A ke​zem meg​áll a mos​dó fe​lett, csö​pög róla a ra​ga​csos, ba​rac​-
kil​la​tú szap​pan​hab. Bár Kat nyil​v án vak​tá​ban ere​ge​ti a vád​ja​it,
me​lye​ket min​de​nek​előtt a „ker​tés​szel” való első ta​lál​ko​zá​som​ra
ala​poz​tak, azért ijesz​tő​en kör​be​lő​dö​zi az igaz​sá​got. Hogy időt
nyer​jek, ki​hú​zok egy pa​pír​tör​lőt az ada​go​ló​já​ból. Légy két​ér​tel​-
mű… légy jó​zan és gya​kor​la​ti​as, mint olyan va​la​ki, aki nem éne​-
kel du​et​tet min​den éj​jel hol​m i kí​sér​te​tek​kel! – ha​tá​ro​zom el.
– Mint​ha len​ne időnk bár​ki​v el he​tyeg​ni ezen a he​lyen – nyö​-
göm ki a vá​laszt. Eré​lye​sebb​nek hal​lom a han​go​m at, mint ami​-
lyen a lel​ki​ál​la​po​tom – a szar​kaz​m us mel​lék​ha​tá​sa ez, amit
meg​en​ge​dek ma​gam​nak.
– Minő he​v es vé​de​ke​zés! Hogy oda ne ro​han​jak! – lép elő egy
vé​cé​fül​ké​ből Ro​xie.
Rá​juk vil​lan​tom a sze​m em a tü​kör​ből. Kis​sé meg is könnyeb​-
bü​lök, hogy nem ma​ra​dok ket​tes​ben Kat​tel. Nem mu​tat​h a​tom
gyen​gé​nek ma​gam ezek előtt! – ha​tá​ro​zom el. A sze​m e​tes​be do​-
bom a pa​pír​tör​lőt.
– Tud​hat​tam vol​na, hogy össze​ját​szo​tok – ve​tem oda ne​kik.
– Ugyan, menj már! – sur​ran el mel​let​tem Ro​xie, és meg​nyit
egy csa​pot. – Mi csak cso​dál​kozunk, mi​lyen re​m ek ének​m es​tert
ta​lál​tál, te​kin​tet​tel arra…
– Te​kin​tet​tel mire…? – mon​dom utá​na, mint egy has​be​szé​lő
bá​bu​ja.
– Hogy mi​lyen hir​te​len si​ke​rült úrrá len​ned a lám​pa​lá​za​don.
Már per​sze ha​csak nem a macs​kád​tól ve​szel ének​lec​ké​ket… –
hú​zó​dik go​nosz mo​soly​ra Kat szá​ja. – Ez meg​m a​gya​ráz​ná az
aján​dé​kot, amit neki hagy​tál. Ez a fi​zet​ség a szol​gá​la​ta​i​ért, nem​-
de​bár? – Fel​tu​pí​roz​za mézszín fürt​je​it, és vö​rös ba​rett​sap​kát húz
fél​ol​da​la​san a fe​jé​re, ami job​ban ki​eme​li nyak​ken​dő​je szín​ár​nya​-
la​tát.
Min​den​ki ész​re​v et​te, hogy Di​ab​le újab​ban min​dig kö​rü​löt​tem
lé​be​col. Még a tan​órá​kon is a lá​bam mel​lé te​lep​szik, már ahol a
ta​nár meg​en​ge​di. Eb​ben nincs sem​m i új. Kat azon​ban va​la​m i
egé​szen más​ra cé​loz.
Felé pen​de​rü​lök, és csí​pő​m et a mos​dó​pult​nak tá​m asz​tom. A
szap​pa​nos víz, amit ki​fröccsen​tet​tem az imént, át​itat​ja az egyen​-
ru​hám ol​dal​v ar​rá​sá​ba öl​tött fod​ro​kat. Össze​ráz​kó​dom a hi​de​gé​-
től. Mint​egy en​nek foly​ta​tá​sa​ként je​ges bor​zon​gás fut vé​gig a ge​-
rin​ce​m en. Mi van, ha Kat és Ro​xie ta​lál​ta meg a Fan​tom​nak szó​-
ló le​v e​le​m et és aján​dé​ko​m at a ze​ne​ka​ri árok​ban, még mi​előtt ő
rá​juk buk​kant vol​na?
Ro​xie ke​zet mos a csap​nál.
– Le​het azon​ban, hogy Rune mind​ezt nem fi​zet​ség​nek szán​ta,
ha​nem úgy​m ond, desszert​nek. Csak dé​m o​nék​nál var​jú​ra​kot​tas
jár​ja a csir​ke​te​kercs he​lyett. – Össze​rez​ze​nek, mert az ar​com​ba
ráz​za a vi​zet a ke​zé​ről. Nyílt uta​lás ez a dög​lött ma​dár​ra, ame​-
lyet a szé​ke​m en ta​lál​tam egy hó​nap​ja a bü​fé​ben.
Meg​könnyeb​bü​lök, hogy nem tud​ták meg a tit​ko​m at. Kér​dés,
mi​ért most, he​tek múl​tán ho​za​kod​nak elő a var​jú​v al? Le​tör​löm a
hom​lo​kom​ra ke​rült víz​csep​pe​ket, és köz​ben azon agya​lok, hon​-
nan tud​nak er​ről egy​ál​ta​lán… Ha​csak…
– Jack​son kér​dő​re vont egyik nap – fe​lel mind​járt ki​m on​dat​-
lan gya​núm​ra Ro​xie, és szap​pant fo​lyat a te​nye​ré​be. – En​gem
gya​nú​sít a var​jú ügy​ben. Mint​ha bi​zony én vag​dos​tam vol​na fel
sa​lá​tá​v á az egyen​ru​há​i​dat és én ír​tam vol​na ha​m is meg​hí​v ót egy
hul​la​ház​ban ren​de​zen​dő bu​li​ra! Ezt add össze! Már a tu​laj​don
iker​test​v é​rem sem hisz ne​kem. Tu​dod, ha ijeszt​get​ni akar​ta​lak
vol​na, jobb öt​le​tek​kel áll​nék elő. Amint azt te is meg​ta​pasz​tal​hat​-
tad. – Le​öb​lí​ti, és szá​ro​gat​ni kez​di a ke​zét.
A leg​szí​v e​seb​ben az​zal vág​nék vissza, hogy az a pró​ba​bá​bus
hú​zás gyen​ge eresz​tés ah​hoz ké​pest, ami​ken újab​ban ke​resz​tül​-
men​tem, vagy ami tő​lem is telt, mi​előtt ide​jöt​tem. Ehe​lyett in​-
kább a szar​kaz​m us​hoz fo​lya​m o​dom:
– Na, ja. Nem is ha​son​lí​tasz Jax​re, sem​m i​ben sem. Két​lem is,
hogy egy​pe​té​jű ik​rek len​né​tek.
A tü​kör​ből lá​tom, hogy Kat fel​rö​työg, ami kö​hö​gés​be tor​kol​lik.
Köz​ben kis hí​ján el​m á​zol​ja aj​kán az ajak​fényt. Az​tán fura ki​fe​je​-
zés je​le​nik meg az ar​cán, és min​den fi​gyel​m é​v el Ro​xie felé for​-
dul.
– Most meg​fo​gott, Rox! Tény​leg nem ha​son​lí​tasz a te​sód​ra,
leg​alább​is a lé​nyeg​ben nem. Jaj, te sze​gény! – Be​csen​get​nek. Kat
anél​kül tá​v o​zik, hogy hát​ra​pil​lan​ta​na.
El​rá​gó​dom a sza​v a​in. Ez a csaj a ke​bel​ba​rát​nő​jét is hát​ba döfi.
Mi​fé​le két​ér​tel​m ű meg​jegy​zés volt ez?
Ro​xie meg​né​zi ma​gát a tü​kör​ben, és vé​gig​si​m ít​ja rö​v id​re
nyírt, csil​lo​gó pla​ti​na​sző​ke ha​ját. Fe​ke​te szem​ce​ru​zá​v al ki​hú​zott
és mű​szem​pil​lá​v al ke​re​te​zett bar​na sze​m é​ben meg​csil​lan va​la​-
mi… csak nem könnyek?
Ami​óta szó​ba áll​tam a Fan​tom​m al, el​kezd​tem szem​ügy​re
ven​ni az osz​tály​tár​sa​im fe​jét és tes​tét kö​rül​v e​v ő szí​nes au​rát. Ré​-
geb​ben nem en​ge​dé​lyez​tem ezt ma​gam​nak. Pá​ri​zsi ki​rán​du​lá​sa​-
ink al​kal​m á​v al, ami​kor hasz​nál​ni tud​tam az okos​te​le​fo​nom, utá​-
na​néz​tem, me​lyik szín mi​lyen ér​zel​m e​ket kép​v i​sel.
Mi​köz​ben Ro​xie-t ta​nul​m á​nyo​zom a tü​kör​ből, az au​rá​ja szí​ne
a vi​dám, nő​i​es ró​zsa​szín​ről ko​m or, de​pis szür​ké​re vált át.
Csak ál​lok ott su​tán, mert vá​rat​la​nul meg​saj​ná​lom.
– Tud​ja Kat, ho​gyan ér​zel?
– Már​m int mi​v el kap​cso​lat​ban? – vág fe​lém ke​m é​nyen a sze​-
mé​v el a tü​kör​ből.
– Nem ér​de​kes. – Lá​tom, még kö​zel sem va​gyok olyan jó​ban
ez​zel a csaj​jal, hogy egy​ha​m ar ki​be​szél​jük a tit​ka​in​kat. – Nézd,
nem mu​száj utál​nunk egy​m ást – mon​dom azért. – Sze​ret​ném
mind​ket​tő​tök​kel meg​ta​lál​ni a han​got. Ti sze​m é​lyes​ked​tek.
– Ma​gad​nak kö​szön​he​ted! – fúj rám. – Kel​lett ne​ked Aud​rey-t
pá​tyol​gat​nod! Ha Kat​nek meg kell elé​ged​nie a be​ug​ró tar​ta​lék
sze​re​pé​v el, ott​hagy​ja az egé​szet, és a dísz​le​tek​kel tö​rő​dik. Túl
büsz​ke ah​hoz, hogy má​sod​he​ge​dűs le​gyen bár​ki mel​lett.
– Mi​ért olyan hiú? Az ő baja.
– Tu​dod, mi a te ba​jod? – acsa​rog Ro​xie. – Te​xas​ból jöt​tél, az
is​ten háta mö​gül, és nem is​m e​red a szó​ra​koz​ta​tó​ipart. Kat azon​-
ban ope​ra-kö​zel​ben, ri​v al​da​fény​ben nőtt fel, és a jövő nagy ígé​re​-
té​nek tart​ják. A „kö​v et​ke​ző Chris​ti​ná​nak, en​nek a vi​lág​hí​res cso​-
da​lény​nek” – mond​ja, mu​tat​v a, hová ten​né az idé​ző​je​let. – A
csa​lád​ja is nagy nyo​m ást gya​ko​rol rá, épp ezért. Év vé​gén meg​-
né​zi az elő​adá​sun​kat egy fej​v a​dász… Két ösz​tön​díj néz ki a ta​no​-
dá​nak a pá​ri​zsi Scho​la Can​to​rum​ba. Egy lány és egy fiú kap​ja.
Kat erre hajt ál​ta​lá​nos óta. Ez​u​tán meg​je​lensz te min​den​fé​le kép​-
zett​ség nél​kül… és a ma​gad esze​lős ős​te​het​sé​gé​v el min​den​kin át​-
gá​zolsz. Igen, és mint Kat leg​jobb ba​rát​nő​je, a leg​szí​v e​seb​ben én
is ki​ka​par​nám a sze​m e​det! Nem úgy, mint a te​sóm, aki ugyan
bo​lon​dul Aud​rey-ért, de nem za​v ar​ja, ha por​ba tip​rod a sze​rel​m e
ál​m a​it és re​m é​nye​it. Én ugyan​is ki​tar​tok azok mel​lett, akik… –
El​hall​gat. Úgy lát​szik, túl so​kat mon​dott, mert hir​te​len el​v ö​rö​sö​-
dik.
A szá​ja elé kap​ja a ke​zét, a sze​m ét​ko​sár​ba ha​jít​ja a pa​pír​tör​lőt,
és ki​sé​tál a mos​dó​ból.
Má​sod​szor is be​csön​get​nek. Öt perc múl​v a kez​dő​dik a ta​ní​tás,
de csak ál​lok ott, mint Bá​lám sza​m a​ra. Kez​dem meg​ér​te​ni a két
csaj in​dí​té​ka​it. Kat az ösz​tön​dí​ját fél​ti tő​lem, ho​lott leg​in​kább
Aud​rey-nak len​ne rá szük​sé​ge mind​annyi​unk kö​zül. Ro​xie meg
ra​jong a ba​rát​nő​jé​ért, aki őt ma​gát sem​m i​be ve​szi, az iker​test​v é​-
ré​be azon​ban tit​kon sze​rel​m es.
Ez a hely nem csu​pán egy ope​ra​ház; élő ope​ra​köz​v e​tí​tés zaj​lik
itt tele sze​re​lem​m el, fél​té​keny​ség​gel, ri​v a​li​zá​lás​sal, kü​lön​cök​kel,
árny​lo​v a​gok​kal, sza​bo​táz​zsal és van​dál bru​ta​li​tás​sal.
Vé​gül, de nem utol​só​sor​ban ré​m ek áll​nak szem​be föl​di ha​lan​-
dók​kal.
Még utol​já​ra meg​né​zem ma​gam a tü​kör​ben. Vad fe​ke​te lo​-
bon​com​m al apu​ra ütöt​tem, csak​úgy, mint ze​nei meg​szál​lott​sá​-
gom​m al. A sze​m em szí​ne anyu​é​v al egye​zik. Más​fe​lől ez a szem
csu​pa olyat lát, amit sen​ki más. Át​ko​zott ci​gány vé​re​m et a nagy​-
ma​m ám​tól örö​köl​tem… Óha​tat​la​nul is el​töp​ren​gek hát, me​lyik
ol​dal nyil​v á​nul majd az erő​sebb​nek.
Ez csu​pán egyet​len mó​don de​rül​het ki.
Hogy szom​ba​ton én is be​m e​hes​sek Pá​rizs​ba az osz​tály​tár​sa​-
im​m al, szor​go​san ker​tész​ke​dem. Csak két órám ma​rad a Ma​-
dame Fab​re-ral való mun​kál​ko​dás – neki a ki​sebb sze​re​pek jel​-
me​ze​it se​gí​tem meg​v arr​ni – és a va​cso​ra kö​zött, és egyet​len na​-
pot sem hagy​ha​tok ki, csak ami​kor el​rom​lik az idő.
Pén​te​ken az órák után fel​hí​v om any​ut. Pár per​cig be​szé​lünk a
ve​ze​té​kes te​le​fo​non. Trig és Ja​ni​ne le​v e​lét is el​ol​v a​som, majd
gyom​lál​ni in​du​lok, mi​köz​ben igyek​szem nem gon​dol​ni Ben​re.
Mos​tan​ra vissza​nyer​te az ön​tu​da​tát, de am​né​zi​ás. Meg​ro​v om
ma​gam, ami​ért meg​nyug​tat ez a hír.
Dél​előtt csak​nem vé​gig esett. Az ázott le​v e​lek fi​nom víz​per​m e​-
tet szór​nak rám. Fel​v i​dít a ned​v es nö​v é​nyi il​la​tok üde​sé​ge. Jó​-
ked​v em​nek a fel​hők sem árt​hat​nak. Vi​dá​m an vá​gok át a par​ko​-
lón, és el​m e​gyek a Fan​tom​tól el​her​v adt ró​zsák mel​lett.
Ami​óta csak meg​lát​tam őket eb​ben az ál​la​pot​ban, kí​sér​tést
érez​tem, hogy meg​érint​sem őket, mint​ha csak a zsu​go​ro​dó szir​-
mok és kó​kadt szá​rak se​gély​ki​ál​tá​sá​ra vá​la​szol​nék. Ed​dig azon​-
ban túl té​to​v a vol​tam, hogy bár​m it ten​ni mer​jek. Ma szür​kés​fe​-
ke​te de​ren​gést fe​de​zek fel kö​rü​löt​tük.
Apu so​kat mon​do​gat​ta, hogy min​den szer​v es élet​for​m á​nak
van au​rá​ja… a nö​v é​nyek​nek és ál​la​tok​nak is. Ed​dig holt​nak hit​-
tem eze​ket a ró​zsá​kat, pe​dig igen​is su​gá​roz​nak ma​guk​ból ener​gi​-
át. Ta​lán csak al​sza​nak.
Hát​ra​pil​lan​tok a vál​lam fe​lett, hogy ide​lát​nak-e a tan​in​té​zet​-
ből. Sze​ren​csé​re nem, mert el​ta​kar​nak a bok​rok és az in​dák. Le​-
ve​szem a ker​tész​kesz​tyű​m et, és uj​ja​i​m at egy her​v adt, ázott ró​zsa
köré fo​nom. Elő​ször hi​deg, üres ér​zés, a bim​bó élet​te​len tö​m eg​-
nek hat. Az​tán kü​lö​nös erő éb​red a gyö​ke​rek​ben, ami​be be​le​re​-
meg a föld a csiz​m ám tal​pa alatt. A rez​gés ezt kö​v e​tő​en át​kú​szik
a szir​m ok​ra.
Ösz​tö​nö​sen dú​dol​ni kez​dek, ah​hoz a ké​pes​sé​gem​hez nyúl​v a
vissza, ame​lyet éve​ken át el​foj​tot​tam ma​gam​ban apu ha​lá​la óta,
ami​óta a zene élős​köd​ni kez​dett raj​tam. Úgy dú​do​lok, mint a régi
ker​tész​ke​dé​sek ide​jén. Meg aho​gyan újab​ban min​den éj​jel, ami​-
kor ket​tes​ben ma​ra​dok a szo​bám​ban a mes​te​rem​m el: meg​nyug​-
ta​tó, hip​no​ti​kus ere​jű dal​lam hagy​ja el a szá​m at. Da​lom a ró​zsa​-
bo​kor​ba ára​m ol​tat​ja a föld szív​v e​ré​sét. Hang​szá​la​im ener​gia​fo​-
lyam mel​lék​ága​i​ként köz​v e​tí​te​nek, hogy a ta​laj élet​ere​je el​jus​son
a gyö​ke​rek​hez, szá​rak​hoz és le​v e​lek​hez.
Mire az utol​só han​got is ki​éne​kel​tem, a szir​m ok szét​fes​le​nek a
ke​zem kö​zött, és mély bur​gun​di​v ö​rös pír fut​ja be a pe​re​m ü​ket:
csak​nem bár​sony​fe​ke​te. Az össze​zsu​go​ro​dott, aszott le​v e​lek is​m ét
szét​te​rül​nek, üde zöl​den, mint​ha el​ön​töt​te vol​na őket a klo​ro​fill.
A kó​kadt szá​rak ki​egye​ne​sed​nek, és a ko​ráb​bi do​hos il​lat is fel​fris​-
sül.
Hi​tet​len​ked​v e hát​rá​lok egy lé​pést, mert mind​egyik vi​rág fel​-
eme​li a fe​jét, kar​m a​zsin​v ö​rös de​ren​gés fog​ja őket kö​rül, és a bo​-
kor tel​jes pom​pá​já​ban áll előt​tem. Hir​te​len eszem​be jut, ho​gyan
vitt ki a kert​be apu hat​éve​sen, hogy meg​m u​tas​sa, mi​ként éleszt​-
he​ti újra a zene a ker​tünk el​szá​radt nö​v é​nye​it.
Tud​ta… tu​dott er​ről a ké​pes​sé​gem​ről, és ki is ak​náz​ta.
Ká​bán sze​dem össze a ker​ti szer​szá​m o​kat, és meg​in​du​lok a
híd felé. El​len​áll​ha​tat​lan vágy vonz, hogy ta​lál​koz​zam a mes​te​-
rem​m el a ká​pol​ná​ban, és sür​gő​sen, ha​la​dék​ta​la​nul meg​v á​la​szol​-
ja a kér​dé​se​i​m et. Va​la​hány​szor ke​res​tem őt ed​dig, Mr. Jip​pet​tót
ta​lál​tam he​lyet​te, aki a vi​har​ban tönk​re​m ent fej​fá​kat ja​v ít​gat​ta,
össze​ge​reb​lyéz​te a le​v e​le​ket, vagy ép​pen gyom​lált. Néha hal​lot​-
tam, amint tril​láz​v a meg​fúj​ja a ma​dár​sí​pot, mire több ökör​szem
le is szállt. A je​lek sze​rint ugyan​olyan a ha​tá​sa, mint a ku​tya​síp​-
nak, mert va​la​hány​szor a sza​bad​ban lá​tom Jip​pet​tót, szár​nyas
ba​rá​tai köré se​reg​le​nek.
Ám ami​kor épp nem lát​tam vagy hal​lot​tam, a ká​pol​na fa​lá​-
nak tá​m asz​tott pár pró​ba​bá​bu meg a ta​li​gá​ja rá vár​v a mint​egy
őrt áll​tak. Mi​at​tuk nem me​rész​ked​tem túl a hí​don és ma​rad​tam
meg a kert​ben, hát​ha vissza​tér az öreg.
Ma azon​ban min​den​re el​szán​tam ma​gam. Mi​v el pe​dig sem
Jip​pet​to, sem a bá​bui nin​cse​nek a kö​zel​ben, ész​re​v ét​le​nül be tu​-
dok sur​ran​ni a ká​pol​ná​ba. A szí​nes üveg​ab​la​ko​kon be​szü​rem​lő
fény meg​fes​ti a fa​la​kat. Be​csu​kom ma​gam mö​gött az aj​tót. A de​-
ren​gő fél​ho​m ály ad annyi vi​lá​gos​sá​got, hogy lás​sam, egye​dül va​-
gyok. Csa​ló​dot​tan a ke​resz​te​lő​m e​den​ce felé in​du​lok, hadd néz​-
zem meg még egy​szer ma​gam​nak, hát​ha Jax​nek van iga​za, aki
sze​rint csont​szá​raz a med​re.
Fölé ha​jol​v a lá​tom, hogy ez bi​zony úgy van. En​nél is za​v ar​ba
ej​tőbb, hogy alig egy mé​ter mély az egész, ho​lott én fe​ne​ket​len
mély​sé​gek​re em​lék​szem.
Bár​m i​lyen ide​ge​sí​tő ez, a Fan​tom épí​té​sze​ti trükk​je​i​nek ro​v á​-
sá​ra írom. A re​gény​ben a rej​tett szer​ke​ze​tek és me​ne​kü​lé​si út​v o​-
na​lak nagy​m es​te​re volt. Ha Per​zsi​á​ban tel​jes pa​lo​tát tu​dott emel​-
ni bo​nyo​lult csa​pó​aj​tók​kal és kín​zó​kam​rák​kal, nyil​v án azt is ki​-
ügyes​ked​te, hogy en​nek a me​den​cé​nek dup​la fe​ne​ke le​gyen, és a
má​so​di​kat is meg​nyit​has​sa, hogy meg​tölt​se víz​zel.
To​v ább​ra is az apu​v al és ve​lem kap​cso​la​tos fel​fe​de​zés fog​lal​-
koz​tat, ami​kor már tá​v o​zó​ban ész​re​v e​szek va​la​m it a pad​lón, ott,
ahol sö​tét​be bo​rul a me​den​ce túl​ol​da​la. Egy do​boz az, az in​ge​ket
árul​ják ilyen​ben. He​ge​dű​hú​rok hur​kol​ják át. Ker​tész​ol​lóm​m al
szét​v á​gom őket, és ki​nyi​tom a fe​de​lét.
Fosz​fo​resz​ká​ló kék fény süt a sze​m em​be és vi​lá​gít​ja ki a ká​-
pol​nát. Va​la​m i​fé​le szö​v et ez. Ahogy ki​eme​lem és szét​bon​tom
sely​m es re​dő​it, uj​jat​lan, tér​dig érő ruha te​rül szét a ke​zem​ben.
Va​la​m i nyú​lós anyag​ból van, szí​ne meg​egye​zik a bőrö​m é​v el. Az
ele​jén szál​op​ti​kás fo​na​lak​ból álló rá​tét al​kot​ja a ru​ha​de​re​kat:
olyan, akár a csil​la​gok​kal hím​zett ga​la​xis. Az es​té​lyi el​ta​kar​ja,
amit kell, a há​tá​nál és ol​dalt azon​ban át​tet​sző.
Vil​ló​dzó lap​jai Dia​m ond Tom​lin szo​bá​já​ra em​lé​kez​tet​nek, ahol
éj​sza​kán​ként kí​sér​te​ti​es na​rancs​sár​ga fény szű​rő​dik ki az aj​tó​rés
alatt, mi​kor a ta​nár úr épp kí​sér​le​te​zik.
Meg​za​v a​rod​v a nyú​lok a do​boz​ba, nem tu​dom mire vél​ni az
aján​dé​kot. Tűz és Jég ró​zsa vár rám ben​ne, meg egy bo​rí​ték: vö​-
rös vi​asz​ko​po​nya a pe​csét​je, ilyen van a há​ló​ink kul​csán is, csak
fém​ből. Fel​tö​röm a pe​csé​tet és egy le​v e​let hú​zok elő. Ugyan​az a
ta​ka​ros apró be​tűs írás lát​ha​tó raj​ta, mint a csuk​ló​pán​tos meg​hí​-
vón.

Leg​drá​gább Rune!
Kö​szö​nöm a me​sét. Ak​kor hoz​tad vissza ne​kem ma​mant, ami​-
kor a leg​na​gyobb szük​sé​gem volt rá. Jó len​ne, ha ezt va​la​hogy
vissza​hoz​hat​nám, a papád​dal, aki​től éne​kel​ni ta​nul​tál, és a gye​rek​-
ko​ri kert​tel, ame​lyet gon​doz​tál. Kö​vesd a meg​hí​vó elő​írá​sa​it, és ta​-
lál​kozzunk a klub​ban hol​nap éj​jel! Vedd fel ezt a ru​hát, hogy fel​-
is​mer​je​lek!
O. F. (az Ope​ra​ház Fan​tom​ja)
Meg​re​m eg a gyom​rom, szin​te hal​la​ni vé​lem mes​te​rem re​ked​-
tes, mély hang​ját, amint fran​ci​ás ki​ej​té​sé​v el élő​szó​ban mond​ja el
mind​ezt, mi​köz​ben kér​ges uj​ja​i​v al és iz​m os ke​zé​v el be​cso​m a​gol​ja
a ru​hát és át​kö​ti a do​bozt.
O. F.-nek ne​v ez​te ma​gát.
Az Ope​ra​h áz Fan​tom​jának.
Ta​lán már nem hasz​nál​ja a ke​reszt​ség​ben ka​pott ne​v ét, az
Eta​lont, mi​v el túl sok fáj​dal​m as gye​rek​ko​ri em​lé​ket ka​v ar fel
ben​ne. Tu​dom róla, hogy ak​kor sé​rül​tek meg a hang​szá​lai, ezért
ilyen a hang​ja.
Va​la​m i más is mo​tosz​kál a tu​da​tom mé​lyén a mo​nog​ram​m al
kap​cso​lat​ban, de tú​lon​túl le​fog​lal, amit a le​v él apu​ról írt ah​hoz,
hogy ko​m o​lyabb fi​gyel​m et szen​tel​jek neki. Vissza​te​szem a do​bo​-
zá​ba a fé​nyes szö​v e​tet, és vissza​sé​tá​lok a ta​no​dá​ba. Fo​rog ve​lem
a vi​lág. Íme, vég​re bi​zony​sá​got nyert, mi​lyen meg​hitt is a kap​-
cso​la​tunk. Nem csak én élem át mes​te​rem em​lé​ke​it, en​nek a for​-
dí​tott​ja is igaz. Tud​ja, hogy ko​rán el​v esz​tet​tem apá​m at, és az​óta
is saj​ná​lom, hogy nem töl​töt​tünk több időt egy​m ás​sal. Csak hát
bár​m ek​ko​ra is a ha​tal​m a, aput már nem fog​ja vissza​ad​ni ne​kem.
Nem baj, a leg​cse​ké​lyebb le​he​tő​ség is me​len​ge​tő re​m ényt ad.
El​m e​gyek abba a rave-klub​ba… még ha ez az​zal is jár, hogy át​-
rá​zom va​la​m ennyi ba​rá​to​m at és ta​ná​ro​m at, rá​adá​sul egy se​reg
dé​m o​ni, al​v i​lá​gi te​remt​m ény tár​sa​sá​gá​ban lát​ha​tom vi​szont a
Fan​to​m ot.
Töb​bé nem ér​de​kel a bal​jós elő​ér​zet sem, hogy na​gyon is be​le​-
il​lek ebbe a tár​sa​ság​ba, mi több, min​dig is kö​zé​jük tar​toz​tam.
 15.
TÜK​RÖK

„Sen​ki nem szom​jaz​za job​ban a föl​det és a vért… mint ama te​-

remt​m é​nyek, akik a hi​deg tük​rö​ket lak​ják.”
Ale​jand​ra Pi​zar​nik

Ma reg​gel, ami​kor min​den​ki Pá​rizs​ba in​dult, azt mond​tam, meg​-

gon​dol​tam ma​gam, és még​is el​kí​sé​rem Char​lot​te né​nit Ver​-
sailles-ba. Két okom is volt rá: egy​részt, be szán​dé​koz​tam ülni a
bör​tön​nel szem​köz​ti könyv​tár​ba, hogy ott a ne​tet bön​gésszem. A
Fan​tom ta​lá​nyos vá​la​sza a kér​dé​sem​re, hogy ak​kor ki és mi is
va​gyok, az​óta sem hagy nyu​god​ni, hogy el​hang​zott a szá​já​ból:
„Te már ilyen​nek szü​let​tél. Ezt örö​köl​ted. Gon​dolj vissza a
csa​lá​dod tör​té​ne​té​re!”
És hogy mi a má​sik ok, ami​ért Char​lot​te né​ni​v el akar​tam tar​-
ta​ni?
Úgy ter​v e​zem, hogy este el​ló​gok abba a rave-klub​ba. A ba​rá​-
ta​im majd azt hi​szik, a nagy​né​ném​m el va​gyok, ő meg azt, hogy
Pá​rizs​ban. Min​den​eset​re még meg​v á​rom, mi​v el ta​lá​lom szem​be
ma​gam a szá​m í​tó​gép szem​v a​kí​tó ki​jel​ző​jén.
Mind​össze há​rom kulcs​szót kel​lett be​pö​työg​nöm a ke​re​ső​be:
Ger​m a​in + Fran​cia​or​szág + ter​m é​szet​fe​let​ti erő. Egy​ből egy cso​-
mó ta​lá​la​tot fel​do​bott, ame​lyek mind Sa​int-Ger​m an gróf kü​lö​nös
és meg​m a​gya​ráz​ha​tat​la​nul hosszú éle​té​ről szól​tak. Nyom​ban
tud​tam, hogy rá​lel​tem va​la​m i​re, mert apu kö​zép​ső neve is Sa​int,
ami​v el a ko​ráb​bi nem​ze​dé​kek ere​de​ti, kö​tő​je​les név​v ál​to​za​ta előtt
tisz​tel​gett. Csa​lá​di örök​ség​ként száll ná​lunk ez a név​hasz​ná​lat
apá​ról fi​ú​ra, és​pe​dig az el​ső​szü​lött fi​ú​ra.
Egy​ál​ta​lán nem jut el a tu​da​to​m ig kö​rü​löt​tem a köny​v ek lap​-
ja​i​nak zi​ze​gé​se vagy a bil​len​tyű​ze​tek ko​po​gá​sa, ami​kor rá​buk​ka​-
nok egy kü​lö​nö​sen fon​tos link​re. Meg​m ar​ko​lom az ege​ret, és
óva​to​san gör​ge​tem le​fe​lé az ol​dalt, ne​hogy egyet​len szót is el​-
vesz​te​ges​sek: Sa​int-Ger​m a​in az 1700-as évek​ben utaz​ga​tott
Fran​cia​or​szág​ban. Az a hír jár​ta róla, hogy egy​ál​ta​lán nem
öreg​szik. Ked​vel​te a bort… enni azon​ban alig evett. Ra​jon​gott a
tük​rö​kért… azt ál​lí​tot​ta, hogy egy má​sik vi​lág ka​pui. Ti​zen​két
nyel​ven be​szélt. Vol​taire-nél is oko​sabb​nak bi​zo​nyult, noha jó
ba​rá​tok vol​tak. Bű​vész​trükk​je​i​nek nem akadt pár​juk. Meg​volt az
a ké​pes​sé​ge, hogy aka​ra​tát rá tud​ta kény​sze​rí​te​ni má​sok​ra, akik
azt tet​ték, amit ő dik​tált. En​nek a ké​pes​sé​gé​nek ki​rá​lyok és her​-
ce​gek párt​fo​gá​sát kö​szön​h et​te. Leg​kö​ze​leb​bi ba​rát​ja volt an​nak a
Pá​rizs​ban élő nagy​úr​nak is, aki meg​épít​tet​te a Le Théât​re Li​m i​-
na​i​re ope​ra​h á​zat. Sa​int-Ger​m an ren​ge​teg es​tét töl​tött el ott, ko​-
ro​nás fők tár​sa​sá​gá​ban.
Az utol​só előt​ti mon​dat​nál el​akad a lé​leg​ze​tem. Nem ér el
hoz​zám sem a sző​nyeg sza​ga, sem kö​rü​löt​tem a tö​m ér​dek könyv
je​len​lé​te. A Li​m i​na​i​re az a tan​in​té​zet, aho​v á je​len​leg já​rok. Ahol
élek. Esze​rint az egyik ősöm is járt a Ró​zsa Vére ter​m e​i​ben, ami​-
kor még a régi idők​ben ope​ra​ház​ként üze​m elt.
Kö​rül​né​zek a könyv​tár​ban, hogy hol van Char​lot​te néni. Az
előbb ve​lem szem​ben ült az asz​tal​nál, és a ta​no​da e-ma​il​je​it ol​-
vas​ta át. Mi​v el most nem lá​tom ott, to​v ább ol​v a​sok.
Sa​int-Ger​m a​in va​gyo​na gya​ra​pí​tá​sá​ra is hasz​nál​ta a kap​cso​-
la​ta​it. Tö​m ér​dek ék​kö​vet és ék​szert hal​m o​zott fel. Mind​ezt el​rej​-
tet​te, és csak azt tar​tot​ta ma​gá​nál, ami​re szük​sé​ge volt az uta​zá​-
sa​i​h oz. Éle​te vé​gé​ig tele volt tu​dás​szomj​jal. Va​ló​ság​gal itta ma​-
gá​ba az is​m e​re​te​ket, mint​h a csak ezek tar​tot​ták vol​na kar​ban a
fi​a​tal​sá​gát és éles eszét. Egye​sek sze​rint 1784-ben halt meg, de
még az 1900-as évek​ben is töb​ben ál​lí​tot​ták, hogy fi​a​ta​lon, élve
lát​ták.
– Rune – hal​lom meg a há​tam mö​gött Char​lot​te néni hang​-
ját. Ijed​tem​ben fel​ki​ál​tok, és si​et​v e ráklik​ke​lek az x-re, hogy be​-
zár​jam az ol​dalt. Meg​for​dul​v a igyek​szem pa​lás​tol​ni a ke​zem re​-
me​gé​sét, ezért in​kább zseb​re is vá​gom mind​ket​tőt.
– Par​don! Nem akar​ta​lak meg​ijesz​te​ni. – A néni meg​v e​re​ge​ti
a tö​m ött kon​tyot a tar​kó​ján, és bo​csá​nat​ké​rőn a sa​rok​ban gub​-
basz​tó könyv​tá​ros felé pil​lant, aki vas​v il​la​te​kin​tet​tel mé​re​ge​ti a
két rend​bon​tót. – Mi ér​de​kelt ennyi​re? – Mo​gyo​ró​bar​na sze​m e
úgy für​kész, mint​ha egye​ne​sen a lel​kem​be ké​szül​ne ha​tol​ni.
Nye​lek egy na​gyot, és ál​lom a pil​lan​tá​sát.
– Nem volt sem​m i lé​nye​ges. Tény​leg.
16
– Re​m é​lem, tu​dod, ma dou​ce , hogy ne​kem min​dent el​-
mond​hatsz! – hu​nyo​rog a szem​üve​ge mö​gött. – Mond​juk, a ze​-
né​ről, amit ko​ráb​ban olyan ne​he​zen vi​sel​tél, de va​la​ho​gyan ki​-
nőt​ted ezt. Cso​dá​la​to​san so​kat fej​lőd​tél, ami​óta itt vagy. De ha
to​v ább​ra is gond​ja​id van​nak bár​m i​v el, csak szólj! Mond​juk, ha
kér​dé​se​id len​né​nek. Ben​nem meg​bíz​hatsz, kér​dezz nyu​god​tan!
Va​ló​ban? Hol volt, ami​kor apu meg​be​te​ge​dett? Annyi fá​rad​sá​-
got sem vett, hogy el​jöj​jön a te​m e​té​sé​re az Ál​la​m ok​ba. Most is
csak azért hur​colt ide Pá​rizs​ba, hogy ele​get te​gyen a bo​lond, gyil​-
kol​ni is kész any​ja utol​só kí​v án​sá​gá​nak. Nem, nem. Nem iga​zán
bíz​ha​tok ben​ne.
Kü​lön​ben meg ugyan mi​ben se​gít​het​ne? A töb​bi it​te​ni ta​nár​ral
össze​m ér​v e annyi​ra át​la​gos, hogy akár unal​m as​nak is ne​v ez​het​-
ném. Ami​óta anyu el​m ent, há​rom​szor va​cso​ráz​tunk együtt. Be​-
szél​ge​té​se​ink a ta​nul​m á​nyi át​lag​ra meg arra kor​lá​to​zód​tak, jól
alud​tam és fel​fris​sül​ve éb​red​tem-e. Fel​fris​sül​ve? Ki be​szél így ma
már? Mes​ter​kélt, suta tár​sal​gás az, amit vele foly​ta​tok. Nincs
sem​m i ér​tel​m e. Bár​m it is örö​köl​tem Sa​int-Ger​m a​in gróf​tól, azok
a gé​nek át​ug​rot​tak a nagy​né​ném​en. Az ő sze​m e az​tán nem csil​-
log, min​dig is bam​bán né​zett maga elé. Az au​rá​já​ban sem lát​tam
ed​dig sem​m i kü​lö​nö​set. Te​gyük azon​ban hoz​zá, hogy újonc va​-
gyok az au​ra​ol​v a​sás​ban…
Le​né​m í​tott mo​bi​lom re​zeg​ni kezd a gyön​gyök​kel ki​v arrt tás​-
ká​ban. Elő​v e​szem, vi​gyáz​v a, hogy a nagy​né​ném meg ne lás​sa a
belé szu​sza​kolt báli ru​hát és smin​ket. Meg​nyi​tom az SMS-t.
Sunny vá​la​szolt az üze​ne​tem​re. El​m ond​tam neki, hogy mu​száj
ki​csit el​lóg​nom Char​lot​te né​ni​től, aki foly​ton a sar​kam​ban jár,
mert egye​dül sze​ret​ném meg​néz​ni a ver​sailles-i pa​lo​tát. Ezért
arra kér​tem, fa​laz​zon ne​kem, mond​ja azt, hogy ve​lük vol​tam.
A ki​m e​nőnk este tí​zig tart. Meg​ígér​tem Sunny​nak, hogy még
előt​te ha​za​érek, elég ko​rán ah​hoz, hogy meg​v ár​jon, és be​csem​-
pésszen az épü​let​be. Úgy akar​tam in​téz​ni a ki​m a​ra​dá​so​m at,
hogy sen​ki se bűn​hőd​jön a disz​nó​sá​ga​i​m ért, Char​lot​te né​nit is
be​le​ért​v e.
Az aj​kam​ba ha​ra​pok, és úgy te​szek, mint​ha hosszú üze​net​be
mé​lyed​nék, ho​lott Sunny csu​pán egy ujj​fel​m u​ta​tós emo​ti​kont
kül​dött. Fel​ál​lok.
– Nézd, né​ni​kém… nem szí​v e​sen hagy​lak itt, de te úgy​is Lil
nagy​m a​m á​hoz mész ez​u​tán.
Hom​lo​kát rán​col​v a bó​lint, hogy foly​tas​sam.
– Sunny meg né​hány osz​tály​tár​sam sze​ret​né, ha csat​la​koz​nék
hoz​zá​juk Pá​rizs​ban. A hal​lo​w ee​ni jel​m e​ze​in​ket akar​juk meg​v en​-
ni hét​fő​re. A nap hát​ra​lé​v ő ré​szé​ben együtt lóg​nánk a vá​ros​ban.
– Mind​ez per​sze sze​m en​sze​dett ha​zug​ság volt. Két hete ugyan​is
már be​sze​rez​tük a jel​m e​ze​in​ket, er​ről azon​ban Char​lot​te néni
nem tu​dott. A ba​rá​ta​im ki​tér​né​nek a hi​tük​ből, ha meg​tud​nák,
mit ter​v e​zek. Az pe​dig még ke​v és​bé tet​sze​ne ne​kik, hogy ki​hasz​-
nál​tam őket. – Amúgy is olyan nyo​m asz​tó en​nek a bör​tön​nek a
kö​zel​sé​ge. El​v ég​re is itt va​la​m i​kor tűz ütött ki. Mint​ha most is
érez​ném a füst​sza​got.
Char​lot​te néni pis​lo​gá​sá​ból tu​dom, hogy az ele​v e​né​re ta​pin​-
tot​tam. Nem szép tő​lem, hogy rá​ját​szom arra, szé​gyel​li az any​ja
tet​tét… és ezért sem mond​hat ne​m et ne​kem. Azért mind​ez nem
aka​dá​lyoz meg ab​ban, hogy el​kér​jem a pá​ri​zsi met​ró​bér​le​tét. Így
aka​dály​ta​la​nul mász​kál​ha​tok a vá​ros​ban, ő meg ve​het ma​gá​nak
újat a ha​za​út​ra.
Görcs​be rán​dul a gyom​rom a bűn​tu​dat​tól, mi​kor a tás​ká​já​ba
nyúl a bér​le​tért, és még het​v en eu​rót is ad mel​lé.
– Ez elég lesz ebéd​re, va​cso​rá​ra és a jel​m ez​re. – Már nyúl​nék
a pénz után, neki azon​ban meg​áll a keze a le​v e​gő​ben, mint​ha
ne​he​zé​re esne oda​ad​ni. – Arra kér​lek, min​den​kép​pen ma​radj vé​-
gig a ba​rá​ta​id​dal! Ne me​rész​kedj egye​dül se​ho​v á! Ve​szé​lyes! –
Össze​v on​ja őszes szem​öl​dö​két. – Anyád soha nem bo​csá​ta​ná
meg ne​kem, ha baj​ba ke​rül​nél.
Min​dent meg​ígé​rek, noha per​sze ha​zu​dok.

Hat óra múlt öt perc​cel. Egy el​ha​gya​tott ut​ca​sar​kon ál​lok Pá​rizs​-

ban, és arra vá​rok, hogy egy is​m e​ret​len autó a sze​m e​m et be​köt​v e
el​v i​gyen egy is​m e​ret​len hely​re.
Va​jon hány el​tűnt sze​m ély kezd​het​te ugyan​így?
A nap csak​nem alá​bu​kott a ho​ri​zon​ton. Hű​v ö​sö​dik, és át​ha​tó
doh​szag ter​jeng a le​v e​gő​ben. Az épü​le​tek kö​zött le​v en​du​la​kék és
ba​rack​ró​zsa​szín az ég​al​ja. A jár​da​sze​gé​lye​ket ápo​ro​dott, tin​ta​kék
tó​csák sze​gé​lye​zik.
Visz​ket a csuk​lóm a dög​cé​du​lá​tól, mint​ha mér​ge​ző len​ne,
mint a szö​m ör​ce: mint​egy an​nak bi​zony​sá​ga​ként, hogy rossz
úton já​rok. Nem megy ki a fe​jem​ből a ta​xi​so​főr rosszal​ló áb​rá​za​-
ta, aki pár per​ce tett le itt. Nyil​v án sej​tet​te, mire ké​szü​lök.
Vé​gül is tény​leg, mit mű​v e​lek?
Vá​la​szul je​ges hi​deg fut vé​gig a tag​ja​i​m on. Vissza kel​lett vol​na
hív​nom azt a ta​xit, és le​lé​cel​nem in​nen, amíg nem késő. Meg is
tet​tem vol​na, ha nem mű​kö​dik a ter​v em tök ola​jo​zot​tan, mint​ha
a koz​m osz is a pár​tom​ra sze​gőd​ne.
A tás​ka szí​ja vág​ni kez​di a vál​la​m at. Ma​ga​sabb​ra ve​tem, és
meg​pró​bá​lok nem gon​dol​ni a ben​ne la​pu​ló far​m er​re meg tu​ni​ká​-
ra. Mos​tan​ra ugyan​is át​öl​töz​tem: a test​szí​nű es​té​lyi fe​szül rám a
szür​ke kám​zsás vi​har​ka​bát alatt. Sze​ren​csé​re a Te​xas​ból ho​zott
al​só​ne​m űm is ugyan​ilyen, nem lát​szik hát át a szer​kón.
Más kö​rül​m é​nyek kö​zött ez a hely tu​ris​ta​pa​ra​di​csom le​het​ne.
A nyir​kos, tég​la​bur​ko​la​tú ut​cák és az el​ha​gya​tott épü​le​tek egy
ka​ted​rá​lis​fé​lét fog​nak kö​rül. Pil​lé​re​in fa​ra​gott ször​nyek te​ke​reg​-
nek, és fent​ről is rém​fe​jű víz​kö​pők néz​nek le rám. Úgy ér​zem
ma​gam, mint aki Vic​tor Hugó A pá​ri​zsi Not​re-Dame című ro​-
man​ti​kus-gó​ti​kus re​gé​nyé​be ke​rült.
 Újra meg​né​zem az időt az okos​te​le​fo​no​m on. Még húsz perc,
és jön​nek ér​tem. A meg​je​lölt idő​pont hat óra har​m inc.
Meg​bor​zon​gok, és az ar​com​ba hú​zom a kám​zsát. A jó​zan ész
arra int, hogy le​gyek óva​tos. Ne​kem azon​ban egy​re a mes​te​rem​-
mel töl​tött va​rázs​la​tos órák jár​nak az eszem​ben. Már nem fé​lek
at​tól, mit rejt a maszk​ja. Hi​szen az em​lé​kei gyö​nyö​rű lé​lek​ről
árul​kod​nak.
Ő az, aki vár ezen a par​tin, és annyi​ra sze​ret​ne lát​ni, hogy
csil​lag​hí​m es ru​cit is adott hoz​zá. El is me​gyek, és kész. Ott le​szek
a ran​d​in​kon, hogy el​m ond​ja, amit a múl​tam​ról… és apu​ról tud.
Így ta​lán fény de​rül arra, ki va​gyok… A ki​ra​kós utol​só da​rab​ja is
a he​lyé​re ke​rül.
Négy​éves ko​rom óta úgy éne​ke​lek, mint​ha ör​dög bújt vol​na
be​lém. Ti​zen​há​rom évet vár​tam arra, hogy meg​ért​sem ezt a rej​-
télyt. Haj​lan​dó va​gyok bár​m i​v el szem​be​néz​ni! Bár​m i​vel! Már
amennyi​ben tény​leg az igaz​ság​ról van szó.
Bá​tor gon​do​la​ta​im gyá​v a nyög​dé​cse​lés​nek ad​ják át a he​lyü​-
ket, ami​kor egy autó fény​szó​rói vi​lá​gít​ják meg a ka​ted​rá​lis észa​ki
ol​da​lát. Túl messze van ah​hoz, hogy ki​v e​hes​sem a már​ká​ját
vagy a szí​nét. Ha ér​tem jön​nek, mi​ért ér​kez​nek ne​gyed​órá​v al ko​-
ráb​ban?
A leg​szí​v e​seb​ben el​fut​nék, de erőt ve​szek ma​ga​m on. Kü​lön​ben
sem jut​nék messzi​re ma​gas sar​kú bo​ka​csiz​m ám​ban. Ez volt az
egyet​len ón​szí​nű láb​be​lim, ami ment a ru​hám ár​nya​la​tá​hoz és a
tás​kám gyön​gye​i​hez.
Elég​gé be​sö​té​te​dett ah​hoz, hogy ki​gyul​lad​ja​nak az ut​cai lám​-
pák. Pis​lá​ko​ló fé​nyük bo​ros​tyán​sár​gá​ra fes​ti a lám​pa​üveg​re ra​-
kó​dott port. Fel​gyű​röm a vi​har​ka​bá​tom uj​ját, hogy fel​m u​tas​sam
a csuk​ló​pán​tot… an​nak bi​zony​sá​ga​ként, hogy én va​gyok az ér​ke​-
zők ügy​fe​le. Mi​nél kö​ze​lebb ér a ko​csi, an​nál több rész​le​te vá​lik
lát​ha​tó​v á. Té​to​v án tip​ró​dom a macs​ka​kö​v e​ken. Nem tu​dom, fel​-
kap​jam-e a nyúl​ci​pőt, vagy be​ugor​jak a ko​csi​ba, amint ki​nyí​lik
az aj​ta​ja.
Egy taxi az. Meg​áll a temp​lom előtt, mint​egy húsz mé​ter​re tő​-
lem. Be​le​sek az ab​lak​üve​gen, hát​ha meg​lá​tom a so​főrt, mi​előtt
dön​te​nék, mi le​gyen. Az erős ref​lek​tor​fény​ben azon​ban sem​m it
sem lá​tok.
Ne​he​zen hi​szem el, hogy taxi szál​lí​ta​ná a részt​v e​v ő​ket a tit​kos
rave-par​ti​ra. Óva​to​san meg​in​du​lok a ko​csi felé, de men​ten meg​-
tor​pa​nok, mert mind​két hát​só aj​ta​ja ki​v á​gó​dik. Sunny és Quan
lép​nek ki be​lő​le a jobb ol​da​lon, míg a ba​lon Jax.
Ki​szá​rad a tor​kom. Jax az au​tó​ba ha​jol​v a ki​fi​ze​ti a ta​xist.
Mind meg​in​dul​nak fe​lém… a rave-ru​cim​hoz ha​son​ló fény​lő sze​-
re​lés​ben.
Ők is rave-sze​re​lés​ben?
– Ezt nem gon​dol​hat​já​tok ko​m o​lyan! – mo​tyo​gom, elég han​-
go​san ah​hoz, hogy Sunny rám kap​ja a te​kin​te​tét, mi​köz​ben
Quan ki​se​gí​tet​te a jár​dá​ra szőr​m é​v el bé​lelt ne​on​zöld bo​ka​csiz​-
má​já​ban.
– De még mennyi​re, hogy ko​m o​lyan gon​dol​juk! – mo​rog​ja.
Pil​la​na​to​kon be​lül mind a hár​m an mel​let​tem áll​nak a macs​-
ka​kö​v ön, és hát​ra​pil​lant​v a el​len​őr​zik, el​tű​nik-e a sar​kon a ta​xis.
Jax arc​v o​ná​sai hol ki​v i​lá​go​sod​nak, hol sö​tét​be bo​rul​nak, mi​-
vel az in​gén egy zöld LED-lám​pás ufó​fej dí​sze​leg. Rit​m i​kus ki​fé​-
nye​se​dé​se egy ütem​re zaj​lik fe​ke​te te​nisz​ci​pő​je tal​pá​é​v al.
– In​nen már nincs vissza​út! El​kés​tél vele, kis​anyám! – köz​li
Quan, va​la​hol a só​haj​tás és a nyö​gés kö​zött. A flu​o​resz​ká​ló, na​-
rancs​sár​ga cow​boy​ka​lap alatt, ame​lyet csá​lén nyo​m ott a fe​jé​re,
az arca ugyan​olyan ko​m oly és el​gon​dol​ko​dó, mint Jaxé. Nem
két​sé​ges, ki áll az ak​ció mö​gött.
Sunny nyo​m ul újra a kö​ze​lem​be. A te​kin​te​tem aka​rat​la​nul is
a fe​jé​re app​li​kált szál​op​ti​kás pa​ró​ká​ra té​v ed, amely a szi​v ár​v ány
szí​ne​it öl​töt​te ma​gá​ra. Mind​ez tö​ké​le​te​sen il​lik sze​xi mi​ni​ru​há​já​-
hoz. A sö​té​tet be​v i​lá​gí​tó fes​ték az ő alak​ját is kö​rü​lin​dáz​za.
Nye​lek egy na​gyot, mi​köz​ben az or​ro​m at meg​csap​ja Sunny
cse​resz​nye​v i​rág-par​füm​jé​nek és a srá​cok ilyen-olyan köl​ni​je​i​nek
az il​la​ta. Mi​előtt bár​m it vá​la​szol​hat​nék, Sunny ki​old​ja a vi​har​ka​-
bá​tom övét, és a kám​zsát is le​ránt​ja a fe​jem​ről.
Vé​de​ke​zőn a ha​jam​hoz ka​pom a ke​zem, hogy meg​óv​jam a
frizu​rám, ame​lyet vagy egy ne​gyed​órán át tű​zö​get​tem fel egy
ele​gáns bu​tik​ban. Ugyan​ott ki is smin​kel​tem ma​gam, jó vas​ta​-
gon.
 Sunny le​fog​ja a ke​zem, hogy ne tud​jam el​rej​te​ni.
– Ejha! – ki​ált fel egy​szer​re a két srác, mi​köz​ben a ru​hám
szál​op​ti​kás rá​tét​jé​nek vil​la​ná​sai ké​kes fé​nyek​kel tük​rö​ződ​nek a
ké​pü​kön.
– Hűha, nem sem​m i, ahogy ki​öl​töz​tél, Rune! – jegy​zi meg
Jax el​is​m e​rő​en. Eszem​be jut, mennyi​re sze​ret flör​töl​ni, és hogy
ez be​jön a csa​jok​nál. Ve​sze​del​m es fel​is​m e​rés, nem len​ne sza​bad
erre ve​te​m ed​nem. – Csak, tu​dod, ér​de​kel​ne, ki​nek a ked​v é​ért
rittyen​tet​ted így ki ma​gad…
– Már mond​tam, nem? – szól köz​be hál’ is​ten​nek Sunny. –
Mind​ket​ten azt hit​té​tek, csak kép​zel​tem, hogy ez a fé​nyes ruci ott
volt a do​boz​ban. Na, ki​nek lett iga​za?
A két srác kel​let​le​nül néz össze.
A hom​lo​ko​m at rán​col​v a újra meg​kö​töm a ka​bá​tom övét, és
vissza​haj​tom a fe​jem​re a kám​zsát.
– Ho​gyan… ke​rül​te​tek ide?
Sunny szep​lői mint​ha sö​té​tebb​re vál​ta​ná​nak. Maszk​sze​rű vo​-
ná​sai a vas​tag smink alól is elő​tűn​nek.
– Nem hagy​hat​juk, hogy egye​dül menj oda! Nincs az az is​ten!
– El​emel​te a kul​cso​dat, ami​kor teg​nap este nem néz​tél oda, és
le​fény​ké​pez​te a csuk​ló​pán​to​dat, amit a szo​bád​ban hagy​tál. Má​-
so​la​to​kat gyár​tott róla ne​künk. A sze​re​lé​sünk a Száll a ka​kukk
fész​ké​re jel​m e​zei kö​zül való. Ta​v aly ősszel ad​tuk elő. Több el​sős
el​m e​gyógy​in​té​ze​ti ápol​tat ala​kí​tott.
Mind fel​m u​tat​ják a jobb kar​ju​kat: mind​hár​m uk csuk​ló​ját
ugyan​olyan át​tet​sző pánt öve​zi, mint az enyé​m et. A né​v en kí​v ül
a raj​tuk lévő írás is egye​zik. Sunny mes​te​ri mun​kát vég​zett a
kéz​írás ha​m i​sí​tá​sá​v al.
– Esze​rint a nyo​m om​ban vol​tál? – vá​gom a ké​pé​be, hogy le​-
tö​röl​jem róla az ön​elé​gült vi​gyort. – Azt is lát​tad, ami​kor újra
ma​gam​hoz vet​tem, mi​után meg​ját​szot​tam, hogy el​do​bom? – De
nem is vá​rom meg a vá​la​szát, mert hir​te​len le​esik a tan​tusz. –
Vár​junk csak! A va​cso​ra alatt lóg​tál be a szo​bám​ba teg​nap este.
Ami​kor ál​lí​tó​lag tíz perc​re el​tűn​tél a mos​dó​ba va​la​m i öl​töz​kö​dé​si
ne​héz​ség mi​att. Nem oda men​tél, ha​nem hoz​zám tör​tél be! – Ki​-
gyul​lad a ké​pem mér​gem​ben. Sunny be​le​ron​dí​tott a ma​gán​éle​-
tem​be. Igaz, csak ag​gó​dott mi​at​tam, ez min​den bűne.
– Nos, az öl​töz​kö​dé​si gond nem volt tel​jes ha​zug​ság – mond​-
ja. Meg​bá​nást hal​lok ki a hang​já​ból. Nyil​v án fel​fog​ta, hogy át​lé​-
pett egy ha​tárt, amit nem lett vol​na sza​bad. – Mi​köz​ben a csuk​-
ló​pán​tot ke​res​tem, meg​lát​tam azt a do​bozt, amit ma​gad​dal hur​-
col​tál teg​nap a ker​tész​ke​dés után, ezért be​les​tem a fe​de​le alá.
Arra tip​pe​lek, hogy ezt is a ká​pol​ná​ban ta​lál​tad, az​zal a tu​cat​nyi
ró​zsá​v al együtt, ami most egy vá​zá​ban áll az éj​je​li​szek​ré​nye​den.
Köz​tu​dott ugyan​is, hogy ilyen ró​zsa se​hol sem te​rem a Ró​zsa Vé​-
ré​ben. Iga​zam van?
Nem fe​le​lek a kér​dé​sé​re. Leg​alább a Fan​tom le​v e​lét nem ta​lál​-
ta meg. Ez a csaj sok​kal le​le​m é​nye​sebb és fur​m á​nyo​sabb, mint
hit​tem róla. Hir​te​len me​leg​ség önti el irán​ta a szí​v e​m et a hű​v ö​-
sö​dő es​té​ben.
Mi​ért gon​dol​tam, hogy fran​cia föl​dön nem ta​lá​lok új ba​rá​tok​-
ra? Sunny és a csa​pa​ta csak​nem hat hete, a meg​ér​ke​zé​sem nap​-
já​tól fog​v a mel​let​tem áll. Mind​egyi​kü​ket ked​v e​lem. Ezért sem
hagy​ha​tom, hogy be​le​ke​v e​red​je​nek ebbe.
– Nem jö​het​tek ve​lem! – pró​bá​lok til​ta​koz​ni.
– Pe​dig jö​v ünk, ha tet​szik, ha nem – fe​le​li Sunny ha​lál nyu​-
god​tan. – A fél na​pot a sze​re​lé​sünk össze​ál​lí​tá​sá​v al töl​töt​tük,
hála Jax Mas​ter​Card​já​nak. Mi​ért ne jön​nénk ve​led?
– Sok oka van. – A leg​h at​h a​tó​sabb, hogy nem tu​dom, mi​fé​le
ször​nyek bál​ja ez – te​szem hoz​zá gon​do​lat​ban. És azt sem, én
mi​fé​le ször​nye​teg va​gyok. Sa​int-Ger​m a​in a je​lek sze​rint nem
ha​lan​dó em​ber volt. – Nem… tud​lak majd meg​v é​de​ni ben​ne​te​-
ket! – sza​kad ki be​lő​lem.
– Te akarsz meg​v é​de​ni ben​nün​ket? – bil​len​ti meg cow​boy​ka​-
lap​ját Quan. – Mint​ha ez in​kább az én dol​gom len​ne meg Jaxé,
kis hölgy – mond​ja von​ta​tott te​xa​si ki​ej​tés​sel. – Nem ar​ról van
szó, csa​jok, hogy be​ijed​te​tek, és vissza​v o​nu​lót fúj​tok? – Bar​na
ku​tya​sze​m e, túl​zó te​xa​si ak​cen​tu​sa és eny​hén fél​ol​da​las mo​so​lya
tök sze​xi. Nem tu​dom, Sunny ho​gyan ké​pes el​len​áll​ni neki, noha
gya​ní​tom, hogy épp elég​szer be​hó​dol. Ele​get lát​tam őket smá​rol​-
ni a szín​fa​lak mö​gött, a ba​lett-te​rem​ben.
– Még hogy ő vissza​koz​na! – hör​dül fel Jax, és Sunny felé bök
a fe​jé​v el. – Aud​rey is jön​ni akart – for​dul fe​lém –, a kü​lön-ta​ná​-
ra azon​ban óvta et​től. Éj​sza​ká​ra a négy fal kö​zött kell ma​rad​nia,
hogy pi​hen​tes​se a hang​ját. Így az​tán nem tar​tott ve​lünk.
Eszem​be jut, hogy a ta​nú​ja vol​tam egy vi​tá​nak ma reg​gel
Aud​rey és Sunny kö​zött. El​gon​dol​koz​v a rá​gom a szám szé​lét.
Aud​rey már ko​ráb​ban kö​zöl​te ve​lünk, hogy kora dél​után ha​za​-
megy né​hány el​sős​sel, akik vizs​gá​ra ké​szül​nek. A hol​na​pi meg​-
hall​ga​tá​son dől ugyan​is el, hogy meg​kap​ja-e Re​na​ta sze​re​pét.
Még el​gon​dol​ni is ször​nyű, hogy haj​lan​dó lett vol​na mind​ezt
fel​ál​doz​ni ér​tem! Et​től még nyo​m o​rul​tab​ban ér​zem ma​gam, és
görcs​be rán​dul​nak a nyak​iz​m a​im.
– Te úgy​sem hagy​tad vol​na, hogy ve​lünk tart​son, Őr​an​gyal
Úr! – tá​m ad Jax​re Sunny, és igaz​gat​ni kez​di a bí​bor​v ö​rös, na​-
rancs​sár​ga és fe​ke​te koc​kás in​get Qu​a​non, amely csak fé​lig ta​-
kar​ja el lila tri​kó​ját. A sö​tét szö​v et​re ké​kes​fe​hér ör​dög​ha​lat pin​-
gált fel a srác fes​ték​szó​ró​v al. Sem az ing, sem a tri​kó nem iz​zik
úgy, mint a töb​bi​ek sze​re​lé​se, noha a szu​rok​sö​tét​ből azért bi​zo​-
nyá​ra ki​v á​lik.
– Aud​rey nem a tu​laj​do​nom… még​is ezt tar​tot​tam he​lyes​nek
– fe​lel Jax Sunny​nak, és vád​lón eme​li rám vi​lá​gos​kék sze​m ét. –
Amúgy az sem tet​szik, hogy Rune-nak me​het​nék​je van. Sem​m i
dol​gunk ott. Va​la​hogy bűz​lik ne​kem ez az egész.
Pe​dig a fe​lét sem tu​dod az igaz​ság​nak – mon​dom ma​gam​ban.
– Mi ütött be​lé​tek, ska​cok? – bú​jik Sunny ci​cá​san Qu​an​hoz,
és át​v e​ti a vál​lán a fiú kar​ját. – Ugyan már, Hold​ké​pű! Min​dig is
ér​de​kelt min​ket, va​ló​di-e ez az egész vagy sem.
– Az még ta​v aly volt, ami​kor kis pi​si​sek vol​tunk – veti el​len
Quan, de nem hú​zó​dik el. Min​den jel sze​rint él​v e​zi Sunny ked​-
ves​ke​dé​sét, az ál​lás​pont​já​ból azon​ban lát​ha​tó​an nem en​ged. –
Még​is, mit gon​dolsz a tű​nyo​m ok​ról a bu​li​zók csuk​ló​ján és bo​ká​-
ján? – si​m o​gat​ja meg Sunny szep​lő​it. – Annyi​ra fúr​ja az ol​da​lad
a kí​v án​csi​ság, hogy meg​szeg​néd ezért az Aud​rey-nak tett ígé​re​te​-
det, mi​sze​rint tá​v ol tar​tod ma​ga​dat a dro​gok​tól?
– Na, ne mondd! Sem​m i sem bi​zo​nyít​ja, hogy tű​nyo​m ok​ról
van szó. Né​hány lö​kött fotó szól csak mel​let​te a ne​ten. Hi​v a​ta​los
for​rá​sok – zser​nyá​kok vagy do​kik – nem erő​sí​tet​ték meg a szó​-
be​szé​det. Erő​sen az az ér​zé​sem, hogy rém​hír az egész. De ha et​-
től job​ban ér​zi​tek ma​ga​to​kat, köz​löm, hogy hoz​tam ma​gam​m al
a tás​kám​ban ás​v ány​v i​zet meg müz​li​sze​le​te​ket. Majd nem eszünk
és iszunk sem​m it az ot​ta​ni kí​ná​lat​ból. Ez te​hát rend​ben.
Az izom​fe​szült​ség a nya​kam​ról to​v ább​ter​jed a vál​lam​ra. Perc​-
ről perc​re ide​ge​sebb le​szek. Igyek​szem in​kább Sunny ar​cát néz​ni,
nem szál​op​ti​kás ál​haj​köl​te​m é​nyét.
– És mi​ből gon​dol​já​tok, hogy ben​ne​te​ket is fel​v esz a so​főr?
Va​ló​szí​nű​leg ka​pott egy utas​lis​tát… vagy tud​ja va​la​ho​gyan, hány
sze​m élyt kell le​szál​lí​ta​nia. Bár​m i​lyen ügye​sek is vagy​tok má​sok
tit​ka​i​nak ki​l​esé​sé​ben, nem hi​szem, hogy ti vet​né​tek be el​ső​nek
ezt a trük​köt.
– Ezt jól meg​kap​tad, Nap​su​gár​kám! – Quan el​lép Sunny mel​-
lől, elő​v e​szi a mo​bil​ját, és nyom​kod​ni kez​di a bil​len​tyű​ze​tet. –
Hív​junk egy má​sik ta​xit, és húzzunk el in​nen!
Sunny azon​ban ki​kap​ja a ke​zé​ből a ké​szü​lé​ket, és a tás​ká​já​ba
ejti az el​emelt e-cigi mel​lé.
– Nem! Ide​je, hogy a vé​gé​re jár​junk en​nek az ügy​nek! Va​la​ki
rá​kat​tant Rune-ra. Annyi​ra oda​v ár​ják erre a par​ti​ra, hogy ru​cit
is ad​tak hoz​zá. Ha ő ilyen na​gyon kell ne​kik, min​ket is el​v isz​nek
vele együtt. Dup​la vagy sem​m i, ezt játsszuk. Tud​ni aka​rom, mi
ez az egész!
– Nos, mind​járt ki​de​rül, mennyi​re tu​dod meg​győz​ni eze​ket –
mo​rog​ja Jax, ami​kor egy kö​ze​le​dő ko​csi ref​lek​to​rai vi​lá​gít​ják
meg ag​gó​dó ké​pét.
Re​m e​gő uj​jak​kal kel​tem élet​re a mo​bi​lom ki​jel​ző​jét: holt-pon​-
to​san fél hét van.
A ba​rá​ta​im​m al együtt hi​tet​len​ke​dünk, ami​kor egy szén​fe​ke​te
ha​lot​tas​ko​csi áll meg mel​let​tünk a jár​dán. Hosszú, fe​ke​te ab​la​kai
tük​rök​ként mu​tat​ják meg​hök​kent áb​rá​za​tun​kat.
A so​főr – köp​cös kis muki hör​csög​re em​lé​kez​te​tő vo​ná​sok​kal
és cir​ku​szi kon​fe​ran​szi​ék​ra em​lé​kez​te​tő vö​rös​bár​sony ka​bát​tal –
ki​lép a ko​csi​ból, és orr​han​gon a csuk​ló​pán​tun​kat kéri. Ba​rá​ta​im
ha​m is pánt​ja​it ki​csi​v el to​v ább ta​nul​m á​nyoz​za, mint sze​ret​ném.
Köz​ben az egek​be szö​kik a pul​zu​som. Igyek​szem kö​zöm​bös ké​pet
vág​ni, és a ko​csi​ab​la​kon tük​rö​ző​dő tü​kör​ké​pünk​re sze​ge​zem a
te​kin​te​tem. Zöld szi​v ár​v ány​hár​tyá​m at bo​ros​tyán​sár​ga gyű​rű ve​-
szi kö​rül, és az ar​com is lán​gol… Ak​kor szok​tam ilyen len​ni, ami​-
kor ki​tör​ni ké​szül be​lő​lem az ének. Ez azon​ban más hely​zet.
Sem​m i ked​v em dal​ra fa​kad​ni. Vi​szont éhes va​gyok, far​kas​éhes!
Fel​fi​gye​lek a Jax és Quan fe​jét kö​rül​v e​v ő fény​kör​re: ugyan​-
olyan szür​kés​sár​gán iz​zik az au​rá​juk, mint Bené, ami​kor kis hí​-
ján ki​szív​tam be​lő​le az éle​tet. Fel​nyög​nék, de el​foj​tom. Le​het​sé​-
ges len​ne? Az ő fé​lel​m ük élesz​ti fel ben​nem ezt az ét​v á​gyat? Ma​-
gam​tól un​do​rod​v a el​for​du​lok tő​lük, és a föld​re sü​töm a te​kin​te​-
tem.
A so​főr mo​bilt vesz elő, át​m egy az utca túl​ol​da​lá​ra, és fel​hív
va​la​kit, aki​v el fran​ci​á​ul tár​gyal.
Csu​pán el​m o​só​dó fosz​lá​nyo​kat ér​tek a be​szé​dé​ből:
– Igen, itt van a lány… nem kér​dés, hogy a mi​énk… de még
hár​m an van​nak vele… mind kis​ko​rú​ak… nem, nem, sem​m i jele…
igen, igen… több jut min​den​ki​nek… ér​tet​tem… ak​kor együtt tar​-
tom őket… Igen, uram, úgy lesz.
Ez​zel el​te​szi a mo​bil​ját, majd szó nél​kül rá​m u​tat az uta​sü​lé​sen
egy ci​pős​do​boz​ra, ami​ben a frot​tír szem​kö​tők van​nak. Ahe​lyett,
hogy me​ne​kü​lő​re fog​nánk, mint min​den​ki, aki​nek egy csöpp esze
is van, össze​né​zünk, és tűr​jük, hogy a so​főr hát​ra​kös​se a csuk​ló​-
pán​tun​kat va​la​m i​fé​le haj​sza​la​gok​kal, és vég​ső so​ron meg​bi​lin​-
csel​jen va​la​m ennyi​ün​ket.
– Na, most már nem jut esze​tek​be smá​rol​ni, mi​köz​ben ve​ze​-
tek – ma​gya​ráz​za an​go​lul, érez​he​tő fran​ci​ás ak​cen​tus​sal.
Ez​u​tán sor​ra be​kö​ti mind​egyi​künk sze​m ét, majd kesz​tyűs te​-
nye​ré​v el be​se​gít min​ket a hát​só ülés​re, ahol igye​kez​nünk kell,
hogy ne ver​jük be a fe​jün​ket, mi​alatt mint a do​m i​nók, egy​m ás
után oda​dő​lünk.
Be​zá​rul​nak az aj​tók, va​ló​sá​gos lánc​re​ak​ció ez is. A mo​tor ez​u​-
tán élet​re kel. Ber​re​gé​se a cson​tun​kig ha​tol. Lég​fris​sí​tő – fe​nyő-
és fa​héj​il​lat – foj​to​gat​ja a tor​ko​m at, ahogy ott ülök hát​ra​kö​tött
kéz​zel Sunny és Jax kö​zött, egy par​ti​ra me​net, ami a kez​de​te, de
a vége is le​het… min​den​nek.
 16.
NEM MIN​DEN​NA​PI RÉM​ÁLOM

„Nincs ki​emel​ke​dő szép​ség csi​pet​nyi arány​ta​lan​ság nél​kül.”

Ed​gar Al​len Poe

Tüs​ke az el​m últ évek so​rán so​kat ül​dö​gélt eb​ben a nap​pa​li​ban,

egy eme​let​tel a klub köz​pon​ti szint​je fe​lett, de soha ilyen ide​gen​-
nek nem érez​te ma​gát, mint most.
A tük​rös pad​ló vissza​tük​röz​te a le​v en​du​la​kék ele​m es ka​na​pét
és a vele egy ár​nya​la​tú​ra fes​tett pla​font, amely ki​for​dí​tott er​nyő​i​-
nek so​ka​sá​gá​v al gom​bák töm​ke​le​gé​re em​lé​kez​te​tett. Mind​ez
puha ró​zsa​szí​nes-li​lás de​ren​gés​be von​ta a he​lyi​sé​get. Még a
mennye​ze​tet alá​tá​m asz​tó osz​lo​pok is osz​toz​tak ezen a szín​v i​lá​-
gon, amely bé​ké​jé​v el és de​rű​jé​v el el​m él​ke​dés​re ösz​tön​zött. Mi​-
után azon​ban be​szélt Rune so​főr​jé​v el, Tüs​ké​nek min​den lel​ki bé​-
ké​je oda​lett ma es​té​re. A dol​gok egy​ál​ta​lán nem úgy ala​kul​tak,
aho​gyan el​ter​v ez​te.
– Ne vágj ilyen fan​csa​li ké​pet! – Erik hang​já​nak pók​há​lós
sely​m e me​ló​di​á​já​ba fon​ta ne​v elt fiát. A ka​na​pé má​sik vé​gé​ben
ült, ke​zé​ben egy po​hár bran​dy​v el.
Há​rom​ne​gye​des maszk​ja – ezüst ko​po​nya, fe​ke​te bár​sonnyal
sze​gett lyu​kak​kal a sze​m ek​nek – sza​ba​don hagy​ta az ál​lát és alsó
aj​kát az ital el​szo​po​ga​tá​sá​hoz. – Mond​ha​tom, zse​ni​á​lis hú​zás
volt, hogy meg​hagy​tad Jon Pa​ul​nak, hoz​za el Rune po​tya​utas
ba​rá​ta​it is!
Tüs​ke mér​ge​sen fújt egyet. Nem​igen volt más vá​lasz​tá​sa Erik​-
kel át​el​len​ben a ka​na​pén.
– Hi​szen az a lé​nyeg, hadd érez​ze ma​gát ször​nye​teg​nek a kis​-
lány – foly​tat​ta Erik. – Meg kell győz​nünk ar​ról, hogy az ének​lé​-
si kény​sze​re egy tő​ről fa​kad csil​la​pít​ha​tat​lan éh​sé​gé​v el. Ezért, ha
fel​hagy a ze​né​lés​sel, meg​gyó​gyul​hat.
Más szó​val: ha​zud​junk neki – gon​dol​ta Tüs​ke, és a hom​lo​kán
el​m é​lyül​tek a rán​cok.
Erik maga elé tar​tot​ta bran​dys po​ha​rát, és meg​cso​dál​ta a szí​-
nét a fény​ben.
– A mi drá​ga ga​lam​bocs​kánk még az Ál​la​m ok​ban meg​tá​m a​-
dott egy ide​gent, és ez az​óta bánt​ja a lel​ki​is​m e​re​tét. Ám ha olyan
va​la​ki​ket fal fel, aki​ket sze​ret… az két​ség​kí​v ül meg​tö​ri. Kép​te​len
lesz to​v ább élni az em​be​ri vi​lág​ban. Mi pe​dig pon​to​san ezt akar​-
juk. Légy te​hát büsz​ke ma​gad​ra, ed​dig jól csi​nál​tad!
Tüs​ke mar​ka szo​ro​sabb​ra zá​rult a bo​ros​po​há​ron. Meg​lö​työg​-
tet​te a bur​gun​di​v ö​rös italt, és néz​te, ho​gyan pas​kol​ja az a po​hár
ma​gas, tisz​ta pe​re​m ét – va​ló​sá​gos vér​ten​ger, amely alig vár​ja,
hogy ki​ke​rül​jön kris​tály​bör​tö​né​ből, mert túl tisz​ta hoz​zá ké​pest.
Bár​csak job​ban be​le​lát​na Rune em​lé​ke​i​be, kí​v án​ta, ak​kor töb​bet
tud​na meg ar​ról az éj​sza​ká​ról, ami​kor meg​tá​m ad​ta azt a Ben
ne​v e​ze​tű fiút. Saj​nos azon​ban csak a gyer​m ek​ko​ri em​lé​kek vol​-
tak elég erő​sek a tu​da​ti át​v i​tel​hez. Az ár​tat​lan​ság el​m úl​tá​v al, mi​-
kor a fel​nö​v ő ka​m asz tit​ko​lóz​ni kezd, az em​lé​kek is meg​kop​nak,
és csu​pán el​m o​só​dot​tan adód​nak át.
– Ma este ide​fent kell ma​rad​nod! – sza​kí​tot​ta fél​be Erik fáj​-
dal​m as gon​do​la​ta​it, mi​köz​ben le​tö​röl​te az italt maszk​kal el​ta​kart
fel​ső aj​ká​ról, ahol a bran​dy arany​ló csepp​jei csil​log​tak a fo​gak
pe​re​m én. – Ki​szá​m ít​ha​tat​lan​ná tesz ez a bús​ko​m or han​gu​lat. Fi​-
gyeld az ese​m é​nye​ket a bal​ko​non ülve, vagy menj haza! Meg ne
lás​sa​lak a tánc​par​ket​ten!
– Er​ről nem is ál​m od​tam, apám – eről​te​tett ma​gá​ra Tüs​ke
egy ke​ser​nyés mo​solyt. – A nagy le​lep​le​zés a te stí​lu​sod, nem az
 17
enyém. À vot​re san​té! – emel​te koc​cin​tás​ra a po​ha​rát. – Erre a
nem min​den​na​pi rém​álom​ra!
Erik felé ha​jolt, és koc​cin​tot​tak. A két üveg​po​hár ma​gas, csen​-
gő han​got hal​lat​v a üt​kö​zött egy​m ás​nak, ami fura el​len​tét​ben állt
a ko​po​nya ala​kú maszk​ból ki​hal​lat​szó mély, me​lo​di​kus fér​fi​-
hang​gal.
– Mint min​dig, most is meg​tisz​tel​te​tés​nek ér​zem, hogy én le​-
he​tek en​nek a par​ti​nak a fő att​rak​ci​ó​ja. – Szo​m o​rú is volt ez a
hang, egy láng​é​szé, egy va​la​ha sze​líd lé​le​ké, aki azon​ban sa​ját
ször​nye​teg mi​v ol​tá​nak esett ál​do​za​tul.
Tüs​ke aka​rat​la​nul is meg​cso​dál​ta ap​ját, aki most ki​hör​pin​tet​te
ita​lát, az​tán kö​pö​nye​gé​nek kám​zsá​ját fém​m aszk​ja fölé húz​v a
anél​kül tá​v o​zott, hogy hát​ra​pil​lan​tott vol​na.
Erik öt éve hoz​ta lét​re e lé​te​sít​m ényt, Tüs​ke ak​kor ti​zen​négy
éves volt. Ne​v e​lő​ap​ja ez idő tájt mér​te fel a te​re​pet. Még nem le​-
he​tett tud​ni, be​v á​lik-e a trükk és ide​hoz-e egy se​reg em​bert, aki​-
nek el​szív​hat​ják az élet​ere​jét. Nyi​tott kér​dés volt az is, mennyi​re
tart​ha​tó ti​tok​ban e hely a kül​v i​lág előtt. Tüs​ke csak egy bő év
után csat​la​koz​ha​tott Erik​hez és dé​m on​tár​sa​i​hoz.
A Fan​tom vé​del​m ez​te a fiát, mint min​den más apa. Tüs​ke
ezért ide​fent ücsör​gött a le​v en​du​la​kék ka​na​pén. Ál​lát a kár​pi​to​-
zott hát​tám​lá​ba fúr​v a át​le​sett a kö​ze​leb​bi ol​dal ab​la​ka​in és az el​-
len​ol​dal tük​rö​zött fa​lán, úgy néz​te, ho​gyan ér​kez​nek Erik ál​do​za​-
tai a ha​lot​tas​ko​csi​kon. Más​faj​ta jár​m ű​v ek vol​tak ezek, mint
ame​lyek ré​gen az any​ját vit​ték el es​tén​ként, de leg​alább olyan
bal​jó​san és fe​nye​ge​tőn fes​tet​tek. Az ide cső​dü​lő​ket az​tán el​te​rül​v e
és ki​szi​po​lyoz​v a ta​lál​ták meg Pá​rizs ut​cá​in. Mi​után fe​lej​tő​in​jek​ci​-
ót kap​tak – a mi​da​zo​lam egy vál​to​za​tát, ame​lyet Erik koty​v asz​-
tott a la​bor​já​ban –, le​gyen​gül​v e, egye​dül, fé​lig am​né​zi​á​san éb​-
red​tek fel, és fo​gal​m uk sem volt ar​ról, hol, mer​re jár​tak az éj​sza​-
ka.
Tüs​ke egyet​ér​tett ab​ban, hogy ez még min​dig hu​m á​nu​sabb el​-
já​rás, mint a ré​gi​m ó​di. Nem oson​tak be ide​gen há​ló​szo​bák​ba,
hogy rá​tör​je​nek alvó pré​dá​ik​ra vagy ál​m uk​ban csá​bít​sák el őket.
Ezek az ál​do​za​tok ön​szán​tuk​ból jöt​tek ide, hogy tán​col​ja​nak egy
jót és ki​tom​bol​ják ma​gu​kat. Kí​v án​sá​guk tel​je​sült, noha meg​fi​zet​-
ték az árát.
Tüs​ké​nek szük​sé​ge volt erre az ener​ge​ti​kai fel​töl​tő​dés​re, mint
min​den más lé​lek​v ám​pír​nak. Erik pe​dig mind​egyi​kük​nél job​ban
igé​nyel​te ezt, mert az ő ere​jét szü​net nél​kül fel​emész​tet​te, hogy
élet​ben tart​sa egyet​len re​m ény​sé​gét.
Ha​bár kü​lön​bö​ző vér​v o​na​lak​ból szár​m az​tak, Tüs​ke és Erik
azért ha​son​sző​rű​ek vol​tak. Tüs​ke ma​m an ál​m á​ban fo​gant, úgy,
18
aho​gyan az édes​any​ja me​sél​te. In​ku​bus apja, aki​nek a meg​is​-
me​ré​sé​re egy​ál​ta​lán nem vá​gyott, ál​m á​ban kör​nyé​kez​te meg az
any​ját, meg​csa​pol​ta az élet​ere​jét, vi​szont mag​za​tot is ül​te​tett a
szí​v e alá.
Al​v i​lá​gi kap​cso​la​tai se​gít​sé​gé​v el Erik ki​nyo​m oz​ta, hogy Tüs​ke
egy te​he​tős klán le​szár​m a​zott​ja, ame​lyik egy föld alat​ti tü​kör​v á​-
ros​ban la​kik Ka​na​dá​ban. Ami​kor a fiú be​töl​töt​te a ti​zen​né​gyet,
Erik fel​aján​lot​ta neki, hogy kö​zé​jük áll​hat. Ő azon​ban ma​radt.
Kü​lön​ben is gyű​löl​te vér sze​rin​ti ap​ját, ami​ért cser​ben​hagy​ta az
édes​any​ját, ami any​ja ha​lá​lá​hoz és az ő ko​rai ár​v a​sá​gá​hoz ve​ze​-
tett.
En​nél is fon​to​sabb volt, hogy ek​kor​ra már meg​sze​ret​te Eri​ket,
aki apja he​lyett apja volt.
Ez vit​te rá arra, hogy ha​zud​jon Rune-nak a teg​nap írt le​v él​-
ben, leg​alább​is fé​lig ír​jon csak iga​zat. Ma este apát ad a lány​nak,
ha nem is azt, aki​re ő vár.
Bár​csak fe​led​ni tud​ta vol​na sze​líd hang​ját, ame​lyen ki​ej​tet​te a
ne​v ét: Eta​lon! Mi​óta nem hal​lot​ta a va​ló​di ne​v ét sen​ki​től sem?
Va​la​hány​szor be​huny​ta a sze​m ét, Rune mo​soly​ra gör​bü​lő
ajka je​lent meg előt​te, amint az ő szá​já​nak sut​tog​ja a ne​v ét. Egy
tit​kos csó​kot is el​kép​zelt ez​u​tán, hogy ihas​son vég​re ab​ból a tisz​ta
fe​hér fény​ből, ami a lány éte​ri lé​nye​ge, és ami úgy rin​gat​ta és
meg​nyug​tat​ta, mint sem​m i más a vi​lá​gon. A Rune-nal töl​tött idő
a derű rit​ka pil​la​na​ta​it hoz​ta el az éle​té​be. A lány fel​v il​la​nyoz​ta,
ugyan​ak​kor a két​ség​be​esés sza​ka​dé​ká​nak leg​szé​lé​re is so​dor​ta.
Le​hen​ger​lő ér​zés volt egy ennyi​re szo​ros kö​zel​ség oly hosszú ma​-
gány után.
Erik egy​szer meg​em​lí​tet​te, mi​lyen rit​ka, ha az iker​lán​gok
ugyan​ab​ban az idő​ben szü​let​nek a föld​re, és ha így tör​té​nik, ak​-
kor is kö​zel kell áll​ni​uk egy​m ás​hoz élet​kor​ban és a la​kó​he​lyü​ket
te​kint​v e, hogy egy​m ás​ra lel​hes​se​nek.
– Mi​cso​da ér​té​kes, rit​ka kö​te​lék is ez! – mond​ta ak​kor. –
Menny és po​kol egy​aránt le​het.
Mert ha mind​két lé​lek éret​len még, és csak ta​nul​ja, ho​gyan le​-
gyen ön​m a​ga, ak​kor a kap​cso​lat is tele lesz szen​v e​dés​sel és bal​-
sze​ren​csé​v el. Erik konk​ré​tan Chris​ti​na és a sa​ját vi​szo​nyá​ra gon​-
dolt. Úgy tűnt azon​ban, hogy e tra​gi​kus bal​sors jut Tüs​ké​nek is.
Rune a lel​ke tük​re volt, ez nem volt kér​dés. Va​la​hány​szor rá​-
né​zett, ön​m a​gát lát​ta. Még eré​nyei is az övé​i​re rí​m el​tek. Ron​-
gyok​ból varrt ru​ha​köl​te​m é​nye​ket, aho​gyan ő meg be​teg ál​la​to​-
kat gyó​gyí​tott meg. Ott volt az​u​tán Rune ker​tész​ke​dő haj​la​m a,
sze​re​te​te a nö​v ény​v i​lág néma, szép​sé​ges la​kói iránt, ame​lyek
sem​m i mást nem vár​tak el, mint hogy gyö​nyör​köd​je​nek ben​nük,
tisz​tel​jék és meg​be​csül​jék őket. Egyek vol​tak a lé​lek mély​sé​gei
irán​ti kí​v án​csi​sá​guk​ban is, és nem tar​tot​ták el​v e​ten​dő​nek olyan
erők ki​ak​ná​zá​sát, ame​lyek​től egy át​lag​em​ber vissza​ri​adt vol​na.
De Rune a fiú gyen​ge​sé​ge​i​ben is osz​to​zott: ön​utá​la​tuk​ban,
ame​lyet min​den​áron igye​kez​tek le​gyűr​ni; éne​kük va​rázs​ha​tal​-
má​ban; kü​lön​bö​ző​sé​gük tu​da​tá​ban és a kül​v i​lág​gal szem​be​ni
mély​sé​ges gya​nak​v á​suk​ban.
A hó​na​pok elő​re​ha​lad​tá​v al Tüs​ké​nek si​ke​rült le​küz​de​nie a
lány bi​zal​m at​lan​sá​gát és ének​lé​si kény​sze​rét, és he​ge​dű​je sza​v á​-
val szól​ni hoz​zá. Az​zal a he​ge​dű​v el, amely​ről Rune gyer​m ek​ko​ri
em​lé​kei alap​ján tud​ta, hogy az egész csa​lád​já​nak több köze van
hoz​zá, mint gon​dol​ná.
Ő maga is ke​v e​set tu​dott er​ről és egy​ál​ta​lán ar​ról, ho​gyan ke​-
rült hoz​zá az ér​té​kes hang​szer. Ab​ban azon​ban nem ké​tel​ke​dett,
hogy őt és Rune-t fel​bont​ha​tat​lan kö​te​lék fűzi össze.
Meg​nyug​tat​hat​ta vol​na a lel​ki​is​m e​re​tét az​zal, hogy jót tesz a
lány​nak, ho​lott épp az el​len​ke​ző​jét mű​v el​te: meg​ne​he​zí​tet​te
mind​ket​tő​jük hely​ze​tét. Rune úgy jött ide, hogy utál​ta a te​het​sé​-
gét, ő pe​dig meg​sze​ret​tet​te vele.
Ha pe​dig most itt tar​ta​nak, ugyan ho​gyan vár​hat​ja el, hogy a
lány le​m ond​jon az ének​lés​ről, ami​kor en​nek el​jön az ide​je? Ez az
idő pe​dig vé​sze​sen kö​ze​leg. Mind​össze két nap van hát​ra hal​lo​-
wee​nig, ami​kor Rune meg kell je​len​jen Erik pin​ce​la​bo​ra​tó​ri​u​m á​-
ban.
A gon​do​lat, hogy be​érett apja ter​v e, úgy ha​sí​tott Tüs​ke zsi​ge​-
re​i​be, mint a tüs​kés in​dák, ame​lyek a föld​szin​ten vár​ták a gya​-
nút​lan ven​dé​ge​ket, hogy be​lé​jük mar​ja​nak.
A pad​lót néz​te. Egyet​len kat​tin​tá​sá​ba ke​rül​ne, és a tü​kör​fa​lak
szét​v ál​ná​nak, lát​tat​ni en​ged​v e a föld​szin​ti klu​bot. A ven​dé​gek így
sem lát​nák meg őt, ha ki​ül​ne a szél​re, on​nan alul​ról csak a ku​po​-
lás, tü​kör​fa​lú mennye​zet lát​sza​na. Soha nem tud​nák meg, ki les​-
te ki őket, ki szív​ta el ret​te​gé​sü​ket a fe​ke​te ener​gia​el​szí​v ó csö​v e​-
ken ke​resz​tül, ame​lyek a fen​ti he​lyi​ség​hez kö​töt​ték a klub ter​m e​-
it.
Kész mű​v é​szet volt, aho​gyan Erik apa ide tud​ta csá​bí​ta​ni ezt a
kö​zön​sé​get, el​káp​ráz​tat​ni őket ope​rai csil​lo​gás​sal, majd a fé​le​lem
leg​m é​lyebb bugy​ra​i​ba kül​de​ni a tel​jes si​se​re​ha​dat, még mi​előtt
rá​jön​né​nek, hogy meg​nyíl​tak előt​tük tu​dat​alat​ti​ja​ik csa​pó​aj​tói.
Tüs​ke a fo​gát csi​kor​gat​ta, mi​kor el​kép​zel​te Rune-t egye​dül, a
maga szá​m á​ra is ért​he​tet​len, fé​kez​he​tet​len ösz​tö​nei csap​dá​já​ban,
a hör​gő ál​do​za​tok csa​ta​m e​ze​jén. Az asz​tal​ra csap​ta a bo​ros​po​ha​-
rat. A po​kol​ba is, nem fog​ja ezt in​nen vé​gig​néz​ni!
Csak​hogy meg​ígér​te Erik​nek, hogy ma éj​jel nem mu​tat​ko​zik a
ven​dé​gek kö​zött. Be kel​lett tar​ta​nia a sza​v át.

Vagy fél órá​ja uta​zunk ha​lá​los né​m a​ság​ban. Nem hal​lat​szik

más, csak a ha​lot​tas​ko​csi mo​tor​já​nak ber​re​gé​se, a tu​laj​don lé​leg​-
zet​v é​te​le​ink meg a szél zú​gá​sa, amint be​fúj az itt-ott re​pe​de​zett
ab​la​ko​kon. Az esti nyir​kos​ság is be​ha​tol hoz​zánk, és hű​v ös szel​lő
len​gi kö​rül a tar​kóm​nál el​sza​ba​dult haj​für​tö​ket fu​rán, nyug​ta​la​-
ní​tón csik​lan​doz​v a a nya​ka​m at. Ugyan​ilyen nyug​ta​la​ní​tón do​bol
a tu​da​tom​ban: For​dulj vissza, for​dulj vissza, for​dulj vissza!
Az​tán en​nek is vége lesz. Meg​ál​lunk, és a ko​csi aj​tói ki​nyíl​nak.
Nem szó​lunk egy​m ás​hoz, mi​alatt va​la​ki ki​se​gí​ti a ba​rá​ta​i​m at és
en​gem, és le​v e​szi ró​lunk a csuk​ló​pán​tot. Nem a so​főr az. Bár​ki
la​zít​ja is meg az in​gem uj​ját, nem vi​sel kesz​tyűt. A sze​m ünk to​-
vább​ra is be​köt​v e ma​rad, vi​szont a ka​bá​to​m at le​v e​szik ró​lam, és
a hát​só ülés​re dob​ják. A hű​v ös éj​sza​kai le​v e​gő meg​v a​cog​tat,
ahogy bir​ka​ként te​rel​nek ben​nün​ket ma​guk előtt. Egy​v a​la​m i tart
csak itt, az a mély​sé​ges sej​tés, hogy meg fo​gom lel​ni a mes​te​rem,
aki a klub​ban vár rám. Szin​te ér​zem az iz​gal​m át. Nem ki​sebb,
mint az enyém.
– Hé, mi lesz a tás​ká​ink​kal? – szó​lal meg Sunny, meg​ál​lít​v a a
kí​sé​rő​in​ket. – A pén​zem és min​de​nem ben​ne van!
– A csuk​ló​pán​ton kí​v ül nem lesz más​ra szük​sé​gük – hall​juk a
há​tunk mö​gül a so​főr orr​han​gú, fran​ci​ás ak​cen​tu​sú vá​la​szát. –
Én majd vi​gyá​zok a sze​m é​lyes hol​m i​juk​ra. Ott ma​rad a ko​csi​-
ban. A vissza​ú​ton min​dent vissza​kap​nak.
A vissza​ú​ton… hol le​he​tünk tu​laj​don​kép​pen? Li​ba​bő​rös le​szek
a gon​do​lat​tól, ami a be​kö​tött sze​m em​m el együtt csak fo​koz​za a
ki​szol​gál​ta​tott​sá​gom ér​zé​sét.
– Még egy​szer el​is​m ét​lem, mert le​het, hogy ezek lesz​nek az
utol​só sza​v a​im: tök ba​rom​ság​nak tar​tom az egész ak​ci​ót – mo​-
rog​ja Jax a bal ol​da​la​m on, mi​köz​ben elő​re​fe​lé ta​szi​gál​nak ben​-
nün​ket.
Jobb​ról Sunny hör​dül fel, majd Quan is fel​nyög a má​sik ol​da​-
lá​ról.
Lép​te​ik egy rit​m us​ra ko​pog​nak csiz​m ám tű​sar​ká​v al. Cso​por​-
tun​kat va​la​m i egye​net​len fel​szí​nen ve​ze​tik át, be​ton​nak tip​pe​lem.
Az​tán má​sik irány​ban me​gyünk to​v ább: lej​tős, gö​rön​gyös úton,
át​ha​tó doh​szag​ban. Min​den zaj több​szö​rös vissz​han​got ver,
mint​ha alag​út​ban len​nénk.
Lift össze​té​v eszt​he​tet​len csön​ge​té​sét hal​lom, majd szűk he​lyen
zsú​fo​ló​dunk össze, ahol ide​gen par​fü​m ök és sző​nyeg​tisz​tí​tó át​ha​-
tó sza​ga ter​jeng. Mo​tor​ber​re​gés hal​lat​szik, és mi eresz​ked​ni kez​-
dünk le​fe​lé. Meg​ál​lunk, majd ki​nyí​lik a lift​aj​tó. Fel​is​m er​he​tet​len
mű​fa​jú zene árad a tag​ja​im​ba és dö​röm​böl a fü​lem​be. Olyan,
mint​ha ka​m a​ra​ze​ne ke​v e​red​ne un​der​ground tech​nó​v al. Meg​ló​-
dul a szív​v e​ré​sem, egy ütem​re a dob​hár​tya​re​pesz​tő dü​bör​gés​sel.
A te​rem​ben, aho​v á ve​zet​nek ben​nün​ket, il​lat​szer- és iz​zad​ság​-
szag, meg va​la​m i eny​he ké​nes aro​m a csap​ja meg az or​run​kat. A
jú​li​us ne​gye​di​kei ün​ne​pek​re em​lé​kez​tet, aho​v á a ba​rá​ta​im​m al
szok​tunk ki​ruc​can​ni. Eszem​be jut Trig és Ja​ni​ne. To​tál
buggyant​nak gon​dol​ná​nak ezért az egé​szért. De hi​szen ugyan​-
ilyen zak​kant vol​tam ak​kor is, ami​kor el​m en​tem abba az egye​te​-
mi bu​li​ba!
Sze​gény Ben…
– Jól vagy? – szo​rít​ja meg a ka​rom Jax.
– Igen – ha​zu​dom. Ha tud​ná sze​gény, mit hagy​tam ma​gam
mö​gött Te​xas​ban, nya​ká​ba szed​né a lá​bát és el​spu​riz​na in​nen.
Sunny és Quan is kö​v et​né a pél​dá​ját. Most azon​ban raj​tuk tar​-
tom majd a sze​m e​m et. Egye​dül én véd​he​tem meg őket. Nem
hagy​ha​tom, hogy bár​m i is tör​tén​jen ve​lük ma éj​jel. Kí​sé​rő​ink
most le​v e​szik a sze​m ünk​ről a ken​dő​ket. Át​v e​tem a ka​rom Jax és
Sunny vál​lán, és mind szo​ro​san össze​ka​pasz​ko​dunk.
Be​le​ke​rül né​hány perc​be, amíg hoz​zá​szo​kik sze​m em a tök sö​-
tét és a lük​te​tő, ne​on​szí​nű lé​zer​fé​nyek kont​raszt​já​hoz. Kes​keny
bal​kon​ról te​kin​tünk alá a tánc​par​kett​re. A tar​ka​bar​ka, tük​rös fe​-
lü​le​tű ha​cu​kák va​ló​sá​gos ka​v al​kád​ja go​m o​lyog alat​tunk.
– Szent Ha​ba​kuk! – néz le Sunny a de​rék​m a​gas​sá​gig érő kor​-
lát​ról. Ar​cán a fé​nyek egy ütem​re vil​lóz​nak a pa​ró​ká​ja szi​v ár​-
vány​szí​ne​i​v el. – Te is lá​tod, Rune? – A kér​dés sut​to​gás​nak hat,
ami​kor lent, a hát​só fal men​tén a ze​ne​kar újabb dö​röm​bö​lő tech​-
no​szám​ba kezd.
Az épí​té​sze​ti rész​le​te​ket és a de​kort ta​nul​m á​nyo​zom.
– Hi​he​tet​len! – mo​tyo​gom. Ele​get ol​v as​tam a Fan​tom​ról a
ne​ten ah​hoz, hogy rá​is​m er​jek a hely​re. Nem más ez, mint a hír​-
hedt ope​ra​ház, vagy​is an​nak egy​faj​ta má​so​la​ta. Per​sze ol​tá​ri
hum​bug az egész… flu​o​resz​ká​ló fes​ték​kel pin​gál​ták rá a fa​lak​ra.
Csak​hogy há​rom​di​m en​zi​ós ha​tást kelt​se​nek. Az em​ber​nek az a
be​nyo​m á​sa, hogy nyom​ban el​in​dul​hat​na a fo​lyo​sók út​v esz​tő​jé​-
ben, ré​sze le​het​ne en​nek a ba​rokk pom​pá​nak. Fel​m e​het​ne az
ívelt lép​cső​kön, gö​rög szob​rok bronz​m á​so​la​ta​i​tól és be​nyí​lók​tól
övez​v e, meg​pi​hen​het​ne a lép​cső​for​du​ló​kon, majd he​lyet fog​lal​-
hat​na a bár​sony​szé​ke​ken. A fur​fan​go​san ki​v i​te​le​zett op​ti​kai il​lú​-
zió azt a lát​sza​tot kel​ti, hogy sta​di​onnyi tér nyú​lik el min​den
irány​ban, bő​sé​ges te​ret adva a bu​li​zók​nak, akik nem fér​né​nek el
va​ló​di lép​csők, szob​rok és szék​so​rok kö​zött.
A ku​po​lás, tük​rös mennye​zet kö​ze​pé​ről a hír​hedt csil​lár he​-
lyett ko​v á​csolt​v as má​so​la​ta csüng alá. Rá​adá​sul fo​rog is. Kar​jai
óri​á​si, mu​táns tin​ta​hal csáp​ja​i​ként te​ker​gőz​nek kö​rü​löt​te. És
mint​ha min​den egyes for​du​lat​tal osz​tód​ná​nak, so​ka​sod​ná​nak is.
Csak​hogy ezek a csá​pok nem ta​pa​dó​ko​rong​ban vég​ződ​nek, ha​-
nem var​ró​tű nagy​sá​gú tüs​kék me​re​dez​nek raj​tuk, és vil​lany​v i​lá​-
gí​tá​sú gyer​tyák​ban foly​ta​tód​nak, ame​lyek fosz​fo​resz​ká​ló fénnyel
áraszt​ják el a ter​m et.
– Haj​szál​ra olyan az egész, mint a Pa​la​is Gar​ni​er, csak gó​ti​-
kus ki​adás​ban – fe​le​lem vé​gül, túl​ki​a​bál​v a a tech​nót.
– Én is pont erre gon​dol​tam – ki​a​bál vissza Sunny. – Tök hát​-
bor​zon​ga​tó!
– Bár nem csak most lett az – kont​ráz rá Jax. – Az​óta hát​-
bor​zon​ga​tó min​den, hogy meg​v et​tem eze​ket a mé​reg​drá​ga cir​-
ku​szi ha​cu​ká​kat az apám hi​tel​kár​tyá​já​v al!
A zene fel​han​go​so​dik, mint​ha csak túl akar​ná har​sog​ni Jax
pa​na​szát. Elekt​ro​ni​kus hang​za​tok és cin​tá​nyé​rok csat​to​gá​sa
száll​ja meg a fü​le​m et, akár egy méh​raj: nem is hal​lom, mit
mond mind​er​re Quan. A hang​or​ká​non túl még​is meg​hal​lom
mes​te​rem re​sze​lős be​szé​dét. Va​la​hol ő is itt van. Mág​ne​ses von​-
zá​sa arra kész​tet, hogy át​ha​jol​jak a bal​kon kor​lát​ján. A leg​szí​v e​-
seb​ben alá​v et​ném ma​gam a tes​tek ten​ge​ré​be, hogy rá​ta​lál​jak.
A ba​rá​ta​im azon​ban vissza​fog​nak, nem en​ged​nek el. Hir​te​len
va​la​kik meg​bök​nek a két la​poc​kám kö​zött, hogy in​dul​jak el a ka​-
nyar​gós lép​cső felé. A há​rom kí​sé​rő az, aki ide​ho​zott min​ket.
Most meg​for​dul​nak, és a lift felé ve​szik az irányt. Nem tu​dom
meg​ál​la​pí​ta​ni, me​lyik nem​hez tar​toz​nak. Csak kám​zsás mel​lé​-
nyü​ket lá​tom, me​lyen ugyan​olyan kék pon​tok vil​log​nak, mint az
én ru​hám rá​tét​je​in. A szö​v et szin​te tes​tet​le​nül mo​zog elő​re, az​tán
lé​zer​fé​nyek ci​káz​nak vé​gig a szin​tün​kön, meg​v i​lá​gít​v a fe​ke​te in​-
gü​ket és nad​rág​ju​kat, mi​előtt is​m ét be​le​ol​v ad​ná​nak a sö​tét​be.
Ahogy be​lép​nek a lift​be, a kí​sé​rő​im szem​be​for​dul​nak ve​lem. Csu​-
pán csil​lo​gó sze​m ük lát​szik a kám​zsa alatt… olyan, akár a Fan​to​-
mé.
Eszem​be jut, mit is mon​dott a ká​pol​ná​ban: Már úgy ér​ted,
kik va​gyunk?
Ezek az al​kal​m a​zot​tak ugyan​olya​nok, mint ő… vagy én?
 – Vár​ja​nak! – lép​nék fe​lé​jük, de el​kés​tem, a lift​aj​tó be​csu​kó​-
dik.
Sunny meg​ra​gad​ja a kö​nyö​köm, hogy néz​zek le​fe​lé. A ze​ne​-
kar ott​hagy​ja a do​bo​gót, és a tán​co​lók moz​du​lat​lan​ná der​m ed​-
nek. Halk mo​raj zúg vé​gig a ter​m en, min​dent be​v on​v a je​ges hi​-
de​gé​v el, akár a hó​esés.
Az alsó szint fa​lai el​sza​ba​dul​v a fur​csa for​m ák​ká vál​toz​nak át:
a ki​ra​kós já​ték új ala​kot ölt. A fes​tett, tér​ha​tá​sú lép​csők, a leg​jobb
he​lyen lévő szék​so​rok össze​ol​v ad​v a gro​teszk lé​nye​ket al​kot​nak:
nim​fá​kat és ke​ru​bo​kat, ame​lyek az​u​tán de​rék​ban ket​té​tör​nek.
Bor​da​ko​sa​ruk üres​sé​gét lép​cső​fo​kok töl​tik ki. A né​ző​tér vö​rös​bár​-
sony szé​kei fel​nyúl​v a vé​res nyelv​ként csap​nak elő a szob​rok száj​-
üre​gé​ből. Ezek a szob​rok a sze​m ünk előtt ala​kul​nak át gó​ti​kus
víz​kö​pők torz po​fá​i​v á, vagy épp le​nyű​gö​ző szép​sé​gek​ké.
A pad​ló is fo​rog​ni kezd. A ven​dé​gek im​bo​lyog​va igye​kez​-
nek meg​tar​ta​ni az egyen​sú​lyu​kat. Min​den​ki az emel​vény
felé igyek​szik, mert az nem fo​rog. Fent​ről le​hull egy táb​la,
amely​nek sze​gé​lyén apró fe​hér lám​pá​sok vi​lá​gí​ta​nak: Vi​gyá​-
zat! Nem Min​den​na​pi Rém​álom – hir​de​ti a fel​irat.
– Ó, ezt lát​nunk kell! – tör ki össze​fo​nó​dó kar​ja​ink vé​del​m é​-
ből Sunny, és meg​in​dul le​fe​lé a lép​csőn. Quan meg​iga​zít​ja a ka​-
lap​ját, és utá​na​si​et, hogy meg​ál​lít​sa.
– Légy óva​tos, Sunny! – ki​ál​tom utá​na. A leg​szí​v e​seb​ben azt
mon​da​nám: Vi​gyázz, ezek itt ször​nye​te​gek! Ám még mi​előtt egy
lé​pést is ten​nék, Jax uj​jai az enyé​im​re fo​nód​nak. Be​le​né​zek ag​gó​-
dó ar​cá​ba.
– Eszed​be se jus​son egye​dül le​m en​ni! Ma​rad​junk együtt, oké,
ska​cok? – mond​ja.
Quan és Sunny azon​ban csak bic​cen​te​nek, és men​nek to​v ább
le​fe​lé a lép​csőn.
Jax és én kéz a kéz​ben lé​pe​ge​tünk utá​nuk, mi​köz​ben kö​rü​löt​-
tünk to​v ább​ra is min​den át​ala​ku​ló​ban van. Nya​kig​láb ala​kok
eresz​ked​nek alá né​m án, ak​ro​ba​ta​ügyes​ség​gel a pla​fon​ról test​hez
álló, vil​lo​gó dresszük​ben. A szi​v ár​v ány min​den szí​né​ben ját​szó
sza​la​go​kat te​ker​nek le. Egy​m ás felé ru​gasz​kod​v a ké​zen fog​ják a
má​si​kat. Vé​gül össze​füg​gő lán​cot al​kot​nak a pör​gő-for​gó csil​lár
kö​rül – vi​lá​gí​tó me​dú​zák​ra ha​jaz​nak, ame​lyek egy po​lip kö​rül
lej​tik ra​jon​gó kör​tán​cu​kat az óce​án mé​lyén. Mel​let​tük ha​tal​m as
réz​ha​ran​gok zu​han​nak le han​gos, mély kon​ga​tás​sal. A tük​rös
ku​po​lá​ról ezüs​tös kon​fet​ti pe​reg alá, fel-fel​v il​lan​v a a sö​tét​ben.
Mi​előtt e csil​lo​gó eső el​ér​né a fe​jün​ket, a pa​pír​ör​v ény élet​re kel,
és fém​pil​lan​gó​ként rep​ke​di kö​rül az ar​tis​tá​kat és a ha​ran​go​kat.
Ab​ban a pil​la​nat​ban, amint Jax és én a föld​szint​re lé​pünk
Sunny és Quan mö​gött, el​hall​gat a ha​rang​szó. Az el​ha​ló kon​ga​-
tást az ak​ro​ba​ták kó​ru​sa kö​v e​ti – női és fér​fi han​gok egy​aránt
hal​lat​sza​nak eb​ben a rög​tön​zött a ca​pel​la mű​ben, amely akár
gó​ti​kus ka​ted​rá​li​sok​ban is fel​csen​dül​het​ne.
A kí​sér​te​ti​es kó​rus is​m e​ret​len, el​foj​tott mély​sé​ge​ket boly​gat
meg ben​nem.
Rune… itt va​gyok. Ma​radj ura a hely​zet​nek! – szó​lal meg a
fe​jem​ben mes​te​rem re​ked​tes hang​ja. Meg​ál​lok, és for​go​lód​v a ke​-
re​sem, mer​re le​het. Az az ér​zé​sem tá​m ad, mint​ha köz​v et​le​nül
mel​let​tem áll​na, de se​hol sem fe​de​zem fel a sö​tét​be bo​rult ar​cok
so​ka​sá​gá​ban. Ki​szá​rad a tor​kom, min​den íz​em​ben resz​ke​tek.
– Ma​rad​junk egy​m ás kö​ze​lé​ben! – Jax meg​szo​rít​ja a ke​zem,
és kö​ze​lebb von Sunny​hoz meg Qu​an​hoz. Né​gyes​ben ke​rül​get​jük
a fel​he​v ült, iz​zadt tes​te​ket és az UV-fényt ki​bo​csá​tó dí​sze​ket. A
szál​op​ti​kás ru​hák fény​lő ko​sa​rak​ra em​lé​kez​tet​nek. Ezek az in​gek
és ci​pők szin​te meg​ele​v e​ned​nek, mint Jax cuc​cai is. A vil​la​m os
áram​m al izzó jel​m e​zek sis​ter​gő fé​nye​ket köp​köd​nek ma​guk kö​-
rül, akár a csil​lag​szó​rók. Né​m e​lyik ven​dég rú​zsa, szem​fes​té​ke
vagy ék​sze​re is vi​lá​gít. Má​sok​nál nem LED-vi​lá​gí​tás adja az ef​-
fek​tet, ha​nem szál​op​ti​kás rasz​ta​f​rizu​ra, vagy az ar​cu​kat, kar​ju​-
kat és lá​bu​kat tör​zsi min​ták​kal be​in​dá​zó neon test​fes​ték. Egy
nőci, aki​nek na​rancs​sár​gán pa​rázs​la​nak a kör​m ei, utat ad ne​-
künk.
Men​tünk​ben má​sik fény​for​rás​ra le​szek fi​gyel​m es, amely​nek
sem​m i köze a tán​co​lók​hoz. A fe​jek kö​rül vi​lá​gí​tó fény​kö​rök je​len​-
nek meg: vö​rö​sen, na​rancs​sár​gán, ké​ken és zöl​den vál​nak ki a
sö​tét​ből, de lá​tok köz​tük ró​zsa​szí​ne​ket, bar​ná​kat és szür​ké​ket is.
Az imén​ti őr​jön​gő tánc lob​bant​hat​ta fel ek​ko​ra fénnyel az au​rá​-
kat.
Tel​je​sen meg​ba​bo​náz a lát​v ány.
– Gye​re, Rune, nem sza​bad le​m a​rad​nunk! – húz​na maga
után Jax.
Me​leg le​he​le​te a ha​lán​té​ko​m at le​gyez​ge​ti: ren​de​sen be is ger​-
je​dek tőle. Tá​gu​ló orr​cim​pá​v al, nyá​la​dzó száj​jal szí​v om be köl​ni​je
mel​lett fe​ro​m on​jai il​la​tát.
Ma​radj ura a hely​zet​nek! – erre uta​sí​tott a mes​te​rem.
Ve​rej​ték üt ki a hom​lo​ko​m on. Re​m él​v e, hogy nem hat rám
vég​ze​te​sen Jax von​zá​sa, igyek​szem mi​nél tá​v o​labb tol​ni őt ma​-
gam​tól, noha a ke​ze​m et to​v ább​ra is fog​ja. Né​hány lé​pés​sel előt​-
tünk, fél​úton a szín​pad felé Sunny és Quan be​áll​nak egy fel​tor​ló​-
dott cso​port​ba, ahol vi​lá​gí​tó mel​lé​nyű al​kal​m a​zot​tak tar​ta​nak
ren​det. Jax​szel már majd​nem oda​érünk, ami​kor a pla​font sze​gé​-
lye​ző fém​csö​v ek​ből szí​nes füst lö​v ell elő, és ké​nes il​la​tú köd​fel​hő
kép​ző​dik köz​tünk és a ba​rá​ta​ink kö​zött.
A füst szi​sze​gő tá​v o​zá​sát túl​har​sog​ja a gre​go​ri​án kó​rus. A
fém​pil​lan​gók kör​be​rep​ke​dik a ven​dé​ge​ket, és bő​rün​ket, ha​jun​kat
sú​rol​ják. Ál​ta​lá​nos ri​a​dal​m at kel​te​nek.
A füst meg​rit​kul​v a át​tet​sző​v é vá​lik. A ze​ne​kar vissza​tér a szín​-
pad​ra. A vil​lo​gó na​rancs​sár​ga ha​cu​ká​ba öl​tö​zött ze​né​szek a ze​-
ne​szer​szá​m uk mel​lett vá​ra​koz​nak. A do​bos köz​ben mély, hip​no​-
ti​kus dob​szó​v al kí​sé​ri az éne​ket. Most, hogy kö​ze​lebb ke​rü​lünk
hoz​zá, van va​la​m i is​m e​rős a moz​du​la​ta​i​ban. Még mi​előtt ezen
agyal​hat​nék, a szín​pad kö​ze​pén ket​té​v á​lik a köd, és egy csa​pó​aj​-
tón át ko​por​só emel​ke​dik elénk.
Ki​nyí​lik a fe​de​le. A rá​v e​tü​lő fény​csó​v a ba​rát​csu​há​ba öl​tö​zött
pa​sas​ra hul​lik, ő ku​po​rog a ko​por​só​ban. A fa​lak​ról óri​á​si vá​szon​-
pa​ne​lek gön​gyö​lőd​nek le. Va​la​hol kat​tan egy fény​ké​pe​ző​gép, és
az egyik ki​v e​tí​tőn óri​á​si​ra na​gyít​v a meg​je​le​nik a ko​por​só la​kó​ja.
Álla és alsó ajka ki​v é​te​lé​v el ezüst​szí​nű fém​m aszk ta​kar​ja az ar​-
cát. Most ez a maszk töl​ti meg az összes ki​v e​tí​tőt. Apró kü​lönb​sé​-
ge​ket fe​de​zek fel, ami​ben el​tér a ká​pol​ná​ban lá​tott Fan​tom​tól, a
sze​m é​nek ki​v á​gott bár​sony​lyu​ka​kon át azon​ban a láng​sár​ga
szem​pár en​gem hív.
A szí​v em majd ki​ug​rik a mell​ka​som​ból.
 Ő len​ne Eta​lon?
Va​la​ho​gyan so​v á​nyabb​nak is tű​nik. Kép​ze​let​be​li tán​ca​ink so​-
rán, ame​lyek ugyan a sö​tét​ben zaj​lot​tak, meg​szok​tam ma​gas, iz​-
mos ter​m e​tét és kar​ja ere​jét. Le​het, hogy a köd az oka a mos​ta​ni
ér​zék​csa​ló​dás​nak, vagy a rave-ruha ra​gyo​gá​sa tor​zít​ja el pe​ri​fé​ri​-
ás lá​tá​so​m at, de a föl​dig érő ba​rát​csu​ha is slan​kít​hat… Ez azért
fura mel​lék​ha​tá​sa len​ne min​den​eset​re a ter​m et be​töl​tő spi​ri​tu​á​lis
áhí​tat​nak. Kö​rü​löt​tünk min​den​ki csá​pol​ni kezd, mi​köz​ben az
ének​lő ak​ro​ba​ták züm​m ö​gő​re hal​kít​ják a hang​ju​kat.
Jax meg​szo​rít​ja a ke​zem, hogy ma​gá​ra von​ja a fi​gyel​m e​m et.
– Se​hol sem lá​tom Sunnyt és Qu​ant!
Láb​ujj​hegy​re áll​v a fel​fe​de​zem Quan ka​lap​ját a csápo​lók ten​-
ge​ré​ben.
Az egyik al​kal​m a​zot​tal tá​m adt va​la​m i né​zet​el​té​ré​se. A tö​m eg
ta​ka​rá​sá​ban nem lá​tom va​la​m i jól, hogy pon​to​san ki​v el, csak a
kám​zsás vi​lá​gí​tó mel​lé​nyét. Quan épp be​húz neki. Egy pa​sas, aki
majd’ tíz cen​ti​v el ma​ga​sabb le​het nála, mind​két ba​rá​tom kar​ját
le​fog​ja, hogy ki​kí​sér​je őket.
Jax szit​ko​zód​ni kezd.
– Oda kell jut​nunk hoz​zá​juk! – mond​ja az​tán.
Ég a po​fá​m on a bőr szé​gye​nem​ben. Hogy hagy​hat​tam őket
ennyi​re el​tá​v o​lod​ni, ho​lott meg​ígér​tem, hogy raj​tuk tar​tom a
sze​m em?
– Men​jünk – vá​la​szo​lom.
Át​to​lak​szunk a tö​m e​gen Jax​szel, ez​út​tal én me​gyek elöl. Köz​-
ben oda-oda​pil​lan​tok a szín​pad​ra, arra a fér​fi​ra, aki​től meg​ta​nul​-
tam, ho​gyan sze​lí​dít​sem meg az éne​ke​m et. Va​la​m i át​ütő​re vá​-
rok, mond​juk, hogy elekt​ro​m os áram in​dul el tőle fe​lém, és rö​-
vid​re zár​ja a te​ret ket​tőnk kö​zött. Vissza​jö​vök, csak ki​kí​sé​rem a
ba​rá​ta​i​m at – ha​tá​ro​zom el.
Utat ta​lá​lok a tü​le​ke​dés​ben, és ne​ki​ere​dek. Jax nem en​ge​di el
a ke​zem, hogy el ne sza​kad​jon tő​lem. Én azon​ban nem va​gyok
haj​lan​dó las​sí​ta​ni. Két​fe​lé húz a szí​v em: meg kell vé​de​nem a ba​-
rá​ta​i​m at, és a le​he​tő leg​kö​ze​lebb sze​ret​nék ke​rül​ni a Fan​tom​hoz.
Már majd​nem ott já​runk, ahol utol​já​ra lát​tuk Sunnyt és Qu​-
ant, ami​kor a Fan​tom fel​áll a ko​por​só​ban. Alak​ja to​rony​m a​ga​-
san im​bo​lyog a ki​v e​tí​tő​kön, majd ke​cse​sen át​leb​ben a szín​pad​ra.
Ott dal​ra fa​kad. Oly éte​ri, oly szív​szo​rí​tón édes​bús me​ló​dia!
Mint​ha a vi​lág min​den hár​fá​ja, he​ge​dű​je, csel​ló​ja, fu​v o​lá​ja, zon​-
go​rá​ja és csen​gettyű​je kí​sér​né az éne​két.
Min​den más el​süllyed kö​rü​löt​tem, csak az előt​tem ki​bon​ta​ko​-
zó elő​adást lá​tom és hal​lom.
A Fan​tom szét​tár​ja a kar​ját, mi​köz​ben ope​rai tril​lák ára​da​ta
hagy​ja el a tor​kát. Az ária át​áram​lik a tag​ja​i​m on. Szí​v em húr​jai
együtt re​zeg​nek vele, mint​ha én len​nék az ő hang​sze​re. Más ez,
mint ami​kor a he​ge​dű​jén kí​sér. Éne​ke egy​szer​re to​la​ko​dó, csá​bí​tó
és ijesz​tő, ugyan​ak​kor el​len​áll​ha​tat​lan is.
Ak​kord​jai lé​nyem leg​m é​lyé​re ha​tol​nak, és en​gem is ének​lés​re
ösz​tö​kél​nek. Az el​át​ko​zott me​ló​dia már-már ki​tör​ni ké​szül tor​-
kom​ból, de le​gyű​röm.
Ful​do​kol​v a kap​ko​dok le​v e​gő után. A Fan​tom éne​ke meg​m ent​-
het​ne. Jax jön utá​nam, sze​m ét a szín​pad​ra sze​ge​zi. Ő is a bű​v ö​-
let ha​tá​sa alatt áll, mint én. Mint min​den​ki más.
Hány​in​ger kör​nyé​kez. Is​m ét a zene csap​dá​já​ban ver​gő​döm,
megint az el​len​sé​gem lett. Aka​rat nél​kü​li ma​ri​o​nett​bá​bu va​gyok,
ez​út​tal azon​ban a Fan​tom méz​édes hang​ja moz​gat​ja a zsi​nór​ja​i​-
mat. A leg​szí​v e​seb​ben kér​dő​re von​nám, mi​ért árult el: mi​ért
ígér​te, hogy el​hoz​za az apá​m at, ami​kor megint csak ál​do​zat​tá
tett. Nem ér​tem, mi​ért gyó​gyí​tott meg, ha csak is​m ét össze​tör.
Nem me​rem azon​ban ki​nyit​ni a szá​m at, mert ének tör​ne elő be​-
lő​le.
Nem szol​gál​tat​ha​tom ki ma​gam ennyi​re, itt nem!
Meg​za​v art tu​da​tom​ban a Fan​tom éne​kén túl most át​tör egy
új hang: Rune, for​dulj el! Ne higgy neki!
Ek​kor eszem​be jut az ál​m a​im​ban sze​rep​lő fiú. A szín​pa​don
da​lo​ló Fan​tom nem a mes​te​rem, ő nem sze​rény és sze​líd, mint
Eta​lon. Nem, ez egy fe​nye​ge​tő, fé​lel​m e​tes, csu​pa erő pa​sas.
A két em​ber nem ugyan​az.
Ahogy erre rá​jö​v ök, a tor​kom​ban bugy​bo​ré​ko​ló éne​ket is
vissza​nye​lem, míg​nem már biz​tos, hogy nem tör elő be​lő​lem.
Van mi​v el tö​rőd​nöm he​lyet​te: Sunny és Quan ki tud​ja, hová let​-
tek. Jax mel​let​tem áll a sö​tét​ben, fog​ja a ke​zem, és to​v ább​ra is
bó​dult az elő​adó éne​ké​től. Egy se​reg rave-er to​la​ko​dott elénk,
mind a szín​pad kö​rül to​lon​ga​nak.
Jax​be ka​pasz​kod​v a hát​rál​ni kez​dek a lép​cső felé, ahon​nan le​-
eresz​ked​tünk. Meg​pró​bál​ja el​rán​ta​ni a ke​zét, és a tö​m eg​gel
együtt elő​re​nyo​m ul​ni, ez​út​tal azon​ban én va​gyok az erő​sebb. Ki​-
hasz​ná​lom pil​la​nat​nyi ká​ba​sá​gát.
A töb​bi​ek​hez ha​son​ló​an ő sem hall​ja meg, amit én igen: a
Fan​tom ári​á​ja töb​bé nem har​m o​ni​kus… ha​nem vad és tom​bo​ló.
Az összes előb​bi hang​szer újra rá​zen​dí​tett: gép​zon​go​ra, cin​tá​-
nyér, do​bok ka​ko​fó​ni​á​ja jár​ja át az egész va​ló​m at a fo​ga​im gyö​-
ke​ré​ig, a cson​tom ve​le​jé​ig. Jax nem lát​ja, amit én: hogy a csil​lár
fe​ke​te csáp​jai élő, tüs​kés szá​ra​kon te​ker​gőz​nek alá, egy​re kö​ze​-
lebb az el​ká​bí​tott tö​m eg​hez. Az izzó sze​m ű ak​ro​ba​ták úgy him​-
bá​lóz​nak az in​dá​kon, mint pók a há​ló​ján, mind kö​ze​lebb fér​kőz​-
ve pré​dá​ik​hoz. A vi​lá​gí​tó mel​lé​nyes al​kal​m a​zot​tak kö​rül​v e​szik a
szín​pa​dot, el​v on​v a a fi​gyel​m et ar​ról, mi zaj​lik a le​v e​gő​ben.
A ra​jon​gó rave-erek mel​let​tünk tó​dul​nak a Fan​tom és bru​tá​lis
éne​ke felé. Ult​ra​ibo​lya fény​ben für​dő han​gyák vo​nu​lá​sa ez,
amely két​fe​lől ke​rü​li ki az út​já​ba ke​rült fű​cso​m ót.
Fel​nyö​gök, ami​kor rá​jö​v ök, hogy az egyik al​kal​m a​zott ül​dö​-
ző​be vett min​ket. Jax​szel me​ne​kü​lő​re fog​juk a lép​csőn. A bal​ko​-
non el​v eszt​jük szem elől a pofa kám​zsás, vi​lá​gí​tó mel​lé​nyét.
Meg​nyug​tat a tu​dat, hogy Sunnyt és Qu​ant ki​v e​zet​ték, mi​előtt
ez az őrü​let el​kez​dő​dött. A rave-erek a szín​pad kö​rül to​lon​ga​nak,
és a ke​zü​ket nyúj​to​gat​ják az elő​adó felé. Egye​sek sír​v a fa​kad​nak,
má​sok nyög​dé​csel​nek, mint​ha fáj​dal​m a​ik len​né​nek. Mind​egyi​-
kük​nek lila és kar​m a​zsin​v ö​rös az au​rá​ja, ami azt jel​zi, hogy tes​-
tes​től-lel​kes​től a kín​zó​juk​nak ajánl​ják ma​gu​kat.
Mi​kor a zene a te​tő​fo​ká​ra hág, az óri​á​si ki​v e​tí​tő​kön lá​tom,
hogy a Fan​tom fe​ke​te kesz​tyűs ke​zé​v el le​té​pi az ál​ar​cát. Ra​gyás,
hul​la​v i​a​szos hús vá​lik lát​ha​tó​v á, ez csüng alá itt-ott a torz ko​po​-
nyá​ról. A Fan​tom sze​m e, amely​ről pe​dig azt hit​tem, hogy is​m e​-
rem, mé​lyen ül üre​gé​ben a bol​to​za​tos hom​lok alatt. Az orr el​-
tűnt, akár egy meg​ol​v adt gyer​tya. Nem tu​dom, ki lá​to​ga​tott en​-
gem éj​je​len​te, mert ez itt a va​ló​di Fan​tom, aki​nek hi​ány​zik a fél
arca.
 Tor​ko​m at fel​tör​ni ké​szü​lő zo​ko​gás foj​to​gat​ja. El​ka​pom a te​-
kin​te​tem, mert egy perc​cel sem bí​rom to​v ább el​v i​sel​ni az iszony​-
ta​tó lát​v ányt. Nem is torz vol​ta az, ami el​v i​sel​he​tet​len, ha​nem a
mé​lyen ülő szem​pár​ban meg​m u​tat​ko​zó mér​he​tet​len szen​v e​dés,
egy év​szá​zad​nyi el​uta​sí​tás, bá​nat és düh fo​lyo​m á​nya.
Oda​lent po​ko​li ká​osz lesz úrrá a tö​m e​gen. A tüs​kés in​dák kö​-
rül​fon​ják a rave-erek bo​ká​ját és csuk​ló​ját. Mi​v el nem fut​hat​nak
el, kény​te​le​nek fel​néz​ni a ki​v e​tí​tők​re. Au​rá​juk most sár​gás​szür​ke:
a ret​te​gés szí​ne. A tes​tü​ket öve​ző fény​kör fé​nye va​la​m i​ként át​-
áram​lik az in​dák​ba. Az utób​bi​ak egé​szen a csil​lár alap​já​ig vi​lá​gí​-
ta​nak, ahogy ezt az izét szál​lít​ják. Si​kol​to​zás, nyö​ször​gés töl​ti
meg a ter​m et. A vi​lá​gí​tó mel​lé​nye​sek kö​rül​fog​ják a zsák​m ányt.
Az ak​ro​ba​ták a fe​jük​re ug​rál​nak, hogy ma​ra​dék fé​nyü​ket is fel​-
fal​ják. Ál​do​za​ta​ik úgy vo​nag​la​nak, mint​ha va​la​ki ráz​ná őket.
Is​m e​rős íz éled fel a nyel​v e​m en. Már be​le​kós​tol​tam egy​szer, és
újra erre éhe​zem.
Jax ott nyö​szö​rög az ol​da​la​m on, ma​gá​ra von​v a a fi​gyel​m em.
El​ta​kar​ja a sze​m ét, hogy ne lás​sa, amit a ki​v e​tí​tők köz​v e​tí​te​nek,
se a Fan​tom tra​gi​kus ar​cát, amint ki​ének​li gyász​da​la utol​só ak​-
kord​ja​it.
Jax felé for​du​lok. Far​kas​sze​m et né​zünk egy​m ás​sal. A há​tam
mö​gött ott a lift.
– Sem​m i baj, Jax – rá​zom meg vi​gyáz​v a a vál​lát. – Csak
nézz rám!
Üve​ges te​kin​te​té​be hir​te​len ér​te​lem köl​tö​zik.
– Rune, te vagy az? – hu​nyo​rog, az​tán hát​rál egy lé​pést. – Iz​-
zik a te​kin​te​ted, mint… az övé! – A ret​te​gés el​tor​zít​ja az arc​v o​ná​-
sa​it.
Pró​bá​lom nem ész​re​v en​ni, hogy nyál csor​dul ki a szám szé​-
lén… el​fe​lej​te​ni, hogy Ben is ilyen ar​cot vá​gott, ami​kor jól​lak​tam
a ré​m ü​le​té​v el… nem em​lé​kez​ni a ha​ta​lom édes ízé​re. Csak​hogy
meg​szűn​tem gon​dol​kod​ni. Mu​száj cse​le​ked​nem.
Láb​ujj​hegy​re ál​lok, két ka​rom​m al át​fo​gom Jax nya​kát, ma​-
gam​hoz rán​tom, és a szá​m at az övé​re ta​pasz​tom. Nyög​v e kö​ze​-
lebb von ma​gá​hoz, úgy vi​szo​noz​za a csó​kom. Mind​ket​tőn​ket el​-
ra​gad​nak a zene, a ret​te​gés és az ér​zé​ki​ség hul​lá​m ai.
 Meg​pró​bá​lok el​hú​zód​ni, ő azon​ban térd​re rogy. Alig kap le​v e​-
gőt. Nyo​m o​rú​sá​ga azon​ban csak to​v ább nö​v e​li ét​v á​gya​m at.
Olyan az íze, mint Bené: égett, ka​ra​m el​li​zált, ter​m é​szet​el​le​nes íz
– az őszi avar, kén és réz rend​ha​gyó za​m a​ta ke​v e​re​dik eb​ben a
bar​nás, pör​költ cuk​ros masszá​ban. Kép​te​len va​gyok neki el​len​áll​-
ni. Jax​szel együtt a pad​ló​ra ros​ka​dok, és to​v ább szí​v om fen​sé​ges,
lük​te​tő élet​ere​jét.
A há​tam mö​gött meg​hal​lom a lift csen​ge​té​sét, de nem tö​rő​-
döm vele. Az uj​ja​im közé ve​szem Jax ál​lát, hogy ne lóg​has​son el
elő​lem.
Ek​kor azon​ban erős ke​zek ra​gad​ják meg a vál​lam és vá​lasz​ta​-
nak szét min​ket. Jax ful​do​kol​v a a bal​kon pad​ló​já​ra ros​kad. Én
eköz​ben mo​rog​v a ka​pá​ló​zom, hogy ki​sza​ba​dul​jak a ke​zek ab​ron​-
csá​ból, ame​lyek egy iz​m os mell​kas​fal​hoz pré​sel​nek.
– Ne légy tel​he​tet​len! – hal​lom meg Eta​lon mély, tom​pa, re​-
ked​tes hang​ját. Me​leg le​he​le​te a nya​ka​m at csik​lan​doz​za. – Ta​-
nulj meg mér​té​ket tar​ta​ni!
Nem ha​da​ko​zom to​v ább, noha a nyel​v e​m en még ott az a bi​-
zser​ge​tő elekt​ro​m os re​m e​gés. Eta​lon be​v on​szol a pad​ló​ról a lift​-
be. A fal​nak dől​v e né​zem szé​les há​tát, amint ki​tá​m aszt​ja a fé​ket,
majd ki​lép a fel​v o​nó​ból. Ő is az al​kal​m a​zot​tak egyen​ru​há​ját vi​se​-
li: a vi​lá​gí​tó, kám​zsás mel​lényt a fe​ke​te nad​rág​gal és ing​gel. Mel​-
lém húz​za a lift sző​nye​gé​re Jax ön​tu​dat​lan tö​m e​gét, és ki​old​ja a
fé​ket.
Mi​után be​csu​kó​dik mö​göt​tünk a lift​aj​tó, és a lift el​in​dul le​fe​lé,
le​v e​ti a kám​zsát. Vál​lig érő sűrű, ren​det​len, bar​na lo​bonc vá​lik
lát​ha​tó​v á. En​gem les tel​jes ar​cát el​fe​dő sza​tén​m aszk​ja mö​gül,
majd ki​fe​je​ző bar​na sze​m e Jax​re sik​lik. Fecs​ken​dőt vesz elő szál​-
op​ti​kás mel​lé​nyé​ből, és a ba​rá​tom pu​cér kar​já​ba döfi a tűt.
Nagy ne​he​zen fe​lü​lök.
– Kér​lek, ne bántsd! – pró​bá​lom el​lök​ni Jax mel​lől.
Sza​ba​don ma​radt ke​zé​v el meg​fog​ja a csuk​ló​m at. For​ró áram​-
lat in​dul el ket​tőnk kö​zött, ki​gyújt​v a az ere​i​m et, éle​tet le​hel​v e be​-
lém. Ugyan​eb​ben a pil​la​nat​ban meg​ér​tem, hogy nem fog ár​ta​ni
Jax​nek, ép​pen​ség​gel se​gí​te​ni pró​bál. Újon​nan fel​lelt erőm​m el ki​-
sza​ba​dí​tom ma​gam a mar​ká​ból. To​v ább​ra sem szó​lal meg… ár​-
nyék​ként te​rül el ket​tőnk kö​zött a né​m a​sá​ga… meg​ije​dek és le​-
döb​be​nek tőle.
Réz​pénz​ként csil​lo​gó sze​m e a tá​v ol​ba ré​v ed, ahogy be​ad​ja az
in​jek​ci​ót Jax​nek. Ez​u​tán meg​iga​zít​ja a ba​rá​tom ren​det​len ru​há​-
za​tát, és be​kö​ti a sze​m ét. Mi​kor az utób​bit ne​kem is fel​ajánl​ja,
meg​rá​zom a fe​jem.
– A te biz​ton​sá​go​dat szol​gál​ná, Rune – szó​lal meg vé​gül re​-
ked​tes, fran​ci​ás ak​cen​tu​sá​v al. – Ha​zud​tam ne​ked, és nem ér​-
dem​lem meg a bi​zal​m a​dat. Egy​szer va​la​m i​kor ta​lán még meg​-
aján​dé​ko​zol vele. Most tudsz csak in​nen el​m e​ne​kül​ni, még mi​-
előtt a Fan​tom ész​re​v e​szi, és le​sújt ránk a ha​rag​já​v al.
 17.
AZ ALA​KOS​KO​DÁS MŰ​VÉ​SZE​TE

„Azok va​gyunk, ami​nek ki​ad​juk ma​gun​kat, úgy hát vi​gyáz​nunk

kell, mi​nek ad​juk ki ma​gun​kat.”
Kurt Von​ne​g​ut

19
– Rend​ben, miss Nils​son, les char​ges de poo! – görcs​be rán​dul
a gyom​rom, ami​kor miss Bou​chard fel​szó​lí​tá​sa fel​hang​zik a
szín​pad​ról. Min​den egyes szó​tag han​go​san vé​gig​v issz​hang​zik a
sza​ru​ge​ren​dá​kon, mi​köz​ben sztár​di​ák​já​ra vár.
Kat fel​áll a szé​ké​ből. Az au​di​tó​ri​um jobb ol​da​lá​ra érve el​tű​nik
ar​cá​ról a gri​m asz. Az itt ülő el​ső​sök ví​gan vi​ho​rász​nak Bou​chard
ki​szó​lá​sán, és a ma​guk ré​szé​ről az sem vet vé​get in​fan​ti​lis rö​hög​-
csé​lé​sük​nek, hogy már ér​tik, mit je​lent ez a ré​gi​es for​du​lat. Va​la​-
ha az ope​ra​lá​to​ga​tók lo​v as ko​csi​v al ér​kez​tek az elő​adás​ra. Mi​nél
na​gyobb volt a lá​to​ga​tott​ság, an​nál több volt a ló​cit​rom is. Ezért,
ha va​la​ki si​kert és telt há​zat kí​v ánt az éne​ke​sek​nek, nagy adag
ló​ürü​lék du​kált hoz​zá.
20
– Chut! – tap​sol Bou​chard. Oly mély​sé​ges csend tá​m ad,
hogy pár diák két sor​ra tő​lem a lá​bam​nál ku​por​gó Di​ab​le nyak​-
ör​v é​nek csi​lin​ge​lé​sét is meg​hall​ja.
Bou​chard rá​dör​ren a fi​a​tal​ság​ra – hír​hedt er​ről:
 – Tu​dom, kik a rend​bon​tók, efe​lől nyu​god​tak le​het​tek – acsa​-
rog. – Hol​nap el​zá​rás vár mind​egyi​kő​tök​re! Egy tel​jes órá​ra ta​ní​-
tás után. Ki​ta​ka​rít​já​tok a mű​ter​m e​m et, és el​ren​de​zitek a kel​lé​ke​-
ket.
A tel​jes sor kó​rus​ban fel​nyög, de men​ten el is hall​gat​nak, ne​-
hogy en​nél is sú​lyo​sabb bün​te​tés sújt​son le rá​juk. Nem kár​hoz​ta​-
tom őket, mi​v el a „mű​te​rem és a kel​lé​kek” a meg​nyú​zott ál​la​tok
ki​ké​szí​té​sé​nek vér​m a​sza​tos esz​kö​zei.
Cow​boy​csiz​m ám he​gyé​v el sze​re​tet​tel meg​bö​köm Di​ab​le-t. Két
első man​csát a meg​v i​selt bőr köré fon​ja, és apró, éles fo​ga​i​v al
rág​csál​ni kez​di. Az​tán felül, és he​gyez​ni kez​di nagy fü​lét. Ha
ugyan​ek​kor a far​kát is csó​v ál​ja és a baj​sza is fel​bor​zo​ló​dik, az an​-
nak a jele, hogy Eta​lon lo​pa​ko​dik a tü​kör​fal túl​ol​da​lán, de le​het
per​sze egy egér vagy pat​kány is va​la​hol. Az​óta nem hal​lot​tam
róla, hogy teg​nap este le​lép​tem a klub​ból.
Di​ab​le rám se pil​lant​v a el​tű​nik a sö​tét​ben. Bár​csak én is ilyen
könnyen el​pá​lyáz​hat​nék. A vég​ső tánc​m eg​hall​ga​tá​sok to​v ább
tar​ta​nak, mint gon​dol​tuk. Ket​tő​kor kezd​tük, és most már négy
óra van. Hát​ra​v an még a leg​fon​to​sabb, az ének​m eg​hall​ga​tás.
Eb​ben a kör​ben már csak Kat és Aud​rey mér​kőz​nek meg egy​-
más​sal, mi​v el én fél​re​áll​tam. A mai nap​pal el​dől, ki kap​ja Re​na​ta
sze​re​pét. A má​sik csaj a he​lyet​te​se lesz. De ha Kat​nek eset​leg
meg​tet​szik egy ki​sebb sze​rep, nem lesz be​ug​ró szí​nész a fő​sze​rep​-
re.
– Miss Nils​son, ké​rem, jöj​jön a szín​pad​ra!
Kat el​in​dul a szék​so​rok kö​zött, és fel​lép​ked a szín​pad​ra. Sunny
fel​nyög – hal​kan, ne​hogy a szín​ház​te​rem​ben há​tul ülő ta​ná​rok
meg​hall​ják. Mind​ezt Aud​rey ér​de​ké​ben te​szi.
Ő Kat után kö​v et​ke​zik. Ko​ráb​ban so​sem lát​tam ilyen ide​ges​-
nek. Teg​nap ha​m ar vissza​jött Pá​rizs​ból, hogy még öt​ször el​éne​-
kel​je az ári​át egyet​len hiba nél​kül, ho​lott már na​pok óta tö​ké​le​te​-
sen tud​ta. Az​tán még​is ki​hoz​hat​ta va​la​m i a sod​rá​ból, mert rám
sem volt haj​lan​dó néz​ni, pe​dig csak se​gí​te​ni pró​bál​tam.
Ta​lán azért, mert egy csa​pat el​sős meg​ál​lí​tot​ta a bran​cso​m at
ebéd után, és meg​kér​dez​ték, in​du​lok-e a meg​hall​ga​tá​son. Mi​után
Kat és Ro​xie bé​kén hagy​tak, egye​sek lát​ha​tó​an úgy gon​dol​ták,
ér​de​m es len​ne pró​bál​koz​nom.
Pont egy ope​rai sze​rep hi​ány​zik még ne​kem! Egy​részt, eszem
ágá​ban sincs át​gá​zol​ni Aud​rey-n, aki ke​m é​nyen meg​dol​go​zott a
sze​re​pért. A ba​rát​sá​gun​kat sem len​nék haj​lan​dó el​árul​ni. Más​-
részt a szín​pad​ról men​ten eszem​be jut a teg​nap este, és az, mek​-
ko​ra ve​szélyt je​len​tek. Idő​zí​tett bom​ba va​gyok, egy ener​gia​za​bá​-
ló vad​ál​lat. Hisz Jax​szel és Ben​nel is mit mű​v el​tem… Csak re​-
mél​ni me​rem, hogy aput nem én in​téz​tem el.
Kész sze​ren​cse, hogy Jax, Quan és Sunny szin​te sem​m i​re sem
em​lé​kez​nek hát​bor​zon​ga​tó ki​ruc​ca​ná​sunk​ból, ez azon​ban nem
eny​hí​ti a bűn​tu​da​to​m at.
Ne​kem vi​szont hi​he​tet​len​nek tű​nik, hogy alig egy hó​nap​ja
még eze​ken a szín​pa​di desz​ká​kon éne​kel​tem Eta​lon​nak, kép​ze​let​-
be​li tánc​part​ne​rem​nek. Per pil​la​nat min​den​re rá​nyom​ja a bé​lye​-
gét, ami kö​zel húsz órá​ja tör​tént. Az ak​kor meg​v á​la​szolt kér​dé​sek
ezer újat szül​tek.
Mi​ért hi​tet​te el ve​lem Eta​lon, hogy ő a Fan​tom? Mi​lyen az
arca a maszk mö​gött, az övé is torz? És ki a va​ló​di Fan​tom? Mije
va​gyok neki, és hogy jön be a kép​be a csa​lá​dom?
El​szo​rul a gyom​rom e gon​do​la​tok​ra, mi​köz​ben a szé​kem​be
süp​pe​dek, egyik ol​da​la​m on Sunny​v al és Qu​an​nal, a má​si​kon
Jax​szel és Aud​rey-val. Aud​rey ha​rag​szik Jax​re, Sunny pe​dig Qu​-
an​ra. Ve​lem meg mind fu​rán vi​sel​ked​nek. Min​den​ki tök ide​ges.
Ta​lán an​nak az anyag​nak a mel​lék​ha​tá​sa ez, amit Eta​lon fecs​-
ken​de​zett az ere​ik​be. Ezért sem em​lé​kez​nek sem​m i​re raj​tam kí​-
vül.
A ze​ne​ka​ri árok​ban rá​zen​dí​te​nek a ze​né​szek. Kat éne​kel​ni
kezd, hi​bát​lan orosz​ság​gal. Igyek​szem nem oda​fi​gyel​ni, in​kább a
kö​té​sem​re kon​cent​rá​lok, amit ma​gam​m al hoz​tam. Ez az egye​-
dü​li esé​lyem arra, hogy meg​őriz​zem az el​m ém ép​sé​gét. Ko​ráb​-
ban ki​fé​sül​tem a ha​jam, úgy​hogy most sűrű, hul​lá​m os für​tök​ben
ke​re​te​zi az ar​co​m at, akár el is búj​ha​tok mögé. Kezd meg​őr​jí​te​ni,
hogy min​den​ki​nek lá​tom az au​rá​ját. Ma va​la​hogy ra​gyo​gób​bak
és élén​keb​bek, mint más​kor. Vagy ez van, vagy én kat​tan​tam
job​ban rá a do​log​ra. El​v ég​re is nem mind​egy, mi​fé​le íze​ket hor​-
doz​nak a kü​lön​fé​le ér​zel​m i ál​la​po​tok.
 Nem a fém kö​tő​tű​ket hoz​tam ma​gam​m al, ha​nem a fát, mert
az hal​kabb. Né​m án jár​nak a ke​zem​ben, se​be​sen fo​gyaszt​v a a
szür​ke gom​bo​lya​got. Hu​rok, tűt bele, majd le​húz​ni, és is​m ét
ugyan​ez… mi​köz​ben újabb és újabb sze​m ek​kel sza​po​ro​dik a kö​-
tés. El​fog​lal ez a te​v é​keny​ség… gyor​sab​ban megy az idő, amíg az
éj​jel vi​szont​lát​ha​tom Eta​lont.
Gő​zöm sincs, mi​ért kö​tök zok​nit neki. Ta​lán mert emo​ti​kon
rá​té​te​ket dol​goz​hat​tam a láb​uj​jak köré. Azok​ra az ar​cok​ra em​lé​-
kez​te​tik majd, ame​lye​ket ő raj​zolt gye​rek​ko​rá​ban.
A lel​kem mé​lyén per​sze tu​dom, hogy több​ről szól ez. Mert bár
át​ej​tett, nem fe​led​he​tem, hogy a múlt​ja ál​ta​lam is​m e​ret​len szá​lai
kö​tik a teg​nap lá​tott al​v i​lág​hoz. Va​la​m i​ért nem lá​tok túl azon a
pil​la​na​ton, ami​kor tönk​re​m en​tek a hang​szá​lai. Ész​ben tar​tom
azon​ban azt is, hogy bár​m i​fé​le ször​nyű​sé​ge​ken is ment ke​resz​tül,
ma​radt annyi jó​ság a szí​v é​ben, hogy meg​m en​tett en​gem és a ba​-
rá​ta​i​m at.
Re​m é​lem, nem ma​gá​nak ár​tott vele.
A gon​do​lat, hogy ve​szély​ben fo​rog, ki​szá​rít​ja a szám, mint​ha
bo​gán​csot rág​tam vol​na. Csak óva​to​san me​rek lé​le​gez​ni, mert a
ha​jam be​it​ta a klub ké​nes bű​ze​it, hi​á​ba zu​ha​nyoz​tam le két​szer
is.
Kat hang​ja ma​gas​ra szár​nyal, én azon​ban ki​zá​rom őt a tu​da​-
tom​ból, és kö​tő​tű​im las​sú, rit​m i​kus mun​kál​ko​dá​sá​ra kon​cent​rá​-
lok. A spot​lám​pák lila de​ren​gé​se is meg​nyug​tat, mert a szo​bám
lá​v a​lám​pá​já​ra em​lé​kez​tet.
El​kép​ze​lem, amint az ágyam​ba ku​co​rod​v a, be​ta​ka​róz​v a fek​-
szem, hát​tal a szel​lő​ző​nyí​lás​nak, ahon​nan Eta​lon he​ge​dű​je szól
hal​kan, el​rin​gat​v a ket​tőn​ket a zene hul​lá​m a​in. Noha pipa va​-
gyok rá a ha​zug​sá​ga​i​ért, egy​m ás köz​ti mély kö​te​lé​kün​kön ez mit
sem vál​toz​tat. Egy​részt azért, mert lé​nyem​nek egy igen ijesz​tő
vo​ná​sán ő is osz​to​zik, ám még in​kább azért, mert hét​éves ko​rom
óta el​v á​laszt​ha​tat​la​nul össze​tar​tozunk. Az ő ze​né​je men​tett meg
a víz​be fú​lás​tól, ami​kor a nagy​anyám meg​pró​bált el​emész​te​ni.
Ed​dig nem be​szél​tem neki er​ről, de ta​lán tud​ja. Ho​gyan gyű​löl​-
het​nék va​la​kit, aki két​szer is meg​m en​tet​te az éle​te​m et?
Bár​csak min​den úgy le​het​ne, mint két nap​pal ez​előtt! Ami​kor
még nem szív​tam ki Jax csak​nem tel​jes élet​ere​jét, ho​lott nem is​-
me​rek nála jó​po​fább, ara​nyo​sabb srá​cot. Ak​kor még Eta​lont hit​-
tem a Fan​tom​nak, és mély​sé​ge​sen meg​bíz​tam ben​ne.
Meg​bíz​ni egy dé​m on​ban?! Be​hu​nyom a sze​m em a gon​do​lat​-
ra, mi​lyen os​to​ba is vol​tam.
Jól tu​dom, hogy teg​nap is hü​lyén vi​sel​ked​tem. Kel​lett ne​kem
el​m en​nem abba a klub​ba… csak hát nem tud​tam el​len​áll​ni a kí​-
sér​tés​nek, hogy job​ban meg​is​m er​jem ma​gam és meg​sza​ba​dul​jak
nyo​m asz​tó bűn​tu​da​tom​tól.
Uj​ja​im gé​pi​e​sen dol​goz​nak to​v ább a kö​té​sen.
Köz​ben azon​ban át​élem az utol​só per​ce​ket, ame​lye​ket Eta​lon​-
nal töl​töt​tem, és ame​lyek vissza​v isz​nek a klub​bé​li lift​hez. Mi​köz​-
ben se​gí​tett be​köt​ni a sze​m em, el​m a​gya​ráz​ta, hogy lé​lek​v ám​pí​-
rok ta​nyá​já​ra ke​v e​red​tünk, akik nem vért isz​nak, ha​nem má​sok
élet​ere​jén élős​köd​nek. A rég​m últ in​ku​bu​sa​i​nak és szuk​ku​bu​sa​i​-
nak le​szár​m a​zot​tai ők, akik az idők fo​lya​m án meg​ta​nul​ták, hogy
min​den​fé​le ener​gi​át hasz​no​sít​sa​nak, ne csak a kéj​v á​gyat. Eta​lon
egy​út​tal arra is fi​gyel​m ez​te​tett, hogy ugyan ők is a faj​tánk​hoz
tar​toz​tak, sok​kal ve​szé​lye​seb​bek vol​tak ná​lunk.
Én ed​dig azt hit​tem, hogy az in​ku​bu​sok és szuk​ku​bu​sok ak​kor
tá​m ad​ják meg az ál​do​za​ta​i​kat, mi​kor azok al​sza​nak. Mint ki​de​-
rült, bár​hol, bár​m i​kor meg​te​he​tik.
Már​m int, hogy meg​te​h et​jük.
– Vám​pír va​gyok?! – sut​tog​tam. Na​gyon el​bá​gyad​tam ab​ban
a lift​ben, mi​köz​ben ezt az iszony​ta​tó fel​fe​de​zést emészt​get​tem.
Eta​lon meg​tá​m o​ga​tott, hogy el ne es​sek.
– Hi​szen ma​gad​tól is ki​ta​lál​tad – mond​ta. – Csak szük​sé​ged
volt va​la​ki​re, aki szem​be​sít az igaz​ság​gal. Apai ág​ról szállt rád ez
az örök​ség. Lát​tam az em​lé​ke​id kö​zött, ho​gyan mu​tat​ta meg ne​-
ked mind​ezt apu​kád kis​ko​rod​ban a kert​ben. – Felé akar​tam for​-
dul​ni, de nem en​ged​te, mi​v el épp a sze​m e​m et kö​töt​te be. – Ma​-
radj nyug​ton! Nem aka​rom meg​húz​ni a ha​jad.
Még mi​előtt vá​la​szol​hat​tam vol​na, ki​nyílt a lift​aj​tó.
– Bi​zo​nyá​ra ezer​nyi kér​dé​sed van – foly​tat​ta is​m e​rős, fá​tyo​los
hang​ján, ame​lyen he​te​kig me​sé​ket ol​v a​sott fel ne​kem el​al​v ás
előtt. – Ha​m a​ro​san meg is vá​la​szo​lom őket. Ma éj​jel azon​ban,
ha biz​ton​ság​ban sze​ret​néd tud​ni a ba​rá​ta​i​dat, meg kell ját​sza​nod,
hogy még min​dig bó​dult vagy. – Nyög​v e fel​nya​lá​bol​ta Ja​xet,
mi​köz​ben en​gem az al​ka​rom​nál fog​v a te​relt vissza a ránk vá​ra​-
ko​zó ha​lot​tas​ko​csi​hoz.
Sze​ren​csé​re a klub​ban min​den​ki​nek más dol​ga akadt: a vám​-
pí​rok ja​v á​ban la​ko​m áz​tak ál​do​za​ta​ik​ból, nem is tar​tóz​tat​tak fel
ben​nün​ket.
Eta​lon meg​v ár​ta, hogy a so​főr szó​lal​jon meg el​ső​nek.
– Esze​rint meg​ta​lál​tad eze​ket a po​tya​uta​so​kat is – kun​co​gott
fran​ci​ás orr​hang​ján. Lát​ni nem lát​tam, mert már be volt köt​v e a
sze​m em.
– Meg bi​zony – fe​lel​te Eta​lon. – Ül​tes​sük őket be a ko​csi​ba a
má​sik ket​tő mel​lé! Re​m é​lem, okul​tak a mai lec​ké​ből. Kár, hogy
hol​nap már sem​m i​re sem fog​nak em​lé​kez​ni.
Hal​lot​tam, amint ki​nyí​lik a ko​csi aj​ta​ja, az​tán szö​v et​zi​ze​gés
hal​lat​szott, mi​köz​ben a két pa​sas el​igaz​gat​ta Ja​xet az ülé​sen.
– És a lány? Vele mi le​gyen? – kér​dez​te a so​főr.
Eta​lon meg​fog​ta a kö​nyö​köm. Fel​is​m er​tem te​nye​ré​nek he​ge​-
dűs bőr​ke​m é​nye​dé​se​it. Va​la​m it a vál​lam​ra adott, és már nem
fáz​tam annyi​ra. A ka​bá​tom volt az…
Köz​ben ki​sza​ba​dí​tott egy gal​lé​rom​ba akadt haj​für​töt. Ujja sú​-
rol​ta a nya​ka​m at, újabb cso​dás ener​gia​v il​lá​m ot küld​v e a tag​ja​-
im​ba, az​tán a de​re​kam​ra tet​te a ke​zét.
– Hagy​juk éb​ren, és ne kö​tözzük meg! – adta ki az ukázt
mély hang​ján. – Te​le​et​te ma​gát. Mel​les​leg hip​no​ti​zál​tam, hogy
ne ve​gye le a kö​tést a sze​m é​ről. Nem ve​szé​lyes.
– Ér​tet​tem.
– Sze​ret​nék egy perc​re egye​dül ma​rad​ni vele, hogy le​nyug​tas​-
sam az útra. Mi​után vé​gez​tem, be​se​gí​tem az au​tó​ba.
– Hogy​ne, per​sze, uram. – Ko​csi​aj​tó nyi​tó​dott és csu​kó​dott,
je​lez​v e, hogy a so​főr be​ült a jár​m ű​be.
Eta​lon pár lé​pés​sel odébb ve​ze​tett. Majd szét​v e​tett a mé​reg,
rész​ben azért, mert be​kö​töt​te a sze​m em. Más​fe​lől tele vol​tam
kér​dé​sek​kel, de csak a fo​ga​m at csi​kor​gat​tam.
– Min​den okod meg​v an, hogy dü​hös le​gyél. – Eta​lon atyás​ko​-
dó mo​do​ra csak olaj volt a tűz​re.
 – Fe​les​le​ges mon​da​nod. Te úgy​is foly​ton ka​m u​zol. Még a sze​-
med​be sem néz​he​tek, hogy ki​m a​gya​rázd ma​gad, mi​ért ver​tél át.
– An​nak is el​jön az ide​je – fe​lel​te. Nyers, őszin​te hang​ja az
eszem​be idéz​te a kis​fi​út, aki​nek gyö​nyö​rű ének​hang​ját lúg​gal tet​-
ték tönk​re. Meg​esett raj​ta a szí​v em.
Ek​kor va​la​m i hi​deg és fé​m es ért a mell​ka​som​hoz, pár cen​ti​re
a kulcs​cson​tom göd​re alatt. Ijed​tem​ben el​akadt a lé​leg​ze​tem.
Eta​lon las​san hát​ra​for​dí​tott, és fi​nom művű nyak​lán​cot csa​-
tolt a tar​kóm​ra.
– Vous êtes si bel​le! – re​sze​lős mor​m o​gá​sa for​ró le​he​le​té​v el
be​ara​nyoz​ta a fül​cim​pá​m at… Va​la​m i​ért még ér​zé​kibb volt a ha​-
tás így, hogy maszk mö​gül jött a sut​to​gás.
Gyö​nyö​rű vagy… A bő​röm fel​bi​zser​gett, rész​ben a kö​zel​sé​gé​-
től, rész​ben pe​dig a bók​tól, én azon​ban nem akar​tam, hogy lás​sa,
mek​ko​ra ha​tás​sal van rám. Nyel​v e​m en gú​nyos vá​lasz for​m á​ló​-
dott, és szem​be​for​dul​tam vele, hogy az ar​cá​ba köp​jem.
– Ne, ne most! Még ne! – Egyik ke​zé​v el elő​re​nyúl​v a át​ka​rol​ta
a mell​ka​so​m at, hogy meg ne for​dul​has​sak, a má​sik​kal a nyak​-
lán​cot csa​tol​ta fel. – Még kába vagy, em​lék​szel? Egy ér​zel​m i ki​-
tö​rés men​ten el​árul​na. To​v ább bab​rált az uj​ja​i​v al a nya​kam kö​-
rül, és köz​ben ész​v esz​tő szik​rák pat​tog​tak ket​tőnk kö​zött. Ren​de​-
sen el is akadt tő​lük a lé​leg​ze​tem.
– Mit tet​tél a nya​kam​ba? – sut​tog​tam. Nem annyi​ra a kí​v án​-
csi​ság sar​kallt, csak dü​bör​gő vé​rem​ről sze​ret​tem vol​na el​fe​led​-
kez​ni.
– Kulcs a Ró​zsa Vére te​tő​te​ré​hez – ma​gya​ráz​ta, ő maga is
kap​ko​dó lé​leg​zet​tel. Ez is azt bi​zo​nyí​tot​ta, hogy ugyan​úgy hat rá
a fi​zi​kai kon​tak​tus, mint rám. Ar​ról nem szól​v a, hogy annyi éjen
és na​pon át fa​lak vá​lasz​tot​tak el ket​tőn​ket egy​m ás​tól, éve​ken át
meg a tér és idő re​a​li​tá​sa. – Ha meg​len​ge​ted Di​ab​le előtt… sza​-
gol​tasd meg vele, oda​v e​zet a tit​kos át​já​rón át. – Ez​zel el​en​ge​dett
en​gem és a nyak​lán​cot, és vi​gyáz​v a meg​for​dí​tott, hogy el ne es​-
sek a ma​gas sar​kú csiz​m ám​ban.
– Di​ab​le a fa​m i​li​á​ri​sod, igaz? – Úgy ta​po​gat​tam meg a mell​-
ka​so​m on pi​he​nő nyak​lán​cot, aho​gyan a va​kok a Bra​il​le írást.
Fém​ko​po​nya volt a füg​gő​je he​gyes fo​ga​zat​tal. Min​den ta​nár és
diák ha​son​ló​v al nyi​tot​ta-csuk​ta a szo​bá​ja aj​ta​ját.
– Úgy is mond​hat​nám. – Hal​lot​tam, hogy to​po​rog mind​eköz​-
ben. Vagy ké​nyel​m et​len​nek érez​te a kér​dést, vagy már na​gyon
me​het​nék​je volt. – Noha va​ló​já​ban nincs gaz​dá​ja. Ak​kor sze​gő​-
dik mel​lém és se​gít, ha úgy hoz​za a ked​v e.
– A nyak​ör​v e meg arra való, hogy úgy néz​zen ki, mint egy át​-
la​gos házi ked​v enc.
– A nyak​örv Ange-et se​gí​ti. Fé​lig vak. A csi​lin​ge​lés út​ba​i​ga​zít​-
ja.
– Ange-et?
– Ő a hattyúnk.
– Ó! – A vö​rös hattyú a ká​pol​ná​ból. – És ő ki​nek a fa​m i​li​á​ri​-
sa?
Eta​lon erre nem fe​lelt, mint​ha meg​bán​ta vol​na, hogy már​is
töb​bet árult el a kel​le​té​nél.
– Mi​ért küld​ted rám Di​ab​le-t? – pró​bál​tam még ma​gam mel​-
lett tar​ta​ni, fél​v e, hogy men​ten be​le​ol​v ad a sö​tét​be.
– Ez az ő dön​té​se volt. Az​zal nyer​ted el a bi​zal​m át és a meg​-
be​csü​lé​sét, hogy meg​m en​tet​ted. Olyan ne​héz ezt el​hin​ni? Nem
ugyan​ezen ala​pult a ba​rát​sá​gunk az el​m últ he​tek​ben és évek​ben
az álom​lá​tá​sa​ink​ban?
Az aj​kam​ba ha​rap​tam vá​la​szul.
– Le​het, hogy ő csak egy kan​dúr – foly​tat​ta Eta​lon –, de
olyan a szi​m a​ta, mint egy ko​pó​nak. Tud​ni fog​ja, me​lyik aj​tót
nyit​ja ez a kulcs, és oda​v e​zet. Ta​lál​kozzunk ott hol​nap este, vil​la​-
nyol​tás után!
Ököl​be szo​rult a ke​zem mér​gem​ben, hogy min​den​fé​lé​ket rám
kény​sze​rít: be​kö​ti a sze​m em, az​tán meg kell ját​sza​nom, hogy
alig va​gyok ma​gam​nál.
– Mi​ért hol​nap? Mi​ért nem ma este? Most van szük​sé​gem
arra, hogy min​dent tisz​tázzunk! Tar​to​zol ne​kem ez​zel azok után,
amit mű​v el​ni ké​szül​tem a ba​rá​tom​m al!
– Nem csak ennyi​v el tar​to​zom, jó​v al töb​bel. De a ba​rá​tod​nak
ku​tya baja. Ez mind​egyi​kük​re áll. Min​den rossz em​lé​kük el​enyé​-
szik a szer ha​tá​sá​ra. Ma azon​ban vissza kell ér​ned a ki​m e​nő vé​-
gé​re. Ne​kem pe​dig itt lesz még dol​gom, ha meg akar​lak vé​de​ni
té​ged és a ba​rá​ta​i​dat. Ta​lál​kozzunk hol​nap! Meg​ígér​tem ne​ked
az apá​dat, és áll​ni aka​rom a sza​v a​m at.
Fúj​tam egyet, noha csak meg​ját​szot​tam a sér​tő​döt​tet.
– Újabb csap​da vár rám?
Eta​lon dü​hö​sen fel​m or​dult. Biz​tos vol​tam ben​ne, hogy ha lát​-
nám sö​tét pil​lák​kal ke​re​te​zett sze​m ét, azt is ész​lel​ném, mi​lyen
mér​ge​sen szű​kül össze. Fura volt, hogy be​kö​tött szem​m el is meg
tud​tam ezt jó​sol​ni. En​nek pe​dig az volt oka, hogy meg​m a​gya​ráz​-
ha​tat​lan okok​nál fog​v a is​m er​tem őt.
– Ná​lam van a Stra​di​v a​ri​us, Rune! – mond​ta, nem hagy​v a,
hogy ma​gam​ba me​rül​jek. – Fe​ke​te, mint az olaj és az O. G. mo​-
nog​ram van a fá​já​ba vés​v e. Ki​lenc​éves vol​tam, te pe​dig hét, ami​-
óta ját​szom ezen a hang​sze​ren.
To​tál el​akadt a sza​v am. Nagy​m a​m a azt mond​ta, tíz éve pos​-
tán vissza​küld​te a he​ge​dűt Pá​rizs​ba a ko​ráb​bi tu​laj​do​no​sá​nak,
ami​kor apu már annyi​ra le​gyen​gült, hogy nem tu​dott raj​ta ját​-
sza​ni. Ho​gyan ke​rül​he​tett Eta​lon​hoz?
De nem tud​tam fel​ten​ni e kér​dést, annyi​ra le​döb​ben​tett a val​-
lo​m á​sa.
Mi​után a ha​lot​tas​ko​csi​hoz ve​ze​tett, fel​haj​tot​ta a ka​bá​tom gal​-
lér​ját, hogy el​ta​kar​ja a nyak​lán​cot. Mi​köz​ben be​csa​tol​ta az öve​-
met, meg​fog​tam a ke​zét, és a de​re​ka​m on tar​tot​tam, hogy még
utol​já​ra ki​él​v ez​zem a köz​tünk pat​to​gó elekt​ro​m os szik​rá​kat.
Az​tán ez a néma pil​la​nat is el​m últ, bár majd’ meg​ful​lad​tam
köz​ben, annyi​ra csak rá kon​cent​rál​tam.
Ak​kor hol​nap este. Eze​ket a sza​v a​kat in​téz​te hoz​zám te​le​pa​ti​-
ku​san, majd a kö​nyö​köm​nél fog​v a be​se​gí​tett a ko​csi​ba, amely el​-
in​dult ve​lem és a ba​rá​ta​im​m al.
Meg​ér​ke​zé​sünk után a so​főr le​v et​te a kö​tést a sze​m ünk​ről, és
ki​tett ugyan​an​nál az ut​cá​nál, ahol fel​v ett ben​nün​ket. Elő​v et​tem
a mo​bi​lo​m at. Elő​ször tü​kör​nek hasz​nál​tam, hogy el​len​őriz​zem,
mi​lyen a sze​m em. Nem fény​lett gya​nú​san. Ugyan​úgy el​tűnt a
csil​lo​gás, mint Ben​nél. Meg​könnyeb​bül​ten néz​tem meg az időt a
ki​jel​zőn: pont​ban fél ki​lenc volt.
Mind​össze két órát vol​tunk tá​v ol, noha egy örök​ké​v a​ló​ság​nak
tűnt. Ta​xit hív​tam, és vi​gyáz​tam a ba​rá​ta​im​ra, akik mo​co​rog​ni
kezd​tek.
Mi​kor be​fu​tott a ta​xis, mind a né​gyen be​zsú​fo​lód​tunk hát​ra,
és sut​tog​v a tár​gyal​tuk az este ese​m é​nye​it. A nagy​ját el​fe​lej​tet​ték,
pon​to​san úgy, aho​gyan Eta​lon be​ígér​te. Quan és Sunny arra em​-
lé​kez​tek, hogy oda​m ent hoz​zá​juk egy ma​gas, vál​las, re​sze​lős
han​gú al​kal​m a​zott, és kér​te, mu​tas​sák meg a csuk​ló​pánt​ju​kat.
Ezt kö​v e​tő​en meg​v á​dol​ta őket, hogy ha​m i​sí​tot​ták a meg​hí​v ót, és
a lift​hez kí​sér​te a sze​rel​m es​párt. Ez​u​tán azon​ban min​den ki​esett
az em​lé​ke​ze​tük​ből…
Ami Ja​xet il​le​ti, ő több​re em​lé​ke​zett. Előbb Sunnyt és Qu​ant
pró​bál​ta be​ér​ni, az​tán egy ope​ra​éne​kes „nem evi​lá​gi” ári​á​ját hall​-
gat​ta. Azt már nem tud​ta, az ho​gyan ért vé​get. Min​den el​sö​té​tült
előt​te, és a jár​da​szé​len tért ma​gá​hoz.
Pisz​ko​sul meg​könnyeb​bül​tem, hogy to​tál el​fe​lej​tet​te, ho​gyan
tá​m ad​tam rá. Úgy tet​tem, mint​ha ne​kem is csak ennyi ma​radt
vol​na meg a fe​jem​ben.
Ma azon​ban itt, a szín​ház​te​rem​ben, a ha​jam​ból ára​dó ké​nes
szag újra fel​idé​zi a kel​le​m et​len, ki​tö​röl​he​tet​len em​lé​ke​ket.
Kat hi​bát​la​nul fe​je​zi be az éne​két. Re​na​ta őrü​le​tét és bo​nyo​lult
ér​zel​m i vi​lá​gát még nem tud​ja hoz​ni, a gesz​tu​sok szint​jén azon​-
ban tö​ké​le​tes a sze​rep​for​m á​lá​sa. Tech​ni​ka​i​lag ki​fo​gás​ta​lan. Szin​-
te min​den je​len​lé​v ő diák meg​tap​sol​ja, mi​kor le​lép a szín​pad​ról.
Bou​chard most Aud​rey-t szó​lít​ja. Ba​rá​tunk fe​lénk for​dul. Kö​-
dös te​kin​te​te vé​gig​sik​lik né​gyün​kön, mint​ha erőt kí​v án​na me​rí​te​-
ni a je​len​lé​tünk​ből. Mi​kor raj​tam ál​la​po​dik meg a te​kin​te​te, fáj​-
da​lom su​han át az arc​v o​ná​sa​in.
Meg​fe​szül az áll​kap​csom. Fo​gal​m am sincs, mi​v el bánt​hat​tam
meg.
Jax meg​pró​bál​ja meg​si​m o​gat​ni, ami​kor ki​lép a szék​so​rok
közé, de fél​re​tol​ja a ke​zét. Egy​út​tal Qu​an​ra is ha​ra​gos pil​lan​tást
vet Sunny má​sik ol​da​lán.
Sunny int Jax​nek, hogy fog​lal​ja el mel​let​tem Aud​rey meg​üre​-
se​dett he​lyét. Az ölem​ben lévő tás​ká​ba süllyesz​tem a kö​tést és a
fo​na​lat. Jax leül mel​lém, de le​hor​gaszt​ja a fe​jét. Ki​gyúl​nak a ri​-
val​da​fé​nyek, és meg​v i​lá​gít​ják Aud​rey-t, mi​alatt a né​ző​tér sö​tét​be
bo​rul.
 – Oké, ska​cok, mi fo​lyik itt? – kér​de​zem há​rom rave-er cin​-
ko​som​tól, mi​köz​ben a hang​sze​rek bo​nyo​lult dal​lam​ba kez​de​nek.
Jax össze​gör​nyed szé​ké​ben.
– El​m ond​tam Qu​an​nak, mi tör​tént ket​tőnk kö​zött. Csak…
tud​ni akar​tam, nem ta​pasz​talt-e va​la​m i fu​rát ő és Sunny is.
Gon​dol​tam, be​fúj​tak a füst​tel va​la​m i​fé​le tu​dat​m ó​do​sí​tót az elő​-
adás alatt, vagy ilyes​m i. De az​u​tán Quan kép​te​len volt tar​ta​ni
azt a lep​cses szá​ját, és kö​pött Sunny​nak. Aud​rey meg ki​hall​gat​ta
a be​szél​ge​té​sü​ket.
Sunny Quan kar​já​ba ök​löz. A srác mér​ge​sen néz vissza rá. Ve​-
sze​ked​ni kez​de​nek. Jax​nek és ne​kem kel​le​m et​len ezt ilyen kö​zel​-
ről vé​gig​hall​gat​ni. Bal​sej​tel​m em tá​m ad, mint​egy vissza​tük​röz​v e
Aud​rey meg​szál​lott hang​ját, amely a hang​sze​res kí​sé​re​tet túl​éne​-
kel​v e a kris​tály​csil​lár felé szár​nyal.
Össze​sze​dem min​den bá​tor​sá​go​m at, és Jax​re san​dí​tok, aki kí​-
ván​csi​an mé​re​get a fél​ho​m ály​ban. Esze​rint több​re em​lék​szik,
mint amit teg​nap be​is​m ert. Mind​azon​ál​tal nem tű​nik ijedt​nek,
arra te​hát nem em​lék​szik, hogy kis hí​ján meg​öl​tem.
A szí​v em majd’ ki​ug​rik a mell​ka​som​ból.
– Mi​ről be​szélsz? Mi tör​tént ket​tőnk kö​zött? – adom az ár​tat​-
lant.
Jax össze​pré​se​li két comb​ját a ke​zé​v el, és csil​lo​gó kék sze​m e
az enyé​m et ku​tat​ja a fél​sö​tét​ben.
– A csó​kunk?! Nem em​lék​szel, Rune? – hu​nyo​rog. – To​tál
be​ger​jed​tünk. Abba sem akar​tam hagy​ni. Hogy mi ve​ze​tett el
odá​ig, to​tál ki​esett… az is, hogy te kezd​ted-e vagy én. Aho​gyan az
sem tu​dom, mi tör​tént utá​na. A csók​ra ma​gá​ra azon​ban em​lék​-
szem! Éle​tem​ben nem érez​tem ennyi​re fék​te​len​nek és… gát​lás​ta​-
lan​nak ma​gam!
Fa​hé​jas rá​gó​já​nak il​la​ta meg​csap​ja az or​ro​m at. Az aj​kam​ba
ha​ra​pok, amíg meg nem ér​zem a vér ízét, és Aud​rey-ra sze​ge​zem
a te​kin​te​tem.
– Utá​lom ma​gam, ami​ért meg​bán​tot​tam – foly​tat​ja Jax, és
már ő is az ári​á​ra fi​gyel. – Hi​szen sem​m i mást nem kért, csak
hogy hadd kon​cent​rál​jon arra az ösz​tön​díj​ra: hadd biz​to​sít​sa be a
jö​v ő​jét. Ezen a nyá​ron már össze​jöt​tünk vol​na. – Fel​nyög, és is​-
mét rám néz. – Nem fe​lej​tet​tem el, mennyi​re meg​éri rá vár​ni.
Ugyan​ak​kor egy​foly​tá​ban arra a csók​ra gon​do​lok. Ne​ked is em​-
lé​kez​ned kell rá! Ugye, em​lék​szel?
Sunny és Quan szin​tén lé​leg​zet-vissza​fojt​v a vár​ják a vá​la​szo​-
mat.
Úgy ér​zem, gom​bóc nőtt a tor​kom​ban. Alig ka​pok le​v e​gőt: a
te​jes tur​m ix​ba áll így bele a szí​v ó​szál.
– Őszin​tén… saj​ná​lom, de sem​m i​re sem em​lék​szem. – Szar
alak va​gyok, de ugyan​olyan jól ha​zu​dok, mint Eta​lon. Úgy lát​-
szik, ez jel​lem​ző a faj​tánk​ra. – Biz​tos vagy ben​ne, hogy nem ál​-
mod​tad? – Mi​v el mind​ezt egy szuk​ku​bus kér​di, a leg​szí​v e​seb​ben
el​rö​hög​ném ma​gam, olyan nya​ka​te​kert a hely​zet, ha nem gör​-
nyed​nék ma​gam is az egész sú​lya alatt.
– Nem. Ha​tá​ro​zot​tan em​lék​szem a csó​kunk ízé​re – nyal​ja
meg a szá​ja szé​lét Jax. – Édes volt, mint a nek​tár, plusz olyan,
mint​ha ezer vol​tos ára​m ot ve​zet​tek vol​na ket​tőnk közé. Ne​kem
nin​cse​nek ilyen élénk ál​m a​im, Rune! Mu​száj ezt meg​be​szél​nünk!
Le​té​pem a te​kin​te​tem von​zó arc​v o​ná​sa​i​ról. Nem aka​rok sem​-
mi​fé​le bo​nyo​dal​m at, szé​gyent, zűr​za​v art.
Mi​nek ezen bár​m it meg​be​szél​ni? – gon​do​lom. Mind​ket​tőn​ket
má​sok von​zot​tak ab​ban a pil​la​nat​ban. Té​ged el​bű​völt egy in​ku​-
bus dala, én meg az élet​erő​det ké​szül​tem el​szív​ni, ak​kor, ami​kor
a leg​se​bez​h e​tőbb vol​tál. Ennyi volt, nem több.
Sze​ren​csé​re nem em​lék​szik min​den​re, én pe​dig nem fo​gom az
or​rá​ra köt​ni.
Sunny meg​érin​ti a tér​dem, és a szín​pad​ra mu​tat. Aud​rey
hang​já​v al és moz​du​la​ta​i​v al nem az őrü​let meg​for​m á​lá​sá​ra tö​-
rek​szik. Az au​rá​já​ról nem is szól​v a, ami csu​pa saj​nál​ko​zás és csa​-
ló​dott​ság – to​tál füg​get​le​nül at​tól, amit elő​ad. En​nek el​le​né​re
éne​ke az utol​só tril​lá​kig hi​bát​lan. Ek​kor össze​om​lik, és fel​hüp​-
pög. Mi​után el​hall​gat, a ze​ne​kar is el​né​m ul.
Ap​rócs​ka ter​m e​te úgy ros​kadt össze, akár egy rongy​ba​ba.
– Én… én saj​ná​lom! – ezt fé​lig nyö​gi, fé​lig ki​ált​ja, hogy va​la​-
mennyi​re ment​se a hely​ze​tet. Ez​u​tán hát​ra​fut a szín​fa​lak mögé.
Re​m e​gő hang​ját még egy ide​ig vissza​v e​ri a tá​gas szín​ház​te​rem.
Ki​gyúl​nak a fé​nyek, el​áraszt​v a min​ket kö​nyör​te​len vi​lá​gos​sá​-
guk​kal.
Kö​rü​löt​tünk fel​m o​raj​lik a né​ző​tér.
Kat és Ro​xie össze​ütik az ök​lü​ket.
Bou​chard fel​v o​nul a szín​pad​ra.
– Ahogy lá​tom, meg​v an a fő​sze​rep​lőnk. Re​na​ta sze​re​pe esze​-
rint…
– Vár​jon! – ki​ál​tom. Olyan seb​bel-lob​bal ál​lok fel, hogy a tás​-
kám, akár egy holt​test, a pad​ló​ra hup​pan. Sze​m em​be lógó ha​jam
sze​ren​csé​re el​ta​kar​ja elő​lem azt az öt​v en​v a​la​hány di​á​kot, akik
most rám me​resz​tik a sze​m ü​ket. Aud​rey el​v esz​tet​te az esélyt,
hogy a test​v é​re raj​ta ke​resz​tül va​ló​sít​has​sa meg vá​gya​it. Ez​zel
együtt az ösz​tön​díj egyet​len le​he​tő​sé​ge és a kar​ri​er​je is oda​v e​-
szett, mert nincs pén​ze fi​nan​szí​roz​ni a ta​nul​m á​nya​it. Jax​szel
sem lesz​nek már álom​pár, mi​at​tam, ho​lott tu​ti​ra azzá vál​tak
vol​na.
Ha​csak…
Egy​v a​la​m it te​he​tek, ami örök​re el​fe​led​te​ti Jax​szel azt a csó​-
kot. Egyet​len mó​don in​téz​he​tem el, hogy Aud​rey meg​csil​log​tat​-
has​sa a te​het​sé​gét a fej​v a​dá​szok előtt, noha már at​tól is min​den
íz​em​ben re​m e​gek, hogy rá​gon​do​lok.
– Én… még nem tet​tem pró​bát – nyö​göm ki ke​ser​v e​sen. Eré​-
lyes​nek tű​nök, de köz​ben nyo​m o​rul​tul ér​zem ma​gam. – Job​ban
ének​lek, mint ez a két ama​tőr – mon​dom na​gyot nyel​v e. Hi​de​-
gen csö​röm​pöl a han​gom, mint a tö​rött üveg: meg​v ág​ja a szí​v e​-
met és a nyel​v e​m et.
Ma​ga​m on ér​zem a ba​rá​ta​im hi​tet​len​ke​dő te​kin​te​tét, én vi​-
szont nem tu​dom rá​v en​ni ma​gam, hogy vissza​néz​zek rá​juk.
Kat és Ro​xie meg​for​dul​nak a szé​kü​kön, úgy bam​bul​nak rám,
ezért igyek​szem rá​juk fi​gyel​ni. Min​dent be​ve​tek majd, ami​re
Eta​lon ta​ní​tott – ha​tá​ro​zom el. Ha ki​ütöm Ka​tet, és he​lyet​te​si
sze​rep​be kény​sze​rül, el​sé​tál. Ak​kor ma​rad Aud​rey.
Hát​ra​pil​lan​tok a sor​ra, ahol a ta​ná​rok ül​nek. Min​den​ki meg​je​-
lent Tom​lin ta​nár úr ki​v é​te​lé​v el, aki gyak​ran ruc​can ki hét​v é​gé​re
Pá​rizs​ba, hogy ott játsszon az együt​te​sé​v el. Örü​lök, hogy nincs
itt, még a vé​gén le​sza​v az​na.
– Azt mond​ták, ha aka​rom, én is meg​pró​bál​ha​tom, nem igaz?
– je​len​tem ki.
Char​lot​te néni le​v e​szi a szem​üve​gét, és el​gon​dol​ko​zik egy pil​-
la​nat​ra, mint​ha at​tól tar​ta​na, hogy nem ké​szül​tem fel elég​gé.
Vagy he​lyet​tem is szé​gyen​ke​zik, hogy el​árul​tam Aud​rey-t, a ba​-
rát​nő​m et. Vé​gül még​is igen​lőn bic​cent. Kény​sze​re​dett lel​ke​se​dé​se
át​ra​gad a töb​bi ta​nár​ra.
– Ma​dame Bou​chard, úgy néz ki, van még egy je​lent​ke​zőnk –
szó​lal meg Fab​re igaz​ga​tó.
Noha Fran​ken​stein meny​asszo​nyá​nak szem​lá​to​m ást nem tet​-
szik ez a for​du​lat, to​ká​ját az ál​lá​hoz pré​sel​v e ő is bó​lint, hogy ak​-
kor men​jek ki a szín​pad​ra.
El​fu​ra​ko​dom Jax mel​lett, aki ugyan​olyan döb​bent un​dor​ral
néz rám, mint Sunny és Quan. Nem men​te​ge​tem ma​gam, ha​-
nem ki​lé​pek a szék​so​rok közé, hogy meg​küzd​jek éle​tem leg​na​-
gyobb sze​re​pé​ért, ame​lyet a há​tam kö​ze​pé​re sem kí​v án​tam.
 18.
A TER​MÉ​SZET MO​RA​TÓ​RI​U​MA

„Kö​nyör​te​le​nek a ter​m é​szet tör​vé​nyei. Mi pe​dig ro​h a​m o​san és

el​len​áll​h a​tat​la​nul sod​ró​dunk vég​ze​tünk felé.”
Ni​ko​la Tes​la

Két óra volt hát​ra vil​la​nyol​tá​sig. Tüs​ké​nek ki kel​lett ta​lál​nia, ho​-

gyan me​ne​kül​jön ki eb​ből a bör​tön​ből.
Va​la​m i tör​tént ma Rune-nal. Érez​te ezt az éne​kén is ott, a
szín​ház​te​rem​ben. Cso​dá​la​tos volt, győ​zött is, mind​ez azon​ban
fel​ka​v ar​ta. Tüs​ke min​dent tud​ni akart a kö​rül​m é​nyek​ről. Ha az
tör​tént, amit gya​ní​tott, és a lány, aki el​nyer​te az ope​ra​ház leg​-
ran​go​sabb sze​re​pét a sa​ját ere​jé​ből, nem is örült neki, ak​kor ta​lán
még​is félő volt, hogy Erik ter​v e mű​köd​ni fog.
A klub​ban töl​tött éj​sza​ka óta Rune meg ő, Tüs​ke kü​lön​ben
sem vol​tak már egy hul​lám​hosszon. A lány ha​rag​ja gá​tat emelt
előt​te, és töb​bé nem lá​to​gat​hat​ta meg ál​m a​i​ban… ez a fal csak
úgy dől​he​tett le, ha mó​dot ta​lál rá, hogy ta​lál​koz​za​nak, és is​m ét
vissza​nye​ri a bi​zal​m át.
El​húz​za a re​teszt az egyik ket​re​cen, és fel​áll, meg​igaz​gat​v a az
arca fe​lét el​ta​ka​ró masz​kot és a kö​pö​nye​gét. Eszé​be ju​tott va​la​-
mi. Ve​szé​lyes terv volt, ta​lán ha​lá​los is.
 Elő​ző este Erik ak​ti​v ál​ta a föld alat​ti haj​lé​ku​kat öve​ző göd​rö​-
ket és kín​zó​esz​kö​zö​ket. Tüs​ke is itt ra​gadt így vele együtt. Fi​a​ta​-
lon meg​ta​nul​ta ugyan, ho​gyan ke​rül​je ki a leg​több ke​lep​cét,
ugyan​ak​kor elég jól is​m er​te a Fan​to​m ot ah​hoz, hogy fel​té​te​lez​ze,
akad még né​hány be​lő​lük, ame​lyek​ről ő sem tud. Erik soha nem
bí​zott meg tel​je​sen sen​ki​ben, már ön​m a​gát le​szá​m ít​v a.
Volt ugyan egyet​len át​já​ró, amely át​v e​ze​tett a pin​cén: ez biz​-
ton​sá​gos​nak volt mond​ha​tó. Erik arra az es​he​tő​ség​re ter​v ez​te, ha
föld alat​ti ott​ho​nát el​árasz​ta​ná a kör​nye​ző fo​lyó. Va​ló​já​ban ő
maga duz​zasz​tot​ta fel víz​tá​ro​zók​ká a mel​lék​ága​kat. Egy zsi​li​pet
is el​he​lye​zett a pin​cé​be, ame​lyet ha ki​nyit, a víz egy perc le​for​gá​-
sa alatt el​ön​ti a haj​lé​kot. Arra az eset​re tar​to​gat​ta ezt, ha a nyo​-
mát is el kel​le​ne tün​tet​nie itt​lé​té​nek.
A me​ne​kü​lé​si út​v o​na​lon azon​ban nem kel​lett tar​ta​ni a pusz​-
tu​lás​tól: lég​m en​te​sen zá​ró​dó alag​út​ként ve​ze​tett át a fo​lyam
alatt a ke​resz​te​lő​m e​den​cé​hez. Ange is erre köz​le​ke​dett Rune lá​to​-
ga​tá​sá​nak nap​ján, víz​zel tölt​v e meg a me​den​cét.
Tüs​ke úgy ter​v ez​te, erre me​ne​kül el ma este.
Bár​m ely más út​v o​nal az​zal fe​nye​ge​tett, hogy be​le​esik Erik va​-
la​m e​lyik rej​tett csap​dá​já​ba. Mind​egyik csa​pó​aj​tó kü​lön cel​lá​hoz
ve​ze​tett: mind a maga mód​ján gyö​tör​te ha​lál​ra az oda​ke​rült pré​-
dát. Az egyik​ben a nö​v é​nyek pa​rá​nyi, mér​ge​ző bé​ká​kat rej​te​get​-
tek, míg a má​sik​ban be​ta​ní​tott de​ne​v é​rek ad​dig ül​döz​ték sze​ren​-
csét​len ál​do​za​tu​kat, amíg szív​ro​ham nem vég​zett vele. A har​m a​-
dik​ban a fel​rob​ba​nó hő​kö​v e​tő ra​ké​ták ló​da​rázs​ra​jo​kat ri​asz​tot​tak
fel, a ne​gye​dik​ben a fu​tó​ho​m ok​pad​ló ki​fu​tott az ál​do​zat lába alól,
mi​köz​ben az egy​re kö​ze​lebb nyo​m u​ló fa​la​kon hem​zse​gő ro​v a​rok
ele​v e​nen fal​ták fel a tes​tét… Ott vol​tak az​u​tán azok a skor​pi​ók​kal
teli do​bo​zok a fo​lyo​sók men​tén, ame​lyek​nek ki​fe​szí​tett drót​ja​i​ra
csak rá kel​lett lép​ni, hogy el​sza​ba​dul​jon a po​kol.
A Fan​tom ak​kor fej​lesz​tet​te tö​kély​re az ül​dö​zés mű​v é​sze​tét,
ami​kor egy per​zsa sah bér​gyil​ko​sá​ul sze​gő​dött bő egy év​szá​za​da,
jó​v al a moz​gás​ér​zé​ke​lők, lé​zer​su​ga​rak vagy szá​m í​tó​gé​pes ve​zér​-
lés meg​je​le​né​se előtt. Ak​ko​ri​ban meg kel​lett elé​ged​nie a rej​tett ke​-
lep​cék​kel és mér​gek​kel. Torz zse​ni​a​li​tá​sa és a ro​v a​rok ele​gáns
pusz​tí​tó mun​ká​ja meg​tet​te a ma​gá​ét. Az em​ber ösz​tö​nö​sen tart a
ter​m é​szet ar​ze​nál​já​tól. Erik erre a fé​le​lem​re ját​szott rá, hogy
meg​tör​je, aki a csap​dá​já​ba ke​rült.
Bri​li​áns ésszel tár​su​ló ül​dö​zé​si má​ni​á​ja arra kész​tet​te, hogy
meg​kö​ze​lít​he​tet​len út​v esz​tő​v el vé​del​m ez​ze ott​ho​nát az el​len​sé​ge​-
i​től, amely egy​út​tal az oda​té​v edt pré​dát is el​ej​ti. Tüs​két ter​m é​sze​-
te​sen nem te​kin​tet​te sem el​len​ség​nek, sem pré​dá​nak. Most azon​-
ban azok​ká vált.
A fiú, meg​ra​gad​v a a két nagy ket​re​cet, ame​lyet elő​ké​szí​tett
erre a cél​ra, be​lé​pett a pin​ce​la​bor​ba ve​ze​tő ket​re​ces fel​v o​nó​ba,
össze​csuk​ta maga mö​gött a két aj​tó​szár​nyat, és meg​nyom​ta a
lift​gom​bot. Re​m él​te, hogy apja a ko​por​só​ban pi​hen. He​ge​dű​jét az
egyik ket​rec al​já​nak tit​kos re​ke​szé​be rej​tet​te, oda, ahol más​kor az
ál​lat​ele​delt tar​tot​ta. Tor​kig volt már a ha​zug​sá​gok​kal.
A lift nyi​ko​rog​v a, re​cseg​v e meg​in​dult le​fe​lé. Há​rom ma​da​ra és
öt hül​lő​je nyug​ta​la​nul iz​gett-moz​gott a ket​re​cé​ben.
Tüs​ke re​m él​te, hogy elő​ző este tö​ké​le​te​sen ál​cáz​ta ma​gát,
ami​kor az al​kal​m a​zot​tak egyen​ru​há​já​ba öl​töz​v e me​ne​kí​tet​te ki
Rune-t és a ba​rá​ta​it a klub​ból. Nem is​m er​te fel sen​ki. A so​főrt is
hip​no​ti​zál​ta, mi​után vissza​szál​lí​tot​ta Rune-t és tár​sa​sá​gát. Mél​-
tán hi​het​te, hogy min​den nyo​m ot el​tün​te​tett maga után.
Csu​pán azt nem vet​te szá​m í​tás​ba, hogy a Fan​tom​nak min​-
den​re van sze​m e, és töb​bet lát, mint a tér​fi​gye​lő ka​m e​rák, ame​-
lye​ket Tüs​ke nagy gond​dal el​ke​rült. Ott vol​tak az​u​tán a ké​m ei,
aki​ket vagy ma​ni​pu​lált vagy vá​lo​ga​tott kín​zá​sok​kal tört meg.
A le​v en​du​la​szín he​lyi​ség​be vissza​té​rő​ben bele is fu​tott egy
ilyen​be a lift​ben. Úgy ter​v ez​te, hogy le​v e​ti majd az egyen​m el​-
lényt, az​tán al​v ást mí​m el Erik jö​v e​te​le előtt. Az éles sze​m ű kém​-
nek azon​ban fel​tűnt, hogy fe​ke​te ken​dőt szo​ron​gat a ke​zé​ben, ef​-
fé​lék​kel kö​töt​ték be az ide ér​ke​zők sze​m ét. Men​ten je​len​tet​te is az
urá​nak.
Tüs​ké​nek nem lett vol​na sza​bad el​kér​nie a so​főr​től, csak​hogy
az anyag​da​rab meg​őriz​te Rune par​füm​jé​nek és smink​jé​nek il​la​-
tát, ezért nem tu​dott meg​v ál​ni tőle.
Bal​sze​ren​csé​jé​re a kém, aki​be be​le​bot​lott, lát​ta is Rune-t és a
ba​rá​ta​it. Ze​nész​ként vé​gig​néz​te az emel​v ény​ről, ami​kor Tüs​ke el​-
ve​zet​te őket az elő​adás alatt.
 Csak ha​za​ér​v e döb​bent rá, hogy be​árul​ták. Erik elő​rán​gat​ta
zse​bé​ből a fe​ke​te ken​dőt, a ma​gas​ba tar​tot​ta, és má​gu​si tu​do​m á​-
nyá​v al meg​gyúj​tot​ta. A ken​dő na​rancs szik​rá​kat szór​v a ha​m u​v á
égett maga kö​rül, és a már​v ány​pad​ló​ra hull​v a ott füs​töl​gött Tüs​-
ke láb​fe​jé​nél.
A fiú ak​kor ék​te​len ha​rag​ra ger​jedt, és meg​fo​gad​ta, hogy
meg​ke​re​si a do​bost, és el​lát​ja a ba​ját… azt is meg​bán​ja majd,
hogy meg​szü​le​tett. Ha​nem az​tán be​lát​ta, hogy az a fic​kó csak
egy báb. Az őt moz​ga​tó szá​la​kat kell el​v ág​nia.
Erik ez​u​tán ott​hagy​ta, előbb azon​ban biz​to​sí​tot​ta, ha meg​pró​-
bál meg​szök​ni az éj​jel, an​nak ha​lá​los kö​v et​kez​m é​nyei lesz​nek.
Ez azon​ban elő​ző este volt. Erik ak​kor még majd’ ki​csat​tant az
élet​erő​től, ami​v el te​le​fal​ta ma​gát a klub​la​ko​m án. Az​óta ezt az
ener​gi​át jó​részt el​v esz​te​get​het​te a pin​ce​la​bor​ban. Gyen​ge lesz ah​-
hoz, hogy el​fog​ja őt, Tüs​két szö​kés köz​ben.
A lift nyi​ko​rog​v a meg​állt. Tüs​ke ha​bo​zott, az orra még tele
volt a vegy​sze​rek és az elekt​ro​m os​ság bű​zé​v el.
Több hete nem járt a la​bor​ban. Kis​ko​rá​tól utál​ta, ami itt a sze​-
me elé tá​rult, mi​v el min​den egyes al​ka​lom​m al kény​te​len volt fe​-
lül​v izs​gál​ni az any​ja ál​tal be​le​ne​v elt er​köl​csi el​v e​ket. Ezek​ről le
kel​lett ugyan mon​da​nia, fe​led​ni azon​ban so​sem tud​ta őket.
Fenn​tar​tá​sa​it nem tár​ta ed​dig a fér​fi elé, aki meg​m en​tet​te az éle​-
tét és meg​ta​ní​tot​ta a túl​élés for​té​lya​i​ra. Ah​hoz tú​lon​túl tisz​tel​te
Eri​ket. Nem gá​zol​ha​tott a re​m é​nye​i​be.
Re​m ény… Mi​cso​da tra​gi​ku​san ide nem illő szó volt ez an​nak
fé​nyé​ben, amit e he​lyi​ség kép​v i​selt.
Tüs​ke te​kin​te​te most a la​bor sar​ká​ban álló üveg​tar​tá​lyon ál​la​-
po​dott meg: sár​ga plaz​m a lük​te​tett ben​ne a szív​v e​ré​sek rit​m u​sá​-
ra. La​kó​ja, akit pony​v a ta​kart el, e for​tyo​gó áram​lat​ból táp​lál​ko​-
zott. Nyú​lós gli​ce​ro​lol​dat és más fa​gyás​gát​ló véd​te ki a szö​v e​tei
ki​kris​tá​lyo​so​dá​sát. E le​le​m é​nyes kon​zer​v á​lá​si mód Erik ta​lál​m á​-
nya volt egy év​szá​zad​dal ko​rább​ról, mi​előtt az em​be​ri​ség fel​ta​lál​-
ta a hi​ber​ná​lást.
Tüs​ke nem győ​zött ámul​doz​ni, ami​kor órá​kat vagy na​po​kat
töl​tött ide​lent, hogy se​gít​sen ap​já​nak élet​ben tar​ta​ni e tö​ré​keny
te​remt​m ényt: le​pény​hal​ból és le​v e​li​bé​ká​ból ki​v ont oz​m o​li​to​kat
fecs​ken​dez​tek a bőre alá. Ezek a pa​rá​nyi mo​le​ku​lák meg​aka​dá​-
lyoz​ták az élet​fon​tos​sá​gú szer​v ek és test​ned​v ek meg​der​m e​dé​sét,
biz​to​sít​v a a lény fenn​m a​ra​dá​sát.
Mi​után ki​lé​pett a lift​ből, Tüs​két va​la​m e​lyest meg​nyug​tat​ta,
hogy nem lát​ta, mert a pony​v a el​ta​kar​ta. Ma este kü​lö​nö​sen ne​-
héz lett vol​na el​v i​sel​nie a lát​v á​nyát, te​kin​tet​tel arra, hogy jot​tá​-
nyit sem vál​to​zott az alatt a ti​zen​két év alatt, ame​lyet ő Erik ol​-
da​lán töl​tött, aho​gyan előt​te sem, már év​szá​za​dok óta.
– Azért jöt​tél, hogy hát​ba szúrj? – hang​zott fel Erik fá​radt
hang​ja egy plüss-szék​ből a kö​ze​li sa​rok​ból. Gyak​ran ül​dö​gélt itt,
hogy vissza​nyer​je el​szí​v ott ere​jét.
Tüs​ke vál​la bűn​tu​da​to​san meg​gör​nyedt a méz​édes, fá​radt
hang hal​la​tán.
Erik cson​tos alak​ja meg​m oc​cant a sö​tét​ben, hogy szem​be​néz​-
zen vele. Egy mű​tő​asz​tal állt ket​te​jük kö​zött, a fe​let​te him​bá​ló​zó
vil​lany​kör​te gyér fé​nye vissza​tük​rö​ző​dött a fém​fe​lü​le​ten. E mel​-
lett az asz​tal mel​lett ta​nít​gat​ta Erik nagy tü​re​lem​m el ne​v elt fiát,
ho​gyan ope​rál​ja meg a be​teg ál​la​to​kat. Ké​sőbb en​nél bo​nyo​lul​-
tabb mó​do​sí​tá​so​kat is vég​re kel​lett haj​ta​nia, ame​lyek​től vi​szoly​-
gott. Nem​hi​á​ba bíz​ta meg ezek​kel Erik, hi​szen neki ma​gá​nak
sem volt hoz​zá​juk gyom​ra.
Mint​egy gon​do​la​ta​i​ra vá​lasz​kép​pen az egyik ket​rec​be zárt ma​-
dár fel​v o​ní​tott, akár egy róka, ami​re egy gyík hu​ho​gá​sa fe​lelt.
Tüs​ke mé​lyen le​hor​gasz​tot​ta a fe​jét.
Gyer​m ek​fej​jel nem is ál​m o​dott ar​ról, mire kell majd fel​hasz​-
nál​nia az itt el​sa​já​tí​tott kész​sé​ge​ket: hogy az el​len a lány el​len
kell for​dí​ta​nia min​dent, aki az iker​lel​ke. Ugyan ho​gyan ve​szi
majd rá ma​gát, hogy be​le​m etsszen gyö​nyö​rű bő​ré​be?
A mell​ka​sa meg​v o​nag​lott ke​ser​v é​ben. Ami​kor utol​já​ra itt járt,
a mű​tő​asz​talt por fed​te. Az el​m últ he​tek​ben azon​ban Erik elő​ké​-
szí​tet​te hal​lo​w e​en éj​sza​ká​já​ra, azaz hol​nap​ra, ami​kor majd ide​-
hoz​zák Rune-t. Min​dent ala​po​san ki​ta​ta​ro​zott: a fém​ru​gó​kat,
eme​lő​ket és kap​cso​ló​kat, ame​lyek​nek sze​re​pük le​het az át​v ál​toz​-
ta​tás​ban. Még sző​ke ha​jat is gyűj​tött ab​ból a drá​ga haj​ke​fé​ből,
ami azé a fel​v á​gós pri​m a​don​náé volt… Tüs​ke csór​ta el a szá​m á​-
ra. A sző​ke fo​nat most nej​lon​ba csa​v ar​v a, ste​ri​li​zá​ló tűk​kel át​döf​-
ve egy tál​cán he​v ert Tüs​ke szi​kéi mel​lett. Min​den ké​szen állt a
nagy be​avat​ko​zás​ra.
Tüs​ké​v el már en​nek a gon​do​la​tá​ra is for​gott a vi​lág, hát még
ha kö​rül is né​zett: fa​pol​co​kon so​ra​ko​zó, for​m al​de​hid​ben ázó fel​-
is​m er​he​tet​len szer​v ek, pi​pet​ták, lom​bi​kok és le​pár​ló osz​lo​pok
min​den​hol. Az asz​tal mel​lett ko​pott táb​la állt, tele ma​te​m a​ti​kai
kép​le​tek​kel és egyen​le​tek​kel, meg egy ki​sebb asz​tal​ka kü​lön​bö​ző
– ké​m i​ai, fi​zi​kai, bio​ló​gi​ai, ok​kult és al​kí​m i​ai – en​cik​lo​pé​di​ák​kal.
A több​sé​gü​ket jó elő​re ki​nyi​tot​ták a meg​fe​le​lő ol​da​lon, hogy alá​-
hú​zott szö​v eg​ré​sze​ik​kel se​gít​sék a mű​v e​le​tet.
Szé​dü​lé​sét le​győz​v e Tüs​ke meg​koc​káz​ta​tott egy lé​pést elő​re.
Le​tet​te a ket​re​ce​ket a lif​ten kí​v ül, az​tán a hű​v ös kő​fal​nak ve​tet​te
a há​tát, hogy ma​gá​hoz tér​jen. Ange oda​to​tyo​gott a ket​re​cek​hez,
és ba​rá​ti​lag csip​ked​ni kezd​te a cső​ré​v el a rá​cso​kat.
– Ezek itt az utol​só be​te​ge​im – mond​ta Tüs​ke, és kesz​tyűt hú​-
zott a ke​zé​re, hogy el​rejt​se an​nak re​m e​gé​sét. – Meg​gyó​gyul​tak,
és te min​dig is arra ta​ní​tot​tál, hogy egy perc​cel se tart​sam őket
fog​v a to​v ább a szük​sé​ges​nél. Már így is vagy egy hó​nap​pal el​kés​-
tünk, el​ha​nya​gol​tuk őket. Mi​v el pe​dig az el​kö​v et​ke​ző éj​sza​ká​kon
el le​szünk fog​lal​v a…
Ha volt va​la​m i egy​ál​ta​lán, amit Erik tisz​telt, az az ala​cso​-
nyabb ren​dű lét​for​m ák éle​te volt. Noha ezek​kel is vé​gez​te​tett kí​-
sér​le​te​ket, min​dig ret​ten​tő​en vi​gyá​zott, hogy ne árt​son ne​kik fe​-
les​le​ge​sen, és gon​do​san ápol​ta őket a fel​gyó​gyu​lá​su​kig. Még a
kín​zó​kam​rá​i​ban is skor​pi​ó​kat és ló​da​ra​zsa​kat ve​tett be, azaz
olyan lé​nye​ket, ame​lyek több​ször is csíp​het​tek anél​kül, hogy ki​-
múl​tak vol​na. Soha nem mé​he​ket. Nem vit​te rá a lé​lek, hogy
akár egy ro​v ar is mi​at​ta pusz​tul​jon el. Mé​he​ket csak tá​gas, sza​-
bad te​rek​ben hasz​nált fi​gye​lem​el​te​re​lés​re vagy ijeszt​ge​tés​re, ahol
ki​sebb va​ló​szí​nű​ség​gel tá​m ad​tak.
Tüs​ke úgy gon​dol​ta, ez egy​szer ő ma​ni​pu​lál​ja a ter​m é​szet​re
hi​v at​koz​v a a Fan​to​m ot.
– Meg​kér​né​lek, hogy ereszd őket sza​ba​don te ma​gad – foly​-
tat​ta –, de lá​tom, túl gyen​ge vagy ah​hoz, hogy fel​m enj a föld
fölé. – Ahogy szem​be​né​zett Erik​kel, igye​ke​zett kö​zö​nyös ké​pet
vág​ni.
 A fél​ho​m ály​ban is lát​ta, ho​gyan resz​ket meg vá​la​szul Erik
álla. A csont​v áz​m aszk​tól el​ta​kart torz arc​v o​ná​sok et​től még fé​lel​-
me​te​sebb​nek lát​szot​tak. Fel​öl​töz​v e al​ha​tott el, mert még a ba​rát​-
csu​ha volt raj​ta, mint​ha elő​ző éj​jel fon​to​sabb dol​ga is akadt vol​na
hol​m i ru​ha​v ál​tás​nál.
– A vak is lát​ja, hogy te ma​gad sze​ret​nél el​sza​ba​dul​ni mel​lő​-
lem. Ad​jam vissza a sza​bad​sá​go​dat? Elő​ször azon​ban vol​nál szí​-
ves meg​m a​gya​ráz​ni, mi​ért aka​dá​lyo​zod a ter​v e​i​m et? Te, aki
évek​kel ez​előtt hű​sé​get es​küd​tél ne​kem! Aki ki​je​len​tet​ted, hogy az
éle​te​det ál​doz​nád azért, hogy tel​je​sül​jön a leg​hőbb kí​v án​sá​gom.
Ha tu​dom, hogy ez lesz be​lő​le, nem fo​gad​lak az ott​ho​nom​ba, té​-
ged, kis éhen​kó​rászt, hogy fel​nő​v e ma​gad​nak akard a lányt! –
Erik tér​dén nyug​v ó uj​jai görcs​be rán​dul​tak a csu​ha ta​ka​rá​sá​ban.
Fel​in​dult​sá​gá​ról zi​há​ló lé​leg​ze​te is ta​nús​ko​dott.
Tüs​ke ijed​ten hő​költ vissza e sza​v ak​ra. Az üveg​tar​tály elekt​ro​-
mos sis​ter​gé​se szin​tén Erik fel​aj​zott ideg​ál​la​po​tát tük​röz​te. Alá​be​-
csül​te ne​v e​lő​ap​ja, az egy​ko​ri bér​gyil​kos éber​sé​gét, aki akár fél​-
álom​ban is ki tu​dott még vet​ni egy gyil​kos pan​dzsá​bi lasszót.
Tüs​ke ezért ke​zét a sze​m e elé kap​ta, hogy így véd​je tor​kát a gyil​-
kos drót​hu​rok​tól és ólom​go​lyó​tól, amely las​san kú​szott elő Erik
ru​ha​uj​já​ból.
Ange kur​rog​v a a szár​nyát csat​tog​tat​ta, meg​érez​v e, hogy ha​-
lált hoz​hat ez a pil​la​nat. Fel​röp​pent hát a mű​tő​asz​tal​ra a két fér​fi
közé.
– Csak ma​gun​kat véd​tem, mert erre es​küd​tem fel – ke​res​te
ne​v e​lő​ap​ját a te​kin​te​té​v el Tüs​ke. Za​v ar​ta a fér​fit el​ta​ka​ró hattyú
vö​rös tol​la​za​ta, amely vér​tó​csa​ként te​rült el a rozs​da​m en​tes acé​-
lon. – Ki kel​lett kí​sér​nem Rune ba​rá​ta​it, ne​hogy tű​nyo​m ok​kal a
csuk​ló​ju​kon és bo​ká​ju​kon éb​red​je​nek fel. A klub öt éve mű​kö​dik,
és nem kel​tett nagy fel​tű​nést… leg​fel​jebb rém​hí​rek kel​tek róla
láb​ra. Leg​in​kább azért, mert az ál​do​za​tok fel​nőt​tek vol​tak, akik
sza​bad vá​lasz​tá​suk​ból jöt​tek el hoz​zánk. Ha azon​ban kis​ko​rú​ak
fel​bő​szült szü​lei zar​gat​ják majd a zsa​ru​kat, azok is más szem​m el
né​zik a klub​be​li ese​m é​nyek be​szé​des nyo​m a​it.
– Ér​de​kel​nek is en​gem az em​be​ri tör​v é​nyek! – hor​kant fel
meg​v e​tő​en Erik, és ezt nem di​csek​v és​ből mond​ta. Több mint egy
év​szá​za​don át meg​úsz​ta szám​ta​lan gyil​kos​sá​ga kö​v et​kez​m é​nye​-
it. A több​sé​gük nem za​v ar​ta a lel​ki​is​m e​re​tét, mi​v el az ál​do​za​tok
zöm​m el ma​guk is gyil​ko​sok vol​tak, vagy an​nál is rosszab​bak.
Kü​lön​ben is, itt, Pá​rizs​ban ki​tű​nő kap​cso​la​tai vol​tak a bűn​ül​dö​-
zés va​la​m ennyi ágá​ban: lé​lek​v ám​pí​rok ma​guk is, akik nagy​sze​-
rű​en el​ke​v e​red​tek a föl​di ha​lan​dók​kal. Ezek mind fel​ada​tuk​nak
te​kin​tet​ték, hogy ne kap​ják raj​ta a faj​tá​ju​kat.
Erik ide​je​ko​rán meg​győz​te őket, hogy a gyil​kos​sá​gok a rej​tőz​-
kö​dé​sü​ket szol​gál​ják, és ál​do​za​tai ilyen vagy olyan for​m á​ban a
vám​pír​nem​zet​ség há​bo​rí​tat​lan élet​v i​te​lét fe​nye​get​ték. Kap​cso​la​-
tai te​hát fe​dez​ték, bár​m i​re ve​te​m e​dett. Vég​ső so​ron azon​ban a
meg​ra​bolt éle​tek​kel a sa​ját élet​éve​it hosszab​bí​tot​ta meg… Ad​dig
akart élni, amíg meg nem ta​pasz​tal​ja azt, amit nem ka​pott meg
sem a vi​lág​tól, sem tu​laj​don any​já​tól: a fel​té​tel nél​kü​li sze​re​te​tet.
– Iga​zad van – mond​ta Tüs​ke, aki már​is meg​szán​ta. – Az
em​be​rek​től nincs fél​ni​v a​lód. Ha​nem ott van a sa​ját faj​tánk. Ez
már egé​szen más​ként hang​zik, nem igaz? Al​v i​lá​gi szö​v et​sé​ge​se​-
ink sem ven​nék jó né​v en, ha a nya​kuk​ra hoz​nád az imént vá​zolt
bo​nyo​dal​m a​kat. Rá​adá​sul fel is es​küd​tünk arra, hogy ti​tok​ban
tény​ke​dünk. Mind​ez a tit​kos tö​m e​ges la​ko​m ák meg​lé​tét is ve​szé​-
lyez​tet​né, amit ez a klub tesz le​he​tő​v é. Egy olyan klub, amely​be a
cim​bo​rá​id a tel​jes va​gyo​nu​kat be​le​öl​ték, hogy kel​le​m e​seb​bé tedd
vele az éle​tü​ket. Nem akar​ha​tod, hogy rá​jöj​je​nek, mi is iga​zán
eb​ben a sa​ját ér​de​ked: hogy mi​nél több ener​gi​át sze​rezz a lá​-
nyod​nak. – Tüs​ke újra a fa​gyasz​tó​kam​rát néz​te, mi​köz​ben igye​-
ke​zett le​gyűr​ni újon​nan tá​m adt dü​hét. Mi​ért tesz Erik min​dent
koc​ká​ra fél​holt gyer​m e​ké​ért, ami​kor övé a ne​v elt fia fel​té​tel nél​-
kü​li sze​re​te​te? – Ha a be​fek​te​tő​ink ve​szély​ben ér​zik ma​gu​kat,
vissza​v o​nul​nak, ami​nek a leg​in​kább a lá​nyod lát​ná ká​rát.
Erik a zse​bé​ben ko​to​rász​v a el​tet​te pan​dzsá​bi lasszó​ját.
Tüs​ke alig ész​re​v e​he​tő​en fel​só​haj​tott.
– Önt​sünk tisz​ta vi​zet a po​hár​ba! – szi​szeg​te Erik. – A lány
már​is szen​v ed. Ezt ne​ked is lát​nod kell ennyi év után. És nem az
a lé​nyeg, hogy ki​m e​ne​kí​tet​ted a ba​rá​ta​it, ha​nem hogy őt is ki​-
men​tet​ted. A teg​nap es​tét je​löl​tem meg a vég​ső bu​ká​sá​nak, ami
má​zsás sú​lyok​kal ter​hel​te vol​na meg a lel​ki​is​m e​re​tét. Ez volt az
utol​só esé​lyünk, hogy együtt​m ű​kö​dés​re bír​juk, mi​v el az ének​lé​si
kény​sze​rén va​la​m i​kép​pen úrrá lett. – Vád​ló pil​lan​tást ve​tett Tüs​-
ké​re, aki ma​ka​csul a csiz​m á​já​ra sze​gez​te a te​kin​te​tét. Arra is
gond​ja volt, hogy meg​fé​kez​ze az ér​zel​m e​it, ne​hogy el​árul​ja az
au​rá​ja. – A lány ét​v á​gya azon​ban to​v ább​ra is csil​la​pít​ha​tat​lan.
Ez az egyet​len ütő​kár​tya a ke​zünk​ben. Hadd hall​jam, mi tör​tént:
leg​alább en​ged​ted la​ko​m áz​ni? Jó, ha tu​dod: a vá​la​szo​don nem
csu​pán az ál​la​ta​id sor​sa mú​lik, fiam.
Tüs​ke nem fe​lelt azon​nal, a kesz​tyű​jét igaz​gat​ta, ki​si​m ít​v a a
fe​ke​te bőr rán​ca​it.
– Igen, hagy​tam, hogy be​le​kós​tol​jon az egyik di​ák​tár​sá​ba. –
Va​la​hány​szor vissza​em​lé​ke​zett arra, mi​lyen va​dul tá​m adt Rune
a ba​rát​já​ra, ve​gyes ér​zé​sek ke​rí​tet​ték ha​tal​m uk​ba: le​nyű​göz​te, de
el is szo​m o​rí​tot​ta a do​log. – A sző​ke fi​ú​ba. Ez elég lesz ah​hoz,
hogy meg​ront​sa a kap​cso​la​tát a ba​rá​ta​i​v al. Mi​előtt azon​ban
meg​öl​het​te vol​na a srá​cot, meg​ál​lí​tot​tam. Ha bör​tön​be ke​rül​ne,
nem sok hasz​nát ven​nénk.
– Iga​zad van. – Erik fel​állt. A ke​zét to​v ább​ra is a zse​bé​be rej​-
tet​te, és az üveg​tar​tály​hoz von​szol​ta ma​gát. A fém​pult​nak tá​-
masz​ko​dott ros​ka​tag ter​m e​té​v el, és fel​emel​te a pony​v a egyik sar​-
kát, hogy alá​pil​lant​son.
– Az há​bo​rít fel, hogy ki​sa​já​tí​tot​tad a lányt, mi​előtt ke​ze​lés​be
ve​het​tem vol​na, hogy út​m u​ta​tást és vi​gaszt nyújt​sak neki. Hogy
az el​m é​jé​be ke​rül​het​tem vol​na. Ak​kor min​den​szen​tek es​té​jén
min​den bi​zonnyal kö​nyör​gött vol​na, hogy fel​ál​doz​has​sa ma​gát.
Rossz dön​té​se​ket hoz​tál az el​m últ he​tek​ben, ezek most sor​ra ki​-
de​rül​nek. Nem tet​szik ez ne​kem. Mind​egy, kapsz még egy utol​só
esélyt, el​v ég​re is jó szol​gá​la​tot tet​tél éve​ken át. Elém hoz​tad őt,
ami​re sen​ki más nem lett vol​na ké​pes.
Tüs​ke sze​m e gya​nak​v ón össze​szű​kült. Volt va​la​m i cél​za​tos,
fél​re​ért​he​tet​len fe​nye​ge​tés eb​ben a di​csé​ret​ben, amit nem ér​tett.
De nem mert kér​de​zős​köd​ni. Erik mos​ta​ni lel​ki​ál​la​po​tá​ban csak
az​zal a le​he​tő​ség​gel ját​szott vol​na, hogy nem jut ki in​nen ma éj​-
jel.
– Menj, en​gedd sza​bad​dá a be​te​ge​i​det! – mond​ta az apja. –
Utol​já​ra csi​ná​lod, bi​zo​nyá​ra fel​dob ez a tu​dat.
 Tüs​ke fel​tet​te a fe​jé​re a kám​zsát, és is​m ét kéz​be vet​te a ket​re​-
ce​ket. Köz​ben min​den ideg​szá​la meg​fe​szült. Így in​dult el az alag​-
út​ban a ki​já​rat felé…
– Tüs​ke…
Meg​állt men​té​ben, de nem for​dult hát​ra.
– Em​lék​szel, mit mond​tam gye​rek​ko​rod​ban? – Erik hang​ja lí​-
ra​i​an, hip​no​ti​ku​san ol​v a​dé​konnyá vált, noha nem tűnt el be​lő​le a
fe​nye​ge​tés. – Ami​kor nem en​ged​tem, hogy túl so​ká​ig tarts fog​-
ság​ban a sa​ját cél​ja​id​ra egy-egy vad, gyö​nyö​rű te​rem​tést?
Tüs​ke fá​rad​tan fél​re​bil​len​tet​te a fe​jét: tor​kig volt ez​zel a
passzív ag​resszi​v i​tás​sal.
– Azt mond​tad, hogy az adott ál​lat vagy nem tud​na ön​ál​ló​an
meg​él​ni a ter​m é​szet​ben, vagy el​v a​dul​na, és a gon​do​zó​i​ra tá​m ad​-
na, ak​kor pe​dig el kel​le​ne pusz​tí​ta​ni.
Erik hall​ga​tá​sa mint​ha egy örök​ké​v a​ló​sá​gig tar​tott vol​na.
Csak a plaz​m a bugy​bo​ré​ko​lá​sa hal​lat​szott köz​ben.
– Igen, ked​v es, el​v a​dult fiam – mond​ta vé​gül. – Így utó​lag
el​m ond​ha​tom, túl so​ká​ig tar​tot​ta​lak té​ged itt a sö​tét​ben. Most
szem​be kell néz​nünk a kö​v et​kez​m é​nyek​kel. Tar​tok tőle, ke​gyet​-
len vég​zet sújt le mind​ket​tőnk​re.
Tüs​ke sze​m ét könnyek éget​ték, ami​kor be​for​dult az alag​út​ba.
A fa​lak​ra fes​tett fosz​fo​resz​ká​ló táb​lák alap​ján tá​jé​ko​zó​dott. Lép​tei
csak az​u​tán las​sul​tak le, mi​után el​hal​kult mö​göt​te a mes​ter​sé​ges
szív do​bo​gá​sa, és csu​pán sa​ját csiz​m a​tal​pa csi​kor​gott a ka​v i​cson,
út​ban a sza​bad​ság felé, bár​m i​lyen ké​tes is volt az.
 19.
FEL A LÉP​CSŐN

„A köl​tő az az em​ber, aki lét​rát tá​m aszt a csil​la​gok​nak, és he​ge​-

dű​jén ját​szik, mi​köz​ben fel​lép​ked raj​ta.”
Ed​m ond le Gon​court

Túl ki​csi, túl kes​keny alat​tam a hely, aho​v á lép​he​tek. Nincs tér​-
iszo​nyom, de azért nec​ces itt áll​nom egy zárt ajtó előtt, a há​tam
mö​gött a me​re​dek csi​ga​lép​cső​v el.
Di​ab​le fel​nyá​v og a lá​bam​nál… vád​lón, mér​ge​sen.
– Nyu​gi, mind​járt bent le​szünk! – mon​dom. A tás​kám szí​ja
in​ga​ta​gon him​bá​ló​zik a vál​la​m on, mi​alatt be​kap​cso​lom a mo​bi​-
lo​m at, hogy a ki​jel​ző​je fé​nyé​nél be​le​ta​lál​jak a kulccsal a zár​ba. A
tás​ka köz​ben le​szán​ká​zik a ka​ro​m on, egé​szen a csuk​ló​m ig, és ki​-
üti ide​ges uj​ja​im​ból a nyak​lán​cot. A kulcs csö​röm​pöl​v e hul​lik a
kőre macs​ka​kí​sé​rőm mel​lé. Di​ab​le fel​há​bo​ro​dott szi​sze​gés​sel vá​-
la​szol.
– Nem tet​szik? Nyisd ki ak​kor te az aj​tót! Azt meg​néz​ném
ma​gam​nak. Ne​kem leg​alább szem​be​for​dít​ha​tók egy​m ás​sal az
uj​ja​im. – Di​ab​le kö​zö​nyö​sen néz fel rám zöld sze​m é​v el, amely​-
nek csil​lo​gá​sa vissza​tük​rö​zi a mo​bil fé​nyét, mi​köz​ben a nyak​lán​-
com után ta​po​ga​tok a pad​lón. – Á, el is fe​lej​tet​tem! Hi​szen te
szel​lem vagy. Fo​god ma​gad, és a túl​ol​da​lon ma​te​ri​a​li​zá​lódsz,
nem igaz? – him​bá​lom meg az orra előtt a nyak​lán​cot.
A kulcs felé kap a man​csá​v al, de nem éri el. Ásít egyet és nyúj​-
tóz​ko​dik, az​tán vissza​som​po​lyog a hosszú, sö​tét csi​ga​lép​csőn,
amin per​cek​kel ez​előtt fel​ka​pasz​kod​tunk. Nyak​ör​v é​nek csi​lin​ge​-
lé​se las​san el​hal a tá​v ol​ban.
– Iga​zi kan​dúr… – mon​dom, mi​után be​for​dul egy ka​nyar​ba,
amit már nem vi​lá​gít meg a mo​bi​lom. – Lá​tom, te csak be​le​ár​ta​-
ni sze​re​ted ma​gad min​den​be, de ha csak egy ki​csit is gá​zos a
hely​zet, men​ten le​lépsz.
Han​go​san be​szé​lek, hogy le​nyug​tas​sam ma​gam. Bor​zasz​tó,
bár ese​m ény​dús na​pom volt. Si​ke​rült ma​gam el​len for​dí​ta​nom
az összes ba​rá​to​m at, Kat ki​esett a da​rab​ból, én pe​dig első ne​ki​fu​-
tás​ra meg​sze​rez​tem a fő​sze​re​pet.
A meg​hall​ga​tás után Sunny pár​szor meg​pró​bált be​szél​ni ve​-
lem, én azon​ban el​zár​kóz​tam elő​le. Nem mond​ha​tom el sen​ki​-
nek, mi volt a cé​lom az​zal, hogy be​száll​tam a ring​be. Az iga​zat
meg​v all​v a arra szá​m í​tok, hogy Jax kész​sé​ge​sen el​fe​lej​te​né ne​-
kem szív​te​len​sé​ge​m et, és megint a csók​ról fag​gat​na to​v ább. Aud​-
rey sem men​ne bele a já​ték​ba, és nem ug​ra​na be he​lyet​tem a
nyi​tó elő​adá​son, ha tud​ná, hogy csak meg​ját​szom, hogy be​re​zel​-
tem. Még​sem lett vol​na az övé a sze​rep, ha nem lé​pek köz​be.
Már​pe​dig a kez​det kez​de​té​től őt il​let​te meg.
A nap nagy ré​szé​ben be​zár​kóz​tam a szo​bám​ba. A töb​bi diák
köz​ben az elő​csar​no​kot, a lép​cső​ket meg a má​so​dik eme​le​ti bál​-
ter​m et dí​szí​tet​te a hol​nap esti hal​lo​w ee​ni ál​ar​cos​bál​ra. Egy​szer
ne​v e​tés hal​lat​szott az aj​tóm előtt: négy ba​rá​tom ker​ge​tő​zött vi​-
dá​m an a fo​lyo​són. A leg​szí​v e​seb​ben együtt ci​cáz​tam vol​na ve​lük,
és hogy nem te​het​tem, job​ban fájt, mint szá​m í​tot​tam rá. Még​is
tud​tam, így van​nak na​gyobb biz​ton​ság​ban. Csak hát mi​ért kell
olyan ren​des​nek len​ni​ük? Én pe​dig mi​ért en​ged​tem be őket az
éle​tem​be?
A va​cso​ra ugyan​olyan szív​fa​csa​ró volt. A nagy​né​ném​nél vol​-
tam… aki most elő​ször na​gyo​kat hall​ga​tott… ami egy​ál​ta​lán nem
volt szo​ká​sa. Olyan tá​v ol ül​tünk le a töb​bi​ek​től, amennyi​re csak
le​he​tett. Min​den egyes fa​lat​nál más után vágy​tam, mint a vil​-
lám​ra vett la​zac-, man​du​la- és pad​li​zsáns​alá​ta. Vé​gig anyu meg
az ott​ho​ni ba​rá​ta​im, Trig és Ja​ni​ne után só​v á​rog​tam. Kér​dés,
meg​is​m er​né​nek-e va​jon mos​ta​ni ál​la​po​tom​ban.
Anyu eset​leg. Min​dig is azt val​lot​ta, az apám lá​nya va​gyok.
Erre gon​dolt, ami​kor ar​ról be​szélt, hogy bá​m u​la​tos va​gyok és
több van ben​nem?
Majd​nem fel​hív​tam ma, hogy ki​fag​gas​sam, de az​u​tán meg​-
gon​dol​tam ma​gam. Ed​dig sem so​kat adott nagy​m a​m a vagy apu
ba​bo​ná​i​ra, vagy ami​kor az au​rák​ról ér​te​kez​tek. Nyil​v án nem sej​-
tet​te, mi​lyen mé​lyen gyö​ke​re​zik mind​ez a vám​pír​hit​ben. Még
sze​ren​cse. Ha meg​tud​ná az igaz​sá​got, ugyan​úgy meg​gyű​löl​ne,
mint nagy​m a​m a, azért, amit apu​v al mű​v el​tem.
Könnyek gyűl​nek a sze​m em​be. Lát​v a, mi​lyen könnyű​szer​rel
el tu​dom szív​ni má​sok élet​ere​jét, még in​kább úgy hi​szem, hogy
én okoz​tam apám be​teg​sé​gét.
Ho​gyan él​he​tek to​v ább ez​zel a tu​dat​tal?
Pu​ló​v e​rem uj​já​v al le​tör​löm a szem​pil​lám​ra ki​buggyant
könny​csep​pet. Még egy utol​só pil​lan​tást ve​tek az üres lép​cső​ház​-
ra, azt kí​v án​v a, bár​csak Di​ab​le még ott len​ne.
Né​hány perc​cel vil​la​nyol​tás után lo​póz​tam ki a szo​bám​ból,
Di​ab​le-lel a sar​kam​ban. Az elő​csar​nok​ban nem nyom​tam be a
mo​bi​lo​m at, a sö​tét​ben ta​po​ga​tóz​tam elő​re. Köz​ben meg​bot​lot​-
tam egy tök​lám​pás​ban, és le​dön​töt​tem Sunny Vö​rös Ha​lált áb​rá​-
zo​ló pa​pír​ki​v á​gá​sát. Mi​után vissza​ál​lí​tot​tam, és meg​győ​ződ​tem
róla, hogy sen​ki sem hal​lott meg, meg​sza​gol​tat​tam Di​ab​le-lel a
te​tő​té​ri kul​csot. Baj​szát rez​get​v e sza​gol​gat​ta, majd meg​ta​po​gat​ta
a tü​kör​fal szé​lét, mire han​gos kat​ta​nás​sal ki​nyílt egy ré​sze.
Kö​v et​tem őt a tit​kos alag​út​ba. Több rej​tek​aj​tón is át​kel​tünk,
úgy ér​tünk el a csi​ga​lép​cső​höz. Itt vi​lá​gí​ta​ni kezd​tem a mo​bi​-
lom​m al. Min​den új szin​ten há​lók so​ra​koz​tak a két​irá​nyú tü​kör​fal
túl​ol​da​lán. Így már egy​ér​tel​m ű volt, ho​gyan les​het​te ki Eta​lon a
napi el​fog​lalt​sá​ga​i​m at. Az első eme​le​ten rá​is​m er​tem Bou​chard
mű​he​lyé​re, Ma​dame Fab​re var​ro​dá​já​ra és Tom​lin ta​nár úr la​-
bor​já​ra. Túl sö​tét volt ah​hoz, hogy ki tud​jam ven​ni a rész​le​te​ket.
Annyit min​den​eset​re tud​tam, hogy a hal​lo​w e​en​jel​m e​ze már pén​-
te​ken ott füg​gött a szek​rény​aj​ta​já​ra ki​akaszt​v a. A fe​ke​te gáz​-
maszk sa​kál​fej​re ha​ja​zott, a ka​to​na​ka​bát il​lett hoz​zá. Menő jel​-
mez volt, meg kell hagy​ni, szel​le​m e​sebb, mint a töb​bi​e​ké.
Di​ab​le-lel több ki​égett rak​tár​he​lyi​ség mel​lett is el​ha​lad​tunk a
fel​ső szin​te​ken. Így, a tü​kör túl​ol​da​lán is túl kö​ze​li​nek, túl va​ló​-
sá​gos​nak érez​tem az el​sze​ne​se​dett kel​lé​ke​ket és meg​pör​kö​lő​dött
jel​m e​ze​ket. Eszem​be ju​tott er​ről egy ret​te​ne​tes Va​len​tin-nap az
ál​ta​lá​nos má​so​dik osz​tá​lyá​ban, majd nagy​m a​m a azt kö​v e​tő
bosszú​ja. Itt-ott kis hor​dó​kat lát​tam a sar​kok​ban, ame​lyek​nek
alj​za​tá​ról dró​tok kí​gyóz​tak elő. Ügyel​nem kel​lett, ne von​ják el a
fi​gyel​m e​m et. Majd ké​sőbb en​nek is utá​na​né​zek – nyug​tat​tam
meg ma​gam. Most azon​ban nem kés​het​tem le az Eta​lon​nal való
ta​lál​ko​zást, túl fon​tos volt.
Tíz perc alatt mász​tam meg a lép​csőt. Meg​ér​zem, hogy Eta​lon
ott van az ajtó túl​ol​da​lán. Ér​zel​m ei át​su​gá​roz​nak a fán. Ka​v ar​gó,
há​bor​gó ér​zé​sek ezek: szo​ron​gás, ha​rag, von​za​lom, ret​te​gés.
Szin​te ér​zem a nyel​v e​m en sis​ter​gé​sü​ket, és osz​to​zom mind​egyik​-
ben. Ha át​lé​pem a kü​szö​böt, egyi​künk sem ma​rad sér​tet​len. Töb​-
bé nem le​szünk ugyan​azok. De ma​gya​rá​zat​tal tar​to​zik ne​kem, és
itt az ide​je, hogy meg​fi​zes​sen az át​v e​ré​sért.
A zár​ba il​lesz​tem a kul​csot, mire az ajtó kat​tan​v a ki​nyí​lik.
Meg​csap az éj​sza​ka friss le​v e​gő​je, amely​be ned​v es kő, nö​v é​nyi
zöld és ró​zsa il​la​ta ke​v e​re​dik.
A sza​bad​ba ki​lép​v e be​csu​kom ma​gam mö​gött az aj​tót. Be​-
gom​bo​lom comb​kö​zé​pig érő pu​ló​v e​re​m et, hogy el​ta​kar​ja a far​-
me​rem térd​nél lévő sza​ka​dá​sán ki​kan​di​ká​ló he​get. A szél be​le​kap
a ha​jam​ba. Leg​alább a kö​tött sap​ká​m at fel​te​h et​tem vol​na – ro​-
vom meg ma​ga​m at. Laza konty​ba fo​gom össze el​sza​ba​dult fürt​-
je​i​m et a tar​kó​m on, noha nyil​v án szét fog​ja fúj​ni az egé​szet a
szél.
A fe​jem fe​lett pis​lá​ko​ló csil​la​gok ra​gyog​nak a sö​tét ég​bol​ton,
fé​nyük​ből szőtt pók​há​ló​ba fog​v a be az éj​sza​ka ár​nya​it. A hosszú
tető tel​jes hosszá​ban Eta​lon Tűz és Jég ró​zsái nyíl​nak mé​re​tes
cse​re​pek​ben. Ka​csa​ik és vi​rá​ga​ik más​fél mé​te​res mell​v éd​ről bó​-
kol​nak alá, ez ve​szi kör​be az egész te​tőt.
Most leg​alább meg​tud​tam, hon​nan szer​zi be a ró​zsá​it.
Se​hol sem lá​tom, de a kesz​tyű​jét szem előtt hagy​ta, né​hány
lé​pés​re a kü​szöb​től. Fel​eme​lem az egyi​ket, és be​le​te​m e​tem az ar​-
co​m at. Eszem​be jut, ho​gyan vet​tem fel a kesz​tyűt né​hány hete,
az​u​tán ho​gyan vet​te ő vissza tő​lem első má​gi​kus tán​cunk so​rán
a szín​ház​te​rem​ben. A kesz​tyűt a pár​já​ra fek​te​tem, és kö​rül​né​zek
a te​tőn.
Évek​be tel​he​tett, mire Eta​lon hold​sü​töt​te te​tő​kert​té va​rá​zsol​ta
a ko​pár te​tőt. Va​jon mi​óta él​het eb​ben az ope​ra​ház​ban, mi​óta
jár​hat​ja a fo​lyo​só​it, le​sel​ked​het a tük​rök mö​gött?
Át​né​zek a mell​v éd fö​lött a ká​pol​ná​ra, a te​m e​tő​kert​re és a kör​-
nye​ző er​dő​re – sö​tét​be bur​ko​lóz​v a pettye​zik a tá​jat, akár va​la​m i
szür​ke ár​nya​la​tok​ban für​dő fo​tón.
Sima kö​v ön lép​ke​dek, nem ke​rül​ge​tek fa​ge​ren​dá​kat, sem zsin​-
de​lye​ket. Az au​di​tó​ri​um ku​po​lá​ját zöl​des fény​fü​zér öve​zi, ahogy
to​rony​ként ma​ga​so​dik a hosszan el​nyú​ló tető túl​só vé​gé​ben.
Ezen a vé​gén sö​tét​be bo​rult, majd öt​m é​te​res Apol​lón és Pe​ga​-
zus szo​bor​cso​port áll, amit ha​son​ló fény​fü​zér vi​lá​gít meg, mint a
ku​po​lát.
A zöld lám​pá​sok egy pad kör​v o​na​la​it raj​zol​ják kör​be a cso​da​-
pa​ri​pa szár​nyai alatt. Ka​rá​cso​nyi de​ko​rá​ci​ó​hoz ha​son​lí​ta​nak,
csak lá​gyabb és ter​m é​sze​te​sebb a fé​nyük. Min​dent fá​tyo​los fény​-
ár​nyé​kok​kal ara​nyoz​nak be. Ká​belt, vil​lany​v e​ze​té​ket se​hol nem
lá​tok raj​tuk.
Meg​ál​lok a pad​nál, és az ülé​sé​re te​szem a tás​ká​m at, hogy
meg​érint​sek egy fü​zért. A pa​rá​nyi go​lyók me​le​gek és sí​ko​sak az
uj​ja​im alatt. Fel​ra​gyog​nak, ahogy hoz​zá​juk érek, mi​köz​ben
züm​m ög​v e en​gem is új erő​v el töl​te​nek fel. De​ren​gé​sü​ket au​rá​juk
adja, mi​v el él​nek, élő​lé​nyek.
– To​já​sok le​het​nek… vagy lár​v ák? – ta​lál​ga​tok han​go​san.
– Szent​já​nos​bo​gár-lár​v ák – hal​lom meg Eta​lon re​ked​tes
hang​ját tom​pán, de a kö​ze​lem​ben. A hang irá​nyá​ba for​du​lok.
– Itt fent – hal​lom. A pad fö​lött üres kon​zerv​do​bozt lá​tok,
haj​szál​ra olyat, mint ami​lye​nek​ben Tom​lin ta​nár úr tart​ja az ol​-
dó​sze​re​it a la​bor​já​ban. Vö​rös zsi​nór​ról csüng alá. A zsi​nór rá​fek​-
szik a tál​tos meg​emelt első láb​szá​rá​ra, és el​tű​nik Apol​ló túl​ol​da​-
lán. – Vedd el! – Eta​lon uta​sí​tá​sát mint​ha a zsi​nór köz​v e​tí​te​né a
kon​zerv​do​boz​hoz. A fel​szó​lí​tást akár egy ta​pasz​talt has​be​szé​lő is
mond​hat​ta vol​na.
Bár el​fut a mé​reg az újabb trükk lát​tán, mo​so​lyog​v a hú​zom le
a kon​zerv​do​bozt. Va​ló​szí​nű​leg pár​ja is van Apol​lón túl​ol​da​lán,
odá​ig ve​zet, ne​kem lát​ha​tat​la​nul a zsi​nór. Ugyan​olyan há​zi​lag
össze​esz​ká​bált já​ték​te​le​fon ez, mint ami​lye​nen apu és anyu be​-
szélt ve​lem a kór​ház​ban, még mi​előtt is​ko​lá​ba kezd​tem jár​ni.
Eta​lon​nak biz​to​san fel kel​lett mász​nia egy lét​rán, hogy ilyen ma​-
ga​san át tud​ja húz​ni a zsi​nórt a szob​ron.
Le​v esz a lá​bam​ról, hogy mi fá​rad​ság​ba ver​te ma​gát, csak
hogy vissza​hoz​za e gye​rek​ko​ri, szív​m e​len​ge​tő em​lé​ket. Eszem​be
jut a me​se​könyv, amit neki ad​tam, meg a zok​ni, amit most fe​jez​-
tem be, és ott la​pul a tás​ká​ban a pa​don. Most ér​tem meg, mi​ért
olyan fon​tos, hogy éle​tünk leg​drá​gább pil​la​na​ta​i​nak fel​idé​zé​sé​v el
tart​suk egy​m ás​ban a lel​ket. Hi​szen egyi​künk​nek sem volt gond​-
ta​lan gyer​m ek​ko​ra, és mind​ket​tőnk​nek nél​kü​löz​nünk kel​lett –
ne​kem leg​alább​is az egyik rész​ről – a szü​lői sze​re​te​tet.
Vá​ra​ko​zón a fü​lem​hez szo​rí​tom a kon​zerv​do​boz nyi​tott vé​gét.
Nem ta​lá​lok sza​v a​kat, ami​v el ki​fe​jez​het​ném a há​lám e ked​v es
gesz​tus​ra.
– El​nyer​ted Re​na​ta sze​re​pét! – E sza​v ak fel​for​ró​sít​ják a ha​-
lán​té​ko​m at, mint​ha maga Eta​lon lé​leg​ze​tét to​v áb​bí​ta​ná a zsi​nór
és a bá​dog… ha​son​ló​an má​gi​kus, ér​zé​ki él​m ény ez, mint a tán​-
cunk volt.
A szám​hoz tar​tom a kon​zerv​do​bozt.
– Igen, de… – A fü​lem​hez vi​szem a fém​hen​gert. Meg sze​ret​-
nék győ​ződ​ni róla, tud​ja-e, ho​gyan ér​zem ma​gam, ak​kor is, ha
nem be​szé​lek róla.
– Mi​ért szo​m o​rí​tott el a győ​zel​m ed?
Jó kér​dés. A hom​lo​ko​m at rán​col​v a né​zek fel a szent​já​nos​bo​-
gár-lár​v ák fé​nyé​v el el​árasz​tott Pe​ga​zus​ra. Há​lás va​gyok leg​újabb
aján​dé​ká​ért, ugyan​ak​kor sze​ret​nék egy​szer vég​re a sze​m é​be néz​-
ni és vé​get vet​ni a tit​ko​ló​zás​nak: rá​kény​sze​rí​te​ni, hogy meg​m a​-
gya​ráz​za, mi ez a szo​ros kö​te​lék ket​tőnk kö​zött.
– Azért, mert ne​kem nem kel​lett meg​dol​goz​nom érte, míg az,
aki​től el​v et​tem a sze​re​pet, egész idá​ig ezért gü​ri​zett.
– Ha annyi​ra rü​hel​led a te​het​sé​ge​det, mi​ért ak​náz​nád ki még​-
is?
Gon​dol​ko​dás nél​kül moz​ga​tom a kon​zerv​do​bozt, úgy, mint
ami​kor gye​rek​ko​rom​ban „te​le​fo​noz​tam” ve​lük.
– Iga​zá​ból már nem is rü​hel​lem. – Amit ne​ked kö​szön​h e​tek –
te​szem hoz​zá ma​gam​ban. – Csak épp nem ér​zem, hogy meg​ér​-
dem​lem. Most még​is in​kább vál​la​lom, hogy a ba​rá​ta​im be​rág​ja​-
nak rám, mint hogy meg​tud​ják, mi​fé​le ször​nye​teg va​gyok.
Eta​lon be​le​só​hajt a kon​zerv​do​bo​zá​ba, ami​től meg​lib​ben​nek a
fü​lem​nél el​sza​ba​dult haj​für​tök.
– Va​dássza​nak bár az em​be​rek vér​szom​jas szörny​re, nem
éhen​kó​rász éne​kes az, kit ke​res​nek.
– Én itt ki​ön​töm ne​ked a szí​v e​m et, te pe​dig rí​m ek​be sze​dett
hab​lattyal fe​lelsz? Ennyi te​lik tő​led?
– Hab​laty? – nyers ka​ca​gás hal​lat​szik he​v e​nyé​szett te​le​fon​v o​-
na​lunk​ban. Ed​dig csak az édes​any​já​v al hal​lot​tam így ne​v et​gél​ni
gye​rek​ko​rá​ban. Most a hang​ja mé​lyebb, meg​tör​tebb, ugyan​ak​-
kor szív​hez szó​lóbb. – A nagy​sze​rű Sir Wil​li​am Mor​ris fo​rog​ni
fog a sír​já​ban, hogy le​szól​tad a mű​v ét. – Eta​lon most mint​ha
nyíl​tan ug​rat​na. – Csak azt akar​tam mon​da​ni, hogy nem vagy
el​bo​rult, vér​ben da​go​nyá​zó vad​ál​lat. Egy te​het​sé​ges éne​kes vagy,
aki tör​té​ne​te​sen ener​gi​á​v al táp​lál​ko​zik.
Ez​út​tal én ne​v e​tek fel, ez a ne​v e​tés azon​ban üre​sen kong.
– Még hogy te​het​sé​ges? Már bocs, de nem ennyi​ből áll ez!
Mind​ket​ten tud​juk, mit mű​v el​tem teg​nap a ba​rá​tom​m al az élet​-
ere​jé​re meg​éhez​v e. Ezért va​gyok ször​nye​teg!
– Na és ma, ma is ki​éhe​zett vol​tál?
Eszem​be jut, hogy rá​néz​ni sem tud​tam úgy a ta​ná​rok​ra és di​-
á​kok​ra, még va​cso​ra​kor sem a fin​csi sa​lá​tá​v al ma​gam előtt,
hogy ne az au​rá​ju​kat sa​sol​tam vol​na azon mé​láz​v a, mi​lyen íze is
le​het az ér​zel​m e​ik​nek.
– Igen.
A han​gom vissz​han​got ver a bá​dog​do​boz​ban.
– És meg​tá​m ad​tál va​la​kit, hogy el​szívd az élet​ere​jét?
– Hát… nem. Ez azon​ban tu​da​tos dön​tés ered​m é​nye volt.
– A ször​nye​te​ge​ket ki​zá​ró​lag vad​ál​la​ti ösz​tö​ne​ik ve​zér​lik, nem
tu​da​tos dön​té​sek. A mi faj​tánk sa​já​to​san vi​szo​nyul a fi​zi​kai va​ló​-
ság​hoz. Fel​emészt​jük, de át is ala​kít​juk a kö​rü​löt​tünk fel​lel​he​tő
élet​ener​gi​át.
A szent​já​nos​bo​gár-lár​v ák fel​iz​za​nak e sza​v ak​ra, mint​ha több​-
let​erőt kap​tak vol​na tőle. Mind​ez arra em​lé​kez​tet, ho​gyan ve​zet​-
tem én is a föld lük​te​tő táp​anya​ga​it a hal​dok​ló ró​zsák​ba.
– Esze​rint… fel is tá​m aszt​ha​tunk dol​go​kat? – kér​de​zem. Ez a
le​he​tő​ség kés​ként ha​sít a tu​da​tom​ba. Mi​ért nem tud​tam er​ről
hét​éve​sen, ami​kor el kel​lett bú​csúz​nom a ko​por​só​ban fek​v ő
apám​tól, mi​előtt le​zár​ták vol​na an​nak fe​de​lét?
– Saj​nos nem. A szunnya​do​zó éle​tet fel tud​juk töl​te​ni ener​gi​á​-
val. A ha​lál​ból azon​ban nincs vissza​út. Ezért kell na​gyon kö​rül​te​-
kin​tő​en táp​lál​koz​nunk és na​gyon vi​gyáz​nunk, mit te​szünk.
A fém hi​de​ge el​zsib​baszt​ja az uj​ja​i​m at, mi​köz​ben a hal​lot​ta​kat
emész​tem.
– Ho​gyan tud​nék vi​gyáz​ni? Lát​tad, mit mű​v el​tem Jax​szel…
és van egy má​sik srác is ott​hon… – El​hall​ga​tok, mert szé​gyel​lem
ki​tá​lal​ni a rész​le​te​ket.
– Kis​ko​runk​ban nem igény​lünk több ener​gi​át, mint amennyit
a boly​gónk ad. Meg​elég​szünk a nap​fénnyel, a nö​v é​nyek​kel, vi​rá​-
gok​kal és ál​la​tok​kal. Elég a kö​ze​lük​ben len​nünk, és fel​töl​te​nek.
El​ér​ke​zünk azon​ban egy pont​hoz, ami​kor több​re van szük​sé​-
günk… Ez az éb​re​dé​sünk. A leg​táp​lá​lóbb ener​gia​for​rást az em​be​ri
ér​zel​m ek je​len​tik szá​m unk​ra. Erre kat​tan​tál rá te is an​nál az első
srác​nál. Az​óta éhe​zel a ha​son​ló ízek​re, ami ener​ge​ti​kai egyen​-
súly​v esz​tés​sel jár. Ezt az éh​sé​get pró​bál​tad ki​elé​gí​te​ni ab​ban a
klub​ban. Meg kell ta​nul​nod, mi​v el he​lyet​te​sít​he​ted az em​be​ri ere​-
de​tű táp​lá​lé​kot. Rend​sze​rint ke​v és​ke nö​v é​nyi vagy ál​la​ti élet​erő is
ki​emel​het a holt​pont​ról. És azt is meg fo​god ta​nul​ni, hogy ne árts
sen​ki​nek és sem​m i​nek. Mind​eköz​ben nem kell a vi​lág elől sem el​-
vo​nul​nod. So​kan él​nek kö​zü​lünk át​la​gos éle​tet úgy, hogy má​sok
soha nem jön​nek rá, kik ők va​ló​já​ban.
A szám​hoz il​lesz​tem a hi​deg fé​m et.
– De te nem így élsz. Tük​rös át​já​rók és masz​kok mögé rej​tő​-
zöl…
– Lá​tod, ez vi​szont az én tu​da​tos vá​lasz​tá​som – hal​lom meg
re​cse​gő vá​la​szát a „te​le​fon​ban”.
 – Va​ló​ban? Va​la​hány​szor ve​led va​gyok, su​gár​zik ró​lad a ma​-
gány, és hogy va​la​m i több​re vágysz. – Meg​nya​lom az aj​kam, lé​-
leg​ze​tem bal​zsa​m os és for​ró a kon​zerv​do​boz​ban. – Gya​ní​tom,
hogy ha vá​laszt​hat​nál, egy​ál​ta​lán nem rej​tőz​nél el sen​ki elől.
Nem fe​lel azon​nal, mint​ha a sza​v a​i​m at mér​le​gel​né.
– Mondd, saj​nál​nád, ha mind​ezt el​v en​nék tő​led? – kér​di vé​-
gül.
Lát​ha​tó, hogy ugyan​úgy tud​ja, mint én, nincs ne​künk sem​m i​-
fé​le vá​lasz​tá​sunk. Nyo​m o​rult egy ki​lá​tás.
– Mit? A ze​nét vagy az éh​sé​get?
– Vagy egyi​ket, vagy má​si​kat. Eset​leg mind​ket​tőt.
– Mi​v el ez úgy​is csak já​ték, fog​juk rá, hogy igen. Ha vissza​-
me​het​nénk az idő​ben, hogy tény​le​ge​sen vá​lasszunk, más len​ne a
hely​zet. Ak​kor nem öl​tem vol​na meg… – El​önt a meg​bá​nás, és
el​v e​szi a sza​v am.
Könnyek gyü​le​kez​nek a sze​m em​ben, mi​köz​ben a kon​zerv​do​-
bozt a fü​lem​re ta​paszt​v a hall​ga​tom Eta​lon vá​la​szát. Min​dent tud
a gye​rek​ko​rom​ról. Az sem ti​tok előt​te, amit most nem mond​tam
to​v ább. Kér​lek, kér​lek! – bű​v ö​löm ma​gam​ban. Te vagy az utol​só
re​m ény​sé​gem. Mondd azt, hogy té​ve​dek! Mondd, hogy van más
ma​gya​rá​zat apu ha​lá​lá​ra! Sa​jog a szí​v em a fáj​da​lom​tól, amit oly
so​ká​ig ma​gam​ban tar​tot​tam. Egy​re nő a csend ket​tőnk kö​zött.
Fü​le​m en még min​dig a hi​deg fém​m el le​ros​ka​dok a kő​pad​ra,
mert alig tart meg a lá​bam. Kö​rü​löt​tem fel​tá​m ad a hű​v ös éj​sza​-
kai szél, szét​zi​lál​v a a kon​tyo​m at. Né​hány haj​fürt könny​áz​tat​ta
ar​com​hoz ta​pad. Meg sem kí​sér​lem fél​re​si​m í​ta​ni. Nem aka​rom,
hogy bár​ki meg​lás​son eb​ben az ál​la​pot​ban.
A te​le​fon​zsi​nór el​er​nyed a cso​da​pa​ri​pa lá​bá​nál, és a má​sik
kon​zerv​do​boz ne​ki​v e​rő​dik a szo​bor ta​lap​za​tá​nak. Eta​lon le​ej​tet​te
a maga „ké​szü​lé​két”. Ek​kor ér​tem meg, hogy tény​leg ir​tóz​ta​tó
ször​nye​teg le​he​tek. Hi​szen még a sa​ját faj​tám is el​iszo​nyo​dik a
vét​ke​im​től.
– Ne sírj, édes Rune! – Eta​lon hang​ja most nem a kon​zerv​do​-
boz​ból szól: ott áll előt​tem tu​laj​don sze​m é​lyé​ben.
El​en​ge​dem a bá​dog​hen​gert, és fél​re​si​m í​tom ar​com​ba hul​ló
ha​ja​m at.
 Eta​lon fö​lém tor​nyo​sul. Fél ar​cát el​fe​dő fe​hér maszk​ján
vissza​tük​rö​ződ​nek a kör​nye​ző zöld vil​la​ná​sok: kí​sér​te​ti​es lát​v ány.
Egy szál ró​zsát nyújt fe​lém. El​v e​szem, vi​gyáz​v a, hogy meg ne
se​bez​ze​nek a tüs​kék. Or​ro​m at a ket​tős szí​nű szir​m ok​ba fú​rom, és
ma​gam​ba szí​v om bó​dí​tó il​la​tu​kat.
– Ször​nyű szen​v e​dés le​het, ha ma​ga​dat hi​báz​ta​tod apád ha​lá​-
lá​ért. – Kö​pö​nye​gé​be bur​ko​lóz​v a Eta​lon szé​le​sebb vál​lú​nak és
szál​ká​sabb​nak lát​szik, mint más​kor. Olyan, akár egy is​ten. Apol​-
ló kő alak​m ás​ként áll őrt a háta mö​gött. Még​is gyen​géd a te​kin​-
te​te, ami nem vall egy ilyen ter​m e​tű fér​fi​em​ber​re. – Ne​kem is
évek​be ke​rült, hogy meg​bé​kél​jek ma​m an ha​lá​lá​v al.
Eszem​be jut a kis​fiú, aki​nek min​den este vé​gig kel​lett néz​nie,
ho​gyan vi​szi el az any​ját egy fe​ke​te autó. Az​tán egy nap úgy állt
ott a tor​ná​con, hogy hi​á​ba vár​ta vissza. Rá​adá​sul azok után,
hogy si​ke​rült rá​bír​nia, vál​toz​tas​son az élet​m ód​ján.
El​önt a szá​na​lom. Már nem csu​pán ön​m a​ga​m ért sa​jog a szí​-
vem.
– De te nem te​het​tél sem​m i​ről. – Uj​jam köré csa​v a​rom a ró​-
zsa le​v e​le​it. – Ma​ga​dat oko​lod más tet​té​ért.
– Aho​gyan te is – nyug​tat meg re​sze​lős fér​fi​hang​ján, amely
még​is csu​pa bár​so​nyos gyen​géd​ség. – Nem te öl​ted meg az apá​-
dat, és ezt be is tu​dom bi​zo​nyí​ta​ni.
A kám​zsás kö​pö​nyeg alól most elő​v esz egy he​ge​dű​to​kot.
Apu Strad​ja! El​ej​tem a ró​zsát. Alig vá​rom, hogy a ke​zem kö​-
zött tud​jam a he​ge​dűt, noha ret​te​gek is a fáj​dal​m as em​lé​kek​től,
ame​lye​ket fel​éb​reszt majd ben​nem.
– Kis​gye​rek vol​tál, ami​kor apád meg​halt. – Eta​lon kö​zém és a
sport​tás​ka közé fek​te​ti a ze​ne​szer​szá​m ot a kő​pa​don. Csu​pa ideg
va​gyok, fel​ajz a kö​zel​sé​ge és az, hogy annyi év után is​m ét ott van
előt​tem apám he​ge​dű​je. Mi​alatt Eta​lon a tok zár​já​v al bab​rál, a
ke​zét né​zem: erő​tel​jes kéz, mely​nek hosszú, fi​nom uj​jai gya​kor​-
lott mu​zsi​kus​ra val​la​nak. E pil​la​nat vissza​v isz az idő​ben. Apu is
szám​ta​lan​szor nyi​tot​ta ki előt​tem a he​ge​dű​tok​ját, kö​zös mu​zsi​-
ká​lá​sa​ink​ra ké​szül​v e. Eta​lon kö​pö​nye​ge sú​rol​ja a csiz​m ám he​-
gyét, ahogy le​tér​del. – Te még nem éb​red​tél fel hét​éves ko​rod​-
ban. Arra csak ak​kor ke​rült sor, ami​kor meg​tá​m ad​tad azt a srá​-
cot a szü​lő​v á​ro​sod​ban. Nem le​het​tél hát az apád gyil​ko​sa. Noha
kez​dem azt hin​ni, hogy en​nek a Strad​nak sze​re​pe le​he​tett a do​-
log​ban. Ta​lán az okoz​hat​ta a papád vesz​tét, hogy ezen a hang​-
sze​ren ját​szott.
– Ezt meg hogy ér​ted? – sza​lad ránc​ba a hom​lo​kom.
– Egye​lő​re én sem tu​dom a vá​laszt. Csak ta​lál​ga​tok. Pár tény
azért erre utal.
Le​fej​ti a kö​pö​nye​get a vál​lá​ról és a fe​jé​ről. Alat​ta krém​szín ter​-
mot​ri​kó vá​lik lát​ha​tó​v á. V ala​kú nyak​ki​v á​gá​sa elég mély ah​hoz,
hogy lát​ha​tó​v á vál​jon a mell​szőr​zet fi​nom vo​na​la a mell​iz​m ok
kö​zött. Comb​já​ra tweed​nad​rág fe​szül. In​gét bar​na nad​rág​tar​tó
szo​rít​ja fe​sze​sen iz​m os ter​m e​té​hez. Töb​bé nem úgy fest, mint egy
má​sik szá​zad​ból ide​csöp​pent ker​tész vagy egy pszi​che​de​li​kus
rave-klub al​kal​m a​zott​ja. Sze​líd fi​lo​zó​fus áll előt​tem: ze​nész, köl​tő
és ro​m an​ti​kus ál​m o​do​zó egy sze​m ély​ben.
Le​ha​jol, hogy el​ren​dez​ze a kö​pö​nyeg re​dő​it a lá​bam​nál. Sűrű,
gön​dör fürt​jei a hom​lo​ká​ba hul​la​nak, ha​já​ba be​le​kap a szél. Csak
ki kel​le​ne nyúl​nom, és meg​si​m o​ga​tom a tin​cse​ket, ha len​ne hoz​-
zá bá​tor​sá​gom. Or​ro​m at meg​csap​ja a sam​pon​ja il​la​ta: va​la​m i
meg​nyug​ta​tó, fű​sze​res, er​dei il​lat​e​legy, a gyömb​ér​te​ám​hoz ha​-
son​ló, amit oda​ha​za annyi​ra sze​ret​tem.
Mi​után el​ren​de​zi a ru​ha​anya​got a te​tőn, ő maga is leül, keze a
he​ge​dű​to​kon nyug​szik. Arca ép fele na​gyon is jó​ké​pű​nek tű​nik a
lágy de​ren​gés​ben: eré​lyes, szög​le​tes áll és telt ajak. Mind​nek csu​-
pán a fele. Mi​kor fel​pat​tint​ja a fe​de​let, könnyek gyűl​nek a sze​-
mem​be a bár​sony​bé​lés lát​tán. A fé​nyes fe​lü​le​ten egyet​len kar​co​-
lás sem lát​ha​tó.
– Kö​szö​nöm, hogy ennyi​re vi​gyáz​tál rá! – Nem né​zek fel, úgy
tö​röl​ge​tem a könnye​i​m et.
Nem fe​lel, de ér​zem, hogy meg​ha​tot​ta a há​lám. Meg​érin​tem a
dús tó​nu​sú, fe​ke​te fát. Ahogy ki​eme​lem a tok​ból és ma​gam​hoz
öle​lem, be​szí​v om a fa il​la​tát, amely ma​gá​ban is kész szim​fó​nia.
Apu mu​zsi​ká​ját tar​tom a ke​zem​ben eb​ben a pil​la​nat​ban. Az alsó
ki​öb​lö​sö​dé​sé​be vé​sett O. G. mo​nog​ram is jól​eső​en is​m e​rős, ahogy
vé​gig​sik​lik raj​ta a hü​v elyk​uj​jam.
Eta​lon le​ha​jol, hogy be​le​néz​zek a maszk mögé rej​tett, für​ké​-
sző bar​na sze​m é​be.
– Tu​dod, mit je​len​te​nek ezek a kez​dő​be​tűk?
Bó​lin​tok. Köz​ben már hal​la​ni vé​lem apám mu​zsi​ká​ját.
– Igen. Oc​ta​v i​us Ger​m a​in. A csa​lád egyik őse volt a ti​zen​-
nyol​ca​dik szá​zad​ban. Azért vés​te ide a mo​nog​ram​ját, hogy a csa​-
lád tu​laj​do​ná​ban tart​sa a he​ge​dűt.
– Én vi​szont úgy tu​dom, hogy az Ope​ra​ház Fan​tom​já​nak
21
kez​dő​be​tűi ezek. Va​la​ki ha​zu​dott egyi​künk​nek, vagy mind​ket​-
tőnk​nek.
Eszem​be jut an​nak a le​v él​nek az alá​írá​sa, amit a szál​op​ti​kás
ru​há​hoz mel​lé​kelt. Ezért is tűnt most olyan is​m e​rős​nek a mo​-
nog​ram.
– Nem ér​tem.
– Én sem, de… van egy fel​te​v é​sem. – Két tár​gyat vesz elő egy,
a bár​sony​bé​lés mögé rej​tett re​kesz​ből. Az egyik egy fény​kép, a
má​sik egy meg​sár​gult pa​pír​te​kercs.
Elő​ször a fény​ké​pet adja a ke​zem​be. Az ölem​be fek​te​tem a he​-
ge​dűt, úgy ve​szem el tőle. Szem​csés, meg​fa​kult fotó, még​is ki tu​-
dok ven​ni raj​ta egy kis​fi​út, aki​nek sze​gény​nek vá​szonzsák bo​rul
a fe​jé​re, és csak a sze​m é​nek és a szá​já​nak vág​tak nyí​lást a bar​na
anyag​ban. Ke​zé​ben ott van apu Stra​di​v a​ri​u​sa. A nyak​rész egye​di
gör​bü​le​te nem hagy két​sé​get efe​lől.
– Ez te vagy? – kér​de​zem.
– Nem. Nézd meg job​ban! – mu​tat Eta​lon a fo​tó​ra. – Ez egy
da​ger​ro​tí​pia. A fo​tók leg​ré​geb​bi for​m á​ja. Ezer​nyolc​száz​negy​v en​-
ből való, több száz év​v el a szü​le​té​sem előt​ti idők​ből. Ak​kor még
nem volt ott a mo​nog​ram a he​ge​dűn, azaz nem a te elő​död vés​te
fel. Az Ope​ra​ház Fan​tom​ja csak két év​ti​zed​del ezt kö​v e​tő​en kez​-
dett el kí​sér​te​ni. A fo​tón lát​ha​tó kis​fiú vet​te ma​gá​ra ké​sőbb ezt a
sze​re​pet, mi​kor ope​ra​há​zi kö​peny​re és masz​kra cse​rél​te a fe​jé​re
hú​zott zsá​kot.
Hir​te​len ki​szá​rad a szám.
– Ő a Fan​tom gye​rek​ko​rá​ban?
Eta​lon bó​lint.
– Oké. De hogy le​het, hogy még min​dig él? – kér​de​zem. –
Gon​do​lom, olyan, mint mi. Lát​tam, ho​gyan itta ma​gá​ba a kö​-
zön​ség ré​m ü​le​tét. De… ak​kor mi is… örök éle​tű​ek va​gyunk? So​-
sem öreg​szünk meg?
– Ké​pe​sek va​gyunk meg​ál​lí​ta​ni az öre​ge​dés fo​lya​m a​tát, és fel​-
hal​m oz​ni ma​gunk​ban az eh​hez szük​sé​ges több​let​ener​gi​át. Eh​hez
azon​ban a pré​dá​ink összes hát​ra​lé​v ő élet​ide​jét el kell szív​nunk.
– Azaz meg kell öl​nünk őket – mon​dom el​ha​lón.
Igen​lőn bó​lint.
A gyom​rom fo​rog, ami​kor be​le​gon​do​lok, hány gyil​kos​ság ter​-
hel​he​ti a Fan​tom lel​ki​is​m e​re​tét, hogy ennyi​v el meg tud​ta
hosszab​bí​ta​ni az éle​tét. Ek​kor éme​lyeg​v e esz​m é​lek rá, mi​lyen kö​-
zel jár​tam eh​hez ma​gam is Ben​nel és Jax​szel. És apu? Nem le​-
het, hogy még​is én vet​tem el a hát​ra​lé​v ő éve​it? El​kö​dö​sö​dik a lá​-
tá​som, ahogy ezt az es​he​tő​sé​get fon​tol​ga​tom. Eta​lon vi​szont úgy
véli, nincs mi​ért okol​nom ma​ga​m at.
– To​v ább​ra sem ér​tem, mi köze min​den​nek apu ha​lá​lá​hoz –
mon​dom.
– Mind​járt rá​té​rek. – Szét​te​rí​ti a pa​pír​te​ker​cset. Az oda​v e​tett
váz​lat egy fér​fit áb​rá​zol, aki ódi​v a​tú öl​tö​zék​ben ját​szik apu he​ge​-
dű​jén. Itt már lát​ha​tó raj​ta az O. G. vé​set. Torz, för​tel​m es arc​v o​-
ná​sa​i​ra má​m o​ros el​ra​gad​ta​tás ül ki. A váz​lat ezer​nyolc​száz​hat​-
van​négy​ből való, a mű​v ész a szig​nó sze​rint pe​dig bi​zo​nyos Chris​-
tine.
– Az a Chris​tine? – né​zek Eta​lon sze​m é​be.
– Chris​ti​na Nils​son gyak​ran írta így alá a ne​v ét a le​v e​le​i​ben és
a ké​pe​in. Nem so​kan tud​ták róla, hogy ama​tőr fes​tő, a Fan​tom
azon​ban igen. Ő pe​dig min​den​faj​ta mű​v é​szi pró​bál​ko​zá​sát tá​m o​-
gat​ta. Ő a lány men​to​ra volt, Chris​ti​na pe​dig a zene an​gya​la, a
mú​zsá​ja. Szen​v e​dé​lyes sze​re​lem volt az övék, saj​nos azon​ban a
lány sok​kal fi​a​ta​labb volt a Fan​tom​nál, és ér​zel​m i​leg éret​len is. A
kor​kü​lönb​ség min​de​nest​re a köz​v é​le​ke​dés​sel el​len​tét​ben csu​pán
ti​zen​két év volt ket​te​jük kö​zött, nem húsz vagy har​m inc. Chris​-
tine a kez​det kez​de​té​től még nem állt ké​szen arra az ön​zet​len
oda​adás​ra és mély​sé​ges ér​zel​m i ka​pocs​ra, ami​re a Fan​tom igényt
tar​tott. Ele​in​te csak ti​tok​za​tos​sá​ga és zse​ni​a​li​tá​sa bű​v öl​te el. –
Eta​lon au​rá​ja el​ko​m o​ro​dik egy pil​la​nat​ra, az​tán meg​fe​gyel​m e​zi
ma​gát, és foly​tat​ja: – A Fan​tom he​ge​dű​je va​la​m i​ért a te csa​lá​-
dod​nál kö​tött ki. Erre va​la​m i​v el az​u​tán ke​rül​he​tett sor, hogy a
Stra​di​v a​ri​u​son kí​sér​te sze​rel​m e éne​két, mi​v el már ott a mo​nog​-
ram a hang​sze​ren.
Meg​le​pe​té​sem​ben le​esik az ál​lam.
– Úgy ér​zem, ez a hang​szer va​la​m i​kép​pen bün​tet azért, hogy
el​v et​ték a Fan​tom​tól – foly​tat​ja Eta​lon. – Ci​gány átok ta​lán,
vagy ne​v ezd, ami​nek aka​rod. Sze​rin​tem ez szív​ta el apád élet​ere​-
jét. Hogy ho​gyan, ar​ról fo​gal​m am sincs. Min​den​eset​re az ösz​tö​-
ne​im azt súg​ják, hogy így függ​nek össze a dol​gok. Fel​té​te​le​zem,
hogy a csa​lá​dod tud a rész​le​tek​ről. Akár még a nagy​né​néd is. Őt
kel​le​ne elő​ször ki​fag​gat​nod!
Össze​za​v a​rod​nak a gon​do​la​ta​im.
– A nagy​né​ni​m et? Mi köze neki mind​eh​hez?
– Nem akar​ta, hogy itt le​gyél. Az egyen​ru​hák… meg a dög​lött
var​jú… ő áll mö​göt​tük. Én csak az​u​tán nyúl​tam a ru​há​id​hoz,
hogy ő szét​v ag​dos​ta, és úgy szór​ta őket sza​na​szét, hogy né​m e​lyi​-
ket meg​ta​láld. Az volt a ter​v e, hogy jól rád ijeszt, amíg itt volt a
ma​m ád, hogy ha​za​v i​gyen. Mi​után édes​anyád el​m ent, a prak​ti​-
ká​i​v al is fel​ha​gyott. Fel​té​te​le​zem, hogy a nagy​né​néd fel​ad​ta: lát​-
ta, hogy nem tud el​űz​ni in​nen.
A hi​deg el​le​né​re ve​rej​ték lepi el a hom​lo​kom. Vissza​te​szem a
tok​ba a fo​tót és a he​ge​dűt.
– Va​jon mi​ért nem akar​ta, hogy itt le​gyek?
Eta​lon álla meg​fe​szül. Au​rá​já​ban a kék alap​színt bar​na és
szür​ke szí​ne​zi: a fe​szen​gés, bűn​tu​dat és lo​ja​li​tás össze nem illő
ke​v e​ré​ke.
– Min​dent el​m ond​tam, amit tu​dok. A te dol​god, hogy ki​de​-
rítsd, ho​gyan ju​tot​tak a hang​szer​hez az őse​id, és ho​gyan ke​rült
vissza a Fan​tom​hoz. Ha ez si​ke​rül… majd tud​ni fo​gom, mit fe​lel​-
jek a kér​dé​sed​re.
– De hát évek óta te ját​szol a he​ge​dűn, nem a Fan​tom! – szo​-
rul el a tor​kom.
Eta​lon ököl​be szo​rult ke​zét a kö​pö​nye​gé​be süllyesz​ti, és le​sü​ti
a sze​m ét. Lát​ha​tó​an be​zá​rul.
– Aján​dék​ba adta. Előt​te azon​ban va​la​ki​nek vissza kel​lett jut​-
tat​ni hoz​zá.
 Nagy​m a​m a volt az! – ka​pok a szí​v em​hez. Sö​tét ár​nyék bo​rul
rám: per​sze an​nak em​lé​ke, ho​gyan akart el​ten​ni láb alól. És itt
van mind​járt az is, hogy a nagy​né​ném rám akart ijesz​te​ni. Hát
anyun kí​v ül nincs sen​ki a csa​lá​dom​ban, aki​ben meg​bíz​hat​nék?
Eta​lon fel​tér​del, le​fej​ti a pu​ló​v er​re gör​csö​sen rá​zá​ró​dó uj​ja​i​-
mat, és a két ke​zé​be ve​szi, úgy me​len​ge​ti meg őket.
– Min​den meg​ol​dó​dik – ígé​ri. – Be​szélj a nagy​né​néd​del! Töb​-
bet tud, mint hin​néd, ami nem fel​tét​le​nül rossz. Ha rosszat akart
vol​na ne​ked, már rég meg​te​het​te vol​na, nem igaz?
Eta​lon ér​v e​lé​se meg​győ​ző, de nem ez nyug​tat meg iga​zán,
ha​nem a ket​tőnk kö​zött áram​ló ener​gia​fo​lyam. Mind​ez me​leg​-
ség​gel tölt el, és erő​seb​bé tesz.
– Ak​kor a nagy​m a​m á​m at is meg kell lá​to​gat​nom Ver​sailles-
ban – nyö​göm ki, noha a há​tam kö​ze​pé​re sem kí​v á​nom ezt a ta​-
lál​ko​zást. Tu​dom, hogy Eta​lon is ér​zé​ke​li a té​to​v á​zá​so​m at, ha​bár
meg​pró​bá​lom el​tit​kol​ni elő​le.
– Ő küld​te el ide Pá​rizs​ba a he​ge​dűt… – kez​de​ne bele va​la​m i​-
fé​le ma​gya​rá​zat​ba, de fél​be​sza​kí​tom:
– Vár​junk csak! Ah​hoz, hogy ki​lenc​éve​sen el​kezdj ját​sza​ni a
he​ge​dűn, hogy aján​dék​ba kapd a Fan​tom​tól, rá​adá​sul en​nek a
váz​lat​nak is bir​to​ká​ban le​gyél, nem el​en​ge​dő a klub al​kal​m a​zott​-
já​nak len​ned. Te a Fan​tom…
– A ro​ko​na va​gyok.
Val​lo​m á​sán meg​le​pőd​v e kéz​be ve​szem a te​tőn mel​let​te he​v e​-
rő, össze​gön​gyölt te​ker​cset. Va​la​hol a Fan​tom torz arc​v o​ná​sai
mö​gött ott rej​tő​zik Eta​lon múlt​ja, múlt​já​nak ama rész​le​tei, ame​-
lyek​re már nem lá​tok rá. Mind​ez újabb kér​dé​sek tö​m e​gét szü​li,
en​gem azon​ban leg​in​kább egy do​log nem hagy nyu​god​ni. Óva​-
to​san vá​lo​ga​tom meg a sza​v a​i​m at, ne​hogy ér​zé​ket​len​nek tűn​jek:
– Örö​köl​ted a torz​sá​gát? Ezért vi​selsz te is masz​kot?
Meg​szo​rít​ja az uj​ja​i​m at. Újabb ener​gia​dús szik​rák pat​tog​nak
kö​zöt​tünk és áram​la​nak vé​gig a mell​ka​so​m on, a ge​rin​ce​m en. Bi​-
zser​ge​tő​en, akár egy cso​dás me​ló​dia. A masz​k​hoz vi​szi a ke​ze​-
met.
– Ha tud​ni kí​v á​nod, ki rej​tő​zik a maszk mö​gött, ne​ked ma​-
gad​nak kell le​fej​te​ned.
 Van va​la​m i ér​zé​ki mel​lék​zön​gé​je a fel​szó​lí​tá​sá​nak, ami fel​for​-
ró​sít​ja a bő​rö​m et. Eszem​be jut, hogy egy ház​te​tőn va​gyok egy
in​ku​bus tár​sa​sá​gá​ban, aki ha fel​áll, fö​lém ma​ga​so​dik; aki tud​ja,
ho​gyan kell úrrá len​ni az ősi ösz​tö​nö​kön, ame​lyek​kel vi​as​ko​dom;
és aki a sö​tét​ség la​kó​ja, olyan ké​pes​sé​gek mes​te​re, ame​lyek a va​-
rázs​lás ha​tá​rát sú​rol​ják.
Még​sem fé​lek tőle, ho​lott ta​lán kel​le​ne.
Le​csussza​nok a pad​ról, és le​tér​de​lek mel​lé a kö​pö​nyeg​re. Ő
meg leül, hogy szem​m a​gas​ság​ba ke​rül​jünk egy​m ás​sal. Össze​-
kap​cso​ló​dó te​kin​te​tünk és a pil​la​nat je​len​tő​sé​ge moz​du​lat​lan​ná
der​m eszt. Au​rá​ja most csu​pa for​tyo​gó, láng​v ö​rös ér​zé​ki​ség. Il​la​ta
el​nyom​ja a kő mell​v éd ró​zsá​i​ét: pézs​m a és fe​ro​m o​nok vér​for​ra​ló
ke​v e​ré​ke, ami az egek​be szök​te​ti a pul​zu​so​m at.
Felé ara​szo​lok, míg​nem el​ke​v e​re​dik a lé​leg​ze​tünk. Az aj​kam​ba
ha​rap​v a kör​be​si​m í​tom a maszk​ját. Görcs​be rán​dul a gyom​rom.
Tú​lon​túl is tu​da​tá​ban va​gyok, mi​lyen kö​zel ke​rül arca a mell​ka​-
som​hoz, ahogy le​ha​jol hoz​zám, hogy meg​sza​ba​dít​sam az ál​ar​cá​-
tól. Resz​ke​tő, ide​ges​ség​től suta uj​jak​kal lá​tok hoz​zá. Haja a te​-
nye​rem​be hul​lik. Pu​hább, mint a ve​lúr, ame​lyet Ma​dame Fab​re
vá​lasz​tott az apá​ca​ru​hák​hoz. Sor​ra le​fej​tem a masz​kot rög​zí​tő
zsi​nó​ro​kat: már csak én tar​tom meg Eta​lon ar​cán, ami​kor fel​-
néz.
Egy hó​nap​ja vá​rok erre az al​ka​lom​ra, most azon​ban el​bi​zony​-
ta​la​no​dom. Nem is ma​gam mi​att. A te​nye​rét mind​két ol​da​lon le​-
en​ge​di a kö​pö​nye​ge mel​lé. Meg​adó póz ez. Uj​jai a ru​ha​anya​got
mar​ko​lásszák, ő is ide​ges. Vé​gül is min​dent el​v e​szek tőle, ami mi​-
att biz​ton​ság​ban érez​he​ti ma​gát. Ugyan ho​gyan érez​ném ma​-
gam, ha meg​fosz​ta​ná​nak min​den​től, ami lep​le​zi a hi​bá​i​m at?
– Félsz? – kér​de​zem együtt ér​zőn, és sza​ba​don ha​gyott arc​fe​-
lét für​ké​szem.
– És te? – kér​dez vissza. Meg​ér​tem, e pil​la​nat​ban én is ugyan​-
olyan se​bez​he​tő va​gyok, mint ő.
Lel​ki sze​m e​im előtt meg​je​le​nik a Fan​tom tra​gi​kus áb​rá​za​ta a
múlt éj​sza​ká​ról. Rút​sá​ga nem ka​v art fel annyi​ra, mint vár​tam.
Saj​nál​tam, ami​ért annyi min​dent el​v esz​te​ge​tett, fé​le​lem vagy
un​dor azon​ban nem volt ben​nem. Eta​lon ese​té​ben he​te​im vol​tak,
hogy fel​ké​szül​jek a nagy szem​be​né​zés​re. Tud​tam, bár​m i tá​rul is
elém, mi​után le​v e​szi a masz​kot, nem fo​gok fél​ni tőle és szán​ni
sem fo​gom. An​nál szo​ro​sabb kö​te​lék kö​zöt​tünk a zene és a gye​-
rek​ko​runk. Há​lás va​gyok az éve​kért, ami​kor ál​m a​i​m at he​ge​dű​já​-
té​ká​v al kí​sér​te. Nem ér​de​kel, mi​lyen a kül​se​je. Csak azt sze​ret​-
ném, ha el​tűn​ne kö​zöt​tünk ez az aka​dály, és egyi​künk sem érez​-
né el​szi​ge​telt​nek ma​gát.
– Nem – fe​le​lek nagy so​ká​ra a kér​dé​sé​re, és le​v e​szem az ál​ar​-
cát. Fel​nyö​gök, és le​ej​tem a masz​kot. Csö​röm​pöl​v e hul​lik a kőre,
tö​ré​keny fe​lü​le​te meg​re​ped a be​csa​pó​dás​kor.
Egyi​künk sem nyúl utá​na, hogy fel​m ér​jük a kárt. Na​gyon is
le​köt min​ket, hogy ma​gunk​ba igyuk egy​m ás lát​v á​nyát. Ki​is​m er​-
he​tet​len te​kin​tet​tel für​ké​szi arc​v o​ná​sa​i​m at, hogy fel​m ér​je a re​ak​-
ci​ó​m at.
Jól sej​tet​tem… Csu​pa el​len​tét az arca, ame​lyet fér​fi​as szög​le​-
tek és ele​gáns ívek al​kot​nak. Fi​nom vo​ná​sok, ame​lyek azon​ban
erő​tel​jes cson​to​za​ton ül​nek: eré​lyes áll, for​m ás száj, egye​nes orr,
át​ha​tó te​kin​te​tű szem, mely olyan, mint egy só​lyo​m é a szem​pil​-
la​er​dő rej​te​ké​ben. Hi​bát​lan, olaj​bar​na bőre akár egy an​gya​lé is
le​het​ne a szent​já​nos​bo​ga​rak vi​lá​gá​nál.
Szá​m í​tot​tam rá, hogy el​né​m ít a lát​v ány, de ek​ko​ra szép​ség​re
nem.
Meg​fog​ja a ke​zem. Ez a cse​kély kap​cso​lat is fel​éb​resz​ti az
összes ér​zék​szer​v e​m et, me​lyek mind rá irá​nyul​nak: a ta​pin​tás,
íz​le​lés, szag​lás és hal​lás egy​től egyig já​ték​ba jön.
– Rune. – A ne​v em re​ked​ten hang​zik a tönk​re​tett gé​gé​ből.
– Eta​lon – fe​le​lem meg​igéz​v e.
Erre el​v i​gyo​ro​dik, ki​v il​lant​v a hi​bát​lan fe​hér fog​so​rát.
– Mi​ért? Mi​ért van raj​tad a maszk? – kér​de​zem.
Nyel egy na​gyot, ádám​csut​ká​ja köz​ben föl-le szán​ká​zik.
– Csak mö​göt​te ér​zem, ki​hez tar​to​zom.
– Nem! – szo​rí​tom meg a ke​zét. – Te hoz​zám tar​to​zol, maszk
nél​kül!
Meg​rán​dul a szá​ja szé​le.
– Bi​zo​nyítsd be!
– Ho​gyan?
 – Töb​bé nin​cse​nek fa​lak ket​tőnk kö​zött… sem olya​nok, ame​-
lye​ket em​ber emelt, sem koz​m i​ku​sak.
– Tu​dom – fe​le​lem va​dul do​bo​gó szív​v el.
– Ak​kor… érints meg!
El​pi​ru​lok, neki azon​ban el​fo​gyott a tü​rel​m e. Ke​ze​i​m et az álla
vo​na​lá​ra he​lye​zi. Vil​lám​ként ci​ká​zik át raj​tunk a gyö​nyör.
El​en​ge​di a ke​zem, ek​kor azon​ban én kez​dem el si​m o​gat​ni. Vé​-
gig​ci​ró​ga​tom arca he​pe​hu​pá​it, le egé​szen a kulcs​cson​tig. Uj​ja​im
nyo​m án fény iz​zik fel, mint​ha utat vág​nék ma​gam​nak ér​zel​m ei
sű​rű​jé​ben.
Két kar​ját az ol​da​lán nyug​tat​v a be​huny​ja a sze​m ét. Hosszú
pil​lái ne​m es met​szé​sű po​fa​cson​tok​ra vet​nek ár​nyé​kot.
V ala​kú nyak​ki​v á​gá​sá​nál meg​áll a ke​zem. Mind​ket​tőnk​nek el​-
áll a lé​leg​ze​te, ahogy a te​nye​rem​m el vé​gig​ci​ró​ga​tom a mell​szőr​-
zet fi​nom vo​na​lát. A ke​zem meg​áll a szív​tá​jék fe​lett, zöld ra​gyo​-
gást va​rá​zsol​v a elő a mell​ka​sá​ból. Szí​v em ha​son​ló csil​lám​ló szín​-
nel vá​la​szol.
Fel​nyit​ja a sze​m ét: re​zes csil​lo​gá​sa is​m e​rős az ál​m a​im​ból.
Most ő in​dul fel​fe​de​ző​út​ra: ki​si​m ít​ja a ha​jat a ha​lán​té​kom​ból,
és a fül​cim​pá​m at ci​ró​gat​ja. Má​sik keze a szám vo​na​lát raj​zol​ja
kö​rül hü​v elyk​jé​v el. Min​den érin​té​se új, ugyan​ak​kor is​m e​rős is…
rá​is​m e​rek va​la​hon​nan, és ez el​m ond​ha​tat​la​nul jó ér​zés.
Most, hogy álca nél​kül néz​he​tek rá, belé és ma​gam​ba is job​-
ban be​le​lá​tok, mint a ká​pol​ná​ban vagy kö​zös éj​sza​kai tán​ca​ink
so​rán.
– Is​m er​lek, noha ál​m a​im​ban és lá​to​m á​sa​im​ban so​sem lát​tam
az ar​co​dat – mon​dom ál​m o​do​zón. – Va​la​hon​nan még​is is​m e​rős
vagy. Az ott​hont je​len​ted ne​kem.
El​ko​m o​ro​dik, el​en​ged és fel​áll. Ru​hái rá​fe​szül​nek iz​m os for​-
má​i​ra, ahogy ki​nyú​lik, hogy le​v e​gye a szo​bor​ról a kon​zerv​do​-
bozt. Az​tán meg​ránt​ja a zsi​nórt, mire a má​sik do​boz is meg​je​le​-
nik a tető kö​v én.
Le​tér​del elém.
– Is​m e​red a lel​ke​m et. Ahogy én is a ti​é​det, már ak​kor is​m er​-
tem, mi​előtt meg​lát​ta​lak. – Bal ke​zem uj​ja​it a zsi​nór egyik vé​gé​-
re si​m ít​ja. Ujj​per​ce​im köz​ben sima ar​cát sú​rol​ják. A hir​te​len el​-
ön​tő gyö​nyör vé​gig​v il​lám​lik a ka​ro​m on, és a mell​ka​som​ba ha​tol.
– Iker​lán​gok va​gyunk. Ugyan​an​nak a lé​lek​nek a meg​tes​te​sü​lé​-
sei, csak ket​té​v ál​tunk, ami​kor új​ra​szü​let​tünk erre a vi​lág​ra… A
sors ren​del​te​té​se hát, hogy is​m ét egy​m ás​ra ta​lál​junk. Min​den,
amit kü​lön meg​ta​pasz​tal​tunk, azért van, hogy újra egye​sít​sük a
szét​v ált, egy​m ást tük​rö​ző lé​lek​ré​sze​ket. Az iker​lel​kek egy​m ás​ra
ta​lá​lá​sa ugyan​úgy a ter​m é​sze​ti tör​v é​nyek​nek en​ge​del​m es​ke​dik,
mint a ma​da​rak ván​dor​lá​sa vagy a boly​gók ke​rin​gé​se. Mind​ezt a
lel​künk hoz​ta moz​gás​ba a maga ide​jé​ben, hogy tes​tünk itt és
most is fel​is​m er​hes​se a má​si​kat. És ez most vég​re be​kö​v et​ke​zett.
Ki​si​m í​tok an​gyal​sze​m é​ből egy hom​lo​ká​ba hul​lott für​töt, és el​-
is​m ét​lem:
– Vég​re be​kö​v et​ke​zett. – Ér​tet​len​ked​het​nék is ép​pen a ma​gya​-
rá​za​tát hall​v a, azon​ban ér​zem sza​v ai igaz​sá​gát.
Azo​kon az éj​sza​ká​kon, ami​kor a csil​la​gok me​ze​jén égbe emel​-
ked​v e da​la​ink​kal új​ra​ren​dez​tük a boly​gó​kat, tel​je​sek és le​győz​he​-
tet​le​nek vol​tunk együtt.
Ál​m a​ink és lá​to​m á​sa​ink csak​is ele​v e el​ren​delt sor​sunk fény​tö​-
ré​sé​ben nyer​nek ér​tel​m et.
Ököl​be szo​rí​tott ke​zé​v el kö​nyé​kig fel​gyű​ri a pu​ló​v e​rem uj​ját,
és puha, me​leg aj​ká​v al vé​gig​csó​kol​ja csuk​lóm bel​ső ol​da​lát. Az​-
tán köré te​ke​ri a zsi​nórt, amit meg​is​m é​tel sa​ját le​csu​pa​szí​tott
csuk​ló​já​v al: így kap​cso​ló​dunk össze kö​zös bi​lincs​be. Szét​nyi​tom a
te​nye​rem, ő is a ma​gá​ét, így egy​m ás​hoz si​m ul​nak, és uj​ja​ink
össze​fo​nód​nak.
– A vég​zet is úgy akar​ja, hogy sze​re​lem​be es​sünk, Rune! Kö​-
zös lé​lek​ré​sze​ink té​ren és időn át is össze​köt​te​tés​ben áll​tak egy​-
más​sal. Most, mi​után egye​sül​tünk, bár​m i áll​jon kö​zénk, bár​hol
és bár​m i​kor, ez a zsi​nór to​v ább​ra is össze​fűz min​ket. Össze​bo​go​-
zód​hat, el azon​ban soha nem sza​kad. Min​dig újra meg​ta​lál​juk a
má​si​kat… mert ez a sors ren​del​te​té​se.
Fel​forr a vé​rem, az ere​im fel​ra​gyog​nak bő​röm alatt, mire vá​-
la​szul az övéi is ugyan​ezt te​szik. Mint​egy a ket​tőn​kön vé​gig​fu​tó
áram ha​tá​sá​ra a zsi​nór ki​gyul​lad a csuk​lón​kon. Rez​ze​nés​te​le​nül
tű​röm, mert ez a láng nem éget, olyan, mint​ha au​rák szi​v ár​-
vány​özö​nét vet​né ki ma​gá​ból. Csak mi​után hó​tisz​ta fe​hér​ré per​-
zse​lő​dik, ak​kor vá​lik ha​m u​v á.
A zsi​nór két kar​m a​zsin​v ö​rös vége épen ma​rad ki​nek-ki​nek a
csuk​ló​ján, amely azon​ban vé​gül szin​tén el​por​lik. Lát​ha​tó, te​ker​-
vé​nyes tet​kó ma​rad mind​ket​tőnk ke​zén, egy​m ás tü​kör​ké​pe​ként.
El​húz​nám a ka​rom, de ér​zem, hogy vissza​ránt​ja va​la​m i… az éte​-
ri​v é vált el​tép​he​tet​len ka​pocs ket​tőnk kö​zött.
Mo​so​lyog​v a, zi​hál​v a né​zek fel az ar​cá​ba. Vissza​m o​so​lyog
rám, el​kap​ja a csí​pő​m et, és ma​gá​hoz von. Hosszú láb​szá​rai két
ol​dal​ról fog​nak köz​re. Vé​gig​si​m í​tom az in​gét, a ru​ha​anya​gon ke​-
resz​tül is​m er​ke​dem mell​ka​sa és hasa ke​m ény iz​m a​i​v al. Fel​nyög,
és uj​jai a tar​kóm​ra sik​la​nak, a ha​jam​ba túr​nak. Egy​m ás​nak
dönt​jük a hom​lo​kunk. Lé​leg​ze​té​nek füst-, méz- és ró​zsa​szi​rom-
il​la​ta van: ér​zel​m ek eli​xír​je e ke​v e​rék. Be​hu​nyom a sze​m em, és
mi​köz​ben ma​gam​ba szí​v om, fel​le​be​gek a csil​la​gok közé.
Ajka pár cen​ti​re van az enyém​től, és szik​rák pat​tog​nak kö​zöt​-
tük: ek​ko​ra tá​v ol​ság is gyöt​rel​m es. Az utol​só perc​ben még​is el​-
ránt​ja ma​gát. Ki​nyi​tom a sze​m em, de csak kö​dö​sen lá​tom ma​-
gam kö​rül a vi​lá​got. A tá​v ol​ból, a tető má​sik vé​gé​ből, az au​di​tó​ri​-
um ku​po​lá​ja mö​gül hang​za​v ar hal​lat​szik.
Va​la​ki, em​ber vagy ál​lat, fi​gyelt min​ket. Túl kába va​gyok, és a
tes​te​m et is túl​sá​go​san át​ad​tam a gyö​nyör​nek ah​hoz, hogy moz​-
dul​ni tud​jak. Csap​dá​ba esett nyúl va​gyok, ho​lott kö​zel a far​kas,
és mind​járt rám veti ma​gát.
 20.
NEM EVI​LÁ​GI KÖ​ZÖS​SÉG

„A ti​tok​za​tos​ság fél​h o​m á​lya csak még iz​gal​m a​sab​bá avat​ja a

haj​szát.”
An​to​i​ne de Ri​v a​rol

Eta​lon fel​aj​zott ide​gek​kel állt, hi​szen oly hosszú tá​v ol​lét után a
lel​ke is​m ét egye​sült Rune-éval. Olyan kö​zel ke​rült hoz​zá, hogy
meg​íz​lel​hes​se a lány aj​kát. El​m ond​ha​tat​lan fe​szült​sé​gű elekt​ro​-
mos vonz​erő sis​ter​gett ket​te​jük kö​zött. Soha nem ta​pasz​talt még
ilyet. Egé​szen ki​for​dult ön​m a​gá​ból, szin​te új élet​re kelt.
Fel​se​gí​tet​te a lányt, és az ajtó felé mu​ta​tott. Rune ká​bán im​-
boly​gott még, és szó​ra​ko​zot​tan dör​zsöl​get​te a csuk​ló​ján a zsi​nór
le​nyo​m a​tát. Az ár​tat​lan​ság fe​hér au​rá​ja vet​te kö​rül. Eta​lon túl
sok min​dent zú​dí​tott rá egy​szer​re. Job​ban tet​te vol​na, ha a he​ge​-
dű​ről is hall​gat: Rune el​m é​je még nem állt ké​szen az egye​sü​lés
ri​tu​á​lé​já​nak be​fo​ga​dá​sá​ra. Erik mi​att kel​lett si​et​nie.
Eta​lon a zöld fé​nyek​kel meg​v i​lá​gí​tott ku​po​lá​ra füg​gesz​tet​te a
te​kin​te​tét. Vár​ta, hogy fel​fed​je ma​gát, aki le​sel​ke​dett rá​juk, vagy
Rune tér​jen annyi​ra ma​gá​hoz, hogy le​oson​jon a lép​csőn, és leg​-
alább még egy na​pig foly​tas​sa régi éle​tét.
Ér​ke​zé​se​kor át​fé​sül​te a kör​nyé​ket, a ku​po​la tit​kos fel​já​ra​tát
azon​ban nem vet​te ész​re. Nem cso​da, mert más sem járt a fe​jé​-
ben, mint hogy min​dent el​ren​dez​zen köz​te és a lány kö​zött:
vissza​nyer​je Rune bi​zal​m át, és ha​la​dék​ta​la​nul a kar​já​ba ölel​je,
hogy ott érez​ze ar​cán a le​he​le​tét, ami​kor már egyi​kü​ket sem
ken​dő​zi el maszk vagy ha​zug​ság.
Már a leg​több ha​zug​ság.
Erik ter​v é​ről egye​lő​re nem be​szélt. Nem is te​het​te, hi​szen
maga sem lát​ta tisz​tán. Egyet​len fo​gó​dzó​ját Erik szó​fu​kar meg​-
jegy​zé​sei je​len​tet​ték, me​lye​ket né​hány órá​ja a la​bo​ra​tó​ri​u​m á​ban
en​ge​dett meg ma​gá​nak.
Eta​lon ed​dig azt hit​te, az egész min​den​ség azon van, hogy
Rune-t elé hoz​za. Most azon​ban ki​de​rült, hogy a min​den​ség se​-
gít​sé​get ka​pott. Erik ezek sze​rint a kez​de​tek​től fel​hasz​nál​ta ket​te​-
jük lel​ki kap​cso​la​tát, hogy el​ejt​se ma​gá​nak a lányt. „Jó szol​gá​la​-
tot tet​tél éve​ken át” – nem ezt hal​lot​ta tőle? Apja dal​la​m os hang​-
ja meg​ál​lás nél​kül mo​tosz​kált a tu​da​tá​ban, hogy majd​nem be​le​-
őrült. „Elém hoz​tad őt, ami​re sen​ki más nem lett vol​na ké​pes.”
Ezért kap​ta ak​kor tőle aján​dék​ba a he​ge​dűt évek​kel ez​előtt?
Ezért kel​lett mi​nél töb​bet ját​sza​nia raj​ta? Erik ugyan​is tud​ta,
hogy a hang​szer​nek köze van a lány ap​já​hoz. Va​la​m i​fé​le má​gi​-
kus kap​cso​lat le​het ez is.
Eta​lon úgy érez​te, ha ez igaz, soha nem bo​csát​ja meg ma​gá​-
nak, hogy se​gí​tett Rune lép​re csa​lá​sá​ban. Mert egy do​log volt,
hogy a lány meg akart sza​ba​dul​ni ének​lé​si kény​sze​ré​től, ahogy
azt Erik min​dig is fel​té​te​lez​te, de a te​het​sé​ge meg​őr​zé​se is fon​tos
volt a szá​m á​ra. Ha va​la​ki, ő, Eta​lon ér​tet​te, mit je​lent, ha meg​-
fosz​ta​nak va​la​kit az ének​hang​já​tól.
Mind​ez azon​ban el​v esz​tet​te a je​len​tő​sé​gét, ha a ku​po​la mö​gül
a Fan​tom les​te ki őket. Ak​kor ma min​den​nek vége.
A dol​gok kezd​tek egy​re job​ban ki​csúsz​ni a fiú ke​zé​ből. A kar​-
ha​tal​m at nem ri​aszt​hat​ja. Erik bot​lódró​tok​kal lát​ta el, és alá​ak​-
ná​sí​tot​ta a fel​ső eme​le​te​ket. Ha a nyo​m á​ra jut​nak, ha​bo​zás nél​-
kül fel​rob​bant min​dent. Erik ter​v ét egye​dül a ne​v elt fia hi​ú​sít​hat​-
ja meg, kü​lön​ben min​den​ki ha​lá​los ve​szély​be ke​rül a ta​no​dá​ban.
An​nál in​kább, mert két éve ő se​géd​ke​zett Erik​nek az ak​nák te​le​-
pí​té​sé​ben.
 Az el​m últ né​hány hét​ben fel​szed​te, ami​ről tu​do​m á​sa volt, Erik
azon​ban úja​kat is le​rak​ha​tott. A fel​ső két eme​le​ten kí​v ül az
összes töb​bit át​ku​tat​ta, de leg​alább egy to​v áb​bi nap​ra szük​sé​ge
lett vol​na még. Még egy nap​ra, hogy el​árul​ja a fér​fit, aki apja he​-
lyett apja volt.
Saj​gott a szí​v e, ha erre gon​dolt.
– Állj elő! Hadd lás​sam, ki vagy! – ki​ál​tott át a sö​tét​ben oso​-
nó​nak.
A ku​po​la mö​gött moz​go​ló​dás tá​m adt, más azon​ban nem tör​-
tént. Le​he​tett épp Tom​lin is az, ő azon​ban még Pá​rizs​ban volt.
Ak​kor csak​is a Fan​tom csap​ha​tott lár​m át. De ho​gyan? Ami​-
kor Eta​lon utol​já​ra lát​ta, alig bír​ta el a lába. Rend​sze​rint egy tel​-
jes éj​sza​ká​ra volt szük​sé​ge, hogy ma​gá​hoz tér​jen, mi​után át​töl​-
töt​te a fel​v ett élet​erőt a fa​gyasz​tó​kam​rá​ba.
Eta​lon most meg​tán​to​ro​dott, mert Rune rá​ha​nyat​lott. Át​ka​-
rol​ta.
– Térj ma​gad​hoz, Rune!
A sö​tét​ből acsar​gó szi​sze​gés és csi​lin​ge​lés hal​lat​szott, majd vö​-
rös tol​lak száll​tak szer​te​szét a szél​ben. Eta​lon kis hí​ján el​ne​v et​te
ma​gát, hogy csak a hattyú és a macs​ka csap​tak zajt. A Fan​tom
je​len​lé​té​ben mind​ket​tő na​gyon adott a mél​tó​sá​gá​ra. Ha ő itt len​-
ne, nem ala​cso​nyod​ná​nak le hol​m i alan​tas ját​sza​do​zás​ra.
Azért per​sze meg​v olt az esé​lye, hogy Erik sem le​het messze.
Eta​lon min​dent a pad egyik vé​gé​be hal​m o​zott, majd Rune-t is
le​eresz​tet​te. A lá​ba​it fel​emel​v e az ol​da​lá​ra for​dí​tot​ta a lányt. Ad​-
dig ve​re​get​te az ar​cát, amíg ma​gá​hoz nem tért.
– Mi… mi tör​tént? – da​dog​ta Rune el​ke​re​ke​dett szem​m el.
Köz​ben a hattyú kur​rog​v a, szár​nyát tár​v a el​fu​tott mel​let​tük,
nyo​m á​ban a va​dul csi​lin​ge​lő Di​ab​le-lel.
– Várj, Di​ab​le! Nem sza​bad! – Rune le​gör​dült a pad​ról, és a
kan​dúr után ka​pott. Az ki​tért elő​le, és man​csát ki​nyújt​v a meg​té​-
páz​ta a hattyú fark​tol​la​it.
Eta​lon még ide​jé​ben el​kap​ta Rune-t, aki újra össze​esett a csiz​-
má​ja kö​ze​lé​ben.
Hu​nyo​rog​v a né​zett fel a fi​ú​ra: még min​dig nem tisz​tult ki a
tu​da​ta.
 – M… mit ke​res… itt fent… Di​ab​le? – kér​dez​te a sze​m ét dör​-
göl​v e, mi​alatt Eta​lon vissza​ül​tet​te a pad​ra. – Ja, per​sze… Hi​szen
szel​lem​m a​csek.
Eta​lon a hom​lo​kát rán​col​ta. Rune las​sab​ban tért ma​gá​hoz az
imén​ti ener​gia​cse​ré​ből, mint gon​dol​ta. Hogy megy le ezek után a
lép​csőn?
Rune feje elő​re​kó​kadt, a haja el​ta​kar​ta az ar​cát. Két kö​nyö​két
a tér​dén nyug​tat​ta.
Ép​pen​ség​gel fel is nya​lá​bol​hat​ja, dön​tött Eta​lon. Nem is len​ne
rossz a me​leg lány​test a vál​lán át​v et​v e. Or​rá​ban a cit​rus- és va​-
ní​li​a​il​lat​tal még csil​lo​gó ha​já​nak csik​lan​do​zá​sát is él​v ez​het​né.
Di​ab​le ro​hant el mel​let​te, ez​út​tal a hattyú ül​döz​te to​tyog​v a,
szár​nya a kö​v et se​per​te. Nya​kát ki​nyújt​v a a cső​ré​v el hir​te​len el​-
mar​ta a macs​ka far​kát. Di​ab​le ék​te​len ver​nyo​gás​ba kez​dett.
Rune ki​egye​ne​se​dett ül​té​ben, noha to​v ább​ra is in​ga​ta​gon.
– Mi​ért nem lépsz köz​be? – kém​lelt át a ha​ján. – A vé​gén
meg​ölik egy​m ást!
Eta​lon meg​nyug​tat​ta:
– Nem lesz sem​m i ba​juk. Ez a ked​v enc já​té​kuk. Ak​kor is ezt
ját​szot​ták, ami​kor elő​ször ta​lál​koz​tunk a ká​pol​ná​ban. Ange-nek
ugyan​úgy nincs szük​sé​ge a se​gít​sé​günk​re, aho​gyan Di​ab​le-nek
sem volt ak​kor a ti​éd​re.
– De hát… meg​ful​ladt vol​na.
– Csak azért csi​nál​ta, hogy fel​kelt​se a fi​gyel​m e​det – for​gat​ta a
sze​m ét Eta​lon. – A kez​det kez​de​té​től ked​v elt. A macs​kák ve​le​szü​-
le​tet​ten fél​nek a víz​től, de le tud​ják győz​ni ezt. Te​kin​tet​tel arra,
hol élünk, kis​ci​ca ko​rá​tól gon​dos​kod​tam ar​ról, hogy Di​ab​le meg​-
ta​nul​jon úsz​ni. – Eta​lon za​v ar​tan hu​nyor​gott. Túl so​kat mon​-
dott. Mi​nél ke​v e​seb​bet tud a lány a Fan​tom vac​ká​ról, an​nál na​-
gyobb biz​ton​ság​ban van. Va​ló​szí​nű​leg Erik is má​m o​ros még az
el​fo​gyasz​tott ener​gi​á​tól, ha ki​en​ged​te őket a mar​ká​ból.
Rune ar​cá​ba né​zett. Kar​ján fel​sis​ter​gett a zsi​nór nyo​m a, mint​-
ha csak a gon​do​la​ta​it iga​zol​ná.
– Hol él​tek… az ope​ra​ház alatt, a Fan​tom​m al? – Rune lát​ha​-
tó​an egy​re in​kább ma​gá​hoz tért. Ha​ját konty​ba kö​töt​te a tar​kó​-
ján. – Ezt akar​tad mon​da​ni, ugye?
 – Elég le​gyen a fe​les​le​ges be​széd​ből! – Eta​lon a kö​nyö​ké​nél
fog​v a talp​ra se​gí​tet​te. – Itt az idő.
Rune fél​re​ér​tet​te a szán​dé​kát, és kö​ze​lebb hú​zó​dott hoz​zá.
– Vég​re – mo​tyog​ta, és fe​jét a fiú mel​lé​re haj​tot​ta. Puha ido​-
mai re​m eg​v e, vá​ra​ko​zás​sal tel​v e Eta​lon​nak pré​se​lőd​tek. – Ugye,
tán​co​lunk? Már kezd​tem hi​á​nyol​ni. – Uj​jai vé​gig​sik​lot​tak a fiú
há​tán, ami újabb adag vil​la​m os ára​m ot ger​jesz​tett Eta​lon tag​ja​i​-
ban. Ak​ko​ra erő​v el, hogy ő is kis hí​ján meg​in​gott. Vi​ha​ro​sabb
tem​pó volt ez an​nál, mint ami​lyen​re szá​m í​tott.
– Nem! – tol​ta el ma​gá​tól Rune-t, aki már meg​állt a lá​bán,
ezért is be​szél​he​tett ke​m é​nyeb​ben vele. – Ide​je, hogy el​m enj!
Rune duz​zog​v a le​biggyesz​tet​te az aj​kát, mire neki eszé​be ju​-
tott az a majd​nem csók. Hü​v elyk​uj​ja meg​rán​dult, vá​gyott arra
az ér​zé​ki pil​la​nat​ra.
– Hová men​jek? Azok után, amit a csa​lá​dom​ról mond​tál!
Meg ami ket​tőnk kö​zött tör​tént! – Rune sér​tő​döt​ten húz​kod​ta le​-
fe​lé a pu​ló​v e​re uj​ját, hogy el​ta​kar​ja a zsi​nór​tet​kót. – Az em​ber
nem vág má​sok fe​jé​hez ilyen sors​for​dí​tó fel​is​m e​ré​se​ket, hogy az​-
u​tán el​küld​je őket!
– Itt fent nem vagy biz​ton​ság​ban. – A fiú Rune ke​zé​be nyom​-
ta a tás​ká​ját. Utál​ta ma​gát, ami​ért vissza​tán​colt egy lé​pést.
– Mi​ért, mi fe​nye​get​ne? – né​zett kö​rül a te​tőn a lány.
Eta​lon meg​ráz​ta a fe​jét. Nyo​m o​rul​tul érez​te ma​gát. Haza kel​-
lett men​nie, hogy el​len​őriz​ze, a Fan​tom ott van, ahol hagy​ta. Így
is, hogy Erik nem le​sel​ke​dett a vál​la mö​gött, ke​v és ide​jük volt
már.
– Menj, pi​henj! – mond​ta.
Rune fel​v on​ta a szem​öl​dö​két. Ange és Di​ab​le el​ro​han​tak mel​-
let​tük.
– Mint​ha az olyan könnyű len​ne! Az összes ba​rá​tom meg​or​-
rolt rám. A nagy​né​ném ugyan​úgy meg​v et, mint a nagy​anyám.
Rá​adá​sul mó​dot kell ta​lál​nom rá, hogy a ta​ní​tás​ról el​lóg​v a fel​ke​-
res​sem őt a bör​tön​ben. – Úgy tar​tot​ta maga elé a tás​kát, akár
egy paj​zsot. Köz​ben apja he​ge​dű​tok​ját mé​re​get​te. – De, ugye,
este ott le​szel a szel​lő​ző​nyí​lás​nál?
Zöld sze​m ét, ahol az íriszt arany​gyű​rű fog​lal​ta ke​ret​be, a fi​ú​ra
ve​tet​te. Ez a szem​pár órá​kon át drá​ga​kő​ként szi​por​ká​zott, lel​ki
ná​szuk ele​v en ta​nú​ja​ként. Eta​lon saj​nál​ta, hogy nem néz​he​ti vé​-
gig las​sú ki​fa​ku​lá​sát, hogy az​u​tán újra fel​tölt​se ener​gi​á​v al.
– Kér​lek! – kí​noz​ta to​v ább a lány. – Nem aka​rok egye​dül ma​-
rad​ni az éj​jel! Ma​radj ve​lem… játssz ne​kem a he​ge​dű​dön! Nél​kü​-
le már el sem tu​dok alud​ni.
Eta​lon ben​ső​jét vágy mar​dos​ta. Rune ta​lán meg is ijed​ne, ha
tud​ná, mennyi​re vá​gyik ő is a kö​zel​sé​gé​re. De nem úgy, hogy egy
át​ko​zott fal vá​lassza el őket egy​m ás​tól, nem he​ge​dű​v el a ke​zé​-
ben, hol​m i sze​re​ná​do​kat csal​v a elő a hú​rok​ból. Nem. A kar​já​ban
akar​ta tar​ta​ni a lányt, össze​gu​ban​co​lód​ni vele az ágyá​ban, tes​tet
test​hez fe​szít​v e, hogy ki​hoz​za be​lő​le a vad​ál​la​tot, ami nem akart
len​ni.
Szí​v e​sen fe​jez​te vol​na be így ezt az es​tét, meg​ígér​v e, hogy
Rune soha töb​bé nem töl​ti egye​dül az éj​sza​kát. Ha​nem itt volt a
nya​ku​kon a jel​m ez​bál. Fel kell de​rí​te​nie az eset​le​ges csap​dá​kat,
el​v arr​nia az el​v ar​rat​lan szá​la​kat úgy, hogy a lé​nye​get még min​-
dig el​tit​kol​ta Rune elől.
– Most nem ma​rad​ha​tok ve​led. – Szán​dé​ko​san fo​gal​m a​zott
éle​sen. – Dol​gom van.
– Á – só​haj​tot​ta a lány el​ha​lón. – Ér​tem. – Fel​m or​dult, és be​-
le​rú​gott a maszk​ba, amely ott he​v ert ket​te​jük kö​zött a te​tőn. Ak​-
ko​ra erő​v el vá​gó​dott a fiú sar​ká​nak, hogy a hom​lok​rész hor​pa​-
dá​sa tö​rött to​jás​héj​hoz vált ha​son​la​tos​sá. Eta​lon​nak tet​szett ez a
düh, mert tud​ta, a lány ket​te​jük össze​ol​v a​dá​sá​ból kap​ta az ere​jét.
Rune sér​tett te​kin​te​te azon​ban nyom​ban vé​get ve​tett jó​ked​v é​nek.
– Menj a fe​né​be! Az, hogy hol​m i lel​ki kap​cso​lat van kö​zöt​tünk,
nem he​lyet​te​sít​he​ti, hogy fi​zi​ka​i​lag is ott le​gyél ve​lem, ami​kor
szük​sé​gem van rád!
Gyil​kos pil​lan​tá​sa meg​der​m esz​tet​te Eta​lont, míg a lány az
ajtó felé hát​rált. A fiú nem hagy​hat​ta, hogy eb​ben az ál​la​pot​ban
le​gu​rul​jon a lép​csőn. Még a vé​gén nya​kát tör​né.
El​kap​ta hát, és szo​ro​san ma​gá​hoz ölel​te. Rune te​kin​te​te el​lá​-
gyult, és men​ten meg​szűnt az imén​ti fe​szült​ség ket​te​jük kö​zött.
Ijesz​tő volt, mi​lyen gyor​san re​a​gált a fiú érin​té​sé​re.
– Eta​lon…
 – Így már mind​járt más. – Meg​pen​de​rí​tet​te Rune-t, és
megint az ajtó felé for​dí​tot​ta. – Járj utá​na an​nak, ami​ről be​szél​-
tünk… mi​nél ha​m a​rabb! Le​he​tő​leg már hol​nap reg​gel.
Rune vissza​né​zett rá, im​m á​ron re​m e​gő ál​lal.
Eta​lon kö​zönyt eről​te​tett az arc​v o​ná​sa​i​ra, hogy a lány ne lás​-
sa, mek​ko​ra ha​tás​sal van rá.
Rune ki​nyi​tot​ta a te​tő​tér aj​ta​ját, de meg​állt moz​du​lat köz​ben.
– Ó, va​la​m it még oda akar​tam adni ne​ked! A tás​kám​ban van.
– Majd leg​kö​ze​lebb.
Rune szi​pog​v a ön​m a​gá​ba zár​kó​zott. Eta​lon néz​te, ho​gyan
vált át ké​kes​szür​ké​re ad​dig hó​fe​hér au​rá​ja, ahogy meg​in​dult le​-
fe​lé a lép​csőn.
A lány ér​zel​m ei ott ma​rad​tak vele a te​tőn, és ala​po​san meg​-
gyö​tör​ték. Tud​ta, mi​lyen a sze​rel​m i szív​fáj​da​lom… hi​szen ott
szen​v e​dett mel​let​te Erik az évek so​rán a Chris​tine irán​ti ér​zel​m e​-
i​v el. Po​ros és ízet​len lel​ki​ál​la​pot volt, her​v a​dó li​li​o​m ok​hoz ha​son​-
ló. A friss fáj​da​lom azon​ban el​tért et​től… a nap tü​zé​től meg​pos​-
hadt, túl​érett őszi​ba​rack​hoz volt ha​son​la​tos, amely​nek er​je​dő, ra​-
ga​dós édes​sé​ge meg​fáj​dít​ja a fo​ga​kat és ki​szá​rít​ja a nyel​v et.
Erik​nek egy​v a​la​m i​ben iga​za volt: ha az em​ber nem a meg​fe​-
le​lő idő​ben ta​lál​ko​zik össze az iker​láng​já​v al, a pok​lok pok​la vár
rá. A fiú az uj​já​v al meg​ta​po​gat​ta a zsi​nór le​nyo​m a​tát az al​kar​-
ján. Bi​zser​get​te az uj​ja​it.
Di​ab​le fel​nyá​v o​gott.
Eta​lon le​tűr​te a ru​ha​uj​ját. El​bo​ru​ló hom​lok​kal néz​te a li​heg​v e
a lá​bá​hoz te​le​pe​dő két ál​la​tot.
– Na, szép, mond​ha​tom, ti is meg​éri​tek a pén​ze​te​ket!
Di​ab​le ha​tal​m a​sat ásí​tott, ki​v il​lant​v a tű​éles fo​ga​it, majd az aj​-
tó​hoz battyo​gott, és ka​par​ni kezd​te az al​ját. Far​ka vá​ra​ko​zón fel​-
kun​ko​ro​dott, vár​ta, hogy utat nyis​sa​nak szá​m á​ra.
– Menj ak​kor! – Eta​lon ki​nyi​tot​ta az aj​tót. Be​kém​lelt a lép​cső​-
ház​ba, de Rune már el​tűnt a csi​ga​lép​cső első ka​nya​ru​la​tá​ból. –
Vi​gyázz rá, hogy biz​ton​sá​go​san le​ér​jen! És ne hagyd őt ma​gá​ra
ma éj​jel! Nyújts vi​gaszt neki! Légy mel​let​te, mi​v el én nem te​he​-
tem!
A kan​dúr egy szem​v il​la​nás múl​v a el​tűnt a ka​nyar​ban, mint​ha
csak le​v e​gő​v é vált vol​na.
Mi​után be​csuk​ta az aj​tót, Eta​lon Ange-hez for​dult, aki el​m e​-
rül​ten tol​lász​ko​dott.
– Ami té​ged il​let, te an​gyal​bo​szor​ka, hol a gaz​dád?
A hattyú felé for​dí​tot​ta ke​cses nya​kát, hogy a sze​m é​be néz​zen.

Sze​ren​csé​re Di​ab​le itt van ve​lem a vissza​ú​ton, kü​lön​ben rég le​es​-

tem vol​na. El​v i​sel​he​tet​len a gon​do​lat, hogy egye​dül ma​ra​dok éj​-
sza​ká​ra, és sem​m i egye​bet nem hall​gat​ha​tok, mint a lá​v a​lám​pa
bugy​bo​ré​ko​lá​sát. Ennyi​re még soha nem volt ter​hem​re a ma​-
gány.
De ez a mel​let​tem oso​nó ma​csek meg​nyug​tat. Mi len​ne, ha
ne​ki​ad​nám Eta​lon aján​dé​kát, a zok​nit? Fen​het​né raj​ta a kör​m e​it.
– A gaz​dád egy fa​fej. Tu​dod ezt, Szel​lem​ci​ca?
A ma​csek sze​m e rám vil​lan. Ha len​ne szem​öl​dö​ke, most két​-
ség​te​le​nül meg​v e​tő​en fel​v on​ná.
– Jó, nem a gaz​dád, leg​alább​is nem szó sze​rin​ti ér​te​lem​ben.
És ta​lán nem is ak​ko​ra fa​fej.
Hát igen, ezt el kell is​m er​nem, ha fél​re tu​dom ten​ni sér​tett hi​-
ú​sá​go​m at annyi idő​re, hogy az őszin​te​ség ki​tör​hes​sen. Fel​té​te​le​-
zem, hogy a Di​ab​le-t is ő küld​te utá​nam. A te​tőn hol a vá​gyat ér​-
zé​kel​tem az au​rá​já​ban, hogy ve​lem ma​rad​jon, hol meg azt, hogy
el​lök​jön ma​gá​tól. Va​la​m i​től vé​de​ni pró​bál. Va​la​m i​től, ami tök
kö​zel​ről veti rá az ár​nyé​kát. Ő maga is ve​szély​ben van… Meg​bé​-
nít ez a gon​do​lat, és el​szo​rul a tor​kom.
Hát nem érti? Kö​ze​lebb kel​le​ne en​ged​jen ma​gá​hoz. Köz​tünk
már nincs he​lye mel​lé​be​szé​lés​nek azok után, ahány tit​kun​kat
meg​osz​tot​tuk egy​m ás​sal. Ezért is sze​ret​tem vol​na vele töl​te​ni az
éj​sza​kát. Az mind​ket​tőn​ket meg​óvott vol​na. Na​gyobb biz​ton​ság​-
ban le​szünk, ha össze​fo​gunk. Meg kel​lett vol​na mon​da​nom neki,
azt sem hall​gat​v a el elő​le, hogy már nem a fal túl​ol​da​lán aka​rom
őt tud​ni, ha​nem szo​ro​san ma​gam mel​lett.
El​pi​ru​lok erre a gon​do​lat​ra. A mo​bi​lom​m al vi​lá​gí​tom meg a
lép​cső​fo​ko​kat ma​gam előtt. Meg​ér​zi az ér​zé​se​i​m et, ezért gon​dol​-
tam… – fut​ta​tom vé​gig ke​zem a tü​kör​fal hát​ol​da​lán. Nem is tu​-
dom, mit hit​tem. Úgy vi​sel​ked​tem, mint egy el​ké​nyez​te​tett díva.
Di​ab​le rám mor​dul vá​la​szul.
Meg​koc​káz​ta​tok egy mo​solyt, és ját​sza​ni kez​dek a nya​kam​ban
lógó te​tő​té​ri kulccsal.
– Iga​zad van. A fe​jem​be szállt a di​cső​ség, most, hogy az
enyém lett Re​na​ta sze​re​pe.
Az egyet​len han​got le​fe​lé me​net a kan​dúr nyak​ör​v é​nek csi​lin​-
ge​lé​se szol​gál​tat​ja. A szám​hoz vi​szem a kul​csot, és Eta​lon puha
aj​ká​ra gon​do​lok. Haj​szál híja, hogy meg​csó​kolt. Vég​re va​la​há​ra
olyan va​la​ki csók​ja lett vol​na, aki​nek nem kell fél​nem a ha​lá​lá​tól,
aki​nek elég a ha​lán​té​kom​hoz érin​te​nie az uj​ját, hogy vég​te​len
nyu​ga​lom tölt​sön el.
Ha már az érin​té​se ilyen cso​dás, mi​lyen le​het a csók​ja?
Egyik he​lyi​sé​get a má​sik után hagy​juk el Di​ab​le-lel a tü​kör​fal
túl​ol​da​lán, ez​út​tal azon​ban oda sem pil​lan​tok. Tú​lon​túl le​fog​lal​-
nak a gon​do​la​ta​im, tú​lon​túl össze​za​v a​rod​tam… és be​in​dul​tam.
Le​ír​ha​tat​lan, hogy fel​élén​kül​tek az ér​zé​ke​im… izzó pa​rázs
min​den por​ci​kám. At​tól a pil​la​nat​tól fog​v a, hogy Eta​lon egy​be​-
kap​csol​ta a ke​zün​ket az​zal a zsi​nór​ral, mi ma​gunk let​tünk az élő,
lé​leg​ző har​m ó​nia, a ze​nei össz​hang, amit azon​ban nem​csak hal​-
la​ni le​het, de lát​ni, sza​gol​ni, ta​pin​ta​ni és íz​lel​ni is. Bele is ré​sze​-
ged​tem, túl sok in​ger érte egy​szer​re az ideg​rend​sze​re​m et. Vé​de​-
ke​zés​ből las​sult le az agyam.
Most azon​ban tel​je​sen ma​gam​hoz tér​tem és ki​jó​za​nod​tam.
Min​den su​gár​zó és élet​tel teli, ami kö​rül​v esz. Ci​ká​zó vil​lám​fény,
ég​zen​ge​tő menny​dör​gés. Egy​m ás​ba ömlő élet​erőnk a mell​ka​-
som​ban vi​har​zik to​v ább, el​áraszt​v a az ere​i​m et, és olyan mély​sé​-
ge​im​be zu​bog​v a alá, ame​lyek lé​te​zé​sé​ről ed​dig nem is tud​tam…
A vég​zet is úgy akar​ja, hogy sze​re​lem​be es​sünk, Rune!
E mon​dat igaz​sá​ga va​ló​ság​gal le​dönt a lá​bam​ról. Eta​lon egész
idá​ig en​gem ke​re​sett. Aho​gyan én is őt, noha nem tud​tam róla,
aho​gyan ed​dig a pil​la​na​tig azt sem, mennyi​re szük​sé​gem volt rá.
Igen, és én is hi​á​nyoz​tam neki. Hogy egy​m ás​ra ta​lál​tunk,
ugyan​úgy ki​bil​lent​het​te az egyen​sú​lyá​ból, mint en​gem. Ez a tu​-
dat le​csil​la​pít​ja a pul​zu​som za​ka​to​lá​sát, ke​zem re​m e​gé​sét, da​cá​ra
an​nak, mi​lyen ir​dat​lan sú​lya is van a sza​v a​i​nak.
 Min​den igaz, amit tőle hal​lot​tam. Hi​szek neki. Nem csu​pán a
csuk​lóm​ba és ka​rom​ba égett, pul​zá​ló vö​rös tet​kó vagy a zöld
szik​rák mi​att, ame​lyek kö​zöt​tünk pat​tog​nak, össze​köt​v e a szí​-
vün​ket, ha meg​érint​jük egy​m ást. Azért hi​szek neki, mert ami​kor
a lel​ké​be né​zek, olyan ér​zés, mint​ha ön​m a​ga​m at vizs​gál​nám. És
hit​tel hi​szem, hogy ő is ugyan​így van ez​zel.
Nem sok ta​pasz​ta​la​tom van a ro​m an​ti​ka te​rén, ez azon​ban
min​den kép​ze​le​tet fe​lül​m úl. Amit irán​ta ér​zek, mé​lyebb a tes​ti
vágy​nál… a szö​v e​tek, csont és csont​v e​lő kö​zös​sé​gé​nél… döb​be​ne​-
te​sen, bá​m u​la​to​san, ré​m í​tő​en fel​emész​ti az egész lé​nye​m et, mi​-
köz​ben va​la​m i​ként a lé​nye​ge is an​nak, aki va​gyok.
Iker​lán​gok va​gyunk.
A lép​cső vé​gé​hez érve a pu​ló​v e​rem fölé ve​szem a nyak​lán​cot,
ké​szen arra, hogy ön​saj​ná​la​to​m at ma​gam mö​gött hagy​v a ki​lép​-
jek a tit​kos át​já​ró​ból. Reg​gel ala​po​san össze kell szed​nem ma​-
gam, ha át aka​rok men​ni Ver​sailles-ba. Ide​je vé​get vet​nem az
átok​nak, amely sö​tét ár​nyé​kot ve​tett ed​di​gi éle​tem min​den pil​la​-
na​tá​ra. Bé​két aka​rok köt​ni az​zal, aki va​ló​já​ban va​gyok, és új
uta​kat ke​res​ni… ké​zen fog​v a Eta​lon​nal.
Óva​to​san nyi​tom ki a rej​tek​aj​tót, és ki​óva​ko​dunk Di​ab​le-lel a
nagy​csar​nok​ba. A fül​si​ke​tí​tő csend​ben a tü​kör​aj​tó sa​rok​v a​sá​nak
nyi​kor​gá​sa a pla​fo​nig vissz​hang​zik. Össze​bor​zon​gok ijed​tem​ben.
Vissza​foj​tott lé​leg​zet​tel fü​le​lek bele ebbe a né​m a​ság​ba. Be​csu​kom
ma​gam mö​gött a tük​rös la​pot, és láb​ujj​he​gyen meg​in​du​lok a
szo​bám felé, sar​kam​ban a csi​lin​ge​lő Di​ab​le-lel.
A tü​kör​fa​lak vissza​v e​rik a hold​su​ga​rak ezüs​tös kék​jét, ame​-
lyek meg​fes​tik a bő​rö​m et, mi​köz​ben a lép​cső mel​lé ál​lí​tott pa​pír​-
ma​sé Vö​rös Ha​lál elé érek. Itt meg​ál​lok, mert eszem​be jut Eta​lon
fi​gyel​m ez​te​té​se: Itt fent nem vagy biz​ton​ság​ban.
Hi​deg fut​ká​ro​zik a há​ta​m on. A Fan​tom az, aki​től mind​ket​-
tőnk​nek fél​nünk kell! Ezt nem mer​te han​go​san ki​m on​da​ni Eta​-
lon. Kér​dés azon​ban, mi​ért van ő is ve​szély​ben, ami​kor neki a ro​-
ko​na? Ta​lán ugyan​azért, ami​ért rám is ve​szélyt je​lent a csa​lá​-
dom. Rá​adá​sul az egész​nek va​la​m i​ért apu he​ge​dű​jé​hez is köze
van.
Er​ről eszem​be jut, hogy Ver​sailles-ba kell men​nem, ami​től
még job​ban be​pa​rá​zok.
A Fan​tom le​bi​lin​cse​lő, éte​ri ope​ra​ári​ái is eszem​be jut​nak. Egy​-
re töb​bet tű​nő​dök ezen. Eta​lon je​len​lé​te se​gí​tett el​len​áll​ni en​nek
az ele​m i ere​jű bo​szor​kány​m es​ter-igé​zet​nek, tel​je​sen azon​ban
nem ir​tot​ta ki a ha​tá​sát. Most e ha​tás alatt kény​szert ér​zek, hogy
meg​érint​sem a kar​ton​pa​pír Fan​tom fe​hér csont​v áz​m aszk​ját. Alig
érek azon​ban hoz​zá, je​ges hi​deg​ség kú​szik az ujj​be​gyem​be, majd
to​v ább a szí​v em​be, az​zal fe​nye​get​v e, hogy meg​der​m esz​ti ben​-
nem a mu​zsi​ka Eta​lon ál​tal fel​élesz​tett láng​ját.
Meg​bor​zon​gok. A Fan​tom hang​ja el​hal​kult ugyan, még​is ott
vissz​hang​zik a gon​do​la​ta​im​ban… hi​de​gen, akár egy össze​te​ke​re​-
dett kí​gyó, ké​szen arra, hogy megint le​csap​jon.
Hir​te​len ru​ha​su​ho​gást hal​lok a lép​cső sö​tét​je fe​lől, a pa​pír​m a​-
sé mö​gül. Va​dul ka​la​pál​ni kezd a szí​v em, Di​ab​le is fel​szi​szeg a lá​-
bam​nál. Fel​áll a szőr a há​ta​m on, a frász ke​rül​get.
Ek​kor je​ges kéz mar​kol a vál​lam​ba. Ijed​tem​ben el​ej​tem a tás​-
kát. Hát​ra​pen​de​rül​v e va​ló​ban egy kí​gyó el​tá​tott tor​ká​v al né​zek
szem​be, ami alig pár cen​ti​re van az or​rom​tól. Di​ab​le fel​szök​ken,
és be​le​kar​m ol az olaj​bar​na pik​ke​lyek​be. Fel​si​kol​tok. A ma​csek a
föld​re ránt​ja a kí​gyót. Halk, fé​m es kop​pa​ná​so​kat hal​lok a nyo​-
má​ban.
22
– Fichu macs​ka! – Ma​dame Bou​chard sa​v a​nyú, vas​ta​gon
smin​kelt arca ha​jol be a hold​fény sáv​já​ba, kí​sér​te​ti​e​sen, mint egy
szel​lem​je​le​nés. – Se​gíts meg​m en​te​ni Franc​ót! – vi​cso​rog rám.
Meg​könnyeb​bül​ten fel​lé​leg​zem. Di​ab​le ál​do​za​ta esze​rint Bou​-
chard leg​újabb ki​pre​pa​rált ál​la​ta volt. Csak jót akart: meg​v é​de​ni
en​gem egy kí​gyó tá​m a​dá​sá​tól. Meg is lesz a ju​tal​m a, hol​nap
dup​la adag tej​fölt kap.
Le​tér​de​lek az ének​ta​ná​rom mel​lé, és resz​ke​tő kéz​zel el​kez​dem
össze​szed​ni a tű​ket, ami​ket ő ej​tett el.
23
– Oi​seau chan​te​ur! – ri​v all rám. – Kép​zel​he​ted, hogy meg​-
le​pett, hogy egy órá​v al vil​la​nyol​tás után itt kó​ri​cálsz az elő​csar​-
nok​ban! Ez elég ok arra, hogy vissza​v e​gyük tő​led a ma el​nyert
sze​re​pet. – Ki​ér​zem a hang​já​ból a ka​ján kár​örö​m öt.
Mű​anyag tar​tó​juk​ba ej​tem a tű​ket, és kel​lő​kép​pen szem​te​len
vá​la​szon gon​dol​ko​dom, olya​non, ami Aud​rey-nak, a be​ug​ró szí​-
nész​nek jut​tat​ná a sze​re​pet. Mi​v el azon​ban még ti​zen​két órá​ja
sincs, hogy vé​get ért a meg​hall​ga​tás, le​het, hogy még​is Kat kap​-
ná meg. Ki kell húz​nom a ta​v a​szi jel​m e​zes pró​bá​kig, a lány ak​-
kor már nem rúg​hat lab​dá​ba.
– Csak… csak… hány​in​ge​rem volt. Most jö​v ök a női mos​dó​-
ból. – Vissza​v e​szem a vál​lam​ra a tás​kát. A sze​m em vé​gig le​sü​-
töm, hát​ha ugyan​úgy iz​zik, mint Eta​lo​né is, mi​kor ott hagy​tam
a te​tőn.
Bou​chard a kar​já​ba ve​szi er​nyedt, csak rész​ben ki​tö​m ött kí​-
gyó​ját. Va​la​m i​ért neki is ki​pi​rult az arca ma este. – Gye​re csak
ide, hadd néz​ze​lek meg a hold​v i​lág​nál! – Ez​zel az ab​lak felé rán​-
gat. Di​ab​le ve​lem tart, meg​m o​rog​v a a kí​gyó far​kát.
24
– Fa​i​re taire , te dög! – rója meg Bou​chard sze​gényt.
Di​ab​le meg​kar​m ol​ja a bo​ká​ját, mire el​ej​ti a kí​gyót. Az a pad​ló​-
ra csusszan, a pik​ke​lyek vér​fa​gyasz​tó, tom​pa puf​fa​nás​sal ér​nek
föl​det a már​v á​nyon. Di​ab​le rá​tá​m ad a ki​m últ hül​lő​re. Szem​től
szem​be ke​rü​lök az ének​ta​nár​nőm​m el, akit már nem ér​de​kel a
drá​ga​lá​tos Fran​co sor​sa.
Sí​kos te​nye​ré​v el meg​fog​ja az ál​lam, és maga felé for​dít​ja a te​-
kin​te​tem. Ad​dig is kré​ta​fe​hér volt a pú​der​től, most azon​ban holt​-
sá​padt lesz a képe.
– Non, non, non! Lát​tam már ilyen sze​m e​ket! – Au​rá​ja a csö​-
kött bar​ná​ból sár​gás​szür​ké​re vált, ami a ret​te​gés be​szé​des jele. –
Ezt neki is mu​száj lesz lát​nia.
Utol​só mon​da​tá​v al pál​lott ká​v é​sz​agot le​hel rám, bi​zo​nyá​ra a
mű​he​lyé​ben azt ivott.
Meg​pró​bá​lok ki​sza​ba​dul​ni a mar​ká​ból, ám uj​jai a pu​ló​v e​rem
gal​lér​ján ke​resz​tül a bő​röm​be váj​nak. Hü​v elyk​uj​ja be​le​akad a
nyak​lánc​ba, és el​sza​kít​ja, mire az a lá​bam előtt lan​dol. Még mi​-
előtt fel​v e​het​ném, újabb ru​ha​su​ho​gást hal​lok a lép​cső fe​lől, ez​út​-
tal az első eme​let irá​nyá​ból.
Bou​chard a zaj felé for​dul. Össze​rán​col​ja a hom​lo​kát. He​gyes
ci​pő​jé​v el fél​re​lö​ki Di​ab​le-t, úgy ri​ká​csol​ja.
– Gye​re, te át​ko​zott gyer​m ek! A kez​det kez​de​té​től hall​gat​nod
kel​lett vol​na rám. Má​so​kat ugyan​úgy ve​szély​nek te​szel ki, mint
ön​m a​ga​dat az​zal, hogy itt ma​rad​tál.
 Meg​in​du​lunk a ta​ná​rok szo​bái felé. Ek​kor esik le a tan​tusz.
Ma​dame Bou​chard biz​to​san a né​ni​kém izzó sze​m ét lát​ta. Va​la​-
ho​gyan si​ke​rült el​tit​kol​nia. Ő lesz hát, aki​nek mu​száj ér​te​sül​nie
az éb​re​dé​sem​ről, mi​v el ha​son​sző​rű​ek va​gyunk.
Esze​rint Fran​ken​stein meny​asszo​nya a kez​det kez​de​té​től
össze​dol​go​zott Char​lot​te né​ni​v el, hogy el​űz​ze​nek in​nen. Ta​lán
ugyan​úgy kí​v án​ják, hogy el​ta​ka​rod​jak, aho​gyan nagy​m a​m a is.
Ami​v el to​tál egyet is ér​tek. Ugyan ki​nek fo​gok hi​á​nyoz​ni?
Meg sem pró​bá​lok le​lép​ni, ami​kor Bou​chard ma​gá​v al rán​gat.
Hová is me​gyünk?
Di​ab​le le nem ma​rad​na mel​lő​lem… az én szőr​m ók lo​v a​gom.
Per​cek múl​tán min​den kér​dé​sem​re vá​laszt ka​pok. Van azon​-
ban egy va​do​na​túj is, ami eszem​be nem ju​tott vol​na, ami​kor hat
hete meg​ér​kez​tem a Ró​zsa Vére ta​no​dá​ba:
Va​jon élet​ben ma​ra​dok, mi​után rá​jöt​tem min​den​re? Lesz ki​-
nek el​m e​sél​nem?
 21.
VÉR​ZŐ KÖNYV

„Min​den​ki vér​ző könyv…”

Cli​v e Bar​ker

Kü​lö​nös mó​don le​nyug​szom, mire Char​lot​te néni aj​ta​ja elé

érünk, és Bou​chard csak​nem vo​na​kod​v a be​ko​pog​tat. Eszem​be
jut, mit mon​dott Eta​lon a né​ni​kém​ről: nem fel​tét​le​nül rossz.
Nem kül​dött vol​na hoz​zá, ha nem érzi biz​ton​sá​gos​nak. Is​m e​ri a
tit​ka​it, és tud​ja róla, hogy kö​zénk tar​to​zik. Ne​kem is azon​nal
eszem​be ju​tott ez a le​he​tő​ség, ami​kor ki​de​rült, hogy apai ágon
örö​köl​tem a más​sá​go​m at, de annyi​ra kép​te​len​ség​nek tűnt, hogy
el is ve​tet​tem.
Az ajtó ki​nyí​lik, és Char​lot​te néni ki​les az aj​tó​ré​sen. Egyik kar​-
ját a háta mögé dug​ja. Ősz copf​ja​it a fe​jé​re te​ker​te, kar​csú tán​cos
ter​m e​té​re frot​tír​kö​penyt hú​zott. Meg​né​zi ma​gá​nak a sze​m e​m et,
majd be​tes​sé​kel ben​nün​ket Bou​chard-ral, és be​csuk​ja utá​nunk az
aj​tót.
Si​et​v e kör​be​pil​lan​tok a szo​bá​já​ban. Olyan az el​ren​de​zé​se,
mint az enyém​nek: ga​lé​ria az oda fel​v e​ze​tő csi​ga​lép​cső​v el, ágy a
be​nyí​ló​ban, fe​let​te a szel​lő​ző​nyí​lás. Ab​lak egy sem. Itt azon​ban
nem ibo​lya​szín fény​ben für​dik a he​lyi​ség, ha​nem egy bo​ros​tyán​-
sár​ga fénnyel égő ál​ló​lám​pa vet hosszú ár​nyé​ko​kat a de​ko​rá​ci​ó​-
ra: szín​pa​di pro​duk​ci​ók fe​ke​te-fe​hér posz​te​re​i​re, fali kam​pók​ra
ag​ga​tott kü​lön​bö​ző mé​re​tű ba​lett​ci​pő​k​re a néni el​té​rő élet​sza​ka​-
sza​i​ból. Mos​ta​ni tu​dá​som bir​to​ká​ban min​den rész​let pre​cí​zen ki​-
szá​m í​tott​nak tű​nik.
Mi​után ki​né​ze​lőd​tem ma​gam, egye​ne​sen a néni sze​m é​be né​-
zek. Mi van, ha Eta​lon még​is té​v ed? Ha így van, Char​lot​te néni
bán​ta​ni fog​ja a lányt, aki egy​szer​re ha​son​lít a báty​já​ra és an​nak
fe​le​sé​gé​re, és aki rossz hír​be hoz​za őt.
Só​hajt​v a elő​re​húz​za el​du​gott kar​ját: e-ci​git tart a ke​zé​ben. A
he​v e​rő felé int, hogy fog​lal​junk he​lyet. Kis​sé meg​nyu​god​v a hup​-
pa​nok le rá, Di​ab​le men​ten az ölem​be te​le​pe​dik.
– Franço​i​se! – Char​lot​te néni hang​ja va​la​ho​gyan fé​m e​sen
kong. – Hogy de​rült ez ki? El​kap​tad, ami​kor la​ko​m á​zott?
Bou​chard ki​kap​ja a ke​zé​ből a ci​git, és egy szek​rény​nek dől​v e
meg​szív​ja. Szeg​fű​sze​g​il​lat csap​ja meg az or​ro​m at.
– Eb​ben az ál​la​pot​ban ta​lál​tam rá az elő​csar​nok​ban. Nagy
va​ló​szí​nű​ség​gel az egyik alvó fi​ú​ból fa​la​to​zott.
– Soha nem ten​nék ilyet! – mon​dom, ma​ga​m at is meg​lep​v e
az​zal, mennyi​re biz​tos va​gyok a dol​gom​ban. Nem csu​pán azért,
mert az Eta​lon​nal való együtt​lét el​v et​te az éh​sé​ge​m et, de azért is,
mert tu​dom, hogy úrrá tu​dok len​ni az ösz​tö​ne​i​m en. Ami​nek
sem​m i köze az iker​lán​gom​hoz. Ah​hoz van köze, hogy a ma​gam
ura le​he​tek. Meg​ta​nul​ha​tom, ho​gyan él​jek együtt a ba​jom​m al és
ve​gyül​jek el az em​be​rek vi​lá​gá​ban. Nagy​né​ném az élő pél​da erre.
– Bár​hogy van is, a lány ve​szélyt hor​doz a di​ák​tár​sa​i​ra néz​v e
– je​len​ti ki Bou​chard, és Char​lot​te né​ni​re me​red. – A tit​kunk is
könnyen ki​pat​tan​hat így. Most épp egyen​súly​ban van, ahogy lá​-
tom. Fel​tesszük a leg​kö​ze​leb​bi ame​ri​kai légi já​rat​ra.
A nagy​né​ném szo​ro​sabb​ra húz​za az övét a de​re​kán.
– Van​nak dol​gok, ami​ket előbb meg kell ér​te​nie. Most, mi​-
után…
– Még​is mi után? – ke​lek ki ön​m a​gam​ból. Di​ab​le ijed​ten mor​-
ran rám, de csak a rend ked​v é​ért. Me​leg sú​lya to​v ább​ra is a com​-
bom​ra ne​he​ze​dik. – Most, mi​után ugyan​olyan vám​pír let​tem,
mint ti?
 Bou​chard fel​néz a nagy​né​ném feje fe​let​ti szel​lő​ző​nyí​lás​ra, az​-
tán en​gem pró​bál le​csen​de​sí​te​ni. Köz​ben fe​hér füst​fel​hőt fúj fe​-
lém.
Hogy le​nyug​tas​sam ma​gam, be​fo​nom a ha​jam. Ma​gam sem
ér​tem, ho​gyan let​tem hir​te​len ilyen mér​ges. Noha nyil​v án meg​-
volt rá az okom.
– Maga meg mi​nek ijeszt​ge​tett? Mi​ért akart el​ül​döz​ni? – kér​-
de​zem, le​hal​kít​v a a han​go​m at.
Char​lot​te néni és Bou​chard össze​néz​nek.
– Nem ér​tet​tem egyet a nagy​anyád dön​té​sé​v el, hogy hozzunk
ide a Ró​zsa Vé​ré​be – fe​le​li a nagy​né​ném. – Mind​azon​ál​tal meg​-
ígér​tem neki, hogy leg​alább meg​kí​sér​lem. Ha​bár… nem vol​tam
meg​győ​ződ​v e róla, hogy be​v á​lik majd a mód​sze​re. Fél​tem, hogy
csap​dá​ba csal​nak.
Bou​chard meg​kö​szö​rü​li a tor​kát.
Nagy​né​ném a sze​m ét for​gat​ja.
– Na jó, mind​ket​ten fél​tünk, hogy csap​dá​ba csal​nak.
– Esze​rint… azért vag​dos​tad szét a ru​há​i​m at és nyír​tad ki azt
a sze​gény ma​da​rat, mert ele​jét akar​tad ven​ni a nagy​m a​m ám
újabb tom​bo​ló bosszú​já​nak? – sza​lad ránc​ba a hom​lo​kom.
Ahogy eszem​be jut a var​jú zsí​ros, csap​zott tol​la​za​ta, görcs​be rán​-
dul a gyom​rom.
– Nem egé​szen. – Char​lot​te néni kö​ze​lebb megy a lám​pá​hoz.
A sze​m e neki is úgy csil​log most a lám​pa​fény​ben, mint Eta​lo​né,
ami​kor va​la​m i bel​ső iz​zás he​v í​ti. Csak nem a ci​gi​től köl​csön​zi eh​-
hez az ener​gi​át? Az ő bar​na szi​v ár​v ány​hár​tyá​já​nak is arany​sár​ga
a szé​le. Ed​dig min​dig tök nor​m á​lis​nak tűnt a szem​üveg mö​gött,
mo​gyo​ró​bar​na sze​m ű​nek, mint apu.
Sunny em​lí​tet​te, hogy a nagy​né​ném több do​boz kon​takt​len​-
csét hal​m o​zott fel az e-ci​gik mel​lett. Bou​chard-ra pil​lan​tok, aki a
szek​rény​nek dől​v e to​tál nyu​gi​san szí​v o​gat​ta a maga e-ci​gi​jét.
Eb​ben a szek​rény​ben rak​tá​roz el min​dent a nagy​né​ném.
Fel​ug​rom ül​töm​ből, Di​ab​le a pad​ló​ra zuttyan. Bou​chard-ra
ron​tok, aki meg​pró​bál el​len​áll​ni, és ki​ütöm a ke​zé​ből a ci​git. El​lö​-
köm a szek​rény​aj​tó mel​lől, amit fel​té​pek. Ott is van a sok el​dob​-
ha​tó kon​takt​len​cse, mo​gyo​ró​bar​na szín​ben. Ezek mögé bújt el
Char​lot​te néni.
Kez​dem meg​ér​te​ni, hogy mind​annyi​unk​nak – Eta​lon​nak és a
Fan​tom​nak is – va​la​m i​fé​le ál​ar​cot kell vi​sel​nünk, hogy be tud​-
junk il​lesz​ked​ni a föl​di vi​lág​ba.
– Nem baj, hogy vég​re meg​tud​tad. Mos​tan​tól nem ér​zed majd
annyi​ra egye​dül ma​gad. – Char​lot​te néni me​leg ke​zét ér​zem a
vál​la​m on. – Évek óta el akar​tam mon​da​ni ne​ked, de a nagy​-
anyád nem en​ged​te. At​tól tar​tott, hogy ez​zel ve​szély​be so​dor​ná
anyá​dat, már​pe​dig meg​ígér​te apád​nak, hogy mind​ket​tő​tö​ket
meg​v é​del​m ez, bár​m i le​gyen az ára. Nem jöt​tem rá, hogy te idő​-
köz​ben fel​éb​red​tél, kü​lön​ben már min​dent el​m ond​tam vol​na. –
A leg​szí​v e​seb​ben le​ráz​nám a ke​zét, de sze​líd érin​té​se az anyá​m é​-
ra em​lé​kez​tet, ezért in​kább át​adom ma​gam az ér​zés​nek. – Drá​ga
gyer​m e​kem, biz​to​sí​ta​lak, hogy a nagy​anyád ese​té​ben szó sincs
bosszú​ról. Min​dig is men​te​ni pró​bált, ha nem is túl sze​ren​csé​sen.
– Ho​gyan…? – for​du​lok felé. – A víz​be foj​tás vagy a fel​gyúj​tás
nem ép​pen me​ne​kí​tés. És te is, te is ma​da​ra​kat öl​dö​söl! – Azért
vá​gom ezt az ar​cá​ba, hogy ugyan​úgy fel​dü​hít​sem, mint ő en​gem
az anyás​ko​dá​sá​v al.
– Nem én öl​tem meg azt a ma​da​rat – in​gat​ja szo​m o​rú​an a
fe​jét. – Csak fel​hasz​nál​tam a te​te​m et. Franço​i​se… ő a Ha​lál szol​-
gá​ló​lá​nya.
Bou​chard fúj egyet mér​gé​ben, és fel​v e​szi a lá​bá​hoz pottyant e-
ci​git.
– Egy var​jú, ame​lyik macs​ka​ként nyá​v og, a ter​m é​szet szé​gye​-
ne. Ugyan​úgy, mint a far​kas​ként üvöl​tő vi​pe​ra. Én csak meg​pró​-
bál​tam meg​m en​te​ni sze​gény te​remt​m é​nye​ket.
El​tá​tom a szá​m at meg​le​pe​té​sem​ben.
– Ugyan már! – inti le Char​lot​te néni. – Mi​fé​le ment​ség ez?
Kü​lön​ben is ezer​szer hal​lot​tam már, min​den új szer​ze​m é​nyed​nél
el​m on​dod. Va​la​m ennyit a te szi​kéd vál​tott meg a szé​gye​nük​től.
Ta​lán, ha nem buksz ki az ál​lat​or​v o​si egye​tem​ről, meg is tud​tad
vol​na gyó​gyí​ta​ni eze​ket a nyo​m o​rul​ta​kat.
– Esze​rint… igaz a plety​ka? – kér​dem ne​he​zen for​gó nyelv​v el.
– Az it​te​ni erdő ál​la​ta​i​ról? – De nem ka​pok vá​laszt a kér​dé​sem​re.
Bou​chard és a nagy​né​ném egy​m ás​sal van​nak el​fog​lal​v a, nem fi​-
gyel​nek rám. Mi​nél to​v ább hall​ga​tom a ve​sze​ke​dé​sü​ket, an​nál
in​kább ki​de​rül, mi​lyen rég​óta is is​m e​rik egy​m ást. A je​lek sze​rint
Bou​chard alá​ren​delt​je, de leg​alább​is szö​v et​sé​ge​se a né​ni​nek.
– Ó! Lá​tom, Bou​chard a fa​m i​li​á​ri​sod. Em​ber is le​het az, nem
igaz?
Egy​szer​re né​m ul​nak el.
25
– Na lám! Az újon​nan fel​éb​redt kis in​ge​nue úgy hi​szi, min​-
den​nek meg​fej​tet​te a tit​kát! – szű​kül össze Bou​chard szú​rós te​-
kin​te​tű kék sze​m e, ami egy​út​tal a szar​ka​lá​ba​it is el​m é​lyí​ti. –
Nem ér​ted iga​zán – bök fe​lém az e-ci​gi​v el. – Nem fa​m i​li​á​ris va​-
gyok, ha​nem csa​lád​tag. Má​sod​uno​ka​test​v ér, egy nem​ze​dék​kel
idő​sebb, mint te.
– Meg​v an az há​rom-négy em​ber​öl​tő is, Lady Ma​tu​zsá​lem! –
hör​dü​lök fel. Töb​bé nem ha​gyom ma​gam meg​fé​lem​lí​te​ni.
Annyi​szor meg​szí​v a​tott ez a nő az itt​lé​tem alatt, hogy va​la​m e​-
lyest vissza aka​rom adni a köl​csönt. Kü​lön​ben is, nincs mi​ért
vissza​fog​nom ma​gam egy ro​kon​nal szem​ben.
Át​ko​zód​ni kezd fran​ci​á​ul, és fe​lém in​dul. Elé lé​pek. Char​lot​te
néni azon​ban kö​zénk áll. Di​ab​le szi​szeg​v e druk​kol​ja vé​gig a je​le​-
ne​tet a he​v e​rő​ről.
26
– C’est as​séz! – A nagy​né​ném ki​kap​ja a ci​git Bou​chard ke​zé​-
ből, és meg​bö​ki a mell​ka​sát. – Tor​kig va​gyok ve​led! Igen, te re​-
cesszív gént hor​do​zol, és az erő el​ke​rült té​ged. Ne Rune-on verd
le az irigy​sé​ge​det! Ne fel​edd, mennyit árt​ha​tok ne​ked, ha egy​szer
úgy dön​tök, hogy nem tű​röm meg to​v ább a kö​ze​lem​ben a ne​ga​-
tív ener​gi​ád! – Ez​zel ki​tár​ja az aj​tót cson​tos má​sod​uno​ka​test​v é​re
előtt.
Ő azon​ban le​cö​v e​kel a kü​szö​bön he​gyes orrú ci​pő​jé​ben. Char​-
lot​te néni nem tud​ja be​csuk​ni az aj​tót.
– Ne hidd, hogy nem te​szem meg! – mo​rog​ja a néni fe​nye​ge​-
tő​en. A fal​ra pil​lant az aj​tó​tól bal​ra, ahol egy óra függ. –
Hmmm. Há​rom​ne​gyed ti​zen​egy van. Gon​do​lom, előbb kel​lett
vol​na va​cso​ráz​nom. A ci​niz​m us​nak olyan az íze, mint az ál​lott
gyöm​bér​sör​nek vagy a ki​hűlt men​ta​te​á​nak, már​pe​dig ez a két
27
ked​v enc ita​lom. Rune, csat​la​ko​zol hoz​zám? Bon ap​pé​tit! Meg​-
nyal​ja az aj​kát, és fel​v il​lan a te​kin​te​te.
Bou​chard hát​rál egy lé​pést, sza​bad​dá téve a kü​szö​böt.
– Eredj le​fe​küd​ni! Szép ál​m o​kat, drá​ga ku​zin! – csuk​ja be
mö​göt​te az aj​tót Char​lot​te néni.
Csak ál​lok meg​igéz​v e lé​lek​v ám​pír nagy​né​ném előtt, aki​nek az
iga​zi ter​m é​sze​tét csak most kez​dem el meg​is​m er​ni. To​tál le​bé​-
nul​tam a sokk​ha​tás​tól.
– Ülj le! – adja ki az ukázt. Már-már fel​lá​zad​nék, mi​v el azon​-
ban ki​lá​tás​ba he​lyez​te, hogy vá​laszt ad a kér​dé​se​im​re, nem aka​-
rom el​bal​táz​ni.
Vissza​ülök a he​lyem​re. Di​ab​le meg​bo​csá​tot​ta, hogy el​ej​tet​tem,
és is​m ét az ölem​be ku​co​ro​dik. Az el​m últ he​tek​ben min​den​ho​v á
el​kí​sért. Nem hagy​ta, hogy ba​bus​gas​sam, ma azon​ban fi​gyel​m e​-
sebb nem is le​he​tett vol​na ve​lem. Gon​do​lom, Eta​lon lát​ta el szi​-
go​rú uta​sí​tá​sok​kal. El​m é​le​tem iga​zo​lá​sá​ra meg​si​m o​ga​tom a há​-
tát. Fel​pú​po​sít​ja a ge​rin​cét, még töb​bet kér​v e a ci​ró​ga​tás​ból.
Noha leg​in​kább acél​smirg​li​hez ha​son​lít, me​leg és puha szőr​m ók.
To​v ább si​m o​ga​tom, ő pe​dig elé​ge​dett​sé​ge je​le​ként do​rom​bol​v a
össze​szo​rít​ja a sze​m ét. Bé​kés ki​su​gár​zá​sa le​csil​la​pít annyi​ra,
hogy újra meg​ta​lá​lom a han​go​m at.
– Apu he​ge​dű​je – mon​dom a nagy​né​ném​nek, mi​köz​ben a
ma​csek de​ne​v ér​re em​lé​kez​te​tő fü​lei kö​zöt​ti hor​pa​dást va​kar​ga​-
tom. Ő köz​ben első man​csa​i​v al a comb​ja​i​m at gyúr​ja. – Min​den
ez​zel függ össze.
– Ezt meg ki​től hal​lot​tad? – von​ja fel a szem​öl​dö​két, és vá​ra​-
ko​zón fél​re​te​szi az e-ci​git.
Nem fe​le​lek. Eta​lon az én tit​kom, amit sem​m i áron nem va​-
gyok haj​lan​dó ki​ad​ni. Mu​száj vi​gyáz​nom a biz​ton​sá​gá​ra, aho​-
gyan ő is tö​rő​dik az enyém​m el.
Char​lot​te néni bosszú​san fel​nyög, majd há​tat for​dít ne​kem.
Be​le​túr a szek​ré​nyé​be, ahol fél​re​tol​ja az e-ci​gi​ket és a kon​takt​len​-
csé​ket. A szek​rény al​ján tit​kos re​kesz vá​lik lát​ha​tó​v á, ahon​nan
egy ci​pős​do​bozt vesz elő.
– El​né​zést ké​rek tő​led, hogy hagy​tam, hadd sze​kál​jon Franço​-
i​se az el​m últ he​tek​ben. – Leül mel​lém, és ket​tőnk közé ál​lít​ja a
do​bozt. – Mi​kor kez​dett lát​sza​ni, hogy úrrá let​tél az ének​lé​si
kény​sze​re​den, vele el​len​őriz​tem le, hogy tény​leg így van-e. Ala​-
po​san meg is kín​zott, a szük​sé​ges​nél ta​lán na​gyobb kár​öröm​m el.
Mint azon​ban bi​zo​nyá​ra meg​ér​ted majd, mind​ez a te ja​v a​dat
szol​gál​ta.
– Oké – ko​m o​ro​dom el. – Ugyan​úgy, mint nagy​m a​m a víz​be​-
foj​tá​si kí​sér​le​te és a Va​len​tin-napi tű​zi​já​ték?
– Min​dünk​nek más fo​gal​m ai van​nak a se​gít​ség​ről, claire​-
28
ment?
– Vi​lá​gos hát – mon​dom utá​na duz​zog​v a. – Ta​lál​koz​ni sze​-
ret​nék vele. Ma​gya​rá​za​tot sze​ret​nék kap​ni, mit mi​ért tett… és
töb​bet meg​tud​ni apu Stra​di​já​ról.
Char​lot​te néni ki​nyit​ja a do​bozt. Régi új​ság​ki​v á​gá​sok van​nak
ben​ne meg egy nya​láb zsi​neg​gel át​kö​tött le​v él, a bo​rí​té​kon a
Chris​tine fel​irat​tal. Van az​u​tán egy szín​lap is, amely a hí​res svéd
szop​rá​n​éne​kes​nő fel​lé​pé​sét hir​de​ti, to​v áb​bá egy fe​ke​te fe​de​lű
29
nap​ló. Live An​cest​rale de Sang , ol​v a​som az ele​jén a dom​bor​-
nyo​m á​sos, csil​lo​gó vö​rös szö​v e​get. Még​is előbb a le​v e​le​kért nyú​-
lok, an​nak ha​tá​sá​ra, amit Eta​lon fel​v á​zolt a ne​v es pri​m a​don​na
és az Ope​ra​ház Fan​tom​ja kö​zött dúló sze​re​lem​ről. Nagy​né​ném
azon​ban le​fog​ja a ke​ze​m et.
– Tü​re​lem, Rune! Egy ope​rát olyan sor​rend​ben ér​de​m es él​-
vez​ni, ami​lyen​nek a kom​po​nis​ta szán​ta. Min​de​nek​előtt tud​nod
kell, hogy nagy​anyád meg​fi​ze​tett a tet​té​ért. Ott hal meg a bör​-
tön​ben, egye​dül, ma​gá​ra ha​gyat​v a. Túl gyön​ge már ah​hoz, hogy
meg​v á​la​szol​has​sa a kér​dé​se​i​det, én fe​le​lem hát meg őket he​lyet​-
te.
Még mi​előtt ki​nyit​hat​nám a szá​m at, né​ni​kém be​le​la​poz a
nap​ló​ba, az​tán elém tol​ja az egé​szet. Csuk​ló​ja köz​ben sú​rol​ja Di​-
ab​le far​kát. A kan​dúr le​ug​rik a pad​ló​ra, és a túl​ol​da​la​m on te​lep​-
szik le, ahol tisz​to​gat​ni kez​di ma​gát.
A néni keze a la​po​kon át​íve​lő ábra fe​lett mo​zog. Csa​lád​fa ez,
amely szám​ta​lan ágra osz​lik. Char​lot​te néni a leg​fel​ső sor fölé vi​-
szi az ujj​be​gyét. Alig tu​dom el​ol​v as​ni az írást, annyi​ra meg​fa​kult
a tin​ta.
30
– Com​te Sa​int-Ger​m a​in – ol​v as​sa fel han​go​san a ne​v et. –
Ugye, ő volt, aki​ről teg​nap ol​v as​tál a könyv​tár​ban?
Ha​gyom, hogy a hall​ga​tá​som fe​lel​jen he​lyet​tem.
– Nem tu​dom, mennyi van róla fent a ne​ten…
– Azt ol​v as​tam, hogy meg​halt ugyan, ám ez​u​tán is so​kan lát​-
ták…
– A ha​lá​la ál​hír volt – mond​ja a nagy​né​ném. – Meg​ren​dez​te
a sa​ját ha​lá​lát, az​tán ki​v o​nult a tár​sa​da​lom​ból. Egy ci​gány​ka​ra​-
ván​nal utaz​ga​tott. Ve​lük osz​tot​ta meg az al​kí​m i​á​ra, gyógy​nö​v é​-
nyek​re, ho​m eo​pá​ti​á​ra és va​rázs​lás​ra vo​nat​ko​zó tu​dá​sát. Ba​bo​ná​-
ik​ból és nagy​sze​rű ze​né​jük​ből me​rí​tet​te az ere​jét. Még egy he​ge​-
dűt is ki​al​ku​dott egy ci​gány va​já​kos​tól, egy Stra​di​v a​ri​ust, amely
va​rázs​ere​jű fe​ke​te szín​fá​ból ké​szült. Ő lett a cso​port ci​gány​v aj​dá​-
ja. Meg​nő​sült, gye​re​kei szü​let​tek. Öt​v en​há​rom év múl​v a egy ál​-
ar​cos fiú ér​ke​zett a ci​gány​tá​bor​ba, aki go​nosz any​já​tól szö​kött
meg. A gróf meg​saj​nál​ta, és ma​gá​nál tar​tot​ta. Fő​leg azért, mert
fel​is​m er​te, hogy a faj​tá​já​ból való. Fi​a​tal in​ku​bus volt, noha az ar​-
cát alá​v a​ló ke​zek tor​zí​tot​ták el és nyúz​ták meg.
Eszem​be jut a fotó, amit Eta​lon mu​ta​tott, a Fan​tom gye​rek​-
ko​ri kép​m á​sa.
– Esze​rint a Fan​tom Sa​int-Ger​m a​in​től kap​ta a he​ge​dűt?
Char​lot​te néni be​csuk​ja a csa​lád​fa köny​v ét.
– Nem a kez​det kez​de​tén tör​tént. Ősünk ad​dig​ra na​gyon
meg​öre​ge​dett. Nem akart to​v ább élni. Van olyan, hogy va​la​ki
túl​éli a lel​ke ha​lá​lát. A gróf pe​dig elég bölcs volt ah​hoz, hogy be​-
lás​sa, ő is így járt. Azt akar​ta, hogy Erik, a ti​tok​za​tos in​ku​bus​-
gyer​m ek fog​lal​ja el he​lyet​te ci​gány​ki​rály​sá​gát. Meg​lát​ta ugyan​is
ben​ne a le​en​dő zse​nit, már olyan fi​a​ta​lon is. Nem csu​pán azért,
mert bár​m ely elé he​lye​zett hang​szert meg tu​dott szó​lal​tat​ni vagy
mert éne​ké​v el a leg​ci​ni​ku​sabb kö​zön​sé​get is el​bű​v öl​te, ha​nem
azért is, mert hi​he​tet​le​nül gyor​san ta​nult és min​den​ben ki​emel​-
ke​dő te​het​sé​get mu​ta​tott. Sa​int-Ger​m a​in se​gédé​nek fo​gad​ta, és
min​den​re ki​ta​ní​tot​ta, át​ad​ta neki a tel​jes va​rázs​tu​do​m á​nyát,
meg​osz​tot​ta vele va​la​m ennyi tit​kát. Csu​pa olyas​m it, amit nem
árult el a tu​laj​don gyer​m e​ke​i​nek sem. Pél​dá​ul, hogy hová rej​tet​te
az ék​sze​re​it. Ezek most itt rej​tőz​nek a Li​m i​na​i​re föld alat​ti já​ra​ta​-
i​ban. Mi​kor né​hány hó​nap múl​v a el​hunyt, fel​nőtt gyer​m e​ke​i​re és
fi​a​tal uno​ká​i​ra hagy​ta sze​re​tett Stra​di​v a​ri​u​sát. Ők azon​ban ke​v e​-
sell​ték ezt. Erik el​len for​dul​tak, ket​rec​be zár​ták, meg​fosz​tot​ták a
ru​há​i​tól és em​be​ri mél​tó​sá​gá​tól, és arra kény​sze​rí​tet​ték, hogy
ugyan​ez​zel a he​ge​dű​v el mu​to​gas​sa ma​gát, akár egy ál​lat​ker​ti
vad​ál​lat. Nem volt haj​lan​dó ugyan​is be​v al​la​ni, Sa​int-Ger​m a​in
hová dug​ta el a kin​cse​it. Vé​gül si​ke​rült meg​szök​nie, és a he​ge​dűt
is ma​gá​v al vit​te. Sem​m it nem tu​dott a va​rázs​ere​jé​ről, ami​ről pe​-
dig annyi rém​hír ke​rin​gett köz​ké​zen. Nem is ér​de​kel​te, hi​szen ez
volt az egyet​len tárgy, ami meg​m a​radt a ne​v e​lő​ap​ja után, már​-
pe​dig más apá​ról nem tu​dott. Ugyan​ak​kor úgy ítél​te meg, hogy a
csa​lá​dunk nem ér​dem​li meg a cso​da​hang​szert.
Fo​rog ve​lem a vi​lág. Nem hit​tem vol​na, hogy va​la​ha is egy
vad​ide​gen​nek druk​ko​lok majd a ro​kon​sá​gom​m al szem​ben. Még​-
is be kell lát​nom, hogy tény​leg nem ér​de​m el​tek sem​m i jót azok
után, ahogy a Fan​tom​m al bán​tak.
– A vé​gén csak hoz​zánk ke​rült a he​ge​dű. Mi​kor kap​tuk
vissza?
Char​lot​te néni az ölem​be fek​te​ti az új​ság​ki​v á​gá​so​kat.
– Ugye, tudsz Le​roux-ról, a hí​res re​gény szer​ző​jé​ről?
Igen​lőn bó​lin​tok.
– Le​roux ezer​ki​lencszáz​ki​lenc​ben, mi​köz​ben a Pa​la​is Gar​ni​er
ira​tai kö​zött ku​ta​tott, rá​akadt Chris​tine le​v e​le​i​re. A nya​lá​bot fi​-
nom művű nyak​lánc tar​tot​ta össze: ru​bin el​jegy​zé​si gyű​rű volt
rá​fűz​v e. Egy O. F. kez​dő​be​tűk​kel el​lá​tott, épí​té​sze​ti terv​raj​zo​kat
tar​tal​m a​zó do​boz alá vol​tak be​gyűr​v e az ope​ra​ház egyik ki​szol​-
gá​ló​he​lyi​sé​gé​ben. A le​v e​lek va​ló​já​ban nap​ló​be​jegy​zé​sek vol​tak
negy​v en​öt esz​ten​dő​v el ko​rább​ról, és Chris​tine szem​szö​gé​ből be​-
szél​ték el ka​land​ját az Ope​ra​ház Fan​tom​já​v al. Le​roux a ku​ta​tá​-
sai so​rán rá​jött, hogy eb​ben az idő​ben egye​dül Chris​ti​na Nils​son
le​he​tett az ope​ra​ház ne​v es szop​rán​ja. Ek​kor​ra már hat​v an​hat
éves volt, öreg öz​v egy​asszony, akit ala​po​san össze​za​v art, ami​kor
fag​gat​ni kezd​ték a gyű​rű és a le​v e​lek ere​de​té​ről. Sem​m it sem tud
ró​luk, je​len​tet​te ki. Ho​gyan is tud​hat​na, ami​kor soha nem lé​pett
fel a Pa​la​is Gar​ni​er-ben. Ta​lán csak ha​zud​ta mind​ezt, hi​szen a
cse​léd​je is je​len volt. Min​den​eset​re kö​v e​tel​te, hogy Le​roux vi​gye
el a sze​m e elől a le​v e​le​ket és a gyű​rűt, és soha töb​bé ne tér​jen
vissza. Mi​v el a cím​zés csak ke​reszt​ne​v et tar​tal​m a​zott, Le​roux
nyu​godt szív​v el köz​re​ad​ta őket. Kis​sé ki is cir​kal​m az​ta a tör​té​ne​-
tet a pony​v ák íz​lés​v i​lá​gá​nak meg​fe​le​lő​en. Mind​össze két ne​v et
tar​tott meg az ere​de​ti szö​v eg​ből: Eri​két és Chris​tine-ét. Min​den​ki
más ki​ta​lált sze​m ély a re​gé​nyé​ben. Azt re​m él​te, hogy a meg​je​-
len​te​té​sé​v el elő​csa​lo​gat​ja az is​m e​ret​len​ség​ből a tény​le​ges szer​zőt.
A Le Gau​lo​is új​ság​ki​v á​gá​sai kö​zött a te​kin​te​tem egy il​luszt​rá​-
ci​ó​ra sik​lik a szö​v eg mel​lett: egy, az ope​ra​ház la​bi​rin​tu​sá​ban oso​-
nó rém​ala​kot mu​tat. Tin​ta​szag fa​csar​ja az or​ro​m at, és az uj​ja​im​-
ra is fe​ke​te ma​szat ra​gad.
– De sen​ki sem tar​tott igényt sem a nyak​lánc​ra, sem a gyű​rű​-
re – foly​tat​ja a nagy​né​ném. – En​nek el​le​né​re rö​v id​del ez​u​tán ki​-
lop​ták Le​roux iro​dá​já​ból mind a le​v e​le​ket, mind a nyak​lán​cot. Ez
azt kö​v e​tő​en tör​tént, hogy ezer​ki​lencszáz​tíz után foly​ta​tá​sok​ban
meg​je​lent a re​gény. Le​roux-t mind​ez nem za​v ar​ta, a cik​kek​ből
össze​ál​lít​v a könyv alak​ban is ki​ad​ta a mű​v ét.
– Azt mon​dod… hogy a Fan​tom lop​ta el a le​v e​le​ket? – mor​-
mo​gom, és a far​m e​rem​be tör​löm a ke​ze​m et.
– Va​ló​já​ban a vé​gén a mi Oc​ta​v i​us Ger​m a​i​nünk​höz ke​rül​tek.
A gróf egyik há​lát​lan uno​ká​já​ról van szó, aki nagy​já​ból egy​ko​rú
Erik​kel. A ci​gány​tá​bor​ban élt a fiú szö​ké​sé​nek ide​jén. Oc​ta​v i​us a
la​po​kat ol​v as​v a fel​fe​dez​te a ha​son​ló​sá​got a tör​té​net​ben sze​rep​lő
csir​ke​fo​gó és az ál​ar​cos fiú kö​zött, aki több mint hat​v an éve lé​-
pett meg a csa​lád he​ge​dű​jé​v el és va​gyo​ná​v al. Al​kud​ni akart Erik​-
kel, ezért hir​de​tést adott fel egy má​sik új​ság​ban.
Char​lot​te néni egy cik​ket húz elő a töb​bi kö​zül.

O. G.-től O. F.-nek!
Ta​lál​tam egy nyak​lán​cot ru​bin​gyű​rű​vel, va​la​mint egy kö​teg
sze​rel​mes​le​ve​let. Haj​lan​dó va​gyok be​cse​rél​ni a csa​lád va​gyo​ná​ért.
Ve​gye fel ve​lem a kap​cso​la​tot a pos​tán ke​resz​tül!
A cím el​m o​só​dott, mint​ha az új​ság​ki​v á​gás el​ázott vol​na.
– Oc​ta​v i​us egy év​ti​ze​den ke​resz​tül min​den hé​ten fel​ad​ta
ugyan​ezt a hir​de​tést. Az​tán ezer​ki​lencszáz​hu​szon​egy​ben, rö​v id​-
del Chris​ti​na Nils​son nek​ro​lóg​já​nak köz​re​adá​sa után vá​laszt ka​-
pott az Ope​ra​ház Fan​tom​já​tól. – Char​lot​te néni össze​söp​ri és a
ci​pős​do​boz​ba ejti az új​ság​ki​v á​gá​so​kat. – Oc​ta​v i​us és Erik eb​ben
az ope​ra​ház​ban be​szél​tek meg ta​lál​ko​zót a cse​re le​bo​nyo​lí​tá​sá​ra.
Ad​dig​ra a Li​m i​na​i​re om​la​doz​ni kez​dett, és Erik fel​v á​sá​rol​ta a
nagy​úri csa​lád​tól, amely ad​dig a tu​laj​do​no​sa volt. Oc​ta​v i​us fel​-
fegy​v er​kez​v e ér​ke​zett, az​zal az el​ha​tá​ro​zás​sal, hogy csak az​u​tán
adja ki, ami a ke​zé​ben van, mi​után meg​kap​ta a pénzt. Csak​hogy
alá​be​csül​te a Fan​tom fur​fan​gos​sá​gát, aki has​be​szé​lő ké​pes​sé​gét
ki​hasz​nál​v a egy ne​gye​dik eme​le​ti he​lyi​ség​be csal​ta Oc​ta​v i​ust.
Meg​lát​v a ott a he​ge​dűt, ő be is lé​pett. Az ajtó ek​kor be​zá​rult mö​-
göt​te. Per​cek múl​tán Erik fel​gyúj​tot​ta a fel​ső há​rom eme​le​tet.
Oc​ta​v i​us egyet​len mó​don me​ne​kül​he​tett csak el, ha az ajtó fa​ra​-
gott vá​ja​tá​ba il​lesz​ti a gyű​rű ru​bin​kö​v ét. Egye​dül ez nyi​tot​ta. A
kö​v et azon​ban már nem le​he​tett ki​sza​ba​dí​ta​ni, bent ra​gadt a fur​-
má​nyos zár​szer​ke​zet​ben. Oc​ta​v i​us lé​lek​sza​kad​v a tán​tor​gott ki a
sza​bad​ba, de ma​gá​v al vit​te a he​ge​dűt és Chris​tine le​v e​le​it. Eri​ket
utób​bi​ak nem ér​de​kel​ték. Nem két​sé​ges per​sze, hogy ha el​ol​v as​sa
őket, össze​tö​rik a szí​v e. A he​ge​dű azon​ban na​gyon a szí​v é​hez
nőtt. Nem csu​pán Chris​ti​na éne​ke​si ki​kép​zé​sé​ben volt sze​re​pe, de
a ha​lá​los ágya mel​lett is ezen ját​szott, még egy utol​só du​ett ere​jé​-
ig, mi​előtt a díva ki​le​hel​te a lel​két. En​nek el​le​né​re vesz​ni hagy​ta
a hang​szert, így szol​gál​ta​tott igaz​sá​got Sa​int-Ger​m a​in​nek. A
pénzt meg​tar​tot​ta ma​gá​nak, mert úgy érez​te, ez​zel le​tud​ta ér​de​-
mi adós​sá​gát a csa​lád felé. Úgy is mond​hat​nám, saj​ná​lom sze​-
gényt – só​haj​tott fel Char​lot​te néni. – Nem jött rá ugyan​is még
ak​kor, mi​lyen ér​té​ket rejt a he​ge​dű.
Meg kell eről​tet​nem az agyam, hogy össze​egyez​tes​sem, amit
er​ről a meg​tört, sze​rel​m es fér​fi​ról hal​lot​tam a Fan​tom klub​be​li
fel​lé​pé​sé​v el.
– Mi​fé​le ér​ték​re gon​dolsz?
– Nos, en​nek Chris​tine-hez van köze – te​szi elém a néni a le​-
vél​nya​lá​bot. Szin​te visz​ket az uj​jam, hogy a ke​zem közé fog​has​-
sam a pak​sa​m é​tát. – Mi​előtt ol​v as​ni kez​ded őket, meg kell tud​-
nod va​la​m it ma​gad​ról. Mi, nem evi​lá​gi lé​nyek, nem elő​ször szü​-
let​tünk ide.
Sza​v ai eszem​be jut​tat​ják, mit mon​dott er​ről Eta​lon: Iker​lán​-
gok va​gyunk. Ugyan​an​nak a lé​lek​nek a meg​tes​te​sü​lé​sei, csak
ket​té​vál​tunk, ami​kor új​ra​szü​let​tünk erre a vi​lág​ra… A sors ren​-
del​te​té​se hát, hogy is​m ét egy​m ás​ra ta​lál​junk. E gon​do​lat​ra bi​-
zse​reg​ni kezd a pu​ló​v e​rem alatt a bő​röm​be égett zsi​nór​tet​kó.
– Mind​azon​ál​tal a vám​pír​gén annyi​ra fel​hí​gult már Ger​m a​in
le​szár​m a​zot​ta​i​ban, hogy zöm​m el re​cesszí​v en örök​lő​dik – ránt
vissza a va​ló​ság​ba a néni hang​ja. – Ilyen töb​bek kö​zött Franço​i​-
se. Az én ese​tem​ben azon​ban do​m i​náns volt ez a gén. Apád​nál és
nagy​anyád​nál re​cesszív. Van egy nagy​bá​tyám és nagy​né​ném,
akik olya​nok, mint én. Nincs iga​zán lo​gi​ka az örök​lés​m e​net​ben,
ha job​ban be​le​gon​dolsz. Né​hány rit​ka ki​v é​tel azon​ban más vér​-
vo​nal​ból szü​le​tett újjá, más kor​szak és vám​pír le​szár​m a​zott​ja.
Ezek​ben az ese​tek​ben a gén se nem do​m i​náns, se nem re​cesszív.
Alvó gén​nek mon​da​nám. Va​la​m i cso​da hoz​hat​ja csak fel​szín​re. A
te ese​ted​ben az elő​ző éle​ted ze​nei te​het​sé​ge volt ez a szik​ra, ame​-
lyet azon​ban a he​ge​dű nyo​m ott el. Az a hír jár​ja ugyan​is róla,
hogy be​fog​ja an​nak az éle​tesszen​ci​á​ját, aki​nek a ha​lá​la pil​la​na​tá​-
ban meg​szó​lal.
Meg​ló​dul a szí​v em a hal​lot​tak​ra. A tor​kom​hoz ka​pom a ke​-
zem.
– Azt mon​dod… hogy Chris​tine hang​ját örö​köl​tem?
31
– Igen. És apád volt a köz​v e​tí​tő, bé​nis​sez-le ! A hang arra
várt, hogy újra egye​sül​jön Chris​tine-nel, ab​ban a pil​la​nat​ban,
amint új tes​tet kap. A te tes​te​det. Mind​össze arra volt szük​ség,
hogy apád a meg​fe​le​lő ze​nét szó​lal​tas​sa meg… ope​ra​ári​ák ak​-
kord​ja​it. Ez volt a lé​nyeg. Amint az is​m e​rős me​ló​di​ák fel​csen​dül​-
tek a he​ge​dű​jén, Chris​tine hang​ja is utat ta​lált ma​gá​nak a tor​ko​-
don ke​resz​tül. Apá​dat azon​ban ki​zsi​ge​rel​te ez a köz​v e​tí​tő sze​rep.
Ha olyan, mint te vagy én, nem árt meg neki. Fel​tölt​het​te vol​na
ma​gát más lé​nyek élet​ener​gi​á​já​v al. Ha tud​tam vol​na… – A néni
ke​cses alak​ja össze​gör​nyed, olyan, akár egy össze​tö​pö​rö​dő, meg​-
ol​v adt gyer​tya​szál. – Mennyit ke​se​reg​tem ezen! Hogy ak​kor,
ami​kor köz​be kel​lett vol​na lép​nem, nem tud​tam hoz​zá ele​get.
Mire min​den​re rá​jöt​tem, már késő volt…
 – Nem tud​tál szem​be​néz​ni sem anyu​v al, sem ve​lem – tö​röl​-
ge​tem a könnye​i​m et. – Ezért is nem lá​to​gat​tad meg aput, ami​-
kor meg​be​te​ge​dett, és ezért nem jöt​tél el a te​m e​té​sé​re sem.
– Bo​csáss meg ne​kem, Rune! – Meg​v e​re​ge​ti a ke​ze​m et, és ru​-
ha​uj​já​v al meg​tö​röl​ge​ti a sze​m e sar​kát.
Szi​pog​v a bó​lin​tok. Di​ab​le fel​tá​pász​ko​dik ket​tőnk kö​zött. Vád​-
lón néz a né​ni​re, mint​ha fe​le​lős​ség​re von​ná a ked​v em el​ron​tá​sá​-
ért. A há​tá​ra fek​te​tem a ke​zem, erre vissza​fek​szik, de to​v ább​ra is
ha​ra​go​san prüsz​köl.
– Ak​kor ezért gyű​lölt nagy​m a​m a…
– Nem. Te csak egy edény vol​tál. Ma​m an tud​ta ezt. Ugyan​ak​-
kor azt is sej​tet​te, hogy amennyi​ben Erik meg​ér​ti, mit ve​szí​tett el,
ami​kor le​m on​dott a he​ge​dű​ről, a csa​lá​dun​kon töl​ti ki a ha​rag​ját.
Ezért meg​pró​bál​ta ki​ir​ta​ni be​lő​led Chris​tine hang​ját. Víz alá me​-
rí​tett, amíg a si​ko​lya​id bugy​bo​ré​ko​ló ful​dok​lás​nak ad​ták át a he​-
lyü​ket, el​fojt​v a ez​zel a be​léd szo​rult éne​ket… A gyúj​to​ga​tás​sal is
Chris​tine har​m o​ni​kus hang​za​ta​it akar​ta ki​füs​töl​ni. Nem ne​ked
akart ár​ta​ni… csak a dé​m o​ni han​got akar​ta ki​ir​ta​ni… azt re​m él​-
ve, hogy ez​zel té​ged is föl​sza​ba​dít. Fé​lig bele is őrült a gyász​ba.
Egy sze​re​tett gyer​m ek el​v esz​té​se a leg​jó​za​nabb em​bert is össze​-
rop​pant​hat​ja, és ő soha nem volt túl jó​zan. A he​ge​dűt el​küld​te
ne​kem. Meg​hagy​ta, hogy hoz​zam el ebbe az ope​ra​ház​ba, és
hagy​jam az ötös pá​holy​ban egy név​te​len le​v él kí​sé​re​té​ben. Eb​ben
arra kér​te a Fan​to​m ot, osz​las​sa el az át​kot, ame​lyet a hang​szer
rád ho​zott, noha nem ne​v ez​te meg pon​to​san, mi​ben is áll ez.
Köz​ben telt-múlt az idő, és te nem let​tél job​ban. Ek​kor azon​ban a
Fan​tom va​la​ho​gyan ki​nyo​m oz​ta ma​m an hol​lé​tét. Há​rom év​v el
ez​előtt meg​lá​to​gat​ta a bör​tön​ben, és fel​aján​lot​ta a se​gít​sé​gét.
Anyám két​ség​be​esé​sé​ben el​árul​ta, mi a hely​zet a han​god​dal. A
Fan​tom​nak a sze​m e sem reb​bent, amíg hall​gat​ta, mint​ha mind​-
ezt már tud​ta vol​na va​la​hon​nan. Fel​aján​lot​ta, nyis​sunk ze​nei ta​-
no​dát az ope​ra​há​zá​ban. Ja​v a​sol​ta, hogy a hír​ne​v ünk nö​v e​lé​se
ér​de​ké​ben hív​juk meg azt a Nils​son lányt… Ka​te​ri​nát… mert az​-
zal el​nyer​jük a Ki​rá​lyi Svéd Ze​ne​aka​dé​m ia tá​m o​ga​tá​sát. Azt is
hoz​zá​tet​te, ha ide​hozunk, ál​m od​ban ké​pez​ni fog​ja a han​go​dat, és
eh​hez ze​nei kí​sé​ret​nek apád he​ge​dű​jét hasz​nál​ja fel. Arra kért
min​ket, mind​eb​ből sem​m it se árul​junk el ne​ked. Azt mond​ta, ha​-
tá​so​sabb lesz, ha a tu​dat​alatt​idon ke​resz​tül gyó​gyít meg. – A
néni mé​lyet só​hajt, majd bo​rús ked​v e szín​tisz​ta öröm​nek adja át
a he​lyét: – És lám, áll​ta is a sza​v át! Min​den gond nél​kül el​nyer​-
ted Re​na​ta sze​re​pét! És a han​god, Rune! Éle​tem​ben nem hal​lot​-
tam ilyen tisz​ta, zen​gő ének​han​got. Nagy​anyád​nak iga​za volt –
mo​so​lyo​dik el áb​rán​do​san. – Meg​ér​te vál​lal​nunk a koc​ká​za​tot. –
Fel​sza​ba​dult, ezüs​tös ka​ca​gá​sa ver​seny​re kel Di​ab​le csen​gő​jé​nek
csi​lin​ge​lé​sé​v el, ami​kor a macs​ka ijed​ten szök​ken fel e ki​tö​rés​re.
Én azon​ban ko​ránt​sem va​gyok olyan elé​ge​dett, mint a nagy​-
né​ném. Hi​szen nem a Fan​tom tre​ní​roz​ta a han​go​m at. Ho​gyan
il​lik ebbe a kép​be Eta​lon? – töp​ren​gek.
– Jó ér​zés tud​ni, hogy ha​za​m e​hetsz, és nor​m á​lis éle​tet él​hetsz.
Már amennyi​re mind​annyi​an. – A néni rám ka​csint, az​tán fel​áll,
és min​dent vissza​pa​kol a ci​pős​do​boz​ba. – Hi​he​tet​len, mik​kel jön
ne​kem Franço​i​se! – csa​csog​ja köz​ben. – Azt vet​te a fe​jé​be, hogy
a Fan​tom se​bé​szi​leg szán​dé​ko​zik vissza​v en​ni tő​led a szív​sze​rel​m e
ének​hang​ját. Az ő ül​dö​zé​si má​ni​á​ja mi​att akar​ta​lak ele​in​te el​-
ijesz​te​ni in​nen té​ged és az édes​anyá​dat. Franço​i​se el​hi​tet​te ve​lem,
hogy igaz, amit a di​á​kok re​bes​get​nek: az erdő ál​la​ta​it is​m e​ret​len
cél​ból átope​rál​ták, noha en​nek én ma​gam sem​m i​fé​le je​lét nem
lát​tam. – A szek​rény​hez megy, és el​rej​ti a tit​kos re​kesz​be a csa​lá​-
di kin​cse​in​ket, ame​lyet az​tán vissza​tol a he​lyé​re. – Mi​kor ja​v ul​ni
kez​dett az ál​la​po​tod, be​lát​tam, hogy Franço​i​se csak kép​ze​lő​dik.
Erik köz​is​m ert ál​lat​ba​rát. Kép​te​len len​ne fog​ság​ban tar​ta​ni ál​la​-
to​kat, hogy kí​sér​le​tez​zen ve​lük, még ke​v és​bé kést ra​gad​ni el​le​nük
a sa​ját önző cél​jai ér​de​ké​ben. Még a hír​hedt Fan​tom​tól sem te​lik
ennyi el​v e​te​m ült​ség. Kü​lön​ben is, eh​hez se​géd​re len​ne szük​sé​ge.
32
Ri​sib​le ! – Is​m ét fel​kun​cog, és el​ren​de​zi a ci​pős​do​bozt a tit​kos
re​kesz fö​lött.
Va​ló​ban ne​vet​sé​ges, hogy bár​ki ennyi​re el​szállt és má​ni​á​kus
le​gyen…
Ha​csak nem olyan, mint a faj​tánk.
El​akad a lé​leg​ze​tem et​től a fel​is​m e​rés​től.
Az egyik este, ami​kor Eta​lon​nal a szel​lő​ző​nyí​lá​son át be​szél​-
get​tünk, meg​kér​dez​tem, mi​v el töl​ti a sza​bad​ide​jét. Ő pe​dig így fe​-
lelt azon a sze​líd, re​ked​tes hang​ján: Gon​do​zom az erdő ál​la​ta​it.
Gon​do​lom, te bi​zo​nyá​ra azt mon​da​nád… az or​vo​suk va​gyok.
El​ön​ti a fe​jem a vér, és a pad​ló​ra ro​gyok.
 22.
AZ ÉLET MÍ​ME​LÉ​SE

„A mű​vé​szet min​dig és min​den​h ol tit​kos val​lo​m ás… Hal​h a​tat​lan

elő​re​h a​la​dá​sa az idő​ben.”
Adolf Bern​hard Marx

Ki​bo​tor​ká​lok a hold​sü​töt​te elő​csar​nok​ba, hogy meg​ke​res​sem a

tás​ká​m at. Tíz perc​cel múlt éj​fél. Annyi​ra fel va​gyok span​nol​v a,
hogy arra szá​m í​tok, nem so​kat al​szom ma éj​jel. Le​het, hogy
mos​tan​tól soha nem lesz nyu​godt az ál​m om.
Nem ol​v as​tam el Chris​tine le​v e​le​it. És egyet​len szót sem szól​-
tam Char​lot​te né​ni​nek Eta​lon​ról. Va​la​hány​szor a nyel​v em​re jött
a neve, ráz​ni kez​dett a tet​kóm, mint​ha elekt​ro​m os ára​m ot ve​zet​-
tek vol​na a ka​rom​ba. Ez az áram a tor​ko​m at és a nyel​v e​m et is
át​jár​ja, és el​v e​szi a han​go​m at. Ta​lán a ket​tőn​ket össze​kö​tő el​tép​-
he​tet​len​nek hitt kö​te​lék pat​tant még​is el, egész lé​nye​m et fel​boly​-
gat​v a. En​nél is rosszabb, ha Eta​lon át​v ert, és ál​lí​tó​la​gos kö​te​lé​-
künk nem egyéb hol​m i vám​pír​fur​fang​nál, ami meg​bé​nít, ne​hogy
el​le​ne tud​jak for​dul​ni.
Hi​szen annyi min​den​ről ha​zu​dott ne​kem. Ennyi még iga​zán
be​le​fér, nem igaz?
Mi​v el nem mond​ha​tom el mind​ezt a nagy​né​ném​nek, meg​kér​-
tem, hadd alud​jak a szo​bá​já​ban. Biz​ton​ság​ban sze​ret​ném tud​ni
ma​gam, és nála biz​ton​ság​ban is len​nék, hi​szen vég​re meg​tud​-
tam, hogy csak a ja​v a​m at akar​ja.
Bánt, hogy Eta​lon​ról is ezt hit​tem. Rosszul ér​tel​m ez​tem vol​na
az au​rá​ja szí​ne​it fent a te​tőn? Ak​kor úgy tűnt, hogy ag​gó​dik ér​-
tem.
Csak​hogy ő csalt el a rave-klub​ba is, ahol kis hí​ján ki​nyír​tam
Ja​xet.
A mos​ta​ni új meg​v i​lá​gí​tás​ban a kór​há​zi dög​cé​du​la és az in​fú​-
zi​ós csö​v ek is tel​je​sen más ma​gya​rá​za​tot kap​nak. Ha ezek ki
akar​ják met​sze​ni be​lő​lem a han​go​m at, az​zal együtt en​gem is
meg fog​nak ölni, más​ként nem megy. Esze​rint nem iga​zán ér​-
dek​li őket, hogy mi lesz ve​lem. Ne​héz el​hin​nem ugyan​ak​kor,
hogy a pasi, aki olyan vi​gyáz​v a kö​töt​te be a sze​m em, ne​hogy
meg​húz​za a ha​jam, ennyi​re ér​zé​ket​len, és min​den to​v áb​bi nél​kül
se​gít a Fan​tom​nak, hogy ki​m etssze be​lő​lem Chris​tine ének​hang​-
ját.
Ólom​súllyal nyom​ja a mell​ka​som e fel​is​m e​rés. A gon​do​lat,
hogy Eta​lon fü​tyül rám, mi​után annyi éj​sza​ka adott ének​lec​két,
meg​tán​col​ta​tott és osz​tot​ta meg ve​lem leg​ben​ső tit​ka​it, mé​lyebb​-
re váj min​den se​bész​kés​nél.
El sem tu​dom kép​zel​ni, mit kez​de​nek ezek ket​ten a han​gom​-
mal, mi​után ki​ope​rál​ták be​lő​lem. Csu​por​ba dug​ják, mint egy
fog​lyul ej​tett bo​ga​rat? Egy egér​be tö​m ik, hogy Bou​chard el​ejt​se
és ki​pre​pa​rál​ja a nyo​m o​rul​tat, az​tán ki​füg​gessze a fal​ra a hü​lye
ének​lő ha​lai mel​lé?
Az egész tök esze​lős, ször​nyű és be​teg. Fel​hüp​pö​gök erre gon​-
dol​v a.
Di​ab​le a sö​tét​ben mo​co​rog, mi​köz​ben a tás​ká​m at ke​re​sem. Az
sem vi​gasz​tal már, mennyit tö​rő​dött ve​lem ed​dig. Ta​lán soha
nem is őr​zött, vagy ha igen, úgy, mint a fog​lyát.
Ha​lot​ti csönd ho​nol a ta​no​dá​ban. Egye​dül a kan​dúr nyak​ör​v e
csi​lin​gel. Va​la​m i​ért job​ban ide​ge​sít ez, mint a zaj, amit a kar​ton​-
pa​pír Fan​tom mö​gül hal​lot​tam ko​ráb​ban. A nagy​né​ném fel​aján​-
lot​ta, hogy ve​lem jön a pi​zsa​m á​m ért, de vissza​uta​sí​tot​tam az
aján​la​tát. Kez​dem saj​nál​ni.
 Csak hát nem akar​tam to​tál nyúl​szí​v ű​nek lát​sza​ni. Char​lot​te
néni meg​ígér​te, hogy min​dent el​in​téz: hogy vissza​v e​gyen az ott​-
ho​ni su​lim, a limó ki​v i​gyen a rep​tér​re és je​gyet kap​jak a leg​el​ső
já​rat​ra… még anyunak is ki​ta​lál va​la​m i fe​dő​szto​rit. Nem tet​szik,
hogy így meg​fu​ta​m o​dom. Nem aka​rom úgy itt hagy​ni a ba​rá​ta​i​-
mat, hogy al​jas ném​ber​nek tart​sa​nak. Ami azt il​le​ti, egy​ál​ta​lán
nem aka​rom itt hagy​ni őket.
Kezd​tem meg​sze​ret​ni ezt a he​lyet: a pró​bá​kat, a lüke ta​ná​ro​-
kat, a hét​v é​gi ki​ruc​ca​ná​so​kat Pá​rizs​ba. Meg a ker​tész​ke​dést is.
Eszem​be jut a ká​pol​na. Gom​bóc nő a tor​kom​ban, de vissza​-
nye​lem a ki​tör​ni ké​szü​lő zo​ko​gást. Fé​le​lem szo​rít​ja össze a mell​-
ka​so​m at. Ruszal​ká​ra, Dvořák ope​rá​já​nak hős​nő​jé​re gon​do​lok,
aki utol​só da​lát a hold​nak ének​li el, ami​kor ál​do​za​tot ké​szül hoz​-
ni az örök bol​dog​sá​gért.
Én azon​ban nem ilyen va​gyok.
Vég​re meg​is​m er​tem az igaz​sá​got… a csa​lá​dom komp​lett tör​té​-
ne​tét, és min​dent meg​tud​tam a he​ge​dű​ről is… Eszem ágá​ban
sincs oda​ad​ni az ének​te​het​sé​gem! Az enyém, sen​ki másé! Meg​-
dol​goz​tam érte! Apu is az éle​tét adta, hogy az enyém ma​rad​jon,
akár tu​da​to​san, akár nem. Ezért vesz​tet​tem el azt az em​bert, aki
a leg​töb​bet je​len​tet​te ne​kem. Ha ez nem elég ál​do​zat, hát ak​kor
sem​m i sem az.
Apu azt akar​ta, hogy hasz​nál​jam a te​het​sé​ge​m et, a han​go​-
mat. Ez tet​te bol​dog​gá. Mind​ez hoz​zám tar​to​zik. Elég ah​hoz,
hogy utol​só lé​leg​ze​te​m ig ra​gasz​kod​jam hoz​zá.
Nem va​gyok gyen​ge. Most már vég​re tu​dom, ki va​gyok és mi
mi​ért tör​tént. Erő​sebb va​gyok, mint ami​kor ide​jöt​tem. Ahogy
Eta​lon is mond​ta, lé​lek​v ám​pír va​gyok. Fel​emész​tem, de át is ala​-
kí​tom a kö​rü​löt​tem fel​lel​he​tő élet​ener​gi​át.
Aho​gyan ő és Erik is, csak ne​kik sok​kal na​gyobb a gya​kor​la​-
tuk eb​ben.
Fel​tör be​lő​lem az ed​dig vissza​foj​tott zo​ko​gás.
Di​ab​le felé me​re​ge​tem a sze​m em a sö​tét​ben. A hold​fény egy
sáv​já​ban rá​ta​lált a tás​kám​ra, ah​hoz a fo​lyo​só​hoz kö​zel, amely
el​v e​zet a szín​ház​te​rem​be. Nem ej​tet​tem a föld​re, még​is szét​nyílt,
és tel​jes tar​tal​m a a pad​ló​ra szó​ró​dott.
 Le​ha​jo​lok, hogy fel​sze​de​ges​sem a tár​gya​kat, köz​ben azon​ban
sze​m em-fü​lem nyit​v a tar​tom. Már csak a két utol​só ki​esett do​log
van hát​ra, egy cso​m ag rágó és a kö​tő​tű. Min​den más meg​v an, a
mo​bi​lom és a zok​ni ki​v é​te​lé​v el, pe​dig még se​lyem​pa​pír​ba is cso​-
ma​gol​tam és sza​lag​gal kö​töt​tem át, hi​szen aján​dék​nak szán​tam.
Di​ab​le-re pil​lant​v a lá​tom, hogy ő po​foz​gat​ja a fo​lyo​só felé. Nyög​-
ve a vál​lam​ra ve​tem a tás​kát, és ke​zem​ben a kö​tő​tű​v el a kan​dúr
felé in​du​lok.
Egé​szen a szín​ház​te​rem aj​ta​já​ig ve​zet. To​tál le​bé​nu​lok ijed​-
tem​ben, mert nyit​v a ta​lá​lom az aj​ta​ját. Jip​pet​to rend​sze​rint be​-
zár​ja éj​sza​ká​ra, mi​után el​v é​gez​te mun​ká​ját a dísz​le​tek kö​rül.
Nem ég bent a vil​lany, szu​rok​sö​tét tá​tong fe​lém. Di​ab​le még
egyet lök a zok​ni lab​da​csán, mire az át​re​pül a kü​szö​bön.
Uj​ja​im szo​ro​sab​ban mar​kol​ják a kö​tő​tűt. Meg​for​dul a fe​jem​-
ben, hogy vissza​for​du​lok, hisz nem is ér​de​kel az a hü​lye zok​ni.
Lé​nyem egy ré​sze azon​ban még min​dig sze​ret​né Eta​lon​nak adni,
már ha meg​őriz​te vol​na ma​gát az a kis​fiú a Fan​tom be​fo​lyá​sá​-
tól, aki kan​dí​ro​zott gyü​m öl​csöt vett a ma​m á​já​nak, hogy mo​so​-
lyog​ni lás​sa, vagy a fi​a​tal srác, aki min​den ál​dott éj​jel meg​m en​-
tett ál​m om​ban. Ez ijeszt meg a leg​job​ban: hi​á​ba sze​ret​nék to​-
vább​ra is hin​ni ben​ne, neki is ré​sze van a Fan​tom go​nosz ter​v é​-
ben.
Pár mé​ter​re az aj​tó​tól tég​la​lap ala​kú va​la​m i vi​lá​gít. Men​ten
meg​ug​rik a pul​zu​som…
Csap​dá​ba csal​nak, ez a nap​nál is vi​lá​go​sabb. Meg kéne ke​res​-
nem a nagy​né​ném​et.
Alig hát​rá​lok egy lé​pést, Di​ab​le ug​rik át a mo​bi​lo​m on, szá​já​-
ban pik​ke​lyes fa​rok li​feg.
Bou​chard!
Az a bo​szor​ka! Nem fog töb​bé szí​v at​ni, de nem ám! Acsa​rog​-
va át​lé​pem a kü​szö​böt, ke​zem​ben a kö​tő​tű​v el, amit mi​ni​a​tűr
dár​da​ként fo​gok ma​gam elé.
– Ko​m o​lyan, Franço​i​se! Tor​kig va​gyok a maga…
Az ajtó be​v á​gó​dik mö​göt​tem, és a mo​bil fé​nye is ki​al​szik. Szu​-
rok​sö​tét vesz kö​rül. Di​ab​le csen​gettyű​je egy​re tá​v o​labb​ról hal​lat​-
szik, már a szín​pad mel​lől. Én azon​ban va​la​ki más je​len​lé​tét is
ér​zem a kö​ze​lem​ben. Fegy​v e​re​m et fel​emel​v e vak​tá​ban hát​ra​pen​-
de​rü​lök. Va​la​ki meg​ra​gad, mi​köz​ben te​nye​rét a szám​ra ta​paszt​-
ja. Ahogy ma​gá​hoz von, kő​ke​m ény test​hez érek. A köz​tünk men​-
ten pat​tog​ni kez​dő szik​rák el​árul​ják ki​lé​tét. A ben​nem élő szuk​-
ku​bus a leg​szí​v e​seb​ben össze​ol​v ad​na a szo​ro​san a há​tam​ra ta​pa​-
dó iz​m a​i​v al.
Nem lett vol​na sza​bad hagy​nom, hogy a te​tő​re csá​bít​son.
Most is min​den aka​rat​erőm​re szük​sé​gem van, hogy el​len​áll​jak
érin​té​se va​rá​zsá​nak. Ez is több ener​gi​a​lö​ke​tet ad, mint Ben vagy
Jax csók​ja.
Eta​lon ru​há​i​ból édes il​lat árad… va​la​m i​fé​le or​v os​sá​gé. Ez a
gon​do​lat fel​élesz​ti ben​nem a küz​dő​szel​le​m et. Sza​ba​don ma​radt
ke​zé​v el el​kap​ja azt a ke​zem, amely​ben a kö​tő​tűt szo​ron​ga​tom.
– Min​dent hal​lot​tam, amit a nagy​né​néd mon​dott. – Re​kedt
sut​to​gá​sa a ha​ja​m at bor​zol​ja szo​ros öle​lé​sünk​ben.
Naná, hogy ki​h all​gat​ta a be​szél​ge​té​sün​ket a szel​lő​ző​nyí​lá​son
ke​resz​tül! Én hü​lye, hit​tem neki, hogy tény​leg sür​gős te​en​dő​je
akadt. Tény és való, az in​ku​bu​sok​nak ez a dol​guk.
– Ha meg​íg​éred, hogy nem kez​desz el si​kol​toz​ni, el​en​ged​lek –
mond​ja, és be is vált​ja az ígé​re​tét. Már nem szo​rít​ja ak​ko​ra erő​-
vel a szá​m at.
Meg​pró​bá​lom meg​ha​rap​ni, ek​kor azon​ban a csuk​ló​m on fel​-
lob​ban a tet​kóm. Nem tu​dok ár​ta​ni neki.
– Mit mű​v el​tél ve​lem? – hör​göm uj​jai pré​sé​ben, és meg​pró​bá​-
lom ki​sza​ba​dí​ta​ni a ke​zem. A leg​szí​v e​seb​ben be​le​döf​ném a kö​tő​-
tűt.
– Azt tet​tem, amit ten​nem kel​lett. Csak így véd​het​te​lek meg –
mond​ja, és kí​sér​le​tet tesz, hogy ki​csa​v ar​ja az uj​ja​im kö​zül szá​-
nal​m as fegy​v e​rem. Még erő​seb​ben mar​ko​lom a kö​tő​tűt. Ám ab​-
ban a pil​la​nat​ban, ami​kor uj​jai a bő​röm​be váj​nak, a sa​ját tet​kó​ja
is ki​gyul​lad az ing​uj​ja alatt. Át​ko​zód​v a en​ge​di el a ke​zem, mint​-
ha meg​csíp​ték vol​na. Ná​lam ma​rad hát a fegy​v er, nem va​gyok
tel​je​sen véd​te​len.
– Lá​tod? – kér​di. Ahogy le​hor​gaszt​ja a fe​jét, bo​rot​v ált álla a
ha​lán​té​kom​ra haj​lik. – Kép​te​le​nek va​gyunk bán​ta​ni a má​si​kat. –
Fel​hajt​ja az ing​uj​ját, hogy meg​szem​lél​je a tűz​for​ró tet​kót. Még
így, a sö​tét​ben is csú​nyább, mint ami​lyen az enyém volt, ami​kor
meg​for​dult a fe​jem​ben, hogy be​áru​lom őt Char​lot​te né​ni​nek. –
Ezért is si​et​tet​tem az egye​sü​lé​sünk szer​tar​tá​sát, hogy még ma éj​-
jel meg​le​gyen. Nem aka​rom, hogy Erik bár​m i mó​don el​le​ned
for​dít​son… sem hip​nó​zis​sal, sem fe​nye​ge​té​sek​kel, sem pe​dig az​-
zal, hogy bűn​tu​da​tot igyek​szik kel​te​ni ben​nem. Fi​zi​kai kép​te​len​-
ség, hogy a szi​kém alá ke​rülj. Szó​v al… újra meg​kér​de​zem: meg​-
íg​éred, hogy nem fogsz si​kol​toz​ni?
Ká​bán bó​lin​tok, és el​la​zu​lok a kar​já​ban. El​v e​szi a ke​zét a
szám​ról, és maga felé for​dít.
Nem lá​tom az ar​cát, de a sze​m e bo​ros​tyán​sár​gán vi​lá​gít: re​-
zes pettyei közé némi bar​na is ke​v e​re​dik. – Tu​dom, hogy félsz, de
ha most el​m ész, min​den​kit ve​szély​be so​dorsz. Amennyi​ben nem
tel​je​sül az aka​ra​ta, Erik po​rig ége​ti majd a Ró​zsa Vé​rét, a lán​gok
közé zár​v a va​la​m ennyi ta​nárt és di​á​kot. Egyet​len mó​don ál​lít​-
hat​juk meg: ha együtt​m ű​kö​dünk vele. – Di​ab​le csen​gettyű​je hol
in​nen, hol on​nan hal​lat​szik a szín​ház​te​rem​ben, mint​ha csak fel
akar​ná mér​ni a te​re​pet. Eta​lon ide​ge​sen meg​m oc​can.
– Félsz, hogy ki​fi​gyel min​ket? – sut​to​gom, és a frász ke​rül​get.
– Per​cek​kel ez​előtt még a ko​por​só​já​ban fe​küdt.
– A ko​por​só​já​ban? – kér​dem el​ha​lón.
– Ab​ban al​szik. Fi​gyelj, el​v isz​lek va​la​ho​v á, ahol nyu​god​tan
be​szél​he​tünk! Aho​v á biz​to​san nem jön utá​nunk. Ve​lem jössz?
Most, hogy be​ígér​te a ba​rá​ta​im és ta​ná​ra​im tűz​ha​lá​lát, mi
mást te​het​nék, mint hogy be​le​egye​zem. Le​ej​tem a ke​zem, és a
kö​tő​tű han​gos kop​pa​nás​sal a pad​ló​ra hul​lik. Az​tán meg​fo​gom
Eta​lon ke​zét.

Mi​köz​ben se​gít meg​ke​res​ni a tás​kám​ból ki​szó​ró​dott cuc​ca​i​m at,

el​m ond​ja, hogy al​ta​tó​gázt ára​m ol​ta​tott be a nagy​né​ném szel​lő​-
ző​nyí​lá​sán, hogy ma éj​jel ne ke​res​sen. Ezért volt or​v os​ság​sza​ga a
ke​zé​nek és a ru​há​já​nak. Meg​nyug​ta​tott, hogy a né​ni​nek sem​m i
baja nem esik. Mi​v el a ba​rá​ta​im​nak sem ár​tot​tak az in​jek​ci​ói, hi​-
szek neki.
Át​v e​zet a ze​ne​ka​ri árok tit​kos át​já​ró​ján – ide rej​tet​te ko​ráb​ban
a he​ge​dű​jét –, az​tán át​ha​jó​zunk egy föld alat​ti fo​lyón. Más​kor
tök ro​m an​ti​kus ha​jó​ká​zás len​ne, csak​hogy tú​lon​túl ha​son​lít
azok​hoz a csa​tor​nák​hoz, ame​lyek a Fan​tom el​szi​ge​telt vac​ká​hoz
ve​zet​nek. Épp ele​get ol​v as​tam ró​luk a re​gény​ben: hor​ror​ház a ja​-
vá​ból!
En​nél is rosszabb, hogy utunk so​rán kö​rül​fog a víz fe​nye​ge​tő,
ápo​ro​dott il​la​ta. A mély​ség áram​la​tai ka​já​nul nyúj​to​gat​ják fe​lénk
a nyel​v ü​ket. A sö​tét víz​tö​m e​gek fé​lel​m e​tes kö​zel​sé​gét még ijesz​-
tőb​bé te​szi a bar​lang vak​sö​tét​je.
Fé​lel​m e​m et ér​zé​kel​v e Eta​lon fel​éb​resz​ti a bar​lang te​te​jé​re ta​-
padt szent​já​nos​bo​gár-lár​v á​kat. Egy föld alat​ti ki​kö​tő és egy újabb
tit​kos alag​út után az er​dő​ben érünk par​tot. In​nen gya​log foly​tat​-
juk utun​kat. A hold​sü​töt​te er​dei ös​v é​nyen fel​fe​de​zem Jip​pet​to ta​-
lics​ká​já​nak ke​rék​nyo​m a​it. Mind​össze egy ró​kát és egy bag​lyot lá​-
tunk me​net köz​ben, ezek azon​ban a sa​ját nyel​v ü​ket be​szé​lik.
Kint​ről szem​lél​v e a gond​nok há​zi​kó​ja ki​sebb, mint gon​dol​tam.
Mö​göt​te fo​lyik a fo​lyó. In​kább néz ki fé​szer​nek, mint la​kó​ház​-
nak, egy má​sik​kal a hát​tér​ben. A be​já​ra​ti ajtó fel​ső nyí​lá​sán át
puha fény ve​tül az ud​v ar​ra. Eta​lon, aki vé​gig fog​ta a ke​ze​m et az
úton, be​nyit, anél​kül, hogy ko​pog​tat​na.
A há​zi​kó egyet​len he​lyi​sé​ge egy​szer​re szol​gál kony​ha és háló
gya​nánt. Ta​ka​ros kis kuc​kó. A fa​lon két fa​li​kar puha, sár​ga de​-
ren​gés​be bo​rít​ja a he​lyet. Ol​dalt a kis elő​szo​bá​ból nyí​lik a mo​so​-
ga​tó és az il​lem​hely, ame​lyet koc​kás füg​gö​nyök ta​kar​nak el a
szem elől. Az ágy fö​lött be​ke​re​te​zett víz​fest​m é​nyek so​ra​koz​nak a
fa​lon. Mind​egyik egy-egy fran​cia üz​let ki​ra​ka​tát áb​rá​zol​ja, ben​ne
Jip​pet​to bá​bu​i​v al. A szig​nók a sa​ját​jai.
– Ő fes​tet​te eze​ket? – kér​dem.
– Te​het​sé​ge​sebb, mint so​kan gon​dol​nák – bó​lint Eta​lon.
A gond​nok vár​ha​tott min​ket, mert te​ás​kan​na gő​zö​lög egy alá​-
té​ten az asz​ta​lon. Füs​tös, ka​ra​m el​lás il​la​ta me​le​gen len​gi be a
szo​bát. Az​tán rá​jö​v ök, hogy a ven​dég​sze​re​tet nem ne​künk szól,
ha​nem az asz​talt kö​rül​ülő bá​buk​nak. Ugyan​is mind​egyik előtt
üres te​ás​csé​szét fe​de​zek fel.
Ahogy lá​tom, az is​ko​lai plety​kák töb​bé-ke​v és​bé helyt​ál​ló​ak
vol​tak.
 Meg​bor​zon​gok, hi​á​ba olyan ta​ka​ros a szo​bács​ka.
Eta​lon a vál​lam​ra te​rí​ti a kö​pö​nye​gét, hogy ne fáz​zak. Két ke​-
zé​be fog​ja az ar​co​m at, hogy meg​nyug​tas​son, és még a cop​fo​m at
is vé​gig​si​m ít​ja, mi​előtt el​hú​zód​na. Egy pil​la​nat alatt el​ér​te a cél​-
ját.
– Jip​pet​to csak az​u​tán csat​la​ko​zik hoz​zánk, hogy mi itt vé​-
gez​tünk. Az alsó szint ma​dár​há​zá​ban vár ránk.
– Alsó szint? – né​zek újra kö​rül, de se​hol sem lá​tok lép​csőt,
ami alag​sor​ba vagy pin​cé​be ve​zet​ne. – Ho​gyan fér​nek el a ma​-
da​rak ilyen szű​kö​sen? Hi​szen a ház vé​gé​ben ott a fo​lyó.
– Ha​m a​ro​san meg​lá​tod. Ha​nem előt​te… kérsz teát? – Le​te​szi
a he​ge​dű​to​kot a bá​buk szé​kei mel​lé, meg​fog​ja az alá​té​tet, és teát
tölt a kan​ná​ból az egyik csé​szé​be.
Meg​kö​szö​nöm, és el​v e​szem tőle. Szól, hogy vi​gyáz​zak, ne​hogy
meg​éges​sem ma​gam.
– Mi​ért ide jöt​tünk? – ta​lá​lom meg a han​go​m at, mi​után be​le​-
kor​tyo​lok a for​ró, ka​ra​m el​la​ízű ital​ba.
– Hogy el​ter​v ezzük, ho​gyan to​v ább – mond​ja a te​á​ját fú​jo​-
gat​v a. – A Fan​tom ke​rü​li ezt a he​lyet, aho​gyan az egész er​dőt is.
– Fél​re​te​szi a csé​szé​jét. Min​den moz​du​la​ta csu​pa lé​gi​es könnyed​-
ség, hi​á​ba olyan erős és ma​gas. Va​jon csak ő ilyen, vagy ez min​-
den in​ku​bus sa​já​tos​sá​ga? – tű​nő​döm. Char​lot​te néni is ke​cse​sen
mo​zog. Ed​dig azt hit​tem, tán​cos múlt​já​nak kö​szön​he​ti, de le​het,
hogy több​ről van szó.
Eta​lon most az egyik fér​fi​bá​bu fölé ha​jol, és leg​na​gyobb meg​-
rö​kö​nyö​dé​sem​re ki​gom​bol​ja az in​gét. A fé​nyes mell​kas kö​ze​pét
fe​ke​te szív fog​lal​ja el: az ében​be​ra​kás fe​hér fe​nyő​fá​ba ágya​zó​dik.
– Rá​is​m ersz a fára? – hát​rál egy lé​pést a felé a szék felé, ame​-
lyen egy női bábu ül, hogy he​lyet csi​nál​jon ne​kem.
Sza​ba​don ma​radt ke​zem​m el meg​ci​ró​ga​tom a fe​ke​te szí​v et,
amely úgy csil​log, mint a ki​öm​lött tin​ta.
– Olyan, mint a Stra​di​v a​ri​us.
Eta​lon vissza​gom​bol​ja az in​get, mint​ha szé​gyen​lős len​ne.
– Csak két nap​ja tud​tam meg, hogy apád az én he​ge​dű​m ön
ját​szott ne​ked. Most ér​tet​tem meg, hogy a sze​re​te​te hi​dat for​m ált
fe​léd, ezen át ta​lált hoz​zád Chris​tine ének​tu​dá​sa. Ed​dig azt hit​-
tem, ve​led szü​le​tett ez a te​het​ség. Erik el​hi​tet​te ve​lem, hogy a he​-
ge​dű egy​foly​tá​ban nála volt, ami​óta el​lop​ta a ci​gá​nyok​tól. Hogy
soha nem adta ki a ke​zé​ből.
Ér​tet​le​nül bá​m u​lok rá.
Össze​rán​col​ja a hom​lo​kát.
– Em​lék​szel a mes​ter​re, akit a nagy​né​néd em​lí​tett? Aki el​ad​ta
Sa​int-Ger​m a​in​nek az el​v a​rá​zsolt Stra​dot?
Bó​lin​tok.
– Nos, Jip​pet​to an​nak a klán​nak az utol​só le​szár​m a​zott​ja.
Nem evi​lá​gi kö​rök​ben tud​tak róla, hogy olyan spe​ci​á​lis fá​v al dol​-
goz​nak, amely fog​v a tart​ja egy lé​lek lé​nye​gét. A fe​ke​te szín​fa,
amit eh​hez hasz​nál​tak, azon​ban rit​ka volt, és csu​pán egyet​len
he​lyen nőtt. Az er​dők ki​ir​tá​sa meg​ti​ze​del​te az anyag​után​pót​lást,
és ez​zel együtt tit​kos tu​do​m á​nyuk is ha​nyat​lás​nak in​dult. Erik
he​ge​dű​je volt az utol​só hang​szer, amely ki​ke​rült a ke​zük kö​zül.
Jip​pet​to a meg​m a​radt ke​v és fába zár​ta be csa​lád​tag​jai lel​ke​it. A
há​rom itt lát​ha​tó bábu az édes​any​ja, Adel​la, és két iker​test​v é​re,
Kend​ric és Kes​tel. Őket tü​dő​gyul​la​dás vit​te el.
Kör​be​hor​do​zom a te​kin​te​tem a ki​pin​gált ar​co​kon. Igen, mint​-
ha a sze​m ük is tel​je​sen em​be​ri​en csil​log​na. Szin​te már azt vá​-
rom, hogy meg​m oz​dul​ja​nak a kö​v et​ke​ző pil​la​nat​ban. Igyek​szem
nem mu​tat​ni, mennyi​re be​pa​ráz​tam. Egy szür​ke tex​til​szal​v é​tá​ra
fek​te​tem két ke​zem az asz​ta​lon, köz​re​fog​v a a te​ás​csé​szét. A gőz
szel​lem​je​le​nés​ként emel​ke​dik előt​tem a ma​gas​ba.
– Sze​gény Jip​pet​to! Ha​nem mi köze van min​den​nek a…
– Nyom​ban az​u​tán, hogy vé​gig​hall​gat​tam, mit be​szél​tél a
nagy​né​néd​del, ide​jöt​tem – sza​kít fél​be Eta​lon. – Meg​kér​tem Jip​-
pet​tót, mond​jon el min​dent, amit a Strad​ról és Erik​ről tud. Nos,
iga​zat szólt a né​ni​kéd, Erik úgy vél​te, hogy meg​v an a he​ge​dű
nél​kül. – Egy üres szék​re, a gond​no​ké​ra mu​tat, hogy fog​lal​jak
he​lyet. Két ke​ze​m et a tér​dem​re fek​te​tem, mi​után rá​ülök. Min​den
por​ci​kám meg​fe​szül ide​ges​sé​gem​ben. – Há​rom év​ti​ze​den át pró​-
bál​ta he​lyet​te​sí​te​ni más he​ge​dűk​kel, de egyik​kel sem érte el az
ere​de​ti tisz​ta, zen​gő hang​zá​sát. Az ezer​ki​lenc​száz​öt​v e​nes évek​ben
ke​res​tet​ni kezd​te a mes​tert, hát​ha ké​szít neki egy ugyan​olyat.
Ek​kor ta​lált rá a hal​dok​ló Adel​lá​ra, és ek​kor ér​te​sült az el​v a​rá​-
zsolt fa lé​té​ről is. El​m ond​ta a nő​nek, ho​gyan ját​szott Chris​tine-
nek a ha​lá​los ágyán, és ho​gyan éne​kelt neki még utol​já​ra a díva.
Adel​lá​tól meg​tud​ta, hogy a he​ge​dű fog​v a tart​ja Chris​tine lel​két,
ame​lyet egy na​pon en​nek se​gít​sé​gé​v el vissza le​het majd hoz​ni az
élet​be. Pon​to​sab​ban, az új​já​szü​le​tett lé​lek ek​kép​pen egye​sül​het a
hang​já​v al. Erik ek​kor tud​ta meg, hogy a hang​szer pó​tol​ha​tat​lan.
Meg​dör​gö​löm hosszú pu​ló​v e​re​m et ott, ahol el​ta​kar​ja a tér​de​-
men lévő se​be​m et.
– Ak​kor mi​ért nem lop​ta vissza tő​lünk? Azt hin​né az em​ber,
hogy a Fan​tom eget-föl​det meg​m oz​ga​tott en​nek ér​de​ké​ben…
Eta​lon két kö​nyö​ké​re tá​m asz​ko​dik az asz​ta​lon.
– Még egy olyan okos va​la​ki, mint ő sem tud​ja ki​cse​lez​ni a
sor​sot. Adel​la fi​gyel​m ez​tet​te, hogy mi​v el sze​rel​m es du​ett tart​ja
fog​v a Chris​tine hang​ját, a ki​sza​ba​dí​tá​sá​hoz ugyan​ilyen tisz​ta ér​-
zel​m ek​re van szük​ség. Nem te​he​tett hát sem​m it. Nem tud​ta, kik​-
be száll át Chris​tine lel​ke, de még ke​v és​bé tud​ta rá​v en​ni ma​gát,
hogy sze​res​se azo​kat az em​be​re​ket. Annyit te​he​tett, hogy a tá​v ol​-
ból fi​gye​lem​m el kí​sér​te a csa​lá​dod ügye​i​nek ala​ku​lá​sát és a he​ge​-
dű hol​lé​tét, les​v e, mi​kor szü​le​tik újra a hőn sze​re​tett lé​lek. Mi​kor
gye​rek​ko​rom​ban hírt hal​lott an​gya​li éne​kem​ről, azt hit​te, ben​-
nem öl​tött tes​tet Chris​tine. És rész​ben iga​za is volt. Mi​v el mi ket​-
ten iker​lán​gok va​gyunk, Chris​tine egy-egy lé​lek​ré​szét kép​v i​sel​-
jük. Erik azon​ban nem szá​m olt ez​zel a le​he​tő​ség​gel. Lát​v a, hogy
fiú va​gyok, rá​adá​sul éne​kel​ni sem bí​rok már, csak​nem há​tat for​-
dí​tott ne​kem… – csuk​lik el Eta​lon hang​ja.
Meg​saj​dul a szí​v em, úgy meg​saj​ná​lom az em​ber​csem​pé​szek
kö​zött gye​rek​ko​rá​ban meg​ta​pasz​talt kín​zá​so​kért. Te​nye​re​m et a
ke​zé​re te​szem.
– Annyi​ra saj​ná​lom, hogy meg​lop​tak azok a gaz​em​be​rek!
Ököl​be szo​rul a keze az enyém​ben.
– Pe​dig mi is ugyan​ezt akar​tuk vég​re​haj​ta​ni raj​tad.
– De csak akar​tá​tok – igyek​szem meg​nyug​tat​ni mind a ket​-
tőn​ket.
– Ho​gyan le​het​tünk ilyen va​kok? – la​zul el a keze a ke​zem​-
ben. – Ha vé​gig​csi​nál​juk a dol​got, ugyan​úgy vé​gezzük, mint az
én fog​v a tar​tó​im.
 E val​lo​m ás fel​élén​kít.
– Így ta​lált rád Erik. Így let​tél a fia. Ő men​tett meg tő​lük,
ugye?
– Igen. Meg​öl​te az összeset, és ma​gá​ba itta az élet​ere​jü​ket.
En​gem pe​dig be​fo​ga​dott. Fel​ne​v elt. Min​dent neki kö​szön​he​tek. –
Eta​lon szé​les vál​la elő​re​gör​nyed, inge azon​ban így is fe​sze​sen si​-
mul kő​ke​m ény iz​m a​i​ra. – Van ugyan​is egy má​sik arca is. Jó
apám akart len​ni, és az is. Sem​m i​re sem vá​gyott job​ban.
Fájó szív​v el hall​ga​tom, ho​gyan győz​köd en​gem… vagy ta​lán
sa​ját ma​gát?
– Ti​zen​négy éves ko​rom​ban éb​red​tem fel. Erik tud​ta, hogy el​-
jött az ide​je. El​v itt egy bor​dély​ház​ba, hogy fel​él​jem egy pros​ti
élet​ere​jét. Idő​sebb volt ná​lam… hu​szon​éves. Be​fu​ra​kod​tam az
ágyá​ba és az ál​m a​i​ba, és mind tőle ma​gá​tól, mind az ál​m ok​tól
jól​lak​tam. Mi​után azon​ban ma​gam​hoz tér​tem a dő​zsö​lés​ből,
egy​re az járt a fe​jem​ben, hogy ez tör​tén​he​tett az anyám​m al is.
Fel​csi​nál​ta egy szuk​ku​bus, és neki ön​ere​jé​ből kel​lett fel​ne​v el​nie
en​gem. Olyan erő​v el tört rám a lel​ki​is​m e​ret-fur​da​lás, hogy kö​-
zöl​tem Erik​kel, soha töb​bé nem lak​m á​ro​zom má​sok​ból. Így leg​-
alább​is nem. Ak​kor in​kább éhen ha​lok. Ek​kor állt elő a rave-klub
öt​le​té​v el, ami​v el újra meg​m en​tet​te az éle​te​m et. Egy szív​te​len
vad​ál​lat nem tett vol​na meg ennyit egy kis​gye​re​kért, aki még
csak nem is a tu​laj​don vére, nem igaz?
Szí​v e​sen ér​te​nék egyet vele, de Erik al​jas ter​v e el​v e​szi a han​-
go​m at. Meg​szo​rí​tom Eta​lon ke​zét, azt re​m él​v e, hogy ugyan​olyan
meg​nyug​ta​tó ha​tás​sal lesz rá, mint rám az ő érin​té​se. A tet​kó​ink
egy​ből ki is gyul​lad​nak. Mély​bar​na sze​m e meg​gyö​tör​ten ke​re​si-
ku​tat​ja a te​kin​te​te​m et. Egy​re erő​sö​dik köz​tünk a von​zás, de az​-
tán el​v on​ja a ke​zét, és a mo​so​ga​tó​hoz lép, hogy be​le​önt​se, ami
meg​m a​radt a te​á​já​ból.
– Tu​dod, Erik​nek bűn​tu​da​ta van Jip​pet​to mi​att – mond​ja,
még min​dig hát​tal ne​kem. – Az er​dőt is azért ke​rü​li, mert kép​te​-
len el​v i​sel​ni az ál​ta​lunk átope​rált ál​la​tok lát​v á​nyát. Ez bi​zo​nyos
ér​te​lem​ben ke​zel​he​tőb​bé te​szi.
Ke​m é​nyen meg​m ar​ko​lom a csé​sze fo​gan​tyú​ját, és kény​sze​rí​-
tem ma​gam, hogy fel​te​gyek egy kér​dést, mert elő​re fé​lek a vá​-
lasz​tól.
– És mi​ért érez bűn​tu​da​tot a gond​nok​kal szem​ben?
Eta​lon fel​só​hajt, majd be​le​túr sűrű ha​já​ba, össze​kó​col​v a bar​-
na fürt​je​it.
– Jip​pet​to húsz​éves volt az édes​any​ja ha​lá​la​kor. A va​rázs​ere​jű
fa el​fo​gyott, és neki nem volt hová men​nie. Mi​v el néma, ez to​-
vább szű​kí​tet​te a le​he​tő​sé​ge​it. Erik fel​hasz​nál​ta al​v i​lá​gi kap​cso​la​-
ta​it, és be​szer​v ez​te pár üz​let​be, ame​lyek​nek pró​ba​bá​bu​kat fa​ra​-
gott. Egy há​zat is in​té​zett neki a vá​ros​ban. Mind​ezt há​lá​ból tet​te
az Adel​lá​tól meg​szer​zett in​for​m á​ci​ó​ért cse​ré​be. Mi​kor az​u​tán
Jip​pet​to négy év​v el ez​előtt nyu​ga​lom​ba vo​nult, el​hív​ta ide, hogy
bé​ké​ben élje le az öreg​ko​rát. Csak​hogy hát​só szán​dé​kai is vol​tak
vele, mert ek​kor már a fe​jé​be vet​te, hogy új test​be köl​töz​te​ti
Chris​tine hang​ját. Jip​pet​to volt az első és egyet​len em​ber​kí​sér​le​-
tem egy ilyen át​v i​tel​re – ke​m é​nyed​nek meg az arc​v o​ná​sai. – A
nya​ká​nál lévő ma​dár​síp néma, nem ad han​got. És nya​ka kö​rül a
ken​dő arra való, hogy el​ta​kar​ja a he​ge​it.
A sza​v ai mé​lyen fel​zak​lat​nak. Nem csak a gond​no​kot saj​ná​-
lom, a sa​ját tes​ti ép​sé​ge​m et is kez​dem fél​te​ni.
– Azt mon​dod… Erik va​la​ki más​ba szán​dé​ko​zik át​ül​tet​ni a
han​go​m at? Pél​dá​ul… Chris​tine tes​té​be… mert ép​ség​ben meg​őriz​-
te? Ho​gyan si​ke​rült neki? Hi​szen meg​halt! Öreg​asszony​ként…
kö​zel egy év​szá​za​da. Mi az ő lé​lek… – Nem foly​ta​tom. A ke​zem
ret​ten​tő​en re​m eg​ni kezd. Rá​löttyen​tem a for​ró teát. Fel​ki​ál​tok
fáj​dal​m am​ban.
– Ne ér​de​kel​jen, hogy mind​ez ho​gyan ki​v i​te​lez​he​tő! – Eta​lon
el​v e​szi a csé​szét, és a mo​so​ga​tó​ba he​lye​zi. – Te ugyan​is soha
nem ke​rülsz a mű​tő​asz​tal​ra. – Sze​líd a hang​ja, mi​köz​ben meg​-
fog​ja a ke​zem, és egy szal​v é​tá​v al le​itat​ja róla a for​ró fo​lya​dé​kot.
Bár​m ennyi​re ször​nyű, kép​te​len va​gyok el​űz​ni lel​ki sze​m e​im elől
a lá​to​m ást: el​kép​ze​lem, ho​gyan áll​na a szi​ke eb​ben a fi​nom,
hosszú ujjú kéz​ben, mi​ként vág​na bele vér​től ma​sza​to​san az iz​-
mok​ba és por​cok​ba. El​ka​pom a ke​zem, ho​lott ad​dig egy​foly​tá​ban
tes​ti kon​tak​tus​ra vágy​tam ket​tőnk kö​zött.
Za​v ar​tan hu​nyo​rog​v a ejti vissza a szal​v é​tát az asz​tal​ra.
– Meg​ér​tem, hogy félsz tő​lem, hi​szen ször​nyű​sé​ge​ket mű​v el​-
tem. – Saj​nál​ko​zás ér​ző​dik a hang​ján, mi​köz​ben a he​ge​dű​tok​hoz
lép, és fel​eme​li. – Egy​v a​la​m it azon​ban tud​nod kell… Min​dent el​-
kö​v et​tem, hogy ne így le​gyen. Egyet​len ál​lat sem halt meg a ke​-
zem kö​zött. A do​no​rok csak né​m ák let​tek, ami​lyen Jip​pet​to is
volt haj​da​nán. Hogy vele ma​gá​v al mi tör​tént? Úgy dön​töt​tem,
ha egy​szer tel​je​sí​te​nem kell apám vé​reng​ző kí​v án​sá​gát, hogy
soha nem lá​tott bol​dog​ság​ban ré​sze​sít​sem, ak​kor a gond​no​kot is
bol​dog​gá kell ten​nem. Eny​hí​te​nem kell va​la​m i​v el a ma​gá​nyát.
Ezért be​szél​ni tud a ma​da​rak​hoz, ame​lye​ket ad​dig né​m án fi​gyelt
a tá​v ol​ból. Kö​ré​je is gyűl​nek, és tár​sa​sá​got szol​gál​tat​nak neki.
Ká​bul​tan emész​tem a hal​lot​ta​kat.
– Tu​dom, ugyan​úgy el​ítélsz, mint Eri​ket – fe​szül meg Eta​lon
áll​kap​csa. – Csak​hogy nagy kö​zöt​tünk a kü​lönb​ség. Én jó ide​ig
anyám​m al él​tem együtt, meg tu​dom hát kü​lön​böz​tet​ni a jót a
rossz​tól. Erik​nek szü​le​té​sé​től fog​v a ki​zá​ró​lag rossz​ban volt ré​sze.
Hogy ki​bír​jam mel​let​te, egy​faj​ta ho​m ály​zó​ná​ban él​tem. Meg kel​-
lett ezt ta​nul​nom. Aho​gyan neki is, hogy apám he​lyett apám le​-
hes​sen. De az​u​tán fo​kon​ként vissza​v ed​lett a régi ön​m a​gá​v á.
Igye​kez​tem sze​m et huny​ni a do​log fe​lett. Egé​szen ad​dig, amíg az
ér​ke​zé​sed nyil​v án​v a​ló​v á nem tet​te a gyá​v a​sá​go​m at. Te az én
sze​m em​ben ma​gad vagy a fény, a béke és a vi​gasz min​den​re.
Min​den, ami​ben nem volt ré​szem, mi​óta be​lép​tem a Fan​tom vi​-
lá​gá​ba. És ret​ten​tő​en há​lás va​gyok ezért. Sze​re​tem az apá​m at.
Azon​ban meg​szűnt kö​rü​löt​te a ho​m ály​zó​na. Csak fe​ke​tét lá​tok,
rém​sé​ges tin​ta​fe​ke​tét. Meg​pró​bá​lom majd ki​húz​ni ezek​ből a
mély​sé​gek​ből a ko​ráb​bi köz​tes ál​la​pot​ba: az em​ber​sé​gé​re hat​ni…
már ami meg​m a​radt be​lő​le. A ben​ne élő ze​nei te​het​ség​re és lel​ki​-
is​m e​ret​re hi​v at​koz​v a. Ez a két fegy​v e​rem van csak vele szem​ben.
De szük​sé​gem lesz a se​gít​sé​ged​re, hogy be​v et​hes​sem őket el​le​ne.
Meg​in​dul az ágy felé a Strad​dal. Köz​ben hát​ra​for​dul, me​gyek-
e utá​na.
Resz​ke​tek a kö​pö​nye​gé​ben, mint a nyár​fa​le​v él, és a lá​bam
nem en​ge​del​m es​ke​dik az aka​ra​tom​nak. Ér​zem, hogy bár​m ely
pil​la​nat​ban a pad​ló​ra ros​kad​ha​tok.
– Bo​csáss meg ne​kem! – A gyér meg​v i​lá​gí​tás el​lá​gyít​ja ked​v es
arc​v o​ná​sa​it, ár​nyék​ba bo​rít​ja hosszú szem​pil​lá​it és ma​gas arc​-
csont​ját. – Én nem akar​ta​lak a Ró​zsa Vé​ré​be hoz​ni. Épp té​ged
sem​m i​kép​pen sem. Most azon​ban, hogy itt vagy, az éle​tem árán
is meg​v é​del​m ez​lek! Tu​dom, hogy ez​zel el​v e​szí​tem Eri​ket. Ebbe
már be​le​nyu​god​tam. Té​ged, az iker​lel​ke​m et azon​ban nem ve​szít​-
het​lek el! Csak ál​ta​lad, a lel​ked tük​ré​be néz​v e tud​ha​tom ma​gam
tel​jes em​ber​nek, an​nak a fér​fi​nak, aki​nek a sors szánt.
Meg​ló​dul a pul​zu​som a sza​v ai sú​lyá​tól. El​m ond​ha​tat​lan ér​zé​-
sek vi​har​za​nak át raj​tam.
El​húz egy fo​gan​tyút az egyik kép mö​gött. Az ágy erre össze​-
csu​kó​dik, és vissza​hú​zó​dik a fal mé​lye​dé​sé​be. A he​lyén egy csa​-
pó​aj​tó vá​lik lát​ha​tó​v á a pad​lón. Fel​eme​li. Nö​v ény​il​lat csap​ja meg
az or​ro​m at. Toll​pi​hék száll​dos​nak a le​v e​gő​ben.
– Ak​kor gye​re! – Még így, hogy a vál​la fe​lett szól hát​ra, így is
éde​sen bó​dí​tó a sza​v a. – Leg​alább egyet​len szép em​lék​kel hadd
aján​dé​koz​za​lak meg, mi​előtt szem​be​né​zünk Erik​kel! – Hóna
alatt a he​ge​dű​tok​kal mász​ni kezd le​fe​lé a lét​rán. Már a fe​jét sem
lá​tom.
Lent​ről szárny​csap​ko​dás zaja és ma​dár​tril​lák hal​lat​sza​nak fel
hoz​zám. Mind​ez kí​v án​csi​v á tesz annyi​ra, hogy a kö​pö​nye​gét és a
tás​ká​m at egy üres szék​re he​lyez​v e utá​na​ered​jek. Előt​te azon​ban
még ma​gam​hoz ve​szem az aján​dék zok​ni fel​bon​tat​lan cso​m ag​-
ját. Meg​v ár a lét​ra al​ján. A de​re​ka​m at át​fog​v a le​emel a föld​re,
ami​kor meg​in​gok az utol​só lé​pés​nél.
A ma​dár​ház víz alat​ti üveg​ház. Leg​alább há​rom​szor ak​ko​ra,
mint Jip​pet​to há​zi​kó​ja. A fe​jünk fe​lett a ma​gas​ban, az üveg​te​tőn
túl a fo​lyó ára​m ai su​han​nak, a fa​lak​ra ve​tít​v e hul​lám​zó fé​nye​i​-
ket. Fü​v es ös​v ény ve​zet a leg​kü​lön​fé​lébb cse​re​pes nö​v é​nyek, akár
még ki​sebb​faj​ta fák és bok​rok kö​zött is. Ma​da​rak szi​lu​ett​jei ci​káz​-
nak a lom​bok és le​v e​lek kö​zött. A ma​dár​kák Jip​pet​to hí​v á​sá​ra
vá​la​szol​nak, amely va​la​hon​nan a tá​v ol​ból hal​lat​szik ide. A sö​tét​-
ben tücs​kök mu​zsi​kál​nak, és pa​rá​nyi fény​göm​bök – a gyer​tya
láng​já​nál is ki​seb​bek – sik​la​nak ide-oda a hold​fény​ben a fa​lak​ba
sze​relt ven​ti​lá​to​rok lágy fu​v al​la​tá​ra. Szi​por​ká​ik vissza​v isz​nek a
gye​rek​ko​rom​ba, mi​kor es​tén​ként anyu​v al és apu​v al…
– Szent​já​nos​bo​ga​rak! – sut​to​gom meg​igéz​v e.
– Lá​tod, vé​gül sza​ba​don bo​csá​tot​tam őket, hogy fel​nö​v e​ked​je​-
nek. – Eta​lon hang​ja évő​dőn já​té​kos, és a keze utat ta​lál a de​re​-
kam​hoz. Érin​té​sé​től bi​zse​reg a bő​röm.
Újra fel​pil​lan​tok a tető fe​let​ti víz​ör​v é​nyek​re. Ki​sebb​faj​ta hal​raj
húz el fe​let​tünk… csak ke​cses, sö​tét ár​nyu​kat lá​tom.
– Most for​dul elő ve​lem elő​ször, hogy nem ful​la​do​zom, ami​-
kor víz vesz kö​rül – for​du​lok Eta​lon​hoz.
Vá​la​szul bó​lint.
– Ez még az ope​ra​ház fel​hú​zá​sa​kor épült, szá​za​dok​kal ez​előtt,
még mi​előtt a fo​lyó el​árasz​tot​ta és szi​get​té vál​toz​tat​ta a kör​nyé​-
ket. De, amint lá​tod, olyan vas​tag üveg​fa​la​kat hasz​nál​tak hoz​zá,
hogy el​len​áll a víz nyo​m á​sá​nak. Kü​lön​ben is, alig egy mé​ter mé​-
lyen va​gyunk. Ezért süt be nap​pal a nap​fény és éj​sza​ka a hold​v i​-
lág. Sok​szor jö​v ök ide ze​nét kom​po​nál​ni. Nem egy álom​lá​tá​-
sunk​nak is ez volt a szín​he​lye. Azt sze​ret​tem vol​na, hogy ami​kor
elő​ször ját​szom ne​ked, itt, a víz és a hold​su​gár kö​ze​lé​ben he​ge​-
dül​hes​sek.
Még mi​előtt fe​lel​het​nék e gyö​nyö​rű sza​v ak​ra, Jip​pet​to tű​nik
elő egy bo​kor mö​gül. Kö​szön​töm, ő pe​dig bic​cent, és a sza​kál​lát
si​m o​gat​ja. A he​ge​dű​tok​ra mu​tat, és vál​lat von.
– Oui, mind​járt ját​sza​ni fo​gok – mond​ja Eta​lon.
Jip​pet​to meg​ro​v ón csó​v ál​ja a fe​jét, majd az in​gé​re és a csiz​-
má​já​ra mu​tat, mi​előtt meg​fe​nye​ge​ti az uj​já​v al.
Eta​lon el​m o​so​lyo​dik.
– Ter​m é​sze​te​sen ez​út​tal nem ve​tem le sem az in​gem, sem a
csiz​m ám. El​v ég​re hölgy​tár​sa​ság​ban va​gyok.
– Mit akar ez je​len​te​ni? – mo​soly​gok én is.
– Egy​szer majd meg​m u​ta​tom – mond​ja évő​dőn. Vágy csen​-
dül ki a szo​ká​sos​nál is re​ked​tebb hang​já​ból. Mind​eb​ben va​la​m i
sö​té​tet és ijesz​tőt is ér​zek.
El kell kap​nom róla a sze​m em, ne​hogy ész​re​v e​gye nö​v ek​v ő
za​v a​ro​m at.
Jip​pet​to ránk ka​csint, majd úgy tesz, mint​ha egy csé​szé​ből
inna. Fel​m á​szik a lét​rán, és mi​után le​eresz​ti a csa​pó​aj​tót, el​tű​nik
a há​zá​ban. Az aj​tót a kö​ze​pén lévő fo​gan​tyú​v al mi is ki tud​juk
majd nyit​ni.
Soha nem lát​tam ilyen ma​ga​biz​tos​nak a gond​no​kun​kat.
Ilyen… nor​m á​lis​nak. És bol​dog​nak.
Ez a hely cse​rél​het​te ki ennyi​re. Min​den bi​zonnyal így van,
mert ne​kem is is​te​ni ked​v em ke​re​ke​dik. Itt min​den élet​erő​től
duz​zad. Ha na​gyon me​re​ge​tem a sze​m em, lát​ni vé​lem a vi​rá​go​-
kat, ro​v a​ro​kat és ma​da​ra​kat kö​rül​v e​v ő ró​zsa​szín és fe​hér au​rá​-
kat is. Min​den tisz​ta, po​zi​tív ener​gia.
Ezért is ho​zott le ide Eta​lon. Hogy erőt ad​jon, mi​előtt el​kez​dő​-
dik a rém​álom, és szem​be​szál​lunk ret​te​ne​tes ap​já​v al.
Eta​lon egy pad​hoz ve​zet egy or​go​na​bo​kor​ral kör​be​nőtt be​ug​-
ró​ban. Más​hol a nö​v ény már el​v i​rág​zott, azon​ban eb​ben a szen​-
tély​ben, ahol el​csen​de​sül​nek az ele​m ek, to​v ább​ra is ont​ja az il​la​-
tát. Elő​ször lo​v a​gom ül le, és a lá​bá​hoz fek​te​ti a he​ge​dűt, hogy
he​lyet csi​nál​jon ne​kem.
Én azon​ban a lá​bá​hoz tér​de​lek. A pu​ló​v e​rem fel​csú​szik a
com​bo​m on, és fű csik​lan​doz​za a tér​dem a far​m er ha​sa​dé​ká​ban.
Fel​né​zek Eta​lon ar​cá​ra, ame​lyet min​dig maszk ta​kart el: amit
már az​előtt is​m er​tem, hogy meg​lát​tam.
– A bo​csá​na​to​m at kér​ted. Lásd, meg​bo​csá​tok – mon​dom. –
Hi​szen gye​rek​ko​rod óta Erik be​fo​lyá​sa alatt áll​tál. Tu​dom, hogy
fáj​hat ez ne​ked, hisz ő a ne​v e​lő​apád, a csa​lá​dod. Most azon​ban
itt va​gyok ne​ked én. Itt és most meg​fo​ga​dom, hogy nem ve​szem
kész​pénz​nek a sze​rel​m e​det, és soha nem hasz​nál​lak ki!
Meg​ci​ró​gat​ja az ar​co​m at. Olyan se​bez​he​tő​en és há​lá​san néz
vissza rám, hogy már-már fel​ug​rom és meg​öle​lem. Ehe​lyett
meg​fo​gom a ke​zét, és meg​for​dí​tom.
– Ször​nyű dol​go​kat mű​v el​tél, et​től azon​ban még nem let​tél
ször​nye​teg. Ma éj​jel tu​da​tos dön​tést hoz​tál, hogy fe​lül​emel​kedsz
a hely​ze​te​den. Se​gí​te​ni akarsz, ak​kor is, ha ká​rod szár​m a​zik be​lő​-
le. Ezért meg​ér​dem​led ezt. – A te​nye​ré​be he​lye​zem se​lyem​pa​pír​-
ba cso​m a​golt aján​dé​kát, és össze​zá​rom fö​löt​te az uj​ja​it. Dús
szem​öl​dö​ke össze​sza​lad, ahogy szét​bont​ja a pa​pírt. A fe​jé​re ve​tü​-
lő hold​su​gár im​boly​gó, ezüs​tös sá​v o​kat fest a ha​já​ba, mi​köz​ben
szét​te​re​ge​ti a pa​don a kö​tött zok​nit. Az​tán kér​dőn néz rám.
– A ször​nye​te​gek​nek nincs ilyen zok​ni​juk – mu​ta​tok az emo​-
ti​ko​nok​ra, re​m él​v e, hogy el​m o​so​lyo​dik, és hogy nem tart túl gye​-
re​kes​nek az aján​dé​kért. – Itt van​nak a kis​m a​la​ca​id a lyu​kak kö​-
rül, lá​tod?
Kis​fi​ú​san el​v i​gyo​ro​dik.
– Csak ezek nem jön​nek ki a mo​sás​nál – mond​ja.
El​ne​v e​tem ma​gam, ő pe​dig ve​lem ne​v et: ki​tö​rő jó​ked​v ünk
fék​te​len és fel​eme​lő, akár egy dal. De az​u​tán men​ten el​ko​m o​lyo​-
dom, mert kö​nyö​két a tér​dé​re fek​tet​v e le​ha​jol hoz​zám, a sze​-
münk egy vo​nal​ba ke​rül, és maga felé for​dít​ja az ál​lam.
– Mondd ki a ne​v e​m et! – kéri hal​kan, ko​m o​lyan.
– Eta​lo… – De nem tu​dom vé​gig​m on​da​ni, mert me​leg ajka az
enyém​re ta​pad.
Lé​gi​es csó​kok​kal kez​di. Kér​ges ujj​he​gye​i​v el irá​nyít​ja az ar​co​-
mat. Pihe-puha érin​té​se is szik​rá​kat csi​hol a szá​m on. Szom​ja​san
le​v e​gőt ve​szünk, mi​előtt megint össze​ta​pad​nánk. Ab​ban a pil​la​-
nat​ban, amint gyen​géd tény​ke​dé​se a gyö​nyör só​ha​ját csal​ja az
aj​kam​ra, ma​gá​hoz ránt, és a de​re​kam​ba mar​kol. Töb​bet akar.
Aj​kai szét​nyíl​nak, ez már a nyel​v ek csa​tá​ja. Egész ben​sőm ki​-
gyúl a raj​tunk átzú​du​ló elekt​ro​m os vi​har ha​tá​sá​ra. Au​rá​ink ka​-
ra​m ell- és per​zselt​fű​szer-ízű éj​fé​li vi​rá​gok​ká fes​le​nek a lel​ki sze​-
me​im előtt: sö​té​tek, ka​v ar​gók és nedv​dú​sak. Két ka​rom​m al át​fo​-
gom a tar​kó​ját, uj​ja​im ezüs​tös ha​ját mar​ko​lásszák, el​m e​rü​lök a
ket​tőn​ket el​nye​lő va​rázs​lat​ban.
Fel​nyög​v e le​en​ged a föld​re. Csók​ja​in​kat meg-meg​sza​kít​v a
ajka or​cá​m at, fü​le​m et, ál​la​m at és nya​ka​m at is meg​íz​le​li.
Mennyei mu​zsi​ka kél vá​la​szul a szí​v em​ben – egye​dül ő ké​pes a
meg​szó​lal​ta​tá​sá​ra. Apró csen​gettyűk da​lol​nak a bő​röm alatt az
ér​zé​kek eme szim​fó​ni​á​já​ban.
Azt kí​v á​nom, noha tu​dom, hogy nem így lesz, hogy soha ne
ér​jen vé​get ez az éj​sza​ka.
 23.
MASZ​KOK

„A bűn meg​fe​le​lő meg​vi​lá​gí​tás​ban annyi​ra torz, hogy első pil​-

lan​tás​ra is meg​döb​bent.
Nem len​ne sem​m i csáb​ere​je, ha kez​det​ben nem vi​sel​né az erény
maszk​ját.”
Phi​lip Stan​ho​pe: Ches​ter​fi​eld ne​gye​dik earl​je

A ne​gye​dik órán ülök. Kor​gó gyom​rom fi​gyel​m ez​tet rá, hogy kö​-
zel az ebéd.
Noha az Eta​lon​nal töl​tött éj​sza​ka ki​elé​gí​tet​te a ben​nem élő lé​-
lek​v ám​pírt, tes​ti szük​ség​le​te​i​m et ma va​la​hogy nem tu​dom ki​elé​-
gí​te​ni. A reg​ge​li nem ment le a tor​ko​m on at​tól való fé​lel​m em​ben,
hogy mi vár rám még a nap fo​lya​m án… mi​fé​le csap​dá​kat ál​lít​hat
ne​kem a Fan​tom az ope​ra​ház​ban… olya​no​kat, ami​ket Eta​lon
sem vett ész​re. To​v ább nö​v e​li ben​nem a fe​szült​sé​get, hogy úgy
kell be​ül​nöm az órák​ra, mint​ha min​den a leg​na​gyobb rend​ben
len​ne. Mint​ha sem​m i sem vál​to​zott vol​na a szí​v em​ben vagy az
éle​tem​ben, ho​lott mind a ket​tő gyö​ke​re​sen más lett.
– Tedd, amit más​kor! Mint​ha sem​m i sem tör​tént vol​na – ja​-
va​sol​ta Eta​lon, ami​kor haj​na​li há​rom​kor ma​gam​ra ha​gyott a ze​-
ne​ka​ri árok​ban, mi​után még egy​szer, utol​já​ra össze​forrt az aj​-
kunk. – Nem en​ged​het​jük meg ma​gunk​nak, hogy Erik gya​nút
fog​jon.
Erik, azaz a Fan​tom. Eta​lon ne​v e​lő​ap​ja. Fura el​gon​dol​ni,
hogy ez az in​for​m á​ció döb​ben​tett meg a leg​ke​v és​bé teg​nap éj​jel.
Azt is meg​tud​tam, hogy Tom​lin ta​nár úr volt a rave-klub ze​-
ne​ka​rá​nak do​bo​sa, aki ak​kor is​m e​rős​nek tűnt. Nem tar​to​zik a
faj​tánk​ba, de függ a Fan​tom​tól. Eta​lon fi​gyel​m ez​te​tett, hogy le​-
gyek vele na​gyon óva​tos.
Sze​ren​csé​re ma nem ta​lál​koz​tam vele. Mi​v el ő a jel​m ez​bál bi​-
zott​sá​gá​nak el​nö​ke, el​m a​rad​tak a mai órái. Az első óra ter​m é​-
szet​is​m e​ret lett vol​na, amit így Ma​dame Har​ris fel​ügye​le​te alatt
töl​töt​tünk el a könyv​tár​ban. Tom​lin így még ren​dez​ked​he​tett a
bál​te​rem​ben. Csak re​m él​ni mer​tem, hogy ezek az utol​só iga​zí​tá​-
sok nem a Fan​tom irá​nyí​tá​sá​v al tör​tén​tek.
Igyek​szem adni a kö​zö​nyöst, mint​ha ez egy tök nor​m á​lis nap
len​ne.
Bou​chard szög​le​tes há​tát mu​tat​ja az osz​tály​nak, és sza​v a​kat ír
fel a fe​hér táb​lá​ra: in​ter​m ez​zo, utó​já​ték, hősi ba​lett, ro​m an​ti​kus
ope​ra, köl​tői já​ték.
Ti​zen​öt toll szánt​ja egy​szer​re a fü​ze​tek lap​ja​it.
– Csak nem akar lec​két anni’ hal​lo​w e​en​kor? – mo​rog​ja a mö​-
göt​tem lévő pad​ban Sunny. Min​den diák ne​hez​m é​nye​zi a dol​got,
de egye​dül neki van ak​ko​ra szá​ja, hogy szó​v á is te​gye. El​m e​rül​-
ten rá​gom a tol​lam szá​rát. Meg​lep, mennyi​re vá​gyom arra, hogy
be​szél​hes​sünk. Mennyi​re a ba​rá​tom​nak érez​tem. Csak hát, mit is
mond​hat​nék neki?
Hahó, szi​vi! Teg​nap éj​jel az in​ku​bus iker​lán​gom​m al he​tyeg​-
tem egy üveg​h áz​ban a fo​lyó alatt. Olyan volt, mint egy gőz​für​-
dő, és ez​zel még ke​ve​set mon​dok. Ma este pe​dig meg​küz​dünk
egy száz​éves fan​tom​m al, ne​h ogy a vé​gén el​lop​ja a han​go​m at,
vagy po​rig éges​se a ta​no​dát min​den​ki​vel egye​tem​ben, akit csak
itt ta​lál.
Is​te​ne​sen fel​dob​nám vele a hal​lo​w e​en​jét, az biz​tos. Az enyém
enél​kül is iz​gal​m as​nak ígér​ke​zik.
Bou​chard ab​ba​hagy​ja az írást, majd fe​lénk pen​de​rül ma​gas
sark​ú​ján, az osz​tály elé tár​v a he​gyes ar​cát. Ar​cá​ra ha​son​ló ár​-
nya​la​tú pi​ro​sí​tót kent, mint ami​lyen szí​nű​re a ha​ját fes​tet​te.
– Az „anni” hely​te​len szó​hasz​ná​lat, Ma​de​m o​i​sel​le Sum​m ers.
Ha​csak nem a benn​szü​löt​tek mond​ják így ma​guk​nál.
Sunny fel​hör​dül. Jax el​ne​v e​ti ma​gát, és töb​ben fel​v i​hog​nak az
osz​tály​ban. Én is mél​tat​lan​ko​dom, mert ér​tet​tem a bur​kolt cél​-
zást Bou​chard meg​jegy​zé​sé​ben.
– A táb​lán sze​rep​lő va​la​m ennyi ki​fe​je​zés​nek köze van az ál​ar​-
cos​bá​lok​hoz, pan​to​m im​hoz, eg​zo​ti​kus hő​sök​höz és hős​nők​höz,
avagy a ter​m é​szet​fe​let​ti​hez és a mi​to​ló​gi​á​hoz. Ez te​hát lec​ke
ugyan, de a te​m a​ti​ká​ja a hal​lo​w e​en​re és an​nak jel​ké​pi​sé​gé​re vo​-
nat​ko​zik. Ha azon​ban ma​guk​nak nem tet​szik va​la​m i​ért, ír​ha​-
tunk röp​do​gát is he​lyet​te.
Meg​sem​m i​sí​tő pil​lan​tást vet az osz​tály​ra, és to​v ább kör​m öl a
táb​lá​ra. Rám az is​ten​nek sem néz​ne. Lát​ha​tó​an tart Char​lot​te
né​ni​től.
Te​gyük hoz​zá, nap​szem​üveg van raj​tam, nem kell hát a sze​-
mem​be néz​nie. Kö​tő​hár​tya-gyul​la​dá​som van, ezt mond​ta min​-
den​ki​nek a néni, így tud​juk csak el​rej​te​ni a sze​m em iz​zá​sát, ami
az Eta​lon​nal töl​tött éj​sza​ka kö​v et​kez​m é​nye. Char​lot​te néni kü​-
lön​ben azt ter​v e​zi, hogy mi​nél ha​m a​rabb el​lát zöld kon​takt​len​-
csé​v el.
Haj​nal​ban első dol​gom volt, hogy a köl​csön​ka​pott kulccsal be​-
ó​v a​kod​jam a szo​bá​já​ba, Di​ab​le-lel a sar​kam​ban, és ott le​rogy​jak
a he​v e​rő​re egé​szen reg​ge​li​ig, és a ta​ní​tás kez​de​té​ig. Azért is men​-
tem vissza hoz​zá, hogy meg​győ​ződ​jek róla, nem ár​tott neki az
al​ta​tó​gáz.
A néni jó​ked​v ű​en éb​redt, én ke​v és​bé… Hi​szen mind​össze két
nap​ja tud​tam meg, hogy vám​pí​rok le​szár​m a​zott​ja va​gyok. Most
pe​dig az ének​te​het​sé​ge​m ért fo​gok harc​ba száll​ni, ho​lott nem is
olyan rég el akar​tam dob​ni ma​gam​tól. Min​den fel​ka​v a​ro​dott
ben​nem, de nincs időm rá, hogy ala​po​san vé​gig​gon​dol​jam a dol​-
ga​i​m at.
Annyit min​den​eset​re kö​zöl​tem a né​ni​v el, hogy nem aka​rok el​-
men​ni az is​ko​lá​ból. Nem me​he​tek el most, ami​kor vég​re rá​lel​tem
a han​gom​ra. A sze​m em mi​att meg ha​zud​nom kel​lett… Azt
mond​tam, egy ró​zsa élet​ere​jét szív​tam el. Lát​ha​tó​an nem vet​te
be. Ma még el aka​rom mon​da​ni neki az igaz​sá​got, ele​jé​től a vé​-
gé​ig.
Eta​lon is arra buz​dí​tott, hogy avas​suk be őt is a ter​v e​ink​be.
Akár még Bou​chard-t is. Azt mond​ja, min​den el​kép​zel​he​tő se​gít​-
ség​re szük​sé​günk le​het a ma esti jel​m ez​bá​lon. Ami​v el egyet is ér​-
tek…
Mi​v el nem be- és el​áru​lom Eta​lont, könnyebb lesz be​szá​m ol​ni
róla. Meg​ér​te​tem majd a két nő​ci​v el, hogy ő a szö​v et​sé​ge​sünk.
Cop​fo​m at fel​emel​v e megint a ha​jam vé​gét rá​gom. Kezd ele​-
gem len​ni a fe​hér​táb​la mar​ker​tol​la​i​nak sza​gá​ból, to​tál el​v e​szik az
ét​v á​gya​m at. Hány​in​ger ke​rül​get.
Va​ló​já​ban a jel​m ez​bál mi​att iz​gu​lok ennyi​re, meg azért, hogy
ugyan mi​fé​le sze​rep jut ne​kem mind​eb​ben. Eta​lont azon​ban ma​-
gam​nál is job​ban fél​tem. Ő koc​káz​tat​ja a leg​töb​bet, hi​szen el​-
árul​ja a Fan​to​m ot, aki​v el együtt él és aki​nek hű​sé​get es​kü​dött
hét​éves ár​v a​ként. Azt a pa​sast, aki bő egy év​szá​za​da a per​zsa ud​-
var bér​gyil​ko​sa volt. A Fan​tom nem a kö​nyö​rü​le​tes​sé​gé​ről hí​re​-
sült el.
Ki​csen​get​nek. El​pa​ko​lom a tol​lam és a fü​ze​tem, a há​tam​ra
ve​tem a tás​kám, és si​et​v e el​slisszo​lok, hogy ne kell​jen Sunny​v al
vagy Jax​szel szem​be​ke​rül​nöm. Bi​zo​nyá​ra azt gon​dol​ják, amit
min​den​ki más: azért vi​se​lek szem​üve​get, mert a fe​jem​be szállt a
di​cső​ség, ami​ért meg​kap​tam Re​na​ta sze​re​pét. Hogy órá​ról órá​ra
be​kép​zel​tebb va​gyok.
Ma este az​tán tuti, hogy ezt hi​szik majd, ami​kor hir​te​len​jé​ben
elő​adást kell rög​tö​nöz​nöm. Ha min​den jól megy, csak a Fan​tom
fog​ja hal​la​ni. Nem​csak a gyom​rom éme​lyeg, de a hi​deg is ráz, és
ahogy ke​resz​tül​v e​rek​szem ma​gam a tö​m e​gen, a szem​üve​gem
sö​tét árny​ala​kok​ká vál​toz​tat​ja a mel​lém sod​ró​dó di​á​ko​kat. Nem
tö​rő​döm az au​rá​juk​kal, ha​nem föld​szin​ti szo​bám felé igyek​szem.
Char​lot​te néni fel​aján​lot​ta, hogy be​hoz​za az ebé​de​m et, mert ma
ezt is le​het, és így nem kell el​rej​te​nem a sze​m em az ebéd​szü​net
egy órá​ja ide​jén. Azt re​m é​lem, hogy ma​rad, és ki​be​szél​he​tünk
egyet-mást, mond​juk együtt ol​v as​hat​juk Chris​tine le​v e​le​it. Bár​m i
jö​het, csak ne kell​jen a mai es​té​re gon​dol​nom. A ter​v ün​ket majd
suli után be​szé​lem meg a né​ni​v el. Eta​lon ra​gasz​ko​dott hoz​zá,
hogy vi​gyem ki az er​dő​be, ahol nem hall​gat​hat ki min​ket a Fan​-
tom.
Fel​hőt​len nap ígér​ke​zik mára, leg​alább eső​től nem kell tar​ta​-
nunk.
Mire be​nyi​tok a szo​bám​ba, Di​ab​le-t már ott ta​lá​lom. Annyi​ra
meg​örü​lök ko​m or po​fi​já​nak, hogy nem tö​rő​döm az​zal, ho​gyan
ju​tott be. Úgy ül az ágya​m on, mint​ha az övé len​ne. A lá​v a​lám​pa
min​den egyes szín​v ál​tá​sa más ár​nya​lat​ba von​ja dús bun​dá​ját.
Mi​után le​csa​to​lom a nyak​ken​dő​m et, le​v e​szem a nap​szem​üve​-
get meg a há​tam​ról a há​ti​zsá​kot, és köny​v e​ket ej​tek a pad​ló​ra.
Az​tán elő​v e​szem Chris​tine le​v e​le​it, ame​lye​ket reg​gel hoz​tam át a
né​ni​től, ami​kor át​jöt​tem fel​v en​ni az egyen​ru​há​m at. Di​ab​le nem
ne​hez​m é​nye​zi, hogy le​hup​pa​nok mel​lé az ágy​ra, he​lyet​te mel​lém
hú​zó​dik. Csen​gettyűi köz​ben hal​kan fel​csi​lin​gel​nek. Va​kar​gat​ni
kez​dem a füle tö​v ét, ő pe​dig lel​ke​sen do​rom​bol.
– Tu​dod, saj​ná​lom, hogy ké​tel​ked​tem ben​ned. Egy ilyen név​-
vel, ami az Ör​dö​göt ma​gát je​len​ti, nem is le​hetsz más, csak be​-
csü​le​tes – vic​ce​lő​döm vele.
Bol​do​gan hu​nyo​rít a sze​m é​v el. A pár​nám​ra te​szem a le​v e​le​-
ket, fek​v e a szel​lő​ző​nyí​lás felé for​du​lok, és vé​gig​si​m í​tom in​gem
ujja alatt a vö​rös tet​kót. De szí​v e​sen is hal​la​nám most Eta​lon he​-
ge​dű​szó​ló​ját! Re​m é​lem, biz​ton​ság​ban van – só​haj​tok ma​gam​-
ban.
Teg​nap este ugyan el​ra​ga​dott min​ket a hév for​ró csók​ja​ink
kö​ze​pet​te, de azért le​ál​lí​tot​tuk ma​gun​kat. Van​nak dol​gok, ami​ket
nem sza​bad el​si​et​ni. Ak​kor sem, ha mind​ket​ten tud​tuk, hogy ta​-
lán az volt az utol​só együtt​lé​tünk.
Eta​lon fel​se​gí​tett, és in​kább tán​col​tunk egyet, elő​ször hús-vér
kö​zel​ség​ben. Ar​ról be​szélt azon a re​sze​lős hang​ján, ami​től a ben​-
nem élő szuk​ku​bus a mennyek​ben érez​te ma​gát, hogy majd mi​-
után min​den rosszat ma​gunk mö​gött tu​dunk, ró​zsa​szir​m ok​kal
teli ágy​ra fek​tet, és min​den cen​tit vé​gig​csó​kol raj​tam, míg​nem a
bő​röm is da​lok​tól lán​gol.
Nem fe​lel​tem, mert to​tál el​pi​rul​tam, de be​v a​sa​lom ezt raj​ta,
ha el​jön az ide​je.
A tán​cun​kat tü​csök​ze​ne és ro​v a​rok dön​gi​csé​lé​se kí​sér​te. Egy
cso​m ó min​den​ről fag​gat​tam, ami​re kí​v án​csi vol​tam: pél​dá​ul,
hogy mi​kor van a szü​li​nap​ja, mi a ked​v enc szí​ne, éte​le és köny​-
ve; mi​lyen ér​zés volt, ami​kor elő​ször meg​gyó​gyí​tott egy ál​la​tot;
mi​óta tart​ja Di​ab​le-t… csu​pa lát​szó​lag je​len​ték​te​len ap​ró​ság​ról.
Ne​künk, ket​tőnk​nek azon​ban, akik min​den tit​kun​kat meg​oszt​juk
egy​m ás​sal, ez is rop​pan​tul fon​tos volt. Saj​nos nem iga​zán volt
időnk erre, mert el kel​lett ter​v ez​nünk a to​v áb​bi​a​kat.
Be​hunyt szem​m el azt a me​ló​di​át éne​kel​tem, amit el​ját​szott a
he​ge​dű​jé​v el. Hi​he​tet​le​nül jó ér​zés volt a va​ló​ság​ban is együtt
mu​zsi​kál​ni vele, nem csak az ál​m a​ink​ban. Di​a​dal​it​ta​san, a min​-
den​ség ura​i​ként.
Tu​laj​don​kép​pen a ter​v ünk is ál​m ok ih​le​té​sé​re szü​le​tett. Eta​lon
ugyan​is hisz ab​ban, hogy a sors szólt hoz​zánk ilyen​kép​pen, út​-
mu​ta​tá​sul, mi​ként győz​het​jük le a Fan​to​m ot.
Szá​m os ope​ra​ári​át, ame​lyek elő​tör​tek a tor​kom​ból, még a
Fan​tom ta​ní​tott be Chris​tine-nek a Stra​di​v a​ri​us kí​sé​re​té​v el. Az
egyik​ről Eta​lon úgy hi​szi, hogy meg​tör​né Eri​ket: a du​ett, amit
Chris​tine ha​lá​los ágyán éne​kel​tek együtt.
Ez a bal​la​da ugyan​az az édes, sze​líd me​ló​dia, amellyel Eta​lon
is álom​ba rin​ga​tott éj​sza​kán​ként az utób​bi he​tek​ben.
Gye​rek​ko​rá​tól fog​v a hall​gat​ta, mi​v el Erik ön​tu​dat​la​nul is ezt
du​do​rász​ta, va​la​hány​szor el​fog​ta a só​v ár​gás Chris​tine után.
A szö​v e​gét Eta​lon​tól ta​nul​tam meg. Egy csúf és el​szá​radt fá​ról
szól, ame​lyik az összes le​v e​lét el​v esz​tet​te, e le​v e​lek azon​ban az
égbe emel​ked​v e meg​annyi tün​dök​lő, szi​por​ká​zó csil​lag​gá vál​toz​-
nak. Az el​m ú​lás új élet​nek adja át a he​lyét, a torz csúf​ság szép​-
ség​gé ala​kul. A Fan​tom elő​tör​té​ne​tét is​m er​v e szív​szo​rí​tó ta​nul​-
ság.
Ma este ele​in​te min​den úgy tör​té​nik majd, ahogy ő ki​for​ral​ta.
Tom​lin el​m egy Pá​rizs​ba, hogy Erik öl​töz​hes​sen be a gáz​m aszk​já​-
ba és sa​kál​jel​m e​zé​be. Amúgy is a mi​m ik​ri mes​te​re, és a ta​nár
hang​ját is ki​tű​nő​en le tud​ja utá​noz​ni. Majd fél​re​v on a bu​li​zók​tól,
ki a fo​lyo​só​ra, egy hi​ány​zó jegy​re hi​v at​koz​v a. Mi​után már nem
va​gyunk szem előtt, el​ra​bol egy tit​kos át​já​rón át… le a la​bi​rin​tu​-
sá​ba, ahol Eta​lon se​gít​sé​gé​v el szán​dé​ko​zik vég​re​haj​ta​ni az át​v ál​-
toz​ta​tást.
 Idá​ig azon​ban nem fa​jul​hat​nak a dol​gok, ha Eta​lon ter​v e be​-
vá​lik.
Én a ma​gam ré​szé​ről Chris​ti​na Nils​son​nak öl​tö​zöm a bál​ra.
Ere​de​ti​leg zom​bi​jel​m ez​ben gon​dol​kod​tam, ami messze nem len​-
ne olyan ha​tá​sos. Eta​lon úgy véli, egye​dül Chris​tine em​lé​ke bír​-
hat​ja rá a Fan​to​m ot, hogy em​ber​sé​ge​sen vi​sel​ked​jen. Nincs te​hát
más vá​lasz​tá​sunk.
A cél az, hogy a Fan​tom ki​es​sen a sze​re​pé​ből, ami​kor meg​lát.
Lóg a fa​lán egy kép a sze​rel​m é​ről, amely Pan​dó​rá​nak öl​töz​v e
örö​kí​tet​te meg. Nincs is szük​sé​gem más​ra ah​hoz, hogy en​nek öl​-
töz​zem be, mint egy arany​sző​ke pa​ró​ká​ra a svéd szí​nész​nő ha​já​-
nak le​után​zá​sa​ként; egy hosszú, fe​hér, egy​be​sza​bott es​té​lyi​re,
egy arany​füs​tös ti​a​rá​ra meg egy ham​v a​szöld stó​lá​ra. Az ope​ra​-
ház be​zárt aj​tói tö​m ér​dek ha​son​ló ru​hát és haj​é​ket rej​te​nek. Van
vá​lasz​ték bő​v en. Eta​lon biz​to​sí​tott, hogy az öl​tö​zék nem okoz
majd gon​dot. Min​den​ről gon​dos​ko​dik, a port​rét hasz​nál​v a ki​in​-
du​ló​pont​nak. Meg​lesz a kí​v ánt össz​ha​tás. Ma dél​után min​den
kel​lé​ket egy tás​ká​ba rejt a ze​ne​ka​ri árok​ban, mi​v el itt fel​füg​gesz​-
tik a pró​bá​kat, hogy este hat​ra min​den​ki be​öl​töz​hes​sen a jel​m ez​-
bál​ra.
Mi​kor az​tán a Fan​tom meg​ér​ke​zik, raj​tam mú​lik, hogy el​csa​-
var​jam a fe​jét. Hogy rá​éb​resszem, mi​fé​le alan​tas terv vált a rög​-
esz​m é​jé​v é. Ter​m é​sze​te​sen nem vár​juk, hogy ilyen könnyű dol​-
gunk lesz, nyil​v án ma​gá​hoz tér az első meg​le​pe​tés​ből. Ezért úgy
te​szek majd, mint​ha össze​té​v esz​te​ném Tom​lin​nal. Ab​ban a pil​la​-
nat​ban azon​ban, ahogy el​hagy​juk a bál​ter​m et, fel​v e​szem a nyúl​-
ci​pőt… és fel​ira​m o​dom a lép​csőn… egye​ne​sen Bou​chard első
eme​le​ti mű​he​lyé​be. Ott már Jip​pet​to vár​ja, ez a sze​líd, csön​des
em​ber, hogy a fe​jé​re ol​v as​sa, mit mű​v elt vele. Nem fe​led​ke​zik
meg a szív​te​le​nül le​m é​szá​rolt ál​la​tok​ról sem.
Ha ennyi nem len​ne elég, el​ének​lem neki azt a bi​zo​nyos bal​la​-
dát.
Eta​lon dol​ga az lesz, hogy mi​alatt mi le​fog​lal​juk a Fan​to​m ot,
szét​szed​je a pin​ce​la​bor​ban az át​ala​kí​tá​so​m at cél​zó szer​ke​ze​tet…
amennyi​ben min​den erő​fe​szí​té​sünk hi​á​ba​v a​ló len​ne, és a Fan​-
tom még​is​csak le​v on​szol​na oda.
 Ha idá​ig fa​jul​ná​nak a dol​gok, Char​lot​te néni és Bou​chard dol​-
ga lesz ki​m en​te​ni a jó​né​pet. Eta​lon gon​dos​ko​dik füst​bom​bák​ról
és tűz​ol​tó ké​szü​lé​kek​ről, hogy az összes diák és ta​nár ki​jus​son a
sza​bad​ba, mi​nél tá​v o​labb Erik ha​lá​los ke​lep​cé​jé​től.
Könnyebb len​ne, ha nem kel​le​ne ti​tok​ban tar​ta​nunk a tit​kos
vám​pír​szö​v et​ség lé​tét, és a Fan​tom nem kat​tan​na be és őrü​le​té​-
ben nem he​lyez​ne el csap​dá​kat úton-út​fé​len. Mi​v el azon​ban nem
játsz​hat​juk ki a kár​tyá​in​kat, csak az utol​só pil​la​nat​ban gon​dol​ha​-
tunk a men​tés​re.
Újra össze​szo​rul a ben​sőm a ter​v ünk​re gon​dol​v a. Épp ne​ki​-
fog​nék Chris​tine le​v e​lei ol​v a​sá​sá​nak, hogy el​te​rel​jem a fi​gyel​-
mem bo​rús gon​do​la​ta​im​ról, ami​kor ko​pog​ta​tást hal​lok. Si​et​v e aj​-
tót nyi​tok. Char​lot​te né​nit vá​rom, őt még in​kább, mint az ebé​de​-
met. De csak Sunny szep​lő​i​v el ta​lá​lom szem​be ma​gam. Az ő ke​-
zé​ben is ét​el​tán​ca van, is​ko​la​tás​ká​ja a vál​lá​ról lóg alá.
Fel​nyö​gök. Ezen a he​lyen, amely tele van tit​kos kém​le​lő​nyí​lá​-
sok​kal és tük​rös ab​la​kok​kal, az em​ber azt vár​ná, hogy az aj​tó​ba
is fúr​tak lyu​ka​kat.
Sült tő​ke​hal il​la​ta csap​ja meg az or​ro​m at. Meg​kor​dul a gyom​-
rom: far​kas​éhes va​gyok.
– Na, én is erre gon​dol​tam – nyo​m ul be Sunny. – Mi​kor
meg​lát​tam a sze​m ed a múlt éj​sza​ka, arra gon​dol​tam, el​csór​tál
egy kon​takt​len​csét a nagy​né​néd​től. Haj​szál​ra úgy fes​tesz, mint
egy zom​bi! – ha​jol kö​zel hoz​zám. – Ha​lál menő! Ho​gyan vet​ted
rá, hogy meg​bo​csás​son, és ilyen nagy​lel​kű le​gyen ve​led?
Né​hány diák vág át az elő​csar​no​kon a lép​cső felé, akik a vál​-
luk mö​gött át​pil​lan​ta​nak ránk. Sunny elől már késő el​rej​tőz​ni,
arra azon​ban sem​m i szük​sé​gem, hogy má​sok fe​jé​ben is szö​get
üs​sön a kül​sőm. Be​en​ge​dem hát, és ha​gyom, hadd ha​do​v ál​jon
to​v ább kon​takt​len​cse-el​m é​le​té​ről. Ha tud​ná, mi​lyen naiv va​ló​já​-
ban…
Be​csu​kom mö​göt​te az aj​tót, és ne​ki​tá​m asz​tom a há​tam. Ő az
éj​je​li​szek​ré​nyem​re he​lye​zi a tál​cát, és az ágyam​ra hup​pan. Di​ab​-
le le​ug​rik mel​lő​le, és han​gos csi​lin​ge​lés kö​ze​pet​te sér​tet​ten át​v o​-
nul a he​v e​rő​re.
– Te meg hogy ke​rülsz ide? – mon​dom vá​rat​lan ven​dé​gem​-
nek. Va​ló​já​ban arra len​nék kí​v án​csi, ho​gyan lát​hat​ta meg a sze​-
mem a múlt éj​sza​ka.
Hom​lo​kát rán​col​v a le​v e​ti vál​lá​ról a tás​ká​ját.
– El​csak​liz​tam a ka​já​dat, még mi​előtt a nagy​né​néd meg​lá​tott.
Csak el akar​tam mon​da​ni, tu​dom, mit forr​alsz a fe​jed​ben. Tisz​te​-
let​re​m él​tó tö​rek​v és, de fel​te​szem, hogy van más mód​ja is a do​-
log​nak.
Ide​ge​sen to​por​gok az ajtó mel​lett. Nem tud​hat a ter​v e​im​ről,
az kép​te​len​ség!
– Nem ér​te​lek – mo​tyo​gom.
– Arra, amit teg​nap mond​tál, mi​előtt el​in​dul​tál Re​na​ta sze​re​-
pé​ért. Amit tet​tél, nem vall rád. Mö​göt​tes szán​dé​ka​id van​nak
vele… fél​re akarsz majd áll​ni, hogy Aud​rey-é le​gyen a sze​rep. Jól
gon​do​lom?
Fel​só​haj​tok. Annyi min​dent tit​ko​lok el Sunny elől, hogy ezt az
egyet át​en​ge​dem neki.
– Na, ja. És a do​log mű​kö​dik is. Jax meg​utált, Aud​rey-nak
nincs mi​ért to​v ább fél​té​keny​ked​nie rám.
– Nem utál ő té​ged – ráz​za meg a fe​jét Sunny. – Ahogy Aud​-
rey sem. Csak épp min​den​kit össze​za​v ar​tál… már en​gem ki​v é​v e.
Ez min​den.
Le​ülök az ágy má​sik vé​gé​re, és az in​gem fod​ros kéz​elő​jét gyű​-
rö​ge​tem.
– Hát… én már csak ilyen va​gyok. Össze​za​v a​rom az em​be​re​-
ket.
– Mer’ annyi​ra tit​ko​ló​zol! – Ahogy meg​pil​lant​ja mö​göt​te a
pár​nán Chris​tine le​v e​le​it, fura ki​fe​je​zés su​han át az ar​cán. Fel​-
kap​ja a kö​te​get, mi​előtt utá​na​nyúl​hat​nék. – Ez az a Chris​tine? –
me​resz​ti rám a lá​v a​lám​pá​tól ké​kes​li​lá​nak tűnő sze​m ét.
– Csak… izé… meg​ta​lál​tam – pró​bá​lom ki​m a​gya​ráz​ni ma​-
gam.
– Á, ér​tem. A ká​pol​ná​ban vagy a te​tőn? – Az utol​só szó​nál
vád​lón fel​v on​ja a szem​öl​dö​két.
Újra hány​in​ger ke​rül​get. A tő​ke​hal sza​gát már ko​ránt​sem ta​-
lá​lom olyan íny​csik​lan​dó​nak. Nem úgy, mint Di​ab​le, aki tá​bort
vert az éj​je​li​szek​rény alatt, és só​v ár​gón szi​m a​tol fel​fe​lé.
 Sunny, ölé​ben a le​v e​lek​kel, le​ha​jol, és ki​nyit​ja a há​ti​zsák​ját.
Két is​m e​rős kon​zerv​do​bozt ke​rít elő be​lő​le, ame​lyek​nek lyu​ka​kat
fúr​tak az al​já​ba, meg egy gyű​rött fél​ol​da​las masz​kot.
– Elő​ször azt hit​tem, ez a cucc Tom​lin ta​nár úré, mi​v el ha​-
son​ló kon​zerv​do​bo​zok​ban szok​ta tar​ta​ni az ol​da​ta​it meg az ilyes​-
mit a la​bor​já​ban. De hát mi​ért ta​lál​koz​tál vol​na vele oda​fent? És
kié ez a maszk?
Fo​rog ve​lem a vi​lág. Eta​lon na​gyon si​et​he​tett a múlt éj​jel, ha
ezt mind hát​ra​hagy​ta. De ho​gyan ta​lált rá Sunny a tit​kos át​já​ró​-
ra? És ho​gyan nyi​tot​ta ki az aj​tót?
– Nem… tu​dom… mi​ről be​szélsz.
– Ahá! – Vil​lo​gó te​kin​te​te éles kont​raszt​ban áll a fal lila de​ren​-
gé​sé​v el, és még vö​rös ha​já​nál is job​ban vi​lá​gít. – Annyi​ra le​fog​-
lalt a vita Fran​ken​stein meny​asszo​nyá​v al, meg hogy el​csend a
nagy​né​néd kon​takt​len​csé​jét, hogy el​ej​tet​ted ezt, nem igaz? – Ez​-
zel az ágy​ra he​lye​zi a töb​bi tárgy mel​lé a tető kul​csát.
Meg​áll ben​nem az ütő. Gon​do​lat​ban sor​ra ve​szem, mi ho​gyan
tör​tént köz​tem és Bou​chard kö​zött a múlt éj​sza​ka, és hogy mit
mon​dott, mi​előtt le​tép​te a nya​kam​ról a nyak​lán​cot. Lát​tam már
ilyen sze​m e​ket! Ezt neki is mu​száj lesz lát​nia. Sunny úgy ér​tel​-
mez​te Bou​chard sza​v a​it, hogy én a néni kon​takt​len​csé​jé​re pá​-
lyáz​tam. Kér​dés azon​ban, hol volt mind​eköz​ben, hogy min​dent
ki​les​he​tett és ki​hall​gat​ha​tott?
Az​tán eszem​be jut.
– Te vol​tál az! Te csap​tál zajt a Fan​tom kar​ton​pa​pír kép​m á​sa
mö​gött!… Te in​dul​tál el a lép​csőn is…
– El​ta​lál​tad. A für​dő​szo​bá​ba igye​kez​tem az elő​csar​nok​ban, de
meg​lát​tam azt a nyi​tott tük​rös aj​tót, ami mö​gött el​tűn​tél. Mi​-
után el​ej​tet​ted a kul​csot, el​ha​tá​roz​tam, hogy fel​m e​gyek a lép​-
csőn, meg​né​zem, hol jár​tál. – Ez​zel ki​old​ja a le​v e​le​ket össze​fo​gó
zsi​ne​get.
Utá​na​ka​pok, de el​ránt​ja elő​lem. A le​v e​lek sza​na​szét szó​ród​-
nak. Di​ab​le fel​m e​ne​kül a ga​lé​ri​á​ra ve​ze​tő csi​ga​lép​cső​re. Le​ha​jo​-
lok, hogy össze​szed​jem a le​v e​le​ket, mi​előtt Sunny​hoz ke​rül​né​nek.
Az agyam​ban köz​ben egy​m ást ker​ge​tik a gon​do​la​tok. Meg​pró​bá​-
lom ér​tel​m ez​ni Sunny vi​sel​ke​dé​sét.
 – Hú, de kí​sér​te​ti​es! – szó​lal meg mö​göt​tem, nyil​v án, mert
be​le​ol​v a​sott az egyik le​v él​be, amit ná​lam für​géb​ben mart el a
pad​ló​ról.
Le​bé​nul​v a for​du​lok szem​be vele.
Az arca olyan sá​padt, hogy a szep​lői úgy sö​tét​le​nek, akár
sár​szem​c sék egy fe​hér​re fes​tett ke​rí​té​sen. Egy skic​c et mu​-
tat fel a torz Fan​tom​ról, ha​son​lót ah​hoz, mint amit Eta​lon
adott oda ne​kem a te​tőn. Nyil​ván a le​ve​lek közé gyö​mö​szöl​-
ve ta​lál​ta. A rajz túl​ol​da​lát bar​nás​vö​rös fol​tok tar​kít​ják, al​-
vadt vér​re em​lé​kez​tet​nek. Sunny re​me​gő ujja Chris​tine írá​-
sá​ra mu​tat a pa​pí​ros al​ján, a szig​nó​ja mel​lett: Vi​gyáz​za​tok a
tor​ko​tok​ra és rejt​sé​tek el a sze​me​te​ket! Nem halt ő meg, bo​lon​dok!
A le​gen​dák örök​ké él​nek.

Eta​lon az ágyán ülve be​le​bújt új zok​ni​já​ba, és meg​m oz​gat​ta ben​-

ne a láb​uj​ja​it. Az emo​ti​ko​nok szí​nes ar​cocs​kái mint​ha tánc​ra
pen​de​rül​tek vol​na az ak​v á​ri​um ké​kes de​ren​gé​sé​ben. Mo​so​lyog​v a
a csiz​m á​já​ba dug​ta a láb​fe​jét, és mi​köz​ben be​fűz​te a szá​rát, fel​-
idéz​te a pil​la​na​to​kat, me​lye​ket Rune-nal töl​tött a ma​dár​ház​ban.
Ol​v a​sott a lány au​rá​já​ban, lát​ta, mennyi​re bi​zony​ta​lan… azt
is ér​zé​kel​te, hogy at​tól tart, gye​re​kes​nek íté​li az aján​dé​kát. Ho​lott
olyan ked​v es, meg​hitt gesz​tus volt ez tőle. Úgy érez​te, fon​tos va​-
la​ki​nek, ami re​m énnyel töl​töt​te el. Sze​ret​te vol​na, ha en​nek fe​jé​-
ben a lány​nak is vi​gaszt és erőt nyújt​hat.
Ahogy a kar​ja​i​ban tar​tot​ta és a ne​v ét hal​lot​ta az aj​ká​ról, éde​-
sebb ér​zés volt, mint hit​te. Csak​úgy, mint Rune nyög​dé​cse​lé​se,
ami​kor a foly​ta​tást kér​te tőle.
Nem szól​v a an​gya​li éne​ké​ről, ami​kor he​ge​dűn kí​sér​te.
Mennyei mu​zsi​ka volt ez, ami​lyen​nek Erik min​dig is jel​le​m ez​te.
A fiú tud​ta, nagy koc​ká​za​tot vál​lal​nak, ami​kor Chris​tine-nek öl​-
töz​te​tik be Rune-t. Ép​pen​ség​gel vissza is üt​het, ha Erik sze​m e elé
ke​rül vá​gyai tár​gya. Ezért is so​ra​ko​zott fel a lány mel​lett se​géd​-
csa​pat​ként Bou​chard és Char​lot​te néni. Eta​lon nem szí​v e​sen tet​te
ki ve​szély​nek a lányt, de tud​ta, hogy erő​sebb, mint ami​lyen​nek
hi​szi ma​gát. Ma éj​jel rá fog jön​ni erre.
Nem mon​dott el neki min​dent a bal​la​dá​ról. Pél​dá​ul azt, hogy
Erik gyak​ran éne​kel​te el könnyek​kel a sze​m é​ben a fa​gyasz​tó​-
kam​rá​ban őr​zött te​tem​nek. Meg akar​ta kí​m él​ni Rune-t a mor​bid
kép​től. Épp ele​get lát​ta ő maga.
El​igaz​gat​ta a csiz​m á​ja fe​lett fe​ke​te mű​tős​nad​rág​ját, majd fel​-
vet​te a fer​tőt​le​ní​tő​be áz​ta​tott fel​ső​részt. Hi​te​le​sen sze​ret​te vol​na
ját​sza​ni a se​bész sze​re​pét. Még or​v o​si kö​penyt is ke​rí​tett, hogy el​-
ta​kar​ja az árul​ko​dó vö​rös tet​kót a kar​ján. Erik​nek er​ről az​tán
iga​zán nem sza​bad tud​nia.
Fel​állt, és kö​rül​né​zett a szo​bá​ban, min​den a he​lyén van-e. Az
ak​v á​ri​u​m ot mos​tan​ra ki​ürí​tet​te. A ha​la​kat a fo​lyó​ba ön​töt​te,
vissza ere​de​ti élő​he​lyük​re. A vi​zet azért meg​hagy​ta a tar​tály​ban
és a lám​pát is égve hagy​ta, ne​hogy Erik ész​re​v e​gye a vál​to​zást. A
töb​bi ál​lat​be​te​ge már sza​bad volt. Töb​bé egyet​len pél​dány hang​-
ját sem kell meg​v ál​toz​tat​nia. Ke​v és hol​m i​ját a ká​pol​ná​ba vit​te át:
a ru​há​it, né​hány fél​ol​da​las masz​kot, egy haj​ke​fét, a fog​ke​fé​jét,
szap​pant, a Rune-tól ka​pott me​se​köny​v et és a Stra​di​v a​ri​ust.
Ha élve meg​ússza az éj​jelt, Erik ki​ta​gad​ja, vagy ami en​nél is
rosszabb, ad​dig ül​dö​zi, amíg ki nem töl​ti raj​ta a bosszú​ját.
Ez a gon​do​lat nem csu​pán fé​le​lem​m el töl​töt​te el, de el is szo​-
mo​rí​tot​ta. Volt azon​ban va​la​m i, ami tar​tot​ta ben​ne a lel​ket: egy
olyan élet ígé​re​te, ame​lyet a föld fe​lett tölt​het, masz​kok, pin​ce​la​-
bor vagy ha​lá​los csap​dák nél​kül. Az em​be​rek vi​lá​gá​ban, akik a
mun​ká​ju​kat vég​zik, meg​v a​cso​ráz​nak a nap vé​gén vagy ope​ra​-
ház​ba jár​nak es​tén​ként… hús-vér, föl​di ha​lan​dó​ként, nem hal​ha​-
tat​lan szel​lem​lény​ként kí​sért​v e az éne​ke​se​ket.
Min​den reg​gel ő akar​ta Pá​rizs​ba vin​ni Rune-t, hogy a nap az
ar​cuk​ba süs​sön, hadd vá​sá​rol​jon ked​v é​re vagy me​ne​kül​jön be
egy an​tik​v á​ri​um​ba az eső elől, hogy ott együtt ol​v as​gas​sa​nak
dél​után. Vagy ká​v é​há​zak​ban és ele​gáns par​kok​ban ücsö​rög​né​nek
ké​zen fog​v a, amíg le nem megy a nap… Az​tán le​ül​né​nek az Eif​-
fel-to​ronnyal szem​ben a sű​rű​sö​dő sö​tét​ben, a ke​cses szer​ke​zet​tel,
amely vi​lá​gí​tó​to​rony​ként ma​ga​so​dik a vá​ros fölé… mi​köz​ben ő a
lány ar​cát csó​kol​gat​ja a sár​gás vissz​fény​ben.
 Va​ló​di pár le​het​né​nek. Va​ló​di ba​rá​tok. El​v e​gyül​het​né​nek az
em​be​rek kö​zött. Ha az​u​tán ma​guk​ra ma​rad​ná​nak, sza​bad​já​ra
ereszt​het​nék a ben​nük lakó ször​nye​te​get.
Eszé​be ju​tot​tak ti​zen​két éves ko​rá​ból Erik lát​no​ki sza​v ai: „Él​-
hetsz… úgy, mint bár​ki más. Tö​ké​le​tes, hi​bát​lan arc​vo​ná​sa​id
meg​be​csü​lést sze​rez​nek majd ne​ked az em​be​rek vi​lá​gá​ban. El​ve​-
gyül​h etsz kö​zöt​tük, akár még ural​kod​h atsz is raj​tuk ott, ahol ez
ne​kem nem si​ke​rült. „Ho​gyan is fe​lelt erre ak​kor, naiv gyer​m ek​-
ként?
„De én nem aka​rok el​ve​gyül​ni. Tar​toz​ni aka​rok va​la​h o​vá.”
Hát, nem tar​to​zik se​ho​v á. Ide sem​m i​kép​pen sem. Sem a
múlt​ban, sem ezen túl. Egye​dül Rune-nal tar​to​zik össze. Mi​v el
pe​dig a lány em​be​rek kö​zött él, is​m ét fel​v e​tő​dött előt​te ez a le​he​-
tő​ség.
Nem volt ugyan biz​tos ben​ne, nyit​v a áll-e ez a Fan​tom fia
szá​m á​ra. Hi​szen mit is tud​na nyúj​ta​ni a vi​lág​nak sö​tét kész​sé​ge​-
ken és a ke​zé​hez ta​padt vé​ren kí​v ül?
Lé​nye egy ré​sze foly​tat​ni sze​ret​te vol​na a múlt éj​sza​kai ölel​ke​-
zést, foly​ton foly​v ást új​ra​él​ni azt a va​rázs​la​tos pil​la​na​tot a hold​-
fénnyel el​árasz​tott kert​ben, inni Rune cso​dá​la​tos, fe​hér au​rá​já​-
ból, meg​íz​lel​ni puha bő​rét, és mind​eköz​ben meg​ad​ni neki mind​-
azt a gyö​nyört, amit ő, Eta​lon be​ígért. A je​len ez​zel szem​ben tele
volt ko​m or fe​nye​ge​tés​sel. Va​la​m i ősi vad​ság ret​te​ne​te ter​jen​gett a
le​v e​gő​ben: égett hús és rot​ha​dó le​v e​lek sza​ga, meg​bá​nás és ha​lál.
A ter​v ük jó volt, de nem bom​ba​biz​tos. Ha va​la​m it tu​dott a ne​-
ve​lő​ap​já​ról, hát azt, hogy a Fan​tom egy lé​pés​sel min​dig min​den​-
ki előtt jár.
Min​dig.
Ő pe​dig vé​gig sze​m et hunyt az áru​ló je​lek​nek, annyi​ra bol​dog​-
gá tet​te Rune ér​ke​zé​se. Ho​lott Erik apa vé​gig tu​dott a tit​kos ügy​-
kö​dé​se​i​ről, ar​ról, ho​gyan se​gí​tet​te meg​sza​ba​dul​ni a lányt az
ének​lé​si kény​sze​ré​től. En​nek el​le​né​re nem avat​ko​zott köz​be, úgy
tett, mint aki sem​m it sem vesz ész​re. Ő meg sza​bad​sá​ga utol​só
órá​i​ban sem jött rá, mi volt erre apja mö​göt​tes in​dí​té​ka.
Erik a kez​det kez​de​té​től fog​v a úgy ter​v ez​te, hogy a lány, aki​be
be​le​köl​tö​zött Chris​tine hang​ja, akar​ni fog​ja az ál​do​za​tot. Mi​ért
hagy​ta ak​kor, hogy ő meg​sze​lí​dít​se Rune ének​te​het​sé​gét, ha nem
volt ez​zel is va​la​m i cél​ja? Nyil​v án nem nagy​lel​kű​ség​ből és nem is
azért, mert meg​szán​ta sze​re​lem​be esett ne​v elt fiát.
Ma éj​jel min​den ki​de​rül, ak​kor is, ha tőr​dö​fés lesz ez a szí​v é​be.
Fel​sus​tor​gott a lift, mire Ange vá​la​szul fel​kur​ro​gott. Erik jött
fel a pin​cé​ből. Órák óta be​öl​tö​zött már, és alig vár​ta az in​du​lást.
Most, hogy el​jött az ide​je, nyil​v án el​v ár​ta, hogy a fia is el​kí​sér​je.
Eta​lon kö​zönyt mí​m el​v e fel​állt, és fel​v et​te az or​v o​si kö​penyt.
Na​gyot só​haj​tott, be​le​túrt a ha​já​ba, és meg​néz​te ma​gát a tü​kör​-
ben. Szám​ba vet​te, mi min​den mögé pró​bált el​rej​tőz​ni az évek
so​rán: agyag, por​ce​lán, sza​tén és réz al​kot​ta maszk​jai alap​ját.
Az​tán ren​dez​te arc​v o​ná​sa​it, mert tud​ta, ma esti ar​cá​nál még so​-
sem volt fon​to​sabb és sors​dön​tőbb ál​ar​ca.
 24.
TŰZ ÉS JÉG

„Mond​ják, a vi​lág jég​be fagy,

Mond​ják, elég.
Tu​dom, a test vá​gya oly nagy,
Hogy tűz pusz​tít majd, nem a fagy.”
Ro​bert Frost

A bál​te​rem tele van em​ber​rel. Öt​v en diák és hat ta​nár szí​nes au​-
rá​ja ke​v e​re​dik vagy üt​kö​zik össze egy​m ás​sal. Job​ban le​kö​ti a fi​-
gyel​m e​m et, mint a ri​kí​tó, kü​lönc jel​m e​zek, me​lyek uta​lá​sai a mi​-
to​ló​gi​át, a me​sé​ket, a klasszi​kus és mo​dern kul​tú​rát egy​aránt
meg​idé​zik.
Asz​tal​hoz ülve rá​gi​csá​lom az elő​éte​le​ket – gril​le​zett cukk​i​ni​te​-
ker​cset fű​sze​res kecs​ke​sajt​tal, pa​ra​di​cso​m os, ba​con​ös bru​-
schettát. Igyek​szem kö​zö​nyös ar​cot vág​ni, mi​köz​ben ár​gus sze​-
mek​kel le​sem a be​já​ra​tot.
A Fan​tom azon​ban ké​sik.
Vagy ez van, vagy meg​bú​jik a tü​kör​fal mö​gött, on​nan tart
szem​m el és ott főzi ki to​v áb​bi ter​v e​it. En​gem is meg​döb​bent,
hogy szí​v e​seb​ben ven​ném tőle az utób​bit. Hi​szen kü​lön​ben még
ár​ta​na Eta​lon​nak, ami​nek a gon​do​la​tá​tól is ir​tó​zom. Ka​ro​m on a
zsi​nór​tet​kó is is​te​ne​sen csíp, mint​egy be​iga​zol​v a fé​lel​m e​i​m et.
Már az​előtt ezt érez​tem, hogy Sunny hoz​zá​ért, és meg​je​gyez​te,
mi​lyen ügye​sen pin​gál​tam fel a bő​röm​re, és hogy ér​de​kes hoz​zá​-
adás ez a Pan​dó​ra-te​m a​ti​ká​hoz. Az is ér​de​kel​te, mi​ért vál​to​ga​-
tom ilyen sű​rűn a té​m á​kat és hová lett az izzó kon​takt​len​csém.
Ha nem til​ta​ná a vám​pí​rok tör​v é​nye, meg​könnyeb​bül​nék,
hogy ki​önt​he​tem neki a szí​v e​m et. Fá​rasz​tó ál​lan​dó​an új ha​zug​-
sá​gok​kal etet​ni egy ilyen kí​v án​csi lányt. Mi​lyen jó is len​ne csa​jo​-
san fe​cse​rész​ni Eta​lon​ról!
Ahogy rá​gon​do​lok, újra fel​iz​zik csuk​ló​m on a vö​rös tet​kó​kar​-
pe​rec.
Di​ab​le rán​gat​ja meg fe​hér es​tély​im al​ját, ami​től lát​ha​tó​v á vá​-
lik, hogy nincs raj​tam cipő. Nem ta​lál​tam ugyan​is meg​fe​le​lő mé​-
re​tű sa​rut a gö​rö​gös jel​m e​zem​hez.
– Hel​ló, Szel​lem​ci​cus! – A kan​dúr ab​ba​hagy​ja a rán​ga​tást, és
fel​néz rám. – Menj, ke​resd meg a gaz​dá​dat! Győ​ződj meg róla,
hogy jól van-e!
Fé​lig-med​dig arra szá​m í​tok, hogy rám sem he​de​rít, hi​szen ő
ön​ál​ló lény, neki sem​m i​fé​le gaz​da nem pa​ran​csol, lát​ha​tó​an
azon​ban érzi a han​go​m on a fe​szült​sé​get.
Baj​szát meg​len​get​v e nyúj​tó​zik és ásít egyet, az​tán csi​lin​gel​v e
el​il​lan. Át​szö​kell a lá​bak kö​zött, és már el is tű​nik a szár​nyas ajtó
mö​gött.
Ta​lán fe​les​le​ge​sen ag​gó​dom. Hi​szen ez az egész tök új ne​kem.
Mind​össze annyit tu​dok, mi​nél ha​m a​rabb ci​pe​lem el a Fan​to​m ot
Bou​chard mű​he​lyé​be és tö​röm össze a szí​v ét a bal​la​dá​v al, an​nál
ko​ráb​ban lát​ha​tom Eta​lont.
Az ol​v a​dó vi​asz, fű​sze​res al​m a​bor és füs​tös na​sik il​la​ta ugyan​-
olyan gaz​dag szag​él​m ényt kí​nál, mint ami​lyen vizu​á​lis ki​hí​v ás a
le​le​m é​nyes de​kor. Tom​lin és Erik ijesz​tő szö​v et​sé​gé​re gon​dol​v a
gó​ti​kus mo​tí​v u​m ok​ra szá​m í​tot​tam, de ta​ná​runk in​kább az ele​-
gan​ci​át vá​lasz​tot​ta a hor​ror he​lyett.
Ke​rek, fe​ke​te asz​ta​lo​kat és hoz​zá​juk illő szé​ke​ket te​le​pí​tett a
csil​lo​gó arany​szín pad​ló​ra. Ezek ve​szik kö​rül a ter​m et. Az asz​ta​-
lok​ra ab​rosz he​lyett fi​nom szá​lú, szin​tén arany „pók​há​lót” te​rí​-
tett. Fe​ke​te-arany mű​anyag tá​nyé​rok, arany evő​esz​kö​zök, ki​-
csiny dísz​tö​kök, a kris​tály​v á​zák​ban meg na​rancs​sár​ga, őszi kri​-
zan​tém​csok​rok, ele​fánt​csont​szín ró​zsák és zsá​lyák zöld​je egé​szí​-
tik ki a te​rí​té​ket. Az asz​ta​lok kö​zött ko​v á​csolt​v as tar​tók​ba he​lye​-
zett vaj​szí​nű gyer​tyák szol​gál​tat​ják a vi​lá​gí​tást. Az ol​dal​fa​la​kon
fe​ke​te, csil​lo​gó or​gan​zad​ra​pé​ria nyú​lik fel a ku​po​lás mennye​ze​-
tig. Mind​egyik lap​hoz egy-egy csil​lár is tar​to​zik, ak​ko​rák, mint a
szín​ház​te​re​m é. A csil​lá​rok​ról in​dul​v a csil​lo​gó arany​sza​la​gok szö​-
vik át a ter​m et, ami​ről men​ten eszem​be jut a rave-par​ti „po​lip​ja”,
ami​től, ha le​het, még job​ban fel​ka​v a​ro​dik a gyom​rom. Sü​tő​tö​kös
al​m a​bo​ro​m ​ért nyú​lok, és a szám​hoz eme​lem a mű​anyag, tal​pas
po​ha​rat. A bar​na cuk​ros-sze​re​csen​di​ós be​v o​nat a pe​rem men​tén
to​v ább gaz​da​gít​ja az ital íz​v i​lá​gát.
A fe​ke​te tük​rös fal men​tén egy-két mé​ter ma​gas, ele​fánt​csont​-
fe​hér fács​kák so​ra​koz​nak meg​csa​v art ága​ik​kal a meg​fe​le​lő ár​-
nya​la​tú cse​re​pek​ben. A gö​csör​tös gallyak​hoz il​lesz​tett fe​ke​te le​v e​-
lek kí​sér​te​ti​es ha​tást kel​te​nek, több ág el​len​ben ko​pár ma​radt.
Mö​göt​tük arany or​gan​zad​ra​pé​ria ta​kar​ja el a tük​rö​ket a pad​ló​tól
a pla​fo​nig. Egy-egy fe​ke​te le​v él re​zeg is, mint​ha csak fu​v al​lat
moz​gat​ná. Itt-ott le​hul​lott tár​sa​ik bo​rít​ják a pad​lót, tel​jes​sé téve
az össz​ha​tást. A csil​lá​rok égő​it le​ol​tot​ták, mind​össze a gyer​tyák
me​leg, puha fé​nyei és hosszú​ra nyúlt ár​nyé​kai je​len​tik a vi​lá​gí​-
tást. Ti​tok​za​tos, tün​dök​le​tes ha​tás, ami​nek alig van köze a hal​lo​-
we​en​hez.
Az egész lu​xus​de​rű​nek ke​v és köze van ah​hoz, ahogy ér​zem
ma​gam.
Te​gyem, amit más​kor? Mint​h a sem​m i sem tör​tént vol​na? –
Eta​lon inst​ruk​ci​ói épp el​len​té​tes ha​tást kel​te​nek, nem meg​nyug​-
tat​nak, ha​nem ije​dős​sé, ide​ges​sé tesz​nek. Ugyan ho​gyan mu​tat​-
hat​nék kö​zönyt, ami​kor az ope​ra​ház kö​rül több mint egy év​szá​-
za​da set​ten​ke​dő rém ma mu​tat​ja ki iga​zán a foga fe​hér​jét? Két
vi​lág csap majd össze, és négy se​gé​dem​m el együtt ne​kem kell
gon​dos​kod​nom ar​ról, hogy ne le​gye​nek ha​lá​los ál​do​za​tai.
Szí​v em vad erő​v el do​bol a bor​dá​i​m on. Még lá​tom is, ho​gyan
emel​ge​ti a ru​hám szé​lét az egy​pán​tos ru​ha​de​rék alatt, ami má​-
so​dik bő​röm​ként ta​pad rám. A hal​v ány​zöld stó​la le-le​csú​szik a
vál​lam​ról. Na​gyot só​hajt​v a meg​dör​gö​löm a ha​lán​té​ko​m at. Az
arany​füs​tös haj​pánt tú​lon​túl is szo​rít​ja a fe​je​m et az arany​ha​jú
pa​ró​ka kö​rül, ame​lyet ma​gas konty​ba tor​nyoz​tam. Alat​ta tú​lon​-
túl sok he​lyet kö​v e​tel ma​gá​nak a va​ló​di ha​jam, ki​buggya​nó für​-
tök​kel bi​zo​nyít​v a ezt. A leg​szí​v e​seb​ben le​bon​ta​nám a ha​jam,
csak​hogy túl sok min​den mú​lik a jel​m e​zem hi​te​les​sé​gén. Ezért
in​kább nem ve​szek tu​do​m ást ha​so​ga​tó fej​fá​já​som​ról, noha jócs​-
kán hoz​zá​ad a hely​zet ké​nyel​m et​len​sé​gé​hez.
Ba​rá​ta​im a desszert​pult kö​rül gyü​le​kez​nek, hogy meg​tölt​sék
tá​nyér​ju​kat ka​ka​ós go​lyók​kal meg min​den​fé​le cu​kor​ká​v al.
Sunny és Quan a Ha​lott Meny​asszony​nak és je​gye​sé​nek, Vic​tor​-
nak öl​töz​tek. Ar​cu​kat en​nek meg​fe​le​lő​en ké​kes​szür​ké​re má​zol​-
ták. Quan se​gít meg​töl​te​ni Sunny tá​nyér​ját, mi​v el csak az egyik
kar​ját tud​ja moz​gat​ni. A má​si​kat ütött-ko​pott kön​tö​sé​be rej​tet​te,
hogy he​lyet ad​jon a ru​ha​de​rék​ba varrt cson​tos vég​tag​nak. Jax
pil​lan​gók​ra va​dá​szik ba​goly​szem​re em​lé​kez​te​tő ke​rek szem​üve​-
gé​v el, amely fel​na​gyít​ja kék sze​m ét. Sűrű baj​sza vas​kos her​nyó​ra
ha​jaz. Sza​fa​ri​ka​lap​já​ról, in​gé​ről és na​ci​já​ról ki​csiny mű​lep​kék
csün​ge​nek alá. Óri​á​si há​ló​ját a hóna alá csap​ta, hogy se​gít​se
Aud​rey-nak el​ren​dez​ni an​gyal​szárny​ra em​lé​kez​te​tő ki​rály​lep​ke​-
szár​nya​it. A csaj tor​nad​ressze és pöttyös tüll​szok​nyá​ja rá​fe​szül
tö​ré​keny ter​m e​té​re. Mi​után a szár​nya​kat a he​lyük​re igaz​gat​ta,
Jax ráüt az egyik ru​ga​nyos csáp​ra. Az oda​app​li​kált vil​lo​gó vil​-
lany​kör​te elő​re-hát​ra ing Aud​rey fe​jén. A csaj meg​játssza, hogy
ha​rag​szik lo​v ag​já​ra, majd a ka​ka​ós go​lyó​kért nyúl, és ket​tőt a tá​-
nyér​já​ra ejt. Az össze​il​lő jel​m ezt va​ló​szí​nű​leg az előtt sze​rez​ték
be, hogy be​le​za​v ar​tam a kap​cso​la​tuk​ba, most azon​ban leg​alább
ez össze​kö​ti őket. Öröm​m el tölt el, hogy már hec​ce​lőd​nek is egy​-
más​sal. Min​dent el​kö​v e​tek majd, hogy sok ha​son​ló em​lé​kük le​-
gyen.
Mint​ha csak meg​érez​né a pil​lan​tá​so​m at, Jax rám san​dít a
vál​la fö​lött. Más​fe​lé né​zek, Kat​re és Ro​xie-ra, akik egy sa​rok​ban
gub​basz​ta​nak. Ro​xie szo​bor​nak öl​tö​zött test​hez​ál​ló jel​m e​zé​ben,
ón​fes​té​ket idé​ző smink​jé​v el, és a tes​té​re kő​re​pe​dé​se​ket után​zó
ere​ket pin​gált. Szür​ke kon​takt​len​csé​je és ha​já​nak ezüs​tös csil​lo​-
gá​sa egé​szí​ti ki a sze​re​lé​sét. Kat smink​je fé​lig ha​lál​fe​jet, fé​lig em​-
be​ri arc​v o​ná​so​kat for​m áz, a ru​ci​ja neki is öt​le​tes. Mind​ket​tő esé​-
lyes a mű​v é​sze​ti ver​seny meg​nye​ré​sé​re, a te​kin​te​tük​ből azon​ban,
aho​gyan fe​lém pil​lant​gat​nak, sej​tem, hogy ez ér​dek​li őket a leg​-
ke​v és​bé. A meg​tor​lás már jó​v al in​kább. Erre szö​v et​kez​tek. Azt
már nem tud​ják, hogy ki​csi​nyes bosszú​juk a leg​ke​v és​bé sem iz​-
gat ma éj​sza​ka.
A leg​több diák áll​v a be​szél​get, má​sok a tánc​par​ket​ten rop​ják a
hang​szó​ró​ból har​so​gó sö​tét, elekt​ro​ni​kus in​die-pop-szá​m ok​ra. Az
össze​ál​lí​tás Tom​lin műve. Ne​héz el​hin​ni, hogy volt ide​je a ta​ní​tás
mel​lett a sö​tét ol​dalt is szol​gál​ni. Kö​rü​löt​tem né​hány cso​port az
asz​ta​lok​nál ül. Az egyik pár né​m a​film​szí​nész​nek öl​tö​zött te​tő​től
tal​pig fe​ke​te-fe​hér​ben. Ők okos pár​be​széd​bu​bo​ré​ko​kat tar​ta​nak a
le​v e​gő​be, ezek​kel tár​sa​log​nak a ba​rá​ta​ik​kal. Min​den​ki han​go​san
ne​v et​gél, sen​kit sem ér​de​kel, kik a meg​hí​v ot​tak.
Char​lot​te néni és Bou​chard a te​rem át​el​le​nes vé​gé​ből tar​ta​nak
szem​m el en​gem. Pi​ros​ka és a far​kas-jel​m ez​ben ér​kez​tek. A far​-
kas a nagy​m a​m a há​ló​in​gé​ben és fő​kö​tő​jé​ben dí​sze​leg. Csep​pet
sem meg​le​pő, hogy a ket​tős​ből Bou​chard vá​lasz​tot​ta a sző​rös,
fog​v i​cso​rí​tó fe​ne​v a​dat.
Igye​kez​nek tá​v ol ma​rad​ni tő​lem, noha Bou​chard nem va​la​m i
szí​v e​sen adta át a kul​csa​it Jip​pet​tó​nak. Gon​do​lom, a szen​té​lye
meg​gya​lá​zá​sa jár most leg​in​kább a fe​jé​ben.
Meg​érin​tem a nyak​lán​cot a mély, V ala​kú de​kol​tázs fö​lött,
azon is a ru​bin​gyű​rű füg​gőt. Eta​lon utol​só adu​nak szán​ta ezt az
Erik ér​zel​m ei el​len in​dí​tott küz​de​lem​ben. Most már iga​zán ér​-
tem, mi​fé​le je​len​tést hor​doz ez a gyű​rű a Fan​tom szá​m á​ra.
Ebéd köz​ben si​ke​rült meg​győz​nöm Sunnyt, hogy Chris​tine le​-
ve​lei ha​m i​sít​v á​nyok. Va​la​ki kö​v et, ezt bi​zo​nyít​ja a sza​kadt maszk
is. Tom​lin meg​ígér​te, hogy ma éj​jel se​gít el​kap​ni. Azt mond​tam
te​hát Sunny​nak, ha azt lát​ja, hogy a ta​nár úr​ral tá​v o​zom, ne jöj​-
jön utá​nam, mert az​zal min​dent össze​ku​tyul​na. Egész kö​zel járt
a fül​len​té​sem az igaz​ság​hoz. En​nél töb​bet nem mond​hat​tam,
hogy ki ne akad​jon ne​kem.
Mi​után el​m ent az ötö​dik órá​ra, én ha​nya​gol​tam a drá​m a​is​-
me​re​te​ket, he​lyet​tük Chris​tine le​v e​le​it ol​v as​gat​tam, hát​ha hasz​-
nom​ra vál​nak. Ehe​lyett a Fan​tom szív​szo​rí​tó sze​rel​m i csa​ló​dá​sá​-
ról ér​te​sül​tem.
 Rö​v id​del az​u​tán, hogy el​hunyt Chris​tine fér​je, Erik meg​ját​-
szot​ta, hogy ő is a ha​lá​lán van. Évek​kel ko​ráb​ban ő és Chris​tine
meg​fo​gad​ták, hogy nem hagy​ják egye​dül meg​hal​ni a má​si​kat.
Mi​kor a nő rá​ta​lált a Fan​tom​ra, az új​fent sze​rel​m et val​lott neki.
Egy na​pot sem öre​ge​dett az​óta az év​ti​zed óta, hogy utol​já​ra lát​-
ták egy​m ást. Chris​tine ek​kor a negy​v e​nes évei ele​jén járt, érett nő
volt már, aki sem​m i​től sem félt. Hosszú évek el​uta​sí​tá​sa után en​-
ge​dett a Fan​tom szen​v e​dé​lyes ost​ro​m á​nak, és egy for​ró éj​sza​kát
töl​töt​tek együtt. En​nek vá​rat​lan gyü​m öl​cse is lett, Erik azon​ban
tar​tott at​tól, ho​gyan re​a​gál majd a gyer​m ek torz arc​v o​ná​sa​i​ra,
így vissza​hú​zó​dott a föld alá, és ki​zár​ta Chris​tine-t az éle​té​ből. Öt
hó​nap alatt össze​ütött egy masz​kot, ami​ben már nem ijeszt​het​te
meg a ki​csit. Fel​ke​res​te Chris​tine-t, aki el​tit​kol​ta a ter​hes​sé​gét,
csak hogy to​v ább éne​kel​hes​sen és ki​hasz​nál​has​sa két​éves szer​ző​-
dé​sét, amit alá​írt egy fran​cia ope​ra​ház​zal. A Fan​tom meg​kér​te a
ke​zét. Chris​tine azt mond​ta, nem akar​ja, hogy el​rej​tőz​zön a gye​-
re​ke elől, nő​jön az csak úgy fel, hogy min​den egyes nap lát​ja. Le​-
gyen ő az egyet​len föl​di em​ber, aki sem​m i vi​szo​lyog​ta​tót nem ta​-
lál a kül​se​jé​ben. A Fan​tom öröm​m á​m or​ban úsz​v a aján​lot​ta fel
neki a ru​bin​gyű​rűt. Chris​tine igent mon​dott. Egy tel​jes hét​re el​-
vo​nul​tak a vi​lág elől a Fan​tom föld alat​ti haj​lé​ká​ba, ahol
mennyei gyö​nyör​ben volt ré​szük. Saj​nos azon​ban gyö​nyö​rű kis​-
lá​nyuk alig fél ki​ló​san, idő​nek előt​te jött vi​lág​ra. Nem lé​leg​zett, és
az anya​m é​hen kí​v ül élet​kép​te​len volt. Chris​tine ágy​nak esett.
Annyi​ra le​gyen​gült, hogy ne​v et sem adott a lá​nyá​nak. Erik bal​la​-
dát kom​po​nál​v a te​m et​tet​te el, egy olyan bal​la​dát, ame​lyet a pa​-
rá​nyi fü​lek nem hall​gat​hat​tak vé​gig.
Ennyit tud​tam meg az egyik le​v él​ből. Mi​után el​ol​v as​tam, ki​-
men​tem a te​m e​tő​kert​be a jel​te​len gyer​m ek​sír​hoz, ahol a ró​zsa​-
cso​kor​ra ta​lál​tam és amely el​v e​ze​tett a ká​pol​ná​hoz egy hó​nap​pal
ez​előtt. A sír​kö​v ön ugyan​az volt a ha​lál dá​tu​m a, mint ami​kor
Erik sze​gény kis​ba​bá​ja el​ha​lá​lo​zott: ezer​nyolc​száz​nyolc​v an​há​-
rom.
Sze​gény Erik szin​te min​dent meg​ka​pott az élet​től, az​tán min​-
dent el is ve​szí​tett. E csa​pás úgy meg​ke​m é​nyí​tet​te a szí​v ét, hogy
olyan moz​dít​ha​tat​lan​ná der​m edt, mint a kő a ki​csi sír​ján.
 A bal​la​da te​hát, ami​re Eta​lon meg​ta​ní​tott és amit Erik együtt
éne​kelt Chris​tine-nel, ezé a gyer​m e​ké volt. Nem volt két​sé​gem
afe​lől, hogy en​nél ha​tá​so​sabb fegy​v ert be sem vet​het​nék el​le​ne,
csak ép​pen ódz​kod​tam et​től.
Mint​ha csak ko​m or gon​do​la​ta​im​ra vá​la​szol​na, ha​ra​gos, lük​te​-
tő rit​m u​sú zene hang​zik fel a hang​szó​rók​ból, vissza​zök​kent​v e a
je​len​be. A te​rem​ben min​de​nütt pis​log​ni kez​de​nek a gyer​tyák,
mint​ha szél tör​ne be a he​lyi​ség​be. Ho​lott er​ről szó sincs. A be​já​-
rat​ra me​resz​tem a sze​m em, ahol ő lép be. Fe​ke​te ci​pőt és nad​rá​-
got, fe​ke​te bőr​dzse​kit és kesz​tyűt vi​sel. Fe​ke​te gu​m i​m aszk​ja sa​-
kál​po​fát for​m áz a rá​fes​tett or​ral és fü​lek​kel. Va​la​ho​gyan még​is
meg​őriz​te em​be​ri vo​ná​sa​it, ahogy az sem két​sé​ges, hogy pa​sas
rej​tő​zik az ál​arc mö​gött.
Az egy​szí​nű ha​cu​ka el​le​né​re az egész tök élet​te​len be​nyo​m ást
kelt. Csak a szem iz​zik sár​gán a maszk mé​lyén.
Be​gör​bí​tem a há​tam, hogy mi​nél ész​re​v ét​le​nebb le​gyek. Köz​-
ben azon​ban oda​bic​cen​tek a nagy​né​ném​nek, aki épp fi​a​tal tán​-
co​sok​kal tár​sa​log, ko​ráb​bi ta​nít​v á​nya​i​v al. Vissza​je​lez, mi​köz​ben
ar​cá​ról lerí az ag​go​da​lom. Noha ösz​tö​ne​im azt súg​ják, másszam
az asz​tal alá, fel​ál​lok.
A Fan​tom te​kin​te​te az enyém​be kap​cso​ló​dik. A rá​is​m e​rés lö​-
kés​hul​lá​m ai el​ön​tik ka​ro​m at-lá​ba​m at, és min​den erőm​től meg​-
fosz​ta​nak. A stó​la le​hull a vál​lam​ról, mert az asz​tal​ba kell ka​-
pasz​kod​nom, hogy el ne es​sek. Köz​ben a Fan​tom is meg​inog, és
ká​bán hát​rál négy lé​pést. Bele is üt​kö​zik Fab​re igaz​ga​tó​ba, aki
Nor​ring​ton di​ri​v el és Ma​dame Har​risszel tár​sa​log. Mind​hár​m an
ne​v et​v e for​dul​nak a Tom​lin​nak hitt masz​kos felé, az​tán csa​csog​-
va a tár​sa​sá​guk​ba in​v i​tál​ják.
Egy​re fe​lém pis​log. Idő​köz​ben össze​sze​di ma​gát: mint​ha vil​-
lám csa​pott vol​na belé, úgy vált át au​rá​ja tég​la​v ö​rös​re – ami a
vissza​fo​gott düh és a dü​hödt el​ha​tá​ro​zás szín​ár​nya​la​ta.
Az egek​be szö​kik a pul​zu​som. Sunny és a töb​bi​ek fe​lém in​dul​-
nak pú​pos​ra ra​kott tá​nyér​ja​ik​kal.
– Oké, Rune – mond​ja. – Ide​jö​v ünk hoz​zád, és itt esszük meg
ve​led a desszer​tet. Ne ár​v ál​kodj ilyen lát​v á​nyo​san! Ves​sünk fáty​-
lat a múlt​ra, ren​di​csek?
 Ma​ga​m on ér​zem a Fan​tom te​kin​te​tét. Meg​bor​zon​gok. Nem
hagy​ha​tom, hogy ide​jöj​jön. Nem koc​káz​tat​ha​tom meg, hogy a
ba​rá​ta​im min​dent össze​za​v ar​ja​nak.
Meg​rá​zom a fe​jem Sunny felé. Ek​ko​ra tá​v ol​ság​ból is ér​zem a
Fan​tom és köz​tem áram​ló ener​gi​át. A hang​já​ra men​ten el​alél​nak
a ta​ná​rok. Tö​ké​le​te​sen utá​noz​za Tom​lint, de olyan me​lo​di​ku​san,
hogy kép​te​le​nek el​len​áll​ni neki. Szív​fa​csa​ró dal​la​m a fel​élesz​ti a
dalt, ame​lyet ben​nem ül​te​tett el a rave-par​tin, és amely most a
jus​sát kö​v e​te​li.
Át​v e​rek​szem ma​gam a di​á​kok egy cso​port​ján, és ki​lé​pek az el​-
ha​gya​tott fo​lyo​só​ra. Fé​nyes pad​ló​ja vissza​v e​ri a bál​te​rem gyer​-
tyá​i​nak pis​lo​gó láng​ját. A már​v ány hi​de​gen si​m ul a tal​pam alá,
még​is in​kább a lé​leg​ze​tem der​m ed meg, az ne​he​zül el, mint​ha
jég töl​te​né meg a tü​dő​m et. Zi​hál​v a sze​dem a le​v e​gőt, és a lép​cső
felé in​du​lok.
Bou​chard mű​he​lye felé. Nincs más dol​gom, mint hogy el​ér​jek
odá​ig. Jip​pet​to ott vár az ál​la​ta​i​v al, ne​kem pe​dig ta​lán el kell
majd éne​kel​nem azt az át​ko​zott bal​la​dát.
Ér​zem, hogy Erik kö​v et. Ér​zem sö​tét je​len​lé​tét. Nem si​e​ti el.
Hal​kan oson, akár a macs​kák. Az a mennyei dal ve​zér​li, ame​lyet
a tu​da​tom mé​lyé​re plán​tált, amely​től nem ma​rad​hat vesz​teg.
Re​m e​gő láb​bal in​du​lok el a lép​csőn, vi​gyáz​v a, el ne csússzak.
Vég​re fe​lé​rek az első eme​let​re. Az aj​tó​ig kell csak el​jut​nom a fo​-
lyo​só vé​gé​ben. Nyit​v a van, vi​lá​gos​ság ve​tül ki bent​ről a pad​ló​ra.
A Fan​tom elég kö​zel jár már ah​hoz, hogy hall​jam a lég​zé​sét a
gáz​m aszk​ban. Ez a re​cse​gő, gépi hang a tu​da​tom​ba fu​rak​szik.
Meg​bot​lom tőle az es​té​lyi​ben, és for​ra​dá​sos tér​dem be​v e​rem a
már​v ány​ba. A fáj​da​lom​tól hu​nyo​rog​v a hát​ra​san​dí​tok. A Fan​tom
most ért fel a lép​cső te​te​jé​re, hör​gő lég​zé​se azon​ban ott do​bol a
fü​lem​ben: ez is újabb has​be​szé​lő trükk tőle.
Fog​csi​kor​gat​v a sán​ti​ká​lok to​v ább, és be​lö​köm Bou​chard aj​ta​-
ját.
Jip​pet​to kér​dőn fel​v on​ja hó​fe​hér szem​öl​dö​két, én pe​dig vissza​-
bic​cen​tek, je​lez​v e, hogy kez​dő​dik a ha​ca​cá​ré. A leg​tá​v o​lab​bi fa​lig
igyek​szem elő​re. Az a ki​tö​m ött var​jú van rá ki​akaszt​v a, ame​lyik
macs​ka​nyá​v o​gás​sal üd​v ö​zölt az ér​ke​zé​sem nap​ján… mint​ha egy
em​ber​öl​tő telt vol​na el az​óta.
A Fan​tom is be​lép a he​lyi​ség​be. Te​kin​te​te vé​gig​sik​lik raj​tam,
és Jip​pet​tón ál​la​po​dik meg, a gond​nok ugyan​is meg​fúj​ja a síp​ját.
Erik jobb​ra-bal​ra for​gat​ja a fe​jét, hogy meg​ért​se a hely​ze​tet… Lá​-
tom, ho​gyan esik le neki a tan​tusz, ho​gyan fog​ja el a bűn​tu​dat,
ho​gyan vál​to​zik meg. A jég és a dér ol​v ad meg így. Erik se​bez​he​-
tő​sé​ge meg​ad​ja az erőt, amely​nek hí​ján vol​tam ed​dig. To​v áb​bi
lö​ket​re van szük​sé​ge, ek​kor ál​lok elő a bal​la​dá​v al. Han​gom an​-
gya​li tisz​ta​ság​gal, vád​lón szár​nyal a ma​gas​ba. Térd​re rogy, és zo​-
kog​v a ve​lem éne​kel: ma​ku​lát​lan, gyö​nyö​rű, bűn​bá​nó du​ett ez. A
Fan​tom egész tes​té​ben re​m eg, sze​m e sö​tét mé​lye könny​ben
úszik.
A csel be​v ált. Fo​ko​zom a hang​erőt, új ke​le​tű ön​bi​za​lom​m al
éleszt​v e újra sze​rel​m e el​hunyt szel​le​m ét.
Feje elő​re​kó​kad, a sa​kál​po​fa csak​nem a pad​lót sú​rol​ja. Kesz​-
tyűs keze a maszk​ja füle felé ta​po​ga​tó​zik.
– Bo​csáss meg ne​kem, Chris​tine! Mu​száj volt őt élet​ben tar​ta​-
nom! Kér​lek, kér​lek, hadd te​gyem, amit ten​nem mu​száj! Olyan
ret​ten​tő so​ká​ig vár​tam rá! – A hang​ja zen​gő szim​fó​nia, ahogy
fel​néz rám.
Még min​dig a bal​la​da me​ló​di​á​ját dú​dol​v a kö​ze​lebb ara​szo​lok
hoz​zá. Meg​pró​bá​lom meg​ér​te​ni, mit is je​lent a val​lo​m á​sa. Ek​kor
moz​gás​ra le​szek fi​gyel​m es a fo​lyo​són, és ki​e​sem a rit​m us​ból.
Bou​chard áll a kü​szö​bön far​kas​jel​m e​zé​ben, pár cen​ti​re a has​-
ra bukó Fan​tom mö​gött, és kö​te​let len​get sző​rös man​csai kö​zött.
– Si​es​sünk, kös​sük meg a ke​zét!
A Fan​tom azon​ban talp​ra szök​ken, és akár​m i​lyen bó​du​la​tot
hoz​tunk is rá Jip​pet​tó​v al, le​ráz​za ma​gá​ról. Ki​kap​ja a kö​te​let
Bou​chard ke​zé​ből, és ki​lö​ki a ta​nár​nőt a fo​lyo​só​ra.
– Meg ne merj moz​dul​ni! – Sza​v a ezüst​há​ló​ként hur​kol kö​rül.
Bou​chard is en​ge​del​m es​ke​dik az aka​ra​tá​nak. A fe​ne​ké​re esett, és
moz​du​lat​lan​ná der​m ed. – Ülj le te is! – int a gond​nok felé, akit
Bou​chard mun​ka​asz​ta​lá​hoz te​rel. Jip​pet​to úgy ros​kad egy szék​-
re, akár egy ro​bot, és on​nan​tól kővé der​m ed.
Ir​tóz​v a fi​gye​lem, hogy vá​lik élő​v é a le​gen​da, ahogy a Fan​tom
pusz​tán a hang​já​v al min​den​kit hip​no​ti​zál.
 A sze​m e most fel​iz​zik a maszk mö​gött. Resz​ket​v e hát​rá​lok a
fa​lig.
– Gye​re csak ide, ga​lam​bom! – nyújt​ja fe​lém kesz​tyűs ke​zét,
a má​sik​kal Bou​chard kö​te​lét fog​ja. – Nem mu​száj ezt vé​gig​néz​-
ned.
Meg​pró​bá​lok el​len​áll​ni hang​ja igé​ze​té​nek, ez azon​ban úgy
ráz​za a fe​jem​be zárt dalt, akár egy fel​bő​szült vad​ál​lat a ket​re​cét.
Úgy tu​dom csak le​csil​la​pí​ta​ni a fe​ne​v a​dat, ha el​fo​ga​dom kesz​-
tyűs ke​zét.
Ma​gá​hoz húz. Le​v e​szi ró​lam a fém haj​pán​tot, a pa​ró​kát és a
ha​ja​m at le​szo​rí​tó sap​kát, csak ez​u​tán kö​tö​zi össze a csuk​ló​m at.
Sö​tét ha​jam sza​ba​don, össze​kó​co​lód​v a om​lik a vál​lam​ra. A Fan​-
tom fel​eme​li az ál​lam, úgy néz für​ké​szőn az ar​com​ba, mint​ha
meg akar​ná győz​ni ma​gát, hogy még​sem Chris​tine va​gyok.
Ezt kö​v e​tő​en egyik kar​ját kö​rém fon​ja, a má​sik​kal a fal​ra ki​-
akasz​tott ki​tö​m ött ál​la​tok felé int. Halk mo​raj hal​lat​szik a tor​-
kuk​ból. El​foj​tok egy ki​ál​tást, mert az ál​lat​po​fák​ból méh​ra​jok tör​-
nek elő, és szár​nyas, ful​lán​kos ra​jok le​pik el a le​v e​gőt.
Sunny méh​csí​pés-al​ler​gi​á​ja jut eszem​be meg min​den​ki más,
akit meg kell vé​de​nem.
Meg​pró​bá​lok ki​sza​ba​dul​ni a Fan​tom szo​rí​tá​sá​ból, ő azon​ban
szem​be​for​dít ma​gá​v al, és mind​két kar​ját a nya​kam köré fon​ja.
Sar​ká​v al ki​rúg egy rej​tett la​pot a pad​lón, ma​gá​v al ránt, majd be​-
csuk​ja maga után a tit​kos csa​pó​aj​tót, ki​zár​v a a fel​dü​hö​dött ro​v a​-
ro​kat.
Sö​tét​ség ölel kö​rül min​ket. A Fan​tom fel​v on​szol va​la​m i​fé​le
lép​csőn. Meg​pró​bá​lom meg​v et​ni a láb​fe​jem min​den egyes lép​-
cső​fok szé​lén, amíg vé​rez​ni nem kez​de​nek a kör​m e​im, ő azon​ban
to​v ább von​szol ma​gá​v al egy kes​keny, eme​le​ti fo​lyo​só​ra. Amint
oda​érünk, ölbe kap. Spi​ri​tusz és bőr sza​ga csap​ja meg az or​ro​-
mat, megint a hány​in​ger ke​rül​get. A ben​nem lakó dal mé​lyen a
ko​po​nyám​ba eresz​ti a kar​m a​it, és ma​ga​te​he​tet​len​né tesz.
– Vi​gye! – A Fan​tom ez​út​tal nem hoz​zám be​szél, ha​nem
Tom​lin​hoz, aki a sö​tét​ben vár ránk.
– Ha​m ar vége lesz, Rune! Az​tán vissza​ka​pod az éle​te​det –
biz​tat a ta​nár úr. A tes​tem túl er​nyedt ah​hoz, hogy ki​fe​jez​zem
mély​sé​ges dü​hö​m et az áru​lá​sa fe​lett. Tom​lin köz​ben át​eme​li a
Fan​tom fe​jén meg​kö​tö​zött csuk​ló​m at, és a kar​já​ba vesz. Sza​kál​la
a ha​lán​té​ko​m at sú​rol​ja.
Fé​lig va​gyok csak ma​gam​nál, ami​kor el​rab​ló​im meg​áll​nak a
bál​te​rem tü​kör​fa​lá​nak túl​ol​da​lán. Ide is be​v i​lá​gít a te​rem szín​-
arany ra​gyo​gá​sa. Di​ák​tár​sa​im és a sze​m ély​zet nem is sej​tik, hogy
méh​ra​jok in​dul​tak el az irá​nyuk​ban. Meg​pró​bá​lom fel​fe​dez​ni a
tö​m eg​ben a ba​rá​ta​i​m at és a nagy​né​ném​et. Ek​kor azon​ban a
Fan​tom újabb má​gus​m u​tat​v ány​hoz fo​lya​m o​dik: ke​zé​nek egyet​-
len érin​té​sé​re az ága​kon lévő és a pad​ló​ra hullt fe​ke​te le​v e​lek de​-
ne​v é​rek​ké vál​toz​nak. Fel​lib​ben​tik az asz​ta​lok​ról a pók​há​lós te​rí​-
tő​ket, úgy csap​nak le a si​kí​to​zó ven​dég​se​reg​re. És ez​zel nincs
vége. A de​ne​v é​rek a meg​boly​dult tö​m eg​re hul​lajt​ják a há​ló​kat,
csap​dá​ba ejt​v e min​den​kit. Kö​dös tu​da​tom​m al kép​te​len va​gyok
el​dön​te​ni, va​ló​di de​ne​v é​rek-e ezek vagy csak ön​tu​da​to​m at vesz​-
tet​tem, és az egész csak egy rém​álom.
Tom​lin to​v ább​ci​pel. A Fan​tom meg​húz egy fo​gan​tyút a fal​-
ban, mire azon​nal be​zá​rul a bál​te​rem szár​nyas aj​ta​ja. In​nen az​-
tán sen​ki sem sza​ba​dul. A kö​v et​ke​ző pil​la​nat​ban az óri​á​si csil​lár
puf​fan a pad​ló​ra han​gos csö​röm​pö​lés​sel. Tel​jes a ká​osz. A há​ló​ba
ga​ba​lyo​dott em​be​rek két​ség​be​eset​ten ka​pá​lóz​nak. Ta​lán tény​leg
csak ál​m o​dok, mert egy szo​bor meg élet​re kel. Fél​re​nya​lá​bol az
út​ból egy di​á​kot, ez​u​tán azon​ban őt ma​gát is el​te​m e​tik az üveg-
és fém​cse​re​pek. A csil​lár kris​tály​v á​zá​nak szö​v e​te tü​zet fog a te​-
rem gyer​tyá​i​tól. A fács​kák ki​tű​nő gyúj​tóst biz​to​sí​ta​nak az el​ha​ra​-
pó​zó lán​gok​nak. Füst és tűz go​m o​lyog előt​tem, el​zár​v a a sze​-
mem elől a ki​lá​tást.
A si​ko​lyo​kat is csak le​tom​pít​v a hal​lom. Egye​dül a Fan​tom
dal​la​m os hang​ja töl​ti be a tu​da​to​m at, ahogy át​szű​rő​dik a maszk​-
ján.
– Mi​lyen okos vagy… Az ő da​lát hasz​nál​tad fel el​le​nem, úgy
öl​töz​tél fel, mint ő, az ő nyak​lán​ca volt raj​tad! – Ez​zel le​té​pi a
nya​kam​ról a gyű​rűt és a nyak​lán​cot. – Csak, tu​dod, el​si​et​ted a
dol​got, egy pil​la​nat​tal ha​m a​rabb tör​ted meg az il​lú​zi​ót – si​m o​-
gat​ja meg csuk​ló​m on a vö​rös tet​kót, ami át​sej​lik a rá​fo​nó​dó kö​-
té​len. Érin​té​se je​ges hi​deg​sé​get kelt a szí​v em​ben. – Job​ban is ki​-
ta​nít​ha​tott vol​na a fiam. Az ör​dög a rész​le​tek​ben rej​lik. – Újra
át​v esz Tom​lin​tól. Is​m ét a nya​ka köré veti össze​kö​tö​zött csuk​lóm.
Fe​jem hi​deg ta​pin​tá​sú bőr​dzse​ki​jé​re kó​kad. – Maga ma​rad​jon, és
se​gít​sen, hogy min​den a terv sze​rint men​jen! – szól rá Tom​lin​ra.
– Miss Ger​m a​in​nek és ne​kem ta​lál​kánk van a sors​sal.
 25.
HATTYÚ​DAL

„A ha​lál idő​pont​ja, akár​csak egy tör​té​net vége, más ér​tel​m et ad

an​nak, ami meg​előz​te.”
Mary Cat​he​ri​ne Ba​te​son

Az ás​pis​v i​pe​ra ki​tá​tot​ta a szá​ját, és le​csa​pott. Tüs​ke meg​m e​re​v e​-

dett. Vé​rét el​ön​töt​te az ad​re​na​lin, ide​gei pat​ta​ná​sig fe​szül​tek.
Ösz​tö​nös re​ak​ció volt ez. Em​lé​kez​tet​te ma​gát, hogy az őt kö​rül​-
ve​v ő üveg​tar​tály alsó re​ke​szé​ből csak a Fan​tom sza​ba​dít​hat​ja rá
az ott nyüzs​gő öt mér​ges​kí​gyót.
Újabb vi​pe​ra vet​te ost​rom alá a tar​tály üveg​fa​lát. In​ge​rel​te
őket a le​het​sé​ges ál​do​zat fe​ro​m on​ja​i​nak sza​ga. Au​rá​juk káp​rá​za​-
to​san, őr​jöng​v e lán​golt. Tüs​ke lá​bat vál​tott, a ke​zét azon​ban nem
tud​ta vol​na meg​m oz​dí​ta​ni, mert vas​bi​lincs lán​col​ta a fal​hoz.
– Na, épp jó​kor jöt​tél!
Vál​lát tőle tel​he​tő​en meg​emel​te, hogy Di​ab​le dol​goz​ni tud​jon.
Tud​ta, hogy a kan​dúrt Rune küld​te hoz​zá. Az őr​an​gya​la ez a
lány! Tel​je​sen egye​dül ma​ga​te​he​tet​len len​ne. Hi​á​ba jár​tat​ná az
agyát, mi tör​té​nik a jel​m ez​bál​ban bő öt​v en mé​ter​rel a feje fö​lött,
sem​m it sem se​gí​te​ne.
Most vi​szont ta​lán ki​sza​ba​dul in​nen, és az na​gyon más lesz.
 A kan​dúr a hát​só lá​ba​i​ra állt a jobb vál​lán. Egyik első man​-
csá​v al meg​tá​m asz​ko​dott az al​kar​ján, míg a má​sik ki​m e​resz​tett
kar​m a​i​v al a zár​szer​ke​ze​ten mun​kál​ko​dott.
Az üveg​tar​tály a fal mel​lett állt, pár lé​pés​re a mű​tő​asz​tal​tól. A
Fan​tom gon​dol​ta ki így, hogy a sze​rel​m e​sek rá​lás​sa​nak egy​m ás
kín​zá​sá​ra. Tüs​ke gyom​ra görcs​be rán​dult, ami​kor arra gon​dolt,
mi​fé​le sor​sot szán neki ne​v e​lő​ap​ja. Mi​előtt el​m ent, a Fan​tom
gáz​zal ká​bí​tot​ta el. Nyil​v án torz hu​m or​ér​zé​ke ki​elé​gí​té​sé​re, mi​v el
ő maga épp gáz​m asz​kot vi​selt. Mi​kor Tüs​ke ma​gá​hoz tért, nem
volt raj​ta láb​be​li, csak a zok​ni​ja. Eb​ben meg a mű​tős​ru​há​ban kö​-
töt​te ki Erik. Az előb​bit azért hagy​ta raj​ta, hogy aján​dé​ka lát​v á​-
nyá​v al még job​ban meg​gyö​tör​je Rune-t.
A kez​det kez​de​té​től ez volt a ter​v e. Tüs​két csa​li​nak hasz​nál​ta,
hogy rá​v e​gye a lányt ének​hang​ja fel​adá​sá​ra. Ezért nem avat​ko​-
zott köz​be a fiú ud​v ar​lá​sa​kor sem. Hadd ke​rül​je​nek egy​re kö​ze​-
lebb egy​m ás​hoz… Rune ta​lán ko​ráb​ban is be​le​m ent vol​na min​-
den​be, csak hogy ment​se ked​v e​se éle​tét, nagy egye​sü​lé​sük után
azon​ban kép​te​len is lett vol​na sor​sá​ra hagy​ni. Tüs​ke vé​de​ni pró​-
bál​ta, de csak még job​ban ár​tott neki.
Volt azon​ban egy s más, ami​v el Erik nem szá​m olt. Az egyik,
hogy ő maga is be​le​sé​tált a neki fel​ál​lí​tott ke​lep​cé​be. Ugyan​is
Tüs​ke el​ér​he​tő kö​zel​sé​gé​ben ma​radt az a fo​gan​tyú, ame​lyik a
zsi​li​pe​ket meg​nyit​v a el​áraszt​hat​ja az ott​ho​nu​kat. A fa​lon volt,
egy vo​nal​ban a fiú fe​jé​v el, alig fél mé​ter​re tőle. Mi​v el pe​dig az
üveg​tar​tály csak a mel​lé​ig ért, amennyi​ben jobb keze ki​sza​ba​dul,
érte nyúl​hat, hogy Erik ott​ho​ná​ra zú​dít​sa a víz​tö​m e​get. És noha
az iker​lán​go​kat össze​kö​tő zsi​nór soha nem sza​kad el, a ha​lál
igen​is meg​v ált e kö​te​lék​től. Tüs​ke haj​lan​dó lett vol​na meg​ful​lad​-
ni, ha ez​zel sza​bad​dá te​he​ti Rune-t.
Erik nem gon​dolt erre, hi​szen ő maga nem vé​gez​te el e szer​-
tar​tást Chris​tine-nel. Az éne​kes​nő örök​re el​hagy​ta a Fan​to​m ot,
mi​után pár nap​pal a szü​lés után kí​sér​le​ti alany​ként lát​ta vi​szont
fé​lig holt, ko​ra​szü​lött gyer​m e​két a pin​ce​la​bor​ban. Erik fog​gal-kö​-
röm​m el har​colt a lá​nyuk éle​té​ért, nem szá​m olt azon​ban az​zal,
hogy emi​att vesz​ti el Chris​tine sze​rel​m ét.
Tüs​ke el​kap​ta a te​kin​te​tét a túl​ol​da​li fa​gyasz​tó​kam​rá​ban lük​-
te​tő sár​ga fény​ről. A mai na​pig kép​te​len volt el​v i​sel​ni a tö​ké​le​tes
for​m á​jú ki​csiny lény lát​v á​nyát. A név​te​len kis​ba​bá​ét, aki a test​-
vé​re len​ne. Arra már gon​dol​ni sem mert, mivé le​het, ha el​pusz​-
tít​ja a la​bort. És mi lesz ezek után Erik​kel? Por​rá zúz​ná az ál​m át
a csa​lád​ról és a fel​té​tel nél​kü​li sze​re​tet​ről.
Mi​ért nem vet​te ész​re, hogy mind​ez már​is az övé? Hi​szen en​-
nek je​gyé​ben néz​te el ő, Tüs​ke ed​dig is apja al​jas​sá​ga​it, és pró​bált
némi bol​dog​sá​got vin​ni nyo​m o​rú​sá​gos nap​ja​i​ba. Ha Rune ér​ke​-
zé​se nem nyit​ja ki a sze​m ét, ki tud​ja, mire lett vol​na ké​pes a ne​-
ve​lő​ap​já​ért…
Ha Rune el tud​ná érni, hogy Erik is ma​gá​ra esz​m él​jen, ta​lán
meg​m ent​het​né az em​ber​ség​nek a sö​tét ol​dal​tól. Meg​v an ben​ne
az eh​hez szük​sé​ges erő. Már ha sem​m i és sen​ki nem jön köz​be.
Elég volt rá​gon​dol​nia, és Tüs​ke bő​rét éget​ni kezd​te a csuk​ló​-
tet​kó. Va​la​m i gond le​het a ter​v ük​kel. Mit nem adott vol​na, ha
most mel​let​te le​het​ne!
A kan​dúr be​le​v áj​ta a kar​já​ba éles kar​m a​it, de ő csak a fo​gát
csi​kor​gat​ta. Mos​tan​ra Di​ab​le vé​res​re kar​m ol​ta a bal or​cá​ját, nya​-
kát és vál​lát, mi​v el a fal egyik fa​pol​cá​ról ug​rott át rá. Más​hogy
nem tud​ta vol​na meg​kö​ze​lí​te​ni az üveg mi​att.
Mi​köz​ben a macs​ka to​v ább​ra is a kulcs​lyuk​ba me​reszt​get​te a
kar​m a​it, Tüs​ke le​hor​gasz​tot​ta a fe​jét, hogy eny​hít​sen a nya​ka fe​-
szü​lé​sén. Csak ak​kor né​zett fel, ami​kor meg​hal​lot​ta a bi​lin​cse
kat​ta​ná​sát. Még mi​előtt el​len​őriz​het​te vol​na a csuk​ló​ját, élet​re
kelt a lift mo​tor​ja, és Ange lár​m á​ja hal​lat​szott a fel​v o​nó bel​se​jé​-
ből.
Di​ab​le hát​ra​csa​pott fü​lek​kel a pad​ló​ra hup​pant, és rej​tek​hely
után ku​ta​tott. Mi​után ta​lált egyet, a csen​gettyűi is meg​szűn​tek
csi​lin​gel​ni.
Tüs​ke va​dul do​bo​gó szív​v el vá​ra​ko​zott. A lel​ke mé​lyén azt re​-
mél​te, hogy Eri​ket a meg​bá​nás hoz​ta ide. Ám ab​ban a pil​la​nat​-
ban, amint ki​nyílt a lift rá​csos ka​pu​ja, meg​ér​tet​te, hogy hi​á​ba re​-
mény​ke​dett. Erik tűnt fel ugyan​is, kar​já​ban az esz​m é​let​len
Rune-nal. Nem az apja volt ő már, ha​nem a Fan​tom fe​ke​te, bal​-
jós öl​tö​zé​ké​ben. Tüs​ke lel​ké​ben a re​m ény utol​só szik​rá​ja is ki​-
hunyt.
 A Fan​tom rá​v il​lan​tot​ta sár​ga sze​m ét, ahogy el​ha​ladt mel​let​te
a mű​tő​asz​tal felé me​net. Ange mö​göt​te to​tyo​gott kur​rog​v a, lát​-
ha​tó​an meg​za​v ar​ta a ven​dég moz​du​lat​lan​sá​ga.
Rune fel​nyö​gött, de nem nyi​tot​ta ki a sze​m ét. Láb​uj​ja​i​ra vér
szá​radt, a haja össze​sá​ro​zó​dott, a ru​há​ja gyű​rött és po​ros lett és
füst sza​gát árasz​tot​ta. Té​pett​sé​ge ar​ról árul​ko​dott, hogy küz​de​ni
pró​bált, ha nem is járt ered​m énnyel. Mind​ez egy​v a​la​m it je​lent​-
he​tett csak: a Fan​tom nem dőlt be a csel​nek. El​bű​v öl​te Rune-t az
éne​ké​v el, és fel​gyúj​tot​ta az ope​ra​há​zat.
Tüs​ke meg​néz​te ma​gá​nak a lány össze​kö​tö​zött csuk​ló​ját. Tel​-
jes va​ló​ját meg​ráz​ta a lát​v ány. Iz​m a​it és csont​ja​it szin​te szét​v e​-
tet​te e bel​ső rob​ba​nás, akár a föld​ké​reg tek​to​ni​kus le​m e​ze​it egy
föld​ren​gés. E bel​ső föld​csu​szam​lás min​den ma​ra​dék együtt​ér​zést
ki​ölt be​lő​le Erik iránt. Nem ha​bo​zott to​v ább. Ab​ban a pil​la​nat​-
ban, amint te​he​ti, min​dent el​pusz​tít a Fan​tom haj​lé​ká​ban. In​-
kább hal​ja​nak meg ő és az apja, sem​hogy Rune-nak kell​jen fi​zet​-
nie az alá​v a​ló​sá​gu​kért.
Jobb csuk​ló​ján en​ge​dett a bi​lincs szo​rí​tá​sa. Di​ab​le-nek si​ke​rült
ki​ol​da​nia. Elég volt hoz​zá​ér​nie, és le​hul​lik róla. Bal keze azon​ban
to​v ább​ra is fog​v a ma​radt. Ad​dig nem fog​ja tud​ni le​húz​ni a fo​-
gan​tyút, amíg Rune ma​gá​tól hoz​zá nem úszik.
A Fan​tom el​for​dul​v a le​v e​tet​te a sú​lyos gáz​m asz​kot, és egy
hús​szí​nű​v el cse​rél​te fel, amely​nek az alja a fel​ső aj​ká​nál vég​ző​-
dött. Min​dig ilyen masz​kok​ban dol​go​zott, ame​lyek elég nagy lyu​-
ka​kat hagy​tak a szem​nek: el​rej​tet​ték, de sza​bad moz​gást is en​ge​-
dé​lyez​tek neki. Dzse​ki​jét a föld​re hány​ta, és úgy mo​tyo​rá​szott
ma​gá​ban, mint egy fu​tó​bo​lond.
Tüs​ke néma pa​ran​csot adott Di​ab​le-nek, hogy lop​ja ki a zse​bé​-
ből a bi​lincs kul​csát, ha tör​té​ne​te​sen ott tart​ja. A kan​dúr elő​óva​-
ko​dott rej​tek​he​lyé​ről, oly nesz​te​le​nül, hogy ez​út​tal egyet​len csen​-
gő​je sem szó​lalt meg, és a dzse​ki felé sur​rant. Ange macs​ka​ba​rát​-
ja felé nyúj​to​gat​ta hosszú nya​kát, hát​ha újabb já​ték​ra hív​ja.
– Mit mű​v el​tél, Erik? – szó​lalt meg Tüs​ke, hogy el​te​rel​je a
Fan​tom fi​gyel​m ét.
– Chris​tine meg fog ne​kem bo​csá​ta​ni. Nem te​het más​ként. A
lá​nyunk​nak adom a hang​ját. – A Fan​tom mű​anyag kesz​tyűt hú​-
zott az előb​bi he​lyé​re, han​gos plattya​nás​sal fe​szült rá re​m e​gő ke​-
zé​re.
Tüs​ke még soha nem lát​ta őt resz​ket​ni. Pil​lan​tá​sa az alvó
Rune-ra té​v edt, és új​ra​éledt ben​ne a re​m ény. A lány va​rá​zsa
még​is​csak meg​tet​te a ma​gá​ét. Rést ütött a Fan​tom vé​dő​paj​zsán,
amit ő, Tüs​ke ki​ak​náz​hat.
– Nem fog meg​bo​csá​ta​ni ne​ked! – hö​rög​te, nem tö​rőd​v e iz​-
mai saj​gá​sá​v al. – Meg​es​küd​tél neki a ha​lá​los ágyán, hogy fel​-
hagysz min​den esze​m ent őrült​sé​ged​del. El​éne​kel​tél még egy du​-
et​tet a gyer​m e​ke​te​kért, aki ad​dig​ra a föld​dé lett. Chris​tine ak​kor
bo​csát csak meg ne​ked, ha ál​lod a sza​v ad.
Ange, aki ed​dig Erik kö​rül lá​bat​lan​ko​dott, most fel​röp​pent a
mű​tő​asz​tal​ra, és Rune-nak a ha​sán össze​kö​tö​zött keze felé kap​-
do​sott. A zsi​ne​get bö​köd​te a cső​ré​v el, és vád​lón kur​ro​gott Erik
felé.
– Ele​gem van mind a ket​tő​tök​ből! – Erik re​m e​gő uj​jak​kal
ma​tat​ni kez​dett or​v o​si mű​sze​rei kö​zött, és egy gu​ri​gás ezüst​tar​-
gon​cá​ra ra​kos​gat​ta ki, amit ki​v á​lasz​tott. Azt a fecs​ken​dőt is ki​ké​-
szí​tet​te, amely Ka​ta​ri​na ha​ját tar​tal​m az​ta, mi​v el a Nils​so​nok
DNS-ét is be akar​ta ol​ta​ni a biz​ton​ság ked​v é​ért a cse​cse​m őn ej​-
ten​dő vá​gás​ba. – Rune ide​fe​lé jö​v et a be​le​egye​zé​sét adta… mi​-
után meg​tud​ta, hová zár​ta​lak. Hagyj bé​kén ezek után a vész​m a​-
dár​ko​dá​sod​dal! A lány élni fog, aho​gyan Jip​pet​to sem halt meg.
Tüs​ke néz​te resz​ke​tő ap​ját. Ha így re​m eg a keze mű​tét köz​-
ben, Rune nem fog​ja túl​él​ni a be​avat​ko​zást. Erik be​le​m etsz majd
a nya​ki ve​rő​ér​be, és a lány el​v ér​zik.
– Csu​pán ezt a pi​cur​ka ál​do​za​tot kell meg​hoz​nia, az​tán együtt
le​het​tek – foly​tat​ta Erik. – Mi​lyen fur​csa is a sors tré​fá​ja. Nem
gon​dol​tam, hogy té​ged tal​ál​lak meg elő​ször az iker​lán​gok kö​zül.
Tüs​ke azt hit​te, rosszul hall.
– Mi? Hogy mon​dod?
– Adel​la el​m ond​ta, hogy azok lesz​tek, még mind​ket​tő​tök szü​-
le​té​se előtt. Chris​tine és én is iker​lán​gok vol​tunk, de ri​tu​á​li​san
soha nem egye​sül​tünk. Ezért ha​sadt ket​té az ő lel​ke egy fi​ú​ra és
egy lány​ra. Ami​kor évek​kel ez​előtt kö​v et​tél en​gem a ka​ta​kom​bák
mé​lyé​re, be​bi​zo​nyí​tot​tad, hogy te vagy az a fiú. Örö​köl​ted Chris​-
tine tü​zes ter​m é​sze​tét. Mi​kor pe​dig a ke​ze​m et meg​érint​v e el​v et​-
ted az erő​m et, őt érez​tem ben​ned. Ek​kor már biz​to​san tud​tam,
hogy a jós​lat igen​is va​ló​ra vá​lik: csak egye​sí​te​ni kell a lel​ke​ket, és
a dal új​já​szü​le​tik. A tu​da​tos ál​do​zat min​den szen​v e​dés​nek vé​get
vet. Már csak a lányt kel​lett meg​ta​lál​nom, és el​ér​nem, hogy ne
mond​jon ne​m et.
Tüs​két el​ön​töt​te az epe. Erik ed​dig egy szót sem szólt iker​lel​-
kek​ről a jós​lat​ban. Ak​kor őt is ezért vit​te haza, azok után is, hogy
a hang​ját már kis​fi​ú​ként tönk​re​tet​ték. Ezért adta neki a he​ge​dűt
is, mi​után Rune nagy​nén​je ott hagy​ta szá​m á​ra az ötös szá​m ú
pá​holy​ban. A hang​szer ide​je​ko​rán össze​kö​töt​te a két fi​a​tal éle​tét,
hogy vé​gül min​den a Fan​tom óha​jai sze​rint tel​je​sül​jön. Az​előtt
tud​ta már, hogy a sors egy​m ás​nak szán​ta őt és Rune-t, mi​előtt
maga rá​esz​m élt. És úgy ren​dez​te, hogy a szá​lak eh​hez az éj​sza​-
ká​hoz, eh​hez a mű​tő​asz​tal​hoz ve​zes​se​nek.
– Te, te…! – Tüs​ke csak hör​gött te​he​tet​len dü​hé​ben, és öm​lött
a könnye.
– Néha no​szo​gat​ni kell egy ki​csit a sor​sot. – Erik be​kap​csol​ta
az át​v i​te​li szer​ke​ze​tet. Lám​pák gyúl​tak ki, a fé​nyük vissza​tük​rö​-
ző​dött a fa​la​kon. Mind​ezt fé​m es kat​ta​ná​sok kö​v et​ték. – Meg​ta​-
nul​tam, hogy ne bíz​zak meg az uni​v erzum jó​in​du​la​tá​ban. – A
Fan​tom, mint​egy sza​v ai alá​tá​m asz​tá​sá​ra, meg​iga​zí​tot​ta a
maszk​ját. A mű​tő​asz​tal túl​ol​da​lá​ra gör​get​te a tar​gon​cát. Most
úgy né​zett far​kas​sze​m et Tüs​ké​v el, hogy a pá​ci​en​se ket​tő​jük közé
ke​rült. – Íme, el​ér​kez​tünk min​den​szen​tek​hez. Ezen az éj​sza​kán
meg​nyíl​nak a ha​tá​rok a ha​lan​dók és a túl​v i​lág kö​zött. Mind a
né​gyen itt va​gyunk együtt… és Chris​tine hang​ja is​m ét élet​re kel.
– Biz​tos vagy eb​ben? – kér​dez​te Tüs​ke, össze​szed​v e ma​gát.
Lába alatt egy​re iz​ga​tot​tab​bá vál​tak a kí​gyók, és ve​szett düh​v el
tá​m ad​tak az üveg​re. Tüs​ke a láb​fe​jé​v el szív​ta ma​gá​ba az élet​ere​-
jü​ket. Meg​annyi tű​szú​rás​ként ér​zé​kel​te eze​ket a pa​rá​nyi ener​gi​a​-
lö​ke​te​ket, oly pa​rá​nyi​kat, hogy Erik fel sem fi​gyelt a do​log​ra.
Mind​ezt Rune-nak is to​v ább tud​ta adni lát​ha​tat​lan kö​te​lé​kük ré​-
vén. Csuk​ló​tet​kó​ja fel​iz​zott, annyi​ra, hogy fel​for​ró​sí​tot​ta a bi​lin​-
csét. Rune-é men​ten vá​la​szolt, ki​gyújt​v a ke​zén a kö​te​let, ami
füs​töl​ni kez​dett… Ange szár​nyát a lány fölé bo​rí​tot​ta, hogy el​ta​-
kar​ja, mi tör​té​nik.
– Mit ér​tesz ezen? – Erik egyik ke​zé​v el la​zán meg​tá​m asz​ko​-
dott az acél mű​tő​asz​tal​ban, úgy ha​jolt Rune fölé. Ár​nyé​ka rá​v e​-
tült a fe​hér es​té​lyi fö​lött a de​kol​tázs​ra. Má​sik resz​ke​tő ke​zé​ben
szi​két tar​tott, és a lány tor​kát ta​nul​m á​nyoz​ta.
– Hal​lot​tam éne​kel​ni ma este. Olyan…
– An​gya​li volt? – fe​jez​te be he​lyet​te Tüs​ke, el​fojt​v a nö​v ek​v ő
ret​te​gé​sét. Rune hosszú, sö​tét szem​pil​lái meg​rez​dül​tek. Fél szem​-
mel a fiú felé san​dí​tott. Jel​zés volt ez, hogy na​gyon is ma​gá​nál
van, és csak az al​ka​lom​ra vár, hogy ak​ci​ó​ba len​dül​jön. He​lyes,
kis​lány! – gon​dol​ta a fiú. Ne moz​dulj, amíg Erik hát​ra nem for​-
dul.
– Igen. An​gya​li, ahogy mon​dod. – Erik egy spot​lám​pát hú​zott
a lány feje fölé. Ál​lát le​szeg​v e a tor​ká​ra fek​tet​te a szi​két, és a vá​-
gás irá​nyát mér​le​gel​te. A keze köz​ben egy​foly​tá​ban resz​ke​tett. –
No, nézd csak, nem em​lék​szem! Hol is kell meg​ej​te​ni az első be​-
met​szést?
– Arra nem gon​dol​tál – ve​tet​te fel Tüs​ke, lát​v a, mennyi​re be​-
ijed Rune… ő szin​tén ha​son​ló​an ér​zett, po​fa​csont​ja rán​ga​ni kez​-
dett –, hogy a jós​lat már​is be​tel​je​se​dett? És hogy aki​nek ál​do​za​-
tot kell hoz​nia mind​nyá​junk nyu​gal​m a ér​de​ké​ben, az te vagy?
Erik el​hú​zó​dott az asz​tal​tól, és mér​ge​sen rá​v il​lan​tot​ta a sze​-
mét. Szi​ké​v el a ke​zé​ben át​m ent az asz​tal túl​ol​da​lá​ra, Tüs​ke kö​ze​-
lé​be, mi​köz​ben a há​tát mu​tat​ta Rune-nak. A lány arc​iz​m ai el​la​-
zul​tak.
– Mire gon​dolsz? – kér​dez​te Erik a maga gyö​nyö​rű, dal​la​m os
hang​ján, noha in​kább fe​nye​ge​tés volt ez, mint kér​dés.
– Az én lel​kem és Rune-é egye​sült már, amint azt te ma​gad is
tu​dod. – Tüs​ke fog​v a tar​tot​ta Erik pil​lan​tá​sát, köz​ben azon​ban a
sze​m e sar​ká​ból Ange moz​gá​sát is ér​zé​kel​te. A hattyú a pad​ló​ra
szök​kent, cső​ré​ben a meg​égett, szét​sza​kadt kö​tél​da​rab​bal. Ott az​-
u​tán egy sa​rok​ba to​tyo​gott, hogy ne ma​rad​jon szem előtt. – A
zene ben​ne él, és mi ket​ten sze​lí​dí​tet​tük meg. Chris​tine hang​ja
Rune tor​ká​ból ör​v en​dez​tet meg min​den​kit. To​v ább csi​szol​hat​ja,
di​cső​ség​re vi​he​ti. Ha azon​ban te ki​ope​rá​lod be​lő​le, és át​v i​szed a…
– A hú​god nem élet​te​len te​tem! – Erik resz​ke​tő kéz​zel Tüs​ke
tor​ká​hoz kö​ze​lí​tet​te a szi​két. A fiú nya​ka meg​fe​szült, érez​te bő​rén
a fém hi​de​gét. Nyelt egy na​gyot, ami​től ádám​csut​ká​ja fel-le
szán​ká​zott a pen​ge alatt. Rune idő​köz​ben fel​ült. Szé​del​gett
ugyan, de már volt ere​je el​m e​ne​kül​ni.
Tüs​ke igye​ke​zett le​köt​ni ne​v e​lő​ap​ja fi​gyel​m ét.
– Sem​m i sem sza​v a​tol​ja, hogy az in​ku​bá​tor​ban, amit szá​m á​-
ra szer​kesz​tet​tél, ren​de​sen ki​fej​lő​dik a tü​de​je. Min​den lég​v á​ra​kon
ala​pul, soha nem tesz​tel​ted le a mű​v e​det. Ta​lán mind​örök​re
meg​öl​néd Chris​tine esszen​ci​á​ját, ha…
– El​hall​gass! – Erik fel​bő​szül​v e be​le​v á​gott a fiú nya​ká​ba. Tüs​-
ke érez​te, amint ki​csor​dul a vére. Fe​lü​le​tes vá​gás volt, de he​v es
fáj​da​lom ke​rí​tet​te ha​tal​m á​ba.
Erik sze​m e ki​tá​gult a maszk mö​gött, hát​rált egy lé​pést, és a
pad​ló​ra ej​tet​te a szi​két. Az han​gos kop​pa​nás​sal ért föl​det.
– Ne ha​ra​gudj! – Fu​rán hang​zott a szá​já​ból a bo​csá​nat​ké​rés,
an​nál in​kább, mert ás​pis​v i​pe​rák ta​nyá​ja fölé zár​ta be a ne​v elt
fiát. Zseb​ken​dőt vett elő a zse​bé​ből, és az üve​gen át​nyúl​v a gyen​-
gé​den le​tö​röl​get​te a vért Tüs​ke nya​ká​ról. – Bo​csáss meg, fiam!
– Soha nem vol​tam a fiad! Csu​pán esz​köz vol​tam a ke​zed​ben!
– Csak​hogy én meg​sze​ret​te​lek! – Erik össze​szo​rí​tot​ta a sze​-
mét, le​haj​tot​ta a fe​jét, és hom​lo​kát pár cen​ti​re Tüs​ke mell​ka​sá​tól
az üveg​nek dön​töt​te. – Igen​is sze​ret​lek!
Rune a pad​ló​ra hup​pant a mű​tő​asz​tal túl​ol​da​lán, mi​köz​ben
Ange szár​nyai csat​tog​ta​tá​sá​v al nyom​ta el a zajt, amit oko​zott. A
lány a mű​tő​asz​tal​ba ka​pasz​ko​dott, hogy el ne es​sen, és könny​ben
úszó ar​cát Tüs​ke felé for​dí​tot​ta. Néma kér​dés ült ezen az ar​con,
hogy mi​kép​pen se​gít​het​ne. Tüs​ke azon​ban ne​m et in​tett. Erik túl
in​ga​tag: hol az em​ber tör elő be​lő​le, hol a ször​nye​teg.
– Ne​ked meg ne​kem… – nyög​te Erik, ke​zé​v el az üveg​tar​tály
pe​re​m ét mar​ko​lász​v a, to​v ább​ra is csu​kott szem​m el – vég​re
együtt a csa​lá​dunk. Kér​lek, mondd, hogy meg​ér​ted, hi​szen ő kü​-
lön​ben soha…
– Igen, ér​tem – mo​rog​ta Tüs​ke ke​se​rű​en. – Csa​lád​ként él​-
nénk to​v ább te meg én. Vagy úgy hal​nánk meg mind​hár​m an. –
Jobb csuk​ló​ját köz​ben ki​rán​tot​ta a meg​la​zult bi​lincs​ből, és rá​csa​-
pott a fo​gan​tyú​ra. – Te dön​töt​tél így. Ez lesz az ál​do​za​tunk! –
Ab​ban a mi​nu​tum​ban fel​hang​zott a la​kás fel​ső szint​jén a be​zú​-
du​ló víz​tö​m eg mo​ra​ja.
Erik fel​kap​ta a fe​jét. Kap​kod​v a szed​te a le​v e​gőt maszk​ja mö​-
gött. Csil​lo​gó sze​m é​be ret​te​gő fel​is​m e​rés köl​tö​zött. E sze​m ek fé​-
nye az​tán fo​kon​ként el​kö​dö​sült, ahogy a hal, alga és iszap bű​zét
árasz​tó víz a lift​ak​nán ke​resz​tül a pin​cét is el​ön​töt​te. Pil​la​na​to​-
kon be​lül Erik tér​dé​ig és Rune comb​já​ig ért.
Erik éles si​kol​tás​sal meg​per​dült a sar​ka kö​rül, és a lük​te​tő fa​-
gyasz​tó​kam​ra felé gá​zolt. Az üveg​tar​tály​hoz érve nyö​szö​rög​v e
igye​ke​zett ki​sza​ba​dí​ta​ni a ki​csiny tes​tet a csö​v ek és dró​tok gu​-
ban​cá​ból.
– Eta​lon… – Rune hang​ja alig hal​lat​szott a he​lyi​ség át​el​le​nes
vé​gé​ből a víz menny​dör​gő zú​gá​sá​ban.
– Menj! – szólt rá Tüs​ke. – Di​ab​le majd mu​tat​ja az utat. – Ez
már vissza​for​dít​ha​tat​lan. Mind​össze negy​v en má​sod​per​cünk
ma​radt.
A víz a lány fe​hér es​té​lyi​jé​be ka​pott, és már a nya​kát pas​kol​ta.
– Nem, nem hagy​lak itt! – sut​tog​ta. Csak állt ott to​v ább, ma​-
ka​csul, és könnyes sze​m é​ben ezer​nyi ér​zés küz​dött egy​m ás​sal.
Fáj​dal​m a csak to​v ább té​páz​ta a fiú lel​két, aki​nek meg​ke​se​re​-
dett a szá​ja íze. Bal csuk​ló​ját rán​gat​ta, amely azon​ban to​v ább​ra
is a fal​hoz volt bi​lin​csel​v e. A víz las​san be​öm​lött a tar​tály​ba, újra
iz​ga​lom​ba hoz​v a a lá​bá​nál a vi​pe​rá​kat.
– Meg​pró​bá​lok majd ki​jut​ni. – Ez per​sze ha​zug​ság volt. Egy​-
va​la​ki sza​ba​dít​hat​ta vol​na csak ki, aki azon​ban iga​zán soha nem
lé​te​zett gyer​m e​két gyá​szol​ta, vesz​ni hagy​v a azt, akit fel​ne​v elt. E
ke​gyet​len igaz​ság nyílt seb​ként éget​te Tüs​ke egész lé​nyét. – Rád
vi​szont szük​sé​gük lesz a ba​rá​ta​id​nak… a nagy​né​néd​nek.
Rune fi​nom arc​v o​ná​sai meg​ke​m é​nyed​tek. Meg​ér​tet​te, hogy
nincs re​m ény. Di​ab​le kö​rü​löt​te ta​pics​kol​ta a vi​zet. Még utol​já​ra
zo​kog​v a Eta​lon felé pil​lan​tott, az​tán alá​bu​kott… nem tö​rőd​v e
víz​iszo​nyá​v al. A kan​dúr ve​ze​té​sé​v el el​tűnt a ká​pol​ná​ba át​v e​ze​tő
át​já​ró​ban.
Ott buk​kant ki a víz​ből, ahol Eta​lon elő​ször meg​si​m í​tot​ta az
ar​cát… és ahol utol​já​ra lát​ta az övét.
 26.
LE​GEN​DÁK

„A le​gen​dák las​san múl​nak ki. Élet​ké​pe​seb​bek bár​m ely igaz​ság​-

nál.”
He​len Ha​y es

Mi​után Di​ab​le-lel ki​m ász​tunk a ke​resz​te​lő​m e​den​cé​be nyí​ló, lég​-

men​te​sen le​zárt kam​rá​ból, las​sí​tott fel​v é​tel​hez ha​son​ló​an lát​tam
ma​gam kö​rül a vi​lá​got.
A ká​pol​ná​ban be​le​bot​lot​tam Eta​lon ki​ké​szí​tett bő​rönd​jé​be,
amit ki​nyi​tot​tam… a he​ge​dűt ta​lál​tam ben​ne, a me​se​köny​v et
meg a ru​há​it. Meg​si​rat​tam min​det. Ak​kor tör​tem össze tel​je​sen,
ami​kor rá​lel​tem fél​ol​da​las maszk​ja​i​ra, ame​lyek tö​ké​le​tes má​sai
vol​tak gyö​nyö​rű vo​ná​sa​i​nak. Az​tán szi​ré​na​si​v í​tást hal​lot​tam. A
le​v e​gő​ben füst​szag ter​jen​gett. Eszem​be ju​tott nap​pa​li éle​tem. Be​-
csap​tam a bő​rönd fe​de​lét, és min​de​nes​től a ká​pol​ná​ban hagy​-
tam. Ahogy vol​tam, csu​rom​v i​ze​sen, mez​te​len lá​ba​m at vé​res​re
hor​zsol​v a ro​han​tam át a sö​tét​be bo​ru​ló te​m e​tő​ker​ten. Di​ab​le a
bo​kám​nál spu​ri​zott mel​let​tem. Köz​ben szánt szán​dék​kal nem
néz​tem a gyer​m ek​sír felé. Át​szá​gul​dot​tam a hí​don, a ker​ten, be
az ope​ra​ház​ba.
Va​la​ki már ki​hív​ta a tűz​ol​tó​kat a ve​ze​té​kes te​le​fo​non, ezért
men​tők és tűz​ol​tó​ko​csik vil​lo​gó lám​pá​sai fo​gad​tak. Meg​le​pett,
hogy a Fan​tom nem vág​ta el a te​le​fon​ká​be​le​ket, ho​lott meg​te​-
het​te vol​na, ha akar​ja. Ed​dig na​gyon is oda​fi​gyelt a rész​le​tek​re.
Úgy lát​szik, még​is ha​gyott egér​utat a me​ne​kü​lés​re. Ta​lán Eta​lon
éle​tét is meg​m en​ti – kezd​tem el re​m ény​ked​ni.
Szin​te min​den​ki ki​cső​dült a par​ko​ló​ba. Char​lot​te néni és Bou​-
chard is ott vol​tak. A ta​ná​ri kar​ból csak Tom​lin hi​ány​zott.
Sunnyt és a ba​rá​ta​i​m at nem lát​tam. Őket Char​lot​te néni rö​v id​del
az után lát​ta tá​v oz​ni, hogy „Tom​lin” el​in​dult utá​nam a bál​te​-
rem​ből.
Bou​chard-t nem ta​lál​ta, ezért egy​m a​gá​ban in​dult utá​nuk, ne​-
hogy be​le​ke​v e​red​je​nek az egész​be. Az első eme​let​re érve azon​ban
szem​be​ta​lál​ta ma​gát a Bou​chard-t és Jip​pet​tót meg​tá​m a​dó méh​-
raj​jal. Mi​v el egyi​kő​jük sem moc​cant, a mé​hek nem tá​m ad​tak rá​-
juk. Újabb vá​rat​lan ap​ró​ság volt ez, ami re​m ényt su​gallt… hi​szen
maga a Fan​tom pa​ran​csolt ál​do​za​ta​i​ra, hogy ma​rad​ja​nak moz​-
du​lat​la​nok, ha ked​v es az éle​tük… Mind​ezt én is a sa​ját sze​m em​-
mel néz​tem még vé​gig. Le​het azon​ban, hogy a Fan​tom csak a
mé​hek éle​tét véd​te, ne​hogy tö​m e​ge​sen el​pusz​tul​ja​nak.
Char​lot​te néni bűz​bom​bák​kal űzte el őket. Az​tán fel​élesz​tet​te
a transz​ból Bou​chard-t és Jip​pet​tót. A bál​te​rem​ben ezt kö​v e​tő​en
kezd​tek si​kol​toz​ni a ven​dé​gek. Mire ők hár​m an fel​ér​tek a má​so​-
dik​ra, be​zá​rult előt​tük a te​rem aj​ta​ja. Együt​tes erő​v el fel​fe​szí​tet​-
ték, és min​den​kit ki​m en​tet​tek, mi​előtt a lán​gok fel​emész​tet​ték a
ter​m et. A mennye​ze​ti tűz​ol​tó​rend​szert va​la​ki ko​ráb​ban tönk​re​-
tet​te.
A Fan​tom jó​in​du​la​tá​ra nem iga​zán le​he​tett szá​m í​ta​ni.
A fő​be​já​ra​ton Sunny és a ba​rá​ta​im csak úgy jut​hat​tak vol​na
ki, ha ugyan​úgy fel​fe​szí​tik, mint Char​lot​te né​ni​ék a bál​te​rem aj​-
ta​ját. Mi​v el ez nem tör​tént meg, csak egy​fe​lé me​ne​kül​het​tek a
Sunny​ra amúgy ha​lá​los mé​hek elől. Egé​szen ad​dig nem gon​dol​-
tam a tető el​v e​szett kul​csá​ra. Mi​v el ad​dig​ra az első és a má​so​dik
eme​let már lán​gok​ban állt, a tit​kos át​já​rók​kal egye​tem​ben, Di​ab​-
le-höz for​dul​tam se​gít​sé​gért, mert eszem​be ju​tott, mek​ko​ra vi​-
hán​co​lást csa​pott ő és Ange elő​ző este a te​tőn, ahol épp Eta​lon​nal
ran​diz​tam.
 A kan​dúr csi​lin​ge​lő csen​gettyű​i​v el újabb tit​kos át​já​ró​hoz ve​ze​-
tett, amely a bok​rok mö​gött nyílt az épü​let há​tá​ban – csa​pó​aj​ta​ja
na​gyobb ku​tya​há​za​ké​ra em​lé​kez​te​tett. Fel​v e​ze​tett a ku​po​lá​ig.
Biz​ton​sá​go​san ki​m e​ne​kí​tet​tem hát a ba​rá​ta​i​m at, akik hős​ként él​-
tet​tek.
Én azon​ban tud​tam, ki volt itt az iga​zi hős, és min​den szív​-
dob​ba​ná​som​m al őt gyá​szol​tam.
Mi​köz​ben ba​rá​ta​im​m al kart kar​ba ölt​v e a par​ko​ló felé tar​tot​-
tunk, el​m ond​ták, hogy mi​után el​hagy​tam a bál​ter​m et, Sunny
kö​zöl​te ve​lük, Tom​lin „se​gít” le​buk​tat​ni az ül​dö​ző​m et. Quan, Jax
és Aud​rey bő fél órán át hu​za​kod​tak, mi​után úgy dön​töt​tek, hogy
ép​pen​ség​gel Tom​lin is le​het, aki a nyo​m om​ban jár. Ezért kö​v et​-
tek, hogy a se​gít​sé​gem​re le​gye​nek, aho​gyan min​dig is tet​ték, igaz
ba​rá​tok mód​já​ra.
Mi​kor be​fu​tot​tak az au​tók, ame​lyek a vá​ros​ba vit​tek min​ket,
ész​re​v et​tem, hogy Di​ab​le se​hol sincs. Röp​ke imát mor​m ol​tam
ak​kor a füst​sza​gú, vi​rág​il​la​tos szél​be, hogy ta​lál​ja és ment​se meg
a gaz​dá​ját.
Más​nap anyu Pá​rizs​ba re​pült, ahol egy hé​tig ma​radt… Nem
iga​zán várt haza, de ne​kem sem aka​ró​dzott ha​za​m en​ni. Már Pá​-
rizst érez​tem az ott​ho​nom​nak, és ezt meg is mond​tam neki.
A rend​őrök az ope​ra​há​zat át​ku​tat​v a fel​fe​dez​ték Tom​lin te​te​-
mét a tü​kör​fal mö​gött. Ez ugyan​is meg​re​pedt a tűz​ben, így vált
lát​ha​tó​v á a tit​kos át​já​ró. A ter​m é​szet​is​m e​ret-ta​nár el​égett, és az
üveg​cse​re​pek is szét​szab​dal​ták, de azért fel le​he​tett is​m er​ni. Ő
volt az első szá​m ú gya​nú​sí​tott. El​v ég​re is ő ren​dez​te be a bál​ter​-
met, ő volt az est fő szer​v e​ző​je. Ő fe​lelt a hal​lu​ci​no​gé​nek​kel meg​-
bo​lon​dí​tott fo​gá​so​kért és a pun​csért is. Bou​chard mű​he​lyé​be is ő
ve​zet​te be a ki​tö​m ött ál​la​tok fali lap​ja​i​hoz csat​la​ko​zó csö​v e​ken át
a mé​he​ket. Őt tet​ték fe​le​lős​sé a szét​szab​dalt egyen​ru​há​i​m ért és a
dög​lött var​jú​ért, amit a bü​fé​ben ta​lál​tam a szé​ke​m en. Neki tu​laj​-
do​ní​tot​ták a fe​hér fél​ol​da​las masz​kot, a „ha​m is” le​v e​le​ket, a ká​-
pol​na ró​zsá​it, csö​v e​it és a csuk​ló​pán​tot… Per​sze én és a ba​rá​ta​im
mé​lyen hall​gat​tunk ar​ról, hogy az utób​bi ket​tő ve​ze​tett el min​ket
a rave-par​ti​ra. Mi ér​tel​m e lett vol​na be​v al​la​nunk az igaz​sá​got?
Úgy​sem tud​tuk, hol, mer​re van az a hely, vagy hogy mi tör​tént
ott egy​ál​ta​lán.
Saj​nál​tam kis​sé, hogy min​dent Tom​lin nya​ká​ba varr​tak, hi​-
szen a tu​laj​don sze​m em​m el lát​tam, mi​lyen könnyen ma​ni​pu​lál​ja
Erik az em​be​re​ket. A ta​nár úr nem is volt olyan alá​v a​ló fic​kó…
csak épp fél​re​v e​zet​ték. Annyit azért el kel​lett is​m er​nem, hogy el​-
ra​bolt. A tit​kos át​já​rók​ban kuk​sol​v a ta​nú​ja vol​tam, ho​gyan in​dít​-
ja el a szer​ke​ze​tet, ami a bál​te​rem le​égé​sé​hez ve​ze​tett. A zsa​ruk a
ká​pol​nát is át​fé​sül​ték bűn​je​le​kért, de sem​m i ér​dem​le​ge​set nem
ta​lál​tak. Csu​pán egy vö​rös hattyú ka​pott szárny​ra azon nyom​-
ban, hogy rá​nyi​tot​ták az aj​tót. El​tűnt az erdő sö​tét​jé​ben, mi​előtt
el​fog​hat​ták vol​na. A ru​ha​ne​m ű​v el és masz​kok​kal meg​ra​kott bő​-
rön​döt a he​ge​dű​v el nem em​lí​tet​te a rend​őr​sé​gi jegy​ző​könyv.
A nap vé​gé​re a zser​nyá​kok le​zárt​nak te​kin​tet​ték a nyo​m o​zást.
Min​den baj mö​gött egy ta​nár állt, aki​nek el​v et​te az eszét évek​kel
ko​ráb​ban el​szen​v e​dett mo​to​ros bal​ese​te. Ez az eset to​tál ki​cse​rél​-
te, töb​bé nem volt már a régi. Be​te​ges rög​esz​m é​je lett az Ope​ra​-
ház Fan​tom​ja, és a ta​no​da új üd​v ös​ké​jé​nek, Rune Ger​m a​in​nek a
sze​m é​lyén ke​resz​tül akar​ta ki​él​ni a fan​tá​zi​á​it. A kis​lány ré​geb​ben
ének​lé​si kény​szer​ben szen​v e​dett.
Ezt a lányt a Fan​tom fia gyó​gyí​tot​ta ki a ba​já​ból.

A no​v em​ber első he​tei gyor​san re​pül​nek, min​den szív​fáj​dal​m am

el​le​né​re. A csuk​ló​tet​kóm – Char​lot​te né​nin és Bou​chard-on kí​v ül
min​den​ki úgy tud​ja, hogy hen​ná​v al fes​tet​tem oda – nem éget,
nem fáj, vi​szont me​leg, ami sze​m er​nyi re​m ény​re ad okot. Azt vi​-
szont nem ér​tem, hogy ha Eta​lon él, mi​ért nem pró​bált még kap​-
cso​lat​ba ke​rül​ni ve​lem, ha más​hogy nem, hát az ál​m a​im​ban.
Va​la​hány​szor éne​ke​lek, rá gon​do​lok. Oda​ha​za a posz​ter a vér​-
ző ró​zsá​v al szin​tén rá em​lé​kez​tet fe​hér szir​m a​i​v al és a vi​rág bi​bé​-
jé​ből ki​csor​gó vér​rel. Kis​lány ön​m a​gam fé​le​lem nél​kül nyúl a
tüs​kék közé. Nem fél, hogy meg​seb​zik a bő​rét és vért fa​kasz​ta​nak
uj​ja​i​ból, mert ha igen, az is meg​éri a fáj​dal​m at, le​gyen akár​m ek​-
ko​ra.
Az ét​v á​gya​m on is meg​ta​nul​tam úrrá len​ni, egy​szer​re csak ki​-
sebb ada​go​kat ve​szek ma​gam​hoz. Tu​dom azért, hogy néha na​-
gyobb lak​m á​ro​zás​ra len​ne szük​sé​gem. Eta​lon út​m u​ta​tá​sa hí​ján
Char​lot​te néni ta​ná​csa​i​ra tá​m asz​ko​dom. Vég​té​re is ti​zen​öt éves
kora óta si​ke​rült meg​őriz​nie a tit​kát. A néni tö​ké​le​tes ár​nya​la​tú
kon​takt​len​csét ta​lált a szá​m om​ra. Mire anyu és Ned meg​lá​to​gat​-
tak min​ket há​la​adás​kor, hoz​zá​szok​tam a vi​se​lé​sé​hez. Hí​re​ket
hoz​tak Ben​ről, aki ki​ke​rült a kór​ház​ból, és tel​je​sen fel​épült. Az
or​v o​sok úgy vé​lik, a rosszul​lé​te es​té​je mind​örök​re ki​esett az em​-
lé​ke​ze​té​ből. Ez a hír na​gyobb ka​rá​cso​nyi aján​dék ne​kem, mint
Trig és Ja​ni​ne le​v e​lei.
Is​ko​lánk to​v ább mű​kö​dik a szü​lők tá​m o​ga​tá​sá​v al. Az osz​tály​-
ter​m e​ket, a pró​bák hely​szí​ne​it és a la​kó​szo​bá​kat ide​ig​le​ne​sen egy
pá​ri​zsi apart​m an​ház​ba köl​töz​tet​ték, ame​lyet ki​bé​rel​tünk, amíg
az ope​ra​ház ta​ta​ro​zá​sa be nem fe​je​ző​dik. Fab​re diri ta​lált rá, aki​-
nek van egy in​gat​la​nos ba​rát​ja. Mi​v el név​te​len jó​te​v őnk​nek nyo​-
ma ve​szett, mos​tan​tól a be​fek​te​tők​re kell ha​gyat​koz​nunk, pon​to​-
san úgy, aho​gyan a szer​ző​dés is elő​ír​ja. Char​lot​te néni és Bou​-
chard is kö​zé​jük tar​toz​nak. Mind​ket​te​jük​nek szív​ügye, hogy a
Ró​zsa Vére vissza​nyer​je ere​de​ti, avítt bá​ját. Jövő nyá​rig, A tü​zes
an​gyal be​m u​ta​tó​já​ig bő​v en van is rá idő.
Re​na​ta sze​re​pét vi​szont új em​ber vi​szi. Arra hi​v at​koz​v a, hogy
lel​ki​leg sok​kol​tak a ször​nyű ese​m é​nyek, át​ad​tam Aud​rey-nak,
ma​gam pe​dig el​v ál​lal​tam egy ki​sebb ala​kí​tást. Be​v al​lom, je​lent​-
kez​tem el​len​ben a La Scho​la Can​to​rum fel​v é​te​li​jé​re, ahon​nan
Aud​rey is ösz​tön​dí​jat re​m élt. Most, hogy az övé Re​na​ta sze​re​pe,
meg is van rá az esé​lye. Mind​annyi​un​kat meg​lep​te, hogy Ka​tet a
leg​ke​v és​bé sem iz​gat​ta a sze​rep el​v esz​té​se. Ami azt il​le​ti, le​fog​lal​-
ta, hogy ő hor​doz​za Ro​xie köny​v e​it a tan​órák​ra, se​gít neki fel​jut​-
ni a lép​cső​kön és a tál​cá​ját is vi​szi az ét​ke​zé​sek ide​jén. Mi​óta a
ba​rát​nő​je el​tör​te a lá​bát, egy perc​re sem hagy​ta ma​gá​ra. A ször​-
nyű bá​léj​sza​kán a le​zu​ha​nó csil​lárt rúg​ta ugyan​is fél​re, amely
rá​esett vol​na Kat​re. A je​lek sze​rint a kis​asszony rá​jött, hogy más
is van az élet​ben, nem csu​pán a ce​leb​csil​lo​gás vagy egy sze​xi kék
sze​m ű, sző​ke hajú srác.
Hogy ho​gyan ál​lok Jax​szel? Meg​be​szél​tük, hogy ami a rave-
par​tin tör​tént ket​tőnk kö​zött, azt a dro​gok ro​v á​sá​ra ír​hat​juk.
Nincs na​gyobb re​a​li​tá​sa vagy je​len​tő​sé​ge, mint a bá​léj​sza​ka hal​-
lu​ci​ná​ci​ó​i​nak. Aud​rey mind​ket​tőnk​nek meg​bo​csá​tott, és vég​re
sze​rel​m et val​lott Jax​nek. Jár​ni kezd​tek, ők a suli álom​pár​ja.
Mind​ket​ten a ha​lál tor​ká​ból me​ne​kül​tek meg, meg tud​ják hát be​-
csül​ni a bol​dog​sá​gu​kat.
A há​la​adást kö​v e​tő pén​te​ken Ned ki​v i​szi any​ut Ver​sailles-ba,
én pe​dig Char​lot​te né​ni​v el meg​lá​to​ga​tom Lil nagy​m a​m át. El​néz​-
ve a na​gyi ős​öreg rán​ca​it, meg az apu​é​ra annyi​ra ha​son​lí​tó sze​-
mét és or​rát, meg​ta​nu​lok va​la​m it: meg​bo​csá​ta​ni sok​kal
könnyebb, mint ne​hez​tel​ni. Le​het, hogy az év vé​gét sem éri meg,
de leg​alább nem ha​rag​gal vá​lunk el.
A lá​to​ga​tás után Char​lot​te néni meg​kér​de​zi, nem kí​sé​rem-e el
a ta​no​dá​ba, ahol a ta​ta​ro​zás me​ne​tét el​len​őr​zi. Elő​ször lá​tom vi​-
szont a he​lyet hal​lo​w e​en óta. Meg​ér​kez​v e egyet​len má​sod​per​cet
sem vesz​te​ge​tek az ope​ra​ház​ra, és a néni sem fir​tat​ja, hová tű​-
nök. Mind​össze arra kér, hogy egy óra múl​v a ér​jek vissza.
Nap​sü​té​ses idő van, de a szél már csí​pős, és ta​laj- és nö​v ény​-
zet​il​la​tú. Sap​kát hú​zok a fe​jem​re, és össze​hú​zom ma​ga​m on tar​-
ka​bar​ka, hím​zett dzse​ki​m et meg a kö​tött sá​lamat. Ma olyan far​-
mert vet​tem fel, amit be​fol​toz​tam a tér​dem​nél, hogy ne fáz​zak a
ha​sí​té​kon be​fú​v ó hi​deg​től. Vé​gig​m e​gyek a ker​ti ös​v é​nyen, köz​-
ben oda-oda​san​dí​tok a vi​rá​gok​ra és nö​v é​nyek​re. Egye​sek el​her​-
vad​tak, má​sok téli álom​ra tér​tek, megint má​sok még tart​ják for​-
má​ju​kat és szí​nü​ket, de már ra​gyog raj​tuk a tél dere. Ta​vasszal
majd na​pon​ta ki​já​rok ide – fo​ga​dom meg ma​gam​nak.
Mo​so​lyog​v a érek a híd​hoz, mert már nem fé​lek a lent hab​zó
víz​től. A gyer​m ek​sírt meg​pil​lant​v a azon​ban el​ko​m o​ro​dom. Ami​-
kor meg​lát​tam azt az üres por​hü​v elyt a hű​tő​kam​rá​ja vi​zé​ben,
csö​v ek​re köt​v e, ame​lyek fényt és éle​tet pum​pál​tak bele, egy pil​la​-
nat​ra el​bi​zony​ta​la​nod​tam, nem kel​le​ne-e még​is oda​ad​nom neki
a han​go​m at. Eta​lon ér​v ei azon​ban meg​győz​tek az el​len​ke​ző​jé​ről.
Tü​dőt és mű​kö​dő szí​v et nem tud​tam vol​na nö​v esz​te​ni neki. Mi​-
vel pe​dig ne​kem meg​v an mind a ket​tő, az én dol​gom, hogy élet​-
ben tart​sam Chris​tine hang​ját.
Va​la​m i fur​csát fe​de​zek fel a sír​fel​ira​ton, így kö​ze​lebb hú​zó​-
dom a kő​böl​cső​höz. Va​la​ki oda​v és​te az 1883-as év​szám mel​lé:
ok​tó​ber 31. És már a név is mel​let​te állt: Re​m ény. A föl​det is fris​-
sen ás​ták fel a sír kö​rül.
Esze​rint Eta​lon él! Erik meg​h agy​ta a fia éle​tét! – nyi​lall be​-
lém a fel​is​m e​rés.
Ak​kor vi​szont… él a Fan​tom is.
Mit is írt oda Chris​tine a raj​zá​ra? A le​gen​dák örök​ké él​nek.
Nem ijeszt meg ez a gon​do​lat. A Fan​tom már nem bánt​hat
en​gem. Eta​lon tesz róla.
Meg​tö​röl​ge​tem a sze​m em a dzse​kim uj​já​v al, és a ká​pol​na felé
for​du​lok. Újra meg​saj​dul a szí​v em. Olyan mély só​v ár​gás tör
rám, hogy alig ka​pok le​v e​gőt. Nem ter​v ez​tem, hogy be​m e​gyek,
nem érez​tem még ma​gam kész​nek rá. Ek​kor azon​ban va​la​m i
húz​ni kezd a tet​kó​m on ke​resz​tül, kép​te​len va​gyok el​len​áll​ni a
von​zá​sá​nak.
Kér​lek, Eta​lon, bár​h ol vagy, légy bol​dog! Ne rej​tőzz el a vi​lág
elől! Élj! – gon​do​lom.
Bő​v en meg​ér​dem​li ezt a ször​nyű gye​rek​ko​ra után, meg azért,
ami​ért olyan hő​si​e​sen vé​del​m ez​te a ta​no​dát és en​gem.
El​szo​rul a tor​kom, hi​á​ba nem lát​szik raj​tam, hogy fé​lek. Önző
va​gyok, mert azt aka​rom, hogy örök​re itt le​gyen, se​hol más​hol.
Be​lö​köm az aj​tót, szé​les nap​fény​sá​v ot fest​v e a pisz​kos kő​pad​-
ló​ra. Puha fé​nyek kúsz​nak fel a fa​lak​ra is a fes​tett​üveg-ab​la​kon
át be​szü​rem​lő nap​v i​lág​nál. Ahogy be​csu​kom ma​gam után az aj​-
tót, kö​rül​ölel a csend. Csak a szél su​sog az ab​lak re​pe​dé​se​in ke​-
resz​tül. Or​ro​m at meg​csap​ja a ned​v es kő sza​ga, amit azon​ban el​-
nyom a min​dent be​töl​tő ró​zsa​il​lat.
Óva​to​san lép​ke​dek elő​re, mi​köz​ben a sze​m em las​san hoz​zá​-
szo​kik eh​hez az arany​füs​tös fél​ho​m ály​hoz. El​áll a lé​leg​ze​tem,
ami​kor meg​lá​tom apu he​ge​dű​jét a ke​resz​te​lő​m e​den​ce fe​ne​kén.
Mel​let​te ta​ka​ró he​v er a kö​v ön, két​szí​nű ró​zsa​szir​m ok​kal te​le​hint​-
ve.
– Tu​dom, ágyat ígér​tem, de nem fért ki az át​já​rón.
Örö​m öm​ben sír​hat​né​kom tá​m ad, ahogy meg​hal​lom a fran​cia
ak​cen​tu​sos, re​ked​tes han​got. Hát​ra​for​du​lok, mire ő ki​lép a sö​tét​-
ből a ká​pol​na át​el​le​nes vé​gé​ben. Ma​gas, iz​m os, sze​líd je​len​ség. A
mes​te​rem.
Di​ab​le-t tart​ja a kar​já​ban. Mi​köz​ben mi ket​ten né​m án nézzük
egy​m ást, a kan​dúr prüsz​köl​v e til​ta​ko​zik a fog​ság el​len, csen​gői
han​gos csi​lin​ge​lé​se köz​ben. „Gaz​dá​ja” vé​gül le​te​szi a föld​re.
Di​ab​le fe​lém ira​m o​dik. A bo​kám​nál meg​áll, és si​e​tős nyol​ca​-
sok​kal kör​be​tán​col. Ez​u​tán vissza​ro​han a sö​tét​be, a ke​resz​te​lő​-
me​den​ce mögé. Csi​lin​ge​lé​se ek​kor meg​szű​nik, an​nak je​le​ként,
hogy va​la​ho​gyan ki​utat ta​lált a sza​bad​ba.
Eta​lon köz​ben nem moz​dul, csu​pán a ci​pő​jét ve​szi le. Hul​lá​-
mos, bar​na ha​ját le​nyí​rat​ta, egész ren​des frizu​ra​for​m á​jú​ra.
Könnyű sö​tét​kék pu​ló​v er, zakó és sö​tét​kék kord​bár​sony nad​rág
van raj​ta. A ci​pő​jét azért vet​te le, hogy be​m u​tas​sa a zok​ni​ját… az
én aján​dé​ko​m at.
Fé​lig ne​v et​v e, fé​lig sír​v a a szám elé ka​pom a ke​zem. A leg​szí​-
ve​seb​ben a kar​já​ba vet​ném ma​gam, hogy el​hal​m oz​zam csók​ja​-
im​m al és be​le​túr​jak sely​m es ha​já​ba. Egy álló hó​nap​ja más​ra sem
vágy​tam, csak erre. Va​la​m i​ért még​sem moz​dul meg a lá​bam.
– Olyan… nor​m á​lis vagy – mor​m o​gom az uj​ja​im kö​zött.
– Min​dent el kell kez​de​ni egy​szer, nem igaz? – kun​cog fel. –
Ma ál​lá​s​in​ter​jún vol​tam Pá​rizs​ban. Ál​lat​or​v os-asszisz​tens​nek je​-
lent​kez​tem. Vég​re gyó​gyí​tás​ra hasz​nál​ha​tom a tu​dá​so​m at
átope​rá​lá​sok he​lyett. Erik is köz​ben​járt az ér​de​kem​ben.
Meg kel​le​ne nyug​tas​son, hogy ilyen elé​ge​det​ten lá​tom vi​szont,
meg egy​ál​ta​lán, hogy el​kezd ve​ze​kel​ni a bű​nei mi​att. Mind​azon​-
ál​tal Erik to​v áb​bi be​fo​lyá​sá​ra gon​dol​v a vé​gig​bor​só​zik a há​tam.
Ne​héz fe​led​ni, ho​gyan fog​ta a szi​két nem olyan rég az én tor​-
kom​hoz, az​tán az övé​hez, meg is se​be​sít​v e őt.
Az is eszem​be vil​lan, hogy ha​lott​nak hit​tem, ami​kor ott hagy​-
tam.
– Nem, ne csi​nál​juk ezt! – ej​tem le a ke​zem, mi​köz​ben ipar​-
ko​dom úrrá len​ni ve​gyes ér​zel​m e​i​m en. – Ne te​gyünk úgy, mint​-
ha nem jár​tuk vol​na meg mind a ket​ten a pok​lok pok​lát! Meg​ír​-
hat​tad vol​na, mi van ve​led! Üzen​het​tél vol​na, akár​ho​gyan, csak
hogy tud​jam…
Még mi​előtt be​fe​jez​het​ném, elém lép, és fö​lém tor​nyo​sul: szál​-
kás ter​m e​te sö​tét​kék szín​folt a nap​fény​pettyes fa​lak kö​zött.
– Azt hit​tem, tu​dod! – Ki​for​dít​ja a te​nye​rem, a kö​nyö​kö​m ig
fel​tű​ri a dzse​kim uj​ját, úgy kö​v e​ti uj​já​v al a vö​rös zsi​nór csuk​lóm​-
ba égett vo​na​lát, amely most ki​gyúl az érin​té​sé​től. – Ez el​árul​-
hat​ta vol​na ne​ked. – Puha aj​ká​hoz eme​li az uj​ja​i​m at, és a fe​jét
csó​v ál​ja. – Néha el​fe​led​ke​zem róla, mennyi​re új ez még ne​ked.
El​jön majd a nap, ami​kor meg​ta​nulsz job​ban bíz​ni a meg​ér​zé​se​-
id​ben.
Sza​ba​don ma​radt ke​zem​m el já​té​ko​san a mell​ka​sá​ba ök​lö​zök.
– Még ha érez​tem is va​la​m it, az nem elég. Nem jöt​tél hoz​zám
az ál​m a​im​ban. Azt hit​tem, nem akarsz en​gem.
Sö​tét te​kin​te​te meg​v il​lan, ahogy a ke​resz​te​lő​m e​den​ce felé hát​-
rál ve​lem. Csak ak​kor áll meg, ami​kor a csí​pőm ne​ki​v e​rő​dik a hi​-
deg tég​la​pe​rem​nek. Le​v e​szi a sap​ká​m at, és a ró​zsa​szir​m ok​ra ha​-
jít​ja, az​tán a ha​jam​ba túr​v a maga felé for​dít​ja az ar​co​m at. Min​-
den tö​ké​le​te​sen met​szett arc​v o​ná​sa őszin​te​sé​get su​gá​roz.
– Min​dig is akar​ni fog​lak! – Mély hang​ja a lel​kem​be ha​tol.
Hi​szek neki. – Nem min​dig le​he​tünk együtt, de ak​kor is ott van
ez a kö​te​lék kö​zöt​tünk. Csak időt akar​tam adni ne​ked, hogy
meg​ta​láld ön​m a​ga​dat, és talp​ra állj. Köz​ben én is meg​kí​sé​rel​tem
ugyan​ezt. Ab​ban azon​ban egy per​cig se ké​tel​kedj, flam​m e jum​el​-
le, hogy tűvé ten​ném ér​ted az egész uni​v erzu​m ot!
Iker​láng: mi​lyen fura szó​össze​té​tel is ez, egy​szer​re za​v ar​ba
ejtő és lel​ke​sí​tő, il​lé​kony, ám szik​la​szi​lárd, mé​lyen gyö​ke​re​ző, el​-
tép​he​tet​len kö​te​lék!
– Most már jobb? – si​m ít​ja meg kéz​fe​jé​v el a ha​lán​té​ko​m at.
Test​m e​le​gé​be fú​rom ma​gam. Egyik ka​rom​m al szo​ro​san át​ka​-
ro​lom, mi​köz​ben ma​gam​ba szí​v om fű​sze​res, er​dei il​la​tát.
– Igen – só​haj​tom. – Annyi​ra hi​á​nyoz​tál! Erre vár​tam! Bé​-
két, vi​gaszt és tel​jes​sé​get je​len​tesz!
Az ott​h on me​le​gét.
Mind​két kar​ját kö​rém fon​ja. Uj​jai a ge​rin​cem kö​rül jár​nak a
dzse​ki alatt, mi​alatt a fe​jem​re hajt​ja az ál​lát. Fü​le​m et a szegy​-
csont​já​hoz szo​rí​tom, és nyi​tott te​nye​re​m et a mell​ka​sá​ra fek​te​-
tem, hogy hall​jam és ta​pint​sam a szív​v e​ré​sét.
– Hol vol​tál? – kér​de​zem vé​gül, kö​ze​lebb búj​v a hoz​zá, hogy
köl​csön​v e​gyek az ener​gi​á​já​ból.
Le​he​le​te bal​zsa​m o​san me​le​gí​ti a fej​bő​rö​m et.
– Mi​után ki​m e​ne​kül​tünk az ár​ból, Erik meg én né​hány na​pig
Jip​pet​tó​nál száll​tunk meg. Meg​v ár​tuk, amíg el​tű​nik a kör​nyék​ről
a rend​őr​ség. Az​tán két he​tet a pá​ri​zsi klub​ban töl​töt​tünk. El​in​téz​-
tük az in​téz​m ény át​adá​sát. Erik tar​tott masz​ko​kat és ru​há​kat
Ka​na​dá​ban, ezért mi​után job​ban lett, re​pü​lő​gép​re ül​tünk, és oda​-
men​tünk. Be​kö​töz​te az ar​cát, mint​ha bal​ese​tet szen​v e​dett vol​na.
An​gie-t és Di​ab​le-t is ma​gunk​kal vit​tük ra​ko​m ány​ként. Van ott
egy tü​kör​fa​lú, föld alat​ti vá​ros, ahol ne​kem… csa​lád​tag​ja​im él​-
nek.
El​hú​zó​dom tőle, hogy a sze​m é​be néz​zek.
– Tény​leg? Egy föld alat​ti, tü​kör​fa​lú vá​ros? Ak​kor ők a ro​ko​-
na​ink?
– Igen. Egy na​pon majd el​v isz​lek oda, már ha kí​v án​csi vagy
rá​juk. Erik​nek min​den​eset​re most re​m ek bú​v ó​hely. Biz​ton​ság​-
ban van, be​fo​gad​ták. Még min​dig na​gyon gyen​ge. Kü​lön​ben pe​-
dig azt akar​tam, hogy tá​v ol le​gyen…
– Tő​lem.
El​gon​dol​koz​v a hu​nyo​rog.
– És et​től az egész hely​től, meg a vele össze​füg​gő összes em​-
lék​től.
Meg​pró​bál nem nagy ügyet csi​nál​ni a do​log​ból, de lá​tom raj​-
ta, hogy to​v ább​ra sem bí​zik tel​je​sen a ne​v e​lő​ap​já​ban. Annyi​ra
sem​m i​kép​pen, hogy a kö​ze​lem​be en​ged​je. Ne​kem pe​dig ez tel​je​-
sen meg​fe​lel. Jobb ér​zés tud​ni, hogy a Fan​tom va​la​hol Ka​na​dá​-
ban ra​gadt, és hogy sen​ki sem ólál​ko​dik kö​rü​löt​tem, azt az egy
hó​bor​tos ma​cseszt le​szá​m ít​v a.
– Most te jössz – mond​ja Eta​lon. – Be​szélj ma​gad​ról!
– Az én hí​re​im sok​kal un​csib​bak – vá​la​szo​lom sa​v a​nyú​an. –
Tény​leg kí​v án​csi vagy az is​ko​lai, apró-csep​rő dol​ga​im​ra?
– De még mennyi​re! – Két ke​zé​v el meg​tá​m asz​ko​dik a me​den​-
ce pe​re​m én, en​gem köz​re​fog​v a. Fö​lém ha​jol, hom​lo​ka pár cen​ti​-
re ke​rül az enyém​től. – Most azon​ban ki​csi​v el meg​h it​tebb dol​-
gok​ra gon​dol​tam. – Ahogy ezt el​m or​m ol​ja, szin​te fel​gyújt​ja a vé​-
rem. De nem szen​v e​dé​lyes csók kö​v et​ke​zik, ahogy vár​tam. Nem,
csu​pán össze​érin​ti az or​run​kat, ami elekt​ro​m os szik​rá​kat pat​tog​-
tat vé​gig az orr​nyer​ge​m en. – Pél​dá​ul, hogy mi​kor van a szü​li​na​-
pod, mit sze​retsz enni reg​ge​li​re… mi​lyen ér​zés volt, ami​kor elő​-
ször kö​töt​tél meg egy sá​lat? Hány házi ked​v en​ced van? És per​-
sze, mi a ked​v enc szí​ned?
– Erre könnyű vá​la​szol​ni – sza​kí​tom fél​be, mert lá​tom, hogy
ott, ahol a te​nye​rem hoz​zá​ért, zöld fénnyel ra​gyog fel a mell​ka​sa.
– A zöld.
El​ne​v e​ti ma​gát.
Én is vele ne​v e​tek. Hir​te​len meg​ér​tem, mit je​lent, hogy ma ál​-
lá​s​in​ter​jú​ra ment.
– Vár​junk csak! Pá​rizs​ba köl​tö​zöl?
– Már van ott egy la​ká​som. Amint be​köl​töz​tem, ne​ked is
meg​m u​ta​tom.
Az aj​kam​ba ha​ra​pok, de igyek​szem nem mu​tat​ni, hogy örü​lök
en​nek. Ha​bár tu​dom, hogy úgy​is le​ol​v as​sa az au​rám​ról.
– Hmmm. Ahogy lá​tom, egy cso​m ó min​dent ké​szülsz meg​-
mu​tat​ni ne​kem. A tü​kör​fa​lú vá​rost… a la​ká​so​dat… a ró​zsa​szir​-
mok​kal bo​rí​tott ágyat.
– Min​de​nek​előtt azt! – von​ja fel a szem​öl​dö​két.
– Egyet​ér​tek. – Be​le​pi​ru​lok a val​lo​m ás​ba. – És ta​lán he​ge​dül​-
ni is tudsz majd ne​kem.
33
– Bien sûr. Csak tu​dod, én fél​m ez​te​le​nül sze​re​tek he​ge​dül​ni
– vi​gyo​ro​dik el, csá​bo​san ki​v il​lant​v a fo​ga​it.
– Alig vá​rom, hogy ta​nul​jak a mes​te​rem​től! – fe​le​lem szem​-
reb​be​nés nél​kül.
– Na, pont ilyen vá​lasz​ra vár​tam. – Megint a ha​jam​ban bab​-
rál, mint​ha ez len​ne a leg​ter​m é​sze​te​sebb do​log a vi​lá​gon. Olyan
könnyen meg​ért​jük egy​m ást… ho​lott sú​lyos, ko​m or, tra​gi​kus ér​-
zel​m ek hoz​tak össze ket​tőn​ket. De jó is lesz vég​re a pil​la​nat​nak
élni, hi​szen oly so​ká​ig vol​tunk a múl​tunk fog​lyai.
Za​kó​ja haj​tó​ká​ját si​m o​ga​tom.
– Tu​dod, tet​szik az új sze​re​lé​sed. Könnyebb lesz be​m u​tat​ni a
csa​lá​dom​nak és a ba​rá​ta​im​nak. Em​be​ribb a kül​sőd.
– Be akarsz mu​tat​ni ne​kik? – fut ki min​den szín az ar​cá​ból, és
az au​rá​ja is a ret​te​gés szür​ké​jé​re vált át.
– Ne vic​celj! – ne​v e​tek fel. – Et​től pa​rá​zol be? Azok után,
ami​ken ke​resz​tül​m en​tünk, épp et​től félsz? Pe​dig mu​száj lesz ta​-
lál​koz​nod ve​lük… ez hoz​zá​tar​to​zik a já​rás írat​lan sza​bá​lya​i​hoz.
 – Mi​ért, sza​bá​lyok ír​ják elő, ho​gyan kell ud​v a​rol​ni egy lány​-
nak? – Sze​lí​den meg​rán​gat​ja a ha​jam, és fö​lém ha​jol, mire meg​-
csap me​leg, édes le​he​le​te. – At​tól tar​tok, le kell majd ír​nod őket.
Ne​kem ez kí​nai.
El​m o​so​lyo​dom a gon​do​lat​ra, hogy egy in​ku​bus​nak ran​di​tip​-
pek​re van szük​sé​ge.
– Össze​sen há​rom van még ezen kí​v ül. Elő​ször is, az ud​var​lás
szó ma már kis​sé ódi​v a​tú. Má​sod​szor, le​he​tő​leg rí​m e​ket se fa​ragj,
ha​csak nincs szük​ség egy kis ext​ra ro​m an​ti​ká​ra! – Fél​re​si​m í​tom
az egyik hom​lo​ká​ba hul​ló haj​fürt​jét. Nem győ​zök ámul​doz​ni a
sze​ren​csén​ken, hogy meg​ta​lál​tuk egy​m ást eb​ben az éle​tünk​ben.
Egy​szer majd meg​kö​szö​nöm ezt Erik​nek, ta​lán évek múl​v a. – A
har​m a​dik sza​bály: légy min​dig ön​m a​gad! Ha ez si​ke​rül, ga​ran​-
tál​tan bom​la​ni fog​nak utá​nad a csa​jok.
Alig mon​dom ezt vé​gig, a kar​já​ba kap, és meg​pör​get, mint​ha
olyan könnyű len​nék, mint Ange tol​lai.
– Ne​kem csak egyet​len csaj jár a fe​jem​ben – mond​ja a szám​-
nak. – Őt soha nem aka​rom el​en​ged​ni. Túl köl​tői?
El​aka​dó lé​leg​zet​tel si​m í​tom vé​gig az álla re​m ek​be fa​ra​gott vo​-
na​lát.
– Nem – ta​lá​lok rá vé​gül a han​gom​ra. – Épp az al​ka​lom​hoz
illő.
Réz​szín sze​m e fel​iz​zik a ket​tőnk kö​zött pul​zá​ló ener​gi​á​tól, az​-
tán el​sö​té​tül. Két ke​zem​be fo​gom az ar​cát, mi​köz​ben ő le​ha​jol,
hogy meg​csó​kol​jon, elekt​ro​m os szik​rá​kat hint​v e el az aj​ka​m on,
nyel​v e​m en és tor​ko​m on. Csók​ja a kür​tös ka​lács füs​tö​sen édes
ízé​re em​lé​kez​tet. Át​v isz a ró​zsa​szi​rom​m al te​le​hin​tett ta​ka​ró​ra, és
rá​fek​tet. Az​tán fö​lém eresz​ke​dik. Szá​ja rá​ta​lál a bő​röm​re, dal​ra
gyújt​v a a vé​re​m et.
 A SZERZŐ MEGJEGY ZÉSE

Vi​g yá​z at, s po​i​ler!

Ír ó​k én t eg y ik leg ​k ed​v e​sebb el​f og ​l a lt ​sá ​g om a z a n y a g ​g y ű j​t és. Nem ​c sa k

a zér t , m er t k öz​b en sok ú ja t is t a ​n u ​l ok . Ez t er ​m é​sze​t es. Ha dd je​g y ez​zem
a zon ​b a n m eg , sem ​m i sem oly a n iz​g a l​m a s, m in t oly a n m in ​d en ​n a ​p i t é​n y ek ​-
r e bu k ​k a n ​n i a k u ​t a ​k o​d á s so​r á n , a m e​l y ek n em csu ​p á n k ép​zelt v i​l á ​g om
a la p​j a ​i t t á ​m o​g a t ​j á k m eg , de a sa ​j á t éle​t e​m et is g a z​d a ​g ít ​j á k . E sok ​szí​n ű t u ​-
dá s​n a k m á s​k én t n em ju ​t ot ​t a m v ol​n a bir ​t o​k á ​b a .
A g im ​n á ​zi​u m ​b a n fe​d ez​t em fel m a ​g a m ​n a k Ga s​t on Le​r ou x k ön y ​v ét , Az
ope​ra​h áz fan​tom ​ját . A z első pil​l a ​n a t ​t ól le​n y ű ​g ö​zöt t a r e​g én y t r a ​g i​k u s, v e​-
sze​d el​m es és g y a k ​r a n sza r ​k a sz​t i​k u ​sa n szel​l e​m es a n ​t i​h ő​se, Er ik . A z idők fo​-
ly a ​m á n a n n y i​r a h ű r a ​j on ​g ó​j a let ​t em a k ön y v ​n ek , h og y m in ​d en ú j t es​t et
öl​t é​sé​r ől t u d​t a m , le​g y en szó film ​r ől, m u ​si​c a l​r ől v a g y t o​v á b​b i k ö​t e​t ek ​r ől.
Né​h á n y év e, a n e​t en bön ​g ész​v e Er ik u t á n eg y r a ​j on ​g ói fó​r u m ​r a a k a d​t a m .
Ez a zt á l​l í​t ot ​t a , h og y Er ik t a ​l á n lé​l ek ​v á m ​p ír v olt (m á s n é​v en in ​k u ​b u s). E
le​g en ​d á s, t er ​m é​szet ​f ö​l öt ​t i lé​n y ek n em v ér ​r el, h a ​n em en er ​g i​á ​v a l t á p​l á l​k oz​-
n a k.
Se​h o​g y a n sem h a ​g y ot t n y u ​g od​n i ez a g on ​d o​l a t . Hi​szen , h a a Fa n ​t om
n em ev i​l á ​g i lén y , a k ​k or ör ök éle​t ű . V é​g ü l is, m i a d​h a t ​n a t öbb en er ​g i​á t a
szá ​m á ​r a , m in t a zen e és m á ​sok fé​l el​m e? (Min d​k et ​t ő​b ől bő​sé​g e​sen m e​r í​t et t .)
T a ​l á n m eg sem h a lt a z er e​d e​t i r e​g én y sze​r in t sem . V ég ​ső á l​d o​za t ​k én t m eg ​-
r en ​d ez​t e a sa ​j á t h a ​l á ​l á t , és is​m ét v issza ​v o​n u lt a föld a lá , h og y Ch r is​t in e
bol​d og le​h es​sen – n él​k ü ​l e, h i​szen v ele soh a n em le​h e​t et t v ol​n a a z. El​g on ​d ol​-
k oz​t a m , m i csá ​b ít ​h a t ​n á ú jr a fel a m a i Pá ​r izs​b a , szá z év ​v el k é​sőbb. Min d​-
össze k ét ily en le​h e​t ő​ség ju ​t ot t eszem ​b e: h a m eg ​m en t eg y föl​d ön ​f u ​t ó á r ​v á t
(n ek i m a ​g á ​n a k is n y o​m o​r ú ​sá ​g os g y er ​m ek ​k o​r a v olt , t öb​b ek k ö​zöt t a z a n y ​j a
is k e​g y et ​l e​n ü l bá n t v ele), v a g y h a Ch r is​t in e fel​t á ​m a sz​t á ​sa v a ​l a ​m i​l y en for ​-
m á ​b a n le​h et ​sé​g es​sé v á ​l ik . E t a ​l á l​g a ​t á ​sok n y o​m á n szü ​l e​t et t m eg a je​l en r e​-
g én y .
 Ezek a g on ​d o​l a ​t ok já r ​t a k a fe​j em ​b en a Splin​te​red ír á ​sa k öz​b en is, de csa k
a z​u ​t á n k ezd​t em el A Ró​z s a Vére u t á ​n i k u ​t a ​t á st , m i​u t á n be​f e​j ez​t em a so​r o​-
za ​t ot , és szer ​ző​d ést k ö​t öt ​t em a z A b​r a m s k i​a dó​v a l. Úg y dön ​t öt ​t em , h og y be​-
em e​l em a k ön y v ​b e Ch r is​t in e a la k ​j á ​n a k á l​l í​t ó​l a ​g os ih ​l e​t ő​j ét , a v i​l á g ​h í​r ű
ope​r a ​é n e​k es​n őt , Ch r is​t i​n a Nils​son t (szü ​l e​t et t Kr is​t i​n a Jo​n a s​d ot ​t er , Jo​n a s
Nils​son és Ca j​sa Må n s​d ot ​t er g y er ​m e​k e).
T öbb m in ​d en is ig a ​zol​n i lá t ​szot t fel​t e​v é​se​m et :
Ch r is​t i​n a a le​v e​l e​zé​sé​b en Ch r is​t in e-k én t ír t a a lá a n e​v ét .
Sző​k és​b a r ​n a h a ja k ö​ze​l ebb á llt Le​r ou x le​í r á ​sá ​h oz, m in t a h olly ​-
w oo​d i és br o​a d​w a y i dí​v á k ba r ​n a szí​n ész​n ői.
Ch r is​t i​n a t e​h et ​sé​g e k o​r á n m eg ​m u ​t a t ​k o​zot t . Eg y k öz​t iszt ​v i​se​l ő
á ll​t a t a ​n u l​m á ​n y a ​i t , a m i​r e eg y ​sze​r ű pa ​r a szt ​l á n y ​k én t n em let t
v ol​n a le​h e​t ő​sé​g e. Le​r ou x h ős​n ő​j e is a la ​c son y n ép​osz​t á ly ​b ól szá r ​-
m a ​zot t , n em il​l et t Ra u l g r óf​h oz. Re​g én y ​b e​l i m en ​t o​r a is m a g a
v olt a t i​t ok ​za ​t os​sá g , a Zen e A n ​g y a ​l a , a t ü k ​r ök m ö​g ü l les​k e​l ő​d ő
Fa n ​t om .
Ch r is​t in e a pja h e​g e​d ü lt a r e​g én y ​b en , a v a ló élet ​b en m iss Nils​-
son szin ​t én já t ​szot t h e​g e​d ű n .
A z én e​k es​n ő éle​t é​n ek r ész​l e​t ei u t á n k u ​t a t ​v a t öbb h a ​son ​l ó​sá ​g ot fe​d ez​t em
fel Le​r ou x Ch r is​t in e-év el, m in t a m en n y i​r e el​t ér ez a k ét élet ​r a jz. A sv éd
dív a 1 8 4 3 -ba n szü ​l e​t et t , m íg Er ik v a ​l a ​m i​k or 1 8 3 1 -ben , h a a z élet ​k o​r á t t e​-
k in t ​j ü k Az ope​ra​h áz fan​tom ​jába n . A za z a z én e​k es​n ő m in d​össze t i​zen ​k ét év ​-
v el v olt fi​a ​t a ​l a bb a Fa n ​t om ​n á l, n em h u ​szon ​v a ​l a ​h á n n y a l, m in t Le​r ou x
Ch r is​t in e-je. A r a ​j on ​g ók k i​szá ​m í​t ot ​t á k , h og y a r e​g én y cse​l ek ​m é​n y é​n ek
zöm e – a Fa n ​t om és Ch r is​t in e t a ​l á l​k o​zá ​sa a z ope​r a ​h á z​b a n – 1 8 6 3 -6 4 -r e t e​-
h e​t ő. Mi​v el Nils​son k is​a sszon y 1 8 6 4 -ben de​b ü ​t á lt , ezek a z év ​szá ​m ok is eg y ​-
be​e s​n ek . A n e​v es szop​r á ​n ​é n e​k es​n ő v i​szon t soh a n em lé​p et t fel a Pa ​l a ​i s Ga r ​-
n i​e r -ben , a b​b a n a z ope​r a ​h á z​b a n , a m ely Le​r ou x Opé​r a Po​u ​l a ir e-jét ih ​l et ​t e.
Be​m u ​t a t ​k o​zá ​sá ​r a u g y a n ​a k ​k or eg y m á ​sik pá ​r i​zsi ope​r á ​b a n k e​r ü lt sor , a
T h éâ t ​r e Ly ​r i​qu e-ben . T o​v á b​b á , h a Er ik v a ​l ó​b a n 1 8 8 2 -ben h u n y t el, m in t
a h og y a r a ​j on ​g ók fel​t é​t e​l e​zik , t ö​k é​l e​t e​seb​b en n em is idő​zít ​h e​t et t v ol​n a ,
h og y m eg ​r en ​d ez​ze a h a ​l á ​l á t , és m a g a m el​l é csá ​b ít ​sa Ch r is​t in e-t , a m i sa r ​-
k a ​l a ​t os pon t a r e​g é​n y em cse​l ek ​m é​n y é​b en . Rá ​a dá ​su l Ch r is​t i​n a Nils​son első
fér ​j e is eb​b en a z év ​b en h a lt m eg , a za z a z én e​k es​n ő épp k ét h á ​za s​sá g k ö​zöt t
á llt sze​m é​l y es élet ​t ör ​t é​n e​t é​b en .
Min d​e ze​k et m eg ​t u d​v a ú g y ér ez​t em , r á ​t a ​l á l​t a m Ch r is​t in e Da a é v a ​l ós
m á ​sá ​r a . Nem is v olt m á r m á s dol​g om , m in t m eg ​m a ​g y a ​r á z​n i a k i​sebb el​t é​-
r é​se​k et , és be​l e​sző​n i Er ik sor ​sá ​b a a sv éd én e​k es​n ő élet ​e se​m é​n y e​i t . It t jöt t be
a k ép​b e Le​r ou x fo​l y ó​i r a t -foly ​t a ​t á ​sok ​b a n m eg ​j e​l en t m u n ​k á ​j a , a m ely m eg ​-
előz​t e a r e​g én y ​f or ​m á ​t u ​m ot . Min d​e z ot t v a n a m ű ​v em ​b en .
Hog y t o​v á b​b i m ély ​sé​g et a d​j a k a z in ​k u ​b u s-szu k ​k u ​b u s elem ​n ek , m ég eg y
t ör ​t é​n e​t i sze​m é​l y i​sé​g et be​e m el​t em Ru n e csa ​l á d​j á ​b a . Sa ​i n t -Ger ​m a ​i n g r óf
k ü ​l ö​n ös a la k ​j a a z 1 7 0 0 -a s év ek ​t ől t ű n t fel a r óla szó​l ó m en ​d e​m on ​d á k ​b a n . A
h ír ​h edt szél​h á ​m os​r ól m á r sa ​j á t k o​r á ​b a n fel​t é​t e​l ez​t ék , h og y n e​t a ​l á n v á m ​-
pír , a k i m el​l es​l eg a fe​k e​t e m á ​g i​á ​b a és a z a l​k í​m i​á ​b a is be​l e​á r ​t ot ​t a m a ​g á t .
Et a ​l on és Ru n e k a p​c so​l a ​t á ​n a k jel​l em ​zé​sé​r e er ő​t el​j e​sebb és t i​t ok ​za ​t o​sa bb
k ö​t e​l é​k et k e​r es​t em a lel​k i t á r ​sa k el​k op​t a ​t ot t fo​g a l​m á ​n á l: íg y t a ​l á l​t a m r á a z
ik er ​l á n ​g o​k é​r a , a m ely m á r A r isz​t o​t e​l ész sze​r e​l em ​f el​f o​g á ​sá ​b a n is je​l en v a n .
Esze​r in t eg y lé​l ek k ét r ész​r e sza ​k a d, és k ét t est ​b e k öl​t ö​zik . Gy ö​n y ö​r ű , le​n y ű ​-
g ö​ző g on ​d o​l a t ez, bi​zo​n y os m ér ​t é​k ig pe​d ig t r a ​g i​k u s és el​szo​m o​r í​t ó is. Nos, ez
let t a k ét sze​r el​m es k a p​c so​l a ​t á ​n a k su m ​m á ​j a . Ku ​t a ​t á ​sa ​i m so​r á n szá ​m os a l​-
k a ​l om ​m a l t a ​l á l​k oz​t a m ik er ​l á n ​g ok ​r a , csa k ​r á k ​r a és a u ​r á k ​r a v o​n a t ​k o​zó h i​-
v a t ​k o​zá ​sok ​k a l, n os, eze​k et is h oz​zá ​a d​t a m a szu k ​k u ​b u s-in ​k u ​b u s m o​t í​v u m ​-
h oz.
Mon ​d a ​n om sem k ell, h og y ír ó​k én t fel​n a ​g y í​t ot ​t a m és k i​c ir ​k a l​m a z​t a m bi​-
zo​n y os r ész​l e​t e​k et . Ha fel​k el​t ik ér ​d ek ​l ő​d é​sü ​k et , já r ​j a ​n a k u t á ​n a , m en n y i​r e
ír ​h a ​t ók a k ép​ze​l et , és m en n y i​r e a v a ​l ó​sá g szá m ​l á ​j á ​r a ! A k ép​zelt v i​l á ​g ok ​n á l
csa k a v a ​l ó​sá g szí​n e​sebb és iz​g a l​m a ​sa bb!
 KÖSZÖNET NY ILV Á NÍT Á S

It t m on ​d ok k ö​szö​n e​t et fér ​j em ​n ek , V in ​c e-n ek , és g y er ​m e​k e​i m ​n ek , Ni​c o​l e-

n a k és Ry a n ​n ek . Nem k ön n y ű eg y ü t t éln i eg y ír ó​v a l. T i a zon ​b a n m ér ​h e​t et ​-
len t ü ​r e​l em ​m el t ű r ​t é​t ek a z év ek so​r á n a t év é előt ​t i v a ​c so​r á ​k a t a h a ​t á r ​i dős
le​a dá ​sok előt t , a por t a h á zu n k ​b a n v a g y h og y a leg ​k e​v és​b é k o​szos h a ​c u ​k á t
k el​l et t fel​v en ​n e​t ek jobb h í​j á n . Ha dd t e​g y em m á r ​i s v i​l á ​g os​sá , t i v a g y ​t ok a z
én ig a ​zi h ő​se​i m ! És k ö​szö​n öm t öb​b i h oz​zá ​t a r ​t o​zóm ​n a k , h og y ők is m in ​d ig a
se​g ít ​sé​g ü n k ​r e v ol​t a k .
Há ​l á ​sa n öle​l em #g o​a t ​p os​se cso​p or ​t om t a g ​j a ​i t és k r i​t i​k u ​sa ​i ​m a t : Jen ​n i​f er
A r ​c h er t , Lin ​d a Ca s​t illót , A p​r il Red​m on t , Ma r ​c y Mc​K a y t , Jes​si​c a Nel​son t és
Bet ​h a n y Cr a n ​d ellt . A t i ír ói-ü z​l e​t i sza k ​t a ​n á ​c sa ​i ​t ok n él​k ü l m ég m in ​d ig a fi​-
ók ​n a k ír o​g a t ​n ék és sen ​k i​n ek sem m er ​n ém m eg ​m u ​t a t ​n i a m ű ​v e​i ​m et . Kö​szö​-
n öm , h og y h it ​t e​t ek ben ​n em !
Őszin ​t e el​i s​m e​r é​sem le​l e​m é​n y es, n a g y t u ​d á ​sú ü g y ​n ö​k öm ​n ek , Jen n y
Ben t ​n ek , és n a g y ​v o​n a ​l ú , éles sze​m ű szer ​k esz​t őm ​n ek , A n n e He​t zel​n ek . A z ő
ér ​t é​k es ja ​v a s​l a ​t a ​i k ú j di​m en ​zi​ót a d​t a k n em eg y je​l e​n et ​n ek és sze​r ep​l ő​n ek .
It t em ​l é​k ez​n ék m eg m e​sés m a r ​k e​t in ​g e​se​i m ​r ől is, Ca ​i t ​l in Mil​l er ​r ől és T in a
Mor i​e s​r ől. És a k ​k or m ég n em be​szél​t em a k i​a dó k or ​r ek ​t o​r a ​i ​r ól, m ű ​sza ​k i
szer ​k esz​t ő​i ​r ől és m in d​a zok ​r ól a n év ​t e​l en h ő​sök ​r ől, a k ik ​n ek ezt a t ö​k é​l e​t es k i​-
á l​l í​t á ​sú k ön y ​v et k ö​szön ​h e​t em . Ma ​r ia Midd​l e​t on és Na ​t ​h a ​l ia Su ​e l​l en bo​r í​t ó​-
t er ​v e m a g a a cso​d a .
Ezer h á la és k ö​szö​n et on ​l i​n e t á ​m o​g a ​t óm ​n a k , St a ​c ee​n ek (A KA @bo​ok _​-
ju n ​k ee). Öle​l em m ég He​a t ​h er Lov e Kin ​g et , Pin ​t er ​e st cim ​b o​r á ​m a t , a k i​n ek
u g y a n ​oly a n fon ​t os a v izu ​a ​l i​t á s, m in t n e​k em . Jobb r a ​j on ​g ó​k a t sen ​k i sem k í​-
v á n ​h a t m a ​g á ​n a k , m in t a m i​l y e​n ek t i k et ​t en v a g y ​t ok ! Ja ​i ​m e A r ​n old és Ra ​-
ch el Cla r ​k e a Rock ​st a r Book T ou r s​t ól pe​d ig v ir ​t u ​á ​l is elő​a dó​k ör ​u t a m ​r ól g on ​-
dos​k od​t a k , k ö​szö​n öm .
A Splin​te​red so​r o​za t r a ​j on ​g ói h on ​l a p​j á t Ka ​t ie Clif​t on , Di​a ​n e Ma ​r ie Hin t s,
Na ​t a ​l ia Go​d ik és A u ​t u m n Fa e Ev a n s g on ​d oz​t a , a je​l en r e​g é​n y ét A m a n ​d a
Co​l in , A d​r i​a ​n a Co​l in és Ch a ​r a Su l​l i​v a n . Ren ​g e​t e​g et k ö​szön ​h e​t ek n ek ​t ek !
Nem k is m u n ​k á ​t ok ​b a k e​r ü lt a k ét ol​d a l k a r ​b a n ​t a r ​t á ​sa , m i​a la t t én a h a ​t á r ​-
idők ​k el k ü z​d öt ​t em . It t k ö​szö​n öm m eg r a ​j on ​g ó​i m ​n a k is a k i​t a r ​t á ​su ​k a t .
Eg y ik k ed​v en c idő​t öl​t é​sem , h og y a k om ​m en t ​j e​i ​t e​k et ol​v a s​g a ​t om .
Mély ​sé​g es h á la il​l e​t i m eg T w it ​t er -, T u m blr -, Pin ​t er ​e st -, blog -, Go​od​Re​-
a ds- és Fa ​c e​b o​ok -k ö​v e​t ő​i ​m et is, m eg per ​sze a k ön y ​v es blog ​g e​r e​k et , ír ó​t á r ​sa ​-
k a t és ol​v a ​só​k a t . A z ír á s n éh a m a ​g á ​n y os v á l​l a l​k o​zá s​n a k t ű ​n ik , a t i on ​l i​n e
t á ​m o​g a ​t á ​so​t ok a zon ​b a n v é​g ig t a r ​t ot ​t a ben ​n em a lel​k et . It t fe​j e​zem k i t isz​t e​-
le​t em Ga s​t on Le​r ou x ir á n t is, a k i m eg ​í r ​t a a zt a t r a ​g i​k u s-g ó​t i​k u s r e​m ek ​m ű ​-
v et , a m ely oly so​k a k k ép​ze​l e​t ét m eg ​i h ​l et ​t e és m u ​si​c a ​l ek , k ön y ​v ek , fil​m ek
t ö​m e​g ét in s​p i​r á l​t a .
V é​g ü l, de n em u t ol​só​sor ​b a n m eg ​k ö​szö​n öm Is​t en ​n ek , h og y m e​sé​l ő​k edv ​-
v el a já n ​d é​k o​zot t m eg , és n em h a g y ​t a k i​a pa d​n i eb​b é​l i t e​h et ​sé​g e​m et .
 Megjegyzések

[←1]
Szép n a ​p ot , k ed​v es Em m a ! (fr a n ​c ia )
[←2]
Flo​r i​d a fel​f e​d e​ző​j e.
[←3]
Á , ig en . (fr a n ​c ia )
[←4]
Bo​c sá ​n a t , u r a m . (fr a n ​c ia )
[←5]
be​f e​j e​ző​d öt t (fr a n ​c ia )
[←6]
Ren d​b en . (fr a n ​c ia )
[←7]
m os​d ó (fr a n ​c ia )
[←8]
öt ös szo​b a (fr a n ​c ia )
[←9]
A h og y a h a t t y ú n ev e is so​k a t ​m on ​d ó n év (A n ​g y a l), ú g y a m a cs​k á é
is: Ör ​d ög .
[←10]
Eg y pá ​r i​zsi bu ​t ik n ev e.
[←11]
ik er ​l á n g (fr a n ​c ia )
[←12]
Szó sze​r in t : Ha ​r a g n a p​j a . Ce​l a ​n ói T a ​m á s h im ​n u ​szá ​n a k sza ​v a i. Szá ​-
m os r ek ​v i​e m fel​h a sz​n á l​t a .
[←13]
Ki​t ö​m és (h a ​l ot t á l​l a ​t ok pr e​p a ​r á ​l á ​sa ).
[←14]
Má ​d i​e lt Re​n a ​t a u g y a n ​ú g y lá t ​j a á l​m a ​i ​b a n , m in t a r e​g én y ​b en T ü s​-
k ét Ru n e. Op​p en ​h ei​m i Hein ​r ich ​r ől, a k i v é​g ü l el​ű zi, n em t u d​n i, n em
a zo​n os-e Má ​d i​e l​l el.
[←15]
Ret ​t e​g és, lá n y ​r a b​l á s, a Fa n ​t om (fr a n ​c ia )
[←16]
éde​sem (fr a n ​c ia )
[←17]
Eg ész​sé​g ed​r e! (fr a n ​c ia )
[←18]
A ba ​b o​n á s h it sze​r in t fér ​f i bo​szor ​k á n y , dé​m on , a k i a lv ó n ők ​r e fek ​-
szik , és k ö​zö​sü l v e​l ü k .
[←19]
Na g y k a ​l a p​p a l, sok si​k er t ! (fr a n ​c ia )
[←20]
Csen d le​g y en ! (fr a n ​c ia )
[←21]
A z a n ​g ol er e​d e​t i​b en a z Ope​r a ​h á z Fa n ​t om ​j a Ope​r a Gh ost , íg y a zo​n os
a k ét m o​n og ​r a m .
[←22]
h ü ​l y e (fr a n ​c ia )
[←23]
Á , a k is én e​k es​m a ​d á r ! (fr a n ​c ia )
[←24]
el​h a ll​g a ss (fr a n ​c ia )
[←25]
n a ​i ​v a (fr a n ​c ia )
[←26]
Elég le​g y en ! (fr a n ​c ia )
[←27]
Jó ét ​v á ​g y a t ! (fr a n ​c ia )
[←28]
v i​l á ​g os (fr a n ​c ia )
[←29]
Élő v ér ​v o​n a l (fr a n ​c ia )
[←30]
Sa ​i n t -Ger ​m a ​i n g r óf. (fr a n ​c ia )
[←31]
Á ld​j a m eg a z ég ! (fr a n ​c ia )
[←32]
Ne​v et ​sé​g es! (fr a n ​c ia )
[←33]
Hog y ​n e, per ​sze. (fr a n ​c ia )