gerontológia szakápolástan 3.

: cardio vascularis (szív és ér, keringési) rendszer:

erek korral történő változásai: erek falai megvastagodnak, rugalmatlanná válnak, atherosclerosis
(érelmeszesedés) jön létre - plakkok, amik a szervekben betegségeket okoznak:

▪ vese: magas vérnyomás, vese leállás,

▪ agy: stroke
▪ szív: angina pectoris (szívszorító érzés), szívinfarktus, szívelégtelenség
▪ láb, medence: végtagfájdalom, végső esetben amputáció, impotencia

szív korral történő változásai: a szív megvastagszik, rosszabbul dolgozik, lassúl a szívverés, megnő a
vérnyomás, ritmuszavarok, (brady/tachy arythmia-lassú/gyors), megjelenik a sejthalál (apoptózis)

epidemiológia (betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág):

vezető halálokok / év:

1. 17,8 millió szív és keringési betegségek (infarktus, szívkoszorúér megbetegedés, stroke)

2. 9,5 – rák
3. 6,5 – légzőszervi (tüdőgyulladás pl)

rizikófaktorok csoportosítása:

major - fő: nem befolyásolható:

✓ hypertónia (magas vérnyomás) ✓ életkor
✓ abnormális lipidszint (vérzsír) ✓ öröklés
✓ dohányzás ✓ nem
✓ mozgásszegény életmód ✓ etnicitás
✓ egészségtelen táplálkozás
✓ diabetes mellitus újabb rizikófaktor:
✓ emelkedett homocystein szint
minor - kisebb: ✓ gyulladásos markerek emelkedése (CRP)
✓ mentális betegség ✓ abnormális véralvadási folyamat (sok
✓ pszichoszociális stressz fibrinogén)
✓ túlzott alkoholfogyasztás
✓ bizonyos gyógyszerek
✓ lipoprotein (vérben lévő zsír szállítói)
✓ alacsony társadalmi státusz

homocisztein: A homocisztein egy speciális aminosav-származék, mely a táplálkozás során bejuttatott

metionin (fehérjealkotó aminósav) bomlásából keletkezik, ha felhalmozódik, ugyanúgy lerakódhat az
erekben mint a koleszterin. B6, folsav bejuttatásával ez megakadályozható.

CRP: fehérje, ami a májban termelődik, onnan jut a véráramba, gyulladás (fertőzés, autoimmun
betegség és daganatos elváltozások) esetén termelődik, ennek elmúlásával lecsökken, azonban
krónikus betegségek esetén magas marad.
patofiziológia: kórélettan a betegség vagy kóros állapot miatti funkcionális változásokat magyarázza.
patológia: a betegségek szöveti, sejt és molekuláris szintű eltéréseit vizsgálja.

az évek során:

✓ lassul a szívizomzat összehúzódása és elernyedése, tömege

✓ szívkamra fala megvastagszik, de a szívizomzat csökken, szívfunkció romlása – szervek
oxigénellátása nem megfelelő (tüdő, máj, vese, agy, stb)
✓ szellemi hanyatlás: memória+kognitív zavar, apátia, depresszió, celebrovasculáris betegségek,
✓ többi szerv működése is csökken
✓ az erek falai megvastagodnak, meszesednek: jobb és bal szív fél elégtelenség, hypertonia

JSZE (jobb szívfél elégtelenség), tünetek: BSZE (bal szívfél elégtelenség), tünetek:

▪ anascara (bőr alatti vizenyő) ▪ köhögés

▪ testsúly gyarapodás ▪ cyanosis
▪ fáradékonyság ▪ tüdő ödéma
▪ telt nyaki vénák A tüdőödéma kialakulásának egyik lehetséges
▪ hepatomegalia (májmegnagyobbodás) módja, a vér feltorlódása a tüdőben. Ilyenkor a vér
▪ ascites (hasi vizenyő) nem ürül ki elég gyorsan a tüdőből, a tüdő ereiben
megnő a vérnyomás, és azok falán keresztül
folyadék préselődik ki, elárasztva a
léghólyagocskákat.
cardiovascularis rizikófaktor
általános:

✓ előrehaladott életkor ✓ jelentős obesitas (elhízás)

✓ férfi nem ✓ mozgásszegény életmód
✓ II. típusú diabetes mellitus ✓ pozitív csalási anamnézis
✓ dohányzás ✓ atherogen (érelmeszesedést kiváltó)
✓ magas LDL, alacsony HDL kol. szint étrend
✓ hypertonia ✓ túlzott alkoholfogyasztás
✓ magas triglicerid szint ✓ nőknél a menopausa utáni állapot
✓ pszichés stressz

további:

✓ kóros haemoreológiai viszonyok

✓ hyperurikaemia (vér húgysav tartalma)
✓ hyper homocysteinaemia
✓ infekció
✓ microalbuminuria (fehérjevizelés)
✓ beszűkült vesefunkció
✓ fokozott oxidatív stressz
✓ légszennyeződés
A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részének összetevőit
táplálékokból vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a májban képződik. Részt vesz a
sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási
anyaga, szerepe nélkülözhetetlen az emberi szervezetben.

A koleszterinvegyületnek a laborvizsgálatok során három típusát, vagyis a koleszterinszintnek három

összetevőjét különböztetjük meg: össz~, HDL~, LDL-koleszterin.

LDL koleszterin: koleszterint szállítja a májból a sejtekbe, valamint lerakódik a felesleges az érfalba,
plakkokat (szűkületek) okozva. Ha ez az érték emelkedett, érelmeszesedésről beszélünk.

HDL koleszterin: felveszi a sejtek által termelt koleszterint és visszaviszi a májba, ahol az epével
nagyrészt kiválasztódik, képes a véráramban keringő, sőt már az érfalon lerakódott koleszterint is
felvenni.

triglicerid (neutrális zsír): táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóelemei, a szervezet
zsírraktárjai ebből épülnek fel, szerepük az energiaellátás. (vaj, zsír, olaj stb.) Azonban túlzott
szénhidrátfogyasztás esetén a szervezet azt is zsírrá alakítja, elraktározza. A vérnek van egy normál
triglicerid értéke, ha ez magas (étkezés, diabetes, pajzsmirigybetegség, alkohol, hasnyálmirigybaj,
elhízás, magas fehérje és szénhidrátfogyasztás esetén), a vérben lévő zsír magas és nő az
érelmeszesedés és cardio vasculáris betegségek kockázata.

haemoreológiai: a vér áramlási tulajdonságai

purin: a fehérjékkel kerül a szervezetbe, az összetett fehérjék (nukleinsavak) egyik építőeleme,
emésztés után salakanyaga a húgysav, ami a vérben feloldódik, majd a vese kiválasztja és távozik a
szervezetből, mint vizelet, kis része, mint izzadság. Ha ez nem történik meg, akkor felhalmozódik az
ízületekben, köszvényt okozhat.

microalbuminuria: fehérjevizelés

albumin: máj termeli, fehérje, a szervezet legfontosabb kötő és szállító fehérjéje, normál esetben
semmi se választódik ki a vizeletben, ha igen, a kiválasztószervek megbetegedése áll fenn.

oxidatív stressz: a szervezet működéséhez szükséges oxigénmolekulák által keletkező bomlástermék,

a szabad gyökök, a szervezet az antioxidánsokkal köti meg őket, mert felhalmozódva károsak lehetnek
a szervekre.

metabolikus szindróma (anyagcserével kapcsolatos tünetegyüttes)

✓ hasi típusú elhízás,

✓ alacsony HDL-koleszterin-szint,
✓ emelkedett trigliceridszint,
✓ hypertonia,
✓ szénhidrátanyagcsere-zavar
fizikális vizsgálat

tapintás:

✓ pulzus minőségi képe

✓ szívcsúcslökés: mellkas bal oldala, V. bordaköz, medioc lavicularis vonal, kóros esetben
megemelheti az ujjunkat
✓ szívzörej: bőrfelszínen surranás érezhető
✓ oedema
✓ jugularis vénák tapintása

kopogtatás:

✓ tüdő-máj határ meghatározása a jobb oldalon

✓ relatív és abszolút szívtompulat

hallgatózás:

✓ a szív felett hallgatózunk,

✓ billentyűzáródási / nyitódási hangok
✓ megnyúlási hang (billentyűk) nem zár rendesen, vér visszacsorog
✓ szívzörejek: szív összehúzódásakor (szisztolés szívzörej) vagy
tágulásakor (diasztolés szívzörej)

medioc lavicularis: a kulcscsont közepén átmenő saggitalis sík

jugularis: nyaki

szívtompulat: ahol a tüdő nem borítja a szívet, abszolút kiterjedése minden irányban 1 ujjnyival
kisebb a relatívtól, azt lehet megvizsgálni, hogy a szív megnagyobbodott-e.

mitralis prolapsus: a kéthegyű szívbillentyűzavar, a sok kötőszövet miatt a billentyű ívhúrjai

megnyúlik, ami a zavart okozza – klikkelő hang

panaszok és tünetek - fájdalom

angina pectoris (mellkasi fájdalom): angina: szorító érzés, pectoris: mellkas

✓ típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom nyomó, szorító

jellegű, mintha prés alatt lenne a mellkas. Az angina pectoris tüneteként a fájdalom kisugározhat
a bal vállba, karba. A betegek sokszor a torkukban és az állkapcsukban is égő fájdalmat éreznek,
és hátba kisugárzó fájdalom is felléphet.
✓ A szív által igényelt aktuális vérellátás, oxigénigény több, mint amit a szívet körülvevő
koszorúerek szállítani képesek. Ez az oxigénhiány mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat
meg. Leggyakoribb oka a koszorúérben a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület.
✓ angina: koszorúérgörcs, a szívizom átmeneti vérellátási zavara, tünete az infarktushoz hasonló,
de 10-15 percen belül spontán vagy gyógyszer hatására szűnő, hirtelen fellépő abroncsszerűen
szorító, súlyként nyomó mellkasi fájdalom
✓ kiváltóokok: fizikai munka, lelki megterhelés, bő étkezés, hideghatás kísérő tünetek lehetnek:
nehézlégzés, verejtékezés, hányinger
✓ gyors kezelés: a pihenés, megállás enyhíti, a nyelv alá tett nitroglycerin tartalmú tabletta vagy
spray-permet szinte azonnal megszünteti a panaszokat.
✓ többször visszatérhet a fájdalom, orvoshoz kell fordulni, szükség esetén szívkatéterezést csinál
ezen belül koronarográfiát (koszorúérfestést) kér, ha nagy a baj koszorúérműtétet (bypass) végez.

pericarditis: szívburokgyulladás:

✓ a szívet egy kétrétegű hártya, a szívburok (pericardium) veszi körül, a szívburokgyulladás pedig
akkor alakul ki, amikor a két réteg közé folyadék kerül, a burok így megvastagszik. Ezt
nevezzük "gyulladásos folyadéknak", amely minél jobban felszaporodik, a szív annál kevésbé tud
összehúzódni, és elvégezni a pumpáló munkáját. Ha a folyadék lassan szaporodik fel, idült
(krónikus) gyulladásról beszélünk

akut pericarditis:

✓ fájdalmas, ebben a folyadékban már a vér egyes komponensei is megjelennek (fibrin,

vörösvérsejtek, fehérvérsejtek),
✓ bármely korban előfordulhat, de fiataloknál gyakoribb a kialakulása. A vírusos eredetű
megbetegedés viszont leginkább az ötven év feletti férfiakat érinti,
✓ okai: számtalan lehet, leggyakrabban rövid lefutású vírusos megbetegedés, de lehet bakteriális és
gombás fertőzés is, sokszor jár együtt mellhártya-gyulladással.
✓ felismerhető könnyen fonendoszkóppal, mivel hallható a gyulladásos folyadék okozta zörej,
hatékonyabbak azonban a műszeres vizsgálatok, vér, EKG, mellkasröntgen, szívultrahang
✓ tünete: szúró mellkasi fájdalom, légzéskor erősödik, üléskor csökken, vele jár köhögés, a
légszomj, a hidegrázás, az izzadás és a láz is, a fájdalom is árulkodó lehet, mert jellemzően nem
csak lokális: a háttól, a karon át a nyakig bárhová kisugározhat, sőt, utóbbiban nyelési nehézséget
is okozhat
✓ kezelés: annak a függvénye, hogy mi okozta a megbetegedést, de leggyakrabban

aorta dissectio:
erős, megsemmisítő fájdalom, nyugtalanságot, mozgáskényszert, agitáltságot kelt a páciensben, a
dissectio lokalizációtól függő (migráló) a fájdalom helye

pulmonalis embolia:
hirtelen kezdődő, szúró jellegű, erős fájdalom, ami légzésre, sóhajtásra

Panaszok és tünetek: nehézlégzés

bal kamrai elégtelenségben:

•nehézlégzés orthopnoevaljár,
•jellemző a paroxismalis nocturnalis dyspnoe vagy asthma cardiale: a páciens ülő pozícióban,
légzési segédizmait használva, erőltetetten lélegzik, sápadt, bőre hűvös, verejtékezik, halálfélelme
van, szorong

angina pectoris kísérő tüneteként

köhögés

kisvérköri pangás:
•improduktív vagy kevés fehér színű habos köpet ürül, a köhögés állandósul
•fekvő testhelyzetben a fokozódhat a köhögés

pulmonalis embolia:
•haemoptoe
•a légzéssel szinkron jelentkező fájdalom
•hirtelen jelentkező nehézlégzéssel

palpitatio

Hypertonia
Hypertensiv állapot
Tachycardiák
Pitvarfibrilláció
Extrasystolia

eszméletvesztés:

Szívritmuszavar
Szívelégtelenség
Kísérő tünetek: enuresis, epilepsziás görcs

oedema

Krónikus pangásos szívelégtelenség:

•szisztémás oedema
•alsó végtagokon jelentkezik (fenntjáró betegen)
•keresztcsonti tájékon (fekvő betegen)
•este kifejezett, reggel csökkent
•kísérő tünet: nycturia (éjszakai vizeletürítés mennyisége meghaladj a nappalit), hepatomegalia,
ascites, testsúlynövekedés

Jelen panaszok
•Mellkasi fájdalom jelenléte? (jellemzője, helye, időtartama, változása)
•Mióta tart a panasz?
•Milyen a betegség lefolyása?
kórtörténet

•Gyermekkori vagy felnőttkori betegsége, kórházi kezelés, baleset, sérülés

•A betegnek vannak-e alapbetegségei, mint pl.: hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus,
COPD, vagy más krónikus betegség, vérzési rendellenesség, HIV (ezen állapotok hozzájárulhatnak
vagy súlyosbíthatják a szívbetegséget)
•Tekintse át a betegségeket, kórházi kezeléseket, mellkasi traumát (lehetséges szívizom sérülés),
torokfájást vagy foghúzást (lehetséges endocarditis), reumás lázat (szívbillentyű károsodás,
endocarditis), thromboemboliát (myocardialis infarktus, pulmonalis embolia)

•Allergiajelenléte? Penicillin allergia, vagy egyéb sürgősségi gyógyszerek (pl.: lidocain, morphin),
jód allergia (különböző

gyógyszer:

•Milyen gyógyszereket szed a páciens?

•A szedett gyógyszerek okozhatnak-e pulzusszám változást, orthostatikus hypotoniát,
thromboemboliát (pl.: ösztrogén készítmények)?
•Szed-e természetgyógyászati készítményeket, vitamint, ásványi anyagokat? Ezek képesek-e
befolyásolni a gyógyszerek hatásait? Befolyásolja-e az altatást, a normális véralvadást?
•Nézze át a gyógyszereket, van-e olyan, amelyek emelik a vérnyomást vagy a pulzusszámot?

családi anamnézis:

•A páciens családjának életkorát és egészségi állapotát szükséges felmérni (szülők, nagyszülők,

testvér, vérrokonok).
•A család cardiovascularis állapotának felmérése: myocardialis infarctus, hírtelen szívhalál,
hypertonia, hyperlipidaemia, hypercolesterinaemia, diabetes mellitus, majd mérje fel pácienst
kockázatáta szívbetegségre.
•Mérje fel a páciens egészségre ható szokásait:
•pl.: alkohol, kábítószer használat, dohányzás, táplálkozás, elhízás, a súlygyarapodás és fogyókúra
váltakozása, stressz, alvási szokások, fizikai aktivitás (mozgásszegény életmód).
•Számos életstílus növeli az akut vagy krónikus cardiovascularis betegségeket

Képalkotó és eszközös vizsgálatok

eszközös vizsgálatok:
Non invasív:
Vérnyomásmérés: non-invazívés invazív(artériás és vénás, éknyomás)
EKG
Echokardiographia: TTE és TEE
Ergometria-terheléses EKG
Gyógyszeres terhelés
Echoval–Dobutaminvagy DipyridamolStressEcho
Szívizom scintigraphiával–SPECT
Adenosinterheléses MR
 HOLTER
ABPM
Szív CT
Szív MR

Invasív:
Szívkatéterezés
Coronarographia
Elektrofiziológia

Echokardiographia -TT

Szív üregek -méret, systolés/diastoléskamrafunctiok

Szívizomzat
Szívbillentyűk
Pericardium
4 órás éhgyomor
Gyógszerallergia–lidocain!
Kivehető fogsor
Garatot-nyelőcsövet szűkítő betegségek
Beteg beleegyezése
jó felbontás,
postreiorképletek

ergometria, terheléses EKG:

Primer myocardialisischaemiárapozitív ergometria:

2 konkordánselvezetésben ST depressio
végtagi: 2 mm
mellkasi: 1 mm
Horizontalisvagy descendáló
ST elevatio
Secundaerischaemiásjel: tensioesés
Malignusarhythmia-NSVT

gyógyszeres terhelés:

Gyógyszer: Dobutamin–echo,
dipyridamole-SPECT, andenosin-MR
Képalkotás: SPECT: TcMIBIfelvétel nyugalomban és a terhelés végén, dipy
echo–falmozgászavar: dob vagy dipy
MR -adenosin

terheléses perfusios SPECT:

Fölső sorban a terheléses, alatta

A nyugalmi felvétel

coronCTnormal

LAD stenosis

CardiacMR

Coronarographia

EKG:

•A szívben terjedő akciós potenciál a test felszínén is mérhető elektromos feszültség változást
eredményez, mely a test meghatározott részeire helyezett elektródákkal regisztrálható. Ez a
feszültségváltozás időbeli változása az EKG.
•Bipoláris–elvezetések: Einthoven-háromszög

I. elvezetés: jobb kar és a bal kar közötti feszültségkülönbség

II. elvezetés: a jobb kar és a bal láb
III. elvezetés: a bal kar és a bal láb
•Végtagi unipoláris elvezetések: (Goldberger)

aVR: jobb kar

aVL: bal kar

Mellkasi unipoláris elvezetések (Wilson):

V1(piros): mellkas jobb oldala, IV. bordaközben a sternum jobb szélén
V2(sárga): mellkas bal oldalán , IV. bordaközben a sternum bal szélén
V3 (zöld): V2-V4 között
V4 (barna): mellkas bal oldalán, az V. bordaközben a medioclavucularis vonalban
V5(fekete): mellkas bal oldalán, az V. bordaközben az elülső hónaljvonalban
V6(lila): mellkas bal oldalán, az V. bordaközben a középső hónaljvonalban
•Végtagi elvezetések:

piros: jobb kar

sárga: bal kar
zöld: bal láb
fekete: jobb láb (földelés)

ergometria:

•A „szokványosnál” nagyobb terhelésnek jelentős szerepe van a coronária-szűkület felderítésében.

•E célt szolgálja a terheléses EKG vizsgálat.
•A fizikai terhelés 2 módon lehetséges:
-futószőnyegen
-kerékpáron
•A beteget mindkét esetben egyre fokozódón terheljük az életkornak megfelelően megállapított
pulzusszám eléréséig: 220-életkor
•submaximális frekvencia elérésére kell törekednünk: 200-életkor

vizsgálat előtt közvetlenül nyugalmi 12 elvetéses EKG kell készítenünk

•ha friss MI-re gyanakszunk, a vizsgálatot el kell halasztanunk
•legyen a vizsgálat alatt resustitatioskészenlét
•orvos jelenlétében történik a vizsgálat
•a terhelés alatt és után is betegmegfigyelés történjen a reperfúziós időszakban
•pozitívnak tekinthető a vizsgálat 1mm-es ST eltérés esetén
•a vizsgálat találati aránya 55-65 %
•RR változások figyelembevétele a vizsgálat alatt
•Bruce-protokoll: 3 percenként emelkedik és gyorsul a futószalag
•MET (metabolikus ekvivalens), 1 MET=3,5 ml/O2/tskg/perc
•digitális, antiarrythmiás, antiischaemiás kezelést a vizsgálat előtt célszerű elhagyni, ha diagnosztikus
vizsgálatot szeretnénk végezni
•értékelésnél legfontosabb a V5 elvezetés

Kontraindikációk:
Abszolút kontraindikáció:
•ismert főtörzs szűkület
•instabil AP és 2 héten belüli MI
•myocarditis, pericarditis
•szívelégtelenség
•aorta-vagy kamrai aneurysma
•súlyos hypertonia
•kezeletlenritmuszavar
•súlyos megbetegedés: láz fertőzés, tüdőembólia
•QT megnyúlás (fokozott kamrafibrillációveszély)

Relatív kontraindikáció:
•közepesen súlyos billentyűelégtelenség
•elektroliteltérés
•súlyos hypertonia
•tachyarrythmia, bradyarrythmia
•HOCM (HypertrophicObstructiveCardiomyopathy)
•magas fokú AV-blokk
•akut lázas betegség
•korlátozott szellemi teljesítőképesség

vizsgálat előtti ápolói teendők:

−higiénés kézfertőtlenítés
−beteg behívása a vizsgáló helyiségbe, mely légkondicionált
−beteg tájékoztatása a vizsgálat menetéről
−anamnézis felvétele (gyógyszerek, betegségek)
−orvos feladata a beleegyező nyilatkozat aláíratása
−megkérjük a beteget, hogy felső ruházatát vegye le, nőknél melltartó maradhat, de a harisnyát le kell
venni (rontja az EKG képét)
−RR mérés
−elektródák felhelyezése és rögzítése
−a beteg adatainak, mért paraméterek, anamnézis bevitele az ergometriás gépbe
−a beteg feláll a szalagra vagy leül a kerékpárra

vizsgálat utáni ápolói teendők:

−a vizsgálat befejeztével a beteget nyugalomba helyezzük

−nyugalmi RR mérés
−megfigyelés
−elvezetések levétele
−betegnek lehetőség a fürdéshez
−környezet rendbetétele, eszközök fertőtlenítése
−regisztrátum átadása az orvosnak értékelésre
−beteg kikísérése a vizsgáló helyiségből
−higiénés kézfertőtlenítés

vizsgálat alatti ápolói teendők:

−különböző protokolloknak megfelelően a vizsgálat kivitelezése

−a vizsgálat első lépéseként légzésvizsgálat is lehetséges
−Bruce protokoll alapján a futószalag 3 percenként emelkedik és gyorsul, ilyenkor RR mérés is
történik
−teljesítményt MET-benhatározzák meg

Metabolikus ekvivalencia: A test által elfogyasztott energia mennyiségét fejezi ki. 1 MET = A
nyugalomban mért oxigén szükséglet = a test minden egyes kg tömege 3,5 ml oxigént használ el
percenként = az alapanyagcsere oxigén igénye.

vizsgálat leállításának indikációi:

Abszolút megszakítási indikációk:

•1 mm-t meghaladó ST-eleváció
•ritmuszavar pl.: kamrafibrilláció
•systolés RR 10 Hgmm-nél nagyobb esése, ha a myocardium ischaemiának egyéb jelei is vannak
•hypoperfúzió jelei (cianózis)
•beteg kérése
•központi idegrendszeri tünetek (szédülés, ataxia, syncope)
•maximális szívfrekvencia elérése
•folyamatos monitorizálás megszűnése
•AP
Relatív megszakítási indikációk:
•a systolésRR 10 Hgmm-nél nagyobb esése
•2 mm meghaladó ST-depresszió
•ingerképzési zavarok
•kifáradás
•ingervezetési zavarok
•mellkasi fájdalom
•hypertoniaRR> 250 Hgmm

Stressz ECHO
Gyógyszeres terhelés 2D UH mellett, az ischaemia következtében kialakuló falmozgászavarok
kimutatására és az életképesség megítélésére

gyógyszerek:

•Dipyridamol: vasodilatációt okoz az ép ereken, azonban a szűkület mögötti területen kevésbé

fokozza a vérátáramlást, az ép erekkel rendelkező myocardium területek ily módon „lopja” a vért a
többi területről, így relatív ischaemiát provokál a környezethez képest.
•antidotum: diaphillyn
•ellenjavalt asthma bronchialéban
•Adenosin: dipyridamolhoz hasonló terhelést okoz
•Dobutamin: tachycardiát okoz és metabolikus úton is fokozza a szívizom O2igényét, ily módon
okoz anginát.
•Cél a maximális vagy submaximális szívfrekvencia elérése a vizsgálat értékelhetősége miatt.
•antidotum: metoprolol

Abszolút kontraindikáció:
•MI akut szakasza
•instabil AP
•„életveszélyes” coronáriaanatómia (pl.: bal közös főtörzs szűkület)
•súlyos aortastenosis
•haemodinamikailag instabil szívelégtelenség
•pericarditis, endocarditis
•súlyos hypertónia
•infekció
•súlyos ingerképzési-és vezetési zavar
•súlyos társbetegség
•beleegyezés hiánya

Relatív kontraindikáció:
•HOCM
•bradyarrythmia
•kooperáció hiánya

Vizsgálat előtti ápolói teendők:

−higiénés kézfertőtlenítés
−beteg fogadása
−tájékoztatás a vizsgálat menetéről
−írásos belegyezés kérése orvosi feladat
−beteget megkérjük, hogy felső ruházatát vesse le
−beteg vizsgálóágyra történő fektetése
−régi dokumentáció áttekintése
−kivehető műfogsor eltávolítása
−RR mérés
−EKG elvezetések felhelyezése
−stabil véna biztosítása
−gyógyszer előkészítése, NaCl 0,9% előkészítése
−UH gép bekapcsolása
−UH gél előkészítése

Dipyridamolterheléselőtt
nitráttartalmúvegyületeket, 24 órával előtte
kalciumcsatorna-blokkolókat

béta-blokkolók 48 órával előtte

kávét, teát vagy csokoládét Előző nap ne

Vizsgálat közben az ápolói feladatok:

−perfuzor kezelése, 3 percenként dózisemelés (Dobutrex)
−Dipirydamol esetén 0,56 mg/tskg kezdjük az adagolást 4 perc alatt, 4 perc után 0,28 mg/tskg adása 2
perc alatt a teszt negatív eredménye esetén
−P, RR, EKG monitorozás
−megfigyelés

dipyridamol és dobutamin terhelésprotokoll:

Vizsgálat utáni ápolói teendők:

−antidotum adása a vizsgálat befejezése esetén
−vitális paraméterek ellenőrzése
−EKG készítés
−elektródák levétele
−beteg bőrének szárazra törlése
−perifériás véna kihúzása
−rögzített adatok kiadása
−orvosi ellenőrzése
−környezet rendbetétele
−eszközök fertőtlenítése
−dokumentálás
−hulladékok szelektív kezelése
−higiénés kézfertőtlenítés

kórkép terápiája:

•oxigénterápia;
•fájdalomcsillapítás;
•rizikófaktorok csökkentése (dohányzás elhagyása, vérnyomás kontroll, alacsony zsírtartalmú étrend,
acetilszalicilsav, testsúlykontroll, koleszterin ellenőrzés, DM kontroll)
•gyógyszeres terápia (nitrát, Ca csatorna blokkoló, ß-blokkoló, ACE gátló, statinok,
vérnyomáscsökkentő, TAG, folsav és B-vitamin),
•szorongásoldó, nyugtató (diazepam),
•fokozott fizikai terhelés
•a betegség ellátása során az alábbi tevékenységek is szükségessé válhatnak: PCI: PTCA (ballonos
tágítás), stent beültetés; CABG; szívtranszplantáció

Cardiovascularis kórképek speciális szakápolása

Szívelégtelenség kórképben szenvedő páciens szakápolása
Szívelégtelenség (bal és jobb kevert)
A szívelégtelenség komplex klinikai tünetegyüttes, melyet bármely structuralis vagy functionalis
cardialis eltérés okozhat, mely csökkenti a kamra pumpa funkcióját – systolés szívelégtelenség -és /
vagy telődési képességét – diastolés szívelégtelenség.
Szívelégtelenség felléphet azért, mert a szívizom maga beteg, vagy mert túl van terhelve.

előfordulása:

•Incidencia(új esetek száma/év): 1-5/1000 fő

•Prevalencia(a betegség előfordulása a populációban): 0,1 % <50 é, 6-10 % >65 é
•Motralitás: 5 éven túl: 35 % (nők), 50 % (férfiak) !!!
•NYHA-II –10-20 % -hirtelen halál
•NYHA-III –20-30 % -hirtelen halál
•NYHA-IV –50-70 % -progressivszívelégtelenség

•USA: 600.000 körházban töltött nap/év, 1 millió kórházi felvétel SZE miatt, 15-40 milliárd USD/év –
az eü. Költségvetés 5,4 %-a!!

epidemiológia:

A szívelégtelenség prevalenciája Európában 0,4-28%. (10 millió beteg)

•(Magyarországon kb: 300.000)
•USA-ban: 5 millió!
•Elsősorban idősek betegsége.
•A szívelégtelen betegek 80%-a 65 évnél idősebb
•Szisztolés szívelégtelenség prevalenciája71,3%
•Diasztolés szívelégtelenség prevalenciája1,7%

Az ESC (Európai Kardiológus Társaság) 3 kritériumai:

•a szívelégtelenség tünetei nyugalombanvagy terhelésre

•a cardialis dysfunctio igazolása nyugalomban
•javulás a megfelelő kezelés hatására

Szívelégtelenség szemléletének fejlődés

Kardiorenalis Digitalis és diuretikuma vesevérellátás javítására
Hemodinamikai Vasodilatorok vagy pozitív inotropszerek a kamrafal feszülés befolyásolására
Neurohormonalis ACE inhibitor,
-blocker, és más gyógyszerek a neurohormonalis aktivitás gátlására
1940-es 1960-as 1970-es Papper, ArchIntern Med1999.
1990-2000 évek

New York Heart Association Classification (NYHA-

Panaszok / tünetek
osztályozás) Stádiumok
NYHA I. Nincs panasz, bár szívbetegség ténye fennáll
NYHA II. Enyhe panaszok jelentős fizikai terhelésre
NYHA III. Súlyos panaszok fizikai terhelésre
A legkisebb fizikai terhelés sem végezhető el, a panaszok
NYHA IV.
nyugalomban is fennállnak
(E.S.C.)

betegség okai:

•hypertonia;
•billenytűelégtelenség;
•acut myocardialis infarctus;
•pulmonalis embólia;
•arrythmia;
•májcirrhosis;
•hypertensivcrisis

betegség tünetei:

•magas vérnyomás (chronicus);

•telt jugularis véna;
•orthostaticus szédülés;
•mellkasi fájdalom;
•fáradtság;
•gyengeség;
•cyanosis;
•dyspnoe (effort, orthostaticus, paroxismalis nocturnalis);
•köhögés;
•haemaptoe;
•nycturia;
•oliguria/anuria;
•hasfájdalom,
•haspuffadás, hasmenés/székrekedés;
•fogyás/anorexia;
•hepatomegalia;
•ascites;
•oedema;
•petechia

kórkép diagnosztikája:

•fizikális vizsgálatok: inspectio (cyanosis, sápadtság, telt jugularis véna, ascites); auscultatio
(pulmonalis pangás, billentyűzörej, galoppritmus, kóros szívcsúcslökés); palpitatio (perifériás
oedema); percussio (ascites, hepatomegalia, pleuralis folyadék);
•12-elvezetéses EKG;
•vitális paraméterek (BP, pulzus)
•szívultrahang (EF, billentyűfunkció, üregméret);
•mellkas RTG (szívmegnagyobbodás, pleuralis folyadék);
•laborvizsgálatok (vesefunkció, májfunkció, összfehérje, albumin, lipid, CRP, TSH, vércukor, ionok,
NT-pro BNP);

a betegség ellátása során az alábbi vizsgálatok is szükségessé válhatnak:

•szív MR (üregméret, faleltérések);

•Holter-monitor;
•terheléses vizsgálatok;
•szívizom scintigráfia

kórkép terápiája:

•NYHA stádium meghatározás;

•hosszútávon a hypertonia kezelése (nem-gyógyszeres és gyógyszeres módon);
•gyógyszeres terápia a szívelégtelenség stádiuma és tünetei alapján:
•kacs-diureticumadása (furosemid),
•ACE gátló , ß-receptor blokkoló,
•digoxin, dobutamin(pozitív inotrop készítmények),
•nitrát, hydralizin(értágítók),
•aldoszteonanatgonista, angiotensin II receptor blokkoló,
•Cacsatorna blokkoló, NSAID,
•amiodaron(ritmuszavar esetén), nesiritide(BNP tartalom az a. pulmonalis nyomás csökkentésére)
•életmódváltás, rizikófaktorok csökkentése: dohányzás elhagyása, alkoholfogyasztás megszűntetése,
megfelelő fizikai aktivitás, sószegény étrend, kontroll alatt tartani a vesebetegséget, diabetes mellitust
és magas koleszterinszintet
•oxigén terápia;
•trombózis profilaxis
•oedema csökkentése
•folyadékbevitel korlátozása
A betegség ellátása során az alábbi tevékenységek is szükségessé válhatnak:
•kémiai/elektromos cardioversio;
•ICD beültetés, pacemaker beültetés;
•revascularizáció;
•ultrafiltráció (kolloid oldat töményítése, oldószer áramlik, a kolloid viszont nem);
•haemodyalisis;
•keringéstámogatás (VAD, IABP);
•szívtranszplantáció

etiológia:

•Myocardialisbetegségek
•ISZB
•Hypertonia
•Immun/gyulladásos
•Metabolicus/infiltratív(amyloidosis)
•Endocrin–thyeotoxicosis
•Toxicus–alkohol
•Idiopathiás
•Valvularis
•Pericardialis
•constrictio

•Endomyocardialis
•Löffler, fibrosis
•Congenitalis
•VSD, ASD
•Geneticus
•Arhythmia
•Vezetési zavarok
•Highoutput
•Anaemia
•Volumen túlterhelés
•veseelégtelenség

Az adrenerg receptorok szerepe a szívizomban:

A sympathicusrendszer folyamatainak ingerület átvitelében és célszervi tevékenység végrehajtásában
a receptor mediáltafolyamatok alapvető fontosságúak. Számos receptor definiálható, de klinikai
vonatkozásban
•a béta1-,
•a béta2-
•és az alfa1-receptorok szerepét tárgyalják a leggyakrabban, mert ezek gátlására –így az általuk
definiált folyamatok befolyásolására –van a legszélesebb körű terápiás lehetőségünk.
A szívizomzatban található adrenergreceptorok változó mértéken hatnak a chronotopiára, a
myocytatoxicitásra, az apoptosisra, az inotropiáraés a myocytanövekedésre, melyek közvetlen illetve
közvetett hatással vannak a remodellingre.
•A béta1-receptorok valamennyi felsorolt pontra direkt hatással vannak;
•a béta2-receptorok a myocytatoxicitás tekintetében kevéssé hatnak,
•míg az alfa1-receptorok leginkább a myocytanövekedésért, azaz tulajdonképpen a
remodellingértfelelősek.

Terápiás vonatkozásban ennek az a jelentősége, hogy csak azoktól a megoldásoktól várhatunk

eredményt, amelyek nem csak a béta-, hanem az alfa-receptorokra is hatással vannak.
Erre kifejezetten alkalmasak az alfa-béta-receptorok, így a dilatrendis.
Cardialisremodelling
A cardialisremodellingolyan szerkezeti változások folyamata, mely mindkét kamrát érintheti.

Makroszkópos farmában:
•a végdiastolestérfogat növekedése
•a végsystolestérfogat növekedése
•a kamrai alakváltozás (gömbszerű forma)
•bal kamra tömegének gyarapodása

cardialis remodelling:

A cardialisremodellingolyan szerkezeti változások folyamata, mely mindkét kamrát érintheti.

Funkcionális és mikroszkópos formában:
•romló diastolesés systolesfunkció
•ultrastructuralisváltozások
•változások a normál génexpresszióban
•metabolicusdysfunctio
A cardialisremodellingolyan szerkezeti változások folyamata, mely mindkét kamrát érintheti.

Ultrastrukturális változások:
•myocardialis.fibrosis
•myocytahypertrophia
•myocytaslippage(elcsúszás)
•apoptosis
•infarctusexpansio
•Fiziológiás körülmények között a vascularis és myocardialis sima izomzatban az antiproliferativ
tényezők túlsúlya észlelhető, ezek közül a natruretikus peptid, a bradykinin, a nitrogén monoxid
képezi a súlyt a képzeletbeli mérleg serpenyőjében.
•A proliferativ oldalon a főbb elemeket az angiotensin II, az aldosteron, az endothelin, a vasopressinés
a noradrenalin képezik.
•Ezek túlsúlyra jutása esetén beindul a remodelling mechanizmusa, mely kellő effektivitású és
komplexitású terápia nélkül felgyorsul és utóbb fatális kimenetelűvé válik.