4.

TÉTEL

Mutassa be az oktatás módszereit és az oktatási módszer kiválasztásának szempontjait! Jellemezze

az oktatás szervezeti és munkaformáit!

Kulcsszavak, fogalmak:
- Az oktatás módszerei
- Az oktatási módszerek megválasztásának szempontjai
- Az oktatás szervezeti keretei
- Az oktatás munkaformái

Az oktatás módszerei: Az oktatási módszer az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a

tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében
eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.

Az oktatás leggyakoribb módszerei:

- előadás: monologikus közlési módszer, mely egy téma kifejtésére szolgál. Terjedelme 15-20
perctől 1,5-2 óráig. Tanár aktív tanuló passzív szerepben. A tanulónak az előadó
tempóját kell követnie.

- magyarázat: monologikus tanári közlési módszer, egyik leggyakoribb módszer. 6-10, de főleg
10-18 éveseknél.
- elbeszélés: szóbeli közlési módszer, egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes,
szemléletes bemutatása.
- tanulói kiselőadás: szóbeli közlési módszer, mely a tanulótól származik. Kutatómunka,
élményszerű ismeretszerzési forma, fejlődik a kommunikációs kifejezőkészség,
szövegalkotás, önállóság.
- megbeszélés: szóbeli közlési módszer, a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel
a tananyagot. Kedvelt módszer. Fajtái: konkretizáló megbeszélés, kérdve-kifejtés,
heurisztikus jellegű. Állandó kontaktus, visszajelzés.
- vita: szóbeli közlési módszer, célja az ismeret elsajátításán túl a gondolkodás és a kommunikációs
készség fejlesztése. A tanulók önállósága jellemzi, a tanár a háttérből irányít. Résztvevői
egyenrangúak, vélemények-kijelentések ütköznek, a válaszok nem meghatározottak.
- szemléltetés: a tanulmányozandó tárgyak , jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése. Érzéki
észlelést tesz lehetővé, mely elősegíti a pontos képzetek kialakulását a valóságról,
összefüggések megértését. Fontos a fogalomtanításban, tevékenységelsajátításban,
ismeretelsajátításban.
- munkáltató módszer: gyakorlati módszer, a tanulók tárgyakkal, eszközökkel manipulatív
tevékenységet végeznek egyénileg, párban, kiscsoportban tanári felügyelet
mellett. rugalmas módszer, tanulói aktivitás. Minden szinten alkalmazható,
viszont idő-, hely-, költségigényes.
- projektmódszer: a tanárok-diákok közös tevékenységére épülő módszer, a megismerési
folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.
- kooperatív/csoportos oktatási módszer: kiscsoportos tevékenység, az ismeretek, az intellektuális,
a szociális és az együttműködési készségek fejlődnek. A
tagok a saját és a csoport eredményeiért felelősek.
- szimuláció-szerepjáték-játék: tapasztalati tudás révén fogalom, esemény, jelenség sajátítható el,
tevékenység gyakorolható be
- tanulmányi kirándulás: iskolán kívüli, a tapasztalatszerzést, ismerkedést szolgálja, élményszerzést
nyújt. Minden korosztálynál alkalmazható, 20 perctől több napig is
terjedhet. jó szervezést és előkészítést igényel.
- házi feladat: a tanulók önálló, tevékenységen alapuló módszer, a pedagógus jelöli ki, felkészíti a
tanulókat a megoldásra, majd értékel.

Az oktatási módszer csoportosítása, osztályozása:

1. Információk forrása szerint:
- verbális (szóbeli és írásbeli)
- szemléletes
- gyakorlati módszerek
2. Tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint:
- receptív
- reproduktív
- részben felfedező, heurisztikus
- kutató jellegű
3. Az oktatás logikai iránya szerint:
- induktív
- deduktív
4. A tanulási munka irányításának szempontja alapján:
- tanári dominanciájú
- tanári-tanulói dominanciájú
- tanulói dominanciájú
5. Didaktikai feladatok szerint:
- új ismeretek tanítása-tanulása
- képességek tanítása-tanulása
- az alkalmazás
- a rendszerezés és a rögzítés
- ellenőrzés és értékelés
6. Szóbeli közlő módszeren belül:
- monologikus
- dialogikus

Az oktatási módszerek kiválasztását meghatározó tényezők:

- az oktatás tartalma (a tantárgy, a téma anyagának jellege)
- a tantárgy sajátosságai
- a nevelési-, oktatási-, képzési cél
- a kiemelt didaktikai feladat (az óra célja)
- a tanulók életkora
- az osztály fejlettségi szintje és sajátosságai
- az iskola tárgyi, oktatástechnikai lehetőségei, felszereltsége
- a tanár személyisége, pedagógiaiképzettsége, módszertani kulturáltsága
Az oktatási módszerek megválasztásának szempontjai:
- Motiválás: Interaktív tevékenység, a tanulást ösztönző, hatékony pedagógiai eljárások
összessége. Négy fontos eleme van:
- a figyelem ébrentartása
- a személyes relevancia (jelentőség)
- a magabiztosság
- az elégedettség érzésének létrehozása
- Aktivizálás: Direkt és indirekt pedagógiai eljárások összessége, melynek hatására a tanulók
aktivációs szintje növekszik, célorientáltsága fokozódik. Általa kialakul a tanulók aktivitása,
öntevékenysége. Fontos a tanulók differenciált aktivitása. Befolyásolja:
- a tanulók életkori sajátossága
- a tanulócsoportok nagysága
- az oktatás tartalma
- a taneszközök milyensége
- Fokozatosság: A különböző fejlettségű tanulók számára optimális színvonalú legyen. A tanulók
csak fokozatosan juttathatók el a nem-tudástól a tudományok rendszeréig.
- Szemléletesség: A tanulók megfigyelésének pedagógiai irányítása, a látottak tudatos analizálása,
a megfelelő belső kép kialakítása. Az észlelés, megfigyelés, szemlélet
felhasználása.
- Tartósság: A megszerzett ismeretekre épül, új és további ismeretek bázisát képezi.
- Differenciálás: A gyermeki természet sajátosságának, szükségleteinek, érdeklődésének eltérő
jellegű figyelembevétele.
- Visszacsatolás: A tanulók tanulási tevékenységének eredményességének megerősítése, melyek
segítik a tanuló alkotóképes tudásának megszerzését.

Az oktatás szerkezeti kerete:

- Az osztály: Az oktatás alapvető, szerkezeti kerete a mai oktatásban. A tanítás- tanulás társas
közössége, közös élmények és tevékenységek hatására létrejött közösség.
- Osztálybontás: Egyes tantárgyaknál létrehozott kisebb csoport, az eredményesebb oktatás
érdekében, hasonló szinten lévő tanulok részére.
- Nívócsoportos oktatás: Egyes tantárgyaknál, a párhuzamos osztályok tanulóiból létrehozott
hasonló színvonalú csoportok.

Az oktatás szerkezeti formái: Az oktatás alapvető, de nem kizárólagos szervezeti formája.

- A tanítási óra:
 rituálék a tanítási órán:
1. csengetés
2. „reggeli kör”
3. az óra elején és végén történő felállás
4. óra alatti jelentkezés
5. közlésnél a felállás
6. a pedagógus megszólítási módjai
  a tanítási óra típusai:
1. az új ismereteket feldolgozó óra
2. az ismereteket alkalmazó, gyakorló óra
3. az ismereteket megszilárdító ( ismétlő, rendszerező, összefoglaló óra)
4. az ellenőrző óra
5. vegyes típusú óra
- Az órarend: A tanítási órák heti vagy ciklikus rendjének kialakítása
 Az órarend készítésének szempontjai:
1. intenzív szellemi munkára a hét 2. és 3. munkanapja 9-11 óráig a legalkalmasabb
2. a hasonló tartalmú, logikájú órák egymásutánja gátolja a feldolgozást
3. fizikai megterhelést kiváltó óra után nem célszerű finomabb mozgást igénylő
feladatokat betervezni
4. az egyes tantárgyak óráinak arányos heti elosztása az érdeklődés fenntartásának, a
folyamatos gyakorlásnak, a rendszeres ismétlésnek egyik feltétele
- A házi feladat: Tanítási órák közötti szerves kapcsolatot biztosítja.
 jellege: egyéni munka
 célja: ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, gyakorlás
 típusai:
1. szóbeli tanulás
2. írásbeli tanulás
3. rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás
4. produktív jellegű
 Tanulók felkészítése a feladatok elvégzésére:
1. a megoldandó feladatok kijelölése
2. meghatározása
3. a megoldás eljárásainak megbeszélése
- Szakkörök: A tanulók tantervi anyagon túlmenő érdeklődésének kielégítése, képességeik
fejlesztése.
Típusai:
1. Hagyományos értelembe vett szakkörök: Az érdeklődés nélküli, közömbös tanulók
érdeklődővé alakítása céljából
2. Orientációs szakkörök: Az érdeklődést és tehetséget mutató tanulók sajátos
képességeinek feltárására
3. Önképzőkörök: A tehetséges tanulókat fejlesztik
- korrekciós és kompenzációs szervezeti formák:
 Korrekció: A kisebb mértékű tanulási hibák vagy elmaradások megszüntetése, csökkentése. A
tanulást segítő kultúrtechnikák és kommunikációs képességek elsajátítása,
fejlesztése.
 Kompenzáció: A hátrányos helyzet tanulási szempontú feloldása, javítása. A tanulás iránti
motiváció kialakítása, a tanulás fontosságának felismerése, a tanulási szokások kialakítása.
- Tanulmányi kirándulás: Az ismeretszerzésnek és az ismeretek alkalmazásának szervezeti formája.
Módot ad tárgyak, jelenségek, folyamatok természetes környezetükben
való tanulmányozására, gyakorlati és gyűjtőmunkák végzésére.
Az oktatás munkaformái:
- frontális munka: A gyerekek tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, azonos
ütemben folyik.
előnye: gyors tanítás, sok résztvevő számára, nagy osztálylétszámnál
megvalósítható, időhiány miatt domináns, nincs eszközigénye
hátránya: a képességek nem egyformák, a gyerek nem aktív, a tanulási
teljesítmények eltérőek, nincs mód differenciálásra
- egyéni munka: Egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó feladatot kapnak. A
feladattól függ, hogy előnyös vagy hátrányos folyamatok indukálódnak. Új
ismeretek szerzése, alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése.
előnye: jó feladatválasztásnál megvalósul az egyéni haladási ütem, egyénre
szabott fejlődés. Önkép, motiváció javul.
hátránya: Egyes tanulóknál elakadás lehet, de ha segítségnyújtás párosul
hozzá, akkor csökken a nehézség. Rossz feladatválasztásnál romló
önkép, stressz, közömbösség, szembefordulás.
- páros munka: Két tanuló együttműködése valamilyen feladat megoldása érdekében. Új
ismeretek szerzése, alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése.
Együttműködésre tanít, differenciál, szociális készségeket fejleszt.
előnye: Differenciál, változatosságot hoz az órai munkába. A jobb tanuló is
fejlődik a megértés és a szociális készségek területén.
- csoportmunka: 3-6 fő közös munkával old meg feladatot, a tanár hozza létre a csoportot, de
szervezhetnek a tanulók is csoportot. Új anyag feldolgozása, alkalmazás,
rögzítés, rendszerezés, ritkábban értékelés. Dilemma lehet: legyen-e vezető,
milyen összetételű legyen a csoport. Akkor hatékony, ha a tanulók betartják
az együttműködés normáit, ha felelősség és kölcsönös függés van.
előnye: Jól szervezett csoportmunka a kapcsolatokra, együttműködésre
előnyösen hat. Figyelnek egymásra, vitatkoznak, gyakorolják a
munkamegosztást, konfliktuskezelést. Tapasztalatot szereznek
önmagukról, társaikról.
hátránya: időigényesebb, alapzaj, hely-, helyzetváltoztatások, indirekt
irányítás