Szecseri Anna - Tóth Erika Pedagógia Kommunikáció

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69.
PEDAGÓGIAI
KOMMUNIKÁCIÓ
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET

2005
2 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ
Szerzők:
Szecsei Anna Mária
Tóth Erika
Szerkesztette:
Tóth Lászlóné
Véleményezték:
Dr. Bártfainé Gelencsér Teréz
Dr Kállayné Őry Csilla
© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005

Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató
Szedés, tördelés: Hegyi Gergely
A továbbképzési füzet az
Országos Szakképzési Tanács
támogatásával valósult meg.
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített,

illetve rövidített változata kiadásának jogát is.
A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle
formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
2
TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 3
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető 5
A továbbképzési füzet célja 5
Tanulási útmutató 5
A képzés struktúrája 6
I. Modul: A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői 7
A tananyag célja 7
Követelmények 7
Fogalomgyűjtemény 7
Tananyag 8
A pedagógiai kommunikáció elmélet kialakulása 9
A pedagógiai kommunikáció fogalma 10
A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek 10
A pedagógiai kommunikáció sajátosságai 11
Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői 12
Összefoglalás 13
Feladatok 14
II, Modul: Befolyásolás kommunikáció által 15
A tananyag célja 15
Követelmények 15
Fogalomgyűjtemény 15
Tananyag 16
Befolyásolásra törő kommunikáció? 16
Kényszerítés és kínálat 16
Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció 16
Meggyőzés 17
Befolyásolási technikák 18
Formái 18
A befolyásolási technikák hatásai 18
A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői 19
Összefoglalás 20
Feladatok 20
III. Modul: A pedagógusok kommunikációja 21
Követelmények 21
Fogalom gyűjtemény 21
Tananyag 22
A verbális kommunikáció 22
A tanári beszéd és stíluselemei 22
Az egyértelműség biztosítása 23
A megértés biztosítása 23
A ritualizáció 23
Az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció 23
A kérdéskultúra 23
Az írott szöveg 25
A kommunikációs gátak 27
Non-verbális kommunikatív viselkedés 28
A tekintet és a pedagógiai kommunikáció 28
Paralingvisztikai kommunikáció 30
Testkommunikáció a pedagógiában 30
Andragógia és kommunikáció 32
Összefoglalás 33
Feladat 34
IV. Modul: A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs
színtereken 35
Követelmények 35
Fogalom gyűjtemény 35
Tananyag 36
Kommunikáció a tanítási órán belül – elméleti oktatás 36
A pedagógiai kommunikáció csoportosítása 36
A pedagógus élő beszéde 36
Előadás 36
A megbeszélés, mint kommunikáció 36
Vita 39
Pedagógiai értékelés és kommunikáció 41
A gyakorlati oktatás sajátosságai 42
A távoktatás speciális kommunikációs vonatkozásai 44
A szemléltetés és a vizuális kommunikáció 45
Az Internet, mint a kommunikáció sajátos formája 46
Összefoglalás 50
Feladatok 51
Felhasznált irodalom 52
4
BEVEZETŐ
Akik emberekkel foglalkoznak, és személyiségfejlesztést is végeznek, egyik legfontosabb

képességük, sőt munkaeszközük a kommunikáció. A pedagógusok szakmai tevékenységük
révén sokféle interperszonális kapcsolat szereplői – legtöbbször a tanár-diák, tanár-tanár és a
közoktatásban a tanár-szülő kapcsolat dominál. A szakképzés során kiegészülnek ezek a
kapcsolatok a gyakorlóhelyen dolgozó szakemberekkel folytatott kommunikációval - így az
egészségügyi szakképzések esetén a betegekkel, kliensekkel, gyakorlatvezetővel, vagy
tanulóápolóval folytatott kommunikációval is.
A kommunikáció elengedhetetlen munkaeszköze a pedagógusnak, napi tevékenységeik során
állandóan alkalmazzák minden formáját és csatornáját.
A pedagógusképzésben sokáig kevés figyelmet szenteltek a kommunikációs készségek
fejlesztésének. A képzési idő alatt is kevés alkalom kínálkozik a leendő pedagógusnak
kommunikációja kipróbálására. Egészen más dolog társaságban kötetlenül beszélgetni, mint
konkrét témát pedagógiai módszerekkel feldolgozni.
A továbbképzési füzetben igyekeztünk összefoglalni a pedagógiai kommunikáció
sajátosságait és alapelveit. A téma rendkívül szerteágazó és sokrétű. Néhány példa
segítségével próbáltuk felvillantani a jellemző kommunikációs megnyilvánulásokat,
ugyanakkor feltételeztük, hogy az olvasó rendelkezik kommunikációs alapismeretekkel.
A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA
Kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a pedagógusoknak, szakértőknek,

vizsgáztatóknak és a téma iránt érdeklődő szakembereknek ahhoz, hogy a kommunikáció e
sajátos területének megismertetésével jó kommunikátorrá válhassanak.
Rámutatni arra, hogy az oktató-nevelő munka eredményessége a tanár pedagógiai –
kommunikációs képességén, a korszerű oktatási módszerek alkalmazásán is múlik. A
hatékonyság növeléséhez a pedagógusok napi kommunikációs gyakorlatát tudatosabbá kell
tenni.
A tananyagban talál néhány piktogramot, az értelmezéshez az alábbi magyarázat szolgál
segítségül:
Problémafelvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati

alkalmazását kívánja elősegíteni.
A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.
Az ilyen téglalapokban hasznos

gyakorlati tanácsokat, vagy
Figyelem! Feltétlenül olvassa el!
példákat olvashat. Érdemes
figyelnie rájuk!
Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését!
Megérdemel egy kis pihenést!

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
Pedagógiai kommunikáció
A pedagógiai
A pedagógiai Befolyásolás A pedagógusok kommunikáció
kommunikáció kommunikáció kommunikációja jellemzői az egyes
általános által kommunikációs
jellemzői színtereken
6
I. MODUL
A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A TANANYAG CÉLJA
Bemutatni a pedagógiai kommunikáció elméletének kialakulását, fogalmát, jellemzőit és

kapcsolatát más tudományterületekkel.
KÖVETELMÉNYEK
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz:

- leírni a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását,
- felsorolni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületeket,
- meghatározni a pedagógiai kommunikáció fogalmát,
- meghatározni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó fogalmakat,
- ismertetni a pedagógiai kommunikáció sajátos jellemzőit,
- ismertetni az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzőit.
FOGALOMGYŰJTEMÉNY
FOGALOM MEGHATÁROZÁSA
Interakció Kölcsönös viszony, ráhatás.
Intraperszonális kommunikáció Belső beszéd.
Interperszonális kommunikáció Személyek közötti kommunikáció.
Közlés.
Érzelmek, gondolatok kicserélése és megosztása megfelelő jelrendszer,
Kommunikáció ill. szimbólumok segítségével, melyek a beszélgető felek közös fogalmi
tapasztalatai reprezentálják. Nemcsak szavakkal, hanem különböző
impulzusokkal történhet.1
Kongruens Hiteles, őszinte.
Konvencionális Egyezményes, viselkedési elvárások.
Paidagógosz = „fiúk nevelője”, a klasszikus ókorban a fiúkat az iskolába
és hazakísérő, esetleg munkájukra figyelő, többé-kevésbé művelt
rabszolgák elnevezése.
Pedagógus
Az oktatási rendszer különböző fokozatai-, intézménytípusaiban dolgozó,
a gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó személyek közös
elnevezése.2
„A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett,
Pedagógiai kommunikáció szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és
kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása.”3
1
Módra Tiborné, Liebhard László, Gerdei Zsófia: Kommunikáció az egészségügyben. Moduláris tankönyvek 4. Budapest,
Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005.
2
Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó, 1997.
3
Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (122. oldal)
TANANYAG
A kommunikáció nem csupán magától értetődő dolog, hanem a viszonyulás kiépítésének

alapja, figyelmesség, meghallgatás, intuitív felismerés és gondolkodás, ugyanakkor elfogadás,
beleérzés, hitelesség, határozottság és tisztelet kifejezése is egyszerre.
Saját kommunikációs készségeink ismerete hozzátartozik önismeretünkhöz. Pedagógusként
éppen olyan fontos a kommunikáció tesztelése, mint pl.: a műszerésznek műszerei
ellenőrzése, hiszen csak jó szerszámmal lehet színvonalasan dolgozni.
Önnek milyen a kommunikációs készsége? Kapott már visszajelzést róla? Egy teszt részletét
ajánlunk figyelmébe.
Az esetek
Szinte Elég
Állítás Ritkán. Néha túlnyomó
soha gyakran
többségében
Magyarázás közben megkérdem a
hallgatóságtól, hogy tud-e követni?
Az emberek nem értik meg
mondandómat.
Gondolataimat képes vagyok
érthetően megmagyarázni.
Nehézséget jelent számomra a
véleménynyilvánítás, ha mások
nem értenek velem egyet.
Ha nem értek egy kérdést,
visszakérdezek.
Nem értem meg az embereket.
Mások szemszögébõl is könnyen
tudom szemlélni a dolgokat.
Úgy teszek, mintha figyelnék, még
akkor is ha gondolataim máshol
kalandoznak.
Érzelmeimet nehezen tudom
kifejezni.
Ha fontos mondandóm van,
közbeszólhatok.
Beszélgetés közben érzékelem,
hogy mások hogyan éreznek.
Amikor tudom, hogy a másik mit
akar mondani, nem hagyom hogy a
mondatot befejezze.
Annyira beleélem magamat saját
mondandómba, hogy elfelejtkezem
a hallgatóságról.
Stb.
Kérjük olvassa el az állításokat és mindegyiknél jelölje az Önre jellemző gyakoriságot X-el.
(A teszt kitöltése után a kiértékelésből megtudhatja, milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik. Ha valóban
szeretné kitölteni ezt a tesztet és megtudni az értékelését, nyissa meg a
„test.queendom.com/necc/communication_skills” oldalt az interneten.)
8
A pedagógiai kommunikációelmélet kialakulása4
Pukánszky Béla írta az ókori Egyiptomi nevelésről: „A gyermekek lelkére … a szavak

közvetítésével próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján”.5 A „szó” uralta az iskolai
nevelést évszázadokon át. Comenius fogalmazta meg, a XVII. században, hogy: „a szellemet
aligha táplálták valahol is a dolgok velejével: jórészt csupán a szavak és vélemények héjával
(levegőverdeséssel és szajkózással) a dolgok léhájával és pelyvájával terhelték őket”.6
A XVIII-XIX. században az iskolai nevelésben nagy változások következtek be, de továbbra

is megmaradt a verbalizmus, a klasszikus retorika vezető szerepe. Az erkölcsi, vallási, és
tudományos nevelés leghatékonyabb módjának a verbális oktatást tartották. A nevelés célja az
ékes beszéd, bizonyítás- és cáfolás-technikák, a grammatika, a stilisztika, valamint a poétika
oktatása volt az általános képző iskolákban (pl. középiskola). A szavak uralták az oktató
tevékenységét és szótudás, szövegtudás alapján mérték a tanulók teljesítményét.
A XX. században a pedagógiára egyre nagyobb hatást gyakoroltak más tudományok is: pl. a
pszichológia, szociálpszichológia, kulturális antropológia, humánetiológia, információelmélet
és a kommunikációelmélet.
A pedagógia egyre nagyobb figyelmet szentelt a verbális csatornák mellett a non verbális
kommunikációnak és a környezeti hatásoknak. Manapság az élőbeszéd, a non verbális
kommunikáció, az írás, a kép, a közvetítő média szerepét és összekapcsolásuk lehetőségeit is
kiaknázzák.
A pedagógiai színtereken folyó kommunikáció számos különleges vonással rendelkezik.
Ennek felismerése segítette a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását a XX. században.
A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos
ismeretátadó iskolával.
A tanulók ma már másfajta kommunikációt várnak el a pedagógusoktól, mint az előző
évszázadokban. A tanár-diák viszonyban egyre inkább a partnerség a domináns az alá-
fölérendeltség helyett. Különösen igaz ez a felnőttképzésekben. A mai tanulók
kommunikációs készsége másfajta színtereken fejlődik (a fejlődés iránya nem minden esetben
pozitív), mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. A tanulóközpontú pedagógia újfajta
kommunikációt igényel. Napjainkban az informatikai forradalom a pedagógiai
kommunikációt is alakítja.
4
Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.
5
6
Comenius; Komenský, Jan Amoš (1992 [1657]): Didactica Magna. (ford. Geréb György). Budapest, Seneca Kiadó (88.
oldal)
A pedagógiai kommunikáció fogalma
A pedagógiai kommunikációelmélet egy viszonylag önálló kutatási terület, ágazat, melynek

tárgya egy sajátos kommunikáció, nem egyszerűen a nevelési intézményekben ill.
helyzetekben folyó, a kommunikáció általános jegyeivel jellemezhető kommunikáció.
Arra a kérdésre, hogy mivel is foglalkozik a „pedagógiai kommunikációtan” Zsolnai József
meghatározása válaszol:
„A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a
pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a
pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat szerepcserék, információcserék,
illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok,
amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban,
mimikában, öltözködésben stb. A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia
szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs
jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása.”7
A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek
A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi

területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási
eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során,
továbbá több területen érintkeznek egymással.
A nyelv a nevelés-oktatás elsőrendű közege, hiszen az emberi gondolkozás, cselekvés
elképzelhetetlen a nyelv alkalmazása nélkül. A pedagógiai kommunikáció a
nyelvtudományok közül több területen kapcsolódik a pszicho- és a szociolingvisztikához.
A pszicholingvisztika8 a beszélt és írott nyelvvel is foglalkozik. Többek között az alábbi
területek eredményeit hasznosítja a pedagógiai kommunikáció:
- beszédreprodukció,
- beszédészlelés,
- beszédmegértés,
- nyelvelsajátítás.
A szociolingvisztika9 vonatkozásában a réteg-specifikus nyelvi kódokat célszerű kiemelni,
mely az iskolai előmenetelre és a társadalmi rétegződésre hatással van. A kommunikációs
szocializáció ugyanis befolyásolja az iskolai teljesítőképességet, és a tanulási- tanítási
folyamatok vissza is hatnak rá bizonyos mértékben. (Korlátozott kód, kiterjesztett kód.)
A nevelés szociológia és a szociálpszichológia előtérbe kerülésével egyre elterjedtebbé vált az

a szemlélet, hogy a nevelésben döntő szerepet játszanak a szociális interakciók. A pedagógiai
folyamatokban olyan kommunikációs láncolatok zajlanak, melyek során interakciók
alakulnak ki.
7
Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (122. oldal)
8
Az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális
mechanizmusait vizsgálja.
9
Az a tudomány, amely a társadalmi rétegződés és a nyelvhasználat összefüggéseit tanulmányozza.
10
A pedagógiai kommunikáció célja

A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt
kibontakoztató szándék. Sajátossága, hogy a pedagógiai kommunikáció a pedagógiai
céloknak alárendelt és pedagógiailag szabályozott, intézményesült kommunikáció. A
pedagógiai kommunikáció történhet a kognitív (intellektuális) és a pszichomotoros
(kézügyességgel kapcsolatos, manuális) képességek fejlesztése céljából, és attitűdformáló
hatásból, valamint az affektív (érzelmi) terület fejlesztése végett. A tanuló szabad akaratának
(volucionális terület) befolyásolása már nehezebb feladatot ró a tanárra.
A célok eléréséhez alkalmazható eszközök nem speciálisak ugyan, de a választás és a
felhasználás módja jellegzetes.
A pedagógiai kommunikáció sajátosságai10
A pedagógiai kommunikáció egyik sajátossága, hogy pedagógiailag szabályozott, és a

pedagógiai céloknak alávetett, így a pedagógus kommunikációja tervezett, és az irányított
figyelemre támaszkodik. Elsődleges tárgya a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás
közti interakciójának kommunikatív mozzanatai. A kapcsolat jellege általában nem
egyenrangú, de a tanulók életkorának előrehaladtával a szimmetrikus kommunikációhoz
közelítő magatartásminta valósul meg, így válik az andragógiai kommunikáció
komplementerré (nem alá- fölé rendeltséget jelentő) partnerviszonyban zajló interakcióvá.. A
pedagógus személyiségéből adódó beállítódásai befolyásolják kommunikációját is.
A pedagógiai kommunikáció szinterei11

A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti
és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a
kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei,
folyosói, nagyterme, aulája). Fejlesztő hatása miatt is fontos, hogy harmonikus, világos,
esztétikus, megnyugtató és derűs környezetet teremtsenek, a helyiségek céljának megfelelő
specialitások figyelembe vételével.
A tantermek berendezései, és azok elrendezése segítheti a pedagógus tevékenységét. A
pedagógiai kommunikáció hatékonysága szempontjából a tanterem asztalainak és székeinek
térbeli elhelyezése meghatározó. A mozgathatóság biztosításával kialakítható az adott
feladatokhoz ideális tér. Egészen más kommunikációs üzenetet közvetít a kerek-asztal jellegű
elrendezés, amely a közepes méretű csoportok esetén ajánlott. Az asztalok, székek
elrendezése kör formában, elipszis alakban is történhet. Ez esetben a csoport minden tagja lát
mindenkit, a szimmetrikus tanár-diák viszonyt segíti, és a kirekesztettség érzése elkerülhető.
A hagyományos padsorokba rendezés, a tanár fehér köpenye, az egyoldalú tegeződés az alá-
fölérendeltségi viszonyt erősíti.
A kommunikáció másik fontos és sajátos színtere a gyakorlóhely, melynek megválasztását az
akkreditált gyakorlóhelyek segítik, segíthetik bizonyos területeken. A gyakorlóhelyeken a
kommunikációs helyzet szereplői közé bekerülnek az ott dolgozó szakemberek, egészségügyi
képzéseknél a betegek, kliensek is.
10
11
A pedagógus kommunikációja eljut ma már a tanulók otthonába is a távoktatás keretei

között. A papír alapú oktatási anyagok is úgy készülnek, hogy a tanár folyamatosan
megszólítja benne a tanulókat, igyekszik „jelen lenni” a tanulási folyamat során. Az e-
learning formában megjelenő oktatási anyag további lehetőségeket ad a személyes
megnyilvánulásokra a tanár részéről. Az interaktív forma lehetővé teszi a kölcsönös és
azonnali kommunikációt, oda-visszajelzéseket, kérdések feltevését és megválaszolását is.
Mégsem helyettesíti a személyes jelenlét „varázsát”.
(A jövőben mindinkább a papír alapú és az elektronikus tananyag megfelelő arányú
„keveréke” látszik járható útnak, kiegészítve a pedagógus időnkénti személyes jelenlétével.)
A tanár-szerep és a kommunikáció12
A tanár pedagógiai, nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen
befolyásolja. A nevelési filozófiát gyakran befolyásolja a tanár iskolai szocializációs
tapasztalata, vagyis az, ahogyan őt nevelték tanuló évei alatt (pl.: ha tetszett neki tanára
humora, valószínűleg ő is próbál humoros lenni; vagy ha bármilyen szempontból kivételeztek
vele, igyekszik objektív maradni). Jó esetben az elsajátított neveléstudományi ismeretei
alapján saját filozófiát alakít ki, rosszabb esetben saját élményei alakítják filozófiáját. Külső
tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a
rendelkezések, rendeletek is befolyásolhatják. Az előzőekben leírtakon túl a legjelentősebben
az alábbi három felfogás valamelyike hat a kommunikációra Zrinszky László szerint:
1. A tanítás rendszeres és módszeres ismeretközvetítés.
2. A tanítás személyközi kapcsolatok sorozata, mely a tanulók öntevékenységét és a
szükséges tudás (előírt követelmények) elsajátítását segíti. A pedagógusnak
megfelelő légkört kell teremteni, és ügyelni kell a tanulási célok megvalósulására.
3. A tanítás komplex folyamat, melynek lényege, hogy a tananyag elsajátítása mellett
a szociális tanulás és az emberek közötti kapcsolatok építése között a pedagógus
megtalálja a dinamikus egyensúlyt.
A tanár rátermett személyiséggel, jó pedagógiai kommunikációval, és megfelelő oktatási

módszereket alkalmazva képes olyan légkört kialakítani a diákokkal, ahol szívesen tanulnak,
beszélnek gondolataikról, problémáikról, érzéseikről. A tanár segíti feltárni készségeiket,
képességeiket, erősítheti az önértékelésüket és önbecsülésüket.
Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői13

A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak hatékonyságát mennyiségi és minőségi
mutatók jellemzik.
A mennyiségi mutatók az alábbiak lehetnek:

1. A tanári közlések mennyisége, az egyes csatornák egymáshoz viszonyított aránya.
2. A tanulói beszéd mennyisége.
a. tanár - diák közötti kommunikáció.
b. tanulók közötti kommunikáció.
3. A tanulók írással, rajzolással (stb.) töltött ideje.
4. A média és a taneszközök alkalmazásának időtartama.
5. Az előző pontok kommunikációs tevékenységének tanórán belüli aránya.
12
13
12
A minőségi mutatók az alábbiak lehetnek:

1. A kommunikáció célszerűsége, odaillősége.
2. A kommunikáció adekvátsága (tanár személyiségéhez, a tanulók igényeihez,
életkorához, előzetes felkészültségükhöz, a tananyag és a követelmények
elsajátításához igazítása).
3. A kommunikáció centruma a tanuló, a téma, vagy a tanár. Mindhárom szükséges. A
meghatározó az, hogy melyik a domináns.
4. A tanári kommunikáció által közvetített tanári attitűd, mely ideális esetben
rokonszenvet, toleranciát, felelősségérzetet, és lelkesedést, diszkrimináció-
mentességet sugároz.
5. A tanulói kommunikáció szabadságfoka, melyet elősegít a véleménynyilvánítás
motiválása.
6. A tanulói kommunikáció irányítástechnikája, mely kihívást jelenthet a tanárnak. Ez a
gátlásos, visszahúzódó tanulók aktiválását, megfelelő szerephez juttatását és a
nagyhangú, erőszakos tanulók kezelését foglalja magába.
A kommunikáció kétféle típusú lehet a tanár – diák viszonylatban (mint minden tipizálás,
ez is csakáltalában igaz; inkább egyik típushoz közelít, inkább másik típushoz közelít a
valóságban):
- autoriter tanár: antidemokratikus
- fejlesztő tanár: demokratikus
Az első esetén az információ, az értékrend, a viselkedésminta csak egy irányban hat, a
diák csak befogad és elfogad. A második esetben a diák személyisége alakul; mérlegeli,
értékeli a hatásokat, de ő is befolyásolja a tanárt, köztük együttmunkálkodás,
együttműködés jön létre. A tanár értékrendje, világszemlélete ugyan stabil, de toleránsan
fogad más, lényegesen vagy csak kissé különböző szemléletet. A diák értékrendje nem
konfrontálódik, hanem alakul, formálódik. A demokratikus kapcsolatrendszer erősödik,
melynek jellemzői:
- egymás személyiségjegyeinek tudomásulvétele,
- odafigyelés a másikra,
- kitartás, nyíltság,
- új kérdezési technikák,
- a lényegre koncentráló technikák,
- az ellenkezés vállalása, érvelés.
ÖSSZEFOGLALÁS
A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos

ismeretátadó iskolával. A tanulók kommunikációs, problémamegoldó és szociális képességeit
fejleszteni kell. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel.
A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának.

Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony
lényegiségét kifejező kódhasználat, szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs
aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek
manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában,
öltözködésben stb.
A pedagógiai kommunikáció kapcsolata más tudományterületekkel:

A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi
területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási
eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során. Így
a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika eredményeit is.
A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt

kibontakoztató szándék.
Alapintézményeit a család és az iskola alkotja. Résztvevői a nevelők és a növendékek. A

pedagógus kommunikációja szabályozott és tervezett, az irányított figyelemre támaszkodik.
A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti
és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a
kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei).
Az andragógiai kommunikáció sokféle színhelyen és kommunikációs környezetben folyik.
A tanár pedagógiai és nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt

jelentősen befolyásolja. A pedagógus saját filozófiáját külső tényezőként az iskola vezetői, az
ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek
alakíthatják.
A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak minőségét, hatékonyságát mennyiségi

és minőségi mutatók jellemzik.
FELADATOK
- Határozza meg a pedagógiai kommunikáció fogalmát!

- Soroljon fel a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományok közül négyet
/4/!
- Sorolja fel a pedagógiai kommunikáció lehetséges színtereit!
- Sorolja fel az iskolai kommunikáció mennyiségi mutatóit!
14
II. MODUL
BEFOLYÁSOLÁS KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTAL
A TANANYAG CÉLJA
Bemutatni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó sajátos befolyásolási módszereket és

azok hatásait.
KÖVETELMÉNYEK

- felsorolni a befolyásolás eszközeit,
- ismertetni a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció
szempontjából,
- értelmezni a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait,
- ismertetni a befolyásolási technikákat,
- ismertetni a befolyásolási technikák hatásait.
FOGALOMGYŰJTEMÉNY
Andragógia Felnőttoktatás tudománya.
Latin eredetű szó. Levezetés; következtetés az általánosból az egyes
Dedukció
esetekre, az egészből a részletekre. 14
Görög – latin eredetű szó. Rávezető, kitaláló módszer; más természetű
Heurisztikus esetekre alkalmazott logikai módszerek, tudományos alapú ötletekre és
tapasztalatokra épülő.15
Identitás Önismeret
Az egyik alapvető logikai módszer, következtetés egyes esetekről az
Indukció
általánosra.16
Verbális kommunikáció/csatorna Szóbeli közlés (lehet írásos is)
14
Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000.
15
16
TANANYAG
Befolyásolásra törő kommunikáció?17
Az emberi kommunikáció egyik sajátossága és törekvése a befolyásolás.

A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van.
Megjelenési formái:
- kényszerítés és kínálat,
- tömegkommunikáció,
- meggyőzés.
Kényszerítés és kínálat
A személyközi és a mediális kommunikációban benne van a hatáskeltés. A nevelésben,

oktatásban a következő kommunikációs fajták legfőbb célja a befolyásolás:
- parancs és utasítás, pl. „Oldd meg a feladatot!” „Kísérd el a beteget!”
- alku, pl. „Ha kiselőadással készülsz, javíthatsz az osztályzaton!”
- vita, pl. egy vitaindító kiselőadás után a tanulók összevethetik tapasztalataikat.
- elfogadás, pl. munka- és balesetvédelmi szabályok elfogadása és betartása.
A befolyásolás sikerét meghatározza az, hogy a partner üzeneteit megfelelően értelmezik-e
(dekódolják).
Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció18
A tömegközlés és a személyközi kommunikáció egymással összefügg.

A tömegkommunikáció jelentős változásokon ment át. Az elektronikus tömegközlési
eszközök által emberek millióihoz jut el az információ.
Az információ a nevelés, a pedagógiai kommunikáció szempontjából egyre fontosabb
tényezővé válik. Az információ, mint új érték jelent meg a világon, mely alakítani, formálni
tudja az emberek tudatát. Az információk sokasága jut el az emberekhez, és nekik el kell
igazodni köztük. A globális információ-áradatra az emberek tömege nincs felkészülve.
Egymásnak ellentmondó információkat kaphatnak (pl. a gyógyszer és alkoholreklámok
szemben állnak az egészséges életmóddal).
Az információk alapján gyakran döntés elé kerülnek az emberek. Ehhez azonban meg kell
érteni az adott információt. A világot uraló állandó és folyamatos, vagy akciószerű
manipuláció jelenléte, befolyása újabb kihívást jelent, melyre az iskolának, pedagógusoknak
fel kell készíteni a tanulókat. Segíteni kell a tanulókat abban például, hogy el tudják dönteni, a
világ olyan-e, amilyennek a média (TV, mozi, stb.) mutatja, vagy olyan, amilyennek az
iskolában, a tanárok magyarázataiból megismeri, továbbá, hogy milyen filmeket, műsorokat
válasszon a kínálatból. Marx György szerint az az ország, amely megtalálja a pedagógiai
megoldást erre, az lesz a jövő évszázadban a szuperhatalom.
17
18
Marx György: A pedagógus szerepe az információ korában. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 13-16. o.
16
Meggyőzés
A meggyőzés a befolyásolás azon módja, amelyben az érvelés dominál, és ennek segítségével

próbál másokat valamilyen belátásra bírni.
A kommunikáció a meggyőzés kialakítására, megerősítésére vagy megváltoztatására irányul.
Ez általában hosszadalmas folyamat. A valódi meggyőzést követően, annak megváltoztatása
nehéz, sok energiát igényel. Ellenkező esetben csak a vélt vagy valódi elvárásokhoz történő
alkalmazkodásról, esetleg felületes elfogadásról, vagy a meggyőzés kezdeti fázisáról
beszélhetünk.
A meggyőződések fejlődése három tipikus szakaszra osztható fel.
1. A szituatív jellegű elfogadás fázisa:
- a helyzet hív elő valamilyen elgondolást,
- interiorizáció (belsővé tétel) nem következett be,
- nem működik meggyőzésként problémás helyzetekben.
2. A stabilizálódás fázisa:
- kevésbé függ a konkrét szituációtól,
- az akarat még nincs oly mértékben jelen, hogy a felmerülő akadályt
legyőzze.
3. Az alapelvvé válás fázisa:
- kialakul a stabil, valódi meggyőzés.
A meggyőző kommunikáció folyamatát, egyben eredményességét McGuire az alábbi 12

pontban foglalta össze:
1. „elérjen a kommunikáció.
2. odafigyeljek rá.
3. kedveljem meg, keltsen érdeklődést.
4. értsem meg, hogy mi az.
5. ismerjem meg a mikéntjét.
6. fogadjam el (attitűdváltozás).
7. véssem az emlékezetembe és /vagy értsek egyet vele.
8. információ-keresés és visszaszerzés.
9. döntés a visszakeresett információ alapján.
10. a döntésnek megfelelő magatartás.
11. a kívánt tettek megerősítése.
12. megszilárdulás”.
Az ismeretek elsajátítása során a meggyőzés egyik fontos feltétele, hogy a tanulók megértsék
azt a logikai utat, mely bizonyos eszmék, elvek kialakulásához vezet. A meggyőzést
feltétlenül fontos megkülönböztetni a rábeszéléstől. A meggyőzés folyamán logikai érvek
segítségével törekszik a pedagógus tartós hatás elérésére, feltételezve a viszontérvelést is.
A rábeszélés pedig azonnali eredményt szeretne elérni, akár a korrekt érvelést is mellőzve, és
nem válogat az eszközökben.
A meggyőzés lényegi eleme, hogy az egyén interiorizálja – belsőjévé teszi – a megismert
tényeket, dolgokat. Tehát kialakul a meggyőződése. A meggyőzés alapja a felek közti
pozitív érzelmi kapcsolat.
Befolyásolási technikák19
Formái:
- kijelentés,
- leírás,
- elemzés,
- értékelés.
1. A kijelentés jellemzői:
- alátámasztás nélküli, vagy tekintélyre alapozott kijelentéseken alapul;
- nem alakul ki valóságos meggyőzés;
- vagy az evidenciák szintjén marad, ez esetben nincs is szükség érvelésre;
- gyakran „objektív tájékoztatásnak” álcázzák a befolyásolás rejtett
eszközeként alkalmazva.
2. A leírás jellemzői:
- a kijelentésnél részletezőbben mutatja be az adott folyamatokat, de
megmarad a felületesség szintjén;
- az idő síkján történéseket, a tér síkján ábrázolásokat tartalmaznak;
- a verbális eszközök mellett az ikonikus és az audiovizuális eszközöket is
jelentős mértékben alkalmaznak;
- ugyancsak gyakran álcázzák „objektív tájékoztatásnak” (lásd fent);
- leírás és az elbeszélés folyamatában egyaránt utal a lényegre és értékel is;
- speciális formája a művészeti ábrázolás, mivel a lényegre a művészet
erejével rávilágít.
3. Az elemzés jellemzői:
- a jelenségkapcsolatokon túl, mélyen a dolgok, folyamatok lényegét
vizsgálja;
- minden esetben eljárás együtteseket jelent, melyek feltétlenül együtt járnak,
de önmagukban nem elég informatívak pl.:
- sajátos és közös vonások megállapítása,
- indukció-dedukció,
- analízis-szintézis,
- absztrakció-konkretizáció.
4. Az értékelés jellemzői:
- az elemzésekhez kapcsolódik;
- az értékelő közlések hátterében mindig bizonyos értékrend, konkrét
értékvonatkoztatás áll.
A befolyásolási technikák hatásai:

- A túlságosan nyilvánvaló befolyásolási szándék ellenállást válthat ki, ezért a „direkt
nevelési metodika egyre inkább háttérbe szorul”.
- Felfokozott ellenállást, dühöt vált ki az érintettekből az eltitkolt befolyási szándék
felismerése, a manipuláció.
- Legcélravezetőbb, ha nem rejtegeti a pedagógus a befolyásolási szándékát,
ugyanakkor nem kritizálja az érintett személy eddigi nézeteit, beállítódását.
19
18
- Az életkori összefüggések figyelembe vétele nagyon fontos:

- a gyermekek esetén a valódi meggyőzés nehézkes, hiszen attitűd-rendszerük
kiépülése folyamatban van, az alig tudatos, érzelmi reakciók dominálnak;
- a serdülőkorban a meggyőző kommunikáció már sikeres, azonban az
önállósodási, énazonosság-keresési törekvések befolyásolhatják;
- a felnőttek többsége igyekszik megőrizni attitűdjeit, ha mégis
elkerülhetetlen, akkor „kimagyarázó indoklással” élnek. A fiatal
felnőtteknél könnyebben elérhető az attitűdváltás, mint az idősebbeknél.
A meggyőzés ezen jellemzőit érdemes szem előtt tartani az egészségügyi szakképzések
területi gyakorlatai során is mind a gyakorlatvezetőnek, mind a tanulónak. Gondoljanak csak
a „beteg tanítására” pl.: az életmódjával kapcsolatos váltásokra, vagy a diéta korlátozásainak
elfogadtatására. Ezekben az esetekben meg kell(ene) győzni a beteget. Az eredményes
meggyőzésnek egyik alapfeltétele, hogy mondjuk el a betegnek, mi a szándékunk. Kérdezzük
meg, mit tud ő pl. az adott diétáról. Vegyük figyelembe életkorát, és ha idős a beteg, ne
higgyük azt, hogy egy beszélgetés után már nem fog zsírral főzni soha többet. Fogadjuk
természetesen, ha elkezdi a beteg magyarázni, miért szereti jobban a sertészsírt az étolajnál.
Ne kritizáljuk nézeteit. Legyünk türelmesek, és a diéta pozitív oldalait emeljük ki. Csak akkor
kezdjük el „győzködni” a beteget, ha előtte már jó kapcsolatot alakítottunk ki vele és
elfogadott minket.
A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői:20

- nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat,
- optimális az ismétlési arány,
- optimális a variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás
elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság aránya ideális,
- időzítés, ütemezés, megfelelő
- a csoport-egyén viszonya szempontjából:
- az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben (pl. a csoport
szabályainak megalkotása közösen)
- a csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók
azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak (pl. gyülekezeti tag
nehezen beszélhető rá a kábítószerek kipróbálására)
- nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott,
mértékadó csoportban ismertet
- néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha
következetesen szembeszáll a többség véleményével (pl. a hangadók
„elcsábíthatják” a többieket az utolsó óráról moziba).
A meggyőzés akkor eredményes, ha a partnerek visszajelzéseit nyomon tudjuk követni.
Ennek egyik legfontosabb eszköze a nyelvi kifejeződés. A meggyőzés folyamatában a
visszacsatolások átgondolt rendszerére van szükség. Annak optimális sűrűségét több tényező
is befolyásolja:
- a téma nehézsége, bonyolultsága, újszerűsége,
- a partner adott témában korábban (esetlegesen) megszerzett tájékozottsága,
- a partner képességének fejlettsége,
- az egyetértés, vagy az ellenállás mértéke,
- a meggyőző és a meggyőzendő partner közötti kapcsolat,
- a meggyőzési helyzet.
20
ÖSSZEFOGLALÁS
A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van.

Megjelenési formái:
- kényszerítés és kínálat,
- tömegkommunikáció,
- meggyőzés.
Befolyásolási technikák formái:
- kijelentés,
- leírás,
- elemzés,
- értékelés.
A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői:

- nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat,
- optimális ismétlési arány,
- optimális variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás
elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság ideális aránya,
- időzítés, ütemezés,
- a csoport-egyén viszonya szempontjából:
- Az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben
- A csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók
azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak.
- Nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott,
mértékadó csoportban ismertet.
- Néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha
következetesen szembeszáll a többség véleményével.
FELADATOK
- Sorolja fel a befolyásolás eszközeit!

- Ismertesse a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció
szempontjából!
- Értelmezze a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait!
- Ismertesse a befolyásolási technikákat!
- Ismertesse a befolyásolási technikák hatásait!
20
III. MODUL
A PEDAGÓGUSOK KOMMUNIKÁCIÓJA
A TANANYAG CÉLJA
Néhány jellemző példával elősegíteni a pedagógus kommunikáció hatásainak megértését.
KÖVETELMÉNYEK

- ismertetni a verbális kommunikáció jellemzőit,
- ismertetni a tanári beszéd stíluselemeit,
- ismertetni az egyértelműség fontosságát,
- ismertetni a megértés biztosításának lehetőségeit,
- ismertetni a ritualizáció megjelenési formáit a pedagógiai kommunikációban,
- ismertetni a tanári kérdéskultúra jelentőségét,
- ismertetni az írott szöveg jellemzőit,
- értelmezni a kommunikációs gátak hatását,
- ismertetni a non-verbális kommunikáció elemeit,
- ismertetni a tekintet szerepét a pedagógiai kommunikációban,
- ismertetni a testkommunikáció szerepét a pedagógiai kommunikációban
- ismertetni az andragógiában alkalmazott helyes kommunikáció sajátosságait.
FOGALOMGYŰJTEMÉNY
Kongruens Hiteles, őszinte.
Metakommunikáció A verbális kommunikációt kísérő, nem tudatos és nem szándékos közlés.
Non verbális kommunikáció/
Nem szóbeli közlés.
csatorna
Paralingvisztika A beszédet kísérő kommunikáció.
Verbális kommunikáció/csatorna Szóbeli közlés/csatorna
TANANYAG
A verbális kommunikáció
A pedagógusok kommunikációjának megfigyelését, elemzését az alábbi jellemzők

alapján végezhetjük el:
- a beszéd és stíluselemei,
- az egyértelműség,
- a megértés,
- a ritualizáció,
- az anyanyelvi kultúra,
- a kérdéskultúra,
- a non-verbális kommunikáció,
- a non-verbális és a verbális kommunikáció egymáshoz való viszonya.
A tanári beszéd és stíluselemei21
A pedagógiai kommunikáció a külső céloknak alárendelt. A tanulás tanítás folyamatában

motiválást, aktivizálást, és a tananyag megértésének biztosításával, megvilágításával az
ismeretek elsajátítását segíti elő. A meggyőzés egyik fajtája, mely a pedagógus személyétől
elválaszthatatlan. A tanár beszéde sosem egyszeri, alkalmi, hanem egy tartósan fennálló
kapcsolatra épül.
Kérdés, hogy a tanár szerepet játsszon-e, „tanárosan” viselkedjen-e vagy teljes

egyéniségét adja-e?
A „tanáros” viselkedés elrejti az embert, a tanár egy intézményt képvisel annak

értékrendjével, és a tantárgyon keresztül tudományágat is közvetít, továbbad. Ebben a
szerepben a tanár tévedhetetlen, tekintélye csorbíthatatlan. Az ilyen tanár többet tanít az
előírtnál, hiszen az egyetemi jegyzetekből, tanulmányokból idézett gondolatok csak növelik
presztízsét, súlyát. A diák fölnéz rá, elismeri szakmai tudását, de kapcsolat nem jön létre
köztük. Nincs visszajelzés, dekódolás a tanuló részéről. Ha konfliktusok jönnek létre, azok
mindig a tanár javára billentik a mérleg nyelvét.
Az egyéniségét adó tanár teljes személyiségével jelen van a tanításban. Nem tekintélyt,
hanem szeretetet, népszerűséget akar szerezni, ennek érdekében tökéletesen azonosul a
tanulói korosztállyal (divatban, szóhasználatban, értékrendben). Végül teljes szerepzavarba
kerül. Befogadják, de nem teljesíti eredeti feladatát.
Az ideális tanártípus a kettő között van. Sosem felejti el, hogy mintát kínál (nem erőltet), de
elfogadja a tanulói személyiséget. Biztat, nyugodt, biztonságos légkört teremt, ahol
természetes a tanulói közlés. A problémák felmerülésekor nem az egyik vagy másik fél
igazáért küzdenek, hanem egy ésszerű, érvekkel alátámasztható megoldásért. A konfliktus
21
Zrinszky László: A pedagógiai kommunikáció elméletéről. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 5-12. o.
22
megoldásában mindig részt vesz a diák. A tanár a „győztes-győztes” eredményre törekszik. A

tanulói kreativitás, az egyéniség sikerei a tanár számára őszinte örömöt okoznak. A tanár
szerepet játszik, de egyéniségének minden színét beleadhatja. A tanár nem önmagában jó
vagy rossz, hanem a kommunikációs folyamatban mérettetik meg állandóan.
A tanári beszédstílust befolyásoló tényezők:

- a tanulók életkora, szellemi fejlettsége,
- a tanulók adott témakörben korábban megszerzett szakszókincse,
- a pedagógus azon szándéka, hogy barátságos, megértő vagy szigorú,
követelő tanár benyomását keltse,
- a pedagógus kommunikációs képessége,
- a pedagógus viszonya az egyes osztályokhoz, tanulókhoz,
- a feladathelyzet sajátosságai: elméleti vagy gyakorlati óra, magán
jellegű kontaktus, első találkozás a tanulókkal, egy órán belül is
változhat például a tananyag sajátosságai szerint,
- a választott oktatási módszer,
- a környezeti elvárások és hagyományok nyomása (az adott
intézményben uralkodó kommunikációs stílus).
Az egyértelműség biztosítása22
A tanárok zöme törekszik az egyértelmű kommunikációra, a félreértések elkerülésére. Ezt az

elvet követik alternatívák, vagy megoldatlan problémák ismertetése során is. Így megfelelnek
a tudományos elvárásoknak, ezzel koherens és félreérthetetlen fogalom- és ítéletrendszert
közvetítenek.
A megértés biztosítása23
Az egyértelmű jelrendszer alkalmazása elősegíti a megértést. Befolyásolhatja a megértést

egyrészt a tanuló, mint befogadó adott témában korábban megszerzett tudása, vagy ennek
hiányossága, esetleg hiánya. Másrészt a befogadó által értett jelek segítségével az asszociációs
mezőben új jelentések jönnek létre.
A megértés színvonalát több tényező befolyásolhatja:

- a tanári beszéd, minősége
- a tankönyv szövege, és
- az audiovizuális anyagok, a tanulók életkorához igazítása
- a tanuló előzetesen megszerzett tudása.
22
23
A ritualizáció24
A rítusra jellemző, hogy a történések egy bizonyos ritualizált módon mennek végbe, a
kommunikáció racionális tartalma viszont lényegtelen. (Az iskolai rítusok funkcionális
racionalitásaként Franz Wellendorf a kollektív tudat kialakítását és megerősítését jelöli meg.)
A ritualizáció eszközei és szimbólumai közé tartoznak a tantervek (központi oktatási tervek,
helyi oktatási programok), óra- és házirendek. Az iskolai rítusok kedvező hatásai az
intézményi, illetve szervezeti kohézió fenntartása és erősítése, valamint a tanárok és a tanulók
(esetenként a szülők) bizonyos érzelmi szükségleteinek kielégítése is.
Iskolai rítusok például a köszönési formulák, a tanévnyitó, -záró ünnepségek, stb., illetve a
tanítási órán elvárt viselkedés, úgymint jelentkezés, tábla előtti felelés, stb.
Az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció25
A pedagógusok egyik legfontosabb kötelezettsége az anyanyelvi kultúra közvetítése, ápolása.

Mindennek a tanár nyelvhasználatában, valamint a tanuló beszédében, írásában is szükséges
megvalósulnia (pl. a nem magyar szakos tanár is javítsa a dolgozatokban a stilisztikai és
helyesírási hibákat).
A tanuló kommunikációja életkoronként változik, melyet a családi hatás nagymértékben
befolyásol. A családon kívül jelentős befolyást gyakorol a kommunikációra a baráti kör is.
Gondoljunk csak a fiatal szülők megdöbbenésére, amikor óvodás gyermekük olyan szót
alkalmaz, amelyet a családban még véletlenül sem ejtettek ki. A serdülőkorban a baráti kör
hatása szinte meghatározó lehet. Ebben az életkorban tanulják meg a serdülők a szlengeket,
vagy a szubkultúrák sajátos kifejezéseit. Még a felnőttek is átvesznek bizonyos divatos
kommunikációs elemeket egymástól (pl.:„ne tudd meg” kifejezés, vagy a névelők mellőzése).
A nyelvi kultúrára, és az egyének kommunikációjára egyaránt hatással van a
tömegkommunikáció.
A kérdéskultúra
A kérdezés a pedagógus kommunikációjának egyik formája és ösztönzője. A megismerés

folyamatára a kérdés-válasz szerkezet jellemző, hiszen minden megszerzett tudás újabb
kérdéseket vet fel, amely újabb válaszokra vár. A válaszok és a kérdések egyre konkrétabbak
lesznek, egymást fejlesztik. Az igazán okos emberek tisztában vannak azzal, hogy mennyi
mindent nem tudnak még a világról. Ez a pedagógusokra, szakértőkre, tudósokra, tanulókra
egyaránt igaz lehet. Motivációs tényező lehet ez a felismerés számukra az egyre magasabb
tudásszint eléréséhez.
A helyes kérdésfeltevés és a megfelelő újrakérdezés képességének elsajátítása a hatékony

tanítási-tanulási folyamat fontos lépése. Ez azt feltételezi, hogy pedagógus maga is világos
kérdéseket tud megfogalmazni. A párbeszédes kommunikáció alapja a tanár kérdezési stílusa.
Ugyanis az egyszerű visszakérdezés vagy a tankönyvi szöveg megtanulását ellenőrző kérdés
maximum a tanulók emlékezetét aktiválják, de szellemét nem. A „régi” kérdésfeltevésekre
24
25
Zrinszky László: A pedagógiai kommunikáció elméletéről. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 5-12. o.
24
nem elég új válaszokat adni. Ennek egyik oka az, hogy az oktatásban egy újfajta elvárás jelent
meg, a problémaérzékenység. Új kérdésfeltevési módok elsajátítására kell felkészíteni az
iskolai kommunikáció során a tanulókat. A kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy a
problémát azonosítsa a tanár. Szinte kötelező elv, hogy egyszerre csak egy kérdést tegyen fel,
hiszen, ha „megsorozza” a tanulókat a kérdéseivel, a végén már a kérdésekre sem
emlékeznek, nemhogy válaszolni tudnának. (Szakmai vizsgák szóbeli vizsgarészén
tapasztalható néha, hogy a kérdező tanár abbéli igyekezetében, hogy segítse a vizsgázót
tudásának kifejtésében, egyszerre három-négy kérdést is feltesz a szóban forgó témára
vonatkozóan. Mindig ellentétes lesz a hatás, a vizsgázó egyszerűen „leblokkol” és nem tud
válaszolni, hiszen azon töri a fejét, hogy mi is volt az első kérdés.) Még ma is tipikus hiba a
„mit tud a….” kezdetű kérdésfeltevés. A tanuló erre a következőt gondolhatja: semmit, vagy a
transzfúzió kivitelezéséhez szükséges eszközöket esetleg fel tudom sorolni, stb. A kérdést
fogalmazza a meg a pedagógus helyesen, pl.: „Ismertesse a transzfúzió szövődményeit!”,
vagy „Milyen módszerek segítenek a transzfúziós szövődmények kialakulásának
megelőzésében?”.
A tanuló is megfogalmazza a problémáit a tárgyalt tananyaggal kapcsolatosan. Az ideális

pedagógiai kommunikáció alkalmazása esetén a tanuló problémafelvetéseire minden
esetben reagál a tanár. A kérdésre adott válasz későbbi időpontban is megtörténhet. Szükség
esetén tárgyilagos kritikát kap válaszul, mely a tanuló kérdésfeltevési módját fejleszti. Imre
Sándor írta, hogy: „a kérdést nem szabad soha elhallgatni; a válasz nélkül hagyott kérdés
eltávolít a tanítótól, kétséget támaszt a tudás iránt és megkeresteti a feleletet egyebütt” 26
A tanítási folyamat során felvetődött probléma két típusa lehetséges:

- Az egyik esetben egyetlen helyes megoldás létezik. A megválaszoláshoz lépésről
lépésre, szigorú logika szerint kell haladni. Ehhez konvergens (egy irányba tartó)
gondolkodás szükséges.
- A másik típusa esetén az ötletek, megoldások gazdagsága jellemzi. Ehhez
divergens (szétágazó) gondolkodás a célravezető.
A két gondolkodás mindkét formája hasznos, többnyire kombinált alkalmazásuk valósul meg
(átmennek egymásba).
Az írott szöveg
Az írásos kommunikáció nem más, mint láthatóvá tett beszéd, melyet grafémának is
neveznek. A beszédhez képest sokkal átgondoltabb, előkészítettebb, tudatosabb. Az olvasás
eredményességét a szövegértés befolyásolja. A pedagógiai kommunikáció egységében kezeli
az írás-olvasást. Ezek azonban nem jelentenek teljes kommunikációt. Az élőbeszéd
„mellékcsatornáit” nem tartalmazza, így nem jön létre személyes kapcsolat. Ez veszteséget
jelent a tanuló számára. Az írásos kommunikáció tipikus megjelenési formája a tanítási-
tanulási folyamatban a tankönyv.
A tankönyv három funkciócsoportot tölt be:
- Tájékoztatási-tájékozódási funkció. Híreket, ismeretet „szállít”, közvetít a
nagyvilágból, a természeti, társadalmi környezetből.
- Értékhordozó-normarendszerű funkció. Nem csupán értesüléseket, információkat ad
át, hanem nyíltabb vagy rejtettebb formában társadalmi értékeket, normákat,
26
Imre Sándor: Neveléstan. Budapest, Stúdium kiadás, 1929.
viselkedésmódokat, gondolkodási modelleket ültet el a társadalmi tudatban

(szocializáció, konszenzus-teremtő, identitás felismertető szerep).
- Szórakoztató funkció.
A tankönyvek kommunikációs stratégiái:
A fentiekből is következik, hogy a tankönyvek egyszerre többféle kommunikációs funkciót

tölthetnek be. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az egyik könyv egyes funkciókat erőteljesebben
valósít meg. A funkciók kombinációjából különféle kommunikációs stratégiák alakíthatók ki.
A tankönyvekben a leggyakrabban a következő kommunikációs stratégiák figyelhetők meg:
a) Hagyományosan egyirányú, tankönyvszerűen közlő kommunikációs stratégia
Kiindulópontja, hogy az előírt (szükséges) tananyagot a tankönyv (és a pedagógus) közli a

tanulókkal, az információ „forrása” tehát különféle módon, de többnyire „egyirányúan”
megkísérli „sugározni”, átadni az ismereteket.
Természetesen a tankönyvi „közlés” is többféle lehet, jelentős mennyiségi és minőségi

különbségekkel. Íme, néhány fontos variáns:
- A tananyag tényeit, adatait rögzítő, tárgyilagosan szárazon „előadó”, illetve a

tényanyagot mintegy „forrásként” kínáló, tehát az egyirányú kommunikáció
lehetőségeit is alig kihasználó tankönyv.
- Megértetésre, „feldolgoztatásra” is törekvő tankönyv, amely bőségesen magyaráz,
elemez, de a szerző saját gondolatait, elemzéseit kínálja fel megtanulásra, s kevésbé
igényli a tanuló bevonását a „fölfedezés” aktusába.
- Bőséges szemléltetéssel élő tankönyv, a jelenségek bemutatását magyarázatokkal
kiegészítve. E metódus már gyakran vezet el az önálló tanulói munka igényléséhez,
tehát a kétirányú kommunikációhoz, most azonban csupán a bőven szemléltető, de a
hagyományos tananyagközlő tankönyvekről van szó.
b) Munkáltató tankönyv
Ebben a típusban a tankönyv(szerző) állandó tanulói aktivitásra, visszacsatolásra, párbeszédre

késztet sűrűn beiktatott megfigyelési szempontjaival, kérdéseivel, cselekvésre késztető
felhívásaival. E pedagógiai kommunikációs stratégia a következő tankönyvtípusokban
figyelhető meg:
- Munkáltató tankönyvek vagy tankönyvcsaládok, munkatankönyvek.

- Programozott iskolai tananyagok.
- Forrásfeldolgoztató, munkáltató, programozott anyagrészek – hagyományos
tankönyvekben.
E kommunikációs stratégia néhány jellemző jelensége a következő:
- A tanulók közvetlen megszólítása, „bevonása”, érdeklődésének, aktivitásának

igénylése – már a tankönyv bevezetőjében, majd folyamatosan.
26
- Kérdések, feladatok, felszólítások, visszacsatolások nagy száma a tankönyvben,

vagyis a tanuló fokozott aktivizálása.
- Az önálló, otthoni tanulás lehetősége – a tankönyv irányításával.
- A készség- és képességfejlesztés fokozott érvényesülése – a leckeszerű „ténybeli”
tudás némi háttérbe szorulás mellett.
- A tanulókhoz való fokozott igazodás érvényesülése a tananyag központúsággal
szemben.
Ma már a „hagyományos” tankönyveket sok területen felváltja az e-learning. Gondolja

át, mi jellemzi az elektronikus formában megjelenített tananyagokat a kommunikációs
stratégia szempontjából!
A kommunikációs gátak
A tanári kommunikációban ezernyi lehetőség van az elutasításra is. A kommunikációs gátak

„kiépítésének” tizenkét-féle módja lehetséges. Ezek a gátak lelassítják, vagy teljesen
lehetetlenné teszik a kétirányú kommunikációt.
Kommunikációs gátak:
1. Parancsolás, utasítás, irányítás. Például: „Hagyja abba a kifogások keresését és
csinálja meg a feladatot!”
2. Figyelmeztetés, fenyegetés. Példa: „Ha le akarnak vizsgázni, jobb lenne végre
nekifogni a tanulásnak!”
3. Prédikálás, megleckéztetés. Példa: „Az órán az a dolga, hogy figyeljen. A
munkahelyi problémáit a munkahelyén kellene hagynia!”
4. Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása. Példa: „Az lenne a megoldás, ha jó
időbeosztást készítene, akkor meg tudná a vizsgáig tanulni az anyagot.”
5. Kioktatás, logikus érvelés. Például: „Ne felejtse el, hogy már csak két hét van hátra a
záró dolgozat leadásáig.”
6. Bírálat, kritizálás, helytelenítés, hibáztatás. Például: „Te egyszerűen csak kényelmes
vagy, ezért nem akarod elvégezni ezt a feladatot.”
7. Szidás, megbélyegzés, címkézés. Például: „Úgy viselkedsz, mint egy óvodás, nem
pedig úgy, mint egy felelős szakember.”
8. Értelmezés, elemzés, megállapítás. Például: „Csak ki akartok bújni a dolgozatírás
alól.”
9. Dicséret, egyetértés, pozitív viselkedés27. Példa: „Tényleg nagyon ügyes vagy.
Biztosan kitalálod, hogyan lehetne ezt valahogy megcsinálni.”
10. Biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás28. Például: „Nem csak te vagy ezzel
így. Én is hasonlót éreztem, amikor nehéz feladatom volt. Láss csak neki, majd
belejössz.”
11. Kérdezgetés, vallatás, faggatózás. Példa: „Hol voltál eddig?” „Miért nem hívtál fel?”
„Meddig tartott az utazás?”
27
A dicséret zavarba hozhatja a befelé forduló személyiséget.
28
A problémák elkendőzését, hárítását jelentheti az ilyen fajta megnyilvánulás. Nem arra kíváncsi az egyén,
hogy más mit érzett, hanem a saját problémáit szeretné elmondani.
12. Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás. Példa: „Beszéljünk

kellemesebb témáról.” „Most nincs erre idő.” „Térjünk vissza a feladatra.” „Úgy
tűnik, bal lábbal kelt ma fel.”
A gátak hatásainak megértéséhez be kell látnunk, hogy amit mondunk általában többféle
értelmet hordoz. A tanuló ezeket a rejtett üzeneteket olvassa ki a kommunikációnkból.
Például: „Szerintem másként alakult volna a dolog, ha pontosabb lettél volna……”
Ez a kijelentés értelmezhető így is:
„Te vagy a hibás.”
„Te rontottad el.”
„Pontatlan vagy.” Stb.
Gondolkodjon el, előfordult, hogy alkalmazta már ezeket a gátló hatású kommunikációs
elemeket pedagógiai munkája során!
Non-verbális kommunikatív viselkedés29
Azt feltételezik, hogy a nonverbalitás síkján is „párbeszéd” folyik, mely folyamatosabb és

intenzívebb, mint a verbális síkon. A verbális (szóbeli) kommunikációt kísérő, nem tudatos és
nem szándékos közlés a metakommunikáció. A non-verbális (nem szóbeli) kommunikáció
egy része az egyén által szabályozható.
Az emberi kommunikáció 60–80 százaléka nem verbális eszközökkel történik. Eszközeit épp
ezért kell megvizsgálnunk.
A non-verbális kommunikációs csatornák:

- tekintet,
- paralingvisztikai jelzések,
- testtartás és testmozgás, fejtartás, gesztikuláció,
- arckifejezés (mimika),
- térszabályozás, testtávolság.
Néhány jellemző ezek közül:
A tekintet és a pedagógiai kommunikáció
A nézés, tekintés a pedagógiai kommunikáció szempontjából a visszacsatolás egyik fontos

jelzése. A szemkontaktus (tekintetkontaktus) az egyik legősibb kapcsolat-felvételi és
kapcsolattartási forma. A pedagógusok tekintéses viselkedését egyéni sajátosságok jellemzik,
de hatást gyakorol rá a pedagógia is.
29
28
A ránézés és az elpillantás váltakozik, és ez elkerülhetetlen. A tekintet jelentéshordozó:

- szem odafordítása és elfordítása, pl. „Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz!”
- a pillantások hossza, pl. érdeklődés = hosszú; elhallgatás, szorongás = rövid ideig tart
a pillantás, „elkapja a tekintetét”
- a szem behunyva tartása, pl. magasabb rendűség, hazugság esetén
- hol, mely tanítványon pihen meg a tanár tekintete, pl. azon a diákon, aki figyel rá
- a tekintet élessége, pl. gyűlölet esetén „szikrázik” a szeme
- meleg/hideg tekintet,
- érdeklődés: tágak a pupillák, a tekintet sokáig időzik a beszélőn, /közömbösség: a
„semmibe néz” a tekintet
- távolságtartás: a tekintet a hallgató szeme és homloka körül területre irányul
/bizalom: a szemünk mosolyog, arcizmaink lazák, a tekintet az arcon, a szemek alatti
területen pásztáz, a szemkontaktus nem túl gyakori, de ne kerüljük
- elfogadás: ugyanaz, mint a bizalom jelei /elutasító nézés: kissé összeszűkült szemek,
a tekintet „szúrós” is lehet és általában lefelé irányul.
Soha ne felejtsük el, hogy a testbeszéd egyszerre több csatornán folyik, nehéz kiválasztani
egyet ezek közül. Általában a helyes értelmezéshez az összes csatorna egyidejű megfigyelése
és értékelése szükséges. A tekintetet kulturális hagyományok is befolyásolják, amelyek még
ma is hathatnak. Pl.: néhány évtizeddel ezelőtt az anyák arra tanították leánygyermekeiket,
amikor már „eladó sorba” kerültek, hogy ne nézzenek hosszasan arra a legényre, aki tetszik
nekik, inkább „süssék le” a szemüket. A szemlesütés a pedagógiai folyamatokban mást
szokott jelenteni: pl.. nem mond igazat a tanuló. A sikeres hazugságnak is meg vannak a
technikái (non verbális technikák), de szerencsére a tanulók többsége nem ismeri ezeket.
Az ösztön és a tapasztalat segít mások tekintetének értelmezésében és a nézésünkkel történő

üzenet közvetítésben. Azonban a nézésünket („tekintetes viselkedésünket”) teljesen uralni
nagyon nehéz. Ezért ugyancsak nehéz azt a pedagógiai célok alá rendelni. A rokonszenv-
ellenszenv, a magabiztosság - szorongás kifejezése erőteljes. A szorongó előadó/tanárnak a
szakemberek az alábbi tanácsokat ajánlják:
- Mielőtt megszólal, lassan jártassa körbe a tekintetét és a résztvevők viszontpillantásai
révén létesítsen személyes kapcsolatot mindenkivel.
- Pillantásának iránya balról jobbra legyen (kultúránk nézési-olvasási irányának
megfelelően).
- Rövid idejű szemkontaktust valósítson meg a tanulókkal csupán.
-
Keressen egy pozitívan reagáló tanulót, akinek helyeslése megnyugtató, de ezt
mérsékelten vegye igénybe.30
-
Ne csak a terme egyik felén ülőket pásztázza tekintetével. Ezt féloldalasságnak is
szokás nevezni. A másik oldalon ülők egy idő után úgy érzik, hogy a tanár kirekeszti
őket a munkából. (Ezt a különböző rendezvényeken előadóknak is meg kellene
fontolni!)
Fontos valamennyi tanuló gyakori szemkontaktusa, mivel a tekintetük visszajelzés a

pedagógus részére.
30
Paralingvisztikai kommunikáció
A „vokális csatorna” a verbalitáshoz, a nyelvi megnyilvánulásokhoz kapcsolódik. Elsősorban

érzelmeket, viszonyulást, hangulatot fejez ki, és döntően módosíthatja a mondanivaló
jelentését. Egyes elemei tudatosan szabályozhatóak.
A beszéd egyedi sajátossága, hogy a személyiségre jellemző a beszédmódja, melyet többek

között az alábbiak határoznak meg:
- az akcentus,
- az artikuláció, hangszín,
- a hangsúly,
- az általános hangerő,
- a beszédtempó.
Néhány jellegzetes példa:

A monoton hang nem emel ki semmit, nem reagál a befogadók érzelmi állapotára.
A hangját lehalkító tanár a figyelmet akarja összpontosítani, mert valami nagyon fontos
következik. Gyakori azonban a hangját hirtelen felemelő tanár, szintén a figyelem
összpontosítása céljából. Ez viszont nem szerencsés, hiszen agressziónak tűnhet.
A hangmagasság ingadozása egyenes arányban van a beszélő kiegyensúlyozatlanságával,
izgatottságával.
A tempó változtatása is jó eszköz. Kevesen képesek azonban figyelni erre és kihasználni a
lehetőségeket. Fontos dolgokat lehet vele kiemelni, aláhúzni. Az érdekes, de nem súlyos
gondolatokat lehet gyorsabb, társalgóbb hangnemben elmondani.
A csönd elgondolkodtatást fejez ki. Ritkán élnek vele a tanárok. Legtöbbször egyszerű
fegyelmezési eszköz, kivárás, amíg végre mindenki odafigyel. Mai életünkből sajnos hiányzik
a csönd. Nincsenek meghittséget vagy megdöbbenést kiváltó, elővarázsló pillanatok.
A tanárok egy része deklarál, emelt hangon, „tanárosan” beszél, előad, közöl, míg a felmerült
kérdések megvitatásához, átéléséhez jobban illő, természetesebb hang hiányzik.
Testkommunikáció a pedagógiában
Minden test kollektív jelentőséget is hordoz, és üzeneteket bocsát ki. Pierre Bourdieu a ’80-as
években utalt a testi megjelenés, a testtel és a testiséggel kapcsolatos vonzalmak és viselkedés
terén mutatkozó „finom különbségeire”, melyek az eltérő kultúrák és rétegek között
figyelhető meg.
Ilyen stílusjegyek például a következők:
- a testformák megítélése,
- a testtartás és testmozgás stílusa (pl. járás, futás),
- a testápolás kultúrája, kitüntetett területei, módozatai,
- a testedzés és a sport elterjedt formái,
- a saját testiség kifejeződései, ezek tulajdonsága, „tervezettsége”,
- a férfiasság illetve a nőiesség hangsúlyozása a nyilvános és a magánéletben,
- az előző ponttal is kapcsolatban: az öltözködés sajátosságai,
30
- a táplálkozási szokások, különösen a testformák és a test épségben tartására ható

normák.
Általánosságban nem ítélhető meg, hogy mi a pedagógusok helyes magatartása a tanulók

testkommunikációjával kapcsolatban.
Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a testkommunikáció a pedagógusokat is
jellemzi. Ezzel üzennek a tanulók felé, egyfajta mintát szolgáltathatnak. Néhány jellegzetes
mozgás:
A leggyakoribb tanári testtartás, ha hátrateszi vagy zsebre dugja a kezét. Ha a hüvelykujj

kiáll a zsebből, hozzá a tanár hintázik a lábán, feszültséget, félelmet kelthet. A felelővel
szemben álló, csípőre tett kezű tanár szintén fölényeskedést fejez ki.
A kéz nagyon fontos szerepet játszik. Az arcon lévő kéz, a felfelé mutató mutatóujj kritikus,
nem tetsző magatartást jelez. A figyelmeztető, felemelt mutatóujj a felsőbbrendűség jele: ez a
mozdulat is mindennapos. A fel-le sétáló tanár, aki karját hátul úgy fonja össze, hogy
csuklóját megmarkolja, szintén a fölényt, a felsőbbséget mutatja.
Allan Peace-től tudjuk, ha a barlanglakó ember kezét nyújtotta a társának, tenyere kissé
fölfelé mutatott, ezzel azt fejezte ki, hogy jó szándékú. Nos, ezt a fajta kézmozdulatot
magyarázat, feladatmegbeszélés, felelés közben ritkán alkalmazzák a tanárok. Pedig ez azt
mondaná, hogy elfogadlak téged, együttérzéssel, segítő szándékkal fogadom a gondolataidat.
Az arcon játszó kéz, állsimogatás az együttgondolkodás jele lehet. Figyelemmel hallgatja a

tanár a feleletet.
Egyedi megoldás lehet, ha egy okos gondolatnál összecsapja a tanár a kezét: Ez az, jól van!
Vagy az alakuló, jó okfejtésnél dörzsöli a tenyerét, és szinte alig várja az új gondolatot.
A fej mozgása sokat elárul. Gyakori a bólogató, segítő tanár. Ha a felelet kissé zavarossá kezd
válni, akkor a kiváró, de a jó gondolatban még bízó tanár oldalra hajtja a fejét, és úgy
várakozik. Nagyon zavaró a felelet alatt fejét hosszan lehajtó tanár. A tanulót
elbizonytalanítja. Az ilyen pedagógus sokszor tekintélyét akarja növelni ezzel a bölcselkedő
pózzal, miközben nem segíti a felelőt. Lehet persze a lehajtott fej a figyelmes hallgatás jele is:
nincs segítésre szükség, elismeri a tanár a teljesítményt, tapasztalhatja az osztály is, milyen
nagyszerű a felelet.
A mozgásról általában nem sok tudatosságot tételeznek föl. Ha fáradt: ül az asztalnál; kicsit
élénkíteni akarja a figyelmet: feláll; gyanúsat észlel dolgozatírás közben: arrafelé sétál.
Hagyományos, frontális óravezetésnél mindenképpen a tanár a központi személy, az
osztályteremben való elhelyezkedése is ezt erősíti. Akár a középütt elhelyezett asztalnál áll,
akár sétál a padok között, a testbeszéd minden eleme a tanári tekintélyt hangsúlyozza.
Munkáltató jellegű óra esetén, csoportmunkánál, projektfeladatnál egészen más a helyzet.
Mivel itt a tanuló áll a központban, teljes énjével részt vesz a munkában, a tanárnak –
mozgásával is kifejezve – háttérben kell maradnia, csak segítő funkciója van. Ha a feladat
megkívánja, a bútorokat is átrendezik. A tanár és a diák mozgása felszabadult az adott
tevékenységnek megfelelően.
A tanár soha ne üljön fel az asztalra (tanári, tanulói) óra közben!

Ne támaszkodjon két tenyerével a tanári asztalra előredőlve, mivel ez az agresszió és
a „felsőbbrendűség” jele!
Nem jó, ha magyarázat közben le-fel sétál a teremben, mert a tanulók nem győzik
követni a mozgását, és nem tudnak figyelni.
Dolgozatírásnál nem érdemes sétálgatni, így nem lehet a „puskázókat” látni. Minden
teremben van egy olyan pont (általában a terem egyik sarka felé), ahonnan az egész
terem belátható. Maradjon ott a felügyelő tanár. Így mindenki nyugodtabb lesz.
Főleg a felnőttképzésben óvakodjunk a sétálgatástól.
A tanári testbeszédet különféle eszközök is gazdagíthatják. A nyomatékosítást,

figyelemfelkeltést egy toll, egy ceruza is növelheti. Ezzel különböző intenzitással kopogni,
vagy csöndet teremteni is lehet. A szemüveges tanár homlokára felcsúsztatja a szemüvegét,
úgy jelzi a figyelmét. Az érdeklődés jele lehet a levett szemüveg, melynek szárát a szájába
teszi.
A non-verbális és a verbális kommunikáció egymáshoz való viszonya
Feltétlen kongruencia szükséges!

A tanár elveszti hitelességét, ha kommunikációja inkongruens.
Andragógia és kommunikáció31
Carl Artur Werner az alábbiakat állapította meg:

- a felnőttoktatás általános célja: a párbeszéd képességének (gondolatcsere) fejlesztése,
- a felnőttoktatás legfontosabb eszköze: a beszélgetés,
- a demokratikus felnőttoktatásban az élőbeszéd fontosabb az írásnál.
A felnőttképzésben alkalmazott kommunikáció sajátosságait a következő táblázat

foglalja össze.
Pedagógiai
Összehasonlítási Andragógiai
kommunikáció az általános
szempontok kommunikáció
és középiskolákban
Sokféle színhelyen és
Túlnyomórészt az oktatási
Színhelye kommunikációs
intézményekben történik
környezetben zajlik.
Pedagógiai viszony Aszimmetrikus Szimmetrikus (elvileg).
A tanuló tapasztalata csekély,
A felnőttek verbalitása
többségük naivan nyílt,
A pedagógiai viszony kifejlett, rutinos, a non-
nyelvi fejlődésük még nincs
alanyainak kommunikációs verbalis megnyilatkozások
azon a szinten, hogy
tapasztalata erősebb önellenőrzés alatt
árnyaltan, a szituációnak
állnak.
megfelelően nyilatkozzanak
31
Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker Oktatási Iroda, 1995.
32
Nagymértékben irányított, a Több érdemi kezdeményezés

kezdeményező elsősorban a és annak igénye jellemzi a
Kommunikáció tanár, a tanulói felnőtt hallgatókat,
kezdeményezések esetén is a többségük teljes jogú
tanár a keret meghatározója partnerviszonyt igényel.
A fenti táblázat a tantermi oktatás alapján próbálta összehasonlítani a sajátosságokat. Az

andragógiai kommunikációt azonban sok egyéb tényező is befolyásolja. Ilyen például a
résztvevők általános és szakműveltsége, saját kommunikációjuknak jellemzői, az oktató
egyéni felkészültsége és képességei.
ÖSSZEFOGLALÁS
A pedagógusok kommunikációjának megfigyelését, elemzését az alábbi jellemzők alapján

végezhetjük el:
- a beszéd és stíluselemei
- az egyértelműség
- a megértés
- a ritualizáció
- az anyanyelvi kultúra
- a kérdéskultúra
- a non-verbális kommunikáció
- a non-verbális és a verbális kommunikáció egymáshoz való viszonya.
A tanári beszédstílust befolyásoló tényezők:

- a tanulók életkora, szellemi fejlettsége
- a tanulók adott témakörben korábban megszerzett szakszókincse
- a pedagógus azon szándéka, hogy barátságos, megértő vagy szigorú, követelő tanár
benyomását keltse
- a pedagógus kommunikációs képessége
- a pedagógus viszonya az egyes osztályokhoz, tanulókhoz
- a feladathelyzet sajátosságai: elméleti vagy gyakorlati óra, osztályfőnöki óra, magán
jellegű kontaktus, első találkozás a tanulókkal, egy órán belül is változhat például a
tananyag sajátosságai szerint
- választott oktatási módszer
- a környezeti elvárások és hagyományok nyomása (az adott intézményben uralkodó
kommunikációs stílus)
A tanári kommunikáció fontos elemei:

- az egyértelműség biztosítása
- a megértés biztosítása
- a ritualizáció
- az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció
- a kérdéskultúra
A verbális kommunikáció sajátos megjelenési formája az írott szöveg.

A tanári kommunikáció ilyen jellegű megnyilvánulásával a tankönyvekben találkozhatunk. A
tankönyvek „tömegkommunikációs” szerepet töltenek be. A tankönyvek három
funkciócsoportot töltenek be:
- Tájékoztatási-tájékozódási funkció. Híreket, ismeretet „szállít”, közvetít a
nagyvilágból, a természeti, társadalmi környezetből.
- Értékhordozó-normarendszerű funkció. Nem csupán értesüléseket, információkat ad
át, hanem nyíltabb vagy rejtettebb formában társadalmi értékeket, normákat,
viselkedésmódokat, gondolkodási modelleket ültet el a társadalmi tudatban
(szocializáció, konszenzus-teremtő, identitás felismertető szerep).
- Szórakoztató funkció.
A non-verbális kommunikációs csatornák:

- tekintet,
- paralingvisztikai jelzések,
- testtartás és testmozgás, fejtartás, gesztikuláció,
- arckifejezés (mimika),
- térszabályozás, testtávolság.
A tanári kommunikáció elsődleges kívánalma: a kongruencia.
Andragógia és kommunikáció:
- a felnőttoktatás általános célja: a párbeszéd képességének (gondolatcsere) fejlesztése
- a felnőttoktatás legfontosabb eszköze: a beszélgetés
- a demokratikus felnőttoktatásban az élőbeszéd fontosabb az írásnál
FELADAT
Elemezzen egy tetszés szerinti tankönyvet a kommunikációs sajátosságai szempontjából!
Figyelje meg egy oktató / előadó kommunikációjának jellegzetes elemeit!
34
IV. MODUL
A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ JELLEMZŐI AZ EGYES
KOMMUNIKÁCIÓS SZÍNTEREKEN
A TANANYAG CÉLJA
A pedagógiai kommunikáció sajátos színtereinek és kommunikációs helyzeteinek ismertetése.
KÖVETELMÉNYEK

- jellemezni a pedagógusok kommunikációjának csoportosítását
- felsorolni az előadás pozitív és negatív jellemzőit
- ismertetni a vita jellemzőit
- ismertetni a szakmai gyakorlatok kommunikációs sajátosságait
- ismertetni a pedagógiai értékelés kommunikációs jellemzőit
- ismertetni a távoktatás kommunikációs sajátosságait
- ismertetni a szemléltetés és a vizuális kommunikáció sajátosságait.
FOGALOMGYŰJTEMÉNY
Latin eredetű szó. Levezetés; következtetés az általánosból az egyes
Dedukció
esetekre, az egészből a részletekre. 32
Görög – latin eredetű szó. Rávezető, kitaláló módszer; más természetű
Heurisztikus esetekre alkalmazott logikai módszerek, tudományos alapú ötletekre és
tapasztalatokra épülő.33
Identitás Önismeret
Az egyik alapvető logikai módszer, következtetés egyes esetekről az
Indukció
általánosra.34
Lifelong learning Élethosszig tartó tanulás.
Világméretben összekapcsolt hálózatok, melynek segítségével avilág
Internet bármely pontján lévő Internetre kapcsolt gépen lévő információ
közvetlenül elérhető
Latinul pártfogó; az a személy, aki személyesen, közvetlenül segíti,
Tutor irányítja a hozzá beosztott néhány diák tanulmányait. A távoktatásban a
tanulást irányító tanárok elnevezésben honosodott meg.35
32
33
34
35
Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó, 1997.
TANANYAG
A pedagógiai kommunikációt befolyásolja a kommunikáció színtere és a kommunikációs

helyzet, így:
- képző hely, tanterem
- gyakorlóhely
- a tanuló otthona
illetve:
- tanítási óra – elméleti oktatás
- a pedagógiai értékelés, mint kommunikációs helyzet
- gyakorlati oktatás
- távoktatásos forma esetén:
- papíralapú távoktatás
- e-learning
- a szemléltetés, mint vizuális kommunikáció.
A továbbiakban csak a kommunikációs helyzetekkel és az azokban alkalmazható módszerekkel

foglalkozunk.
Kommunikáció a tanítási órán belül- elméleti oktatás
A pedagógiai kommunikáció csoportosítása36
A pedagógusok kommunikációja többféleképpen csoportosítható. Néhány formának a leírását

tartalmazza a fejezet csupán, a teljesség igénye nélkül.
A kommunikatív megnyilvánulások egy része tervezett, előkészített. Ezek többnyire

„didaktikai jellegűek”. A cél lehet például az, hogy a tanulók elsajátítsák a tananyagot,
képességeik fejlődjenek. Másik része a szituáció és az alkalom szülötte.
A kommunikáció lehet egyirányú, vagy kölcsönös.

Az egyirányú kommunikáció felosztása:
1. A közlő, vagy közvetítő szerep a pedagógusé, a befogadó, recipiens szerep pedig a
tanulóé. A „szereposztás” hat a tanuló aktivitására.
a. szóbeli előadás, magyarázat;
b. írott szövegek rendelkezésre bocsátása; az írott szöveg lehet könyv, jegyzet,
előadásvázlat;
c. médiumok alkalmazásával közvetített kommunikáció (lásd külön fejezetben).
2. A közlők a tanulók, a közlések megítélője, ösztönzője és segítője a pedagógus:
a. tanórai vagy vizsgafeleletek, „hozzászólások;
b. írásos beszámolók, dolgozatok, tárgyi teljesítések.
36
Zrinszky László: Bevezetés a pedagódiai kommunikáció elméletébe. Felsőoktatási jegyzet. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1993.
36
A kölcsönös kommunikáció felosztása:

1. Dialogikus:
a. párbeszéd a pedagógus és a tanulók között;
b. párbeszéd két tanuló között.
2. Csoportos (kiscsoportban és/vagy osztálykeretek között):
a. megbeszélés;
b. vita.
A célmeghatározás hangsúlykülönbségei alapján az egyik lehetséges felosztás:
1. Információnyújtás:
a. tárgyilagos tájékoztatás;
b. élményhangsúlyos tájékoztatás.
2. Aktivizálás:
a. meggyőzés,
b. akarati befolyásolás,
c. érdeklődéskeltés,
d. érzelmi ráhatás.
A fenti célok megvalósítása a főbb kommunikációs eljárások segítségével történhet:
- kijelentések,
- leírások,
- elemzések,
- értékelés, meggyőzés, ösztönzés,
- kérdezés.
A pedagógus élő beszéde37, 38
A pedagógusok beszédkészsége nélkülözhetetlen eleme, de gyakran túlértékelt összetevője a

pedagógiai kommunikációnak. A gyakorlatban a pedagógusok beszédére vonatkozó összes
norma betartása nehéz, és nem minden esetben valósul meg.
Az előadás
Az előadással a tanár mintát ad a tanulónak, hogyan tartsanak prezentációt, referátumot.
Ennek jelentősége a felnőttoktatásban rövid- és hosszútávon is nagy. Rövidtávon a képzés
során kiselőadások megtartásában, a szóbeli vizsgák letételében alkalmazhatja ezen
képességét a tanuló.
Az érvelő előadásmód tekintélyt sugároz. Az előadás módszerének megválasztása gyorsan
rávilágít a témára, és ezzel időt takarít meg. Lehetőséget teremt arra, hogy megmagyarázzon a
tanár olyan dolgokat, aminek hatékonysága ezzel a módszerrel a legjobb.
A hagyományos „nagyelőadások” főként a felsőoktatásra jellemzőek.
Jellemzői:
- a terjedelmi mértéktelenség, ami a didaktikai megfontolások hiányából adódik,
- a túl nagyszámú hallgatóság,
- a közvetlen visszacsatolás hiány,
- a rövid távú emlékezet alakul ki általában,
37
Zrinszky László: Bevezetés a pedagódiai kommunikáció elméletébe. Felsőoktatási jegyzet. Budapest, Nemzeti
38
- sok benne az irreleváns közlés,

- ha az előadó maximális fegyelmezettséggel koncentrál a témára, előfordul, hogy
túlzott, teljesíthetetlen követelményeket támaszt a hallgatósággal szemben,
- a fent említettek gyenge hatékonyságot eredményeznek.
Ma már az előadók gyakran kiegészítik előadásaikat vizuális eszközökkel. Az előadó

személyének meghatározó szerepe van a módszer hatékonyságát illetően. Egy kiváló tudós
saját tudományágában a maximális szakszerűség mellett a legfrissebb kutatási eredményeket
képes bemutatni. Hírnevével, tekintélyével a motivációt is fokozni képes.
Napjainkban arra törekednek, hogy az oktatók tegyék kölcsönössé az előadást. Erre Nagy
Sándor az alábbiakat javasolta:39
- részlegesen aktivizáló előadás: néhány kérdés előzetes megadása, melyekre az
előadás utolsó szakaszában kell válaszolnia az előadónak,
- az előadás kezdetén az előadó összefoglalja az addig elsajátított tudást,
- a hallgatók az előadás befejeztével kérdés formájában megfogalmazzák a fő
szempontokat,
- írásban felelnek az előadás nyomán felvetődő főbb kérdésekre,
- egyes, erre alkalmas részek után megvitatják a fontosabb résztémákat,
- az előadást korreferátumokkal kombinálják,
- kiscsoportos munkával kapcsolják össze az előadást (előre megadott szempontok
szerint),
- oktatástechnikai eszközöket is bevetnek (például zárt láncú televízió),
- az előadást programozott anyaggal kötik egybe (például feladatlapok segítségével).
A szakemberek között az álláspont nem egységes. Vannak, akik elvetik az előadás módszerét,
vannak, akik nélkülözhetetlennek tartják. Friedrich Paulsen (1906) az előadás módszerének
megtartása mellett az alábbi érveket sorakoztatta fel:40
- egész tudományterületről tud áttekintést adni egy élő személy közvetítése által, és
ezzel aktív érdeklődést kelt,
- sok hallgató a könyvekből nem tanul kellő hatékonysággal, mivel ezek
egyféleképpen fogalmaznak, viszont a tanár különböző szavakkal mondhatja el
ugyanazt,
- a tanár egész újat is tud mondani, olyat, amit a tankönyvek még nem
tartalmazhatnak,
- a tanár anélkül is felvázolhatja az anyagot, hogy minden részletében kifejtené,
- előadásával nagyobb esztétikai élményt tud nyújtani, lelkesíteni képes tanítványait,
- az előadás alkalmasabb vitaindításra, mint a tankönyv.
A folyamatos tanári beszéd különféle színvonalon és hatékonysággal valósul meg. Az előadás

a közoktatásban módszerré szervezett tanári beszédet jelent. A hagyományos óravezetés
esetén az „új anyag” elővezetésére alkalmazzák zömmel a pedagógusok ezt a módszert.
A pedagógiai kommunikáció egyik lényeges gyakorlatban igazolt igazsága, hogy „ha
dekódolási nehézséget észlelünk a tanulónál, alkalmazkodjunk a ’mindig egy fokkal
konkrétabb lépés’ törvényéhez.”
- Hogyan (milyen módon) észlelheti a pedagógus a tanulók dekódolási nehézségeit?
- Hogyan tudja azokat elhárítani a tanár?
39
40
38
Ennek egyik alapja a valódi társas kapcsolatok kialakítása a tanári beszéd szakaszában. Meg
kell teremteni az előadás beszélgetés jellegét. A felnőtt oktatásban megbeszélésekkel, vitákkal
kombinált módszereket alakítottak ki. A kommunikatív kapcsolatok alakulása, alakítása
szempontjából közelíti meg mindezt a pedagógiai kommunikáció.
A megbeszélés, mint kommunikáció, 41

Az előadás hivatalos, meglehetősen merev jellegével szemben a megbeszélés sokkal
személyesebb, közvetlenebb és alkalmazkodóbb. A tanulók szereplőként vesznek részt a
beszélgetésben. A pedagógusok számára nehezebben tervezhető és vezethető ez a
kommunikációs forma, mint a monologikus forma. A kimenet szempontjából különbség van a
megbeszélés két típusa között:
- A nyílt/szabad esetén a dialógus kimenetele nem ismert, esetleg feltevések lehetnek
róla. A beszélgetés kifejezést is használják erre a formára.
- A zárt/kötött megbeszélés kimenetele tervezhető. Rávezetésként gyakran
alkalmazzák az iskolában.
A megbeszélés esetén részletes, de rugalmas tervet szükséges készíteni, mely a szituációnak

megfelelő eltérésnek is lehetőséget biztosít. Ezt M. Nádasi Mária alapján „szinkron
tervezésnek” nevezik.
A megbeszélés („oktató beszélgetés”) lehet nagyon feszes és lehet nagyon laza is, illetve a
kettő között. A pedagógus irányító szerepe a nyomatékos jelenléttől és iránymeghatározástól a
szinte teljes háttérbe húzódásig változatos lehet.
A nyílt oktatásra jellemző a valódi, viták lehetőségét is magában foglaló megbeszélés, mely
esetén bizonyos szabályokban állapodnak meg.
- Az ellenvetés lehetőségét biztosítja, kivéve az evidens, vagy az előre haladás
szempontjából közömbös témákat, és azokat, amelyek később kerülnek
megvitatásra, részletezésre.
- Az állítások és az ellenvetések esetén is szükséges az érvelő alátámasztás. A
racionális érvelés, a személyes tapasztalatok elmondása, és a kételyek kifejezése
egyaránt megfelelő.
- Minden résztvevő egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
- A vitavezetési technikák alkalmazásában jártas pedagógus szükséges a
megvalósításhoz.
- Alkalmazkodik a tanulók igényeihez.
Vita
Az oktató célú vita a „tanulmányi vita”, mely a tanulás eredményét szolgálja. Az angol
„learning through discussing” elnevezés magyar megfelelője a „tanulás vita által”. Ebbe a
csoportba tartoznak az oktató célú játékos viták (vitajátékok), melyek egyik formája a
szerepvita.
J. T. Dillon a valódi vitát az alábbiak alapján különböztette meg a megbeszéléstől:

- „a tanulók legalább annyit beszélnek, mint a tanár,
- az interakció nem kérdés-felelet formát ölt, hanem vélemények, kijelentések
állítások ütköznek,
41
- az interakciók többségét a tanulók kezdeményezik, s az nem elsősorban a

tanárokhoz, hanem másik tanulóhoz irányul,
- a kérdések célja valóságos ismeretek szerzése, s nem annak ellenőrzése, hogy
tudja-e a tanuló a választ,
- a válaszok előre általában nem meghatározottak, s különböző félék lehetnek,
- az értékelés nem helyes/helytelen, hanem egyértelmű/nem értek vele egyet
kategóriákkal történik,
- nemcsak a tanár értékeli a tanulók megnyilatkozásait, hanem a tanulók egymás és
a tanár megállapításait is.” 42
A tanári és tanulói aktivitás helyes aránya minden esetben egyedi. Függ többek között a
tanulói csoport felkészültségétől, vitában szerzett gyakorlatától, az adott témához való
viszonyától.
A szervezett pedagógiai vitát az alábbi közös elv jellemzi az egész folyamat során:
- a tanár érdemi vezető szerepének fenntartása, a tanulók manipulációjának
elkerülése,
- a lehetőségekhez képest a legnagyobb tanulói aktivitás és önállóság biztosítása.
A vitavezető beavatkozása kétféle lehet: operatív és formatív. A két forma kombinált

alkalmazása az ideális.
Az operatív vitavezetői beavatkozás néhány jellemzői:
- tartalmi ösztönzések,
- a kérdések konkrétak,
- a beszélgetés folytonosságát szükség esetén (pl. a „holtpontokon”) újabb
problémákat felvető kérdésekkel vagy állást foglaló észrevételekkel biztosítja,
- az egyének lépnek egymással kapcsolatba.
A formatív vitavezetői beavatkozás néhány jellemzői:
- kérdezésre, hozzászólásra felszólítás,
- absztrakt vitaindítás,
- bátorítás,
- fékezés (pl. …kevés idő van már hátra a vitából…),
- alkalmazása akkor indokolt, amikor a tanári beavatkozás elfojthatja a vitát.
A az operatív és a formatív vitavezetői beavatkozás kombinált alkalmazásának néhány
jellemzője:
- az ideális vitavezető a tartalmi közbeszólások, a rákérdezés és az elvont érdeklődés,
bátorítás, buzdítás arányát megfelelően választja meg.
A viták légköre és vezetési stílus az érzelmi tónus szempontjából is csoportosítható: „meleg”
és „hideg” tónusú viták. A két formát az alábbi táblázat hasonlítja össze.
Viták felosztása érzelmi tónus szerint
„meleg” tónusú vita „hideg” tónusú vita
Hangvétele oldott Az egymás iránti érdeklődés alacsony szintű
Az ütközések lehetnek hevesek, de mentesek
Kimértség jellemzi
az ellenségeskedéstől
A vezetés közvetlen A vezetést szertartásosság jellemzi
Ezeket elsősorban a tanuló csoportokban kialakult közösségi kapcsolatok befolyásolják, de a
vitavezető személyisége, vezetési stílusa, beállítódása is meghatározó.
42
40
Pedagógiai értékelés és kommunikáció
A teljesítménymérő, tudásellenőrző feleltetések és a „vizsgamegbeszélés”

összehasonlítása
A tanulóra tett
Szempontok A tanár viselkedése Indoklása
hatás
Így biztosítható *+ Zavartalanul
önállósága, így beszélhet
Némán
ítélhető meg - Verbális
A felelet közben végighallgatja a
biztonsággal tudás jóváhagyások
tanuló feleletét
és hiányoznak,
teljesítőképessége elbizonytalanodhat
A hallgatag tanár - Fokozott
bizonytalanságérzés
Csak összegzőek Értékelésre az
- feleletei és
Értékelés a felelet vagy későbbre osztályozáshoz van
(későbbi)
után halasztódnak, vagy szükség, ami a tanár
minősítése közt
elmaradnak dolga
nem láthat
összefüggést
Így biztosítható a
felelet + Felelete nem fut
A szükségesnek
célirányultsága, vak vágányra
ítélt mértékben
A felelet közben egyben - Túlzottan a tanár
közbekérdez,
kiküszöbölhető a megerősítésére, ill.
helyesbít
tévedések további kiigazítására figyel
rögzülése
Az együttműködő
Érdeklő
tanár Értékelő
visszacsatolásokra
megjegyzéseit is +A
szüksége van a
közben megteszi és megerősítésekből
Értékelés a felelet tanulónak, a felelet
befejezése után a biztonságot merít, a
után végén pedig
teljes felelet kiigazításokból
biztosan tudni
értékéről is tanul
szeretné, milyen
informálja a tanulót
eredményt ért el
A tanárnak akkor is
A feleletet tanítania kell,
jelentősen amikor feleltet vagy +Valamennyit
kiegészíti, vizsgáztat; így valóban tanulhat
A felelet közben
magyaráz, képes igazán - Tudásáról alig tud
megjegyzéseket fűz egyénre szabottan számot adni
az elhangzottakhoz fejleszteni a tanuló
tudását
A bőbeszédű tanár
Vagy: a tanárnak a
A sok tanári beszéd
tartalomra kell
miatt vagy nem - A folyamat
koncentrálnia,
kerül sor mellékszereplőjének
Értékelés a felelet vagy: az alapos
értékelésre, vagy az érezheti magát; saját
után értékelés teszi
értékelő teljesítménye
gyümölcsözővé a
megjegyzések is nehezen értékelhető
feleltetést,
elburjánzanak
vizsgáztatást
*+: pozitív
-: negatív
Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002., 79. oldal táblázata alapján
A gyakorlati oktatás sajátosságai
A gyakorlati oktatás során alkalmazott pedagógiai kommunikáció néhány vonatkozásban eltér

az elméleti képzésekben alkalmazott kommunikatív kapcsolattól:
- A célja a kognitív szintre (elméleti tudásra) építve a pszichomotoros készség elsajátíttatása,

és az affektív terület befolyásolása, mely a kommunikációs stratégiát meghatározza.
- A kommunikáció színtere a gyakorlóhely.
- A kommunikáció a gyakorlatvezető és a gyakorlaton lévő tanuló között zajlik, másik
fontos tényező a páciens (az egészségügyi szakképzésekben), ám ez a kör gyakran
kiegészül a gyakorlóhelyen dolgozó más szakemberekkel is.
- A gyakorlatvezető ebben a helyzetben még inkább modell szerepet tölt be (pl.: az
egészségügyi képzések esetében a beteggel való kommunikáció szempontjából).
- A kapcsolatot a partnerviszony sokkal jobban jellemzi (a célból következően).
- A gyakorlat kezdeti időszakában még a gyakorlatvezetőé a kezdeményező szerep. A
tanuló azonban egy idő után már viszonylag önállóan tevékenykedik, és konkrét
kérésekkel, kérdésekkel fordul a gyakorlatvezető felé. A kompetenciák elsajátítása
során, a kérdések száma egyre csökken. A kommunikáció kezdeményezésében egyre
gyakrabban a tanuló válik kezdeményezővé.
- A csoport létszáma kevesebb, mint a tanítási órákon.
- A fentiekből következik, hogy a gyakorlaton közvetlenebb kommunikáció alakulhat
ki a „partnerek között”, mint a tanítási órán.
Az egészségügyi szakképzések során, a területi gyakorlatokon folytatott

tanári/gyakorlatvezetői kommunikáció meghatározó mind a tanulók szakmai
kommunikációja, mind pedig a pályaidentifikációs folyamatuk vonatkozásában.
A gyakorlatvezető törekedjen a helyes kommunikációra a betegekkel, a munkatársakkal és a
tanítványaival egyaránt.
Az alábbi néhány gyakorlati ajánlással szeretnénk megvilágítani a helyes kommunikációs stílust.
Kerülendő kommunikációs
Helyes kommunikáció
megnyilvánulások
a szakkifejezések helyes használata
a munkatársakkal partneri viszony a
kommunikációban
a betegekkel partneri viszony a bizalmaskodó kommunikáció (pl.:
kommunikációban kedveském, öregem megszólítás)
a beteg megszólításánál az „uram, asszonyom” a beteg „gyermekszerepben” lévő embernek
kifejezések használata, kivéve, ha a beteg mást kér tekintése, leereszkedő stílus
a beteg felkészítése a beavatkozásokra (a gúnyolódás a beteggel
beavatkozások lényegének elmagyarázása és
a várható kényelmetlenség, fájdalom
jellegének és fokának ismertetése)
a beteg tájékoztatása arról, milyen módon csök- verbális agresszió alkalmazása a beteggel
kentheti a kellemetlenségeket, vagy a fájdalmat szemben
a hallási nehézségekkel küzdő betegnél irónia (pl.: „mondhat a beteg bármit, mi
kerülje a kiabálást, inkább a lassan, tagoltan, akkor is így csináljuk…”),
a beteg felé fordulva, a mássalhangzókat
hangsúlyozva beszéljen
42
írásos (vagy rajzos) kommunikáció a hallási a fogyatékkal élő beteg sajnálatának

problémával küzdő beteggel kimutatása
látásában akadályozott beteg megérintése látásában akadályozott beteg megérintése
előtt szóban jelezni azt, hogy hol és milyen figyelmeztetése nélkül
módon érintjük meg
verbális támogatás a rászoruló betegnek a beteg félrevezetése (a „kegyes hazugságok”
(helytelen: „ügyesen viselkedik, mindjárt kora már lejárt), kompetencia szintjének
készen leszünk” / helyes: „nagyon jól megfelelő tájékoztatást adjon neki, az ő
lélegzik, ezzel csökkenteni tudja a fájdalmat, egészségéről van szó, a betegnek joga van az
még két perc és befejeződik a beavatkozás”, őszinte, nyílt tájékoztatásra (a beteg
állapotára vonatkozó tények közlése az orvos
feladata),
legyen a kommunikáció (és a beteggel való prédikálás a betegnek, a szükséges változás
kapcsolat) célirányos és gyümölcsöző: a kikényszerítése
beteg és az ápoló/gyakorlatvezető együtt
állapodnak meg abban, mi a beteg
problémája, mely ápolási diagnózisokat
fogad el a beteg és milyen tevékenységekkel
orvosolják a problémákat,
a beteg félelmének és szorongásainak a beteg cimkézése: pl.: lusta,
lecsendesítése: nyugtassa meg a beteget, együttműködésre képtelen, hisztis, stb..…..
minden esetben mondja el előre a várható
beavatkozásokat és azok hatásait, esetleges
kellemetlenségeit
lelki erőforrás biztosítása: forduljon minden a beteg lehengerelése az orvosi zsargon
betegéhez megkülönböztető figyelemmel, használatával
érdeklődéssel,
minden esetben a beteg személyes a beteg büntetése olyan mulasztásért, amely
szükségleteihez szabott kommunikáció kedvezőtlenül befolyásolta egészségi
állapotát: pl.: „sokat ittunk ugye, most meg
itt van a májelégtelenség” mondja az ápoló
hangosan a kórteremben.
szenvedélymentesség: az előítélet a beteg fajtája, vallása,
ápolóban/gyakorlatvezetőben lehetnek erősen meggyőződése miatt
gondoskodó érzések betegei iránt, de
törekedjen minden esetben objektivitása
megőrzésére
a titoktartási kötelezettség betartása
értelmi, érzelmi és fizikai felkészültség arra,
hogy segítsen a betegnek az egészségével
kapcsolatos nehézségek leküzdésében.
emberszeretet
a beteg non verbális és metakommunikációs
jeleinek helyes értelmezése (pl.. az intenzív
fájdalom jele az ágyba süppedés, a)z arc
mimika szegénysége, a szemek
fátyolozottsága, a „szenvedő tekintet”
a beteg kitartó segítése egészségének
visszanyerésében és megőrzésében
Mindezek figyelembe vételével mutasson példát a gyakorlatvezető tanítványainak a beteggel

való kommunikációban. (Pozitív személyiségével, a betegek szeretetével és szakmai tudásával
segíti a tanulók pályával való azonosulási folyamatát – a pályidentifikációjukat - is.)
A tanítványaival folytatott kommunikációra vonatkozóan „kötelező erejűeknek” kell tekinteni

az alábbiakat:
- A gyakorlatvezető ne a betegek/az osztály dolgozói/látogatók előtt olvassa
tanítványai fejére azok hibáit, hiányosságait. Keressen egy csöndes zugot, ahol
négyszemközt megbeszélhetik a problémákat.
- Ne kiabálja keresztül a folyosót, ha szüksége van valamelyik tanítványára, és nem
találja. Zavarja a betegeket is és visszatetszést vált ki a munkatársakban is.
- Ne sétáljon kézitáskával a vállán kórteremről-kórteremre, így nem tud segíteni, csak
kívülállását hangsúlyozza.
- Ne kezdje el a „heti pletykát” fennhangon hirdetni a nővérszobában, ezzel nem lesz
„jópofa”.
- Ne öltözködjön és sminkeljen kirívóan, így a tanítványai azt gondolhatják, „ha neki
szabad, akkor nekünk is”. Ugyanez vonatkozik pl.: a dohányzásra is.
- Kommunikációja mindég legyen kongruens, visszafogott, a helyzetnek megfelelő.
Soha ne felejtse el, hogy saját viselkedésével nevel leghatékonyabban, és minden
rezdülését érzékelik tanítványai.
A távoktatás speciális kommunikációs vonatkozásai43
A lifelong learning elve napjainkban egyre jobban érvényesül. A felnőttek tanulási

jellemzőiből és motiváltságából adódik, hogy olyan oktatási formát választanak, amelyek
rugalmasak és segítik az egyéni és társadalmi mobilitásban. Mindemellett fontos követelmény
az egyéni tanulási ütem, az időütemezés lehetősége, hiszen gyakran család és munka mellett
folytatják a tanulást. A távoktatás ezért napjainkban egyre nagyobb szerepet játszik.
A távoktatásban alkalmazott kommunikáció sajátos jellemző:
- Középpontjában a személy (tanuló) áll.
- A tanuló egyéni igényeire épül, flexibilis (rugalmas).
- A kommunikáció célja a követelmények elsajátításában a tanuló támogatása,
segítése, tanácsadás, a tanulók önállóságának motiválása és biztosítása.
- Az egyenrangúság igénye, a szimmetrikus, partnerviszony érvényesül.
- Feed back (visszacsatolás) biztosítása nagy jelentőséggel bír.
- Mivel aránylag kevés idő jut a személyes kapcsolatokra, ezért a különböző módon
történő üzenetváltások jelentősége felértékelődik.
- Módszertanilag a kérdezés egy fontos eszköz, ezért a kérdezés „művészetére” meg
kell tanítani a tanulókat.
- Jelenleg a kommunikáció – a személyes konzultáción túl – az alábbi eszközök révén
valósulhat meg:
- telefon,
- fax,
- postai levél,
- internet.
43
Marosán Miklósné (szerk.): Tutorfelkészítő tananyag a természetgyógyászati szakképzés egészségügyi alapismeretek
moduljainak távoktatásához. Budapest, ETI
44
A szinkron távoktatási rendszerben a tanítás-tanulás és az ehhez tartozó kommunikáció egy

időben történik. Erre lehetőséget biztosít, pl. a videokonferencia rendszer.
Az aszinkron távoktatási rendszerben a kommunikatív kapcsolatok térbeli és időbeli

távolságokban zajlanak a tanulók, tutorok és a távoktatási központ között.
Az előzőeken túl számítani lehet technológiai, pszichológiai és szocio-kulturális jellegű

távolságokra is.
A papír alapú távoktatás esetén személyes konzultáció biztosított. Ennek keretei többnyire
előre meghatározottak, ütemezettek. A konzultáció megszervezése a tutor feladata. A tutorálás
a távoktatási program résztvevőivel történő rendszeres kommunikációt és az így szerzett
információk feldolgozását, visszacsatolását jelenti egyrészt a tanulók részére, másrészt a
program koordinátorainak. A személyes kapcsolattartás jelentősége ebben a képzési formában
is nagy. A tutori konzultáció célja:
- a résztvevők motiválása,
- eszmecsere a tananyagról,
- egyes részek részletes elmagyarázása (melyek megértése több tanulónak is
nehézséget jelentett),
- a résztvevők egymással való találkozásának és információcseréjének biztosítása.
Fontos, hogy mindenki szót kapjon, legyen lehetőség a kérdések feltételére. A tutorálás
alkalmával a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztésére is lehetőség nyílik. A tutornak
szakmailag és pedagógiailag megfelelően felkészültnek kell lenni, a foglalkozás megtervezése
elengedhetetlen. Mindemellett a tutornak rugalmasan alkalmazkodni kell a tanulók
igényeihez. A munkamódszer gyakori változtatása ebben a formában is segíti a tanulók
aktivitását. A tanulókkal legalább egyszer célszerű négyszemközti kommunikációt folytatni.
Olyan kapcsolatot kell kialakítani, melyben a tanuló szívesen elmondja problémáit. A
beszélgetést bármely fél kezdeményezheti.
Az e-learning formánál a tanuló az internet segítségével tartja a kapcsolatot a tutorral. Ennek

több formája lehetséges. A kommunikáció például az e-mail-en keresztül történhet, azonban a
technika ma már lehetőséget teremt az interaktív kommunikációra, pl. a chat-elésre, a
videokonferencia által kínált lehetőségek kiaknázására. A tanuló egyéni tanulási ütemének
megfelelően halad (bizonyos előre meghatározott keretek között) és elsősorban tőle függ a
kommunikáció gyakorisága. Sajátossága, hogy rövid, lényegre törő, korrekt üzeneteket,
válaszokat célszerű küldeni. De ebben az esetben is érvényesíteni kell az anyanyelv ápolását.
A szemléltetés és a vizuális kommunikáció
A szemléltetés eszközei, és módszerei napjainkban egyre inkább terjednek, a technika és a

pedagógiai kommunikáció fejlődésének köszönhetően.
A szemléltetés indokai:
- a verbális oktatást jól kiegészíti,
- a szemléltetés növeli a tanulók figyelmét,
- a szemléltetést szellemi aktivitás kíséri.
A formalizáció is fontos szerepet játszik a tanítás-tanulás folyamatában.

A részleges formalizációba tartoznak többek között a táblázatok és a szövegvázlatok. Ezek
segítik az áttekinthetőséget, de valójában a beszélt nyelv láthatóvá tételéről van szó betűjelek,
számjelek segítségével.
A szemléleti tartalom és az absztrakciós szint fordított arányban áll egymással. Minél
alacsonyabb egy szemléltető eszköz által közvetített információ, annál nagyobb a szemléleti
tartalma és egyben a motivációja is, azonban annál nehezebb a tanuló részére az absztrakciós
folyamat végrehajtása.
További hatásemelkedést eredményezhet, ha a pedagógus a vizuális ingereket kombinálja a

megfelelő aktivitással. Ennek módszere lehet a vizuális ingerek gondolkodtató adagolása,
vagy a tanuló bevonása a szemléltetésbe. A passzív szemléltetés kiegészíthető a vizuális
eszközök aktív használatával, mely a tanítás eredményességére pozitív hatással van.
A technika folyamatos fejlődése, a számítástechnika térhódítása újabb és újabb, egyre

komplexebb szemléltető eszközök megjelenésével jár, melyek a pedagógiai kommunikáció
színvonalát emelik és ezzel az oktatás minőségére is kedvezően hatnak.
Az Internet, mint a kommunikáció sajátos formája44
Oktatási hatások
Az informatika tantárgy viszonylag hosszú idő óta jelen van a magyar iskolában, s nemcsak
az általános képzésben, hanem szakképzésben is. A tantárgy szerepe azért jelentős, mert az
informatikai ismeretek a műveltség szerves részévé váltak.
Az informatika társadalmi elterjedése napjainkban lép abba a fázisba amikor eredményeként a
gazdaságban és a mindennapi életben egyaránt lehetetlen lesz a számítógépek alkalmazása
nélkül boldogulni. Az információs kor kihívásai, hatásai egyre inkább érezhetők. A
számítógép egyik értéke, hogy sikeressé tett újabb magatartásformákat, újabb stratégiákat.
Ugyanakkor veszélyeket is hordoz ugyanis ha ezt a fajta sikert abszolutizálják, vagy ezt a fajta
sikert tartják elsődlegesnek akkor ezzel egyidőben a korábbiak elfelejtődnek, vagy háttérbe
szorulnak .A félreértett praktikumot egyáltalán nem kompenzálja a tudományosan
megalapozott oktatásirányítás.
Az Internet a tanulói felfedezések egyik elengedhetetlen eszköze. Elengedhetetlen a probléma
alapú oktatásban, ami a felnőttképzés egyik leghatékonyabb módszere.
Az Internetnek az oktatásra, és a tanulói szokásokra gyakorolt hatását ma már nem lehet

figyelmen kívül hagyni. Használata a versenyképes képzésben - az oktatás színvonalát és
hatékonyságát előtérbe helyező - intézmény számára elkerülhetetlen.
A számítástechnika az oktatás területén is olyan fejlődésen ment keresztül, amely mára már
lehetővé teszi olyan alkalmazások használatát, amely akár az órai munka során, akár az
otthoni tanulásban nagy segítségére lehet mind a tanárnak, mind pedig a diákoknak. Sajnos a
kevés kivételt leszámítva a más – nem informatika – szakos tanárok többsége nincs
birtokában a lehetőségek kihasználásához szükséges ismereteknek. Nem kellenek mélyreható
ismeretek ahhoz, hogy az informatikai lehetőségeket saját szolgálatunkba állítva hasznosabbá,
44
Bártfainé Kiss Irén : Az Internet hatása a tanulói szokásokra és teljesítményekre Szakdolgozat 2003.
(Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kiegészítő Pedagógia Szak)
46
színvonalasabbá és eredményesebbé tehessük az oktatás folyamatát. Mindemellett a tanulók

aktivitása is fokozható az alkalmazott pedagógiai módszerek számának növelésével. A
távoktatás lehetősége, valamint az egyéni, nem a konkrét oktatási célhoz tartozó
információszerzés pedig olyan lehetőséget nyit meg, amelyek messzemenően segítik a
tanulók látókörének szélesítését, a lexikális ismereteik és tájékozottságuk elmélyítését. Ehhez
a helyzethez azonban a tanároknak is alkalmazkodniuk kell, mivel a szélesebb körű
tájékozottság mellett a diákok olyan ellenőrizetlen információkhoz is szabadon hozzáférnek,
amelyek nem minden esetben viszik pozitív irányba személyiségük fejlődését.
Internethasználati szokások az adatok tükrében
Az Internethasználati szokások megismerésének érdekében országos és nemzetközi szinten is

számos tanulmány készült. Ezek közül célszerű figyelembe venni „A számítógép mint a
tanárok kommunikációs eszköze - Az informatika megjelenése és hatása az iskolában" c.,
valamint az OM és az MTA Pedagógiai Bizottságának támogatásával 1999-ben szervezett
kutatás felmérés eredményeit, melyeket a Magyar nemzet c. lap is publikált. A tanulmányok
és felmérések jelentős mértékű ismerettel szolgáltak, melyekből megismerhetők a tanulók
Internetezési szokásai.
Mire használják az Internetet?

100,0%
93,6%
100%
77,4%
80%
53,1%
42,7%
60%
31,3%
40% 17,9%
20%
0%
böngészés csevegés levelezés munka FTP játék tanulás
Az ábráról leolvasható, hogy szinte az összes chat felhasználó a kommunikáció más formáját is igénybe veszi az
Interneten, így 93,6%-uk e-mailezésre is használja azt. A többség információszerzésre, böngészésre, tanulásra is
használja az Internetet. Sokak játszanak is a neten, kevesebben munkára és FTP letöltésre is használják. Arra a
kérdésre, hogy miért chatelnek, érdekes válaszok születtek. 42% azért, mert tudnak a barátaikkal beszélgetni.
25,2% szeret elszakadni a való világtól, 15,6% a chaten önmagukat tudják adni, és ezáltal jobban is tudnak
érvényesülni. 10,4% egyéb okból chatel: unaloműzésből, esetleg szórakozás és kikapcsolódás céljából. A
külföldön élő magyarokra pedig az a jellemző, hogy hiányzik nekik a családjuk, illetve az anyanyelvük, és ezért
választottak egy magyar chatet. A többiek (6,8%) nem nyilatkoztak.
A legtöbben hetente többször illetve naponta chatelnek, nagyon ritka az, hogy valaki csak havonta ül le a gép elé
csevegni.
A felhasználóknak csak kb. a negyede az, aki hetente, vagy annál is ritkábban lép fel az Internetre chatelni.
A diákok egyaránt előszeretettel használják az Internet szolgáltatásait tanulásra,

információszerzésre és szórakozásra is. Megállapítható azonban, hogy az Internet hatása a
tanulói szokásokra és teljesítményekre jelentősen függ a különböző szolgáltatásoktól is.
Viselkedés az Interneten45
Az emberek közötti kommunikáció nem ideális. Hamar kiderül, hogy a személyes kapcsolat,
a metakommunikáció hiánya a párbeszédet durvábbá teszi: az Internet-pszichológia egyik első
törvényszerűsége, hogy többet megengedünk magunknak partnerünkkel szemben, ha nem
látjuk az arcát illetve ő a miénket.
A gyakori személyeskedések, a támadások az Internet-kommunikáció visszatérő és nagyon
nehezen kiküszöbölhető velejárója.
Ezen kívül a beszélgetés gyakran alacsony színvonalú. Úgy tűnik, mindig a legkevésbé
tájékozottaknak illetve legszélsőségesebb véleményűeknek van a legtöbb ideje az írásra, így a
párbeszédeket ők uralják. Továbbá komoly probléma az információ feldolgozhatatlanul nagy
mennyisége is.
Ezen problémák kiküszöbölésére sokféle módszer létezik, mind szoftver, mind az emberi
szubjektum szintjén. Az Internetre kapcsolódónak nagyon fontos ismernie a hálózati illemtan,
az ún. netiquette szabályait.
Milyen feladatokat ró a pedagógusokra az Internet elterjedése
Comenius didaktikája szerint a tanítás lényege a szemléltetés, a tanításnak az érzékszerveken

keresztül való hatása a tanulókra. A megismerés logikája induktív.
A modern időkben azonban a tanári szerep megváltozik. Megszűnik a tekintélyelvűség, a
tanárok, tanulók közötti távolságtartás, elkülönülés, a kommunikáció verbalitása, a közvetlen,
direkt vezetés. A tanár a tanulók munkájának szervezője, az ehhez szükséges infrastruktúra
biztosítója, permanens segítségnyújtás, támogatás, tanácsadás válik elsőrendű feladatává.46
Látható, hogy ez a jellemzés már előrevetíti a tradicionális tanárszerep megváltozásának
lehetőségét. A tanár elsősorban ismeretközlőként, a diák pedig a készen kapott ismeretek
passzív befogadójaként viselkedik hosszú időn keresztül, és ezen csak a XX. század elején
kezdődött reformpedagógiai kísérletek próbáltak változtatni. A mai magyar iskolák többségét
azonban még mindig főként a Comenius-i elvek alapján munkálkodó pedagógusok jellemzik.
A felsorolt didaktikákhoz csatlakozhat napjaink egyik jelentős irányzata, a konstruktív
pedagógia is, amely kísérletet tesz arra, hogy a tanulók eddigi passzív szerepét
megváltoztassa, ami által a tanár feladata és funkciója is változáson megy át. A megismerés
dedukcióra és a cselekvések által létrejövő konceptuális változásokra épül. „Papert szerint a
számítógép képes arra, hogy olyan mikrovilágot teremtsen, amelyben a gyermekek
kötetlen, elemi érdeklődésből fakadó, aktív tanulási módját valósíthatják meg.”47
Hasonló szerepváltoztató hatást idézhet elő az Internet széles körben való elterjedése a közeli
jövőben.
45
Válas Péter: Etika a világhálón – Köznevelés 2002.
46
Falus Iván (Szerk.): Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. – Nemzeti Tankönyvkiadó,
1998.Budapest
47
Bessenyei István: Képernyő, tanulási környezet, olvasás - Seymour Papert tanuláselméleti nézeteiről - az
olvasás kapcsán. Új Pedagógiai Szemle, 1998. október. 81-85. old.
48
Messze vezetne ha arról kezdenénk gondolkodni, hogy miben és hogyan változtatja meg a
szokásokat az Internet?
„Nem tudhatjuk, hogy ki van a túloldalon, kivel levelezünk, kivel beszélgetünk.” -
hangoztatják azok, akik óvatosságra intenek az Internettel kapcsolatban48.
- Nem lehetünk biztosak abban, hogy az Internetről szerzett információ hiteles

információ-e.
- A számítógép előtt ülők egyre több időt töltenek virtuális kapcsolataikban,
megfeledkezve a valós világról, létrejön az elidegenedés.
- Az Internetet használók mivel valóban bármilyen szerepet felvehetnek, egy idő után
elveszítik valódi identitásukat
- Az Internetes játékok (és általában a számítógépes játékok) agresszívvé tesznek.
- Az Interneten veszélyes gyorsasággal terjed a gyermek pornográfia, a szexuális
patológiák egyéb formái, a szélsőséges politikai nézetek.
- Vádolják az Internetet azzal is, hogy sokan függővé válnak. Mint a tévénézők, vagy
egyes hobbik "szerelmesei". Tehát ismét egy régi probléma új köntösben.
- Az elektronikus kommunikáció nem teszi lehetővé, hogy az egyébként gazdag
kommunikációs rendszerünk minden csatornáját kihasználjuk, elvész a nem verbális
kommunikáció.
- Az Interneten fellelhető információtengerben nem tudunk eligazodni, belefulladunk.
- Kialakulnak negatív utópiák, az internetezés, a távmunka és távoktatás és e-
kereskedelem következményeként egyesek szerint néhány évtized múlva az emberek
már csak otthon fognak ülni a számítógépük előtt a monitorra meredve, minden
kapcsolatuk ezen keresztül bonyolódik majd, igazi zombikká válnak.
Megemlíthetjük az Internet hőskorát is: köztudott, hogy a kezdet kezdetén, amikor az USA a
hadászati alkalmazásból kiterjesztette a kutatásra-oktatásra az új technológiáját, eredetileg
arra szánták az új hálózati megoldást, hogy a kutatók információt cserélhessenek. Hamarosan
azonban túlsúlyba került az informális csevegés. Mert mi emberek ilyenek vagyunk.
„Az ember az egyetlen lény, aki nem csak kommunikálni tud, hanem képes saját
kommunikációját is tudatos ellenőrzése alá vonni és tökéletesíteni.”49
48
Krajcsi Attila: Az Internettel kapcsolatos régi problémák – Szegedi Tudományegyetem – szimpóziumi anyag
alapján
49
Dr. Zirinszky László: A kommunikáció. JPT Pécs 1994.
ÖSSZEFOGLALÁS
A pedagógiai kommunikáció színterei:

- képző hely, tanterem,
- gyakorlóhely,
- a tanuló otthona.
A pedagógiai kommunikáció helyzetei:
- tanítási óra – elméleti oktatás
- a pedagógiai értékelés, mint kommunikációs helyzet
- gyakorlati oktatás
- távoktatásos forma esetén:
- papíralapú távoktatás
- e-learning
a szemléltetés, mint vizuális kommunikáció
A pedagógusok kommunikációjának csoportosítása:
Az egyirányú kommunikáció felosztása:
- A közlő, vagy közvetítő szerep a pedagógusé, a befogadó, recipiens szerep pedig a
tanulóé. A „szereposztás” hat a tanuló aktivitására.
- A közlők a tanulók, a közlések megítélője, ösztönzője és segítője a pedagógus.
A kölcsönös kommunikáció felosztása:
- dialogikus,
- csoportos (kiscsoportban és/vagy osztálykeretek között).
A célmeghatározás hangsúlykülönbségei alapján az egyik lehetséges felosztás:
- információnyújtás,
- aktivizálás.
A fenti célok megvalósítása a főbb kommunikációs eljárások segítségével történhet:
kijelentések, leírások, elemzések, értékelés, meggyőzés, ösztönzés, kérdezés.
A pedagógus élőbeszédének megnyilvánulásai: előadás, megbeszélés, vita.
A hallgatag, az együttműködő és a bőbeszédű tanár viselkedése és annak tanulóra gyakorolt
hatása egymástól jól elkülöníthető.
A gyakorlati oktatás sajátosságai
- A célja a kognitív szintre (elméleti tudásra) építve a pszichomotoros készség
elsajátíttatása, és az affektív terület befolyásolása, mely a kommunikációs stratégiát
meghatározza.
- A kommunikáció színtere a gyakorlóhely.
- A kommunikáció a gyakorlatvezető és a gyakorlaton lévő tanuló között zajlik, másik
fontos tényező a páciens, és más szakemberekkel is.
- A kapcsolatot a partnerviszony sokkal jobban jellemzi (a célból következően).
- A gyakorlat kezdeti időszakában még a gyakorlatvezetőé a kezdeményező szerep. A
tanuló azonban egy idő után már viszonylag önállóan tevékenykedik, és konkrét
kérésekkel, kérdésekkel fordul a gyakorlatvezető felé. A kompetenciák elsajátítása
során, a kérdések száma egyre csökken. A kommunikáció kezdeményezésében egyre
gyakrabban a tanuló válik kezdeményezővé.
- A csoport létszáma kevesebb, mint a tanítási órákon.
A távoktatásban alkalmazott kommunikáció sajátos jellemző:
- Középpontjában a személy (tanuló) áll.
- A tanuló egyéni igényeire épül, flexibilis (rugalmas).
50
- A kommunikáció célja a követelmények elsajátításában a tanuló támogatása,

segítése, tanácsadás, a tanulók önállóságának motiválása és biztosítása.
- Az egyenrangúság igénye, a szimmetrikus, partnerviszony érvényesül.
- Feed back (visszacsatolás) biztosítása nagy jelentőséggel bír.
- Mivel aránylag kevés idő jut a személyes kapcsolatokra, ezért a különböző módon
történő üzenetváltások jelentősége felértékelődik.
- Módszertanilag a kérdezés egy fontos eszköz és a kérdezés „művészetére” meg kell
tanítani a tanulókat.
- Jelenleg a kommunikáció – a személyes konzultáción túl – az alábbi eszközök révén
valósulhat meg: telefon, fax, postai levél, Internet.
- Az Internet, mint a kommunikáció sajátos eszköze
A szemléltetés
A pedagógiai kommunikáció hatékonyságát növeli a verbális kommunikáció kiegészítése a
szemléltetés különböző formáival.
FELADATOK
- Mutassa be a pedagógusok kommunikációjának csoportosítását!

- Sorolja fel az előadás pozitív és negatív jellemzőit!
- Ismertesse a vita jellemzőit!
- Ismertesse a szakmai gyakorlatok kommunikációs sajátosságait!
- Ismertesse a helyes gyakorlatvezetői kommunikáció sajátosságait!
- Ismertesse a pedagógiai értékelés kommunikációs jellemzőit!
- Ismertesse a távoktatás kommunikációs sajátosságait!
- Ismertesse az Internet pozitív és negatív szerepét a kommunikációban!
- Ismertese a szemléltetés és a vizuális kommunikáció sajátosságait!
FELHASZNÁLT IRODALOM
- Barkó Endre: A kommunikatív didaktika. Budapest, Dinasztia Kiadó, 1998. Dr.

Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába. Budapest,
Okker Oktatási Iroda
- Bánréti Zoltán: Kommunikálj.. Kommunikációs és nyelvi tréning 14-18 évesek
számára. Budapest, Korona Kiadó, 1993.
- Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai
Könyvkiadó Rt., 2000.
- Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó,
1997.
- Comenius; Komenský, Jan Amoš (1992 [1657]): Didactica Magna. (ford. Geréb
György). Budapest, Seneca Kiadó
- Dálnokiné Pécsi Klára: Az iskola belső világa - Kommunikáció. Új pedagógiai
szemle, 2001. július-augusztus. www.oki.hu
- Dr. Benson Katalin (szerk.): Kommunikációelmélet. Budapest, SOTE, 1994.
- Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT
IMAGE, 2002.
- Gilbert Caffin: Pedagógia és megtestesülés A keresztény tanító és nevelőmunka
lelkiségéhez. www.szepi.hu
- Imre Sándor: Neveléstan. Budapest, Stúdium kiadás, 1929.
- Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Budapest, Tankönyvkiadó, 1981.
- Lázár Judit: A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi Kiadó, 2001.
www.oki.hu
- Marosán Miklósné (szerk.): Tutorfelkészítő tananyag a természetgyógyászati
szakképzés egészségügyi alapismeretek moduljainak távoktatásához. Budapest, ETI
- Marx György: A pedagógus szerepe az információ korában. Új pedagógiai szemle,
44. évfolyam, 1994. 5. szám, 13-16. o.
- Módra Tiborné, Liebhard László, Gerdei Zsófia: Kommunikáció az egészségügyben.
Moduláris tankönyvek 4. Budapest, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző
Központ, 2005.
- Németh Erzsébet: Kommunikáció. Budapest, Semmelweis Orvostudományi
Egyetem, 1994.
- Peter Clayton: testbeszéd a munkahelyen. Kossuth könyvkiadó, Budapest, 2004.
- Susan Smith: Kommunikáció az ápolásban. Medicina, Budapest, 1996.
- Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive, 1994.
- Zrinszky László: Bevezetés a pedagódiai kommunikáció elméletébe. Felsőoktatási
jegyzet. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
- Zrinszky László: A pedagógiai kommunikáció elméletéről. Új pedagógiai szemle,
44. évfolyam, 1994. 5. szám, 5-12. o.
- Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába.
Budapest, Okker Oktatási Iroda, 1995.
- Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti
- Bártfainé Kiss Irén: Az Internet hatása a tanulói szokásokra és teljesítményekre.
Szakdolgozat 2003. (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Kiegészítő Pedagógia Szak)
52

Szecseri Anna - Tóth Erika Pedagógia Kommunikáció

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szecseri Anna - Tóth Erika Pedagógia Kommunikáció

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69.

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített,

Akik emberekkel foglalkoznak, és személyiségfejlesztést is végeznek, egyik legfontosabb

A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA

Kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a pedagógusoknak, szakértőknek,

Problémafelvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati

A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Az ilyen téglalapokban hasznos

Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését!

Megérdemel egy kis pihenést!

Bemutatni a pedagógiai kommunikáció elméletének kialakulását, fogalmát, jellemzőit és

A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz:

A kommunikáció nem csupán magától értetődő dolog, hanem a viszonyulás kiépítésének

A pedagógiai kommunikációelmélet kialakulása4

Pukánszky Béla írta az ókori Egyiptomi nevelésről: „A gyermekek lelkére … a szavak

A XVIII-XIX. században az iskolai nevelésben nagy változások következtek be, de továbbra

A pedagógiai kommunikáció fogalma

A pedagógiai kommunikációelmélet egy viszonylag önálló kutatási terület, ágazat, melynek

A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek

A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi

A nevelés szociológia és a szociálpszichológia előtérbe kerülésével egyre elterjedtebbé vált az

A pedagógiai kommunikáció célja

A pedagógiai kommunikáció sajátosságai10

A pedagógiai kommunikáció egyik sajátossága, hogy pedagógiailag szabályozott, és a

A pedagógiai kommunikáció szinterei11

A pedagógus kommunikációja eljut ma már a tanulók otthonába is a távoktatás keretei

A tanár rátermett személyiséggel, jó pedagógiai kommunikációval, és megfelelő oktatási

Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői13

A mennyiségi mutatók az alábbiak lehetnek:

A minőségi mutatók az alábbiak lehetnek:

A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos

A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának.

A pedagógiai kommunikáció kapcsolata más tudományterületekkel:

A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt

Alapintézményeit a család és az iskola alkotja. Résztvevői a nevelők és a növendékek. A

A tanár pedagógiai és nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt

A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak minőségét, hatékonyságát mennyiségi

- Határozza meg a pedagógiai kommunikáció fogalmát!

Bemutatni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó sajátos befolyásolási módszereket és

A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz:

Befolyásolásra törő kommunikáció?17

Az emberi kommunikáció egyik sajátossága és törekvése a befolyásolás.

A személyközi és a mediális kommunikációban benne van a hatáskeltés. A nevelésben,

Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció18

A tömegközlés és a személyközi kommunikáció egymással összefügg.

A meggyőzés a befolyásolás azon módja, amelyben az érvelés dominál, és ennek segítségével

A meggyőző kommunikáció folyamatát, egyben eredményességét McGuire az alábbi 12

A befolyásolási technikák hatásai:

- Az életkori összefüggések figyelembe vétele nagyon fontos:

A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői:20

A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van.

A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői:

- Sorolja fel a befolyásolás eszközeit!

Néhány jellemző példával elősegíteni a pedagógus kommunikáció hatásainak megértését.

A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz:

A pedagógusok kommunikációjának megfigyelését, elemzését az alábbi jellemzők

A tanári beszéd és stíluselemei21

A pedagógiai kommunikáció a külső céloknak alárendelt. A tanulás tanítás folyamatában

Kérdés, hogy a tanár szerepet játsszon-e, „tanárosan” viselkedjen-e vagy teljes

A „tanáros” viselkedés elrejti az embert, a tanár egy intézményt képvisel annak

megoldásában mindig részt vesz a diák. A tanár a „győztes-győztes” eredményre törekszik. A