4.

Számú gyakorlati munka Téma: A gyermek és a felnőtt közti

félreértések Gyermekek világkonstruálási képének felmérése a
klinikai kikérdezés módszere alapján

Lényege: tiszta megfigyelés - a gyermek spontán

kommunikációjának, játékának, kérdéseinek megfigyelése.
Tulajdonságai: 1. Korcsoport: 5-9 éves gyermekek. 2. Beszélgetés
olyan kérdésekről, amelyek a gyermek tapasztalati világán kívüliek.
3. A vizsgálni kívánt korcsoporttal azonos korú vagy fiatalabb
gyermekek által önként felvetett kérdésekből indul ki a kikérdezés. 4.
A bevezető megfigyelésből nyeri azt a szótárat és jelentéstartományt,
amely alapján később kérdez. 5. A kérdező minél kevesebbet beszél,
befolyásol és megpróbál kísérletet tenni a válaszok megfelelő értelmi
összefüggésbe helyezésére. 6. A beszélgetés során nem egy probléma
megoldására készteti a gyereket, hanem a gyerek felmerülő
kérdéseire vár. Javasolt kérdéskör: - társadalmi tulajdon: például: kié
az iskola, a kórház stb? - pénz: például: mi a pénz? mi történik a
pénzzel, amikor az üzletben vásárolunk? - közszolgálat: például:
mitől orvos egy orvos; katona egy katona; rendőr egy rendőr? -
társadalmi intézmények: például: egyház, állam, párt funkciója. -
természeti jelenségek: eső, szél, villámlás, (esetleg földrengés, árvíz)
stb? - emberi „tényezők”: mi a szerelem, a szomorúság, házasság,
elválás? Figyelje meg, melyik reakciótípus jellemző a kísérleti
alanyra. Formai követelmény: A4 formátum, 12-es betűméret,1,5
sorköz, minimum 1 gépelt oldal borítóval, megcímezve

5. Számú gyakorlati munka Téma: Életkori jellemzők tükröződése a

gyermekrajzokban Rajzvizsgálat Feladat: Négy 3-7 éves korú gyermek rajzának
felvétele. Megadott rajztéma: emberrajz.
Indítson beszélgetéssel, rajzolás közben is készítsen jegyzetet az alkotó gyermek
viselkedéséről, reakcióiról, folyamatosan kérdezze a gyermektől, hogy éppen mit
rajzol, miért úgy rajzolja. Ne segédkezzen a rajz elkészítésében, továbbá ne írjon
instrukciókat az elkészült rajzra! Leírás: A gyakorlat során a hallgatók emberalakot
rajzoltatnak 3-7 éves gyerekekkel, majd a rajzokat kategorizálják a fej, a test és a
végtagok ábrázolásának függvényében, végül az eredményeket táblázatban
összegzik. A gyakorlat a gyermeki ábrázolás fejlődésének kognitív-strukturális
megközelítésén alapul. E szerint a rajzfejlődés minden gyereknél ugyanazon a
szakaszon megy keresztül, továbbá ezek a szakaszok elsősorban a gyermek
életkorától és kognitív szintjétől függnek, nem pedig a kulturális környezetétől vagy
a rajzkészítésben való gyakorlottságtól. Ezért igencsak alkalmas arra, hogy a
gyermek sémáiba bepillantást nyújtson. Eszközök: Jó minőségű A4-es fehér lap,
B2 jelzésű grafit ceruza. Instrukció: „Hoztam neked egy papírt és egy ceruzát.
Tudnál nekem egy embert rajzolni? Rajzolhatsz bárkit, lehet fiú, lány, férfi vagy nő.
Akár el is kezdheted. Szólj, ha befejezted!” Miután a gyermek jelzi, hogy elkészült
a rajzzal, ellenőrizni kell, hogy rajzolt-e végtagokat. Ha nem, emlékeztetni kell rá,
pl: „Ne felejtsd el a karokat!” Semmiképpen nem szabad instrukciót adni arra
vonatkozólag, hogy hová rajzolva fel utólag azt a gyermek! Ezek után a hallgató
fordítsa meg a lapot és kérje meg a gyereket, hogy írja rá a nevét és az életkorát
(ha a gyermek nem tud írni, a vizsgálatvezető írja fel). Amint elkészült a rajz, a
hallgató kitölti az alábbi táblázatot. életév fő fejközpontú átmeneti törzsközpontú fő
% fő % fő % 3 4 5 6 7 „Fejközpontúnak”tekintjük azokat a rajzokat, amelyeknél az
összes végtag a fejből ágazik el. A „törzsközpontú” rajzok esetében a végtagok a
törzshöz kapcsolódnak. „Átmeneti” rajzoknak minősítjük azokat, amelyeken
mindkét kategória jegyei megfigyelhetők, például a kezek a fejhez, a lábak viszont
a törzshöz tartoznak. A rajzokat életév szerint indokolt külön választani. A
gyakorlati munka kidolgozásában szerepeljen a rajzfelvétel pontos dátuma,
valamint a felvétel helye (melyik iskola/osztály vagy óvoda,/csoport). A táblázat
kitöltése mellett tartalmazzon rövid szöveges értékelést is. Formai követelmény:
A4 formátum, 12-es betűméret, 1,5 sorköz ¬ az elemzett rajzot mellékelve.

6. SZÁMÚ GYAKORLATI MUNKA Téma:

Pszicho-pedagógiai jellemzés A- Tanító és tanár szakos halllgatók számára
A) Szempontok a jellemzés elkészítéséhez:
A gyerek neve,
születési ideje,
helye:
I. Családi, otthoni körülmények
1. Szocio-kulturális feltételek:
a. családtagok (szülők életkora, szakképzettsége, foglalkozása, testvérek
száma, életkora)
b. lakásviszonyok: hány személy él a lakásban, gyerekszoba.
c. Kulturális viszonyok: tömegkommunikációs és kulturális eszközök a
családban, olvasási igény.
2. A család szerkezete: a. Ép család b. Csonka család (oka; ha válás miatt – a
szülők egymáshoz és a gyerekhez való viszonya 3. Személyi kapcsolatok és
nevelői magatartások a családban a. Szülő – gyermek viszony,
testvérviszonyok, a család érzelmi légköre b. A szülő viselkedése, nevelői
magatartása (engedékeny, korlátozó, stb.) c. A szülőknek a gyermekkel,
teljesítményével kapcsolatos elvárásai, ambíciói, ezek képességekhez mért
jellege. II. A tanuló iskolai alkalmazkodása 1. Viselkedés, magatartása órán és
szünetben 2. Interperszonális kapcsolatai: tanítóval, társaival; szociometriai
pozíciója 3. A tanuláshoz, iskolához való szubjektív viszonya, motiváltsága 4.
Tanulmányi előmenetele, tanulási nehézségek. III. A tanuló személyiség-
fejlettségének jellemzői: 1. Testi fejlettsége, egészségi állapota (átélt súlyos
betegségek, ezek következményei, testi fogyatékossága, egészségi és fizikai
állapota, testalkata, idegrendszeri folyamatainak egyensúlya, jellegzetes
mozgástempója. 2. Dinamikai – energetikai vonásai: a. temperamentuma,
érzékenysége, kedélye, pszichés tempója, fáradékonysága; b. introvertált –
extravertált, nyíltsága/nyitottsága, közlékenysége, kapcsolatkezdeményezése 3.
Megismerési folyamatai, képességei: a. Ismereteinek köre, gazdagsága,
mélysége, műveleti jellege b. Általános értelmi képességei, értelmességének
foka, verbális (beszédfejlettség), gyakorlati, szociális intelligenciájának szintje;
felfogásának gyorsasága; tanulékonysága, figyelme és megfigyelőképessége,
emlékezete, konvergens és divergens gondolkodása, fantáziája. c. speciális
(zenei, irodalmi, matematikai, sportbeli, műszaki stb.) képességei d.
kreativitása: eredetiség, könnyedség, hajlékonyság 4. Érdeklődése: a. Tartalma
(iskolában és iskolán kívül) b. Terjedelme (széleskörű, egyoldalú) c. Ereje
(passzív vagy aktív) d. Tartóssága, szilárdsága 5. Érzelmi élete: jellemző
hangulata, kiegyensúlyozottsága, frusztráció-tűrőképessége, érelmeinek
tartóssága, a kifejezés módja, érzelmi érettsége, reagálásainak iránya,
megfelelő volta; indulatai; intellektuális, erkölcsi, esztétikai érzelmeinek
gazdagsága és iránya, kapcsolatszükséglete, örömérzéke, boldogságérzéke,
humorérzéke. 6. Akarata és jelleme: a. Tevékenysége: tanuláshoz való
viszonya, kitartása, fegyelmezettsége, feladattudata, kezdeményezőkészsége,
önuralma b. Feladattudata, szabálytudata, megbízhatósága, motívumainak
egymás alá rendelése és döntései képessége c. Interperszonális magatartása
(szülőkkel, nevelőkkel, társakkal való viszonya) d. Én-tudata, énképe:
önértékelése, önbecsülése, önérzete, önbizalma. 7. Alkalmazkodása (pszicho-
szociális jellemzők): csoportban elfoglalt helye, kollektív beállítódása,
segítőkészsége; értékképzetei, értékrendszere IV. Összesítő jellemzés

7. SZÁMÚ GYAKORLATI MUNKA A/

Osztály megfigyelése és jellemzése
Szempontok az osztály megfigyeléséhez, jellemzéséhez: I. Alapvető observációs
szempontok
1. Az atmoszféra: a) derűs, kiegyensúlyozott, lelkes b) feszült, nyugtalan c)
passzív közönyös
2. Fegyelem: a) egészséges munkazaj b) félelemből, passzivitásból ered c)
fegyelmezetlenség, rendbontás
3. Munkatempó: a) túlfeszített, gyors b) egyenletes, egyszintű c) lassú
4. Teljesítményszokások: a) problémacentrikusság, aktív részvétel b) változó
érdeklődés c) passzív részvétel, igazi aktivitás nincs
5. Teljesítményszint: a) reprodukáló, „leckefelmondó” b) interpretáló, analógiás
gondolkodás c) problémamegoldó, absztrakt szint
6. Érzelemnyilvánítások: a) öröm, lelkesedés: gyakran – néha – sohasem b)
elkeserdés, sértődés c) erősen negatív érzelmek, agresszivitás
7. A társas érintkezés stílusa: a) barátságos, nyílt, együttérző b) zárkózottság,
közöny c) kötekedő, ellenséges, lekicsinylő
8. Reagálások javaslatra, bírálatra: a) mérlegelés, elfogadás b) sértődött
visszautasítás c) nem veszik figyelembe
9. Súgás, puskázás, csalás: a ) általánosan elterjedt b) néhány tanulónál c) ritkán,
kritikus helyzetben
II. Összesítő jellemzés készítése