O l d a l |1

PÁN PÉTER SZINDRÓMA

HOMOLYA-PÁNYI NIKOLETT LÍVIA
VGKOMO

„Mit szólnál, ha egy este meglátogatna Pán Péter a repülő kisfiú,

aki sosem nő fel és elvinne a távoli és csodás Sohaországba, ahol
nincsenek szülők, és örökre gyerek maradsz?

A KEZDETEK
A kifejezés és az elgondolás dr. Dan Kiley amerikai pszichológus könyvében bukkant fel először
1983-ban (The Peter Pan Syndrome: Men Who Have Never Grown Up - „A Pán Péter
szindróma: férfiak, akik soha nem nőttek fel”). Feltűnt számára, hogy sokaknál - első sorban
férfiak esetében - gondot okoz a felnőtté válás és az ezzel járó felelősségvállalás.

A „HARMINCAS TINÉDZSEREK” – DE KIK IS ŐK?

Disney 1953-ban alkotta meg Pán Péter névre hallgató figuráját és készítette el meséjét. Pán
Péter egy kisfiú, aki számára nincs lehetetlen. Csak is a jelenben él, mesés kalandok között
Sohaországban, ahol a gyerekek soha nem nőnek fel. A mese tanulsága alapvetően az lenne,
hogy jobb lehet a felnőttkor is, ha egy keveset sikerül megőriznünk a gyermekkori énünkből.
Azondban a Pén Péter szindróma nem ezt a pozitív megközelítést foglalja magába. Inkább
ennek negatív oldalát definiálja miszerint: a Pán Péter szindróma egy pszichológiai kifejezés,
amelyet elsősorban a szociálisan éretlen felnőttek leírására használnak.

Egyre több olyan felnőtt fiatalról hallhatunk, akik bár már rég érettek – legalábbis életkoruk
szerint (25-40 évesek) -, de mégsem képesek igazán a felnőtt, felelősségteljes életre.
Sajátosságaik: általában férfiak, tologatják az önálló élet megkezdését és szüleikkel laknak,
folyamatosan tanulnak vagy dolgoznak (felnőtt attitűd), de a felelősség vállalásban gyermeki
szinten vannak, jelentős egocentrizmus jellemzi őket. Tartanak a felnőtt lét kihívásától,
egyáltalán nincs jövőképük, és ezen nem is akarnak változtatni, nekik így jó. Tehát kerülik
mindazon mérföldkőnek számító élethelyzeteket, amiknek a felelősségvállalás lenne az alapja,
mint például a családalapítás, a házasság, vagy az otthonteremtés.

Jellemző még rájuk egyféle megrekedtség a gyerekkorban, ami abban nyilvánul meg, hogy
olykor a tinédzserekhez hasonló érzelemkitöréseik vannak és az érzelmek kezelésének
nehézsége is gyakran fenn áll. Sok esetben halogatnak és agresszivitást is mutathatnak. Mások
hibáztatása, a negatív kritikától való félelem, illetve olykor valamilyen szerfüggőség is társulhat
hozzá.

Ez a szindróma jelenleg nem tekinthető pszichopatológiának, mivel az Egészségügyi

Világszervezet nem ismerte fel mentális zavarként. A szindróma éretlen, és nárcisztikus
személyiséget jelez. Az ebbe a csoportba sorolható személyek tünetei: megbízhatatlanság,
lázadás, harag, önimádat, függőség, és manipulatív tendenciák. A jelen minél teljesebb
megélése a fontos számukra. Hiányzik belőlük a megállapodás és a tartós párkapcsolatra,
biztonságra való törekvés.
 O l d a l |2

Egyéb jegyek a következők: harag, frusztráció, ami önkárhoz és depresszióhoz vezet, a pihenés
nehézségei, manipulatív trendek.

Összefoglalva, az ilyen típusú szindrómában szenvedők főbb jellemzői:

 Nem tudnak magukért és cselekedeteikért felelősséget vállalni

 Nem tudnak semmi és senki felé elköteleződni
 Hajlamosak a halogató életstílusra
 Sok esteben dühösek és más okokat hibáztatnak
 Érzelmileg függenek – szükségük van a szülői gondoskodásra (elköltözés után is)
 Önbizalomhiányban szenvednek
 Rendszerint impulzívan cselekszenek
 Gyermeki viselkedésük van
 Jellemző rájuk a dühkitörés és az érzelmi instabilitás

WENDY-SZINDRÓMA
Minden Pén Péter mögött áll egy Wendy. A Pán Péter szindróma fordított esete ez, amikor az
ember több felelősséget vállal fel társukért, mint amennyit kellene. Dan Kiley jellemzően ezt
azokra a nőkre érti, akik úgy viselkednek szerelmükkel, mint az aggódó anyukák. Ők minden
döntést meghoznak, irányítják a Pán Péterek és vállalják helyettük a felelősséget is. A Wendy-
szindróma annyira elhatalmasodhat az érintetteken, hogy saját személyiségük egy részét is
háttérbe szoríthatják.

A szakértő szerint, mindkét szindróma esetében a legnagyobb gondot az okozza, hogy a

személy, nem érzékeli, hogy ez gond lenne. Kívülről nem látja milyen a viselkedése, így javítani
sem fog tudni rajta.

A Wendy működés megerősíti Pán Péter működését, míg Pán Péter működése egyre jobban
aláássa Wendy önbecsülését, önértékelését. Egymásra hatnak és ezáltal mókuskerékbe
keverednek. Tulajdonképpen Wendy semmiben sem különbözik egy anyától, akinek a saját
gyermekein kívül még egy nagykorú gyerekről is gondoskodnia kell. Mindez persze a gyerekek
számára is veszélyeztető tényező, de még ha az anya képes is biztonságot és stabilitást
nyújtani, a gyermekek számára nagyon káros viselkedési mintákat közvetít szüleik kapcsolata.
Kiley ezt a kapcsolati dinamikát mutatja be a „A Wendy dilemma” című könyvében.

ERIKSON PSZICHOSZICIÁLIS FEJLŐDÉSELMÉLETE

Erik Homburger Erikson leginkább pszichoszociális fejlődéselméletéről ismert. Neves
fejlődéspszichológus, elismert pszichoanalitikus, Pulitzer díjas író. Az egyik legkomplexebb
személyiségfejlődési modellt alkotta meg. Alapelve szerint a fejlődés nem áll meg bizonyos
életkorban, mint például a Freudi modellben, hanem az ember állandóan változik és fejlődik.

Ennek fontossága a Pán Péter szindróma esetében, hogy a serdülőkort az identitás válsága, az
ifjúkort az intimitás jellemzi, így amennyiben ezek a krízisek (fordulópontok) nem alakulnak
 O l d a l |3

megfelelően, akkor az egyént az elköteleződés hiánya jellemezheti, ami kihathat probléma

megoldására, pályaválasztási döntéseire és természetesen a kapcsolataira is.

KIALAKULÁSÁNAK OKAI
Nem egyszerű meghatározni, hogy mik állnak a kialakulásának hátterében, hiszen több
tényező is befolyásolja. Szüleink a baby boom generáció már a 20-as éveik elején gyermekeket
vállaltak és otthont teremtettek. A mai világban kitolódnak ezek a szerepek. Gyökeresen
megváltozott minden, egyrészt a felgyorsult és modernizált világnak köszönhetően, másrészt
a jelenleg uralkodó társadalmi tényezőknek, amelyek kifejezetten kedveznek a Pán Péter
szindróma kialakulásának. E tényezők között találjuk: a megnövekedett tanulmányi időszakot,
vagyis, hogy a képzés világából való későbbi kilépés időben „maga előtt tolja" az állandó
partnerkapcsolat és a saját család kialakítását. További tényezők közé sorsoljuk: az intézményi
átalakulásokat, az életpálya megváltozását, a munkaerőpiac, és piacgazdaság helyzetét. Nagy
hatást gyakorol az intenzív tömegfogyasztás, a flexibilis alul foglalkoztatottság.

Somlai Péter szociológus szerint a folyamatosan halogató és bizonytalan életmódnak

köszönhetően, olyan új életkori szakasz alakult ki, ahol a fiatalok: a felnőttek szabadágával
rendelkeznek felelősségtudat nélkül. Somlai Péter meghatározása alapján ők az „új ifjúság” a
posztadoleszcencia ifjúsága. Somlai szerint újra kell gondolni a korábbi Erikson-i modellt,
hiszen a serdülőkori és felnőttkori szakaszok közé ennek az utóserdülőkornak be kell tudnia
ékelődni.

Hiba lenne csupán restnek, trehánynak vagy gyengének beállítani ezeket a fiatalokat. Ahogyan
hibásan azt feltételezzük, hogy csak a lusta, anya kedvencéből lesz Pán Péter, úgy gondoljunk
 O l d a l |4

csak a tanulmányaikat hosszan folytató doktorokra vagy jogászokra, akiknek nincs lehetősége
sok esetben az egyetem rezidensképzés/bojtárság mellett dolgozni, önállóan élni. Nem alakul
ki náluk a függetlenség, az önállóság. Őket a család támogatja. Ez a háttér és az ezzel a háttérrel
járó „kényelem” szintén pozitívan korrelál a Pán Péter szindróma kialakulásával.

A túl szoros vagy túl zárt család rendszer is eredményezheti a szindróma felszínre kerülését.
Tipikus elakadási jelenség. Pszichológiai oldalról nézve a hátterében az önbizalomhiány, az
önállóságtól való félelem, a küzdéstől és a bírálatoktól való szorongás áll. (Hajduska, 2008). Az
örök kamaszok nem vállnak le szüleikről, sőt a fiatalok partnereikkel, házastársaikkal és
gyermekeikkel együtt maradnak továbbra is a szülői házban. Mivel a szülők is hozzájárulnak,
azzal hogy tartanak az „üres fészek” jelenségétől, így a két hatás sokszor egymást is felerősíti.

A NÁRCIZMUS SZEREPE
Már a korai felnőtt években felbukkannak a nárcisztikus személyiség első jele, a manipulációra
való hajlam, a figyeleméhség. A Pán Péter szindrómával kapcsolatban a nárcizmus is sok
esetben szóba kerül, mivel nárcisztikus hajlamot is mutatnak. A nárcisztikus személyiségzavar
egy olyan rendellenesség, ahol az adott személy magasabb rendűnek érzik magát másoknál,
ugyanakkor a nárcisztikus személyiségzavar főbb jellemzői:
 elmulasztja elfogadni az elszámoltathatóságot
 másokat hibáztat a kudarcokért
 a személyes vágyakat helyezi előtérbe mások szükségleteivel szemben
 retteg a kritikától vagy a konfliktustól
 beképzeltség, hiúság, önhittség

KÖVETKEZMÉNYEK
Kevésbé érzik magukat kiteljesedve, hiszen ha nem vállalnak felelősséget emiatt sem érzik
eredményeiket sajátjuknak, amely közvetlen hatással van az egyén önértékelésére.
Nincs kialakult problémamegoldó rendszerük és érzelmeiket sem tudják megfelelően kezelni.
A kamaszokra jellemző megküzdési módokat alkalmazzák. Rendszeresen szélsőségekben
gondolkoznak és nem áll tőlük távol a dühkitörések sem. Ezeknek fontos következményei
vannak a felnőtt létre vonatkozóan.

A Pán Péterekre jellemző a magas fokú impulzivitás és a minimális önkontroll, ami sajnos
gyakran vezet alkohol és drog problémákhoz, hiszen ezek az addiktív szerek, lehetővé teszik,
hogy egy időre elmeneküljenek a valóság elől.

Hajlamosak a mások hibáztatására, sok esetben elutasító a viselkedésük. A pénzzel nehezen

gazdálkodnak, inkább egyik napról a másikra élnek. Nincsenek határozott terveik. Ezek a
felnőttek tagadással próbálják megoldani a gondokat. Nem igazán tudják felmérni a
problémákat. Nem képesek komoly, életre szóló döntéseket hozni.

Kerülik az elköteleződést. Nehezen alakítanak ki mély kötődésen alapuló, hosszabb

kapcsolatot, de ha mégis sikerül általában olyan partner jöhet szóba, aki hasonlít
édesanyukájukra.
 O l d a l |5

MEGOLDÁSOK
Minden egészséges emberben akad egy kisadag Pán Péter. Csak akkor számít rendellenesnek,
ha gátol a mindennapi életben, nem enged kapcsolatot fenntartani, rontja a munkahelyi
teljesítőképességet, amiknek következményeként egyre több kudarcélmény halmozódik fel,
és szorongás is kialakulhat.

Dr. Kiley egyetlen megoldásnak a terápiát tarja, amelyen az egész családnak is részt kellene
vennie. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az érintett személynek lehetősége legyen arra,
hogy beszéljenek az aggodalmaikról, félelmeikről.
A kezelés másik lehetősége a fokozatos terápia. Ez a fajta terápia apránként növeli a
felelősséget, a felelősségvállast. Arra kényszeríti a személyt, hogy lássa, mit csinál rosszul és
ezzel meghatározza magának a változáshoz vezető utat.

Vannak olyan trükkök, amikkel kicsit javítható ez az állapot terápiák nélkül is. Példaként:
kezeljük őket több felelősségtudattal – például menjenek el csekket feladni, bízzunk rájuk
anyagi jellegű döntéseket, „vegyük le róluk a kezünket”. Az egyik legfontosabb mérföldkő,
hogy legyen hajlandó elköteleződni és vállaljon felelősséget cselekedeteiért magabiztosan.

ÖSSZEGZÉS
A felnőtté válás mai folyamatai sokféle pszichológiai kérdést vetnek fel. E időszak egyszerre
izgalmas és szorongással teli. Sajnos egyre többeknél jelentkezik valamilyen elakadás, ami
kihat majd a későbbi családalapításukra is. Úgy gondolom, hogy az első komolyabb állás a
munka világában, a családtól való elszakadás az első diploma megszerzése után, az állandó
hosszútávú és mélyen gyökerező kapcsolatok kialakítása, valamint a partnerrel való együttélés
segíthet a Pán Péter szindróma meggátolásában.

HIVATKOZÁSOK

Anna, N. K. (2017). Pán Péterek? – avagy léteuik-e a kapunyitási pánik. Magyarország.

Bognár Virág, Kabai Imre, Somlai Péter, & Tóth Olga. (2007). Új ifjúság. Budapest: Napvilág kiadó.

Erikson, E. H. (1991). Pszichoszociális fejlődés elmélete.

Ferenc, E., & Pető Katalin. (1991). A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat.

Kiley, D. D. (1983). The Peter Pan Syndrome: Men Who Have Never Grown Up. New York: Avon.

Kiley, D. D. (1985). The Wendy Dilemma: When Women Stop Mothering Their Men. Avon.

Marianna, H. (2008). Krízislélektan . Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Budapest, 2023.