Nagy-Szakmáry Boglárka

Mi a bizonyosság?

- a döntéshez tartozó bizonyosság egy spektrumon értelmezhető

- köznyelvben: magabiztosság vs. bátortalanság (szélső értékek)
- kutatás: William James, Maslow, Bandura  jelenleg: kognitív idegtudomány
- kognitív idegtudomány: agyműködés és a viselkedés összefüggéseinek feltárása
- középagyi dopaminerg sejtek tüzelése ~ jutalmakkal kapcsolatos viselkedés
o váratlan jutalom  sejtek aktiválódása
o jutalmat megjósolja egy másik inger megjelenése  a dopaminerg sejtek tüzelése
már a jelzőinger megjelenésekor megfigyelhető
o a várt jutalom elmarad  sejtek aktivitása csökken
-  tehát a dopaminerg sejtek jutalom predikciós hibát kódolnak: akkor aktiválódnak, ha
jutalomra számítanak
o jutalom elmarad  csökkent aktivitás jelentkezik náluk
o már a dopaminerg sejtek aktivitásának vizsgálata előtt megalkották a jutalom
predikciós hiba fogalmát egy matematikai modellel (miért ismétlik egyre
gyakrabban az állatok a jutalmazott viselkedéseket?)
o a predikciós hiba együtt jár a dopaminerg sejtek aktivitásával  az agyban a
modell által felvetett számítási lépések járulnak hozzá a viselkedés alakításához
- holland kutatócsoport: döntési bizonyosság idegi alapjainak feltárása az emberi agyban
- magabiztos döntés pl.: kedvenc étel rendelése egy ismerős étteremben; bizonytalanabb
döntés pl.: ismeretlen étel rendelése egy ismeretlen étteremben
- központi hely: érzékelés – korábbi vizsgálatok során a manipulált ingerek alapján kell
döntést hoznia a v.sz.-eknek  kutatók feltárják a döntéshozás folyamatát
o állatok – szagingerek két illatanyagból (az egyiket korábban jutalomhoz
társították)  két felderíthető terület közül melyiket választják
o emberek – vizuális ingerek  meg kell határozni egy jellemzőjüket, pl.: a
bemutatott vonalak domináns irányát
- holland kutatócsoport: kritizálta a korábbi vizsgálati megközelítést – leegyszerűsített
helyzetek
o állatoknál csak két lehetőség  lehet, hogy csak egyszerűen a két inger közötti
különbség alapján született a döntés
 Nagy-Szakmáry Boglárka

o embereknél a bizonytalanság forrása mindig egy egyedi vizuális jellemző volt (pl.:
elhomályosított kép)  így pl.: a bizonytalanság mértékét csak ez az egy tényező
határozta meg
- speciális elméleti keret: valószínűségi eloszlásokkal magyarázza a döntéseket
- inger: egy irányba mutató, rácsot alkotó vonalak  inger eltűnik  a v.sz. az inger
szenzoros lenyomata alapján hoz egy döntést (rácsozat fő irányának reprodukciója)
- egy ennél egyszerűbb modell (pl.: ami szerint az ember mindig képes reprodukálni a látott
orientációt) a valóságtól teljesen eltérő eredményeket jósol
- fMRI: v.sz.-ek megnéztek egy rácsozatot  inger eltűnik  két gomb segítségével úgy
forgattak el egy vonalat, hogy az a rácsozat domináns irányát jelezze + ítélet: mennyire
biztosak a döntésükben
- vizuális kéregből rögzített aktivitás elemzése  az aktivitás változatossága nagyobb volt a
ferde orientációjú ingerek esetében + a résztvevők által jelzett bizonytalansággal is
összhangban volt
-  a bizonytalanságot alapvetően a bemutatott inger többértelműsége határozza meg
- homloklebenyben több olyan régió van, amelynek az aktivitása szintén összefüggésben
volt a látókérgi aktivitás változékonyságával (bizonytalanságról értesítést kapnak)
- az új eredmények megerősítették a bizonytalanságról alkotott eddigi elgondolásokat
- következő lépés: modell illesztése valós helyzetekhez, hétköznapi döntésekhez