104.

A köztársaság államszervezete

I. A korai köztársaság államszervezete

 Utolsó király elűzése (Kr.e.510) után Rómában egy többé-kevésbé új államforma,
a köztársaság jött létre
 Szervei:
 Magistratus
 Állami főhatalmat gyakorló tisztségviselő, ill. maga a tisztség
 A köztársaság korának főhivatalnokai
 Sajátosságai:
 Annuitás: egy hivatali évre való választás
 Kollegialitás: egy tisztséget rendszerint egyszerre több, egyenlő
jogkörű főhivatalnok töltötte be
 Munkájukért nem kaptak díjazást, bizonyos közkiadásokat
magánvagyonukból kellett fedezniük
 Jogukban állt lemondani tisztségükről, amelytől nem voltak
megfoszthatók
 Állami főhatalmat (imperium) több különböző (de csak nagyobb)
magistratus gyakorolta
 Kezdetben korlátlan és nem körülhatárolt imperium elemei:
 Legfőbb polgári hatalom (imperium domi): a város határán
belüli területekre terjedt ki
 Falakon kívül a hadsereg főparancsnoksága (imperium
militiae)
 Jogszolgáltatás hatalma (iurisdictio)
 Jog a népgyűlés összehívására és a törvényjavaslatok
előterjesztésére (ius agendi cum populo)
 Jog a senatus egybehívására és tanácsának kikérésére (ius
agendi cum patribus)
 Büntetések és kényszerítő intézkedések kiszabásának joga
(ius coërcitionis)
 Magistratusokat tisztségüknél fogva megillető hivatali hatalmat a
potestas ’hatalom’ szóval jelölték
 Terjedelme tisztségenként kisebb vagy nagyobb lehetett (minor
ill. maior potestas)
 Hierarchikus rangsort eredményezett az egyes magistratusok
között
 Collegák („tiszttársak”) azonos terjedelmű hatalommal
bírtak
 Bármilyen ügyben önállóan, teljes jogkörrel járhattak
el
 Collegájuk bármely intézkedésének végrehajtását
intercessióval (= ’közbelépés, tiltakozás’)
megakadályozhatták
 Potestas nagyrészt közös elemekből tevődött össze, így minden
magistratusnak joga volt
 Auspiciumokat végezni (ius auspiciorum)
szertartás, az istenek akaratának kifürkészését szolgálta, a
legfontosabb állami aktusok érvényességi feltétele
1
Földesi Ágnes 2014.
  Összehívni a népet valamely közérdekű ügy megvitatása
céljából (ius contionem habendi)
 Tiltakozni collegája intézkedésével szemben (ius
intercedendi)
 „hirdetmények” (edictumok) kibocsátásának joga (ius edicendi),
csak a magistratus curulest illette meg
 Rendes magistratusokat a népgyűlések választották
 Consul
 Köztársaság létrejöttekor az állam élére két főhivatalnok
került
 Király örökébe lépve eleinte a „hadvezér” ill. a „bíró”,
később pedig a consul név
 Imperiummal voltak felruházva
 Rex végrehajtó hatalmát, hadvezéri és bírói jogkörét
gyakorolták
 Praetor
 A peres jogszolgáltatást 367-től végezte
 Imperiummal rendelkezett
 Iurisdictio mellett „helyettesként” gyakorolhatta a consulok
többi jogosítványait is
 Eredetileg csak egy praetor működött, Kr.e. 242-től kettő,
majd a köztársaság végére 16
 A praeturát az első harminc évben kizárólag patrícius nyerte
el
 Censor
 Kr.e.443-tól kezdve 5 évente 18 hónapra választották
 Számuk: kettő
 Nem rendelkeztek imperiummal, de magistratus maiores
voltak
 Feladata
 Lefolytassák az eredetileg 5 éves időszakonként tartott
választási, katonai és adózási célokat szolgáló
összeírást (census)
× Ennek során a polgárokat centuriákba és
tribusokba osztották be
 Összeállítsák a senatorok névjegyzékét
 Bizonyos erkölcsrendészeti szankciókat is
alkalmazhattak
 Felügyelték az állami javakat (földek, középületek,
közutak és közművek), és ezeket nézve az állam
nevében szerződéseket kötöttek az egyes
vállalkozókkal
 Aedilis curules
 Kr.e.367-ben létesítették ezt a tisztséget
 Kisebb magistratusok
 Feladata:
 Középületekre és középítkezésekre felügyeltek
 Rendészeti jogkört gyakoroltak

2
Földesi Ágnes 2014.
  Ellenőrizték a piaci árakat és biztosították a
gabonaellátást
 Gondoskodtak a nyilvános játékok megrendezéséről
 Száma: kettő
 Volt ius edicendije és iurisdictiója, bírságolási,
zálogolási és lefoglalási joga, de egyéb jogkörök is
megillették őket
 Quaestor
 Kr.e. V. században létesült
 Száma:kettő
 Feladatuk:
 A consulok pénzügyi beosztottjaként a Saturnus-
templomban elhelyezett államkincstár és levéltár
felügyelete
 Utóbb testületük kibővült, új tisztségviselők jelentek
meg, akik egyes itáliai városok, majd a provinciák
igazgatásában tevékenykedtek
 Néptribunus
 Plebs önálló politikai (és valószínűleg vallási)
szervezettel rendelkezett, érdekeik védelmére évente
saját vezetőket választottak, akik mind kisebb
főhivatalnokok voltak
 Kr.e. 494-ben jött létre
 Viselőinek személye a Városon belül szent és
sérthetetlen volt
 Jogukban állt:
 Összehívni a plebs gyűléseit
 Összehívni a senatust (utóbb)
 Magistratusok intézkedéseit, a törvényjavaslatok
elfogadását vétójogukkal megakadályozni
 Támogatást, ill. menedéket nyújtani a plebs
patríciusok által üldözött tagjainak
 Száma: előbb kettő volt, majd 10-re emelkedett
 Aedilis plebis
 Plebeius templomok őrei voltak
 367 után a plebs Ceres szentélyében őrzött levéltárát és
pénztárát kezelték
 Száma: kettő
 Az aedilis plebis a bíráskodástól eltekintve ugyanazon
jogokat gyakorolta, mint az aedilis curules
 Rendkívüli magistratusok
 Csak különleges esetben, kinevezés alapján működtek
 Csak megszabott időtartamra és meghatározott feladat
elvégzése céljából működtek
 Dictator
 Legjelentősebb rendkívüli magistratus
 Az egyik consul jelölte ki a senatus egyetértésével,
de a népgyűlés véleményének kikérése nélkül

3
Földesi Ágnes 2014.
  A consultársa ez ellen nem élhetett intercessióval
 Legfeljebb 6 hónapra nevezték ki
 A főhatalom teljessége illette meg
 Maga nevezte ki helyettesét, a lovasság parancsnokát
 További rendkívüli magistratusok:
 Interrex
 Praefectus urbi
 Decemviri legibus scribundis
 Tribuni militum consulari potestate
 Tresviri rei publicae constituendae
 Magistratus minores mellett további kisebb (katonai és polgári)
hivatalnokok is tevékenykedtek
 Senatus
 A római állam folyamatos működését biztosította
 Patrícius nemzetségfők gyűlése, idővel a hivatalt viselt
magistratusok tanácsává lett, tagjai közé pedig később gazdagabb
plebejusok is bekerülhettek
 Névsorát kezdetben a consulok, majd a lex Ovinia után, censorok
állapították meg
 A patres megszólítás csak a patríciusokat illette meg, a plebejusokat
conscriptinek (=’összeírottak’) címezték
 Köztársaság idején feladatai közé tartozott:
 Meghatározta a külpolitikát és a hadügyeket
 Ellenőrizte az államháztartást
 Felügyelte a szakrális szférát
 Irányította a közigazgatást és sok tekintetben az
igazságszolgáltatást
 Magistratusokon keresztül befolyással volt a belpolitika
alakulására
 Népgyűlésen elfogadott törvények, eleinte csak akkor léptek
hatályba, ha az atyák tekintélye szentesítette őket
 A senatus jogot formált arra, hogy felülbírálja a törvényeket azok
alkotmányossága szempontjából
 A szerteágazó jogkör oda vezetett, hogy a senatus határozatai
formailag puszta tanácsok voltak a magistratusok számára, de a
valóságban szinte törvényerővel rendelkeztek
 Népgyűlés
 Római államszervezet alkotmányjogilag talán a legfontosabb
szervezete
 Megtárgyalandó kérdések jellege szerint, a populus Romanus
szervezeti egységeinek megfelelően a comitia curiata, centuriata
vagy tributa formájában hívták össze
 Comitia curiata
 Megadta a felhatalmazást a főhatalom gyakorlására, utóbb a
censori hivatal viselésére is
 Köztársaságkorban egyre inkább szakrális feladatokat látott
el

4
Földesi Ágnes 2014.
  Rendszerint a pontifex maximus elnökölt rajta, a consul
csak akkor, ha hatalommal való ünnepélyes felruházás
céljából gyűlt össze
 Comitia centuriata
 Csak a Kr.e.V.század derekától működött
 A katonai századokra osztott, 17 és 60 év közötti férfi
lakosság gyűlése volt
 A város falain kívül a campus Martiuson tartották
 Funkciói:
 Magistratus maiores megválasztása
 Törvényhozás
 Hadüzenet és békekötés jóváhagyása
 Büntetőbíráskodás államellenes bűncselekmények,
ill. a polgárok főbenjáró bűnügyei tárgyában
 Comitia tributa
 Területi egységek szerint összehívott népgyűlés
 Falakon belül, a forumon tartották, a consul vagy a praetor
hívta össze
 Szerepe:
 Magistratus minores megválasztása
 Törvényhozás
 Szövetség kötése külföldi államokkal és
uralkodóikkal
 Törvénykezés nem politikai természetű ügyekben
 Concilium plebis
 Külön népgyűlés
 Egyedül a plebs tagjai vehettek részt rajta
 Határozatai Kr.e. 287-ig csak a plebsre, attól kezdve
egész populus Romanusra vonatkoztak
 Elnöke: tribunus plebis, csak ilyen formában hívhatott
össze népgyűlést
II. A kései köztársaság államszervezete
II.1. A római birodalom létrejötte
 A római állam szerveinek egész Itáliát és a provinciák igazgatását is el kellett
látniuk
 A hatalmas területeket, Róma még mindig a városközpontú állam modellje
szerint, annak intézményei által kormányozta, így különböző jogi szervezetet
mutat a birodalom három elkülönült része:
 Róma városa
 Itália
 Provinciák
II.2. Róma mint városállam jogi szervezete
 A szűk városállami intézmények, egyre nehezebben tudták betölteni eredeti
rendeltetésüket
 A változtatás igénye többször is megjelent
 Magistratus
 Az államot két consul vezette továbbra is
 A praetor mellé Kr.e.242-ben collegát állítottak

5
Földesi Ágnes 2014.
  Előbbi: praetor urbanus (=’városi praetor’)
 Utóbbi: praetor peregrinus (=’idegenek praetora’)
 Szabad keze volt: jogvitákban a ius gentium alkalmazásának
címén, a civiljog vagy a peregrinusjog normáit kövesse vagy
akár új normákat vezessen be
 A peregrinusok közötti jogviták a saját bírói fóruma előtt
zajlottak
 Továbbra is működtek: aedilis curulisek, quaestorok, censorok és
a plebejusi főhivatalnokok
 Utóbbi tisztségeket patrícius származásúak is betölthették
 Különös jelentőségre tett szert két aedilis curulis
 Róma vásárbírái lévén kezükben tartották a rabszolga-és
igásbarompiac forgalmának jogi rendezését
 Magistraturák betöltésének előfeltételei úgy voltak megszabva,
hogy azokat lehetőleg a vagyonos és előkelő családok tagjai
szerezhessék meg
 Lex Villia annalis: egyes tisztségeket meghatározott
sorrendben és életkorban kellett viselni (cursus honorum)
 Quaestura: 30 éves korban
 Aedilitas vagy tribunatus: 37 évesen
 Praetura: 40 évesen
 Consulatus: 43 évesen
 Censor és dictator: consulviselt személy lehetett
 Egyes tisztségek viselése között legalább két évnek
kellett eltelnie
 Egyre gyakoribbá vált a magistratusok éves főhatalmának
meghosszabbítása
 Hivatalukat a tisztségviselők fizetés nélkül látták el
 Szolgálati évük leteltével a volt főhivatalnokok a
promagistratus címet viselték
 Egy-egy provincia élére kerültek helytartónak
 A monarchikus törekvések új hatalmi alakulat
felállítására vezettek: triumviratus.
 Három államférfi magánegyezségén alapult.
 Senatus
 Államélet középpontja és annak legfőbb irányítója
 Tagjainak száma:
 Sulla 600-ra emelte
 Caesar 900-ra emelte
 Senatorok szükségállapot esetén ún. senatus consultum ultimumhoz
folyamodtak
 Teljhatalmat adott a consuloknak a szükséges intézkedések
megtételére
 Népgyűlések
 Ténylegesen csak a comitia centuriata és tributa működött
 A törvényhozás a comitia centuriata feladata volt inkább
 Jelentőségük háttérbe szorult
 Törvényeket főleg a concilium plebis keretében fogadták el

6
Földesi Ágnes 2014.
 II.3. Itália jogi szervezete
 Kr.e. 268-ra a katonai hódítások és a szövetségi szerződések következtében a
rómaiak egész Itáliát uralmuk alá hajtották
 A területet két eltérő jogállású rész alkotta:
 Ager Romanus
 A római állam területe
 Szabad lakosai teljes vagy korlátozott polgárjoggal rendelkeztek
 Területe a hódításokkal folyamatosan nőtt
 A szövetséges háborút követően Itália egész területe ager
Romanusnak minősült
 Oppida civium Romanorum
 Néhány Rómával szövetséges latin város lakosságát teljes
polgárjoggal ruházták fel
 A római polgárok vagyonjogi, házassági és szavazati
képességét megkapták
 Területükön vidéki tribusokat alakítottak ki
 Számuk folyamatosan emelkedett
 Félpolgárjogú közösségek
 Egyes közép-itáliai városállamok részben meghódításuk,
részben szövetségre lépésük után korlátozott római polgárjogot
(ún. „félpolgárjogot”) nyertek
 Hiányzott belőle a conubium és a suffragium
 Önállóak maradtak
 Külpolitikájukat alá kellett rendelniük Rómának, sőt csapatokat
is tartoztak kiállítani
 Két fajtája van:
 Municipia civium Romanorum
 Lakói eredetileg nem voltak római polgárok
 Megtarthatták a területük fölötti önkormányzat jogát
× Saját magistratusuk és tanácsuk volt
× Saját comitia volt, mely önálló törvényeket
hozott
 Egy része idővel megszerezte a teljes polgárjogot
 Praefecturae
 Élére a praetor urbanus helyetteseket delegált a helyi
igazságszolgáltatás kisegítése, ill. elvégzése céljából
 III.század végétől kezdve Rómából évente választott
praefectusokat küldtek, akik teljhatalmú helytartóként
kormányoztak
 Coloniae civium Romanorum
 Latin háborút követően a római ill. a szövetséges területek
határvidékein kialakuló kisebb római települések
 Lakosai teljes jogú római polgárok voltak
 300 családból álltak, 30 curiát alkotott
 II.század elejétől a jelentőségük egyre nőtt
 Újabb telepeket nagyobb lakosságszámmal alapították
 Elkezdték átvenni a latin coloniák szerepét és szervezetét:
 Magistratusok és tanács vezetése alatt működtek

7
Földesi Ágnes 2014.
  Önálló comitia tributa
 III.század végétől Itálián kívül, a provinciákban is megjelentek
 Ager peregrinus
 Tényleges római uralom alá került itáliai „idegen területek”
 Nem képezték a római állam tulajdonát
 Sokáig nem állhatott fenn rajtuk római (magán) tulajdon
 Lakosai nem voltak római polgárok (kivéve itt létesített coloniae
Romanae lakosait)
 Rómával szövetséges idegen népek között kivételes hely jutott a
latinoknak
 Nomen Latinum
 Latin városállamok
 Egymással és Rómával kezdettől fogva nyelvi, szokásbeli és
szakrális közösségben éltek
 Kapcsolatukat Kr.e.493-tól szövetségi szerződés fűzte
szorosabbra
 Latin szövetségesek saját jogát Róma eleinte egyenrangúnak
ismerte el a magáéval
 Latin városok közül egyesek beolvadtak a római államba, míg a
többiek megőrizték önállóságukat
 Socii Italici
 Itáliai szövetségek, a Rómával szövetségi szerződést kötött nem
latin törzsek területe
 Az ún. szövetséges háború során Itália népei fokozatosan nyerték el jogaikat
 Lex Iulia de civitate Latinis et sociis danda:
 Először a Róma mellett kitartó latin és egyéb etnikumú szövetségesek
lettek római polgárok
II.4. A provinciák jogi szervezete
 Provincia:
 eredetileg egy imperiummal rendelkező magistratus működési területét
jelentette
 A senatus jelölte ki a számára
 Később Itálián kívül meghódított, önálló önkormányzat alá vont területeket
illették vele
 A tartományok őslakosai részben Róma szövetségesei voltak, részben
szabadságukban meghagyott városok, részben legyőzött idegen népek
 Helyi igazgatást a provinciai rendtartás szabályozta
 Hódító hadvezér és egy senatusi bizottság állította össze
 Tartományi földek a római állam tulajdonát képezték
 Nem állhattak magán-ill. közösségi (városi) tulajdonban
 Legtöbb közösség Rómának évi egyenes adót tartozott fizetni, összegszerűen
vagy tizedben megállapított formában
 Római kormányzat feladatait az első tartományok élén még rendes
főhivatalnokok látták el, Kr.e.81-ben véglegesen felváltották őket a hivatalviselt
magistratusok
 Helytartók:
 Imperiummal rendelkeztek, provinciai edictumokat is kibocsátottak

8
Földesi Ágnes 2014.
  Általuk kinevezett helyetteseik, ill. a melléjük beosztott quaestorok
segítették a törvénykezési kerületekre osztott provincia polgári és katonai,
valamint pénzügyi igazgatásában
 Helyi igazgatás többnyire megmaradt az egyes közösségek hatáskörében.

9
Földesi Ágnes 2014.