JOGI-­‐ÉS

 MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

MARKETING  
Marketing  stratégia:    
(Cél:  tartós  versenyelőny  biztosítása)  
-­‐  Kielégítendő  fogyasztói  igények  konkretizálása  
-­‐  Versenytársak  és  versenyhelyzet  elemzése  
-­‐  Marketing  mix  megfelelő  kombinálása  az  adott  feltételek  mellett  
(Marketing  mix:  termék,  ár,  hely,  reklám)  
 
Kielégítendő  fogyasztói  igények  lépései:  
-­‐  piac  szegmentálása,  célpiac  kiválasztása,  pozicionálás  
Lehetséges  versenystratégiák:  
-­‐  vezető,  kihívó,  követő,  meghúzódó  

TERMÉKPOLITIKA  
Fogyasztói  igények  kielégítését  szolgáló  termékek  körének  és  tulajdonságainak  
meghatározása,  valamint  ezek  bemutatásának  eszközei  a  fogyasztó  számára.  
Összetevői:  
-­‐  Termékszerkezet  megválasztása  
-­‐  Termék-­‐életciklus  kezelése  
-­‐  Termék  bemutatása  
 
Termékéletciklus:  
-­‐  bevezetés,  növekedés,  érettség,  hanyatlás  
(Cél:  Modellezi  a  termékek  piaci  életének,  forgalmazás  történetének  
sajátosságait,  tipikus  marketingjellemzőit)  
Az  életciklus  egyes  szakaszaiban  eltérő  a  piaci  helyzet,  eltérő  marketing  
alkalmazása  szükséges  
Eltérő  a  termékpolitika,  árpolitika,  értékesítési  és  kommunikációs  politika  
 
Termékfejlesztés:  
-­‐  Új  ötletek  termelése,  azok  szűrése  (koncepcióteszt:  ötlet  minősítése)  
-­‐  Költség-­‐haszon  elemzés  
-­‐  Kutatás-­‐fejlesztés  
-­‐  Piaci  tesztelés  
-­‐  Piaci  bevezetés  
-­‐  Értékelés  

ÁRPOLITIKA  
Vállalat  által  kínált  termékek  árainak  meghatározása,  piaci  áreseményekre  való  
reagálás  elvei  és  módszerei.  
Árpolitikai  stratégia  készítésének  lépései:  
-­‐  Árpolitikai  célok  kiválasztása  
-­‐  Kereslet  meghatározása  
-­‐  Költségek  becslése  
-­‐  Versenytársak  magatartásának  elemzése  
-­‐  Árképzés  módszerének  kiválasztása  
-­‐  Végső  ár  meghatározása  

  1  
JOGI-­‐ÉS  MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

Árpolitikai  célok:  
-­‐  Profit  maximalizálása  
-­‐  Befektetés  arányos  nyereség  
-­‐  Forgalom  és  piaci  részesedés  növelése  
-­‐  Helyzetfenntartó  árak  
-­‐  Vezető  termékminőség  fenntartása  
-­‐  Belépők  elbátortalanítása  
-­‐  Vásárlói  hűség  kialakítása  
 
Promóciós  árképzés:  
-­‐  Árjegyzékben  feltüntetett  árnál  olcsóbb  
-­‐  Reklámár  
-­‐  Alacsony  kamatú  részletfizetés  

ÉRTÉKESÍTÉSI  POLITIKA  
Marketingcsatorna  kiválasztására  és  alkalmazására  vonatkozó  elvek  és  módszerek  
meghatározása  
 
Főbb  értékesítési  csatornák:  
-­‐  Közvetlen  értékesítés  (direkt  marketing  –  csomagküldés)  
-­‐  Közvetítőkön  keresztüli  értékesítés  (kis-­‐  nagyker  hálózat)  
-­‐  Bizományosok  (üzleti  kockázatot  nem  maguk  viselik)  
-­‐  Ügynökök  közvetítésével  
 
Értékesítést  meghatározó  főbb  tényezők  
-­‐  Értékesítési  út  hossza  
-­‐  Értékesítés  intenzitása:  
-­‐  Intenzív:  mindenhol  ahol  potenciális  vevő  van  
-­‐  Szelektív:  forgalmazás  csak  kiválasztott  üzletekben  (hálózat)  

KOMMUNIKÁCIÓS  POLITIKA  
Vállalat  és  fogyasztó  közti  információáramlás  elveit  és  módszereit  foglalja  össze  
Elemei:  
-­‐  Reklám:  Lehet  márka  vagy  cégreklám,  célja  a  tájékoztatás,  meggyőzés  
-­‐  Személyes  eladás:  A  reménybeli  vevőkkel  személyes  találkozás,  esetleg  értékesítés  
-­‐  Eladásösztönzés:  Olyan  módszerek,  mely  a  további  fogyasztást  ösztönzi  
-­‐  PR:  Kedvező  kép  kialakítása  a  vállalatról  (rendezvények,  …)  

STRATÉGIAI  MENEDZSMENT  
A  stratégia  egy  szervezet  hosszú  távon  követett  tevékenységi  iránya,  viselkedési  
módja,  amely  a  versenytársakkal  szembeni  előny  létrehozására  /  
megőrzésére  szolgál,  a  szervezet  rendelkezésére  álló  erőforrásoknak,  a  
környezet  változásaihoz  illeszkedő  megfelelő  felosztását  írja  elő,  és  a  
fogyasztói  igényeit  kielégítő  termékek  piacra  vitele  útján  segít  beteljesíteni  a  
szervezet  tulajdonosainak  elvárásait.  

  2  
JOGI-­‐ÉS  MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

 
A  menedzsment  tevékenységének  az  a  része,  amely:    
-­‐  A  szervezet  egésze  hosszú  távú  céljainak  elérésével  kapcsolatos,    
-­‐  Keretet  szab  az  alsó  szinteken  hozott  döntéseknek,    
-­‐  Eligazít,  miként  válaszoljon  a  szervezet  a  környezetből  érkező  kihívásokra,    
-­‐  A  versenytársakkal  szemben  előny  megtartására,  növelésére  irányul,    
-­‐  A  szervezet  legfontosabb  érdekcsoportjai  elvárásainak  teljesülését  szolgálja  
 
Stratégiai  tervezés  folyamata:    
 
Külső  
környezet  
elemzése  
Stratégiai  
Küldetés  
célok    
megfogalm
kialakítás
azása  
a  
Belső  
környezet
elemzése  

 
Stratégiai  menedzsment  3  eleme:  
-­‐  egy  jövőkép  meghatározása,  értékelés  magáról  a  vállalkozásról,  annak  
különböző  érintettjeiről  és  ezekhez  való  viszonyáról,    
-­‐  egy  algoritmus  a  stratégiai  elképzelések  megvalósításáról  
-­‐  egy  visszacsatolási  mechanizmus  a  stratégia  alkalmazásával  elért  
eredményekről,  ill.  ezek  összevetéséről  az  eredeti  szándékokkal  
 
A  stratégiai  menedzsment  folyamata:  
-­‐  stratégiai  elemzés  (külső  környezet;  belső  erőforrások;  érdekek,  szándékok)  
-­‐  stratégiai  döntés  (változatok  létrehozása;  összemérés,  és  kiértékelés;  választás,  
döntés)  
-­‐  stratégiai  megvalósítása  (célok  meghatározása  és  tervezés;  szervezet  és  kultúra  
újragondolása;  a  változások  megvalósítása)  
-­‐  stratégiai  ellenőrzés  
 
A  stratégia  5P-­‐je:    
-­‐  A  stratégia,  mint  terv  (plan):  a  szervezet  tudatos  lépések  sorozataként  alakítja  
ki  a  jövőre  vonatkozó  elképzeléseit.    
-­‐  A  stratégia,  mint  csel  (ploy):  a  vállalat  a  versenytársak  megtévesztése  
érdekében  alkalmaz  stratégiát.  
-­‐  A  stratégia,  mint  jövőkép  (perspective):  a  szervezet  az  alapvető  törekvéseit,  a  
világhoz  való  viszonyát  és  a  távolabbi  jövőben  elérendő  állapotokat  rögzíti...  
-­‐  A  stratégia,  mint  pozíció  (position):  a  versenytársakhoz  viszonyítva  helyezi  el  a  
vállalatot  a  piaci  versenyben.  
-­‐  A  stratégia,  mint  minta  (pattern):  a  vállalat  által  lényegesen  megvalósított  
magatartás  egy  adott  időszakban.  
 

  3  
JOGI-­‐ÉS  MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

Porter  féle  5  erő:  

-­‐  Beszállítók  alku-­‐pozíciója  
-­‐  Vásárlók  (fogyasztók)  alku-­‐pozíciója  
-­‐  Újonnan  piacra  lépők  fenyegetése      
-­‐  Helyettesítő  terméket  gyártók  fenyegetése  
-­‐  Versenytársak  erejének  felbecslése      
 
Vállalati  stratégia  típusai  a  kialakítás  módja  szerint:  
Vállalkozói  típusú  stratégia  
Azokra  a  szervezetekre  jellemző,  amelyekben  a  tulajdonosi  és  menedzseri  
funkciókat  jórészt  egy  személy  képviseli  (magánvállalkozó).  
 
Jellemzői:  
-­‐  Az  új  lehetőségek  keresése.  
-­‐  A  hatalom  és  a  felelősség  a  vállalkozó  kezében  összpontosul.  
-­‐  „Nagy  lépések  politikája”:  ugrásszerű  előrelépések  az  üzletmenetben,  
bátor  szembenézés  a  bizonytalansággal,  kockázatvállalás.  
-­‐  Központi  célja  a  növekedés.  
 
Adaptív  típusú  stratégia  
Azokra  a  szervezetekre  jellemző,  amelyek  bonyolult  környezetben  
működnek  és  tartózkodnak  a  jelentős  változásoktól  →  a  konfliktusok  
feloldására  törekednek.  
 
Jellemzői:  
-­‐  Nincsenek  világosan  meghatározott  célok:  a  stratégia  a  komplex  
szervezeten  belüli  koalíciók  közti  hatalom  megoszlását  tükrözi.  A  
célrendszert  az  érintettek  alkudozása  alakítja.  
-­‐  Reaktív  megoldások  (proaktív  kezdeményezések  helyett):  a  kihívásokra  
adandó  válaszokat  keresik  (nem  az  új  lehetőségeket  kutatják);  nincsenek  
világos  célok;  a  stabil,  biztonságos  megoldásokat  keresik.  
-­‐  „Kis  lépések  politikája”:  Nagy  súlyt  helyeznek  a  visszacsatolásra  –  az  újabb  
döntésekkel  ne  távolodjanak  el  túlságosan  a  korábban  elért  viszonylag  
stabil  helyzettől.  
-­‐  Össze  nem  kapcsolódó  döntések:  a  sokféle  kihívásra  adott  sokféle  válasz  
nem  kapcsolódik  össze,  nincsenek  összhangban;  kevés  figyelem  irányul  a  
koordinációra;  a  döntéshozók  azonban  rugalmasak  
 
Tervezői  típusú  stratégia  
Elsősorban  nagyvállalatok  alkalmazzák.  
A  stratégia  módszeres  tervezési  tevékenység  keretében  alakul  ki.  A  
stratégia  kialakításának  legfejlettebb  módszere.  
 
Jellemzői:  
-­‐  Kulcsszereplője  az  elemző.  
-­‐  Rendszerszemléletű  elemzésre  épül.  
-­‐  A  stratégia  és  a  vele  kapcsolatos  döntések  integrációja  jellemzi:  a  tervezés  
célja,  hogy  egymással  összefüggő  döntések  szülessenek;  a  tervezés  

  4  
JOGI-­‐ÉS  MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

rákényszeríti  a  vezetést  az  átfogó  gondolkodásra  és  a  stratégiai  irányok  

megfogalmazására.  
Akkor  alkalmazható,  ha  
-­‐  A  vállalkozás  elég  nagy  ahhoz,  hogy  viselje  a  stratégiai  elemzés  és  tervezés  
költségeit;  
-­‐  A  környezet  viszonylag  stabil,  a  külső  feltételek  alakulása  jól  
prognosztizálható.  
 
Tág  környezet  (PESTEL  módszer):  
Magában  foglalja  a  „szomszédos”  iparágakat  és  az  egyéb  befolyásoló  területeket  
is.  A  tendenciák,  a  jelenből  indulnak,  5-­‐8  éves  távlatúak,  és  „azt  várom,  hogy..”  
típusú  állításokat  tartalmaznak  a  jövőről.  (pl:  politikai  tendenciák,  gazdasági  
tendenciák,  társadalmi  tendenciák  stb.)  
 
SWOT  elemzés:  
Belső  
Erősségek   Gyengeségek  
Különleges  versenyképesség   Romló  piaci  pozíció  
Megfelelő  pénzügyi  források   Nincs  egyértelmű  stratégia  
Versenyképes  szakértelem   Belső  működési  problémák  
Elismert  piaci  vezető  szerep   Versenyhátrány  
Költségelőnyök,  stb.   Hiányzó  szakértelem,  stb.  
Külső  
Lehetőségek   Fenyegetések  
Új  vásárlói  csoportok   Új  versenytárs  belépése  
Diverzifikálás   Helyettesítő  termékek  növekvő  
Gyorsabb  piaci  növekedés,  stb.   értékesítése  
Lassuló  piaci  növekedés  
Sebezhetőség,  stb.  
 
BCG  mátrix:  
 
Piaci  növekedés  

Kérdőjlek   Sztárok  
à  

Döglött  kutyák   Fejőstehenek  

  à  
Piaci  részesedés  
 
 
 

  5  
JOGI-­‐ÉS  MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

HUMÁN  ERŐFORRÁS  MENEDZSMENT  

Vállalatoknál  alkalmazott  munkavállalók  összessége.  Önálló  szabad  akarattal  
rendelkeznek,  amelyekkel  a  cselekvéseik  révén  a  teljesítményt  is  képes  
szabályozni.  
 
Munkaerő-­‐gazdálkodás  funkciói:  
  -­‐  Emberi  erőforrásokkal  való  gazdálkodás:  
    -­‐  Vállalat  munkaerő-­‐szükséglet,  és  kereslet  meghatározása  
    -­‐  Szükséges  munkaerő  megszerzése  munkába  állítása,  fejlesztése  
  -­‐  Munkakapcsolatok  kezelése:  
    -­‐  Munkáltatók  és  szakszervezetek  közti  tárgyalások  
    -­‐  Belső  munkaerőpiac  kialakítása  
    -­‐  Dolgozók  bevonása  a  vállalati  döntésekbe  
  -­‐  Bér  és  jövedelemgazdálkodás,  érdekeltségi  rendszer  kialakítása  
 
A  HRM  4  alapelve:  
-­‐  Az  emberi  erőforrás  a  szervezet  legfontosabb  vagyona  és  hatékony  kezelése  a  
szervezet  sikerének  kulcsa.  
-­‐  Szervezeti  sikert  a  legnagyobb  valószínűséggel  akkor  lehet  elérni,  ha  a  
humánstratégia  és  a  humánpolitika  szorosan  kapcsolódik  a  stratégiai  
tervekhez  és  hozzájárul  a  vállalati  célok  eléréséhez.  
-­‐  A  vállalati  kultúra,  az  értékrend,  a  munkahelyi  légkör  és  a  vezetői  magatartás  
a  szervezeti  siker  fő  összetevői.  
-­‐  Folyamatos  erőfeszítéseket  kell  tenni  az  emberek  közötti  egység  javítására  
úgy,  hogy  a  szervezet  tagjai  saját  céljaikat    a  vállalkozás  sikere,  a  szervezeti  célok  
megvalósítása  érdekében  kifejtett  tevékenységükkel  érjék  el.  
 
A  HRM  4  kulcsfogalma:  
-­‐  Stratégiai  integráció  -­‐  a  HRM  beépülését  jelenti  a  stratégiai  tervezésbe  és  a  
vezetők  mindennapi  munkájába.  
-­‐  Elkötelezettség  -­‐  az  alkalmazottak  szervezethez  kötése,  amely  arra  a  
feltételezésre  épül,  hogy  a  szervezet  iránt  elkötelezett  dolgozók  elégedettebbek,  
s  magasabb  teljesítményt  nyújtanak.  
-­‐  Rugalmasság  -­‐  alkalmazkodó  és  változásokra  fogékony  szervezet  létrehozása,  
beleértve  a  munka  gazdagítását,  önálló  csoportmunkát  és  a  munkaerő  
konvertálhatóságát,  sokoldalúságát.  
-­‐  Minőség  -­‐  a  munkaerő  jó  minőségének  fenntartása  és  fejlesztése,  a  szakértelem  
és  kompetencia,  mely  a  jó  minőségű  javak  és  szolgáltatások  előállításának  
feltétele.    
 
A  „hard  HRM”,  vagyis  a  kemény  emberi  erőforrás  menedzsment,  amelyet  
elsősorban  az  Egyesült  Államok  cégei  alkalmaznak.  Ebben  a  metódusban  az  
alkalmazottakat  bármely  más  erőforráshoz  hasonlóan  input-­‐output  egyenleg  
egyik  tényezőjeként  kezelik.  Ez  a  költség-­‐haszon  elven  alapuló  hatékonysági  
megközelítés.  A  vállalatvezetés  és  az  emberi  erőforrás  menedzsment  a  
szakszervezetek  megkerülésével  közvetlen  kapcsolatokat  alakít  ki  egyénekkel  és  
csoportokkal,  de  az  alkalmazottakat  nem  vonja  be  a  döntésekbe.  
 

  6  
JOGI-­‐ÉS  MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

A  „soft  HRM”,  azaz  a  lágy  emberi  erőforrás  menedzsment  az  embereket  nem  
egyszerű  erőforrásként,  hanem  gondolkodó  és  reagáló  személyiségként  kezeli.  
Stratégiai  hangsúlyt  helyez  az  elkötelezettség  erősítésére,  ezért  informálják  a  
dolgozókat  a  vállalat  küldetéséről,  értékrendjéről.  Érdekeltté  teszik  őket  a  
feladatok  végrehajtásának  módjában.  De  ez  a  megközelítés  is  megtorpan  a  
szervezeti  döntéshozatalban  való  munkavállalói  részvétel  hangoztatásánál.  
 
Munkakör  meghatározásának  alapelvei:  
1.  Ki?  (...azaz  meg  kell  határoznunk  a  fizikai  és  szellemi  követelményeket)  
2.  Mit?  (...azaz  meg  kell  határoznunk  az  elvégzendő  feladatokat)  
3.  Hol?  (...azaz  meg  kell  határoznunk  a  munka  végzésének  helyét)  
4.  Mikor?  (...azaz  meg  kell  határoznunk  a  munkaidőt)  
5.  Miért?  (...azaz  meg  kell  határoznunk  és  össze  kell  egyeztetnünk  a  szervezeti  és  
egyéni  célokat,  továbbá  megfelelő  motivációt  kell  biztosítanunk)  
6.  Hogyan?  (...azaz  meg  kell  határoznunk  a  munkavégzés  módszerét)  

INFORMÁCIÓMENEDZSMENT  
Az  információ  (mint  erőforrás)  tulajdonságai:  
-­‐  a  döntések  inputja  
-­‐  helyettesítheti  a  többi  erőforrást,  hiszen  a  legfrissebb  ismeretek  birtokában  
kisebb  anyag-­‐,  energia-­‐,  tőke-­‐,  idő-­‐  és  munkaerő-­‐felhasználással  lehet  ugyanazt  a  
terméket  előállítani;    
-­‐  az  információk,  mint  "termékek"  érvényességi  ciklusa  rövidül,  egyre  gyorsabban  
jelennek  meg  az  újabb,  pontosabb  információk;    
-­‐  az  információs  technológiák  robbanásszerűen  fejlődnek  és  erősen  visszahatnak  a  
valós  világ  folyamataira;    
-­‐  az  információ  felhasználása  vezető  iparággá  vált;    
-­‐  az  információ  "áruvá"  vált;    
-­‐  forrása  az  emberiség  által  felhalmozott  tudás,    
-­‐  feldolgozási  módszerül  az  információtechnológia  szolgál;    
-­‐  az  erőforrás  mennyiségben  rendkívül  nagy  ütemben  bővül.    
 
Az  információs  rendszer  alrendszerei:  
-­‐  számviteli  információs  rendszer  
-­‐  vezetői  információs  rendszer  
-­‐  informális  információs  rendszer  
 
Információmenedzsment  fogalma:    
Az  információmenedzsment  bármely  szervezetben  lévő  információs  források  
hatékony  kezelésével  és  összehangolásával  foglalkozik.    
 
Információs  menedzsment  feladatai:  
-­‐  a  valósághű,  naprakész  információk  gyűjtése,  
-­‐  a  gyűjtött  és  tárolt  információk  célorientált  feldolgozása,  
-­‐  az  információk  érték  és  érvényesség  szerinti  ellenőrzése,  kiértékelése,  
-­‐  az  információk  közötti  kapcsolatok  megteremtése,  
-­‐  a  biztonságos  tárolás  ,  a  releváns  lekérdezhetőség  megvalósítása  
 

  7  
JOGI-­‐ÉS  MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

Információ  gazdasági  értéke:  

-­‐  hatékonyságnövelő  érték  -­‐  annak  elősegítése,  hogy  "a  munka  jobban  menjen"  
-­‐  hatásosságnövelő  érték  -­‐  annak  elősegítése,  hogy  valóban  a  megfelelő  munkát  
csináljuk  
-­‐  a  megfelelőség  növelése  -­‐  annak  támogatása,  hogy  megfeleljünk  az  
elvárásoknak.  
 
Tudásmenedzsment:  
Az  adatból  információ,  az  információból  tudás  lesz.  A  tudás  a  lánc  legtetején  
álló  elem,  amely  segítséget  nyújt  abban,  hogy  az  adott  helyzetben  hozzánk  
érkező  információt  befogadjuk,  értelmezzük,  és  következtetéseket  vonjunk  le  
belőle.  

INNOVÁCIÓ  
Az  innováció  alapesetei  Schumpeter  alapján:  
-­‐  új  termék,  új  technológia,  új  elhelyezés,  új  beszerzési  források,  új  szervezet  
 
Területei:  
-­‐  A  szervezési/szervezeti  innováció  az  új  szervezési  módszerek  megvalósítását  
jelenti  a  cég  üzleti  gyakorlatában,  a  munka  szervezésében,  vagy  a  külső  
kapcsolatokban,  az  adminisztratív  és  tranzakciós  költségek  csökkentésére,  a  
munkahelyi  megelégedettség  javítására,  vagy  a  vállalati  tudás  hatékonyabb  
felhasználására.  
-­‐  A  termék  innováció  új,  vagy  jelentősen  megújított  áru  és  szolgáltatás  
bevezetése,  figyelemmel  annak  tulajdonságaira  és  felhasználási  céljára.    
Az  eljárás  innováció  egy  új,  vagy  jelentősen  megújított  termelés,  vagy  szállítási  
módszer  megvalósítása.  
-­‐  A  marketing  innováció  az  új  marketing  módszerek  alkalmazása,  ami  jelentős  
változással  jár  a  terméktervezésben,  a  csomagolásban,  a  termék  elosztásban,  a  
termék  reklámozásában,  vagy  az  árképzésben.  
 
Sikeres  innovációs  stratégia:  
-­‐  az  információs  rendszer  hatékonysága  (fogyasztó  igényeiről    -­‐    technikai  
fejlődés  adta  lehetőségekről),  
-­‐  a  minőség  középpontba  állítása  (nem  a  műszaki  fejlesztés  a  cél,  hanem  az  üzleti  
siker),  
-­‐  az  innovációs  tevékenység  sebessége,  az  idő  a  legfőbb  versenytényező,  (termék  
és  technológia  fejlesztés  egyidejűleg),    
-­‐  kooperáció,  stratégiai  együttműködések:  fő  területe  az  innováció,  
-­‐  növekvő  figyelem  az  externáliákra.  A  termékek  a  használat  biztonságát  illetően  
támadhatatlanok  legyenek.    Sem  emberre,  sem  a  környezetre  ne  legyenek  
ártalmasak!  
-­‐  a  kiszállás  lehetősége.    Adott  esetben  ki  is  kell  tudni  szállni.  A  tegnapi  innováció  
nem  kötelez  a  holnapi  innovációra.  
 
 
 
 

  8  
JOGI-­‐ÉS  MENEDZSMENT  ISMERETEK  2.  ZH  

Innovációs  stratégia  részei:  

1.  a  külső  innovációs  környezet  felmérése,    
-­‐  a  saját  termékek  helyzete,  innovációs  szintje,    
-­‐  fogyasztók  igényeinek  elemzése,    
-­‐  versenytársak  innovációs  eredményeinek  feltárása,    
-­‐  a  szállítók  fejlesztési  terveinek  ismerete,    
-­‐  az  állami  gazdaságpolitikai  innovációs  támogatások  felmérése,    
-­‐  a  legújabb  szabadalmakról,  termelési  eljárásról,  termék  típusokról  való  
tájékozódás.    
2.  a  vállalkozás  szervezetének  elemzése,  
-­‐  szervezeti  rendszer  átalakítása,    
-­‐  munkatársak  állandó  továbbképzése,  az  új  termékek  gyártására  való  
felkészítése,    
-­‐  innovációs  lánc:    
  piacfelmérés:  -­‐  marketing  menedzsment  feladata,    
  kutatás,  fejlesztés:  kikísérletezik  a  termék  műszaki  paramétereit,    
  beruházás:  tömeg  előállításhoz  új  technológia  és  technika  kell,    
  termelés:  termelésmenedzsment  koordinálja,    
  értékesítés:  marketing  menedzsment  feladata.    
3.  az  alapvető  innovációs  irány  meghatározása,    
-­‐  reagáló,  alkalmazkodó  stratégia:  a  szervezet  gyakorlatilag  nem  folytat  
innovációs  tevékenységet,  csak  követi  a  piacvezetőket,  csak  akkor  fejleszt,  
ha  a  piaci  verseny  rákényszeríti,  mindi  utólag  teszi  meg  a  szükséges  
lépéseket.    
-­‐  védő  stratégia:  a  szervezet  piaci  pozícióit  (részesedését)  kis  mértékű  
fejlesztések  révén  és  a  környezethez  való  alkalmazkodás  elsődlegessége  
mellett  kívánja  megtartani.    
-­‐  kutató  stratégia:  innovációs  kutató  tevékenységet  folytat,  önálló  kutató,  
fejlesztő  részleggel  rendelkezik,  melynek  feladata  a  termékek  
kifejlesztése,  kikísérletezése,  költségigényes  nagy  kockázattal  jár,  de  
kiemelkedő  nyereséggel  kecsegtet.    
-­‐  elemző  stratégia:  a  piaci  elemzésekből  és  a  vállalati  szervezeti  rendszer  
elemzéséből  indul  ki,  a  megfontolt  biztonságos  fejlődést  biztosítja,  a  
kisebb  fejlesztési  lépéseket  támogatja.    
4.  az  innovációs  lépések  kidolgozása.    
-­‐  Ötletgyűjtés:  az  ötleteket  ösztönző-­‐rendszer  kialakítása;  a  felmerült  
fejlesztési  ötletek  összegyűjtése;  az  ígéretes  ötletek  kiválasztása    
-­‐  Tervezési  folyamat:  az  ígéretes  ötletek  pontos  meghatározása,  
megfogalmazása;  az  ötletek  nagyvonalakban  való  kidolgozása;  a  
megvalósítható  tervezetek  kiválasztása    
-­‐  Fejlesztés:  a  megvalósítható  tervezetek  részletes  kidolgozása;  tesztre  
alkalmas  fejlesztések  kiválasztása    
-­‐  Tesztelés:  a  megvalósítható  fejlesztések  szűkebb  körben  való  
kipróbálása;  a  tesztelés  eredményeképpen  a  megvalósítandó  innovációs  
lépések  kiválasztása    
-­‐  Megvalósítás:  az  innovációs  eredmények  gyakorlati  bevezetése    
 

  9