A társadalom átalakulása Hogyan érintették a háborús viszonyok

a falvak népességét?

Az állandó hadjárások, a pusztuló faluhálózat átformálta a társadalmat. Sokan elszakadtak

otthonuktól, és a megszokott életforma feladására kényszerültek. Az Alföld térségében a
háborús állapotok és a nyugati kereslet miatt a mezőgazdasági élet átalakult; a mezővárosok
és falvak elsősorban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak. A korban a délnémet és az
észak-itáliai piacokon nagy kereslet mutatkozott az élő állatra, így a marhakereskedők
(tőzsérek) folyamatosan értékesíteni tudták a csordákat. A távoli piacokra az állatokat a
felfogadott hajdúk terelték, akik ugyanolyan köztes társadalmi helyzetbekerültek, mint a
végvári vitézek. (A hajdú kifejezés valószínűleg a török ’harcos, útonálló’ jelentésű főnévből
származik; a magyar nyelvbe délszláv közvetítéssel került át.)

A hajdúk kivonták magukat a földesúri joghatóság alól, a mocsarak által védettebb

településekre húzódtak vissza; biztos megélhetést még a katonai szolgálat jelentett számukra.
A főleg kálvinistahajdúkat a tizenöt éves háború idején néha az Erdélyi Fejedelemség, de
legtöbbször a Habsburgok alkalmazták zsoldosként. A csapatokat
irányító hajdúkapitányok sokszor a harcok során vívtak ki maguknak elismerést. A hajdúk
harcmodorát a portyázó, irreguláris harceljárás jellemezte; elsősorban gyalogosan
küzdöttek, az alakulatok gyors mozgatása szekerekkel történt.

Szöveg szekció végeForrás szekció