Professional Documents
Culture Documents
Infra II - Negyedev Ea Merged
Infra II - Negyedev Ea Merged
ITIL4
Szolgáltatásmenedzsment
képességek – 1. rész
Dimenziók, Kitekintés:
Irányelvek, Általános Technikai Szolgáltatás-
Bevezetés, értékrendszer, Agilitás,
Folyamatos menedzsment menedzsment menedzsment
alapfogalmak értéklánc, DevOps,
fejlesztés képességek képességek képességek
értékfolyam Lean
2
Agenda
Szolgáltatáskatalógus Szolgáltatásszint
menedzsment menedzsment
Szolgáltatásfolytonosság
menedzsment
3
Szolgáltatáskatalógus-menedzsment
Annak képessége, hogy az összes szolgáltatásról és a szolgáltatáskínálatról egységes információforrást
biztosítsunk, és elérhetővé is tegyük a releváns közönségnek.
4
A szolgáltatáskatalógus-menedzsment
célja
6
A szolgáltatáskatalógus szűkítése
7
Szolgáltatások fajtái
Üzleti szolgáltatás Árukeresés
Shop Vásárlás
IT szolgáltatások
Tarifa lekérdező
Egyenleg
lekérdezés Pénztári Pénz
Platform szolgáltatások Netline rendszer befizetés
Klubkártya
Ügyfélszolgálat
lekérdezés Pénz
kifizetés
Tanácsadási/menedzsment Tarifaváltás
szolgáltatás
Híváslista
lekérdezés
„Szolgáltatás”-szolgáltatás
Támogatás
Támogatás
lekérdezés
8
A Szolgáltatáskatalógus-menedzsment
szerepe az SVC tevékenységekben
• Hozzájárul a portfóliót illető stratégiai döntések meghozatalához a jelenlegi
Tervezés szolgáltatásokról való információ biztosításával.
• A szolgáltatáskatalógus tartalma és a szolgáltatási igények állandó összevetésre
Továbbfejlesztés kerülnek , így támogatva a folyamatos fejlesztést, az összehangolást és az
értékteremtést.
• A szolgáltatáskatalógus a felhasználókkal és ügyfelekkel való egyeztetések egyik
Egyeztetés eszköze, jelentős mértékben segíti a kapcsolatmenedzsment, a
kérésmenedzsment és az ügyfélszolgálatmunkáját is.
Megtervezés és • A szolgáltatáskatalógus a használhatóság és a garancia nézőpontjának
bevezetés figyelembevételét is kikényszeríti a szolgáltatások megtervezése során.
Beszerzés/
• A beszerzésekhez szükséges katalógus-nézet biztosítása.
Előállítás
Szolgáltatási szint
• Egy vagy több mérőszám, amely a szolgáltatás minőségét mutatja
10
A szolgáltatásszint‐menedzsment célja
Biztosítja, hogy jól meghatározott, dokumentált és megegyezett szinten nyújtsanak
minden meglévő IT-szolgáltatást, és hogy a jövőbeli szolgáltatásokat konkrét,
mérhető és kölcsönösen teljesíthetőnek tekintett célkitűzéseknek megfelelően nyújtsák
majd.
• a nyújtott IT‐szolgáltatások szintjének megadása, dokumentálása, elfogadása, megfigyelése, egységes,
professzionális módon való mérése, jelentése és felülvizsgálata;
• az összes IT‐szolgáltatásra specifikus és mérhető célok kialakítása
• Előretekintő intézkedéseket tesz a nyújtott szolgáltatási szint javítási lehetőségeinek megtalálása és
megvalósítása érdekében
12
A szolgáltatásszint‐menedzsment
feladatai
13
A Szolgáltatásszint-menedzsment
információforrásai
Ügyfelekkel való egyeztetések
• Elvárások meghatározása, panaszok kezelése, kapcsolatkezelés
Ügyfélvisszajelzések
• Kérdőívek, valamilyen esemény után, vagy időszakos rendszerességgel
• Üzleti eredményekre vonatkozó ellenőrzések: a szolgáltató és az ügyfél által is elfogadott
legfontosabb üzleti értéket adó tevékenység ellenőrzése
Üzemeltetési mérőszámok
• Rendelkezésre állás, incidens válaszidők, kérésteljesítési idők, stb.
Üzleti mérőszámok
• Valamilyen üzleti folyamat sikerességének ellenőrzése, pl. sikeresen regisztrált ügyfelek
száma, sikeres vásárlások száma
14
Megállapodás típusok
Szolgáltatásszint‐menedzsmentnek (SLM) nevezik a szolgáltatási megállapodások
(SLA‐k) tervezésének, koordinálásának, felvázolásának, elfogadásának,
megfigyelésének és jelentésének folyamatait, valamint a szolgáltatás eredményeinek
folyamatos felülvizsgálatát, hogy az igényelt és költség szempontból indokolható
szolgáltatásminőséget fenntarthassák és fokozatosan javíthassák. A szolgáltatási Service Level Agreement
megállapodások adják az alapot a szolgáltató és az ügyfél közötti kapcsolat
felügyeletéhez, és a szolgáltatásszint‐menedzsment adja a fókuszpontot egy
ügyfélcsoport, üzleti egység vagy üzleti tevékenységkör számára.
IT Infrastruktúra
Az üzemeltetési megállapodás (OLA) egy háttérmegállapodás az IT ‐szolgáltató és
ugyanannak a szervezetnek egy másik olyan részlege között, amely hozzájárul a
szolgáltatások nyújtásához. Az üzemeltetési megállapodás elősegíti, hogy az Üzemeltetési megállapodások (OLA) Alátámasztó szerződések (UC)
IT‐szolgáltató ügyfelek számára IT‐szolgáltatásokat nyújtson. Az üzemeltetési
megállapodás tartalmazza a nyújtandó javakat vagy szolgáltatásokat, és mindkét fél
felelősségét. Például üzemeltetési megállapodást lehet kötni: 1) az IT‐szolgáltató és egy
beszerzési osztály között, hogy a hardvereket megegyezett időn belül szállítsák; 2) az
ügyfélszolgálat és egy támogató csoport között, hogy az incidenseket megegyezett időn Belső Külső
belül megoldják;
szervezet szervezetek
A háttérszerződés (UC) jogilag kötő megállapodás az IT‐szolgáltató és valamilyen –
szállítónak nevezett ‐ harmadik fél között. A harmadik fél nyújtja azokat a javakat vagy
szolgáltatásokat, amelyek támogatják az ügyfél számára az IT‐szolgáltatást. A
háttérszerződés olyan célkitűzéseket és felelősségeket ad meg, amelyek a szolgáltatási
megállapodásban kitűzött, egyeztetett szolgáltatási szintek teljesítéséhez szükségesek.
15
SLA támogatási struktúra
IT Szolgáltatás SLA
Üzemeltetési
megállapodás (OLA)
Rendszer Rendszer Alkalma-
Adatbázis Hálózatok Környezet
hardver szoftver zások
Támogató szerződés
(UC)
Támogató Támogató Támogató
OLA Szállító Szerződés
csapat szolg. szolg.
16
A szolgáltató típusai
BU
BU IT IT
IT BU BU
BU BU
IT IT
BU BU
Külső szolgáltató
(külső, kiszervezett) 17
Tevékenységi területek
Üzleti tevékenység
Üzleti egység A Üzleti egység B Üzleti egység C
Kapcsolattartás: OLA
Megfigyelés: Elégedettségkezelés:
Kimutatni a szolgáltatás Kapcsolatokat alakítani ki, Összehasonlítani, mérni
Szolgáltatás- teljesítményét az SLA-hoz és kezelni a panaszokat/ és javítani az
jelentés képest dicséreteket ügyfélelégedettséget
Szerződés
Támogató
Ügyfél Szállító
csapat 18
Feladatok, tevékenységek
A szolgáltatásszint‐menedzsment (SLM) annak a folyamatnak a neve, amely a Meghatározás
szolgáltatási megállapodások (SLA‐k) előkészítését, koordinálását, felvázolását,
a bennük történő megegyezést, a megfigyelésüket és a róluk szóló jelentések
készítését végzi, továbbá a szolgáltatás eredményeinek folyamatos
felülvizsgálatát, hogy költség szempontból is megindokolható Dokumentálás
szolgáltatásminőséget lehessen fenntartani és azt fokozatosan javítani
lehessen.
Megállapodás
• Meghatározni, dokumentálni és megegyezni a szolgáltatásokra vonatkozó
követelményekben (SLR), és létrehozni az SLA-kat
• Megfigyelni és kimutatni a szolgáltatás teljesítményét az SLA-hoz képest
• Összehasonlítani, mérni és javítani az ügyfélelégedettséget Monitorozás
• Szolgáltatásfelülvizsgálatot tartani és javításokat kezdeményezni egy átfogó
szolgáltatásfejlesztési program (SIP) keretében
• Felülvizsgálni és módosítani az SLA-kat és a támogató megállapodásokat Jelentés
• Kapcsolatokat alakítani ki, és kezelni a panaszokat (ill. elismeréseket)
• Közreműködni a szolgáltatási katalógus kezelésében, és karbantartani a
dokumentumsablonokat Szemlézés
19
A Szolgáltatásszint-menedzsment
feladatai
20
Többszintű SLA
Vállalati szint
A vállalat minden felhasználójára vagy
szolgáltatására vonatkozó kérdések
Szolgáltatásspecifikus szint
Szolgáltatás-specifikus kérdések
(szolgáltatásonként)
21
SLA tartalma / 1
Bevezetés
• Megállapodó felek
• A megállapodás rövid leírása
• Dátumok: kezdet, vég, felülvizsgálatok
• A megállapodás hatóköre: mit fed le és mit zár ki
• A szolgáltató és az ügyfél felelősségei
• A tartalmazott szolgáltatások leírása
Szolgáltatási időszakok
22
SLA tartalma /2
Rendelkezésre állás
Megbízhatóság
23
SLA tartalma /3
Támogatás
24
SLA tartalma /4
Változások
25
SLA tartalma /5
Díjazás
26
SLA monitoring
Részletesség, gyakoriság és
formátum a vevővel egyetértésben
SLAM chart
27
Monitorozandó területek
Szolgáltatás
SLM sikere nyújtásának
sikere
Az SLA-val SLA
lefedett megszegések
szolgáltatások számának
aránya csökkenése
Megfelelően,
ütemezés OLA problémák
szerint tartott következménye
szemlék aránya
Külső
szerződés
problémák
következményei
28
Szolgáltatásszint-menedzsment
„Jótanácsok”
A megfelelő SLA
Garancia
• A szolgáltatáskatalógusban definiált
szolgáltatásra vonatkozik
• Egy üzleti eredmény eléréséhez járul hozzá,
vagy azt biztosítja
Ügyfelek
• A fogyasztó és az ügyfél közös érdekeit tükrözi meghallgatása
• A nyelvezete érhető mindkét fél számára
31
IT kiesések oka
Minden tényezőt
figyelembe kell
venni
• Technológia
• Ember
• Folyamatok
• Kapcsolódó
tényezők
32
Lehetséges okok - katasztrófák
⚫ Tűz
⚫ Áradás
⚫ Természeti katasztrófák
⚫ Szabotázs/ lopás
⚫ Ipari tevékenység
⚫ Hardver veszteség/ meghibásodás
⚫ Szoftver hibák
⚫ Adatvesztés / károsodás
⚫ Hálózati eszközök hibái
⚫ Környezeti eszközök hibái
⚫ Robbanás
⚫ Szándékos károk
⚫ Szerkezeti károk
⚫ https://www.youtube.com/watch?v=r2pqBlv_IUs
33
BCP célok
Az ITSCM célkitűzései
Támogatja az általános
üzletfolytonosság- • karbantartani azokat az IT‐szolgáltatásfolytonossági és
IT‐helyreállítási terveket, amelyek a szervezet általános üzleti
menedzsment folyamatot, hogy folytonossági terveit (BCP‐k) támogatják;
a szükséges IT-műszaki és- • rendszeresen üzleti hatáselemzést (BIA) végezni, hogy az összes
szolgáltatási eszközök folytatni folytonossági terv összhangban legyen a változó üzleti hatásokkal és
követelményekkel;
tudják működésüket az üzletileg • rendszeresen kockázatfelmérési és‐ kezelési gyakorlatot végezni
elvárt és egyeztetett időn belül együtt – különösen – az üzleti tevékenységgel, valamint a
rendelkezésreállás és- biztonságmenedzsment folyamataival,
amelyek az IT‐szolgáltatásokat az üzleti kockázat elfogadott szintjén
belül tartják;
• biztosítani, hogy megfelelő folytonossági és helyreállítási
mechanizmusok álljanak készen az elfogadott üzletfolytonossági
IT-szolgáltatásfolytonossági célkitűzések teljesítésére vagy meghaladására;
terveket és IT-helyreállítási • értékelni az összes változtatás hatását az
IT‐szolgáltatásfolytonossági és‐ helyreállítási tervekre;
terveket készít, amelyek • biztosítani, hogy proaktív intézkedéseket valósítsanak meg a
támogatják a szervezet szolgáltatások rendelkezésre állásának javítására, ha ez
költségszempontból indokolható.
üzletfolytonossági terveit.
https://www.youtube.com/watch?v=cxE940f7iq0
34
Tevékenységek áttekintése
Üzletolytonosság menedzsment (BCM)
Alapítás Politika-meghatározás
Terjedelem
Projektindítás
IT szolgáltatásfolytonossági
Üzlet- Megvalósítás tervek készítése
folytonossági IT helyreállítási tervek és eljárások
Szervezeti tervezés
tervek Tesztelési stratégia
35
Katasztrófahelyzet kezelése
36
BCP folyamata
Kezdeményezés
Terv kezdeményezése
Elvárások, stratégia
Kockázat-elemzés Üzleti hatáselemzés Üzletmenet folytonossági stratégia
Implementáció
Implementációs stratégia Helyettesítés Helyreállítás Kockázat-csökkentés
Működési menedzsment
Oktatás, figyelem- Ellenőrzés, fejlesztés Tesztelés Változás-kezelés Képzés Biztosítás
felkeltés
37
Tipikus ellenintézkedések
Ellenintézkedés Üzleti feltétel Technikai feltétel
Manuális helyettesítés Ad-hoc Kialakított folyamatok
Viszontmegállapodás Ad-hoc Hasonló infrastruktúra
Azonnali v. gyors helyreállítás Helyreállítás az üzleti nap egy Redundáns vagy tükrözött rendszerek
(Forró készenlét) részében (tipikusan 0-8 óra) • helyi / távoli
- Azonnali: nincs szolgáltatáskiesés Különösen kritikus üzleti területekre
- Gyors: kis mértékű szolgáltatáskiesés
zoltan.szabo@uni-corvinus.hu
krisztian.varga@uni-corvinus.hu
Infrastruktúra menedzsment
ITIL4
Szolgáltatásmenedzsment
képességek – 2. rész
Dimenziók, Kitekintés:
Irányelvek, Általános Technikai Szolgáltatás-
Bevezetés, értékrendszer, Agilitás,
Folyamatos menedzsment menedzsment menedzsment
alapfogalmak értéklánc, DevOps,
fejlesztés képességek képességek képességek
értékfolyam Lean
2
Agenda
Szolgáltatáskérés Megfigyelés és
menedzsment eseménymenedzsment
3
Az IT üzemeltetésben érintett területek
IT üzemeltetés
Ügyfélszolgálat
Pénzügyi alkalmazások
Alkalmazás HR alkalmazások
menedzsment … egyéb üzleti
Szerver Infrastruktúra
alkalmazások
Hálózat menedzsment
Adatbázis
Címtárszolgáltatás Üzemelésfelügyelet
Köztes szoftver Létesítménymenedzsment
Internet/Web
IT Infrastruktúra fizikai környezet
Számítóközpont menedzsment
Áramellátás
Beléptetés
Légkodicionálás
Távközlési vonalak
4
Alapfogalmak
5
Ügyfélszolgálat
Az incidensek
A szolgáltató és a
megoldására és a
felhasználók közötti
szolgáltatás-
egyetlen
kérésekre vonatkozó
kapcsolódási pont
jegyek rögzítése
A fő feladat a
kapcsolattartás, Az ügyfélszolgálati
minden releváns munkatárs általában
információ bekérése nem technikus
a felhasználótól
6
Az Ügyfélszolgálat csatornái
és támogató technológiák
Csatornák Technológiák
Helyi Központi
ügyfélszolgálat ügyfélszolgálat
Globális
Virtuális ügyfélszolgálat
ügyfélszolgálat („kövesd-a-napot”/
„napraforgó”)
8
Központi ügyfélszolgálat
1. Több helyszín támogatására
tervezték
2. Az ügyfélszolgálat központi helyen
van, míg az üzletvitel elosztott
3. Ideális a nagyobb szervezetek
számára:
• Csökkenti a működési költségeket
• Áttekinthetőséget biztosít a vezetés
számára
• Javítja az erőforrások kihasználtságát
4. Második szintű segítséget nyújthat
a helyi ügyfélszolgálatoknak
9
Helyi ügyfélszolgálat
1. A helyi üzleti igények
kielégítésére tervezik
2. A támogatás rendszerint
ugyanott van, ahol a
támogatandó üzleti
tevékenység
3. Praktikus a kisebb
szervezetek számára
4. Nem praktikus a földrajzilag
kiterjedt szervezetek
számára
10
Virtuális ügyfélszolgálat
1. Az ügyfélszolgálati elemzők helye
nem ismert az ügyfelek számára
2. Magában foglalhat „otthoni” vagy
„határon túli” munkavégzést is
3. Ügyfelenként egyetlen
kapcsolódási pont
4. Közös folyamatok és eljárások
kellenek – pl. egyetlen incidens
napló
5. Közös, elfogadott nyelv az
adatbevitelhez
6. Egyes tevékenységeknél a
helyszíni jelenlét még szükséges
lehet
7. A munkaterhelés megosztandó
11
Follow the sun
1. Ahol az ügyfélszolgálat
támogatja a váltást 2 vagy több
helyszín között a 24 óra
globális lefedésére
2. Telefonszámokat át kell
irányítani
3. Rendszerint több nyelvet
beszélő személyzetre van
szükség
4. Figyelembe kell venni a helyi
feltételeket és kulturális
kérdéseket
5. Világos eszkalációs
csatornákra van szükség
12
Az Ügyfélszolgálat szerepe
az SVC tevékenységekben
Tervezés
14
Incidensmenedzsment fogalmak
Incidens
• Egy szolgáltatás nem tervezett zavara, vagy a minőségének
csökkenése.
Incidensmodell
• Egy incidenstípus megoldására használható ismételhető
tevékenységsor.
Kritikus incidens
• Olyan incidens, amelynek az üzleti hatása jelentős, ezért
azonnali megoldásra szorul.
15
Ki oldja meg az incidenseket?
Felhasználó
• Önsegélyezés, publikusan elérhető információk alapján
Ügyfélszolgálat
• Belső tudástár, incidensmodellek, saját tapasztalat alapján
Támogató csoport
• Szakértelem alapján
Szállítók, partnerek
• Külső szolgáltatások, külső szakértelem szükségessége esetén
16
Incidensmenedzsment tevékenységek/1
Incidensazonosítás
Nem kezdődhet meg munka egy incidenssel kapcsolatban, amíg nem tudni, hogy incidens következett be. Amennyire lehetséges
a szolgáltatás minden fő komponensét megfigyelés alattkell tartani, hogy meghibásodásukat vagy ennek veszélyét minél
korábban észlelni lehessen, és így az incidensmenedzsment folyamatot gyorsan el lehessen indítani. A legjobb, ha az
incidenseket még azelőtt megoldják mielőtt hatásuk lenne a felhasználókra.
Incidensnaplózás
Minden incidenst teljes körűen naplózni kell, amelynek időpontját szintén fel kell jegyezni, függetlenül attól, hogy azok észlelése az
ügyfélszolgálat telefonon történő felhívásával, vagy eseményriasztáson keresztül automatikusan történt.
Incidensrangsorolás
Meg kell egyezni abban, hogy milyen fontossági kódokat rendeljenek az incidensekhez, mivel ezek fogják meghatározni, hogyan kezelik a
támogató eszközök és a támogató személyzet az incidenseket. A fontosságot (prioritást) általában annak figyelembe vételével határozzák
meg, hogy mennyire sürgős (azaz milyen gyorsan van szükség az üzleti oldalon a megoldásra), és hogy milyen mértékű hatást okoz. 17
Incidensmenedzsment tevékenységek/2
Kezdeti diagnózis
Ha az incidens az ügyfélszolgálaton keresztül érkezett be, akkor az ügyfélszolgálatosnak kezdeti diagnózist kell felállítania az alatt az idő alatt, amíg a felhasználó a telefonnál
van. Meg kell próbálni feltárni az incidens összes jellemzőjét, pontosan meghatározni, hogy mi hibásodott meg, és hogyan lehet azt kijavítani. Ebben a szakaszban a
diagnosztikai forgatókönyvek és a már ismert hibákra vonatkozó információk hasznosak lehetnek a gyors és pontos diagnózis felállításában.
Vizsgálat és diagnózis
Az incidens kezelésébe bevont minden támogató csoport megvizsgálja és diagnosztizálja, hogy mi hibásodott meg. Minden ilyen tevékenységet teljes körűen
dokumentálni kell az incidensrekordban annak érdekében, hogy az összes elvégzett tevékenység teljes története mindig megmaradjon.
Megoldás és visszaállítás
Ha sikerült meghatározni a lehetséges megoldást, akkor ezt alkalmazni és az eredményt tesztelni kell.
Incidenslezárás
Az ügyfélszolgálatnak ellenőriznie kell hogy az incidenst teljes mértékben megoldották‐e, a felhasználók elégedettek‐e az eredménnyel, és hogy hajlandók‐e
belegyezni abba, hogy lezárják az incidenst. 18
Az incidenséletciklus állapotai
Új
Ütemezett
Lezárt
19
Incidens sürgőssége
20
Prioritás meghatározása
Prioritás
• Az összes incidens naplózásának fontos
vonatkozása, hogy meg kell egyezni
valamilyen alkalmas prioritási kódban, és
hozzá kell azt rendelni az incidenshez, mivel
ez fogja meghatározni, hogyan kezelik az
incidenst egyrészt a támogató eszközök,
másrészt a támogató személyzet.
Hatás és sürgősség
• A fontossági sorrendet általában úgy
határozzák meg, hogy az incidensnek mind a
sürgősségét (milyen gyorsan igényli az üzlet a
megoldást), mind az okozott hatásának a
mértékét figyelembe veszik.
• A hatást gyakran (de nem mindig) az érintett
felhasználók száma jelzi. Egyéb olyan
tényezők, amelyek szintén hozzájárulhatnak a
hatás nagyságához:
• élet vagy egészség veszélyeztetése,
• az érintett szolgáltatások száma,
• a pénzügyi veszteség mértéke,
• hatás az üzleti hírnévre,
• szabály‐ vagy törvénysértés. 21
Az Incidensmenedzsment szerepe
az SVC tevékenységekben
Tervezés
Nyújtás és
• Az incidensmenedzsment a támogatás egyik alapköve.
támogatás
Cél
Probléma
• Az incidensek • Egy vagy több incidens valós vagy
lehetséges oka.
előfordulási
valószínűségének és Ismert hiba
hatásának csökkentése • Egy probléma, amely már elemzésre
az incidensek jelenlegi került, de megoldás még nem született rá.
és a jövőben lehetséges Kerülő megoldás
okainak
meghatározásával, és a • Olyan megoldás, amely egy incidens vagy
probléma hatását csökkenti, miközben
kerülő megoldások és végső megoldás még nem született rá.
ismert hibák kezelésével
23
Problémamenedzsment alapfogalmak
Probléma
• Egy vagy több incidens ismeretlen oka
Megkerülés
• Olyan incidens vagy probléma hatásának csökkentése vagy megszűntetése, amelyre
teljes körű megoldás még nem áll rendelkezésre
Ismert hiba
• Olyan probléma, amelynek kiváltó oka ismert és dokumentált, valamint létezik rá
megkerülő megoldás
Megoldás
• Egy incidens vagy probléma kiváltó okának kijavítására vagy egy megkerülés
megvalósítására hozott intézkedés. Egy probléma végleges megoldása általában
változtatást igényel, és többnyire a változásmenedzsmenten keresztül valósítják meg.
24
A Problémamenedzsment
három szakasza
Problémaazonosítás
Kritikus incidensek megoldása Belső szoftverfejlesztő és –
Visszatérő, többször Szállítóktól és partnerektől
Incidensek trendelemzése során a megismétlődés tesztelő csapatoktól kapott
előforduló ügyek felkutatása kapott információk elemzése
kockázatának azonosítása információk elemzése
Problémakezelés
Problémaelemzés Kerülő megoldás dokumentálása Ismert hiba dokumentálása
Hibakezelés
Ismert hibák kezelése, hatásuk ellenőrzése Végső megoldások azonosítása
25
A Problémamenedzsment szerepe
az SVC tevékenységekben
Tervezés
27
Szolgáltatáskérés folyamatai
Sok szolgáltatáskérés gyakran ismétlődik, ezért egy előre
Kérésmodell megadható eljárást (modellt) célszerű kialakítani, amely
tartalmazza a kérés teljesítéséhez szükséges
munkaszakaszokat, az egyesbevonandó szerepeket vagy
támogató csoportokat, a határidőket és az eszkalációs
• A folyamat előre megadott utakat. Így kezelésük egységes módon történhet az
elfogadott szolgáltatási szintek teljesítése érdekében.
végrehajtása, beleértve egy
adott típusú kérés A kérésmodellek általában a változásmenedzsment által
előre megadott, bizonyos fajta jóváhagyást is
teljesítéséhez szükséges tartalmaznak, mivel a szolgáltatáskéréseket rendszerint
egy standard változtatás megvalósításával teljesítik.
szakaszokat, az érintett
személyeket vagy támogató
csoportokat, a megcélzott A szolgáltatáskérések felett a gazdaszerepet az
határidőket és a továbbítási ügyfélszolgálat tölti be, amely figyelemmel követi,
eszkalálja, kiosztja és gyakran teljesíti is a felhasználó
útvonalakat. kéréseit.
28
A Szolgáltatáskérés-menedzsment
szerepe az SVC tevékenységekben
Tervezés
Határértékek és egyéb kritériumok kialakítása annak meghatározására, mely állapotváltozásokat kell eseményként
kezelni. Kritériumrendszer kialakítása az eseményosztályok kezelésére (informatív, figyelmeztetés, rendellenesség)
31
A Megfigyelés és eseménymenedzsment
tevékenységek
Konfigurációs elemek (CIs): “ping”
ellenőrzés, automatikus update
végrehajtása, stb.
Megtervezés és • A megfigyelés tud információkat szolgáltatni arról, hogy egy bevezetés sikeres
bevezetés volt-e, vagy sem.
zoltan.szabo@uni-corvinus.hu
krisztian.varga@uni-corvinus.hu
Infrastruktúra menedzsment
ITIL4
Szolgáltatásmenedzsment
képességek – 3. rész
Dimenziók, Kitekintés:
Irányelvek, Általános Technikai Szolgáltatás-
Bevezetés, értékrendszer, Agilitás,
Folyamatos menedzsment menedzsment menedzsment
alapfogalmak értéklánc, DevOps,
fejlesztés képességek képességek képességek
értékfolyam Lean
2
Agenda
Változásfelügyelet IT eszköz-menedzsment
Szolgáltatáskonfiguráció-
Kiadásmenedzsment
menedzsment
3
Változásfelügyelet
A Változásfelügyelet célja
• Biztosítani a sikeres szolgáltatás- és termékváltozások számának maximalizálását, a változásokban rejlő kockázatok
megfelelő kezelésével, a változások engedélyezével és a változások ütemezésének kezelésével.
Változás
• Bármilyen olyan dolog hozzáadása, módosítása vagy eltávolítása, amely direkt vagy indirekt módon hatással lehet
egy szolgáltatásra.
Változási igény
• A változások kezdeményezésére szolgáló bejegyzés.
• Megjegyzés: Az ITILv3-ban Request for Change, az ITIL4-ben Change Request.
Engedélyező testület
• A változások implementálásáról döntést hozó testület. Változásonként, változástípusonként különböző összetételű
lehet.
• Megjegyzés: Az ITILv3-ban Change Advisory Board, az ITIL4-ben Change Authority.
Változási ütemterv
• Az engedélyezett változások implementációs időterve.
4
Változásfajták
Sztenderd
• Alacsony kockázatú, előre engedélyezett változások. A változás folyamata előre ismert, jól
dokumentált.
(Önkiszolgáló telepítések, toner csere, stb.)
Normál
Sürgősségi
5
Változáskezelés
A változásmenedzsment‐folyamat azt kívánja elérni, hogy a
változások nyilvántartásba kerüljenek, majd ellenőrzött módon
értékeljék, rangsorolják, hagyják jóvá azokat, és ezt követően
tervezzék meg, teszteljék le, valósítsák meg, dokumentálják és
vizsgálják felül.
• Egyetlen, központosított, a teljes IT infrastruktúrát átfogó
változáskezelés
• Egy átfogó szolgáltatásmenedzsment / konfigurációkezelési
rendszer részeként integráljuk
• A változás az a folyamat, amely az egyik definiált állapotból a
másik definiált állapotba vezet át
6
Változásmenedzsment - Célok
Válaszolni az ügyfél változó üzleti követelményeire miközben a nyújtott érték maximalizálódik,
valamint csökken az incidensek, leállások száma és az elvégzett munkák felesleges
megismétlésének mértéke.
• a különböző változástípusokra
A
• a kis és nagy változásokra
változáskezelési
• a kis- vagy nagyhatású változásokra
folyamatnak
• meghatározott időben történő
méretezhetőnek változásokra
(skálázhatónak) • sürgős változásokra
kell lennie: • költségre
9
Változásmenedzsment folyamat
10
Normál változtatási folyamat áttekintés
11
A változás kezdeményezése
IT ügyfél/felhasználó az ügyfélkapcsolaton
keresztül kezdeményez, hogy:
• elkerüljék a nem praktikus változásokat
• koordinálják a többszörös változásokat
• biztosítsák a széleskörű támogatást, segítséget
12
Naplózás és szűrés
Minden RFC-t naplózni kell és egy egyedi azonosítót kell
hozzárendelni
13
Prioritásmeghatározás hatás és
sürgősség alapján
Azonnali: Szolgáltatás-kiesést vagy komoly használhatósági problémákat okoz a felhasználók egy nagyobb számának
egy kritikus rendszerprobléma, vagy hasonlóan komoly baj. Azonnali beavatkozás szükséges. Sürgős CAB vagy CAB/EC
értekezlet összehívása indokolt lehet. Erőforrások azonnal allokálhatók az ilyen érvényes változtatásokhoz.
Nagy: Komolyan érintenek néhány felhasználót, illetve hatással vannak nagyszámú felhasználóra. A változás
elkészítésének, tesztelésének és telepítésének költségei a legmagasabb prioritást kapják.
Közepes: Nincs komoly hatás, de a javítás nem várhat a következő tervezett kiadásig vagy bővítésig. A szükséges
erőforrások közepes prioritást kapnak.
Kicsi: A változás igazolt (jóváhagyott) és szükséges, de várhat a következő tervezett kiadásig vagy bővítésig. Az
erőforrásokat ennek megfelelően kell allokálni.
14
Változások osztályozása
Jelentős
változás
Implementációs idő
Kis
változás
Szükséges erőforrások
alapján
15
Hatás és erőforrásbecslés
Hatások
• az ügyfél üzleti folyamataira gyakorolt hatás
• az infrastruktúrára és az ügyfél szolgáltatásra gyakorolt hatás az SLA-ban definiáltaknak
megfelelően,
• a kapacitásra és a teljesítményre, a megbízhatóságra, az ellenálló képességre, a
katasztrófatervre és a biztonságra gyakorolt hatás
• az infrastruktúrán működő egyéb szolgáltatásokra gyakorolt hatás
• szervezet nem IT részeire gyakorolt hatás, mint pl. az irodai szolgáltatások, biztonság, szállítás
A változás implementálásához szükséges erőforrások
17
A változás ütemezése
Üzleti igények
Szükséges erőforrások
Kiadás ütemezés
Kockázatok
18
A változás előkészítése (felépítése)
20
A változás telepítése (implementálása)
21
A változás felülvizsgálata
Felülvizsgálatot kell tartani komplex változásoknál, hogy
megállapítsuk:
• A változás kielégíti-e a követelményeket
• A felhasználók és ügyfelek elfogadják-e az eredményeket
• Nincsenek-e váratlan és/vagy nemkívánatos mellékhatások a
funkcionalitásban, az elérhetőségben, a kapacitásban, a
teljesítményben, a biztonságban, a karbantarthatóságban, stb.
• A változás implementálásához felhasznált erőforrások a tervezettnek
megfelelőek-e
• Az implementálási terv megfelelően működött
• A változtatás implementálása a tervezett időben történt-e
• A visszaállítási terv megfelelően működött, ha szükség volt rá
22
A sürgős változás eljárás
Konfigurációs elem:
Bármilyen olyan komponens, amelynek a kezelése szükséges egy szolgáltatás nyújtásához.
28
Szolgáltatáskonfiguráció-menedzsment
IT eszköz vagy Konfigurációs elem?
• Az IT eszközök egy szolgáltató által birtokolt IT eszközök. Lehet közöttük
olyan is, amelyet jelenleg nem használ egyik szolgáltatáshoz sem.
• A Konfigurációs elemek egy-egy szolgáltatás nyújtásához jelenleg is
szükségesek. Nem csak IT jellegűek és nem feltétlenül pénzben mérhető
az értékük. Az ITIL4 ide sorolja például az érintetteket, a dokumentációt is.
• Egy adott szolgáltatáshoz szükséges Konfigurációs elemek összessége
alkotja a Szolgáltatásmodellt (az Architektúramenedzsmentnél megismert fogalom).
Konfigurációmenedzsment rendszer (CMS)
• A Szolgáltatáskonfiguráció-menedzsmentet támogató eszközök, adatok és
információk gyűjteménye.
• A gyakorlatban legtöbbször egymással összekapcsolt objektumokból álló adatbázis.
29
Konfigurációs elem(KE)
Egy konfiguráció Kategóriák
Konfigurációs valamennyi
elem lehet összetevőjét
bármi, amit konfigurációs
kontrollálni elemnek (KE; Szintek
akarunk configuration
items, CI)
Elnevezés
30
A konfigurációkezelés szükségessége
33
Az SACM rendeltetése
A szolgáltatási eszköz‐ és
A szolgáltatási eszköz‐ és
konfigurációmenedzsment (SACM)
konfigurációmenedzsment (SACM) célja, hogy:
rendeltetése, hogy:
• azonosítsa, felügyelje, nyilvántartsa, kimutassa, • támogassa az üzleti tevékenység és az ügyfél
felülvizsgálja és igazolja a szolgáltatási felügyeleti céljait és követelményeit;
eszközöket és konfigurációelemeket, beleértve • hatékony és eredményes üzlet‐ és
a verziókat, az alapváltozatokat, az alkotó szolgáltatásmenedzsment folyamatokat
elemeket, ezek attribútumait és kapcsolatait; támogasson naprakész konfigurációs
• felügyelje és védje a szolgáltatási eszközök és információk biztosításával – lehetővé téve,
konfigurációelemek mindenkori állapotát, hogy megfelelő időben lehessen döntéseket
valamint hogy számot adjon erről a teljes hozni, pl. változtatások és kiadások
szolgáltatási életcikluson keresztül annak jóváhagyása, incidensek és problémák
segítségével, hogy csak engedélyezett gyorsabb megoldása;
elemeket használnak fel, és csak engedélyezett • minimalizálja a hibás szolgáltatási és
változtatásokat hajtanak végre, és hogy a eszközkonfigurációk által okozott minőségi és
szolgáltatások és IT‐infrastruktúra megfelelőségi ügyek számát;
felügyeletéhez szükséges, naprakész és teljes • optimalizálja a szolgáltatási eszközöket, vagyis
konfigurációmenedzsment‐rendszert hoz létre IT‐konfigurációkat, képességeket és
és tart karban. erőforrásokat.
34
Konfigurációs elem (CI)
CI = Configuration Item
• Olyan eszköz, szolgáltatáskomponens vagy más elem, amely konfigurációmenedzsment felügyelete alatt áll vagy
fog állni.
• Széles skálán helyezkedhetnek el komplexitás, méret és típus tekintetében egyaránt, amely egy teljes
szolgáltatástól vagy rendszertől kezdve – beleértve az összes hardvert, szoftvert, dokumentációt és támogató
személyzetet – egyetlen szoftvermodulig vagy valamilyen kisebb hardverkomponensig terjedhet.
• A konfigurációelemeket úgy csoportosítják, osztályozzák és azonosítják, hogy az egész szolgáltatási életcikluson
keresztül felügyelet alatt lehessen tartani és nyomon lehessen követni őket.
Szolgáltatási életciklus CI-k, mint pl.:
• Üzleti indoklás, szolgáltatásmenedzsment tervek, szolgáltatáséletciklus tervei, szolgáltatási tervcsomag stb.
Szolgáltatási CI-k, mint pl.:
• Szolgáltatás képesség jellegű eszközei, szolgáltatás erőforrás jellegű eszközei, szolgáltatásmodell,
szolgáltatáscsomag, kiadási csomag, szolgáltatáselfogadási kritériumok stb.
Szervezeti CI-k
• IT-szolgáltatótól független
Belső és külső CI-k
• Kézzel fogható (adatközpont) és immateriális eszközök, mint pl.: szoftver
• Külső ügyfél követelményei, valamint megállapodások, kiadások beszállítóktól vagy alvállalkozóktól és külső
szolgáltatások
35
Logikai konfigurációs modell
A konfigurációmenedzsment azzal, hogy a konfigurációelemek közötti
kapcsolatokat nyilvántartja, létrehozza a szolgáltatások, eszközök és az
infrastruktúra igényelt logikai modelljét. Ez lehetővé teszi, hogy más
folyamatok is hozzáférjenek értékes információkhoz, hogy:
• az incidensek és problémák hatásait és okait meghatározzák;
• a javasolt változtatások hatásait meghatározzák;
• új vagy megváltoztatandó szolgáltatásokat előkészítsék és tervezzék;
• a technológiafejlesztéseket és szoftverfrissítéseket előkészítsék;
• a kiadási és üzembe állítási csomagokat előkészítsék, és a szolgáltatási
eszközöket különböző helyekre és szolgáltatási központokba helyezzék;
• optimalizálják az eszközök kihasználtságát és költségeit, pl.
adatközpontok konszolidációja, a teljesítményingadozások csökkentése és
az eszközök újrafelhasználása.
36
KE jellemzők
Szállító /
Költség
gyártó
Modell /
Méret verzió-
szám
Sorozat-
Típus
szám
A jellemző a
KE valamely
Másolat-
Név tétele, melyet
rögzíteni szám
akarunk, pl.:
37
KE kapcsolatok
A KE kapcsolatokat úgy kell rögzíteni, hogy információt biztosítson a függőségi
kapcsolatokról:
• Egy KE egy másik KE része (pl. egy szoftver modul egy program része, egy szerver egy
telephely infrastruktúrájának része) - Ez a szülő/gyermek kapcsolat
• Egy KE kapcsolódik más KE-hez (pl. egy PC kapcsolódik a LAN-hoz)
• Egy KE használ egy másik KE-et (pl. egy program egy másik programot használ, egy
üzleti szolgáltatás felhasznál egy szervert)
38
Konfigurációmenedzsment‐rendszer
CMS: Tartalmazza az IT‐infrastruktúra összes
elemének részletinformációit – beleértve az elemek
közti kapcsolatokat is.
• A CMS tartja nyilván a kapcsolatokat a
szolgáltatáskomponensek és kapcsolódó
incidensek, problémák, ismert hibák, változtatási és
kiadási dokumentáció között valamint tartalmazhat
között, szervezeti jellegű adatokat a dolgozókról, a
szállítókról, helyekről és üzleti egységekről,
ügyfelekről és felhasználókról is.
• Az adatok szintjén a CMS több, különböző, fizikai
konfigurációmenedzsment‐adatbázisból (CMDB)
kaphatja az adatokat, amelyek együtt egy
összeintegrált CMDB‐t képeznek. Más adatforrások
szintén becsatlakoznak a CMS‐be, mint pl. a hiteles
médiatárak. A CMS – ahol lehetséges – hozzáférést
biztosít az eszköznyilvántartások adataihoz, és nem
duplikálja az adatokat.
39
Alapállapot (Baseline)
Az alapállapot egy adott időpillanatban vagy eljárási ponton „befagyasztott” helyzet, amely
történetileg fontos információt hordoz későbbi összehasonlítás érdekében.
40
A KE-ek életciklusa
Az életutat egyszerűen azok a szakaszok
alkotják, amelyek a konfigurációelem „élete”
során előfordul
41
Konfigurációmenedzsment
Konfigurációazonosítás előkészítése
• az eszközök és konfigurációelemek osztályozása, típusaik
tevékenységek
meghatározása, jellemzőkkel való leírása, hogy teljes
életciklusuk során kezelhetők és nyomon követhetők legyenek;
• az azonosítás, egyedi megnevezés és címkézés módja a
szolgáltatási életciklus során az összes eszközre vagy
szolgáltatáselemre és a köztük fennálló kapcsolatokra;
• a konfigurációelemek típusgazdáinak szerepe és felelőssége
életciklusuk minden szakaszára.
Konfigurációfelügyelet
• A konfigurációfelügyelet biztosítja, hogy megfelelő felügyeleti
mechanizmusok legyenek a konfigurációelemekre (CI‐k),
valamint hogy az állapotváltozások, jóváhagyások, elhelyezés és
gazdaszerep nyilván legyen tartva. A fizikai vagy elektronikus
eszközök és komponensek felügyelete nélkül a konfigurációs
adatok és információk nem lesznek összhangban a fizikai
valósággal.
Igazolás és felülvizsgálat
• Ezek a tevékenységek egy sor olyan vizsgálatot és
felülvizsgálatot tartalmaznak, amelyek biztosítják a megfelelést a
dokumentált alapváltozatok (pl. megállapodások,
kapcsolatfelügyeleti dokumentumok) és azok között a tényleges
üzleti környezetek között,amelyekre hivatkoznak.
43
A Szolgáltatáskonfiguráció-menedzsment
szerepe az SVC tevékenységekben
• A Szolháltatáskonfiguráció-menedzsment segít az új vagy megváltozott
Tervezés
szolgáltatások tervezésében.
45
Kiadásmenedzsment célok
A kiadás‐ és üzembeállítás‐menedzsment célja a kiadások üzembe állítása és a szolgáltatás
eredményes használatának lehetővé tétele úgy, hogy ez az ügyfél számára értéket teremtsen, és
hogy át lehessen adni a szolgáltatást az üzemeltetésnek.
• Összeállítani, tesztelni és leszállítani azokat a képességeket, amelyeket a szolgáltatástervezés
keretében határoztak meg, és amelyeket az érdekeltek követelményeit megvalósítják, valamint a
kitűzött célokat elérik.
• Üzembe állítani kiadásokat, és lehetővé tenni a szolgáltatás hatékony használatát
• Biztosítani, hogy világos és átfogó kiadási és üzembe állítási tervek léteznek, amelyek lehetővé
teszik, hogy az ügyfelek összehangolhassák tevékenységüket ezekkel a tervekkel.
• Minden kiadási csomag olyan, kapcsolódó eszközökből és szolgáltatáskomponensekből épüljön
fel, amelyek illeszkednek egymáshoz;
• A kiadási csomag és az azt alkotó komponensek integritása megőrződjön a bevezetési
tevékenységek során, és pontosan rögzítve legyenek a konfigurációmenedzsment‐rendszerben
(CMS);
• Minden kiadási és üzembe állítási csomagot nyomon lehessen követni, telepíteni, tesztelni,
ellenőrizni lehessen, ill. el lehessen távolítani vagy korábbi állapotra vissza lehessen állni, ha
szükséges
46
Release életciklus és a CMDB
47
Kiadásn/ Release
48
Kiadásmenedzsment megoldások
Lebonyolítás
• egymenetes megközelítés: az új vagy megváltozott szolgáltatást egy művelet során minden felhasználói területen üzembe
állítják; leggyakrabban alkalmazásban történt változtatás bevezetésénél használják és amikor fontosnak tartják használják, a
szolgáltatás egységességét a szervezet egészében;
• szakaszolt megközelítés: a szolgáltatást kezdetben csak a felhasználói kör egy részénél állítják üzembe, aztán ezt a műveletet
megismétlik a felhasználói kör más részeinél is egy kibocsátási ütemterv szerint; ez lesz az eset sok szituációban mint pl.
kiskereskedelmi szervezeteknél, ahol az új szolgáltatásokat az egyes bolti környezetekbe jól kezelhető szakaszokban vezetik be;
Push/Pull megközelítés
• Elrendelő megközelítés: ott használják, ahol a szolgáltatáskomponenst valamilyen központból állítják üzembe, és onnan
helyezik ki azokat a célkörnyezetbe; a szolgáltatás üzembe állításánál az jelenti az elrendelést, hogy a módosított
szolgáltatáskomponensek kiszállítása – akár egymenetes vagy szakaszolt formában – az összes felhasználó számára egy központi
menetrend szerint történik, mivel az új vagy megváltoztatott szolgáltatás kiszállítása a felhasználók környezetébe nem a felhasználók
által megválasztott időpontban valósul meg.
• Lehívásos megközelítés: olyan szoftverkiadásoknál használják, ahol a szoftvert egy központi helyen teszik hozzáférhetővé,
ugyanakkor a felhasználók maguk tölthetik le a saját környezetükbe akkor, amikor ez számukra megfelelő, vagy amikor a felhasználó
munkaállomása újraindul. Egy kiadás „lehívásos” módosításának interneten keresztüli végrehajtása sokkal sikeresebbé tette ezt a
megközelítést.
Automatikus vagy manuális megvalósítás
• Automatizált megközelítés: elősegíti a megismételhetőség és egységességet; azonban nincs mindig idő – vagy nem lehetséges
– egy jól megtervezett, hatékony automatizált mechanizmust létrehozni.
• Manuális megközelítés: ha ezt a mechanizmust használják, fontos, hogy megfigyeljék és mérjék a sok megismételt manuális
tevékenység hatását mivel megismételt, hatását, ezek kevésbé hatékonyak és hibákkal terhesek; túl sok manuális tevékenység
lelassítja a kiadási csapatot, és olyan erőforrásbeli és kapacitásproblémákat okoz, ami a szolgáltatási szinteket is befolyásolja.
49
A Kiadásmenedzsment szerepe
az SVC tevékenységekben
• A kiadásokat tervezni szükséges, illetve a kiadások kezelése a stratégia által
Tervezés
vezérelt.
zoltan.szabo@uni-corvinus.hu
krisztian.varga@uni-corvinus.hu
Infrastruktúra menedzsment
ITIL4
Szolgáltatásmenedzsment
képességek – 4. hét, 1. rész
Dimenziók, Kitekintés:
Irányelvek, Általános Technikai Szolgáltatás-
Bevezetés, értékrendszer, Agilitás,
Folyamatos menedzsment menedzsment menedzsment
alapfogalmak értéklánc, DevOps,
fejlesztés képességek képességek képességek
értékfolyam Lean
2
Agenda
Szolgáltatás-
Üzleti elemzés Szolgáltatástervezés bevizsgálás és
tesztelés
Kapacitás- és
Rendelkezésreállás-
teljesítmény-
menedzsment
menedzsment
3
Üzleti elemzés
Cél
• Egy üzleti részterület elemzése, az igények feltárása és dokumentálása, majd megfelelő
megoldás kidolgozása az igényekre vagy egy üzleti probléma megoldására. A megoldásnak
hozzá kell járulni az értékteremtéshez az érintettek számára.
• Az üzleti elemzés teszi lehetővé, hogy egy szervezet kifejezze az igényeit, jelezze igényét a
változásokra, és olyan megoldások kerülhessenek tervezésre és leírásra, melyek
hozzájárulnak az értékteremtéshez, miközben a szervezet céljaival is összhangban vannak.
Feladatok
• Üzleti rendszerek, folyamatok, szolgáltatások, architektúrák teljeskörű elemzése
• Olyan SVS részek, termékek vagy szolgáltatások azonosítása, melyeket fejleszteni
szükséges, illetve az innováció keresése
• Fejlesztési irányok felvázolása. Ez érintheti az IT rendszereket, a szervezeti felépítést, a
folyamatokat, de a munkaerő képzését is.
• Üzleti elvárások dokumentálása, melyek megvalósulásával a fejlesztések elérhetőek.
• Az elvárásoknak megfelelő megoldások javaslata.
4
Az Üzleti elemzés szerepe
az SVC tevékenységekben
Tervezés • Az Üzleti elemzés eredményeként hozhatóak meg a stratégiai döntések.
6
Design Thinking
• Az emberek közvetlen megfigyelésével, valamint azzal, hogy hogyan dolgoznak, illetve hogyan lépnek kapcsolatba a termékekkel és szolgáltatásokkal,
Inspiráció és illetve hogyan léphetnének máshogy kapcsolatba más megoldásokkal.
empátia
• A divergens és konvergens gondolkodást ötvözi. A divergens gondolkodás az a képesség, hogy különböző, egyedi és sokféle ötletet határozzunk meg, míg
a konvergens gondolkodás az a képesség, hogy egy adott problémára megtaláljuk az előnyben részesített megoldást. A divergens gondolkodás biztosítja,
Ötletalkotás hogy számos lehetséges megoldás kerüljön megvizsgálásra, a konvergens gondolkodás pedig leszűkíti ezeket egy végső, preferált megoldásig.
• Az ötletek korai tesztelése, iterálása és finomítása történik. A prototípus segít a visszajelzések összegyűjtésében és az ötlet tökéletesítésében. A
prototípusok felgyorsítják az innovációs folyamatot, mivel lehetővé teszik a szolgáltatástervezők számára, hogy jobban megértsék az új megoldások
Prototípus- erősségeit és gyengeségeit.
gyártás
• A koncepciók életre keltése. Ezt össze kell hangolni az összes releváns szolgáltatásmenedzsment-képességgel és más képességekkel is. Agilis módszertan
alkalmazható a megoldás iteratív módon történő kifejlesztésére és megvalósítására.
Megvalósítás
• Más képességekkel, többek között a projektmenedzsmenttel és a kiadáskezeléssel együtt ez méri a termék vagy szolgáltatás megvalósításának tényleges
teljesítményét, hogy biztosítsa az elfogadási kritériumok teljesülését, és megtalálja a fejlesztési lehetőségeket.
Értékelés
7
Ügyfél- és fogyasztói élmény
• Az ügyfél által érzékelt funkcionális és érzelmi
interakciók összesége egy termékkel,
Ügyfélélmémy szolgáltatással, vagy szolgáltatóval kapcsolatban.
8
Nem csak szolgáltatásokat kell tervezni!
Folyamat
Szolgáltatás Architektúra
(Képesség)
Szolgáltatási
Mérés Szervezet
értékrendszer
Adattartalom,
Munkaerő Kapcsolatok
adatáramlás
9
A Szolgáltatástervezés szerepe
az SVC tevékenységekben
• A Szolgáltatástervezés során a szolgáltatásmenedzsment négy dimenziójának
Tervezés
megtervezése és összehangolása történik meg.
• A Szolgáltatástervezés segítségével új, vagy továbbfejlesztett szolgáltatások
Továbbfejlesztés határozhatóak meg, amelyek aztán MVP-ként üzembeállíthatóak, hogy a
visszajezéseknek megfelelően iteratívan fejlődjenek tovább.
• Az ügyfél- és felhasználói élmény kezelése az érintettekkel való egyeztetés
Egyeztetés
egyik fajtája.
Szolgáltatástesztelés
• A szolgáltatások ellenőrzése, alapja a fent meghatározott elfogadási
kritérium lista.
11
Tesztfajták
Garancia
Hasznosság
(Használatra való alkalmasság, nem-
(Célra való alkalmasság, funkcionalitás)
funkcionális elvárások)
• Unit test: Egy komponens ellenőrzése • Teljesítmény és kapacitás teszt:
• Rendszerteszt: Egy teljes rendszer Terhelés alatti sebesség, kapacitás
ellenőrzése ellenőrzés
• Integrációs teszt: Független elemek • Biztonsági teszt: Biztonsági
együttes tesztelése fenyegetettségek, sérülékenységek,
• Regressziós tesztelés: Korábban jól policiy-knak való megfelelés
működő funkciók érintettségének ellenőrzése
teszetelése • Compliance test: Annak ellenőrzése,
hogy a jogi előírásokat figyelembe
vették-e
• Működési teszt: A mentések,
tartalékok, eseménymenedzsment,
visszaállítási képességek ellenőrzése
12
A Szolgáltatás-bevizsgálás és tesztelés
szerepe az SVC tevékenységekben
Tervezés
krisztian.varga@uni-corvinus.hu
14
Infrastruktúra menedzsment
ITIL4
Szolgáltatásmenedzsment
képességek – 4. hét, 2. rész
Rendelkezésre • Egy szolgáltatás vagy konfigurációs elem azon képessége, hogy az megegyezett funkcionalitását az
állás elvárt időben nyújtsa.
2
A rendelkezésreállás‐menedzsment célja
A rendelkezésreállás‐menedzsment konkrét céljai közé tartoznak:
A rendelkezésreállás‐menedzsment
folyamatának célja hogy a célja, • olyan alkalmas és naprakész rendelkezésre állási tervet hozni
szolgáltatás rendelkezésre állásának létre és tartani karban, amelytükrözi az üzlet jelenlegi és
ténylegesen nyújtott szintje minden jövőbeni igényeit;
szolgáltatásnál megfeleljen vagy • tanácsot és útmutatást adni az üzlet minden más területe
túlszárnyalja – költséghatékony számára az összes rendelkezésre állással kapcsolatos
módon – az elfogadott, jelenlegi és kérdésben;
jövőbeni üzleti igényeket. • biztosítani, hogy a szolgáltatás rendelkezésre állási
eredményei érjék el vagy szárnyalják túl az elfogadott
célkitűzéseket azzal, hogy a szolgáltatásokat és a
rendelkezésre állással kapcsolatos erőforrásokat menedzselik;
• közreműködni a rendelkezésre állással kapcsolatos incidensek
A rendelkezésreállás‐menedzsment és problémák diagnosztizálásában és megoldásában;
rendeltetése az, hogy a vezetés
• értékelni a változtatások hatását a rendelkezésre állási
figyelmébe állítsa az összes tervre, valamint a szolgáltatások és erőforrások
rendelkezésre állással kapcsolatos teljesítményére és kapacitására;
kérdést mind a szolgáltatások, mind • biztosítani, hogy a szolgáltatások rendelkezésre állását javító
az erőforrások szintjén – biztosítva, proaktív intézkedéseket valósítsanak meg, amennyiben
hogy a rendelkezésre állási költségszempontból ez indokolható.
célkitűzéseket minden területen
mérjék és elérjék.
3
A Rendelkezésreállás feladatai
Rendelkezésreállási terv
készítése
Tervezés támogatása
Incidens és problémamegoldás
támogatása
Változások hatásbecslésének
támogatása
4
Hatókör
Feladatkör
• Új és tervezett IT szolgáltatások és komponenseik tervezése,
megvalósítása, menedzsmentje és továbbfejlesztése
• A rendelkezésre állást befolyásoló minden tényező –tréning, HR
készségek, folyamatok, támogató eszközök
5
Alapfogalmak/1
• A rendelkezésre állást általában olyan százalékos értékként számítják, amely a megállapodás szerinti
szolgáltatási időt és az állásidőt használja fel.
• A legjobb, ha a rendelkezésre állást az IT-szolgáltatás üzleti eredményének mérésével számítják.
• Szolgáltatásnak (vagy valamely részének) az a képessége, hogy adott feltételek mellett adott ideig nyújtson egy
kívánt funkciót
• Hibamentes működés átlagos ideje v. meghibásodásig eltelt idő v. működési idő (MTBF) - VIGYÁZAT! Szó szerint:
Megbízhatóság meghibásodások közötti átlagos idő!
• Szolgáltatásincidensek közötti átlagos idő (MTBSI)
• Adott időszak alatti megszakítások átlagos száma
• Szolgáltatásnak (vagy valamely részének) az a képessége, hogy támogatás érdekében külső szolgáltatást lehet
Szervízelhetőség igénybe venni (szállítókkal leszerződni) (alkatrészbiztosítás ill. javítás)
• A szállítókkal köthető szerződés fő paramétereinek minősítése (pl. választék, ár, szolgáltatásminőség, karbantartás)
7
Incidens életciklus
Az ITIL4 az
MTRS-t és az
MTBF-et nevezi
meg a
rendelkezésre-
állás két
legfontosabb
mérőszámaként.
8
Rendelkezésre-állás kezelés és az
incidensek
Normál
szolgáltatás Detektálás Javítás Helyreállítás
• Észlelési idő
• Diagnózis idő (reakcióidő + esetleges utazási idő)
• Javítási idő
• Megoldási idő (pl. az elvesztett adatok visszamentése)
• Helyreállítási idő (pl. teszt, ügyfelek értesítése, stb.)
• Minden lépés tartalmazhat reakció- és utazási időt.
9
Kulcselemek
10
Rendelkezésre-állás és megbízhatóság
elemzése - Mérési idő: 40 óra
11
Reaktív és proaktív tevékenységek
A rendelkezésreállás‐menedzsment reaktív
Proaktív tevékenységek
tevékenységei
• A komponens és a szolgáltatás rendelkezésre • javaslatok, tervek és tervezési útmutató
állásának megfigyelése, mérése, elemzése, dokumentumok, új és megváltoztatandó
jelentése és felülvizsgálata. Mindez azért hogy a szolgáltatások kritériumainak előállítása, továbbá
szolgáltatás felülvizsgálata. azért, megállapodás a szolgáltatás állandó továbbfejlesztése és a
szerinti célkitűzéseit mérjék és teljesítsék. Ha a létező szolgáltatásokat érintő kockázatok
megállapodástól való eltérést vagy annak csökkentése, ha ez a költségek szempontjából
megsértését észlelik, azt kivizsgálják, és kiigazító indokolható. Ezek olyan területek, amelyeket a
intézkedést kezdeményeznek. E tevékenységek szolgáltatástervezés tevékenységeinél kell
legtöbbjét az üzemeltetés életciklusszakaszban figyelembe venni
hajtják végre, és kapcsolódnak a
megfigyelési‐ellenőrzési tevékenységekhez,
valamint az esemény‐ és incidensmenedzsment
folyamatokhoz.
12
Rendszerek és szolgáltatások
rendelkezésre-állása/1
Hálózat
Üzleti tranzakciók
Komponensek
= 94.03% 13
Rendszerek és szolgáltatások
rendelkezésre-állása/2
14
CFIA és FTA
CFIA (Component
FTA (Fault Tree Analysis)
Failure Impact Analysis)
• A sérülékeny • Meghatározza azt az
alkatrészek és eseményláncolatot,
szolgáltatások gyors amely a szolgáltatás
behatárolása megszakadását okozza
• Az egyes alkatrészek
meghibásodását követő
hatás mértékének
meghatározása
15
Alkatrészhiba hatáselemzés (CFIA)
Hálózat
Disk system 1 X
Disk system 2 A
Sys, software B X
Application Y X
Application Z X
RAID system software X X
WAN software X
Power X X 16
Meghibásodási fa elemzés(FTA)
Hálózat
Disks
Server
Server down
Power
System Service
Application AND
down down
Normal
line Service
Network Hours
AND
down
Backup
line
17
A Rendelkezésreállás-menedzsment
szerepe az SVC tevékenységekben
• A rendelkezésre állást mindenképp figyelembe kell venni a
Tervezés szolgáltatásportfóliót illető döntések meghozatalakor, illetve amikor a
szolgáltatások és egyéb képességek céljait és irányát határozzuk meg.
• A Rendelkezésreállás-menedzsment segít biztosítani azt, hogy a fejlesztések
Továbbfejlesztés tervezésekor és megvalósításakor a többi szolgáltatás érdekei ne
sérülhessenek.
Egyeztetés • A rendelkezésre állási elvárásokat fel kell tárni és meg kell érteni.
21
A kapacitásmenedzsment hatóköre
Minden erőforrásra kiterjed, ami az IT szolgáltatások jelenlegi
vagy jövőbeni biztosításához szükséges
• Hardver, szoftver, környezeti infrastruktúra, emberi erőforrás…
Feladatai
• Szolgáltatás komponensek menedzselése
• Küszöbértékek kezelése és monitorozás révén az optimális
erőforrásfelhasználás biztosítása
• Változások kapacitás hatásainak felmérése
22
Kapacitásmenedzsment elvárások
A szükséges IT kapacitás megteremtése és
annak legjobb felhasználása
Igényeknek megfelelően -
• Az elégtelen kapacitás teljesítményproblémákat okoz
Szolgáltatás méretezés • Célja a szükséges erőforrások mértékének meghatározása annak érdekében, hogy a
(Application sizing) megváltoztatott vagy új szolgáltatás kielégítse a kívánt szolgáltatási szinteket.
Teljesítmény monitoring
• Szolgáltatások teljesítményének mérése, elemzése, jelentése.
(Performance monitoring)
Szolgáltatásszintű kapacitásmenedzsment
• Ennek az alfolyamatnak a fókuszában az áll, hogy az üzemelő IT‐szolgáltatások felhasználók által érzékelt
teljesítményét és kapacitását, valamint használatát és leterhelését felügyeljék, szabályozzák és előre
jelezzék. Biztosítja, hogy az összes szolgáltatás teljesítményét, ahogy azt az SLA‐kban (szolgáltatási
megállapodás) és SLR‐ekben (szolgáltatásszintű követelmények) megadott szolgáltatási célkitűzésekben
részletezték, megfigyelik és mérik, az összegyűjtött adatokat pedig nyilvántartják, elemzik és közzéteszik. Ahol
szükséges, proaktív vagy reaktív intézkedéseket kezdeményeznek annak érdekében, hogy a szolgáltatások
teljesítménye megfeleljen az elfogadott üzleti célkitűzéseknek.
Komponensszintű kapacitásmenedzsment
Hangolás
Implementáció Elemzés
Monitorozás
Erőforrás-
Erőforrás- SLM Kapacitás- SLM
kihasználási
kihasználási küszöbök menedzsment kivételek
kivételek
küszöbök Adatbázis
(CDB)
27
Kapacitás terv
Az IT
Az IT
menedzsment
infrastruktúra
és az üzleti
kapacitások
tervezés
tervezése
támogatása
Kiterjed a
jelenlegi
felhasználásra A döntéshozatal
és a meglévő és alapja
új szolgáltatások
fejlesztésére
28
Kapacitásmenedzsment adatbázis
Üzleti Finansz.-i Szolgáltatás Technikai Kihaszn.
Capacity Management
adatok adatok adatok adatok adatok Database
29
A Kapacitás- és teljesítménymenedzsment
szerepe az SVC tevékenységekben
• A Kapacitás és teljesítménymenedzsment a valós igények és a teljesítmény
Tervezés mérőszámok bemutatásával és a modellező és előrejelező képességgel segítik
a tervezést.
• A továbbfejlesztések alapjai és mozgatórugói a Kapacitás és
Továbbfejlesztés
teljesítménymenedzsmenttől származó teljesítménymutatók.
krisztian.varga@uni-corvinus.hu
31
IT szolgáltatásmenedzsment ITIL v3
ITSM kitekintés,
Lean, DevOps / 1
Budapesti Corvinus Egyetem
Copyright© 2020 I Minden jog fenntartva
2022. 05. 06. BCE Információrendszerek tanszék 2
Az ITIL folyamatok elterjedtsége
Incidensmenedzsment
Ügyfélszolgálat funkció
Problémamenedzsment
Eseménymenedzsment
Szolgáltatás-folytonosság menedzsment
Eszköz és konfigurációmenedzsment
Változásmenedzsment
Kérésteljesítés
Információbiztonság menedzsment
Üzemelés-menedzsment
Rendelkezésre állás menedzsment
Hozzáférés menedzsment
Kapacitás menedzsment
Szolgáltatási szint menedzsment Megvalósult
Tudásmenedzsment Folyamatban
Szolgáltatás mérés
Igénymenedzsment Tervezett (<3 év)
Szolgáltatás ellenörzés és tesztelés Nem várható
Szolgáltatás jelentés
Bevezetés tervezés és támogatás
Szolgáltatás továbbfejlesztés
Szállító menedzsment
Szolgáltatás katalógus menedzsment
Kiadás és üzembeállítás menedzsment
Stratégiaalkotás
Szolgáltatás portfolió menedzsment
Tervezéskoordinálás
Üzletikapcsolat-menedzsment
Szolgáltatás bevezetés értékelése
Pénzügyi menedzsment
Megvalósult
Szolgáltatás bevezetés (ST) Folyamatban
Tervezett (<3 év)
Nem várható
Állandó szolgáltatásfejlesztés (CSI)
Szolgáltatásstratégia (SS)
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
6
2022. 05. 06. BCE Információrendszerek tanszék 7
ITSM MÓDSZEREK,
SZABVÁNYOK
Az alkalmazott ITSM módszertanok
közül az ITIL a legelterjedtebb
COBIT
eTOM
ISO27001
ITIL/ISO_20000
Microsoft Operations
Framework (MOF)
PRINCE2
PCI DSS
Lean, 6sigma
Optimizing 5
Productivity
Managed 4
Defined 3
Repeatable 2 Risk
Initial 1
Defined Consistent
Process (3) Execution
Definition
Standard Process
Repeatable
Basic Management Controlled
(2) Environment
Control Stable Process
Initial
(1) Chaotic
ad hoc Process
… és várom a kérdéseket!
Lean = karcsú
VA NVA • Azonosítsuk, és küszöböljük ki az ügyfél
számára értéket nem jelentő tevékenységeket,
VA NVA folyamatlépéseket
• Egyszerűsítsük az értéket hordozó
tevékenységeket is
• Ezáltal csökkentsük a folyamat átfutási idejét
Megtakarítás
⚫ A 7+1 fő veszteség
⚫ Túltermelés, várakozás, felesleges szállítás, minőség, felesleges mozgatás, túlmunkálás, raktározás, + elveszett
emberi tudás
⚫ Áramlás
⚫ Húzóelv
⚫ Tökéletesítés
2022. 05. 06. BCE Információrendszerek tanszék 8
Veszteségek, a hibák domino hatása
• Szabványtalan projekt kivitelezés -> Rossz ügyfél élmény,
Hiba, utómunka megnövekedett utómunka költségek
… és várom a kérdéseket!
Üzleti felhasználó
CHALLENGES
CHALLENGES
Dev Ops
DevOps is not …
DevO
ps
Dev Ops
DevOps is…
Hatékony együttműködés!
Dev Ops
Hagyományos szemlélet vs.
DevOps szemlélet
Átvételi lépések
törlése, egyszerűsítés,
a hozzáadott érték
nélküli tevékenységek
megszüntetése
Mi az a DevOps?
⚫ Development and Opertions
⚫ IT szektorban használatos, főként a szoftverfejlesztésben
⚫ Fejlesztők és az üzemeltetők szorosabb együttműködésére használatos
szemléletmód
CALMS
• Culture
• Automation
• Lean
• Measurement
• Sharing
DevOps
DevOps Lifecycle
Customers Business Owners Development/Test Operations/Production
• Continuous Delivery:
• A CI egy kiterjesztése
• Az új kód egy gombnyomásra kikerülhet egy
környezetbe
• A release-elés gyakoriságát meg lehet
határozni: napi, heti, havi, stb.
• Egy megfelelően működő környezet szükséges
ehhez
• Continuous Deployment:
• Egy lépéssel továbbmegy, mint az előző
folyamat, automatikusan kikerül az új release
• Nincs dedikált release nap
• A release-elési nyomás lekerül a fejlesztőről
• A megrendelőhöz, tesztelőkhöz
folyamatosan érkezik az újabb szoftver
verzió
• Ehhez szükséges egy tesztelési kultúra
• Dokumentáltság sebességének le kell ezt
tudnia követni
2022. 05. 06. BCE Információrendszerek tanszék 21
Várható eredmények
⚫ Magasabb minőségű, megbízható szoftver biztosítása
⚫ Gyorsabban, több szoftververzió kiadása
⚫ Nagyobb fókusz a versenytársakra (üzletre) és a piac igényeire
⚫ Ügyfél élmény fokozása (kevesebb hiba, gyorsabb visszajelzés)
⚫ IT részlegek együttműködésének köszönhetően valósabb teszt esetek
⚫ A szoftver nemcsak a fejlesztői környezetben működik
⚫ Fejlesztők nemcsak a kódot ismerik, hanem az infrastruktúrát is
⚫ Környezeti problémák elkerülése
… és várom a kérdéseket!