 Mutató névmások

A mutató névmás élő élettelen dologra (kore, sore, are), helyre (koko, soko, asoko) és irányra
(kochira, sochira, achira) mutat rá. A japán mutató névmások főnéviek és háromirányúak.
Rámutatnak a beszélőhöz közeli, a hallgatóhoz közeli és mindkettőtől távol eső (vagy mindkettő
által ismert, de nem jelenlévő) dologra. Elvontabb értelemben, a beszéd folyamán említett dologra a
beszélő a „so” sorral utalhat.
A „ko” sor a beszélőhöz közel álló dologra vonatkozik, ezért némi érzelmi érintettséget is kifejez.
Az „a”sor viszont kívülállást érzékeltet.

 1.Mutató névmások これ、それ、あれ、どれ

Mutató névmások. A これ-t a beszélőhöz közeli, a それ-t a hallgatóhoz közeli, az あれ-t pedig
mind a beszélőtől, mind pedig a hallgatótól távoli dolgok jelölésére használjuk.
これは ほんです。
それは かばんです。
あれは えんぴつです。

Kérdés: これ・それ・あれ は なんですか Mi ez/az/amaz? Vagy どれですか

 2.Mutató névmások この、その、あの どの

Mutató névmási, kijelölő funkciójuk van. Önmagukban sohasem állhatnak és nem csatlakozhat
hozzájuk a „no” partikula. Jelentésük: „ez a...”, „az a ...”

この、その、あの szintén mutató névmások, csak ezek mögött közvetlenül egy főnévnek kell
állnia.
このほん、 そのほん、 あのほん、 どのほん
(ez a könyv, az a könyv, amaz a könyv, melyik könyv)
このはなは わたしの です。

 3.だれの főnév

Ez kinek a táskája? Az Gábor táskája.

これは だれの かばんですか それは ガーボルさんの かばんです。

Hogyha a kontextusból kiderül, hogy miről van szó a főnév kihagyható.

それは ガーボルさんの です。

Kérdés: これはだれのですか
Vagy még így is kérdezhetünk: このかばんはだれのですか

 4.Mutató névmások ここ、そこ、あそこ、どこ

Ez is a mutatónévmás egy fajtája. Jelentése: itt/ott/amott/hol?

Használata:

ここはだいがくです。/だいがくはここです。

A:ここは どこですか
B:ここは とうきょうです。

すみません、トイレはどこですか
あそこです。

Hovatartozás, márka

A:アンナさんは,どこのがくせいですか
B:わたしはカーロリだいがくのがくせいです。

A:いいけいたいでんわですね。どこのですか
B:ノキアです。

A:ハロー
B:あなたはここのひとじゃありませんね。どこのひとですか

 5. Partikula も

Ha a téma utáni は helyett も partikula áll, akkor a jelentése „is” lesz.

ラースローさんはわたしのこいびとです。タマーシュさんもわたしのこいびとです。

 6.じゃありません

A fenti szerkezet a です tagadása. Két formája létezik, melyek között nincsen különbség:
～じゃありません
～ではありません
よしこさんは にんじゃ じゃありません/ではありません。

 7.～ね、～よ

A japán mondatok gyakran a fenti partikulákra végződnek.

a) A ～ね-t akkor használják, ha a beszélő a hallgató egyetértését várja. (magyar fordítása: ugye?)
これは すし じゃありませんね。

b) A ～よ-t akkor használja a beszélő, ha a hallgató figyelmét fel akarja hívni valamire. (magyarra
nem igazán lehet fordítani, inkább csak felkiáltást fejez ki)
とんかつは さかな じゃありませんよ。