Helyzetek ahol az engedelmesség megfigyelhető

A motiváció gyengesége, a koordináció és a kommunikáció hiányosságai alááshatják a

csoport képességeit a célok elérésére, s a tagokban is kellemetlen feszültséget kelthetnek. Az
ilyen problémák megszüntetése minden szervezet számára fontos. A kutatások azt
bizonyítják, hogy a csoporttagság beépítése az egyén pozitív társas identitásába sikeres
megoldás lehet. A vezetés mások befolyásolása abból a célból,hogy valamilyen feladatra
közös megoldást találjanak. A vezető és a vezetett közötti kapcsolat egyik előfeltétele, hogy a
résztvevőkben kialakuljon a szocializáció folyamán a megfelelő kompetencia. A vezetés
létrejöttéhez szükséges másik előfeltétel, hogy a vezetett elfogadja a közte és a vezetője
közötti egyenlőtlenséget. Ha a vezetett erre nem hajlandó, akkor elnyomás következhet be,
melynek nincs köze a vezetéshez. Olyan esetekben, amikor a csoporttagok véleménye
kezdetben megoszlott egy kérdésről, a csoport vitájának eredménye rendszerint valamilyen
mérsékelt álláspont irányába történő elmozdulás.
Arra számíthatnánk, hogy ha a személyek megosztják egymással nézeteiket, akkor egy
középút jellegű egyezség lesz a legvalószínűbb eredmény. Meglepő módon azonban
csoportviták esetén ritka ez a kimenetel. Ilyen kompromisszum rendszerint csak akkor jön
létre, ha a csoport nézetei nagyjából egyenletesen megosztottak, azaz a csoport egyik fele az
egyik, a másik fele pedig az ellenkező állásponton van.
Amennyiben a csoportvita kompromisszumra vezet, a végső csoportnormában tükröződő
állapot mérsékeltebb, mint az egyes tagok kezdeti nézetei.
Amennyiben a csoporttagok többsége képviseli a vita kezdetén az egyik szélsőséges
álláspontot, a vita végére még szélsőségesebb irányba mozdulnak el.
Például egy táborban a táborvezető kiad egy feladatot és gyermekek mindenki a saját
véleménye szerint dönti el, hogy azt az adott feladatot milyen formában fogja teljesíteni. Van
aki engedelmeskedni fog a táborvezetőnek és úgy oldja meg a feladatot ahogy fel volt adva
és lesz akit nem érdekel annyira a feladat de java részt kiveszi belőle a saját részét van aki
nem fogja érteni a feladatot de szerette volna megérteni és ezáltal végrehajtani és végül lesz
aki passzívan fog hozzá állni és nem hajlandó elvégezni a feladatot.
Összefoglalva az én véleményem szeint a nehéz sorsú diák aki magának kereste meg a pénzét
egy kerámia mellett, hogy tudjon rendes körülmények közott iskoléban járni, de valahogy a
kettőt nem tudta úgy megcsinálni így nagyon sokat hiányzott az iskolából ahol ezt hamar
észrevették és döntéshez folyamodtak, hogy mi legyen a nehéz sorsú diákkal. Az osztálytársai
nagyon együttműködőek voltak és segítettek a nehéz sorsú diáknak és órák utn maradtak
korrepetálni.
A korábban említett és az itt részletesen ismertetett példából látható, hogy a
csoportpolarizáció hatása lehet pozitív és negatív egyaránt, ezért érdemes a döntéshozatal
folyamán tudatosítani ennek hatásait. Mivel a polarizációt a normák és az információtöbblet
egyaránt okozza, arra érdemes figyelni, hogy a fontos normák a vita során
megfogalmazódjanak, és sokoldalúan járjuk körül a döntési szempontokat