Versengés és kooperáció az

iskolai osztályban
Pedagógiai pszichológia és pedagógiai szociálpszichológia
2020. november 23.
Győri-Dani Dóra
A magyar iskolarendszer jellemzői
• Magyar iskolarendszer szelektív → kisiskoláskortól több
szempont szerint „válogatják” a diákokat
↓
A magyar iskolákban jellemző a versengés
• A hasonló teljesítményű osztálytársakkal való összehasonlítás
fokozza a versengési tendenciát → a teljesítmény növelésére
ösztönöz → megfelel az iskola céljainak
A versengés előnyei és hátrányai
Előnyök
• Személyiségfejlesztés
• Közösségfejlesztés → a külső csoporttal való versengés növeli
a csoporton belüli összetartást
• Egyszerű feladatoknál nő a teljesítmény
• Színesebbé, izgalmassá teheti az oktatást
Hátrányok
• Gyakran állandó vesztesei is vannak (esélyük sincs a
győzelemre) → negatív hatás az önértékelésre
• Ha túlzott szerepet kap, akkor nemcsak a vesztesek, hanem a
győztesek is a szorongást élhetnek át → csoportlégkör
romlása
Versengés vs. kooperáció
• A versengést gyakran a kooperációval állítják szembe → DE:
nem feltétlen kell választani a kettő közül
• Ahhoz azonban, hogy a munkavégzés során sikeresen
megállja valaki a helyét, mind a versengés, mind a
kooperáció elsajátítására szükség van
• Pl. továbbtanuláskor felvételi vizsga, munkahelyi pozíciók
elnyerése versengéssel járnak
• DE: a legtöbb pálya nem elképzelhető kooperáció nélkül
(pl. tanári pálya a kollégákkal való együttműködéstől a
szülőkkel való kapcsolatig nagyon sokrétű)
Kritikai az iskolai versengéssel szemben
• Gyakran a versengés káros hatásai miatt fogalmazódnak meg
→ az esélyegyenlőtlenséget és a személyiségre gyakorolt
károkat hangsúlyozzák
• DE: nem egyértelműen negatív a mérleg a személyiség
oldaláról → a versengésnek vannak személyiségfejlesztő
hatásai
• PLUSZ: a kooperációnak is vannak negatív formái
↓
Önmagában egyik sem káros vagy előnyös →
mérlegelendő: kik számára és milyen formában érdemes
alakítani a helyzetet?
Pozitív vagy negatív folyamat a versengés?
• Három tényező együttesen határozza meg
• A versengés tétje (aminek a megszerzéséért versengünk)
• Pl. a másik ember figyelme, elismerése, a csoportban
elfoglalt pozíció, az anyagi javak
• A versengés területe (az a szelete az életünknek, amiben
összemérjük magunkat)
• Pl. intellektuális teljesítmény, szépség, anyagi javak
birtoklása
• A versengés eszköze (az a mód, ahogyan a versengés folyik)
• Pl. verekedés, a másik becsapása, rivalizálás, a másiknak
nyújtott segítség
Pozitív vagy negatív folyamat a versengés?
• Pl. Ha az osztály alakulásának fázisában a tét a vezető pozíció
megszerzése, és ezt valaki az intellektuális teljesítményével szerzi meg
oly módon, hogy ő az, aki segíti a lemaradókat, akkor a versengést
pozitívnak tartják a tanárok
• DE: Ha ugyanezt a pozíciót a testi erő területén agresszióval,
verekedéssel, mások megfélemlítésével éri el valaki, akkor ez
rombolja a csoport életét, és az egyén szempontjából is negatív
• DE: nem önmagában a verekedés miatt → ha egy negyedikes
fiú azzal szerzi meg az osztálytársai bizalmát, hogy a felsős
agresszív diákoktól megvédi a barátait akár a verekedés árán is,
akkor a verekedés maga mint jelenség probléma, de a
versengés oldaláról nézve pozitív, építi mind az egyént, mind a
csoportot
Zárt- és nyílt verseny
• A versengés kimenetele szempontjából fontos,
• Zárt verseny: véges számú jutalom eléréséért folyik → csak bizonyos
számú jutalom áll rendelkezésre
• Minél kevesebb és vonzóbb a verseny tétje, annál kiélezettebbé
válhat a küzdelem, és előtérbe kerülhetnek a morálisan helytelen
eszközök
• Nyílt verseny: az egyik ember számára a tét elérése nem zárja ki a
versengő társat a jutalom eléréséből → az iskolai helyzetekben a
források mennyisége gyakran nem korlátozott
• Ált. az egyik tanuló által megszerzett tudás nem kisebbíti a másik
esélyét ugyanannak a teljesítménynek az elérésére ↔ a
gyakorlatban gyakran egymáshoz viszonyított osztályzatok
születnek
Csoportközi versengés és
együttműködés
Sherif cserkésztábor kísérletének pedagógiai
tanulságai
1. A versengés könnyen ellenségességhez vezethet,
amennyiben konfliktus áll fenn a versengők közt
2. Ez az ellenségesség fölérendelt célokkal oldható fel
3. Sokkal könnyebb az ellenségességet kiváltani, mint
megszüntetni
Szituatív tényezők a verseny vagy kooperáció
választásában
• Nyereség és veszteség aránya (a kooperatív viselkedés
sokszor azért érhető el nehezen, mert a társ kooperációja
esetén a dezertáló kiugróan nagy előnyökhöz jut) → Főleg,
ha a felek nem ismerik egymást, és egyszeri az interakció (pl.
felvételi vizsgán csalni)
• A másik személy várható stratégiája (mérlegeljük a társ
várható magatartását) → sorozatos interakció esetén a
versengő magatartásra versengéssel válaszolunk, míg a
kooperáció együttműködést vált ki
Optimális stratégia a partner kooperációjának
elnyerésére
1. Soha nem szabad elsőként versengeni
2. A másik fél versengő magatartására versengéssel kell válaszolni
3. Nem szabad haragot tartani, amint a másik áttér a kooperációra,
nekünk is kooperálni kell
4. Ne legyünk irigyek, ne bánjuk, ha a másik többet nyer, mint mi
5. Gondoljunk a következő interakcióra is, és a hosszú távú
nyereségeket tartsuk szem előtt
6. A nyereség-veszteség mátrixot úgy kell kialakítani, hogy a versengés
nyeresége ne legyen aránytalanul nagy az egyoldalú kooperáció
veszteségeihez képest
Előfordulási gyakoriság
• Az adott magatartás direkt jutalmazása és büntetése
befolyásolja az annak megjelenési gyakoriságát
• Az iskolában a tanárok nemcsak az elérhető jutalom
nagyságát szabályozhatják, hanem azt is megtehetik, hogy
egyoldalúan az együttműködő vagy versengő magatartást
jutalmazzák
• A versengő magatartás sokszor impliciten is megjutalmazásra
kerül, még ha a pedagógusnak nem is célja eredetileg annak
kiváltása
Kapcsolódó irodalom
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. Budapest,
Osiris, 2004. 296-308. o.