7.

TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ FEJLŐDÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT SZEMÉLYEKNÉL

1. Kommunikációs csatornák, eltérések értelmi akadályozottság esetén

2. A beszéd előtti kommunikáció
3. A beszédfejlődés jellemzői értelmileg akadályozott gyermekeknél
4. A beszéd fejlesztésének sajátosságai, lehetőségei az Irányelvi javaslat
szerint
5. Az alternatív kommunikáció jelentősége, formái értelmileg
akadályozott személyeknél

1. Kommunikációs csatornák, eltérések értelmi akadályozottság esetén

Kommunikáció:
 olyan kölcsönös megnyilvánulása az egyéneknek,
 ahol az egyének nyelvvel, mimikával, gesztussal vagy más motorikus
folyamatokkal értetik meg magukat.

KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

VERBÁLIS NONVERBÁLIS
 legbonyolultabb kóddal – NYELV- Vokális Nem vokális
rendelkezik (hangképző- és (hangképző- és
 a BESZÉD képessége velünk született beszédszervek által beszédszervektől
létrehozott) független)

1. Ökológiai csatornák:
mimika, gesztus,
szemkontaktus,
testmozgás és-tartás

2. Fiziokémiai
csatornák:
szaglás, ízlés, tapintás,
hőmérséklet

3. Motoros csatornák:
interperszonális
távolság, körny.
berendezése, önmagunk
kiállítása (ruha,
hajviselet)

 a nonverbális kom. az interakcióban jelentős szerepet játszik, aránya az

információk átadásában 65%, míg a verbális közlésé 35%.
 a nonverbális közlés jelentősen befolyásolhatja a verbális közlést
 a szociális kapcsolatteremtésben az első benyomások rendkívüli jelentőséggel
bírnak, ezek pedig túlnyomórészt nonverbális jelzéseken keresztül közvetítődnek

1
  a beszéd megjelenése előtt a nonverb. kom-nak az anya- gyermek kapcsolatában
kiemelkedő szerepe van, ez a gy. szem.fejlődésében is fontos tényező
 nonverb. kom. lelassult fejlődés miatt hosszabb ideig az egyetlen interakciós
lehetőség, hiányában: kom-s gátoltság, motiválatlanság, fogy-ság súlyosbodása
köv. be

 felnőttkorban a társ.beilleszkedés szempontjából fontos a nonverb.jelzések

vételének és adásának képessége

2. A beszéd előtti kommunikáció

Az anya beszéde kulcsfontosságú a gyermek fejlődése szempontjából:

 kommunikációjának különleges jegyei vannak:
o magasabb hangfekvés
o nagyobb hangsúlyozás
o mondatdallamok hosszabbak
 a gy. megnyilvánulásának az anya válasz szerepet tulajdonít, vagyis a társalgás
kiindulópontjaként értelmezi (azt gondolja, h válaszol neki)

 ahogy a baba kom-s lehetőségei változnak, úgy az anyáé is – vagyis fontos, hogy
legyenek elvárások a gyermekkel szemben
 az ért.ak. gyermeknél a szülő nem tudja, hogy kérheti-e ezt az elvárást

 nyelv előtti korszakban a legfőbb kom-s eszköz: a gesztusok, melyek kialakulása a

társalgás keretében megy végbe

 a nyelv megjelenésével a szülő leegyszerűsített beszédet alkalmaz (dajkanyelv)

 8. hónap körül a gyermek meglátja a tárgyat és utánanyúl

3. A beszédfejlődés jellemzői értelmileg akadályozott gyermekeknél

 az ért. akadályozottság majdnem kivétel nélkül együtt jár a nyelv elsajátításának

problémájával
 alulfejlettség okai:
o intelligenciahiány
o korlátolt hallás
o megfelelő mennyiségű, minőségű ingerek hiánya
o izoláció
o elutasítás
o túlzott óvás
 eltérések az ép fejlődéshez képest:
o lelassult fejlődés:
 nemcsak a beszéd megindulásának megkésésével kell számolni,
hanem az egész fejl-re jell. a meglassúbbodás
o gyenge kommunikációs szándék:
 gyenge jelzések a gyermek részéről, amit a család nem észlel, úgy
gondolják nincs szüksége, hogy interakcióba lépjenek vele
2
  elszokik a próbálkozástól
 feladat: olyan módszert választani számára, amely a beszéd
megjelenéséi biztosítja számára a kom-s lehetőséget (alternatív
kom.)
o beszédészlelés és megértés zavara:
 a megértés nehézségének tünetei:
 nem adekvát válaszok
 hibás fel.megoldás
 teljesítési bizonytalanság
 a feldolgozó rendszer hibáira utalnak:
 viselkedési prob. (mást csinál, mint amit kell, mert nem
értette meg)
 túl játékos (nem vesz részt a mesehallgatásban)
 lassabb beszédfejlődés, szűkös szókincs
 átlagosnál jobban torzított szavak

o hangok képzési torzítása:

 oka:
 hallási diszkrimináció fejletlensége
 kognitív terület gyengesége
 passzív funkciótréning: beszédszervek ügyesítése
 játékos gyak.: körny. hangainak utánzása

 pöszeség: a beszédhangok pontatlan képzése:

 hangok felcserélése (r helyett l)
 nem tiszta ejtés (nem perdül a nyelv r-nél)
 hangot kihagy
 előfordulása gyakori ért.ak. gy-nél
o tartalmi kifejezés szegényessége:
 a beszédbeli megnyilvánulások témái sokáig a saját magára
vonatkozó kijelentések
 hozzá kell szoktatni őket, hogy beszéljenek a múltban velük
történtekről, és hogy mit várnak a jövőtől (időfogalom kialakítását
segíti)
 jó alkalom: tanítás kezdetén a reggeli beszélgetés
o szűkös szókincs:
 első szavai: ami a gyermekkel és körülötte történik
 jellemző rájuk: túláltalánosítás, aluláltalánosítás, hibás párosítás
 fejlesztése: a mindennapi haszn. tárgyakat megnevezzük a
funkciójának gyakorlása közben
o diszgrammatizmus:
 a nyelvtani kategóriák használata nehézkes a kognitív képességek
zavar miatt
 a nyelvi bővítést nem úgy kell kezelni, mint tantervi anyagot,
hanem minden foglalkozáson érvényesülő feladatként
 Pl. ha a ceruza leesett az asztal alá, megnevezzük, hogy hova esett
o megrekedés alacsony közlési formáknál:
 a felnőttekre jell. társalgás az ő esetükben nem elvárhat szint

3
  képesek lesznek:
 kedvelt személy érzelmi állapotának felismerésére
 érzékenyen reagálni a negatív állapotokra
 megjegyzésekkel rávilágítani mások gyengeségeire,
erősségeire
 jelezni elvárásaikat, melyekkel kiegyensúlyozott életet
tudnak élni

4. A beszéd fejlesztésének sajátosságai, lehetőségei az Irányelvi javaslat szerint

Feladatok:
1.) Elő kell segíteni, hogy a beszédfunkciók kialakulása a lehető legkevesebb
visszamaradással jelenjen meg. Ezért fontos:
- a beszédösztönző légkör kialakítása,
- beszédmotoros gyakorlatok,
- fülönféle funkciógyakorlatok,
- hangképzés fejlesztése,
- akusztikus és optikus diszkriminációs gyakorlatok.
2.) Kezdettől arra kell törekedni, hogy gy-ben kialakuljanak alapvető szenzomotoros
előfeltételek a beszéd használatában. Ezek az előfeltételek:
- figyelem különféle ingerekre, ezek differenciálása
- a tárgyak tulajdonságainak látás, hallás, tapintás segítségével történő észlelése,
elkülönítése és általánosítása
- mozgásos tapasztalatszerzés és gazdagítás
- érzelmi kapcsolatok, odafordulás a beszélőhöz.
3.) Arra is törekszünk, hogy a gyermek saját szükségleteit, kívánságait, gondolatait
másoknak érthető nyelvi formában át tudja adni.

4.) A kommunikációra és beszédre nevelésnek tanulásra ösztönző környezetben kell

folynia:
- élénk és serkentő közlési formákat alakítunk ki a felnőttekkel, és a gyermekek
kortársaival.
- Olyan ismeretekhez vezetjük őket, melyek megfelelnek
befogadóképességüknek, segítik őket környezetükben eligazodni, és
tevékenykedésre, örömszerzésre vezetnek.

5.) A beszédnevelés az értelmi nevelés szolgálatában kell, hogy álljon azzal, hogy
konkrét megismerésen keresztül a tanulókat megismerteti a környezet jelenségeinek
nyelvi kifejezéseivel, fogalmakkal, megállapítások, ítéletek, elemi következtetések
nyelvi formáival.

Az ért.ak. iskolájában:
 az élő beszéd kialakítására
 egyszerű, adekvát használatának a begyakorlására kerül sor.
 a beszédnevelés több síkon folyik:
o „Beszédfejlesztés és környezetismeret” foglalkozás keretében az alsó és
középső szakaszon
o Általános feladatként a többi foglalkozáson
o Diákotthonban szervezett szakköri (klub) foglalkozásokon

4
 o Logopédiai korrekciós foglalkozásokon
 Az alsó szakasz még a beszédalakítás ideje, esetenként egyesek itt kezdenek el
beszélni,
 középső szakasz már a beszédhasználatban való gyakorlás, a nyelvtanilag helyes
beszédhasználat szakasza.

5. Az alternatív kommunikáció jelentősége, formái értelmileg akadályozott

személyeknél

Augmentatív és alternatív kommunikáció

 augmentatív: pótolni, kiegészíteni

 alternatív: nem verbális módon
 aug. kom-ra szorul az, aki átmenetileg v.tartósan nem rendelkezik funkcionális
beszéddel
 mindenki rendelkezik valamilyen komm.-val, de ez kiegészítésre szorul, amely
beszédtől eltérő módon történik

 célja:
o kommunikatív kompetencia helyreállítása
o kom-s diszkrepancia megszűntetése
o intell.kép-ek megtartása
o sikeres társ.integráció
 fajtái:
o dinamikus rendszer (segédeszközt nem igénylő)
o statikus rendszer (segédeszközt igényel)
o kombinált: totális v. komplex kom.

Dinamikus rendszerek:
 Az ember maga állítja elő a komm.-s jeleket, azért dinamikus (egész test részt vesz a
kom)
 Pozitívumai:

5
 ~ olcsó
~ kéznél van
~ középsúlyos, súlyos ÉF-ok is használhatják --> könnyen tanítható
 Negatívumai:
~ nem segíti elő az absztrakt gondolkodást
~ írásbeliség kialakulásához nem járul hozzá
~ értő környezetet feltételez
~ bizonyos szintű mozgáskorlátozottság mellett nem alkalmazható
 Komm.-s stratégiák:
o gesztusok, gesztusnyelvek:
- társadalmilag determinált: egyértelmű mindenkinek
- leggyakoribb formái: mutatás, rámutatása, igen, nem jelzés, közismert
gesztusok vagy 1-1 emberre vonatkozóan érthetők
o természetes jelnyelvek:
- siketek jelnyelve
- nincs közvetlen kapcsolat az adott kultúrával
o kézjelekkel kódolt anyanyelv:
- mesterséges
- oktatási céllal hozták létre – jól leképezi a nyelvtant
- nem használják
o módosított ideoszinkretikus jelek
o ujj – ABC (daktill): fonomimika:
- hang – betű kapcsolatot rögzítő módszer
- mozgás segít a hang előhívásában
o gesztussal, hangjellel v. szemhunyorítással közvetített ABC: leggyakoribb a
morze
o természetes beszéd (nem alternatív, legjobban érthető módszer)
o szájról olvasás, kézjelekkel, egyéb jelekkel érthetővé tett beszéd
- akik később váltak siketté v. nagyot hallóvá
o tadoma rendszer:
- általában siket – vakok szokták használni (csak üzenet fogadására
alkalmas)
Statikus rendszerek:
 eszközigényes, képekkel, piktogramokkal dolgozik
 Kép: valóság leképezése 2 dimenzióban
 Piktogram: elvontabb képek, leegyszerűsített forma (wc-n)
 Pozitívumai:
~ mozgáskorlátozottak is használhatják
~ nem szükséges hozzá értő környezet
~ nem igényel nagy oktatást
 Negatívumai:
~ az egyes rendszerek nagyon munkaigényesek
~ bizonyos helyzetekben nehezen használhatóak
~ drágák
 Fajtái:
o tárgyak szintjén való kom.:
- valódi tárgyakkal való komm.:
- miniatürizált tárgyak (reprezentálás):
o egyszerű képek szintje:

6
 -fotók, rajzolt képek, logók (tárgyak, szit.leképezése)
-rébusz nyelv: (szó egy része leírva + kép a másik része)
o bonyolultabb képek:
- elvont jelek – nincs köze a valósághoz, jól tanítható súlyos.ért.fogy.
- Bliss: jól kidolgozott, elvont rendszer, a nyelvtant is használja)
- Braille – írás: vakok

Kombinált rendszerek:
 Grafikus rendszerhez kézjelek kapcs. vagy Dinamikus jelekhez képet v. számítógépes
ábrázolást csatolnak
 Fajtái:
o Visual Phonics: (vizuálisan megjelenített hangok)
o kézjelek grafikus ábrázolása
o jelnyelvi jelek képeken
o mesterséges beszéd