KOMPLEX 5.

5. A pszichológiai mérőeszközök alkalmazási területei és típusai. Az intelligencia fogalma. Az

intelligenciamérési lehetőségei, az intelligencia kvóciens kialakulása. Az intelligencia
megközelítései.

1, A pszichológiai mérőeszközök alkalmazási területei és típusai

A pszichológiai tesztek között objektív teszteket és személyiségteszteket különböztetünk meg.

Az objektív tesztek Szokolszky Ágnes (2004) áttekintése alapján:

- a válaszok egyértelműen jók vagy rosszak
- megkülönböztetjük a képesség- és teljesítményteszteket:
 képességtesztek: egy meghatározott képességet vizsgálnak függetlenül attól, hogy az adott
képességet milyen helyzetben tanulta az egyén
 teljesítménytesztek: elsősorban egy tanulási helyzetben elsajátított tudás vagy teljesítmény
mérésére kialakított eszközök
→ egy speciális típusa a tudásszintmérő tesztek, melyek elsősorban a pedagógiai mérések
területén alkalmazott eljárások.
- az idődimenzió tekintetében megkülönböztethetünk:
 „speed” típusú teszteket: ezek időnyomásos tesztek, egyszerű feladatokat tartalmaznak,
amelyeket bárki képes megoldani, amennyiben elegendő időt hagyunk a feladat elvégzésére
azonban az idői korlát miatt az egyének között szóródnak a teljesítmények.
 „power” típusú teszteket: nincs idői korlát.
- az elvárt választípus alapján megkülönböztethetünk:
 verbális, azaz verbális választ igénylő teszteket.
 performációs, azaz cselekvéses (pl. rajzolást, mozgást) választ megkívánó teszteket.

Objektív tesztek
Idődimenzió Választípus
Képesség tesztek „Speed” tesztek Verbális tesztek
Teljesítménytesztek Performációs
„Power” tesztek
tesztek

1
 KOMPLEX 5.

2, Az intelligencia fogalma

Az intelligencia mérésének elsődleges nehézsége magának az intelligenciának a definiálásból

ered. Különböző elgondololások, különböző képességeket, tulajdonságokat (pl.: iskolázottság,
gondolkodási gyorsaság) tartanak számon fontos jellemzőként, így nehéz egységes kritériumot
találni az intelligenciával kapcsolatban. Ezzel együtt a meghatározás is nehézségekben ütközik.
Boring megfogalmazásában „az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek”, az
intelligenciamérések szempontjából ez lényeges meghatározás.
Az intelligenciatesztek lehetőleg mindenféle típusú feladatot tartalmaznak. Fontos, hogy
olyanoknak kell lenniük, hogy az eredményei egyezzenek a mindennapi tapasztalatok szerinti
„közös tudásunkkal”. A különböző feladatok teszik lehetővé, hogy azokat a személyeket is az
intelligensek közé sorolják, akik csak az egyik vagy a másik feladattípusban jók, de abban viszont
kiemelkedők. Tehát amire Boring meghatározása is épül: az intelligencia tesztek úgy vannak
operacionalizálva, hogy „megtalálják”, ki az, akit intelligensnek tekinthetünk.
A különböző szerzők által konstruált intelligenciatesztek egyforma megbízhatósággal különítik
el az értelmi fogyatékosokat a tehetségesektől, és ezek magasfokú egyezést is mutatnak. Amit
mérnek, valami közös dolog, mégpedig az értelmi színvonallal lényeges összefüggést mutató közös
dolog.

3, Az intelligenciamérési lehetőségei, az intelligencia kvóciens kialakulása, az intelligencia

megközelítései

Az intelligencia mérésével tudományos igényességgel elsőként Francis GALTON foglalkozott.

Az ő gondolkodására jellemző volt, hogy tehetségről és nem intelligenciáról beszélt. A tehetség
hatterében a döntően genetikai tényezőket vélt felfedezni. Véleménye szerint a tehetség egy és
oszthatatlan. Az intelligencia mérésére a kraniometria (koponyamérés) szolgált. Ez az elképzelés
egyértelmű kapcsolatot feltételezett az agy mérete, térfogata és az intelligencia fejlődése között.
A kraniometria kiemelkedő alakja Paul Broca volt. Őt követve a módszert alkalmazta egy másik
francia kutató Alfred BINET is, aki tanítványával és kollégájával Theodore SIMON segítségével
empirikus elemzéseket folytatott több kórház idióta és imbecilis betegeinek felmérésével. Azt
tapasztalták, hogy a kraniometria csupán minimális eltérést mutat. Ezt követően a francia
közoktatási minisztérium kérésére beiskolázást merő módszert dolgoztak ki, mely már nem a
kraniometrián alapult, hanem egy úgy nevezett „tanulási képesség szerinti diszkrimináló eljárás”-
on. További kutatásai alapján Binet megállapította, hogy az intellektuális képességek mérését

2
 KOMPLEX 5.

magasabb szintű pszichológiai folyamatokra kell helyezni, így azt gondolkodási- és

problémamegoldási feladatokkal lehetne mérni. Binet és Simon által 1905-ben publikált teszt 30
fokozatosan nehezedő feladatból állt. Majd ezt 1908-ban átdolgozták és kiegészítették, annak
érdekében, hogy a tételek a normál értelmi képességekkel rendelkező diákok számára se legyenek
túlságosan egyszerűek. Ez a tesztfeladatsor tekinthető az első pszichometriai megalapozottságú
intelligenciatesztnek. Az 58 feladatból álló skála fokozatosan nehezedő feladatai az egyes életkori
szintekhez illeszkedve követték egymást, mégpedig azért, mert a gyermekek fejlődése során az
egymás után megjelenő új funkciókat különböző életkorokban más-más feladatcsoportokkal lehet
vizsgálni. Így ennek alapján mérhetővé válik, hogy egy gyermek milyen életkornak megfelelő
feladatsorok megoldására képes, vagyis, hogy milyen szintű mentális korral rendelkezik. Harmadik
átdolgozása 1911-ben történt, a felmért életkori tartományt a 13 éves kortól egészen a felnőttkorig
bővítették valamint a feladatok pontozási szabályát is finomították.
A MENTÁLIS KOR kiszámítása azért jelentett nagy előrelépést, mivel az nem feltétlenül esett
egybe a gyermek tényleges életkorával, és éppen ez a kronológiai kor és a mentális kor közötti
különbség jelezte azt, hogy intellektuális fejlődésbeli lemaradásról vagy előrehaladásról van szó az
adott személynél. Binet számítási módja ugyanakkor némileg módosításra szorult, hiszen csak a két
érték közötti különbség nagyságát vette figyelembe. Viszont messze nem ugyanaz mondjuk 6
hónapnyi lemaradás egy 6 éves korú gyermeknél, mint például egy 10 évesnél. Mivel a mentális
fejlődés az élet során nem egyenletes, ezért inkább a lemaradás vagy előrehaladás arányát érdemes
kiszámítani. Ezt a szempontot emelte be Lewis William STERN metódusa, mely a mentális kor és
az élekor arányából (MK/ ÉK) számított, úgynevezett mentális hányados fogalmát használta az
intellektuális szint meghatározására. A mentális hányados tehát már egy viszonyszám, mely az adott
személy saját életkorához mérten fejezi ki az intelligencia alakulását. Ebből származik maga az
intelligencia kvóciens (IQ) fogalma is, melyet Lewis TERMAN vezetett be. Mindössze annyi
módosítást tett a számítási módot illetően, hogy 100-zal megszorozta a mentális hányados értékét a
könnyebb kezelhetőség érdekében (IQ = MK/ ÉKx100).
///Kiegészítő rész: IQ-ÖVEZETEK
o 130 fölött - nagyon magas
o 120-129 - magas
o 110-119 - átlagosan magas
o 90-109 - átlagos
o 80-89 - átlagosan alacsony
o 70-79 – határövezet
o 69 alatt - szélsőségesen alacsony///

3
 KOMPLEX 5.

Terman 1916-ban publikálta a Binet-teszt amerikai adaptációját, melyen több eredeti tételt
módosított valamint néhánnyal ki is egészítette azt, ez a változat Stanford-Binet Intelligencia néven
jelent meg.
///Kiegészítő rész: BUDAPESTI BINET
A Budapesti Binet-teszt 3-14 éves korú gyermekek esetén méri az általános intelligenciát. A
teszt próbái alapján intelligenciakort számolhatunk, az intelligenciakor és az életkor hányadosának
100-zal szorzott értéke az IQ mértékét adja meg, a fejlődési előny vagy hátrány számolható. A teszt
szerkesztése transzszekcionális, keresztmetszeti, azaz a gyermek vizsgálata során a teljesítményéről
több funkció alapján kapunk átfogó képet. A teszt jelentősen verbális túlsúlyú, a kezdeti próbái
inkább cselekvésesek, a későbbiek inkább absztrakt gondolkodást kívánnak meg, illetve egyes
pszichés funkciókhoz nem azonos számú próbákat rendelt az eredeti verzióban Binet. A Budapesti
Binet-tesztet kétszemélyes helyzetben pszichológus veszi fel. A tesztet a vizsgált gyermek
életkoránál egy évvel alacsonyabb próbaszinten kezdjük, majd ezután egészen addig haladunk
életkorban lefelé, amíg minden próbát helyesen megold, illetve addig haladunk felfelé, amíg adott
életkorhoz tartozó egyetlen próbát sem old meg helyesen. A Budapesti Binet-tesztben az
intelligenciakor kiszámításához 3 és 10 éves kor között minden életkorhoz 6 próbát rendeltek,
minden próba értéke 2 hónap az intelligenciakor kiszámításában, majd 11-12 és 13-14 éves korban
már 8 próba tartozik ezekhez az életkorokhoz, minden próba értéke 3 hónap. Ezeknek az összegét
adjuk hozzá az alapul vett értelmi korhoz, azaz ahhoz az életkorhoz, ahol minden próbát helyesen
megoldott a vizsgálati személy, így megkapjuk az intelligenciakort, mely alapján az IQ számolható.
A Budapesti Binet-teszt óvodáskorú gyermekek esetében a Snijders-Oomen intelligenciavizsgálat
IQ értékével (r=0,67), illetve a Goodenough-féle rajzkvócienssel (r=0,53) összefüggést mutat. A
teszt alkalmazásakor szükséges figyelembe venni a teszt enyhe felülmérését, illetve azt, hogy
hátrányos helyzetű, más nyelvi kultúrához tartozó, illetve nyelvi vagy beszédbeli akadályozottság
esetén a teszt verbális túlsúlya miatt inkább a nonverbális eljárások alkalmazása indokolt.///
Számítási példa:

4
 KOMPLEX 5.

Idővel az Amerikai Egysült Államok vált az intelligenciamérés középpontjává, még pedig azért,
mert az I. világháborús katonai sorozások idején tömeges méretű tesztélési eljárást alakítottak ki.
Ezt a kormányzati felkérést Robert Mearns YERKES és munkatársai teljesítették. Két csoportosan
felvehető tesztet hoztak létre Army Alpha és Army Beta néven. Az Alpha-változat egy verbális
intelligencia teszt volt, a Beta-változat pedig egy nonverbális. A Beta-változatot azzal vették fel,
akinek nem sikerült az Alpha-változat vagy írástudatlan volt, vagy nem tudott angolul. Az Army-
tesztek kiegészülve a Stanford-Binet-teszttel alkották a katonai sorozások felmérésének alapját.
Ezek a teszt eredmények összehasonlíthatatlanul nagyobb mintát jelentettek, mint amit eddig
korábban az intelligencia mérésével kapcsolatban elértek. Boring és Yerkes felfigyeltek az Army-
tesztek kiértékelése során a nagyon alacsony (10-13 év) mentális életkorra. Megállapították, hogy
az Army-tesztek készítése során nem vették figyelembe, hogy a teszt valójában nem a veleszületett
intelligenciát mérte, hanem az iskolázottság szintjét és az amerikai kultúra ismeretét. Továbbá a
tömeges, csoportos tesztelési helyzet és a szigorúan korlátozott idő szorongáskeltő hatása
alapvetően rontotta a teljesítmény színvonalát. Azonban az USA-ban ezt nagyon sok ideig nem
ismerték fel, és mivel a bevándorlók teljesítménye volt a legrossznak ítélt a fent említett tesztek
alapján (hiszen ők nem tudtak angolul, nem ismerték az amerikai kultúrát stb.) így egyre nagyobb
félelmet keltettek a bevándorlási hullámok, ennek a hibás következtetésnek az eredményeképp
vezették be Amerikában a 1924-ben a bevándorlási és fajvédő törvényeket.
A II. világháborút követően a katonaság mellett az iskolákban, munkaerő-kiválasztásban,
egészségügyben is prioritássá vált az intelligencia mérése, mely szükségessé tette a korábbi
tapasztalatok felhasználásával az új igényekhez igazodva egy új teszt kidolgozását.
Ennek értelmében hozta létre David WECHSLER 3 korosztály számára kidolgozott
intelligenciamérő tesztjét. Wechsler definíciója szerint „az intelligencia az egyéneknek az az

5
 KOMPLEX 5.

összetett és globális képessége, amellyel képesek célszerűen cselekedni, ésszerűen gondolkodni és a

környezethez hatékonyan alkalmazkodni”.
Az általa létrehozott intelligenciamérő teszt nem csak verbális feladatokat tartalmaz, hanem
performációs feladatokat is. Ezzel a mentális képességek egyetlen IQ-pontszámban történő
kifejezését meghaladva a verbális és a performációs próbák eredményei egymástól
megkülönböztethetőkké váltak. Így az intellektuális képességek árnyaltabb jellemzésére is mód
adódott, másrészt azoknál is lehetővé vált az intelligencia megbízható mérését, akik nem tudtak
olvasni vagy problémáik voltak a beszédmegértéssel.

A Wechsler-féle tesztek:
WPPSI-III (Wechsler Preschool an Primary Scale Of Intelligence)
- 2 év 6 hónapos kortól 7 év 3 hónapos korig alkalmazható
- nem igényel olvasás vagy írást
WISC-IV. (Wechsler Intelligence Scale for Children)
- 7 éves kortól 14 éves korig alkalmazható
WAIS-III. (Wechsler Adult Intelligence Scale)
- 18 éves kortól alkalmazható
Wechsler mérőeszközeinek felvételéhez általános szabályok kapcsolódnak ilyen a kezdés, a
visszafordulás, a megszakítás és a pontozás. A vizsgálati idő lerövidítésére, a gyermek vagy a
felnőtt fáradásának kiküszöbölése érdekében a különböző feladatok életkori és nehézségi szinteknek
megfelelően indíthatók.
A mérőeszköz újabb változatai nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a vizsgálati személy
maradéktalanul megértse a feladatot, így ha a korspecifikus kezdési pont valami oknál fogva nem
alkalmas a vizsgálati személy beléptetésére (mert nem tudta a bemelegít feladatokat megoldani),
akkor a visszafordulás szabályát kell alkalmazni, vagyis olyan szintre kell visszamenni, amin
megérti a feladatmegoldás logikáját. Ezt a szabályt gyakran értelmi fogyatékosoknál, vagy olyan
személyek esetében kell alkalmazni, akik nem járatosak a feladatmegoldások terén. A
megszakításra vonatkozó szabályok jelzik annak a kritériumát, aminek fennállásakor egy feladat
felvétele abbahagyható. Ennek elsődleges célja, hogy a vizsgálati idő csökkenjen, és ne frusztrálja
túlságosan a rossz megoldásokkal a vizsgálati személyt. Általában 2-3 rossz megoldás után
hagyható abba egy alteszt. A feladatok pontozása jó megoldásonként és a nehézségtől függően 1
vagy 2 pontot kap. Több feladat esetében az időmérés is szükséges, a kapott pontszámok annak

6
 KOMPLEX 5.

megfelel en adhatók, hogy mennyi idő alatt oldotta meg a személy a feladatot. A mérőeszköz újabb
változatai már nemcsak verbális és performációs mutatókat különböztetnek meg, hanem a
faktoranalitikus elemzések eredményei alapján általában verbális, perceptuális,
feldolgozásisebesség- és munkamemória-indexeket különböztetnek meg. Ezek alkotják az
összesített IQ-pontszámot. Fontos megjegyezni, hogy a 4 index páronként is összevethető, ami
kiváló lehet lehetőséget teremt a vizsgálati személy gyengeségeinek és erősségeinek becslésére.
Mindezek mellett ezek az összevetések a mérés megbízhatóságát és a differenciáldiagnózist is
segíthetik. Ez a fajta megközelítés az egyéni eredmények egymással történ összehasonlításán
alapul, ami egy másfajta megközelítést jelent, mint amikor a normákhoz hasonlítjuk az elért
teljesítményt.

WPPSI-III.:
4 éves kor alatt:
 4 alapfaladat:
Verbális intelligencia 2
altesztje:
 szókincs
 általános ismeretek
→ időbeli korlátozás nélkül
kerülnek felvételre
Performációs intelligencia 2
altesztje:
 mozaikpróba
 képrendezés
→ ezek nonverbális tesztek
→ a téri és fluidintelligencia mérését szolgálják
 1 kiegészítő vizsgálat:
 kép megnevezés próba
→ abban az esetben vehető fel, amikor valamelyik alap alteszt kevésbé alkalmas a gyermek
képességeinek felmérésére.
 Járulékos index:
 feldolgozási sebesség
 általános nyelvi készségek indexe

7
 KOMPLEX 5.

4 éves kortól 7 év 3 hónapos korig:

 7 alapfeladat alteszt:
Verbális intelligencia altesztje:
 szókincs
 általános alapismeretek
 szótalálási feladat
Performációs intelligencia altesztje:
 mozaikpróba
 képrendezés
 mátrixgondolkodás
Kódolás
→ meghatározott időn belül
→ a feldolgozási sebesség indexét
adja
→ helyettesítő feladata:
szimbólumkeresés
 5 helyettesítő alteszt:
 szimbólumkeresés
→ kódolást helyettesítheti
 közös jelentés
 általános megértés
 képrendezés
 képkiegészítés
 2 választható alteszt

→ WPPI-III-nál számítható:
- az
- alteszteken elért pontszám, - az IQ összpontszám,
- a verbális és performációs IQ- - a feldolgozási sebesség index,
pontszámok, - nyelvi készségek index.

WISC-IV:

8
 KOMPLEX 5.

→ 15 teszt alkotja: 10 alapteszt és 5 kiegészítő teszt.

Verbális intelligencia altesztje:
3 alapteszt:
 szókincs
 közös jelentés
 általános megértés
2 kiegészítő teszt:
 szótalálás
 általános ismeretek
Perceptuális intelligencia altesztje:
3 alapteszt:
 képifogalom alkotás
 mozaikpróba
 mátrixgondolkodás
1 kiegészítő teszt:
 képkiegészítés
 feldolgozási sebesség
2 alapfeladat:
 kódolás
 szimbólumkeresés
1 kiegészítő feladat:
 áthúzás
 munkamemória:
2 alapfeladat:
 betű-szám szekvencia feladat
 számemlékezet
1 kiegészítő:
 számolási feladat

WISC-IV-nél 5 index számítható:

 verbális IQ  feldolgozási sebesség
 perceptuális készségek  munka memória index

9
 KOMPLEX 5.

 IQ összepontszám

RAVEN
A Raven-féle Progresszív Mátrixok első változatát több mint 60 éve dolgozták ki. A nem
verbális mérőeszköz első változatát az 1938-as Stanadard Progresszív Mártixok (SPM: Standard
Progressive Matrices) jelentette, amit a mérőeszköz színes változata 1947-ben a Színes Progresszív
Mátrixok (CPM: Coloured Progressive Matrices) követett. A Színes Progresszív Mátrixokat
gyermekek, idősek és értelmileg sérült személyek felmérésére dolgozták ki. A magasabb
intellektuális képességek mérésére a mérőeszköz nehezített változatát dolgozták ki: Advanced
Progresszív Mátrixok (APM). A későbbiekben a mérőeszközök különböző változatait (SPM, CPM,
APM) többször is átdolgozták.
A progresszív mátrixokat a mérőeszköz kidolgozója, John Raven „a megfigyelőképesség és a
világos gondolkodás tesztjeként” írta le. A mérőeszköz elnevezésében szereplő mátrixok szó a
feladatok jellegére utal, mivel a gondolkodási képesség és az okfejtés különböző mátrixok
törvényszerűségeinek felismerésével történik. A progresszív szó pedig arra utal, hogy a feladatok
egyre nehezedő sorrendben következnek, elősegítve ezzel a problémák megoldásához szükséges
rávezetést és tréninget. A progresszív mátrixok mellett érdemes megemlítenünk a Raven-féle
Szókincsteszteket is, amelyek a verbális megértés és kifejezés megbízható mérőeszközei.
A szókincsteszteknek három változata ismeretes:
1. a Crichton Szókincsteszt (CVS: Crichton Vocabulary Scale), melyet általában a Színes
Progresszív Mátrixokkal (CPM) használnak;
2. a Mill Hill Szókincsteszt (MHV: Mill Hill Vocabulary Scale), melyet a leggyakrabban a
Standard Progrsszív Mátrixokkal alkalmaznak;
3. a Mill Hill Szókincsteszt Időskori Változata (MHV Senior Form), melyet leginkább a
Nehezített Progresszív Mátrixokkal szoktak alkalmazni.

10
 KOMPLEX 5.

A hatékony mérés biztosítása érdekében pl. a kitöltése ne legyen túl hosszú és fárasztó a mérő
eszköz különböző változataiból választhatunk.

Charles SPEARMAN az általános intelligenciafaktort két részre osztotta: a következtetéses

logikai képességekre, az ún. eduktív képességekre, valamint az információ tárolására és
előhívására utaló reproduktív képességekre.
Eduktív mentális képességek: a jelentésbeli rendezőelvek felismerésének képessége, az új
belátásokat, valamint olyan összefüggések azonosítását, amelyek elsőránézésre nem biztos, hogy
nyilvánvalóak. Ezek a képességek többnyire nonverbálisak.
A reproduktív képességek: ezzel szemben többnyire verbálisak, és az információk előhívásán és
tárolásán, valamint az ezekkel végzett műveletek explicit tudásán, verbalizálásán alapulnak.
Az eduktív képességek feltárására a Raven-féle Progresszív Mátrixok, míg a reproduktív
képességek megbízható feltárására a szókincstesztek alkalmazhatóak.

A Standard Progresszív Mátrixok (SPM):

- 5 sorozatból áll: A, B, C, D és E
- minden sorozatot 12 megoldandó probléma alkot, így a teljes standard feladatok száma 60
- a feladatok egyre nehezednek, ez az elrendezés a feladatok megértését, tréningjét segíti
- a feladatok különböző geometriai szimbólumok sorozatát tartalmazzák, amelyek valamilyen
szisztematikus változásokon mennek át
- a szimbólumok 3 sorba és 3 oszlopba rendeződnek, de úgy, hogy az utolsó oszlop, utolsó
sorában található elem hiányzik
- a vizsgálati személynek fel kell ismernie a vízszintes és a függőleges változások természetét,
és ki kell választania az alul szereplő 8 válaszlehetőségből azt az egyet, ami a hiányzó
szimbólumnak megfeleltethet
- az egyes sorozatok eltér problémamegoldásra épülnek, így az 5 sorozat öt különböző
lehetőséget teremt a problémamegoldó gondolkodás, valamint az intellektuális kapacitás
feltárására.
A Színes Progresszív Mátrixok (CPM)
- 3 sorozatból áll: A, Ab és B. Mindhárom sorozat 12 megoldandó problémából áll, így
összesen 36 feladatot tartalmaz. a feladatok itt is nehezednek

- a színek alkalmazása a feladatok megoldását a fiatal gyermekek számára vonzóbbá teszi,

figyelmüket hosszabb ideig képes lekötni

11
 KOMPLEX 5.

- általában már 6 éves kortól felvehető , és a nemzetközi tapasztalatok alapján 12 éves korig
kiválóan alkalmazható

- két formában kerülhet felvételre: összefűzött könyv alakjában, és táblaformátumban

→ a tábla formátumnál az egyes feladatok önállóan is kézbe vehetőek és elmozdítható

válaszlehetőségeket tartalmaznak, amiből a kiválasztott megoldást be lehet helyezni a
megoldásra váró helyre.
A Nehezített Progresszív Mátrixok (APM):

- két külön álló tesztfüzetből áll.

→ az első tesztfüzet (APM-I): 12 feladatot tartalmaz, ezt sokszor a feladatok begyakorlására

használják, segítéségével a kitöltő képességei egyszerűen besorolhatóak az alacsony (a
populáció 10%-a), átlagos (a populáció 80%-a), és magas (a populáció 10%-a) intellektuális
képességek közé, így könnyen eldönthető, hogy a standard változat (SPM) vagy a nehezített
változat második füzete kerüljön felvételre.
→ a második (APM-II) 36 feladatot tartalmaz.

Snijders-Oomen-féle nonverbális intelligenciavizsgálat (SON-teszt)

- 1943-ban jelentette meg első változatát N. Snijders-Oomen holland pszichológusnő.

- A szerző olyan nem-verbális intelligenciateszt megalkotását tűzte ki célul, siket gyermekek
számára, amely kiküszöböli az akkor ismert performációs tesztek egyoldalúságát.
- 1958-ban átdolgozta a tesztet és kibővítette külön hallók és külön siketek számára
alkalmazható standardizált változatra.
- Főként hallássérült és a verbális kommunikációban egyéb okok miatt (beszédfejlődési zavar,
mutizmus, szorongás, autizmus, értelmi fogyatékosság) gátolt gyermekek vizsgálatánál
alkalmazzák.
- A 70-es években faktoranalitikus vizsgálatot követően újra átdolgozták a tesztet az életkori
határok bővítése után két részre bontották:
 SON2 féléves kortól 7 éves korig
 SSON 7-17 éves korig.
- A teszt 1958-as változatának hazai adaptálását 1962-ben Csányi Yvonne végezte.
- A SON teszt egyéni vizsgálat formájában alkalmas a gyermekek vizsgálatára.

12
 KOMPLEX 5.

- Összetett, a Wechsler-féle tesztek konstrukciójához hasonlóan longitudinális szerkesztésű

elvű, viszonylag kultúrához igazságos eljárás.
- Egy feladatsort kivéve (Mozaik) időfaktor mentes.
- A teljesítmények értékelése a deviációs IQ-val történik, standard pontok alapján.
- A standard pontok alapján megadható a személyek intelligencia profilja is, ezek mellett
lehetőség van gyermek szubtesztkorainak és intelligencia korának megállapítására.
- Komplex módon képes:
 a képi asszociatív gondolkodás,
 a szemléletes kombináció mérése,
 a klasszikusnak mondható formaészlelés,
 emlékezet feltárására.
- Egyes pszichés funkció mérésére két szubteszt szolgál, így a teszt két paralel, egymástól
függetlenül és/vagy együttesen felvehető sorozatra bomlik a P és a Q sorra.
- Egy vagy két ülésben is felvehető.
- Kétféle instrukciót tartalmaz:
 halló gyermekek számára verbális
 siket gyermekek számára: egyszerű, gesztusokkal kifejezhető
- A teszt 8 szubtesztből áll:

///Kiegészítőrész: A személyiségmérés projektív technikái:

a személyiség pszichoanalitikus megközelítésén alapuló vizsgálati módszerek a tudattalan vágyak, a
motivációk, és a rejtett konfliktusok feltárásának eszközei.
1. Rorschach-próba
o A teszt alkalmazható mind az egészséges, mind a szomatikus és pszichés problémákkal
küzdő kliensek személyiségének struktúrájának, pszichodinamikájának feltárására.
o A teszt ingeranyaga 10 tábla, amelyen megközelítően szimmetrikus tintafoltokat tartalmaz, a
vizsgálati személy a teszt folyamán jelentést ad ezeknek a foltoknak.

13
 KOMPLEX 5.

o A tesztet elsődlegesen felnőttek vizsgálatára tervezték, de gyermekek körében is

alkalmazzák.
2. Tematikus Appercepciós Teszt (TAT)
o A vizsgálati személy tudattalan fantáziáinak elemzését, látens szükségleteinek feltárását és
értelmezését segíti a teszt.
o A többértelmű képeket a személy az appercepciójának (az a készség, hogy a világot a
korábbi tapasztalatoknak megfelelően észleljük) megfelelően értelmezi, belevetíti személyes
élményeit, szükségleteit, majd a vizsgálatvezető a személy képek sorozatáról alkotott
történeteit értékeli.
o A gyermekek számára kialakított változat (CAT) 3-10 éves gyermekek vizsgálatára
alkalmas, a CAT táblákat úgy alakították ki, hogy a gyerekek könnyen tudjanak azonosulni
a szereplőkkel. A teszt ingeranyaga 10 kép, melyeken állatok láthatók különböző társas
helyzetekben.
3. Szondi-teszt
o A személy projekciós hajlamira alapozva, különböző manifeszt ösztönbetegekről készült
fényképek rokonszenv és ellenszenv szerinti kiválasztása nyomán következtet a vizsgálati
személy ösznönéletére.
o 48 fényképből áll.
4. Projektív rajztesztek
o Az instrukció keretein belül a vizsgálati személynek szabad az önkifejezése, vagyis a azt és
úgy rajzolhat meg, amit és ahogyan akar.
o A rajztesztek instrukciója minimális mértékben befolyásolja a rajzot, illetve a lehető
legkevesebb információt adja a vizsgált személy számára.
o Gyakran alkalmazott eljárások
▪ az emberalak

▪ a család, az elvarázsolt család

▪ az állatok

▪ a fa vagy a ház ábrázolása diagnosztikus eszközként, vagy terápiás segédeszközként

5. Projektív játékteszt
o A gyermekek sajátos nyelve és aktivitása a játék, a gyermek gondolatvilága és érzelmei
leképeződnek a játékban.
o A leggyakrabban alkalmazott játéktesztek a Világjáték és a bábjátékok.////

4, Az intelligencia megközelítései

● Spearman → szerint az általános intelligencia, azaz a g-faktor felelős minden területen elért

teljesítményért, azaz aki az egyik teszten jó eredményt ér el, az egy másik teszten is magasabb
teljesítményt nyújt. Emellett azonban feltételezett egy speciális, s-faktort is, amely azokért az

14
 KOMPLEX 5.

eltérésekért felel, amit nem tudunk a g-faktorral magyarázni, ezek azonban az adott tesztre
jellemző sajátosságok.

● Thurstone → később hét különálló faktort azonosított, melyeket elsődleges mentális

képességeknek nevezett, vagyis nem egy általános intelligencia létezik, hanem egymástól
független képességek.

● Carroll → hierarchikus modelljében mind a g-faktor, mind pedig a csoportfaktorok

létjogosultságát jeleníti meg.

● Cattell → intelligencia modelljében meghatározza a fluid intelligencia és a kristályos

intelligencia faktorait. Fluid intelligencián a nonverbális, absztrakt újszerű problémák

megoldásának képességét, míg kristályos intelligencián a korábban elsajátított tudást, a tanult
képességeket érti (a nonverbális tesztek elsősorban a fluid, míg az iskolában szerzett tudásra
épülő tesztek a kristályos intelligencia faktorán terhelődnek).

15