Lánygyermekek világnapja

Október 11-e a lánygyermekek nemzetközi napja. Az alkalom arra hívja fel a figyelmünket,
hogy 2022-ben a világ számos pontján még mindig hátrányból indulnak az életben azok a
gyerekek, akik lánynak születnek.
Az UNICEF az ENSZ Gyermekalapja, amelyet az ENSZ Közgyűlése 1946-ban hozott
létre azzal a céllal, hogy segítsen a II. világháború utáni Európában fagyoskodó, éhező és
beteg gyerekeken, ételt, ruhát és gyógyszert juttasson el hozzájuk. Az UNICEF ma az ENSZ
szakosított szervezete, tevékenységét 1965-ben Nobel-békedíjjal ismerték el. Számos más
feladatával egyetemben az UNICEF a világ minden táján kormányokkal, partner
szervezetekkel és gazdasági szereplők bevonásával küzd a leánygyermekek esélyeinek
növelése érdekében.
A lánygyermek hátrányos helyzete, nemi megkülönböztetése az élet számos területén
megmutatkozik: mikor és kivel házasodhatnak, részesülnek-e oktatásban, hozzáférnek-e az
egészségügyi szolgáltatásokhoz, vállalhatnak-e munkát.
Minden évben 12 millió lányt adnak 18 éves kora előtt férjhez, véget vetve ezzel a
gyermekkoruknak, s megfosztva őket egy szabadon választott, független, önálló élet és
többnyire a tanulás lehetőségétől is. Emellett globálisan 130 millió 6-17 év közötti lány
egyáltalán nem jár iskolába, világszerte pedig négyből egy 15-19 év közötti lány egyáltalán
nem dolgozik és nem is tanul. Összehasonlításként, ez az arány a fiúknál tízből egy. Az
UNICEF munkásságának eredményeként az elmúlt évtizedben globálisan 15%-al csökkent a
gyerekként férjhez adott lányok száma, így ma már „csak” ötből egy lányt kényszerítenek
házasságra a 18. születésnapja előtt. Csökkent a fiatalon édesanyává váló lányok száma is,
míg 1995-ben 1000 15-19 év közötti lányra 65 szülés jutott, mára ez a szám 43-ra
mérséklődött. 1998 és 2017 között az iskolából kimaradó lányok száma 37,5 százalékkal
csökkent. Jelentős eredményeket sikerült elérni az írástudatlanság felszámolásában is: 1995
és 2016 között 42%-al lett kevesebb a 15-24 év közötti írástudatlan nő. Másik súlyos
probléma a nem erőszak kérdése, amelynek megközelítőleg 15 millió 15-19 év közötti nő
esett már áldozatul az élete során. Ehhez a témához köthető az az adat is, hogy globálisan a
10-19 évesek körében az új HIV fertőzések áldozatai 74%-ban lányok.
Magyarországon a lányok helyzete és lehetőségei egészen mások, mint a harmadik
világ országaiban. Mégis az UNICEF a magyar leánygyermekek esélyegyenlőségért is küzd.
2019-ben például egy könyvbemutatóval egybekötött jótékonysági talkshow-t tartott a
Radnóti Tesla Laborban. A Nőnek kódolva – Anya-lánya bizalmasságok című eseményen
négy ismert édesanya (Hámori Eszter, Hámori Ildikó, Hernádi Judit, Kováts Adél) és lányaik
(Bajor Lili, Szinetár Dóra, Tarján Zsófi, Kováts Rozi) beszélgettek önbizalomról, nőiességről,
nővé válásról. Az önbizalom kódja lányoknak című könyv a Líra Könyv Kiadócsoport ifjúsági
kiadója, a Menő Könyvek gondozásában, a kötet szintén ezzel a témával foglalkozik. A könyv
és az este bevétele is az UNICEF Magyarország gyerekekért végzett munkáját támogatja.
Az elmúlt 25 évben számos területen javult a lányok helyzete, de bőven van még
tennivaló, amelyről az UNICEF statisztikái is tanúskodnak. Az oktatás, az egészségügy, a
média és a politika területén tevékenykedőknek együttes feladata, hogy a lánygyermekek is
egy diszkriminációmentes világban éljenek, valamint egyenlő esélyekkel és lehetőségekkel
indulhassanak el az életben.

Felhasznált irodalom
UNICEF hivatalos oldalának adatai