Szövegértési feladat

Hernani „csatája” és a romantikus dráma

1830. február 26-a emlékezetes dátum a Comédie Française [komedi franszez] (a francia nemzeti
színház) történetében. Ezen a napon mutatták be Victor Hugo Hernani című drámáját, amely merőben
új fordulatot adott a francia színháznak, színműírásnak, játékstílusnak s a drámai verselésnek.
Az előadást rendkívül nagy érdeklődést előzte meg. A publikum két pártra szakadt. Az egyik a régi
klasszikus dráma hagyományainak védelmében vonult fel, és már eleve elhatározta, hogy ha kell,
botrányba fullasztja Victor Hugo merész, romantikus drámakísérletét. A másik párt – élén Théophile
Gautier-val [teofil gotyié] – Hugo testőreként jelent meg a színházban. Gautier ez alkalommal rikító
vörös mellényt öltött, és ujjai között meglehetősen kihívóan, nehéz, elefántcsontgombos botot
pergetett. Egyébként Victor Hugo egész baráti köre ilyen harcias öltözékben jelent meg az előadáson. A
jelszó ugyanis ez volt: „Meghökkenteni a polgárt!”. Ezt a célt mind a baráti körnek, mind Hugo
darabjának sikerült teljes mértékben megvalósítania. Az Hernani egy száműzött főúrról szólt, aki egyben
a spanyol hegyek legrettegettebb banditavezére. [...] Bizony véres rémdráma volt ez, amelyet a
„klasszikus párt” percenként szakított meg füttyeivel, pisszegésével és lábdobogásával. E tüntetésre
Gautier vörös mellényesei nem egyszer botütésekkel feleltek. Az ellenpárt se volt rest, ütleget ütleg
követett úgy, hogy mire az előadás véget ért, jónéhány sebesült és megszámlálhatatlan bevert cilinder
tanúsította: az Hernani-előadás nemcsak az esztétikai, irodalmi elvek, hanem az öklök és sétabotok
csatája is volt.
Tulajdonképpen min háborodott fel úgy a publikum egy része, és miért lelkesedett olyannyira a másik?
A dráma meséje távolról sem oly igényes, hogy megérdemelte volna e komoly összecsapást. Nem is
erről volt szó... Barátok és ellenfelelek egyaránt felismerték, hogy az Hernani rémtörténete új, merész
kísérlet a megmerevedett, unalomig ismételt klasszikus sablonok felszámolására. A fiatal mesterek már
elunták a görög, latin hősöket, az égből leereszkedő félisteneket, tehát mindazokat a témákat, amelyek
immáron másfél évszázada uralkodtak a Comédie Française színpadán. Valami nyersebb, erőteljesebb,
szenvedélyesebb hangot kívántak meghonosítani e deszkákon, még ha ez a merészebb hangvétel
sértené is a finomkodó publikum ízlését. Az ifjú romantikus mesterek, élükön Victor Hugóval fel akarták
számolni a klasszikus mérséklet, egyensúly holt törvényeit, és úgy vélték, az egyensúlyt csak akkor tudják
kibillenteni, ha a dráma serpenyőjét a csapongó képzelet, a viharos szenvedély, a robbanásig feszült
indulat friss romantikájával mozgatják meg. [...]
Az Hernani „csatáját” végül is Victor Hugo és hívei nyerték meg. A romantika szabad, szenvedélyes
szelleme beköltözött a színházakba. A győzelem hamarosan külföldön is éreztette hatását. [...]
Felmerül a kérdés: vajon a történelem egy-egy való korszakát ábrázolják-e ezek a romantikus drámák?
Bízvást mondhatjuk, hogy nem. E művek szalmalángsikerét elsősorban merész újszerűségük és aköltői
nyelv biztosította, mely a valószínűtlenséget, a képtelenséget, a rémdráma fordulatait a vers
muzsikájával, a költői dikció (nyelvezet) hajlékony, zengzetes dallamával vonta be.
Nem véletlen, hogy e művek zeneisége a 19. század egyik legnagyobb drámai muzsikusát megragadta.
Giuseppe [dzsuzeppe] Verdi megzenésítette az Hernanit; az opera olaszos változatban az Il Trovatore, a
mi szóhasználatunk szerint a Trubadur címet kapta.
(Balassa Imre – Gál György Sándor: Operák könyve)
Szövegértési feladatok:
1. Mit jelentenek a következő szavak? (3 pont)
 cilinder
 publikum
 trubadúr
2. Mi alapján oszlott meg a közönség az előadáson? (1 pont)
3. Melyik tábor nyerte meg az „öklök és sétabotok csatáját” és melyik az Hernani csatáját? (2 pont)
4. A klasszikus dráma mely jellemzőit emeli ki a szöveg? (3 pont)
5. Az alábbiak közül melyik nem jellemzi a romantikus drámát? (1 pont)
 valószínűtlen fordulatok
 mértékletesség
 csapongó képzelet
 hajlékony, zengzetes költői nyelv
6. Milyen a „dráma serpenyőjének” helyzete a klasszikus és milyen a romantikus drámában? (2 pont)
7. Igaz vagy hamis? (5 pont)
 Az Hernani előadásán harcias öltözékben jelent meg a két táborra szakadt közönség.
 Az Hernani és a rémdrámák hosszú életű sikerüket merész újszerűségüknek és a dallamos költői
nyelvnek köszönhetik.
 A Comédie Française törzsközönsége elhatározta, hogy botrányt fog csinálni.
 A francia drámaszerző spanyol környezetben játszódó darabja alapján olasz muzsikus írt operát.
 Az Hernani fő erénye a gondosan kidolgozott történet.
8. A „világot jelentő deszkák” megnevezéssel is szokás a színpadot illetni. Mit gondolsz, miért? (1 pont)
9. Készítsd el a szöveg tartalmi vázlatát! (3 pont)
10. Határozd meg a kiemelt szavak szófaját! (5 pont)