KÖNYVTERMÉS
Kaku és a hipertér
Savanyú almába haraptam, amikor nekiálltam
Michio Kaku Hipertér című műve kritikai elem­
zésének. A mű hátoldalán a Washington Post
méltató sorait olvashatjuk. „Varázslatos hatású
könyv ... az olvasó beleszédül..." stb. Nos, a
Washington Post zsurnalisztája aligha fizikus,
és aligha történész, mert bizony Kaku könyve
tele bosszantó tévedésekkel, mindkét diszciplí­
na területéről.
Kaku ismert figura, ismertterjesztö filmekben
gyakran tűnik föl, én még soha nem találtam
benne semmi eredetit, vagy előremutatót, de el­
fogadtam afféle tudományos showman-nek.
Egy rendkívül felületes, zavaros, az alapvető fo­
galmakat (pl. tömeg és anyag) bántóan és kö­
vetkezetesen összekeverő szerző, akinek mel­
lesleg a történelemszemlélete (is) elképesztően
elavult.
Néha nehéz persze megállapítani, hogy va­
jon nem valamilyen fordítói hibáról van-e szó,
vagy Kaku saját tévedéséről. A11. oldalon ezt
olvassuk: „Az űrből nézve... a Föld tengelye
23 fokkal megdől a függőlegeshez képest (füg­
gőleges alatt most a Föld Nap körüli pályájára
merőleges iránytértjük}." Minden elemi iskolás
gyerek azonnal tudja, hol a hiba! A pályaellip­
szis nagytengelyéhez (ez itt most rossz szóval
a függő/eges!) képest, de az ellipszis síkjában,
és nem arra merőlegesen mérendő a 23 fok
tengelydőlés. Ez akkor is így van, ha a Föld
forgástengelye valósban átdöfi a keringési sí­
kot. Kaku az évszakok váltakozását magyaráz­
za, és abban a keringési síkból való „kilógás"
nem játszik szerepet, csak a nagytengelyhez
képest való elhajlás.
Nézzük Kaku történelmi ismereteit először!
Idézet az 51.oldalról: „Az 1848-ban lezajlott de­
monstrációk és felkelések egy másik német,
Karl Marx írásainak eredményeképpen alakul­
tak ki..." Megint elegendő egy elemi iskolás is­
mereteit alapul venni: az akkor még szinte isme­
retlen, 30 éves Kari Marxnak (1818-1883) az
1848-as polgári forradalmakhoz még édeske­
vés köze volt. 1848 februárjában jelenik meg a
Kommunista Kiáltvány, abban a hónapban tör ki
Párizsban a forradalom. Aligha ennek a műnek
a hatására... Mint ahogy a „népek tavaszának"
ideológiai vezércsillaga sem a proletárforrada­
lom hirdetőjének eszmeisége, hanem az 1789-
es Nagy Francia Forradalom által megfogalma­
zott elvek. Magyarországon pedig még inkább a
nemzeti függetlenség eszméje, ami éppenség­
gel ellentétes Marx nemzetköziségével.
A 219. oldalon megtudjuk, hogy a Nagy Fran­
cia Forradalom idején a parasztok elfoglalták
1 1 0 0 • É L E T É S T I M O
Albert Valéria rovata
Párizs és bevették a Bastille-t. Kedves Kaku, ott Másutt azt írja:
bizony paraszt alig lehetett 1789. július 14-ének
délutánján. Sans-culotte, azaz „térdnadrágos"
kispolgár annál több. Ez nem parasztlázadás
volt, hanem polgári (orradalom.
A 281. oldalon megismétli a történelemtudo­
mány régi, poros-avítt, vulgármarxista zagyva­
ságát a korai „rabszolgatartó" társadalmakról.
Ezeket még Marx sem tartotta rabszolgatartók­
nak, elég csak utalnom nála az ázsiai termelési
mód (formáció) fogalmára, bár ma már nem ta­
nítják. Kaku azért érdekes „eset", mert japán, és
éppen japán történészek vetették föl először
azt, hogy a koraókorí nagy műveket, pl. az
egyiptomi píramisokat nem rabszolgák építet­
ték, nem is erőszakkal kihajtott parasztok, ha­
nem profi, jól fizetett mesteremberek, és e mű­
vek egy korai, kollektív társadalom pszichológi­
ájából vezethetők le. Kiindulási pontjuk az volt,
hogy a piramisok vagy a kínai Nagy Fal környé­
kén nem találtak tömegsírokat.
0.
1 • 0,
• E O M X N Y O S H O N Y V T X R
\Y\ • i vaku
l
[ér
A testet, ezért a fejet, lábat profilból, míg a testet
!
1 u>
Ugyanitt, a 281. oldalon Kaku a lovak és ökrök
háziasitásáról ir. Városlakóknak: az ökör nem
más, mint herélt szarvasmarha bika.
Közép- és Dél-Amerika történetéről is hiá­
nyosak Kaku ismeretei. „Az azték civilizáció
évezredeken át virágzott Közép-Mexikóban."
- írja. Nos, az aztékok birodalma 1428-ban jött
létre, három város, Tenochtitlan, Texcoco és
Tlacopam szövetsége által. Tenochtitlant, a
mai Mexikóváros elődjét csak száz évvel ko­
rábban, 1325-ben alapították. Hol virágzott év­
ezredeken át az aztékok birodalma? Éppen az
a döbbenetes, hogy ilyen rövid idő alatt (a bu­
kásig, 1521-ig, 200 év alatt!) ekkora eredményt
tudtak elérni!
M A N Y • 2012 3 5
hetven évbe fe//ef(.amíg
Faraday és Maxwell után Edisonnak ... sikerült
az elektromágneses erőt gyakorlati célokra fel­
használni." Számoljunk! 1879: villamos erőmű
és szénszálas izzólámpa. (Két év múlva, 1881-
ben Budapesten (!) villanyárammal kivilágítanak
egy utcát Ferenc József császár látogatásának
tiszteletére.) Maxwell négy differenciálegyenle­
te: 1865.1865-1879: ez bizony csak 12 év! Fa­
raday elektromágneses indukciója: 1831. Ha in­
nentől számolunk, akkor is csak 48 év.
Kaku el-eltéved a művészettörténet világában is!
Az 58. oldalon látunk egy részletet a híres bayeux-í
falikárpitról. A szerző nem írja, de a 68 méter hosz-
szú, 46-54 cm széles szőnyeget Hódító Vilmos
győzelmét, az 1066-os hastingsí csata jeleneteit
ábrázolja, a Halley-üstökössel együtt. Kaku hozzá­
fűzi a képhez, hogy a katonákat kétdimenziósán
ábrázolták, ami azt fejezi ki, hogy Isten mindenha­
tó. Később ezt olvassuk: „A középkorban az egy­
házi művészetet a perspektíva szándékos hiánya
jellemezte." (58.o.) Aztán folytatja, hogy a lapos
emberábrázolás a gyermeki ábrázolásra emlékez­
tet. Majd pedig: a reneszánsz művészet felfe­
dezte a harmadik dimenziót." (59.0.) Úgy bizony
kedves Kaku! A reneszánsz előtt nem csak a vallá­
si művészetben kizárólagos a síkbeli ábrázolás a
| festészetben, hanem mindenfajta eszmeiségű
művészetben. Mert az emberiség még nem fedez­
te föl a perspektívát! Majd a reneszánsz korának
tudós művészei érnek erre a fokra, az egyik fontos
úttörő ezen a téren Albrecht Dürer. A korábbi,
egyiptomi ábrázolás még inkább gyermeki: szem­
ből nem tudtak arcot és lábat rajzolni, oldalról pedig
szemből ábrázolták.
A bolsevikok és a negyedik dimenzió c. fejezet
(81-83.0.) egyik mondatrészlete: a negyedik
dimenziónak különös szerepet kellett betöltenie
a bolsevik forradalomban." (81 ,o.) És itt egy za­
varos eszmefuttatás következik Leninnek a Ma­
terializmus és empíriokritícizmus című, 1908-
ban Genfben írt müvéről. A félig-meddig analfa­
béta orosz proletár- és paraszttömegek ideoló­
giai mozgósításával végrehajtott bolsevik
hatalomátvételben ugyan miféle szerepe volt a
negyedik dimenziónak?
A 119.oldalon ez áll: Riemann munkássá­
ga megtermékenyítette a művészetek és a
szépirodalom világát." Talán a relativitáselmé­
letre ez elmondható, de Riemann geometriája a
művészek számára aligha jelenthetett inspiráci­
ót, a laikusok számára „elérhetetlen" bonyolult­
sága miatt. Egyáltalán ki hallott Georg Friedrich
Riemannról (1826-1866) a saját korában, vagy
akár a XX. század első évtizedeiben néhány fi­
zikuson és matematikuson kívül?