A Bauhaus és a High Tech építészet

A Bauhaus

Ebben az előadásban a Bauhaus-ról és a High Tech építészetről fogok beszélni.

Az előadást tematikusan felosztottam, az első szakaszban kizárólag a Bauhausról lesz szó.

Mi is az a Bauhaus? Sokan tévesen egy, a XX. század elején létrejött stílusirányzatnak

nevezik, hibásan. Ugyanis a Bauhaus nem egy stílus, hanem a modern művészeti mozgalom
számára, annak egységeit egybefoglalóan, a XX. század első felében létrejött művészeti
iskola, intézmény. Ez pedig nem csupán egyfajta gyűjtőhelynek számít, de egy önálló, a nevét
is adó, Bauhaus eszmére építkező konstruktív központnak is. Létrejötte nem csupán egy célt,
egy fogalmat határozott meg, de egy évtizedekre elnyúló programot is, amely még mind a mai
napig meghatározó szereppel rendelkezik a modern építészetben. Maga az eszme, amelyre
ráépül, legfőbb céljának tekintette az 1900-as évek elején megjelenő, egymástól nagyban
különböző, a művészet különböző formáiban, csakúgy, mint az építészetben, az iparban és a
technikában megjelenő törekvések közötti rést, távolságot megszüntetni, egy csoportba
besorolni. A formaképzésben új lehetőségeket látott meg, amelyeket alkalmazott is, amellyel
újabb típusú művészeti eszközöket szolgáltatott tanítványainak.

Maga a név egy 1919-ben alapított, kezdetben Weimar-ban, később Dessauban működő
designiskolából ered. Az iskola teljes német neve „Állami Építő Házat” jelent. Már az iskola
is hordozta a később kialakuló Bauhaus különböző, fontosabb jellemzőit, csakúgy, mint a
logikusan felépített tanterv, a funkcionalitás, valamint a művészeti irányok, műfajok közötti
átjárás is, amely a tanulóknak szabadságot adott, ezzel a kreativitásuk nőtt. Ennek a művészeti
iskolának az igazgatója és alapítója volt a német-amerikai építész, Walter Gropius, aki 1883-
tól 1969-ig élt. Mivel ő maga is egy kreatív, közvetlen embernek számított, ezért a világ
bármely pontjáról érkező, tanulni, alkotni vágyó egyének számára nyitott volt az iskolája, ahol
átadhatta számukra a magasfokú művészeti tudását is. Az iskolának fontos magyar
vonatkozása is van, mely már a kezdetektől fenn állt, hiszen kapcsolatok révén maga Gropius
volt az, aki személyesen meghívta Moholy-Nagy Lászlót, illetve Breuer Marcellt is a tanári
karba, az iskola hírnevének továbbadásának céljából. Gropius korábban felsorolt, pozitív
tulajdonságai mellett hozzá köthető az is, hogy tudatosan válogatta össze az iskola tanárainak
jelentős részét. Itt tanított még Vaszilij Kandinszkij, Paul Klee, illetve Herbert Bayeris is. Az
iskolának köszönhetően a Bauhaus fogalma ismertté vált az építészetben, a formatervezésben
és a grafikai alkotásban is.
 A Bauhaus és a High Tech építészet

Mivel a Bauhaus nem egy konkrét stílus, vagy stílusirányzat, ezért a különböző művészeti
ágak sem jelentettek kritériumot ezzel kapcsolatban. Bármi, ami a művészethez kapcsolódik,
abban valamilyen szinten, formában már megjelent a Bauhaus eszméje, legyen szó akár a
fotókészítésről, az ipari művészetről, vagy akár a tipográfiákról és a belső terekről.
Kiemelendően fontosnak tekinthető, hogy a Bauhaus a lakberendezésben is a funkciót és a
felhasznált anyagokat egyesítette a formával, emiatt leginkább a geometriai formák, síkok a
legészrevehetőbbek egy ilyen belső térben. Bár formailag az egyediségre törekedett, az
előállítás szempontjából mégis a tömeggyártásra hagyatkozott, a sebesség, és a mennyiség
arányosságának az eléréséhez. Színek tekintetében nem alkalmazott erőteljes színvilágot,
inkább a sötétebb árnyalatok domináltak, ritkább esetekben a piros szín is megjelent, a
neutrális ellensúlyozás érdekében. Mies van der Rohe Barcelona széke is a Bauhaushoz
köthető, amely mára ikonikus design elemmé vált.

A három leghíresebb, a Bauhaus intézményéhez köthető magyar művész Breuer Marcell,

Moholy-Nagy László, illetve Berger Otti. Közülük mind a hárman tagjai voltak az iskola
tanári karának és az iskolában tanítottak. Foglalkozásaik mind jól tükrözik azt a tényt, azt a
jelenséget, hogy a művészeti ágak nem szabtak határt az alkotói szabadságuknak a Bauhaus
jegyében. Breuer Marcell tehetsége hozzájárult ahhoz, hogy az 50-es években a
bútordizájnnyelvezet a minimalizmus felé indulhasson el, ezzel forradalmasítva a bútorok
kinézetét. Munkái között talán a leghíresebb az általa először 1926-ben megalkotott Wassily
szék, amelyet a kerékpárkormány újra definiálása inspirált. A szék, a nevét, Breuer Marcell
híres barátjáról, Vaszilij Kandinszkijról kapta. Moholy-Nagy László leginkább tipográfiáiról,
illetve a témában írt könyveiről és filmjeiről volt ismert, ilyen volt például az egyik talán
legnagyobb jelentőséggel bíró, viszonylag korai, kísérleti filmjének számító, az 1929-ben
leforgatott, mindössze 6 perces „Marseille régi kikötője” is. Harmadikként megnevezendő
Berger Otti is, aki egyedi textiljeivel felvezette a Bauhaus minimalizmus lényegét. Hozzá
köthető az általa 1929-ben megírt „Schwedische Bindungslehre” címmel rendelkező, kilenc
oldalas tanulmány is, amelyben felvázolt egy új típusú svéd szövési technikát, amelyhez
később egy útmutatót is létrehozott.

A felsorolt művészeken kívül még nagy jelentőséggel rendelkezett, főleg az építészetben

Forbát Alfréd is, aki leginkább a funkcionalizmus elveinek későbbi érvényesítéséről ismert.
Mellette szintén jelentős még Molnár Farkas is, aki a magyar Bauhaus építészek közül a
leghíresebb és legjelentősebb volt, viszont ő az avantgárd művészeti irányzatokhoz is nagy
mértékben köthető. Ő, a Bauhaus-ban eltöltött időszaka alatt leginkább grafikai, és egyéb
 A Bauhaus és a High Tech építészet

absztrakt munkákat, kompozíciókat alkotott. Ő maga is a konstruktivizmus hatása alá került

1922-ben, Theo van Doesburg által, ezért ekkortájt ennek a szellemében készítette el korabeli
munkáit. Nevéhez köthető még az U-színház is amelyet egy akkoriban újnak számító
térszerkezeti rendszerrel készített el, de részt vett még a Bauhaus-lakótelep tervezésében is. A
nemzetközi ismertségét egy általa tervezett villa hozta el, amely a Lejtő utcában volt
megtalálható, ezzel a Milánói triennálén első díjat is szerzett. További villákat is tervezett,
csakúgy, mint a Lotz Károly utcait, a Székács utcait, illetve a Toldy Ferenc utcait is.

Magyarországon számos példa megemlíthető, ha Bauhaus házról van szó, azaz egy olyan
épületről, amelynek tervezője, építésze valaha a Bauhaus iskolában tanult, vagy tanított. Ezen
belül leginkább Budapesti példák sorolhatóak fel, csakúgy, mint a Kaffka-ház, amely a
Napraforgó utcában található és 1931-ben épült, vagy éppen az 1941-es Rózsadombi villa,
illetve az 1944-es Vécsely-villa. Persze a fővároson kívül is van számos remek épület, mint ez
a Siófoki nyaraló is, amely 1932 óta áll. A legtöbbjük eladó, és bárki számára megvehető.

Érdekesség, hogy a Bauhaus művészeti sokszínűségét bizonyítja az is, hogy még az

óragyártásba is betette a lábát, ezzel, ebben az iparágban egy újfajta dizájn filozófiát
megteremtve.

Az előadás első szakaszának a végére értem, a második szakaszban a High Tech építészetről
fogok beszélni.

A High Tech építészet

A Bauhaus-al ellentétben, az építészetre való „High Tech” jellemző már egy valódi építészeti
stílus, amely az 1950-es években jelent meg, az akkori Angliában. Ezen esetben, a tervezők
nem a szépségre vagy a dizájn sokszínűségére törekedtek, hanem sokkal inkább a
funkcionalitásra, illetve ritkább esetekben a figyelemfelkeltésre is.

Jellemzője, hogy még a korábbi stílusok esetén az épületek szerkezeti elemei, illetve a vázat
tartó elemek rejtve voltak, addig itt az építészek, a tervezők teljesen tervszerűen leplezetlenül
hagyták azokat a világ felé. Ennek a megvalósításához pedig nagy mennyiségben kezdtek el,
nagy méretű üvegfelületeket alkalmazni, az épület borítóelemeként, amelyek magasfokú,
illetve fantáziadús felhasználási, formálási lehetőségei, új ötleteket nyújtottak az építészek
számára. Sok esetben egy laikus ember is beleképzelhet, egy korábban már látott tárgyat,
eszközt, az épület dizájnjába.
 A Bauhaus és a High Tech építészet

Ennek a stílusnak ezen jellemzői viszont nem csupán akarat, vagy fantázia nyomán jelentek
meg, hanem a kényszer szülte megoldások miatt, amelyekre a túlnépesedő nagyvárosokban
szükség lett, a helyszűke, és a költséghatékonyság miatt. Példaként megemlítendő a londoni
Lloyd palota, amelyre szintén jellemző a tudatos „kifordítottság”, hiszen az épület külsején
vannak azok az elemek, amelyek a legtöbb esetben belül helyezkednek el, mint a
csővezetékek és a szellőzőcsatornák is, illetve a berlini Debis ház is, amely szokatlanul
egységtelen dizájnjával ragadja meg a tekintetet.

A High Tech építészeti stílus talán legelső képviselőjének számít, az úgynevezett Pompidou-
palota, amely egy Párizsban levő kulturális központ, egy emblematikus épület, amely
nélkülözi az ünnepélyességet és amelyet Renzo Piano és a nemrég visszavonult Richard
Rogers építészek terveztek, akik eme stílusnak a legnagyobb ismert alakjai. Kulturális
központként található benne könyvesbolt, könyvtár és múzeum is, de időszakos művészeti
kiállítások is megrendezésre szoktak kerülni az épületben, minden művészeti irányzatból,
stílusból.

A High Tech stílusú belső terekre jellemző, hogy matt fehér, csiszolt betonfalak veszik körül,
a padló legtöbbször fából, vagy lakkozott márványból készül, egyes esetekben a rendes
ablakok helyett, több elemből álló üvegtéglákat alkalmaznak. Berendezési tárgyak
tekintetében a légies, lapra szerelt bútorok a népszerűek, a nagy, egységes teret térelválasztó
polcokkal osztják fel. A High Tech kifejezés nem csak a stílusában, de a technológia szintjén
is megjelenik, a legmodernebb hangrendszer és szórakoztató elektronika a jellemző. Színek
közül leginkább a fehér, törtfehér, gyöngyház, sötétbarna, fekete és a szürke színek a
használatosak, amelyek a térben, a vegyes berendezéssel anyagi szintű fúziót teremtenek.

Az előadásom végére értem, köszönöm a megtisztelő figyelmet!