A beszédtevékenység fejlesztése

8. Melyek az előkészítő időszak általános feladatai?

A gyermekek megfigyelése iskolakezdéskor, anyanyelvi tudásuk feltárása:
a) A beszéd és a beszédértés
b) A különböző jelek felismerése, megkülönböztetése
c) Íróeszközök használata
Az általánosan fejlesztendő területek: felfogóképesség, koncentráció,megkülönböztető
képességek, kézügyesség, forma- és arányérzékelés, monotóniatűrés.

9. Hogyan történik a tanulók beszédének diagnosztizálása?

A betűtanítás időszakát megelőzi néhány különleges feladat, amelyek segítségével a
tanulók nyelvhasználata tudatosabbá tehető, illetve a beszédprodukció és a beszédhallás
együttes felmérése is megtürténhet.

10. Mi jellemzi az iskolába lépő tanulók beszédtechnikáját?

Az első osztályos tanulók beszédtechnikai jellemzői:
 Nem tudnak gazdálkodni a levegővel
 Artikulációjuk nyelvjárás-specifikus
 Sok az ejtéshiba
 Beszedhibák
 Végletes hangerő
 Beszédtempó nem megfelő
 Versmondáskor túlhagsúlyozzák a verset

11. Hogyan függ össze a szociális háttér a beszédfejletséggel?

 Alap szókincs- ezt kapja otthonról
 Anyja beszéde
 Mese olvasás
 Korlátozott kódot birtokol a gyermek
 A szókincs birtoklása függ , hogy iskolázatlan vagy iskolázott családból származik
12. Mi a spontán és a tudatos nyelvhasználat?
A gyermekek beszédje egocentrikus, ami a beszédfejlődés során fokozatosan elhalkul és
kialakul a kommunikatív beszéd.
A kommunikatív beszéd fajtái:
 Szituatív/spontán/párbeszéd: csak az érti meg aki ismeri a szituációt.
Korlátozott kódúnak nevezzük.
 Kontextusos/összefüggő/monológ beszéd: tartalmának megértéséhez
nincs szükség a szituáció ismeretére, azaz kidolgozott kódú.

13. Milyen módszereket ismer a tanulók szókincsének fejlesztésére?

A szókincs és a szóhasználat: 2-3000 ezer szót tudnak
o A szófajok használatának sorrendje: főnév, ige, névelő, kötőszó,
határozószó, névmás, modosítószó, melléknév, számnév.
A tanulók szókincsének fejlesztése:
 Szóbeli vagy írásbeli szövegkörnyezetből ismeretlen szavak
megismerése/felismerése
 mondókával, nyelvtörőkkel, versekkel, énekkel töténik.
 A tanár elmagyarázza a szó jelentését és a diák kiválasztaja a hozzáillő szót
 Keresse meg a kártyák hasonló értelmű párját
 Egy megadott szónak keressen minél több rokon értelmű szót
 Témakörös-analógiás sor: egy megadot szóval minél több összetett szót alkotni.

14. Milyen szómagyarázati módokat ismer?

 A szó- vagy kifejezés szövegbeli jelentését megfigyeljük, majd ezt hozzákapcsoljuk a
tanulók álltal ismert jelentésekhez
 A szólások és szóláshasonlatok eredeti és átvitt jelentésének felfejtése (pl. tönkre
megy- elromlik)
 Akár értelmező szótárban is ki lehet keresni egy adott szó magyarázatát/jelentését
 Bemutatjuk a vele jelölt tárgyakat, eszközöketvagy képeket
 Szinonimával történő magyarázat
 Rokon értelmű szavakkal
 Bemutatással
 Leírással
 A tanító maga is elmagyrázhatja az adott szó jelentését
15. Hogyan jelentkezik a beszédtechnikai gyakorlat az olvasás során?
 A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése- beszédművelés és szókincsfejlesztés:
o köznyelvi kiejtés normái
o szöveg és mondatfonetikai eszközök alkamazása
o helyes prózamondás, nyelvolvasás és beszéd
 Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén:
o szókincs gyarapítása
o a szójelentés kommunikációban betöltött szerepének a megértetése
 Beszédfejlesztés a szöveg szintjén:
o a kommunikációs funkciók, szerepek és műfajok gyakorolása
o a kontextusos beszéd fejlesztése

16. Milyen szerepe van a hangos olvasásnak a beszédtechnikai fejlesztésben?

 Az olvasási hibákat igazán csak hangos olvasáskor lehet felfedezni és javítani.
 Az olvasástanítás szorosan összefügg a beszédtevékenység fejlesztésével, hiszen ha a
tanuló nem jól hallja az adott hangot, akkor problémáji lesznek a betű
megtanulásakor is.
 A jó látás is elengedhetetlen a pontos olvasás megtanulásához.
 A betűtanítás során a tanulók megtanulják felismerni a magyar ABC jeleit és
gyakorolják a betűk összelovasását, a szavak jelentésének felismerése, mondatok
olvasása.

17. Milyen szövegtípusok alkalmazhatóak a beszédtechnikai gyakorlatok során?

 Számsorok
 Szósorok
 Szótagsorok
 Szópárok
 Szókapcsolatok
 Nyelvtörők
 Mondókák
 Versek
 Mondatok
 Bővülő mondatok
 Szövegrészek
 Szövegek
18. A légző gyakorlat és az artikulációs gyakorlat mellett milyen más kiejtésjavító
gyakorlatokat ismer?
 Hangadástechnikai gyakorlatok
 Gyorsasági-
 Ritmus-
 Időtartás-
 Hangsúly-
 Hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása

19. Milyen gyakorlatokkal lehet gyakoroltatni a hangos olvasást?

 Egyéni
 Csoportos
 Staféta olvasás
 Írástanítás

30. Melyek az írástanítás előkészítésének speciális feladatai?

a) Az alapozó részkészségek fejlesztése: fejlesztenünk kell a tanítványaink logikus
gondolkodását, figyelmét, emlékezetét, jó tevékenységi tempóját, ritmusérzékét,
érzelmi életét és képzeletvilágát
b) A közvetlen részkészségek fejlesztése: rajzolással, betűelemek írásával foglalkozunk
 A beszédhangokat papírra írt jelek képviselik
 Vizuális kommunikáció- az írás
 A hangoknak jele- a betű
 Megtanulják a sorok balról jobbra haladnak, majd pedig felülről lefelé
 Megtanulják a relációs szókincset, a térbeli viszonyítást kifejező szavakat. Pl.
előtt, mögött, mellett, után.
c) A térézékelést előkészítő gyakorlatok:
 A gyermek kell érzékelje a sorközt . Pl játékkal- bújj, bújj zöldág
 Egész testükkel érzékeljék a formákat pl. körjáték, a bukfencezés, a
hullávonalban való járás
31. Hogyan fejleszthetőek a finommozgások?
 Finommozgásokat előkészítő gyakorlatok: papírtépés, gyöngyfűzése,
gyurmázás,betűelemekből történő betűépítés, kirakós- és puzzle játékok.
 Kéztorna: különösen fontosak, ajánlatos mondókákkal, játékokkal összekapcsolni őket
 A betűelemek írása és kapcsolása:
Ismertetnünk kell:
o az írásszokásokat, amiket írás közben mindvégig alakítanunk, gyakoroltatnunk
kell
o az egészségi és tárgyi feltételeket
32. Sorolja fel a betűelemeket!
A betűelemek jellemzése után megadjuk a mintát a vonalrendszerben elhelyezve.
a) Álló egyenes : az első vonalközbe húzzuk fentről lefele, ezután hosszabban, a második és
az első vonalközt átszelve húzzuk meg. Az ívelések tanítása előtt gyakoroljuk lentről
felfelé is
b) Fekvő egyenes: az első vonalköz közepére helyezzük el és balról jobbra húzzuk
c) Ferde egyenes :
o Sátorvonal (háztetővonal)
o V- vonal
d) Kör (karika): a á o ó ö ő
e) Nyitott kör (cicavonal, egérfarok)
f) Alsó ívelés (csészevonal) :i í u ú ü ű v w
g) u-alak: u ú ü ű
h) Felső ívelés (kapuvonal, furdított u alak): n m r
i) Balforgású ív: c e é
j) Nagykoron
k) Kiskorong
l) Nyújtott szárú korong
m) Fordított helyzetű nyujtott szárú korong
n) Felső szárú : d t
o) Alsó szárú: p q
p) Kígyóvonal és hullám: z s sz zs
q) Alsó hurokvonal: j y g gy
r) Felső hurokvonal: b f h k l e é
s) Kis hurokvonal
t) Hullámvonal
u) Vegyes vonalú: dz dzs ly ny ty cs

33. Ismertesse az „u” betű elemeit!

34. Milyen kapcsolásokat ismer?
 Hegyesen kapcsolódó: i í j m n p t u ú ü ű v w y
 C-en kapcsolódó: a á c d g o ó ö ő q
 Hurokvonallal kapcsolódó: e é b f h k l
 Ferde egyenessel kapcsolódó: s z r
 Külön van az : x

35. Elemezze egy első osztályos írásfüzet vonalrendszerét!

 Az első osztályban segédvonalas füzetet használunk.
 A vonalköz szélessége elsőben 12 mm
 Az elnevezések a következők: alapvonal, valamint első, második és alsó segédvonal,
továbbá első, második és alsó vonalköz

2. segédvonal
1. segédvonal
Alapvonal
Alsó segédvonal
 A tanítok újabban a vonalrendszerre a ház részeit használják: a ház maga, padlás és
pince.

36. Ismertesse az írástanítás folyamatát!

 Írott betű levezetése a nyomtatottból
 Az írott betű megfigyeltetése , alakelemzése
 Írott betű alakításának bemutatása, az írásmozgás megfigyeltetése
 A tanulók a levegőbe vázolják az írott betűt egyre kisebbedő méretben, először
függőleges, majd víyszintes síkban
 Írólapra vázolják az írott betűt postaíronnal
 Ceruzával írják a füzetbe
 Kapcsolják
 Önellenőrzés és a tanító ellenőrzése-ellemzése zárja a műveletet
37. Milyen lehetőségei vannak az íráskészség fejlesztésnek?
 Mechanikus folyamat: A nyelvpedagógia szerint az íráskészség egy olyan tanult
nyelvi készség, amelynek segítségével folyamatosan és autómatikusan vetünk
papírra jeleket.Eközben érzékeljük a hangkonbinációk és az íráskép közötti
összefüggéseket.
 Kognitív folyamat: a manipulatív gyakorlatoktól egészen a szabad foglalkozásig
terjedően kell fejleszteni
 Az íráskészség könyebben fejleszthető a jó olvasó tanulók esetében – a betűzés,
helyesírás és a központozás elsajátítása hosszas folyamat.
 A betűformák követelményei: olvahatóság, folyamatosság, tetszetőség.
 Az íráskészséget legjobban tolbamondással, másolással és szavak írásával lehet a
legjobban fejleszteni

38. Milyen jellemzői vannak az alsó tagozatos írásnak?

Az ábécé betűinek és a számoknak az alakja:
 Az álló írás: a á b…
 Dölt betű írás: a á b…
 Számok: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
 Írásjelek: . , : ; - _ ! ? ( ) „…”
 Az olvasástanítás

20. Hogyan függ össze az olvasás és a beszédtevékenység fejlettsége?

Az olvasás tanítás szorosan összefügg a beszédtevékenység fejlesztésével, hiszen a betűk
a hangok írott formái, ha a tanuló nem jól hallja az adott hangot, akkor problémái lesznek a
betű megtanulásakor is. Fontos az olvasástanítás során, hogy ne csak helyesen képezni, hanem
hallani is megtanítsuk a hangokat. A jó látás is kell a pontos olvasás megtanulásához, melyhez a
tanulótól nagy fokú figyelere és fegyelemre van szükség.
21. Hogyan függ össze a jó fonémahallás az olvasástanítással?
Az olvasástanítás előkészítéséhez szóképes előprogramot használunk, amely fejleszti a jó
fonémaejtést és fonémahallást.
A tanulók a több szókép közül kiválasztják azt a szóképet a mely a tanítandó betűt
hangot tartalmazza, a kiválasztott szavakat korongokkal hangokra bontják, a korongokat
felcserélik a tanult betűkkel, kikeresik az új betűt. Ezután gyakorlás következik: betű felismerési
gyakorlatok, szógyűjtések, szövegolvasás.
22. Milyen jelentősége van az olvasástanításnak /miért kell megtanulni olvasni?
 Az olvasás és az írás tanítása az anyanyelvi nevelés alapja. Minőségétől függ a
fogalmazás, a nyelvtan és a helyesírás színvonala.
 Az olvasás és az írás tanításakor az egész iskolai évet alapozzuk meg
 Az olvasás személyiségünknek olyan gazdagítását jelenti, amelyről sosem
mondhatunk le
 Az olvasás = kommunikálni ( társalogni, gondolkodni), vagyis az olvasás interakció
író és olvasó között

23. Hogyan történik az előkészítő időszakban az olvasástanítás előkészítése?

 A gyermeknek még az olvasástanítás megkezdése előtt tisztában kell lennie azzal,
hogy az emberek gondolataikat azért írják le, hogy mások elolvassák és
megértsék, így ő maga is közölheti íly módon.
 A tanító megkéri a gyermekeket meséljék el, milyen volt a táborban és azt le is
jegyzi. Utána a leírtakat felolvassa. A megalkotott élménybeszámól illusztrálni is
lehet, majd el lehet helyezni a faliújságon. Igy megtapasztalják, hogy amit
elmondanak, azt le lehet írni, mások elolvassák és megértik.
24. Hogyan vezetjük rá a gyerekeket a nyelv jelrendszeri sajátosságaira?
A nyelvi tudatosság a mondatok , a szavak, a szóelemek, a szótagok, a hangok
felismerését jelenti az olvasáspszichológiában. A gyermekekben a nyelvi elemek felismerésének
a készsége a szótagokra bontáskor alakul ki, mert összefügg az ösztönös biológiai
ritmuskészséggel.

25. Milyen lépései vannak a hangtanításnak?

Hang és betűtanulás lépései:
 Képolvasás- eseményekről kötetlen beszélgetés
 A képből a hang- és betűtanulásra alkamas kép és szó kiválasztása
 A szót kimondják, a szóképet elolvassák és ebből kiemelik a tanulandó hangot
 A hanghoz hozzákapcsolják a betűt
 A kis és nagybetűket egyszerre tanulják
 A betű megtanulásakor a kis- és nagybetű alaki sajátosságait megfigyelik, ennek
alapján felismerik más betűk között vagy szavakban
 A hangok és a betűk kapcsolatának megszilárdítása
 Az olvasástechnika megalapozása gyakorlással (betűk összeolvasása)
26. Milyen lépései vannak a betűtanításnak?
Betűtanítás:
a) Kisbetűk megtanulása: előbb magánhangzók, majd mássalhangzók. A tanulás
betűcsoportonként, gyorsított ütemben folyik, egy órán több betű megtanulása.
b) A szót kimondják, a szóképet elolvassák és ebből kiemelik a tanulandó hangot
c) A hanghoz hozzákapcsolják a betűt
d) A hangok és a betűk kapcsolatának megszilárdítása
e) Néma és hangos olvasás
f) Nagybetűk megtanulása
27. Mit jelentenek az alábbi fogalmak: eseménykép, tárgykép, szókártya?
Eseménykép- cselekvés törtése van rajta a kártyán
Tárgykép- egy adott tárgy van rajta
Szókártya – egy szó van rá írva
28. Hogyan lehet gyakoroltatni az olvasást?
Mesékkel, mondókákkal, versekkel

29. Mit kezdünk azzal a tanulóval ,aki már az iskolába lépéskor ismeri a betűket?
Külön feladatlapot adunk neki és ő olvassa el a feladatokat az osztály előtt.