A mai magyar óvodák

jellemzői
Bakó Lotti, Borka Bianka, Halmos Anett, Horváth-Lukics Karina, Jerabek Ágnes, Karakas
Kolina, Kárpáti Kincső, Kecser Klaudia, Kelemen Fanni

2021.09.19.
 Az óvoda: A gyermek 3 éves korától kötelezően, a tankötelezettség kezdetéig nevelő
intézmény.
Az óvoda működését meglapozó főbb jogszabályok:
2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
Halmos Anett 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
szóló 363/2012. (XII.17.) Korm.rendelet módosításáról
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet az SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről
Helyi óvodai program (HOP)
Az óvódáról Fenntartója lehet: önkormányzat, egyház, munkahely, magánvállalkozás
Az óvodában dolgozó munkatársak
általánosságban óvodapedagógus (felsőfokú BA szintű végzettség)
dajka (felsőfokú szakképzés)
technikai dolgozók (takarító, kertész, tálaló)
nem állandóan jelenlévő szakemberek (dietetikus, logopédus, pszichológus, utazó
gyógypedagógus/konduktor)
Az óvoda funkciói
óvó-védő
szociális
nevelő személyiségfejlesztő
  Az óvoda feladata: játék – ismeretek elsajátítása, képességek,
gondolkodás, kreativitás, együttműködés fejlesztése -> komplex
tevékenységekbe ágyazva
Borka Bianka
 Tevékenységi formák:
 Verselés, mesélés
Az óvoda  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
feladata,  Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Tevékenységi  Mozgás
 Külső világ tevékeny megismerése környezeti / matematikai tartalommal
formák  Ismeretek elsajátítása:
 Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéskövetés ->
szokásalakítás
 Spontán játékos tapasztalatszerzés
 Játékos, cselekvéses tanulás
 Irányított tevékenység
 Alapfeladat ellátása: 61 óra
 Tevékenységek, foglalkozások: 50 óra
Borka Bianka  Fejlesztő, egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs foglalkoztatás: 11 óra

Az óvodai
Ezt óvodapedagógusi végzettséggel és
nevelés szakképzettséggel rendelkező pedagógus végezheti.
időkerete
 Heti 40 óra munkaidő
 Kötött munkaidő: heti 32 óra
 Egyéb pedagógiai feladatvégzés: 4 óra
 Saját rendelkezésű idő: 4 óra
  Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte
szükséges:
Kecser Klaudia
• Első alakváltozás. Megváltoznak testarányai,
megkezdődik a fogváltás.
A fejlődés jellemzői • Teste arányosan fejlett, mozgása
az óvodáskor
összerendezettebb.
végéreA fejlődés
jellemzői az • Növekszik a felidézés időtartama, a figyelem
óvodáskor végére tartalma
• Érthetően folyamatosan kommunikál, elemi
ismeretekkel rendelkezik önmagáról és
környezetéről
• Szociálisan is éretté válnak az iskolára
  Ki dönthet róla?
Karakas Kolina  Óvodavezető – iskolaérettséget tanúsító igazolás
 6. életévet augusztus 31-éig betöltött gyermek további óvodai
nevelése
 Iskolaigazgató – felvételről dönt

Tankötelezettség  SNI, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség 

szakértői bizottság véleménye
 Szakértői Bizottság
 Szülő
 Kormányhivatal
 • Az emberi személyiség: az ember mással nem helyettesíthető,
szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi
személyiség és szociális lény egyszerre.
Hotváth-Lukics Karina
• A gyermek fejlődő személyiség, melynek fejlődését együttesen
határozzák meg: a genetikai adottságok, az érés sajátos
törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott
környezeti hatások. A gyermeknek sajátos, életkoronként és
Gyermekkép egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.
• A személyiség szabad kibontakozásában meghatározó: a
gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe.
• Az óvodai nevelés: gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki
személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, nem ad
helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
 • Elsődleges színtere: család.
• Az óvoda: a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a
családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába
lépésig.
Hotváth-Lukics Karina
• Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete: biztosítja az
óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.
• A gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső

Óvodakép
pszichikus feltételei.
• Az óvodai nevelés célja: elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus
fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését,
az életkori és egyéni sajátosságokat az eltérő fejlődési ütem
figyelembevételével.
• Óvodai nevelésben alapelv: gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet,
szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, a nevelés lehetővé teszi és segíti a
gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és
képességeinek kibontakoztatását.
  Az óvodai nevelés gondoskodik: a gyermeki szükségletek
kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai
Hotváth-Lukics Karina
légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek
egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben
végezhető tevékenységekről, műveltségtartalmakról, emberi értékek
közvetítéséről, a személyi, tárgyi környezetről.
Óvodakép  A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani
kell: az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését,
nyelvi nevelését, és az integráció lehetőségét.
 A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai
nevelésében biztosítani kell: az önazonosság megőrzését, ápolását,
erősítését, társadalmi integrálását.
  Óvodáskorú gyermek testi, lelki szükségleteinek
kielégítése. Ezen belül:
Bakó Lotti
• Az egészséges életmód alakítása (mozgás, testápolás,
étkezés, környezetvédelem, tisztálkodás, öltözködés,
Az óvodai pihenés, betegségmegelőzés
nevelés • Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi
feladatai nevelés(érzelmi biztonság, tevékenység, szokás és
normarendszer, identitástudat, kulturális értékek)
• Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés
megvalósítása (anyanyelv szeretete, beszéd és
kommunikációs kedv, élmény, tapasztalat, fejlesztés)
Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső
• Játék
• Verselés, mesélés
Az óvodai élet • Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
tevékenységi formái • Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
és az • Mozgás
óvodapedagógus • Külső világ tevékeny megismerése
feladatai • Munka jellegű tevékenységek
• A tevékenységben megvalósuló tanulás
Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső  Kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb
tevékenység- óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.
 Kisgyermek elemi pszichikus szükséglete
 Megfelelő hely,egyszerű, alakítható, gyermeki fantázia
Játék kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre,
játékszerekre van szükség.
 Előtérbe kell helyezni a szabadjátékot- napirendjében,
időbeosztásában, játékos tevékenységszervezés.
Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső
 Játékos mozgásokkal összekapcsolt: mondókák, dúdolók,
versek- gyermek érzelmi biztonsága, anyanyelvi nevelése.
 Ritmusokkal, mozdulatok és szavak egységével: érzéki-
Verselés, érzelmi élményeket nyújtanak.

mesélés  Mese: érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének, fejlesztésének

egyik legfőbb segítője
 Bábozás, dramatizálás
  Környezet hangjainak megfigyelése, ölbeli játékok, népi
Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső gyermekdalok, éneklés, énekes játékok- zene érdeklődés
felkeltése, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyság.
 Közös ének-zenei tevékenység: felfedezi a dallam, ritmus,
Ének, zene, mozgás szépsége, közös éneklés örömét.

énekes játék,  A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi

játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.
gyermektánc  Feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti
a zenei anyanyelv kialakulását.
 Gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt
minta spontán utánzásával.
  Ábrázolás különböző fajtái

Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső  Műalkotások, népművészeti elemek, esztétikus tárgyi

környezettel való ismerkedés- gyermeki személyiség
fejlesztésének fontos eszköze.

Rajzolás, festés,  Belső képek gazdagítására épül.

mintázás, kézi  Segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-,

munka térbeli tájékozódó- és rendezőképesség alakulását,

gyermeki élmény, és fantáziavilág gazdagodása.
 Tér-forma és szín képzeteinek gazdagodása, képi
gondolkodás, esztétikai érzékenység, szép iránti
nyitottság, igényességük alakítása.
  A mozgás, a mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek
Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső mozgását, testi képességeit.
 Segíti a harmonikus, kis- és nagy valamint a
rendezett mozgások kialakulását.
 Befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését,
Mozgás
teljesítő képességét.
 A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben
való tájékozódást, a döntést és az
alkalmazkodóképességet
 Minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani
minden nap a mozgásra.
  A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a
szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai,
mennyiségi, téri viszonyairól. Ez által pozitív érzelmi viszonya alakul a
Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső természethez.
 A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok
birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő
A külső világ biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
tevékeny  A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak,
megismerése ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben
alkalmazza.
 Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a
környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, idő,
helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és
ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel
szokásainak alakítására.
  A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő
tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső
Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső
munka és munka jellegű játékos tevékenység.
 A gyermek munka jellegű tevékenysége az önként végzett aktív
tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet
Munka jellegű megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és

tevékenység képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége -

a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a
saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
 A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai
szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét,
reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést
igényel.
  Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán
tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogat
Kelemen Fanni, Kárpáti Kincső  Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak
fejlesztése.

A  A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok

érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása,
tevékenységben kreativitásának erősítése.
megvalósuló  A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és
tanulás modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás - a spontán játékos
tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre,
válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított
megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás.
 Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív
értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
Jerabek Ágnes  Gondozói szerep: a testi szükségletek
kielégítését valósítja meg.
 Individualizáló- szocializáló szerep
Az  Személyiség- és képességfejlesztő szerep
óvodapedagógus (komplex tevékenységeken keresztül)
feladatai  Támogató-nevelő szerep: érzelmi környezet +
támasz és társ
 Változó világ, változó szerepek, feladatok
 Köszönjük a figyelmet!
Bakó Lotti, Borka Bianka, Halmos Anett, Horváth-Lukics Karina, Jerabek Ágnes, Karakas
Kolina, Kárpáti Kincső, Kecser Klaudia, Kelemen Fanni

2021.09.19.