A rendi fejlődés

Magyarországon
 Előzmények
• Újabb trónviszályok alakultak ki Könyves Kálmás halála után
• megnőtt a birtokadományozás, kezdett átalakulni a gazdaság
• III.Béla (1172-1196) bizánci ismereteivel megszilárdította a királyi hatalmat
• földművelés erősödik (legelőváltó rendszer)  letelepülések száma növekszik
• hospesek, szászok betelepedése: Erdélybe, Szepességbe (szászok leginkább)
• első várasokat alapítják: Esztergom, Székesfehérvár
• regálékból származó jövedelem nőtt -> kamara haszna a legjelentősebb
 II. András uralkodása
(1205-1235)

• uralkodása ideje alatt mértéktelen

birtokadományozásba kezd  ⅔-ról ⅓-ra
csökkent
• királyi hatalom fenntartása bajba került
-> regalék emelésével próbálta
megoldani -> ennek kezelését a
tárnokmesterre bízta
• romlott a pénz értéke, egyre kevesebb
nemesfémet tartalmazott
• elégedetlenséget növelte a költséges és
sikertelen hadjáratok (Halics, Szentföld)
 Aranybulla
• kiemelkedő főurak innentől bárók lesznek
• bárók haragja Gertrúd királynői
megkülönböztetése miatt, 1213, Bánk
nádor, felesége meggyilkolása
• királyi várbirtokok bárói kezekben:
szerviensek (szolgák) saját szolgálatukba
kényszerítése
• magánföldesúri hatalom alá kerülés
nagyobb veszély a várjobbágyok esetében
• nőtt az elégedetlenség azon bárók,
szerviensek, várjobbágyok között, akik
kevesebb földadományban részesültek 
1222: „törvénylátó napon” kényszerítették
II. Andrást az Aranybulla kiadására
1222. április:
Aranybulla
• az első oklevél formájában
kiadott királyi kiváltságlevél,
pontosabban a székesfehérvári
országgyűlésen kiadott,
függőpecséttel ellátott királyi
okirat, amely a magyar
nemesség jogait először
rögzítette
• II. András adta ki
 Aranybulla főbb pontjai
Megtiltja a:
• méltóságok halmozását
• egész vármegyék adományozását
• idegenek birtokszerzését és
hivatalviselését
• 31. cikkely, ellenállási záradék:
feljogosítja a bárókat, főpapokat az
ellenállásra, amennyiben a király nem
tarja be az oklevélbe foglaltakat
Leginkább a szervienseknek kedvez:
• adómentesség
• bírói ítélet nélkül nem foghatók el
• engedélyük nélkül a király sem szállhat
meg birtokaikon
• végrendelkezés szabadsága
• kizárólag az ország védelmében kötelesek
hadba vonulni, határon kívül királyi
költségen katonáskodnak
Aranybulla
• Az Aranybulla a várjobbágyokkal és várnépekkel kevesebbet foglalkozott, de
megerősítette jogaikat.
• Az egyházzal szemben korlátozóan lépett fel:
• a tizedet természetben kellett fizetni
• sólerakatok csak a királyi raktárral rendelkező településen lehettek
• II. András az Aranybulla pontjait nem nagyon tartotta be
Tartomány
urak
• 1301-ben meghalt az utolsó
Árpád-házi király, III. András
(1290–1301).
• Halálakor a
tartományuraság
fénykorát élte.
• Tartományúr (oligarcha,
kiskirály): az a nagybirtokos,
akinek kiterjedt
magánfamiliája volt, ő maga
azonban egyetlen más
familiának sem volt a tagja.
Károly Róbert
• délvidéki-horvát urak (Babonicsok, Frangepánok, Subicsok), illetve az egyház támogatását
élvezte
• tartományúri hatalom felszámolásával tudott csak trónra lépni
• A félelemben tartott köznemesi réteg volt segítségére, akikből a későbbi udvarhű
arisztokrácia szerveződött
• Különböző módszereket alkalmazott: többeket maga mellé állított, egymás ellen fordított,
a tartományurak familiárisait magához csábította, és voltak olyan tartományurak, akiket
fegyveresen gyűrt le
• 1312-ben Rozgonynál legyőzte az Abák seregét
• Csák Máté területei pedig csak annak halála után került a király kezére
Az új arisztokrácia
• őt támogató familiárisokból személyéhez hű bárói
réteg alakul ki (Garalak, Laczfiak)
• a tartományuraktól elvett földeket bizonyos
tisztségek mellé, nem örökíthető honor birtokként
adományozta az általa felemelt új családoknak
 jövedelmek növelése városok megerősödése
Reformjai
• királyi városok,
• regálék emelése bányavársok
• harmincadvám létrejötte
• pénzverés • céhek megjelenése
monopóliuma • saját fallal körbevett,
• bányamonopólium (⅓ nagy önállósággal
rendelkeztek
bányabér) • mezővárosok
• értékálló pénz kialakulása (egy
• 1336. kapuadó (18 összegben való
dénár) adózás)
Nagy Lajos (1342-
1382)
• Johanna meggyilkoltatta Andrást Itáliában
-> két hadjáratot indított (1347-1348,
1350-1352), ahol elfoglalják a várost, de a
tartományokat nem tudják megtartani
• királyi kincstár kimerítése, rengeteg
háborút viselt
• bárói családok megerősödése a
háborúskodás miatt
• 1370. III. Kázmér halála után Lajosra száll a
lengyel trón, perszonálunió létrejötte
 1351. évi
törvények
• Okai: eredménytelen, költséges itáliai
hadjáratok -> pestis fertőzés
• Aranybullában megfogalmazott nemesség
szabadságjogait megújították
• végrendelkezés jogát elvetették
• Egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve:
nincs különbség jogilag a nemesek és a
bárók között
• Kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré
(egységesítették a földesúri
szolgáltatásokat)
• Ősiség törvénye: a birtok csak a családon
belül örökölhető, férfiágon  háramlási jog
alapján, ha kihalt férfiágon a család, a föld
a királyra szállt
 • magyar társadalom hasonult a
nyugati rendi társadaloméhoz
• körvonalazódott:
Következménye • pápaság
• nemesség
k • bárók
• jogilag egységes, szabadon
költözhető jobbágyság
megszűnt
 • Nem volt egységes

Anjou-kori • 35-40 családból álló bárói

réteg, valamint

társadalom- köznemesség
• Jelentős különbség alakult ki
az ún. udvari, illetve
Nemesi vármegyei nemesség között
is

társadalom • Udvari nemesség és

vármegyei nemesség
• általános lett a személyében
szabad, költözködési joggal
rendelkező telkes jobbágy
• terménnyel és pénzzel adózott
és telkét szabadon örökíthette
Jobbágyság
• Jobbágy státuszú emberek
éltek a mezővárosokban
Polgárság • nyugat-európai értelemben vett város nem
volt, csak királyi székhelyek
és a • „igazi” városok létrejötte összefüggött a
városok nyugati hospesek letelepítésével
• német telepesek betelepülése vált egyre
jelentősebbé
• Felvidéken és Erdélyben bányavárosok, az
Alföldön mezővárosok jöttek létre
• A városoknak általában kiváltságaik voltak
 a város földjeinek szabad birtoklása
önkormányzat joga
bíráskodási jog
Városok egyházi autonómia
kiváltságai
a belső vámok alóli mentesség
Vásárjog
esetenként árumegállító jog
 • a városlakók zöme

városi mezőgazdaságból élt

• megjelentek a céhek is, de

lakosság számuk és politikai súly

elmaradt a nyugat-európai
céhekétől
 Városi kategóriák a
XIV. században

• Szabad királyi városok

• A tárnokmester bírósága alá tartozó 7
város
• erdélyi szászok 3 nagy városa
• Másodrangú királyi városok,
személynöki városok
• Szabad bányavárosok
• A mezőváros (oppidum)
• Földesúri hatalom alatt álló, nagyra
nőtt falu
• Piactartás
• egyösszegű adófizetés
• bírót és tisztviselőket is szabadon
Köszönöm a figyelmet!