A „BOLDOG BÉKEIDŐK” ALKONYA:

A DUALIZMUS VÁLSÁGA
A parasztság mozgalmai

-A gazdasági válságok és a külföldi gabona behozatala letörték a

gabona árát. Kevesebb bér.
-Befejeződtek a nagy állami építkezések Egyre kevesebb
kubikusra volt szükség.
-Az ipar nem fejlődött
-Az elégedetlen szegényparasztság körében szocialista
földmunkáskörök alakultak.
-Szegényparasztság önálló szocialista pártját hozták létre. Célja a
nagybirtokosok felosztása, a parasztság földhöz juttatása.
-Szegényparasztság elégedetlensége Aratósztrájkok.
-Tüntetések is előfordultak.
-A jobb megélhetés reményében sokan külföldre mentek.
A munkásság mozgalmai
-Ipar fejlődött és a munkások száma is növekedett.
-1890-ben megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
(MSZDP)
Fő céljuk a termelőeszközök köztulajdonba vétele, és az általános
választójog bevezetése volt.
-Ugyanebben az évben ünnepelték először a május elsejét békés
majálissal.
-A párt lapja a Népszava volt.
-A cenzusos választójog és a nyílt szavazás miatt az MDSZP-nek sem
volt esélye arra, hogy a parlamentbe jusson.
-A kor legnagyobb tüntetése a vérvörös csütörtök volt. 1912. május 23-
án.
Megrendül a parlament

- A Szabadelvű pártnak és utódpártjának

biztos többsége volt.
-Az ellenzéki képviselők nem tudták
megakadályozni a nekik nem tetsző
kormánypárti javaslatok megszavazását.
Időhúzással akadályozták a szavazást.
A másik módszerük az volt, hogy minden
apróságban név szerinti szavazást vettek
igénybe.
-Az „agyonbeszélésnek” egyszer a
kormánypárt által szervezett törvénytelen
szavazás vetett véget.
-Egy hónap múlva a következő
parlamenti ülésen az ellenzéki
képviselők jóval az ülés előtt
megjelentek az ülésteremben és
összetörték a berendezést.
-Legfőbb kérdések: Újonclétszám,
vezényleti nyelv.
Az újonclétszámot a Monarchia vezetése
többnyire emelni akarta. A magyar
országgyűlési ellenzék azonban hallani
sem akart róla.
-Ferenc József Tisza Istvánt nevezte ki
minszterelnökké. Tisza Kálmán fiát.
A nemzetiségi kérdés -Nagyobb politikai képviseletet és belső
önállóságot akartak.
-A nemzeti feszültséget fokozta az is, hogy a
magyar vezetés nem mindig tartotta be a
nemzetiségi törvényt, sőt megváltoztatta
azokat.
-A Magyarországon élő szerbekkel, és a
Szerb Királysággal való viszonyt tovább
rontotta, hogy a Monarchia saját területéhez
csatolt két olyan balkáni területet,
amelyekre a Szerb Királyság is igényt tartott
volna.