BABITS

MIHÁLY
XX. SZÁZADI ELSŐ FELÉNEK IRODALMI VEZÉRALAKJA.
KÖLTŐ, REGÉNYÍRÓ, MŰFORDÍTÓ, TANÁR, SZERKESZTŐ ÉS KRITIKUS
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS A MODERNSÉG ÖTVÖZŐJE
KÉRDEZŐ, TÖPRENGŐ, KÉTELKEDŐ ATTITŰD JELLEMZI
A NYUGAT SZERKESZTŐJE
 BABITS MIHÁLY
 Igazi „poeta doctus”, vagyis a legmagasabb képzettségű művész és gondolkodó
 A szecessziós-impresszionista kezdetek után a 30-as években az újklasszicizmusban
teljesedik ki
 Az egyik legkiválóbb műfordító, többek között lefordította Dante Isteni színjátékát és
Shakespeare Vihar c. művét is
 Tárgyias vers és bölcseleti költészet vonzza, ezért is helyezkedik szembe a romantikus
lírával
 Egyszerre hagyományőrző és újító, a klasszicitást és a modernséget együtt akarta
megvalósítani
 Az 1930-as években kialakuló magyarországi újklasszicizmus képviselője
 Gondolatiság, filozófiai mélység jellemezte költészetét
 Első verseskötete: Levelek Iris koszorújához
 Bergson időfelfogása

 Nagy hatással volt rá Bergson időfelfogása

 Van a mérhető, objektív idő és az egyén szubjektív, nem mérhető, teremtő ideje
 Megkülönböztetjük az órával mért időt és az egyénileg átélt időt (élmények és emlékek).
 Bergson vallja, hogy a múlt állandóan hat ránk az emlékezés révén, s folyton gazdagodnak a jelen
élményeivel

„Az egész múlt él és hat a jelenben: ez a teremtő idő. Az emlékezés pedig nem visszatérés a
múltba, hanem a múlt minduntalan betolakodása a jelenbe. A múlt a lélek, a jelen, a test: az
emlékezés a lélek hatása a testre” – írja Babits egy tanulmányában.
Levelek Iris koszorújából c. kötet

 Az In Horatium c. verse milyen kétféle magatartást jelöl? Műfajilag hova

sorolnád?
 Hasonlítsd össze a verset A lírikus epilógjával

 A lírikus epilógja c. verse miben különbözik a kötet első versétől? Műfaji

megállapítás?
 Levelek Iris koszorújához
In Horatium (Horatius ellen)
 Kötet nyitó verse, programadó vers
 „soha-meg-nem-elégedés verse
 Horatiust, az ókori latin költőt követi, de
szembe is fordul vele
 Klasszikus, közös mondanivaló: a költő felkent
pap, szemben áll a tömegekkel, és csak a
beavatottakhoz akar szólni
 A sztoikus nyugalom, bölcs megelégedés
helyett (Horatius) a „soha-meg-nem elégedés”
dalát énekli
A lírikus epilógja
 Kötet záró verse, szonett (14 soros, 2 vsz négy soros, 2 három
soros)
 A teljességvágy lehetetlenségének okait, korlátait méri fel – a
világ megismerésének lehetetlensége
 Általános emberi törekvés: „a mindenséget vágyom versbe
venni” – a költő viszont nem léphet túl saját szubjektivitásán,
hisz az ő feladata a szubjektív tartalmak kifejezése
 „vak dió” képe (Schopenhauer) – a világ teljességéről csak
téves spekulációk lehetségesek: „jól tudom, vágyam sejtése
csalfa”. – Megoldás tehát nincs!
Herceg, hátha megjön a tél is! - 2. kötet
ESTI KÉRDÉS – filozofikus költemény
- MI A KÖLTEMÉNY FILOZÓFIAI ALAPGONDOLATA?

- MELYIK FILOZÓFUS HATÁSA ISMERHETŐ FEL A VERSBEN?

- OSSZD HÁROM RÉSZRE A KÖLTEMÉNYT!

- KERESS KÖLTŐI KÉPEKET, RETORIKAI ESZKÖZÖKET A VERSBEN! HOGYAN

VESZNEK RÉSZT A VERS EGYES SZAKASZAINAK JELENTÉSKÉPZÉSÉBEN?