A

NOVELLAELEMZÉ
S LÉPÉSEI
PÉLDÁVAL
 FELADAT:

 Szabó Magda novellájának címe kettős jelentést hordoz.

Olvassa el figyelmesen és értelmezze a művet!
Dolgozatában mutassa be a narrátort, illetve viszonyát az
általa elmondott történethez! Elemezze a novella
címének szimbolikus jelentéstartalmát!
Megoldása 400-800 szó terjedelmű legyen!
 1. LÉPÉS: BEVEZETÉS
 Egy db rövidebb bekezdés
 Tartalmazza:
- A szerző teljes nevét és a mű pontos címét
- Néhány szó a szerzőről és a korszakról
- A novella műfaji követelményeiről és arról, mi áll az adott mű fókuszában ÉS
hogy mit vár a feladat – szó szerint be lehet emelni a fogalmazásba.
 Szabó Magda: A szerep című novellája 1967-ben íródott. Modern kori irodalmunk egyik
legtehetségesebb alakja rendkívül gazdag életművet tudhat magáénak. Versei, regényei és
novellái is egyedi stílusban, utánozhatatlan hangnemben íródtak. Szavainak egyszerűsége
mögött gyakran mély tartalom jelenik meg, ami szíven üt, eltalál és velünk marad.
Az írónőt a kommunizmus ideje alatt méltatlanul elhallgattatták, Az alvók futása című
elbeszélésgyűjteményét is sokáig csak az íróasztala fiókja láthatta. Ezen gyűjtemény egyik
meghatározó darabja A szerep, melynek – a kötet többi darabjához hasonlóan – központi témája
az elmúlás, az élet értelme és az emberi kapcsolatok jelentősége.
A szerep műfaját tekintve novella: rövid, tömör elbeszélés, mely két szereplő közül az egyik
szemszögéből ír le egy eseményt, váratlan, csattanó-szerű befejezése pedig szimbolikus üzenetet
hordoz.
 2. LÉPÉS: TÁRGYALÁS
 MINDEN ÚJ TÉMA ÉS GONDOLAT ÚJ BEKEZDÉST JELENT!
 SAJÁT MONDATAINKAT IDÉZETEKKEL IS LEHET
TÁMOGATNI, DE EZEK NE LEGYENEK HOSSZÚAK!
 IDÉZNI UGYANÚGY KELL, AHOGY A VERSELEMZÉSNÉL:
Szabó Magda in medias res kezdi a történetet: „Mikor a szerepet rá osztották,
nem örült”.
2.1. A MŰ TÉMÁJA
• Saját szavakkal foglalja össze a novella mondanivalóját
2.2. A MŰ CÍME, CÍM ÉS TARTALOM KAPCSOLATA
• Még ugyanebben a bekezdésben kitérünk a cím kapcsolatára a történettel.
Ez lehet:
- Megmagyarázó cím
- Cím, mely ellentétben áll a mondanivalóval
- Általános, egyetemes témát megjelölő cím
- Szimbolikus vagy többértelmű cím
 Szabó Magda in medias res kezdi a történetet: „Mikor a szerepet rá osztották, nem örült”.
Ezután ismerjük meg a központi figurát, egy színészt, aki éppen egy új szerepre készül: ez a szerep szokatlan,
ismeretlen számára, s lelkiismeretesen igyekszik a magáévá tenni azt. A külső és belső is inspiráció hamar rátalál: „A
maszk kérdését hamar megoldotta, míg a villamosra várt.” Ez pedig nem más, mint saját idős édesapja, akivel egy
fedél alatt élnek.
Ahogy a színész gondolatai és tervei haladnak előre, párhuzamosan megismerjük az ő és édesapja életének néhány
morzsáját is. Egyre több ötlet, és gondolat keletkezik arról, hogyan fogja majd eljátszani az öregembert, emiatt
óhatatlanul is közelebbről megvizsgálja apját, s megdöbbenve ismeri fel: szülője már nem ugyanaz a személy, régi, jól
ismert szokásait, aktivitását lassanként elhagyta, s készül az elmúlásra.
A novella címe – A szerep – pontosan emiatt a kettősség miatt (a szerepre való készülés, újdonságok, pl: bő ruha,
fehérre festett kéz, valamilyen tárgy mellette; illetve „Apa” öregségének kézzel fogható bizonyítékai: lefogyott, fehér és
remeg a keze, már nem babrál semmivel, alig eszik, úgy iszik, mint egy kisgyerek, korán elalszik) szimbolikusan is
értelmezhető: a „Színész” szerepre készül, mialatt édesapja befejezni készül földi pályafutását, immár eljátszotta élete
szerepét, lassan legördül a függöny. A mű vége, az utolsó, egyszerű mondat: „Apa meg fog halni”, hirtelen letaglózza
és félelemmel tölti el hősünket – egy kis időre úrrá lesz rajta a gyermeki félelem és gyermeki reakciót ad a félelemre:
sírva fakad. Leveti színész mivoltát, s fiú lesz újra.
2.3. A SZEREPLŐK KÜLSŐ ÉS BELSŐ JELLEMZÉSE
- Néhány idevágó részlet idézésével és megmagyarázásával.
 A novellának csupán két szereplője van: apa és fia. A fiúról megrudjuk, hogy későn vált színésszé, de annál
komolyabban veszi hivatását: a színpad az ő igazi közege, ott érzi otthon magát és minden szerepére komolyan
készül.
Édesanya hiányában apja veszi át a „hátország” szerepét: megértőn és gondoskodón támogatja fiát a háttérből,
ellátja szükségleteit. Azonban az utóbbi időben megöregedett, már nem aktív, nem foglalkozik a hobbijával sem –
fia ezt ismeri fel hirtelen, miközben legújabb szerepére készül.
2.4. A NOVELLA SZERKEZETE
 Részekre bontjuk a művet, és mindegyik részről külön írunk. Azt is megírjuk, hogyan kapcsolódnak ezek a része
egymáshoz:
- BEVEZETÉS: megjelöli, miről fog szólni, kik a szereplők vagy egy erős képpel nyit

- BONYODALOM, TETŐFOK: maga a történet, ahol jobban megismerjük az eseményeket és a szereplőket

- MEGOLDÁS: a mű lezárása, a csattanó.

 A novella egy egyszerű mondattal indít, ami a színész új szerepére jutal. Ezután ismerjük meg
közelebbről a színész múltját: „a színész szerette a mesterségét, komolyan is vette, könyvtárfala tele
volt a szakkönyvekkel” – és azt, hogy mennyire lelkiismeretes.
A novella tárgyalásában a színész egyre több ötletet kap édesapja karaktere nyomán ahhoz, hogyan is
fogja eljátszani a negyven évvel idősebb öregembert a színpadon. Ezzel párhuzamosan megismerjük
édesapja személyiségét is, és a tényt, hogy bizony nagyon megöregedett az utolsó fél évben.
A mű befejező jelente, a vacsora és a „csattanó” pedig összemossa a szerepeket: színészből fiú lesz,
apából gyermek, akiről gondoskodni kell: ez hirtelen és heves érzelmeket vált ki a főszereplőből:
„Eljátszotta azt a különös tekintetet is, Apa érthetetlen konyhai pillantását, míg ő fütyült, és jött befele a
vacsoraedénnyel, aztán odakapta a szeme elé a kezét, és sírva fakadt. Hangosan, minden szégyen
nélkül, gyermek módjára sírt, és tudta, hogy Apa meg fog halni.” Itt ér össze a két párhuzamos szál.
2.5. HELYSZÍN, A TÉR FELOSZTÁSA
- Néhány szóban, maximum egy bekezdés – megmagyarázzuk, miért érdekes, szimbolikus vagy jelentőségteljes.
- Ha több síkon játszódik a történet, azt is megemlítjük.
- Néhány rövid idézet jöhet ide is, de nem kötelező.
 A novella alapvetően a színész és apja egyszerű, kétszobás otthonában játszódik – és az elbeszélő gondolataiban.
Apa színtere ez, a régi, jól megszokott dolgaival és zörejeivel, amik azonban egyre fogyatkoznak. A színész
közege inkább a színpad lenne, enélkül azonban kénytelen fel-és beismerni az elmúlás igazságát.
2.6. AZ ELBESZÉLŐ SZEMÉLYE, A NARRÁTORI HANG
- NEM azonos a szerzővel!
- Mindenképpen megemlítendő, hogy milyen szám milyen személyű az elbeszélés: egyes vagy többes szám első,
második vagy harmadik személy („én-te-ő-mi-ti-ők”)
- Fontos, hogy milyen az elbeszélő nézőpontja:
a. szubjektív: személyes
b. objektív: személytelen, tárgyilagos
c. hol szubjektív, hol pedig objektív
 Az elbeszélő hangja objektív: egyes szám harmadik személyben mutatja be a karaktereket, illetve csak
a színészt, és az ő szemszögéből az édesapát. Rövid, tárgyilagos mondatai mögött érezhető a
„mindentudó”, de az empatikus hang is.
2.7. A MŰ STÍLUSA, HANGVÉTELE
LEHET:
o romantikus
o realista
o naturalista
o groteszk
o avantgárd / modern
 A mű realista stílusban íródott, egyszerűen és tárgyilagosan, de nagyon sokat bíz az olvasóra
is, teret hagy a személyes értelmezésnek.
2.8. ISMÉTLŐDŐ MOTÍVUMOK, POÉTIKAI ELEMEK
- Idézettel támasztjuk alá, ha van egy vagy több központi motívum a novellában. Saját
szavainkkal magyarázzuk meg a jelentést és a jelentőséget.
- Idézzük, ha a novella tartalmaz poétikai elemeket, pl. metaforákat vagy hasonlatokat. Ezek
üzenetét is saját szavainkkal magyarázzuk meg.
 Maga a cím – A szerep – a központi motívum a műben, hiszen utal a szó kettősségére a szereplők életében.
Ugyanakkor nagyon fontosak az apró tárgyak, gesztusok is, melyek az apa valóságához és a fiú eljátszandó
szerepéhez egyaránt kapcsolódnak – mint például a fehér kéz, a kalap, a furcsa pillantás. Ezek adják a kettős
értelmezési lehetőséget.
2.9. A NOVELLA NYELVEZETE
- Egyszerű-e a szóhasználata vagy bonyolult?
- Múlt vagy jelen időben fogalmaz?
- Használ-e idegen szavakat, kifejezéseket?
- Használ-e tájszavakat?
- Milyen a mondatok szerkezete: inkább egyszerű vagy összetett?
 Szabó Magda ezen novellájának nyelvezete rendkívül egyszerű. Tőmondatok, hétköznapi, bensőséges
szóhasználat jellemzi, ezzel közelebb is hozza az olvasóhoz a témát és empátiát is ébreszthetnek bennünk az
ábrázolt jelenetek.
 3. LÉPÉS: BEFEJEZÉS
 Összegző bekezdés, visszautal a leírt szempontokra
 NEM tartalmazhat új információt
 Néhány szóban leírja, mi a mű üzenete és ez mennyire aktuális napjainkban
 Személyes véleményt is tartalmaz a megbeszélt módokon:
„Apa meg fog halni” – hangzik A szerep utolsó mondata. A színészre az új feladat iránt érzett
izgalom helyett hirtelen tör rá a szomorúság és a gyermeki félelem, ettől sírva fakad.
Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlás szükségszerű velejárója az életnek – hiszen maga az élet is
egy nagy színpad, s mi egy ideig szerepelhetünk csak rajta.
Számomra a mű fő üzenete az elmúlás és a veszteség fájdalma mellett a szülő-gyermek kapcsolat
értékes és mindent felülíró hatalma is. Amíg szüleink élnek, addig vagyunk gyermekek,
mindegy, hány évig tart ez az állapot. Addig talán könnyebb a szerepeinket is eljátszani.
AJÁNLOTT TILOS
Véleményem szerint ez a mű / novella Nekem nagyon tetszett / átjött!
tökéletesen kifejezi, hogy…
Nekem személy szerint egyáltalán
Számomra a novella fő nem tetszett / nem jött át!
mondanivalója, hogy…
Nekem ebből az egész sztoriból az
Nekem a novella azt üzeni, hogy… jött le, hogy…

Marhára jók voltak a szereplők.

Nekem a novelláról egy / néhány
személyes élmény is eszembe jut: A novella elbeszélés volt.
….. Ezeket jól ábrázolja a mű.
TARTALMI MINŐSÉG IDE TARTOZIK: A
FELÉPÍTÉS, A TAGOLÁS
ARÁNYOSSÁGA ÉS A
RÉSZEK ÖSSZEFÜGGÉSE,
VALAMINT A
TERJEDELEM
NYELVI MINŐSÉG IDE TARTOZIK: A STÍLUS, A
NYELVI NORMA ÉS A
SZÓKINCS
HELYESÍRÁS HIBAPONTOK KERÜLNEK
LEVONÁSRA, 31-NÉL TÖBB
HIBÁNÁL 15 PONT.
ÍRÁSKÉP PLUSZ PONT, HA
RENDEZETT