Fogyatékosság

megközelítések és
fogalmak
 A fogyatékosság egy változó fogalom, még a kifejezések is különfélék (sérült,
akadályozott, egészségkárosodott, fogyatékos, megváltozott munkaképességű).

 Politikailag korrekt használat: fogyatékossággal élő személyek (people with disability).

 Minden szakterület a maga szemszögéből határozza meg (pedagógia-, pszichológia-,

orvos-, jogtudomány, foglalkoztatáspolitika).

 a fogyatékosság mértékét és kategóriáját hangsúlyozó megjelölés helyét átveszi a

támogatási szükségletet előtérbe helyező fogalomhasználat.

 a támogatási szükséglet minden ember, de különösen az érintettek esetén idő-, tér-, és

helyzetfüggő, hiszen megszokott környezetben és ismert személyek között ez az igény
jelentősen csökkenhet és a heterogenitásból következően személyenként is rendkívül
változatos lehet
 Hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos
egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes,hatékony és másokkal
egyenlő társadalmi szerepvállalását. (Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ
Egyezmény)

Fogalom fejlődése:
 etikai modell,
 medikális szemléletű modell, (EGYÉNI MODELL)
 szociális szemléletű modell, (TÁRSADALMI MODELL)
 Emberi jogi szemléletű modell
 Etikai (erkölcsi) modell
(Könczei)

 Keresztény szemléleten alapszik.

 Családi vagy egyéni bűn áll a háttérben.

 Pl. Szent László király: legfőbb büntetés: a csonkítás.

 Medikális szemléletű modell,
I.
 a fogyatékosság oka az egyénben rejlő, orvosi értelemben vett károsodás.
 MI A BAJ VELEM? EGYÉNI MODELL (Oliver, 1990)
 A károsodás következtében nem tudja teljes értékűen végrehajtani a főbb
élettevékenységeket, így nem képes megfelelni a társadalmi élet
kihívásainak.
 a fogyatékos személyek hiányos, másodrendű, legjobb esetben is
könyörületre, segítségre szoruló állampolgárok.
 örökös betegszerepbe kerültek, akik ebből fakadóan képtelenek a normális
életvitelre:
 szabadság és felelősség nélküli állapotot tartósan legitimizálta részükre a
társadalom
 Medikális szemléletű modell,
EGYÉNI MODELL(Oliver, 1990) II.
 Önrendelkezési joguk, cselekvési autonómiájuk jelentősen korlátozott és
korlátozható.

 az önfenntartásért és a társadalom közjavainak gyarapításáért való

felelősségük is csekély.

 nem volt elvárás az, hogy meggyógyuljanak.

 a fogyatékos személyek könyörületre, segítségre, gondoskodásra szorulnak

a társadalom, az állam részéről.
 Medikális szemléletű modell,
EGYÉNI MODELL(Oliver, 1990) II.
 Paternalista gondolkodás: gondoskodó, védelmező illetve korlátozó
intézkedések tárgyaként tekintettek rájuk: Kirekesztő gondolkodásmód.


 az állami cselekvés üzenete: GONDOSKODÁS, SZEGREGÁCIÓ

 a fogyatékos személyek szegregációja: speciális oktatási, foglalkoztatási,

lakhatási lehetőségeket vehettek igénybe, vagy éppen ezek igénybevételére
kötelezték őket.

 A szakterületek és a szabályozások szerinti széttagoltság volt jellemző:

egészségügy, az oktatás, a foglalkozáspolitika, a jog (pl. gondnokság)
külön foglalkozott velük.
 Társadalmi modell I.

 a fogyatékosság lényegi oka nem az egyénben keresendő, hanem a

társadalomban.

 MI A BAJ A TÁRSADALOMMAL? (Shakespeare 2002)

 a „fogyatékos ember”-ből nem a „fogyatékos”-t, hanem az „ember”-t

helyezi középpontba

 A fogyatékosság ekképpen nem más, mint egy, a társadalmakban

általában méltatlanul, sztereotíp módon háttérbe szorított kisebbségek
között, aki nem élvezhet másokkal azonos alapon cselekvési autonómiát,
nem lehet alanya a többség által gyakorolt jogoknak.
 Társadalmi modell II.

 A fogyatékos emberek önmaguk kibontakoztatására, önrendelkezésre,

öngondoskodásra képes személyek, akiket megilletnek az ehhez
szükséges és ebből fakadó jogok.
 Nem lehetnek gondoskodó intézkedések tárgyai, hanem jogok és
lehetőségek alanyaiként kell, hogy tekintsen rájuk a társadalom.
 Szegregáció helyett le kell tehát bontani azokat a viselkedésbeli és
környezeti akadályokat, amelyek a társadalom főáramába való
integrációjuk elé gördülnek.
 Lehetővé kell tenni, hogy másokkal azonos alapon vehessék igénybe a
lakhatási, oktatási, foglalkoztatási, fogyasztási, politikai részvételi
lehetőségeket.
 Társadalmi modell III.

 a fogyatékos személyek egységes társadalmi csoportként való kezelése

 a tudomány szintjén: kialakult a fogyatékosság tudománya (disability

studies), amely a különböző tudományterületeken a fogyatékos
személyekkel kapcsolatos ismeretek rendszerezésére, kutatására
vállalkozik.
 4. Emberi jogi modell

Kulcsszavai:
 egyenlő bánásmód (minden ember egyenlő),
 Esélyegyenlőség (ahhoz, hogy az egyenlőség megvalósulhasson plussz
jogokat kapnak)
 nemzeti és nemzetközi jogi eszközöket fogadnak el a fogyatékos
személyek jogainak, érdekeinek előmozdítása érdekében.
 a fogyatékos embereket továbbra is sok stigma és megkülönböztetés éri a
társadalomban.

 Eszköze: a jog.
 Fogyatékosság a szakágazatok szóhasználatában

 Gyógypedagógia: akadályozottság.
 Orvosi diagnózis: retardáció, debilitás.
 Foglalkoztatáspolitika: megváltozott munkaképesség.
 Társadalombiztosítás: rokkantság.
 Egészségügy: egészségkárosodás.
 Szociálpolitika, jog: fogyatékossággal élő.
 A fogyatékosság fogalma: statisztikai szempontból I.

1. Népszámlálási felmérések
 A népszámlálási felmérések a válaszadó önkéntes, saját bevallásán
alapulnak, és nem szakértői véleményeken. Ugyanakkor a fogyatékos
definíció és az abba besorolható típusok folyamatosan változnak,
formálódnak.

 2011-es népszámlálás definíciója szerint fogyatékosság az a maradandó

állapot vagy sajátosság, amikor a személy testi, értelmi, érzékszervi,
mozgásszervi vagy kommunikációs képességét számottevően vagy
egyáltalán nem birtokolja, és ez jelentős mértékben gátolja a társadalmi
életben való részvételében, a megszokott, a hagyományosan elvárható
életvitel gyakorlásában. (Orvosi szemlélet)
 Lakosság 4,9%-a érintett.
 A fogyatékosság fogalma: statisztikai szempontból II.
2. EURÓPAI UNIÓS felmérések
 Eurostat ad hoc moduljának fogyatékosság definíciója azonban hazánkban
a megváltozott munkaképességet lefedő népességet érinti.
 A felmérés azokra a 15-64 év közötti személyekre terjed ki, akik tartósan,
legalább 6 hónapja fennálló egészségi problémájuk, betegségük, illetve
egyéb (testi, érzékszervi, értelmi stb.) korlátozottságuk miatt vannak
hátrányos helyzetben a munkaerő-piacon, ugyanis veleszületetten,
balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képesek olyan módon, vagy
mértékben elvégezni a rájuk bízott feladatokat, mint a hozzájuk – korban,
nemben, képzettségben – hasonló személyek általában. (Orvosi szemlélet)
 a lakosság 13,6%-a számolt be érintettségről
 Ombudsmani jelentés a fogalmakról
 A jelenlegi foglalkoztatási rendszer a fogyatékossággal élők
foglalkoztatását nem támogatja, ugyanis a megváltozott munkaképességű
személyű fogalomkör tág, és több homogén csoportot foglal magában,
úgymint az egészség-károsodottak és a fogyatékosággal élőkét.
 Az alapvető jogok biztosa szerint az egyes csoportokon belül is jelentős
eltérések lehetnek az egészségkárosodás, illetve a fogyatékosság mértékét
illetően.
 Ebből az következik, hogy az egészségkárosodott és a fogyatékossággal élő
személyek életminősége, a környezetükhöz való alkalmazkodási képessége,
foglalkoztathatóságuk mértéke széles skálán mozog, így a munka világába
való hosszú távon eredményes beilleszkedésük csak egy sokkal
differenciáltabb és célcsoport-specifikusabb módszertanon alapuló
foglalkoztatási és támogatási rendszerben biztosítható.
Fogyatékosság definiálása a minősítési eljárások szempontjából
 Az, hogy kit tekintenek fogyatékosnak a tagországok által használt
fogalmaktól, illetve minősítési eljárásoktól függenek (MASCHKE, 2010).

 A fogyatékosság fogalmának definiálása a különböző jóléti juttatásokhoz,

támogatásokhoz való hozzáférés kapcsán történik. Így az érintettek az
alapján nevezhetők fogyatékosnak, hogy szakértői szervezetek annak
nyilvánították-e őket, vagy sem. Ezáltal válnak a szociálpolitika, vagy
foglalkoztatáspolitika alanyává.

 a fejlettebb államok polgárai között magasabb arányban, míg a kevésbé

fejlett országokban alacsonyabb mértékben képviseltetik magukat
fogyatékos személyek
 Könczei – Hernádi – Kunt – Sándor (2015):A
fogyatékosságtudomány a mindennapi életben.
 https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_a_fogyatekossagtudomany_a_mindennapi_eletben/
FM/sfmjs63g.htm